Gyógyszergyárak tervezésének szempontjai Leginszky Gyula-Mikulásik Endre-Szakály Péter EGIS Rt. Lacta Gyógyszergyár Galenikus üzem Körmend, 2004
Bevezető Ide gyűjtöttük össze minden ismeretünket a tervezés elméletéről. Kezdõdik a gyártási folyamat tervezésével, folytatódik a személy-, és anyagforgalommal, az egyes részek csatlakoztatásával, zsilipeléssel,a légtechnikával, nyomáslépcsők tervezésével, közművekkel és végül befejezõdik az üzem "felöltöztetésével". A jövendő üzem szerkezetét felépítő anyagokról írunk jót és rosszat egyaránt. Mutatunk helyes és helytelen megoldásokat, hogy legalább Te ne ismételd a mi múltbéli hibáinkat. Az anyagokról a gyári specifikációk mellett elmondjuk személyes véleményünket is, amire a gyakorlati tapasztalatunk adja a jogalapot. Bemutatunk - a fent leírtak szerint megvalósított - kúpgyártó üzemet, melyre büszkék vagyunk. Végül kitérünk az átadás és használatbavétel utáni munkákra is. Tudjuk, hogy semmi sem örök, így a mi tudásunk is elavul hamarosan, mert újabb követelményeket hoz magával az élet és a mai technológiát újabb, modernebb váltja fel. Mégis leírjuk mert: "A cél, Szerápion, sokszor maga az út... György: Szerápion legendák)
...és minden célból - ha valóban cél volt - új út vezet tovább." (Rónai
Az előkészítő team
Tervezési segédletek Good Manufactoring Practice Épületgépészet (Gerhardt Norbert) Világítástechnika (Arató András) Code of Federal Regulations
Elmélet: a gyártási folyamat elemzése I. fázis
• gyógyszerforma,
• a gyógyszerforma gyártástechnológiája,
• a technológia berendezései, és kiszolgáló egységei (pl. mérlegek),
• a szükséges technológiai helyiségek területigénye figyelembe véve a technológia berendezéseit,
• a gyógyszerforma gyártásához szükséges anyagok tárolásának helyigénye,
• meglévõ épületben lesz a kivitelezés, vagy „zöldmezõs” tervezésrõl van szó,
• közmûvesítés, és energiaellátás lehetõségei, és korlátai
II. fázis
• a gyógyszer- és munkabiztonságra vonatkozó elõírások betarthatósága • a helyiségekben alkalmazott burkolóanyagok kiválasztása, • a technológiai helyiségek, berendezések, és a vezetékrendszerek tisztíthatósága,
• a megfelelõ tisztítás feltételeinek biztosítása,
• környezetvédelmi szempontok.
Elmélet: személy- és anyagforgalom A GMP anyagforgalomra vonatkozó utasításait, és irányelveit betartva kell megvizsgálni a gyártáshoz használt anyagok útját a tervezett üzemben. Gondot okozhat, ha egy meglévõ komplex gyártó területhez kell integrálni egy új üzemrészt, ahol már adottak az anyagforgalom fõbb irányai. Az alapelv az, hogy az anyagforgalom logikusan a gyógyszerbiztonságot nem veszélyeztetve legyen felépítve. További alapelvek:
• a gyógyszerforma által megkövetelt zsiliprendszerek szükségessége,
• a gyártáshoz, és a csomagoláshoz használt anyagok tárolhatósága,
• az anyagok biztonságos mozgatásának lehetõsége. A személyforgalomnak mindig szigorúan rögzítettnek kell lenni gyógyszerbiztonsági, és munkavédelmi okokból. Az alapelvek hasonlóak az anyagforgalom alapelveihez.
