GYÜLEKEZETI HÍRADÓ. Benne van a bölcsesség és ismeret minden kincse elrejtve

GYÜLEKEZETI HÍRADÓ

IDŐSZAKOSAN MEGJELENŐ TÁJÉKOZTATÓ - 2012. OKTÓBER 46. SZÁM

Krisztusban az ember megtalálja mindazt, amire az élethez szüksége van, mert...

Benne van a bölcsesség és ismeret minden kincse elrejtve. TARTALOM: Változzunk át Krisztus jellemére! Önértékelés - önvizsgálat - bűnvallomás Az ezerarcú szeretet A hallgatás művészete Hol van az otthonod? Krisztus vagy a kultúra? A házasság legalattomosabb ellensége

H ETEDNAPI A DVENTISTA E GYHÁZ B UDAPEST T ERÉZVÁROSI G YÜLEKEZETE

tartalom Lelkészi köszöntés Dr. Tokics Imre: Változzunk át Krisztus jellemére!

3

Média Vallási műsoraink, közvetítések, gyermek-percek

4

Programok Bibliai Szabadegyetem, White konferencia

6

ifj. Döbrei Gábor és Rakonczai Judit

Művészeti Estek 2012. őszi-téli programok

7

Riportok 44. Magyar Biblia Konferencia

8

„Tegyük ismertté Istent!” Nemzetközi Lelkészértekezlet Egyház Krisztus vagy a kultúra?

9

Nekrológ Nimsz Lajosné, id. Szabó Miklós, Hegyes István

10

Gyülekezet Dr. Erdélyi László: Önértékelés - önvizsgálat - bűnvallomás

12

Jegyzet Gyűrűs Panni: Mi van a Te dossziédban?

15

Lelki élet Dr. Szigeti Jenő: Az ezerarcú szeretet

16

Elmélkedés Erdélyi László: A hallgatás művészete

20

Aktuális kérdések „Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne”

22

Család

26

Szolgálati beosztás

27

Útravaló

28

Magyar Biblia Konferencia résztvevői A Hetednapi Adventista Egyház Budapest Terézvárosi Gyülekezetének lapja A gyülekezet címe: H-1062 Budapest Székely Bertalan u. 13. Telefon: (1) 3318-964 http://www.adventista.hu/terezvaros e-mail: [email protected] Lelkész: Dr. Tokics Imre A gyülekezet vezetője: Dr. Erdélyi László A lapot szerkesztette és készítette: Dr. Erdélyiné Halász Edit

Programjainkról és gyülekezetünk életéről naponta új híreket közlünk weboldalunkon: www.adventista.hu/terezvaros

A G YÜLEKEZETI H ÍRADÓ 1200 példányban megjelenő időszakos tájékoztató. Érdeklődők részére készséggel megküldjük postán kiadványunkat.

LELKÉSZI KÖSZÖNTŐ

Igazgyöngy

Változzunk át Krisztus jellemére!

Bámulatra méltó, hogy egy olyan

„…tanuljátok meg tőlem, hogy én szelíd és alázatos szívű vagyok: és nyugalmat találtok a ti lelkeiteknek” (Máté 11:29).

jellem személyiségünk legmagasabb rendű összetevője, meghatározza viselkedésünk magatartását, mindennapi tevékenységünket, szabályozza a vallásos és hétköznapi erkölcsi döntéseinket. Egyéniségünk teszi lehetővé, hogy az eltérő helyzetekben és szélsőséges körülmények között is a normáknak megfelelően viselkedjünk.

A

A mindennapi életben meghozott döntéseink nem csak ránk vannak hatással, hanem közvetlen családunkra és vallási közösségünkre is. A Szentírás beszél arról, hogy az apák bűne kihatással van az utánuk követő harmadik és negyedik generációra. A kialakult rossz szokások és negatív gondolkodásmód bizonyos fokig tovább öröklődnek a gyermekek életében. Amikor elmerülünk családunk múltjának krónikájában, egy-egy hibás döntést felfedezve sokkal jobban megértjük saját élethelyzetünket. Azonban a rossz szokások továbbadásának megálljt parancsolhatunk. Az Istentől jövő áldás pedig olyan tulajdonságú, hogy nem csupán három-négy generációra terjed ki, hanem végtelen. A keresztény jellemformálás azt jelenti a mindennapokban, hogy a negatív örök-

ségünket le kell győznünk Krisztus erejével. Ne járjunk az életben lecsüggesztett fejjel, szégyenkezve egy-egy bűn miatt, hanem tegyünk meg mindent a jó érdekében. Állítsuk meg a családunkban fellelhető negatív tendenciákat és fordítsuk pozitívvá életünk sorsát, az Úr segítségével. Imádsággal, belső békességgel, és a Biblia naponkénti tanulmányozása által. Tegyük családunk jelszavává, hogy kizárólag olyan döntéseket fogunk hozni, ami áldásként fog megjelenni a környezetünk számára. Minden alkalommal, amikor erkölcsileg helyes döntést hozunk Isten segítségével, akkor ellenállunk egy olyan kísértésnek, amely a múltból érkezik felénk. Így, amikor a jellemünket fejleszszük, nem csupán mi kerülünk közelebb Istenhez, hanem a gyermekeink és családunk is. Nem kell olyannak maradnunk, amilyenek ebben a pillanatban vagyunk, változzunk át Krisztus jellemére. Beszéljünk többet Isten jóságáról gyermekeinknek, barátainknak, adjuk tovább ezt igazi értékként. Ha a Krisztusi jellemet sugározzuk magunkból, akkor nagyszerű döntéseket fogunk hozni, és az utánunk jövő generáció az áldást fogja örökségként megtapasztalni.

egyszerű élőlény, mint a kagyló olyan csodákra képes, mint az igazgyöngy. Az emberek, ha irritálja őket valami, dühöngenek, morognak, csapkodnak. A kagyló egészen mást tesz. Ha idegen testecske kerül a belsejébe és irritálni kezdi, olyan anyagokat bocsát ki, ami csökkenti a kellemetlen súrlódást. Bevonja a sebesülést kiváltó testecskét, és csodák csodája, a kibocsátott anyag megszilárdul, és gyönyörűséges gyönggyé változik. Azoknak a kagylóknak, melyeket idegen testecske nem irritál, nincs problémája. Nincs probléma - nincs igazgyöngy. (M. Dale Baughman)

Márai Sándor idézettel fejezzük be e gondolatunkat: „A legérdekesebb tünemény, amellyel az életben találkozhatunk, az emberi jellem. Semmi nem olyan érdekes, meglepő és kiszámíthatatlan, mint az a folyamat, melynek során egy ember elárulja jellembeli sajátosságait. S mert a jellem maga az ember, hasztalan iparkodunk eltitkolni azt: jellemét éppen olyan kevéssé rejtegetheti az ember, mint ahogyan testi lényét sem tudja elrejteni semmiféle ködsapka. Egy mozdulat, egy szó, egy cselekedet végül is elárulja igazi jellemünket. S a találkozás egy jellem valódiságával a legnagyobb emberi élmény, melyben részünk lehet.” Isten áldjon meg Téged, miközben formálódsz a Krisztusi képmásra! Dr. Tokics Imre lelkész

B UDAPEST T ERÉZVÁROSI G YÜLEKEZET H ÍRADÓJA 2012. október

3

MÉDIA Gyermek-percek

ÉLŐ ONLINE KÖZVETÍTÉSEK ÉLŐ KÖZVETÍTÉSBEN LÁTHATÓK AZ ALÁBBI PROGRAMJAINK:

!

Bibliai Szabadegyetem - hétfőn este Növekedés Krisztusban - pénteken este A bibliai alapelvek - szombaton este KERESZTÉNY MŰVÉSZETI ESTEK előadásai

!

www. adventista.hu/terezvaros

Média központ - élő közvetítés Médiaevangélizációs műsoraink A Művészeti estek és a péntek esti TV felvételek ONLINE nézhetők weboldalunkon: http://adventista.hu/terezvaros Felvett programjaink láthatók a PAX TV műsorán: Hétfő Kedd

17.00 16.00

Péntek

9.20

Növekedés Krisztusban Akkor és most... Tanulmányok a Jelenések könyvéről Akkor és most... Előadások a Jelenések könyvéről Növekedés Krisztusban

Szombat 9.00 Műsoraink a „HATOSCSASTORNA” TV-n: ( http://hatoscsatorna.hu/) Kedd 20.00 Vallás és kultúra Szerda 12.00 Vallás és kultúra (ism.) Péntek 1 2.00 Vallás és kultúra (ism.) 18.00 Jelenések könyve (ism.) Vasárnap 9.00 Vallás és kultúra (ism.) 20.00 Jelenések könyve

Vallási műsoraink a KONTAKT Rádióban „Vallás és kultúra” - Dr. Tokics Imre és Prof. Szigeti Jenő beszélgető műsora, minden második kedden 15 órától (ism), valamint második csütörtökön 13 órától. „A Bibliáról - másképpen” - Beszélgetés Dr. Erdélyi Lászlóval minden második csütörtökön 13 órától, ismétlés minden második kedden 15 órától.

Gyűrűs Istvánné, Panni

4


Gyermekeinkre gondolva egy video-sorozat készítését kezdtük el „Gyermek-percek” címen. Rövid kreatív foglalkozásokat állítottunk össze, s miközben egy-egy témáról beszélgetünk velük, kreatívan „megdolgoztatjuk” őket. A gyerekek eddig tanultak a Bibliáról, ami nem más, mint Isten hozzánk írt szerelmeslevél gyűjteménye, és elkészítették a saját könyvtekercsüket, majd beleragasztották héberül 1Mózes 1:1-et, ill. görögül János 3:16-ot. Azután szó volt a hitről. Csak abban lehet bízni, akit ismerünk és szeretünk. Isten ezt szeretné kérni tőlünk, hogy merjünk bízni benne. Majd hallhattunk arról, mit jelent az evangélium szó, különösen annak fényében, hogy Jézus milyen örömhírt hozott nekünk. Szó volt a barátságról. A gyerekek kipróbálhatták, milyen az, amikor egymásnak segíthetnek. Egy folyamat indult el ezzel. Szeretnénk, ha gyermekeink örömmel olvasnák a Bibliát, ha vágyakoznának abba a jobb hazába, amit Isten mindannyiunknak elkészített, ha örömüket lelnék az imádkozásban és megtanulnának bizonyságot tenni társaiknak. Szeretnénk az ő nyelvükön közelebb hozni, érdekfeszítőbbé tenni számukra azt az örömhírt, ami mindannyiunknak reménységet ad. Először bibliai fogalmakat tanulunk meg együtt – játékosan. Mi a hit, a kegyelem, az üdvösség, az új föld. Aztán olyan személyek jellemét fogjuk tanulni, akik valamiben példaképeink lehetnek. Bátorságban, kitartásban, odaszánásban, munkában. Távlati tervünk között szerepel az is, hogy a szülőknek segítsünk abban, hogyan tartsanak gyermekeiknek esti áhítatot. Ötleteket szeretnénk adni ehhez, hogy ne laposodjon el, ne váljon unalmassá ez a nagyon fontos idő. Hogy örömmel várják mind a szülők, mind a gyerekek az esti foglalkozások idejét. Tervezzük még egy „Szülők Iskolája” program elindítása is, ahol kerekasztal beszélgetés formájában arról lenne szó, milyen problémák adódnak a gyermeknevelésben, hogyan lehetnénk hitelesebb szülők, milyen fegyelmezési eszközök vannak, és mire jó a „szeretet-nyelv”. Segítő javaslatokat, ötleteket szeretnénk kérni tőletek. Szeretnénk olyan szülőket keresni, ill. találni, akik szívesen eljönnének egy-egy ilyen kerekasztal beszélgetésre, ill. gyerekeket szeretnénk hívni 7-12 éves korig, akikkel a kreatív foglalkozásokat tarthatnánk. Köszönjük támogató imáitokat, valamint várjuk ötleteiteket, elképzeléseiteket! (Gyürüs Istvánné Panni)

MÉDIA

- A Magyar Evangéliumi Rádió Alapítvány (MERA) egy felekezetközi evangéliumi rádió. - A MERA a Trans World Radio (TWR) partnerszervezete, amely a világ egyik legnagyobb rádiója, szerte a világon több, mint 180 nyelven sugározza Isten igéjét. - Ennek a munkának a részese a MERA a magyar nyelvterületen. A MERA azzal a fő célkitűzéssel alakult, hogy a rádió eszközeivel elősegítse a Jézus Krisztusról szóló örömhír és a keresztyén életszemlélet terjesztését. E cél érdekében feladatuknak tekintik: a keresztyén közösségek és személyek, valamint az evangéliumra nyitott emberek segítését társadalmi küldetésük betöltésében, az ifjúság nevelését, életszemléletének alakítását, a társadalom peremére

szorultak lelki felkarolását, rendszeres tanácsadást és kapcsolattartást levelezés és találkozók szervezése útján, a határainkon túl élő magyarokkal való lelki és nyelvi közösség ápolását, kölcsönös segítő kapcsolattartást a hasonló célú hazai és külföldi szervezetekkel. A Trans World Radio-t 1952 február 11én alapította dr. Paul E. Freed Spanyolországban. Az első adás „Tanger hangja” néven 1954 február 22-én szólalt meg Spanyolországban angol és spanyol nyelven. Az adásokat Tanger-ből, Marokkóból sugározták. 1956 január 1-én kiterjesztették a sugárzást 40 országra, több, mint 20 nyelven. A szervezet a Trans World Radio elnevezést 1959 végén kapta. 1960-ban a TWR átköltözött Monte Carlo-ba, és az evengélium sugárzását arról az átjátszóról folytatta, amelyet a náci propaganda terjesztésére építettek és használtak második világháború alatt.

A rövidhullámú adások mellett 1992. október 1-én középhullámon is megszólalt az első magyar nyelvű adás. A középhullámú adások sugárzása még ma is Tiranából történik, arról az adóállomásról, amelyet az oroszok terveztek és a kínaiak építettek azzal a céllal, hogy a kommunizmus és az ateizmus eszméit hirdesse Kelet-Európa népeinek.

Kulcsár Tibor baptista lelkipásztor, a MERA vezetője, örömmel ajánlotta fel, hogy átadják műsoraikat a KONTAKT Rádiónak. Így a középhullámú (1395 KHz) és rövidhullámú (41m) sugárzás mellett most már az FM (87,6 MHz) hullámhosszon is hallgatható lesz az Evangéliumi Rádió adása. Köszönjük szépen!

A KONTAKT Rádióban a következő műsorok indultak a Hetednapi Adventista Egyház Budapest Terézvárosi Gyülekezete közreműködésével, támogatásával: Műsor címe, témája Hogy szépen induljon a nap – reggeli áhítat

Mikor hallható? minden nap 07.00

Miért éppen komolyzene? Juhász Zsuzsa műsora Emberöltők talapzatán - Szigeti Jenő műsora Bibliáról másképpen - Kötetlen beszélgetés Dr. Erdélyi Lászlóval Mindennapi jelenünket ... - Kamarás István műsora Pillanatképek Istenről „Akkor és most” - tanulmányok a Jelenések könyvéről Bibliai Szabadegyetem Olvasósarok - Gyarmati Gyöngyi ajánló műsora A kegyelem ruhái Esti mese Istentisztelet Evangélium hirdetése A Biblia és az emberi érzelmek Isten tisztelete

minden 2. csütörtök 13.00, ism.: hétfő, szerda, péntek 01.00 , péntek 13.00 csütörtök 15.00 hétfő 16.00 minden 2. csütörtökön 13.00, ism.: minden 2. kedden 15.00 hétfőn, szerdán 20.20, ism.: kedden, csütörtökön 01.00 kedd 13.00, csütörtök 16.00, szombat 19.00 minden nap 21.00, kivéve csütörtök minden nap 23.00 kedden és csütörtökön 07.30 csütörtök 11.00, péntek 19.00 minden este 18.00 szombat 13.00 kedd 16.00, szombat 11.00 , vasárnap 11.00 szerda 11.00, szombat 15.00, vasárnap 19.00 hétfő 11.00, vasárnap 17.00

Pál első és második levele a Thesszalonikaiakhoz

péntek 11.00

Érdekességek a Bibliából - Tokics Imre műsora

csütörtök 14.00

Gyermek műsorok -Gyűrűs Pannival

változó

Vallás és Kultúra - Szigeti Jenő és Tokics Imre beszélgető műsora


5

PROGRAMOK BIBLIAI SZABADEGYETEM 2012/2013 SZEPTEMBER 17-TÓL MINDEN HÉTFŐN ESTE 6 ÓRAKOR a BIBLIAI SZABADEGYETEM kétéves programsorozata folytatódik olyan emberek számára, akik általános műveltségüket szeretnék bővíteni a Biblia megismerésével, olyan előadóktól, akik éveket áldoztak a Biblia egy-egy könyvének megismerésére. A BIBLIAI SZABADEGYETEM mindenki számára nyitott. Külön ajánljuk a pedagógusok figyelmébe, mivel a tanfolyam a vonatkozó kormányrendelet szerint akkreditált pedagógus-képzési program, melyről igazolást kapnak a résztvevők. Minden érkelődőt szeretettel várunk!

