Gyógyszerpolitika. Hankó Zoltán. V. évf. Budapest, október Vázlat

Gyó Gyógyszerpolitika Hankó Zoltán

V. évf.

Budapest, 2013. október 14.

1

Vázlat I. POLITIKA – Pártpolitika, közpolitika és szakpolitika

II. EGÉSZSÉGPOLITIKÁRÓL – GYÓGYSZERÉSZI NÉZŐPONTBÓL: ALAPDILEMMÁK – Milyen „rendszert” építünk? – Piac és verseny az egészségügyben – Prioritások és értékválasztás

III. GYÓGYSZERPOLITIKA – A gyógyszerügyi rendszer fő összetevői – Piacszabályozás – A gyógyszerügyi rendszer környezete

V. évf.


2

I. POLITIKA – SZAKPOLITIKA - SZAKMAPOLITIKA •

Politika – politika (politics, pártpolitika): pártok közötti versengés, vita • a hatalom megszerzése és megtartása • az intézményalakítás és a hatalmi szervezetrendszer működtetése – politika (policy, közpolitika): államvezetés, államigazgatás, kormányzati politika • a kormányzati cselekvés területe • a köztevékenységek igazgatásának, eljárásainak (pl. gazdasági, jogszabályalkotó, rendvédelmi, biztonsági, financiális), aktivitásainak sokasága

•

Szakpolitika – pl. önkormányzati, ifjúság, monetáris, drog, egészség, gyógyszer… – health policy vagy health politics

•

Szakmapolitika – szakmai és gazdasági érdekvédelem – szakmai önkormányzatiság – minőségi és etikai normák

V. évf.


3

II. Az egé egészsé szségpolitiká gpolitikáról gyó gyógyszeré gyszerészi né nézőpontbó pontból

V. évf.


4

Az egé egészsé szségügyi rendszer fő fő összetevő sszetevői

Egészségügyi rendszer

Egészségpolitika

Finanszírozás

Erőforrások előállítása

Szolgáltatások

V. évf.


5

Az egé egészsé szségügyi rendszer fő fő összetevő sszetevői •

Egészségpolitika – tervezés, – irányítás, – szabályozás, – értékelés, – információ-szolgáltatás;

V. évf.

A kormá kormánypolitika ré része


6

Az egé egészsé szségügyi rendszer fő fő összetevő sszetevői •

Egészségpolitika – tervezés, – irányítás, – szabályozás, – értékelés, – információ-szolgáltatás;

A kormá kormánypolitika ré része

Finanszírozás Ki finanszírozzon Miből – forrásteremtés Mire – források allokációja: a finanszírozási módszerek Erőforrások előállítása Oktatás, kutatás-fejlesztés, beruházás Szolgáltatások szakmai jellemzők (milyen szolgáltatások, milyen minőségben) intézményi struktúra tulajdonosi struktúra V. évf.


7

Az egé egészsé szségpolitika alapdilemmá alapdilemmái – gyó gyógyszeré gyszerészi né nézőpontbó pontból Magyarorszá Magyarország helye a globá globális vilá világrendben Ki állítsa elő a szolgáltatásokat?

állam?

nonprofit?

forprofit?

Ki vásárolja meg?

igénybevevő

állam, közszolgáltatásként

magas reálbér kell

nagy adóbevétel kell

1. Ma Magyarországon nincs magas reálbér. 2. Az állam is kivonul a közösségi szolgáltatások finanszírozásából! 3. De az állam szerepének és felelősségének újragondolása megkezdődött! V. évf.


