GYÓGYSZERÉSZEK. Diabéteszes neuropátia Őszi fertőzések Amikor forog a világ

GYÓGYSZERÉSZEK A T E V A N a g y k e r e s k e d e l m i D I V Í Z I Ó J Á N A K G Y Ó G Y S Z E R É S Z E T I S Z A K L A P J A I 2016 . szeptember–október

Diabéteszes neuropátia Őszi fertőzések Amikor forog a világ...

1

2016. szeptember– ok tóber, IV. évfolyam 5. szám

Tartalom Felelős kiadó: Dr. Hetényi László Főszerkesztő: Mélykuti Ilona Lapterv és tördelés: Havas Györgyi Nyomdai előkészítés: Pont Pont Bt. Fotó: Szesztay András Nyomda: Print City Europe Zrt. Levélcím: Gyógyszerészek magazin, Teva Gyógyszergyár Zrt. 1134 Budapest, Váci út 29. E-mail: [email protected] A Teva Gyógyszergyár Zrt. ezen ügyfélmagazinját szakmai partnerei, a gyógyszerészek számára készí­ti. A kiadvány ingyenes. Más célra sem egészben, sem részben nem használható fel.

5 Édes élet?

– a cukorbetegségről

10 Diabéteszes neuropátia 14 Őszi küzdelem a fertőzések ellen 20 Amikor forog a világ... 24 Megbízható vágyfokozó? 28 Kocogás, bicikli vagy úszás? 32 A véletlen szülte siker 36 Híres magyar gyógyszerészek – Rippl-Rónai József

Telephelyek: 1134 Bp., Váci út 29. Telefon: (06-1) 288-6400 Fax: (06-1) 288-6410 Teva Gyógyszergyár Zrt. 2100 Gödöllô, Repülôtéri út 5. Teva Gyógyszergyár Zrt. Logisztikai Központ 2100 Gödöllő, Liget u. 2. Telefon: (06-1) 577-5600 Fax: (06-1) 577-5700 issn 2064-2407

3

Édes élet? Mélykuti Ilona kérdéseire Halmos Tamás diabetológus professzor (balra) és Mező Róbert, a Jahn Ferenc kórház rehabilitációs osztályának főorvosa, a Diabétesz-Láb Szövetség elnöke (jobbra) válaszol.

Hazánk a legelhízottabb ország Európában. Hogy lehet az, hogy nálunk is több százezerre teszik azok számát, akik nem tudják magukról, hogy cukorbetegek? Milyen drámai szövődményekkel kell szembenézni egy elhanyagolt diabétesz esetén? Miért van az, hogy bár rengeteget beszélünk róla, mégsincs változás, egyre több a megbetegedés? Nem elég riasztó, hogy az elhanyagolt cukorbaj tíz-tizenkét évvel is csökkentheti a várható élettartamot? Segítene-e, ha nem pusztán betegségnek, hanem társadalmi jelenségnek tekintenék a diabéteszt? • Hány embert érint Magyarországon a cukorbetegség? Halmos Tamás: Ezt meglehetős biztonsággal tudjuk, mert a Magyar Diabétesz Társaság két évvel ezelőtt elvégzett egy or-

szágos szűrést. Ez azt mutatta, hogy a lakosság mintegy 7%-a érintett, s közülük mintegy 90% szenved az úgynevezett kettes típusú cukorbetegségtől. Ha ehhez hozzávesszük azt az ameri-

5

kai kutatási eredményt, hogy minden felismert esetre jut egy olyan, akiről nem tudunk, akkor ez azt jelenti, hogy ma Magyarországon mintegy másfél millió ember szenved ebben az anyagcsere-betegségben. Az okok között megtalálhatjuk az elhízást, a mozgásszegény életmódot, de nagyon fontos, hogy a hajlam öröklődik is, tehát akinek a családjában esetleg többször is előfordult, az éppen úgy menjen el egy szűrésre, mint aki a betegség valamilyen tünetét véli felfedezni magán. Mező Róbert: A diabétesz egyik leggyakoribb szövődménye a lábon jelentkezik: a nemzetközi statisztikák szerint a betegek mintegy 15%-a szerez élete során valamilyen lábsérülést. Ez hatalmas szám – gondoljunk csak arra, hogy ezek szerint nálunk ma 150 000 embernek van már ilyen seb a lábán, vagy számíthat arra, hogy hamarosan lesz. Nagyon fontos lenne ezeket még időben kiszűrni és kezelni, hiszen Magyarországon naponta 7, évente 2400 olyan diabéteszes lábat vágnak le, amelyet meg lehetett volna menteni, ha időben észreveszik a bajt. Fontos lenne, hogy mindenki tudja, milyen jelekre kell odafigyelni! Ilyen, figyelmeztető jel például a neuropátia, a cukorbetegség miatt kialakuló érzékzavar. Ez az oka, hogy a beteg ember sérülés esetén nem érez fájdalmat a lábában. Figyelni kell a szaporodó bőrkeményedésekre is: ezeket kezelve elkerülhetők a későbbi bajok.

6

H.T.: A zsibbadás, a fájdalom hiánya, a hidegre-melegre való érzéketlenség nagyon fontos jel. Gyakori, hogy mi csak akkor látjuk a beteget, amikor már az apró sebekből fekély alakul ki, amely a diabéteszes embereknél nagyon nehezen gyógyul. De az sem ritka, hogy szemész kollégák küldik hozzánk a pácienst, hiszen a szemfenék vizsgálata már korán kimutatja a betegséget. M.R.: A neuropátia az oka, hogy a beteg nem veszi észre az állapotával összefüggésben kialakuló érszűkületet. Ellen­ke­ ző esetben a fájdalom még idejében figyelmeztetné, akkor, amikor még csak a kisebb ereket támadja meg a betegség. Ekkor még könnyen lehetne kisebb műtéttel orvosolni a bajt. Az amputálások legnagyobb részénél azt látjuk, hogy ezek a betegek sosem fordultak orvoshoz, s az érszűkületet csak akkor vették észre, amikor a láb már szinte elhalt a nagy erek szűkülete miatt, s ezért nem is lehetett megmenteni. Hazai adatok is vannak, amelyek azt mutatják, hogy egy magyar cukorbetegnek háromszor akkora esélye van arra, hogy elveszítse a lábát, mint annak, aki Európa fejlettebb országaiban él, és kilencszer akkora, mint az olasz betegek esetében – ott ugyanis megszervezték a szűrést, s az idejében felismert baj értágítással vagy beültetéssel orvosolható. • Nem lehet, hogy a betegek egy része fél a betegségtől, nem akar szembenézni annak következményeivel, s ezért nem fordul idejében orvoshoz? H.T.: Természetesen ez is közrejátszik – mint ahogy az is, hogy gyakran az egészségügyi szakszemélyzet sincs a helyzet magaslatán. Ahogy mondani szoktam: a gyógyítás ott kezdődik, hogy az ember alaposan ismerje a saját betegségét. Ha ez nincs, akkor nem megy semmi. Ehhez viszont a saját betegsége iránt érdeklődő páciens és az arról alapos felvilágosítást adni tudó orvos egyaránt szükséges. Ma a diabéteszes betegek 70-80%-a nem a szakambulanciákra kerül, hanem a háziorvosokhoz. A Magyar Diabétesz Társaság azért szervez felvilágosító kurzusokat, hogy a háziorvosok ne csak a gyógyszert tudják felírni a cukorbetegeknek, de képesek legyenek a betegség korai felismerésére is. Immár 21 éve képzünk diabetológus szakápolókat is. Ma már 800

ilyen végzettségű ember dolgozik – sok közülük éppen a háziorvosi rendelőkben. • Az erekciós problémákkal küzdő férfiak tudják, hogy gondjaikat milyen nagy mértékben okozhatja a cukorbetegség? H.T.: Sajnos legtöbbször nem, pedig ez pontosan így van. Azt pedig még kevesebben tudják, hogy erekciós problémákat nemcsak a már kifejlődött cukorbetegség, hanem az azt megelőző, úgynevezett pre-diabétesz is okozhat. A merevedési zavar mögött itt is a neuropátia húzódik meg. Arról beszéltünk már, hogy milyen veszélyes, ha a beteg nem érez fájdalmat, de éppen ilyen veszélyes, ha a szervezet működését beidegző rendszer válik érzéketlenné. Mikor a villamos után futunk, a szív gyorsabban ver, hogy több oxigént juttasson az izmokhoz. Ha egy ilyen beteg fut, akkor a szív „nem értesül” arról, hogy rá kell kapcsolnia, s lehet, hogy mire a páciens a megállóig ér, összeesik és meghal. M.R.: Számítógépes hasonlattal élve: nemcsak a szenzorok, a külső érzékelők romlanak el ilyenkor, hanem a computer működését szabályozó belső szoftver is. • Ez elég ijesztően hangzik! Hogyan lehet az ilyen helyzeteket megelőzni? H.T.: Magyarországon már számos neuropátiás ambulancia működik. Az ilyen helyzeteket igenis meg lehet előzni, ha a betegséget idejében felismerik és kezelni kezdik. • Ha mindez ilyen világos, akkor miért növekszik folyamatosan az egész vi-

lágon, és természetesen Magyar­or­ szágon is a cukorbetegek száma? Mi­ ért nem lehet ez ellen semmit tenni? M.R.: Természetesen lehet ellene tenni! Fokozni kell a felvilágosítást, s nem csak a betegekkel kell törődni! Az egészségeseknek kell elmagyarázni, hogy milyen előnyökkel jár a helyes táplálkozás, a moz­gás beépítése az életünkbe. Ez egy civilizációs ártalom, amit csak a civilizáció változtatásával lehet befolyásolni. H.T.: Ez igaz ugyan, de az Egészségügyi Világszervezet prognózisai nem jó képet mutatnak: a számítások szerint 2035-re a Földön a cukorbetegek száma 30-50%kal fog nőni. Ami a legérdekesebb, hogy a növekedés nem Európában lesz nagy, hanem Délkelet-Ázsiában és Indiában.

Hogy ez miért van így, azt nem tudjuk, de azt gyanítjuk, hogy ebben a megváltozott életmód mellett a genetika is szerepet játszik. Szóval a felvilágosítás nagyon fontos, sokat kell vele foglalkozni, de a jövő ezzel együtt sem rózsás. M.R.: A felvilágosításnak nem csak az a célja, hogy kevesebb legyen a diabétesz. Legalább ennyire fontos, hogy ha a betegséget nem is sikerül visszaszorítani, legalább a szövődményeket sikerüljön elkerülni. Ezt kellene megértetni a betegekkel, hogy könnyebb, fájdalommentesebb és hosszabb legyen az életük, és ezt kellene megértetni az egész társadalommal – már csak anyagi okokból is, hiszen a szövődmények megelőzése sokkal olcsóbb lenne, mint a kezelésük.