Szeretnél-e tudatosabb lélekmentővé válni? Ha IGEN, akkor szeretettel várunk egy gyakorlati misszióképző előadás-és beszélgetés sorozatra

BIBLIAI SZABADEGYETEM 2012/2013 ÉVES PROGRAMJA Szeptember 17.

Bevezetés az Újszövetségbe

Szeptember 24. Máté evangéliuma

Dr. Szigeti Jenő Dr. Szécsi József

Október 1.

Márk evangéliuma

Dr. Tarjányi Béla

Október 8.

Lukács evangéliuma

Dr. Tokics Imre

Október 15.

János evangéliuma

Dr. Karasszon István

Október 22.

Az apostolok cselekedetei

Dr. Szigeti Jenő

Október 29.

Pál levele a Rómabeliekhez

Dr. Pecsuk Ottó

November 5.

Pál első levele a korinthusbeliekhez

Drs. Simon Zsolt

November 12.

Pál második levele a korinthusbeliekhez

Dr. Tokics Imre

November 19.

Pál levele a galáciabeliekhez

Drs. Kormos Erik

November 26.

Pál levele a efézusbeliekhez

Zarka Péter

December 3.

Pál levele a filippibeliekhez

Dr. Tokics Imre

December 10.

Pál levele a kolossébeliekhez

Dr. Szigeti Jenő

December 17.

Pál levele Titushoz Pál levele Filemonhoz

Dr. Tokics Imre

2012. november 4-től vasárnap délutánonként 5 órakor Az előadások témái: 1) Krisztus módszere: a személyes evangélizáció 2) Mindennapi lehetőségeink 3) Látogatás és bibliaóra 4) Meggyőzés, vagy meggyőződés 5) Naponkénti áhítat és az ima ereje 6) Döntésre hívás, döntésre segítés A program helyszíne:

Hetednapi Adventista Egyház Budapest Budai Gyülekezete 1118 Budapest, Szüret utca 19. Tanuljunk együtt ! Beszéljük meg ! Induljunk együtt a missziómunkába!

Gyülekezetünkben kerül megrendezésre a

WHITE KONFERENCIA 2012. november 10-11.

Vendég előadók: James Nix Dr. Cindy Tutsch a WHITE INTÉZET vezetői A program szombaton 9.30 - 17.00

MINDENKIT SZERETETTEL VÁRUNK!

vasárnap 9.00 - 16.00 óráig tart.

További információ: http://atf.adventista.hu http://adventista.hu/terezvaros

Mindenkit szeretettel várunk!

6


MŰVÉSZETI ESTEK A KERESZTÉNY MŰVÉSZETI ESTEK idén őszi első programja Páskulyné Kovács Erzsébet költői estje volt, Nyári István rendezésében. Az egyik legismertebb adventista költőnő, Páskulyné Kovács Erzsébet az idén halt meg, 87 éves korában. Életéről így vallott egy beszélgetés kapcsán: „Nagyon esendő vagyok és nyomorult. Éppen ezért olyan sokszor találkoztam Istennel: a bajokban, próbákban, a nyomorúságban. Megszégyenültem, amikor nem hittem, amikor keseregtem. Tudtam sírni a mások baján és beleérezni mások fájdalmába. Nekem is fájt.” Az irodalmi összeállítás életének ezeket az eseményeit, küzdelmeit próbálta nyomon követni versei, valamint az elhangzott kórusművek és orgona közjátékok által. Az irodalmi est közreműködői voltak: Fleischer Istvánné, Nyári Éva, Nyári István, Szigeti Gyopár, Tokics Ildikó (vers) Oláh Gábor (orgona), a BUDAPEST TERÉZVÁROSI GYÜLEKEZET ÉNEKKARA, Viktor Zsuzsanna vezényletével.

„Amíg hozzád jutok...”

2012. őszi-téli programsorozat

Nehéz bevallani, tán nem is tudom. Hányszor botlottam, buktam el az úton, amin feléd megyek.

DR. BEDNARIK ANASZTÁZIA

Arcom pirulása maradt csupán, hogy megbocsátasz mindezek után mégis énnekem.

Őszi ünnepeink - ég és föld

Nincs bennem semmi jó, csupa bűn vagyok, elragadnak még régi indulatok, s a lelkem megremeg.

orgonaművész egyházzenei hangversenye

november 10. szombat este 6 óra

Sokszor keresem miértjét a bűnnek, s ha lelkem viharai csendesen elülnek, választ kapok.

Vendégségben a

Ádám vesztette el az első nagy csatát, az én életem csupán egy folytatás, amíg Hozzád jutok. Páskulyné Kovács Erzsébet



ÉVVÉGI ÜNNEPI PROGRAMJAINK:

december 22. este 6 óra

ADVENTI ÜNNEPÉLY december 26.

Tóka Szabolcs Karácsonyi orgonahangversenye vendégművészekkel december 31. hétfő este 6 óra ÉVZÁRÓ HÁLAADÓ ÜNNEPÉLY

Műsor: J. S. Bach: E-dúr toccata BWV 566 J. S. Bach: Aus der Tiefe rufe ich… koráleljáték BWV 745 Liszt Ferenc: Funérailles Liszt Ferenc: Gyászóda Liszt Ferenc: Á-dúr legenda J. S. Bach: g-moll fantázia é s fúga BWV 542

József utcai Baptista Gyülekezetben december 2. vasárnap délután 5 óra

A baptista testvér-gyülekezet meghívására az adventi várakozás jegyében egyházzenei áhítatot tartunk, melyre a művészeti estek minden közönségét, és további vendégeket is szeretette várunk. Helyszín: 1084. Budapest, József utca 12. Közreműködik: Budapest Terézvárosi Adventista Gyülekezet Énekkara vezényel: Oláh Gábor

A Terézvárosi Gyülekezet Énekkara meghívást kapott Debrecenbe, a BIBLIAI SZABADEGYETEM helyi sorozatának záró előadására, melynek keretében Páskulyné Kovács Erzsébet költői estjét adjuk elő.

„Amíg hozzád jutok...” Az előadás helyszíne:

Debrecen, Aranybika Szálló Színházterme Időpont: 2012. december 15. szombat este 6 óra.

MINDENKIT SZERETETTEL VÁRUNK! A BELÉPÉS INGYENES.


7

RIPORTOK NEMZETKÖZI LELKÉSZÉRTEKEZLET SZLOVÉNIÁBAN 2012. augusztus 21-25., Rogaska

„Tegyük ismertté Istent!” 44. Magyar Biblia Konferencia Amerikában

Ez volt a mottója a Transzeurópai Divízió ötévente megrendezésre kerülő európai lelkészértekezletének Szlovéniában, Rogaskán, 2012. augusztus 21. és 25. között.

„Mindezt annál inkább tegyétek meg, mert jól tudjátok, milyen időket élünk! Itt az ideje, hogy végre felébredjetek az álomból! Hiszen most már sokkal közelebb van hozzánk a szabadulás, mint amikor hívőkké lettünk” (Róma 13:11).

Összejövetelt tartottak az észak-amerikai és a Kanadában élő magyar adventisták 2012. július 13. és 15. között. Az évenként megrendezésre kerülő találkozóra, melynek mottója: „Itt az ideje, hogy…FELÉBREDJETEK!” (Róma 13:11), dr. Tokics Imre, gyülekezetünk lelkésze kapott meghívást, hogy legyen a program főelőadója. „A reformáció és megújulás egyik fontos része az ébredés, amely nélkül nincs misszió és lelki növekedés. Isten lelki házának felépítéséért kell munkálkodjunk, egyénileg és közösségileg” – hangsúlyozta előadásában Tokics testvér. Az igen gazdagon terített igei gondolatokon túl a zene, az ének és a versek, mind összekötötte a különböző gyülekezetből érkező testvéreket. Megragadó és múltat idéző emlékeket ébresztett a gyermekek szolgálata, akik őrzik a magyar nyelv és kultúra szépségeit. A szekció ülésen dr. Hangyás László testvér, a Clevelandi Magyar Adventista Gyülekezet lelkésze is tartott előadást. A konferencián jelen volt a New Jersey Egyházterület képviselője is. A háromnapos találkozót a Perth Amboy-i Adventista Gyülekezet szervezte meg, akik örömmel és odaadóan igyekeztek minden Amerikában élő magyar ajkú adventista testvért meghívni a konferenciára. Andrea Sestak és Chris Gherzan családja sokat fáradozott a konferencia eredményességéért. A jelenlevők sok áldást merítettek az együttlét során. Jövőre New York városában kerül megrendezésre a MAGYAR BIBLIA KONFERENCIA. Isten áldását kívánjuk a külhonban élő magyar testvérek számára! (TINÉ)

Cowell Copper a GK alelnöke, Gaya and David Currie

A különleges alkalmon a Generál Konferencia három alelnöke, Mark A. Finley, Lowell Cooper és Artur Stele, továbbá a Lelkészi Osztály vezetője Jerry Page és munkatársa Derek Morris, és meghívott előadók, köztük Whitley Phipps világhírű énekes, börtönmisszionárius is jelen volt a konferencián. Az előadások, a zenei szolgálatok a nagy misszióparancsra utalva bátorították a résztvevőket arra, hogy egyre jobban töltsék be küldetésüket és vigyék el a Jó Hírt a családjukba, a munkahelyükre, a szomszédjuk, és az ismeretségük körében. Az összejövetel célja egyrészt a lelkészek lelki növekedésének erősítése, másrészt a megújulás és reformáció jegyében adott lelkesítést a nagy misszióparancs végzéséhez. Erre az alkalomra hivatalos volt minden lelkészházaspár a Divíziónk területéről. A programot a Transzeurópai Divízió munkatársai szép összhangban Janet Page, szervezték, igazi csapatmunkával. a GK Lelkészfeleségek Jelentős és színvonalas munkát Egyesületének elnöke végzett a TED Média csapata is, akik

A Magyar Bibliai Konferencia résztvevői

8


és Tokics Mária

az egész programot élőben közvetítették az interneten keresztül. (TINÉ) Dr. Tokics Imre tolmácsol a konferencián

EGYHÁZ

KRISZTUS

?

vagy a kultúra

Van-e olyan kérdés, amely arra érdemes, hogy megosztottságot, szembenállást hozzon létre a „maradék” gyülekezetben? Van-e olyan bibliai felismerés, amely eddig elke-

„A próféták a hazugság nevében jöven-

rülte figyelmünket, de most sürgős megoldásra

dölnek, a papok azt tanítják, ami nekik

várt 2012-ben a Hetednapi Adventista Egyház világszéles missziómunkájának beteljesítésében? A kérdésre egyetlen válasz adható: nincs olyan kérdés, és nem teremthető olyan helyzet, amely az egység ellen gondokodik, dönt és cselekszik. Mégis a Hetednapi Adventista Egyház ÉSZAK-AMERIKAI COLUMBIA UNION választókerülete 2012. július 29-i konferenciáján hozott határozatával visszautasította a GENERÁL KONFERENCIA (GC) irányelvét és szabályzatát a nők lelkészi felszentelésének kérdésében. A dél-kaliforniái PACIfiC UNION Konferencia hasonló döntést hozott augusztus 19-én. Ez a történelmi jelentőségű esemény törést eredményezett az érintett uniók, valamint a világszéles egyház döntő többsége között az egyház alapelvét tekintve ebben a kérdésben. Az Adventista Egyház közel 150 éve következetesen képviseli azon álláspontját, miszerint férfiakat szentel fel lelkészi szolgálatra. Ezen alapelv a Szentírás több, világos kijelentésén alapul. A kérdés vizsgáltató - ez folyamatban is van -, azonban az egyház bármely szervezetének szándékos szembehelyezkedése a egyház egységes elveivel, szabályaival, nem elfogadható el és nem támogatható. Különös aggodalomra ad okot az a tény, hogy a COLUMBIA UNION KONFERENCIA TED WILSON, a General Konferencia Elnökének világos, őszinte felhívása ellenére hozta meg döntését. Wilson testvér, a világszéles egyház elnöke arra figyelmeztette a konferenciát személyesen a konferenciát megnyitó áhítaton elmondott beszédében, hogy ez

tetszik. És a népem kedvét leli benne. De mihez fogtok majd, ha eljön a vég?

a megosztó szavazás súlyos következményeket okoz, és az egység megbomlásához, „töredezéséhez”, meghasonláshoz vezet. A nők lelkészi felszentelésének kérdése hosszú idő óta, időről-időre felmerülő kérdés az egyházban. A 2010. évi Generál Konferencia (GC) ülése arról határozott, hogy a kérdést alapos tanulmányozás után a 2015. évi következő ülésén viszik a GC elé döntéshozatalra. Ennek az időszaknak a folyamatában vagyunk, amikor is a GC 2011. évi őszi éves ülésén az Észak-Amerikai Divizió (NAD) és a Transz-Európai Divízió (TED) „ellentmondást” nyújtott be, kérvényezve, hogy területeiken a tisztségviselők felszentelés nélkül is kaphassanak megbizatást vezető pozíciók ellátására, beleértve a nőket is, de a kérelem nem kapott megfelelő támogatást. Hangsúlyozták, hogy ez nem burkolt indítvány a nők felszentelése érdekében. A TED megfogalmazta részletes állásfoglalását e kérdésben, mely ismertetésre került többek között a legutóbbi TED Lelkészértekezleten is (2012. augusztus 21-26 Rogaska, (www.ted-adventist.org/ news). A TED teljes mértékben elkötelezett a nők felszentelésének kérdésében, és ennek értelmében a Columbia Union határozatát irányadónak tekinti, azonosul annak tartalmával, de Bertil Wiklander divízióelnök úgy foglal állást, hogy nem hoz a divízió területére érvényes olyan döntés, amely szembehelyezkedik az egyház jelenleg érvényes szabályzatával. A nők felszentelésének kérdésében a hullámok még nem jutottak el közvetlenül

(Jer 5:31)

hozzánk, és nem keltenek zavart a gyülekezet tagjainak körében. Célunk az, hogy a Terézvárosi Gyülekezetben az „ajtóban megállítsuk” ezt a kérdést, azzal a véleményünkkel, hogy nincs olyan kérdés, és nem teremthető olyan helyzet, amely az egység ellen gondolkodik, dönt és cselekszik. Továbbá egy olyan kérdésben, amelyre a Szentírás, benne az Újzszövetség világos iránymutatást ad, csak a Generál Konferencia hozhat döntéseket, az egyház illetékes teológiai grémiumainak ajánlása alapján . Minden más irányú „kigondolás”, törekvés és cselekvés nem Istentől van.

TED WILSON beszéde teljes terjedelemben megtalálható:

www.christorculture.com

A zért bízunk az ima erejében,

mert Isten megígérte, hogy minden válságos helyzetben folyamatosan a jóért fog munkálkodni. Hiszünk abban, hogy Isten akarata végül mindig beteljesedik. (Marjoire T. Thompson)


9

NEKROLÓG Két hónappal a 103. születésnapja előtt elaludt az Úrban Nimsz Lajosné, született Vidi Ilona testvérnőnk, gyülekezetünk és egyházunk legidősebb tagja.

