GYOMAENDRŐD-CSÁRDASZÁLLÁS-HUNYA KISTÉRSÉGI ÓVODA MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM

GYOMAENDRŐD-CSÁRDASZÁLLÁS-HUNYA KISTÉRSÉGI ÓVODA

MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM

GYOMAENDRŐD 2012

AZ ÓVODA ADATAI

Név:

GYOMAENDRŐD-CSÁRDASZÁLLÁS-HUNYA KISTÉRSÉGI ÓVODA

OM-azonosító:

Székhelye: Százszorszép Óvoda – 5500 Gyomaendrőd, Kossuth út 7. sz.

Az intézmény telephelyei: Napsugár Óvoda – 5502 Gyomaendrőd, Szabadság út 6. sz. Csemetekert Óvoda – 5502 Gyomaendrőd, Blaha L. 8. sz. Margaréta Óvoda – 5500 Gyomaendrőd, Jókai út 4.

Az intézmény tagintézménye: Óvoda – 5621 Csárdaszállás, Kossuth út 23. sz.

A költségvetési szerv alapító, illetve fenntartó neve és címe: Gyomaendrőd – Csárdaszállás – Hunya Önkormányzatok Képviselő-testülete 5500 Gyomaendrőd, Szabadság tér 1. sz.

Az intézmény típusa: Köznevelési intézmény – Óvoda

2

TARTALOMJEGYZÉK 1. Az intézmény bemutatása.................................................................................................5 1.1. Óvodánk jellemzői, egységes pedagógiai programunk kialakítása ................................5 2. Az alapító okirat tartalma ................................................................................................6 2.1. Az intézmény alapító okiratának száma, kelte ..............................................................6 2.2. Az intézmény típusa:....................................................................................................6 2.3. Az intézmény maximális gyermek-, és tanuló létszáma, tagozat megnevezése..............6 2.4. Az intézmény tevékenységi köre, szakfeladatainak száma............................................7 2.4.1. Alaptevékenység: ..................................................................................................7 2.4.2. Egyéb vendéglátás.................................................................................................7 2.5. A feladatellátást szolgáló vagyon, s az intézmény vagyon feletti rendelkezési joga ......8 2.5.1. A használatba adott ingatlanok helyrajzi szám szerint: ..........................................8 2.6. A költségvetési szerv jogszabályban meghatározott közfeladata:..................................8 2.7. A költségvetési szerv működési köre............................................................................8 2.8. A költségvetési intézmény alapító jogokkal felruházott-, irányítói-, felügyeleti szervének neve, székhelye: .................................................................................................8 2.9. A költségvetési szerv gazdálkodási besorolása .............................................................9 2.10. A költségvetési szerv vezetőjének kinevezési rendje: .................................................9 2.11. A költségvetési szerv foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszony megjelölése:........................................................................................................................9 2.12. A költségvetési szerv alapító, illetve fenntartó neve és címe:......................................9 2.13. A költségvetési szerv alapításának ideje: ....................................................................9 3. Az intézmény minőségpolitikája ......................................................................................9 3.1. A minőségfejlesztési program jogszabályi háttere ........................................................9 3.2. A minőségirányítási program célja, tartalmi követelményei..........................................9 3.3. Minőségpolitika az óvodában.....................................................................................10 3.4. Óvodánk küldetésnyilatkozata....................................................................................11 3.5. Az intézmény működésének hosszú távra szóló elvei .................................................11 3.6. Óvodánk minőségcéljai..............................................................................................12 3.7. Az önkormányzat elvárásai és a hozzájuk kapcsolódó óvodai feladatok .....................15 3.8. A vezetés minőségügyi nyilatkozata...........................................................................16 3.9. A vezetés felelőssége és elkötelezettsége ...................................................................16 4. Minőségirányítási rendszerünk......................................................................................16 4.1. Fogalom meghatározások...........................................................................................16 4.2. A jogszerű működés biztosítása .................................................................................17 4.3. A tervezés ..................................................................................................................18 4.4. A vezetői ellenőrzés és értékelés ................................................................................19 4.5. A minőségfejlesztési rendszer működtetése................................................................20 5. A partnerkapcsolatok irányítása....................................................................................21 5.1. Fogalom meghatározások:..........................................................................................21 5.2. Partnerazonosítás és kommunikáció a partnerekkel ....................................................21 5.3. A partneri igénymérés ................................................................................................22 5.4. A panaszkezelés.........................................................................................................22 5.5. Az iskolába elment gyermekek nyomon követése.......................................................23 5.6. Az óvodába jelentkező gyermekek előjegyzése ..........................................................23 6. Nevelési tevékenységek tervezése, mérése, értékelése....................................................24 6.1. A nevelési program fejlesztése ...................................................................................24 6.2. A módszertani kultúra fejlesztése ...............................................................................25 6.3. A tanulás támogatása .................................................................................................25

3

6.4. A pedagógusok együttműködése ................................................................................26 6.5. A gyermekcsoport előrehaladására vonatkozó éves pedagógiai tervezés.....................26 6.6. A gyermekek értékeléséhez a követelmények és mérőeszközök meghatározása..........27 7. Záradék ...........................................................................................................................27 7.1. A minőségirányítási program elfogadása és jóváhagyása............................................27 7.2. A minőségirányítási program módosítása ...................................................................27 7.3. Minőségirányítási program hatálya ............................................................................28 7.4. Minőségirányítási program nyilvánossága..................................................................28 8. Az intézményi Minőségirányítási Program elfogadása és jóváhagyása........................29 1. sz. MELLÉKLET ...........................................................................................................30 Folyamatok szabályozásának összesítő táblázata..............................................................30 2. sz. MELLÉKLET ...........................................................................................................32 Eljárásrendek .....................................................................................................................32

4

1. Az intézmény bemutatása A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény ismeretében Gyomaendrőd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a 78/2012. (II.23.) Gye. Kt. határozatával döntött az óvodai nevelés ellátásáról, mely szerint önállóan működő költségvetési szervet alapít. Az új intézmény fenntartója Gyomaendrőd-Csárdaszállás-Hunya Önkormányzatok Képviselőtestületei. Gesztor önkormányzat: Gyomaendrőd Város Önkormányzata. Gyomaendrőd Város Képviselő testületének döntése alapján az óvodai feladat ellátására intézményt alapít 2012. szeptember 1. napjától. A nevelési intézmény neve 2012. szeptember 1. napjától: „Gyomaendrőd-Csárdaszállás-Hunya Kistérségi Óvoda”. 1.1. Óvodánk jellemzői, egységes pedagógiai programunk kialakítása Gyomaendrőd, hazánk dél-keleti részén, a Hármas-Körös bal partján fekvő, festői szépségű alföldi kisváros. Városunk Észak Békés-megye egyik meghatározó gazdasági és igazgatási központja, az országban egyedülálló természeti és kulturális értékekkel büszkélkedhet. Óvodánk 2012. szeptember 1-jétől 5 telephellyel kezdi meg működését az endrődi és gyomai városrészeken, valamint Csárdaszállás közigazgatási területén. Az elmúlt évek során, 2004-től településünkön az óvodák működtetését közhasznúsági szerződés alapján különböző vállalkozások fenntartásában látták el. 2007-től székhelyintézményünk, a Százszorszép Óvoda, a Kis Bálint Általános Iskola intézményegységeként, Csárdaszállás Óvodája tagintézményként, önkormányzati fenntartásba került. A Napsugár Óvodát 2011-től Gyomaendrőd – Csárdaszállás – Hunya Intézményi Társulása működtette. 2012 nyarán a Csemetekert és a Margaréta Óvodák is Gyomaendrőd – Csárdaszállás - Hunya Önkormányzatok Képviselő - testületeinek fenntartásába kerültek. A jogszabályi változások, a gyermekek létszámának csökkenése az óvodai feladatellátás szerkezetének, finanszírozásának megváltoztatását, a tartalmi megújítást tették szükségessé. Az óvodák önálló működésük során sajátos arculatot, hagyományokat, szokásokat alakítottak ki. Intézményünkben a nevelőmunka az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjára épülő, a nevelőtestület által elfogadott és a fenntartó által jóváhagyott pedagógiai program alapján folyik. A pedagógiai munka folyamatos fejlesztésével, a szülőkkel és óvodánk valamennyi intézményegységével együttműködve biztosítjuk a nevelést, a személyiségfejlesztést, az iskolai életmódra felkészítést, az iskolába lépéshez szükséges kompetenciák elsajátíttatását, a tehetséggondozást. Az iskolákkal szorosan együttműködve törekszünk az óvoda - iskola átmenet megkönnyítésére. Az esélyhátránnyal induló gyermekek egyéni fejlesztését óvodai integrációs program szerint végezzük. Szülői igényre egyes telephelyeinken a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelvére épülő cigány kulturális nevelés folyik magyar nyelven.

5

A pedagógiai szakszolgálattal együttműködve gondoskodunk a tanulási veszélyeztetett és a sajátos nevelési igényű gyermekek neveléséről, fejlesztéséről.

nehézség

Helyi programunk kialakítása során figyelembe vettük az óvodába járó gyermekek családi hátterének jellemzőit, az óvodával szembeni - pedagógiailag elfogadható – szülői igényeket. Óvodás gyermekeink családi, szociokulturális háttere intézményegységenként eltérő képet mutat. Ezeket a tényeket szem előtt tartjuk helyi nevelési programunk kialakításában, mert a családnak, mint óvodahasználónak meghatározó szerepe van a gyermeknevelésben. Emellett figyelembe vesszük a gyermekek eltérő személyiségéből, életkori sajátosságaiból és az egyéni adottságaiból adódó eltéréseket. Munkánkba beépítjük a nevelőtestület tagjainak személyiségéből, szakmai tapasztalataiból fakadó kezdeményezéseket. Kiemelt jelentőségűnek tartjuk pedagógiai kultúránk növelését: a gyermekek sajátos érdekeire való intenzív ráhangolódást, a telephelyek kialakult pedagógiai profiljának továbbfejlesztését, a belső műhelymunka, a pedagógiai önismeret, önfejlesztés, alkotóképesség fokozását, alkotóközösségek életre hívását, attitűdök áthangolását, értékképzést. Az elmúlt évek során az egyes telephelyeken kialakult hagyományokat, szokásokat megőrizve, a múlt értékeire, egységes nevelési alapelvekre építve kívánjuk a továbbiakban működtetni pedagógiai programunkat. 2. Az alapító okirat tartalma 2.1. Az intézmény alapító okiratának száma, kelte Az intézmény módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratát GyomaendrődCsárdaszállás – Hunya Önkormányzatok Képviselő-testületei a 27/2012. (VI.28.) számú határozata alapján 2012. szeptember 1-jei hatállyal hagyták jóvá. 2.2. Az intézmény típusa: Köznevelési intézmény – Óvoda Az intézmény Csárdaszállás község, Hunya Község, valamint Gyomaendrőd Város Önkormányzatának Képviselő-testületei, mint fenntartó által jóváhagyott helyi nevelési program szerint látja el 2.5 éves kortól az iskolába járáshoz szükséges fejlettség eléréséig – legfeljebb hétéves korig – az óvodai nevelés és iskolai életmódra felkészítés feladatait. Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytat. 2.3. Az intézmény maximális gyermek-, és tanuló létszáma, tagozat megnevezése Gyomaendrőd -

Százszorszép Óvoda: 114 fő, Napsugár Óvoda: 30 fő Csemetekert Óvoda: 83 fő Margaréta Óvoda: 82 fő

Csárdaszállás -

Óvoda: 25 fő

6

2.4. Az intézmény tevékenységi köre, szakfeladatainak száma 2.4.1. Alaptevékenység: Alapvető szakágazat: 851020 Óvodai nevelés Óvodai nevelés Intézményeinek, programjainak komplex támogatása Szakágazat szám: 85102 TEÁOR szám: 8510 Szakfeladat szám: 85101 – Óvodai nevelés -

Óvoda – 5500 Gyomaendrőd, Kossuth út 7. sz. Óvoda – 5502, Gyomaendrőd, Szabadság út 6. sz. Óvoda – 5502 Gyomaendrőd, Blaha út 8. sz. Óvoda – 5500 Gyomaendrőd, Jókai út 4. sz. Óvoda – 5621 Csárdaszállás, Kossuth út 23. sz.

851011 – Óvodai nevelés ellátása  Iskolás kor előtti oktatás, az óvodai nevelés és iskola előkészítés  Hátrányos helyzetű tanulók, valamint halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek integrált nevelése  Beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel küzdő tanulók nevelése – oktatása 851012 – Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása  Különleges gondozás keretében, gyógypedagógiai ellátás – a sajátos nevelési igényű tanulók integrált ellátása.  Testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzd.  A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzd. 851013 – Nemzetiségi óvodai nevelés, ellátás  Roma nemzetiséghez tartozó gyermekek óvodai nevelése kizárólag magyar nyelven folyó nemzetiségi nevelés 2.4.2. Egyéb vendéglátás Szakágazat szám: 562900 TEÁOR szám: 5629 Szakfeladat szám: 56291 – Oktatásban, üdültetésben részt vevők, dolgozók elkülönített étkeztetése  Óvoda – 5500 Gyomaendrőd, Kossuth út 7. sz.  Óvoda – 5502 Gyomaendrőd, Szabadság út 6. sz.  Óvoda – 5502 Gyomaendrőd, Blaha út 8. sz. 7

 Óvoda – 5500 Gyomaendrőd, Jókai út 4. sz.  Óvoda – 5621 Csárdaszállás, Kossuth út 23. sz. 562912 – Óvodai intézményi étkeztetés 562917 – Munkahelyi étkeztetés 2.5. A feladatellátást szolgáló vagyon, s az intézmény vagyon feletti rendelkezési joga Az intézmény ingatlan vagyonnal nem rendelkezik. A működéshez szükséges alábbi ingatlanokat a fenntartó használatba adja az intézménynek. 2.5.1. A használatba adott ingatlanok helyrajzi szám szerint: -

Gyomaendrőd, Kossuth út 7. sz. Hsz.: 113 Gyomaendrőd, Blaha L. út 8. sz. Hsz.: 5059 Gyomaendrőd, Szabadság út 6. sz. Hsz.: 5350 Gyomaendrőd, Jókai út 4. sz. Hsz.: 69 Csárdaszállás, Kossuth út 23. sz. Hsz.: 75

