Készült: 2010. évben Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata a 2010. …………..-i ülésén elfogadta
Pécs Megye Jogú Város V. Sportkoncepciója 2010 – 2014 - Tervezet -
Tartalomjegyzék Bevezetı ………………………………………………………………….…………………....3 1. Sportmőködés elvei az Európai Unióban és Magyarországon…………………………..…3 2. Pécs város sportjának elemzése……………………………………………………...…….4 2.1. A versenysport, élsport helyzete …..…………………………………………....…….....5 2.2. Az utánpótlás nevelés………….…………………………………………….…..…..…..6 2.3. A fogyatékkal élık sportja ………………………………………….…………..….……6 2.4. A szabadidısport programkínálata ……………..…………………………...….……….6 2.5. Az iskolai testnevelés és diáksport …………...…………………………………………6 2.6. SWOT analízis…………………………………………………………………………...7 3. Idıtávlatok a pécsi sport mőködésében, a sportkoncepció elvei Pécsett…………………....8 3.1. Idıtávlatok a pécsi sport mőködésében………………………………………………….8 3.2. Sportmőködés……………………………………………………………………………8 3.3. Létesítményfejlesztés…………………………………………………………………… 9 3.4. Sportirányítás………………………………………………………………………….... 9 4. Az V. Sportkoncepció elvei Pécsett…………………………………………………….…10 4.1. Sportpolitikai elvek………………………………………………………………….…10 4.2. Sportszakmai elvek…………………………………………………………………….11 4.3. Sportfinanszírozási elvek………………………………………………………………12 5. A megvalósítás koncepciója a sportmőködés területein……………………………… .…13 5.1. Az élsport, versenysport mőködése ………………………………………………….. 13 5.2. Utánpótlás nevelés mőködése…………………………………………………….……15 5.3. Diáksport mőködése………………………………………………………………….. 15 5.4. Fogyatékkal élık sportjának mőködése……………………………………..………... 17 5.5. Szabadidısport mőködése……………………………………………………………..18 6. Létesítményfejlesztés megvalósítása…………………………………………………….. 19 7. Konklúzió………………………………………………………………….………………20 8. Mellékletek 1. Sportegyesületek helyzete (tanulmány) 2. Sportfinanszírozás pontrendszere 3. Szabadtéri sportlétesítmények Pécsett 4. Fedett sportlétesítmények Pécsett
-2-
Bevezetı A jelenleg érvényes sportkoncepciót az Önkormányzat Közgyőlése 2004.12.09-én fogadta el. Az azóta eltelt idıszakot értékelve láthatjuk, hogy a IV. sportkoncepció – annak ellenére, hogy magas szintő szakmai anyag készült – teljeskörően nem töltötte be szerepét. Ennek okai: az Önkormányzat Közgyőlése évente nem értékelte a sportkoncepció végrehajtását, a város gazdasági helyzete nem úgy alakult, ahogy az a korábbiak alapján várható volt és igazából azok a folyamatok, elvárások, melyeket a sportkoncepcióban felvázoltunk az eltelt 5 évben nem mőködtek maradéktalanul. Ahhoz, hogy a jövıben a város érvényes sportkoncepciója betölthesse szerepét széles körben tudatosítanunk kell funkcióit, többek között fontos szociális, esélyegyenlıségi, népegészségügyi tényezıit, valamint a sport fejlesztésébıl adódó életminıség javítás lehetıségét, és ennek ismeretében a közgondolkozásban a perifériáról napi, fontos üggyé kell elırelépnie a sport kérdéseinek. Az önkormányzatnak garanciát kell találnia az elfogadott sportkoncepció végrehajtására. Ez alapján lehetne városunk az „Egészséges Városok Mozgalom” eredményes tagja és elnyerhetnénk magunknak a „Sportos Város” címet is.
1. Sportmőködés elvei az Európai Unióban és Magyarországon Az Európai Unió vezetı testületeinek véleménye szerint a sport egyedülálló jelenség, mely 5 nagyon fontos funciót tölt be: − −
−
− −
nevelési funkció: aktív részvétel a sportban kitőnı eszköz az egyensúlyos személyiség fejlesztésére valamennyi korcsoportban. egészségügyi funció: a fizikai tevékenység lehetıséget kínál a lakosság egészségének megszilárdításához, néhány betegség meggyógyításának pedig fontos eszköze, szerepet játszik a szív- és érrendszeri, valamint a rákbetegségek megelızésében, végül javítja az életminıséget, elsısorban az idısek körében. szociális funkció: a sport alkalmas eszköze az erısen összetartó, összekapcsolódó társadalom kiépítésének, a türelmetlenség, az erıszak, a kirekesztés és a rasszizmus elleni küzdelemnek, továbbá az alkohol- és kábítószer-fogyasztás mérséklésének, megelızésének; a sport révén segítséget kaphatnak a társadalmi integrációhoz a munkaerı piacról kiszorult emberek is. kulturális funkció: a sport többletlehetıséget ad a gyökéreresztéshez, a környezet jobb megismeréséhez, a jobb társadalmi integrációhoz, a környezet hatékonyabb megvédéséhez. rekreációs funkció: a sporttevékenység értékes szabadidıs lefoglaltság, és lehetıséget nyújt egyéni, valamint közösségi szórakozára.
Az EU-ban még mindig nincs jogharmonizáció a sporttal kapcsolatosan. Az EU országai közül vannak olyanok, ahol törvényi szabályozás tiltja hivatásos sportszervezetek állami támogatását, de az önkormányzatok ennek ellenére más forrásból támogatják ezek mőködését is. A sport állami támogatásának mértéke a sport egész vertikumára tekintve a tagországokban bruttó nemzeti termék 0,4% - 3,5 % között mozog, nálunk ez a szám 0,2% körül van. Magyarországon a sportszakemberek véleménye egybehangzó az állami támogatást illetıen, GDP 1%-a lenne kívánatos. Állami támogatásból az Unióban elsısorban az alábbi területek részesülnek: - Sportlétesítmények létrehozása, - Versenysport-szabadidısport fenntartása - Lakosság sportja - Utánpótlásnevelés-diáksport - Fogyatékkal élık sportja
-3-
Az élsport mőködését többségében magántıke bevonásával, a sportfogadás bevételébıl és egyéb saját bevételbıl biztosítják a sportszervezetek. Az Uniós szabályozás jelenleg elsısorban a sport három aspektusát érinti: - a sport és TV viszonya - a versenyszabályokat érintı ügyek - a Szerzıdésben garantált szabad mozgással, fıként a személyek mozgásával összefüggı ügyek. A fentiek alapján megállapíthatjuk, hogy az Európai Unióban a sportmőködéssel kapcsolatosan prioritások fogalmazhatók meg, amelyek a következık: 1. A hivatásos élsport mőködését kevésbé, de annak létesítményfejlesztését és fenntartását állami forrásból támogatják. 2. Kiemelt támogatást kap többek közt az utánpótlás nevelés és diáksport, a verseny és szabadidısport, a lakosság sportja, a fogyatékosok sportja. 3. Nem kívánja az EU egységes központi irányítás alá vonni a tagállamok sportját, lehetıséget kíván adni a nemzeti identitásnak. A „régi” EU-s országok esetében annyira kiforrott és szabályozott a sport mőködése, hogy ezen tagországok nem látják szükségét központi intézkedések meghozatalának, mivel az ı országaikban hatalmas összegeket költenek a sportra. Tisztában vannak a sport kiemelkedı fontosságával és az életet nagy mértékben pozitívan befolyásoló eredményeivel. Magyarországon az állam nem biztosítja, a szükséges pénzeszközöket a sport EU-s szintő fejlıdéséhez. Mára világosan látszik, hogy az újonnan csatlakozó tagállamok igazából nem kaptak fejlesztési lehetıségeket az EU-tól és az EU-s programok (ifjúsági, közösségi, oktatási, stb.) összességében szők körő elırelépéseket jelentenek hazánkban. Várhatóan ez a késıbbiekben sem változik lényegesen, ugyanis a többségnek a sportfinanszírozás nem probléma, így közösségi szinten ezzel foglalkozni nem szükséges. Jól látható, ha Magyarországon eredményeket akarunk elérni, akkor az állami támogatás mértékét többszörösére kell emelni, változtatni kell a magyarországi érdekviszonyokon, nevezetesen pl.: a magyarországi viszonyok közepette nincs érdekeltség, hogy többen sportoljanak, kevesebb beteg legyen, kevesebb táppénzt fizessünk, kevesebb gyógyszer fogyjon. A helyzeten sokat javíthat az Önkormányzat tervszerő, felvilágosult, körültekintı sportpolitikája, melyre azért országszerte jónéhány pozitív példa is akad!!
