Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar
Gyermekotthonba utalt 14-18 év közötti fiatalok Komárom-Esztergom megye tükrében
Dr. Horváth Gabriella c. f iskolai docens
Vizslóczki Anett IV. évfolyam Levelez tagozat Szociálpedagógia szak
Gy r, 2009.
TARTALOMJEGYZÉK
A szakdolgozatban szerepl diagramok és táblázatok listája................................................ 3 1. BEVEZETÉS..................................................................................................................... 4 2. TÉMAVÁLASZTÁS INDOKLÁSA ................................................................................ 6 3. SZAKIRODALMI ÁTTEKINTÉS ................................................................................... 7 3.1. A gyermekvédelem történeti áttekintése Magyarországon ........................................ 7 3.1.1. A gyermekvédelmi törvény célja, a gyermekek védelmének rendszere ............. 9 3.1.2. Gyermeki,- szül i jogok, kötelességek.............................................................. 11 3.2. A témával kapcsolatos alapvet fogalmak tisztázása ............................................... 13 3.2.1. A család ............................................................................................................. 13 3.2.2. Gyermekvédelem............................................................................................... 14 3.2.3. Hátrányos helyzet, veszélyeztetettség ............................................................... 15 3.3. A gyermekvédelmi szakellátáshoz vezet út............................................................ 18 3.3.1. Gyermekekre veszélyes családi ártalmak .......................................................... 18 3.3.2. Családon belüli er szak (bántalmazás, elhanyagolás)....................................... 19 4. A KUTATÁS BEMUTATÁSA ...................................................................................... 21 4.1. A vizsgált helyszín bemutatása ................................................................................ 21 4.2. A vizsgálati módszer bemutatása ............................................................................. 22 4.3. A vizsgálat célja........................................................................................................ 23 4.4. A kutatási módszer ismertetése, dokumentumelemzés tükrében ............................. 25 4.5. Kérd íves vizsgálat ismertetése................................................................................ 29 5. VIZSGÁLATI EREDMÉNYEK ISMERTETÉSE ......................................................... 49 5.1. Vizsgálati célok igazolása ........................................................................................ 50 6. ÖSSZEGZÉS ................................................................................................................... 59 FELHASZNÁLT IRODALOM .......................................................................................... 61 MELLÉKLET...................................................................................................................... 63
2
A szakdolgozatban szerepl diagramok és táblázatok listája Diagramok listája 1. diagram: Názáret Szociális Szolgáltatónál nevelked gyermekek aránya, bekerülési év szerinti megoszlás alapján
27
2. diagram: A vizsgált gyermekek szüleinél el forduló devianciák
36
3. diagram: A vizsgált gyermekek dohányzási szokásai
37
4. diagram: A vizsgált gyermekeket alkohollal kínáló személyek megoszlása
39
5. diagram: A vizsgált gyermekek véleménye a kábítószer a a kábítószer el fordulási helyével kapcsolatban
40
6. diagram: A vizsgált gyermekek szabadidejére vonatkozó adatok
42
7. diagram: osztályismétlések aránya
47
Táblázatok listája 1. táblázat: Állami gondoskodásban él k gondozási formái, évekre lebontva (melléklet) 2. táblázat: A Názáret Szociális Szolgáltatótól kikerült gyermekek, 2005-2009. közötti id szakban
28
3. táblázat: A vizsgált gyermekek és szüleik összehasonlítása a káros szenvedélyek vonatkozásában
38
4. tábla: a vizsgált gyermekek osztályismétlésének sz rés
43
3
1. Bevezetés Változó világunkban a családi funkciók állandó alakuláson mennek keresztül. Egyes családi funkciók szerepe csökken, más funkciók viszont feler södnek, fontosabbá válnak. A társadalmi, illetve gazdasági változások nagymértékben befolyásolják a családok helyzetét, funkcióinak m ködését. A gyermek számára az érzelmi szükségleteket kielégít funkció a legfontosabb, hiszen fejl dését els sorban a családja biztosítja számára. Napjainkban nagy jelent sége van az érzelmi szükségletek kielégítésére, mivel az ember, társas lény, egyedül nehezen vagy egyáltalán nem képes létezni. Igényli a szeretetet, a boldogságot, szeret adni és kapni A család élete folyamatosan fejl dik, változik, különböz szakaszokból épül fel, amelyek mindig új feladatokat képeznek. Ezeket, az új feladatokat „normál kríziseknek” nevezzük. Ezek a krízisek különböz hatásokat, változásokat okoznak a család életében. Ezek a normál krízisek valódi krízisekké válhatnak, ha a család a funkcióit nem tudja megoldani, m ködtetni. Nem tud rajta változtatni és ezáltal egy teljesen új helyzet áll el a család életében. A családfejl dési szakaszban felmerül új feladattal, a szerepváltozással nem tud megbirkózni a család. A családi egyensúly megbomlik, azaz diszfunkcionálisan m ködik. A nem megfelel en m köd vagy súlyosan diszfunkcionális családok, kevés figyelmet fordítanak
egymásra,
elhanyagolják
egymást.
Ez
a
fajta
attit d
a
gyermek
személyiségfejl désében okoznak problémákat, az érzelmi kötelékek hiányoznak, a család nem tekinthet megfelel érzelmi bázisnak a gyermek számára. A szül k, a gyermekük felé irányuló viselkedésein kívül egymás iránt nyújtott érzelmei is befolyásolják a család m ködését. A családi életformában bekövetkez változások sokrét ek, amely történhet a családok szerkezetében, funkciójában, valamint életvezetésében. Régen a gyermekekért viselt felel sség a szül kre, illetve a családtagokra irányult. A jóléti állam kialakulásával azonban a gyermekek védelme már közfeladattá vált. A gyermekkel kapcsolatos kötelezettségek megoszlanak a társadalom és a család között. Ha a családok nem tudják ellátni alapvet
funkciójukat, és, ezáltal veszélyeztetik a
gyermekük fejl dését, akkor els sorban segítséget kell nyújtani, lehet séget kell biztosítani, ezen családok számára, hogy újra meg tudják teremteni a család egyensúlyát.
4
A gyermekvédelmi szakellátás m ködése szempontjából az egyik legfontosabb kérdés, hogy mikor, milyen formában, milyen módon lehet, illetve kell beavatkozni a családok életébe, a gyermek megóvása érdekében. A törvény kitétele, hogy kizárólag anyagi okból kifolyólag nem lehet a gyermeket kiemelni a családból, hanem olyan helyzetbe kell visszaállítani a családot, hogy a gyermek veszélyeztetettsége teljesen megsz njön. Úgy gondolom, hogy a szakellátásba kerülés szempontjai között meghatározó a családok szegénysége, az alkoholizmus, az elhanyagolás, a bántalmazás. Ezt a feltevésemet több szakirodalom is alátámasztotta. A gyermek állami gondoskodásba kerüléséhez általában küls , gyermeken kívüli okok állnak. Intézményes nevelkedés keretei közé került 0-3 év közötti gyermek bekerüléséhez egyértelm en küls okok állnak. A 6-7 éves kor között gyermekek iskolaérettsége, beiskolázása a gyermek számára meghatározó lépés. Ebben az életkorban bekerült gyermekek állami gondoskodásba kerülése meghatározó lehet a további iskolai teljesítményekre vonatkozólag. Akik a pubertás, illetve prepubertás korban kerülnek gondozásba, általában itt is elmondható, hogy a gyermekt l független küls tényez k befolyásolják. Természetesen eltekintve attól, ha a kamaszkorú gyermek maga kér segítséget. A gyermekvédelemmel foglalkozó szakemberek számára pozitív visszajelzés lenne, ha a szakellátásba került gyermekek magas arányban visszakerülhetnének saját, vér szerinti családjukba.
5
2. Témaválasztás indoklása Az els éves szakmai gyakorlatom nagy hatást gyakorolt rám, amikor egy általam választott gyermekotthonba kellett három napot eltölteni és lehet ség szerint megismerni az ott él gyermekeket, illetve az k családi hátterét, a gyermekotthonban eltöltött id t. A gyermekotthon, ahol a gyakorlatot töltöttem nem a megyéhez tartozik és én mindenképp a megyében él
állami gondoskodásban nevelked
kamaszkorú fiatalok szakellátásba
kerülését, szerettem volna közelebbr l megismerni. Továbbá érdekl désem kiterjedt arra, hogy vajon milyen családi funkciók vagy küls hatások következménye okozhatja a gyermek állami gondoskodásba vételét. Ilyen fajta, indítatásból szerettem volna megvizsgálni a megyében él
állami
gondoskodásba került gyermekek helyzetét, családszerkezetét, az állami gondoskodásba vétel okát, a szül i magatartás formáit. Érdekl désem kiterjed a gyermekek milyen fajta, családi mintát kaptak szüleikt l, esetlegesen a káros szenvedélyek tekintetében. Illet leg az intézményes keretek között él gyermekeknek van-e kialakult feladattudatuk a jöv re nézve. Vannak-e terveik, vágyaik. Úgy gondolom, hogy a gyermek testi, lelki, erkölcsi fejl désének veszélyeztetése kapcsán kerülhet állami gondoskodásba. A gyermekvédelemnek egyik f célja, hogy nem csak a család szociális nehézségeib l adódó veszélyeztetettséggel kell számolnia, hanem a gyermek érzelmi elhanyagolásával, a szeretet megvonásával, vagy teljes hiányával. A családoknál felmerül problémák, mint az elhanyagolás, az anyagi gondok mellett sok esetben megjelenik a szül i deviancia, az alkoholizmus, a kábítószer, a szül i készségek hiánya, amely problémák megléte miatt a gyermek veszélyhelyzetnek van kitéve. Az állami gondoskodásba vétel nagyon sok esetben drámai fordulat a gyermek életében. Egy kamaszkorú gyermek esetében is nagyon nehéz elszakadni a családtól. Az átmeneti nevelésbe vétel orvosolhatja ezt a krízis állapotot a gyermek, illetve a család számára. Ha a család képes és tud megoldást találni a problémára, amely miatt a gyermek állami gondoskodásba került, akkor a gyermek visszakerülhet a családjába.
6
3. Szakirodalmi áttekintés A gyermekek védelmére vonatkozó szakirodalmak segítségével szeretném bemutatni a hazai gyermekvédelem történetét, a témához szorosan kapcsolódó alapvet tisztázását, a gyermekvédelmi szakellátáshoz vezet
fogalmak
okok, valamint ezen belül a
gyermekre káros környezeti tényez ket. 3.1. A gyermekvédelem történeti áttekintése Magyarországon A szakirodalmak 8-10 ezer évre visszamen leg rendelkeznek ismeretekkel, annak kapcsán, hogy milyenek voltak el deink szokásai. Természetesen ide sorolva a gyermekek nevelési módszereit, eszközeit. A szül k minden történelmi korban, úgy akarták nevelni gyermeküket, hogy feln tt korukban meg tudjanak felelni a velük szemben felállított követelményeknek, illetve az adott társadalomban elvárt viselkedési normáknak. A hazai gyermekvédelem a XIX. században kezdett kibontakozni. Az emberek számára világossá vált, hogy a társadalmi fejl dés feltétele az iskolázott emberek. A gyors gazdagodással, azonban a szegénység is párhuzamosan n tt. A nyomorba jutottak tízezrei vándoroltak el az országból. Magyarországon, a századforduló idején hatalmas méreteket öltött a törvénytelen gyermekek száma. Az így született gyermekeket elhagyták, így közgondozásra szorultak. A század végén hazánkban is teret hódított a gyermektanulmányozás. A fejl dés keretében létrehozták az els
javítóintézeteket, melynek tagjai többnyire árva és elhagyatott
gyermekek voltak. A gyermekvédelem els törvényét 1901-ben Széll Kálmán alkotta meg, majd 1903-ban megjelentették a gyermekvédelmi szabályzatot. 1906-ban létrehozták a Gyermekvéd
Ligát, amely mozgósította az embereket az
adományozásra, hiszen a gyermekvédelmi intézményeket fejleszteni kellett. Az adományozások hatására 50-60 ezer gyermek gondozását tudták ellátni. A létrehozott menhelyek f
célja az „egészségmeg rzés és a túlélés biztosítása” volt. Megjelent a
nevel szül i gondozási forma, ahol a gyermekek családoknál éltek, azonban ezen családoknál, cselédként szolgáltak. Az istállóban aludtak, 14-16 órát dolgoztak, emellett iskolába jártak. Az elemi iskola els két osztályát végezhették el. A kibontakozó gyermeklélektan fontos fóruma a Gyermekvédelmi Lap, majd kés bb a Gyermek cím folyóirat volt. A folyóiratok megjelenése a pedagógiai és pszichológiai irányvonal követését tette lehet vé. 7
A II. világháború után a gyermekek tízezrei váltak elhagyatottá. 1945 végén ezeket, a gyermekeket gondozásba vették. A „menhely” elnevezés helyett az „állami gyermekvéd intézet” megnevezést kapta. Az állami gondozás id tartamát 18 éves korig állapították meg. Szükség volt az állami gyermekvédelem megújulására, a büntet
jelleg és a
segélyezés megszüntetésére. A világháború után az ENSZ létrehozásával teremt dik meg a nemzetközi egyezmény kialakítása. El ször az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata fogalmazott meg fontos pontokat a gyermekek szempontjából. 1948-tól folyamatosan kiépítették a nevel otthonok hálózatát, valamint a nevel szül i rendszert is. A gyermekotthonok létrehozásával szerették volna eltörölni a „lelenc- sorsot”. 1945-48 között megalakultak a gyermeklélektani központok a f városban, illetve több vidéki városban is. Ezzel egy id ben jöttek létre a f városban a nevelési tanácsadók. Ezen intézmények létrehozásával a gyermek célzott fejlesztését, mentálhigiéniai gondozását tették lehet vé. Az 1960-as évekig bezárólag a gyermekek 80-90 %-a, a szegénység, illetve a nyomor miatt kerültek gondozásba, míg a 60-as évekt l kezd d en a gyermekek környezetének értékzavara miatt került gyermekotthonba. A 60-as évekt l megindulnak a gyermek,- és ifjúságvédelmi oktatások. Az 1971. évi IV. törvény a gyermekvédelmi tevékenységet kiterjeszti a hátrányos helyzet gyermekekre, célozva a veszélyeztetettség megel zhet ségét. Az 1980-as évekt l egyre inkább er södött az a felfogás, hogy a gyermekvédelmet a családokra kell építeni. Ennek okán egyre több gyermekotthon alakul át a kiscsaládot megalkotó csoporttá. Létrejönnek a lakóházas, családias, heterogén csoportok. A 80-as évek közepét l megn tt a preventív gyermekvédelem jelent sége. A XX. században észlelhet , hogy a szül k segítséget kérnek a pedagógiától, pszichológiától a gyermek nevelését illet en. A gyermeknevelés szakmává alakul. Megjelentek a szociális munkások, a nevel szül i tanácsadók, a pszichológusok. A gyermekek védelmére vonatkozó szabályozás alapja az Alkotmány, amely megteremti a gyermekek és családjaik védelmének általános kereteit. Ezen kereteket sz kíti le a Gyermek Jogairól szóló 1989-ben New Yorkban elfogadott Egyezmény, melyet Magyarországon 1991. évi LXIV. törvény hirdette ki. Az Egyezmény tartalmazza az emberi jogok széles skáláját, illetve kizárja a diszkriminációt. (Veczkó J., 2002.) Magyarországon a gyermekek védelmér l és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény újrafogalmazta az állami beavatkozások határait, szabályozza a 8
gyermekjóléti és gyermekvédelmi ellátások rendszerét, a szül
és a gyermek között
kapcsolatrendszert. 3.1.1. A gyermekvédelmi törvény célja, a gyermekek védelmének rendszere A gyermekvédelemnek több ezer éves története van. Az elmúlt években sokat változott a család,- és szociálpolitika, melynek keretei között megtalálható a gyermekvédelem is. A világon
mindenhol
fontos
célkit zés
a
felnövekv
generációk
megfelel
életkörülményeinek biztosítása, hiszen e nélkül a társadalmak nem képesek reprodukálni magukat. Ennek érdekében a jogrendszerek biztosítani szeretnék a felnövekv nemzedék fejl dését. A megfelel fejl dés legfontosabb eszköze a gyermekvédelem. A Parlament 1997. április 22-én elfogadta a gyermekek védelmér l és gyámügyi igazgatásról szóló törvényt. A gyermekvédelmi törvény elfogadásával egy új szemlélet kezd dött a gyermekvédelem területén. A törvény az ENSZ Gyermekjogi Egyezményének hazai feltételekhez igazodó alaptörvénye. Az 1997-ben elfogadott törvény alapvet en a gyermekek jólétét, megfelel védelmét biztosítja. A gyermekvédelem törvénybe foglalt megújítását az európai integrációs törekvések szükségessé tették a szemléleti és intézményi modernizációt. A törvény kiemelten foglalkozik a családjukból kiemelt gyermekek ügyével. Az állam olyan
mérték
segítséget
nyújt
számukra,
amelyben
garantálja
a
megfelel
életkörülmények biztosítását, illetve segíti az önálló élet megkezdését. Hazánkban több részb l tev dik össze a gyermekjólét és a gyermekvédelem ellátórendszere. A pénzbeli, illetve természetbeni ellátások, valamint a gyermekjóléti alapellátások segítik a gyermek családban történ
nevelkedését, megel zi, illetve
megszünteti a veszélyeztetettség kialakulását. Másrészr l azon gyermekek számára nyújt családpótló megoldást, akik valamilyen okból saját családjukban nem nevelhet k. „A gyermekek védelmét pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások, illetve gyermekvédelmi szakellátások, valamint e törvényben meghatározott hatósági intézkedések biztosítják.”: (1997. évi XXXI. törvény)
9
Pénzbeli ellátások: •
Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény
•
Kiegészít gyermekvédelmi támogatás
•
Óvodáztatási támogatás
•
Gyermektartásdíj megel legezése
•
Otthonteremtési támogatás
Gyermekjóléti alapellátások: •
Gyermekjóléti szolgáltatás
•
Gyermekek napközbeni ellátása
•
Gyermekek átmeneti gondozása
Gyermekvédelmi szakellátások: •
Otthont nyújtó ellátás
•
Utógondozói ellátás
•
Területi Gyermekvédelmi Szakszolgáltatás
Gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedések: •
Védelembe vétel
•
Családbafogadás
•
Ideiglenes hatályú elhelyezés
•
Átmeneti nevelésbe vétel
•
Tartós nevelésbe vétel
•
Nevelési felügyelet elrendelése
•
Utógondozói ellátás elrendelése
•
Utógondozás elrendelése (1997. évi XXXI. törvény)
10
A gyermekek szociális védelme és ellátása megfelel jogi kereteket kapott, így kiemelt jelent sége
lett
a
helyi
önkormányzatoknak.