A feladatellátáshoz az ingatlanon kívül rendelkezésre állnak még az intézményben a leltár szerint nyilvántartott vagyontárgyak, melyeket szabadon használhat. Az intézmény a rendelkezésre álló vagyont a társult önkormányzatok vagyonrendeletében foglaltak szerint köteles kezelni és biztosítékként nem adhatja. Az intézmény vagyonát az intézmény vezetője működteti. Az épület csak az alapító okiratban meghatározott feladatok ellátására szolgál. 2.6. A költségvetési szerv jogszabályban meghatározott közfeladata: Az intézmény közfeladata a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 24.§-ában foglaltak alapján az Óvodai nevelés, ellátás, mely a gyermek három éves korától a tankötelezettség kezdetéig tartó, a teljes óvodai életet átívelő foglalkoztatásokat és a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokat is magába foglaló óvodai tevékenység. 2.7. A költségvetési szerv működési köre Az intézmény alaptevékenysége szerint köznevelési feladatot ellátó költségvetési szerv. A Százszorszép Óvoda, Margaréta Óvoda kötelező felvételre vonatkozó körzete: a gyomai, korábbi közigazgatási városrész. A Csemetekert Óvoda, Napsugár Óvoda kötelező felvételre vonatkozó körzete: az endrődi, korábbi közigazgatási városrész. Az Óvoda – csárdaszállási tagintézmény kötelező felvételre vonatkozó körzete: Csárdaszállás Község közigazgatási területe. 2.8. A költségvetési intézmény alapító jogokkal felruházott-, irányítói-, felügyeleti szervének neve, székhelye: Gyomaendrőd – Csárdaszállás – Hunya Önkormányzatok Képviselő testületei

8

Gesztor önkormányzat: Gyomaendrőd Város Önkormányzata 5500 Gyomaendrőd, Szabadság tér 1. sz. 2.9. A költségvetési szerv gazdálkodási besorolása Önállóan működő költségvetési szerv. A gazdálkodással összefüggő pénzügyi feladatait Gyomaendrőd Város Polgármesteri Hivatala látja el. A két szerv közötti gazdálkodásra vonatkozó munkamegosztás és felelősségvállalás rendjét a fenntartó által jóváhagyott megállapodás szabályozza. Az intézmény vezetője az intézményvezető, aki képviseli az intézményt és az intézmény dolgozói felett a munkáltatói jogkört gyakorolja. 2.10. A költségvetési szerv vezetőjének kinevezési rendje: Az intézmény élén álló intézményvezető vonatkozásában a kiemelt munkáltatói jogokat (kinevezés, fegyelmi eljárás, felmentés) Gyomaendrőd – Csárdaszállás – Hunya Intézményi Társulás Képviselő-testülete gyakorolja, Kjt. 1992. évi XXXIII. Tv. 23. § alapján. 2.11. A költségvetési szerv foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszony megjelölése: Közalkalmazotti jogviszony a Kjt. 1992. évi XXXIII. tv alapján 2.12. A költségvetési szerv alapító, illetve fenntartó neve és címe: Gyomaendrőd – Csárdaszállás – Hunya Önkormányzatok Képviselő-testületei, 5500 Gyomaendrőd, Szabadság tér 1. sz. 2.13. A költségvetési szerv alapításának ideje: 2012. szeptember 1. 3. Az intézmény minőségpolitikája 3.1. A minőségfejlesztési program jogszabályi háttere A közoktatás minőségfejlesztési tevékenységének tartalmi elemeit és folyamatát két jogszabály, a 3/2002. (II. 15) OM rendelet, valamint a többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról határozza meg. A helyi minőségfogalom kialakítása lehetőséget biztosít a minőségirányítási program működtetéséhez, amely által az óvoda sikeresen válaszol a kihívásokra és a környezetből érkező változó igényekre. A minőségirányítási program lehetővé teszi, hogy a rövidtávú tervezés és folyamatirányítás világos és elérhető célokért összehangolt és hatékony tevékenységként valósuljon meg. 3.2. A minőségirányítási program célja, tartalmi követelményei A minőségirányítási program az intézményi működés stratégiai dokumentuma, melynek célja, hogy rögzítse, szabályozza: -

az intézmény hosszú távra szóló elveit

-

a hosszú távú elvek szerinti működés megvalósítását szolgáló elképzeléseket

9

-

-

az intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között a 

vezetési



tervezési



ellenőrzési



mérési



értékelési feladatok végrehajtását.

a teljesítményértékelés szempontjait és az értékelés rendjét 

A vezetői feladatokat ellátók, továbbá



A pedagógus munkakörben foglalkoztatottak vonatkozásában,

-

a teljes körű intézményi önértékelés periódusát, módszereit, valamint

-

a fenntartó minőségirányítási rendszerrel való kapcsolatát.

A minőségirányítási program két részből áll: -

a minőségpolitika az intézményi működés hosszú távra szóló elveit, a minőségfejlesztési rendszer a működést szabályozó folyamatokat, a végrehajtás szabályait határozza meg. Tartalmazza a pedagógusok teljesítmény értékelésének szempontjait és az értékelés rendjét, mely az egyén teljesítményét hivatott vizsgálni, értékelni. Tartalmazza továbbá a teljes körű intézményi önértékelés periódusát, módszereit, valamint a fenntartó minőségirányítási rendszerrel való kapcsolatát.

3.3. Minőségpolitika az óvodában Intézményünk a minőségpolitikáját a feladatai  hatékony  törvényes, és  szakszerű végrehajtásának folyamatos javítása, fejlesztése céljából határozza meg. Minőség: Az óvoda céljainak való megfelelést jelent. Az óvoda tevékenysége tegye lehetővé a partneri igények minél hatékonyabb kielégítését. Minőségfejlesztés: Az óvodában folyó tevékenységek, és folyamatok eredményességének és hatékonyságának növelése az óvoda igényeinek, és a partnerek elégedettségének növelése érdekében. Minőségirányítás: A minőség szempontjából összehangolt tevékenységek összessége, a vezetésre és az ellenőrzésre vonatkozóan. A minőség szempontjából történő irányítás és ellenőrzés tartalmazza a minőségpolitika és a minőségcélok megfogalmazását, a minőségtervezést, a minőségszabályozást. Folyamatszabályozás: A sikeres gyakorlat, a bevett módszerek standardizálása. A folyamat lépéseinek, résztvevőinek, felelőseinek meghatározásával elősegíti a működés javulását, a munkatársak bevonását.

10

3.4. Óvodánk küldetésnyilatkozata

-

Általános célkitűzésünk, hogy tevékenységünkkel hosszú távon megfeleljünk a törvényi előírások betartásán keresztül az óvodás korú gyermekek harmonikus fejlődéséhez, minőségi szolgáltatással. Mindezt a helyi óvodai programunkra építjük.

-

Szeretnénk, hogy partnereink és környezetünk elismerése töretlen maradjon:

-

Minden gyermek önmagához képest a lehető legmagasabb fejlettséget érje el.

-

Meggyőződésünk, hogy minőségi munkánkkal a pedagógusok és a szülők összehangolt tevékenysége által képesek vagyunk fenti céljainkat megvalósítani.

-

Elsődleges célunk, hogy óvodásainkat érzelmi biztonságot nyújtó, egészséges, esztétikus környezettel, gazdag tárgyi felszereltséggel vegyük körül.

-

Biztos szakmai tudással kívánjuk elérni, hogy minden egyes gyermek harmonikus személyisége kibontakozhasson.

-

Úgy gondoljuk, óvodásaink szüleinek felelősséggel tartozunk, hogy elvárásaiknak megfelelő magas színvonalú szolgáltatást nyújtsunk, gyermekük képességei megfelelő ütemben fejlődjenek, különös tekintettel az eltérő fejlődési ütemben érő gyermekekre.

-

Sikerorientált, önálló életre, kultúrált viselkedésre nevelő, élményekben gazdag, sokszínű tevékeny óvodai életet kínálunk.

-

Jól felkészült, az új befogadásra kész legyen a nevelőtestületünk.

-

Óvodapedagógusaink munkájuk során legyenek elkötelezettek a minőség iránt, és segítőkészek a partnereikkel szemben.

-

Az óvodában folyó tevékenységek a törvényi és a helyi óvodai szabályozók szerint a leghatékonyabban működjenek.

3.5. Az intézmény működésének hosszú távra szóló elvei -

Intézményünk, mint alapfokú nevelési- oktatási intézmény, a 3-7 éves korú gyermekek intézményes nevelését látja el.

-

Az óvoda funkciói közül a nevelési funkciót tekintjük elsődlegesnek. Nevelőmunkánk középpontjában a gyermeki személyiség áll. Tiszteletben tartjuk a gyermekek egyéniségét, érdeklődését és segítjük önkifejezését, személyiségük fejlődését, képességeik, tehetségük kibontakoztatását. A gyermeki személyiség a játék és egyéb tevékenységek révén fejlődik. Huzamos, hosszú időtartamokat hagyunk a játékra. Következetesen végigvisszük, hogy ez az óvodáskorú gyermekek fő tevékenységi formája, valamint a kisgyermeki tanulás igazi színtere és módszere.

-

-

Arra törekszünk, hogy óvodásaink a környező világgal a maga komplexitásában ismerkedjenek meg. Környezetüket személyes élményeik révén ismerjék meg, majd az így szerzett tapasztalataikat sokféle tevékenységekben alkossák újra.

-

Az óvodai nevelést, a családi nevelés kiegészítőjének tekintjük, igyekszünk megnyerni a szülőket a közös nevelés céljából. Ezért nyitottak vagyunk a családi és más partnerek felé 11

egyaránt. Nevelési programunk tiszteletben tartja a gyermeki szabadságjogokat és épít a pedagógusok módszertani szabadságára. -

Az óvodai nevelés eredményeképpen a 6-7 éves gyermekek rendelkezzenek azokkal a jártasságokkal, készségekkel, képességekkel, amelyek érzelmileg, értelmileg és szociálisan alkalmassá teszik őket az iskolakezdésre.

-

Az óvodai nevelés eredményei – az óvoda által kialakított rendszerben – mérhetőek, értékelhetőek, regisztrálhatóak.

3.6. Óvodánk minőségcéljai A komplex prevenciós pedagógiai program segítségével az iskolai tanulási képességeket meghatározó funkciók fejlesztése, így a potenciális tanulási zavarok korai kiszűrése és megelőzése is. Minőségcél: 1. Alakuljon ki a kulcskompetenciák fejlesztése révén az élethosszig tartó tanulás képessége a gyermekekben Óvodásaink váljanak iskolaéretté, legyen zökkenőmentes az óvoda-iskola átmenete. Sikerkritérium: a nevelés-oktatás során az alapkészségek javuljanak, eredményes legyen az iskolakezdés Indikátorai: - óvodai tevékenységrendszer (az óvodai csoportnapló alapján) - általános iskolai visszajelzések 2. Csoporton belüli és kívüli pedagógiai munka színvonalának emelése Sikerkritérium: a nevelőtestület teljesítmény értékelése évente Indikátora: - az értékelő lapok kitöltése tagóvodánkénti és intézményi összesítés

3. Készség – és képességfejlesztés, személyiségfejlesztés Sikerkritérium: - Az óvodai csoportnapló bejegyzései - A fejlesztő pedagógusok egyéni fejlesztő programjai - A logopédus fejlesztési terve - A Nevelési Tanácsadó vizsgálatai - Az egyes gyermekek fejlesztését értékelő mérőrendszer (csoportonként összegyűjtve) Indikátorai: - a fejlesztésre szoruló gyermekek hatékony egyéni fejlesztése

12

4. A halmozottan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű gyermekekkel való közös tevékenység az integrált nevelés által érvényesüljön a gyermekek közötti esélyegyenlőség. Az eltérő képességeket és szociális hátteret figyelembe vevő egyéni bánásmód egészségügyi- és pedagógiai rehabilitáció épüljön be a tantestület és a gyermekek mindennapi életébe, váljék gyakorlattá. Sikerkritérium: a védettség és befogadás érzésén túl a gyermekek beilleszkedése a többi gyermekkel való együtthaladás megvalósulása. Indikátor: - az érintett gyermekek programba történő bevonásának és eredményességének aránya. 5. A pedagógusok problémakezelő és megoldó készségének növelése, alapvető erkölcsi, etikai normák közvetítése. Sikerkritérium: sikeresen kezelt problémák számának emelkedése, több pozitív visszajelzés a gyermeki viselkedéssel kapcsolatban. Indikátor: - a környezet visszajelzései, elégedettségmérés mutatói. 6. Az intézmény jó hírnevének a partnerek elégedettségének megtartása, növelése. Sikerkritérium: az intézmény népszerűségének növekedése, rendezvényeinken való részvételi arány növekedése Indikátor: - - elégedettségmérések mutatói - a rendezvények látogatottsága nem csökken 7. A teljeskörű intézményi szabályozottság megteremtése, ezek hiánytalan működtetése Sikerkritérium: valamennyi folyamat szabályozottan történik, valamennyi érintett szabálykövetően végzi feladatait Indikátora: - feladatellátás vizsgálattal, méréssel alátámasztott megállapításai 8. Igényes erkölcsi normákat, értékeket közvetítő, személyiségfejlesztő hatású szabadidős programok szervezése Sikerkritérium: a szervezett programokon a létszám az eddigieknek megfelelően alakul, esetenként növekszik. Indikátora: - mérési eredmények 9. Az információ rendszer folyamatos fejlesztése, hatékonyságának növelése, szélesebb hozzáférési lehetőség biztosítása.

13

Sikerkritérium: az intézmény megjelenése nyilvánosság előtt Indikátor: - média, sajtótermékek, kiadványok 10. Információ áramlás javulása Sikerkritérium: Intézkedési tervben rögzített kommunikációs rendszer Indikátorai: - közös programok - Team-munkák, munkaközösségek Szervezeti céljaink -

Szakmailag jól, sokoldalúan képzett korszerű rendszer szemléletű, az új módszerek alkalmazására kész, folyamatos megújulásra képes nevelőtestület legyünk.

-

Pedagógusaink munkájuk során legyenek a minőség iránt elkötelezettek és segítőkészek a partnereinkkel szemben, a céltudatosság és humánum jellemezze napi feladatellátásunkat.

-

Munkatársaink legyenek elégedettek munkakörülményeikkel

-

A legideálisabb szervezeti struktúra szerint tudjunk működni.