2. Pécs Város sportjának elemzése Pécs városa mindig büszke volt sportértékeire, sporteredményeire az Önkormányzat fontos területként értékelte, támogatta a sportot, a sportegyesületeket. Pécs Megyei Jogú Város Közgyőlése már 4 sportkoncepciót fogadott el, valamennyire a tervszerőség, a kiszámíthatóság, a biztos anyagi háttér biztosítása volt jellemzı. Végrehajtása már nem ennyire egyértelmő. Pécs Város Önkormányzata az éves sporttámogatás révén a sportegyesületek számára megbízható támogatóként jelent meg, ellentétben más támogatókkal szemben. Mindezek ellenére nem jelenthetjük ki azt, hogy az egyesületek, szakosztályok biztos anyagi háttérrel végezhetik munkájukat. Pécs város sportegyesületeire is jellemzı a bizonytalanság a létért folyó küzdelem. Nem alaptalan a félelem, hiszen országos szinten a sportegyesületek száma húsz év alatt csaknem a felére csökkent. /Egyesületek helyzete részletesen I. mellékletben/
-4-
Harminc százalékkal kevesebb szakosztály mőködik, hatodára csökkent az igazolt sportolók száma. A sportegyesületek léte, fennmaradása és fejlıdése a záloga az eredményes magyar sportnak. Ez így van Pécs város sportja esetében is. Az alulfinanszírozottság ellenére Pécs város sportja szerény mértékben fejlıdött az elmúlt öt évben, sportolóink több sportágban értek el kiváló eredményt. Ezt nagy mértékben a sportban dolgozók áldozatvállalása tette lehetıvé.
2.1 A versenysport, élsport helyzete a nehéz anyagi körülmények ellenére is figyelemre méltó. Kosárlabda sportágban Pécs városa a magyar kosárlabdázás fellegvára lett. Évek óta kiegyensúlyozottan jól szerepel a hazai bajnokságban és az Euroligában is a MIZO-Pécs 2010 nıi csapata. Az utóbbi öt év sikercsapata a PVSK-Pannonpower férfi kosárlabda gárdája, melyet a 2008/2009. évi NB I. A csoportjában az ezüstérmes helyezés és a Magyar Kupa megnyerése fémjelez. Mindkét szakosztály törekszik a saját neveléső játékosok beépítésére. Vízilabda sportágban a PVSK Vízilabda Szakosztály az OB I-es bajnokság meghatározó vidéki bázisává vált. Az évek óta végzett komoly szakmai munka és az ezt kiszolgáló szakosztályvezetés az eredményesség záloga. A PMFC labdarúgó csapata az NB II-ben szerepel, sajnos nem sikerült az elırelépés, az NB I-es szereplés. Az új tulajdonos jelentıs létesítményfejlesztést hajtott vége, a tárgyi feltételrendszer adott az élvonalbeli szerepléshez, ugyanez még a személyi feltételrendszerrıl nem mondható el. Kézilabda sportágban a PEAC nıi kézilabda szakosztálya és a PVSE férfi kézilabda szakosztálya is az NB I/B-ben szerepel. A nıi csapat a 2008/2009 NB I-es bajnokságból kiesett, a férfi csapat megnyerte az NB I/B bajnokságot, de az anyagi feltételrendszer hiányában nem indult el az NB I-es bajnokságban. Az egyéni sportágak közül elsısorban atlétikában, ökölvívásban, lövészetben, gyorskorcsolyázásban, tájfutásban, küzdısportokban, úszásban, teniszben, asztaliteniszben, vívásban értek el figyelemre méltó eredményeket Pécs város sportolói a hazai és a nemzetközi versenyeken. Az athéni olimpián részt vettek: Bencsik Gábor, Bodor Richárd, Csonka Zsófia, Jakabos Zsuzsanna, Makány Balázs. Az athéni paralimpián részt vettek: Pásztory Dóra (aranyérmes) és Kovács Ervin, Poprócsi Tímea. A téli olimpián (Torino 2006) részt vett Knoch Viktor. A pekingi olimpián részt vettek: Bodor Richárd, Csonka Zsófia, Jakabos Zsuzsanna (váltó 6. hely). A pekingi paralimpián részt vettek: Sors Tamás (aranyérmes), Kovács Ervin és Baka Dorottya. A kiemelkedı sporteredményeket rendkívül nehéz anyagi feltételrendszer és több esetben a tárgyi feltételrendszer hiányossága ellenére érték el sportolóink. Jelenlegi olimpiai kerettagjaink: Bene Barnabás, Bicó Bence, Bodó Bernadett, Bodor Richárd, Csonka Zsófia, Financsek Gábor, Horváth Adrián, Gyurkovics Ferenc, Jakabos Zsuzsanna, Kanalas Róbert, Knoch Viktor, Kovács Mária, Lakatos Krisztián, Muskó Péter, valamint Baka Dóra, Meilinger Csaba, Sors Tamás, Tarjányi Judit paralimpikonok.
-5-
2.2 Az utánpótlás nevelés szervezeti kerete az utóbbi években bıvült. Pécs város utánpótlás nevelése sportegyesületi, sportiskolai és közoktatási típusú képzés keretében történik. Pécs Városi Sportiskola Egyesület utánpótlás nevelése 13 szakosztályban történik. A sportiskola együttmőködési megállapodás keretében különbözı korosztályokban adja át a sportolókat a városban élsportot képviselı egyesületeknek, elsısorban atlétika, kézilabdázás, kosárlabdázás, tájékozódási futás, vízilabdázás, úszás, vívás sportágakban. Ez alól a labdarúgás a kivétel, a PMFC-ben, a PVSK-ban és a PEAC-ban folyik utánpótlásnevelés. A párhuzamosság lehetıséget ad arra, hogy minél több gyerek sportoljon, azonban szükség lenne együttmőködésre, egységes szakmai elveken mőködı tehetséggondozásra. Két éve indult be a TÁSI-ban a közoktatási típusú sportiskolai képzés. Országos szinten több mint 50 iskola vesz részt a NUSI-NUPI irányelvei alapján mőködı képzésben. A közoktatási típusú sportiskolai képzés a külön normatív finanszírozás (tanulónként 30.000,-Ft) miatt is indokolt. A sajátos tárgyi és személyi feltételrendszer miatt különösen küzdısport, gyorskorcsolya, lövészet, tánc, aerobic, súlyemelés, vívás sportágakban indokolt, hogy sportegyesületi utánpótlásnevelés keretében is történjen sportolói felkészítés. A sportágak korosztályos versenyrendszere és versenykiírása miatt is fontos az egyesületi utánpótlás képzés.
2.3 A fogyatékkal élık sportját, annak értékét országos, helyi szinten is elismerik. Versenysport szinten úszás sportágban világraszóló eredményekkel rendelkezünk. Legutóbb a pekingi paralimpián Sors Tamás aranyérmes lett, Kovács Ervin és Baka Dorottya is részt vett e világversenyen. A szép és elismerésre méltó eredmények ellenére a fogyatékkal élık sportja Pécs városában alulfinanszírozott. Rendkívül fontos feladat, hogy a jövıben a Pécsi Tudományegyetemen beinduljon az ez irányú sportszakemberképzés. 2.4 A szabadidısport programkínálata az elmúlt évek során bıvült. Pécs város szabadidısport naptárát városi referens fogja össze, készíti el. Az egyes programokra történı mozgósítás terén a szabadidısport referens felvette a kapcsolatot a Pécsi Tudományegyetem Hallgatói Önkormányzatával, melynek eredményeként a szabadidısport rendezvények résztvevıinek száma szerény mértékben növekedett. Pécs város szabadidısportját 11 sportági szövetség és sportegyesület szervezi. A rendezvények száma a labdajátékokon kívül 110 évente. A résztvevık száma 2008-ban 16.180 volt. Ez évek óta hasonló számot mutat, annak ellenére, hogy a versenykínálat bıvült. 2.5 Az iskolai testnevelés és diáksport jelentısége elsısorban a korosztály fogékonyságában van, melynek színterei a tanórai testnevelés, valamint a tanórán kívüli rendszeres sportfoglalkozás. Ezen keretek között szerettethetı meg a mozgás és tudatosítható szokássá alakítható a sportos, egészséges életmód. Az iskolai testnevelés és diáksport fontosságát erısíti az a tény is, hogy a tanulók többsége csak iskolai keretek között végez rendszeres testmozgást. Az iskolai tanulók sportolására, szabadidıs tevékenységére vonatkozóan kedvezıtlen adatokkal rendelkezünk országos szinten a legutóbbi felmérések alapján: - a tanulók 75%-a kizárólag iskolai testnevelés órán végez rendszeres testmozgást (heti 2 – 2,5 óra); - diákolimpiai versenyeken a tanulók 19-20%-a vesz részt; - szakszövetségi versenyrendszerben csak 6%-a sportol; - az életkor növekedésével csökken a rendszeresen sportolók száma. A felmérésben részt vettek Pécs város iskolái is. A számadatok alapján egyértelmő, hogy változtatásra van szükség, ezért meg kell fogalmazni a kialakult helyzet okait.