Elmélet: A légtechnika tervezésénél az alábbi tényezõket kell figyelembe venni:
• a gyártandó gyógyszerforma tisztasági követelményei ,
• kritikus helyiségparaméterek, amelyek befolyásolják a termék minõségét (hõmérséklet, páratartalom, nyomáskülönbség),
• a helyiségek, zsilipek elhelyezkedése, légtérfogata,
• a helyiségek lehetséges szennyezõforrásai. Ezen szempontok alapján meghatározható a helyiségek tisztasági követelménye, amelyet nemzetközi, és az ezekbõl levezetett házi szabványok írnak elõ. Hazánkban a részecskeszámra vonatkozóan a US Federal Standard 209E (1992. évi változat), a helyiségek közti nyomásviszonyokra a British Standard 5295, a légszûrõk hatásfokára a British Standard 3928 elõírásait veszik figyelembe.
Elmélet: A közműrendszerek azok, amelyek nem kerülnek érintkezésbe a termékkel vagy olyan anyagokkal, amelyek végül a termék részévé válnak. (Pl.: frisslevegő, légtechnika fűtőgőz, légtechnika hűtött víz, szennyvízcsatornák, stb.). A közműrendszereket nem tekintjük olyan kritikusnak, mint a technológiai, és a technológiai segédrendszereket. A közvetett szennyezés kockázatát azonban gondosan elemezni kell, és a rendszereket a helyes tervezési gyakorlat (Good Engineering Practice) elveinek megfelelően kell megtervezni, felépíteni és telepíteni. A csatornanyílásoknak a technológiai rendszerektől megfelelően izoláltan kell elhelyezkedniük, és a tisztító rendszerhez szervesen kell kapcsolódniuk.
Elmélet:
táblák, jelölések A GMP előírásai szerint táblával, és jelöléssel kell ellátni:
• a technológiai helyiségeket,
• a technológiai berendezéseket,
• a kiszolgáló vezetékrendszereket (vákuum, gőz, nitrogén stb.), technológiai vezetékeket (anyagvezetékek),
• a formuláláshoz használt egyéb eszközöket. A táblák anyaga: Olyan anyagból kell készíteni, amely:
• könnyen tisztítható,
• nem ad le részecskét (tiszta terek),
• a formulálandó gyógyszernek, vagy alapanyagoknak és egyéb külső behatásnak jól ellenáll. A technológiai helyiségek jelölése: A helyiségen kívül, általában az ajtón helyezzük el a helyiség nevét és egyéb adatait tartalmazó nem változtatható táblákat. A táblákon fel kell tüntetni:
• a helyiség nevét,
• a helyiség számát,
• a helyiség tisztasági osztályát,
• a helyiség tűzrendészeti besorolását. A technológiai helyiségekben el kell helyezni olyan aktualizálható táblákat, amelyeken fel kell tüntetni az éppen ott lévő, gyártott vagy csomagolt termék adatait (pl. termék neve, gyártási szám, gyártás ideje, lejárati idő). A technológiai berendezések jelölése: A berendezéseken gyártás során az akkor éppen gyártott termék adatait kell feltüntetni. Ha nem folyik gyártás, akkor a berendezés státuszára vonatkozó jelöléssel kell ellátni (pl. tisztítás alatt, tisztításra vár). A kiszolgáló vezetékrendszereket, technológiai vezetékek, és egyéb eszközök jelölése: A kiszolgáló vezetékeket jól látható helyen kell jelölni, amelynek nem csak technológiai, hanem biztonságtechnikai okai is vannak. Az éppen használaton kívüli technológiai vezetékek, eszközök státuszát fel kell tüntetni.
Anyagok:
falak, mennyezet A falakkal kapcsolatos legfontosabb követelmények a következők: • legyenek szilárdak és megfelelő teherbírásúak, • felületük legyen teljesen sík, hézagmentes, ne adjon le részecskét, • a felhasználási célnak megfelelő tisztító- és fertőtlenítőszerekkel moshatóak ill. kezelhetőek legyenek, • színük sugallja és elllenőrizhetővé tegye a megkívánt tisztaságot. • legyenek megfelelő hő-, és zajszigetelő sajátságúak, ne tartalmazzanak hőhidakat. Külön kell kezelnünk a gyártó- és a kiszolgáló egyéb terek falazatát.