14

3.7. Az önkormányzat elvárásai és a hozzájuk kapcsolódó óvodai feladatok Feladatok

Sikerkritériumok, várható eredmények

Felelősök

Az iskolaérettség kritériumainak elérése érdekében a 3-5 éves gyermekek óvodai elhelyezése iránti igények kielégítése

Az óvodáskor végére minden Óvodavezetők gyermek érje el az iskolai Óvónők munkához szükséges Pedagógiai fejlettséget. szakszolgálatok munkatársai

Etnikai kisebbség körében a beóvodáztatási arány növelése Esélyegyenlőség megteremtése A gyermekek szükségleteihez igazodó fejlesztés

Etnikai speciális programok adaptálása, készítése és megvalósítása Egyéni bánásmód Gyermekvédelmi feladatok hatékony működtetése

Intézményi együttműködés Beiskolázási adatok, körzetek, az egymásra épülő nyilvántartások Információk intézmények között átadása a gyermekek egyéni fejlődési útjáról, a követelményekről, lehetőségekről

Megvalósítá s időszaka, határidő Folyamatos, az iskolakezdés előtt

Óvodavezetők Óvónők Folyamatos Gyermekvédelm i felelős Családsegítő Központ munkatársai Óvodavezető Általános iskolák igazgatója Óvónők Tanítók

Minden évben február, március

Fenntartói elvárásokkal kapcsolatos feladatok -

Intézményi minőségirányítási rendszer, program elkészítése Nevelési-pedagógiai program felülvizsgálata A helyi igényekből fakadó, az óvodák szakmai sokszínűségének további megőrzése, megvalósítása Kiemelt nevelési célok megvalósítása, különleges gondozást igénylő óvodásokkal (integrált foglalkozás) Kapcsolattartás szülőkkel, fenntartóval, patronálóval, kapcsolódó intézményekkel Iskolaérettség kiszűrése A gyermekek szükségleteihez igazodó fejlesztés Intézményi együttműködés az egymásra épülő intézmények között

15

3.8. A vezetés minőségügyi nyilatkozata Törekszünk arra, hogy óvodánk folytassa a helyi nevelési program készítésekor megkezdett helyzetfelmérő munkát, s ennek eredményeként egyre inkább alkalmassá váljon arra, hogy a társadalom és a helyi igényeknek megfelelő nevelési szolgáltatást nyújtsuk. A partnerközpontú működés kialakításához szükséges szervezeti kultúra megteremtését célozzuk meg. Modellünk logikája:    

tervezés megvalósítás ellenőrzés – elemzés – értékelés beavatkozás

/PDCA logika szerint/ Távolabbi cél, hogy az intézmény képessé váljon a szervezetben felmerülő problémák kezelésére, megoldására. Alakuljon ki szervezetünkben a folyamatos fejlesztés képességének igénye. 3.9. A vezetés felelőssége és elkötelezettsége Az intézmény vezetőjének, vezetőségének feladata biztosítani a minőség iránti elkötelezettséget. Ez az elkötelezettség az alapja a minőségirányítási program és a minőségfejlesztési rendszer működtetésének, melynek szerves része a partneri igény-, elégedettségmérésén alapuló partnerközpontú működés kiépítése, fenntartása, működtetése, továbbfejlesztése. Általános cselekvési elképzelések Feladatainkat a Helyi Óvodai Programunk (HOP), az éves munkatervek, valamint az Intézményi Minőségirányítási Programunk (IMIP) alapján kívánjuk elvégezni.

4. Minőségirányítási rendszerünk A fejezet meghatározza azokat a felelősségeket és feladatokat, amelyek az óvodavezetés számára az intézmény irányításával és szervezésével kapcsolatosan rendszeresen, vagy folyamatosan felmerülnek. 4.1. Fogalom meghatározások Intézményvezetés: e dokumentum értelmezésében a döntéshozó vezető valamint helyettese. Jogi követelmények: az óvodára vonatkozó jogszabályoknak való megfelelés. Jogszabálynak minősülnek az országos törvények, rendeletek és az azok által az intézményben kötelezően előírt szabályozó dokumentumok, a fenntartó rendeletei és szabályozó dokumentumai, valamint az intézmény saját szabályozó dokumentumai, előírásai.

16

Tervezés: célok, feladatok végrehajtásának ütemezése, a végrehajtásért felelős személyének, a határidőnek, a teljesítés /siker kritériumának, a visszacsatolásnak a megjelölésével. Stratégiai tervezés: alapelvek, stratégiai célok megvalósításának tervezése nagyobb távon (4-5 év, vagy annál hosszabb). Ellenőrzés: a szabályozó dokumentumokban meghatározott előírások, kritériumok meglétének, vagy hiányának vizsgálata (kulcsszavai: megfelelés - nem megfelelés). Értékelés: a mérési, ellenőrzési adatok elemzése, és az eredmények összehasonlítása az adott célokkal, és a szabályozó kritériumokkal. Ezek alapján következtetések levonása a folyamatokra, a követelmények teljesítésére, valamint a dolgozói teljesítmény, a munka milyenségére, és mindebből a fejlesztési célok meghatározására.

4.2. A jogszerű működés biztosítása Az intézmény vezetése biztosítja a minőség iránti elkötelezettségét, a működés rendjét, a folyamatos fejlesztéshez és szervezeti kultúra fejlesztéséhez szükséges erőforrásokat, a partneri elvárásoknak megfelelően, a külső és belső jogrendszer és szabályozók előírásainak betartásával, a minőségpolitikai nyilatkozat, pedagógiai program négyévenkénti felülvizsgálatával, éves munkatervek készítésével, a négyévenként végzett irányított önértékelés lebonyolításával. Az intézményvezetés folyamatosan gondoskodik arról, hogy az intézmény teljes működését szabályzó jogi dokumentumok, különböző szintű rendeletek, a fenntartó önkormányzat, valamint az intézmény belső szabályozói hozzáférhetők legyenek, azokat az intézmény alkalmazottai megismerjék és betartsák. Ennek érdekében az intézményvezetés a következő minőségügyi eljárásokat adja ki: Eljárás száma 1. 1. 1.

Megnevezése Jogszerű működés biztosításának eljárási rendje

A fenti eljárásokon kívül a területre vonatkozó szabályozást tartalmazó más dokumentumok:

Szabályozott részterület

Hivatkozott dokumentum

Alkalmazottak tájékoztatása

SZMSZ

Szülők tájékoztatása

SZMSZ, Házirend

Dokumentáció kezelése

Iratkezelési Szabályzat

Nyilvánosságra hozatal

SZMSZ

17

4.3. A tervezés Az óvodavezetés: -

stratégiai tervet dolgoz ki és fogadtat el. Gondoskodik arról, hogy ez összhangban álljon a fenntartó és óvodai minőségpolitikával, az Önkormányzati Intézkedési tervvel. Ezen belül meghatározza a fejlesztési irányokat, mely tartalmazza a fejlesztési feladatokat.

-

minőségfejlesztési tervet készít és fogadtat el a minőségcélok, a fejlesztési célok és feladatok végrehajtására.

-

éves munkatervet készít és fogadtat el. Gondoskodik arról, hogy összhangban álljon a stratégiai és minőségfejlesztési tervekkel. A munkatervben az éves célok, és feladatok kijelölését az előző évi beszámoló értékelésére építi.

-

munkaidő-beosztást készít és fogadtat el. Gondoskodik arról, hogy érvényesüljenek a pedagógiai szempontok.

-

foglalkozási terveket készíttet és fogad el. Gondoskodik arról, hogy ezek összhangban legyenek a HOP, és a MIP előírásaival.

Ennek érdekében a következő minőségügyi eljárásokat adja ki: Eljárás száma

Megnevezése

1. 2. 1.

Éves munkaterv és beszámoló elkészítésének eljárási rendje

1. 2. 2.

Minőségfejlesztési tervkészítés eljárásrendje

1. 2. 3.

Munkaidő-beosztás készítés eljárásrendje

1. 2. 4.

Foglalkozási tervkészítés eljárásrendje




Fenntartói stratégia

ÖMIP, Intézkedési terv

Óvodai stratégia

Alapító okirat, HOP, MIP

Tervezési előírások

SZMSZ, HOP, Továbbképzési program és terv

Gazdálkodási előírások

Költségvetés és előírásai

Külső erőforrások

Pályázati, szponzori kimutatás

18

4.4. A vezetői ellenőrzés és értékelés Az óvodavezetés annak érdekében, hogy az óvoda működése, feladatellátása megfeleljen a hatályos jogszabályoknak, előírásoknak, a HOP-nak és a MIP-nek, valamint az elért eredmények összhangban legyenek a célkitűzésekkel, ellenőrzési rendszert és értékelési rendszert dolgoz ki és működtet. -

A pedagógusértékelési rendszerünket óvodánk vezetése dolgozta ki, melyet a nevelőtestület elfogadott.

-

Az ellenőrzés, az értékelés kiterjed a folyamatok, a dolgozói munkavégzés, a pedagógusteljesítmény, a gyermeki fejlettség megfelelőségének megállapítására, a célok, követelmények teljesítésének érdekében.

-

A vezetés az ellenőrzési és értékelési rendszert működtetve javító és/vagy megelőző intézkedéseket hoz, majd azok hatását kontroll ellenőrzésekkel méri.

Az óvoda működésének éves értékelését az éves munkatervben és ellenőrzési tervben meghatározottak szerint kell végezni. Az óvoda működésének teljes körű önértékelést 4 évenként el kell végezni. Az önértékelés célja, hogy az intézmény tárja fel erősségeit és fejlesztendő területeit. Ennek érdekében az intézmény vezetésének meg kell határozni az önértékelés eljárásrendjét és folyamatának szabályozását, amelynek ki kell terjednie: -

Az intézményi folyamatok eredményességére, hatékonyságára. A szervezeti kultúrának az intézmény küldetésével és stratégiájával való adekvátságára. - A folyamatos fejlesztés elvének intézményen belüli megvalósulására. - A partnerek folyamatosan gyűjtött visszajelzései, igénymérések. Az ellenőrzéssel, értékeléssel kapcsolatos alapvető követelmények: 1. Normativitás (számszerűsített adatok, mutatók alapján) 2. Rendszeresség / tervezettség 3. Dokumentáltság Ennek érdekében az intézményvezetés a következő minőségügyi eljárásokat adja ki: Eljárás száma

Megnevezése

1. 3. 1.

Vezetői ellenőrzés eljárási rendje

1. 3. 2.

Vezetői értékelés eljárási rendje

1. 3. 3.

A pedagógusok értékelésének eljárásrendje

1. 3. 4.

Intézményértékelés mutatói és használatának rendje

1. 3. 5.

Intézményi önértékelés szabályzata

1. 3. 6.

Munkaköri leírások készítésének és kezelésének eljárási rendje

19




Tanévi munka értékelése

Éves munkaterv és beszámoló készítésének eljárási rendje

Belső szakmai ellenőrzések

SZMSZ

Belső szakmai értékelések,

SZMSZ

elvárások Gazdálkodási ellenőrzések

Gazdálkodási ellenőrzés szabályzata

Dolgozók ellenőrzése és

A pedagógusok értékelésének eljárásrendje, SZMSZ,

értékelése

munkaköri leírások

Ellenőrzések, értékelések

Iratkezelési szabályzat

dokumentálása

4.5. A minőségfejlesztési rendszer működtetése Az óvodavezetés annak érdekében, hogy az óvoda működésének fejlesztése folyamatos legyen, biztosítja a minőségfejlesztési rendszer működését. Gondoskodik a minőségfejlesztés szervezeti feltételeinek megteremtéséről, a szervezeten belüli kommunikáció rendszerességéről, megfelelősségéről, és szabályozza a szervezetben dolgozók egymáshoz való viszonyát. Ennek érdekében a vezetés: 1. Minőségfejlesztést irányító, koordináló csoportot hoz létre és működteti. Ennek élére felelős vezetőt nevez ki. Biztosítja a működés feltételeit. 2. Adott feladatokra, esetenként minőségi köröket hoz létre és működtet 3. Meghatározza a belső kommunikáció formáit és szabályait. 4. Elvégzi az óvoda teljes körű önértékelését 5. Célokat / feladatokat határoz meg az óvoda működésének fejlesztése érdekében, a végrehajtást ellenőrzi és értékeli. Ennek érdekében az intézményvezetés a következő minőségügyi eljárásokat adja ki:

Eljárás száma

Megnevezése

1. 4. 1.

Minőségfejlesztési team szervezeti- és működési szabályzata

1. 4. 2.

Intézményi információ áramlás formáinak és szabályainak eljárásrendje

20

A fenti eljárásokon kívül a területre vonatkozó szabályozást tartalmazó más dokumentumok: Szabályozott részterület


Intézményi önértékelés

Intézményi önértékelés szabályzata

Belső információáramlás

SZMSZ

5. A partnerkapcsolatok irányítása A fejezet meghatározza a partnerkapcsolatok irányításának legfőbb feladatait abból a célból, hogy az óvoda megismerje partnereinek igényeit és azokra megfelelő fejlesztéseket tudjon végrehajtani. A partnerek igényeinek, elvárásainak feltárása, elégedettségének és elégedetlenségének mérése annak érdekében, hogy az intézmény működése egyre jobban közelítsen és feleljen meg az igényeknek. 5.1. Fogalom meghatározások: Partner: az intézmény partnerei ebben a dokumentumban azok a csoportok és/vagy intézmények, amelyek elvárásai és véleménye jelentősen befolyásolják az intézmény munkáját. 5.2. Partnerazonosítás és kommunikáció a partnerekkel Az óvodavezetés feladata arról gondoskodni, hogy az óvoda ismerje aktuális partnereit, és velük rendszeres kapcsolatot tartson. Ennek érdekében: -

Azonosítja partnereit, és rendszeresen frissíti a partnerek listáját Meghatározza a kommunikációs csatornákat  az információadás / vételbe az érintettek bevonásának módját  a rendszeres és eseti tájékoztatók, értekezletek, megbeszélések módját, formáját, gyakoriságát (szülői értekezletek, fogadóórák, értekezletek, megbeszélések)  rendezvények, ünnepségek, programok módját, formáját, gyakoriságát  a PR tevékenység módját

Ennek érdekében az intézményvezetés a következő minőségügyi eljárásokat adja ki:

Eljárás száma

Megnevezése

2. 1. 1.

Partnerazonosítási folyamat eljárásrendje

2. 1. 2.

Értekezletek, rendezvények eljárási rendje

21



Szülők tájékoztatása

SZMSZ, HOP, Házirend

Alkalmazottak tájékoztatása

Belső információáramlás szabályzata, SZMSZ

5.3. A partneri igénymérés E dokumentum értelmezésében az igénymérés jelentése a partnerek elégedettségének, elégedetlenségének, elvárásának és igénynek mérése Az intézmény kötelessége a partneri igények megismerése és mérése és az erre épülő fejlesztési célok meghatározása. Ennek érdekében: 1. 2. 3. 4.

Rendszeresen méri a partneri igényeket A mérési adatokat elemzi, összehasonlítja, trendvizsgálatot végez A mérés eredményeire alapozva javítási, fejlesztési célokat határoz meg A célok végrehajtására intézkedési tervet készít

Ennek érdekében az intézményvezetés a következő minőségügyi eljárásokat adja ki: Eljárás száma 2. 2. 1.

Megnevezése Partneri igénymérési és adatfeldolgozási eljárásrend


Szabályozott részterület Célok végrehajtása

Hivatkozott dokumentum Intézkedési terv készítésének eljárási rendje

5.4. A panaszkezelés Az intézményvezetés a panaszos ügyek megfelelő megoldása érdekében meghatározza, és nyilvánossá teszi a feladat és hatásköröket. Ennek érdekében: -

-

Meghatározza a panaszos ügyek intézésében  az érintett feladat- és hatásköröket, szinteket  az intézkedés időtartamát, határidejét Szabályozza a panaszkezelés rendjét Az érintettekkel megismerteti a szabályozást

Ennek érdekében az intézményvezetés a következő minőségügyi eljárásokat adja ki:

22

Eljárás száma 2. 3. 1.