-6-
Pécs Város Diáksport Bizottsága a kialakult helyzetet az alábbi okokban látja: - a közoktatási törvény iskolai testnevelés és sportra vonatkozó kedvezıtlen módosítása (óraszámok csökkenése, financiális nehézségek, stb.); - az alapfokú iskolák 1-4 évfolyamán több iskolában a mindennapos testnevelés hiánya; az iskolai tanórán kívüli sportfoglalkozások részbeni hiánya, illetve nem kellı szervezettsége, motiváció hiánya; a testnevelı tanárok nem kellı aktivitása, harciassága az iskolai pedagógiai program megalkotása, felülvizsgálata esetén (a tanórák jelentıs részénél a fásultság a jellemzı, különösen középiskolában tanítók esetében); - iskola és sportlétesítmények állagának romlása; - pályázati lehetıségek, anyagi támogatás csökkenése; - az iskolaközpontok létrejöttével néhol nincs kellı összefogás a tagiskolák testnevelıi között. - az iskolai testnevelésre és diáksportra fordítandó normatíva (1.300,-Ft/fı) nincs a központi költségvetésben. Az iskolai diáksport programkínálata az elmúlt években bıvült, a IV. sportkoncepció eredményeként értékelhetı, hogy az Amatır Kézi/Kosárlabda Program 22 csapattal beindult.
2.6 SWOT analízis A jövı tervezése a sport területén is felelısségteljes munkát jelent, melynek alapja a jelenlegi helyzet alapos elemzése lehet. Az elemzésre az ún. SWOT analízis módszerét alkalmaztuk. Az elemzést a sportkoncepció kidolgozói végezték, bevonva az egyes sportágak szakembereit. Pécs város sportjának erısségei - Kimagasló eredményesség az élsport a versenysport és a fogyatékkal élık sportjában. - Egyre több saját neveléső sportoló élsportolóvá válása az utánpótlás nevelés eredményességét bizonyítja. - A Városi Diáksport Bizottság egyre szélesedı diáksport programot, versenyrendszert biztosít. - A szabadidısport programkínálata az elmúlt években bıvült. - A média pozitív tájékoztató és szemléletformáló szerepe nıtt, új felületek jelentek meg, ahol a sport képviselteti magát. - Az egyetemi háttér szerepe a sportági felmérésekben, kutatásokban, a sportszakemberképzésben. - Az önkormányzat szerepe az egyesületek sporttámogatásában, tulajdonosi jelenlét az élsportban. - Az ANK 2-es iskolájában beindult úszó osztály mindennapos testnevelés (úszás és testnevelés órák), angoltanulás (heti 3 alkalom) követendı példa lehet minden iskolának. - Nagy számú szurkolótábor az élvonalbeli csapatoknál. - A sport eredményessége Pécs város arculatának alakításához, pozitív megítéléséhez nagy mértékben hozzájárul.
Pécs város sportjának gyengeségei - Nincs megfelelı számú és színvonalú sportlétesítmény (pl.: labdajáték munkacsarnok, uszoda, szabadtéri pályák, városi sportközpont, stb). - A sportot is támogató multinacionális cégek hiánya. Az együttmőködési készség hiánya a sportegyesületek között, amely a sportágak szétforgácsolódásához a tehetséggondozás lehetetlenné válásához vezet. -7-
- Az önkormányzat nem vállal koordinációs tevékenységet. - „Mindent támogatunk – semmit sem támogatunk” elv érvényesítése. - Az általános iskolákban a mindennapos testnevelés, a testedzés hiánya. - A sportiskolai és egyesületi utánpótlás nevelésbıl kikerülı tanulók számára nem biztosított a további sportolási, versenyzési lehetıség. - A diák és szabadidısport közös versenynaptárának hiánya. - Létesítmények használatának megfelelı koordinációja, létesítményhasználat szabályozása.
Pécs város sportjának lehetıségei - Pályázatok készítése új sportlétesítmények építésére az Önkormányzat – Sportegyesületek – Egyetem együttmőködésével. - Sportági akadémiák létrehozása a sportolói és az egyéni életút követése céljából, a tehetséggondozás eszközeként, magántıke bevonásával. - Egyetemi élsportmodell kidolgozása Önkormányzat – Egyetem – Sportegyesületek együttmőködésével. - A helyi szabadidısport programkínálaton kívül regionális (kistérségi) együttmőködés lehetıségeit ki kell dolgozni az eredményesebb pályázati elbírálás érdekében. - Lehetséges olimpikonok kiemelt támogatására. - Egyetemi sportban rejlı lehetıségek kihasználása. - Iparőzési adó rendelet módosítása, sportegyesületek részére az iparőzési adóból támogatási lehetıség biztosítása. Pécs város sportmőködésének diszfunkciói - A szabadtéri sportlétesítmények megszüntetése, és rossz állapota. - A sportegyesületek, szakosztályok megszőnése az anyagi feltételrendszer hiányában. - A külföldi tulajdonú cégek nem érdekeltek a helyi sport támogatásában. - A túlzott élsportcentrikusság elveszi a pénzt a többi területtıl. - A sportfejlesztési terv összeállításakor a regionális szemlélet figyelmen kívül hagyása. - A diák és szabadidısport, az utánpótlás nevelés, a fogyatékkal élık sportjának az EU-s finanszírozási normáktól való eltérése.
3. Idıtávlatok a pécsi sport mőködésében, a sportkoncepció elvei Pécsett (sportmőködés, létesítményfejlesztési elképzelések, sportirányítás) 3.1. Idıtávlatok a pécsi sport mőködésében Nagyon fontos, hogy a tervezés területén reális megvalósítható jövıképeket vázoljunk fel. A különbözı fejlıdési tendenciák eléréséhez feltétlen távlatokban kell gondolkodni, azonban a reális helyzetelemzésbıl kell kiindulni és a gondolkodásban alap kell, hogy legyen a napi munka elvégzéséhez szükséges feltételek javítása is. A jelenlegi koncepcióban öt, maximum tíz éves távlatokban gondolkodunk. 3.2. Sportmőködés A sport kiszámítható, tervezhetı fejlıdése érdekében célszerő az önkormányzatnak ismételten az élsportot mőködtetı egyesületekkel, szakosztályokkal 2-3 éves megállapodást kötni. A megállapodás egyrészt sportszakmai cél-feladatrendszert fogalmaz meg, másrészt az ehhez szükséges anyagi támogatás mértékét határozza meg. A két-három éves megállapodás megkötéséhez nyilvánvaló elvárás ezekre az egyesületekre, szakosztályokra, hogy országos és nemzetközi kiemelkedı eredménnyekkel és kiemelkedı utánpótlás tevékenységgel rendelkezzenek.
-8-
Lényeges eleme a 2-3 éves megállapodásnak az, hogy a sportszakmai elvárás és támogatás a sportág egész vertikumára vonatkozna, az utánpótlás neveléstıl az élsportig, beleértve a létesítményhasználatot is. Az önkormányzat csak azokkal az élsport szakosztályokkal kötne megállapodást, mely kidolgozza 3-5 éves sportágfejlesztési koncepcióját és azt az Önkormányzat Sportbizottsága megtárgyalta és elfogadta. A megállapodás tartalmazza az évenkénti felülvizsgálat szükségességét, mely magában foglalja a változtatás lehetıségét is. Az Önkormányzat az élsporton kívüli versenysport egyesületeknek folyamatos pályázati lehetıségeket biztosít. Célszerő, hogy az élsporton kívüli egyesületek, szakosztályok is elkészítsék 3-5 éves sportágfejlesztési koncepciójukat, a támogatás lényeges szempontja lenne ennek sportszakmai értéke.
3.3. Létesítményfejlesztés Pécs város elızı sportkoncepciója évekre lebontva tartalmazta az új létesítmények építését (városi sportcentrum kialakítása, labdarúgó stadion beruházásának befejezése, jégcsarnok építése, atlétikai csarnok építése, labdajáték munkacsarnok építése, évente egy füves labdarúgó pálya építése, Pollack tornacsarnok építése, uszoda építése, sportgrundok építése). Sajnos a létesítményfejlesztés többségében csak terv maradt, melynek oka a város romló pénzügyi helyzete, a befektetık hiánya és a pályázati lehetıségek gyengesége volt. Az elmúlt öt évben elkészült az uránvárosi teniszcentrum, épültek mőfüves labdarúgó pályák, de a fejlesztések ad-hoc jellegőek voltak, nem tükrözték a város sportéletét, annak létesítményszükségletét. Nem elhanyagolható, hogy közben megszőnt a PEAC pálya és Balokányi tenisz centrum. A létesítményfejlesztésben lemaradás tapasztalható A város gazdasági helyzete, anyagi lehetısége függvényében a sportlétesítmények fejlesztését és megvalósítását célszerő 5-10 évre tervezni. Elsıdlegesen a jelenlegi létesítmények állagának megırzése, javítása, fejlesztése szükséges, csak ezután célszerő sportlétesítmények építése, melyek finanszírozása pályázati projektekbıl és a magántıke bevonásával történhet. Sportszakmai szempontok alapján az elkövetkezendı 5-10 évben feltétlenül szükséges labdajáték munkacsarnok, uszoda, atlétikai csarnok, és városi sportcentrum megépítése, létrehozatala. 3.4. Sportirányítás Pécs város sportjának önkormányzati irányítása, mőködtetése két szinten történhet. A döntéshozó szint a városi sportbizottság, melynek feladatkörébe tartozna a sportpolitikai és a sportszakmai és létesítményfejlesztési tervek elfogadása, prioritások meghatározása. A második szint a Pécsi Sport Nonprofit Részvénytársaság, melynek feladata a városi sportkoncepcióban megfogalmazott feladatrendszer menedzselése, végrehajtása. Kapcsolatot épít ki regionális országos szinten. Pályázatokat, sportfejlesztési anyagokat készít az önkormányzat megbízásából. Kidolgozza a sportfinanszírozás elveit, dönt az évenkénti sporttámogatási pályázati összegekrıl. Évente beszámol a közgyőlésnek a sportkoncepció idıarányos teljesítésérıl. Kapcsolatot tart a sportegyesületekkel a sportegyesületek városi szövetségével és a sportági szakszövetségekkel. Az önkormányzati sportlétesítmények mőködtetését és az önkormányzati támogatások egyesületi felhasználását az ellenırzési irodával együttesen ellenırzi, a fejlesztéseket koordinálja.