7

• Gondolom, nem teszi könnyebbé az orvos dolgát, hogy a 2-es típusú cukorbetegség csak lassan derül ki, hogy ez egy „macerás” betegség, hiszen folyamatosan mérni kell, kalória- és szénhidrát-táblázatokat bújni, számolni. Hogy itt nincsenek olyan éles határok, mint amikor a szemész megmondja, hogy hány dioptriás szemüveg kell, s akkor évekre rendben lesz a beteg látása. H.T.: Való igaz, hogy a felmérések szerint a felismert cukorbetegségek fele véletlenül derül ki. Meg kell hosszabbítani a jogosítványt, vagy más bajok miatt kell egy laborvizsgálat, ahol aztán kiugrik a magas cukorérték. Mivel ez a betegség nem fáj, csak a nagyon tudatosan élők – és ez a lakosság elenyésző része – képesek legalább egy ideig gyógyszer nélkül, csupán a táplálkozás és a mozgás segítségével kordában tartani a diabéteszt. Sokan vannak, akiknek aztán hosszú ideig elég csak gyógyszert szedniük, de mivel szerencsére ma már sokáig élünk (és a cukorbetegek éppen olyan sokáig élhetnek, mint az egészségesek), előbb-utóbb a legtöbben inzulinra szorulnak. Ennek az átállásnak az időpontját kell minél pontosabban eltalálni, hiszen a 2-es típusú cukorbetegség progresszív, vagyis kifejlődő betegség: a beteg szervezete egyre kevesebb inzulint állít elő, s ezt kell kívülről pótolni.

8

• Egy rehabilitációs osztályon hogyan lehet a betegeket rávenni, hogy fogadják el saját, megváltozott állapotukat, ne hagyják abba a gyógyszer szedését, és ne csak a doktortól várják a gyógyulást, hanem maguk is aktívan részt vegyenek abban? M.R.: Ez utóbbi a legfontosabb nálunk. Ha valakinek tüdőgyulladása van, és beadom neki az antibiotikumot, akkor meg fog gyógyulni. Nálunk, ha valaki nem vesz részt saját gyógyításában, akkor az szinte reménytelen. De a rehabilitációs osztályon nemcsak a beteg és az orvosa része a gyógyító teamnek, hanem a többi beteg is. Elképesztő hatása van, ha a beteg látja: másnak sikerült már! H.T.: Ez talán a legnagyobb változás ennek a krónikus betegségnek a kezelésében! A II. világháború előtt az volt az alaphelyzet, hogy az orvos a laborköpenyes nagy fehér varázsló, aki meggyógyította a beteget. Ha az én hajdani főnökömtől, a híres Korányi professzortól a beteg kérdezett valamit, akkor ő azt mondta neki: „Maga ezzel ne törődjön, ez a mi dolgunk!” Ma épp fordított a helyzet: nem eltűrjük, hanem követeljük, hogy a páciens kérdezzen meg mindent, ami az állapotával, a kezelésével összefügg. M.R.: Nekünk a beteg a legfőbb szövetségesünk – már ha sikerül őt megnyerni. Azt szoktam mondani, hogy az egészségügyben az a baj, hogy ágyak vannak benne. A nagy fehér varázsló függőlegesen áll, a beteg meg vízszintesen fekszik. Így nagyon nehéz együttműködni. Persze tegyük hozzá, hogy rengeteg beteg egyáltalán nem is hajlandó az együttműködésre: nem veszi be a gyógyszerét, nem tartja be a diétát, az orvos által javasoltakat. A magyar társadalomban rengeteg a lassú öngyilkos. Persze az orvosok között is. A kórházban látom a dohányzó kollégát, az elhízott kollégát, az alkoholista kollégát. Így persze nem könnyű példát mutatni. Egy felmérés szerint nálunk az orvosok tíz évvel kevesebbet élnek, mint a magyar átlag, amiben a túlhajszoltság, a rossz munkakörülmények mellett ez utóbbiak is szerepet játszanak. Mindezzel együtt hiszek a felvilágosításban, a lassú javulásban – de ez a változás tényleg nagyon lassú lesz. Mélykuti Ilona

1000 mg

Ne legyen

A VÉRCUKRA az egekben!

Adimet 1000 mg filmtabletta rövidített alkalmazási előírás Hatóanyaga: 1000 mg metformin-hidrokloridot tartalmaz filmtablettánként. Javallatok: A 2-es típusú diabetes mellitus kezelése felnőttek, különösképpen túlsúlyos betegek esetében, amennyiben a diéta és a testmozgás önmagában nem elég a megfelelő vércukorszint eléréséhez. Felnőttek esetében a metformin monoterápiaként vagy más orális antidiabetikumokkal vagy inzulinnal kombinálva alkalmazható. 10 éves kor feletti gyermekek és serdülők esetében a metformin monoterápiaként vagy inzulinnal kombinálva alkalmazható. A diabéteszes szövődmények csökkenését mutatták ki a túlsúlyos 2-es típusú diabéteszes felnőtt betegek esetében, akiket a diéta eredménytelensége után első vonalbeli terápiaként metforminnal kezeltek. Adagolás és alkalmazás: Felnőttek monoterápiában és egyéb orális antidiabetikumokkal kombinálva: A szokásos kezdő adag naponta kétszer vagy háromszor egy 500 mg vagy 850 mg erősségű tabletta, étkezések alatt vagy után bevéve. 10-15 nap után az adag a vércukormérések alapján módosítható. Lassú adagemelés mellett jobb az emésztőrendszeri tolerálhatóság. A nagyobb adagokat (napi 2 vagy 3 g) szedő betegek esetében két 500 mg-os metformin tabletta egy 1000 mg-os metformin tablettával helyettesíthető. Ajánlott maximális adagja naponta 3 g. Amennyiben egy másik orális antidiabetikumról szándékoznak átállni, akkor hagyják el a másik szert, és a fent megadott adagokkal állítsák be a metformint. Inzulinnal kombinálva: A jobb vércukorszint elérése érdekében a metformin inzulinnal kombinálva alkalmazható. A metformint a szokásos kezdő adagban – naponta kétszer vagy háromszor egy 500 mg-os vagy 850 mgos metformin tabletta – adják, míg az inzulin adagját a vércukormérések alapján állítják be. Gyermekek és serdülők: A metformin 10 éves kor feletti gyermekek és serdülők esetében alkalmazható, szokásos kezdő adag naponta egyszer egy 500 mg-os vagy 850 mg-os tabletta, étkezések alatt vagy után bevéve. 10-15 nap után az adag a vércukormérések alapján módosítható. Lassú adagemelés mellett jobb az emésztőrendszeri tolerálhatóság. A metformin ajánlott maximális adagja naponta 2 g, két vagy három adagra elosztva. Ellenjavallatok: A készítmény hatóanyagával (metformin-hidroklorid) vagy a készítmény bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység. Diabéteszes ketoacidózis, diabéteszes prekóma. Veseelégtelenség, ill. veseműködési zavar (kreatinin-clearance <60 ml/perc). Olyan akut állapotok, melyekben a veseműködés romolhat, úgymint dehidráció, súlyos fertőzés, sokk. Olyan akut vagy krónikus betegség, amely szöveti hipoxiát okozhat, úgymint keringési vagy légzési elégtelenség, friss szívinfarktus, sokk. Májelégtelenség, akut alkoholos intoxikáció, alkoholizmus. Legfontosabb mellékhatások: Az ízérzés zavara, emésztőrendszeri zavarok, úgymint a hányinger, hányás, hasmenés, a hasi fájdalom és étvágytalanság. A forgalomba hozatali engedély jogosultja: Teva Gyógyszergyár Zrt. 4042 Debrecen, Pallagi út 13. Utolsó jóváhagyott alkalmazási előírás dátuma: 2015. 06. 27. Bővebb információért olvassa el a gyógyszer alkalmazási előírását!

Készítmény megnevezése Adimet 1000 mg filmtabletta (60x)

HU/ADI/16/0004 Lezárás dátuma: 2016. 02. 22.

Bruttó fogy. ár (Ft)

Norm. tám. kat. (%)

Norm. tám. össz. (Ft)

Térítési díj norm. tám. esetén (Ft)

Közgyógy.

786

55

432

354

Igen

2016.01.01-től érvényes árak: (http://www.oep.hu/felso_menu/szakmai_oldalak/gyogyszer_segedeszkoz_gyogyfurdo_tamogatas/egeszsegugyi_vallalkozasoknak/pupha/Vegleges_PUPHA.html)

TEVA Gyógyszergyár Zrt.

4042 Debrecen, Pallagi út 13. Levelezési cím: 1134 Budapest, Váci út 29. VisionTowers irodaház, 6. emelet Telefon: +36 1 288 6400; További információk: www.teva.hu

9

Diabéteszes neuropátia A diabéteszes neuropátia nemcsak veszélyes, de sok szenvedést is okozhat a betegeknek. Meggyógyítani nem lehet; megelőzése könnyebb, mint hatékony kezelése. Kialakulásának okairól, tüneteiről, valamint a prevenció és a kezelés lehetőségeiről Dr. Tabák Ádámmal, a Semmelweis Egyetem I. számú Belgyógyászati Klinikájának diabetológusával beszélgetünk.