8

Az egé egészsé szségpolitika alapdilemmá alapdilemmái – gyó gyógyszeré gyszerészi né nézőpontbó pontból Forrá Forrásigé sigény nö növekedé vekedése •

Jellemző paraméterek – Élettartam növekedése → krónikus, degeneratív betegségek → költségnövekedés – Technológiai fejlődés → költségnövekedés – Iskolázottság, tájékozottság növekedése →több igénybevétel → költségnövekedés – Orvosetikai szempont: minden betegért küzdeni kell → költségnövekedés – Defenzív orvosi szemlélet → költségnövekedés – Ingyenes ellátás → igénybevétel fokozódása → kiadások növekedése – Szemléletváltozás → sok társadalmi probléma medikalizálódik → költségnövekedés – Túlságosan kuratív szemlélet → többletköltség Az egészségügyi költségnövekedés üteme nagyobb, mint a GDP növekedési üteme!

Nem jut mindenre és mindenkire elég a pénz! 1. évf.rez.


9

Az egé egészsé szségpolitika alapdilemmá alapdilemmái – gyó gyógyszeré gyszerészi né nézőpontbó pontból Prioritá á sok é s é rté é kvá á lasztá á s Priorit rt kv laszt

Orvosilag lehetséges Gazdaságilag megengedhető Orvosetikailag vállalható

Priorizálni kell!

V. évf.


10

Az egé egészsé szségpolitika alapdilemmá alapdilemmái – gyó gyógyszeré gyszerészi né nézőpontbó pontból Prioritá Prioritások és érté rtékvá kválasztá lasztás A priorizálás alapelvei (Eütv.) •

Hozzáférhetőség: – állapotnak megfelelő ellátás elérhetősége térben és időben, – az egészségügyi ellátás keretében biztosított, szakmai és jogi értelemben vett elérhetőség – szegényebb országokban preferált, – szociális elosztást preferáló rendszerekben fontos

•

Esélyegyenlőség: – mindenki számára egyenlő színvonalú és minőségű ellátáshoz való jutás, – szolgáltató, finanszírozó, fogyasztó szándékain, lehetőségein, gazdasági, politikai, kulturális tényezőkön múlik, több ágazat együttes erőfeszítése kell hozzá, – demokratikus elveket preferáló rendszerekben fontos

•

Minőség: – a megelőzésben, gyógyításban alkalmazott technológia fejlettsége – az ellátás teljes spektrumára értett – költségnövelő: • a klasszikus beavatkozásoknál többszörös költségek • az igények minőségi kielégítése megnöveli az újabb igényeket – piacorientált rendszerekben fontos

A három elvárás együtt ritkán valósítható meg! V. évf.


11

Az egé egészsé szségpolitika alapdilemmá alapdilemmái – gyó gyógyszeré gyszerészi né nézőpontbó pontból Prioritá á sok é s é rté é kvá á lasztá á s Priorit rt kv laszt •

A priorizálás szintjei – Makroszintű priorizálás – Mezoszintű priorizálás – Mikroszintű priorizálás – Egyéni szintű priorizálás

V. évf.


12

Az egé egészsé szségpolitika alapdilemmá alapdilemmái – gyó gyógyszeré gyszerészi né nézőpontbó pontból Prioritá Prioritások és érté rtékvá kválasztá lasztás •

A priorizálás szintjei – Makroszintű priorizálás → a Központi költségvetésből mennyi jut az egészségügyre – Mezoszintű priorizálás → az E. Alap egyes fejezetei között milyenek az arányok – Mikroszintű priorizálás → milyen az adott technológia finanszírozása (pl. gyógyszer), a finanszírozás mértéke – Egyéni szintű priorizálás → milyen betegek juthatnak az adott egészségügyi szolgáltatáshoz /gyógyszerhez Az egyes szereplők érdeke eltérő!

V. évf.


13

III. A GYÓ GYÓGYSZERPOLITIKÁ GYSZERPOLITIKÁRÓL

V. évf.


14

A gyó gyógyszerü gyszerügyi rendszer fő fő összetevő sszetevői

Gyógyszerügyi rendszer

Gyógyszerpolitika (iparpolitika támogatáspolitika, ellátáspolitika)

V. évf.


15




Finanszírozás

Szolgáltatások

Erőforrások előállítása, iparpolitika V. évf.