-9-
4. Az V. Sportkoncepció elvei Pécsett 4.1. Sportpolitikai elvek A közel 150 éves múlttal rendelkezı pécsi sport története komoly eredményekkel és tradíciókkal rendelkezik. Az elmúlt 5 év is bebizonyíthatta a pécsi sport sokszínüségét és eredményességét. A város önkormányzata úgy látja, hogy e tradíciók és eredmények továbbra is szerves részét képezik a város kultúrájának, ezek fontos elemek a ma emberének életében is. Ahhoz, hogy Pécsett a sport betöltse elvárható szerepét és továbbfejlıdjön az önkormányzat az alábbiakat határozza el: a) A sportmőködés elvárható finanszírozása érdekében a város költségvetésének 1%-át erre a célra biztosítja. Az önkormányzat kb. további 1%-ot a sportlétesítmények biztonságos üzemletetésére karbantartására fordít. A sportmőködés 1%-os támogatásáról az önkormányzat külön rendeletet hoz. b) Változatlanul feladata az Önkormányzatnak, hogy a lakossági igények és a diáksport jobb mőködése érdekében Pécsett használható sportlétesítmények körét át kell tekintetni és a hatékonyság növelése érdekében a szükséges koordinációkat el kell végezni (versenynaptárak egyeztetése, létesítmények kihasználtsága, használata, ennek felmérése, információk kicserélése). c) Az önkormányzat stratégiai kérdésnek tartja, hogy a várost az olimpiai játékokon minnél több sportoló képviselje, ennek érdekében kiemelt figyelmet fordít a lehetséges olimpikonok támogatására. Az elmúlt évtizedek olimpikonjainak számával az önkormányzat nem elégedett. Az olimpiai kerettagokat a fejlıdés érdekében az önkormányzat kiemelten támogatja. d) Az önkormányzat szakemberek javaslata alapján meghatározza a kiemelt támogatású sportegyesületek szakosztályok körét. Fıként azok a gazdasági társaságok jönnek számításba, amelyekben az önkormányzat tulajdonrésszel bír. A kiemelt sportegyesületeknél ragaszkodik sportmenedzser, felsıfokú képesítéssel rendelkezı szakedzı alkalmazásához, vizsgálja az egyesületek, szakosztályok önfinanszírozó képességét. Az eredményes gazdasági mőködés érdekében csak azok a szakosztályok, egyesületek kaphatnak támogatást, melyek mőködése és esetleges adósságkezelése a hatályos jogszabályoknak megfelel. Az önkormányzat a sportvállalkozásokban nem feltétlenül törekszik többségi tulajdonra. e) Az eredményes hatékony utánpótlás nevelés érdekében az önkormányzat támogatja a Pécsi Városi Sportiskola Egyesületet, valamint a szervezett egyesületi utánpótlás nevelést. Az önkormányzat támogatja a sportági akadémiák elindítását, de ehhez külön finanszírozást (létesítmény, új apparátusok létrehozása, stb.) nem biztosít. Az önkormányzat elvárja, hogy a különbözı utánpótlás nevelı szervezetek azonos sportágakban együttmőködjenek. A szervezett utánpótlás teremigényének biztosítására az önkormányzat a bérleti díjra vonatkozóan pályázatot ír ki. f)
Az önkormányzat kiemelten kezeli a létesítmények helyzetét, mivel a létesítmények állapota és száma összeségében nagy lemaradást mutat. Az önkormányzat a feltételek javulása érdekében támogatja a létesítményfejlesztés konkrét megvalósítását. A létesítmények mőködtetése nonprofit Zrt-ben történik
- 10 -
g) Az önkormányzat az élsport, versenysport területen azokat a szakosztályokat (egyesületeket) támogatja, melyek országos szakszövetségét a Kormányzat is támogatja, ill. a szakszövetség tagja a Nemzeti Sportszövetségnek. h) Az iskolai testnevelés kiemelt feladata kell, hogy legyen. Ezen a területen az integrált testnevelés, az egészséges tanulók és a fogyatékkal élık együtt sportolása, testmozgása a kívánatos. i) Véleményünk szerint szükség van az „egy városban egyesületi és közoktatási típusú sportiskolára” is, kölcsönösen segítve egymás mőködését. j) Az önkormányzat fontosnak tartja, hogy a város sportja a médiában kiemelt szerepet kapjon Ennek érdekében az önkormányzati tulajdonban lévı sajtó, TV, internet lehetıségekkel törekszik, hogy a város lakossága megfelelı információkat kapjon, és népszerősítse a város sportját. Az önkormányzat nem mond le további népszerősítési lehetısekrıl, ezért kutatja további együttmőködések feltárását a város sportjának bemutatására. k) Az önkormányzat gondoskodik a már jelenleg is mőködı Sportmúzeum elhelyezésérıl, mőködtetésérıl és további bıvítésérıl.
4.2. Sportszakmai elvek: Az élsport, versenysport fejlesztési terveinek elkészítéséhez szükség van ara, hogy az Önkormányzat nevezze meg azokat a sportágakat, melyeket kiemelten kíván támogatni a következı években. A város anyagi feltételrendszere, a sportágak népszerősége, tradíciója döntı tényezı lehet a támogatások megítélésekor. A fentiek figyelembe vételével sportágspecifikusan fogalmazhatók meg a sportszakmai feladatok, a fejlesztés elvei, lehetıségei. A sportszakmai elvek közül fontosnak tartjuk: a) az iskolai diáksport és szabadidısport fejlesztését. b) az utánpótlás fejlesztés elvi kérdéseit, a tehetséggondozás lehetıségeit. c) az átmenet biztosítását az utánpótlásnevelésbıl a versenysportba, illetve az élsportba. d) a sportszakmai együttmőködések kidolgozását a célszerőtlen párhuzamos képzések megszüntetése céljából. e) az élsportmodell kidolgozását. A sportágak fejlesztésének alapja az iskolai diáksport és szabadidısport helyzete. A tanulók e keretben találkoznak elıször a sporttevékenységgel, a rendszeres testnevelés és sport iránti igény kialakításának rendkívül fontos területe az iskolai sporttevékenység. Az egészségmegırzı funkciója mellett a tanórai és a tanórán kívüli testnevelés és sport jelenti az elsı merítési lehetıséget az utánpótlásnevelés számára. Támogatni kell a mindennapos testnevelést és testedzést, az iskolák közötti amatır bajnokságokat és a diákolimpia versenyrendszerét, melyekkel megalapozhatjuk a késıbbi versenysport illetve a szabadidısport tevékenység lehetıségét, az egészséges életmódra nevelést. Az utánpótlás nevelés fejlesztése érdekében javasoljuk létrehozni az ún. sportági akadémiákat. A sportági akadémia végigkíséri a sportoló sportszakmai és egyéni életútját a kiválasztástól a felnıtt versenysportolóvá válásig. E szervezeti keret feltételezi az utánpótlásnevelés jelenlegi színtereit: a városi sportiskolát, a közoktatási típusú sportiskolát,
- 11 -
valamint az egyesületi utánpótlás nevelı szakosztályokat. Végigkíséri és segíti a sportolók tanulmányi munkáját az általános iskolától egyéntıl függıen az egyetem elvégzéséig. Létre kell hozni azokat a szervezeti együttmőködéseket, melyeket biztosítják a sportolók zavartalan átmenetét az utánpótlásnevelésbıl a versenysportba illetve az élsportba. Meg kell szüntetni, nem szabad támogatni a szakmailag indokolatlan párhuzamos sportági képzéseket. A tehetséggondozás érdekében az egyes szakosztályok között szakmai együttmőködésre kell törekedni, melyeket anyagilag támogatni kell! Az Önkormányzat – Egyetem – Egyesületek együttmőködésével létre kell hozni egy mintaértékő élsportmodellt. Célirányos egyetemi beiskolázással, sportösztöndíj, egyéni tanrend, kollégiumi elhelyezés biztosításával magyar nyelvő és idegen nyelvő egyetemi szakok biztosításával költségtakarékosabban mőködtethetı Pécs város sportja versenysport és élsport szinten egyaránt.
