Gyógyszertudományok Doktori Iskola D92 Iskolavezető: Dr. Pintér Erika A-148/1993
Biológiailag aktiv anyagok izolálása és vizsgálata
programvezető: Dr. Deli József
Dr. Deli József
Biokémiai és Orvosi Kémiai Természetben előforduló karotinoidok izolálása, szerkezetigazolása Intézet A természetben előforduló tetraterpének kizárólagos képviselői a karotinoidok. Legnagyobb mértékben a fotoszintetizáló magasabbrendű zöld növények sejtjeiben fordulnak elő, feltehetően kromoproteidek formájában, a kloroplasztokban a klorofillal együtt. Ezen túlmenően sok más növényi szervben (gyökerekben, szárakban), a reprodukciót szolgáló szervekben (virágszirmokban, porzókban, pollentömlőkben, gyümölcsökben vagy azok bőrében) is megtalálhatók. Az elválasztás-technika, a műszeres analitikai módszerek (HPLC) és ezek detektálási módjainak (photo diodearray-, MS-detektor) fejlődése lehetővé tette az előzőekben nem kimutatható, kis mennyiségben jelenlévő komponensek kimutatását, elválasztását. A modern szerkezetvizsgáló módszerek elterjedése pedig lehetővé tette a kis mennyiségben jelenlévő komponensek szerkezetének és konfigurációjának a meghatározását is. A jelölt feladata új, eddig ismeretlen szerkezetű karotinoidok izolálása, szerkezetigazolása, illetve ismert szerkezetű karotinoidok eddig nem ismert előfordulásainak felderítése. Dr. Deli József
Biokémiai és Orvosi Kémiai Karotinoidok élelmiszerekben való előfordulásának vizsgálata Intézet Kutatásaink során már vizsgáltuk az egészséges étrendben gyakran alkalmazott zöldségfélékben és gyümölcsökben a különböző feldolgozási eljárások során fellépő, a karotinoid összetételben bekövetkező változásokat. Az elvégzett vizsgálatok azonban csak modell kísérletek voltak. Jelölt feladata megvizsgálni a mindennapi táplálkozásban elfogyasztott zöldségből készült ételekben a karotinoid összetételben bekövetkező változásokat. Összehasonlítja a házilag, az étteremben, a munkahelyi étkezdékben készült, valamint a dietetikus által javasolt módon készült ételekben a karotinoid tartalmat, illetve annak változását. Az esetlegesen keletkező karotinoid műtermékeket izolálja, szerkezetüket és konfigurációjukat meghatározza. Dr. Deli József
Biokémiai és Orvosi Kémiai Karotinoidok szerkezeti változásainak vizsgálata Intézet A karotinoidok antioxidáns hatása régóta ismert. Nagyszámú kutatás foglalkozott a védőhatás tanulmányozásával. Azonban csak minimális figyelmet fordítottak annak vizsgálatára, hogy a védőhatás kifejtése közben a karotinoidok milyen szerkezeti változásokon mennek keresztül. Jelölt feladata a szerkezeti változások nyomon követése, a keletkező vegyületek szerkezetének vizsgálata. Dr. Molnár Péter Farmakognóziai Intézet Gyógynövények virágzatának és termésének karotinoid-analízise Korábbi növényanalitikai munkáinkhoz [1] kapcsolódva Intézetünk egyik új kutatási főirányaként célul tűzzük ki számos gyógynövény karotinoidösszetételének pontos meghatározását. Ezen vizsgálatok egyik fő célja új, eddig ismeretlen szerkezetű karotinoid(ok) [2, 3] izolálása és azonosítása. Az egyes komponensek elválasztását kromatográfiás módszerekkel (HPLC, CC), azonosításukat kromatográfiás viselkedésük, UV/VIS-spektroszkópiai adataik,
1
autentikus mintákkal történő együttkromatografálásuk és egyszerű kémiai reakcióik [(E/Z)-izomerizáció, furanoid-oxid-reakció, NaBH4-es redukció) alapján végezzük. A közelmúltban elvégeztük a gilisztaűző varádics (Tanacetum vulgare L.) virágzatának, továbbá a húsos som (Cornus mas L.), a pirítógyökér (Tamus communis L.) és a tiszafa (Taxus baccata L.) termésének karotinoid-analízisét [4, 5]. A jövőben a csicsóka (Helianthus tuberosus L.), az érdeslevelű napraforgó (Helianthus rigidus L.), a kanadai aranyvesszőfű (Solidago canadensis L.), a vérehulló fecskefű (Chelidonium majus L.), a közönséges gyujtoványfű (Linaria vulgaris Mill.) és különböző kutyatej-félék (Euphorbiaceae) virágzatának karotinoid-analízisét tervezzük. A termések közül a madárberkenye (Sorbus aucuparia L.), a sóskaborbolya (Berberis vulgaris L.), a foltos kontyvirág (Arum maculatum L.), a szúrós csodabogyó (Ruscus aculeatus L.) és a lónyelvű csodabogyó (Ruscus hypoglossum L.) termésének karotinoid-analízisét kívánjuk elvégezni. A két utóbbi termés esetében összehasonlítjuk azok karotinoid-összetételét. Elővizsgálataink eredményei arra utalnak, hogy a foltos kontyvirág termésében várhatóan új szerkezetű karotinoidok, karotinoid-izomerek is előfordulnak. [1] Molnár Péter: A karotinoidok poliénláncának (E/Z)-izomériája, növénybiokémiai vizsgálatok; karotinoid-izomerek előfordulása, izolálása, azonosítása, Akadémiai Doktori Értekezés,Pécs, 2004. [2] J. Deli, P. Molnár, E. Ősz, G. Tóth: Capsoneoxanthin, a New Carotenoid Isolated From the Fruits of Asparagus falcatus L., Tetrahedron Letters 41, 9153-8155 (2000). [3] P. Molnár, J. Deli, G. Tóth, A. Häberli, H. Pfander, K. Bernhard: (9Z)-Capsanthin-5,6-Epoxide, a New Carotenoid From the Fruits of Asparagus Falcatus L., J. Nat. Prod. 64, 1254-1255 (2001). [4] Gy. Horváth, E. Turcsi, P. Molnár, L. Gy. Szabó, J. Deli: Isolation and Identification of Carotenoids in the Fruit of Cornelian Cherry (Cornus mas L.), 55th International Congress and Annual Meeting of the Society for Medicinal Plant Research, Graz, Austria, September 02-06, 2007. Planta Medica 73, 912 (2007); P 286. [5] Gy. Horváth, E. Turcsi, P. Molnár, L. Gy. Szabó, J. Deli: Carotenoid Content of the Flower of Tansy (Tanacetum vulgare L.), 55th International Congress and Annual Meeting of the Society for Medicinal Plant Research, Graz, Austria, September 02-06, 2007. Planta Medica 73, 911 (2007); P 284. Dr. Farkas Ágnes Farmakognóziai Intézet Gyógynövény alapú termékek biológiailag aktív anyagainak vizsgálata Napjainkban a gyógynövény-alapú termékek (pl. gyógynövény-teák) és különösen az étrendkiegészítők száma egyre nő. Ugyanakkor összetételük és minőségük kevésbé szabályozott, és nem kell olyan szigorú előírásoknak megfelelniük, mint a gyógyszereknek (pl. hagyományos növényi gyógyszer), ami számos visszaélésre ad lehetőséget. Ezért fontos tisztázni, hogy egy adott gyógynövény részeit vagy kivonatait tartalmazó készítmények közül melyek alkalmazhatóak hatékonyan és biztonságosan a gyógyászatban. A jelölt feladata egy (vagy néhány hasonló/azonos hatóanyagú) gyógynövény hatóanyagtartalmának és - összetételének meghatározása a növény drogként használt részeiben és a belőle előállított különböző készítményekben, és ezek összehasonlító értékelése – a jelenleg érvényben lévő Ph. Hg. VIII.-ban előírt vizsgálati módszerek alapján. Dr. Farkas Ágnes Dr. Kocsis Béla
Farmakognóziai Intézet – Orvosi Mézek antimikróbás és antioxidáns hatásának vizsgálata Mikrobiológiai és Immunitástani Intézet Régóta ismert a méz antibakteriális és antioxidáns hatása, hazai viszonylatban azonban hiányoznak azok a kutatások, melyek feltárnák a különböző eredetű mézek gyógyászati alkalmazhatósága közötti különbségeket. A jelölt feladata hazai fajtamézek vizsgálata, mely magában foglalja a mézminták botanikai azonosítását, az egyes mézek antimikróbás és antioxidáns hatáserősségének megállapítását, valamint a fenti hatásokért felelős hatóanyag komponensek azonosítását, különös tekintettel a fenolos vegyületekre.