A
gyermekjóléti
alapellátás
az
önkormányzatok kötelez feladatai, közé tartozik. A gyermekek védelme a családban történ nevelkedés el segítése, a veszélyeztetettség megel zés, valamint megsz ntetése. A családból kikerül gyermek, helyettesít védelmére irányuló tevékenység. 3.1.2. Gyermeki,- szül i jogok, kötelességek „A gyermeki jogok a Magyar Köztársaság Alkotmányában, a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény kihirdetésér l szóló 1991. évi LXIV. törvényben, és más törvényekben megfogalmazott, a gyermeket megillet
jogok
összessége.” A gyermekvédelmi törvény összefoglalóan tartalmazza a gyermek, illetve a szül jogait, kötelességeit. A gyermekvédelmi törvényen kívül a Magyar Köztársaság Alkotmánya is tartalmazza az alapvet emberi jogokat és azokat életkortól függetlenül határozza meg. Mind a két törvény védi a gyermek és a család intézményét, különös gondot fordít az ifjúság
biztonságára,
oktatására,
egészségére,
elismeri
és
érvényesíti
jogaikat,
kötelességeiket. Az alapvet jogokat és kötelességeket az 1997. évi XXXI. törvény, 6. -7. §.- a tartalmazza. A Gyvt.-ben lefektetett alapvet gyermeki jogok: •
családban való nevelkedéséhez
•
fejl désére ártalmas, környezeti és társadalmi hatások elleni védelemhez
•
káros szerek elleni védelemhez
•
bántalmazással szembeni védelemhez
•
helyettesít védelemhez
•
mindkét szül vel való kapcsolattartáshoz
•
tájékozódáshoz, véleménynyilvánításhoz
•
átmeneti vagy tartós nevelésbe vétel esetén a gyermek alapvet jogaihoz
11
A Gyvt.-ben lefektetett alapvet gyermeki kötelességek: •
gondozása, nevelése érdekében együttm ködés
•
tanulmányi kötelezettség teljesítése
•
egészségét károsító szerek használatától való tartózkodás
A szül kre vonatkozó jogokat, illetve kötelességeket a Gyvt. 12, 13. §.- a tartalmazza, miszerint: A szül jogai, kötelességei: •
a gyermek képviselete
•
a gyermek alapvet jogainak biztosítása
•
a gyermek tájékoztatása, meghallgatása
•
a gyermek ellátásában közrem köd kkel való együttm ködés
•
köteles gyermekét családban gondozni és a fejl déséhez szükséges feltételeket biztosítani
A gyermeki jogok érvényesülése hatalmas felel ssége, mint a társadalomnak, mint a családnak. A társadalmi méretekben zajló nevelés közül a család az els legfontosabb, legszorosabb kis közösség a benne felnövekv gyermek számára. „A gyermekvédelem a demokrácia egy próbaköve, mert a gyermekkel való bánásmód min síti a közéletet és a társadalmat” (Herczog M., 1997.)
12
3.2. A témával kapcsolatos alapvet fogalmak tisztázása 3.2.1. A család Az ember kultúrájának szokásait, normáit, szabályait az els szocializációs kötelékben, a saját családjában tanulja meg. A család a leg sibb intézmény, amely minden kultúrában létezik. A család, hatást gyakorol az egyénre, alapvet viselkedési normákat, mintákat közvetít az egyén számára. A család többféle funkciót közvetít a gyermek szocializációját illet en. Egyrészr l biztosítja azokat a feltételeket, amely a gyermek fejl dése szempontjából elengedhetetlen, másrészr l szerepmintákat, viselkedési mintákat közvetít a gyermek felé. Napjainkban azonban a családban el forduló szerepek egyre inkább keverednek. Az édesapák többször kiveszik részüket, a gyermek ellátását végz feladatokból, az édesanyák a gyermek ellátása mellett a létfenntartási feladatokban is részt vesznek. (Bagdy E., 1977.) Az egészséges családi háttér feltétele a gyermek kiegyensúlyozott, testi-lelki fejl désének. A család megfogalmazása többféleképpen értelmezhet . Különböz
diszciplínák
fogalmazódtak meg. ….„a család az egyéni élet természetes kerete, a társadalom alapegysége, biológiai újratermel je. Funkcióik magukba foglalják a gyermek születését, a megszületett gyermekek nevelését, szocializációját, a beteg és id s családtagok gondozását, nyugodt és harmonikus
légkör biztosítását
minden
családtag
számára.”
(Család,-
gyermek
ifjúságvédelem jegyzet, 2007.) „A család természeténél fogva konzervatív, a társadalmi fejl dés szükségszer en késve éri el. Ellenáll a politikai volumentarizmusnak, nem lehet valami id szakos cél vagy ideológia kedvéért átalakítani, legfeljebb idomul, alkalmazkodik, felületileg módosul, vagy kényszer en torzul, de belül ellenáll, rzi struktúráját, és a körülmények megváltozásakor visszarendez dik.” (Herczog M.,1997.) „A család az egyén és a társadalom közti közvetít kiscsoport, éppen ezért „els dleges közvetít társadalmi egységnek” tarthatjuk.” (Bagdy E., 1977.)
13
A néprajztudomány egy tágabb családfogalmat használ: „nemcsak együtt él , együtt étkez családtagokat számítja, hanem azokat is, akik –bár külön laknak, külön háztartást vezetnek –egymással érzelmi kapcsolatban állnak.” (Családszociológia jegyzet, 2007.)
3.2.2. Gyermekvédelem Napjainkban megváltozott a gyermekek családi és társadalmi helyzete. A gyermekek családon belüli helyzete, pozíciója megváltozott a korábbi évekhez képest. Felértékel dnek az érzelmek, értékek, az együtt eltöltött id . A családok helyzetét befolyásolja a politikai, társadalmi változások hatása. Megváltozik a társadalomban a család és a gyermek szerepe Ezek a változások a kiskorúak családi és társadalmi helyzetére is nagy befolyást gyakorol. A gyermekek az alapvet mintákat, közvetlen környezetükb l sajátítják el. Ezek a normák eltér értékeket is közvetíthetnek. Ennek oka a család hibás m ködése, amelynek oka a szül k deviáns magatartása, a gyermek elhanyagolása, az alkoholizmus és a b nözés. (Herczog M., 1997.) A gyermekvédelmi szakellátás m ködése szempontjából az egyik legalapvet bb kérdés, hogy mikor, illetve milyen módon lehet, illetve szükséges beavatkozni a családok életébe, a gyermek megóvása érdekében. A gyermekvédelem fogalmának meghatározásánál számos definícióval találkozhatunk. „A gyermekvédelem a gyermek testi, szellemi, erkölcsi, anyagi érdekeit el mozdító szociális, jogi, egészségügyi és pedagógiai tevékenységek összessége.” (Új Magyar Lexikon, 1960.) „Gyermekvédelmen egy adott ország azon komplex tevékenységrendszerét értem, melyet a gyermeki szükségletek és jogok minél maradéktalanabb érvényesíthet sége érdekében alakítanak ki- problémamegel z és problémakezel céllal. (Volentics A., 1999.) „A gyermekvédelem a demokrácia egyik próbaköve, mert a gyermekkel való bánásmód min síti a közéletet és a társadalmat” (Herczog M., 1997.)
14
Valamennyi megfogalmazásnál elmondható, hogy mindegyik a gyermeket fenyeget veszélyek elleni küzdelmekre hívja fel a figyelmet. A gyermekvédelem körébe tartozik a gyermek születését l a feln tté válásáig minden, ami az
érdekében történik, a társadalom
bármely területén. 3.2.3. Hátrányos helyzet, veszélyeztetettség A gyermekvédelem része az általános, illetve a speciális gyermekvédelem. Az általános gyermekvédelem körébe tartozik a fogantatás pillanatától, minden, amely a gyermeket érint lehetséges veszélyek, problémák megel zése, illetve megszüntetése. Ide sorolható a várandós anya, terhesség alatti egészségügyi vizsgálata, a helyes táplálkozás, a stresszmentes életmód, a gyermek testi-lelki gondozása, iskoláztatása, az otthonteremtés anyagi feltételeinek biztosítása, valamint a gyermeki jogok biztosítása. A speciális gyermekvédelem része az általános gyermekvédelemnek, ezen túl azonban a bekövetkezett „bajok” orvoslására, a veszélyeztetett helyzet megel zésére és lehet ség szerint a korrekcióra összpontosít. A speciális gyermekvédelem a testi, lelki, érzelmi, értelmi fejl désében korlátozott gyermekekkel foglalkozik. A témához kapcsolódóan három fogalom tartozik. A speciális gyermekvédelemhez tartozik a veszélyeztetettség, illetve a hátrányos helyzet. A fogalmakat érint en többféle meghatározás létezik. Els ként a veszélyeztetettség fogalmát szeretném összehasonlítani, több szakember által megfogalmazott definíciók alapján. „olyan-magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult-állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejl dését gátolja, vagy akadályozza.” (1997. évi XXXI. tv.) „az ártó hatások nyomán kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejl dését gátolja, akadályozza” (Veczkó J., 2002.) „A
veszélyeztetettség
eredhet
anyagi
okokból
(az
els dleges
életszükségletek
kielégítetlenek, alacsony kereset, több gyerek, munkaképtelen családtagok stb.), erkölcsi
15
okokból (a környezet b nöz , erkölcstelen életmódot folytat, vagy a gyerek maga helyezkedik szembe az erkölcsi normákkal). Kapcsolatos lehet egészségügyi okokkal (ha a környezet egészségrontó hatású, pl. ideg-, elmebetegség fordul el a családban) és nevelési okokkal (ha a környezet nem biztosítja a nevelés minimumát.” (Gáti F., 1982.) A felsorolt hivatkozásoknál összességében elmondható, hogy az a gyermek, aki egyébként személyiségében ép, de annak fejl désében súlyosan gátolt. A veszélyeztetettség esetén a szül k olyan módon gondozzák, nevelik gyermeküket, amely az adott id ben és helyen elfogadhatatlan. A veszélyeztetettség családoknál érzékelhet , de úgy gondolom, hogy társadalmi problémáról van szó. Elmondható, hogy a veszélyeztetett helyzetben lév gyermeknél nem a szociális tartalomra helyez dik a hangsúly, hanem inkább a pszichés összetev jére. Ezeknél, a gyermekeknél zavart okoz valamilyen károsodás, amely a kés bbiekben problémát okoz az énfejl désben, a magatartásban, az értékrendszerében, a teljesít képességében, valamint a kortárskapcsolatok kialakításában. Gáti Ferenc megfogalmazásában a veszélyeztetettség kialakulásának hátterére helyezte a hangsúlyt, ezzel ellentétesen Veczkó József tömör megfogalmazásában egyértelm en látható a fogalom mögöttes tartalma. Elmondható, hogy a veszélyeztetettség a gyermekvédelem egyik kulcsfogalma, amely meghatározza a gyermekvédelmi rendszer m ködését, mindazonáltal, hogy a gyermeki jogok érvényesítésér l, valamint a gyermek figyelembe vételér l szól. A veszélyeztetett helyzet minden esetben hátrányos helyzetet is jelent, így ezt a két fogalmat együttesen szükséges értelmezni. A hátrányos helyzet a veszélyeztetettséget megel z állapot, amely az egyén eddigi szociális helyzetéb l indul ki. „hátrányos helyzet gyermek, tanuló az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyz
védelme vett, illetve akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való
jogosultságát a jegyz megállapította” (1993. évi LXXIX. tv.)
16
„olyan anyagi és kulturális életkörülmények, amelyek a tanulók egy részénél, az átlagnál gyengébb
iskolai
teljesítményt
vagy
tanulással
kapcsolatos
motiváció
hiányát
eredményezheti. Többnyire családoknál a társadalom többségéhez képest sz kebb anyagi életkörülmények, gyengébb kulturális ellátottságát, a szül knek az átlagnál alacsonyabb szint iskolázottságát jelenti.” (Pedagógiai lexikon, 1997.) „Hátrányos helyzet tanulóknak min sülnek azok, akiket különböz környezeti tényez k gátolnak adottságaikhoz mért fejl dési lehet ségükben- els sorban és dönt en tanulmányi, illetve képzési szempontból” (Gáti F., 1982.) A hátrányos helyzet
családok életkörülményei a társadalom többségéhez képest
lényegesen rosszabbak. Ezen, családoknál nagyobb mértékben fordul el
szül i deviancia, amely a gyermek
személyiségfejl désére ártalmas lehet. A
hátrányos
helyzet
gyermeknél
meghatározóak
lehetnek
a
mikro,-
illetve
makrokörnyezeti ártalmak: •
a család hiánya, a család életmódja, az érzelmi hiány, a deviáns környezet.
•
az iskola objektív feltételeinek hiánya, nem megfelel pedagógus ellátottság, a település kulturális életének színvonala.