A diabéteszes neuropátia a cukorbetegség egy lehetséges, kísérő szövődménye. Az idegeket – nagy oxigén- és energiaigényük miatt – sűrű érhálózat veszi körül, és mivel a cukorbaj roncsolja az ereket, az idegek is károsodhatnak. Elveszíthetik a szigetelésüket biztosító, ezzel az ingerület vezetését segítő mielinhüvelyt, és maguk az idegsejtek is pusztulhatnak. Ennek következményeként pedig érzés- és mozgászavar alakulhat ki. • Ezek a károsodások az ingadozó vércukorszint következtében alakulnak ki? Erre a kérdésre még ma is keressük a választ. Korábban azt feltételezték, hogy a probléma gyökere maga az inzulin, mert a túl sok inzulin káros lehet, annak ellenére, hogy normális mennyiségben kedvező hatást gyakorol az erek belső falára. Ma inkább azt gondoljuk, hogy a magas vércukorszint következtében a vérben, illetve az erek falában olyan reaktív anyagok keletkeznek, amelyek bizonyos fehérjéket károsíta-

10

nak. Ezek a fehérjék glikálódnak, tehát egy vagy több glukóz molekula kapcsolódik hozzájuk, amely kémiai átalakulás megváltoztatja a szerkezetüket és ezzel a funkciójukat is. A hibásan működő fehérjék sejtkárosító, sejtpusztító folyamatokat indítanak el. • Melyek a diabéteszes neuropátia tünetei? Mivel a károsodás először a leghosszabb idegeknél lép fel, a tünetek is jóval előbb jelennek meg az alsó végtagon, mint a felsőn. Többféle neuropátiát lehet elkülöníteni. A mozgató (motoros) idegek érintettsége esetén az ideg által ellátott izmok meggyengülnek vagy megbénulnak. Ha az érzőidegek károsodnak, akkor szenzoros neuropátiáról beszélünk; ez kétféle tünetcsoporttal járhat. Az ún. negatív tünetek esetén a betegnek gyakran nincsenek panaszai, mert érzéskiesése van. Talán ez a legrosszabb forma, mert ilyenkor a beteg nem érzi megfelelően a lábát, és ha valami egyenetlenségre lép, könnyen eleshet. Azt sem érzi, ha valami felsérti a végtagot, például ha belelép egy szögbe, így a betegek sokszor

csak a következményként fellépő súlyos fertőzést, esetleg kialakuló fekélyt veszik észre. A pozitív tüneteket a páciens észleli, és ezekkel hamar orvoshoz fordul. Az alsó végtagon zokniszerű, a felsőn kesztyűszerű eloszlásban fájdalom vagy égő érzés alakul ki. Nagyon kellemetlen tünetekről van szó, a legtöbb szenvedést a betegek számára az éjszakák jelentik: úgy érzik, hogy a takaró éget. A neuropátia harmadik formája az ún. autonóm neuropátia, amikor a belső szervek beidegzése károsodik. Tünete lehet a szapora szívverés, hasmenés, a csökkent izzadás révén a hőszabályozás zavara, illetve a nemi működés elégtelensége, az impotencia is. • A cukorbetegek körében milyen gya­kori szövődmény a neuropátia? Ez definíció kérdése. Klinikánkon végzett vizsgálataink azt bizonyítják, hogy az idegek finom károsodását már a cukorbaj előállapotában, prediabéteszben is ki lehet mutatni. Az a fajta neuropátia azonban, amely hosszú távon például láb­amputációt eredményezhet, a betegeknek csak kis részét érinti. Egy jól kezelt cukorbetegnek, akinek vércukorszintjét megfelelően sikerült beállítani, jó eséllyel nem lesz neuropátiája. Egy rosszul kezelt páciensnél 5-10 év alatt alakul ki, de mivel a kettes típusú cukorbetegség nem feltétlenül okoz tüneteket, előfordul, hogy már a betegség felfedezésekor jelen van ez a szövődmény. Sőt olyan esetek is vannak, amikor a ne-

uropátiás tünetek megjelenése vezet a cukorbaj diagnózisához. Egyes típusú cukorbaj esetén az első 5-10 évben nem várunk ilyen tüneteket. Ennél a betegségnél felléphet egy ún. heveny neuropátia, de ez a vércukorszint rendezésével pár nap alatt megszűnik. • Miért fajulhatnak el a dolgok annyira, hogy egy végtagot amputálni kell? Ez összetett kérdés, hiszen a cukorbaj nemcsak a kisereket érinti, hanem a nagyereket is, tehát a végtagi keringés minden fronton veszélyben van. A nagyérbetegség alapvetően érszűkületes fekélyeket okozhat, de a cukorbetegséghez társuló fekélyek legnagyobb részét mégis a neuropátiás kísérőbetegség

idézi elő. A magyarázat az, hogy mivel a lábon megszűnik a megfelelő érzékelés, a talpon megváltozik a nyomáseloszlás. Normális járás közben a nyomás teljesen eloszlik a talp járófelületén, neuropátiás cukorbetegségben azonban a nyomás egy kis területre összpontosul, és ezen a nyomási ponton kialakulhat egy kis fekély, ami az érzéskiesés miatt nem okoz fájdalmat. A magas vércukorszint következtében a fertőződési hajlam is megnő, és akár a csontot is elérő fertőzés, mély fekély alakulhat ki. Az ilyen fekélyek nagyon rosszul gyógyulnak. Az idegek nemcsak az érzékeléshez szükségesek, hanem a helyi gyulladásos folyamatok kezelésében, szabályozásában is részt vesznek, ezért az idegek károsodásának

11

Egészséges lábfej

Egészséges talplenyomat

Deformált lábfej diabéteszes neuropátiában

Deformált talplenyomat, fokozott terhelés, csökkent talajjal érintkező területen

következtében a sebgyógyulás is rosszabbá válik. A gyógyulásnak van egy másik akadálya is: azok a sejtek, amelyek a regenerációt beindítják, magas vércukorszint mellett nem tudnak meg­felelően működni, tovább rontva ezzel a sebgyógyulási hajlamot. • Nem lehet tudatosan arra törekedni, hogy a cukorbeteg az érzéskiesés ellenére „szabályosan” járjon? Nem lehet ezt megtanulni? Ez elhatározásból szinte lehetetlen, azonban készíttethetők olyan gyógycipők, amelyek – a járásminta számítógépes rögzítése után – megfelelő belső felépítéssel, púpokkal, lan­kák­ kal egyenletesen elosztják a lábon a nyomást. Így meg lehet előzni a fekélyek kialakulását. Ha már létrejött a seb, akkor akár egy gyűrűvel is fel lehet szabadítani a beteg területet a túlzott nyomás alól. Egyébként a cukorbetegnek – akár egy családtag bevonásával – minden nap ellenőriznie kell a lábát, a talpát, és minden bőrkeményedésre, apró sérülésre, körömbenövésre oda kell figyelni, és szakemberrel kezeltetni. • Maga a neuropátia hogyan kezelhető? A hangsúly a prevención van: a diabéteszes neuropátia kialakulását meg kell előzni. Ehhez normalizálni kell a magas vérnyomást és a vércukorszintet, vagy ha ez nem sikerül, törekedni kell arra, hogy minél jobban megközelítsük a normális

12

értéket. Egy frissen felfedezett cukorbetegségnél természetesen ennek akkor van jelentősége, ha az életkilátások olyan hosszúak, hogy valóban reális esély van a neuropátia kialakulására. Tehát a megelőzés 10-15 éves távlatot jelent. Egy 80-90 éves embernél arra fogunk törekedni, hogy jól érezze magát, és nem arra, hogy mindenáron normalizáljuk a vércukorszintet. Ha a neuropátia fájdalmat okoz, ez hatékonyan csökkenthető egyes antiepileptikum vagy antidepresszív hatású gyógyszerekkel. Ezek alkalmazását az OEP támogatja. • A fájdalomcsillapítók ilyenkor nem hatékonyak? Neuropátiás fájdalom esetén a panasz a központi idegrendszerben keletkezik, tehát kialakulását is ezen a szinten érdemes megakadályozni. A lokális fájdalomcsillapítók is lehetnek hatékonyak, ezekből viszont sokkal nagyobb adag kell, ezért több mellékhatással tudjuk ugyanazt az eredményt elérni. Oki kezelésre is van lehetőségünk: az érfalban keletkező szabad gyökök megkötésére – szintén OEP támogatással – speciális B-vitamin-készítményeket alkalmazhatunk. Adhatunk infúziós kúrát, vagy felírhatunk tablettát. A hatás kialakulásához általában 3-4 hónapra van szükség, és a neuropátia enyhülése adott esetben azt is jelentheti, hogy a negatív tünetek megszűnésével elkezd fájni a beteg lába. Az addig teljesen érzéketlen végtagon érzi már a fekélyt. Ez nem kellemes a betegnek, de javulást jelez. • Melyek a neuropátia gyógyításával kapcsolatos legfontosabb kutatási irányok? Több olyan molekula volt, amely a hatékonyabb oki kezelés ígéretével különböző klinikai fázisokba jutott, de ott megbukott. Ennek oka valószínűleg az, hogy egy nagyon jól szabályozott egyensúlyi rendszerbe próbálunk beavatkozni: nem jó, ha túl sok szabad gyök van a sejtekben, de az sem jó, ha túl kevés. Úgy tűnik, nagyon nehéz a kedvező egyensúlyt megtalálni. A másik kérdéskör, amivel sokat foglalkoznak, hogy vannak emberek, akiknek nincs hajlamuk neuropátiára. Próbálják ennek genetikai hátterét feltárni, és azt is, hogy milyen biomar­ke­rekkel állhat ez összefüggésben. Ezek­nek ismeretében hosszú távon új gyógyszerek fejlesztésére lesz lehetőség. Bakos Júlia

Bruttó fogyasztói ár (Ft)

Kiemelt támogatási kategória (%)

Kiemelt támogatási összeg (Ft)

Térítési díj kiemelt tám. esetén (Ft)

Vonatkozó indikációs pont (Eü. pont) Eü 90

Közgyógy keretre adható-e

Termelői ár (Ft)

Emelt/kiemelt támogatásra vonatkozó paraméterek

DULOXETIN-TEVA 30 MG GYOMORNEDVELLENÁLLÓ KEMÉNY KAPSZULA 28X

2986

3928

90

3535

393

7/a3

Igen

DULOXETIN-TEVA 60 MG GYOMORNEDVELLENÁLLÓ KEMÉNY KAPSZULA 28X

3320

4367

90

3930

437

2/b,7/a3

Igen

Készítmény megnevezése

13

Őszi küzdelem a fertőzések ellen Megérkezett az ősz, és vele együtt a felső légúti megbetegedések főszezonja. A gyerekek közül egyre többen lesznek elesettek, folyik az orruk, fáj a fejük, lázasak. A fertőzések aztán könnyen átterjedhetnek a torokra, a fülre és akár a tüdőre is. 14

Dr. Németh Ágnest,  a II. számú Gyermekgyógyászati Klinika pulmonológiai osztályának vezető főorvosát kérdeztük.