2
Dr. Horváth Györgyi Dr. Helyes Zsuzsanna
Farmakognóziai Intézet Gyulladáscsökkentő hatású gyógynövények hatóanyagainak izolálása és Farmakológiai és Farmakoterápiai hatásuk igazolása farmakológiai modellekben Intézet Számos gyulladáscsökkentő hatású gyógynövény ismert a népgyógyászati tapasztalatok alapján, azonban némely esetben nem rendelkezünk konkrét tudományos bizonyítékokkal a hatást illetően. A jelölt feladata egy adott gyógynövény fitokémiai és farmakológiai vizsgálata in vitro és in vivo rendszerekben. A kísérletek eredményei alapot nyújthatnak új, az életminőséget javító, gyulladáscsökkentő hatású készítmények előállításához. Dr. Horváth Györgyi Dr. Kocsis Béla
Farmakognóziai Intézet – Orvosi Gyógynövények biológiailag aktív metabolitjainak vizsgálata in vitro és Mikrobiológiai és Immunitástani in vivo módszerekkel Intézet A növények másodlagos anyagcsere-folyamataik során számos gyógyászati szempontból érdekes és biológiailag aktív anyagokat „állítanak elő”. Az utóbbi időben megnőtt azoknak a publikációknak száma, amelyek növényi illóolajok antimikrobás hatásának vizsgálatával foglalkoznak. A gyógyszerészetben inhaláló-készítményekben, krémekben, kenőcsökben, alkoholos cseppekben hatóanyagokként szerepelnek. Az illóolajok hatásának pontos felderítése a gyógyszerfejlesztés szempontjából is ígéretes lehet. A kutatási téma főbb célkitűzései: illóolajok kivonása gyógynövényekből illetve kereskedelmi forgalomban lévő illóolajok vizsgálata; ezen anyagok kémiai összetételének meghatározása gázkromatográfia-tömegspektrometria (GC-MS) technikával, agar-diffúziós, agar-hígításos és direkt bioautográfiás módszerek optimalizálása, majd illóolajok valamint főkomponenseik in vitro gombaellenes és antibakteriális hatásának meghatározása. Mivel az illóolajok hatásmechanizmusával kapcsolatban nem rendelkezünk egyértelmű adatokkal, így érdekes lehet ezen terület kutatása is, amelyet illóolajok Gram-negatív baktériumok külső membrán fehérje-összetételére gyakorolt hatásának vizsgálatával kívánunk tanulmányozni. Az in vitro kutatások eredményei alapján tervezzük az illóolajok in vivo (egér) tesztrendszerekben történő vizsgálatát. Az eredmények új, természetes eredetű antibakteriális szerek tervezéséhez is alapot szolgáltathatnak. Dr. Papp Nóra Farmakognóziai Intézet Gyógynövények polimorfizmusa: morfofiziológiai és hatóanyag Dr. Horváth Györgyi vizsgálatok Egyes gyógynövények populációi különböző termőhelyekhez adaptálódva eltérő morfológiai bélyegeik mellett különböző hatóanyag-összetétellel rendelkezhetnek, melyek kutatása a növények gyógyászati felhasználása szempontjából fontos feladat. A témakör fő kérdése tehát az, hogy a különböző élőhelyeken előforduló, változatos morfológiai habitussal rendelkező populációk fitokémiai és genetikai szempontból is eltérőek-e egymástól. A fenti vizsgálatok során egy faj populációinak esetében a következő módszerek alkalmazására kerül sor: terepi vizsgálatok (mintabegyűjtés, élőhely jellemzői: pl. talajtani adatok), külső és belső morfológiai bélyegek, a drogrészek hatóanyagainak minőségi és mennyiségi analízise (TLC, HPLC, GC), DNS-mintázatok vizsgálata (PCR, RAPD). A munka célja tehát (elsősorban a Ph. Hg. VIII-ban hivatalos) gyógynövények polimorfizmusának vizsgálata. A téma mind kemotaxonómiai, mind gyógyászati szempontból fontos, hiszen az eltérő populációk részletes elemzése révén a korábban ismertekhez képest eltérő / jobb minőségű gyógynövény- és hatóanyag-forrásokat tárhatunk fel.
3
Dr. Papp Nóra
Farmakognóziai Intézet
Etnofarmakobotanika: gyógynövényismereti gyűjtőutak Erdélyben, a népi orvoslás gyógynövény taxonjainak szövettani és fitokémiai vizsgálata Erdély különböző régióinak népi gyógynövényismereti tudását az 1800-as évek végétől számos gyűjtőút eredményei és közleményei őrzik. Napjainkban újra fellendült az egyes területek értékes adatainak feljegyzése, melyek gyógyászati szempontból is kiemelkedő jelentőségűek. Munkacsoportunk 2007 óta vezet gyűjtőutakat Erdély elsősorban állandó orvosi és gyógyszerellátástól mentes vagy elzárt településeibe, ahol számos értékes adat került feljegyzésre. A munka célja eddig nem kutatott falvak feltáratlan etnobotanikai adatainak rögzítése és új, kutatásra érdemes taxonok laboratóriumi vizsgálata. A jelölt feladata a gyűjtőutak során terepmunkát, majd laboratóriumban az új adatként szereplő taxonok vagy drogrészeik szövettani és fitokémiai vizsgálatát jelenti.