17
3.3. A gyermekvédelmi szakellátáshoz vezet út A család életünk legmeghatározóbb közege, legfontosabb kiscsoportja. Itt formálódik személyiségünk, önazonosságunk, önmagunkhoz és a világhoz való viszonyunk. A családban folyik az els dleges szocializáció. Ebben a közegben sajátítja el a gyermek a társadalmi létéhez, az együttéléshez, a beilleszkedéshez szükséges szabályokat, normákat. A család, mint rendszer azonban m ködhet diszfunkcionálisan is, amely azt jelenti, hogy a gyermeknek nem megfelel viselkedési mintákat közvetít. A rosszul m köd családok kevés figyelmet fordítanak egymásra, az egyén érzékenységére, véleményére. A diszfunkcionálisan m köd családok nem tekinthet k biztonságos bázisnak a gyermek szempontjából. A kultúra és a társadalmi rendszer nagyban befolyásolja a családok m ködését. A családok életében vannak olyan krízisek, amelyekre nem lehet vagy nem képes a család felkészülni. Ilyen családi krízis a válás, a különböz betegségek, a munkanélkülivé válás, a mobilitás, valamilyen pszichés jelleg
trauma. Ezeknél, a kríziseknél a család valamilyen
értékcsökkenést él át. 3.3.1. Gyermekekre veszélyes családi ártalmak A rossz családi légkör, a durva, merev szül i magatartás, a szeretet megvonása befolyásolja a gyermek megfelel értelmi és erkölcsi fejl dését. „A társas lét követelményeit l és normáitól eltér
viselkedésformákat deviáns
magatartásnak nevezzük.” (Bagdy E., 1977.) A deviáns magatartásformák közös jellemz je, hogy károsak az egyén egészsége és biztonsága szempontjából. Ilyen viselkedésformák a b nözés, az alkoholizmus, a kábítószer fogyasztás, az öngyilkosság és egyéb mentális attit dformák. A deviáns, viselkedés szocializációs zavarokra vezethet
vissza. Az egyén eddigi életel zményei
következtében válik fogékonnyá a devianciára. Az alkoholista, deviáns betegségben szenved
szül k károsan hatnak gyermekeik
fejl désére. A deviáns család nem tudja biztosítani a gyermeke számára a társadalmi stabilitást. A szül k kiszámíthatatlan viselkedése azonban állandó bizonytalanságban és nyugtalanságban tartják gyermekeiket. Ezeknél, a családoknál jellemz , hogy egyik
18
pillanatban elkényeztetik gyermeküket, amellyel a szeretet próbálják meg bepótolni. A másik pillanatban viszont kegyetlenül bánnak velük. A gyermeket visszahúzódóvá, bizalmatlanná teszi a családi légkör. A gyermeket, családi helyzete miatt a környezete negatívan ítélheti meg, amely az egyénnél szorongást idézhet el . Az alkoholista családok gyermekeinek mintegy kétharmadát verik otthon. Az alkoholista családból érkez gyermekek látják szüleiket átalakulni, más emberré válni, aki rosszul bánik vele, durva és veszélyes. Az alkoholista család egyértelm en diszfunkcionális. Azok a szül k, akik rendszeresen fogyasztanak alkoholt, a szenvedélyük válik az els
számú prioritássá, nem pedig a
családjuk. Az alkoholista családok ragaszkodnak ahhoz a feltevésükhöz, hogy k bármikor abba tudják hagyni az ivást. Azok a családok, ahol valamelyik szül alkoholista, nagy a valószín sége, hogy a gyermek is azzá válik, vagy alkoholistával köt házasságot. „Az alkoholista családból származó gyerekeknek különösen nagy szükségük van arra, hogy szeressük és tiszteljük
ket és, hogy megismerjék az emberi értékeket” (Fran
Newman, 2002.) 3.3.2. Családon belüli er szak (bántalmazás, elhanyagolás) Napjainkban egyik leggyakoribb téma a családon belüli er szak. Számos megfogalmazása létezik a gyermekbántalmazás meghatározására, de a legelfogadottabb a WHO meghatározása, miszerint: „A gyermek bántalmazása és elhanyagolása (rossz bánásmód) magába foglalja a fizikai, és/vagy érzelmi rossz bánásmódot, a szexuális visszaélés, az elhanyagolás vagy hanyag bánásmód, a kereskedelmi vagy egyéni kizsákmányolás minden formáját, mely a gyermek egészségének, túlélésének, fejl désének vagy méltóságának tényleges vagy potenciális sérelmét eredményezi egy olyan kapcsolat keretében, amely a felel sségen, bizalmon vagy hatalmon alapul.” A WHO szerinti megfogalmazás magába foglalja a bántalmazást, illetve az elhanyagolást is. Azonban a két jelenségnek különböz típusai léteznek. Az elhanyagolás különböz megjelenési formái hasonlítanak a bántalmazás formáihoz.
19
Az elhanyagolás hatásai sokfélék lehetnek, amely függ a gyermek korától, fejlettségét l, az elhanyagolás mértékét l: •
Érzelmi
•
Fizikai
•
Elégtelen felügyelet
•
Elhagyás, otthagyás
•
Egészségügyi elhagyás
•
Oktatás elhanyagolása
Az elhanyagolás tehát a fizikai szükségletek, a gondozás kielégítésének elmulasztása, a szeretet megvonása, elutasítása. Ez a fajta szül i attit d nagymértékben befolyásolja a gyermek fejl dését. Az elhanyagolás bármely formája csecsem korban nagyon veszélyes lehet. A bántalmazás kísér jelei lehetnek rendszeresen el forduló kisebb sérülések, zúzódások. A gyermekbántalmazás okai sokfélék és nehezen tipizálhatók. A bántalmazás lehet fizikai bántalmazás, pszichés, illetve szexuális bántalmazás. (Herczog M., 2007.) A gyermek az elhanyagoló, illetve a bántalmazó szül i magatartást nehezen tudja feldolgozni, hiszen, akiben eddig a biztonságot és tör dést látta, ez a személy már elérhetetlen számára. Az ilyen környezetben él
gyermekeket, feln tt korukra az önállótlanság, a
visszahúzódottság, a félénkség jellemzi majd.
20
4. A kutatás bemutatása A kutatásokat, Tatabányán végeztem a Názáret Szociális Szolgáltatónál, illetve a Pedagógiai,-
Gyermekvédelmi
Szakszolgálati
Intézménynél,
amely
dokumentumelemzésb l és írásos kikérdezésb l áll. 4.1. A vizsgált helyszín bemutatása A vizsgálataimat a Názáret Szociális Szolgáltató Intézménynél, valamint a KomáromEsztergom Megyei Önkormányzat Pedagógiai - Gyermekvédelmi Szakszolgálati Intézményénél végeztem. Mind a két intézmény Tatabánya kertvárosi részén helyezkedik el. A város 75. 000 lakosú. 1950 óta Komárom-Esztergom megye székhelye, illetve 1991-t l megyei jogú város. A megyeszékhely neve a bányanyitást követ en alakult ki. A város a bányászatra és az ipari üzemekre épült. Az 1900-as évek elején kezdte meg m ködését a g ztéglagyár, majd kés bb a cementgyár. Tatabánya lakossága 1938-ban 23. 200 f volt. Ekkor a foglalkoztatottak létszáma az összes munkavállaló 35 %- át, tette ki és ez a szám egyre csak növekedett. Szinte minden férfi a bányánál dolgozott és egyre több n is munkát vállalt különféle munkakörben. Az iparvállalatok száma ugrásszer en n tt a megyében. Megjelentek az 500 f nél több munkást számláló nagyvállalatok. A bányászkolóniák létrehozásával párhuzamosan jöttek létre a szociális, oktatási, kulturális, egészségügyi intézmények. A társadalmi aktivitás eredményeként egyre több bejegyzett egyesület, csoport jött létre. 1946-ban államosították a szénbányákat. különböz
A város, mint önálló település megsz nt,
településekb l, kolóniákból egy egységes szerkezet
város lett. Az új
lakótelepekkel egyidej leg kiépültek az egészségügyi, szociális, oktatási, kulturális intézmények. Az iskolarendszer 1945-ben indult fejl désnek. Tatabánya területén 1987-ig bányásztak szenet. A rendszerváltás el tt nagy számban csökkent a lakosság megélhetési lehet sége. Nagyon sokan munkanélkülivé váltak. Ezt követ en Tatabánya gazdasági szerkezete megváltozott, a rendszerváltás után a bányák bezárása után sikeresen át tudott állni. Fejl dése tovább folytatódott. A rendszerváltást követ en a Szénbányák Vállalatból önálló gazdasági társaságok alakultak.
21
A foglalkoztatásban struktúraváltásra került sor. A bányászatot felváltotta a bányászatra épül iparágak privatizációja. Így egyre több multinacionális cég települt a városba. A munkanélküliek számára újra biztos lehet ségek nyíltak meg. A vizsgálatomat Tatabánya kertvárosi részén található Názáret Szociális Szolgáltató, illetve Pedagógiai,- Gyermekvédelmi Szakszolgálati Intézményénél végeztem. Az intézmény 1972 óta m ködik a városban. Az intézmények hosszú id n át megyei fenntartásúak voltak. Az év elején azonban fenntartó váltás következett be. A gyermekotthonok, lakásotthonok, illetve a nevel szül i hálózat a Názáret Szociális Szolgáltató fenntartása alá került, míg a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakért i Bizottsággal, illetve a Nevelési Tanácsadóval került összevonásra. A Názáret Szociális Szolgáltatóhoz így tizenkét lakásotthon, három gyermekotthon tartozik, beleértve a befogadó otthont, valamint a speciális gyermekotthont is. A lakásotthonok a megye, különböz területein családias övezetben helyezkednek el. 4.2. A vizsgálati módszer bemutatása A vizsgálat eredményessége érdekében kétféle vizsgálati módszert alkalmaztam. Els ként, dokumentumelemzést
végeztem
a
gyermekvédelmi
szakszolgálatnál.
A
dokumentumelemzésnél az adatgy jtést választottam. Az adatgy jtés segítségével szerettem volna egy általános képet kapni a gyermekvédelmi gondoskodás alá vont gyermekek bekerülési arányáról, gondozásba vételér l, szociális helyzetér l, testvérek számáról, hol létér l. A dokumentumelemzés egyik f célja, hogy megvizsgáljam öt évre visszamen leg, hogy hány gyermek kerülhet/kerülhetett vissza a vér szerinti szüleihez, illetve hány f marad benn a szociális rendszerben. Másrészt lehet séget ad arra, hogy összehasonlítási alapot képezzen az elmúlt évek között. A vizsgálatom teljessége érdekében az írásos kikérdezés formáját is alkalmaztam. Az írásos kikérdezés formájaként a kérd ívet választottam. Azért választottam ezt a fajta módszert, mert viszonylag sok embert lehet megkérdezni, rövid id alatt. Úgy gondolom,
22
hogy könnyebb leírni bárkinek a véleményét egy papírra, mint egy idegen ember számára elmondani azokat. A kérd ívet 14 és 18 év közötti kamasz fiúk,- és lányok töltötték ki. A kitöltéshez azért választottam
ezt
a
korosztályt,
mert
úgy
gondoltam,
hogy
a
serdül k
a
legveszélyeztetettebb korosztályhoz tartoznak. A serdül kori „még nem feln tt, de már nem gyerek” általi rizikós viselkedést káros szerekkel próbálják meg, oldani. A szexualitás, a drog, az alkohol, mind a feln ttek világához hasonlít. A kamaszkorú fiatalok még veszélyeztetettebbek lesznek, ha elkerül otthonról, és intézményes keretek között nevelkedik tovább. Egy kisebb gyermek nem feltétlenül van tisztában azzal, hogy miért nevelkedik intézményes keretek között. Továbbá érdekelt, hogy a 14-18 éves korosztály hogyan élte meg a bekerülést, hogyan vélekednek szüleikr l, a tanulásról, mennyire vannak tisztában a körülöttük lév dolgokról, illetve mit szeretnének majd a jöv ben, miként képzelik el a jöv jüket. A kérd ív kitöltése el tt biztosítottam ket az anonimitásról. A kérd ívet egy kísér levél el zte meg, melyben leírtam, hogy adataikat kizárólag összesített formában fogom közölni, és csak a vizsgálatomhoz használom fel. A kitöltésnél sajnálatos módon nem tudtam jelen lenni, mert a vizsgálatot a nyár folyamán végeztem el, ennek okán sok gyermek nem tartózkodott a gyermekotthonban. A gyermekek eltér id beosztás szerint mehettek haza szüleikhez, illetve táborozni. Ezáltal nem volt lehet ségem a kollektív kérd íves vizsgálatra. 4.3. A vizsgálat célja Kutatásom célja az állami gondoskodásba került 14-18 év közötti kamasz fiatalok szakellátásba kerülésének vizsgálata, ez elmúlt öt év tükrében. Dokumentumelemzésem célja, hogy megvizsgáljam a Názáret Szociális Szolgáltató gyermek,- illetve lakásotthonaiban él
valamennyi gyermek szakellátásba kerülésének
idejét, családszerkezetét illetve a szociális rendszerb l való kikerülési arányait 2005-t l 2009. július 31-ig, bezárólag. Ezzel a vizsgálattal szeretnék egy általános képet kapni az elmúlt öt évben bekerült gyermekek családszerkezetér l, illetve az intézményes keretek között eltöltött id r l.
23
A kérd íves vizsgálatom célja, részletesen megismerni az állami gondoskodásba került kamaszkorú fiatalok szociális helyzetét, családszerkezetét, tanulmányi teljesítményét, a szül kkel való kapcsolattartás rendszerét, a szervezetükre ártalmas szerekhez való viszonyulásukat, valamint a jöv re vonatkozó terveiket. Kutatásom céljai: 1. Feltételezésem szerint a gyermekek legf bb bekerülési oka a gyermek elhanyagolása, bántalmazása, illetve a szül k alkoholfogyasztása és az ebb l származó negatív attit d következménye. 2. Feltételezem, hogy a gyermeket károsító családi ártalmak befolyásolják a gyermek iskolai teljesítményét. 3. Feltételezem, hogy azok az intézményes keretek között nevelked gyermekek, akik családjában van olyan személy, aki a szervezetére ártalmas szerek rabja, k maguk is magasabb arányban válnak ezen, szerek rabjává. 4. Feltételezésem szerint nagyon kevés azoknak a gyermekeknek az aránya, akik kikerülve az intézményes keretek közül saját vér szerinti családjukban nevelkedhetnek tovább. A vizsgálatban részt vett az összes 14-18 év közötti kamasz, akik a Názáret Szociális Szolgáltató gyermek,- illetve lakásotthonaiban élnek. A kérd ív 24 kérdéséb l, egy kivétellel mindet szeretném feldolgozni, annak érdekében, hogy a vizsgált gyermekekr l, illetve családjáról minél tágabb, minél szélesebb képet kaphassak, illetve minél több oldalról megközelíthessem a témával kapcsolatos gyermekek helyzetét. El zetes egyeztetések után végezhettem el az adatgy jtést, illet leg a kérd íves vizsgálatot. Mind a két vizsgálatnál több szakember volt a segítségemre. Az el bbinél a Pedagógiai,- Gyermekvédelmi Szakszolgálati Intézmény munkatársa, az utóbbinál a szakmai egységvezet k együttm ködésére, készségességére számíthattam.
24
4.4. A kutatási módszer ismertetése, dokumentumelemzés tükrében
1991 és 2009. július 31. között 433 gyermek került a tatabányai gyermekotthonba és lakásotthonaiban ideiglenes, átmeneti, illetve tartós neveltként. A bekerült gyermekek között 50 testvérpár található. Szakellátásba kerülésük dátuma szerint a testvérpárok többsége egy id ben került gyermekotthonba vagy pár hónap eltéréssel. Összesen 200 gyermek 14 és 18 év közötti korban került szakellátásba, amelyb l 104 fiú és 96 lány. A 2005, 2006, 2007, 2008 és a 2009-ben állami gondoskodásba került gyermekeket szeretném részletesebben vizsgálni. A fent említett adatból 2009-ben 61 gyermek, 2008-ban 79, 2007-ben 45, 2006-ban 53 végül 2005-ben 32 gyermek került szakellátásba. 2009-2005-ig összesen 270 gyermek bekerülésének hátterét vizsgálom. A 270 gyermek, gondozási formáját illet en a 2009. július 31-ei dátumnak felel meg. (1. táblázat, melléklet). Megvizsgáltam, hogy a gyermekek milyen családszerkezetb l kerültek állami gondoskodás alá. Ezeket, az adatokat, a Názáret Szociális Szolgáltató bocsátotta rendelkezésemre. A 2009-es év július 31-ig, 64 gyermek került állami gondoskodás alá, melyb l 43 % vér szerinti családjából érkezett. A gyermekek 26 % az édesanyától, 16 % gyámszül kt l, 7 % az édesapától, 3%-uk együtt él szül kt l, illetve 3 % más megyéb l érkezett. Kórházból a gyermekek 2 %- a került szakellátásba. Az adott tárgyévben kor,- és gondozási forma szerint felosztottam a szakellátás alá vont gyermekeket. Az elmúlt öt évet figyelembe véve a legtöbb gyermek 2008-ban került állami gondoskodásba. Ebben az évben a bekerül gyermekek száma 79 f . A gyermekek 43 %- a egyedülálló édesanyától érkezett. Saját családjuktól 20 % került szakellátásba. Együtt él szül kt l a gyermekek 14 %- a érkezett. Az édesapától a gyermekek 9 %- a került állami gondoskodásba. Gyám nagyszül kt l a gyermekek 5 %- a, míg gyám szül t l 3 %- a érkezett. A gyermekek kisebb arányban kerültek be örökbefogadó szül t l, más megyéb l, kórházból, illetve édesanyával együtt. Az utóbbiak a gyermekek 1-1 %- át, képezi.