Hosszú életének nagyobb részét itt töltötte velünk, a Budapest Terézvárosi Gyülekezetben. Soha, egyetlen istentiszteletről, vagy imaóráról nem maradt el, csak ha beteg volt. Nagyon szeretett élni, és mindig ki is fejezte háláját Istennek, amiért megtartotta őt több, mint száz évig. A 100. születésnapján tartott ünnepségen csodálatos beszédet mondott, mindenkit hálára késztetve és lelkesítve az Isten iránti hódolatra. Nem akart meghalni, bár tudta, hogy az élők és a feltámadottak együtt találkoznak majd Jézussal az Ő eljövetelekor. Szeretett volna még velünk maradni, és szolgálni az Urat. Utolsó napjaiban azonban már megnyugodott,

Nimsz Lajosné (1909-2012) Ilonka néni 1909. október 23-án született, Celldömölkön második gyermekként látta meg a napvilágot, szegény családban, katolikus hívő szülők gyermekeként. Akkor, azon a napon vásár volt, ott vígadt az édesapa. Nem örült a baba születésének, mert el kellett jönnie a búcsú örömteli forgatagából meglátogatni a kis Ilonkát. Egész gyermekkorára kihatott az édesapja haragja, ráadásul beteges gyermek volt. Nem bírta a fizikai munkákat úgy, mint nővére, aki a szeretett gyerek (liebling) volt az édesapa szemében. Édesanyja szeretetben, példamutatóan nevelte a lányait, katolikus értékek szerint. Ilonka varrónőnek tanult Keszthelyen. A kifinomult ízlésű nagylánynak jobban tetszett a városi élet, ezért elhatározta, hogy felnőttként, önálló életet kezd a fővárosban. Újsághirdetésére azonnal el tudott helyezkedni szakácsnő és gyermekvigyázói állásban. A II. világháború után ismerkedett meg az adventistákkal. Rákoscsabán egy üresen álló kertes házba kerültek a férjével, Lajos bácsival, aki a Szürketaxinál (az akkori taxi vállalatnál) volt fuvolás és gépkocsivezető. Nagy kert tartozott a kis házhoz és a telek körül nem volt kerítés, és a környéken csak náluk volt kút. Így sokan odajártak a környékről vízért, hiszen akkor a legtöbb házban még nem volt vezetékes víz, az emberek kútra jártak ivóvízért. Így az egyik szintén vízért odajáró asszonytól hallott Ilonka néni először az adventistákról. Az ő hívására

10

és imájában azt kérte, hogy Isten vegye magához. Ez megtörtént 2012. augusztus 26-án 12 órakor. is ment el egy sorozatra, amit egy közeli nagyobb parasztházban tartott egy Miklós nevezetű lelkész. Végigjárta a sorozatot, közben és utána is szorgalmasan olvasta, tanulmányozta a Bibliát. Így aztán férjével együtt hamarosan el is fogadták az igazságot és a „B” gyülekezet tagjai lettek. 1950-ben keresztelkedett meg, s azóta leghűségesebb tagja volt gyülekezetünknek. Nimsz néni és a férje pályázat útján 1953-tól 1960-ig a Székely Bertalan utcában voltak gondnokok, így kerültek az „A” gyülekezetbe és beljebb a fővárosba. Itt érték őket az 1956-os forradalmi események is. Akik akkor nem éltünk, nehezen tudjuk elképzelni, hogy a Szondi utcában végig szovjet tankok álltak, s ha valami mozdult egy ablakban, vagy kapualjban, már süvítettek is a gyilkos golyók. Az október végi, november eleji események alatt és után több mint egy hónapig teljesen egyedül voltak a gyülekezet házában, a testvérek feléjük sem mertek nézni. A harcok alatt történt, hogy Tóth Gyula könyvevangelista náluk lakott néhány napig, miután Pesten ragadt és már nem tudott Budára hazamenni. Ekkor kenyeret csak a Szív utcai péknél lehetett kapni, s mivel a férfiakat az oroszok, akárcsak 1944-1945-ben, sokszor kérdezés nélkül összegyűjtötték és elvitték, ezért Ilonka néni vállalkozott rá rendszeresen, hogy elmegy hármuknak élelemért. Mindig sokan álltak a pékségnél sorban, főleg lányok, asszonyok. Az egyik alkalommal


egy tank állt meg a Szondi utca sarkán, s befordítva a csövét a Szív utcába, egy géppuska sorozatot küldött a kenyérért sorban állók irányába. Mindenki hanyatthomlok menekült, s egy áldott állapotban lévő fiatalasszonyt a tömeg fellökött, de mindenki futott tovább. Ilonka néni hazaérve sírva mesélte el az esetet, és a Jó Isten bocsánatért esedezett, hogy ő sem állt meg segíteni. Még sokáig gyötörte ezért a lelkiismeret furdalás. Egész életét a családnak és a gyülekezetnek áldozta. Mivel nem volt saját gyermeke, így a nővére gyermekei, unokái jelentették számára a családot.

Csak átlépsz - részlet Mikor elcsendesedik bennünk már az élet, zárójelben maradnak a szavak. Az elme meggondolja kétszer is, mit a szájnak kimondani szabad… Csak átlépsz egy vonalon könnyedén, megnyugodva: Boldogan mégy el innen: Tudod, hogy kezed fogja Aki adta az életed, Aki adta halálod, Aki látta küzdelmedet: Aki vérén megváltott. Páskulyné Kovács Erzsébet

NEKROLÓG id. Szabó Miklós (1918-2012) „Boldogok a halottak, akik az Úrban haltak meg.”

Id. Szabó Miklós 1918. december 16án született a Szabolcs megyei Buj községben. Szegény családból származott, kilencen voltak testvérek, sorrendben ő volt a hatodik. Testvérei közül, csak hárman mondtak igent Jézus, hívó szavára. Az orosz fronton, fogadalmat tett, ha innen épségben hazajut, Isten kezébe teszi le életét. 1943. július 4-én szövetséget kötött az Úrral, és több mint 69 éven át hűséggel szolgálta Őt. Még ebben az évben megismerkedett Erdősi Magdolnával, akit később feleségül vett, és a házasságból két gyermek született, Miklós (1946), és Magdolna (1947). A negyvenes években könyvevangélista szolgálatot végzett Nyíregyházán, és a környező településeken. 1955-ben Vecsésen talált új otthont, és itt 1958. február 2-án 28 taggal megalakult a gyülekezet. Az Egyháztanács megbízta, az újonnan alakult gyülekezet vezetésével, majd 1961-ben presbiteri szolgálatra avatták fel. Évtizedeken keresztül hűséggel végezte feladatát, majd 1982-től Terézvárosi Gyülekezet tagja lett, és haláláig itt is maradt. A civil munkája mellett, rendszeresen igehirdetői feladatokat is ellátott, nemcsak a helyi, hanem néhány pesti gyülekezetben is. Az emberekkel nagyon könnyen tudott kapcsolatot teremteni, és ekkor mindig kihasználta a lehetőséget, hogy bizonyságot tegyen hitéről, és Megváltójáról. A Biblia elveihez mindig hűséges maradt. Munkahelyein mindig felvállalta hitbeli meggyőződését, munkatársai elfogadták istenhitét és tiszteletben tartották elveit. Hitélete mély, megfontolt és őszinte volt. Presbiterként mindig szívén viselte a gyülekezet minden tagjának életét, és sorsát. Mindig az Istenbe vetett hite és

reménysége vezette őt, és szükség esetén, fáradságot nem ismerve, önzetlenül segített a rászorulókon. Igaz, példamutató hívői életet élt. Élete utolsó leheletéig szerette Istenét, akit egy életen át hűségesen szolgált. Életét az Isten iránti feltétlen engedelmesség, az Úr törvényének a betartása jellemezte. Minden tekintetben példaképévé vált környezetének. Elmondta az utolsó látogatások egyikén, hogy biztos nagyon szereti őt az Úr, hogy ilyen hosszú élettel ajándékozta meg. Alázatossága, hűséges élete, és az Úrhoz való ragaszkodása példa lehet számunkra. 12 évvel ez előtt elvesztette szeretett feleségét, segítőtársát, akivel 55 évig éltek együtt hűségben, boldogságban. Mivel nehezen viselte az egyedüllétet, lánya közelébe költözött, aki áldozatos munkájával gondját viselte, könnyebbé tette életét. Apuka a hétköznapokon is testvéri közösségre vágyott, és egy idő után, a Gyulai Adventista Szeretetotthon lakója lett. Nagyon jól érezte magát ebben az Intézetben. Az idős lakótársait is szerette, bátorította, ha kellett, vigasztalta is őket. Mindig, mindenkihez volt egy-egy kedves szava, vagy humoros megjegyzése. A személyzettel is kiváló kapcsolatot alakított ki, akik élete utolsó, nehezebb időszakát, áldozatos munkájukkal, lelkiismeretes ápolásukkal megkönnyítették. Sajnos a két balesete véglegesen megpescsételte sorsát, így már a gondos ápolás ellenére sem tudott többet lábra állni. Egyszerűsége, szerénysége, jókedve, vidámsága, hiányozni fog. Emlékét kegyelettel megőrizzük, és hisszük, hogy hamarosan találkozni fogunk Isten országában. A temetési szertartást Bodnár János testvér végezte. A ravatalnál, Jel:14:13, és a 2Tim. 4:78 igéket olvasta fel vigasztalásul, hogy „Boldogok a halottak, akik az Úrban haltak meg.” Továbbá Pál példáját említette, amikor

már érezte a halála közeledtét, az apostol elmondta, hogy „Ama nemes harcot megharcoltam, futásomat elvégeztem, a hitet megtartottam, végezetre eltétetett nekem az igazság koronája.” A sírnál, a feltámadás reménységének gondolatait folytatva, ismét Pál leveleiből (a 1Thess 4:17-18, 2Kor 1:3-4) hallhattuk a vigasztalás igéit. Apuka, a mielőbbi viszontlátásig pihen földi nyughelyén. A sírnál, a végtisztességet tevők népes gyülekezete vett Tőle végső búcsút. ifj. Szabó Miklós

Hegyes István (1929-2012)

Váratlanul távozott közülünk Hegyes István testvérünk 2012. szeptember 5-én, aki az 1950-es évektől kezdett az adventista gyülekezetbe járni, Budapesten, a Baross utcában. 1974-től volt tagja gyülekezetünknek. Később a Csepeli Gyülekezethez csatlakozott, végül újból visszatért a Budapest Terézvárosi Gyülekezetbe. Hűségesen szolgálta az Urat. Missziólelkületű volt, amerre járt mindig osztogatta az Ellen G. White könyveket, mely által többen megismerték az Urat és megkeresztelkedtek. A vigasztalás Igéit dr. Tokics Imre, gyülekezetünk lelkésze szólta az egybegyűlt rokonságnak, az ismerősöknek, a szomszédoknak a Ráckevei temetőben 2012. szeptember 7-én, pénteken délután, ugyanazon a napon, melyen Nimsz Lajosné testvérnő temetése volt. Kívánjuk az Úr vigasztalását özvegye, Erzsike néni számára, és a feltámadás reménységébe vetett hitet. (TINÉ)


11

GYÜLEKEZET ÖNÉRTÉKELÉS - ÖNVIZSGÁLAT - BŰNVALLOMÁS „Ti vagytok az én tanúim, így szól az Úr; és szolgám, akit elválasztottam, hogy megtudjátok és higgyetek nékem és megértsétek, hogy én vagyok az, előttem Isten nem alkottatott, és utánam nem lesz!” (Ésa 43:10) Gyülekezetünk megújulásában és lelki fejlődésében nagyon sok dologban haladtunk előre az utóbbi időben. Leginkább azonban nem a sikerek és az eredmények keltenek bennünk reménységet, hanem az új feladatok és az előttünk megmutatkozó lehetőségek. Mert akinek az Úr feladatokat ad, annak az eredményéről is gondoskodik. Soha nem ad olyan feladatot az Úr, aminek a végrehajtását nem támogatná, vagy nem biztosítaná a hozzá szükséges eszközöket, amelyeknek persze mindig vannak feltételei. Mik ezek a feltételek? Az Úrnak sok elvárása van az Ő népével kapcsolatban. Vannak olyan dolgok, amiket minden nap teljesítenünk kell - ezeket akár a hitéletünk „rutin feladatainak” is nevezhetnénk, bár nem helyes így tetkintetnünk. (Tízparancsolat szerinti élet, Hegyibeszéd tanításainak alkalmazása, egymás iránti szeretet a gyakorlati életünkben, stb…) Amikor pedig egy újabb szakaszt akar elindítani az Úr az Ő népének életében, akkor mindig ugyanazt kéri: - előkészületet, - önvizsgálatot, bűnbánatot, - elkötelezettséget. Nézzünk néhány példát, hiszen nagyon szeretjük a Biblia történeteit tanulmányozni, azokra építeni hitünket, cselekedeteinket.

MÓZES, IZRAEL - Isten elindította az Ő kiválasztott népét, hogy új szakaszt nyisson életükben, amelynek a lényege Isten megdicsőítése lett volna itt a Földön. Hogyan kezdődött ez? „Isten felszólítására... Mózes és az ő szolgája Józsué felmentek az Isten hegyére, hogy találkozzanak Istennel. „Akkor felméne Mózes a hegyre; és felhő borítá el a hegyet. És az Úr dicsősége szálla alá a Sinai hegyre” (2Móz 24:1516). Hat napig felhő borította be a hegyet Isten különleges jelenlétének jeleként. Isten azonban nem adott semmiféle kinyilatkoztatást magáról vagy közlést akara-

12

táról. Isten ezt mondta: „Jöjj fel hozzám a hegyre és maradj ott”. Bár Isten próbára tette türelmét és engedelmességét, de Mózes mégsem fáradt bele a várakozásba és nem hagyta el helyét. A várakozásnak ez az időszaka az előkészület és az alapos önvizsgálat ideje volt. Még Istennek ez a kedvelt szolgája sem léphetett be azonnal Isten jelenlétébe és viselhette el dicsősége megmutatását. Ezt a hat napot arra kellett felhasználnia, hogy szíve megvizsgálásával, elmélkedéssel is imádsággal teljesen átadja magát Istennek, mielőtt el tudott volna készülni Teremtőjével való közvetlen beszélgetésre.” (Pátriárkák és próféták 271. old.)

JÉZUS - „Jézus pedig Szentlélekkel telve, visszatére a Jordántól és viteték a Lélek által a pusztába” (Lk 4:1). Márk leírása még többet mond. Így szól: „És a Lélek azonnal elragadá őt a pusztába. És ott volt a pusztában negyven napig kísértetve a Sátántól és a vad állatokkal vala együtt” (Mk 1:12-13). „És nem evék semmit azokban a napokban” (Lk 4:2). Jézust Isten Lelke vezette a pusztába, ahol Sátán megkísértette. Krisztus nem kereste a kísértést. Azért ment a pusztába, hogy egyedül legyen, és elmélkedhessen küldetéséről, munkájáról. Böjtöléssel, imával vértezte fel magát az előtte levő, vérrel hintett útra. De Sátán tudta, hogy a Megváltó a pusztába ment, és ezt az alkalmat találta a legalkalmasabbnak, hogy megközelítse. A TANÍTVÁNYOK - „Vizsgálj meg engem, oh Isten, és ismerd meg szívemet! Próbálj meg engem, és ismerd meg gondolataimat! És lásd meg, ha van-e nálam a gonoszságnak valamilyen útja? és vezérelj engem az örökkévalóság útján!” (Zsolt 139:23-24) „Krisztus mennybemenetele után a tanítványok összegyűltek, hogy alázatosan könyörögjenek Istenhez. Tíznapos önvizsgálat után elkészült az út a Szentlélek számára, hogy belépjen a megtisztított, megszentelt lelki templomokba.


Az előkészület ideje a mélységes, komoly töredelem és az önvizsgálat napjai voltak számukra. Érezték lelki szegénységüket és felülről, az Úrtól kérték a kenetet, mely alkalmassá teszi őket a lélekmentési munkákra. Nemcsak a maguk számára kértek áldást, hanem könyörögtek mások lelki üdvéért is. Tisztán látták, hogy az evangéliumot el kell vinniük az egész világnak és buzgón könyörögtek azért az erőért, melyet Jézus megígért nekik. Mi volt az eredmény? Ezrek tértek meg egy nap alatt.” (A Szentlélek eljő reátok 286. old.)

AZ ADVENT MOZGALOM - Mit tettek az emberek, amikor közvetlenül, tudva az időpontot, várták Jézust? „Kevés elragadtatott öröm volt látható a hívőkön. Inkább mélységesen kutatták szívüket, megvallották bűneiket, és elfordultak a világtól. Felkészülni az Úrral való találkozásra - ez volt a küzdő lelkek célja. Kitartóan imádkoztak, és fenntartás nélkül az Úrnak szentelték magukat. William Miller így jellemezte ezt a munkát: »Nincs nagy örömkitörés. Mintha ezt arra az időre tartogatnák, amikor az egész menny és föld együtt fog örvendezni kibeszélhetetlen és teljes dicsőségben. Nincs kiáltás; ezt is akkorra őrzik, amikor az a mennyből hangzik. Az énekesek hallgatnak; várják, hogy az angyalok seregéhez, a mennyei kórushoz csatlakozhassanak... Nincsenek eltérő nézetek: mindenkinek egy a szíve és egy a lelke.« A mozgalom egy másik résztvevője ezt a bizonyságot tette: »A mozgalom azt eredményezte, hogy az emberek mindenütt alapos önvizsgálatot tartottak, és mélyen megalázták lelküket a magasságos menny Istene előtt. Nem ragaszkodtak többé e világ dolgaihoz, kigyógyultak az ellenségeskedésből és a gyűlölködésből. Megvallották hibáikat, Isten előtt sírva, bűnbánó és megtört szívvel esdekeltek bocsánatért, és kérték, hogy fogadja el őket.

GYÜLEKEZET Emberek úgy megalázkodtak, mint még soha.”« (Nagy küzdelem 358. old.) Most mi ugyanilyen nagy lépésre készülünk: a késői eső befogadására. Ez még nagyobb jelentőségű eseménynek számít, mert ez lesz Isten utolsó nagy megnyilatkozása a világ számára. Erre indított bennünket a Lélek, és erre bíztat az Egyház vezetése, Ted Wilson, egyházunk elnöke is, világos, és rendkívül időszerű üzenetében. Erre van szükségünk, mert már nem tudjuk az embereket más módon megtérésre késztetni. Ehhez pedig ébredés és reformáció kell, mint minden hasonló nagy megmozduláshoz. Ezért van szükségünk nekünk is az önvizsgálatra és a bűnbánatra. Ne higgyük, hogy e nélkül elkészülhet az út bennünk a Szentlélek befogadására!

