2014.11.18.
Gyógyszerpolitika
Hankó Zoltán
V. évf.
Budapest, 2014. október 6.
1
Vázlat I. POLITIKA – Pártpolitika, közpolitika és szakpolitika
II. EGÉSZSÉGPOLITIKÁRÓL – GYÓGYSZERÉSZI NÉZŐPONTBÓL: ALAPDILEMMÁK – Milyen „rendszert” építünk? – Piac és verseny az egészségügyben – Prioritások és értékválasztás
III. GYÓGYSZERPOLITIKA – A gyógyszerügyi rendszer fő összetevői – Piacszabályozás – A gyógyszerügyi rendszer környezete
V. évf.
Budapest, 2014. október 6.
2
1
2014.11.18.
I. POLITIKA – SZAKPOLITIKA - SZAKMAPOLITIKA •
Politika – politika (politics, pártpolitika): pártok közötti versengés, vita • a hatalom megszerzése és megtartása • az intézményalakítás és a hatalmi szervezetrendszer működtetése – politika (policy, közpolitika): államvezetés, államigazgatás, kormányzati politika • a kormányzati cselekvés területe • a köztevékenységek igazgatásának, eljárásainak (pl. gazdasági, jogszabályalkotó, rendvédelmi, biztonsági, financiális), aktivitásainak sokasága
•
Szakpolitika – pl. önkormányzati, ifjúság, monetáris, drog, egészség, gyógyszer… – health policy vagy health politics
•
Szakmapolitika – szakmai és gazdasági érdekvédelem – szakmai önkormányzatiság – minőségi és etikai normák
V. évf.
Budapest, 2014. október 6.
3
II. Az egészségpolitikáról gyógyszerészi nézőpontból
V. évf.
Budapest, 2014. október 6.
4
2
2014.11.18.
Az egészségügyi rendszer fő összetevői
Egészségügyi rendszer
Egészségpolitika
Finanszírozás
Erőforrások előállítása
Szolgáltatások
V. évf.
Budapest, 2014. október 6.
5
Az egészségügyi rendszer fő összetevői •
Egészségpolitika – tervezés, – irányítás, – szabályozás, – értékelés, – információ-szolgáltatás;
V. évf.
A kormánypolitika része
Budapest, 2014. október 6.
6
3
2014.11.18.
Az egészségügyi rendszer fő összetevői •
Egészségpolitika – tervezés, – irányítás, – szabályozás, – értékelés, – információ-szolgáltatás;
A kormánypolitika része
Finanszírozás Ki finanszírozzon Miből – forrásteremtés Mire – források allokációja: a finanszírozási módszerek Erőforrások előállítása Oktatás, kutatás-fejlesztés, beruházás Szolgáltatások szakmai jellemzők (milyen szolgáltatások, milyen minőségben) intézményi struktúra tulajdonosi struktúra V. évf.
Budapest, 2014. október 6.
7
Az egészségpolitika alapdilemmái – gyógyszerészi nézőpontból Magyarország helye a globális világrendben Ki állítsa elő a szolgáltatásokat?
állam?
V. évf.
nonprofit?
forprofit?
igénybevevő
állam, közszolgáltatásként
magas reálbér kell
nagy adóbevétel kell
Budapest, 2014. október 6.
8
4
2014.11.18.
Az egészségpolitika alapdilemmái – gyógyszerészi nézőpontból Magyarország helye a globális világrendben Ki állítsa elő a szolgáltatásokat?
állam?
nonprofit?
V. évf.
forprofit?
Ki vásárolja meg?
igénybevevő
állam, közszolgáltatásként
magas reálbér kell
nagy adóbevétel kell
Budapest, 2014. október 6.
9
Az egészségpolitika alapdilemmái – gyógyszerészi nézőpontból Magyarország helye a globális világrendben Ki állítsa elő a szolgáltatásokat?
állam?
nonprofit?
forprofit?