Megnevezése Panaszkezelés eljárásrendje



Panaszos ügyek

SZMSZ, Házirend

Feladatkörök

Munkaköri leírások

Keletkező iratok

Iratkezelési szabályzat

5.5. Az iskolába elment gyermekek nyomon követése Célja: Az óvodában folyó munka eredményeinek nyomon követése. Ennek érdekében az intézményvezetés a következő minőségügyi eljárásokat adja ki: Eljárás száma 2. 4. 1.

Megnevezése Az iskolába elment gyermekek nyomon követésének eljárási rendje




5.6. Az óvodába jelentkező gyermekek előjegyzése Célja: Az újonnan jelentkező gyermekek előjegyzése.


Megnevezése Az óvodába jelentkező gyermekek előjegyzésének eljárási rendje


23

Szabályozott részterület Az óvodába jelentkező

Hivatkozott dokumentum Házirend, SZMSZ,

gyermekek előjegyzése

6. Nevelési tevékenységek tervezése, mérése, értékelése A fejezet meghatározza azokat a folyamatokat és szabályozásuk módját, amelyek a nevelőoktató munka sikeressége, céljainak elérése, megvalósítása érdekében kulcsfontosságúak. Fogalom meghatározások: Módszertani eszköztár: Az intézmény nevelési programjának cél- és feladatrendszeréhez igazodó, a pedagógusok gyakorlati munkáját segítő elméleti vagy gyakorlati útmutatók, eszközök összessége, mely az intézményi szakmai kommunikáció során alakul, bővül. Önálló ismeretszerzés: A gyermekek ismeretszerzése, amelyet közvetlenül nem a pedagógus irányít, és amely összhangban van az intézmény nevelési-oktatási programjával. 6.1. A nevelési program fejlesztése Az intézmény feladata meghatározni a jogszabályi előírásoknak és a partneri igényeknek megfelelően, hogy -

milyen kötelező és milyen fakultatív foglalkozásokat nyújtanak milyen kiegészítő tevékenységeket és szolgáltatásokat nyújtanak milyen rendszerességgel mérik, vizsgálják a program beválását mikor és milyen eljárással végzik a program módosítása.

Ennek érdekében az intézményvezetés a következő minőségügyi eljárásokat adja ki: Eljárás száma

Megnevezése

3. 1. 1.

Helyi óvodai program beválás-vizsgálatának és felülvizsgálatának rendje

3. 1. 2.

Szabadidős programok tervezésének eljárási rendje




24

6.2. A módszertani kultúra fejlesztése A munkaközösség ajánlása alapján az intézmény meghatározza és összegyűjti a nevelőmunkához szükséges módszertani anyagokat és kidolgozza azok használatának rendjét. A módszertani kultúra fejlesztésének érdekében vizsgálatokat végez a napi gyakorlatban használatos módszerekről és az intézményi nevelési programnak megfelelően fejlesztési projekteket készít, amelynek keretében ösztönzi a „jó gyakorlatok” elterjedését.

Ennek érdekében az intézményvezetés a következő minőségügyi eljárásokat adja ki: Eljárás száma

Megnevezése

3. 2. 1.

Módszertani anyagok gyűjtésének, használatának és továbbadásának eljárási rendje




6.3. A tanulás támogatása A nevelőtestület meghatározza azokat a szervezési és nevelési módszereket, eszközöket, eljárásokat, amelyeket a gyermekek ismeretszerzéséhez használ, majd összegyűjti / kidolgozza azokat. Kialakítja a gyermekek tanulását támogató technikákat, és szabályozza a gyermekek egyéni útjának óvodai nyomon-követéséhez a módszert, elvárásokat. Ennek érdekében az intézményvezetés a következő minőségügyi eljárásokat adja ki: Eljárás száma 3. 3. 1.

Megnevezése Továbbképzési terv készítésének eljárásrendje


Szabályozott részterület Továbbtanulási rend

Hivatkozott dokumentum Éves munkaterv

25

6.4. A pedagógusok együttműködése A nevelőtestület meghatározza az egy óvodai csoporttal dolgozók szakmai együttműködésének fórumait, a találkozások gyakoriságát, a dokumentálás formáját és együttműködés eredményeinek értékelését. Ennek érdekében az intézményvezetés a következő minőségügyi eljárásokat adja ki:


Megnevezése Belső pedagógiai információáramlás rendje



Együttműködés követelményei SZMSZ, HOP, munkaköri leírások, munkaközösségi terv, éves munkaterv és beszámoló 6.5. A gyermekcsoport előrehaladására vonatkozó éves pedagógiai tervezés A nevelőtestület meghatározza az éves foglalkozási és nevelés tervek közös formai és tartami követelményeit, az elfogadás és felülvizsgálat kritériumait. Az éves terveknek koherensnek kell lenni a helyi nevelési programmal. Rendszeres időközönként meg kell állapítani a tervekben meghatározottak teljesültségét, és eltérés esetén meg kell határozni a teendőket. Ennek érdekében az intézményvezetés a következő minőségügyi eljárásokat adja ki: Eljárás száma 3. 5. 1.

Megnevezése Foglalkozási és nevelési tervek készítésének eljárási rendje


Szabályozott részterület Pedagógiai munka tervezése,

Hivatkozott dokumentum SZMSZ, HOP

ellenőrzése Nevelés, foglalkozások

HOP

tartalmi kérdései

26

6.6. A gyermekek értékeléséhez a követelmények és mérőeszközök meghatározása A nevelőtestület meghatározza a gyermekek fejlődésének, fejlettségének értékeléshez az általános követelményeket, a mérési területeket, és területenként használt mérőeszközöket és a mérési adatok értelmezésének szabályait, az eredmények hasznosításának módját. Ennek érdekében az intézményvezetés a következő minőségügyi eljárásokat adja ki:


Megnevezése Óvodai csoportok és a gyermekek fejlődésének ellenőrzése, és értékelésének szabályzata


Szabályozott részterület A gyermekek fejlődésének,

Hivatkozott dokumentum HOP

fejlettségének értékelése

7. Záradék 7.1. A minőségirányítási program elfogadása és jóváhagyása A minőségirányítási programot az intézményvezető előterjesztése alapján az alkalmazotti közösség fogadja el. Elfogadáskor a jogszabályban meghatározottak szerint véleményezési jogot gyakorol a a szülői szervezet. A minőségirányítási program az intézmény fenntartójának jóváhagyásával lép hatályba. Azzal az ezt megelőző minőségirányítási program érvénytelenné válik.

7.2. A minőségirányítási program módosítása A minőségirányítási program módosítása a nevelőtestület elfogadásával, az intézményi szülői szervezet és a diákönkormányzat véleményének kikérésével és a fenntartó jóváhagyásával lehetséges. A minőségirányítási program módosítását kezdeményezheti:  az intézmény fenntartója  nevelőtestület (annak tagja)  az intézmény vezetője

27

 az intézmény szülői szervezet intézményi vezetősége Az eljárásrendek, módosításnak.

mérőlapok és

folyamatleírások éves korrekciója

nem

minősül

7.3. Minőségirányítási program hatálya Az intézményi minőségirányítási programjában foglaltak kiterjednek az intézmény valamennyi dolgozójára. 7.4. Minőségirányítási program nyilvánossága Az intézményi megtekinthető

minőségirányítási

program

nyilvános,

minden

érdeklődő

számára

A minőségirányítási program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve helyeken található meg:  intézmény fenntartójánál  intézményi irattárban  épületenkénti nevelői szobákban  az óvoda vezetőjénél, óvodavezető-helyettesnél

………………………………………… Ágostonné Farkas Mária intézményvezető

.............................................................. Gálné Juhos Éva minőségügyi vezető

............................................................... Simonné Szrnka Zsuzsanna mérési vezető

28

8. Az intézményi Minőségirányítási Program elfogadása és jóváhagyása

A Minőségirányítási Programot az Intézményi Szülői Szervezet vezetősége 2012 június 27-én véleményezte és elfogadásra javasolta. Kelt: ………………………………. …………………………………………. az intézményi SZMK elnöke A Minőségirányítási Programot tartott értekezletén elfogadta.

az alkalmazotti közösség a 2012

június 27-én

Kelt:……………………………… ………………………………………… intézményvezető

A Kis Bálint Általános Iskola Minőségirányítási Programját Gyomaendrőd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete ………………………. hó …… napján tartott ülésén ……………….. határozati számon elfogadta. Kelt: ……………………………. …………………………………….. intézményvezető Gyomaendrőd, 2012. június hó 27. nap

Intézményvezető

29

1. sz. MELLÉKLET

Folyamatok szabályozásának összesítő táblázata

Tervezési s. Szabályzat, eljárási rend címe sz 1. 1.1.1. Jogszerű működés biztosításának eljárásrendje 2. 1.2.1. Éves munkaterv és beszámoló elkészítésének eljárásrendje 3. 1.2.2. Minőségfejlesztési tervkészítés eljárásrendje 4. 1.2.3. Munkaidő- beosztás készítésének eljárásrendje 5. 1.2.4. Foglalkozási tervkészítés eljárásrendje 6. 1.3.1. Vezetői ellenőrzés eljárásrendje 7. 1.3.2. Vezetői értékelés eljárásrendje 8. 1.3.3. Szabályzat a pedagógusok és a vezetői feladatot ellátók teljesítményének értékelésére 9. 1.3.4. Intézményértékelés mutatói és használatának rendje 10. 1.3.5. Intézményi önértékelés szabályzata 11. 1.3.6. Munkaköri leírások készítésének és kezelésének eljárási rendje 12. 1.4.1. Minőségfejlesztési team szervezeti- és működési szabályzata 13. 1.4.2. Intézményi információ áramlás formái és szabályainak eljárásrendje 14. 2.1.1. Partnerazonosítási folyamat gyakoriságának szabályzata

Ellenőrzé si

Mérési

Működési Értékelési / minőségfejlesztési

folyamatok X X

X X X

X X X X X X

Elkészítés dátuma / határideje 2012. június 27. 2012. június 27. 2012. június 27. 2012. június 27. 2012. június 27. 2012. június 27. 2012. június 27. 2012. június 27.

X

2012. június 27. 2012. június 27. 2012. június 27.

X

2012. június 27. 2012. június 27.

X

2012. június 27.

30

15. 2.1.2. Értekezletek, rendezvények eljárási rendje 16. 2.2.1. Partneri igénymérési és adatfeldolgozási eljárásrend 17. 2.3.1. Panaszkezelés eljárási rendje 18. 2.4.1. Az iskolába elment gyermekek nyomon követésének eljárási rendje 19. 2.5.1. Az óvodába jelentkező gyermekek előjegyzésének eljárási rendje 20. 3.1.1. Helyi óvodai program beválás-vizsgálatának és felülvizsgálatának rendje 21. 3.1.2. Szabadidős programok tervezésének eljárási rendje

X X X X X

Szabályzat, eljárási rend címe s. sz 22. 3.2.1. Módszertani anyagok gyűjtésének, használatának és továbbadásának eljárási rendje 23. 3.5.1. Foglalkozási és nevelési tervek készítésének eljárási rendje 24. 3.6.1. Óvodai csoportok és gyermekek fejlődésének ellenőrzése, és értékelésének szabályzata

2012. június 27. X

2012. június 27.

X Tervezési

2012. június 27. 2012. június 27. 2012. június 27. 2012. június 27.

2012. június 27. Ellenőrzé si

Mérési

Működési Értékelési / minőségfejlesztési

folyamatok X X

Elkészítés dátuma / határideje 2012. június 27. 2012. június 27.

X

X

2012. június 27.

Gyomaendrőd, 2012. június 27.

31

2. sz. MELLÉKLET

Eljárásrendek Srsz.: 1.1.1.

Jogszerű működés biztosításának eljárásrendje Az eljárásrend célja: Az intézmény pedagógiai, munkáltatói, tanügyigazgatási, munkaügyi, gazdálkodási, működtetési feladatainak végrehajtása során a törvényi előírásoknak való megfelelőség biztosítása. Az eljárásrend hatálya kiterjed: Az intézmény vezetőjére, és az óvodavezető helyettesre. A jogszerű működésért felelős: az óvodavezető, valamint az óvoda vezető helyettese, aki megosztott megbízás/munkakör alapján, beszámolási kötelezettséggel tartozik az óvoda vezetőjének. A jogszerű működés biztosításának módja és eszközei: Módszer: - megismertetés és számonkérés /nyomonkövetés Eszközök: Külső szabályozók: - Közoktatásról szóló törvény, és végrehajtási rendeletei - Munka Törvénykönyve, KJT - Gazdasági működésre vonatkozó törvények, jogszabályok - Fenntartói előírások Belső szabályozók: - Alapító Okirat - MIP - Munkaköri leírások - HOP - SZMSZ - Házirend - Éves munkaterv - Vezetői utasítások - Munka-, balesetvédelemi, Tűzvédelemi, Adatvédelemi, HCCPA A jogszerű működés alapelvei: 1. A külső és belső szabályozókat a jogszabály és/vagy a feladat változása esetén, azt követően kell aktualizálni. 2. A külső és belső szabályozók maradéktalan betartása és betartatása.

32

3. A külső szabályozók az óvodavezetői irodában, a belső szabályozók az óvodapedagógusok által elérhető helyen (óvodavezető helyettesnél) minden dolgozó számára elérhetőek. 4. A szülők számára a belső szabályozók közül a rájuk vonatkozó szabályozókat (Házirend, HOP, MIP) elérhető helyen, minden óvodai csoportban tároljuk. A jogi szabályozók hozzáférhetőség biztosítása és megismertetésének folyamata 1. A postai levél formájában az intézményhez érkező információk tartalmát elsőként az óvodavezető tekinti át. 2. A működést befolyásoló fontos információt a faliújságon közzé teszi. Amennyiben az előírások tartalma pedagógiai jellegű, úgy megismertetés céljából, 3 hetenként szervezett, információs nap keretében a nevelőtestület elé tárja, szükség szerint azonnal. 3. Ezen kívül biztosítja az újonnan megjelenő jogszabályok munkavállalók érdekvédelmével kapcsolatos vonatkozásainak ismertetését. 4. Amennyiben valamely előírás teljesítésére szűk határidő áll az intézményvezető, valamint a rendkívüli munkatársi értekezlet összehívását kezdeményezik. 5. A külső és belső jogi szabályozók betartásának biztosítása kétféle úton valósul meg az intézményben: - Egyrészt a vezetői ellenőrzés feladata a jogi dokumentumok által megszabott előírások betartásának folyamatos ellenőrzése (figyelemmel kísérése). - Másrészt az óvodavezetője az érdekképviseleti fórumok – Szülői Munkaközösség – számára a véleményezési és egyeztetési jogkör gyakorlásának biztosításával egy független belső kontroll működését is lehetővé teszi.

Az eljárásrend felülvizsgálata: Az intézményvezető hatáskörébe tartozik. Az eljárásrend kiadását elrendeli: intézményvezető

33

Srsz.: 1.2.1.