25
A 2007-ben szakellátás alá vont gyermekek száma jóval kevesebb, mint 2008-ban. Az év végéig 45 f került állami gondoskodás alá. Ebben az évben is az édesanyától kerültek be a legtöbben, melynek aránya 36 %. Családjukból bekerült gyermekek aránya 28 %- ra tehet , ebb l az arányból 26 %- uk együtt él szül kt l, 2 % házastársi kapcsolatban álló szül kt l érkeztek. Egyedülálló édesapától a gyermekek 7 %- a érkezett A gyermekek 10 %- a rokonoktól, hozzátartozóktól, illetve 7 % nagyszül kt l került szakellátásba. A vizsgált gyermekek 5-5 %- a más megyéb l, illetve az édesanyjukkal együtt érkezett, illetve 2 %- uk kórházból. 2006-ban 53 f került a tatabányai gyermekotthonba. A 2007-es évhez hasonlóan ebben az évben is magas azon gyermekek arány, akik együtt él szüleikt l érkeztek. Ez az arány 39 %- ra tehet . Csupán 4 %- ot tesznek ki azok a gyermekek, akik házastársi kapcsolatban álló szüleikt l érkeztek. Az édesanyától való bekerülési arány ebben az évben is magas, 25 %. Rokonoktól, hozzátartozóktól való bekerülés a gyermekek 13 %- át, jelenti. A szakellátás alá vont gyermekek 11 %- a az édesapjuktól, 6 %- uk gyám szül t l, illetve 2 %- uk édesanyával együtt érkezett. A vizsgált id szakok közül 2005-ben 32 f került szakellátásba. A vizsgált évek közül ebben az évben került be a legkevesebb gyermek. Az édesanyjuktól a gyermekek 47 %- a, az édesapjuktól 6 %- a került szakellátásba. Az adott évben bekerült gyermekek 44 %- a szüleikt l érkezett, ebb l 31 % az együtt él szül ket teszi ki, míg a maradék 13 % házastársi kapcsolatban álló szül ket képezi. Gyámszül kt l pusztán 3 %- uk érkezett. Az elmúlt öt év adatait vizsgálva megállapítható hogy a legtöbben az édesanyjuktól, illetve nukleáris családból érkeztek. Megdöbbent azonban, hogy nagyon alacsony a házasságban él szül k aránya. Magas számban kerülnek be azonban, olyan gyermekek is, akiket a bekerülés el tt valamilyen rokon vagy hozzátartozó nevelt. Nem tapasztalható összefüggés az éves szinten szakellátásba került gyermekszámok között. Az öt éves adatok között külön vizsgáltam a korosztályok szerinti bekerülési arányokat. A kamaszkorban lév állami gondoskodás alá kerültek száma 89 f t, tesz ki. Ebb l 53 fiú és 36 lány.
26
Intézményes nevelés alól kikerült gyermekek A következ kben szeretném megvizsgálni, hogy az el z években hány gyermeknek volt lehet sége visszakerülni saját családjába. Szintén az elmúlt öt évet kívánom részletesebben vizsgálni. A 2009-es évben –július 31.- ig - 51 gyermek került ki a gyermekotthon intézményes kerete közül. Gondozási forma szerinti felosztás alapján, átmeneti nevelt 27 f , tartós nevelt 12 f , illetve ideiglenes nevelt szintén 12 f re tehet . 1. diagram: Názáret Szociális Szolgáltatónál nevelked gyermekek aránya, bekerülési év szerinti megoszlás alapján 2009 4
2008
17
2007
4
2006
3 4
2005
1991-2009
2
2004
3
2003
2 2
2002
1
1999
2
1998
1 1
1997
2
1996
3 3
1995 1993
0
2
4
6
8
10
12
14
16
18
gyermekek száma
1992 1991
Forrás: saját adatgy jtés alapján
A gyermekek, állami gondoskodásba kerülésük dátumát tekintve a legtöbben az utóbbi öt évben, azon belül is 2008-ban érkeztek a gyermekotthonba. (1. diagram) Elmondható, hogy a legtöbb gyermek 2-3 évnél többet nem töltött intézményes keretek között. A kikerült gyermekek adatait áttekintve elmondható, hogy a szakellátásból kikerül gyermekek száma évenként változó. A vizsgált gyermekek közül legtöbben 2008-ban kerültek szakellátásba, illetve ebben az évben kerültek ki a legtöbben az állami gondoskodás alól. A 2007-es évet is figyelembe véve, látható, hogy majdnem azonos a kikerülési arány az említett 2008-as évvel szemben.
27
A vér szerinti szüleikhez mégis 2008-ban került haza a legtöbb gyermek, 35 f került ki az állami gondoskodás alól. Az elmúlt öt évet összességében vizsgálva, 114 gyermek kerülhetett vissza saját családjához. (2. táblázat) Nagyobb az aránya azonban, azoknak a gyermekeknek, akik nevel szül khöz kerültek. A magas nevel szül k aránya annak tudható be, hogy az intézménynél fenntartó váltás következett be, így az új fenntartó a saját nevel szül i hálózatát beépítette, amely által nagyon sok gyermeknek lehet sége nyílt családias környezetben nevelkednie. Ezeknek, a gyermekeknek a száma évr l-évre magasabb, mint a vér szerinti szüleikhez kerül gyermekeknek. Ez, öt éves szinten összesen 188 gyermeket jelent. A családba fogadás az elmúlt öt évet figyelembe véve összesen 26 f t, illetve a rokonokhoz történ elhelyezés 33 gyermeket jelent. Magas azonban azoknak a gyermekeknek a száma, akiket lakásotthonban, más gyermekotthonba, más megye gyermekotthonában, különleges gyermekotthonban, illetve diákotthonban helyeztek el. 2. táblázat: A Názáret Szociális Szolgáltatótól kikerült gyermekek, 2005-2009 közötti id szakban Kikerülés helye
2009
2008
2007
2006
2005
Összesen
9
35
32
15
23
114
12
52
58
32
34
188
Örökbefogadás
3
5
0
7
6
21
Családba fogadás
2
15
0
0
7
26
Nagyszül k
3
0
0
0
4
9
Rokonok
3
0
12
10
8
33
Gondnokság alá helyezés
1
0
0
0
0
1
Házasságot kötött
1
2
1
0
2
6
11
13
16
9
14
63
Diákotthon
3
0
0
0
3
6
Más Gyermekotthon Különleges Gyermekotthon
1
12
0
0
3
16
0
0
3
4
0
7
Más megye
5
0
0
4
0
9
Nagykorúvá vált
0
3
13
8
13
37
51
140
135
89
121
536
Szül k Nevel szül k
Lakásotthonba került
Összesen Forrás: saját adatgy jtés alapján
28
4.5. Kérd íves vizsgálat ismertetése
A gyermekeket bekerülésük okaiként vizsgálom. Mivel számos gyermek több okot sorolt fel, ami a bekerüléséhez vezetett, így két csoportot hoztam létre. Az egyik csoportba azok a gyermekek tartoznak, akik elmondásuk szerint az
magatartási
problémáik miatt, illetve akik anyagi okból, valamint ehhez társuló egyéb tényez k miatt kerültek gyermekvédelmi gondoskodás alá. A másik csoportba azon gyermekek tartoznak, ahol kimutatható a szül i elhanyagolás, alkoholfogyasztás, bántalmazás, illetve ezek együttes megjelenése. A megvizsgált gyermekek életkorát tekintve az állami gondoskodásba vételkor a dönt többség 13-17 éves volt. Ezek között a gyermekek között sokan még csak 1-2 éve élnek intézményes keretek között. A válaszadók 24%-a 2009-ben, 20 %- a 2008-ban, 10 %- a 2007-ben, 6 %- a 2006-ban, 2 %- a 2005-ben, illetve 38 %- uk 1991 és 2004 között került állami gondoskodás alá. A 2009-ben, 2008-ban és 2007-ben szakellátásba került gyermekek többsége lány. Az utóbbi két évben a gyermekek többsége magatartási problémák miatt kerültek szakellátásba. Természetesen ezen kívül más ok is szolgál a gyermek szakellátásba vételéhez. A vizsgálatban részt vett gyermekek legf bb bekerülési oka a szül k hibás életvezetési módja, anyagi, megélhetési, lakhatási problémái. Az elhanyagoló szül i magatartás, a rendszeres alkoholfogyasztás, a kábítószer használat, a gyógyszerfügg ség, valamint a bántalmazás is az oka a gyermek állami gondoskodásba kerülésének. A családban el forduló problémák miatt, a gyermekek veszélyhelyzetnek vannak kitéve, amely során sérül a gyermek egészséges fejl dése. Gyermekotthoni szakellátás alá kerülhet az a gyermek is, akinek magatartási problémái vannak. Nem teljesít megfelel en az iskolában, elszökik otthonról, b ncselekményt követ el. Elmondható, hogy a magatartási problémák mögött a diszharmonikus családi zavarok húzódnak meg. Erre a feltevésemre onnan következtetek, hogy a kérd ívet kitölt gyermekek sok esetben leírták, hogy magatartási problémáik miatt kerültek szakellátásba, viszont emellett megemlítettek egyéb hibás szül i attit döket is.
29
Magatartási problémák A magatartási problémák miatt bekerült kamaszok száma 12, ebb l 8 fiú és 4 lány. Öten 2008-ban, öten 2009-ben, egy f 2002-ben és egy f 2004-ben került szakellátásba. Vér szerinti szüleikt l nyolc gyermek, ketten nevel szül kt l, egy f az édesanyjától és egy f az édesapjától és a nagymamájától érkezett. Tíz állami gondozottnak van testvére, ebb l három gyermek testvére gyermekotthonban él, egy esetben az egyik testvér gyermekotthonban a másik testvér nevel szül knél él. Négy gondozott gyermek testvére otthon él a szüleiknél. A gyermekek szüleinek életkora 32 és 42 közé tehet . A szül k iskolai végzettségére egy gyermek nem tudott válaszolni, illetve egy gyermek az édesanya végzettségét nem tudta. Egy esetben mind két szül nek fels fokú végzettsége van, egy másik gyermeknél pedig az édesapa rendelkezik fels fokú végzettséggel. Három gyermek szülei 8 általánossal rendelkeznek,
két
esetben
szakmunkás
végzettség ek,
illetve
két
gyermeknél
szakközépiskolát végeztek. A vizsgált gyermekek közül ketten semmilyen formában sem tartják kapcsolatot szüleikkel, a többi tíz gyermek személyesen és telefonon is tartja a kapcsolatot vér szerinti szüleikkel. A kérd ív tartalmazott egy olyan jelleg kérdést, amely a szül k devianciájára utal, azaz fellelhet -e a gyermek családjában olyan személy, aki rendszeresen fogyaszt alkoholt, dohányzik, gyógyszert, kábítószert fogyaszt, valamint követett el már valamilyen b ncselekményt, amely miatt börtönbüntetésre ítélték. A válaszadók közül egy gyermek nem tudott válaszolni a kérdésre. Ebben az esetben 11 gyermek családjára vonatkozó adatait tudtam figyelembe venni, hiszen a magatartási problémák által bekerült gyermekek száma 12. Magatartási problémák miatt bekerült gyermekeknél minden családban található olyan személy, aki dohányzik. Három esetben fedezhet k fel alkoholproblémák, ebb l egy esetben az egyik testvér rendszeres alkoholfogyasztó. Öngyilkossági kísérlet két esetben történt. Az egyik maga a gyermek, illetve testvére volt, a másik esetben az egyik szül . Két gyermeknél a szül k közül az édesapa követett el már valamilyen b ncselekményt. Kábítószer fogyasztó, illetve nyugtatót vagy altatót rendszeresen szed gondozott családjában található.
30
személy, két
Anyagi problémák A törvény kimondja, hogy pusztán anyagi okból nem emelhet ki a gyermek a családjából, mégis a gyermekek közül öten hivatkoztak erre az okra. Számos olyan helyzet alakul ki a családok életében, amely megbillenti család egyensúlyát. A megkérdezett gyermekek közül négyen vérszerinti családjuktól, míg egy az édesanyától került szakellátásba. A vizsgált gyermekek szüleinek legmagasabb iskolai végzettsége 8. általános, illet leg szakmunkás. A szül k életkora 40 és 51 év közé tehet . Mindegyik gyermeknek van testvére. A gyermekek közül két f nek egy testvére van, k mind a ketten otthon élnek. Egy gondozottnak két testvére van, akinek hat testvére van,
k gyermekotthonban élnek. Van olyan gyermek,
k elmondása szerint otthon élnek a szüleinél, illetve már
nagykorúak és egyedül élnek. A vizsgált gyermekek többsége fiú. A csupán anyagi okot említ gyermekek szüleinél nem fedezhet k fel alkoholproblémák, viszont mindegyik szül
dohányzik. Egy fiúnál a
testvére követett el valamilyen b ncselekményt, egy másik fiúnál volt már olyan személy a családban, aki öngyilkosságot kísérelt meg, börtönben volt, illetve sok nyugtatót, altatót szedett. Ennél a fiúnál a szül i devianciák halmozottan jelentkeznek. Az adott kategóriában vizsgált gyermekek rendszeresen tartják a kapcsolatot a szüleikkel. Két gyermek havonta telefonon beszél szüleivel, két gyermek személyesen találkozik velük, hetente illetve havonta. Az édesanyjától érkezett gyermek hetente találkozik, valamint telefonon is beszél édesanyjával. A gyermekre veszélyes családi ártalmak Vizsgálatom során nagyobb hangsúlyt fektettem a szül i elhanyagolás, illetve a bántalmazás miatt szakellátásba került gyermekekre. Amely azzal magyarázható, hogy a vizsgált gyermekek többsége ezen okból kifolyólag került gyermekotthoni nevelés alá. Számos olyan eset létezik, amikor nem csak egy okból emelik ki a gyermeket a családjából. Sok esetben a problémák halmozottan jelentkeznek. A vizsgált gyermekek közül három gyermeknél párosul az anyagi probléma, valamilyen más tényez vel.