Ki vásárolja meg?
igénybevevő
állam, közszolgáltatásként
magas reálbér kell
nagy adóbevétel kell
1. Ma Magyarországon nincs magas reálbér. 2. Az állam is kivonult a közösségi szolgáltatások finanszírozásából! 3. De az állam szerepének és felelősségének újragondolása megkezdődött! V. évf.
Budapest, 2014. október 6.
10
5
2014.11.18.
Az egészségpolitika alapdilemmái – gyógyszerészi nézőpontból Forrásigény növekedése •
Jellemző paraméterek – Élettartam növekedése → krónikus, degeneratív betegségek → költségnövekedés – Technológiai fejlődés → költségnövekedés – Iskolázottság, tájékozottság növekedése →több igénybevétel → költségnövekedés – Orvosetikai szempont: minden betegért küzdeni kell → költségnövekedés – Defenzív orvosi szemlélet → költségnövekedés – Ingyenes ellátás → igénybevétel fokozódása → kiadások növekedése – Szemléletváltozás → sok társadalmi probléma medikalizálódik → költségnövekedés – Túlságosan kuratív szemlélet → többletköltség
V. évf.
Budapest, 2014. október 6.
11
Az egészségpolitika alapdilemmái – gyógyszerészi nézőpontból Forrásigény növekedése •
Jellemző paraméterek – Élettartam növekedése → krónikus, degeneratív betegségek → költségnövekedés – Technológiai fejlődés → költségnövekedés – Iskolázottság, tájékozottság növekedése →több igénybevétel → költségnövekedés – Orvosetikai szempont: minden betegért küzdeni kell → költségnövekedés – Defenzív orvosi szemlélet → költségnövekedés – Ingyenes ellátás → igénybevétel fokozódása → kiadások növekedése – Szemléletváltozás → sok társadalmi probléma medikalizálódik → költségnövekedés – Túlságosan kuratív szemlélet → többletköltség
Az egészségügyi költségnövekedés üteme nagyobb, mint a GDP növekedési üteme!
Nem jut mindenre és mindenkire elég a pénz! V. évf.
Budapest, 2014. október 6.
12
6
2014.11.18.
Az egészségpolitika alapdilemmái – gyógyszerészi nézőpontból Prioritások és értékválasztás
Orvosilag lehetséges Gazdaságilag megengedhető Orvosetikailag vállalható
Priorizálni kell!
V. évf.
Budapest, 2014. október 6.
13
Az egészségpolitika alapdilemmái – gyógyszerészi nézőpontból Prioritások és értékválasztás A priorizálás alapelvei (Eütv.) •
Hozzáférhetőség: – állapotnak megfelelő ellátás elérhetősége térben és időben, – az egészségügyi ellátás keretében biztosított, szakmai és jogi értelemben vett elérhetőség – szegényebb országokban preferált, – szociális elosztást preferáló rendszerekben fontos
•
Esélyegyenlőség: – mindenki számára egyenlő színvonalú és minőségű ellátáshoz való jutás, – szolgáltató, finanszírozó, fogyasztó szándékain, lehetőségein, gazdasági, politikai, kulturális tényezőkön múlik, több ágazat együttes erőfeszítése kell hozzá, – demokratikus elveket preferáló rendszerekben fontos
•
Minőség: – a megelőzésben, gyógyításban alkalmazott technológia fejlettsége – az ellátás teljes spektrumára értett – költségnövelő: • a klasszikus beavatkozásoknál többszörös költségek • az igények minőségi kielégítése megnöveli az újabb igényeket – piacorientált rendszerekben fontos
V. évf.
Budapest, 2014. október 6.
14
7
2014.11.18.