A-143/1993
A gyógyszerterápia optimalizálásának lehetőségei
Dr. Botz Lajos
Gyógyszerészeti Intézet
Dr. Botz Lajos
Gyógyszerészeti Intézet
programvezető: Dr. Botz Lajos
Gyógyszerhatóanyagok kölcsönhatásának bioinformatikai-hálózati mátrixa A gyógyszerhatóanyagok bioinformatikai-hálózati mátrixának felépítése kapcsán a szakmai elemzés és kölcsönhatás előrejelzés érdekében szükséges az előzetesen választott clusterek (pl. ATC alapú gyógyszerhatóanyag-csoportok) kijelölése. Azaz bizonyos hatóanyagcsoportok önálló, izolált elemzésének biztosítása, valamint a már teljes hatóanyagok „kincset” tartalmazó adatbázissal való kapcsolatrendszerének vizsgálata. A hatóanyagpárok kapcsolati eloszlás-függvényének általános leírását követően, szükségesek további szempontrendszer alapján történő vizsgálatok is. Ilyen szempontok a hatóanyaginterakciós párok (1.) kölcsönhatás-súlyosság szerinti osztályozása, vagy (2.) a nemzetközi ATC kód szerinti csoportok és alcsoportok szerinti vizsgálata. Így a cluster(ek) tagjainak a komplex hálózat kapcsolati eloszlás-függvényének megváltozására gyakorolt hatásai is elemezhetők. További fejlesztési feladat a terápiában alkalmazott gyógyszerhatóanyagok között fellépő kölcsönhatások bioinformatikai hálózati kapcsolati mátrixán alapuló szoftvertermék továbbfejlesztése, gyakorlati alkalmazhatóságának kidolgozása. A korszerű informatikai orvosi-gyógyszerészeti szakmai program fejlesztésében való közreműködés képezi a Ph.D. munka célját. A projekt kutatás-fejlesztésű irányultságát képezi továbbá a kölcsönhatások további jellemzéseként a hatóanyagok közötti kapcsolati mátrix felépítése, létrehozása és ezeknek segítségével elemzések elvégzése, összefüggések feltárása. A gyógyszerkölcsönhatások preventív szűrésére alkalmas adatbázis és szoftver fejlesztése, terápiás gyakorlatban előforduló kölcsönhatások elemzése Gyógyszerészeti szakinformatikai projekt célja, hogy a gyógyszerek együttadása, illetve szedése esetén a beteg számára kedvezőtlen hatású gyógyszerkölcsönhatások még a gyógyszerterápia indítását megelőzően, egy teljeskörű adatbázison alapuló korszerű informatikai szoftver segítségével, nagy biztonsággal kiszűrhetővé váljanak. Az elmúlt években több szakmai fejlesztést végzett az intézet ezen a területen. Így a szakmai szoftver által végzett gyógyszerinterakciók szűrése több szempont szerint is lefolytatható: (1.) hivatalos gyógyszer alkalmazási előiratok, (2.) nemzetközi szakirodalmi besorolások; (3.) gyógyszermetabolizáló CYP450 enzimrendszeren kifejtett hatások alapján. A gyógyszerkölcsönhatások szűrése azok rendelése és/vagy expediálása közben történhet, mintegy ellenőrző háttérfunkcióként. A korszerű informatikai platformon működő, felhasználóbarát, több szakmai
4
háttérfelületre épülő, korszerű informatikai orvosi-gyógyszerészeti szakmai program továbbfejlesztése, egy-egy választott gyógyszercsoport további részletes elemzése, hazai és nemzetközi vonatkozású összehasonlító elemzése, ezek gyógyszerészeti, orvosi szemléletű kibontása képezi a Ph.D. munka célját. Az utóbbi években a MEDIPOLISZ Dél-Dunántúli Regionális Egyetemi Tudásközpont 1. sz. alprogram 1.7. sz. önálló alprojektjeként folyó kutatási program keretében folyt előzetesen már ezen a területen a fejlesztés. Dr. Botz Lajos
Gyógyszerészeti Intézet
Gyógytermékek, étrendkiegészítők és gyógyszerkészítmények együttes alkalmazásakor kialakuló kölcsönhatások preventív szűrésére alkalmas adatbázis és szoftver fejlesztése A cél a szakemberek és betegek, fogyasztók számára elérhető – felkészültségükhöz is igazodó – adatbázis kialakítása, amely tartalmazza a forgalomba hozatali engedélyi számmal, vagy hivatalos nyilvántartási számmal (OÉTI) rendelkező gyógyhatású termékeket, gyógytápszereket, étrendkiegészítőket is. A preventív szűrésre alkalmas szoftver is ezekre épül rá. A gyógyszeres terápia egyik, szinte naponta felmerülő problémaköre a gyógyszeres kölcsönhatások vagy interakciók, mely nemcsak a forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező gyógyszerek kölcsönhatásainak vizsgálatára alkalmas. Erre a problémakörre jelent választ a tervezett program (tovább)fejlesztés, mely mindamellett, hogy csökkenti az indokolatlan, sok esetben káros gyógyszerhatásokat, segítené a gyógyterápia hatékonyságának javítását, valamint a nem várt – kölcsönhatásokra visszavezethető – kölcsönhatások megelőzését is segíti. A program analizáló felületének köszönhetően hiánypótló hazai elemzések végezhetőek akár nagy betegszámmal, illetve vényanyaggal. Az eredmények a gyógyszeres terápia során előforduló kölcsönhatások átfogó megelőzését, a fellépő indirekt következmények (nem kívánt gyógyszer mellékhatások, elhúzódó kezelés) megelőzésére szolgáló felvilágosító programok kidolgozását és működtetését is szolgálja. Dr. Botz Lajos
Gyógyszerészeti Intézet
Dr. Botz Lajos
Gyógyszerészeti Intézet