A

templomon kívül is kereshetjük Istent. Készítsünk kápolnát a szívünkben, s térjünk vissza időről időre, hogy szót váltsunk Vele szelíden, alázatosan és szeretettel. Nincs a világon édesebb és nagyszerűbb élet, mint az, amelyik folyamatosan párbeszédben telik Istennel. (Lőrinc testvér)

ÉBREDÉSEK - „Az ébredéseket mélységes önvizsgálat és alázatosság kísérte… Férfiak és nők tusakodva imádkoztak Istenhez mások üdvösségéért… El lehetett mondani róluk: »„megtérésre szomorodtatok meg” „Mert az Isten szerint való szomorúság üdvösségre való megbánhatatlan megtérést szerez; a világ szerint való szomorúság pedig halált szerez. Mert ímé ez a ti Isten szerint való megszomorodástok milyen nagy buzgóságot keltett tibennetek, sőt védekezést, sőt bosszankodást, sőt félelmet, sőt kívánkozást, sőt buzgóságot, sőt bosszúállást. Mindenképpen bebizonyítottátok, hogy tiszták vagytok e dolgokban” (2Kor 7:911). « (Nagy küzdelem 412. old.) ISTEN NÉPE - Az a tény, hogy Isten elismert népe szennyes ruhákban ábrázolva

áll Isten előtt, indítsa alázatra és mély önvizsgálatra azokat, akik az Ő nevét vallják… Egyénileg kell dönteni, az egyháztagság nem jelent semmit az üdvösség szempontjából. „Annak pedig, aki azt akarja, hogy neve bent maradjon az élet könyvében, most e rövid kegyelmi idő alatt kell bűnbánó szívvel és őszinte megtéréssel megsanyargatnia lelkét Isten előtt. Tartsunk mélységes, lelkiismeretes önvizsgálatot!... A felkészülés munkája személyes munka. Nem csoportosan fogunk üdvözülni. Az egyik ember tisztasága és odaszentelődése nem ellensúlyozza e tulajdonságok hiányát a másikban. …Isten minden egyes ember ügyét olyan alaposan vizsgálja meg, mintha rajta kívül nem volna senki más a földön. Mindenkinek a mérce alá kell állnia.” (Nagy küzdelem 436. old.) Mikor kell a mérce alá állnunk? Mindenki számára, aki a keresztény jellem tökéletességét akarja elérni, szükséges, hogy tetteit naponként megvizsgálja. Sok cselekedet, amely jónak számít, alapos önvizsgálat után helytelen indítékból származónak bizonyul.

A FIGYELMEZTETÉS „A mi Urunk Jézus Krisztus nevében pedig, rendeljük néktek, atyámfiai, hogy vonjátok el magatokat minden atyafitól, aki rendetlenül él, és nem ama utasítás szerint, amelyet mi tőlünk kapott.” (2Thess 3:6) Miután megtettük az önvizsgálatot, és az ébredést, és mielőtt a világot figyelmeztetnénk, először saját testvéreinket kell számba vennünk, és szorosabbra kell zárnunk sorainkat. Mikre kell figyelmeztetnünk egymást? - Testvérem, te szövetséget kötöttél Istennel, elvállaltad, hogy Krisztust képviseled! Ha ezt nem teszed meg, akkor ez csak szerződésszegéssel történhet meg! - Ha megszeged a szövetséget, nem csak magadnak okozol kárt, hanem testvéreidnek, és a közösségnek is! Szégyent hoz a vallásra azoknak a hitvalló keresztényeknek az élete, akik nem Krisztus életét élik! - Mindenkinek van feladata! A tied mi? Ha, mint Krisztus testének tagja nem hajtod végre a megbízatásodat, ki fogja ezt helyettesíteni? Akiknek neve szerepel a gyülekezet névsorában, azoknak kötelessége Krisztust képviselni és bemutatni!

Krisztus tanúivá kell válniuk, és meg kell ismertetniük az emberekkel a Krisztussal való járás és munkálkodás előnyeit! A jelenvaló igazságnak hatalommal kell megjelennie a hitvallók életében, akiknek tovább is kell adniuk azt a világnak… - Aki már eléggé eltávolodott az Úrtól, annak mindenképpen hosszú, és komoly önvizsgálatra van szüksége! Nincs helye a képmutatásnak azok életében, akikre az Úr olyan szent és ünnepélyes üzenetet bízott, mint ránk! A világ figyeli a hetedik napot ünneplő adventistákat, mert valamennyit tud a hitvallásukról és magas követelményeikről. De amikor azt látja, hogy nem élnek a hitvallásuk szerint, gúnyolódva mutogat rájuk. - Akik szeretik Jézust, azok életük minden mozzanatát összhangba hozzák akaratával... Krisztus katonái ők, akik hűséges tanúkként hordozzák határozott bizonyságtételüket az igazságról. Megmutatják, hogy van lelki hatalom, amely férfiakat és nőket képessé tesz arra, hogy egyetlen lépéssel se tántorodjanak el az igazságtól és igazságosságtól, még a világ összes kincséért se. Az ilyeneket, bárhol legyenek is, tiszteli a Menny, mert Isten akaratához igazítják az életüket, és nem törődnek azzal, hogy milyen áldozatokat kell meghozniuk.

A KÉTSÉG ÉS A SZOLGASÁG ÁLTAL MEGKÖTÖZVE

Ellen White írja életének egyik meghatározó élményéről: „Különös összejöveteleket tartottak (az adventmozgalom idején), ahol a bűnösöknek alkalom adódott, hogy ima-összejöveteleket tartsanak, és a különböző közösségekben általános ébredés mutatkozott, mert többé-kevésbé mindenki érezte Krisztus visszajövetelének hirdetéséből áramló hatást. Ha a bűnösöket felhívták, hogy jöjjenek előre bűnbánatot tartani, százan engedelmeskedtek a hívásnak, és én is többedmagammal keresztül furakodtam a tömegen és a keresők között foglaltam helyet. A szívemben azonban úgy éreztem, hogy sohasem leszek méltó arra, hogy Isten gyermekének nevezzenek. Gyakran imádkoztam Krisztus békességéért, de a kívánt szabadulást látszólag nem tudtam elnyerni. Rettenetes szomorúság töltötte el szívemet. Nem emlékeztem semmi olyan tettemre, mely ezt a szomorú érzést a szívemben plántálhatta, hanem úgy véltem, hogy nem vagyok elég jó a mennybemenetelre, hogy az sokkal fenségesebb, semhogy elvárhassam azt.


13

GYÜLEKEZET Az önbizalom hiánya és az a meggyőződés, hogy lehetetlen számomra, hogy valakivel is megértessem érzéseimet, visszatartott attól, hogy keresztény barátaimtól segítséget kérjek. Így vándoroltam hasztalan, sötétségben és kétségbeesésben miközben azok, kik tartózkodásomat nem ismerték fel, igazi helyzetemről semmit nem tudtak. A következő nyáron szüleim részt vettek a buxtoni metodista sátor-összejövetelen, melyre magukkal vittek engem. Elhatároztam, hogy komolyan fogom az Urat keresni, és ha lehetséges bűneim boscsánatát elnyerhessem. Szívemnek vá-gya volt, hogy a keresztény reménységet és békét elnyerjem, mely a hitnek gyümölcse. Nagyon felbátorodtam mikor e szavakról hallottam prédikálni: „És ekképpen meygyek be a királyhoz... ha ezután elve-szek, hát elveszek” Eszter 4:18. Megjegyzéseivel a prédikátor azokra utalt, akik a reménység és félelem között ingadoznak, vágyódnak arra, hogy bűneiktől megszabaduljanak és Krisztus megbocsátó szeretetében részt vegyenek, azonban a kétség és a szolgaság által megkötözve bátortalanok és félnek a sikertelenségtől. Ezeknek azt ajánlotta, hogy adják át magukat Istennek és késedelem nélkül bízzák magukat az Ő kegyelmére.

TARTSATOK

ÖSSZE!

AZ ÖNKÉNTES BŰNVALLÁS FORMÁI Akik áldásaikért, gyógyulásukért, vagy üdvösségükért szeretnének imádkozni, azok előtt Isten világossá tette, hogy törvényének - a természetinek és a lelkinek is - áthágása bűn, amelynek megvallása és elhagyása nélkül nem részesülhetnek áldásaiban. A Szentírás erre szólít fel: „Valljátok meg bűneiteket egymásnak és imádkozzatok egymásért, hogy meggyógyuljatok” (Jak 5:16). Mondjuk el az imánkat igénylőnek: Mi nem tudunk a szívben olvasni, sem nem ismerjük életed titkait. Ezeket rajtad kívül csak Isten ismeri. Ha megbántad bűneidet, azokat meg is kell vallani. Hogyan tegyük meg ezt? - A magánjellegű bűnt Krisztusnak kell megvallani, aki az egyedüli közbenjáró Isten és ember között. Mert „ha valaki vétkezik, van Szószólónk az Atyánál, az igaz Jézus Krisztus” (1Jn 2:1). Istent min-

ZÁRKÓZZATOK

A június 23-i KÖZÖSSÉGI NAPON komoly elhatározást tettünk annak érdekében, hogy gyülekezetünk tagjait számba véve újból megkeressük és megszólítsuk mindazokat, akik egyrészről eltávolodtak közösségünktől, - egyesek hosszú ideje nem tartják még a kapcsolatot sem velünk -, másrészről olyan súlyos erkölcsi problémákkal terheltek, melyek megoldásában felajánljuk a gyülekezet tanácsát és segítségét azok megoldásában. Hosszas egyeztetéseket tartottunk, melyeken egyénenként áttekintettük „sorainkat”, és ennek eredményeként képet kaptunk arról, kikkel szükséges rendezni a kapcsolatot. Határozott és egységes álláspontot alakított ki a gyülekezet vezetése abban a tekintetben, hogy ennek a rendezési folyamatnak a végén döntéseket is kívánunk hozni azon testvéreinkkel kapcsolatban, akik kinyilvánítják, hogy nem kívánnak a továbbiakban közösségünk tagja maradni, vagy nem tesznek komoly lépéseket annak érdekében, hogy a hitünk elvei-

14

Ezek a szavak megvigasztaltak és felvilágosítottak engem, hogy mit tegyek, ha üdvözülni akarok. Most már az utam világosabb lett, s a sötétség lassan oszladozni kezdett. Komolyan imádkoztam bűneim bocsánatáért és azon igyekeztem, hogy teljesen átadjam magam az Úrnak. (Életünk és munkánk 3-5. old.)

den bűn sérti. Tehát neki - Krisztus közvetítésével - minden bűnt meg kell vallani. - Minden nyilvános bűnt ugyanolyan nyilvánosan kell megvallanunk, mint ahogyan elkövettük. Például, ha vétkeztél azáltal, hogy visszatartottad Istentől az övét a tizedben és az áldoznivalókban, valld meg bűneidet Istennek és a gyülekezetnek, és ügyelj Isten eme parancsára: „Hozzátok be a tizedet mind az én tárházamba” (Mal 3:10). A nyilvános bűn a közzöség „ügyévé” válik, szükséges, hogy megvallása a közösség nyilvánosságát is megérintse. - Az embertársunk elleni bűnt a sértett féllel kell rendeznünk. Ne tégy bűnvallomást azok előtt, akik nem ismerik bűneidet és tévedéseidet! Ne tégy nyilvános bűnvallomást, mert ez csak kárörömre indítja a hitetleneket; hanem Isten Igéjének utasítása szerint azoknak valld meg bűneidet, akiket illet, akik nem szereznek előnyt elkövetett helytelen eljárásodból, hanem imádkoznak érted.

ISTEN NÉPE ÉRTELMESEN JÁRJON EL!

Ne nyugodjunk meg addig, amíg minden ismert bűnünket meg nem vallottuk, és akkor bizonyosak lehetünk abban, sőt kötelességük elhinni, hogy Jézus elfogad bennünket! (Dr. Erdélyi László)

SZOROSABBRA!

vel össze nem egyeztethető életvitelüket megváltoztassák. Meggyőződésünk az, hogy csak akkor tud gyülekezetünk tovább lépni a megújulás útján, ha ezt az önvizsgálatot, és ezt a tisztulási folyamatot elvégezzük. Ezért az elmúlt hetekben felkészültünk erre a folyamatra: a szószékről elhangzó prédikációk, az imaközösségi alkalmak témái, és a szombatiskolai biblia tanulmányok is mind-mind megszólítottak és eligazítottak bennünket ebben az aktuális, fontos kérdésben. Azok, akik ebben nem részesültek, azokat lelkészeink és presbitereink személyesen keresik meg. Az október 6-i úrvacsorán kiemelten ezeknek a gondolatoknak a jegyében tartottunk egyéni és közös önvizsgálatot és bűnbánatot. Mindezek után most elkötelezettetek vagyunk e folyamat véghezvitelében, és hisszük azt, hogy ez elkerülhetetlen és csak javára válik mind a hitben és keresztény életvitelükben elbizonytalanodott testvéreink, ugyanakkor a gyülekezet közössége számára is. Így legyen!


Hatalmad van elereszteni Istent, de arra nincs, hogy Ő is eleresszen. Hatalmadban van gyűlölni az Istent, de nem tilthatod meg, hogy Ő szeressen. Jézus Krisztus ellen szabadon dönthetsz. Ő a Golgotán döntött temelletted. Igét, egyházat messze elkerülhetsz: Ige, egyház mindig téged keresnek. Magad választhatod az utat, célt is, vezetésének mégse vethetsz gátat. Tagadhatod hatalmát is, létét is: nem vethetsz gátat Isten uralmának. (Elfriede Mörlin)

JEGYZET

MI VAN A TE DOSSZIÉDBAN? „Hiszen kegyelemből van üdvösségetek a hit által, és ez nem tőletek van: Isten ajándéka ez; nem cselekedetekért, hogy senki se dicsekedjék.” (Efézus 2:8-9) „JÓSÁG-MÉRŐ” a kisfilm címe. Az emberek sorban állnak egy hatalmas mérleg előtt, hogy lássák, mennybe juthatnak-e a kezükben tartott dossziékba jegyzett jócselekedeteik alapján. Jönnek vastag és vékony dossziékkal, egyesek gőgösen, arcukon széles mosolylyal. Az aktákban mindenféle feljegyzésekkel: egy kis hazugság, pár lopás, kis adócsalás - de elmondják, hogy amit csak lehetett, mindent megtettek, hogy jobb legyen a világ! Egyébként is már fiatalon megkeresztelkedtek és járnak a templomba. Egy dolog közös volt bennük: mindannyian azt hiszik, hogy elég feljegyzést gyűjtöttek össze életük folyamán ahhoz, hogy a mennybe jussanak.

Ott van a gonosztevő, akit Jézussal együtt feszítettek meg a Golgota hegyen. Senkivel nem tudta már elrendezni, megbánni, jóvátenni gaztetteit – mégis, Jézus megígérte neki, hogy ott lesz az ő országában. Gondolok Mária Magdalénára is, akiről mindenki tudta, „milyen” nő, Jézus mégis egy új fejezetet nyitott életében. A samáriai asszonyról már nem is beszélve - senkit nem dicsért meg úgy Jézus jó missziómunkájáért, mint ezt a nőt, aki több férjet is „boldogított”. Vagy a szíro-föniciai asszony, aki pogány volt, Jézus mégis megkönyörült rajta, látva mély hitét.

Sorban lezajlik a mérlegelés, és egymás után állnak a mérlegre. Azonban mindegyiküknél a mérleg jelez, és a vizsgálatot végző angyal kimondja az ítélete: KEVÉS! NEM ELÉG! - és a dossziék sorban a szemétkupacra kerülnek. Végiglapoztam gondolatban számos bibliai történetet és személyt. Bár Mózes idegességében és haragjában kétszer sújtott a kősziklára, mégis Isten magához vette őt. Illés hozzánk hasonlóan elfáradt, kimerült volt, olyannyira, hogy a halálát kívánta, sőt egy percre még Isten szabadító erejében való bizalmát is elveszítette, mégis tüzes szekéren elragadtatott.

A kisfilmben látható utolsó személy is hozta a maga dossziéját alázatosan, lehajtott fejjel. Jó vastag dosszié volt. Ekkor valaki egy másik dossziét nyújtott elő, melyben csupán egy lap, és azon két szó állt: ISTEN GYERMEKE. Amikor a fiatalember rá akart állni a mérlegre, a háttérből egy hang hallatszott: „MAJD ÉN”. Jézus előlépett és ő állt a mérlegre. Ez már elég volt - ez volt a kegyelem. Mégis elég - abszolút elég! A sort lehetne folytatni - Veled is, velem is, akik mind a sorban állunk életünk vaskos dossziéjával, benne döntéseink és tetteink hosszú sorával. Hányszor buktunk el egy-egy vizsgán? Hányszor lázadtunk, panaszkodtunk, mégis kaptunk egy új lehetőséget, hányszor

sározódott be a lábunk egy-egy negyedév alatt, mégis fehér lapot kaptunk, mert Jézus mégis szeret minket és kegyelmes hozzánk. Miért?

