BÜNTETŐ HATÁROZATOK SZERKESZTÉSE Ügyészi határozatok a nyomozásban
Dr. Friedmanszky Zoltán címzetes fellebbviteli főügyészségi ügyész
Büntető határozatok szerkesztése
I. II. III. IV. V. VI.
A büntető határozatok fogalma A határozatok csoportosítása A határozatok szerkezete A határozatok közlése A határozatok kijavítása ( Határozatminták)
I. A büntető határozatok fogalma
A büntetőügyben eljáró hatóságok jogszabályban meghatározott tartalmi és alaki elemekkel rendelkező olyan akarat kijelentései amelyek az ügy érdemére vagy az eljárás során döntést igénylő kérdésekre vonatkoznak.
A büntetőügyben eljáró hatóságok:
nyomozó hatóság - rendőrség - nemzeti adó-és vámhivatal - hajó és légi jármű parancsnoka
ügyészség -
helyi ( járási,járási és nyomozó ) főügyészség (megyei,központi) fellebbviteli főügyészség Legfőbb Ügyészség
bíróság -
járásbíróság törvényszék táblabíróság Kúria
Az ügyész feladata
Nyomozati szak:
nyomoz, nyomoztat, a nyomozás törvényességét felügyeli.
Az ügyész feladata Ügyészi szak:
a szükséges, további nyomozati cselekményeket végez, vagy végeztet, meghozza a feladatkörébe tartozó határozatokat (nyomozás megszüntetése, vádemelés mellőzése, vádemelés elhalasztása…stb.), vádat emel.
Az ügyészségi nyomozás:
olyan ügyben, amelyben az országos hatáskörű nyomozó hatóság vezetőjével szemben a Be. 38. §. (1) bekezdésében meghatározott kizárási ok áll fenn, katonai büntetőeljárásra tartozó ügyben, kivéve, ha a törvény másként nem rendelkezik, az ügyészségi nyomozás kizárólagos hatáskörébe tartozó bűncselekményekben ( Be. 29. §. a.)h.) pontjai)
Az ügyészségi nyomozás kizárólagos hatáskörébe tartozó bűncselekmények:
közjogi vagy diplomáciai mentességet élvező személyek által, illetve sérelmükre elkövetett az igazságszolgáltatás szereplői által, illetve sérelmükre elkövetett A hivatalos és külföldi hivatalos személyek sérelmére elkövetett az igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények körébe tartozó egyes bűncselekmények a nemzetközi közélet tisztasága ellen elkövetett kommunista és a nemzetközi jog alapján soha el nem évülő bűncselekmények
Az ügyészségi nyomozás szervezete
A megyei főügyészségek székhelyén működő járási és nyomozó ügyészségek (pl: Miskolci Járási és Nyomozó Ügyészség) az adott megyére kiterjedő illetékességgel
Központi Nyomozó Főügyészség Budapesten és a megszűnt katonai ügyészségek székhelyén az egész országra kiterjedő illetékességgel nyomoz: - a Legfőbb Ügyész és helyettesei által hatáskörébe vont ügyekben, - a 11/2003. (ÜK.7.) LÜ. Utasítás 49.§.(2) bekezdésében felsorolt ügyekben, - katonai büntetőeljárásra tartozó ügyekben
A határozatok jogszabályi háttere
1998. évi XIX. Törvény (Be.) 2/2013.(XII.31.) LÜ. Körlevél az ügyészségi arculatról
A határozathozatal kötelező esetei ( Be.169.§.(1) bekezdés)
Az ügyész illetőleg a nyomozó hatóság kizárásáról A védő kirendelés alóli felmentéséről és a kirendelt védő díjának a megállapításáról A védő kirendelésének visszavonásáról, ha annak oka megszűnt Az igazolási kérelem elbírálásáról, A terhelt, védő, tanú, szakértő mulasztása esetén felmerült költség megtérítésére való kötelezésről A másolat kiadásának megtagadásáról
A határozathozatal kötelező esetei ( Be.169.§.(1) bekezdés)
az ügyek egyesítéséről, elkülönítéséről, áttételéről a bűnügyi költség megállapításáról a személyes költségmentességről, illetve az okozott költség megtérítéséről a tanú és a szakértő mentességre történt hivatkozásának el nem fogadásáról a szakértő kirendeléséről, kizárásáról, felmentéséről, díjának megállapításáról a tolmács kirendeléséről, kizárásáról, felmentéséről, díjának megállapításáról a kényszerintézkedésekről, kivéve a testi kényszer alkalmazását