4.3. Sportfinanszírozási elvek Pécs város sportjának finanszírozásakor figyelembe kell venni az EU-s ajánlásokat is. Ezek szerint kiemelt támogatást kaphat a diáksport és szabadidısport, az utánpótlásnevelés, a fogyatékosok sportja, valamint a sportlétesítmények fejlesztése. A legtöbb EU tagállamban az élsport mőködését kevésbé, de annak infrastruktúráját kiemelten támogatják, mert a sportgazdaság fejlett, így az élsport komoly bevételhez juthat. Ugyanakkor az EU az új tagállamok részére lehetıséget ad az ún. átmeneti sportfinanszírozásra, mely az élsport mőködésének anyagi támogatására is lehetıséget ad. Pécs város sportjának mőködése, eredményessége, fejlesztése érdekében az önkormányzati sporttámogatás összege a város összköltségvetésének kb. 2%-a. Ez az összeg tartalmazza a sportmőködési (1%) és a városi tulajdonú sportlétesítmény fenntartási, üzemelési (1%) összegeket. Az önkormányzati sporttámogatás alakulása 1991-2009-ig Támogatás (eFt)
19 91 19 92 19 93 19 94 19 95 19 96 19 97 19 98 19 99 20 00 20 01 20 02 20 03 20 04 20 05 20 06 20 07 20 08 20 09
500000 400000 300000 200000 100000 0
Az önkormányzati sportfinanszírozás 2010. évi (mint kiinduló év) felosztása sportszakmai, sportközgazdasági szempontok alapján a következı lehet: 1. Élsport (kiemelt sportágak) 2. Versenysport, fogyatékkal élık 3. Utánpótlás nevelés 4. Egyéb városi sportegyesületek 5. Diák-, szabadidısport, Szövetségek 6. Versenyrendezés 7. Terembérleti díj UP számára 8. Olimpiai kerettagok támogatása 9. Tartalék
42% 21% 19% 2% 6% 2% 4% 2% 2% 100%
- 12 -
A további években a finanszírozás aránya változhat az eredményesség és a gazdasági lehetıségek függvényében. Fontos finanszírozási elv, hogy az önkormányzat a kiemelt sportágakkal középtávú támogatási szerzıdést kössön. Az a szakosztály, egyesület részesülhessen sporttámogatásban, aki a költségvetésének 40%-át önerıbıl biztosítja. A sportfinanszírozás lényeges eleme, hogy legyen meg a változtatás lehetısége. Abban az esetben, ha egy szakosztály minısítésében változás történne (feljut), ezt lehetıleg kövesse a finanszírozás is. Ez ügyben elızetes egyeztetés szükséges. A kiemelt sportágak támogatásában fontos elvként kell érvényesülnie annak, hogy az alaptámogatás összege viszonylag alacsonyabb legyen és az ún. bónusz támogatások nagysága ösztönzı legyen. Az alaptámogatás maximum összegét az Önkormányzat 2010 évre 40 MFt-ban állapítja meg sportáganként. Ez a támogatási keretösszegen belül évente változtatható legyen. Az önkormányzati fenntartású oktatási intézmények sportlétesítményeit a sportegyesületek pályázat útján vehessék igénybe, úgy, hogy ennek költségeit a sportkeretbıl lehet elnyerni. Az önkormányzati sportfinanszírozás mértéke ösztönözze a szakosztályokat saját bevételeik növelésére. Az egyesületi, szakosztályi finanszírozás direkt és pályázati formában történik. Az „A”, „B”, „C” kategóriában direkt, a többi kategóriában pályázati rendszer kerül alkalmazásra. A direkt kategóriába a támogatás folyósításához évente (félévente) pályázati adatlap kitöltése és leadása szükséges az önkormányzat felé. Az objektív elbírálás érdekében az alábbi szempontrendszer elemeket szükséges alkalmazni: 1. országos szakosztályi (egyesületi) ranglistahelyezés, 2. nemzetközi eredményesség, 3. válogatott sportolók száma, 4. szakosztályokban igazolt sportolók száma, 5. a támogatás és a saját bevétel aránya, tagdíjbevétel 6. sportági tradíciók (alakulás éve) nézettség (nézıszám), 7. a sportág szerepe a város hírnevének növelése érdekében. 8. sportágfejlesztési koncepció
5. A megvalósítás koncepciója a sportmőködés területein 5.1. Az élsport, versenysport mőködése és finanszírozása A sportpolitikai és a sportszakmai elvek, valamint az elmúlt évek gyakorlatának figyelembevételével kerül meghatározásra a pécsi sport finanszírozása és az egyesületek, szakosztályok kategóriába sorolása. Labdarúgás, kosárlabda, kézilabda sportágak esetében célszerő Pécs mellett a megyében lévı városok bekapcsolása az egységes, egymásra épülı szakmai munka érdekében. A fentiekben megfogalmazottak megvalósításához az illetékes városok polgármestereivel koordinációs értekezleten lenne értelme egyeztetni. A kiemelt sportágak megyei és régiós szempontú fejlesztését gazdaságossági elvek is indokolják. Azok a városok, amelyek az adott csapatokat mőködtetik, jelentıs mértékben biztosítják azok tárgyi, anyagi stb. feltételeit. A jelenlegi kategória beosztás és támogatás elosztás, a korábbinál egyszerőbb, átláthatóbb és abszolút prioritásként kezeli városunk utánpótlás-nevelését. - 13 -
A pécsi sport finanszírozása (Egyesületek, szakosztályok kategóriába sorolása) "A" "B" "C" "D" "E" "F" "G" "H" "I"
Élsport (kiemelt sportágak) Versenysport (eredményesség), fogyatékkal élık Utánpótlás nevelés Egyéb városi sportegyesületek Diák, Szabadidısport, Szövetségek Versenyrendezés Terembérleti díj UP számára Olimpiai kerettagok támogatása Tartalék Összesen:
2009 62,00% 9,60% 15,00% 1,40% 6,60% 1,20% 0,00%
2010 42,00% 21,00% 19,00% 2,00% 6,00% 2,00% 4,00% 2,00% 2,00% 100,00%
direkt direkt direkt pályázat pályázat pályázat pályázat pályázat
2010. évi támogatás elosztása
2%
2% 4% 2%
6% 2% 42%
19%
21%
2010-es elosztás irányadó a következı évekre is. Az "A", "B", "C" kategóriában felsorolt egyesületeket, szakosztályokat eredményeinek és tevékenységüknek megfelelıen támogatja az önkormányzat. "A" kategória: Pécsi Nıi Kosárlabda Kft, PVSK Marketing Kft., PVSK Vízilabda. "B" kategória: PVSK, PMFC, PEAC, DOZSÓ, PVSE Kézilabda, PEAC Nıi Kézilabda Kft., PMFC Nıi Futball, Pécsi Lövész, ANK, Pécsi Korcsolya, Pécsi Kajak, Pécs 2000 Tenisz, PFK, Pécsi Súlyemelı, Triatlon, PVTC "C" kategória: PVSE, PVSK, PMFC UP, PEAC, ANK, Pécsi Korcsolya, Pécsi Lövész A besorolásokat évente lehet és kell felülvizsgálni szakmai és gazdasági szempontok alapján. A sorrend kialakításának fı szempontjai ugyanazok, mint az önkormányzati támogatás szempontjai (országos szakosztályi, egyesületi ranglistahelyezés, rangsoroltak száma, válogatott sportolók száma, szakosztályokban igazolt sportolók száma, támogatás és saját bevétel %-os aránya, sportági tradíciók). Az „A”, „B”, „C” kategória szakosztályainak és egyesületeinek sorrendjét a sportbizottság állapítja meg. A támogatások megállapításához az Önkormányzat pontrendszert használ. Ez a II. sz. mellékletben található. - 14 -
5.2. Az utánpótlás nevelés mőködése és feladata Pécs város minıségi utánpótlás-nevelését elsısorban a Pécs Városi Sportiskola, a Pécsi Vasutas Sportkör, a PEAC és a PMFC UP szakosztályai jelentik. Mellette számottevı az ANK, Pécsi Korcsolya, Pécsi Lövészklub utánpótlása is. Ezen sportegyesületekben több, mint 2500 fı utánpótláskorú sportol. Együttmőködési megállapodások keretében a Városi Sportiskola különbözı korosztályokban ad át sportolókat a városban élsportot képviselı egyesületeknek. Labdarúgás sportágban a PMFC, a PVSK és a PEAC végez utánpótlás-nevelést. A PVSK az elmúlt 5 évben kb. 100 gyereket adott át a PMFC részére. A Városi Sportiskolából szintén szép számú gyerek sportoló került át a minıségi élsportot mőködtetı egyesületekbe. Nıi Kosárlabda vonalon a Városi Sportiskola és a PVSK biztosítja az utánpótlást, férfi kosárlabdában a Városi Sportiskola. Férfi Kézilabda vonalon a teljes vertikum (UP felnıtt) PVSE-ben mőködik. Atlétika Sportágban a Sportiskolának együttmőködési megállapodása van a PVSK Atlétika Szakosztályával. UP Tájfutók és vizilabdázók képzése is a Sportiskolában történik. Úszás sportágban a Sportiskola és az ANK Úszóklub az élen járó. Lövészetben a Pécsi Lövész Klub saját maga oldja meg utánpótlás nevelését. Judo, ökölvívás sportágakban minıségi utánpótlás nevelés a PVSK-ban folyik. Kick-box, thai-box sportágakban a PEAC-ban értékes utánpótlás-nevelés van. Vívás sportágban a PEAC regionális utánpótlás képzı központként mőködik Nıi torna, kajak-kenu, rövidtávú gyorskorcsolya sportágakban a felnıtt szakág hiányzik. Jelen koncepció fontos feladatának tartja, az utánpótlás-nevelés kiemelt kezelését, ennek megfelelıen, az 2009. évi sporttámogatást alapul véve több, mint 30%-kal növeli e terület támogatását. Tekintettel a mostoha létesítményhelyzetre a terem-, és uszodagondok enyhítésére külön pénzösszeg kerül elkülönítésre. A sportvezetés feladata lesz 2010-ben a pécsi utánpótlás-nevelés áttekintése. A tapasztalatok alapján meg kell fontolni, hogy milyen átalakítások szükségesek az utánpótlás területén. A jelenlegi rendszer hatékonysága megkérdıjelezhetı. 