• Mi az oka annak, hogy főként ősszel jellemzőek a

delkeznek az ottani ismert baktériumok és vírusok ellen, a

gyerekeknél a felsőlégúti megbetegedések? Ekkora

nyári utazások során viszont minden gyerek felszed vala-

stresszként hat rájuk az időjárás változása?

mi újfajta mikrobiótát, amit ősszel bevisz az óvodába és

Valóban, az időjárás őszi átalakulása komoly stressz a gye-

iskolába. Ezekkel bizony újra meg kell küzdeniük, és sok-

rekek számára. Az időjárás-változással kapcsolatban évek

szor nem bírnak el a kórokozókkal. A hirtelen időjárás-

óta látjuk, hogy a nagy melegek után hirtelen nagy hide-

változás pedig ehhez ad egy további nehezítő körülményt.

gek jönnek, sőt napi szinten is jókora hőmérséklet inga-

• Azt gondolnánk, hogy nyáron kellően megerősödik

dozást élünk át, amihez nehezen tud alkalmazkodni a

az immunrendszerük. Az ismeretlen vírusok és bak-

gyermekek szervezete. Ha jól felöltöztetik őket, kint a le-

tériumok elleni küzdelemben ez kevés?

vegőn megizzadnak, jön a szél, s az arra érzékeny aprósá-

Így van. Erre vonatkozóan Kanadában végeztek kutatást

gok gyorsan megfáznak. Persze ők sem az első széltől be-

asztmás gyerekeknél. Megfigyelték, hogy szeptember

tegszenek meg, de a hideg bizonyos negatív folyamato-

vége felé egyre többen jelentek meg közülük a kórházak-

kat indít el, aminek a vége a hurutos állapot. Van azonban

ban, s ekkorra a gyógyszerfelhasználás is jelentősen meg-

egy ennél meghatározóbb ok is. A gyerekek a maguk kö-

emelkedett. Az asztmás gyerekek nyáron sokkal jobban

zösségében már jól kialakult védekezőképességgel ren-

vannak, részint időlegesen el is hagyják a gyógyszert,

15

készülni a várható őszi megbetegedésekre tehát igen nehézkes. Vitaminokkal fel lehet ugyan tuningolni a gyerekeket, de a C-vitamin mindenhatósága például a legújabb kutatások alapján már megdőlt. Nagyon magas dózisban segít a védekezésben, ez azonban nem tesz jót a veséknek. A változatos és vitamindús étrend fontos, de nem feltétlenül jelent megoldást a betegségek elleni felkészü­ lésben. • A megfelelő táplálkozás, a sport segíthet a megelőzésben, a rossz levegő és a dohányfüst azonban akár elő is segítheti a komolyabb megbetegedéseket a gyerekeknél? Ez annyira így van, hogy kutatásokkal is kimutatták a dohányzó szülők gyerekeinek jóval gyakoribb megbetegedését. Sőt az epigenetikai vizsgálatok azt is megállapították, hogy már a nagyszülők dohányzása is negatívan hat az unokákra: sérült genetikai állományt örökítenek tovább, amely hajlamosabbá teszi az utódokat a felső légúti megbetege­ désekre. Ennek oka, hogy a génben nagyon közel vannak egymáshoz a különböző locusok, s majd a nyári stabilabb állapot után ősszel hirtelen megug-

azokat piszkálja első­sorban a dohányzás. Ha erre még

rik a hurutos megbetegedések által kiváltott fulladások

rájön a passzív dohányzás, ami a légutakban a csillószőrös

száma. A tudományos vizsgálatok ennek okaként egyér-

hengerhámnak

telműen az új vírusok és baktériumok közösségi megjele-

kehelysejteknek a működését befo­lyásolja negatívan, a

nését állapították meg.

szervezet elveszti a csatát a fertő­zésekkel szemben.

• Akkor erre nem is lehet felkészíteni a gyerekek szer-

• Mi az Ön tapasztalata, alapvetően vírusok okozzák

vezetét? Nagyon nehéz, és persze a gyerekek között is nagy különbség van. Az immunrendszer és a felnőttekéhez ha-

16

és

a

véde­ kezésben

részt

vevő

ezeket a náthás, hurutos megfázásokat, vagy elsősorban inkább bakteriális megbetegedésekről van szó?

sonló védekezőképesség 11 éves korig alakul ki teljesen.

A felső légúti hurutos megbetegedések 80 százaléka víru-

Ekkorra fejlődik ki az összes olyan fajta immunglobulin

sos eredetű, a maradék 20 százalék az, amiben baktériu-

termelése és egyéb védekező folyamat, amely gyakorlati-

mok is szerepet játszanak. Tudni kell azonban, hogy saj-

lag védi a nyálkahártyákat, illetve az egész szervezet

nos a vírusos fertőzések megágyaznak a bakteriális fertő-

védekezőképességéhez hozzájárul. Emiatt jelennek meg

zéseknek, ugyanis olyan változásokat hoznak létre a nyál-

főként óvodás és kisiskolás korban ezek a problémák. Van

kahártya szerkezetében, amelyek következtében a

olyan gyerek, akinél gyorsabban, és sajnos akad olyan

baktérium sokkal könnyeb­ben megtelepszik, és sokkal

gyerek is, akinél kevésbé fejlődik ki ez a védelem. Előre fel-

jobban érzi magát, így könnye­dén tud szaporodni.

• A felülfertőzések esetén tehát már a baktérium ellen

Kórházi orvosként könnyebb dolgom van, hiszen leves�-

kell küzdeni. Ekkorra már az immunrendszer is

szük a vért, és a fehérvérsejt-számból, illetve a különböző

gyengül, tehát elkerülhetetlen az antibiotikumos

gyulladásos anyagok felszaporodásából pontosan tudunk

kezelés?

következtetni a fertőzés okozójára. Egy elhúzódó lázas ál-

Abban az esetben, ha ki tudjuk mutatni a baktériumot –

lapotnál, ami öt napon túl is magas lázzal jár, feltétlenül

leginkább az orrból származó mintából, mert a szájban túl

keresni kell a háttérben lévő okokat. Egyértelműen gyulla-

sok féle kórokozó van –, akkor mindenféleképpen szükség

dásos folyamatokra utalhat, ha a CRP, a C-reaktív protein

van az antibiotikumra. A modern orvosi álláspont egyéb-

szintje már 100 körüli értéket mutat: ez a fehérje termelő-

ként eléggé antibiotikum-ellenes, a rezisztencia ugyanis

dik gyulladás esetén a májsejtekben. Ekkor már megfon-

rohamosan növekszik a túl sok antibiotikum használata

tolandó az antibiotikum(os) kezelés. Egy háziorvos persze

során. A mai vélekedés szerint, ha a steptococcus kitenyé-

az adott közösségben lévő beteg gyerekeket látja, így ha a

szik, azt kezelni kell, de még mindig kisebb hiba ezt sem

fertőzési hullám elindul, és már kitenyésztettek egy kór-

kezelni, mint vírusfertőzésre antibiotikumot adni.

okozót, amelyre a megfelelő antibiotikum jól hatott a be-

• Vannak olyan jelek, amelyek már egyértelműen

teg gyerekekben, és pillanatok alatt megfogta a fertőzést,

utalnak a baktérium jelenlétére?

akkor bátrabban élhet ezzel a kezeléssel a többieknél is.

17

• Milyen esetekben kell mégis megfontolni az antibiotikumos kezelést?

nyekkel járhat, sőt halálos is lehet. Sajnos erre is volt már

Egyéves kor alatt nagyon fontos átgondolni az antibioti-

példa. Szóval ez nagyon egyszerűnek tűnik az egyik oldal-

kum adását, egyéves korig ugyanis a bélrendszer – mint

ról, de a másik oldalról nézve az orvos folyamatosan kard­

az immunrendszer kialakulásának alapja – súlyos sérülé-

élen táncol, hogy el tudja kapni azt a pillanatot, amikor a

seket szenvedhet el egy ilyen kezelés következtében. Az

felső légúti hurut már több, mint egyszerű megfázás. Nem

antibiotikum megbontja a bélflórát, és emiatt az immun-

látjuk ugyanis, hogy egy „egyszerű” streptococcus, vagy

rendszer nem tud megfelelően fejlődni. Sajnos ez az árta-

egy meningitist okozó baktérium idézi-e elő a betegsé-

lom idősebb korban is bekövetkezik, és bélrendszeri pa-

get. Sokszor van olyan, hogy bemegy a gyerek huruttal a

naszokat, hasmenést, átmenetileg laktózintoleranciát is

rendelőbe, és este már eszméletlen; sajnálatos módon ez

okozhat, de ezeket probiotikumokkal már jól ki tudjuk kü-

a természete ennek a baktériumnak. Másrészt maga a ví-

szöbölni.

rusfertőzés és a felülfertőződés is tovább tudja vinni a be-

• Milyen következményekkel járhat, ha a felső légúti

tegséget: egy torokgyulladást el tud vinni középfülgyulla-

betegséget baktérium okozza, és nem kap antibioti-

dás vagy akár tüdőgyulladás irányába, amelyek már súlyo-

kumos kezelést a gyerek?

sabb betegségek. Komoly gondot okozhat tehát adott

A baktérium fajtájától függően lehetnek komoly követ-

esetben, ha nem ismerjük fel a kórokozó baktérium típu-

kezmények is. Például ha egy kis köhögéssel járó felső lég-

sát, és ilyen baktériumfertőzés esetén mégsem adunk an-

úti hurut esetén nem elég szemfüles az orvos, belemegy a

tibiotikumot.

rutinba, akkor pillanatok alatt kaphat akár egy meningitist

18

is a beteg. Ez már nagyon súlyos idegrendszeri szövődmé-

Sándor Kata

19

A belső fül szédüléssel járó betegségei elsősorban az idősebb korosztályt érintik. Gyakoriságukról azonban nincsenek pontos adatok, mert a szédüléssel küzdő páciens – attól függően, hogy mit olvasott az interneten – megjelenhet a háziorvosnál, a neurológián, a fülészeten, a szemészeten, a geriátrián vagy akár a pszichiátrián is. Dr. Szirmai Ágnes fül-orr-gégésszel, neurológussal egyebek között arról is beszélgetünk, hogy a szédülős betegek miért járhatják hónapokon, esetleg éveken keresztül az egészségügy útvesztőit. 20