Gyártóterek Szinte kizárólag szerelt szendvicspaneleket alkalmaznak, anyaguk sajtolt acéllemez szinterezett felülettel. A kivitelezésnél vigyázni kell arra, hogy a padló- és mennyezeti csatlakozásokhoz megfelelő holkereket tervezzünk. A szín általában fehér vagy rendkívül halvány pasztel. A felületek kitűnően tisztíthatók, a szokásos fertőtlenítőszerekkel (nátrium-hipoklorit, invertszappanok, peroxid és perecetsav) fertőtleníthetők. Ahol a helységek között változó funkciójú anyagvezetékeket kell kialakítani, ott célszerű erre speciálisan kialakított csövet a falba beépíteni. A használaton kívüli átadónyílások szabályos zárhatóságát biztosítani kell.
Kiszolgáló és egyéb terek Itt megfelelő általában a simított cementvakolatra felhordott vízálló, többrétegű műgyantafesték. Óvakodjunk a csempézett felületektől, ha lehet csak mellékhelységben vagy tisztálkodó térben alkalmazzuk. Ebben az esetben is vízálló, rugalmas fugázást követeljünk meg.
Mennyezet A légtechnikai és világítási szerelvények süllyesztettsége miatt ma már kizárólag szinterezett felületű acélemez vagy műanyag, szerelt és tömített táblás álmennyezet létezik.
Anyagok: padozat
A jó padozat a következő feltételeket elégítit ki: • legyen szilárd és a megfelelőnél nagyobb (eszközök, szerelvények leesése!!) teherbírású, • felülete legyen teljesen sík, hézagmentes, tartósan vízálló, ne adjon le részecskét, • legyen lejtése a vízelvezető felé (és csak affelé!!), ne lehessen rajta tócsa, pangó víz, • a gyártáshoz és tisztításhoz felhasznált anyagokkal szemben legyen teljesen ellenálló, azok ne színezhessék vagy marják meg, • a felhasználási célnak megfelelő tisztító- és fertőtlenítőszerekkel mosható ill. kezelhető legyen, • színük sugallja és elllenõrizhetővé tegye a megkívánt tisztaságot, feleljen meg a helység tisztasági fokozatának, • legyen csúszásmentes, előzze meg a balesetet, • tisztítása legyen könnyű és hatékony.
Kőburkolatok A legnagyobb fizikai erőhatásnak kitett területek padozata ma is szinte kizárólag techno-gránit (vagy más, nagy szilárdságú műkő) járólap vízmentes fugázattal. Ennek elõnyei a nagy szilárdság és a tartósság. Hátrányai, hogy szinte nem lehet hézagmentesen és síkban lerakni, valamint, hogy savas tisztító- és fertőtlenítõszereknek csak kevéssé áll ellen.Nagy hátránya még, hogy a falakkal csatlakozó felületek holkerének kialakítása nem oldható meg kielégítően, itt lerakódások és erős korrózió keletkezik, ami tisztíthatatlanná teszi a helységet. A gyakorlatban csak olyan kiszolgáló területek burkolására javasoljuk, ahol nehézgép-forgalom vagy fém eszközök csúszása várható (hordó, láda).
Műgyanta burkolatok A többi területek padozatának burkolására elsősorban a poliuretán vagy poliakrilát bázisú önterülő műgyanták alkalmasak. Általában kitűően megfelelnek a tisztasági és tisztíthatósági követelményeknek, könnyen kialakíthatók a hézagmentes és sík felületek, de nem tartósak és nagyon kis fizikai ellenállóságúak. Jó tulajdonságuk, hogy kenhetők, igy a megfelelõ fal-padozat holker csatlakozás olcsón és jól kialakítható. A műgyanta fedőrétegének színét úgy kell megválasztani, hogy azzal egyben a különféle tisztaságú vagy funkciójú terek határát is jelöljük.