31
Mind a három gyermeknél jelen van a szül i alkoholfogyasztás, valamint az egyiküknél felvet dik a bántalmazás is. A gyermekek szülei rendszeresen dohányoznak, két esetben az édesapa, egy esetben az édesanya rendszeresen fogyaszt alkoholt. Az egyik lány édesanyja volt már börtönbe, valamint a fiú testvére szedett altatót, illetve kísérelt már meg öngyilkosságot. Az érintett gyermekek szülei 36 és 45 év közöttiek és 8. általánossal rendelkeznek. Két gyermek a szüleikt l érkeztek, míg egy gyermek a nagyszül t l érkezett a gyermekotthonba. Egy gyermeknek hat testvére is van, akik közül a n vére egyedül él, a többi testvére vele egy gyermekotthonban él. Az egyik lánynak nyolc testvére van, akik közül szintén van, aki már egyedül él, illetve vannak testvérei a gyermekotthonban. A megvizsgált gyermekek közül sokan hivatkoztak bekerülésük f
okaként a szül i
elhanyagolásra. Az elhanyagolás nagyon sokrét , amely lehet tartós és kevésbé tartós. Az elhanyagolás során hiányzik a szeretet, a gondozás, a gyermek alapvet szükségleteinek kielégítésére. A gyermek az elhanyagolás során veszélyhelyzetnek van kitéve. Az elhanyagolás sokrét , amely lehet érzelmi, fizikai, elhagyás, otthagyás, egészségügyi, oktatási elhanyagolás. Jelen vizsgálatomból sajnálatos módon nem derül ki, hogy a gyermekek milyen mérték elhanyagolásnak voltak kitéve, viszont nagyon sokan az elhanyagolást együtt említették a bántalmazással, s t az alkoholfogyasztással is. A következ kben azokat a gyermekeket vizsgálom, akik elhanyagolásra, bántalmazásra, illetve szül i alkoholfogyasztásra, valamint ezek együttes megléte miatt kerültek intézményes nevelés keretei közé. A megvizsgált gyermekek közül 23-an kerültek be az t károsító családi ártalmak miatt. Ebb l 13 lány és 10 fiú. Nem magas a nemek közötti különbség mégis a lányok nagyobb arányban vannak kitéve az éheztetésnek, a szexuális abúzusnak, prostitúciónak, mint a fiúk. A fizikai bántalmazás tekintetében azonban nincsenek különbségek a nemek között. A vizsgált korosztály, nemt l függetlenül leginkább a szexuális, illetve a verbális abúzusnak vannak kitéve. A gyermekek nagy számban, városban éltek, családi házas övezetben. Vér szerinti családjukból 8 gyermek került szakellátásba, 4 gyermek az édesanyjával és nevel apjával élt együtt, 2-en az édesapjával és nevel anyjával élt. 1 gyermek a bekerülés el tt az
32
édesapjával és a nagymamájával élt, 3 f az édesapjától érkezett, 2 f a nagyszüleit l, 2 gyermek az édesanyjával élt. Egy gyermek azt válaszolta, hogy barátokkal lakott miel tt állami gondoskodásba került. Sajnos a válaszából nem derül ki pontosan, hogy ez alatt mit értett. Feltételezhet , hogy nem szeretett volna válaszolni a kérdésre és így kerülte el a válaszadást. Viszont a bekerülés okaként szül i elhanyagolást jelölt meg. Hat gyermek szülei élettársi kapcsolatban élnek, ebb l 4 gyermek, bántalmazás miatt került gyermekotthonba. Vér szerinti családjától nyolc gyermek érkezett, melyb l két gyermeknél lehet kimutatni a bekerülés okaként a bántalmazást. Három gyermek érkezett az édesapjától. Közülük egy esetben lehet kimutatni a bántalmazást, de az alkoholfogyasztás is szerepel a bekerülés hátterében. Két gyermek a nagyszül kt l érkezett. Egy esetben itt is kimutatható a bántalmazás, valamint az elhanyagolás. Az a két gyermek, akik az édesanyjuktól érkeztek nem bántalmazás miatt kerültek szakellátásba. Kimutatható, hogy azok a gyermekek, akik saját családjukban nevelkedtek, kevésbé vannak kitéve a bántalmazásnak, mint akiknek a szülei már nem élnek együtt. A vizsgált gyermekek testvéreinek bemutatása A 23 gyermekb l két gyermeknek nincsen testvére. 11 gyermeknek édestestvérei vannak, 6 gyermeknek féltestvérei vannak, 5 gyermeknek édestestvére valamint féltestvére is van. A gyermekotthonban él
gyermekek testvérei nagy számban élnek együtt azonos
gyermekotthonban, de el fordul, hogy más gyermekotthonba kerülnek. A vizsgált gyermekeknél kimutatható, hogy 11 esetben, azonos intézményben élnek testvéreikkel. Egy gyermeknek szintén állami gondoskodásban él
testvére van, aki speciális
gyermekotthonba került elhelyezésre. Hat gondozott gyermek esetében a testvérek egyedül élnek, szintén hat gyermek testvérei otthon, illetve egyedül élnek. Szül k iskolai végzettsége Arra a kérdésre, hogy a szüleiknek milyen iskolai végzettségük van, négyen nem tudtak válaszolni. Az egyik szül
iskolai végzettségével nyolcan nem voltak tisztában. Egy
gyermek van, akinek az édesapja 8 általánosnál kevesebb iskolai végzettséggel rendelkezik. Hét gyermek szülei rendelkeznek 8 általános iskolai végzettséggel, 1 esetben 33
mindkét szül nek szakmunkás végzettsége van. Két gyermek esetében van a szül knek középiskolai végzettsége. Egy esetben az édesanyának 8. általános, az édesapának szakmunkás végzettsége van. A vizsgált gyermekek családjának többségében, alacsony iskolai végzettséggel rendelkeznek a szül k. A rossz szocio-ökonomiai státusz, az alacsony jövedelem, a rossz lakáskörülmény növeli a gyermekbántalmazás esélyét. Kapcsolattartás formája, rendszeressége A 23 gyermek közül, 3-an nem tartják semmilyen módon a kapcsolatot a szüleikkel. 6- an csak telefonon beszélnek egymással, 14-en személyesen illetve telefonon is tartják a kapcsolatot. Ritkán beszél szüleivel két gyermek, havonta beszél szüleivel öt f , tanítási szünetekben haza mehet egy f . Naponta telefonon beszél szüleivel egy f , háromhetente, 2-3 naponta, illetve 2 hetente szintén egy-egy f . Hetente találkozik szüleivel nyolc f . A gyermekek családjában el forduló devianciák A vizsgált gyermekek közül 21 esetben dohányoznak a szül k. Ez nagyon magas arány. 23 gyermekb l összesen két f nél nem dohányoznak a szül k. Az alkoholfogyasztás aránya jóval alacsonyabb, mint a dohányzás aránya. Rendszeresen alkoholfogyasztók összesen 10 esetben mutatkozik meg, ebb l két esetben mindkét szül , 4 esetben az apa, 2 esetben az édesapa és a testvér is. 2 gyermeknél nem tudjuk, melyik családtag fogyaszt rendszeresen alkoholt. Öngyilkosságot 4 szül kísérelt meg összesen. Magas arányban vannak azon családtagok száma, akik követtek már el valamiféle b ncselekményt. Négy esetben az apa, 1 esetben a testvér, 1 esetben nagybácsi, 1 esetben az édesanya volt már börtönben. Két esetben nem tudjuk, hogy melyik családtag követett el valamilyen b ncselekményt. A gyermekek családjában, 5 esetben mutatható ki, hogy valaki nyugtatót, illetve altatót szedett. 4 esetben a család n tagjai, az édesanya és a nagymama, valamint 1 esetben a testvér használta a gyógyszereket. Kábítószer fogyasztás 3 gyermek családjánál tapasztalható. Mind a három esetben a vizsgált gyermekek testvérénél.
34
Egyéb bekerülési okok A vizsgált gyermekek közül két gyermek, szülei halála miatt került gyermekotthonba. Mind a két lány. Az anonimitás érdekében az egyik lányt elneveztem „Annának”, a másik lányt „Beának” Anna 18 éves, születését l fogva gyermekotthonban él. Elmondása szerint öt testvére van és mindannyian egyedül élnek. Nincsen információja a szülei iskolai végzettségér l, sem arról, hogy milyen káros szenvedélyeik lehettek. Bea 17 éves, a bekerülés el tt a n vérével élt együtt. Két testvére van, akik szintén egyedül élnek. Egy gyermek –akit az anonimitás miatt Anitának nevezek el- megszökött otthonról. A bekerülési okok közül egyet sem választott ki, csupán annyit írt, hogy „megszöktem otthonról”. Anita 2008-ban került gyermekotthonba, jelenleg 16 éves. Gyermekvédelmi szakellátásba kerülését megel z en a szüleivel és a testvérével élt együtt. A testvére otthon nevelkedik a szüleinél. Az édesanyja 40, az édesapja 41 éves. Mind a két szül szakmunkásképz t végzett. Annak ellenére, hogy megszökött otthonról pozitív dolognak tartom, hogy tartja a kapcsolatot a szüleivel. Hetente beszélnek telefonon és találkoznak személyesen is. A családjában az édesanyja és az édesapja is dohányzik. Anita édesanyja kísérelt már meg öngyilkosságot, illetve sok nyugtatót és altatót szed/szedett. Az édesapa rendszeresen fogyaszt alkoholt. „Anita” több okból kifolyólag hagyhatta el családját. Lehetséges ok lehetett az édesapa alkoholfogyasztása vagy esetleg az édesanya gyógyszerfügg sége, valamint öngyilkossági hajlandósága. A következ kben szeretném - a kérd ívet kitölt összes gyermeknél - megvizsgálni, hogy a családjukban kialakult devianciák megléte mennyire veszélyezteti ket abban, hogy k maguk is a szenvedélyek rabjává váljanak.
35
2. diagram: A vizsgált gyermekek szüleinél el forduló devianciák Szül i devianciák 6%
10%
dohányzás r.alkohol fogyasztás
17%
43%
öngyilkossági kísérlet öngyilkos lett
1% 10%
börtön nyugtató, altató szedése
13%
kábítószer fogyasztás
Forrás: kérd íves vizsgálat alapján
A vizsgált gyermekek családjának 43 %- a dohányzik, ezt követi a családban a rendszeres alkoholt fogyasztók aránya, amely 17 %- ra tehet . A családoknál 10 % kísérelt már meg öngyilkosságot, 1 % öngyilkos lett. (2. diagram) Valamilyen b ncselekmény elkövetése miatt, szabadságvesztésre ítéltek száma 13 %. Rendszeresen nyugtatón illetve altatón él családtagok 10 %- a tehet . A családoknál 6%nál el fordult kábítószer használat is. A gyermek számára az els dleges értékközvetít a család. Még, abban az esetben is, ha már egy ideje nem a saját családjában nevelkedik. A család, érték és normarendszere meghatározó a gyermek számára. Így fontosak azok a minták, amelyeket a családtól kap. A gyermek azt a példát követi, amit otthonról kap.
A megvizsgált gyermekek a káros szenvedélyek tükrében 1. Dohányzás A szenvedélybetegségek kialakulásában nagy szerepet játszik a családi minta. A szeretett személyek a gyermek számára mintát jelentenek. A gyermekek t lük veszik át tudásuk többségét, szokásaikat, viselkedésformájukat. Ilyen téren azok a gyermekek a legveszélyeztetettebbek, ahol a szül k rendszeresen alkoholt fogyasztanak, dohányoznak, tudatmódosító szereket használnak.
36
A vizsgált 14-18 éves kamaszkorú gyermekeknél látható mennyire döbbenetes az arány. A kamaszok 72 %- a rendszeresen dohányzik, 16 %- uk próbálta már a cigarettázást, de nem dohányzik. A válaszadók 4 %- a néha-néha dohányzik, 2 %- a, viszont naponta 1-2 szálat elszokott szívni. Nem próbálta még ki a dohányzást, a kérd ívet kitölt k 6 %- a. (3. diagram) 3 diagram: A vizsgált gyermekek dohányzási szokásai
Gyermekek dohányzási szokásai 16%
6%
rendszeresen dohányzik 4% 2%
napont 1-2 szálat szív el néha dohányzik próbálta már de nem dohányzik nem próbálta még 72%
Forrás: a kérd íves vizsgálat alapján
A kitöltött kérd ív alapján összehasonlítást végeztem: •
Azok a gyermekek, akik nem próbálták még ki a dohányzást ott a szül k dohányoznak-e?
•
Illetve azok a gyermekek, aki rendszeresen dohányoznak, kimutatható-e hogy a szül k is cigarettáznak?
A vizsgálatom kezdetén minden gyermeket beszámoztam, így a számok a gyermekeket és az
szüleiket jelzik. (3. táblázat)
Akik még nem cigarettáztak azok a „3”- as, „11”- es és a „13- as” számú gyermekek. Két esetben egyik szül sem dohányzik, az egyik családnál csak az egyik testvér, a harmadik gyermeknél viszont mind a két szül dohányzik. Azok a szül k, akik nem dohányoznak, öt esetben fordul el , viszont a gyermek mind az öt esetnél ugyanúgy rendszeresen dohányzik. Ahol mind a szül és mind a gyermek is rendszeres dohányzik, 30 családra tehet .
37
3. táblázat: a vizsgált gyermekek és szüleik összehasonlítása a káros szenvedélyek vonatkozásában
S.Sz.
Rendszeresen dohányzó Szül Gyermek
1
X
2
X
3
X
X
Rendszeresen dohányzó Szül Gyermek
S.Sz. 26
X
X
27
X
X
28
X
X
4
X
29
X
X
5
X
30
X
X
X
X
X
X
6
X
X
31
7
X
X
32
8
X
X
33
X
9
X
34
X
X
10
X
35
X
X
36
X
X
38
X
X
11 12
X
13
X
14
X
39
X
X
15
X
40
X
X
16
X
X
41
X
X
17
X
X
42
X
X
18
X
43
X
19
X
20
37 X
X
44
X
X
X
45
X
X
X
46
X
X
47
X
21
X
22
X
23
X
X
48
X
X
24
X
X
49
X
X
25
X
X
50
x
X
Forrás: a kérd íves vizsgálat alapján
2. Alkohol A szenvedélybetegségek kialakulásának vizsgálata érdekében az alkoholfogyasztási szokásiakkal kapcsolatban feltettem két kérdést, valamint alternatívákat is mellékeltem a kérdéshez. (4. diagram) •
„Fogyasztottál már alkoholt?”
•
„Ki kínált meg el ször alkohollal”?
Az els
kérdésre adott válaszok közül 49 gyermek ivott már alkoholt. A következ
kérdésre a válaszok, miszerint: „ki kínált meg el ször alkohollal?”, viszont megoszlanak.
38
4. diagram: a vizsgált gyermekeket alkohollal kínáló személyek megoszlása
Ki kínált meg el ször alkohollal
32%
szülei barátai ismer sei saját elhatározásból
2%
12% 54%
Forrás: a kérd íves vizsgálat alapján
A gyermekek 54 %- át a barátai kínálták meg el ször, 32 % saját elhatározásból fogyasztott alkoholt. A kamaszok 12 %- a ismer sök által fogyasztott el ször alkoholt, míg 2 %- át a szülei kínálták meg. Ez a magas alkoholfogyasztási arány a kortárskapcsolatok fontossága szempontjából is értékelhet , viszont a saját elhatározásból való alkoholfogyasztás visszavezethet
a
családban el forduló alkoholfogyasztási szokásokra. Megvizsgáltam, hogy a gyermekek családjában milyen számban mutatkozik meg, az alkoholt rendszeresen fogyasztók aránya. Azok a kamaszok, akik saját elhatározásból próbálták ki az alkoholt, a családjukban rendszeresen alkoholt fogyasztók aránya csupán 13 %. A családok 87 %- ánál nem mutathatók ki alkoholproblémák. Akik a barátaikkal fogyasztottak el ször alkoholt az
családjukban az alkoholt fogyasztók
aránya 41 %. Az ismer sök által alkohollal kínált gyermekek családjában az alkoholt fogyasztók aránya 20 %, alkoholt nem fogyasztók aránya 80 %. Azok a kamaszok, akiket szüleik kínáltak meg alkohollal ott a gyermekek családjának felénél nem mutathatók ki alkoholproblémák. Az a gyermek, aki nem fogyasztott még alkoholt, a családjában sincs olyan személy, aki alkoholproblémákkal küzdene.
39
3. Kábítószer Vajon a szakellátásba került gyermekek, ha tehetnék, kipróbálnák-e a kábítószert, illetve tisztában vannak-e azzal, hogy hol szerezhet be? A válaszadók közül 78 %- a, azt válaszolta, hogy nem próbálná ki a drogot, 22 % viszont ha lenne rá módja igen, kipróbálná. A drogot kipróbálók családjában a kábítószert fogyasztó személyek aránya 30 %- ra tehet . Feltételezhet , hogy ezek a kamaszok, akik szívesen kipróbálnák a kábítószert, pusztán kíváncsiságból tennék. Arra, hogy hol szerezhet be mindenki tudott válaszolni. (5. diagram) 5. diagram: a vizsgált gyermekek véleménye a kábítószer el fordulási helyével kapcsolatban
Szerinted hol szerezhet be a drog?
22%
4%
szórakozóhelyen
6% 2%
utcán ismer skökt l mindenhol
14%
44% 8%
szórakozóhelyen-iskolában szórakozóhelyen-utcán iskolában-utcán
Forrás: a kérd íves vizsgálat alapján
A szórakozóhelyet jelölték be a legtöbben, 44 % szerint a kábítószer ott szerezhet be. A drog 22 %- uk véleménye szerint bárhol beszerezhet , 14 % az ismer söket említette, akikt l be lehet szerezni. Akik azt válaszolták, hogy az ismer sökt l lehet beszerezni a drogot, azokat a gyerekeket megvizsgáltam, hogy vajon k arra szavaztak-e hogy „igen, kipróbálnám” a drogot. Annak tükrében vizsgáltam meg ezeket, a gyermekeket, hogy ha a közvetlen környezetében ismer olyan személyt, akit l be tudja szerezni a kábítószert, akkor sokkal magasabb az esélye annak, hogy el bb-utóbb
maga is kipróbálja majd.