„MERT ÚGY SZERETETTE ISTEN E VILÁGOT, HOGY AZ Ő EGYSZÜLÖTT FIÁT ADTA, HOGY VALAKI HISZEN ŐBENNE, EL NE VESSZEN, HANEM ÖRÖK ÉLETE LEGYEN.” Elfogadtad ezt az ajándékot? Mi van a Te dossziédban? Miben reménykedsz a sorban? A biztonság kedvéért gyűjtögeted jócselekedeteid feljegyzéseit is, hátha mégsem lenne elég az áldozat, az ajándék!? Egyetlen esélyünk van: ha hittel elfogadjuk és megköszönjük, hogy valaki helyettünk áll a mérlegre! A fiatalember Jézust választotta. Tudta, hogy bűnös, tudta, hogy jócselekedetei csupán szennyes rongyok. MÉGIS győzött. Mert Jézus a Barátja! És a Te barátod kicsoda? (Gyürüs Panni)


15

LELKI ÉLET

Dr. Szige� Jenő:

Az ezerarcú szeretet Sokan mondták, hogy a 20. század a Szentlélek százada lesz. Helyette két öldöklő világháborúval az újbarbárság kora, és a Szentlélek hiányának százada lett, de a Szentlélek – ismeretlen Isten maradt. A Szentlélek, a bennünk munkálkodó Isten, aki az Isten nélküli „puszta és kietlen” életünket épp úgy új kezdethez segíti, mint annak idején a teremtéskor. Ez a rövid írás a Szentlélek munkájával, a lelki ajándékokkal és a Lélek gyümölcseivel ismerteti meg az olvasót.

M

„ ost a Szentlélek korszaka következik (…) Nem járt le a Fiú Korszaka. Mert aminthogy a Fiú eljövetele nem járatta le az Atya, az Alkotó és Gondviselő korszakát, hanem az folytatódott benne és tette azt a múlt révén még gazdagabbá, ugyanígy van a Szentlélek mai korával. Az ember a Szentlélek korának kezdetén fokozottabban éli Krisztust, mert erre az élményre a Szentlélek most már akadálytalanul ráhímezheti mennyei variációit. Ez a Három Isteni Személy együttes munkája a lelkeken”. DIENES VALÉRIA (1878-1978), a 20. század jeles filozófusa, a Nyugat jeles munkatársa írta le ezeket a megszívlelő gondolatokat. Jézus, amikor Nikodémussal beszélt, a Szentlélek jelenlétét a szélhez hasonlította, aminek csak a munkája látható, de a szelet nem látja senki sem. A Szentlélek vezetése nélkül Pál szerint „a test cselekedeteinek” uralma alatt élünk, a természetes, bűn által megrontott ösztöneink irányítanak, amit a magunk erejéből nem tudunk megváltoztatni. Ezek közösségi bűnöket szülnek, amelyek kapcsolatainkat rombolják szét. Az ember Isten teremtői szándéka szerint közösségekben él, ezek az embernek olyan létfeltételei, mint a légkör, vagy földünk növénytakarója. A bűn viszont kezdettől ezeket a lelki, erkölcsi létfeltételeket

16

rombolta. Aki nem szabadul meg ettől a belső tehertől, nem tud beilleszkedni Istennek abba a rendjébe, ami az újjáteremtett világban is a rend lesz. Az újjászületésre éppen azért van szükségünk, hogy az önpusztító, bűnös indítékainktól megszabaduljunk, hiszen Pál szerint „akik ilyeneket cselekszenek, nem öröklik Isten országát” (Gal 5:21). Ezzel az életmodellel áll szemben az az ember, aki újjászületett. Ő a Lélek gyümölcsét termi, ami nem más, mint az ezerarcú szeretet. Csak az önzéstől, a saját teljesítményeink bűvöletétől megszabadulva ismerjük fel ezt az új lehetőséget. A gyümölcstermés az újjászületett ember életformája, amikor a másikért kezd élni. A gyümölcstermés nem rang, nem is elvégzendő feladat, hanem a krisztusi új ember természetes állapota. A gyümölcsöt – ami engem gazdagít -, „magától” termi a fa. A rózsa nem tehet róla, hogy illatozik, a gyümölcsfa sem azért ad gazdag termést, mert elhatározta. Akaratától független tulajdonsága a termés, a gyümölcs. Akinek kialakult Jézussal ez a hitbeli közössége, annak tulajdonsága lesz a szeretet. De soha nem tekinthető az „én” produktumának, hiszen a Szentlélek ter-

öröm


mi bennem a gyümölcsöt. Nem véletlen, hogy Pál nem a hívő ember gyümölcseiről, hanem a Lélek gyümölcséről beszél. A gyümölcs képét nem Pál használta először, hiszen már az Ószövetségben, az áldásformulákban (5Móz 28:4), az üdvösségre vonatkozó ígéretekben (Mik 4:4) már találkozunk ezzel a képpel (Zsolt 127:3. Lk 1:42. Ézs 57:19) Jeremiás szerint Isten így mutatkozik be az embernek: „Én, az Úr vagyok a szívek vizsgálója, a lelkek megítélője, mindenkivel úgy bánok, ahogyan élete és tetteinek gyümölcse szerint megérdemli” (Jer 17:10). A gyümölcs már az Ószövetség idején is a tetteink, hitünk, Istennel való kapcsolatunk szemléltetője volt. Keresztelő János a rossz gyümölcsöt termő fák kivágattatásáról prófétált (Mt 3:10, Lk 3:9), ami olyan emberekre vonatkozott, akiknek az életében az Istenhez térés nem hozott eredményként megújulást. Jézus is többször használta ezt a képet, és erre épül a terméketlen fügefa elszáradásáról szóló példázata is (Mt 21:18-22. Mk 11:12-14. 20-24). A gyümölcstelenség, a terméketlen, haszontalan élet vége a kivágattatás (Lk 13:6). Az ilyen élet céltalan, értelmetlen.

türelem

LELKI ÉLET A kereszténység nem a szép szavak, hanem a gyümölcsöző élet vallása. János irataiban azt találjuk, hogy csak Jézussal való közösségben lehet gyümölcsöt teremni (Jn 15:12-16). Ha valaki a Szentlélek által megújult élet világosságában jár, ehhez méltó gyümölcsöt terem (Ef 5:9), eszerint az Istennek szentelt élet – gyümölcsöző élet (Róm 6:22). Az első keresztények körében a fenyítés is (Zsid 12:11), valamint a békesség munkálása is (Jak 3:18) a g y ü m ö l c s t e rmést szolgálta. Pálnak a Galata levélben használt hasonlata viszont Jézusnak a Hegyi Beszédben elmondott szavaira vezethető vissza. Jézus ebben a beszédben a törvény új, újszövetségi értelméről beszél. Arról, hogy az újjászületett ember életében mit jelent a Tízparancsolat (Mt 5:15-20). Isten törvényéhez, akaratához való viszonyunkat nem az általunk jónak tartott cselekedeteink, hanem életünk gyümölcse bizonyítja. A szoros kaput, a keskeny utat nem a saját jócselekedeteikkel dicsekvő képmutatók találják meg. Az a kegyeskedő ember, aki „sikerorientált”, csak hamis próféta, akitől óvakodni kell, mert a juhok ruhájában jön, mely csak a farkastermészet megtévesztő jelmeze. A keresztény élet nem a szép szavak, hanem a gyümölcsöző élet vallása. Jézus szerint: „Gyümölcseikről ismeritek meg őket. Tüskebokorról szednek-e szőlőt, vagy bogáncskóróról fügét? Tehát minden jó fa jó gyümölcsöt terem, a rossz fa pedig rossz gyümölcsöt terem. Nem hozhat a jó fa rossz gyümölcsöt, rossz fa sem hozhat jó gyümölcsöt. Amelyik fa nem terem jó gyümölcsöt, azt kivágják, és tűzre vetik. Tehát gyümölcseikről ismeritek meg őket” (Mt 7:15-20).

békesség

Pál tapasztalatból tudja, hogy önmagunktól, saját erőfeszítéseink nyomán nem lehetünk gyümölcstermő emberek. A Szentlélek termi bennünk a gyümölcsöt. Sem a füge, sem pedig a tövis nem tehet róla, hogy milyen a gyümölcse. A Jézustól felkínált belső változást kell elfogadnunk ahhoz, hogy jó gyümölcsöt termő emberek legyünk. Nincs szeretet hormonunk, nem tudunk magunktól

szeretni, csak Istentől tanulhatjuk meg, „mert Isten szeretet” (1Jn 4:8). Bár a fa nem tehet a gyümölcséről, de a fa értelme, célja a gyümölcsben van. A test cselekedetei és a Lélek gyümölcsei a gyakorlati életünkben, emberi kapcsolatainkban, napi kötelesség-teljesítéseinkben nyilvánulnak meg, de mindkettő belülről irányított cselekvés.

jóság

Nem a szó, vagy a szép hitvallás a gyümölcs. Jézus szerint „Nem mindenki megy be a mennyek országába, aki ezt mondja nekem: Uram, Uram, hanem csak az, aki cselekszi az én mennyei Atyám akaratát. Sokan mondják majd nekem ama napon: Uram,Uram, nem a te nevedben prófétáltunk-e, nem a te nevedben űztünk-e ki ördögöket, és nem a te nevedben tettünk-e sok csodát? És akkor kijelentem nekik: Sohasem ismertelek titeket, távozzatok tőlem, ti gonosztevők” (Mt 7:21-23). A kereszténység nem a szép szavak tudománya, hanem Isten akaratába való belesimulás, melyre nem Istennek van szüksége, hanem nekem. Ez alól a ráhangolódás alól semmilyen vallásos hőstett nem ment fel. Lehet, hogy nagy elismerést kiváltó módon tudok beszélni Isten titkairól, még az is lehet, hogy a démoni hatalmaknak tudok parancsolni, vagy képes vagyok csodákat tenni, de ez sem pótolja a bűn által elveszített közösségem helyreállítását Jézussal. És ezt csak a Szentlélek

szívesség

munkája által tudom elérni. Az a keresztény, akit Isten Lelke belülről úgy vezet, hogy életében megmutatkoznak ennek gyümölcsei. Ezért a jó, nem az ember érdeme, „mert Isten az, aki munkálja bennünk mind az akarást, mind a cselekvést” (Fil 2:13). Aki „csak” üdvözülni akar – az őt körülvevő világ és emberek ellenére, az az „Uram, Uram”-keresztény. Nem a megvallott igazságok, vagy a felismert prófétai jövendölések döntik el, hogy Isten gyermekei vagyunk, hanem a szeretet által munkálkodó hit. (Gal 5:6). A farizeusok nem a bűneik miatt kerültek távol Istentől, hanem a Szentlélek belső átalakító munkája nélkül akartak cselekedni érte. Ez olyan képtelenség, mintha a fügefa elhatározná, hogy most szőlőt fog teremni. Aki saját erejéből akarja a Lélek gyümölcseit teremni, lehetetlenre vállalkozik. Pünkösd nélkül nincs kereszténység. Enélkül csak a mesebeli Mülhausen báró hősködésére vállalkozhatunk, aki a mocsárba süllyedve elhatározta, hogy hajánál fogva kiemeli magát és lovát a ragadós, mindent elnyelni akaró iszapból. A Szentléleknek egy gyümölcse van: a szeretet, ami ezerarcú. Megnyilvánulási formáiból Pál csak nyolcat említ, az örömet első helyen, a békességet, a türelmet, a szívességet, a jóságot, a hűséget és az önmegtartóztatást, vagyis a mértékletességet. Mindegyik befolyásolja az Istennel, a másikkal és a világgal való kapcsolatunkat. Nem követeli tőlünk Isten ezeket a tulajdonságokat, hanem adja.

Nem a megvallott igazságok, vagy a felismert prófétai jövendölések döntik el, hogy Isten gyermekei vagyunk, hanem a szeretet által munkálkodó hit. A Szentlélek uralma alatt a törvényhez való viszonyunk is megváltozik, így Isten akarata lehetőség, szárny és nem bilincs lesz. Pál, a karizmatikus zűrzavartól


17

LELKI ÉLET szenvedő korinthusi gyülekezetnek ezt, mint kiváltképpen való utat ajánlja (1Kor 12:31), hiszen minden közösségünk, kapcsolatrendszerünk összefoglalója ez a szeretet. Pál, amikor a Galata levélben a test önző cselekedeteivel szembeállítja a Lélek gyümölcsét, akkor nem kevesebbet állít, mint azt, hogy ez a gyümölcs a szeretet. A többi felsorolt, közösséget építő ajándék csak a szeretet következménye. Miért a szeretet a gyümölcs? Mert több mint egy érzés, az egész életünket betöltő, mindent mássá tevő hatalom. A szeretet maga Isten, ő cselekszik benne, a szeretet párbeszédét kezdeményezi az emberrel. Az édeni „hol vagy Ádám”-tól egészen a bűntől megtisztított világ beteljesedéséig tart ez a párbeszéd, amelynek során nekünk is embertársainkkal, sőt a teremtett világ egészével gyakorolnunk kell ezt a nyelvet, egymást szeretve. Ennek a szeretetnek az a lényege, hogy Isten bennünket is belevon abba a nagy párbeszédbe, amit folytat teremtményeivel. Isten anyanyelve a szeretet. Ha ezt a nyelvet nem tanuljuk meg, akkor képtelenek leszünk a vele való kapcsolatra, kiesünk a teremtett világ rendjéből. Pál erre az alapgondolatra építi fel a szeretet himnuszát. „Ha emberek vagy angyalok nyelvén szólok is, szeretet pedig nincs bennem, olyanná lettem, mint a zengő érc vagy pengő cimbalom. És ha prófétálni is tudok, ha minden titkot ismerek is, és minden bölcsességnek birtokában vagyok, és ha teljes hitem van is, úgyhogy hegyeket mozdíthatok el, szeretet pedig nincs bennem: semmi vagyok. És ha szétosztom az egész vagyonomat, és testem tűzhalálra szánom, szeretet pedig nincs bennem: semmi hasznom abból” (1Kor 13:1-3).

mértékletesség Pál itt hét olyan képességet sorol fel, amelyeket az első keresztény gyülekezetek a Szentlélek különös ajándékának tartottak. Itt azokat a kegyelmi ajándékokat nevezi meg más sorrendben, amelyeket a 12:8-10 versekben a Lélek ajándékainak mond. Mégis azt állítja ezekről, hogy semmit nem érnek, ha nem a szeretet gyakorlati megvalósítását szolgálják.

18

A prófétálást – ami nem jövendölés, hanem Isten akaratának, üzenetének a jelenvaló meghirdetése –, a legfontosabb lelki ajándéknak tartja (1Kor 14:1), mégis semmit érő, haszontalan dolog lesz szeretet nélkül. A szeretet nem csupán egy ajándék Isten sokféle jótéteménye közül, hanem az anyanyelv, ami nélkül nem juthat igazi kapcsolatba sem Istennel, sem az emberekkel, de még a teremtett világgal sem az ember. A szeretet az a keret, amin belül a karizmák értelmet kapnak. A karizmák, vagyis a lelki ajándékok olyan Istentől kapott képességek, amelyek csak akkor érik el céljukat, ha a szeretetet építik. E nélkül az emberek üres magamutogatásává silányulnak ezek a képességek. Mivel az ezerarcú szeretet hiányában élünk, vagyis hiányzik életünkből a Lélek gyümölcse, karizmákkal próbáljuk pótolni a józan gyümölcsözés hiányát, csakhogy a lelki ajándékokkal nem lehet pótolni a szeretetet. Egyetlen különleges lelki képesség sem ér semmit a gyümölcsöző szeretet nélkül, hiszen a szeretet képes megoldani, meggyógyítani a bűn által tönkretett közösségi kapcsolatainkat.