Anyagok: nyílászárók
Az ablakokkal
kapcsolatos legfontosabb követelmények:
• nem lehetnek nyithatók, mert ezzel a nehezen beállított légtechnikai paraméterek felborulnak és menthetetlenül bekövetkezik a gyártótér szennyezõdése,
• felületük legyen teljesen síkban a fallal, köztük párkány vagy hézag nem lehet,
• legyenek megfelelően hőszigetelőek,
• csak annyi és olyan hullámhosszú fényt engedjenek be ami a gyártást vagy annak anyagait nem károsítja. Amennyiben a technológia megköveteli, fényszűrővel vagy belső felén fóliával takarhatók. Az ablakok - főként a steril terekbe ellenőrzési céllal alkalmazott betekintőablakok - sokszor épülnek hagyományos falszerkezetbe is. A kivitelezés módjának itt meg kell egyeznie a szendvicspanelével. Sok helyütt létezett korábban hagyományos fémkeretes ablakszerkezet fémpanelbe ágyazottan a gyártóterekben. Ez a megoldás sajnos nem időtálló, mivel a fém tágulása és a gépek rezonanciája miatt az először tökéletesnek tűnő illesztések fellazulnak, hézagok keletkeznek.
Az ajtókkal
kapcsolatos legfontosabb követelmények:
• zárt állapotuk legyen légmentes és biztos,
• nyitásuk csak a technológia szerint helyes irányból történhessen, nyitott állapotuk legyen riasztásra felhasználható (fényvagy hangjelzés),
• a technológiailag helytelen irányból nem nyitható ajtók legyenek pánikzárral felszereltek, hogy vészhelyzet esetén a menekülés lehetõsége adott legyen,
• nyitásuk, elfordulásuk legyen biztos és nyitott állapotban is rögzíthető,
• zárszerkezetük és a keretszelvények legyenek jól tisztíthatók, holttértől mentesek. Idegen ajtókat a panelekbe szerelni rendkívül nehéz és bizonytalan vállalkozás. A panel ugyanis tartalmazza azokat a rögzítőárőátviteli elemeket, amik a rendszerbe illesztett ajtót megtartják és stabilizálják. Amennyiben az erőátviteli pontok nem illeszkednek, az ajtó és a panel sérülése, esetleg kiszakadása is előfordulhat. A panel-ajtók felületét célszerű acélburkolattal - targoncaközlekedés esetén védősínnel - felszerelni, hogy az ütések ellen az ajtólapot védjük. Örök vita a tervezők és a gyógyszertechnológusok között hogy az ajtó csúszó vagy nyíló legyen.
Anyagok:
légtechnika csatlakozók Ma az egész gyógyszeriparban egységesen törekszünk a "felső befúvás-alsó elszívás" elvének bevezetésére a légtechnikában. Ezt a technológiát a következő csatlakozóelemeken keresztül valósítjuk meg:
• Befúvó anemosztátok: szinterezett felületű acélból készült, mennyezetbe süllyeszthető csatlakozódobozok, amelyek tartalmazzák a végszűrőt is. A munkatér felöli rácsuk levehető, mosható, innen történik a szűrőbetét cseréje is.
• Elszívó anemosztátok: mechanikai és porszűrővel felszerelt szinterezett felületű, oldalfalba építhető csatlakozódobozok. Munkatér felöli rácsuk levehető, a doboz belsejével együtt mosható, fertőtleníthető, ill. a szűrő cserélhető.