2010-ben javaslatot kell kérni az esetleges átalakításra, racionalizálásra. Ez alapján javulhat az eredményesség és Pécs városában több pécsi gyermek veheti igénybe az utánpótlás nevelés adta sportolási lehetıségeket. 5.3. A diáksport mőködése A Diáksport kötelezı Önkormányzati feladat. Pécs M.J.V. Önkormányzata 2009. évi költségvetésében a szakfeladatonkénti bevétel és kiadás rovatban a „Sportcélok és feladatok” – ra 10 MFt-ot, valamint ezen felül a Bizottság a civil és sport feladatok ellátási keretébıl 7,5 MFt összeget biztosított a Diáksport versenyek szervezésére és rendezésére. Pécs város diáksportját a Városi Diáksport Bizottság szervezi és irányítja. Célja, hogy a tanuló ifjúság egészséges életmódra nevelésének elısegítése érdekében megkedveltesse a rendszeres testedzést, növelje a rendszeresen sportoló diákok számát és a versenysport utánpótlás bázisát. Alapfeladata a közoktatásban tanuló fiatalok (6-19 éves korig) iskolán kívüli sportfoglalkoztatási és versenyrendszerének kialakítása, mőködtetése, valamint az iskolai Pedagógiai Programot gazdagító szabadidıs sporttevékenység szervezése.
- 15 -
Tevékenységi körében elsı helyen az alapfokú, a szabadidıs és a diákolimpiai versenyek megszervezése, lebonyolítása áll. A Magyar Diáksport Szövetség Versenyprogramja alapján elkészíti a tanév városi versenynaptárát, mely tartalmazza az alapszintő, a felmenırendszerő diákolimpiai versenyeket, szabadidıs versenyeket, kupákat. A Városi diákolimpiai versenyeken kívül Pécs kistérség versenyeinek, szakszövetségi versenyeknek a rendezésében is részt vállal, illetve a megyei DST-vel FOBMSZ-szel és az Egyetem Testnevelés és Sporttudomány Intézetével közösen Integrált Diáksport Napot szervez. A Városi Diáksport Bizottság munkájának elismeréseként a Magyar Diáksport Szövetség több országos döntı és elıdöntı rendezésére, lebonyolítására kérte fel. A VDSB 18 sportágban, 6 korcsoportban, 50 versenynapon bonyolítja le versenyeit, A közoktatásról szóló LXXIX. törvény rendelkezik arról, hogy – ha az iskolában legalább 4 évfolyam van, és azon belül évfolyamonként egy-egy osztály mőködik – az iskola köteles biztosítani az iskolai sportkör (ISK) mőködését. Ez azt jelenti, hogy délutáni sportkörre, (tanórán kívüli testnevelésre) hetente évfolyamonként 1 vagy 2szer 45 perces foglalkozásokat kell (kellene) tartani, függıen attól, hogy egy évfolyamon hány osztály van. A 2008/2009-es tanévben az alap- és középfokú iskolák tanulói létszáma közel 26 ezer, melybıl a versenyeinken 14 685 fı (10 753 fı ált. iskolás) vett részt. Ez a szám azonban csalóka, mert egyrészrıl egy tanuló 2-3 sportágban is versenyez, másrészrıl a képet rontja az a tény is, hogy az igazolt versenyzık sportiskolai, egyesületi) alkotják a versenyen résztvevık felét. Így a tanórán kívüli testnevelés órákon (ISK), csak a tanulók kb. 20-26%-ával foglalkoznak a testnevelı tanárok. Amennyiben az eredményességet vesszük figyelembe – az 51 diákolimpiai bajnoki cím, a 31 ezüst és 54 bronzérem – elégedettek lehetnénk, de árnyalja a képet, hogy ezen eredmények felét a szakszövetségek diákolimpiai versenyein érték el tanulóink. Sajnos visszaesett a városi versenyeken résztvevı csapatok száma és eredményessége a labdajátékokban, úszásban, játékos sportverseny, (jelentıs csökkenés), torna sportágakban, nıtt viszont atlétika, floorbal, gyorskorcsolya sportágakban. Az elıbbiek ellenére a versenyeken elért diáksport eredmények jók, de sajnos kevés azon bázisiskolák száma, ahol a testnevelık sikerorientáltak – ezért anyagi ellenszolgáltatás nélkül is képesek foglalkozásokat tartani – és szakmai igényességgel dolgoznak. Továbbra is több iskolában hiányoznak az iskolai házibajnokságok (elsısorban középiskolákban), kevés a sportági sportcsoportok száma is, ezekben is hiányzik a szisztematikus igényes szakmai munka. A Városi Diáksport Bizottság célja, hogy a fejlesztési sportkoncepció az iskolai testnevelés és diáksport lényeges eleme legyen, mely az egészségmegırzés és utánpótlás fontos tényezıje lehet. A finanszírozás emelkedésével az alábbi feladatokat kell megoldani: • Az iskolán belül a Pedagógiai Programban kiemelt szerepet kell kapni a testnevelés és sportnak, mint az egészségnevelés, egészségfejlesztés mással nem helyettesíthetı eszközének.
- 16 -
•
• • •
•
•
•
El kell érni, hogy 1-4 évfolyamon minden közoktatási intézményben megvalósuljon a mindennapos testnevelés és a heti 3 alapóraszám feletti 2 órát 3-4. osztályban szakos testnevelı tanár oktassa. Lehetıség szerint növelni kell a heti testnevelés órák számát 3-ra 5-12 évfolyamon, mert az életkor emelkedésével egyre csökken az aktív sportolók száma. Rendelettel szabályozni kell, hogy a testnevelık tanítási idıkeretébe tartozzék bele a versenyre kísérés és versenyeztetés. Érdekeltté kell tenni a testnevelı tanárokat (anyagi és erkölcsi elismerés), hogy tanórán kívüli sportfoglalkozások keretében évfolyambajnokságokat, házibajnokságokat szervezzenek, alapszinten sportági sportcsoportoknak edzést tartsanak, és alapszinten versenyeztessék tanulóikat. Amatır bajnokságok szervezésével (középfokú intézmények) biztosítani kell a sportiskola, egyesület utánpótlás rendszerébıl kikerülı tanulók sportolási, versenyezési lehetıségét. A Sportlétesítmények fejlesztéséhez, felújításához sporteszköz és sportfelszerelés pótlásához (több lépésben) segíteni kell az iskolákat állami normatíva visszaállítása, pályázatok útján. Fontos, hogy az Oktatási Bizottság is építse be saját koncepciójában az V. sportkoncepció diáksport mőködésére vonatkozó részét.
5.4. A fogyatékkal élık sportjának mőködése Pécsett a fogyatékkal élı emberek szervezett sportélete mintegy 30 éve kezdıdött a mozgássérültek sportegyesületének megalakulásával (Lendület SE). Az érzékszervi fogyatékosok sporttevékenységének kezdete is erre az idıre tehetı, viszont a vesebetegek és transzplantáltak csoportjai a késıbbi években alakultak, a nemzetközi versenyek hatására jöttek létre. A fogyatékkal élıket négy fı csoportba sorolhatjuk: értelmi-, érzékszervi-, mozgásszervi fogyatékosok, szervátültetettek A fogyatékkal élık sportszervezıdései Pécsett: − Versenysport A versenysportban az úszók járnak az élen. Több paralimpiai-, világ-, és Európa-, valamint országos bajnokságok, versenyek gyıztesei. Évek óta egyéni támogatásba is részesültek, s erre szükség van a jövıben is. E sportágban újabb tehetségek tőnnek fel. A különbözı sportágakban a jövıt illetıen cél, hogy az egyesületi és szakosztályi munkában, valamint a szervezeti életben egészséges társaikkal együtt vegyenek részt. Erre már jó példák is vannak. − Szabadidısport Zömében saját szervezéső programokon vesznek részt, ez általában asztaliteniszre és természetjárásra jellemzı, de az országos versenyekre, vagy más szabadidısport rendezvényekre egyénileg is készülnek. Szervezés szempontjából a fogyatékkal élık szabadidısportját a városi szabadidısport csoporthoz kell csatolni.