Éves munkaterv és beszámoló készítésének eljárásrendje Az eljárásrend célja: Az éves munkaterv és beszámoló készítési folyamatának meghatározása, a dokumentumokkal kapcsolatos elvárások teljesítése érdekében. Az intézményi éves munkaterv és beszámoló funkciója: Az óvoda működésének, nevelőmunkájának irányítására szolgáló dokumentum, mely határidőre és felelősökre lebontva tartalmazza az éves feladatokat. A beszámoló az éves munkatervben meghatározott feladatok megvalósításának, és az elért eredmények értékelésének dokumentuma. Az eljárásrend hatálya kiterjed: Az intézmény vezetőjére, az óvodavezető helyettesre, valamint a folyamat résztvevőire. Az éves munkaterv és beszámoló elkészítéséért felelős: az óvodavezető, távollétében, vagy megbízásából az óvodavezető helyettes. A dokumentumok elkészítésében részt vesznek: - minőségfejlesztési vezető - a gyermekvédelmi felelős - adott feladattal esetileg megbízottak Az éves munkaterv és beszámoló elkészítésének alapelvei: 1. A HOP, az IMIP, a vezetői pályázat céljainak elérése érdekében az egy évre történő feladatok lebontását tartalmazza. 2. Az előző évben elért eredmények és az új kitűzött feladatok a szervezet fejlődését segítsék elő. 3. Az éves beszámoló a valóságnak megfelelően - a lebonyolított mérések eredményét számba véve - tükrözze az éves pedagógiai eredményeket. Az éves munkaterv szerkezeti felépítése: I. Jogszabályi háttér II. Gyermeklétszám, csoportbeosztás Személyi, tárgyi feltételek, fejlesztések III. Nevelési év rendje IV. Kiemelt feladatok V. Ellenőrzési terv VI. Mellékletek: a. Minőségfejlesztési éves munkaterv b. Gyermekvédelem éves terve c. Munkaidő beosztás d. Ügyeleti beosztás e. Eseményterv

34

Srsz.: 1.2.2. Minőségfejlesztési terv készítésének eljárásrendje

Az eljárásrend célja: A minőségfejlesztési terv készítési folyamatának meghatározása. A minőségfejlesztési terv funkciója: Az óvodában folyó tevékenységek, és folyamatok meghatározása az eredményesség és hatékonyság, valamint a partnerek elégedettségének növelése érdekében. Az eljárásrend hatálya kiterjed: A minőségfejlesztési vezetőre, valamint a folyamat résztvevőire. A minőségfejlesztési terv elkészítéséért felelős: A minőségfejlesztési vezető. A dokumentumok elkészítésében részt vesznek: - a minőségfejlesztési vezető valamint a folyamatokba bevont alkalmazottak. A minőségfejlesztési terv alapelvei: 1. Az IMIP egy évre történő feladatainak lebontását tartalmazza. 2. Az előző évben elért eredmények és az új kitűzött feladatok a szervezet fejlődését segítsék elő. 3. Az éves beszámoló a valóságnak megfelelően - a lebonyolított mérések eredményét számba véve - tükrözze az eredményeket. A minőségfejlesztési terv elkészítésének folyamatleírása: 1. A minőségfejlesztési vezető az első nevelőtestületi értekezleten a pedagógusokkal meghatározzák a célokat, célértékeket. A minőségfejlesztési vezető összeállítja éves munkatervet, melyben cselekvési tervet határoz meg a célok eléréséhez, felosztja a feladatokat, meghatározza az időkereteket, felelősöket rendel a feladatokhoz, azok ellenőrzéséhez, értékeléséhez. 2. egy héten belül a minőségfejlesztési vezető írásba foglalja a minőségfejlesztési tervet. 3. ezután a nevelőtestület értékeli a tervet. Ha valamilyen módosítást javasolnak, akkor az adott lépésnél a szükséges beavatkozást a minőségfejlesztési vezető elvégzi. 4. A minőségfejlesztési vezető ezt követően elkészíti a minőségfejlesztési tervet, amelyben rögzíti az adott tevékenység időpontját és felelőseit is, valamint elkészíti a mérési tervet, amely tartalmazza a mérések várható idejét, szereplőit és felelőseit, és összeállítja a nevelési év várható események naptárát. 5. A következő nevelőtestületi értekezleten a pedagógusok döntenek a minőségfejlesztési terv elfogadásáról. Ha tartalmilag, formailag megfelelőnek tarják, akkor elfogadják, ha nem, akkor az adott területen beavatkozást javasolnak. 6. Az óvodavezető november 15-ig 1 példányt megküld a fenntartónak, 1-1példányt elhelyez az óvodavezetői irodában, 1 példányt irattárba helyez. 7. A minőségfejlesztési vezető az év közben jelentkező új feladatot, vagy a változást a feladatok ütemezésében a munkaterv módosításaként vezeti.

35

8. A nevelési év végén a minőségfejlesztési vezető írásban értékeli a minőségfejlesztési terv megvalósulását.

Az eljárásrend hatályba lépése: Az eljárásrend felülvizsgálata: az intézményvezető Az eljárásrend kiadását elrendeli: intézményvezető

36

Srsz.: 1.2.3.

Munkaidő-beosztás készítésének eljárásrendje Az eljárásrend célja: A törvényben meghatározott munkaidő beosztásának meghatározása. Az eljárásrend hatálya kiterjed: Az óvodavezetőre, valamint helyettesre. A munkaidő-beosztás készítésének folyamata: 1. A dolgozók kötelező munkaidejének számbavétele évente a törvényi előírásoknak megfelelően. 2. Az egy csoportban dolgozó két óvónő és dajka személyének meghatározása, illetve változtatása, egyeztetés után, az óvodavezető feladata. 3. Az egy csoportban dolgozó két óvónő heti váltásban dolgozik délelőtt/délután, a dajka hetente váltott műszakban délelőtt/délután. 4. A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak munkaidő-beosztása az óvodavezető feladata, és azt a munkaköri leírásuk tartalmazza. 5. A munkaidő-beosztás elkészítése (egy nevelési évre), mely az éves munkaterv része. A munkaidő-beosztás készítése során keletkezett dokumentumok: -

munkaidő-beosztás munkaköri leírások

Az eljárásrend felülvizsgálata: az intézményvezető, vagy a vezetőség, vagy a minőségirányítási vezető javaslatára történik. Az eljárásrend kiadását elrendeli: intézményvezető

37

Srsz.:1.2.4.

Foglalkozási és nevelési terv készítésének eljárásrendje Az eljárásrend célja: A helyi óvodai programban meghatározott feladatok egy évre történő megtervezése az óvodai csoportra vonatkozóan. Az eljárásrend hatálya kiterjed: Az óvoda valamennyi pedagógus munkakörben foglalkoztatott alkalmazottjára. A foglalkozási és nevelési terv készítésének folyamata: 1. A foglalkozási tervet a csoport két óvónője közösen, egymásra építve állítja össze. 2. Az előző nevelési év pedagógiai munkájának értékelésére, elemzésére építve az új nevelési év feladatainak és fejlesztésének meghatározása. 3. A helyi nevelési programban meghatározott feladatok korcsoportra történő lebontása az adott gyermekcsoport fejlettségét figyelembe véve. 4. A feladatok megvalósításához szükséges módszertani anyagok összegyűjtése. 5. Félévenkénti értékelést a csoport óvodapedagógusai közösen végzik. 6. A foglalkozási tervet az óvoda vezetője ellenőrzi félévenként, február 15-ig, június 15-ig. Keletkezett dokumentumok: - Csoportnapló - Féléves és éves értékelések Az eljárásrend hatályba lépése: Az eljárásrend felülvizsgálata: az intézményvezető, vagy a vezetőség, vagy a minőségirányítási vezető javaslatára történik. Az eljárásrend kiadását elrendeli: intézményvezető

38

Srsz.: 1.3.1.

Vezetői ellenőrzés eljárásrendje Az eljárásrend célja: A törvényi előírásoknak megfelelő vezetői ellenőrzések lebonyolítása, az ellenőrzési folyamat szabályainak meghatározása. Az ellenőrzés célja: A külső jogszabályoknak, előírásoknak és a belső szabályozóknak való megfelelő működés és szakmai munka biztosítása érdekében a hiányosságok, eltérések feltárása és a kijavítás/korrekció feladatának meghatározása. Az ellenőrzéssel kapcsolatos fogalmak: Folyamatba épített ellenőrzés: a feladat végrehajtása közben végzett ellenőrzés Kimenet ellenőrzés: a végrehajtott feladat végén, a feladat eredményének ellenőrzése Delegált hatáskörben végzett vezetői ellenőrzés: vezetői megbízás alapján (munkakörileg, vagy eseti megbízással) a megbízott ellenőriz, minden esetben beszámolási kötelezettséggel Ellenőrző: aki nem vesz részt a feladat végrehajtásában Visszacsatolás: az ellenőrzés megállapításainak intézményi hasznosítása Ellenőrzési tervnek tartalmaznia kell legalább a feladat – határidő – felelős meghatározását Az eljárásrend hatálya kiterjed: Óvodavezető, óvodavezető helyettes, minőségirányítási vezető. A vezetői ellenőrzés folyamata: 1.

2. 3. 4. 5. 6.

A vezető összeállítja az éves ellenőrzési tervet, melyhez figyelembe veszi az előző évi beszámoló megállapításait, a „Vezetői ellenőrzés általános területei, szempontjai összefoglaló táblázat”-ban megfogalmazottakat, az áthúzódó feladatokat, az új jogszabályi / fenntartói előírásokat. A vezető ismerteti az éves ellenőrzési tervet az alkalmazotti közösséggel, értekezleten. A vezető az ellenőrzési tervet a munkaterv részeként jóváhagyásra terjeszti a nevelőtestület elé. Az ellenőrzés időben ütemezett végrehajtása. Az ellenőrzés megállapításairól, a korrekcióról feljegyzés / jegyzőkönyv készítése. Az ellenőrzés megállapításainak és szükség esetén a kijavítási tennivalók, a feltárt hiányok pótlásának megbeszélése az ellenőrzöttel az ellenőrzést követően. Az ellenőrzés eredményeinek irattárba helyezése az ellenőrzési folyamat végén, amely majd az értékelési folyamat bemenete lesz.

Keletkező dokumentumok: Éves ellenőrzési terv

39

Feljegyzés, vagy jegyzőkönyv az ellenőrzésről (ez utóbbi „súlyos esetekben” készül, pl: vagyoni elleni cselekmény, alkohol, testi – lelki épség veszélyeztetése, balesetveszély okozása, többszörös munkafegyelmi vétség, stb)

Az eljárásrend felülvizsgálata: az intézményvezető, vagy a vezetőség, vagy a minőségirányítási vezető javaslatára történik. Az eljárásrend kiadását elrendeli: intézményvezető

40

Vezetői ellenőrzés összefoglaló, általános táblázata: Terület / Téma I. Tanügyigazgatás ellenőrzések: Gyermek felvétel, előjegyzés

Szempont

Módszer

adatfelvétel

Dok. Ell.

Óv. Ellátás napi igénybevétele

hiányzás

Naplók ell

Gyv–i nyilvántartás Étkezési kedvezmények adása

Gyv szempontjai Kérelmek és fenntartói előírás Szükséges adatok megléte és adatvédelem

Dok ell Dok ell.

Gyermekek adatainak nytartása

Gyakoriság / alkalom május, szeptember havonta

félévente szept, jan. Naplók, egyéb Okt. dok ell.

Ellenőrzést végző

Kimenet ell.

Visszacsatolás

ovh

X

-

ovh

X

normatí va -

ov ov

Folyamatba épített ell.

X X

ov

X

Stb II. Munkaügyi ellenőrzések: Kinevezések, átsorolások Munkaidő-beosztás betartása

Továbbképzési terv teljesítése, elszámolások

Kt és Kjt előírások Pontosság

X Helyszíni ell.

Hetente

Előírás szerint

Dok ell

Febr. Elszámolási hi.

Megbízás betartása

Helyszíni ell.

Havonta

ov és ovh

X

X

Mfegye lem – értekezl et -

Stb III. Működtetési feladatok ellenőrzése: Épület nyitás-zárás

ovh

X

41

Takarítás Étkeztetés lebonyolítása HCCPA betartása Stb IV. Gazdálkodási, pénzügyi ell. Beszerzések (eszköz, tisztító, papír,…) Étkezés befizetések, lemondások intézése Kv. felhasználás Túlóra, túlmunka elszámolás Stb V. Nevelési / szakmai ell. Foglalkozási tervek elkészítése Foglalkozások Egyéni fejlesztések módja

Szülőkkel való kapcsolat

Rendezvény, ünnep

M. köri leírás betartása SzMSz leírása Szabályzat

Helyszíni

Hetente

ov, ovh

X

Helyszíni Helyszíni

Havonta 2 havonta

Ov, ovh ov

X X

Mennyiségi, minőségi Mennyiségi

Helyszíni

Alkalom

ov

Helyszíni

Befizetéskor ovh

X

Mennyiségi Jogosság

Dok ell Dok ell

Havonta Havonta

ov ovh

X

HOP és szabályok megfelelőség Fogl terv megvalósítása HOP előírásainak betartása

Dok ell.

Szept.

ovh

Helyszíni

Havi 10 óra

ov, ovh

HOP, IMIP előírásainak betartása Megállapodások betartása

Helyszíni Félévenként vagy beszámoltatás Beszámoltatás Félévenként írásban

X

X

X X X

X

42

Srsz.: 1.3.2. Vezetői értékelés eljárásrendje Az eljárásrend célja: Az adott nevelési év éves munkatervének értékelése, melynek része a helyi nevelési program, a minőségirányítási program, a gyermekvédelmi munka éves terve. Az eljárásrend hatálya kiterjed: óvodavezetőre, óvodavezető helyettesre, minőségirányítási vezetőre, gyermekvédelmi megbízottra.