• Túlnyomás elvezető nyílások: mechanikai szűrővel felszerelt, lengőlamellás, falba építhető csatlakozódobozok. Kivitelükben megegyeznek az előzőekkel, de a lamellák csak akkor nyílnak ki, ha a munkatérben a megengedettnél nagyobb túlnyomás vagy hirtelen nyomás-emelkedés lép fel. Ekkor a felesleges levegő el tud távozni. Normál üzemben a lamellák zárva vannak. A szerelvényeket a fallal ill. a mennyezettel minden esetben síkba kell szerelni és rugalmas tömítőanyaggal tömíteni. A tömítetlenség, vagy annak hiányosságai - a túlnyomástól függően, fütyülés formájában - rendkívül kellemetlen zajt okoznak. Amennyiben pl. a szűrőházakat a későbbiekben monitorozni akarjuk (eltömődés, nyomáskülönbség, légsebesség, stb.), úgy a szükséges csatlakozókat is ki kell építeni a tisztatér felé a beszereléssel egyidőben, mert a későbbiekben erre már csak a tér integritásának megsértésével van mód. Régebbi rendszerek rekonstrukciójakor előkerül a korábban használt - központi szűrt levegőt végszűrő nélkül továbbitó - hagyományos befúvórácsok alkalmazhatóságának kérdése. Véleményünk szerint ezek a tisztateres rendszerekben semmiképpen sem használhatók, hiszen rosszul tisztíthatók és a légvezetékekben lerakódott szennyeződést nem tartják vissza. Felhasználásuk raktárterekben vagy szociális helységekben szellőzőként esetleg javasolható, más
Anyagok: világítás
Megvalósulása mindig kompromisszum az ember és a gyártandó anyag tolerancia-határai között. A jó világítás elég fényt és kellemes közérzetet biztosít a gyártó személyzetnek, ugyanakkor biztonságosan kisebb a termék által tolerálható maximumnál. A megfelelő - törvény által előírt megvilágítási paramétereket is kielégítő - világítást mindenképpen célszerű szakmérnökkel terveztetni. A szükséges armatúrák mindenképpen tömítettek legyenek, a háztartási világítótestek nem használhatóak a gyógyszergyártásban. A tömítettség foka elsősorban az alkalmazott technológia kérdése. Amennyiben porképződéssel vagy tűz- és robbanásveszélyes anyag légtérbe kerülésével járó munkafolyamat is lejátszódik a bevilágítandó térben, úgy kizárólag az IP54-es tömítettségű szerelvények fogadhatók el. Ha ilyen munkafolyamatokkal nem kell számolni, akkor az IP34-es szerelvények is megfelelnek. A világító armaturák és kapcsolók csak akkor szerelhetők a tisztatérbe, ha azok a fal vagy a mennyezet síkjába illeszthetők, és a falal ill. a mennyezettel együtt tisztíthatók is. A régebbi (falsíkon kívül szerelt, belógatott, stb.) armaturák és szerelvények nem használhatók fel. Ennek oka, hogy a felületükön anyagszemcsék, por rakódhat le, ami a tisztateret folyamatosan szennyezheti. Azokat a kellékeket és szerelvényeket, amelyeket előírás szerint falon kívül kell elhelyezni, zárt, a falazattal azonos körülmények között mosható és fertőtleníthetõ dobozba vagy védőburkolatban kell elhelyezni.