A gyógyszeres terápia optimalizálásának lehetőségei farmakogenetikai vizsgálatok alkalmazásával A tradicionális farmakoterápia a teljes kezelt populációra érvényes és biztonságos dózisok meghatározására törekszik. Ugyanakkor jól ismert, hogy az egyéni gyógyszerválaszok különbözőek. Növekvő az elvárás, hogy a rendelkezésünkre álló gyógyszereket egy, a gyógyszerválaszban megmutatkozó egyéni különbségeket is mérlegelő komplex farmakoterápiás stratégia keretében alkalmazzuk. Egy választott beteganyag (pl. depressziós betegek) költséghatékony gyógyszerelésére egy farmakogenetikai vizsgálaton alapuló, klinikai relevanciát is hordozó komplex szemléletű metodika kidolgozása több éve tartó kutatási programja az intézetnek. Szintén alapvető fontosságú a genotípus és fenotípus közötti összefüggések vizsgálata, a klinikai validitás és relevanciák feltárása, a módszertan gyakorlati hasznú alkalmazhatóságának szakmai és gazdasági szempontú átfogó értékelése. A fejlesztés eredményeként létrejövő új klinikai döntési mátrix alapvetően arra nyújthat majd lehetőséget, hogy egy rendkívül komplex, sok tényező által meghatározott betegségnél a genotípizáláson alapuló vizsgálatok alapján hogyan lehet/kell kialakítani vagy módosítani egy klinikai relevanciával bíró diagnosztikai és kezelési sémát. Az utóbbi években a MEDIPOLISZ Dél-Dunántúli Regionális Egyetemi Tudásközpont 1. sz. alprogram 1.7. sz. önálló alprojektjeként folyt ezen a területen a fejlesztés. Internetes gyógyszerforgalmazás, gyógyszerhamisítás veszélyeinek vizsgálata Napjainkra Magyarországon sem elhanyagolható már a gyógyhatású készítmények és gyógyszerek „szabadabb beszerzése” és laikusok általi széleskörű alkalmazása, az internetes kereskedelmének előretörése, ahol a gyógyszerellátás korábbi évtizedeiben megszokott gyógyszerbiztonságot szavatoló feltételrendszere jellemzően hiányos, vagy egyáltalán nem biztosított. A hamis gyógyszerek bekerülésének legvalószínűbb és egyben legfenyegetőbb formája
5
az internetes kereskedelem. Az ilyen „jellegű” forgalmazások biztonsága többnyire megkérdőjelezhető, így potenciálisan egészségkárosító készítményekhez és hamis gyógyszerekhez is viszonylag könnyen hozzájuthatnak a betegek. Új keletű kihívás és feladatot jelent ez az egészségügyi szakemberek számára is. Az orvosi, gyógyszerészi „rutin” gyakorlatban történő megelőzés érdekében azonban szükséges ismerni az internes gyógyszer kereskedelem ismérveit. Ennek következménye, hogy az orvosi terápia részeként beállított gyógyszerek mellett növekvő arányban szednek a betegek bizonytalan eredetű és minőségű készítményeket, gyakran vényköteles gyógyszereket is. Mára az orvos-beteg és gyógyszerész-beteg konzultációk szükséges lépésévé vált az ilyen „egyéb” szerek szedésének felderítése, majd szakszerű figyelembevétele is. Ezen okok miatt intézetünkben szükségesnek láttuk olyan átfogó gyógyszerészeti vizsgálati metodika kidolgozását, amellyel a bizonytalan eredetű és minőségű termékek relatíve gyorsan és hatékonyan ellenőrizhetők. Olyan általánosan alkalmazható és átfogó minőségellenőrzési metodika továbbfejlesztése a cél, mely alkalmas: (a.) a gyógyszerforgalmazó honlapok átfogó standardizált szakmai minősítésére, (b.) a speciális forgalmazási logisztikának a követésére, (c.) a készítmények mikrobiológiai gyorsanalízisére, (d.) a termékek egyszerű és speciális gyógyszertechnológiai minőségellenőrzésére, (e.) a hatóanyag tartalom és szennyezésprofil meghatározására. Dr. Botz Lajos
Gyógyszerészeti Intézet
Dr. Botz Lajos
Gyógyszerészeti Intézet
Kórházi, klinikai gyógyszer formuláriák kialakításának szempontrendszere A kórházi, klinikai gyógyszergazdálkodás és költséghatékony gyógyszeralkalmazás kulcskérdése a megfelelő intézményi formulária kialakítása. A formuláriák kialakításában és folyamatos aktualizálásában kiemelkedő szerepet kapnak a gyógyszerterápiás bizottságok (Pharmaceutical & Therapeutics Committee). Az úgynevezett formulária menedzsment legfőbb célja, hogy a szakmai szempontok mellett a költséghatékonysági szempontok is hatékony módszertan révén jussanak érvényre a kórházi, klinikai működés során. Ez az átfogó módszertani eljárás segít az innovatív szerek “kórházi terápiába” lépésének előzetes szakmai és gazdasági értékelésében, egy-egy terápiás eljárás költségeinek hiteles analízisében és követésében, a helyettesíthetőségek megalapozott és konszenzuson alapuló alkalmazásában, az úgynevezett “inventár” analízisek értékelésében, a gyógyszeres alaplisták kialakításában, a gyógyszer- és betegbiztonsági szempontok eredményesebb érvényesülésében. A Ph.D. célja (a.) a formulária felépítés és menedzsment átfogó szempontrendszerének összefoglalása, bemutatása, (b.) hazai kórházi körülmények közötti vizsgálata, (c.) gyakorlati alkalmazhatóságának bemutatása, (d.) módszertani ajánlások megfogalmazása, (e.) költséghatékonyságának konkrét alkalmazási példákon keresztüli igazolása, (f.) a folyamatos karbantartás érdekében a gyógyszerterápiás bizottság feladatainak bemutatása. Interneten és egyéb forrásokból beszerzett gyógyszerek átfogó gyógyszerészeti vizsgálatai Az internet térhódításával szabadon elérhetővé váltak a betegek és fogyasztók számára olyan termékek, így a gyógyszerek is, melyek korábban kizárólag korlátozott hozzáféréssel, orvosi rendelésre voltak csak elérhetők. Mivel a szabályozatlan és ellenőrizetlen gyógyszerforgalmazás az új évezred aktuális gyógyszerészeti problémája, szükségessé vált olyan átfogó gyógyszerészeti vizsgálati metodikák kidolgozása és alkalmazása, amelyek a bizonytalan eredetű és minőségű termékek, illetve az illegális gyógyszerforgalmazó honlapok relatíve gyors és hatékony ellenőrzését teszik lehetővé. Az alkalmazható minőségellenőrzési metodikák közé tartozik: a gyógyszerforgalmazó honlapok átfogó standardizált szakmai minősítésére, ennek a speciális forgalmazási logisztikának a felvázolására, a készítmények mikrobiológiai tisztaságvizsgálatára, a termékek gyógyszer-technológiai minőségellenőrzésére, a hatóanyag tartalom és szennyezés-profil meghatározására. A vizsgálatok eredményeiből az illegálisan előállított és forgalmazott készítmények minőségére, hatékonyságára és potenciális egészségkárosító hatásaira lehet következtetni.