A határozathozatal kötelező esetei ( Be.169.§.(1) bekezdés)
a határozat kijavításáról a feljelentés elutasításáról az eljárás felfüggesztéséről a felfüggesztett nyomozást követően az eljárás folytatásáról a nyomozás megszüntetéséről a megszüntetett nyomozást követően az eljárás folytatásáról az ügyész által történő szakértő bevonásáról a nyomozás határidejének meghosszabbításáról a nyomozás részbeni mellőzéséről a panasz elbírálásáról a halaszthatatlan nyomozati cselekmény elleni panasz elbírálásáról
A határozathozatal kötelező esetei a Be. 169.§.(1) bekezdésén túlmenően:
az igazolási kérelemnek helyt adást követően a megismételt eljárási cselekmény eredményéhez képest a határozat hatályban tartása, vagy teljes illetőleg részleges hatályon kívül helyezése a terhelt, a védő által indítványozott szakértő bevonása a vádemelés részbeni mellőzése a vádemelés elhalasztása a vádemelés elhalasztása után az eljárás megszüntetése jogorvoslat elbírálása a vádemelés szakaszában körözés és elfogató parancs kibocsátása, visszavonása
A határozathozatal indokolt esetei:
hatásköri, illetékességi viták elbírálása a védő kirendelése tárgyában hozott intézkedések tanúvédelem tárgyában tett egyes intézkedések szakértői vizsgálat során a közreműködésre kötelezés szemlén, bizonyítási kísérleten, felismerésre bemutatáson közreműködésre kötelezés biztosítási intézkedés titkos adatszerzés 72 órai időtartamra történő engedélyezése titkos adatszerzés megszüntetése
II. A határozatok csoportosítása:
az eljárás szakaszai szerint
- nyomozati - ügyészi - bírói
elnevezésük szerint - határozat - végzés - ítélet tartalom szerint - eljárást előrevivő - ügydöntő formájuk szerint - külön íven szövegezett - jegyzőkönyvbe foglalt jogorvoslati lehetőség szerint - jogorvoslatnak van helye - jogorvoslatnak nincs helye
III. A határozatok szerkezete:
Bevezető rész Rendelkező rész Indokolás Keltezés
Bevezető rész
a hatóság megnevezése az ügy iktatószáma a „határozat” címszó és a határozat tárgyának megnevezése az eljárás alapjául szolgáló bűncselekmény megnevezése meg kell nevezni azt, akire a rendelkezés vonatkozik az azonosításhoz szükséges személyi adatokkal,
Rendelkező rész
a hatóság akarat kijelentését, döntését tartalmazó rendelkezését a vonatkozó jogszabályhelyek megjelölését a jogorvoslattal kapcsolatos tájékoztatást
Indokolás
rövid tényállás a döntés alapjául szolgáló tények, bizonyítékok felsorolása jogi érvek
Keltezés
a határozathozatal helye a határozathozatal időpontja ( év, hó, nap) a határozatot hozó személy aláírása a határozatot hozó hatóság hivatalos pecsétje
IV. A határozat közlése A Be. 9.§.- a alapelvként fogalmazza meg az anyanyelv használatát, ezért külföldi állampolgár részére, aki a magyar nyelvet nem ismeri, a határozatot az anyanyelvére lefordítva kell közölni. Közlés módja: Szóban Írásban
A határozat közlésével érintettek köre:
akire a rendelkezés vonatkozik akinek az eljárási jogait érinti a gyanúsítottal közölt határozatot a védővel is közölni kell
V. A határozatok kijavítása A határozat hibái : - elírásból eredő pontatlanságok - jogi vagy ténybeli tévedések Kijavítható hibák : - névcsere, névelírás - szám, vagy számítási hiba - hasonló elírások
A kijavítás módja:
újabb határozat a hibás határozat kijavításáról a kijavítást az eredeti határozatra is fel kell jegyezni a határozat kijavításáról szóló határozatot közölni kell mindazokkal, akikkel az eredeti határozat közölve lett