Az egészségpolitika alapdilemmái – gyógyszerészi nézőpontból Prioritások és értékválasztás A priorizálás alapelvei (Eütv.) •
Hozzáférhetőség: – állapotnak megfelelő ellátás elérhetősége térben és időben, – az egészségügyi ellátás keretében biztosított, szakmai és jogi értelemben vett elérhetőség – szegényebb országokban preferált, – szociális elosztást preferáló rendszerekben fontos
•
Esélyegyenlőség: – mindenki számára egyenlő színvonalú és minőségű ellátáshoz való jutás, – szolgáltató, finanszírozó, fogyasztó szándékain, lehetőségein, gazdasági, politikai, kulturális tényezőkön múlik, több ágazat együttes erőfeszítése kell hozzá, – demokratikus elveket preferáló rendszerekben fontos
•
Minőség: – a megelőzésben, gyógyításban alkalmazott technológia fejlettsége – az ellátás teljes spektrumára értett – költségnövelő: • a klasszikus beavatkozásoknál többszörös költségek • az igények minőségi kielégítése megnöveli az újabb igényeket – piacorientált rendszerekben fontos
A három elvárás együtt ritkán valósítható meg! V. évf.
Budapest, 2014. október 6.
15
Az egészségpolitika alapdilemmái – gyógyszerészi nézőpontból Prioritások és értékválasztás •
A priorizálás szintjei – Makroszintű priorizálás – Mezoszintű priorizálás – Mikroszintű priorizálás – Egyéni szintű priorizálás
V. évf.
Budapest, 2014. október 6.
16
8
2014.11.18.
Az egészségpolitika alapdilemmái – gyógyszerészi nézőpontból Prioritások és értékválasztás •
A priorizálás szintjei – Makroszintű priorizálás → a Központi költségvetésből mennyi jut az egészségügyre – Mezoszintű priorizálás → az E. Alap egyes fejezetei között milyenek az arányok – Mikroszintű priorizálás → milyen az adott technológia finanszírozása (pl. gyógyszer), a finanszírozás mértéke – Egyéni szintű priorizálás → milyen betegek juthatnak az adott egészségügyi szolgáltatáshoz /gyógyszerhez Az egyes szereplők érdeke eltérő!
V. évf.
Budapest, 2014. október 6.
17
III. A GYÓGYSZERPOLITIKÁRÓL
V. évf.
Budapest, 2014. október 6.
18
9
2014.11.18.
A gyógyszerügyi rendszer fő összetevői
Gyógyszerügyi rendszer
Finanszírozás
Gyógyszerpolitika (iparpolitika támogatáspolitika, ellátáspolitika)
forrásteremtés, a források allokációja (a finanszírozási módszerek);
tervezés, irányítás, szabályozás, értékelés, információ-szolgáltatás
Szolgáltatások szakmai jellemzők, intézményi struktúra, tulajdonosi struktúra;
Erőforrások előállítása, iparpolitika V. évf.
Budapest, 2014. október 6.
19
A közvetlen lakossági gyógyszerellátással kapcsolatos elvárások •
Logisztikai (ellátási) elvárások – Legyen gyógyszertár – Legyen nyitva – Legyen benne gyógyszer (és egyéb termék) – Legyen benne szakember – A szakember legyen felkészült és tájékoztasson – A gyógyszer legyen megfizethető
•
Gyógyszer-politikai elvárások – Gyógyszerbiztonság – Ellátásbiztonság – Szolgáltatásminőség – Költséghatékonyság
2014.09.29.
Bp.V.évf.
20
10
2014.11.18.
A gyógyszerügyi rendszer gazdasági-piaci környezete
Gyógyszeripar a világ legglobalizáltabb iparágainak egyike
vertikális integráció
erősödő érdekérvényesítés (pl. árréshányad alakulása)
Nagykereskedelem: erőteljes tőkekoncentráció, multinacionális cégek
vertikális integráció
Gyógyszertárak
Új gyógyszertárak,
Új forgalmazási technikák V. évf.
új tulajdonosok,
Új versenytársak
új filozófia Budapest, 2014. október 6.
21
Gyógyszerpolitikai alapelvek •
A gyógyszerellátás az egészségügy része (1997. évi CLIV. tv. 102. §).
•
A gyógyszerellátásért az államot alkotmányos felelősség terheli (677/B/1995. AB hat.).
•
A felelősséget az államnak a gyógyszerellátás szereplőivel megosztva kell viselni.
•
A gyógyszerellátásnak közérdekű szolgáltatásként kell funkcionálnia.