6
Dr. Kőszegi Tamás
Laboratóriumi Medicina Intézet
Gyógynövények antimikrobiális hatóanyagainak izolálása, azonosítása és hatásmechanizmusuk igazolása in vitro és in vivo tesztrendszerekben Az antibiotikum rezisztencia ténye szükségessé teszi új bioaktív vegyületek keresését. Az utóbbi időben növekedett azoknak a vizsgálatoknak a száma, melyek az illóolajokra fókuszálnak, mint új antimikrobás szerekre növényi és humán patogén mikroorganizmusok ellen. A jelölt feladata különböző gyógynövények fitokémiai és mikrobiológiai vizsgálata in vitro és in vivo rendszerekben, új antimikrobás hatású természetes vegyületek keresése. A tervezett kutatás célja antimikrobás hatású illóolajok aktív komponenseinek azonosítása bioautográfiás módszerrel, egyben új (lumineszcens) detektálási módszer kifejlesztése is. Meg kívánjuk határozni a dózis-hatás összefüggést és a minimális inhibitor koncentrációkat különböző vivő közegekben és optimalizáljuk a hatóanyag mennyiségeket. A vizsgálatba illóolaj keverékeket is bevonunk. In vitro sejtes modellben tanulmányozni kívánjuk nagy hígítású illóolaj kivonatok citotoxicitását lumineszcenciás viabilitás tesztekkel. Polirezisztens törzsek elleni hatékony formula kifejlesztése lehetőséget ad állatkísérletes modellben tovább folytatni a vizsgálatokat. Kutatásunk eredményei a gyógyszer- és termékfejlesztés számára is új perspektívát nyújthatnak. A tervezett kutatásban a PTE ÁOK Orvosi Mikrobiológiai Intézete is részt vesz. . Dr. Kőszegi Tamás
Laboratóriumi Medicina Intézet
Antidiabetikus hatású növények kivonatainak vizsgálata in vitro, szövettenyészetekben A 2-es típusú diabetes mellitus ma már népbetegséggé vált. Népgyógyászati megfigyelések alapján jónéhány gyógynövényt alkalmaznak a cukorbetegség kiegészítő terápiájára, de ezek hatásmechanizmusa jórészt még feltáratlan. Az alkalmazott növények jelentős hányada antioxidánsokban gazdag, de jelen tudásunk szerint az antioxidáns hatás nem szelektív és nem elégséges a diabetes tüneteinek enyhítésére. A probléma megoldásának egyik lehetséges megközelítése a diabetes kezdeti stádiumában az inzulin rezisztencia csökkentése. A glukóz felvétel/felhasználás sejtes modellekben jól vizsgálható: lumineszcenciás technikákkal lehetőség van az intracelluláris összes glukóz mérésére és fluoreszcens glukóz analógokkal a glukóz felvétel mikroszkópos, áramlási citometriás és spektroszkópos mérésére. A kísérletekhez sejtes modelleket kívánunk használni: kitapadó szövetkultúrákat (pl. HepG-2, máj eredetű) vagy szuszpenziós kultúrákat. A teszt növények vizes és apoláros oldószerekkel nyert kivonatainak sejtekre gyakorolt hatását multiparaméteres citotoxicitási esszékben, antioxidáns kapacitás méréssel és glukóz tartalom/uptake analízisekkel jellemezzük. A növényi kivonatok hatását a jelátviteli folyamatokra immunfluoreszcenciával és/vagy western blot módszerrel vizsgáljuk.
B-1/2014
Gyógyszerészi kémia
programvezető: Dr. Perjési Pál
Dr. Pejési Pál Dr. Fischer Emil
Gyógyszerészi Kémiai Intézet A máj és a vékonybél gyógyszer-eliminációs tevékenységének Farmakológiai és Farmakoterápiai összehasonlító vizsgálata Intézet A gyógyszerek eliminációja szempontjából az egyik legfontosabb szerv kétségtelenül a máj. Kevesebb adat áll rendelkezésünkre az egyéb transzport szervek metabolikus és exkréciós működésére vonatkozólag. Annak érdekében, hogy az egyes szervek eliminációs tevékenységét össze tudjuk hasonlítani, illetve hogy a relatív jelentőségüket meg tudjuk ítélni, célszerű több szerv eliminációs aktivitásának a vizsgálata. Az e téma keretében végzett keretében végzett
7
kísérletek során a máj és a vékonybél ilyen irányú működését vizsgáljuk. Ehhez a vékonybél egy szakaszát perfundáljuk olyan oldattal, amely a vizsgálandó xenobiotikumot is tartalmazza, illetve az epevezetékbe kötött kanülön keresztül gyűjtjük az epét. A mintákból meghatározható az anyavegyület és a metabolitok koncentrációja, amelyből következtetni tudunk a két szerv eliminációs aktivitására. Dr. Perjési Pál Dr. Fischer Emil
Gyógyszerészi Kémiai Intézet Patológiás állapotok hatása a xenobiotikumok eliminációjára Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet Ismert, hogy betegségek vagy különböző patológiás állapotok során az egyes szervek működése megváltozhat. Viszonylag kevés adat áll rendelkezésünkre arra vonatkozólag, hogy a farmakonok eliminációjában milyen változások jöhetnek létre olyan esetekben, ha a fiziológiástól eltérő körülmények jelennek meg például betegségek esetén. Ezen téma keretében az egyik nagyon fontos és elterjedt patológiás állapot , a diabétesz hatását vizsgáljuk a gyógyszerek hepatikus és intesztinális metabolizmusára és exkréciójára. Állatkísérletekben streptozotocin adásával hozunk létre kísérletes diabéteszt és ezekben az állatokban elemezzük a vékonybél perfúzátumok és az epeminták analízisével az eliminációs aktivitást. Ilyen jellegű kísérletekkel arra a kérdésre is választ kaphatunk, hogy képes-e egyik szervünk esetleg kompenzálni egy másik szerv csökkent vagy kiesett eliminációs működését. Dr. Perjési Pál Dr. Fischer Emil
Gyógyszerészi Kémiai Intézet A vékonybélből történő felszívódást befolyásoló fizikai-kémiai Farmakológiai és Farmakoterápiai tulajdonságok vizsgálata fenolos vegyületek körében Intézet A szervezetbe per os (szájon keresztül) bekerülő gyógyszerek, testidegen vegyületek legnagyobb hányada a vékonybélből szívódik fel. A vékonybélben expresszálódó enzimek hatására a felszívódó vegyületek még a májba történő bejutást megelőzően metabolizálódhatnak. Ugyanakkor, a keletkező metabolitok a bél lumenbe is kiválasztódhatnak. E téma keretében végzett kíséretek során a vékonybél e komplex aktivitását vizsgáljuk különböző fizikaikémiai tulajdonságokkal bíró fenolos vegyületek vizsgálata során. Vizsgálataink során a vékonybél egy szakaszát perfundáljuk egy, a vizsgált vegyületet tartalmazó oldattal, melyből időközönként mintát veszünk és a mintákban meghatározzuk az anyavegyület és a keletkező metabolitok koncentrációját. Egyidejűleg vizsgáljuk a vékonybélben expresszálódó releváns enzimek (pl. CYP, glükuronil-transzferáz, szulfotranszferáz) aktivitását.
A-144/1994 Dr. Perjési Pál
Toxicológia
programvezető: Dr. Gregus Zoltán Gyógyszerészi Kémiai Intézet
Kalkonok és kalkon analógok citotoxikus és citoprotektív hatása szerkezet-hatás összefüggéseinek vizsgálata Korábbi vizsgálataink során számos kalkon és gyűrűs kalkon analog tumorellenes (citotoxikus) hatásúnak bizonyult. Ugyanakkor, a vegyületek szerkezettől függő antioxidáns (citoprotektív) hatást is mutattak. A vizsgált vegyületek közül a héttagú gyűrűs kalkon analógok bizonyultak a leghatékonyabb származékoknak. E téma keretében vizsgáljuk, hogy a leghatékonyabb vegyületcsoport körében a vegyületeket jellemző szterikus, elektronikus és hidrofób tulajdonságok hogyan befolyásolják citotoxikus hatásukat, a hatás kialakulásában feltételezhetően szerepet játszó kovalens és nem-kovalens kölcsönhatásaikat, valamint antioxidáns tulajdonságaikat. A releváns fizikai-kémiai tulajdonságok vizsgálata kromatográfiás és spektroszkópiai módszerekkel, a sejtosztódásra gyakorolt hatás vizsgálata in vitro sejtkultúrákon történik.