A vezetői értékelés folyamata: 1. Az éves ellenőrzések tapasztalatainak összegyűjtése. 2. Ezen dokumentumok elemzése, összevetése az éves megfogalmazottakkal. 3. Az éves értékelés elkészítése. 4. Az éves értékelés előterjesztése a nevelő testület felé. 5. Javaslatok alapján az értékelés elkészítése. 6. Az éves értékelés elfogadtatása a tanév végi nevelői értekezleten.

munkatervben

A keletkezett dokumentumok: - Éves értékelési javaslat - Éves munkaterv értékelése

Az hatályba lépése: A eljárásrend felülvizsgálata: az intézményvezető, vagy a vezetőség, vagy a minőségirányítási vezető javaslatára történik. A eljárásrend kiadását elrendeli: intézményvezető

43

Szabályzat a pedagógusok és a vezetői feladatot ellátók teljesítményének értékelésére

A szabályozás célja: Biztosítottak legyenek az egységes alapelvek, szempontok valamennyi pedagógus értékelésében, és a résztvevők számára követhető legyen a folyamat. A szabályzat hatálya kiterjed: az óvoda valamennyi pedagógus munkakörben foglalkoztatott alkalmazottjára, a vezetői feladatot ellátókra (óvodavezető, vezető-helyettes, munkaközösség-vezető, minőségirányítási vezető). Kivétel a pályakezdő 3 évig akkor, ha ez az első munkahelye. Az értékelés felelőse: óvodavezető Az értékelés gyakorisága, időpontja: A pedagógusok értékelése 3 évenként, június első hetében történik. Az értékelés módja, eszközei: Módszer: Önértékelés és vezetői értékelés, majd ezt követő értékelő megbeszélés a Horváth & Dubecz Tanácsadó Kft –től megvásárolt MÁSKÉPp modell alapján Eszközök: ♦ Kézikönyv: a kulcskompetenciák kifejtése, segítő mintapéldák ♦ Pontozólapok (önértékeléshez, vezetői értékeléshez) ♦ Excel program az egyéni és intézményi összegző diagramok készítéséhez. A diagramok alkalmasak a kulcskompetenciák teljesítési szintjének megjelenítésére, és elemzésre. ♦ Összegző értékelés és megállapodás táblázata ♦ Szervezetfejlesztési terv Az értékelés alapelvei: 1. Az értékelés kompetencia-alapú, az alábbi 5 kulcskompetencia szerint  Szakmai tudás alkalmazása  Kommunikáció, kapcsolatok kezelése  Megbízhatóság, felelősségvállalás  Együttműködés  Komplexitás kezelése 2. Az értékelés az önértékelés és a vezetői értékelés, valamint az intézményi elvárás-szint összevetése 3. Az értékelés fejlődésorientált (nem minősítő). Az értékelés személyre szabott, és motivál a jobb teljesítményre. 4. Az értékelés nyilvánossága:  A személyre szóló értékelés nem nyilvános, dokumentumai a személyi anyag részét képezik  A szervezetre vonatkozó összesítő értékelés nyilvános. 5.

Az értékelés további hasznosítása:  A személyre szóló értékelést figyelembe kell venni a minőségi munkáért járó kereset kiegészítés, jutalmazás, illetve más elismerés, anyagi ösztönzés odaítélésénél.  A szervezeti összesítést a szervezetfejlesztési feladatok tervezésénél

44

A modellbevezetés folyamata:  Az értékelő modell megismertetése a nevelőtestülettel;  Döntés vezetőségi körben: az adaptációban (kompetencia elemek fontossági pontelosztásának és a kulcskompetenciák teljesítésében az intézményi elvárás-szint meghatározása). A döntés felülvizsgálata a szabályzat felülvizsgálatával egy időben. A döntésről a feljegyzés a szabályzat melléklete.  Adott időszakban / tanévben / tanévekben az értékelésre kerülő pedagógusok személyének és az értékelés időpontjának megtervezése az éves munkatervben. Az értékelés folyamata: 1. A szükséges eszközök biztosítása (Kézikönyv, Pontozólap) 2. Az értékeléshez előzetesen gyűjtött adatok, információk rendszerezése 3. Pontozólapok kitöltése 4. Adatbevitel az Excel programba, az értékelés megjelenítése diagramokon. Végzi az értékelő. 5. Az egyéni diagramlap átadása az értékeltnek 6. A diagram, adatok vezetői elemzése, következtetések levonása 7. Értékelő megbeszélés:  A vezető és az értékelt véleményének egyeztetése  Javasolt fejlesztési feladatok egyeztetése. Szükség esetén mentor, segítő megbízása.  „Dolgozói értékelés szöveges összegzése és megállapodás a fejlődési feladatokban” lap kitöltése, aláírása. A dokumentum átadása az értékeltnek és archiválása a személyi anyagban. 8. A megállapodás nyomon-követése (értékelő és/vagy mentor) 9. Szervezeti összegzés nyilvánossá tétele, elemzése. A megállapítások alapján a feladatok rögzítése szervezetfejlesztési tervben, mely az éves munkaterv része.

Bejövő / kapcsolódó dokumentumok: jegyzőkönyvek, feljegyzések, emlékeztetők az előző időszakban végzett munkáról; adatok, kimutatások a pedagógus tevékenységének eredményességéről; a pedagógus tevékenységeinek (tervezés – végrehajtás – ellenőrzés – értékelés) dokumentumai, a „MÁSKÉPp Modell” önértékelő - és vezetői értékelő lapjai (pontozólapok). Kimenő / készítendő dokumentumok: Egyéni diagramlap; Intézményi diagramlap; „Dolgozói értékelés szöveges összegzése és megállapodás a fejlődési feladatokban” lap; Szervezetfejlesztési terv

A szabályzat felülvizsgálata: az intézményvezető, minőségirányítási vezető javaslatára történik.

vagy

a

vezetőség,

vagy

a

A szabályzat kiadását elrendeli: intézményvezető

45

1.3.3. Sorszámú szabályzat melléklete - 1. döntés Feljegyzés a „MÁSKÉPp Modell” adaptációjában hozott döntésről A döntés időpontja: A döntésben részvett: ov vez, ov vezh, ……….

1.Kompetencia elemek fontossági pontelosztása

Elemek sorszáma

Pontszám

2. Kulcskompetenciák teljesítésének intézményi elvárás-szintje Kulcskompetencia

%

Szakmai tudás alkalmazása 1. 2. 3. 4. 5.

Kommunikáció, kapcsolatok kezelése Megbízhatóság, felelősségvállalás összesen

30

6. 7. 8. 9. 10.

Együttműködés Komplexitás kezelése

összesen

30

összesen

30

összesen

30

összesen Mindösszesen

30 150

11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25.

46

Srsz.: 1.3.4. Intézményértékelés mutatói és használatának eljárásrendje Az eljárásrend célja: Az intézményértékelési mutatók és azok használatának meghatározása. Az eljárásrend hatálya kiterjed: a minőség fejleszti vezetőre valamint az alkalmazotti közösség tagjaira. Az intézményértékelés mutatói: Maximum érték

Optimális érték

100%

70%

100%

70%

100%

60%

100%

80%

100%

80%

100%

60%

100%

70%

100%

70%

100%

80%

100%

70%

100%

70%

Játék

100%

90%

Mese-vers

100% 100% 100% 100%

70% 70% 70% 70%

100%

70%

100% 100% 100% 100%

70% 70% 80% 90%

Indikátorok A vezetés irányító, tervező, szervező, ellenőrző, értékelő, menedzselő tevékenységének minősége. A szervezet belső kapcsolatainak minősége. A szervezet külső kapcsolatainak minősége. Pedagógusok alapvető elvárásainak minősége. Pedagógusok specifikus követelményeinek minősége. Pedagógusok kimagasló teljesítményeinek minősége. Nem pedagógusok jogai kötelezettségeinek minősége.

és

Nem pedagógusok munkaköri feladatainak minősége. Nem pedagógusok kapcsolatainak minősége. Szülőkkel való kapcsolat minősége. Fenntartóval minősége.

való

Nevelési folyamatok minősége

Rajzolás, mintázás, kézi munka Mozgás A külső világ tevékeny megismerése Munka jellegű tevékenységek Tanulás Pedagógiai dok. használhatósága Az óvodás gyermek elégedettsége

Területi érték

Összérték

66%

70% 73%

kapcsolat

Ének-zene, énekes játék

ri el é g e

EREDMÉNYEK

A szervezet külső kapcsolatain ak minősége

Munkatársak munkája

ADOTTSÁGOK

A szervezet minőség

Területek

70% 75%

73%

80% 47

Szülői elégedettség

Hatásértékelés

Munkatársi elégedettség Jelentkezett és felvett gyerekek száma, aránya a férőhelyhez képest. A fenntartó elismerése az óvoda eredményeiről A hasonló paraméterű intézmények között elfoglalt helye. Az óvoda publicitása.

100%

70%

100%

80%

100%

90%

100%

90%

100%

80%

100%

30%

72%

Az önértékelés mutatóinak és használatának folyamata: 1. A minőségfejlesztési team az önértékelés évében, október 15-ig áttekinti az önértékelés eszközeit, előkészíti a szükséges mutatók módosításait, ütemezi a feladatokat. 2. Jóváhagyás céljából a nevelőtestület elé terjeszti a módosításokat. A nevelőtestületi értekezlet megszervezése és levezetése a minőségfejlesztési vezető feladata 3. A nevelőtestület dönt a módosítások elfogadásáról. 4. Az irányított önértékelés összegző dokumentum elkészítése a mutatók figyelembe vételével történik. Az eljárásrend hatályba lépéseAz eljárásrend felülvizsgálata: az intézményvezető. Az eljárásrend kiadását elrendeli: intézményvezető

48

Srsz.: 1.3.5. Intézményi önértékelés szabályzata A szabályzat célja: - Az intézmény rendszeresen, tényekre, adatokra alapozva mérje fel és állapítsa meg működésének erős és gyenge pontjait. - Ennek ismeretében vonjon le következtetéseket, majd jelölje ki a szükséges fejlesztéseket. A szabályzat hatálya kiterjed: Az intézmény vezetőjére, valamint a minőségfejlesztési vezetőre valamint az alkalmazotti közösség tagjaira. Az irányított önértékelés gyakorisága Irányított önértékelést, a 2004/2005-ös nevelési évet követően minden 4. évben el kell végezni. Esedékességének tényéről, minden nevelési év indítását megelőző nevelői értekezleten szükséges tájékoztatni a kollégákat. Felelőse a minőségfejlesztési vezető. Irányított önértékelés nevelési évre 2016/2017

Értékelt nevelési évek 2012/2013

2013/2014

2014/2015

2015/2016

Az irányított önértékelés módszerei, eszközei 1.

2.

3.

Módszer: önértékelés Eszköz: Óvodai intézményértékelési kritérium rendszer értékelő lapjai Résztvevők: minden munkatárs Értékelendő területek: - A szervezet belső minőségének értékelése - Munkatársak munkájának minőségi értékelése - A szervezet külső minőségének értékelése - Nevelési folyamatok Módszer: kikérdezés Eszköz: kérdőív Résztvevők: szülők, munkatársak Értékelendő területek: - Szülői elégedettség - Munkatársi elégedettség - Pedagógiai dokumentációval szembeni elégedettség Módszer: Horváth- Dubecz féle mérés Eszköz: képek, sírós-mosolygós baba arc, adatrögzítő lapok Résztvevők: óvodapedagógusok, gyerekek Értékelendő területek: gyermeki elégedettség

4.

Módszer: dokumentum elemzés

49

Eszköz: bejövő és kimenő adatokat rögzítő dokumentumok, jegyzőkönyvek Résztvevő: óvodavezető Értékelendő területek: - Jelentkezések, felvételek aránya a férőhelyszámhoz viszonyítva - Az intézmény publicitása

Az irányított önértékelés lebonyolításának folyamata 1.

2. 3. 4. 5. 6.

Az irányított önértékelés évében az óvodavezető, a minőségfejlesztési vezető egyetértésével, szeptember 15-ig megbízza az önértékelést lebonyolító team tagjait. A team vezetője a minőségfejlesztési vezető. A team október 15-ig áttekinti az önértékelés eszközeit, előkészíti a szükséges módosításokat, ütemezi a feladatokat, jóváhagyás céljából a nevelőtestület elé terjeszti. A nevelőtestületi értekezlet megszervezése és levezetése a minőségfejlesztési vezető feladata. Az egyes területek értékeléséhez szükséges mérések elvégzése, adatgyűjtések és a mutatók kiszámítása a team feladata. Ezt a munkát a minőségfejlesztési vezető koordinálja. Határidő: február 28. A team trendvizsgálatot végez az előző mérések, és a mostani mérések mutatói alapján. (2012-től folyamatosan) A team összegző jelentést készít az irányított önértékelés eredményeiről, melyből egyértelműen ki kell derülnie az intézményi működés erősségeinek és gyengeségeinek. A team, a nevelőtestület által megvitatott összegző jelentést és a Helyi nevelési program összehasonlító elemzését követően, fogalmazza meg és rangsorolja az intézmény előtt álló legfontosabb fejlesztendő területeket.

- Tegyen javaslatot a szükséges intézkedésekre. - Ezeket rendezze az alábbi szempontos szerint:  Stratégiát érintő  Középtávú (1-2 nevelési év)  Azonnali beavatkozást igénylő 7. Az elkészült intézkedési javaslatot a nevelési évet záró nevelési értekezleten ismerteti a minőségfejlesztési vezető, majd vitára bocsátja. 8. A nevelőtestületi jóváhagyás után a team elkészíti a végleges összefoglaló dokumentumot, mely tartalmazza a jóváhagyott fejlesztési területeket, és azok megvalósításának intézkedési tervét. - Az azonnali beavatkozást igénylő területeken az óvodavezető elrendeli a szükséges intézkedéseket. Ellenőrzéséért a minőségfejlesztési vezető a felelős, teljesítésükről a nevelési évet záró nevelési értekezleten beszámol a munkatársaknak. - A hosszabb távú célok esetében az intézkedések, fejlesztések előkészítése az önértékelést végző team feladata, a minőségfejlesztési vezető irányításával. Munkájuk eredménye egy ütemezett feladatterv, mely tartalmazza:  A következő intézményi éves munkatervekben milyen feladatok jelenjenek meg.  Ezeknek milyen az ütemezése. Nyilvánosságra hozataláról és végrehajtásáról a minőségfejlesztési vezető gondoskodik. 9. Az összegző dokumentum elhelyezésre kerül a minőségfejlesztési irattárban. 9. Keletkezett dokumentumok kezelése Dokumentum Összegző dokumentum az irányított önértékelésről.

Megőrzés ideje 5 év

Megőrzésért felelős Minőségfejlesztési vezető

50

Fejlesztendő területek, fejlesztési célok, azok eléréséhez szükséges intézkedések.

5 év

Minőségfejlesztési vezető

Intézkedési terv

5 év


Kitöltött értékelő lapok

4 év


Az eljárásrend felülvizsgálata: az intézményvezető. Az eljárásrend kiadását elrendeli: intézményvezető

51

Srsz.: 1.3.6.