Isten anyanyelve a szeretet. Ha ezt a nyelvet nem tanuljuk meg, akkor képtelenek leszünk a vele való kapcsolatra, kiesünk a teremtett világ rendjéből. A lelki ajándékok, és a Lélek gyümölcsének a kapcsolatát legjobban az első korinthusi levél mutatja be számunkra. A korinthusi gyülekezet sok problémával küzdött. A város közmondásosan erkölcstelen volt, de a gyülekezetet sem kerülték el az erkölcsi problémák és négy párt is részekre szakította a gyülekezetet. Ennek az lett a következménye, hogy a gyülekezet Jézusba vetett hite is meggyengült. Voltak olyanok, akik kétségbe vonták a feltámadást. Pál azért írta levelét, hogy a gyülekezet szeretetközösségét helyreállítsa, és józanságra intse az egymás ellen támadókat. A karizmatikus ajándékok körül is zavarok keletkeztek, hiszen az egymással vetélke-


dő csoportok előtt egyre nagyobb kérdés lett, hogy akkor mit is jelent a keresztény életében a gyakorlati szeretet. Ezért a karizmákról is szólni kellett a gyülekezetnek. A Szentlélek munkájának megértése nélkül nincsen egység, nincs keresztény bizonyságtétel. Pál nem a helytelen nézetek cáfolatára törekszik, hanem újra tanítani akarja a gyülekezetet. Ezt teszi a lelki ajándékok kapcsán is. Ezért szólítja meg így a gyülekezetet: „A lelki ajándékokra nézve pedig, testvéreim, nem szeretném, ha tudatlanok lennétek” (1Kor 12: 1). Keresztény gyülekezeti közösség csak ott van, ahol Isten Szentlelkének ajándékai szabadon működhetnek. Az egyház pünkösdkor született és a felházban kialakult testvéri közösségben születik újra. Csak az az ember talál igazán Istenre, aki nem engedi el a másik testvéri kezét. A puszta jóindulatú érzésen túl azok a lelki ajándékok tesznek egymás számára hasznossá, amit mindnyájan kaptunk. A Szentlélek munkája teszi a hitet belső meggyőződéssé bennünk. E nélkül nem tartozunk Krisztus tanítványainak seregébe. A lelki ajándék több mint a gyülekezet tagjainak adott különböző képességek sora. A lényeg nem a szokatlanságában, az ajándékok különlegességében van, hanem abban, hogy ez az élő gyülekezetnek, Krisztus testének elengedhetetlenül fontos tevékenységére ad felhatalmazást. A kegyelmi ajándékok rendjét a gyülekezetben csak az érti meg, akit belső emberében meggyőzött a Szentlélek. Nem a forma, hanem a belső tartalom a fontos. A pogány vallásokban is létezik olyan jelenség, hogy egy ember az érzelmeinek felfokozódása révén megváltozott tudatállapotba jut és a normálistól eltérő, félig önkívületi állapotba kerülve extatikus jelenségeket produkál. Ebben viszont nem Isten nyilatkozik meg. A feltűnő lelki ajándékok túlértékelésével szemben Pál az adományok egységét és különbözőségét világítja meg a gyülekezet előtt. „A kegyelmi ajándékok között ugyan különbségek vannak, de a Lélek ugyanaz. Különbségek vannak a szolgálatokban is, de az Úr ugyanaz. És különbségek vannak az isteni erő megnyilvánulásaiban is, de Isten, aki mindezt véghezviszi mindenkiben, ugyanaz” (1Kor 12:4-6). Az egységet az Atya, a Fiú és a Szentlélek teremti meg, a különbözőség bennünk

A TÉMA AZ UTCÁN HEVER van. Ez a különbség nem egymást kizáró, egymás ellenében ható dolog, hanem egymást erősítő sokoldalú valóság. Isten az ő népét úgy akarja önmagában eggyé tenni, hogy sokoldalú erővel gazdagítja a közösséget. Ez a sokoldalúság nem anarchiát, hanem rendet teremt a gyülekezetben. Az egyházat nem a diktatórikus felső irányítás jellemzi, hanem a gyümölcsöző, önkéntes, a Lélek irányította sokoldalúság. Krisztus teste ott van, ahol nyilvánvaló lesz, hogy „a Lélek megnyilvánulása pedig mindenkinek azért adatik, hogy használjon vele” (1Kor 12:7). Ez a haszon Pál szerint azt a célt szolgálja, „hogy felké szítse a szenteket a szolgálat végzésére, a Krisztus testének építésére, míg eljutunk mindnyájan a hitnek és az Isten Fia megismerésének egységére, a felnőtt korra, a Krisztus teljességét elérő nagykorúságra, hogy többé ne legyünk kiskorúak, akik mindenféle tanítás szelében ide-oda hányódnak és sodródnak az emberek csalásától, tévútra csábító ravaszságától; hanem az igazsághoz ragaszkodva növekedjünk fel szeretetben mindenestől őhozzá, aki a fej, a Krisztus” (Ef 4:12-14). A gyülekezet egysége nem az egyházszervezet egysége, hanem növekvő, a Krisztus teljességre törekvő teste, amelyet nem tud mindenféle tanítás ide-oda sodorni, mivel a szeretetben, a Szentlélek gyümölcsében erős. Ott lehet megismerni Krisztus egyházát, ahol „némelyik a Lélek által a bölcsesség igéjét kapta, a másik az ismeret igéjét, ugyanazon Lélek által. Egyik ugyanattól a Lélektől a hitet, a másik ugyanazon Lélek által a gyógyítások kegyelmi ajándékait. Van, aki az isteni erők munkáit vagy a prófétálást kapta; van, aki lelkek megkülönböztetését, a nyelveken való szólást, vagy pedig a nyelveken való szólás magyarázását kapta. De mindezt egy és ugyanaz a Lélek munkálja, aki úgy osztja szét kinekkinek ajándékát, amint akarja” (1Kor 12:8-11). Isten rendje a harmónia. Csak az tekinthető a gyülekezetben lelki ajándéknak,

hűség

ami építi a közösséget, erősíti a Krisztus testét. Isten nem „szólistákat” keres, hanem olyan szolgákat, akik készek a másikért szolgálni Jézus Krisztus irányítása alatt, hiszen ő a fej. Pál, ezt a különbözőségeken alapuló egységet egy régi példával szemlélteti:

A szeretet több, mint egy érzés, az egész életünket betöltő, mindent mássá tevő hatalom. A szeretet maga Isten, ő cselekszik benne, a szeretet párbeszédét kezdeményezi az emberrel. „Mert ahogyan a test egy, bár sok tagja van, de a test valamennyi tagja, noha sokan vannak, mégis egy test, ugyanúgy a Krisztus is. Hiszen egy Lélek által mi is mindnyájan egy testté kereszteltettünk, akár zsidók, akár görögök, akár rabszolgák, akár szabadok, és mindnyájan egy Lélekkel itattattunk meg” (1Kor 12:12-13). Tehát a gyülekezet Krisztus teste, ami azt jelenti, hogy Krisztus közösséget teremtő hatalmának mi is részesei lettünk. A szolgálat minden pici eleme fontos, de a megbízatási körünk nem egyforma, mert a test egészséges működéséhez különböző feladatköröket kell betölteni. Csak a szeretet, a gyümölcs hamisíthatatlan. A szeretet hasznossá tesz minden valódi ajándékot, a látszatajándékokkal csak megtévesztő csodákat lehet létrehozni, amelyek nyomán soha nem változik meg az ember pozitív irányban. A látszat csal, a karizmatikus káosz is csalás, hamisítvány csupán. Ma a kereszténység válságban van. Az ok egyszerű: Lev Tolsztoj szerint „Mindenki az emberiséget akarja megváltoztatni, és senki sem önmagát”. Változásunk egyetlen biztos alapja, ha igent mondunk a Szentlélek bennünk végzett munkájára és engedelmeskedünk.

„Mindenki az emberiséget akarja megváltoztatni, és senki sem önmagát”. (Lev Tolsztoj)

H ivatásod legyen:

élni másokért, s mások boldogságában keresni a magadét. (Pestalozzi)

Mi van benned szeretnivaló? Életed értékét nem az mutatja meg, hogy hányan szeretnek téged az emberek, sokkal inkább az, hogy a belőled sugárzó szeretet melege hány ember életét tölti meg örömmel. Sajnos, ma egyre gyakrabban hangzik el az a felsorolás, hogy mit nem szeretünk a másikban. Lehet, hogy erre könnyebb őszinte választ adni? Sok az összeomlott házasság, hívők között is. Amikor két ember kapcsolata megromlik, ritkán esik szó a másik jó tulajdonságáról, sokkal inkább hibáiról. Azok a hibák is előjönnek, amelyek a szeretetkapcsolat idején „láthatatlanok” voltak. „A szeretet sokakban meghidegül...” – mondja Jézus a nagy próféciai képsorban, Máté evangéliuma 24. fejezetében. És itt nem csak a házastárs iránti szeretetről van szó, hanem az általános, emberi kapcsolatok tartalmáról. Az első lépésben még csak nosztalgiázás hangzik: Milyen csodálatos évek voltak! Mennyire szerettük egymást! Milyen csodálatosan megértettük egymást! Még előjönnek a szép emlékképek, amelyek azonban lassan elkezdenek fakulni, s végül az önigazolásba és vádaskodásba fulladnak. Amikor azt mondod a másiknak, hogy „szeretlek”, vizsgáld meg magadat, mit szeretsz benne? Nemde önmagadat? Tetszik, jól esik a másik természete, kedvessége, szolgálatkészsége, szépsége, okossága? Talán hasznod van a másikból, előnyös a vele való kapcsolat, mindent összegezve jó „partit” jelent? Az igazi szeretet nem azt keresi, hogy neki mi a jó a másikkal való kapcsolatban, hanem azt, hogy ő hogyan tud örömöt szerezni a másiknak. Neki nem az a jó, ami saját magának jól esik, hanem amiről tudja, hogy a másiknak örömöt jelent. (Erdélyi László)


19

ELMÉLKEDÉS Erdélyi László

A hallgatás művészete „A Krisztusnak beszéde lakozzék tibennetek gazdagon, minden bölcsességben; tanítván és intvén egymást zsoltárokkal, dicséretekkel, lelki énekekkel, hálával zengedezvén a ti szívetekben az Úrnak.” (Kol 3:16)

 A

„Titán” – ahogy sokan jellemzik, mint a zenetörténet legnagyobbikát – Ludwig van Beethoven, amint egy baráti körben játszott és ujjai lágyan érintették a billentyűket, hirtelen abbahagyta a játékot. Először azt hitte, pianisszimóban játszott, a valóság pedig az volt, hogy a hangok szárnyalását soha többé nem hallotta (J. A. Graz: Lebensbilder). A szerencsétlenség nem érte váratlanul. Egy több éves folyamat fenyegető réme szállta meg a nagy művészt: a teljes süketség.

ejti ámulatba a világot: Krisztus az Olajfák hegyén, a Gellertdalok, Waldstein szonáta, a 4. Szimfónia, és sorolhatnánk, amelyekkel elnyerte a világ ámulatát. Mire taníthat egy süket művész, zeneszerző története? Leírásokból tudjuk, mennyit szenvedett, elsősorban lelkileg. Ez a fájdalom szinte elviselhetetlen volt számára mindaddig, amíg ki nem fejlődött benne az említett belső hallásnak az a magas foka, amely valószínű, a fizikai hallás elvesztésének a gyümölcse volt.

Amit viszont, a zene virtuóz mestere akkor még bizonyára maga sem remélhetett, kifejlődött a belső hallásának olyan elképesztőn magas foka, ami azt eredményezte, hogy életének ebben a szakaszában születtek Beethoven legcsodálatosabb zenei alkotásai.

Ha Beethoven még élne, bocsánatot kellene kérnem tőle, hogy fájó tapasztalatának emlékképeiből próbálok tanítást meríteni a fizikai és lelki süketségünk szomorú jelenségeinek tanulmányozásához. Jakab apostol, aki mélyen szántó tanítást ad a beszédben rejlő nagy felelősségről, most megszívlelendő intelemmel szólítja meg hittestvéreit – bennünket:

A nagy lelki válság idején keletkezett a Holdfényszonáta és a 2. Szimfónia. Egyik hatalmas alkotása után mindig újabbakkal

20


Azért szeretett atyámfiai, legyen minden ember gyors a hallásra, késedelmes a haragra, mert ember haragja Isten igazságát nem munkálja.” Valakitől hallottam azt a tréfás megjegyzést, hogy Istennek célja volt azzal, hogy az embert két füllel és egy szájjal teremtette és nem fordítva. (Jak 1:19-20) Ha jól megfigyeljük a Jakab apostol által mondott szavakat, felismerhetjük, hogy nem valamiféle képességről van itt szó, hanem egy belső szándékról, amely tudatosan tompítható vagy fejleszthető, hiszen tisztségétől, képességétől függetlenül minden embert felszólít a gyors hallásra. Arról a belső hallásról van szó, amely minden ember számára elsajátítható, amelyre nem találok kifejezőbb hasonlatot, mint a nagy művész rendkívüli képessége és akaratereje. Akkor is így van ez, ha eddig még nem volt tapasztalatunk ennek a tulajdonságnak a felfedezésére. Felmérhetetlen az ember felelőssége abban a vonatkozásban, hogy mit kezd a hallás képességével, amely a beszéddel együtt a bennünket érő információkra történő odafigyelés és válaszadás, Istentől kapott csodálatos eszköze. Ma nagyon sok a halláskárosult ember, ami elsősorban a magunk által gerjesztett meggondolatlan zajártalom következménye. Van azonban egy sokkal súlyosabb „halláskárosodás”, amely az emberi kapcsolatok halálának az oka is lehet. Ez az érdektelenség, a közömbösség a velem beszélő ember iránt. Amikor sza-

ELMÉLKEDÉS vainknak meghal a „lelke” és csak csontváz marad; amikor beszélünk, de nem mondunk semmit, és a beszélők látják egymásban a kimondott szavak fuldoklását és lassú haldoklását. Amikor látható az egymással beszélők tekintetében a másik leértékelése. Amikor mind a beszélő, mind a hallgató kívül van a „témán; amikor az „elfogyasztott” idővel, a beszéd hosszával és nem az elért eredménnyel és tartalommal mérik a beszélgetés értékét.

BOLDOGOK, AKIK TUDNAK ELHALLGATNI ÉS MEGHALLGATNI,

MERT SOK BARÁTOT KAPNAK AJÁNDÉKBA

ÉS NEM LESZNEK MAGÁNYOSAK.

(GYÖKÖSSY ENDRE)

Hallgatni vagy meghallgatni, nem ugyanaz. Az igazi párbeszéd, a tökéletes kommunikáció nyelve a megértés, az odafigyelés, az elfogadás, a másik meghallgatása. A másik meghív, hogy lépjek be meghitt lelki otthonába, és csak vele töltsem gondolatban, érzületben az általa igényelt időt. Képzeljük el, milyen emlékezetes beszélgetéseknek lehetnénk részesei! Éljük bele magunkat, hogy egy tizenegy tagú testületben, amikor egy beszél, akkor a tíz tökéletesen odafigyel; amikor az Ige hangzik, egy gyülekezet tagságának szíve nyitva áll, hogy befogadja Isten üzenetét. És értik is az üzenetet. Mennyivel nagyobb eredményt érne el bennünk Isten üzenete, ha odafigyelnénk a prédikációra, ha nem csupán elhallgatnánk, hanem meghallgatnánk az üzenetet! Mennyi időt megtakaríthatnánk a bizottsági üléseken és tárgyalásokon, ha odafigyelnénk egymásra, ha meghallgatnánk egymást, ha nem kellene egy dolgot kétszer vagy többször is elmondani! Mi volna, ha ez a magatartás áthatná egész jellemvilágunkat és ezt kiterjesztenénk minden kapcsolatunkra!? Beethoven mindent megadott volna, ha valamilyen módon lehetett volna enyhíteni fájó betegségén. A mai orvostudomány állítólag képes lett volna arra, hogy némi gyógyulást hozzon számára. De gyógyíthatók-e ma, a beteg szavak? Mert más hallgatni és elhallgatni a másik szavait, mint meghallgatni és odafigyelni, meg-

hallani a szavak fájdalmát, örömét és panaszát, elképzelését. Lehetséges, hogy a gyógyulás útja ott kezdődhet, hogy teljesen süketekké válunk az élet sok ártalmas zajával, haszontalanságaival szemben. Ez segítene abban, hogy belső hallásunk kifinomuljon arra, hogy meghalljuk az Urat, és a másik embert. Ez a betegség gyógyítható, nem úgy mint Beethoven idejében a fizikai süketség. Először is szükségünk van megsüketült világunkban egy olyan „belső szobára”, ahol el tudjuk zárni magunkat minden külső zajtól, hallásrontó ártalomtól. Szükség van arra, hogy belső hallásunkat, gondolkodásunkat megtisztítsuk minden szennyes, hiábavaló gondolattól. Pál apostol egy hatásos receptet kínál: „Továbbá Atyámfiai, amik csak igazak, amik csak tisztességesek, amik csak igazságosak, amik csak tiszták, amik csak kedvesek, amik csak jó hírűek; ha van valami erény, és ha van valami dicséret, ezekről gondolkodjatok.” (Fil 4:8) Ha ezek az erények hatják át minden ténykedésünket és eljárásunkat, valami történik életünkben.