Anyagok:
közműcsatlakozók Régebbi tervezésű üzemekben gyakran találkozunk un. csatlakozópanelekkel, ami gyakorlatilag különálló fémtáblára összegyűjtött, hagyományos oldható csatlakozókat takar megfelelő jelöléssel. Ennek a megoldásnak sok hátránya van. Egyrészt rendkívül rosszul tisztíthatóak, mert nagyon sok a holttér a szerelvényeknél. Másrészt a hagyományos csapszerkezetek már csekély mértékű elhasználódás esetén is szivároghatnak ill. csepeghetnek, szennyezve a gyártóteret és a terméket. Az új üzemeknél a teljes vezetékrendszer a háttérben, általában a szendvicspanel falszerkezetben vagy a falborítás mögött van elhelyezve. A gyártótérbe már csak a végcsatlakozók kerülnek, esztétikusan kivezetve a falsíkból és ellátva a megfelelő feliratokkal. Külön tárgyalást érdemel a csatlakozók kialakítása is. Itt meg kell különböztetnünk hagyományos és önzáró csatlakoztatást. Hagyományos csatlakoztatás ma már szinte kizárólag anyagvezetékeknél fordul elő.A használt csatlakozó típusa általánosan bajonett vagy gyakrabban TC. Nagyon fontos, hogy az anyagvezetékek szabályos lezárásának és feliratozásának lehetőségét már a tervezés során meg kell teremteni. Önzáró csatlakozó felszerlésére elsősorban közművek gyártótérbe, készülékekhez vezető, oldható kötések kialakítására ajánlható. Ennek a módszernek rendkívül nagy előnye, hogy a kötés oldásakor a vezetéket nyomásbiztosan és légmentesen magától lezárja, így nincs kicsöpögő vagy szivárgó anyag. Hátránya, hogy az ilyen csatlakozók rendkívül drágák. Nagy mértékben csökkenti a műszaki hibából adódó anyagömlés veszélyét, ha az önzáró csatlakozók elõtt hagyományos kézi szelepek is elhelyezésre kerülnek. Külön kell szólni a csatornacsatlakozókról és a helység-lefolyókról is. Elõírás szerint a tisztaterekben helység-csatlakozók lehetőleg ne legyenek, ha igen, akkor zárhatónak és bűzelzáróval felszereltnek kell lennie. Véleményünk szerint - ha lehet - kerülni kell az ilyenek kialakítását. Igaz ugyan, hogy ezek kellően tisztíthatók és fertőtleníthetők, de sajnos helyet adnak a pangó víznek és teret az emberi gondatlanságnak. Sokkal jobban beválnak a közvetlenül készülékre köthetõ szennyvíz- vagy hűtővíz elvezetõ csatlakozók. Helyes kialakítás esetén megfelelő bűzelzárást biztosítanak, kitűnően tisztíthatók és fertőtleníthetők. Ugyancsak behozhatatlan előnyük, hogy a hulladékvizet teljesen zárt rendszerben vezetik el, megakadályozva ezzel a tisztatér elszennyeződését.
Minta: tervezés Alapanyag fogadó, tároló A helyiség tisztasági osztálya: EGIS II A helyiség alapterülete: 9 m2 Technológiai szerepe: a napi termeléshez szükséges alapanyagok konténerben, vagy fém raklapon történő tárolására szolgál. A tárolandó mennyiség: 3 – 4 konténer, vagy két konténer és két raklap.
Gyártás előkészítő
A helyiség tisztasági osztálya: EGIS I/D A helyiség alapterülete: 21 m2 Technológiai szerepe: a ténylegesen gyártott sarzs alapanyagainak a gyártáshoz történő előkészítését (tömegellenőrzés, hordós anyagok olvasztása, bemérése) végezzük a helyiségben. A helyiségben elhelyezett berendezések, eszközök: Elektromos olvasztó berendezés, két olvasztóval, padlómérleg (méréshatára: 300 kg) Egyéb szolgáltatások: dupla saválló mosogató, zárt lefolyó a padozatba beépítve
Gyártó:
A helyiség tisztasági osztálya: EGIS I/D A helyiség alapterülete: 17 m2 Technológiai szerepe:a Witepsol olvasztását, szűrését és a kúpmassza gyártását végezzük a helyiségben. A helyiségben elhelyezett berendezések, eszközök: 300 l-es Glatt olvasztó duplikátor, 250 l-es Lasagna gyártókészülék, CADMACH kolloidmalom Egyéb szolgáltatások: zárt lefolyó a padozatba beépítve
Kúpöntő és fóliázó:
A helyiség tisztasági osztálya: EGIS I/D A helyiség alapterülete: 26 m2 Technológiai szerepe: a kúpöntést és fóliázást végezzük a helyiségben. A helyiségben elhelyezett berendezések, eszközök: 250 l-es Lasagna tárolótartály, FARMO DUE fóliaformázó- és kúp öntőgép, PM 2000 Mettler mérleg
Egyéb szolgáltatások: saválló mosogató, zárt lefolyó a padozatba beépítve
Csomagolóanyag fogadó, tároló:
A helyiség tisztasági osztálya: EGIS II A helyiség alapterülete: 17 m2 Technológiai szerepe: a napi termeléshez szükséges csomagolóanyagok tárolására szolgál. A tárolandó mennyiség: 10-12 raklap.