Munkaköri leírások készítésének és kezelésének eljárásrendje Az eljárásrend célja: A munkaköri leírások tartalmi meghatározása, valamint a dokumentum készítési és kezelési szabályainak rögzítése. Az eljárásrend hatálya kiterjed: Óvodavezetőre, óvodavezető helyettesekre. A munkaköri leírások készítésének folyamata: 1. Minden munkakörre (pedagógusok, nevelőmunkát segítő alkalmazottak, egyéb alkalmazottak) a törvényben szabályozott munkaköri feladatok összegyűjtése. 2. Az egyéni megbízatásokból adódó munkaköri feladatok meghatározása (óvodavezetőhelyettes, minőségirányítási vezető, munkaközösség vezető, gyermekvédelmi megbízott, tűz- és munkavédelmi megbízott, leltár-, szertárfelelős, és egyéb nevelési évhez kapcsolódó megbízatások,) 3. A személyre szabott munkaköri leírások elkészítése, melyek tartalmazzák az általános munkaköri feladatokat, valamint nevelési évre szóló egyéni megbízatásokat. A keletkezett dokumentumok: - általános munkaköri feladatok listája - nevelési évre szóló egyéni munkaköri leírások (dolgozó által aláírt) Munkaköri leírások kezelésének rendje: 1. A munkaköri leírások két példányban készülnek, mely példányokat az óvoda vezetője, valamint a dolgozó saját kézjegyével lát el. 2. Első példány a dolgozó sajátja, második példány a személyi anyagának része, mely az irattárban kerül elhelyezésre. Az eljárásrend felülvizsgálata: Óvodavezető Az eljárásrend kiadását elrendeli: Óvodavezető

52

Srsz.: 1.4.1.

Minőségfejlesztési szabályzat A szabályzat célja: a minőségfejlesztés működési kereteinek meghatározása Az minőségfejlesztés céljai, fő feladatai: -

A min irányítási feladatok intézményi koordinálása, és a minőség fejlesztési feladatok végzése, koordinálása. A minőségfejlesztési rendszer működtetése. A minőségirányítási program működtetése, valamint felülvizsgálatának, módosításának kezdeményezése.

A szabályzat hatálya kiterjed: a minőségfejlesztési vezetőre, valamint a minőségfejlesztés egyes feladataiba bevont alkalmazottakra. A minőségfejlesztés működési rendje: 1. Az óvodai minőségfejlesztés a minőségfejlesztési vezetőből, és az intézményvezető által egyes feladatokra meghatározott számú támogató szervezetből áll. 2. A mf vezetője felel a minőségfejlesztés működéséért, a munkatervi feladatok eredményes végrehajtásáért és beszámolási kötelezettsége van az óvoda vezetője felé. A minőségfejlesztési vezető minőségfejlesztési munkaterv alapján végzi munkáját. 3. Az abban meghatározott feladatokat, a határidők betartásának figyelembe vételével értekezleteken rögzítik. 4. Az óvodavezető biztosítja a mf működéséhez szükséges eszközöket, helyiséget. 5. A minőségfejlesztési munkáról az intézmény dolgozói munkatársi értekezleteken kapnak tájékoztatást a munkatervben meghatározott időrend szerint. Dokumentálás rendje: A mf munka során keletkező anyagok (mérési, elemzési, tervezési, szabályozási, stb) minőségfejlesztési dokumentumnak minősülnek. E dokumentumok lefűzve, évenként, mappákban kerülnek archiválásra Ezek tárolása az óvodavezető által kijelölt helyen, az óvodavezetői irodában történik. A lefűzött mf dokumentumok kizárólagos kezelése a mf vez, feladata. A szabályzat hatályba lépése: A szabályzat felülvizsgálata: az intézményvezető, vagy a vezetőség, vagy a minőségfejlesztési vezető javaslatára történik. A szabályzat kiadását elrendeli: intézményvezető

53

Srsz.: 1.4.2.

Intézményi információáramlás formái és szabályainak eljárásrendje Az eljárásrend célja: Az intézmény belső- és külső információ áramlásának meghatározása és működtetése. A szabályzat hatálya kiterjed: Az óvoda vezetőjére és valamennyi alkalmazottjára Az információáramlás formái: - vezetői utasítás - nevelői értekezlet, - alkalmazotti értekezlet - rendkívüli megbeszélések, - meghívó (pl.: nyílt nap, rendezvények, karácsonyi ünnep, évzáró), - szórólap, plakát, helyi kiállítás, - szülői értekezletek, fogadóórák Az információáramlás folyamatának meghatározása: 1. A külső és belső információkat az intézmény vezetője szerzi meg. 2. Az intézményvezető az információkat az óvodavezető helyettesnek, illetve a minőségirányítási vezetőnek adja át. 3. Az intézményvezető, az óvodavezető helyettes, valamint a minőségirányítási vezető, a háromhetente megrendezendő információs napon, illetve sürgősség esetén azonnal (rendkívüli értekezlet, vezetői utasítás, körözvény stb.) adják tovább az információkat az óvodapedagógusoknak, illetve az intézmény alkalmazottainak. 4. Az óvodapedagógusok a szülőket érintő információkat közvetítik a szülők felé szülői értekezlet, szórólap, oviújság, plakát stb. keretében. 5. A szülők kérdéseikkel fordulhatnak az óvodapedagógusokhoz, óvodavezető helyetteshez, illetve közvetlenül az óvoda vezetőjéhez. Az információáramlás során az alábbi dokumentumok keletkeznek: - vezetői utasítás - jegyzőkönyvek - szülői értekezletek jegyzőkönyvei - szóró lap - plakát

Az eljárásrend felülvizsgálata: az intézményvezető, vagy a vezetőség, vagy a minőségirányítási vezető javaslatára történik.

54

Srsz.: 2.1.1.

Partnerazonosítási folyamat eljárásrendje Az eljárásrend célja: A nevelőtestület az eljárásrend szerint azonosítsa a közvetlen és közvetett partnereit, az óvoda kapcsolatrendszerének figyelembevételével. Az eljárásrend hatálya kiterjed: A minőségfejlesztési vezetőre, és a nevelőtestületre A partnerazonosítás irányítója: a minőségfejlesztési vezető. A partnerek azonosításának gyakorisága: Két évente az igénymérést megelőzően, félévvel. Partnereinknek tekintjük:  Az óvodánkba járó gyermekeket, és szüleiket  Valamennyi dolgozónkat  A „fogadó” általános iskolákat  Fenntartót, illetve Önkormányzatot A szabályzat felülvizsgálata: az intézményvezető, vagy a vezetőség, vagy a minőségirányítási vezető javaslatára történik. A szabályzat kiadását elrendeli: intézményvezető

55

Srsz.: 2.1..2.

Értekezletek, rendezvények eljárási rendje Az eljárásrend célja: Az értekezletek, rendezvények lebonyolításának meghatározása, a feladatok és felelősök meghatározásával. Az eljárásrend hatálya kiterjed: Az óvoda vezetőjére, az óvodavezető helyettesére, a minőségirányítási vezetőkre, a munkaközösség vezetőre, valamint az óvodapedagógusokra. Értekezletek lebonyolításának eljárási rendje: 1. Az értekezletek időpontjának, helyének és témájának meghatározása, kihirdetése (faliújság, szórólap, meghívó, felhívás). 2. Az értekezlet témájának megfelelően a lebonyolításért felelős meghatározása. 3. Az értekezlet tartásához szükséges terem, szakmai eszköz/anyag, az ellátás meglétének, a körülmények megfelelőségének ellenőrzése. 4. A lebonyolításért felelős személyt az intézmény vezető felkéri az értekezlet megtartására. Ők lehetnek: vezető helyettes, minőségfejlesztési vezető, óvodapedagógusok . 5. Az értekezlet megtartása, jegyzőkönyv /emlékeztető készítése. 6. Kiértékelés: az értekezlet elérte-e célját. Szükség esetén a helyesbítés, pontosítás, folytatás meghatározása. Az éves munkatervben meghatározott rendezvények lebonyolításának eljárási rendje: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

A rendezvény lebonyolításáért felelős személy kiválasztása és a segítő közreműködők megszervezése. A rendezvényben érintettek és meghívottak számba vétele (számuk és/vagy név szerinti) A rendezvényhez szükséges terem, berendezés, eszközök, ellátás számba vétele. Szükség esetén külső támogatók, szponzorok felkérése. A rendezvények időpontjának, helyének és témájának pontosítása, és kihirdetése. (faliújság, szórólap, meghívó, felhívás). A rendezvény tartásához szükséges terem, berendezés, szakmai eszköz/anyag, az ellátás meglétének, a körülmények megfelelőségének ellenőrzése. A rendezvény lebonyolítása. Kiértékelés: a rendezvény elérte-e célját, résztvevők elégedettsége megfelelő-e. A segítők/szponzorok munkájának megköszönése. Szükség esetén a helyesbítés, pontosítás meghatározása.

A keletkezett dokumentumok: - értekezleti jegyzőkönyvek Az eljárásrend hatályba lépése: Az eljárásrend felülvizsgálata: az intézményvezető, vagy a minőségirányítási vezető javaslatára történik.

56

Srsz.: 2.2.1.

Partneri igénymérés és adatfeldolgozás eljárásrendje Az eljárásrend célja: az igénymérés megismételhetőségének, összehasonlíthatóságának biztosítása, másrészt az adatok elemzésének, a fejlesztési célok meghatározásának folyamata szabályozott legyen. Az igénymérés célja: Annak felmérése, hogy a feltételezett elvárások mennyire egyeznek a közvetlen partnereink valós elvárásaival, a HOP és az IMIP célkitűzéseivel, minőségügyi elvárásokkal. Az eljárásrend hatálya kiterjed: A minőségfejlesztési vezetőre. A partneri igényfelmérés irányítója: az mf vezető, az óvodavezető felé egyeztetési, beszámolási kötelezettséggel A partneri igénymérés módszerei, eszközei: 1. A gyermekek elvárásainak felmérése tevékenységben való megfigyelés és beszélgetések során történik, a Horváth - Dubecz féle Gyermeki elégedettségvizsgáló eszközzel. 2. A szülők, a munkatársak és az iskolák részére a kérdőíves módszert használjuk. 3. A fenntartót kérdőíves formában kérdezzük. A kérdőívek megfogalmazásában mérvadók az óvodai nevelési program fő célkitűzései és fő feladatai, a külső intézményképben megfogalmazott elvárások, valamint a minőségpolitikai célok, elvárások. Partneri igénymérés gyakorisága: két évente Partneri igényméréshez a partnerek számának meghatározása, mintavétel: 1. A gyermekek kiválasztása (nagy- középső csoportok esetében 100%, kiscsoportos gyerekek esetében 25%). A mérésbe bevont gyermekek száma az összlétszám 80%-a. 2. A szülői minta kiválasztása a gyermekekéhez hasonlóan történik, nagy- középső csoportos gyermekek szülei esetében 100%, a kiscsoportos gyerekek szülei esetében 25%. A mérésbe bevont szülők száma az összlétszám 80%-a. 3. A munkatársak elégedettségének – elégedetlenségének – elvárásának felmérése a dolgozók teljes körében végrehajtandó. 4. Az önkormányzat részéről az Oktatási osztály vezetőjével kérdőíves felmérés elvégeztetése. 5. A fogadó általános iskola (Kis Bálint) első évfolyamából egy-egy érintett nevelő felkérése a kérdőív kitöltésére. 6. A mérés elfogadottnak tekinthető, ha a megkérdezettek 80%-a válaszolt a kérdőívekben.

Partneri igénymérési adatok feldolgozásának rendje:

57

1. A gyermekek és a szülők elvárásainak összegzése csoport és óvoda szinten történik. A részeredmények összegzése a minőségfejlesztési vezető feladata. 2. A munkatársak, az Önkormányzat és az iskola elvárásainak összegzését a minfejl. vezető végzi. 3. Az eredmények kihirdetését: munkatársak alkalmazotti értekezleten tudhatják meg, a szülők szülői értekezleten kapnak tájékoztatást. Partneri igénymérési adatok elemzésének, a célok meghatározásának folyamatleírása: 1. A mérési adatok elemzésének első lépése: a mérési adatok közül a lényeges, fontos adatok kiválasztása, melyek elemzésre kerülnek. 2. Az elemzés az okok feltárását, a gyökérprobléma megkeresését jelenti. Az elemzés módszerei az 5-miért, a halszálka-elemzés (Iscikawa). 3. A gyökérproblémák lehetséges csoportosítását az elképzelhető javítási, fejlesztési célok / feladatok összegyűjtése követi. 4. Az 1-3 pont végrehajtása a minőségfejlesztési vezető feladata, minél több munkatárs bevonásával. 5. Az összegyűjtött célok, feladatok prioritási - a megvalósíthatóság, a reális eredmény, a ráfordítható időintervallum, a hatékonyság szempontjai alapján - rangsorának megállapítását a minőségfejlesztési team végzi, az óvodavezetővel való egyeztetési kötelezettség mellett. 6. A rangsorolt célok, feladatok alapján a minőségfejlesztési vezető INTÉZKEDÉSI TERVET készít, melyben (indokoltság szerint) rövid-, közép-, hosszútávra ütemezi a végrehajtást. A tervet egyezteti az óvodavezetővel. 7. Az intézkedési tervet a minőségfejlesztési vezető a nevelőtestület elé terjeszt elfogadásra. Az elfogadott tervet meg kell ismertetni a partnerek közül a szülőkkel. Az elfogadott terv végrehajtásról a minőségfejlesztési vezető gondoskodik. Az eljárásrend hatályba lépése: Az eljárásrend felülvizsgálata: az intézményvezető, vagy a vezetőség, vagy a minőségirányítási vezető javaslatára történik. Az eljárásrend kiadását elrendeli: intézményvezető

58

Srsz.: 2.3.1.

Panaszkezelés eljárásrendje Az eljárásrend célja: A problémák, sérelmek megoldási lehetőségeinek meghatározása. Az eljárásrend hatálya kiterjed: Az óvoda vezetőjére, az óvodavezető helyettesre, a minőségfejlesztési vezetőre, valamint az óvodapedagógusokra. Szülői panaszkezelés folyamata: I. szint: 1. A szülő szóban, vagy írásban jelzi a csoport óvodapedagógusánál a felmerült szülői, illetve gyermeki panaszt. 2. Az óvodapedagógusok megvizsgálják a panasz jogosságát. Ha a panasz nem jogos, az ügyet tisztázzák a szülővel. 3. Ha a panasz jogos, akkor orvosolják azt. 4. Ha a probléma nem oldódott meg, a szülők, illetve az óvodapedagógusok az óvoda vezetőjéhez fordulhatnak. II. szint: 5. Az óvoda vezető megvizsgálja a panaszt az óvodapedagógusok beszámolója és a szülő elmondása alapján. 6. Újabb javaslatot tesz a probléma kezelésére szóban, vagy írásban. 7. Amennyiben az új javaslathoz türelmi idő szükséges, 1 hónap időtartam után közösen értékelik a probléma megoldását. III. szint: 8. Ha a szülő nem kapott megnyugtató megoldást a panaszára, úgy fordulhat az Önkormányzat jegyzőjéhez.. A keletkezett dokumentumok: - feljegyzés - jegyzőkönyv

Az alkalmazottak panaszkezelés folyamata: I. szint 1. Az alkalmazott panaszát szóban vagy írásban eljuttatja az óvodavezető helyetteshez, illetve az intézmény vezetőjéhez. 2. Az illetékes megvizsgálja a panasz jogosságát. Ha a panasz nem jogos, akkor a felelős tisztázza az ügyet a panaszossal. 3. Ha a panasz jogos, akkor a felelős egyeztet a panaszossal. 4. Amennyiben a panasz megoldásához türelmi idő szükséges, egyeztetés történik a panaszossal. 5. Ha a türelmi idő lejártával a probléma nem oldódott meg se a felelős, se az óvodavezető közreműködésével, akkor az óvodavezető jelzi a fenntartó felé. II. szint

59

6. 15 napon belül az óvoda vezetője a fenntartó képviselőjének bevonásával megvizsgálja a panaszt, közös javaslatot tesz a probléma kezelésére – írásban is. 7. Ezután, a fenntartó az óvodavezetővel egyeztetnek a panaszossal, a megállapodást írásban rögzítik. Amennyiben türelmi idő szükséges, megbeszélt időtartam után közösen értékelik a beválást. Ha ekkor a probléma megnyugtatóan lezárult, a megoldást írásban rögzítik az érintettek. III. szint 8. Ha a panaszos problémája nem oldódott meg, akkor fordulhat a munkaügyi bírósághoz. Az eljárást a törvényi szabályozók határozzák meg. A keletkezett dokumentumok: - feljegyzés - jegyzőkönyv

Az eljárásrend hatályba lépése: Az eljárásrend felülvizsgálata: Az óvodavezető, óvodavezető-helyettes, minőségirányítási vezető kezdeményezésére

60

Srsz.: 2.4.1.