8
B–1/2004
Vegetatív és szenzoros idegek zsigeri működése és farmakológiája
Dr. Barthó Loránd
programvezető: Dr. Barthó Loránd
Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet
Neuropeptidek, nitrogén-monoxid, szén-monoxid és más nemhagyományos ingerületátvivő anyagok farmakológiája és szerepe zsigeri szervek mozgásaiban A „klasszikus” kolinerg és monoamin transzmitterek mellett újabb és újabb „nem-adrenerg, nem-kolinerg” ingerületátvivő anyagokat fedeznek föl. A „neuropeptiderg” ideg-simaizom transzmisszió kimutatása nem újkeletű, de a család mindig újabb tagokkal bővül. A neuropeptid-receptorok specifikus gátlószerei gyakran nagy késéssel követik az agonisták felfedezését, továbbá a receptoroknak további altípusait különítik el. Célunk ezen anyagok segítségével tisztázni a peptid-természetű ingerületátvivők és modulátorok szerepének tisztázása beidegzett gyomor-bél-preparátumokon. A „gázneurotranszmitterek” kutatásának lendületet adott a nitrogén-monoxid sokoldalú szerepének és hasznosíthatóságának kimutatása. Újabban a hem-oxigenáz által termelt és a guanilát-ciklázt stimuláló CO transzmitter-szerepére is vannak adatok. Kísérleteinkben részint a hem-oxigenáz, részint a guanilát-cikláz gátlószereinek hatását vizsgáljuk simaizomszervek mozgásválaszaira, amelyeket idegingerléssel vagy szelektív támadáspontú szerekkel (pl. a szenzoros izgató kapszaicinnel; ld. Barthó és mtsai, 2004, Eur. J. Pharmac. 500: 143-157) váltunk ki. A legújabb endogén bioaktív gáz, a jellegzetes szagú H2S szintén termelődhet idegszövetben, és mind gátló, mind izgató hatásokat kiválthat (pl. a kapszaicinre is érzékeny receptorok stimulálásával). A közeljövőben csak az exogén H2S simaizomhatásainak elemzése a célunk, de hosszabb távon meg szeretnénk vizsgálni e szisztéma gátlásának lehetőségeit is. Dr. Barthó Loránd
Farmakológiai és Farmakoterápiai Szenzoros transzmitterek azonosítása és felszabadulásuk modulálása Intézet vesemedence-preparátumokon A vesemedence kevéssé rendelkezik vegetatív efferens idegekkel, így az izolált vesemedence idegelemeinek „tér”-ingerlése szenzoros ingerületátvivőanyagok felszabadítása révén okoz mechanikai választ. Ismert és valószínű, ill. gyanúba vett neuromodulátorokkal kíséreljük meg a szenzoros transzmitterek felszabadulását befolyásolni. A vizsgált anyagok esetleges simaizom-hatása a spontán aktív preparátumokon szintén megfigyelhető. Antagonisták segítségével igyekszünk a válaszokat kiváltó transzmitteranyagokat is tisztázni. A szenzoros transzmitterek befolyásolása − indirekt módon − következtetéseket és ajánlásokat tehet lehetővé a fájdalomérzet modulálása terén is. Dr. Pethő Gábor
Farmakológiai és Farmakoterápiai A magatartási nociceptív hőküszöb mérésének alkalmazása a Intézet termonocicepció farmakológiai befolyásolhatóságának vizsgálatában A kutatás központi témája a hővel kiváltott fájdalom (a termonocicepció), azon belül a termális hiperalgézia mechanizmusainak és farmakológiai modulációjának vizsgálata. Az elsősorban alkalmazott metodika egy újonnan kifejlesztett módszer: a magatartási nociceptív hőküszöb meghatározása emelkedő hőmérsékletű vízfürdővel. A hagyományos eljárásokkal szemben ennél a módszernél nem a küszöbfeletti hőingerre adott reakció latenciaidejét mérjük, hanem azt a legalacsonyabb hőmérsékletet (nociceptív hőküszöb), amelyik elkerülő magatartást vált ki. A téma keretében vizsgáljuk, hogy milyen ágensek illetve beavatkozások képesek a nociceptív hőküszöb csökkentésére, és melyek az általuk aktivált jelátviteli mechanizmusok. Teszteljük továbbá a standard és új támadáspontú, potenciális analgetikumok hatását a kiváltott hőküszöbváltozásra.
9
A-292/1994
Neurofarmakológia
programvezető: Dr. Pintér Erika
Dr. Pethő Gábor
Farmakológiai és Farmakoterápiai A termális hiperalgézia mechanizmusainak és farmakológiai moIntézet dulációjának vizsgálata a magatartási nociceptív hőküszöb mérésével A kutatás központi témája a termonocicepció, azon belül a termális hiperalgézia mechanizmusainak és farmakológiai modulációjának vizsgálata. Az elsősorban alkalmazott metodika a magatartási nociceptív hőküszöb meghatározása éber állatban az újonnan kifejlesztett emelkedő hőmérsékletű vízfürdővel: a mérések során a patkány egyik hátsó lábát egy vízzel teli tartályba merítjük, majd a vizet melegítjük mindaddig, amíg az állat ki nem emeli a lábát. Az ekkor leolvasható vízhőmérsékletet a nociceptív hőküszöb. A téma keretében vizsgáljuk, hogy milyen ágensek illetve beavatkozások képesek a nociceptív hőküszöb csökkentésére, és melyek az általuk aktivált jelátviteli mechanizmusok. Különös hangsúllyal kívánjuk vizsgálni a bradikinin – elsősorban in vitro kísérletekben újabban feltárt – nem-konvencionális hatásmechanizmusainak (TRPA1- és TRPM8-ioncsatornák valamint kálcium-aktiválta kloridcsatornák működésének módosítása) in vivo relevanciáját. Dr. Pongrácz Judit
Gyógyszerészi Biotechnológiai Gyógyszerhatóanyag tesztelési módszerek kifejlesztése primer emberi Tanszék tüdő szöveti modellben A peptid alapú hatóanyagok terápiás alkalmazása és aeroszolként történő szervezetbe juttatása nagy szerepet játszik a tüdő és szisztémás betegségek gyógyításában. Gyógyszerhatóanyagokat úgy tervezik illetve tervezhetik, hogy a tüdő nagy epitéliális felületén jól körülhatárolható carrier proteinek segítségével juthassanak keresztül. Ilyen transzport molekulák léteznek a peptid alapú hatóanyagok számára is. A PEPT1-t és PEPT2-t már emberi szövetekből is sikerült megklónozni. PEPT2 igen nagy peptid affinitással rendelkezik és a tüdő epitéliumban is megtalálható. A PEPT2 egy sejtmembránba integrált transzport fehérje, melynek 12 membrane-spanning domain-je segíti a töltéssel rendelkező töltéssel szembeni ellenirányú és peptidomimetikus transzportot. Az emberi tüdőszövetben a PEPT2 a bronchiális epitéliumban és az alveoláris epitélium II-es típusú penumocitáiban található. Antibiotikumok, antivirális és antineoplasztikus drogok bejuttatásánal szükségesek. PEPT2 szükséges továbbá a delta-aminolevulinsav transzportjához, amely fotodinamikus terápiában és a tüdő neoplasma diagnózisában játszik szerepet. A szükséges struktúrális változások megértése a szubsztrát és a transzporter összekapcsolódásában elősegíti a PEPT2 tervezett terápiás hatóanyagok célba juttatását, amely új légúti vagy a légutakon bejuttatható gyógyszerhatóanyagok kifejlesztését vetíti előre. Dr. Pongrácz Judit
Gyógyszerészi Tanszék
Biotechnológiai
Nem-kissejtes-tüdőrák (NSCLC) során a drog transzporterek expressziós és funkcionális módosulásának vizsgálata és hatása a daganatterápiára NSCLC az egyik vezető halálok világszerte. Terápiája nem megoldott, a diagnózistól számított öt éves túlélés csekély. Új terápiás szerek szintézise és hatásának vizsgálata épp ezért központi szerepet tölt be hatékony daganatterápia kidolgozásában. A terápiás szerek hatékonysága azonban nagymértékben függ a célsejtbe való bejutástól. Az aktív anyagok sejtbe jutása nem csak, sőt elsősorban nem diffúziós folyamat, hanem aktív transzporterek segítségével történik, melyben a közvetlenül ATP-‐függő pumpa-‐fehérjék mellett a ko-‐transzporterek is fontos szerepet játszanak. A projekt során molekuláris (gén expresszió módosítása, real-time PCR, ELISA, hisztológia, stb) technikákkal végzett kísérletekkel vizsgálhatók a humán tüdőben található drog transzporterek típusai és funkciója, illetve az NSCLC során bekövetkező drog transzporter-expresszió és funkció módosulása.