Dr. Szirmai Ágnes

fül-orr-gégész, neurológus A belső fülben, a hallószervünk mellett helyezkedik el az egyensúlyozó szervünk is, ami a három félkörös ívjáratból, valamint az ún. tömlőcskéből és zsákocskából áll. Ebben a szervben érzékelő sejtek vannak, amelyek mind a lineáris, mind a szöggyorsulást detektálják. Az ingerület innen az agytörzsbe jut. Az agy érzékelő magvai a belső fülből, a látórendszerből és a végtagokon, nyakon lévő helyzetérzékelő receptorokból érkező információkat együttesen érzékelik és értékelik. Ha ezek egymással koherensek, jól érezzük magunkat, izomtónusunk, térérzékelésünk megfelelően mű­ kö­ dik. Amikor azonban ezekből a különböző érzékelő struktúrákból az agytörzsbe egymásnak ellentmondó információk jutnak, felborul az izomtónusunk, valamerre dőlni kezdünk, térérzékelési zavarunk támad, szédülésre panaszkodunk, és szemmozgásunkban is eltérések jelentkeznek. Ez

az ún. szemtekerezgés, nisztagmus, ami mind a belső fül-, mind pedig a központi idegrendszeri eredetű szédülések jellegzetes kísérő tünete. • A szédülés tulajdonképpen a körülöttünk lévő világ zavarodott érzékelése? Igen. Ha ez belsőfül-eredetű, akkor többnyire úgy érezzük, hogy forog a világ, vagy mi forgunk benne. Sokszor lehet a szédülés dőlés jellegű, de előfordulhat hirtelen elesés, hátraesés, elzuhanás is. Ezeket különböző betegségek válthatják ki. A leggyakoribb az ún. jóindulatú helyzeti szédülés vagy benignus paroxizmális pozicionális vertigo (BPPV). Ilyenkor a belső fül folyadéktereiben kalciumkristályok válnak le és csapzódnak össze. Normális körülmények között a kalciumszemcsék a fej elmozdulásakor ingerlik az ívjáratokban lé­vő érzékelő sejteket, melyek a fej elmozdulásáról tájékoztat-

ják az agyat. Ami­kor a kalciumkristályok szabadon lebegő konglomerátummá állnak össze, az érzékelő sejteket erősebb inger éri, ezért az agy a fejnek a valóságosnál nagyobb mértékű elmozdulását regisztrálja. Ez az információ nem áll összhangban a látórendszerből érkező információkkal, ez pedig szédülésrohamot eredményez. A rohamok általában ébredéskor jelentkeznek, vagy éjszaka, amikor az illető meg­fordul az ágyban. Nagyon rövid ideig, 5-10 mp-ig tartanak, de egymás után többször ismétlődnek, és mivel igen kellemetlenek, nagyon gyakran szorongást, pánikreakciót, esetleg halálfélelmet váltanak ki. • Hogyan lehet ezt kezelni? Vagy elmúlik magától? Sokszor elmúlik magától, de van egy jól bevált kezelési forma, az ún. Epley-manőver. Az amerikai Epley jött rá arra, hogy bizonyos mozgásokkal, ún. repozí-

21

ciós manőverrel ezeket a kristályokat a belső fül olyan régiójába lehet juttatni, ahol nincsenek érzékelő sejtek. Először meg kell határoznunk, hogy melyik oldal érintett, a BPPV ugyanis többnyire csak az egyik oldalon jelentkezik. Ezután a beteget megkérjük arra, hogy kicsit lelógó, oldalra fordított fejjel feküdjön a „szédülős” oldalára. Ilyenkor 30-40 másodpercig tartó, a páciens számára végtelennek tűnő szédülésroham jelentkezik, majd ennek elmúltával át kell fordulni a másik oldalra, és a korábbihoz hasonló pozíciót felvenni. A szédülés elmúltával fel lehet ülni. Van, aki már egy gyakorlat után jól van, de gyakran két-három napig is napjában egyszer-kétszer el kell végezni a manővert. A szédülésérzés csökkentésére gyógyszeres kezelést is alkalmazhatunk; leg�gyakrabban betahisztin hatóanyagot tartalmazó készítményt adunk. Sokszor van szükség valamilyen szorongáscsökkentő gyógyszerre is ahhoz, hogy a beteg képes legyen elvégezni a rendkívül kellemetlen, erős forgó érzést, esetleg hányingert kiváltó tornát. Egy másik gyakori betegség az egyensúlyideg gyulladása, a neuronitis vestibularis. Ebben a kórképben az egyik oldalon nem működik az egyensúlyszerv. A kiesés hirtelen alakul ki, és az akut szakasz jellegzetes tünete a forgó jellegű, napokig tartó szédülés. Később a szédülés enyhül, de a fej mozgatá-

22

sára pillanatokra felerősödik. Tipikus tünet, amit a betegek úgy fogalmaznak meg, hogy „olyan, mint amikor szellemképes a TV”. Arról van szó, hogy a fej elmozdulásakor az egészséges egyensúlyozási rendszer a látóteret is stabilan tartja, ha azonban az egyensúlyszerv beteg és nem működik, a fej mozdításakor a látótér is bemozdul. A kezelés meghatározott rehabilitációs tornával és gyógyszeresen történik. Ezt a betegséget az ún. fejimpulzus-teszttel lehet diagnosztizálni. (Egyik magyar származású felfedezőjéről Halmágyi-tesztnek is hívják.) A tesztnek nagy jelentősége van a sürgősségi ellátásban is, mert segítségével el lehet dönteni, hogy egy adott akut egyensúlyrendszeri szindróma, mely járásképtelenséggel, heves szemtekerezgéssel, vegetatív tünetekkel, hányingerrel, hányással jár, belsőfül vagy agyi eredetű-e. Tehát a vizsgálattal akár a stroke-ot is lehetséges kizárni vagy valószínűsíteni. A belső fülben felhalmozódhat a folyadék, amely azután több heves roham kíséretében kiürül. Ez az ún. Ménièrebetegség, amely akár órákig tartó szédüléses rohamokkal, és – az előző két kórképtől eltérően – fülzúgással és hallásromlással is jár, a fülben pedig teltségérzés jelentkezik. A betegség kezelése gyógyszeresen kezdődik. Betahisztin hatóanyag-tartalmú készítményt, illetve diuretikumot alkalmazunk, de gyakran van szükség fülbe adott kortikoszteroid injekcióra is. A Ménière-betegség krónikus kórkép, olyan, mint például a magas vérnyomás. Karbantartani, kezelni kell, így az életminőség jelentősen javítható. Tény azonban, hogy kisebb-nagyobb halláskárosodás és változó mértékű fülzúgás állandósul. A rohamok elkerülése érdekében nagyon ritkán sor kerülhet a beteg oldalon az egyensúlyszerv gyógyszeres roncsolására, esetleg az egyensúlyideg átvágására is. Ez azonban csak akkor jön szóba, ha a teljes gyógyszeres arzenált mind minőségileg, mind mennyiségileg kimerítettük, és a beteg kibírhatatlan tünetekről panaszkodik. • Valamilyen agyi probléma miatt nem léphet fel belső fülből származó szédülés? Dehogynem: amikor az agy vérellátásának problémái ráterjednek a belső fülre. Ez az ún. vertebrobasilaris területi kerin-

gési zavar. Az egyensúlyszerv nagyon érzékeny az oxigénhiányra és főként a szén-dioxid felhalmozódására. Ilyenkor keringésjavító gyógyszerekre van szükség, de rendkívül fontos az egyensúlyrendszer tornáztatása is. Ez egy furcsa tréning, mert a belső fülből az agyba tartó, illetve a helyzetérzékelő pályarend­ szereket, valamint a szemmozgató pályákat egyaránt mozgatni, tornáztatni kell. Nagyon hatékony gyakorlatról van szó. Ami a keringésjavító terápiát illeti: mind piracetámmal, mind vinpocetinnel jelentős javulást lehet elérni. Ritkulnak a szédüléses rohamok, javul az egyensúlyérzék. Gyakran előfordul azonban, hogy egyidejűleg tartós betahisztin-kezelésre is szükség van. • A belső fül krónikus betegségeiben szenvedők stabil orvos-beteg kap-

csolatot igényelnek? Évekig visszajárnak? Természetesen, hiszen betegségük hullámzik, lehetnek jobb és rosszabb állapotaik. A gondozás során 3-4 havonta ezt átbeszéljük, és eldöntjük, változtassunk-e valamit a terápián. • A tüneteket menyire befolyásolja a beteg lelkiállapota? A pácienseknek nagyon gyakran nem mondják el, hogy egyensúlyrendszeri be­t­egségük csak lassan fog gyógyulni. A rohamokra tehát ráépül a szorongás, esetleg a pánikbetegség is, ez viszont akadályozza a gyógyulást. A szédülős betegeket ezért a kollégák szeretik hárítani, és tovább küldeni. A leggyakoribb kórkép, a jóindulatú helyzeti szédülés hamar meggyógyul ugyan, de szorongást, pánikrohamokat hagyhat maga

után, és egy idő után a beteg már nem is tudja, hogy valójában hogyan is alakult ki a problémája. A pszichés állapot természetesen befolyásolja a tüneteket, de azért jó eséllyel kiderül, hogy milyen betegség áll a háttérben. Volt például egy betegem, aki szédülés, bizonytalanságérzés, pánikbetegség miatt évek óta pszichiátriai kezelés alatt állt. Amikor hozzám került, negatív leletek tömkelegét hozta magával. Alaposan kikérdeztem, és egyszer csak azt mondta: „lassan már a férjem is el akar válni tőlem, mert az ágyban nem tudok felé fordulni”. Ez kulcsmondat volt, mert a BPPV-nek létezik egy formája, amikor csak az ágyban történő forduláskor jelentkezik a szédülés. És a részletes kikérdezést végre megfelelő terápia és gyógyulás követte. Bakos Júlia

23

Megbízható vágyfokozó? Ezzel a felhívással több baj is van, sőt csak baj van vele. Nagyon hasonlít számtalan internetes hirdetésre, amelyek elsősorban az idősebb férfiakat veszik célba, de egyre inkább nem csak őket. Nincs ezen mit csodálkozni: a szexuális teljesítőképesség az önértékelés egyik legfontosabb – sokaknak a legfontosabb – tétele. Korrekciójával nagyon sok hozzáértő és kontár foglalkozik évezredek óta. A régi korokban egy rosszul sikerült főzet könnyen átsegíthette megrendelőjét a túlvilágra, és ez pont így van ma is, ha valaki nem fordul szakemberhez, hanem egymaga, titokban próbál megoldást találni. Mire is? Ez egy lényegi kérdés, amelyet egy merevedési zavarokkal küzdő férfinak mindig föl kellene tennie magában, mielőtt ráteszi kezét a klaviatúrára. Sokuknak eszükbe sem jut tünetként kezelni bajban lévő férfiasságukat, egyszerűen annak veszik, ami, illetve ami nem, és a lehető legrövidebb idő alatt vissza akarják változtatni azzá, aminek lennie kell, és volt is jó

24

ideig. Mindezt úgy, hogy ha lehet, még saját magukkal se kelljen megbeszélniük. Nagyon érthető, és nagyon veszélyes. Az interneten hirdetők éppen erre építenek. A reklámszövegek megdöbbentően egyszerűek és merészek. A lényegről beszélnek. Két hívószóval operálnak: kőkemény és biztonságos. Azt, hogy egyikre sincs garancia, nem teszik hozzá. Márpedig ezen sok múlik. A hivatalos engedély hiánya nem egyszerűen bürokratikus probléma, arról árulkodik, hogy csak a gyártó tudja, mi van a készítményben. Egyszerűbben fogalmazva: a gyártó azt mond saját termékéről, amit akar. Ha valótlant állít, nem feltétlenül szándékosan teszi, könnyen lehet, hogy nem ért hozzá eléggé. Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet és az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet szakemberei pedig napról napra kukaszámra szanálják azokat a mintákat, amelyeket az effajta készítményekből vesznek.