Az iskolába felvett gyermekek nyomon-követésének eljárásrendje Az eljárásrend célja: Az óvodában folyó fejlesztő munka eredményének nyomonkövetése. Az eljárásrend hatálya kiterjed: A minőségfejlesztési vezetőre. Az iskolába felvett gyerekek nyomon követésének folyamata: 1. A minőségfejlesztési vezető kérdőív formájában információt kér a fogadó iskola első évfolyamos pedagógusaitól. Ez egy elégedettségi kérdőív lesz a tanítónőktől, az adott gyermekek fejlődéséről. 2. A beérkező kérdőívek határidejét december első hetében határozzuk meg. Amennyiben késnek a válaszok, a feldolgozás kitolódik január elejére. Amennyiben a várt levelek 75%-a megérkezik, dokumentálásra kerülnek 3. A minőségfejlesztési vezető elvégzi a dokumentumelemzést. 4. A minőségfejlesztési vezető az összegzés eredményeiről tájékoztatja a nevelőtestületet a következő nevelőtestűleti értekezleten. 5. A mérési eredmények lefűzésre kerülnek a minőségfejlesztési dokumentumok közé. A keletkezett dokumentumok: - a kérdőívek - az összehasonlító elemzés dokumentumai Az eljárásrend hatályba lépése Az eljárásrend felülvizsgálata: az intézményvezető, minőségfejlesztési vezető Az eljárásrend kiadását elrendeli: intézményvezető

61

Srsz.: 2.5.1.

Az óvodába jelentkező gyermekek előjegyzésének eljárásrendje Az eljárásrend célja: A gyermekek előjegyzésének, felvételének folyamata meghatározott legyen. Az eljárásrend hatálya kiterjed: Az intézményvezetőre, valamint az óvodavezető helyettesre. Az óvodába jelentkező gyermekek előjegyzésének folyamata:

1. Az óvodapedagógusok előkészítik a nyílt napot. A lépéshez kapcsolódó tevékenységek: - az óvodai gyermekmunkák bemutatása - kiállítás keretében, - Ovi-prospektus készítése, eljuttatása az érintett családokhoz - Internetes honlapon információk az óvodáról. 2. Március első hetén van a nyílt nap, melyen fogadjuk leendő óvodásaink szüleit. Ezen a napon bemutatjuk az óvodában folyó munkát, mely után a szülők feltehetik az intézményvezetőnek és az óvodapedagógusoknak kérdéseiket. 4. A Jegyző által meghatározott időpontban történik az előjegyzés az óvodában, amelyre a szülők bemutatják a szülő személyi igazolványát, lakcímkártyát, gyermek anyakönyvi kivonatát. A beírt gyermekek névsorát a felvételi-előjegyzési napló tartalmazza. 5. Az intézményvezető elbírálja a felvétel jogosságát a férőhelyek figyelembe vételével. 6. A felvett gyermekek szüleit levélben értesítjük, legkésőbb május 31-ig. 7. Június első hetében a munkatervben előírtnak megfelelően az óvodavezető és a kiscsoportos óvónők, közös szülői értekezletet tartanak az óvodában. Leendő kiscsoportosok szülei itt tájékoztatást kapnak. Folyamat lezárása A folyamat júniusban lezárul, amikor az óvodavezető a nevelőtestületi értekezleten értékeli a beiratkozás eredményét. Óvodai felvétel egész évben történik, a körzetben élő tanköteles korú és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek a törvényi előírások értelmében nyernek felvételt. A keletkezett dokumentumok: - felvételi- előjegyzési napló - felvételi értesítő

62

Srsz.: 3.1.1.

Helyi óvodai program beválásának és felülvizsgálatának eljárásrendje Az eljárásrend célja: - a gyermekcsoport fejlettségének megállapítása, - a gyermekek fejlettségének megismerése. Feladata: - a gyermekcsoport fejlettségi szintjének mérése, - a gyermek személyiségének, fejlettségének mérése Módszerei: - megfigyelés, - beszélgetés, - gyermeki munkák elemzése, - dokumentumok elemzése Az ellenőrzés, értékelés területei: - a neveltségi szint, a szokás– szabályrendszer kialakítása, a készségfejlesztés összehasonlítása a helyi program célkitűzéseivel, feladataival. - a helyi program és a pedagógiai folyamat megvalósításának összehasonlítása, - a gyermekek fejlődésének, fejlesztésének dokumentumainak vizsgálata. A helyi program megvalósulásának ellenőrzése, értékelése az óvodai nevelés végén A helyi program minden területét érintő eredményességi vizsgálatot végzünk, belső vizsgálati csoporttal, szükség esetén külső szakember ( mentor, szaktanácsadó ) bevonásával. Az eljárásrend hatálya kiterjed: Minden óvodapedagógusaira. A helyi óvodai program beválásának folyamata: 1. A nagycsoportos gyermekek megfigyelése, a gyermeki munkák elemzése. 2. A megfigyelések rögzítése a felmérő lapokon. 3. Az eredmények elemzése, összehasonlítása a Helyi Nevelési Program sikerkritériumaival. 4. Az eredmények értékelése. A helyi óvodai program felülvizsgálatának folyamata: A keletkezett dokumentumok: - Éves értékelési javaslat - Éves munkaterv értékelése

Az eljárásrend hatályba lépése A eljárásrend felülvizsgálata: 63

az intézményvezető, vagy a vezetőség, vagy a minőségirányítási vezető javaslatára történik. A eljárásrend kiadását elrendeli: intézményvezető

64

Srsz.: 3.1.2. Szabadidős programok tervezésének eljárási rendje A szabályzat célja: Az óvodába járó gyermekek egyéni érdeklődésének, képességének és az óvoda erőforrásainak megfelelő programok, tevékenységek szervezése egy nevelési évre. A szabályzat hatálya kiterjed: az óvoda valamennyi pedagógus munkakörben foglalkoztatott alkalmazottjára. Szabadidős programok, tevékenységek tervezésének folyamata: 1. 2. 3. 4.

Az óvodapedagógus felmérik az óvoda kínálat alapján az igényeket Az igények alapján az érintett pedagógusok elkészítik a csoport és időbeosztást. A szülők tájékoztatása a tevékenységek és programok pontos idejéről, helyéről. A szülők aláírásukkal nyilatkoznak a tevékenység iránti igényükről.

Keletkezett dokumentumok: - Igényfelmérő lapok - Csoport és időbeosztások - Szülői nyilatkozatok

Az eljárásrend hatályba lépése: Az eljárásrend felülvizsgálata: az intézményvezető. Az eljárásrend kiadását elrendeli: intézményvezető

65

Srsz.: 3.2.1. Módszertani anyagok gyűjtésének, használatának és továbbadásának eljárásrendje Az eljárásrend célja: Az óvodapedagógusok módszertani kultúrájának fejlesztése. Az eljárásrend hatálya kiterjed: az óvoda valamennyi pedagógus munkakörben foglalkoztatott alkalmazottjára, a vezetői feladatot ellátókra (óvodavezető, óvodavezető helyettes, minőségirányítási vezető). Módszertani anyagok: - szakmai kiadványok - könyvek - továbbképzési anyagok - játékgyűjtemények - a gyermekek fejlesztését szolgáló eszközök Módszertani anyagok gyűjtésének, használatának és továbbadásának folyamata: 1. A módszertani anyagok beszerzése. 2. A módszertani anyagok megismertetése az óvodapedagógusokkal. 3. A beszerzett módszertani anyagok hozzáférhetőségének biztosítása az intézmény könyvtárában. A keletkezett dokumentumok: -

a könyvtár leltári jegyzőkönyve


66

Srsz.: 3.3.1. Továbbképzési terv készítésének eljárásrendje Az eljárásrend célja: A továbbképzési terv készítési folyamatának meghatározása. A továbbképzési terv funkciója: Tudatos humán erőforrás fejlesztése, a felső képzési rendszer kihasználásával és a pedagógustovábbképzési rendszer kínálta lehetőségek figyelembevételével. Az eljárásrend hatálya kiterjed: Az intézményvezetőre. A továbbképzési terv elkészítéséért felelős: Az intézményvezető. A továbbképzési terv alapelvei: I. Szakvizsgára vonatkozó alapprogram: 1. Szakvizsgára való jelentkezésnél előnyt élveznek a vezetők és középvezetők. 2. A jelentkezők sorrendjét az óvodai vezetés az intézményi érdekeket figyelembe véve közösen alakítja ki és tárja a nevelő testület elé. 3. A szakvizsgára történő jelentkezésnél a különböző képzőhelyek közül a földrajzilag közelebbi megjelölését támogatjuk. II. Továbbképzési alprogram: 1. Előnyben részesülnek: a., kiemelt területeket (a HOP kiemelt területét elősegítő képzések, mentálhigiénia) b., az óvoda sajátos szükségletei 2. A beiskolázási tervben azoknak kell lehetővé tenni a továbbképzés folytatását, akik az előző évben már megkezdték azt, és még nem fejezték be. 3. Fontos a pedagógus és az óvoda érdekének egyeztetése a továbbképzések kiválasztása szempontjából. (érdeklődése, beállítottsága – igény az óvoda részéről) 4. A továbbképzések célja: - szakmai ismeretek elmélyítése, bővítése - új módszerek megismerése és átadása - másoddiploma megszerzése 5. Belső továbbképzések ösztönzése: a., saját erőből b., külső „segítséggel” 6. Egy évben csoportonként (lehetőség szerint) csak 1 nevelő tanuljon, de másoddiploma megszerzésére csak 1 pedagógusnál támogassunk egy időben. 7. Munkaidőn kívüli tanfolyamok keresése lehetőség szerint. 8. Továbbképzési nyilvántartás vezetése annak érdekében, hogy mindenki befejezze az általa elkezdett képzést. A továbbtanuló kötelezhető a tanfolyam árának visszafizetésére, ha azt önhibájából nem fejezte be.

67

A továbbképzési terv elkészítésének folyamatleírása: 1. Minden év elején az óvodavezető közzéteszi a továbbképzési jegyzéket a nevelőtestület számára 2. Ezután a tantestület a továbbképzési terv alapelvei, és a pénzügyi lehetőségek alapján kialakítja a támogatandó továbbtanulók névsorát. 3. Az intézményvezető véglegesíti a továbbtanulók személyét, figyelembe véve a pénzügyi lehetőségeket és az óvoda elsődleges érdekeit. 4. Márc. 15.-ig az intézményvezető elkészíti az éves beiskolázási tervet. 5. A továbbtanuló kollégák jelentkeznek a továbbképzést meghirdető intézményekbe. 6. A továbbtanulók a továbbképzés befejezése után egy hónapon belül kötelesek beszámolni a szerzett ismereteikről a nevelőtestületnek. 7. A folyamatgazda minden évben a félévi értekezleten értékeli a beiskolázási terv megvalósulását, ismerteti, hogy a folyamat mely lépésénél volt szükség beavatkozásra. 8. A továbbképzési nyilvántartás az óvodavezetői irodában található, amely tartalmazza: név, munkakör, a továbbképzés megnevezése, a kezdés és a befejezés várható időpontja, a továbbtanuló várható távolléti ideje, támogatási összege, a továbbképzés hossza, adatai és a továbbképzés befejezését igazoló dokumentumokat (tanúsítvány, bizonyítvány, oklevél).

Az eljárásrend hatályba lépése: Az eljárásrend felülvizsgálata: az intézményvezető

68

Srsz.: 3.6.1. Óvodai csoportok és gyermekek fejlődésének ellenőrzése és értékelésének szabályzata A szabályzat célja: Az óvodai csoportok és gyermekek fejlődésének ellenőrzési és értékelési folyamatának meghatározása. A szabályzat hatálya kiterjed: az óvoda valamennyi pedagógus munkakörben foglalkoztatott alkalmazottjára, a vezetői feladatot ellátókra (óvodavezető, óvodavezető helyettes, minőségfejlesztési vezető). Óvodai csoportok és gyermekek fejlődésének ellenőrzése és értékelésének folyamata: 5. Az óvodapedagógus folyamatosan nyomon követik a csoport és a gyermekek fejlődését kis csoporttól nagy csoportig. 6. A megfigyeléseket az óvodapedagógusok félévente rögzítik a gyermekek fejlődési lapjain. 7. A tapasztalatok alapján értékelnek, majd szükség szerint egyéni fejlesztési terveket készítenek. 8. A fejlődési lapokat az intézmény vezetője évente 3 alkalommal ellenőrzi. Keletkezett dokumentumok: - fejlődési lapok - megfigyelési lapok (kimenet mérésére szolgál nagy csoport év végén)


69

Srsz.: 3.4.1.

Belső pedagógiai információáramlás rendje Az eljárásrend célja: Az intézmény belső pedagógiai információ áramlásának meghatározása és működtetése. A szabályzat hatálya kiterjed: Az óvoda vezetőjére.és valamennyi óvodapedagógusra Az információáramlás formái: - nevelői értekezlet, - alkalmazotti értekezlet - rendkívüli megbeszélések, Az információáramlás folyamatának meghatározása: 6. A belső pedagógiai információkat az intézmény vezetője és pedagógusai szerzik meg. 7. A pedagógusok az intézményvezetőnek adják át az információkat, amiről a pedagógusok nevelőtestületi értekezlet keretében értesülnek. Az információáramlás során az alábbi dokumentumok keletkeznek: - Feljegyzés - jegyzőkönyv Az eljárásrend hatályba lépése: Az eljárásrend felülvizsgálata: az intézményvezető, vagy a vezetőség, vagy a minőségirányítási vezető javaslatára történik.

70

GYOMAENDRŐD-CSÁRDASZÁLLÁS-HUNYA KISTÉRSÉGI ÓVODA MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM

Recommend Documents