•
A közszolgáltatással a közjót kell szolgálni.
•
Érvényesülnie kell a szolidaritás, az igazságosság és a szubszidiaritás elvének.
•
A szükségletalapú ellátásszervezést kell előtérbe helyezni.
V. évf.
Budapest, 2014. október 6.
22
11
2014.11.18.
Gyógyszerpolitikai alapelvek 1. A gyógyszerellátást döntően betegek veszik igénybe, akik „vásárlási” döntéseik során – jórészt mások döntéseit (orvosok) hajtják végre, – nem képesek teljes körűen tájékozódni a vásárolt termék/szolgáltatás szükségességéről, jóságáról és árának reális voltáról, – érzelmileg elfogódottak és döntési képességük korlátozott, ezért – a gyógyszertári/gyógyszerészi szolgáltatások bizalmi jellegűek, – a beteg a döntéshozatal során segítségre szorul, – a betegjogok érvényesítésére fokozottan kell figyelni.
2. A gyógyszerellátás szervezése és működtetése során törekedni kell a (költség)hatékonyság és a takarékosság érvényesítésére – a betegek védelme érdekében, – a közfinanszírozás (közösségi pénzek) magas aránya miatt.
V. évf.
Budapest, 2014. október 6.
23
Gyógyszerpolitikai alapelvek •
Az Európai Közösség Bíróságának 2009. május 19-i döntései szerint – a letelepedés szabadságának és a tőke szabad mozgásának elvénél erősebb az élet és az egészség védelme valamint a közegészségügyi érdek, emiatt • a tagállamok eltérhetnek a versenypiaci szabályozástól a gyógyszertárak létesítésének, tulajdonlásának és működtetésének szabályozásában, • nem biztonságosabb és nem hatékonyabb a liberális gyógyszerellátás mint a szabályozott rendszereknél, • a biztonság, a minőség és a hatékonyság garanciája a szakmailag és egzisztenciálisan független gyógyszerész, • a gyógyszerész függetlensége a gyógyszerpiac többi szereplőjével szemben (gyárak, nagykereskedők, orvosok) különösen fontos, • a gyógyszerésznek a betegérdeket és a költségtakarékosság elvét is figyelembe kell venni, • a betegellátásban résztvevő gyógyszerésszel szemben hivatásetikai követelmények támaszthatók.
•
Az Európai Közösség Bíróságának 2010. június 1-i döntése szerint – A párhuzamos feladatot ellátó struktúrák lehetővé tétele felesleges és káros – Indokolt lehet a geográfiai és demográfiai szabályozás
V. évf.
Budapest, 2014. október 6.
24
12
2014.11.18.
Általános gyógyszerpolitikai célok •
Hatásosság (eredményesség) – –
•
Hatékonyság (költség-hatékonyság) – –
•
Termelési hatékonyság a gyógyszer-kereskedelemben Allokációs hatékonyság a megfelelő ár-hatás arányú gyógyszerek alkalmazásában
Igazságosság – – –
•
Gyógyszerbiztonság (pl. jó minőségű, hatásos gyógyszer, megfelelő választási és alkalmazási információk, hamisítás kizárása) Gyógyszerészi szolgáltatás-minőség (pl. öngyógyszerelés, gyógyszerészi gondozás, betegérdek)
Dominánsan szolidaritáselv Szükséglet alapú hozzáférés – esélyegyenlőség Ellátásbiztonság (azonos esélyű hozzáférés térben és időben)
Egyéb értékek – – – –
V. évf.
A gazdaságilag megengedhető, (orvos)szakmailag lehetséges és etikailag vállalható összhangja A támogatáspolitika, az iparpolitika és a gyógyszerellátási politika összhangja Társadalom- és családpolitikai célok érvényesítése Nemzeti keretek biztosítása Budapest, 2014. október 6.
25
A gyógyszerpolitika beavatkozási pontjai •
Forrásteremtés – Járulékok, (külön)adók, – Co-payment – Termékdíjak (pl. chipsadó)
V. évf.
Budapest, 2014. október 6.