Hamis, hatástalan, veszélyes Ez a három tulajdonság variálódik azokban a potencianövelő szerekben, amelyek az interneten forognak. Mind azt ígéri, hogy a férfi nem mond majd csődöt a döntő pillanatban, sőt olyasmire lesz képes, amire korábban még csak nem is gondolt. Arról, hogy a gond hátterében cukorbetegség, keringési zavar, szívprobléma vagy pajzsmirigy-rendellenesség állhat, szó sem esik. Azzal pedig végképp nem foglalkoznak, hogy a tudomány a férfiak esetében is megkülönböztet változó kort (andropauza) az életszakaszok között, amelynek szintén tünete lehet a szexuális teljesítőképesség romlása a tesztoszteron hormon termelődésének visszaesése miatt. Azt pedig már tényleg csak nagyon halkan érdemes hozzátenni, hogy egy férfinak is lehet lelki problémája, még akkor is, ha társkapcsolati válsága éppen nincs. Tehát a kétes eredetű, összetételű és hatásfokú potencianövelők kizárólag arra vannak, hogy – szerencsés esetben valóban és baj nélkül – hozzásegítsék a férfiakat a boldog együttléthez szükséges fizikai teljesítőképességhez. Hamisítvány az, ami a forgalmazó állítása szerint valamely ismert, népszerű készítménnyel, rendszerint vényköteles gyógyszerrel azonos, a különbség csupán annyi, hogy ő recept nélkül és a gyógyszertári árnál olcsóbban szállítja. Aki ilyet rendel, abban a tévhitben él, hogy a gyógyszerek egy részét azért csak receptre lehet kapni, hogy bonyolultabb legyen hozzájutni. Pedig a helyzet az, hogy a vényköteles gyógyszerek orvosi ellenőrzéshez kötöttek. A recept – a készítmény ártámogatási rendszerben elfoglalt helyén túl – azt jelzi a gyógyszerésznek, hogy páciense hozzáértő emberrel konzultált, azaz hogy van valaki, aki felügyeli a páciens gyógyulását. A potencianövelők esetében ez hatványozottan fontos, hiszen hatásmechanizmusuk érinti a szív- és érrendszert, tehát ilyesmit szedni csak úgy biztonságos, ha használatukat orvosi vizsgálat előzi meg és kíséri. Ami a hatóanyagot illeti: az engedélyezett potencianövelők többsége a sildenafil nevű vegyülettel stimulálja az erekciót. Ennek hatékonyságát klinikai vizsgálatok igazolják. Azokat,

akik csak azért keresnek ilyesmit az interneten, mert olcsóbb, vagyis jártak orvosnál, arra figyelmeztetik a szakemberek, hogy a gyógyszerek hatása nemcsak a hatóanyaguktól, hanem gyártásuk körülményeitől is függ. Azaz egy ellenőrizetlen készítmény akkor is bizonyulhat ártalmasnak vagy hatástalannak, ha összetétele megegyezik az engedélyezett változatéval. A gyógyszergyárak ugyanis nagyon szigorú sza­bályok és folyamatos ellenőrzés mellett működnek, arról nem is beszélve, hogy minden egyes gyógyszernek megvan a saját gyártási protokollja. Sok minden van, amit egy kicsi, rosszul vagy esetleg más céllal felszerelt laborban képtelenség megoldani. A szakszerűség látszatát kelti az effajta internetes oldalakon, hogy a szerkesztők feltüntetik a mellékhatásokat, kerülik a hangzatos ígéreteket, esetleg kitérnek a hatóanyag hatásmechanizmusára, történetére is. A hamisítványokat forgalmazóknak nem kell meggyőzniük vevőiket: olyanoknak tesznek ajánlatot, akik ismerik, pont azt keresik, ami nekik van.

25

A hatástalan szerek áldásnak számítanak ezen a feketepiacon, hiszen a bosszúságon kívül más bajt nem okoznak. Kár, hogy többségükről nem lehet előre megmondani, hogy ebbe a csoportba tartoznak-e. Egy olyan készítményről, amelyet független szakértők nem vizsgáltak, a gyártó legjobb esetben is csak annyit mondhat, amennyit hozzáértése enged. Ettől függetlenül marketingstratégiájuk az engedélyezett szerek kritikájára épül; szlogenjeik vagy a természetes és mesterséges retorikus ellentétére, vagy az árkülönbség kevésbé szofisztikált érvére támaszkodnak – természetesen csak a legjelentősebb előny, a diszkréció hangsúlyozása után. Ezek között a készítmények között sok olyan akad, amit évszázadok óta ismert afrodiziákumokkal hirdetnek, azt állítván, hogy legfőbb összetevőjük ez utóbbiak közül kerül ki. Ennek nyugodtan utánanézhet bárki az interneten, azt fogja olvasni róla, hogy már a régi rómaiak is… Ez mindenképpen megnyugtató, és elaltatja a kétkedést, amely nagyon is jogos és logikus lenne, hiszen továbbra is kérdés, hogy a modern kori főzet vajon még miből és hogyan állt össze. Merthogy ez még a konyhában sem mindegy.

26

A természetes hatóanyagokat hirdető készítmények forgalmazói gyakran állítják, hogy termékük engedélyezett. Érdemes azonban megnézni, hogy a Gyógyszerészeti Intézet (OGYÉI) vagy az Élelmezéstudományi Intézet (OÉTI) adta-e rá áldását, utóbbi ugyanis csak annyit jelent, hogy nincs benne méreg. A példa kedvéért érdemes kitérni egy meggyőzően kínált ősrégi afrodiziákumra, amelynek hatóanyagát egy trópusi növény adja. A yohimbine nem ismeretlen a klinikumban: kísérletek bizonyítják, hogy nem hatástalan, ha nem is minden esetben segít. Csakhogy egyáltalán nem mindegy, hogy milyen eljárással vonják ki a növényből – ha ugyan valóban onnan származik –, és hogyan készítenek belőle bevehető valamit. Azt, hogy mellékhatásai lehetnek, mondani sem kell, hiszen ezek mindent kísérnek, amit csak bejuttatunk a szervezetünkbe. A szer, azon kívül, hogy megdobja a pulzust és a vérnyomást, túlpörgetheti az embert, vagyis a jó szex ára az lesz, hogy az immár magabiztos férfinak alvászavarai támadnak, rosszabb esetben pánikrohamai, akár hallucinációi lesznek. De ez nem vicces. A yohimbine terápiás tartománya nagyon kicsi, vagyis egy hajszál választja el egymástól a hatásos és az ártalmas adagot. Ehhez képest szerencse, ha egy készítmény egyszerűen csak nem hat. A veszélyes potencianövelő nem csak az, amelyikben ártalmas anyag van: ezzel, mármint, hogy megmérgezi magát, minden esetben számolnia kell annak, aki feketepiacon vásárol ilyesmit. Erről felesleges is külön értekezni. Vannak

azonban járulékos veszélyek, amelyek nem kevésbé drámaiak. Nem feltétlenül arról van szó, hogy egyetlen pirula vagy adag sírba teszi azt, aki potenciazavarával szégyell orvoshoz fordulni, hanem inkább arról, hogy fogalma sem lehet a hosszabb távon jelentkező következményekről. Ezeken belül érdemes megkülönböztetni azt az esetet, amikor maga a készítmény ártalmas, attól, amikor valaki egy nem neki való szert vesz be. Az előző csoportba tartozik az összes olyan potencianövelő, amely egy vagy több összetevője és/vagy gyártási módja miatt ártalmas. A másik csoportba sorolhat-

juk gyakorlatilag az összes, nem hatástalan szert, hiszen anélkül, hogy egy férfi tudná, mitől támadtak gondjai az ágyban (vagyis anélkül, hogy orvoshoz fordult volna), úgy működik a szervezete, mint egy időzítetlen bomba. A titokban kibogarászott szer pedig könnyen lehet a szikra, amely a bombán fityegő gyutacsot működésbe hozza. Ezzel nem érdemes kísérletezni, az eredmény ismert és mindig ugyanaz, vagyis megbízható – és kőkemény. Flóri Anna

Idősebb férfiak esetében a potenciazavar hátterében egy természetes folyamat, a tesztoszteron termelődésének visszaesése is állhat. A világ számos egyetemén folynak kutatások ezzel kapcsolatban. Az orvosok és biológusok arra keresnek választ, hogy vajon a hormonpótlással megoldódik-e ez a probléma, és miféle mellékhatásokkal jár, számolni kell-e súlyos betegségek kialakulásának veszélyével. Az már biztos, hogy a szexuális vágyra és teljesítőképességre jó hatással van, javítja a hangulatot és az állóképességet is, de van, akinek nem használ. Mérvadó intézetek szerint biztatóak az eredmények, de még sok fontos kérdést kell megválaszolniuk, hogy a terápia bekerülhessen a napi gyakorlatba.

27

Kocogás, bicikli vagy úszás? • A mozgás élet! Abban mindenki egyetért, hogy a hipertóniás beteg számára az élet meghosszabbítását jelenti a rendszeres mozgás és a sport. Ez a megállapítás persze mindenkire vonatkozik, de a beteg embernek nagyon fontos lehet az érzés, hogy nemcsak az orvos, hanem ő maga is képes egyszerű eszközökkel önmagát gyógyítani – ha már eléggé megijedt. Sokat tehet a gyógyszerész is, aki néhány felvilágosító mondatot fűz az általa kiadott szerhez, például megerősíti a beteget abban, hogy a mozgás segít a testsúly megtartásában, és megelőzi a súlytöbblet kialakulását, ami a hipertónia fő oka. Másrészt az állóképesség-fejlesztő gyakorlatok javítják a szív- és érrendszer általános

28

állapotát, a vérnyomás pedig a fizikai aktivitás által okozott stressz és az azt követő pihenés álla­potában csökken. Emiatt fontos, hogy rendszeresen végezzen a beteg állóképesség-fejlesztő gyakorlatokat, amelyek elsősorban a szívet és az érrendszert terhelik meg – ésszerűen. Ezeket az információkat nem lehet elégszer elmondani Magyarországon, ahol nem divat a testmozgás. Kevesen tudják, főleg az elhanyagoltabb állapotban lévők közül, hogy a sport és a fizikai aktivitás csak akkor csökkenti a hipertóniát, ha jól megtervezetten, fokozatosan és szisztematikusan végezzük. Ilyen körülmények között nemcsak a vérnyomás csökken, hanem számos egyéb pozitív hatást is érez a beteg.