16




Finanszírozás forrásteremtés, a források allokációja (a finanszírozási módszerek);

tervezés, irányítás, szabályozás, értékelés, információ-szolgáltatás

Szolgáltatások szakmai jellemzők, intézményi struktúra, tulajdonosi struktúra;

Erőforrások előállítása, iparpolitika V. évf.


17

A gyó gyógyszerü gyszerügyi rendszer fő fő jellemző jellemzői A gyó gyógyszerellá gyszerellátás cé célja és feladata •

A gyógyszer mint termék biztosítása

•

Információ, compliance, adherencia

•

Egyéb termékek biztosítása

•

Gyógyszerbiztonság, ellátásbiztonság, szolgáltatásminőség, költséghatékonyság

V. évf.


18

A gyó gyógyszerü gyszerügyi rendszer fő fő jellemző jellemzői A gyó gyógyszerellá gyszerellátás cé célja és feladata •

A gyógyszer mint termék biztosítása

•

Információ, compliance, adherencia

•

Egyéb termékek biztosítása

•

Gyógyszerbiztonság, ellátásbiztonság, szolgáltatásminőség, költséghatékonyság

•

Legyen – gyógyszertár – nyitva – benne gyógyszer – megfizethető a gyógyszer – a gyógyszertárban felkészült szakember – a szakember a beteg érdekét tekintse elsőnek

V. évf.


19

A gyó gyógyszerü gyszerügyi rendszer kö környezete Gazdasá Gazdaságigi-piaci kö környezet

Gyógyszeripar a világ legglobalizáltabb iparágainak egyike erősödő érdekérvényesítés (pl. árréshányad alakulása)

vertikális integráció

Nagykereskedelem: erőteljes tőkekoncentráció, multinacionális cégek vertikális integráció

Gyógyszertárak

Új gyógyszertárak,

Új forgalmazási technikák V. évf.

új tulajdonosok, új filozófia Budapest, 2013. október 14.

Új versenytársak 20

A gyó gyógyszerü gyszerügyi rendszer fő fő jellemző jellemzői Gyó Gyógyszerpolitikai alapelvek •

A gyógyszerellátás az egészségügy része (1997. évi CLIV. tv. 102. §).

•

A gyógyszerellátásért az államot alkotmányos felelősség terheli (677/B/1995. AB hat.).

•

A felelősséget az államnak a gyógyszerellátás szereplőivel megosztva kell viselni.

•

A gyógyszerellátásnak közérdekű szolgáltatásként kell funkcionálnia.

•

A közszolgáltatással a közjót kell szolgálni.

•

Érvényesülnie kell a szolidaritás, az igazságosság és a szubszidiaritás elvének.

•

A szükségletalapú ellátásszervezést kell előtérbe helyezni.

V. évf.


21

A gyó gyógyszerü gyszerügyi rendszer fő fő jellemző jellemzői Gyó Gyógyszerpolitikai alapelvek 1.

A gyógyszerellátást döntően betegek veszik igénybe, akik „vásárlási” döntéseik során – jórészt mások döntéseit (orvosok) hajtják végre, – nem képesek teljes körűen tájékozódni a vásárolt termék/szolgáltatás szükségességéről, jóságáról és árának reális voltáról, – érzelmileg elfogódottak és döntési képességük korlátozott, ezért – a gyógyszertári/gyógyszerészi szolgáltatások bizalmi jellegűek, – a beteg a döntéshozatal során segítségre szorul, – a betegjogok érvényesítésére fokozottan kell figyelni.

2.

A gyógyszerellátás szervezése és működtetése során törekedni kell a (költség)hatékonyság és a takarékosság érvényesítésére – a betegek védelme érdekében, – a közfinanszírozás (közösségi pénzek) magas aránya miatt.