Egy f vel több, mint a fele mondta azt, hogy kipróbálná, ha lenne rá lehet sége. A 14 és 18 év között korosztály a legveszélyeztetettebb a droghasználat szempontjából. Társas kapcsolataik révén könnyedén beszerezhetik a drogot.
Ebben a korban mindent szeretnének kipróbálni, nincsen kell
felel sségérzetük sem
veszély érzetük. Az életet fenyeget , egészséget károsító, veszélyes tevékenységekben a serdül k általában szívesen vesznek részt, a következményeket nem ismerik, vagy ha ismerik is, nem tör dnek velük. A kockázatvállalás, fontos a serdül k személyiségfejl dése szempontjából. Ez a fajta attit d er síti az önértékelést, elismerést vált ki a kortársak körében. Problémás viselkedésr l akkor beszélhetünk, ha a kockázatvállalás gyakori, túl nagy szerepet játszik a serdül
életében, normasért
módon nyilvánul meg, és végül a
személyiség fejl dését befolyásolják ezek a tényez k. Ilyen viselkedésnek tarthatjuk a verekedéseket, a motorral, autóval való száguldozást, sokszor a droghasználatot, a dohányzást, alkoholfogyasztást. A szenvedélybetegségek kialakulásánál nagy szerepet játszik a szabadid hasznos eltöltése. Ha a gyermeknek nincsen olyan programja, amely hasznos lenne számára, akkor csak az utcán való l dörgés, a barátokkal való csavargás marad. Így sokkal nagyobb az esélye annak, hogy kipróbálja a kábítószert, rászokjon a dohányzásra, és egyre többször fogyasszon alkoholt. Mivel nem családban nevelkednek, ezért magányosnak érezheti magát, így inkább a kortárskapcsolatai felé fordul. A kutatásom további célja, hogy megvizsgáljam, a gyermekvédelmi szakellátásban él kamaszok, mivel töltik legszívesebben a szabadidejüket.
Szabadid eltöltése Az iskolai gyakorlatokon szerzett tapasztalatok alapján úgy gondolom, hogy a gyermekotthonok folyamatosan szerveznek programokat, kirándulásokat, vetélked ket, mozi délutánokat a bent él gyermekek számára, annak érdekében, hogy szabadidejüket hasznosan töltsék el. A témával kapcsolatos kérdésemre adtam alternatív választási lehet ségeket. Ezek a következ k: „számítógépezek”, „tévét nézek”, „sportolok”, „olvasok”, „barátokkal/barátn kkel vagyok”, „egyéb”.
41
Mivel többféle válasz született, így több kategóriát hoztam létre. A barátokkal való találkozás, id töltés több formációban is megmutatkozik (6. diagram) A barátokkal/barátn kkel való találkozást kedvelik a vizsgált serdül k a legjobban. 18 %a, a barátaival szereti legjobban a szabadidejét eltölteni. A barátokkal való találkozás mellett 6%-uk szeret sportolni, további 6 %- uk emellett olvasni is szeret. A válaszadók 16 %- át, teszi ki a számítógépezés, televízió nézés, barátokkal való találkozás. 6. diagram: a vizsgált gyermekek szabadidejére vonatkozó adatok Szabadid eltöltése barátok 6%
10%
tv-számítógép
8%
18%
sport sport-barátok sport-barátok-olvasás számítógép-sport-barátok
16%
tv-barátok 4%
22% 2%
6%
6%
számítógép-tv-barátok számítógép-barátok számítógép-tv-barát-sport
2%
egyéb
Forrás: kérd íves vizsgálat alapján
A barátokkal való találkozás szinte minden formában megjelenik. Az egyéb kategóriába többen írták a testvérekkel való találkozást, egy fiú azt válaszolta, hogy legszívesebben „szexuális életét színesíti”. A vizsgált gyermekek iskolai teljesítménye Kutatási célom, hogy megvizsgáljam az adott korosztály iskolai teljesítménye, milyen módon függ össze a családjukban el forduló deviáns magatartással. Véleményem szerint a diszfunkcionálisan m köd
családokban a gyermekek tanulmányi eredménye egyre
romlik. Teljesít képessége csökken, teljesítményzavar nyilvánul meg. Ezáltal iskolai teljesítmény kudarcok sora éri ket, amely során iskolai attit dje negatívvá válik. Ennek oka lehet a nem megfelel szül attit d, az érzelmi kommunikáció hiánya, egyéb deviáns magatartás. A gyermek nem képes a tanulásra koncentrálni, mert nincs biztosítva számára a nyugodt, biztonságos légkör.
42
A vizsgálatom során két részletben vizsgálom a gyermekek iskolai teljesítményeit, valamint az érintett gyermekek családi szerkezetét, a környezeti hatásokat. Els sorban azokat a gyermekeket vizsgáltam, akik az elmúlt öt évben szakellátásba kerültek, majd azokat a gyermekeket, akik 1991 és 2004 között kerültek intézményes nevelésbe. Annak érdekében bontottam két részletre a vizsgálatomat, hogy összehasonlítást tudjak végezni a pár éve bekerült és a régebben bekerült gyermekek között. A kutatásban résztvev
kamaszokat szintén beszámoztam annak érdekében, hogy
áttekinthet bb legyen a vizsgálat menete. (4. tábla) 4. tábla: a megvizsgált gyermekek osztályismétlésének sz rése S.sz. Bekerülés Születési év Osztály éve 1995 7 1 2007 1993 7 2 1996 1995 8 3 1999 1995 9 4 2007 1993 10 5 2008 1992 11 6 2002 1992 12 7 1998 1991 12 8 1991 1992 10 9 2003 1992 9 10 2007 1994 8 11 2000 1993 7 12 2003 1991 12 13 1995 1990 12 14 2001 1993 9 15 2009 1993 11 16 2004 1992 9 17 2007 1994 9 18 2004 1994 9 19 2004 1992 11 20 2009 2000 1995 5 21 1993 10 22 2003 1992 7 23 1992 7 24 2008 1994 7 25 2009 Forrás: kérd íves vizsgálat alapján
S.sz. Bekerülés éve 26 2004 27 2008 28 2008 29 2006 30 2009 31 2005 32 2001 33 2009 34 2006 35 2009 36 2008 37 2009 38 2009 39 2009 40 2008 41 2009 42 2007 43 1994 44 2008 45 2009 46 2008 47 2008 48 2008 49 2008 50 2009
Születési év Osztály 1991 1995 1997 1994 1994 1992 1995 1993 1995 1992 1993 1994 1992 1993 1993 1994 1993 1993 1993 1992 1992 1995 1993 1995 1994
11 6 7 7 6 11 8 6 8 9 9 7 9 8 10 9 7 6 9 9 10 6 10 7 9
A 2009-es évben tizenegy gyermek közül két gyermeknél mondható el, hogy a korához képest normál osztályfokba jár. 43
A 15-ös gyermek 9. osztályos és 16 éves,
egyszer már biztosan ismételt évet. A 25-ös 7.
osztályba jár és 15 éves, a 30-as 6. osztályos és szintén 15 éves, 6. osztályos és 16 éves a 33- as sorszámú kamasz. Neki már 10. osztályos tanulónak kellene lennie. A 35-ös 17 éves és 9. osztályos, a 37- es sorszámú 7. osztályos és 17 éves, a 38-as 17 éves 9. osztályos tanuló. A 39-es sorszámú 8. osztályos, 17 éves. A 45-ös 9. osztályos, 17 éves. Nagyon magas az osztályismétlések aránya. Többségük nem csak egyszer ismételt már évet. Ami, arra enged következtetni, hogy nem a szakellátásba utalás a f oka a rossz tanulmányi teljesítménynek, hanem a szül k elhanyagoló attit dje. 2008-ban bekerült tizenegy gyermekb l három gyermek jár a korának megfelel osztályba. Három esetben nem állapítható meg egyértelm en az osztályismétlés ténye. Tény, hogy egy évvel id sebb, mint amelyik osztálynak a tagja, de lehetséges, hogy fizikai, mentális éretlenség, részképesség gyengeség miatt az óvodában „visszamaradt” egy évet. Ha azonban nem maradt vissza az óvodában, akkor feltételezhet , hogy osztályt ismételt. Az sem kizárható, hogy a 2008-as évben került be a gyermekotthonba, amely okán csökkent a tanulmányi teljesít képessége. A 24-es sorszámú 17 éves és általános iskola 7. osztályos tanulója, 11. osztályba kellene járnia. A 27-es számú 14 éves és 6. osztályos tanuló.
kétszer már ismételt évet.
Valószín síthet , hogy a két gyermek már a bekerülés el tt osztályismétl k volt. A 36-os sorszámú gyermeknél 16 éves és 9. osztályos tanuló, a 44-es számú gyermek szintén 16 éves és 9. osztályos. A 47-es számú gyermek 14 éves és 6. osztályos tanuló. A 2008-ban állami gondoskodásba került gyermekek közül mind az öt f nél egyértelm en kimutatható, hogy tanulmányi eredménye már akkor megromlott, amikor még saját családjával élt. Ez a következtetés a többszörös osztályismétlésekb l, illetve a bekerülés évéb l számítóható ki. A 2007-es évben öt gyermek került szakellátásba, közülük egy gyermek jár a korának megfelel
osztály fokozatba. Négyen ismételtek osztályt. Az 1995-ben született 1-es
sorszámú gyermek 7. osztályos, illetve a 10-es; 17- es számmal ellátott gyermekek 17 évesek és 9. osztályos tanulók. A 42-es sorszámú gyermek 16 éves és 7. osztályos tanuló. Két gyermeknél feltételezhet , hogy az állami gondoskodásba vételkor romlott meg az iskolai teljesítménye. Egy gyermek esetében viszont már a családi környezetben nem volt megfelel az iskolai teljesítménye.
44
Erre abból következtetek, hogy a gyermekeknek jelen pillanatban 11. osztályba kellene járniuk, de két évvel alacsonyabb osztály tanulói. A bekerülési évét figyelembe véve elmondható, hogy a gyermekek két évvel ezel tt kerültek szakellátásba, míg a 45-ös számú gyermek az idei évben. 2006-ban két f , 2005-ben egy f
került állami gondoskodás alá, így
ket együtt
vizsgálom. A három gyermek közül a 29-es számú 15 éves 7. osztályos tanuló ismételt osztályt. A vizsgált gyermek három évvel ezel tt került szakellátásba. A korához mérten 9. osztályos tanulónak kellene lennie. Valószín síthet , hogy kétszer már ismételt osztályt. A 31, illetve a 34-es gyermek a korának megfelel osztályba jár. Az adott intervallumban osztályt ismétl gyermekek száma összesen 19, amelyb l hét gyermeknél magatartási problémák fedezhet k fel, három esetben anyagi gondok állnak a háttérben,
egy
kamasznál
a
szül k
halála,
öt
esetben
szül i
elhanyagolás,
alkoholfogyasztás, illetve bántalmazás, három esetben nem lehet tudni a bekerülés okát. Az elmúlt öt év adatai alapján a tanulmányi teljesítmény romlása mögött magas arányban a gyermek magatartási problémái állnak. De vajon a magatartási problémák mögött milyen családi szerkezet áll? A szociokulturális környezet nagymértékben befolyásolja a gyermek iskolai teljesítményét. A gyermek testi, lelki fejl désének feltétele az adott kultúrakörben elfogadott tárgyi feltételek megléte. A családban el forduló devianciák a gyermek szocializációja szempontjából nagyon fontos szempont. A gyermek iskolai pályafutását nagymértékben befolyásolják a családi ártó hatások. Hét magatartási problémákkal küzd gyermek családját vizsgáltam. A hét gyermekb l hárman éltek a szüleivel, két gyermeknél újjászervez dött családtípus fedezhet
fel,
szintén két esetben csonkacsaládról van szó. A vizsgált családoknál mindenki dohányzik, két családban van olyan személy, aki rendszeresen fogyaszt alkoholt. Börtönbüntetés három esetben történt, ebb l két családnál az édesapa követett el b ncselekményt. Egy 16 éves fiút kiemelnék –nevezzük Ádámnak-, akinek családjában halmozottan mutatkoznak a környezeti ártalmak. Ádám családjában van olyan személy, aki dohányzik, kísérelt már meg öngyilkosságot, börtönbüntetésre ítélt, nyugtatót/altatót, illetve 45
kábítószert használt/használó személy. Ádám újjászervez dött családban él, testvéreivel együtt. A többi, osztályt ismétl
gyermek családját, családszerkezetét is megvizsgáltam. A
gyermekek száma 12 f , ebb l egy gyermek a szülei halála miatt került szakellátásba, így az
családi hátterét nem tudom megvizsgálni, hiszen a gyermek egyértelm en a szülei
halála miatt került állami gondoskodásba. A vizsgált gyermekek közül három gyermek élt teljes családban, kilenc gyermek csonka családból érkezett, ahol az édesanya vagy az édesapa nevelte. Nyolc gyermek családjában dohányozik valamelyik szül . Rendszeresen alkoholt fogyasztó személy egy gyermek családjában fordul el . B ncselekmény elkövetése miatt szabadságvesztésre ítélt személy három esetben fordult el . Öngyilkosságot a három gyermek családjában kíséreltek meg. Nyugtatót vagy altatót rendszeresen szed személy a vizsgált gyermekek családjánál három esetben történt. Végül kábítószer fogyasztás két gyermek családjában található. A 2004 és 1991 között szakellátásba került gyermekek száma 19 f . A korukhoz mérten tíz gyermek a korának megfelel osztály fokozatba jár. Négy gyermek esetében nem lehet egyértelm en megállapítani az osztályismétlés tényét. Az osztályt ismétl gyermekek száma öt f re tehet Egyértelm en osztályt ismételt a 43-as számú gyermek, aki 16 éves és 6. osztályos tanuló. A 2-es és a 12-es sorszámú gyermekek, szintén 16 évesek és az általános iskola 7. osztály tanulói. A 21-es számú gyermek 14 éves és 5. osztályos tanuló. Többször osztályt ismételt a 23-as számú gyermek, aki 17 éves és 7. osztályos tanuló. Ezek a gyermekek többszörösen osztályt ismétl k. A 23-as számú gyermek esetében nem tudom vizsgálni, hogy az iskolai teljesítménye milyen módon függ össze a családi ártalmakkal, mindazonáltal, hogy nem ismeretes a bekerülésének éve. A 2-es számú gyermek három éves kora, a 12-es sorszámú gyermek 10 éves kora óta és a 43-as sorszámú gyermek 1 éves kora óta, illetve a 21-es számú gyermek 5 éves kora óta nevelkedik állami gondoskodásban. Ezeknél, a gyermekeknél nem lehet összefüggésben a rossz tanulmányi teljesítmény a környezeti ártalmakkal, mert ezek a gyermekek még iskolás koruk el tt, kerültek állami gondoskodásba. 46
Az adott id tartamban (1991-2004) vizsgált gyermekek száma 19, ebb l osztályt ismételt 5 f . Az öt gyermek szakellátásba kerülésének okai között egy gyermek, bántalmazás, két gyermek elhanyagolás, egy gyermek anyagi, egy gyermek a szül k rendszeres alkoholfogyasztása miatt került állami gondoskodásba. Az osztályismétl gyermekek családját vizsgálva elmondható, hogy ketten vér szerinti családjuktól érkezett, egy csonka családból, egy gyermek a nagyszüleit l. Egy gyermeknél nem lehet pontosan megállapítani, hogy milyen családszerkezetb l érkezett. Megvizsgálva a gyermekek családját, elmondható, hogy négy gyermek családjában van olyan személy, aki dohányzik, egy családnál van olyan személy, aki rendszeresen fogyaszt alkoholt. Két esetben valamelyik családtag követett már el valamilyen b ncselekményt, egy esetben található olyan személy, aki kísérelt már meg öngyilkosságot. Megvizsgáltam azokat a gyermekeket is, akiknél nem állapítható meg egyértelm en az osztályismétlés ténye, azonban egy évvel id sebbek, mint amelyik osztályba tartozik. Ebben az esetben négy gyermeket vizsgáltam. A gyermekek közül hárman vér szerinti szüleikt l érkeztek, egy gyermek, nevel anyától került szakellátásba. A szül k szenvedélybetegségeit tekintve a dohányzás ebben az esetben is megemlítend minden családnál. A rendszeres alkoholfogyasztás két esetben, valamilyen b ncselekmény elkövetése egy esetben fordult el . Az egyik gyermek esetében a szül i deviancia számos formában megjelenik: az alkoholfogyasztás, a dohányzás, az öngyilkossági kísérlet, a szabadságvesztés, nyugtató, altató fogyasztás. A gyermek iskolai teljesítményét vizsgálva elmondható, hogy az összes gyermek közül 24 f ismételt már osztályt. Ez a gyermekek 48 %- át, teszi ki. (7. diagram) 7. diagram: osztályismétlések aránya Osztályt ismétl k aránya
48%
52%
osztályt ismétl k
életkorának megfelel osztályfokba jár
Forrás: a kérd íves vizsgálat alapján
47
A megvizsgált gyermekek tanulmányi teljesítménye mögött nagymértékben kimutatható a rossz családi légkör, a hiányos családi szerkezet, illetve a gyermekvédelmi szakellátásba való bekerülés, az intézménybe való nevelkedés, a család hiánya is.