• Milyen sport ajánlatos? A laza testmozgással járó mozgásformákat – mint például a kocogás, a lassú úszás, a labdajátékok vagy a gimnasztika – ajánlják azoknak, akiknek eleve magas a vérnyomásuk. A súlyzózás és a passzív feszítő gyakorlatok inkább provokálják a vérnyomás emelkedését, ezért tanácsos kerülni, vagy csak a terhelés körültekintő, fokozatos emelésével végezni ezeket a sportokat. Fontos, hogy ne hajtsa túl magát az ember, mert akkor lazítás helyett csak stresszel, illetve ha túllép a kapacitásán, a lehetőségein, annak könnyen sérülés, sőt rosszabb esetben még szívprobléma is lehet a vége. Hirtelen, nagy erőkifejtésre – a kevésbé tréningezetteknél gyorsabban, a jobb kondiban lévőknél lassabban – akár 180/100 Hgmm körülire is felmehet a vérnyomás és 120 felettire a pulzus. Ez, persze az edzettség szintjétől függően, általában gyorsan, úgy 10 perc után csökken vagy normalizálódik. A harcművészeteket és az atlétikát, amelyek túlzott igénybevételhez vezethetnek, éppen ezért: a hirtelen vérnyomás-emelkedés miatt nem ajánlják.

• Miért jó a kardió? Magas vérnyomásban szenvedőknek tehát nem az intenzív sportokat, inkább a kardió-edzéseket javasolják. Vajon miért? Az ilyen edzésen az izmoknak nagy mennyiségű tápanyagra és oxigénre van szüksége, így aki ezeket végzi, nagyobbakat lélegzik, a szívverése felgyorsul, a vérnyomása pedig megemelkedik. Viszont ha valaki fizikailag fitt és edzett, akkor a vérnyomás nyugalmi értéke az átlagosnál alacsonyabb, és a sportolás során sem kúszik fel olyan magasra. A tartós, ciklikus mozgások sokkal kevésbé emelik a vérnyomást, tehát a hipertóniás ember egy aerobikóra helyett jobban jár, ha inkább olyan cik­ likus mozgást választ, mint a taposás, evezés vagy a kerékpár! A szív- és érrendszeri panaszokat az aerob mozgásformák befolyásolják legkedvezőbben, de a lényeg itt is az intenzitás tudatos kordában tartása: nem szabad, hogy a terhelés meghaladja a maximum 60-75%-át! Soha nem az intenzitás a lényeg, hanem a kitartás. Időben legyen legalább 30-40 percig tartó a mozgás, tehát egy óra tempós séta hasznosabb, mint

29

• Meglepő tény az úszásról

tíz perc futás. Nagyon fontos, hogy magas vérnyomás esetén nem szabad egyik napról a másikra elkezdeni futni, kezdetben a séta sokkal biztonságosabb, és csak nagyon lassan, óvatosan, fokozatosan lehet növelni a terhelést. A mennyiség is számít: a szakemberek heti 3-4 alkalommal 30-60 perces edzéseket ajánlanak, a terhelési szint fokozatos emelése mellett. Nyugalmi állapotban mért 200/120 Hgmm feletti vérnyomásérték esetén pedig a sportolás semmiképpen sem ajánlott, ezt nemcsak a szakembereknek, a laikusoknak is tudniuk kell!  

Ha baj van, tessék abbahagyni! Érdemes azt is elmondani az életet azonnal megváltoztatni vágyóknak, hogy vegyék észre azokat a figyelmeztető je­le­ ket, amelyek vagy az edzettség hiánya, vagy pedig a betegség miatt jelentkeznek. Ha a magas vérnyomásban szenvedő amatőr sportoló megszédül, gyengeségérzés fogja el, netán ájulás környékezi, esetleg erősen izzad és hozzá még sápadt is, azonnal hagyja abba, pihenjen, ha pedig tünetei nem múlnak, kérjen segítséget!

30

Az orvosok gyakran ajánlják az úszást mint kímélő, de egyben erősítő sportot. Úszóknál, vízipólósoknál és egyéb vízi sportolóknál azonban azt figyelték meg, hogy a vérnyomásuk úgy alkalmazkodott a sajátságos közeghez, hogy magasabb lett, mint a normál érték. Ennek az a magyarázata, hogy az ereknek a kívülről a testre nehezedő víz nyomása ellenében kell továbbítaniuk a vért, ezt pedig a szervezet a keringés nyomásának emelésével tudja megvalósítani. Senki nem állítja, hogy az úszás rossz, ezt nem is lehet mondani, de jó tudni, hogy a vízi sportolóknak a vízben magasabb a vérnyomása, mint a szárazföldi állóképességi sportolóknak.

• A jóga A jógához értő számos elkötelezett ember állítja, hogy ennek a – bizonyítottan az egyik legegészségesebb – mozgásformának a gyakorlásával javítani lehet a magas vérnyomást. Ezt elsősorban a jóga stressz-csökkentő hatásának tulajdonítják. Egy német kutatócsoport vizsgálataival alátámasztotta, hogy a szívinfarktus utáni rehabilitáció időszakában, a gyógyszeres kezelés kiegészítésére használt jógagyakorlatok jelentősen fokozták a tabletták vérnyomáscsökkentő hatását: a vizsgálatban részt vevő 340 hipertóniás férfibeteg vérnyomása a rehabilitációs folyamatban végzett jógagyakorlatok hatására átlagosan 21.2 Hgmm értékkel lett alacsonyabb. A rehabilitáció időtartama nem szerepel a közleményben, de biztosan nem néhány óra alatt érték el ezt a jelentős eredményt. A magasvérnyomás-betegségben szenvedő kezdő jógázóknak a javulás érdekében kitartást kívánunk! -szerk-

31

A híres Bács megyei városba érkezve messziről feltűnik az igényes és tágas patika a főút mellett. A negyed évszázada alapított patika – a családi összefogás szép példája és mintája – a 25. magánvállalkozás volt az országban. Mosolygós és még mindig energikus gyógyszerésznő fogad, akiről már az első pillanatban kiderül, hogy a betegekkel való törődést tarja a legfontosabb feladatának.

A véletlen szülte siker (Dinasztia születik) Beszélgetés Dr. Kasziba Istvánné Dr. Fazekas Ildikó szakgyógyszerésszel, a kalocsai Arany Kígyó Patika vezetőjével.

32

• Gyerekkorában mi szeretett volna lenni? Egészen sokáig vegyésznek készültem. Imádtam a kémiát, ám a vegyipari technikum Veszprémben volt, mi pedig a Békés megyei Sarkadon laktunk. Egyedüli lányként a szüleim nem engedtek el olyan messzire, így maradt a helyi gimnázium, ahol a biológia lett a másik szerelmem. Az érettségi előtt eldöntöttem, hogy a vegyészetnél humánusabb gyógyszerész karra jelentkezem. Postás és agronómus szüleim nagyon támogattak a döntésemben, bár komoly anyagi terhet jelentett a taníttatásom. Albérletbe kellett költöznöm, melynek a díja több volt, mint az édesanyám fizetése. De igazán büszkék voltak rám, hogy én lehettem az első értelmiségi a családban. • Könnyen el tudta magát képzelni a fehér köpenyben? Gyerekként sokat jártam a helyi patikába, s mindig úgy éreztem, mintha egy szentélybe lépnék be. Csend volt, nyugalom, törődtek velem, és kaptam egy gyógyító szert. Már akkor vonzott ennek a fehérköpenyes világnak a lég-

köre, a szegedi egyetemi évek pedig teljesen megerősítettek, hogy ez igazán nekem való szakma. Nagyon emlékszem az első nyári gyakorlatra. Egy kis dusnoki patikában úgy kezdtem, hogy az összes állványedényzetet le kellett törölnöm, a nevüket hangosan kimondanom. Csak ezután foglalkozhattam a magisztrális készítményekkel a laborban. Szegedi gyógyszertár szóba sem jöhetett, oda csak a komoly protekcióval rendelkezők kerültek be, így kerültem államvizsgásnak már ide, Kalocsára. A féléves gyakorlatból végül 15 éves munkaviszony lett. Akkor még nagyon izgalmas volt a magisztrális munka, rengeteg kúpot, kenőcsöt, kanalas orvosságot készítettünk.

Érdekes volt kikeverni az orvosok egyedi receptúráját, az egyik bőrgyógyász receptjét például máig megőriztem. Ma is nagy híve vagyok az egyedi gyógy­kré­ meknek. Amíg időnk engedte, sokat kísérleteztünk ezekkel; egy országos hírű herpeszkenőccsel is büszkélkedhetünk. • De ez már a saját patikája dicsősége. Ennek a története hogyan kezdődött? A véletlennek volt köszönhető. A férjem állatorvos, s neki szerettünk volna egy rendelőt és mellette egy állatgyógyászati patikát kialakítani, pont szemben, az út túloldalán. Az engedélyt Kecskeméten Dr. Kraszkó Károly tiszti főgyógyszerésznél kellett beszereznünk. Jól ismer-

tük egymást, mivel szakfelügyelőnk volt. Rám nézett, s csak annyit kérdezett: No de Ildi, ha már végre van rá lehetőség, miért nem humán patikát csináltok? Abban a pillanatban eldőlt a jövőm. Közösen lerajzoltuk az előírás szerinti bútorzatot, összeírtuk a beszerzendő edényzeteket, és számba vettük a szükséges engedélyeket. 1990 decemberében még gyorsan leszakvizsgáztam, és karácsony után ki is nyitottunk. • Hatalmas munka lehetett 9 hónap alatt megteremteni a város első és a megye ötödik magángyógyszertárát. Milyen nehézségekkel kellett szembenéznie? Kevés tapasztalatom volt, az elején he-

33

tente mentem hol a főgyógyszerészhez, hol az Országos Gyógyszerészeti Intézethez segítségért. Nem tudtuk például, hol szerezzük be a gyógyszerkönyvet, az edényeket, az eszközöket, laborfelszereléseket – akkor még nem kínálgatták ezeket úton-útfélen, mint manapság. Képtelenség volt például kobalt üveget, kémcsövet vagy Bougie-gépet venni. A gyógyszertári központok meg szinte semmit nem adtak a magángyógyszerészeknek. Néhány kudarcba fulladt kísérlet után fogtam magam, és elmentem Pestre a Pharma Patika központjába, ahol persze senkit sem ismertem. Elmondtam, hogy gyógyszer­ tárat szeretnék nyitni, és eszközökre lenne szükségem. Nagyon kedvesen rögtön felhívták Józsi bácsit, a lerakatuk vezetőjét, hogy megy egy fiatal gyógyszerésznő, segítsenek neki. A Keleti mellett, egy pincében volt a raktár, Józsi bácsi valóban mindent összeszedett nekem. A patendulák, a kúp­ kiöntő, az állványedényzet jelentős része mind onnan szár­mazik.