10
Dr. Székely Miklós
Kórélettani és Gerontológiai A perinatalis és postnatalis tápláltság szerepe későbbi energetikai és Intézet magatartási folyamatokban Malnutritios újszülöttek későbbi-felnőttkori egészségügyi problémáiról vannak human adatok. Jelen vizsgálatainkban már terhesség alatt és azt követően is alul-, vagy túltáplált patkányok, ill. elválasztástól tovább hasonlóan, vagy normálisan táplált állatok energetikai szabályozási jellemzőit vizsgáljuk (a mindvégig normál kontrollokkal hasonlítva). Ez a korai metabolikus imprinting feltehetően a táplálékfelvétel és az energiafelhasználás peptiderg szabályozásának zavarával jár. Az egyes anabolikus és katabolikus peptidek korfüggő hatásváltozásai hozzájárulhatnak az időskori testsúly- és metabolikus zavarok magyarázatához. A táplálkozási magatartás mellett a memória és tanulási készség korai eltérései lehetnek jelentősek. A várható adatok transzlációs jelentősége kiemelendő. Dr. Székely Miklós
Kórélettani és Gerontológiai Tranziens receptor potenciál ioncsatornák és neuropeptidek szerepe a Intézet komplex energetikai egyensúly szabályozásában A láz, hypothermia, illetve az elhízás és fogyás egyaránt az energetikai egyensúly megbomlásának következményei. Kutatásainkban az egyensúly eltolódásának létrejöttében szerepet játszó mechanizmusokat kívánjuk vizsgálni. Feltételezzük, hogy ezek közül a mechanizmusok közül kiemelkedő szerep jut a paprika csípősségéért felelős capsaicinnel aktiválható ion csatornának (korábbi nevén capsaicin receptor, ma TRPV1), továbbá bizonyos táplálékfelvételt és anyagcserét befolyásoló molekulák hatásaiban bekövetkező korfüggő változásoknak. Mindezek alapján az ioncsatorna hiányát mintázó különböző állatmodellekben mérni kívánjuk az állatok rövidtávú (testhőmérséklet) és hosszútávú energetikai szabályozásában (testsúly) bekövetkező változásokat az életkor függvényében. Vizsgálni fogjuk ezenfelül a legfontosabb táplálékfelvételt fokozó és egyidejűleg anyagcserét gátló, azaz felépítő anyagok, valamint az ellentétesen ható, táplálékfelvételt gátló és anyagcserét fokozó, azaz lebontó anyagok hatásait is. Dr. Balaskó Márta
Kórélettani Intézet
és
Gerontológiai
Peptid mediátorok és perifériás idegi afferensek szerepe a láz és a betegség-viselkedés kialakulásában, valamint az éhezési adaptációban: jelentőségük idős korban A lázas testhőmérséklet-emelkedéshez gyakran anorexia, szomnolencia, apáthia, fokozott fájdalomérzés (allodynia) is társul, amit betegség viselkedésnek (SB) nevezünk. A SB szindrómát a fertőzött gazdatest gyógyulási stratégiája részeként tartják számon, ugyanakkor igen jelentős népegészségügyi problémát is jelent, különösen az idős populációkban. Itt a SB hatékonysága a fertőzések elleni védekezésben gyengül, a láz egyre kisebb lesz, viszont az anorexia jellemzően igen nagyfokú, súlyosbítva ezzel a korral járó testtömeg-vesztést, sarcopeniát (az izomzat 20-40 %-ot elérő csökkenése). A SB egyes elemeinek kialakulásában többféle szervrendszer együttműködése során perifériás (pl. kapszaicin-érzékeny idegei afferensek) és centrális szabályozási mechanizmusok (centrális neuropeptid rendszerek) együttesen vesznek részt. Ezen regulációs mechanizmusok jellegzetes, életkorfüggő eltéréseket mutathatnak. A program célja a lázas és anorexigén mechanizmusok korfüggő eltéréseinek részletes feltárása. Cél a perifériás idegi afferensek [kapszaicin-érzékeny idegi afferensek, tranziens receptor potenciál vanilloid 1 (TRPV1 receptorok) és peptid mediátorok (pl. corticotropin releasing faktor, cholecystokinin, somatostatin)] mechanizmusainak endotoxin vagy gyulladásos citokinek által indukált SB szindrómát, ill. éhezési adaptációt érintő feltérképezése, az öregedéssel járó eltérések feltárása Wistar patkányok, illetve különböző knock-out (KO) egértörzsek (pl. TRPV1KO, SSTR4KO, stb.) különböző korcsoportjaiban. A válaszkészségek elemzése során az oxigén fogyasztást indirekt kalorimeterrel, a hőszabályozási válaszreakciók elemzését a maghőmérséklet és a hőleadás jellemzésére használt farokbőr hőmérséklet regisztrálásával végezzük. A maghőmérséklet, a spontán lokomotor aktivitás és szívfrekvencia cirkadián változásait biotelemetriás (MiniMitter) rendszerben figyeljük meg. 11
Dr. Balaskó Márta
Kórélettani és Gerontológiai Perinatalis tényezők hatása az energia háztartás szabályozására, a Intézet testtömeg és testösszetétel fejlődésére Az intrauterin fejlődés, ill. a korai perinatalis periódus során érvényesülő táplálkozási és más környezeti tényezők (pl. fizikai aktivitás) jelentős hatással vannak az energia háztartás szabályozó rendszereire (hormonális imprinting). Az energia homeostasis centrális és perifériás mediátor rendszereinek ilyen eltérései hozzájárulhatnak a fiatalkori elhízás kialakulásához, illetve a későbbi életszakaszok során a metabolikus szindróma súlyos formáinak megjelenéséhez. A tervezett program során az anyai (intrauterin), ill. a postnatalis alul- és túltáplálás hatásai mellett a fiatal egyedek fizikai aktivitásának, ill. a perinatalis capsaicin kezelésnek (a perifériás idegi afferensek szerepének tisztázására) a hatásait elemezzük az energia háztartás perifériás és centrális szabályozó rendszereinek fejlődésére, illetve kóros eltéréseire. A testtömeg és a táplálékfelvétel folyamatos követése mellett, különböző