Csomagoló helyiség:
A helyiség tisztasági osztálya: EGIS I/D A helyiség alapterülete: 28 m2 Technológiai szerepe: a kúpkartonozást, gyűjtőzést végezzük a helyiségben. A helyiségben elhelyezendő berendezések, eszközök: csomagoló asztal, székekkel 6 fő részére
Minta: műveletek
Minta: építés Az üzemi tervek, és az adatszolgáltatás az új kúp üzemrész 2000. február végén készültek el. A hivatalos építészeti terveket külső cégek készítették el. A kúp üzemrész terveinek elfogadására és a tervek átadására, illetve átvételére 2000. év októberében került sor. A kivitelezési munkálatokat a FELCON Reinraum und Prozesstechnische Anlagen Productionsgesselschaft m.b.H. (késõbbiekben FELCON) 2000. év novemberében kezdte meg. A munkálatokat beton alap elkészítése, a közfalak megépítése, és a födém munkálatok előzték meg, melyet az EGIS Lacta által megbízott külső cég a Pharmachine Kft. végzett. Az építés alatt az üzem más részein termelőmunka folyt, ezért a munkaterülettől ideiglenes fóliafalakkal lehatároltuk. Az üzem speciális „ház a házban” építésű, ami azt jelenti, hogy az egyes műveletek helyiségei az épületen belüli fallal határoltak. A „ház a házban”-szerkezethez szükséges szendvicspanelek beépítését, az ablakok, és ajtók beszerelését, illetve a légtechnika beszerelést, a FELCON végezte. A klímaberendezést az üzem mellé a légcsatornákat a szendvicspanel álmennyezet fölé helyezték el. A légtechnika vezérlése a klímaberendezés mellett található. A kúp üzemrész kapcsolószekrényét az üzemen kívül a folyosón helyezték el. A padozat holkereit a FELCON, a borításhoz szükséges műgyantát, és a padozatra történõ felvitelét az ELASTIC Kft. végezte 2000. év decemberében. Az épületszerkezeti munkálatok közben, és a munkálatok után a kábelek, és technológiai vezetékrendszer, továbbá a gépek, berendezések telepítését a Pharmachine Kft. végezte el. A dokumentációk átadására 2001. januárjában, az üzem átadására februárban került sor.
Minta:
kvalifikálás-validálás Design kvalifikálás: Ebben a lépésben pontról-pontra át kell vizsgálni a kiviteli terv alapján az épületet és annak berendezéseit. Itt rögzíteni kell azt, hogy a tervek alapján mi valósult meg, hol vannak eltérések és ezek miként befolyásolhatják a gyógyszerbiztonságot. Célszerű, ha ezt a műveletet építészethez és gépészethez értő szakemberek jelenlétében végezzük.
Hitelesítések - kalibrálások: A következő lépésben az épületbe és a berendezésekbe épített műszereket és szabályzóelemeket kell a törvényekben és szabványokban előírt módon hitelesíteni. Különösen nagy gondot kell fordítani a mérlegekre, amelyek köztudottan érzékenyek a mozgatásra és nagyon komoly ráhatásuk van a technológia pontosságára. Amely rendszer vagy eszköz nem hitelesíthető, azt mindenképpen kalibrálni kell, hogy a mérési vagy szabályozási paramétereiről, azok pontosságáról meggyőződjünk.