34

• A másik nehézséget, gondolom, a patika üzleti vezetése jelentette. Könnyen belerázódott? A férjem nagyon sokat segített. Manapság, amikor naponta többször is jön valamilyen szállítmány, nehéz elképzelni az akkori időket. Egyedül a Hungaropharma állt szóba velem; ők havonta kétszer szállították ki a megrendelt árut. Pontosan ki kellett találni a rendelést. Ha rendeltem 20 doboz fájdalomcsillapítót, de 30-ra lett volna szükség, akkor két hétig bizony nagy gondban voltam. Végül úgy döntöttünk a férjemmel, hogy ő lesz az árubeszerző. Vettünk egy mikrobuszt, s onnantól ő járta hetente kétszer az országot. Akadt olyan nap, amikor 15 helyre ment el áruért. Zárásig megérkezett, és a kollégákkal este 9-10-re betöltöttük a gyógyszereket és az egyéb termékeket. Telexen adtuk le a rendelést, s készpénzzel fizettünk, se számítógép, se átutalás nem volt még. Sok időbe és energiába került, de elértük, hogy nálunk az állami gyógyszertárban gyorsan elfogyó vagy hiánycikknek minősülő készítmények is mindig megtalálhatóak voltak. • Feláldozták az állatpatikát az Arany Kígyóért. Miért voltak biztosak a férjével abban, hogy beválik a számításuk, és hosszú távon is működőképes lesz az officinájuk? Fogalmam sincs. Ezt többször megkérdezte már a gyógyszerész és a közgazdász fiam is, és ma sem tudom a választ. Egyszerűen csináltuk, a legjobb tudásunk szerint. A férjem józan paraszti esze és gazdasági tapasztalata biztosan kellett hozzá. Állatorvosként a 80-as évek elejétől kezdve vállalkozóként dolgozott, abban is csak magára számíthatott. Esténként a vacsoraasztalnál megbeszéltük a másnapi teendőket, én kitaláltam, hogy szakmailag mire van szükség, ő pedig kitalálta, hogyan teremtse elő a rávalót. • Hatalmas előnyt jelentett, hogy mindent be tudtak szerezni, amit csak akartak. Gondolom, meglátszott a patika forgalmán is…. Pillanatok alatt elterjedt a városban, hogy az Arany Kígyó patikába érdemes betérni. A párom az újdonságokat is meghozta: kozmetikumokat, táplálékkiegészítőket. Mivel nem volt még reklám, kifaggatta a gyógytermék-nagykereskedőket, hogy mi a sláger cikk, s az másnap már kapható volt a patikában. Igazi hőskor volt, amikor igazán jót tudtunk tenni. Nagyon hálásak

voltak a betegek. Olyan gyorsan fejlődtünk, hogy ’96-ra teljesen kinőttük a korábbi 80 négyzetméteres gyógyszertárat. Közben persze az elő­írások is szigorodtak, növelni kellett az officinát, a labort, kötelezővé tették a hűvös kamrát, így minden tényező egy új patikaépület felépítése mellett szólt. A forgóeszközhitel mellé még építési köl­csönt is felvettünk, és 1997-ben át­köl­­töztünk a jelenlegi épületünkbe. Azóta már ezt a gyógyszertárat is kétszer bővítettük. Mára 9-re nőtt a munkatársak száma, közülük hárman a kezdetektől velem voltak, innen mentek nyugdíjba. • A gazdasági sikerben mekkora a szerepe a gyógyszerészi gondozásnak? Bíztak és bíznak bennünk a betegek.

Ugyanazokkal a mosolygós arcokkal találkoznak mindig. Az elején naponta elmondtam a dolgozóimnak, hogy legyenek nagyon barátságosak és kedvesek, mintha az otthonukban fogadnának valakit, s akkor már jól érzi magát nálunk a beteg. Négy tárát alakítottunk ki. Figyelünk arra, hogy ne kelljen várakoznia sen­ kinek, legyen idő tanácsot adni. Egyik leghűségesebb kolléganőm, Dunainé Erzsike végzi a beteggondozást, jónéhány oklevelet szerzett hozzá, s csü­ törtök délutánonként vérnyomást, vér­ cuk­rot, koleszterint mér, hajvizsgálatot tart. Kellemes, családias a hangulat nálunk. Idén már négy gyógyszerészhallgatót fogadtunk nyári gyakorlatra. Csodás kúpokat öntöttek például, s igazán

lelkesek voltak. Szeretünk a fiatalokkal foglalkozni, ők adnak lendületet. • A két fia is itt nőtt fel, a patikában? A kisebbik fiam távol maradt, sosem volt jóban a kémiával, őt a matematika érdekelte. Az idősebb azonban sokat volt itt velem, 16 évesen már kevergette a kenő­csöket. Legnagyobb örömömre ő is gyógy­szerésznek tanult, az alapokat mellettem tanulta meg, de már saját patikája van a kórház mellett. Most vele vitatom meg a vasárnapi ebéd mellett a szakmai kérdéseket. Nagyon érdeklődő a kisunokám is, hatalmas vágyam, hogy ő is kövessen ebben a gyönyörű hivatásban. Remélem, vérbeli gyógyszerészdinasztiát alapítottam. Sándor Kata

35

Híres magyar

gyógyszerészek

Egy pályaelhagyó gyógyszerész:

Rippl-Rónai József

Rippl-Rónai József – Rónai Dénes fényképe, 1922 körül

Kevesen tudják a mai szakemberek közül, hogy Rippl-Rónai József világhírű magyar festő, grafikus és iparművész okleveles gyógyszerész is volt. Az erre a pályaszakaszra vonatkozó adatok nagyon szegényesek, hiszen a művész egy rövid patikusi periódus után festő lett, mégis érdemes ezt a korszakot is ismerni, hiszen hozzátartozik a magyar gyógyszerészet és képzőművészet történetéhez. 1930-ban és 1937-ben is jelent meg közlemény a festő gyógy­ szerész múltjáról. 1958-ban kiadott alapos monográfiájában Genthon István művészettörténész is említést tesz erről: „Rippl József a Rónai nevet párizsi tartózkodása idején vette csak fel. Négy gimnázium elvégzése után a kaposvári Arany Oroszlánhoz címzett, s akkor Schröder Sándor tulaj­

36

donában volt gyógyszertárba kerül mint gyakornok. Mint patikussegéd alkotta első művét 1881-ben, amely fiatal nőt ábrázolt virágos estélyi ruhában.” Dr. Mozsonyi Sándor professzor, a SE Gyógyszerésztudo­ mányi Karának első dékánja rendkívül értékes, 1970-ben megjelent tanulmányából tudjuk, hogy Rippl-Rónai 1875-től három évig volt gyógyszerészgyakornok a fent említett patikában. Gyakornoki bizonyítványának megszerzése után, az akkori gyógyszerészképzési szabályzat előírása szerint még egy évet dolgozott az Arany Oroszlánban nem okleveles gyógyszerészként. 18 éves korában, 1879-ben iratkozott be a Budapesti Tudományegyetem Bölcsészeti Karára elsőéves gyógyszerészhallgatónak; a második tanévet aztán az egyetem orvosi karán fejezte be, és ott kapott az 1881. május 31én letett sikeres záróvizsga után gyógyszerészmesteri ok­ levelet. Az orvosokról és gyógyszerészekről vezetett Diplomakönyv 1881-es évfolyamában a vizsga tárgyát is dokumentálták: „Rippl József, 20 éves, Kaposvár, Somogy megye II. (gyakorlati) szigorlata: Készítmény, melyet elő kellett állítania: Hydrargirum jodid és kénsavas nátrium, megvizsgálnia pedig légenysavat (salétromsav) kellett.” A Diplomakönyv bejegyzéseiből az is kiderül, hogy a későbbi festőművész mindössze elégséges osztályzatot ért el a záróvizsgán, és egyetemi tanulmányai idején sem sikerült ennél jobb átlagot fel­mu­tat­

Rippl-Rónai József – Apám és Piacsek bácsi vörösbor mellett

nia. Ezen a gyenge eredményen csöppet sem lehet csodálkozni, hiszen a későbbi nagy mester nem önszántából, hanem csupán édesapja ösztökélésére törekedett arra, hogy biztos megélhetést nyújtó, kenyérkereső diploma legyen a kezében. A diploma megszerzése után visszatért az Arany Oroszlán patikába, de még abban az évben otthagyta a gyógyszertárat. Először nevelő lett, majd 1884-ben a Festőakadémia ösztöndíjasaként Münchenbe költözött. A modern magyar festészet egyik megteremtőjének további pályája már a művészettörténet tárgykörébe tartozik.

Köteles tárgyak gyógyszerészmester hallgatók számára a Budapesti Tudományegyetemen 1859-től. Az egyetemi tanfolyamnak nevezett képzés két évig tartott.

„Az első évben: elemi természettan és ásványtan az első, téli félévben, állattan és növénytan a nyári félévben, továbbá általános, szervetlen és szerves vegytan mindkét félévben. Mindezen tantárgy heti 5 órával, a növénytan azonban a nyári félév rövidsége miatt 5-8 órával tartassék. A második évben gyógyszerészeti vegytan és gyógyszerismeret a téli félévben, az első 5, a második 3 órával hetenként, továbbá mindkét félévben vegytani gyakorlatok a laboratóriumban, hetenként legalább 10 órával.”

37

Rippl-Rónai József (1861-1927) a posztimpresszionizmus és a szecesszió legnagyobb magyarországi képviselője, a modern magyar festőművészet egyik vezéralakja. Az 1890-es években Párizsban élt, ahol Gauguin és Cézanne is fogadta műtermében. A magyar közönség 1900-ban látta először műveit nyilvános kiállításon; ekkorra Párizsban már elismert művésznek számított. 1902-ben végleg letelepedett szülővárosában, Kaposvárott. Festészetére gazdag színvilág, stilizáló vonalak és dekorativitás jellemző. Részt vett a Nyugat irodalmi-művészeti mozgalmában, Ady Endre barátja volt, Móriczról, Babitsról, Szabó Lőrincről is festett portrét. 1926ban Önarcképe a firenzei Ufizzi galériába került. Nevéhez mintegy tízezer mű köthető, azonban ezek egy része mára megsemmisült, sok képe pedig Amerikában vagy ismeretlen helyen található.

p Didergő lány kék gyűrűvel

t Fekete fátyolos hölgy (Mme Mazet) q Utolsó önarckép

38