életkorú patkányokban vizsgáljuk centrális katabolikus (pl. melanokortin, corticotropin) és anabolikus (neuropeptid Y, agouti related peptid, orexin) szabályozó rendszerek válaszkészségét. A táplálékfelvételt automatizált FeedScale rendszerben, a maghőmérséklet, spontán lokomotor aktivitás és szívfrekvencia cirkadián változásait biotelemetriás (MiniMitter) rendszerben mérjük. Vizsgálatainkat indirekt kalorimetria alkalmazásával az oxigén fogyasztás, a hőszabályozási válaszreakciók elemzésére a maghőmérséklet és a hőleadás jellemzésére használt farokbőr hőmérséklet regisztrálásával egészítjük ki. Dr. Balaskó Márta Kórélettani és Gerontológiai Ösztrogén receptorokon ható endokrin diszruptor anyagok hatása az Dr. Garai János Intézet energia háztartás szabályozására Az energia háztartás hosszú távú szabályozásában megfigyelhető tendenciák, a középkorúak elhízása, illetve az idősek súlycsökkenése, cachexiája hátterében komplex perifériás, illetve centrális szabályozási eltérések feltételezhetőek, hiszen ezek az eltérések nem csak emberben, hanem számos emlős fajban is megfigyelhetőek. A testtömeg és testösszetétel korfüggő eltéréseiben jellegzetes nemi különbségek észlelhetőek, amelyek felvetik az ösztrogén receptorok szerepét a szabályozási folyamatokban. Leírták alpha típusú ösztrogén receptorok energia háztartásra gyakorolt kedvező hatásait, de a korfüggő eltérésekben megjelenő mechanizmusok kevésbé ismertek. A beta típusú ösztrogén receptorok energia háztartásban, illetve annak öregedés során megfigyelhető eltéréseiben betöltött szerepe azonban még jórészt feltáratlan. A téma jelentőségét növeli, hogy ételekkel, ivóvízzel az ösztrogén receptorok működésére ható szennyező anyagok, ún. endokrin diszruptorok kerülhetnek szervezetünkbe, melyek kórosan befolyásolhatják az ösztrogén-hatásokat. A tervezett program során hím és nőstény, illetve ovariektomizált és intakt nőstények eredményeinek összevetésével az ösztrogén hatásait elemezzük az energia háztartás perifériás és centrális szabályozó rendszereinek fejlődésére, illetve kóros eltéréseire. A testtömeg és a táplálékfelvétel folyamatos követése mellett, különböző életkorú patkányokban vizsgáljuk centrális katabolikus (pl. melanokortin, corticotropin) és anabolikus (neuropeptid Y, agouti related peptid, orexin) szabályozó rendszerek válaszkészségét. A táplálékfelvételt automatizált FeedScale rendszerben, a maghőmérséklet, spontán lokomotor aktivitás és szívfrekvencia cirkadián változásait biotelemetriás (MiniMitter) rendszerben mérjük. Vizsgálatainkat indirekt kalorimetria alkalmazásával az oxigén fogyasztás, a hőszabályozási válaszreakciók elemzésére a maghőmérséklet és a hőleadás jellemzésére használt farokbőr hőmérséklet regisztrálásával egészítjük ki. Dr. Pétervári Erika
Kórélettani és Gerontológiai Energetikai szabályozások mediátor-hátterének változásai az életkorral Intézet Energetikai szempontból az életkorral előbb a testtömeg növekedése, ill. a testösszetételt tekintve a zsírtömeg növekedése, késő öregkorban pedig a testtömeg csökkenése (sarcopenia) jellemző. E folyamatok centrális szabályozásában szerepelhetnek neuropeptidek. A meghirdetett téma ezt közelíti meg. Különböző 12
korú patkányokon vizsgáljuk agykamrába injekcióban vagy infúzióban adott orexigén és anorexigén neuropeptidek és antagonistáik hatását 1) anyagcserekamrában (Oxymax, akut hatások elemzése) az anyagcserére, testhőmérsékletre, hőleadásra, 2) biotelemetriás (MiniMitter) rendszerben testhőmérsékletre, szívfrekvenciára (metabolizmus paramétere), fizikai aktivitásra és a táplálkozási magatartásra, valamint 3) automatizált táplálékfelvétel-mérő rendszerben (FeedScale) a spontán vagy éhezés által kiváltott táplálékfelvételre és a testtömegre. Vizsgáljuk a testösszetétel változásait is az életkor és az előzetes infúziós kezelések függvényében. A kor és testösszetétel hatásának szétválasztására a vizsgálatok egy részét alacsony kalóriatartalmú diétán felnevelt, más részét diétásan elhizlalt állatokon is elvégezzük. Dr. Pétervári Erika
Kórélettani és Gerontológiai Az energiahomeosztázis szabályozásának változásai spontán hipertenzív Intézet patkányokban Az esszenciális hipertónia vizsgálatára kitenyésztett spontán hipertenzív patkányok (SHR) táplálékfelvétele és testtömege alacsonyabb a hasonló korú kontrollokénál. Testtömegük még zsírdús diétával sem éri el a normál diétán tartott kontrollokét. Mindezek hátterében az energia-homeosztázis szabályozásának komplex zavarát, az anorexigén/katabolikus regulatórikus peptidek fokozott, az orexigén/anabolikus mediátorok csökkent hatékonyságát feltételeztük. A meghirdetett téma ezt közelíti meg. Különböző korú SHR patkányokon vizsgáljuk agykamrába injekcióban vagy infúzióban adott anabolikus és katabolikus neuropeptidek és antagonistáik hatását 1) automatizált táplálékfelvétel-mérő rendszerben (FeedScale) a spontán vagy éhezés által kiváltott táplálékfelvételre és a testtömegre; 2) biotelemetriás (MiniMitter) rendszerben testhőmérsékletre, szívfrekvenciára (metabolizmus paramétere), fizikai aktivitásra és a táplálkozási magatartásra, valamint 3) anyagcsere-kamrában (Oxymax, akut hatások elemzése) az anyagcserére, testhőmérsékletre, hőleadásra. Vizsgáljuk a testösszetétel változásait is az életkor és az előzetes infúziós kezelések függvényében.
13