Elképzelt jöv kép A kérd íves vizsgálatom lezárásaként megkérdeztem a vizsgált gyermekekt l, hogy miként képzelik el a jöv jüket, mit szeretnének az iskola befejezésével végezni. Összességében mi a tervük a jöv re nézve. Ennél a kérdésnél is adtam alternatív válaszadási módokat, illet leg lehet séget biztosítottam arra, ha valaki egyiket sem érzi közel magához, akkor kifejthesse véleményét az „egyebek” címszó alatt. Az ötven kamaszkorú fiatal közül 15-en nem tudtak válaszolni a kérdésre, pontosabban még nem volt véleményük a jöv jüket illet en. Az iskola befejezése után 22 f terve között a továbbtanulás szerepel, amely alig kevesebb, mint a vizsgált gyermekek fele. A jöv ben dolgozni, munkát vállalni összesen 10 kamasz szeretne, illetve 3 f tervei között a továbbtanulás, illetve a munkavállalás is szerepel. Az „egyebek” címszó alatt öten fejtették ki pontosabban a terveikre vonatkozó véleményüket. A válaszok között szerepel esti tagozaton elvégzend
érettségi vizsga,
illetve mellette munkavégzés. Van, aki nevesítette az iskolát, ahol szeretne majd továbbtanulni. Egy lány, aki a jöv ben dolgozni szeretne az „egyebek”-ben kifejtette, hogy szeretne elköltözni a párjával. A vizsgált gyermekek saját jöv jükkel alkotott képe meglehet sen pozitív. A többség tisztában van azzal, hogy mit szeretne a jöv ben csinálni, illetve mivel szeretne foglalkozni. Úgy gondolom, hogy ebben nagyon nagy szerepe van az intézményben dolgozó szakembereknek.
48
5. Vizsgálati eredmények ismertetése A vizsgálatomban a gyermekvédelmi szakellátásba utalt 14-18 év közötti kamasz fiatalok bekerülési arányait vizsgáltam, illetve a bekerülési okok mögött húzódó környezeti tényez ket, amelyek a gyermek intézményes keretek közötti neveléséhez vezetett. A kutatásom els szegmensében - a dokumentumelemzésnél - az elmúlt öt évet vettem alapul annak érdekében, hogy megfelel en tudjak összehasonlítást végezni. Mindazonáltal, hogy a 2009-es évet nem lehet teljes egészében vizsgálni, így a dokumentumelemzésnél a hetedik hónapig bezáróan vizsgálódtam. A dokumentumelemzésem célja egy általános, globális kép a gyermekvédelmi szakellátásban él
gyermekekr l, illetve az intézményes keretek között nevelked
gyermekek milyen arányban kerültek vissza vér szerinti családjukhoz, illetve milyen arányt mutat azon gyermekek száma, akik a szociális rendszerben maradnak. A kutatásom f irányvonala a gyermek családból történ kiemelésének háttértényez i, a családszerkezet, a családban jelentkez devianciák, és ezek hatása a gyermekre vetítve. A
vizsgálatom
kiterjedt
arra,
hogy
azon
gyermekek,
akik
családjában
szenvedélybetegségek jelei mutatkoznak, ez a fajta attit d hogyan jelenik meg a gyermek életvezetésében. Továbbá, a nem megfelel
környezeti ártalmak, milyen hatást
gyakorolnak a gyermek, tanulmányi teljesítményére, illetve a családból való kiemelés milyen fokban mutatkozik meg az iskolai teljesítményben. A vizsgálatom során szerettem volna minél szélesebb körben bemutatni a kérd ívet kitölt kamaszok
szakellátásba
kerülésének
okát,
a
gondozásba
vételt,
megel z
családszerkezetét, testvérei számát, a szül k iskolai végzettségét, életkorát, a kapcsolattartás formáját, rendszerességét. Fontosnak tartottam a gyermekek családjában el forduló deviáns attit dök felmérését, amely véleményem szerint fontos kiindulópont a gyermekek egészséges fejl dése szempontjából. Ezeken felül vizsgáltam, hogy k miként vélekednek a kábítószerr l, az alkoholról, illetve a dohányzásról. A vizsgálatom végén fontosnak tartottam megkérdezni, hogy mi a tervük a jöv re nézve.
49
5.1. Hipotézisek igazolása A felállított vizsgálati célok 50 %- ban beigazolódtak. Igazolódott, hogy az állami gondoskodásba került gyermekek a szül k deviáns viselkedése, illetve szenvedélybeteg életvitele következtében nevelkednek intézményes keretek között. Ezen, szül i attit dök következtében romlik meg a gyermek iskolai teljesítménye. Nem igazolódott be az a vizsgálati cél, miszerint a gyermekek, a szervezetükre káros szerek használata a szül i minta következménye lenne. Továbbá csak részben igazolódott be azon feltételezésem, hogy kevés gyermek tér/térhet vissza a vér szerinti szüleikhez. Az els hipotézis igazolása A megvizsgált ötven gyermek bekerülési okainak valamennyi formája fellelhet . A gyermekek által megkérdezett okok több csoportba sorolhatók. Számos gyermek volt, aki a bekerülését több okkal magyarázta. Kutatásom során két csoportba soroltam a bekerülési okokat. Els ként azokat vizsgáltam, akik magatartási problémáik miatt, valamint anyagi okból, illetve ehhez társuló tényez k miatt kerültek szakellátásba. A második kategóriába azokat a gyermekeket soroltam, akiknél egyértelm en kimutathatók a gyermekre káros hatások, mint az elhanyagolás, a bántalmazás, a rendszeres alkoholfogyasztás, illetve ezek együttes megjelenése. A vizsgálatom során párhuzamot kerestem a rendszeres alkoholfogyasztás az elhanyagolás, illetve a bántalmazás között. Nem kifejezetten magas azoknak a gyermekeknek az aránya, akik kizárólag a szüleik alkoholfogyasztása miatt kerültek állami gondoskodásba. Több gyermeknél viszont látható a szül i bántalmazás és elhanyagolás, amely az intézményes nevelést eredményezte. Véleményem szerint, az említett bekerülési okok egymásra épülve jelentkeznek. A rendszeresen alkoholt fogyasztó szül vagy szül k, olyan mértékben az ital rabjává válnak, hogy nem képesek gondoskodni gyermekükr l. A mindennapos alkoholfogyasztás miatt megrendül a család anyagi helyzete. Az alkoholistaszül valamilyen
helyzettel,
valamiféle
nehézséggel.
50
nem akar szembenézni,
Másokat
vádol
saját
maga
szerencsétlensége miatt, amelyet sokkal egyszer bb valakire áthárítani, mint szembe nézni vele. A szakirodalmak tükrében elmondható, hogy az alkoholproblémákkal küzd
szül nek
gondot okoz a gyermek legalapvet bb ellátása, mint az étkeztetés, a ruháztatás. A problémák felhalmozása miatt, az alkoholista szül k legtöbbször gyermekén vezeti le a feszültséget, aki természetesen védtelen. Min síthetetlen viselkedése során fizikailag, illetve lelkileg bántalmazzák gyermekeiket. Elmondható, hogy az alkoholproblémákkal küzd
szül k elhanyagolják, illetve
bántalmazzák gyermekeiket A feszült családi légkör veszélyezteti a gyermek egészséges testi, lelki fejl dését, személyiségfejl désének kialakulását. Elutasítják a gyermek emocionális szükségletét, megfosztják az azonosulás lehet ségét l, az énkép kialakulásától. Az els hipotézisem beigazolódott, amiben azt feltételeztem, hogy a gyermekek egyik legf bb szakellátásba vételének oka, a szül k alkoholfogyasztása, illetve az ehhez társuló negatív attit d, mint a bántalmazás vagy az elhanyagolás. A családi ártalmak miatt állami gondoskodásban nevelked gyermekek aránya 46 %. Ez az arány közel a gyermekek felét jelenti. Ebb l az adatból számítva 8 %- ra tehet
a szül k alkoholproblémái miatt bekerült
gyermekek aránya. Ez az arány azonban pusztán azoknak az aránya, akik kizárólag a szülei rendszeres alkoholfogyasztása okán kerültek intézményes nevelés alá. A többi gyermek családjában azonban az alkoholproblémához, valamely más attit d kapcsolható, amely a gyermek szakellátásba történ nevelkedéséhez vezetett. A kamaszok, szülei alkoholfogyasztása mellett megjelen
negatív attit dök, mint a
gyermek bántalmazása, amely 6 %- ra tehet . A gyermek elhanyagolása szintén 6 %. Az anyagi helyzet és a szül k alkoholfogyasztása 4 %- ra tehet . A vizsgált kamaszok családjánál magas arányban fordul el kívül- más devianciával küzd
- az alkoholfogyasztáson
személy. A vizsgált gyermekek családjában 91 % a
dohányzó szül k aránya. Valamely b ncselekmény elkövetése miatt börtönt viselt családtagok aránya 39 %. Altatót, illetve nyugtatót rendszeresen használók aránya 22 %, kábítószert használóké 13 %. 51
A vizsgálat összegzéséül elmondható, hogy minden gyermek családjánál található valamiféle deviáns viselkedésforma. Ez a fajta attit d eredményezi a gyermek elhanyagolását, bántalmazását. A szül , ezáltal nem tudja biztosítani számára a biztos, nyugodt, családi légkört, amelyben a gyermek egészségesen fejl dhetne. A második hipotézis igazolása Megvizsgáltam, hogy a 14-18 év közötti kamasz fiatalok közül hányan járnak az életkoruknak megfelel osztályba. A vizsgálatnál figyelembe vettem a születés évét, illetve az állami gondoskodásba vétel idejét, amely segítséget nyújt ahhoz, hogy megállapítást nyerjen, hogy a gyermeknek a szakellátásba kerülés el tt vagy után romlott meg az iskolai teljesítménye. Külön vizsgáltam az elmúlt öt évben bekerült gyermekeket, illetve a 2004 el tt szakellátásba került gyermekek iskolai teljesítményét. Annak érdekében bontottam fel két részre az éveket, hogy összehasonlítást képezzen a viszonylag újonnan bekerült gyermekek és a régebb óta intézményes keretek között nevelked gyermekek között. A 2009 és 2005 között 31 gyermek került állami gondoskodásba, ebb l 19 gyermek ismételt osztályt. Ezen gyermekek szakellátásba kerülésének oka sokrét , viszont kiemelked
azon gyermekek száma, akik magatartási problémáikból adódóan kerültek
állami gondoskodásba. Az osztályt ismétl gyermekeknél elmondható, hogy a többségük csonka családból, illetve ujjászervez dött családból érkeztek. A gyermekek kevesebb, mint fele érkezett nukleáris családból. A családoknál nagyon magas arányban mutatható ki a cigarettázó szül k száma, ezzel szemben a rendszeresen alkoholt fogyasztó személyek száma csupán három f re tehet . Valamilyen b ncselekmény elkövetése következményeként börtönbüntetés a vizsgált családok 24 %- ánál mutatható ki. A családoknál általában a börtön viselt személy az édesapa.
52
Az osztályt ismétl gyermekek családjának a 16%-a kísérelt már meg öngyilkosságot, illetve 16 %-a rendszeresen szedett altatót, illetve nyugtatót. Az említett attit dök általában az édesanyáknál fordult el . A 2004 és 1991 között szakellátásba került gyermekek száma szintén 19, amelyb l csupán öt f
ismételt osztályt, illetve négy f nél nem lehet egyértelm en kimutatni az
osztályismétlés tényét. Ennek ellenére az
családi szerkezetüket is megvizsgáltam.
A gyermekek szakellátásba kerülésének okai között is több tényez sorolható fel. Ám ezek a tényez k a szül k hibás attit djével magyarázható, amely az elhanyagolás, a bántalmazás, az alkoholfogyasztás, illetve az anyagi helyzet volt. Egy gyermeknél említhet meg csupán a magatartási problémák miatt való bekerülés. A gyermekek többsége vér szerinti szüleikt l érkeztek. Alacsony az aránya a csonka családból érkezett gyermekeknek. Egy gyermek kivételével az összes családban van olyan személy, aki dohányzik. A rendszeresen alkoholt fogyasztó személyek aránya ebben az id szakban is alacsonyra tehet . A b ncselekmények elkövetése miatt börtönt viselt személy a vizsgált családok 1/3ánál mondható el. Ezen id szak alatt egy gyermeknél halmozottan mutatkoznak meg a környezeti ártalmak. A családjában található olyan személy, aki dohányzik, rendszeres alkoholfogyasztó, börtön viselt, öngyilkosságot kísérelt meg, illetve altatót, nyugtatót szed. A két id szakot összességében vizsgálva elmondható, hogy az elmúlt öt évben több gyermeknél volt szükséges az osztályismétlés. Ezen id szakban bekerült gyermekek többségér l elmondható, hogy csonka családból, illetve újjászervez dött családból került szakellátásba, míg a korábban bekerült gyermek családi szerkezetére a nukleáris család a jellemz bb. A családban el forduló szenvedélybetegségek, b nelkövetések száma nagyon magas. Szinte minden családban dohányoznak a szül k, nagyon sok esetben kimutatható gyógyszerfügg ség, öngyilkossági kísérlet. Tény, hogy a magatartási problémákkal küzd
gyermekek száma az elmúlt években
megnövekedett, mégis kimutatható a magatartás zavar mögött a nem megfelel en m köd családi hátteret.
53
A második hipotézisem beigazolódott, hiszen a gyermekek családjánál kimutathatók azok a környezeti tényez k, amelyek ártalmasak a gyermek, tanulmányi eredményeire nézve. A gyermek, tanulmányi teljesítménye nagymértékben függ a családi és környezeti hatásoktól. Az ingerszegény környezet, a rossz családi légkör, az azonosulási minták hiánya, a nem megfelel en m köd
szül i kontroll, az elhanyagolás, a bántalmazás
befolyásolja a gyermek iskolában nyújtott teljesítményét. A diszharmonikusan m köd család akadályává válik a gyermek, otthoni tanulásának, az alapvet szükségletek kielégítésének. Fontos hogy a gyermek rendelkezzen olyan hellyel, ahol nyugodtan koncentrálhat a tanulásra. Több gyermeknél kimutatható, hogy a családi ártalmak halmozottan jelentkeznek. A hátrányok halmozódása azonban magával hordozza a veszélyeztetettséget, amely akadályozhatja a gyermek képességeinek kifejl dését. Minden család rendelkezik a saját szubkultúrával, amely meghatározza a család életmódját. Minden gyermek elsajátítja a családra jellemz sajátos szubkultúrát, azaz szocializálódik. Azok a gyermekek, akik elégtelen szül i tör désnek vannak kitéve, azok nem rendelkeznek az alapvet családi mintával. A gyermekek életéb l hiányzik a szeretet, a gondoskodás, az odafigyelés. Ezek hiánya következtében a gyermeknél halmozódnak az iskolai kudarcok.
A harmadik hipotézis igazolása A kérd íves vizsgálatom keretében megvizsgáltam, hogy az állami gondoskodásban nevelked
fiatalok miként viszonyulnak az alkoholhoz, a dohányzáshoz, illetve a
különböz kábítószerekhez. Véleményem szerint sokkal veszélyeztetettebb helyzetben vannak az intézményes keretek között nevelked 14 és 18 év közötti kamaszok. Nem csupán a szül i felügyelet hiánya miatt, hanem életkori sajátosság szempontjából is. Ebben a korban fontossá válnak a barátok, a kortárskapcsolatok. Szeretnének megfelelni a kamaszkor törvényszer ségeinek, szeretnének beilleszkedni a kortárs közösségbe.