- 17 -
Feladatok, következtetések: − Alapvetıen fogyatékossági ágak szerint, sérülés specifikusan szervezıdı versenyeket, sportolási lehetıséget kell biztosítani számukra, amelyek keretében kielégíthetik mozgásigényüket. − Ehhez megfelelı helyiséggel kellene rendelkezniük, amely akadálymentesített kell, hogy legyen. Ezt a helyiséget, ahol elférne egy asztalitenisz asztal, valamennyien tudnák használni egy közös beosztással. − A mőködéshez, versenyeken, bajnokságokon való részvételhez, valamint a szabadidısporthoz megfelelı pénzügyi támogatást biztosít a városi önkormányzat sportbizottsága. − Megfelelı propagandára lenne szükség ahhoz, hogy a fogyatékos emberek tudjanak arról, hogy sportolási lehetıségek vannak, és azt is, hogy hol, mikor, milyen sportágban. − Az akadálymentesítést minden sportlétesítményben el kell kezdeni, ahol ez még nem történt meg. 5.5. A szabadidısport mőködése és feladatai A szabadidısport célként a sportágak sokszínőségét biztosító programokat, mindenki számára a hozzáférhetıséget és az ezekhez kapcsolódó szemléletformálást, az egészséges életmódot jelöli meg. Szükség szerint szabadidı-, a gyermek és ifjúsági sport, nık és családok, hátrányos helyzető társadalmi csoportok sportját, valamint más rétegsportok, továbbá a fogyatékosok sportjának érdekeit szolgálja. Tömeges részvétellel zajló sportrendezvények létrehozásán fáradozik. A szabadidısport rendezvényei egész éven át tartó, minden évszakra kiterjedı események sokasága. A mőködésbe beletartozik mindazon városhatáron túlnyúló rendezvény is, melyen a város amatır sportolói, csapatai is részt vesznek. A rendezvényeken helyet kap az „egészséges városok” felhívása a dopping, a drogfogyasztás, a dohányzás elleni küzdelem, környezetvédelmi elıírások. Pécs város szabadidısport rendezvényein, éves szinten, emelkedı tendenciát mutatva 12.000 – 15.000 ember vesz részt. Az Európai Unió tagállamaiban kiemelt támogatásban részesül a szabadidısport. Pécs város szabadidısportjának feladatai és mőködési célkitőzései: - nagyobb tömegsport rendezvények, tömegsport programok szervezése, - alapszintő bajnokságok rendezése, - országos szinten meghirdetett tömegsport, szabadidısport rendezvényekhez csatlakozás, - együttmőködési megállapodás megkötése az „Egészséges Városok” Alapítvánnyal, - egyetemi, fıiskolai hallgatók bevonása a szabadidısport rendezvények szervezésébe, - kapcsolatfelvétel egyetemi diákönkormányzatokkal, - közös szabadidı és diáksport versenynaptár készítése, - testvérvárosi kapcsolatok gondozása, - EU pályázatokon való részvétel, - városi sportcentrum kialakítása a Várkıi, a PVSK, Egyetemi pályák összevonásával, - családi rendezvények preferálása, - nık részvételi arányának növelése, - szabadidıs rendezvények szervezése a város létesítményeiben (mőjégpálya, uszoda, stb…) Összességében a programmal kapcsolatban elmondható, hogy a rendezvények nagy része, 50%-os szponzori támogatással mőködik. A jelenleg kialakult versenyrendszert meg kell tartani, de nem mondhatunk le a résztvevık számának további nagyarányú növelésérıl, ezzel együtt a versenyek színvonalának emelésérıl. Ugyanakkor törekedni kell arra, hogy a - 18 -
rendszeres szabadidı sportolók aránya emelkedjen, ugyanis ez a szám még mindig nagyon alacsony. Fontos feladat, hogy a média nagyobb arányban legyen jelen minden rendezvényen. A különbözı versenykiírásokat, ismeretanyagokat, prospektusokat szélesebb körben kell terjeszteni (internet, napilapok, helyi TV, rádió, iskolák, munkahelyek és lakossági terjesztés). Pécs város szabadidısportját meghatározó Városi szövetségek, szabadidıs egyesületek -
Pécs Városi Asztalitenisz Szövetség Pécs Városi Atlétikai Szövetség Pécs Városi Sakk Szövetség Pécs Városi Természetbarát Szövetség Pécsi Nagypályás Labdarúgó Szövetség Pécs Városi Tollaslabda Szövetség MELITTA Szabadidısport Egyesület Kispályás Labdarúgó Bizottság Pécs Városi Kosárlabda Szabadidısport Egyesület Pécsi Túrakerékpáros Egyesület Pécs Városi Természetbarát Bizottság Szabadidısport alakulása 2005 – 2008. Év
Szabadidısport támogatás
Szabadidıs rendezvények száma labdajátékokon kívül
Résztvevık száma
2005.
8.000.000
101
15.990
2006.
8.000.000
114
15.114
2007.
7.500.000
110
15.000
2008.
8.500.000
120
16.180
6. Létesítményfejlesztés megvalósítása, létesítmények mőködtetése A IV. sportkoncepcióban meghatározott létesítményfejlesztésekbıl jóformán semmi nem valósult meg, így igazából a jelenlegi sportkoncepcióba célszerő egy visszafogottabb és jobban átgondolt létesítményfejlesztést és mőködtetést felvázolni. Annál is inkább igaz ez, minnél komolyabban gondoljuk a sportélet fejlesztését városunkban. A fejlesztés fontos, nélkülözhetetlen feltétele a kulturált, tiszta, jól karbantartott, korszerő létesítmények üzemeltetése. Az önkormányzatnak az iskolákkal és a sportszervezetekkel közösen el kell készíteni város sportlétesítényeinek használatára vonatkozó javaslatát. Ez is a jövıbeni sportigazgató feladata lehet. A létesítményfejlesztést az eddigiekhez hasonlóan három fı részre osztjuk, de prioritás sorrendje a lehetıségek miatt változik: a) Meglévı létesítmények felújítása, b) Meglévı létesítmények korszerősítése, bıvítése c) Új sportlétesítmények építése.
- 19 -
a) Meglévı létesítmények felújítása: Elsısorban az iskolai tornatermek állagjavítása fontos, felmérés alapján felújítási tervet kell készíteni. A beruházásokhoz és felújításokhoz figyelembe kell venni az évente megjelenı állami támogatásokat. További felújítási feladatok: - a városi mőjégpálya felújítása, karbantartása - PVSK csarnok felújítása b) Meglévı létesítmények korszerősítése, bıvítése: - városi sportcsarnok felújítása (nézıtéri ülések biztosítása, légkondícionálás megoldása, világítás korszerősítése, parketta festés-csiszolás, reklámhelyek egységesítése, stb.) - Várkıi diáksportcentrum, füves pálya öntözırendszer és világítás biztosítása - Szabadidıs létesítmények (Melinda utcai szabadidıpark) korszerősítése, - Hullámfürdı, uszoda bıvétése, további egy 25m-es medence építése, - nevelési központ, további 1 medence építése. (döntésnél figyelembe kell venni a víz biztosításának körülményeit: kút, vízhımérséklet, parkoló, stb.) c) Új sportlétesítmények építése: - keleti városrészben uszoda építése - Pollack tornacsarnok építése - labdajáték munkacsarnok építése sportiskola részére, - városi sportcentrum kialakítása Verseny utcában - atlétikai csarnok, futófolyosó építése korábbi létesítmények pótlása - mőfüves pályák építése Az új létesítmények építését plussz források, pályázati lehetıségek realizálásával lehet megvalósítani. Pécsett az önkormányzat tulajdonában lévı létesítményeket célszerő egy sport non-profit Zrt-ben üzemeltetni. A Hullámfürdı,a Teniszcentrum többi sportlétesítményhez történı kapcsolása e tekintetben gyorsan realizálható. Elızetesen valószínünek látszik, hogy ezzel a lépéssel a pécsi sportlétesítmények mőködtetése kevesebb pénzbıl, átláthatóbban megoldható. A jövıt illetıen meg kell határozni a sportkoncepcióban az „A”, „B”, „C” kategóriába tartozó sportegyesületek létesítményhasználatának költségét. Ezt az összeget a közvélemény és az egyesületek számára is ismertté kell tenni. A létrejövı nonprofit Kft-ben mőködtethetı a jövıben azoka a tevékenységek, amelyek eddig is az önkormányzathoz kapcsolódtak. Konkrétan a városi szabadidısport, a diáksport és a városi szakszövetségek támogatása, sportiskola mőködtetése. Ennek megszervezése 2010 évben lehetséges.