V. évf.


22


Az Európai Közösség Bíróságának 2009. május 19-i döntései szerint – a letelepedés szabadságának és a tőke szabad mozgásának elvénél erősebb az élet és az egészség védelme valamint a közegészségügyi érdek, emiatt • a tagállamok eltérhetnek a versenypiaci szabályozástól a gyógyszertárak létesítésének, tulajdonlásának és működtetésének szabályozásában, • nem biztonságosabb és nem hatékonyabb a liberális gyógyszerellátás mint a szabályozott rendszereknél, • a biztonság, a minőség és a hatékonyság garanciája a szakmailag és egzisztenciálisan független gyógyszerész, • a gyógyszerész függetlensége a gyógyszerpiac többi szereplőjével szemben (gyárak, nagykereskedők, orvosok) különösen fontos, • a gyógyszerésznek a betegérdeket és a költségtakarékosság elvét is figyelembe kell venni, • a betegellátásban résztvevő gyógyszerésszel szemben hivatásetikai követelmények támaszthatók.

V. évf.


23


Az Európai Közösség Bíróságának 2009. május 19-i döntései szerint – a letelepedés szabadságának és a tőke szabad mozgásának elvénél erősebb az élet és az egészség védelme valamint a közegészségügyi érdek, emiatt • a tagállamok eltérhetnek a versenypiaci szabályozástól a gyógyszertárak létesítésének, tulajdonlásának és működtetésének szabályozásában, • nem biztonságosabb és nem hatékonyabb a liberális gyógyszerellátás mint a szabályozott rendszereknél, • a biztonság, a minőség és a hatékonyság garanciája a szakmailag és egzisztenciálisan független gyógyszerész, • a gyógyszerész függetlensége a gyógyszerpiac többi szereplőjével szemben (gyárak, nagykereskedők, orvosok) különösen fontos, • a gyógyszerésznek a betegérdeket és a költségtakarékosság elvét is figyelembe kell venni, • a betegellátásban résztvevő gyógyszerésszel szemben hivatásetikai követelmények támaszthatók.

•

Az Európai Közösség Bíróságának 2010. június 1-i döntése szerint – A párhuzamos feladatot ellátó struktúrák lehetővé tétele felesleges és káros – Indokolt lehet a geográfiai és demográfiai szabályozás

V. évf.


24

Általá ltalános gyó gyógyszerpolitikai célok •

Hatásosság (eredményesség) – –

V. évf.

Gyógyszerbiztonság (pl. jó minőségű, hatásos gyógyszer, megfelelő választási és alkalmazási információk, hamisítás kizárása) Gyógyszerészi szolgáltatás-minőség (pl. öngyógyszerelés, gyógyszerészi gondozás, betegérdek)


25



•


Hatékonyság (költség-hatékonyság) – –

V. évf.

Termelési hatékonyság a gyógyszer-kereskedelemben Allokációs hatékonyság a megfelelő ár-hatás arányú gyógyszerek alkalmazásában


26



•


•

Gyógyszerbiztonság (pl. jó minőségű, hatásos gyógyszer, megfelelő választási és alkalmazási információk, hamisítás kizárása) Gyógyszerészi szolgáltatás-minőség (pl. öngyógyszerelés, gyógyszerészi gondozás, betegérdek) Termelési hatékonyság a gyógyszer-kereskedelemben Allokációs hatékonyság a megfelelő ár-hatás arányú gyógyszerek alkalmazásában

Igazságosság – – –

Dominánsan szolidaritáselv Szükséglet alapú hozzáférés – esélyegyenlőség Ellátásbiztonság (azonos esélyű hozzáférés térben és időben)

V. évf.


27



•


•

Termelési hatékonyság a gyógyszer-kereskedelemben Allokációs hatékonyság a megfelelő ár-hatás arányú gyógyszerek alkalmazásában

Igazságosság – – –

•


Dominánsan szolidaritáselv Szükséglet alapú hozzáférés – esélyegyenlőség Ellátásbiztonság (azonos esélyű hozzáférés térben és időben)

Egyéb értékek – – – –

V. évf.

A gazdaságilag megengedhető, (orvos)szakmailag lehetséges és etikailag vállalható összhangja A támogatáspolitika, az iparpolitika és a gyógyszerellátási politika összhangja Társadalom- és családpolitikai célok érvényesítése Nemzeti keretek biztosítása Budapest, 2013. október 14.