54
Ennek okán mindent ki akarnak próbálni, nincs elegend felel sségérzetük, ezáltal minden egészséget károsító tevékenységben részt vesznek, ám a következményeket általában nem ismerik. Az állami gondoskodásban nevelked kamasz fiatalok két okból is rászokhatnak a káros szenvedélyekre, mint az alkohol, a drog és a dohányzás. Egyrészr l azok a gyermekek, akik olyan szül kt l érkeztek, akik életében napi szinten megmutatkoztak a szenvedélybetegségek jelei - és ezeknek a gyermekek a részesei voltak sokkal nagyobb veszélynek vannak kitéve, mint azok a gyermekek, akik családjában nem fedezhet k fel a káros szenvedélyek iránti „köt dés”. Másrészr l a kortárskapcsolatok fontossága szempontjából is veszélynek vannak kitéve, mert azok a gyermekek, akik nem családban nevelkednek egyre szorosabb kötelék alakul ki a barátaikkal, mindazonáltal, hogy elhagyatottnak, magányosnak érzik magukat a család nélkülözése miatt. A barátokkal kialakított szoros kapcsolat révén mindent együtt szeretnének kipróbálni, így az egészségükre ártalmas szerek használata sem áll messze t lük. A harmadik hipotézisem több részb l tev dik össze, amelyben a káros szenvedélyeket, mint az alkoholt, a kábítószert, illetve a dohányzást külön részenként vizsgáltam. A vizsgálatom összetettsége miatt, úgy gondolom, hogy a kutatási célom nem igazolódott. A gyermekek 98 %- a fogyasztott már alkoholt. A legtöbben, azaz a gyermekek 54 %- a barátaival ivott el ször alkoholt. A kamaszok 12 %- át ismer sök kínálták meg alkohollal. A saját elhatározásból kipróbáló kamaszok aránya 32 %. Ebbe az arányba tartozó kamaszok nem a barátaikkal, sem az ismer seikkel fogyasztottak el ször alkoholt, hanem szabad elhatározásból, önkényesen. Ennek ellenére nem mutatható ki a kamasz saját családjában történ alkoholfogyasztás. A vizsgált kamaszok 2 %- a, a családja hatására próbálta ki az alkoholt. Ebben az esetben a gyermekek felénél kimutatható a családjukban el forduló alkoholfogyasztás. Elmondható, hogy nagyon magas azoknak a kamaszoknak az aránya, akik fogyasztottak már alkoholt. Azoknak a kamaszoknak is magas az aránya, akik barátaikkal, illetve ismer seikkel próbálták ki az alkoholt. A saját elhatározásból kipróbálók csoportjánál feltételeztem, hogy a családjukban fellelhet
olyan családtag, aki alkoholproblémával áll szemben. Ennek ellenére a
55
feltételezésem nem igazolódott, hiszen a családok 87 %- a nem fogyaszt alkoholt, csupán a családok 13 %- a. A kábítószer kipróbálás szempontjából a kamaszkorú fiatalok a legveszélyeztetettebbek. A kérd ívben nem kérdeztem rá konkrétan, hogy „kipróbáltad-e már a drogot?”, mert úgy gondoltam, hogy erre a kérdésemre nem feltétlenül kaptam volna valós válaszokat. Így a kérdésemet úgy tettem fel, hogy „kipróbálnád-e a drogot, ha lenne rá alkalmad?” Úgy gondolom, hogy a kérdésre igent vagy nemet válaszolók között is el lehet dönteni, hogy a gyermekek milyen arányban vannak veszélyeztetett helyzetben a kábítószer kipróbálása terén. Az a csoport, akik kipróbálnák a drogot, ha lenne rá lehet ségük alacsonyabb arányban vannak, mint azok, akik nem próbálnák ki. A kamaszok 22 %- a igen, 78 %- a nem próbálná ki a kábítószert. A vizsgált kamaszok családjában mindösszesen 12 %- ban található olyan személy, aki használt kábítószert. A kérd ívet kitölt k, annak ellenére, hogy magas arányba nem szeretnék kipróbálni a kábítószert, tudják, hogy hol szerezhetik be. Ez természetesen nem tételez fel semmit, hiszen a média, illetve az iskolai drog prevenciós el adások felvilágosítást nyújtanak, a kábítószer veszélyeir l, el fordulási helyeir l. Úgy gondolom, hogy a dohányzás az egyik olyan káros szenvedély, amelyet a kamaszok a leghamarabb kipróbálnak, illetve amely leghamarabb függ séget okoz. A vizsgált 14-18 év közötti kamaszok 72 %- a rendszeresen dohányzik. Ez az arány döbbenetesen magas. A fiatalok 16%-a próbálta már, de nem dohányzik. Néha-néha cigarettázók aránya 4 %, 2%-uk naponta 1-2 szálat szív el. Akik nem próbálták még ki a dohányzást, azok aránya 6 %- ra tehet . Összehasonlítást végeztem, hogy a vizsgált kamaszok családjában van-e olyan személy, aki rendszeresen dohányozik. A káros szenvedélyek közül a dohányzás képezi a legmagasabb arányt. A kamasz fiatalok családjában 88 %- ban el fordul dohányos szül . Azok a gyermekek, akik még nem próbálták ki a dohányzást, a családjukban is alacsonyabb arányban vannak azok a szül k, akik mentesek ett l a káros szenvedélyt l. Azok a szül k, akik nem dohányoznak nem mutatható ki, hogy a gyermekeik sem, hiszen az összes nem dohányzó szül gyermeke dohányos. 56
Azok a családok, ahol rendszeresen dohányzik a szül , illetve a gyermek is az arány 60 %ra tehet . A végzett vizsgálat alapján elmondható, hogy az alkohol, a dohányzás illetve a kábítószer utáni hajlandóság nem vezethet vissza a kamaszok családi hátterére, hiszen ezen, szerek kipróbálása, illetve fogyasztása magasabb arányban inkább életkori sajátosságnak tudható be. „A kortárscsoport normáival való azonosulás mértéke meghatározó lehet például a szerfogyasztás esetében.” (Pikó, 2005.) Annak ellenére, hogy a feltételezésem nem igazolódott be mégis úgy gondolom, hogy a gyermek a családjától tanulja a mintát, illetve a családjától lesi el ezeket, a szokásokat. Ha a szül k a feszültségoldás miatt dohányoznak, akkor a gyermek ezt a mintát tanulja el. A gyermek számára az els
csoportélményt a saját családja nyújtja számára. A magas
szocioökonómiai státuszú családoknál alacsonyabb az aránya a gyermekek kábítószer, illetve drogfogyasztásának. Feltételezésemmel szemben azonban elmondható, hogy a kamaszok egymás számára is minták. Ebben a korban nagyon nagy a csoportnyomás. A csoport tagjai nagy nyomást tudnak gyakorolni egymásra, annak érdekében, hogy a csoport normái megmaradjanak. Az alkoholfogyasztás, a dohányzás és a kábítószerezés lehet az életkori sajátosságból fakadó lázadás jele, amely a feln ttekt l való szeparációt jelenti. Ennek az attit dnek a célja az egymás utánzása. Elmondható, hogy a család funkcionális jellemz i, mint a családhoz való köt dés, a család mindennapjaiban
való
részvétel,
vagy
ezen,
kapcsolati
jellemz k
elt nése
is
nagymértékben hozzájárulhat a gyermek káros szenvedélyeinek kialakulásához. A negyedik hipotézis igazolása Az utolsó vizsgálatomat a Gyermekvédelmi – Szakszolgálati Intézménynél végeztem el. A kérd íves felmérésb l nem ismeretes, hogy a kitölt k vajon meddig élnek intézményes keretek között, illetve, hogy vissza kerülnek-e saját családjukhoz. Így ezt a kutatási célomat dokumentumelemzés segítségével végeztem el. A 2005-t l 2009. július 31-ig, gy jtöttem össze az állami gondoskodás alól kikerült gyermekek adatait. 57
A gyermekotthonokba nagyon magas a fluktuáció. Az állami gondoskodás alá kerül gyermekek családi hátterét, családszerkezetét, a gyermek családban elfoglalt helyét, szerepét, a szakemberek minden esetben, környezettanulmány formájában megvizsgálják. A gyermek megfelel elhelyezése érdekében több szakember vizsgálata szükséges, amely során javaslatot tesznek a Gyámhivatal felé. A gyermek elhelyezésére vonatkozó javaslat lehet lakásotthonban történ
elhelyezés,
nevel szül nél történ nevelkedés, családba fogadás. A törvény célja, hogy minél több gyermek kerüljön ki a szociális rendszerb l és saját, vér szerinti családjánál nevelkedhessen tovább. Úgy gondolom, hogy a negyedik vizsgálati célom csupán részben igazolódott be, melyben azt
feltételeztem,
hogy
alacsony
azoknak
a
gyermekeknek
az
aránya,
akik
visszakerülhetnek vér szerinti szüleikhez. A kutatásom során egyértelm en látszik a családjukba hazakerül
gyermekek száma,
amely öt éves viszonylatban 144 gyermeket jelent, tehát közel minden negyedik gyermek kerülhet haza a szüleihez. Tény, hogy ez az arány nem kiemelked en magas, de úgy gondolom, hogy az 536 gyermekb l, 144 gyermek hazakerülése nem képez alacsony arányt. A számszer sített adatokból (2. táblázat) látható, hogy nagyon magas azoknak a gyermekeknek a száma, akik nevel szül knél nevelkednek. Természetesen megkérd jelezhet , – és ezért igazolódott be csak részben a vizsgálati célom- hogy mihez képest magas, illetve alacsony a családjukba visszakerül gyermekek aránya. Én úgy gondolom, hogy nagy teljesítmény mind a szül k, mind a szakemberek részér l az, hogy 144 gyermek visszahelyezhet volt a saját családjába. Sajnálatos módon nagyon magas azoknak a gyermekeknek a száma, akik intézményes keretek között nevelkednek nagykorúvá válásukig, ebb l kiindulva mindenképpen nagy el relépés az, ha akár egy gyermek is hazakerülhet a saját családjába.
58
6. ÖSSZEGZÉS
A teljes kutatásom tükrében elmondható, hogy a hipotézisek 50%-ban bizonyítást nyertek. A vizsgálat igazolódott, miszerint a gyermekek szakellátó rendszerbe kerülésének okai között megtalálhatók a hibás szül i attit dök, a gyermeket károsító családi ártalmak, deviáns viselkedésformák. Ezek a környezeti ártalmak alátámasztották a gyermek rossz iskolai teljesítményét is. A kutatási célom - mely szerint azok a gyermekek, akik családjában találhatók szenvedélybeteg személyek, k maguk is azzá válhatnak - nem nyert bizonyítást. Elmondható ugyan, hogy a családoknál nagyon magas a dohányzó, alkoholt fogyasztó, illetve tudatmódosító szereket használó személyek aránya, mégsem lehet egyértelm en igazolni, hogy ezek a gyermekek is azért használják/fogyasztják ezeket, a szereket. A dohányzó kamaszok aránya nagyon magas, azonban ez felfogható a korosztályra jellemz sajátosságként is. Az alkohol kipróbálása tekintetében elmondható, hogy ebben a korban a kamaszok szeretnének mindent kipróbálni, így az alkoholfogyasztást is. Nem hozható összefüggésbe a rendszeresen alkoholt fogyasztó szül k az alkoholt kipróbáló fiatallal szembe. A kábítószer kipróbálása kapcsán kevés gyermek felelte azt, hogy kipróbálná, ha lenne rá lehet sége. Úgy gondolom, hogy a kutatási célom, ebben a tekintetben nem nyert bizonyítást, hiszen ezen, szerek kipróbálása nagyobb mértékben életkori sajátosságnak tudhatók be. A vizsgálatom akkor igazolódna be, ha ezeket, a kamaszokat, - akiket megvizsgáltam – az intézményb l való kikerülés után több év elteltével is megvizsgálnám, hogy fogyaszt-e alkoholt, használ-e kábítószert, illetve dohányzik-e. A végs kutatási célom csupán részben igazolódott be, mely szerint alacsony azoknak a gyermekeknek az aránya, akik a szakellátásból kikerülve hazatérhetnek vér szerinti szüleikhez. Öt év alatt 536 gyermek került ki az intézményes keretek közül, amelyb l 114 gyermek a vér szerinti szüleinél nevelkedhet tovább.
59
Úgy gondolom, hogy ez az arány köztes állapotot mutat. Tény, hogy a hazakerül gyermekek nem képeznek kiugróan magas arányt, és hogy a törvény célja, hogy minél több gyermek hazakerülhessen, de úgy gondolom, hogy ez a számszer sített adat nem mutat kifejezetten alacsony arányt. Úgy gondolom, hogy az intézmény kettéválása a fenntartóváltás következtében nem befolyásolja a gyermekek érdekeit. Továbbra is elmondható, hogy ez az intézmény f feladata a gyermekek számára az otthont nyújtó ellátás. A két intézmény (a Názáret Szociális Szolgáltató és a Pedagógiai,- Gyermekvédelmi Szakszolgálati Intézmény) szorosan együttm ködik egymással, hiszen az ott dolgozó szakemberek munkáját nem lehet élesen elválasztani egymástól. A Befogadó Otthonba újonnan bekerül gyermek elhelyezésére a szakszolgálat, szakért i bizottsága tesz javaslatot, továbbá a gondozási hely,- forma megváltozása kapcsán a szakszolgálat szakemberei végeznek környezettanulmányt az adott gyermek családjánál. A gyermek és a család közti kapcsolattartási tárgyalást is a szakszolgálat munkatársai végzik. Az elhelyezési, illetve a kapcsolattartási tárgyalásokon részt vesz mind a Názáret Szociális Szolgáltató, mind a Pedagógiai,- Gyermekvédelmi Szakszolgálati Intézmény szakemberei is. Az elvégzett kutatásom tükrében elmondható, hogy a gyermekek intézményes keretek közötti nevelkedésének oka a szül k hibás életvezetési módja, attit dje, deviáns viselkedése, majd ezen, problémák megjelenése következményeként, az anyagi helyzet megromlása, a család szerkezetének megbomlása.
60
FELHASZNÁLT IRODALOM
Akkermann Ferencné 2007/2008. I. félév., Családszociológia jegyzet Bagdy
Em ke
1977.
Pszichológia-nevel knek,
Családi
szocializáció
és
személyiségzavarok, Budapest: Tankönyvkiadó Balogh Kata, Bárdos István 1990., Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Pedagógiai Intézet, Tatabánya, Komárom-Esztergom Megye Településtörténeti Kalauza, Oktáv - Press Nyomda Kft. Fehér Irén 1999. Pedagógia és Pszichológia Szöveggy jtemény, Pécs, Comenius Bt. Fran Newman 2002. Gyermekek krízishelyzetben, Budapest, Pont Kiadó Gáti Ferenc 1982. Gyermekvédelem az iskolában, Budapest, Tankönyvkiadó Herczog Mária 2007. Gyermekbántalmazás, Budapest: Complex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft. Herczog Mária 1997. A gyermekvédelem dilemmái, Budapest, Pont Kiadó Horváth Gabriella 2007/2008. I. félév., Család-gyermek- és ifjúságvédelmi jog jegyzet Kapocs. 5. évf. 4. sz. (2006. augusztus) -, Rácz Andrea: A gyermekotthoni nevelés kihívásai, a nagykorúság el tt álló fiatalok jöv képe Mayer László 2007/2008. II. félév., Családi életre nevelés jegyzet Pikó Bettina 2005. Ifjúság, káros szenvedélyek és egészség a modern társadalomban, Budapest, L’Harmattan
61
Új Magyar Lexikon 1960., Budapest, Akadémia Kiadó Veczkó József 2002. Gyermek-és ifjúságvédelem, Család és gyermekérdekek, Gyula: APC-Studió Volentics
Anna
1999.
Gyermekvédelem
és
reszocializáció,
Budapest
Nemzeti
Tankönyvkiadó Törvényi hivatkozások: 1997. évi XXXI. törvény, a gyermekek védelmér l és gyámügyi igazgatásról 1993. évi LXXIX. törvény, a közoktatásról Internetes hivatkozások: www.szmm.gov.hu (2009. 10.02.) www.oszk.hu (Kerezsi Klára: Védtelen Gyermek. Er szak és elhanyagolás a családban)
62
Mellékletek
63