Kifinomult belső hallásra van szükség ahhoz, hogy egymást megértsük, és ne csak azt lássuk, hogy a másiknak jár a szája, vagy hogy a szószéken a lelkész gesztikulál, hanem halljuk meg a szavak mély jelentését, a ki nem mondott óhajokat. Lehet, hogy fájdalmas tapasztalatokra van szükségünk. Meg kell tanulnunk lemondanunk önmagunkról, hogy kifejlődhessen bennünk az a belső hallás, amely segít meghallani a hozzánk forduló, már csak pianissimóban hallható felebarátunk, munkatársunk óhaját is. Mennyivel elviselhetőbb lenne a világ! Mennyivel gördülékenyebb lenne minden ügyintézés! Mennyivel kellemesebbek lennének akár a nagyobb szabású összejövetelek, (a kórusok) akár az egyszerű párbeszédek, (a duettek), de akár triók vagy kvartettek – énekben vagy beszélgetésben: tökéletes összhangban! Megszűnne minden szorongás, minden disszonáns hang, amikor azzal „a Másikkal” kell, hogy valamilyen módon szót értsünk. A krisztusi beszéd csodás zenei alkotásainak örvendhetnénk. Engedjük, hogy belső emberünket mindig a Krisztus szeretete által megszólaltató belső hallás irányítsa! Ha fájdalmas lemondások által érjük is el a gyógyulást, higgyük el, megéri. Csodás lesz az összhang szépsége és áldása saját belső lelkivilágunkban és környezetünkben!

Biztos sokszor tapasztaltad már: egy jó beszélgetésnek, egy meghi� együ�létnek, egy szerelmes ölelésnek mintha zenéje lenne! Szinte hallani lehet. Nem füllel. Lélekkel. Ahol nincs harmónia, o� összevissza fecsegnek. Rumli van, zűrzavar. Ahogy egy zsebünkben felejte� mobiltelefon rögzí� néha; hallgasd meg, milyen hangzavarban élünk, ha nincs közö�ünk szeretet. Mint egy majomházban: mindenki fújja, rikoltja, darálja a magáét. De ha egy bará� beszélgetés! Hallgasd vissza! Az egymásra figyelő emberek csendjét, jókor megszólaló mondatait. A nevetéseket. A hang erejét. Amikor van miről beszélni - megtelik lélekkel a levegő. Müller Péter


21

AKTUÁLIS KÉRDÉSEK Nyugtalan, hullámzó világban élünk.

„Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne”

Napjainkban új népvándorlás zajlik, amely az egész világot mozgásba hozta. „Szívet cseréljen az, aki hazát cserél!”

Tamási Áron

Tompa Mihály

Hol van az otthonod?

Ismertek a történelemből a nagy népvándorlások. Európát a 4-6. századi nagy népvándorlás átformálta. Népek, néptörzsek indultak el jobb hazát keresni. Természetesen, ez azzal járt, hogy azokat a népeket, akiknek a helyébe léptek, nagy mértékben likvidálni kellett, hogy eltulajdoníthassák javaikat. Voltak, akiket a kényszer, másokat jobb élet ígérete hajtott egy remélt, jobb világ felé. Kr.e. a 6. század körül Nabukodonozor deportálta Izrael népének egy részét Babilonba. Voltak, akik önként mentek, másokat hajtottak. Ennek a deportálásnak az lett a következménye, hogy sokan sohasem láthatták viszont hazájukat. A 70 év alatt sokan meghaltak, mások asszimilálódtak, új egzisztenciát teremtettek, sokakból hazájuk emlékezete is kiveszett. Másoknak évek múlásával csak az jutott, amiről a zsoltárköltő énekelt: „Babilon folyóvizeinél ott ültünk és sírtunk, mikor a Sionról megemlékezénk. A fűzfákra, közepette, oda függesztettük hárfáinkat.” (Zsolt 137:1-2.) A Biblia megemlékezik azokról, akik „hazát keresnek” (Zsid 11:14), mert idegennek, vándoroknak érezik magukat földi hazájukban. Ez a szöveg jutott eszembe, amikor az athéni repülőtéren, az izraeli gépre várva, egy zsidó férfi megszólított. Kiderült, hogy magyar zsidó. Amerikából jött, de Ausztráliában él. Zsebében ott volt a magyar vízum, de Bécsnél tovább nem jutott, mert amint mondta, nincs ereje Magyarországra jönni, szembesülni a fájó emlékekkel. A háború alatt elveszítette családja valamennyi tagját. Aztán 15 évesen, az elvesztett helyett elkezdett új hazát keresni. 50 évesen még midig nem találta meg.

22

Napjainkban új népvándorlás zajlik, amely az egész világot mozgásba hozta. Olyan a világ, mint a „láz gyötörte beteg, aki az ágya egyik végéből a másikba dobálja magát, hűs helyet keresve”(Stanley), ahol reménye szerint jól vagy jobban érezheti magát. Hazánkat és egyházunkat is elérte a „népvándorlás” szele, amelynek ideológiája a biztosabb jövő, a meggazdagodás reménye, a jobb fizetések, a szerzett tudás megbecsülése. Egy felmérés szerint, a 1830 éveseknek 50%-a, iskoláinak elvégzése után külföldön kíván boldogulni. Valahogy úgy kezdődik, hogy „elindultam szép hazámbul... Visszanéztem félutambul, s szememből a könny kicsordult.” Reményik Sándor sokak nevében és sokakhoz írta versét: „EREDJ, HA TUDSZ... HOGY VALAHOL, BÁRHOL A NAGY VILÁGON, KÖNNYEBB LESZ MAJD A SORSOT HORDANOD.” Majd önmaga álláspontját írja a papköltő: EREDJ, HA GONDOLOD,

„ITTHON MARADOK ÉN! KÁROGVA ÉS SÖTÉTEN,

MINT TÉLI VARJÚ SZÁRAZ JEGENYÉN. MÉG NEM TUDOM: JUT-E NEKEM EGY NYUGALMAS SAROK, DE ITTHON MARADOK.” Az 1920-1930-as éveikben, a nagy gazdasági világválság idején sok magyar ember vándorolt ki Amerikába, kis batyuval a hátán, hogy ott keresse meg a betevőt az itthon maradt családjának. Egyike volt a sok ezernek édes Nagyapám is. Néhány évig volt kint, de nem gazdag emberként jött haza, hogy végül itthon találjon megoldást az életharcához. Itthon ismerte meg Megváltóját is, és végül felnevelte népes


családját. Nem gazdag, hanem szegény, de boldog hívő emberként fejezte be földi pályafutását, átadva örökségét, az örökélet reménységét, az utána jövőknek. A Biblia számos történetet örökít meg emberek életéből, akik Isten parancsára hagyták el hazájukat, vállalva egy küldetést, amely nem földi nagysággal kecsegtetett, hanem Isten biztos ígéretével. Ábrahám elhagyta hazáját Isten felszólítására és nem tudta, hová megy. (Zsid 11:8). „Mert várta az alapokkal bíró várost, melynek építője és alkotója az Isten.” (Zsid 11:10). Nem valamilyen evilági reménység indította útnak népes családjával a vakvilágba. Kivándorlása Istentől kapott küldetés volt, amelyet híven teljesített. Ruth azért hagyta ott bálványimádó nemzetét, mert anyósa bizonyságtétele által megismerte a Teremtő Istent. Nem a jobblét reménysége hajtotta, hanem egy belső szent tűz, amely erőt adott neki egy ismeretlen világ melletti döntésre. Ő sem tudta, hová megy. Nem tudta, hogy döntésével belépett Isten megváltási tervének vonalába. Micsoda életsors! Jól döntött! Sorolhatnánk még a neveket. Ők is emigránsok voltak! Érvényes volt rájuk nézve is az, amit évezredekkel később írt le nagy költőnk, Tompa Mihály: „SZÍVET CSERÉLJEN AZ, AKI HAZÁT CSERÉL!” Igen, itt kezdődik. Először szívet kell cserélni, s akkor megtalálhatjuk azt, hogy hol vagyunk jó helyen, otthon e világon. Nyugtalan, hullámzó világban élünk. Hazát keresünk. De melyiket? A hit szemeivel már láthatók az örökkévaló haza körvonalai. Nemsokára odaérünk. Ha jó irányba haladunk. (Erdélyi László)

AKTUÁLIS KÉRDÉSEK

?

MENNI, VAGY MARADNI? MEGKÉRDEZTÜK NÉHÁNY FIATAL VÉLEMÉNYÉT EZZEL KAPCSOLATBAN:

Elégedett vagy-e az életkörülményeiddel (tanulás, munka, megélhetési lehetőségek, baráti kapcsolatok lehetősége stb.)? Melyik a legnagyobb probléma most az életedben? István - Nem vagyok elégedett. Gyakran nincs munkám, ha át szeretném képezni magam, az is pénzbe kerül. A lakhatásunk is problémás. Patrícia - Összességében véve elégedett vagyok az életkörülményeimmel, bár aggaszt, hogy ha elvégzem az iskolát találok-e majd munkát? A legnagyobb probléma most az életemben, hogy válaszút előtt állok, hogy elhagyom-e az országot, vagy sem. A kedvesem és a családom között kell választanom, mert őket egy országhatár választja el egymástól.

1.

Gondolkodtál-e már azon, hogy sikeresebb, eredményesebb életed lehetne, ha nem itt élsz, hanem más országban? István - Keveset gondolkodtam rajta, mert nehézségekkel járna a költözés, az ottani kezdés, így a gondolkozás kezdeti szakazszában elvetettem az ötletet. Egyébként riportfilmekből látom, hogy vannak helyek, ahol jóval könnyebb megélni, míg itt az

2.

U

ram Jézus! Taníts meg arra, hogy nagylelkű legyek, és úgy szolgáljak Neked, ahogy megérdemled: hogy adjak számolgatás nélkül, hogy dolgozzak megállás nélkül, hogy teljesen odaadjam magam a Te szolgálatodban, nem várva más jutalmat, mint azt, hogy tudom: a Te szent akaratodat teljesítem.

Ámen

ember vért izzad, és még sincs semmi. Patrícia - Úgy érzem, hogy a saját magam kipróbálása egy idegen környezetben, egy új kultúrához való alkalmazkodás, egy idegen nyelv ismeretében való jártasság ad annyi pluszt és magabiztosságot, amit azután itthon bőségesen tudok kamatoztatni, a kapcsolatok és a munka területén. Mindent egybevetve itthon nagy előnyökhöz juthat, aki külföldön már kipróbálta magát. A menni/maradni kérdésben hogyan, mi alapján mérlegelnél, vagy talán már mérlegelsz? István - Itt van a biztos kevés, a barátok, a rokonok, akikre számítani lehet, ott van a bizonytalan több és a nehézségek. Patrícia - Igen, mert már említettem: mérlegelek. A mérlegelés fő szempontja érzelmi indíttatás, nem anyagi szempontok, vagy munkalehetőség, hanem a szerelem az, ami külföldre hív, holott úgy érzem, hogy itthon biztosabb megélhetés várna rám.

3.

Mit tanácsolnál egy hívő/nem hívő barátodnak ebben a kérdésben? István - Ha úgy látod, túl tudsz lépni a nehézségeken, próbáld meg! Egyébként én magam is tanácstalan vaygyok, úgyhogy nem tudok tanácsot adni. Patrícia - Sokan az anyagi körülményeik jobbításának szándékával hagyják el a hazájukat. Véleményem szerint a boldog, teljes élet megéléséhez csak eszköz lehet a megszerzett anyagi vagyon és nem cél. Nagyon találónak érzem az alábbi pár sort: „Szeresd a szépet mindenben, Szeretni a szépet, csak úgy tudhatod, ha keresed mindenben. Ha magadban is mind jobban megtalálod, boldog lehetsz.” Akkor tudunk szépnek látni mindent, ha Jézus szemével nézzük azt. Ha ez a szeretet bennünk megvan, alkalmassá válunk, arra is, hogy Isten országa bennünk legyen. Ez pedig nem függvé-nye semmilyen földrajzi helynek. Isten országának hordozói bárhol lehetünk.

4.

Ellen Gould White: „Senki se költözzék új helyre csupán világi előnyökért. Ahol azonban megkereshetik megélhetésüket, az igazságban jól megalapozott családok - egy vagy két család telepedjen le egy helyen és dolgozzanak, mint misszionáriusok. Érezzenek szeretetet a lelkek iránt, viseljék az értük való munka terhét és tanulmá-nyozzák, hogyan hozhatják őket az igazsághoz.” (Tanácsok a gyülekezeteknek. 69. o.old.)

I dős munkatársak találkozója

G yülekezetünkben különös tisztelettel és megbecsüléssel tekintünk az előttünk járó nemzedékre, akik szolgálatukkal megteremtik a biztos alapot, melyre a gyülekezet missziómunkáját és lelki fejlődését építhetjük. Ezért is szerveztünk egy újabb találkozót, hogy a közös emlékek felidézése mellett megerősítsük munkatársi közösség örömét, újabb lendületet adva a további szolgálathoz, a lelkesedéshez.Vigyázva és figyelve rájuk, a jövőben is igényeljük és támogatjuk áldott munkájukat. A gyülekezet nem tehet mást, mint hálás értük és ezt ki is fejezi feléjük, ahogy, és amikor csak teheti.


a

23

TÖRTÉNETEK

5 Biblia útja M

inden velünk történt eseményben Isten terve valósul meg életünkben. Néhány évvel ezelőtt a Boldog Élet Alapítvány megvalósított egy tervet, hogy ajándékként ezrekhez jutassa el a Szentírást. Talán hat évvel ezelőtt egyik kedves barátnőmtől megkaptam ajándékba a Szent Bibliát, ami felejthetetlen örömet okozott. Nem hívő családban nevelkedtem, késő kamasz koromban Isten ajándékaként lettem istenhívő és saját döntésemből keresztelkedtem meg. Szűkebb és tágabb köreimben, sokat beszélek az Istennel való kapcsolatomról, személyes tapasztalataimról és minden tőlem telhetőt megteszek azokért, akikről megérzem, hogy közelednének Istenhez, vagy hinnének, de még nem tudják, hogyan is keressék. Egy másik közeli barátnőmmel már évek óta sokat beszélgettünk a hitről, Istenről, együtt imádkoztunk, bajaiban bíztattam, hogy Isten megtalálja a megoldást, csak sokszor bekerülünk a „tüzes kemencébe”, de el nem veszünk. Történt pedig idén, Jézus Mennybemenetele estéjén, hogy vele és édesanyjával gyertyát gyújtottunk és a konyhaasztalnál az éjszaka közepéig beszélgettünk az Istennel megélt tapasztalatokról, Isten szeretetétől. Nálam volt a Bibliám. Ezen az estén mélyből kitörő, őszinte vágyakozással megszólalt: - Klári, Neked honnan van ez a Biblia? Úgy szeretnék én is egyet. Jó lenne, ha pont ilyen, mert olyan szép is, tudod, már rosszabbul is látom a pici betűket, ezt pont jól tudom olvasni! Meg, ha találunk valami szépet, csak mondjuk egymásnak, hogy melyik oldalon nyissa ki a másik. Természetesen megígértem, hogy lesz Biblia, pont ilyen, mint az enyém, bár fogalmam sem volt, hogy hogyan. Azután tovább szőttem a tervet, végiggondoltam, hogy a közeli környezetemben még kik azok, akiknek már nagyon „hiányzik” a Biblia és ha „pont ilyen” csak szólunk egymásnak, hogy „hol is nyissa ki.” Kezembe vettem a Bibliát, elkezdtem az interneten keresgélni, „pont ilyet”. Mivel hetekig nem találtam semmilyen elérhető lehetőséget, felhagytam a keresgéléssel, úgy éreztem más út vezet a megoldáshoz. Mással kezdtem foglalkozni, majd alig telt el néhány perc és küldte a Jó Isten az ötletet. Az a gondolatom támadt, hogy miért is vacakolok itt az interneten, kinyitom a Bibliát, hátha benne van a kiadó telefonszáma és a kiadónál talán van még néhány példány. A megoldás tehát „szó szerint”a Bibliában volt benne. Nézegettem: Szekszárdi Nyomda, magamban viccesen gondoltam ez jó jel, mégiscsak Szekszárdon születtem.