28

A gyó gyógyszerpolitika beavatkozá beavatkozási pontjai •

Forrásteremtés – Járulékok, (külön)adók, – Co-payment – Termékdíjak

V. évf.


29


•

Forrásteremtés – Járulékok, (külön)adók, – Co-payment – Termékdíjak Forrásallokáció (finanszírozási technika) – Ár- és árrés-szabályozás, – Be- és kifogadás-technika, támogatáspolitika – Szankcionáló és ösztönző technikák

V. évf.


30


•

•

Forrásteremtés – Járulékok, (külön)adók, – Co-payment – Termékdíjak Forrásallokáció (finanszírozási technika) – Ár- és árrés-szabályozás, – Be- és kifogadás-technika, támogatáspolitika – Szankcionáló és ösztönző technikák Szabályozás – Jogalkotás – Államigazgatás, hatóságok

V. évf.


31


•

•

•

Forrásteremtés – Járulékok, (külön)adók, – Co-payment – Termékdíjak Forrásallokáció (finanszírozási technika) – Ár- és árrés-szabályozás, – Be- és kifogadás-technika, támogatáspolitika – Szankcionáló és ösztönző technikák Szabályozás – Jogalkotás – Államigazgatás, hatóságok (Szervezet)

V. évf.


32


•

•

• •

Forrásteremtés – Járulékok, (külön)adók, – Co-payment – Termékdíjak Forrásallokáció (finanszírozási technika) – Ár- és árrés-szabályozás, – Be- és kifogadás-technika, támogatáspolitika – Szankcionáló és ösztönző technikák Szabályozás – Jogalkotás – Államigazgatás, hatóságok (Szervezet) Minőségi/szakmai/etikai normák – Képzés, kompetenciák – Etikai szabályozás – Szakmai önkormányzat

V. évf.


33

A kormá kormány gyó gyógyszerü gyszerügyi programja •

A kormány gyógyszerügyi programja – mindig az egészségügyi program része

•

Jogalkotás, pl.: – 1997. évi CLIV. tv. az egészségügyről – 1997. évi LXXXIII. tv. a kötelező egészségbiztosítási ellátásokról – Gyógyszer-gazdaságossági törvény – Költségvetés, E. alap

•

Finanszírozás – Kiadások kordában tartása – Szé Széll Ká Kálmá lmán-terv – Árhoz nyújtott támogatással rendelhető – Teljeskörűen / részlegesen /nem finanszírozott gyógyszer – Közgyógyellátás – Generikus program

•

Szolgáltatók

•

Népegészségügyi programok

•

Adatgyűjtés, -feldolgozás, értékelés

• kereskedelmi egységek vagy egészségügyi intézmények? • az expediálás egészségügyi szolgáltatás

V. évf.


SemmelweisSemmelweis-terv

34

Piacszabá Piacszabályozá lyozás Mire terjed ki a piacszabá piacszabályozá lyozás? Gyógyszer a gyártás engedélyköteles, forgalomba-hozatal engedélyköteles zártutas forgalmazás, szabályozott árképzés szabályozott reklámozás, gyógyszertári értékesítés

Gyógyszertár

engedélykötelezettség, létesítés szabályozása, működtetés szabályozása, személyi jog, gazdasági társaságok szerepe, gyógyszerpiaci szereplők részvétele a gyógyszerellátásban, fúziótilalom

V. évf.


Gyógyszerész

diploma szakmai gyakorlat, gyógyszerkészítési monopólium, expediálási „monopólium”, személyi jog, felelős vezetői poszt, kötelező kamarai tagság

35

Köszönöm a figyelmet!

V. évf.


36

Gyógyszerpolitika. Hankó Zoltán. V. évf. Budapest, október Vázlat

Recommend Documents