26
13
2014.11.18.
A gyógyszerpolitika beavatkozási pontjai •
•
Forrásteremtés – Járulékok, (külön)adók, – Co-payment – Termékdíjak (pl. chipsadó) Forrásallokáció (finanszírozási technika) – Ár- és árrés-szabályozás, – Be- és kifogadás-technika, támogatáspolitika – Szankcionáló és ösztönző technikák
V. évf.
Budapest, 2014. október 6.
27
A gyógyszerpolitika beavatkozási pontjai •
•
•
Forrásteremtés – Járulékok, (külön)adók, – Co-payment – Termékdíjak (pl. chipsadó) Forrásallokáció (finanszírozási technika) – Ár- és árrés-szabályozás, – Be- és kifogadás-technika, támogatáspolitika – Szankcionáló és ösztönző technikák Szabályozás – Jogalkotás – Államigazgatás, hatóságok
V. évf.
Budapest, 2014. október 6.
28
14
2014.11.18.
A gyógyszerpolitika beavatkozási pontjai •
•
•
•
Forrásteremtés – Járulékok, (külön)adók, – Co-payment – Termékdíjak (pl. chipsadó) Forrásallokáció (finanszírozási technika) – Ár- és árrés-szabályozás, – Be- és kifogadás-technika, támogatáspolitika – Szankcionáló és ösztönző technikák Szabályozás – Jogalkotás – Államigazgatás, hatóságok (Szervezet)
V. évf.
Budapest, 2014. október 6.
29
A gyógyszerpolitika beavatkozási pontjai •
•
•
• •
Forrásteremtés – Járulékok, (külön)adók, – Co-payment – Termékdíjak (pl. chipsadó) Forrásallokáció (finanszírozási technika) – Ár- és árrés-szabályozás, – Be- és kifogadás-technika, támogatáspolitika – Szankcionáló és ösztönző technikák Szabályozás – Jogalkotás – Államigazgatás, hatóságok (Szervezet) Minőségi/szakmai/etikai normák – Képzés, kompetenciák – Etikai szabályozás – Szakmai önkormányzat
V. évf.
Budapest, 2014. október 6.
30
15
2014.11.18.
A kormány gyógyszerügyi programja •
A kormány gyógyszerügyi programja – mindig az egészségügyi program része
•
Jogalkotás, pl.: – 1997. évi CLIV. tv. az egészségügyről – 1997. évi LXXXIII. tv. a kötelező egészségbiztosítási ellátásokról – Gyógyszer-gazdaságossági törvény – Költségvetés, E. alap
•
Finanszírozás – Kiadások kordában tartása – Széll Kálmán-terv – Árhoz nyújtott támogatással rendelhető – Teljeskörűen / részlegesen /nem finanszírozott gyógyszer – Közgyógyellátás – Generikus program
•
Szolgáltatók • kereskedelmi egységek vagy egészségügyi intézmények? • az expediálás egészségügyi szolgáltatás
•
Népegészségügyi programok
•
Adatgyűjtés, -feldolgozás, értékelés
V. évf.
Semmelweis-terv
Budapest, 2014. október 6.
31
Mire terjed ki a piacszabályozás?
Gyógyszer a gyártás engedélyköteles, forgalomba-hozatal engedélyköteles zártutas forgalmazás, szabályozott árképzés szabályozott reklámozás, gyógyszertári értékesítés
V. évf.
Gyógyszertár
Gyógyszerész
engedélykötelezettség, létesítés szabályozása, működtetés szabályozása, személyi jog, gazdasági társaságok szerepe, gyógyszerpiaci szereplők részvétele a gyógyszerellátásban, fúziótilalom
diploma szakmai gyakorlat, gyógyszerkészítési monopólium, expediálási „monopólium”, személyi jog, felelős vezetői poszt, kötelező kamarai tagság
Budapest, 2014. október 6.
32
16
2014.11.18.
Köszönöm a figyelmet!
V. évf.
Budapest, 2014. október 6.
33
17