24

„Mert aki kér, mind kap; és aki keres, talál...” (Máté 7:7) Azután néztem: Boldog Élet Alapítvány, telefonszámok, máris tárcsáztam egyik vonalas számot. Felvette egy kedves férfihang: - Jó napot kívánok, Illés Klára vagyok és azért telefonálok, mert Bibliákat szeretnék, van még Maguknak? A telefon másik oldalán némi meglepettséget követően, bezszélgettünk talán egy negyedórát, leginkább arról, hogy miért is szeretnék Bibliát. Meg arról, - a nevem miatt- hogy nagyon hiányoznak a mai világban az „Illések”, sok-sok kellene belőlük. Majd azt mondta az úr, hogy legyek a következő héten, péntek este 6 órakor a Székely Bertalan utca 13. szám alatt. Van még néhány példány, megnézi hányat tud hozni. Pénteken, amikor megláttam az épületet, rájöttem, hogy én már jártam a gyülekezetben, mégpedig, egy művészeti estre hívott meg talán két évvel ezelőtt, az egyik fellépő művész barátom. Egy kedves hölgy felkísért az emeletre, ahol a fiatalembert találtunk, de hangja nem az volt, aki a telefonon. - Ugye, nem Magával beszéltem? - Nem, az édesapámmal. Elesett a héten és kórházba került, de előkészítette a Bibliákat, hogy én hozzam el, mert jönnek érte. Itt van mind az öt! Egy ideig nem jutottunk szóhoz a meghatottságtól. Még most is könnybe lábad a szemem, olyan élményben volt részünk. Megéreztük azt a nagy szeretetet, a gondoskodást, a figyelmet, a tényt, hogy nem lettünk elfelejtve. Idegenként a bizalmat. És a Bibliákat, melyek ilyen körülmények ellenére ott voltak. Azután derült ki, hogy a Bibliáknak nincs ára, ajándék! Segíthetünk az Alapítványnak, ha tudunk, de ez nem kötelező. Ekkor már nagyon küszködtünk a könnyeinkkel mindketten, elmondhatatlan érzés volt! Később mindenki más a gyülekezetben is nagy szeretettel fogadott és vett körül minket, kaptunk Gyülekezeti Híradót és meghívást minden programra, körbevezetést, meleg szavakat, őszinte érdeklődést és talán, ami a legfontosabb, azonnali elfogadást. Először barátnőm otthonába vittük az első Bibliát, és még aznap a helyére került. Nagy öröm és meghatódottság volt az egész családban! Azután vittem sorba a többit is az új „helyükre”! Nem „csak” Bibliát kaptak a Jó Istentől, hanem ezt a történetet is! Később találkoztam az adományozó „hang”-al is, igazi lélekemelő találkozás volt, mély beszélgetés, valódi egymásra figyeléssel, szeretettel, közös imával. Mikor máskor, mint szombatnapon! Isten szombatnapi ajándéka volt számomra a találkozás! Tudom, hogy sok ezren jutottak így Bibliához, képzeljék csak el, hány és hány gyönyörű történet! Hány és hány életút változik Isten kiapadhatatlan örömforrása által! Ha jól megnézzük, csak én magam hét Biblia boldog tulajdonosát ismerem, beleértve magamat is, és ez mind a Boldog Élet Alapítványtól származik! A Jó Isten áldását kérem mindenkire, akiknek köszönhetem, hogy részese lettem ennek nagy örömnek és redkívüli élménynek. Bibliát ajándékozni csodálatosan jó!


Szeretettel:

dr. Illés Klára

HÍREK, KÖNYVAJÁNLÓ OLVASÓI LEVELEK

Könyvajánló Drága Testvéreim! Szeretettel köszöntöm a Gyülekezet minden tagját különkülön és együtt is. Régen akartam már megköszönni a Gyülekezetnek a Híradót, amit kapok, de nem találom a megfelelő szavakat. Elmondhatatlan kincset jelent nekem, amit újra és újra elolvasok és idős, beteg testvéreimmel áttanulmányozunk. Magasztos, szent munkátokat hálásan MEGKÖSZÖNÖM. Isten gazdag áldását kérem a gyülekezetre! Szeretettel: (Gelsi Tivadarné, Budapest)

„ISTEN MEGKERESETT ENGEM”

EMLÉKIRAT

KISS JÁNOS LELKÉSZ, FESTŐMŰVÉSZRŐL

 Kedves Szerkesztő testvérnő! A Gyülekezeti Híradó mintapéldányát kérésemre megkaptan, melyet köszönök. A H. N. Adventista Egyháznál gyülekezeti tagságom nincs, ismerősök meghívására több alkalommal voltam szombati istentiszteleten a központi kápolnában. Pozitív élményem volt Szigeti, Tokics professzor urak előadásán résztvenni. Későbbiekben szeretnék Önökhöz gyakrabban ellátogatni. E. G. White könyveit is sokat olvasom. A többi adventista szerzőt is, feltéve, ha ajándékba kapok kiadványokat. Ugyanis szociális otthonba kerültem, így anyagi lehetőségeim szűkösek. „Isten azt akarja, hogy minden ember üdvözüljon és az igazság ismeretére eljusson.” Naponta olvasom a Bibliát és imádkozom. Áldott, békés reformáció ünnepet kívánok Önnek és a Gyülekezetnek! Isten áldását kérem munkájukra! Testvéri köszönettel: G. József

Igen nagy örömöt szerzett családunknak a Kiss bácsi életpáylyáját bemutató könyv. Nagyon fontos lenne, hogy minél többen, elsősorban fiatal prédikátorok olvassák, sőt, tanulmányozzák, milyennek kell lenni annak, „aki az eke szarvára tette kezét”. (Dr. Áchim Ilona) Nem lehetett könnyű dolga az Úrnak e munkásáról írni, aki életével és puritánságával az egészségügyet szolgálta, jóval megelőzve korát. (Dr. Sólyom Péter) Kiss bácsit személyesen ismertem, bár sajnos nem sokszor találkozhattam vele. Most a könyvön keresztül jobban megismerhettem munkásságát, életét. (Zsóka, Dr. Uhrmann Ferencné) Személyesen nem ismertem, és csak meghatódottsággal tudok gondolni erre az emberre, aki oly sok felcsillanó szemet enged láttatni a Róla beszélőkkel. Mivel lehetőségem van olvasni jegyzeteit, még jobban örülök annak, hogy ebben a kicsi könyvecskében az ő szerénységét láthatom felvillanni, mert erre van szükségünk. (Béltekyné)

TANULMÁNYOK A Doktorok Kollégiuma tagja lett Tokics Imre A Magyarországi Református Egyház tudományos testülete, a DOKTOROK KOLLÉGIUMA 39. alkalommal tartotta közgyűlését 2012. augusztus 21. és 24. között Révkomáromban, a Selye János Egyetemen, melyen sor került az új doktorok ünnepélyes felvételére a Doktorok Kollégiuma közösségébe. E rangos tudományos testületbe vették fel tagnak dr. Tokics Imre testvért is, aki méltónak találtatott az Ószövetség Szakcsoportban való kutatómunkára. A testület tevékenysége tudományos háttérmunkát jelent a kisegyházak számára is. Dr. Tokics Imre jelenleg az Adventista Teológiai Főiskola Ószövetségi Tudományok Tanszékének vezetője és a Budapest Terézvárosi Gyülekezet lelkésze; a filozófia, a jog és a zsidó vallástudományok doktori címek birtokosa. Ebből az alkalomból szeretettel köszöntjük dr. Tokics Imre főiskolai tanárt, a Budapest Terézvárosi Gyülekezet lelkészét. Életére és szolgálatára Isten gazdag áldását kívánjuk! (TINÉ)

Koska Mariann

újabb főiskolai diplomát szerzett az Adventista Teológiai Főiskolán 2012. szeptember 2-án a Terézvárosi Gyülekezetben tartotta tanévnyitó-és diplomaátadó ünnepélyét az Adventista Teológiai Főiskola, melyen gyülekezetünk egyik tagja, Koska Mariann lelkigondozói diplomát szerzett, aki az Életmód-tanácsadó Szak képzésén vett részt 2010-től. A hallgatók nevében Mariann mondta el köszöntő szavait a tanári kar számára. Az ünnepély színvonalát emelte az Acapella kórus szolgálata. Isten áldását kívánjuk a diplomázott hallgatók számára! (TINÉ)


25

CSALÁD

A házasság legalattomosabb ellensége

“Derék asszonyt kicsoda találhat? Mert ennek ára sokkal felülhaladja az igaz-gyöngyöket.” (Péld 31:10)

Házassági tanácsadók szerint a konfliktusok és a válások egyik fő oka a nyaggatás. A süket fülre vett kérések ismételgetése éppoly romboló lehet, mint a hűtlenség, vagy az anyagi problémák.

M inden

házaspár számára ismerős helyzet, amikor az egyik fél ismételten kér valamit, a másik ismételten nem reagál, és mindketten egyre ingerültebbek lesznek. SCOTT WETZLER New York-i pszichológus, magatartáskutató szerint a kérések ismételgetése ördögi kör: az egyik unja a követelőzést és visszahúzódik, mire a másik még inkább mondja a magáét. A nyaggatásra való hajlam személyiségtől is függ – teszi hozzá. Nagyon lelkiismeretes, kényszeres vagy szorongó embernek nehéz nem noszogatnia a társát, főleg ha az lassú, vagy szeret mindent az utolsó pillanatra hagyni. A tunyaság, a lusta természet viszont bárkiből előhozza az állandó nógatást. Szakértők szerint a nők hajlamosabbak a nyaggatásra, mert természettől fogva jobban szívükön viselik az otthont, a családi életet. A feleség általában érzékenyebb is; úgy véli, ha a kérése nem fontos a férjének, bizonyára ő maga sem az. Persze ha ilyenkor nyaggatni kezdi, azzal csak tetézi a bajt. A férfiak viszont sokszor abban hibáznak, hogy nem válaszolnak világosan a feleségüknek. A férfi gyakran azért nem vesz tudomást felesége noszogatásáról, mert még nem tudja a választ, vagy mert tudja, hogy az kedvezőtlen. De előfordul, hogy azért nem felel, mert nem tartja annyira sürgősnek a feladat elvégzését, vagy mert bosszantja, hogy olyan a helyzet, mintha kisfiú lenne, akit szid az anyukája.

26

HOWARD MARKMAN házassági tanácsadó, a Denveri Egyetem pszichológiaprofesszora szerint a nyaggatás akkor válik komoly szétválasztó erővé, amikor a házaspár nem az alapproblémát próbálja kezelni, hanem magáról a követelőzésről kezd vitatkozni. Harmincéves tapasztalata alapján úgy véli, a probléma előbbutóbb minden házasságban megjelenik, ám, ha a házaspár vissza tudja szorítani, nagy eséllyel együtt tudnak maradni. A jó hír pedig az, hogy a jelenség valóban kezelhető. A legfontosabb, hogy a házaspár felismerje: ha magáról a követelőzésről kezdenek vitatkozni, egy helyben járnak. Inkább arra igyekezzenek rájönni, mitől ideges a másik. Lehet, hogy a férj nem lusta és szeretetlen, hanem túlterhelt és kimerült? Lehet, hogy a feleség nem bizalmatlan, hanem túl sok feladatot igyekszik kezelni? Íme néhány további ötlet: • Keressétek a kérések kifejezésének nem bántó, kedves vagy humoros módját! Így a kérés nem nyomasztja a másikat; elkerülhető vele az idegeskedés, a követelőzés, a szóváltás. • Mindketten higgadjatok le! Mondjátok ki, hogy az állandó noszogatás a probléma, és keressetek rá közösen megoldást! Lehet, hogy változtatni kell a viselkedéseteken; hasznos lehet, ha megfogalmaztok néhány új szabályt. • Próbáld a másik szemszögéből nézni a dolgot: ne gondold, hogy segíted azzal, hogy ismételten figyelmezteted az elvég-


zendő feladatokra! Talán inkább úgy érzi, nem értékeled kellően, amit már megtett vagy amit éppen tesz. • Ha kérésed van a másik felé, mindig egyes szám első személyben beszélj: „(Én) Kérlek, fizesd be a számlát!”, nem pedig: „(Te) Sosem fizeted be időben a számlát!” • Indokold meg a kérést! Pl.: „Amikor későn fizeted be a számlát, mindig annyira idegeskedem, hogy marad-e elég pénz a hónap végén.” • Csak reális, igazán szükséges dolgot kérj! Tényleg most azonnal ki kell cserélni azt a villanykörtét? • Adj időt! Kérd meg a társadat, hogy végezzen el valamit pl. vasárnap estig, de hadd döntse el ő, hogy számára mikor a legalkalmasabb! • Ha a társad nyaggat, válaszolj világosan! Mondd meg neki őszintén, meg tudod-e tenni, amit kér, és mikor; azután tégy úgy, ahogy megígérted. • Gondolkozz a megoldáson! Lehet, hogy, sazükségtelen követelőzéssel, vitatkozással terhelni a kapcsolatotokat! Forrás: wsj.com - Magyar Kurír (mk)

Dr. Tokics Imre

24. dec. 1.

Az egyház: szertartások és szertartási rend

Dr. Tokics Imre

Dr. Szigeti Jenő

Dr. Tokics Imre

Dr. Szigeti Jenő

Dr. Tokics Imre

Dr. Tokics Imre

23.

30.

dec. 7.

14.

21.

28.

22.

29.

2013. I. n. év. 1. sz. tanulmány

15.

A végső események - Jézus és a megváltottak

Amikor minden újjá lesz

dec. 8.

A keresztény élet

A törvény és az evangélium

Dr. Szigeti Jenő

17.

Az egyház: az emberiség szolgálatában

Zarkáné Teremy Kriszta

Dr. Tokics Imre

Dr. Tokics Imre

Ócsai Sándor

Dr. Szigeti Jenő

Farkas Attila

James Nix Cindy Tutsch

DET titkár

Bihari Csaba

Dr. Szigeti Jenő

16.

9.

27

10.

Dr. Tokics Imre

nov. 2.

Növekedés Krisztusban

Dr. Tokics Imre

„Felfegyverkezni" a győzelemhez

Dr. Szigeti Jenő

26.

20.

Megváltás - az egyetlen megoldás

Dr. Erdélyi László

Dr. Szigeti Jenő

Zarka Péter

19.

13.

Isten teremtménye - az ember

Dr. Tokics Imre

Ócsai Sándor

Ha az Is ten nemet mond! Hogyan fogadod az Isten válaszát? 1.Krón 17:1-5, 15-20.

Ócsai Sándor Dr. Tokics Imre Dr. Szigeti Jenő Dr. Tokics Imre

A keleti bölcsek Lk 2:20-28 „Mindeddig megsegített az Úr"1Sám 7:12

Dr. Szigeti Jenő

Ócsai Sándor

Dr. Tokics Imre

Dr. Szigeti Jenő

Boldogok a tisztaszívűek Mt 5:8

A kenyérszaporítás Jn 6:1-14

Törődjünk többet saját üdvösségünkkel! Jel 3:18-22

A szálka és a gerenda Lk 6:37-42

A tékozló történet folytatása Lk 15:25-32

James Nix Cindy Tutsch

Dr. Tokics Imre

Az ébredés és a reformáció Ésa 49:14-22

Ellen G. White Konferencia

Dr. Tokics Imre

Ócsai Sándor

Dr. Szigeti Jenő

Kérjetek!...Bízzatok! Mt 6:24-34

Adventi Ünnepély

Ki méltó a menyegzőn résztvenni? Mt 22:2-14

Házasság és család Hitelvek 23.

Az Újföld Hitelvek 28.

A milleneum eseményei és a bűn vége Hitelvek 27.

Halál és feltámadás Hitelvek 26.

Ellen G. White Konferencia (16.30 óráig) Keresztény Művészeti Est

Krisztus második eljövetele Hitelvek 25.

Krisztus szolgálata a mennyei templomban Hitelvek 24.

Keresztény Művészeti Est

Keresztényi magatartás Hitelvek 22.

Hitelvek 21. - A sáfárság

SZOMBAT ESTI ÁHÍTAT Igehirdető Téma

Családi áldások 5Móz 6:4-7

Önvizsgálat, belső értékelés Ésa 43:10.

Úrvacsora –„Valamennyiszer…" 1Kor 11:26-30

Téma

ISTENTISZTELET

SZOLGÁLATI BEOSZTÁS

SZOMBAT DÉLELŐTTI Igehirdető

nov. 3.

Dr. Tokics Imre

12.

okt. 6.

NÖVEKEDÉS KRISZTUSBAN A kinyilatkoztatás és a kinyilatkoztató Isten

Téma

ELŐADÁSSOROZAT

Győzelem a gonosz erők felett

Ócsai Sándor

okt. 5.

2012.

PÉNTEK ESTI Előadó

2012. IV. NEGYEDÉVI

ÚTRAVALÓ

Elmosogattam tegnap este nyolcra. Rakosgattam a bögréket fel a polcra.

Köztük van két letört fülű, de elölről szépek, Elölről ugyanolyan, mint a többi: épek. Csak a hibás részt kell hátratenni, Nem kell azt a hibát úgy szemügyre venni.

Eszembe jutnak most felebarátok, Kiket képletesen fületleneknek látok. Úgy teszem fel őket életem polcára,

Mert ha egyszer én térek nyugovóra,

Hogy ne lássak mindig arra a hibára

Úgy tesz el engem az igazságos Isten

Hanem csak a szépre, hanem csak a jóra.

Ahogy a bögréket rakosgattam itt lenn. A mennyei polcra nagy kegyelmű szemmel

(Szerző ismeretlen)

Hátrafele az én letörött fülemmel.

GYÜLEKEZETI HÍRADÓ. Benne van a bölcsesség és ismeret minden kincse elrejtve

Recommend Documents