Légtechnika kvalifikálás: Ezt általában a légtechnikát szerelő cég végzi a mi megrendelésünk alapján. Ennek oka az, hogy ők rendelkeznek a mérésekhez szükséges speciális eszközökkel. Az eljárás során az egyes helységekre előírt légtechnikai paraméterek teljesülését vizsgáljuk.
Tisztítás jóságának vizsgálata: Ez arra szolgál, hogy az épület és a berendezések valóban megfelelően tiszták-e a gyógyszergyártás megkezdéséhez. A mérések során vizsgáljuk a mikrobiológiai tisztaságot és a tisztító- ill. fertőtlenítőszer-maradványok értékének megfelelőségét.
Gépek, készülékek kvalifikálása: Előírt terv szerint végezzük a gépek és eszközök megfelelõségének vizsgálatát, amely minden esetben specifikus az adott eszközre. A kvalifikálás utolsó részét (teljesítmény-kvalifikálás) már a gyógyszergyártás során tudjuk csak elvégezni, de ezt minden esetben előzze meg az installációs és működési kvalifikálás megfelelősége.
Technológiák validálása: Erre már csak a gyógyszergyártás megindulása után van mód. Az eljárásban a vizsgálat általában már validált gyógyszertechnológiára terjed ki. A vizsgálat célja, hogy az új körülmények között továbbra is teljesül-e a technológia jósága és biztonsága.
Minta:
megvalósított technológiák 1. Kúpmassza készítés A kúpmassza készítés módjának alapján megkülönböztetünk: oldatos, szuszpenziós, emulziós kúpokat. Az általunk tervezett kúp üzemben az oldatos és a szuszpenziós típusokat állítjuk elő.
Oldatos kúpok Az oldatos kúpok esetén a hatóanyag a vivőanyagban (Macrogol, Witepsol) oldódik. A kúpmassza készítése egy duplikált falú gyártókészülékben kivitelezhető, és a megfelelő oldási idő után a kúpmassza önthető.
Szuszpenziós kúpok
A szuszpenziós kúpok esetén a megfelelő hatóanyag-eloszlás, és a szuszpenzió stabilitása érdekében a kúpmasszát a hatóanyag szuszpendáltatása után kolloid malmon keresztül vezetjük az öntőberendezésre.
2. Kúpöntés A kúpok öntéssel történő formulálása a legelterjedtebb. A tervezett üzem is ezt a technológiát alkalmazza, amely a következő lépésekből áll.
Fóliaformázás: A kúpok öntése előtt a berendezés elkészíti a kúpok befogadására alkalmas kúpfészkeket három lépésben (előmelegítés, formázás, hegesztés) történő művelettel.
Kúpmassza öntése:
A kúpöntés következő mozzanata maga az öntés, amelyet egy dugattyús töltörendszerrel végzi a berendezés. A kúpmasszát, ha szükséges a berendezés előtéttartálya és a töltő egység között cirkuláltatjuk. Általában a kúpok tömege 1,5 és 3 g között változik.
Hűtés:
A kúpmassza töltése után a berendezés 30 vagy 28 kúpot tartalmazó kúplevélre vágja a fóliát, és a kúplevelek egy hűtőalagútba kerülnek, ahol meghatározott hőmérsékleten, meghatározott ideig tartózkodnak. A kúp minősége szempontjából fontos a hűtési fázis.
Zárás, vágás:
A hűtőalagút után a gép a kúpfóliákat lezárja, és meghatározott kúpot tartalmazó kúplevélre vágja (5,6,7 kúpot tartalmazhat). Minden egyes kúplevélre felkerül a gyártási szám, és a lejárati idő.
Csomagolás, gyűjtőzés:
Zárszó: Minden kérdés az indulás, és minden indulásban ott lappang a Cél. Rónay György: Szerápion legendák