7. Konklúzió Ezen sportkoncepció hatálybalépése: 2010. ……………. Pécs Város V. Sportkoncepciója 2010-2014-ig meghatározza a sport fejlesztésének politikai, szakmai, finanszírozási szempontjait, valamint kb. 10 éves idıszakra a létesítmények fejlesztését.
- 20 -
Az Önkormányzat különbözı szintő átvilágításai kapcsán és az eddigiek alapján megállapítható, hogy Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatánál a sportot, illetıleg a sporthoz kapcsolódó egészséges életmód megvalósítását célzó pénzeszközök és az ezt szolgáló létesítmények köré szervezıdı intézmények nem célszerő rendszerben mőködnek. Ezt a képet még tovább zavarja, hogy a nem célszerően elhelyezett intézményi rendszerben mőködı sportcélú létesítmények fenntartására nem csak a költségvetésbıl a Pécs Holdingon keresztül, hanem a Pécs Megyei Jogú Város sportlétesítményeinek igazgatóságán keresztül, valamint ezen túl a városi költségvetés tartalékaiból külön döntés alapján részben egyesületek vagy sportcélú civil szervezetek úgy is részesedhetnek, hogy a számunkra biztosított intézményhasználatok, mint közvetett támogatások nem kerülnek számba vételre. A jelenlegi körülmények között a sportkoncepciótól eltérıen olyan szétszórt támogatási és mőködési rendszer valósul meg, amely egyrészt finanszírozhatatlan, másrészt szervezeti rendszerét tekintve szinte áttekinthetetlen. A fentebb vázolt kialakult helyzetben nem látszik Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának törekvése, illetve azok az irányvonalak sem, amelyekben a Város jelentıs intézményfenntartási, mecenatúrási vagy segítı jellegő támogatási szerepet vállal és az egyre gyarapodó támogatási igényekre eshetıleges és nem célszerő megoldásokat választ. A 2010-2014-es évekre tervezett sportkoncepció megfelelı elvek mentén kísérli meg rendezni a Város céljait és módszereit, valamint eszközeit a sportmőködés teljes rendszerére, amelyhez hozzá tartozik, hogy úgy az intézményi megoldások, mint a finanszírozási szerkezetek ehhez szervesen igazodjanak, és biztosítsák az egyre kevesebb anyagi forrás közepette a fenntartható mőködést. Mindezen szempontok figyelembe vételéhez még hozzá tartozik, hogy Pécs Megyei Jogú Város összességében több százmilliós intézményi és gazdasági társasági támogatás mellett további 300 millió forint összegő sportegyesületi, sportcélú civilszervezeti támogatást ad a már jellemzett elaprózott és hatékonyságot nem hordozó szerkezetben. Csak az intézmény szerkezeti és finanszírozási, támogatási problémákat figyelembe véve is szükség van arra, hogy jelentıs változás következzen be a sport mőködés egész rendszerében kielégítve a koncepcióban helyesen megfogalmazott célokat. Ezt a szükségszerőséget még alátámasztja a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény is azzal, hogy valamennyi önkormányzat által ellátott kötelezı és nem kötelezı feladatot felül kell vizsgálni és a felülvizsgálat alapján kell eldönteni azt, hogy költségvetésen belül és a megjelölt törvény által biztosított formákban vagy megfelelı indokok mellett költségvetésen kívül kell a feladatellátást megoldani. E vonatkozásban a sportkoncepcióval egyezı és egy viszonylagosan széleskörő, de társadalmi bázison is alapuló sportfinanszírozás szempontjából ma jobbnak tőnik az államháztartáson kívüli szervezet formájában kívüli mőködés, figyelemmel arra is, hogy az esetlegesen szolgáltatásokat vásárlók jobb pozícióba kerülhetnek a non-profit szféra egyik szervezetével, mintsem ez a viszonylag merev döntési mechanizmusokon nyugvó államháztartási körbe tartozó szervezet esetén lenne. Megannyi még itt fel nem sorolt indoklás mellett az tőnik célszerőnek, hogy a sportcélú létesítmények intézmény és gazdasági társaság keretében elkülönítetten ne mőködjön tovább, hanem a sportmőködés intézményi alapja egy zárkörő részvénytársaság legyen Pécsi Sport Non-profit Zrt. néven.
- 21 -
A Pécsi Sport Non-profit Zrt. magában foglalná: • Pécs Megyei Jogú Város sportlétesítmények igazgatóságát ezen belül o Lauber Dezsı Városi Sportcsarnok o Várkıi Ferenc Diák- és Szabadidı Sportközpont o Városi Mőjégpálya o Városi Lıtér o Utánpótlás Labdarúgó Sporttelep o Uránvárosi Szabadidı Park o Sporttelep o PMFC Sporttelep o Közterületi Sportpályák és játszóterek o Városi Tenisz Club pályái • A Pécsi Fürdı Kft-t. Ezen Non-profit Zrt. a létesítmények (épületek, területek, mőtárgyak) vonatkozásában önkormányzati vagyonkezelıi jogot kapnának szerzıdés alapján, kijelöléssel, tehát ingyenesen. A non-profit Zrt. kötelezettsége ezen létesítmények, ingatlanok vonatkozásában az állagmegırzésen túlmenıen a fejlesztési javaslatok kidolgozása, adott esetben ezek végrehajtása a jóváhagyások és megvalósítási döntéseket követıen. A Non-profit Zrt. alapvetıen közcélú táraságként definiálható, de a sportkoncepció hangsúlyos céljai alapján különösen a fogyatékosokra, az ifjúságra, diák és szabadidıs sportra tekintettel kiemelkedıen közhasznú keretek között mőködhetne. A Pécsi Sport Non-profit Zrt. szakmai irányítását Pécs Megyei Jogú Város Közgyőlésének Sport Bizottsága láthatná el, a megfelelı szervezeti megoldások mellett, de további biztosítékot jelenthetne a célszerő mőködés kontrollálásában a felügyelı bizottság mőködtetése, valamint a Várossal kötendı közszolgáltatási szerzıdés vagy szerzıdések rendszere. A vázolt szervezeti és irányítási felépítésben már körvonalazódik is a sportszervezet finanszírozási rendszere, ahol az Önkormányzattal kötött közszolgáltatási, mőködési támogatási szerzıdések biztosíthatnák a mőködés alapvetı feltételeit a szükséges mértékő kompenzációkkal. Természetesen ezen viszonyok részletes kidolgozása a variációk közötti döntéseket követıen történhet meg nagyfokú precizitás és elırelátás mellett. A már hivatkozott törvény megnyugtató módon rendezi a költségvetési szerv megszőntetésének elızetes vizsgálati kötelezettségét és azt is, hogy gondoskodni kell a feladat folyamatos ellátásáról, tehát megfelelıen alapos kell legyen a megvalósíthatósági tanulmány minden szempontot illetıen. A konkrét szervezeti és finanszírozási kialakítás külön tanulmányban, illetıleg forgatókönyvben rögzítendı, amelynek megvalósítási ideje és a mőködés megkezdése 2010. második félévére megoldható. A vázolt megoldás elınye, mindenképpen az, hogy egységes szervezeti rendszerben nyomon követhetık a használati viszonyok, amelyek a közvetett támogatások, illetve a
- 22 -
jelentkezı igények mind pontosabb kimutatása és kielégítése érdekében egy tényelegesen koordinált rendszert hozhatnak. A non-profit Zrt. alkalmas lesz közvetett és közvetlen támogatások befogadására és figyelemmel arra, hogy centralizált módon jelennek meg a felhasználható pénzeszközök, egységes szakmai koncepció mentén történhetnek meg az elosztások, illetve a felhasználások. Sportszakmai szempontokat illetıen a városi elképzelések számonkérhetı végrehajtója lesz a non-profit szervezet, de hiba elkövetése esetén nincs az Önkormányzat keze megkötve sem a létesítmények, sem az egyes rendezvények, vagy támogatások másként vagy más szervezetben történı kezelésében. A költségvetési szerv megszőnése, illetıleg feladatának áttelepítse a gazdasági társasághoz elızetes közfeladat ellátási kötelezettség felülvizsgálatot kíván meg, amelyrıl a döntés a Közgyőlést illeti meg. Összefoglalva az operacionális auditálás során nyert információk és nagyvonalú modellszámítások alapján a sportmőködés szervezeti megoldására a javaslatban leírt forma tőnik célszerőnek és mindenképpen megvalósítandónak. A koncepció tükrözi a pécsi sport sokszínőségét, tradícióit. A sportági eredményesség figyelembe vételével nyitottá teszi a fejlesztés lehetıségeit. A sportkoncepció készítıi felhasználták az elmúlt 20 év sportmőködésének tapasztalatait, tanulmányozták Gyır, Miskolc, Szolnok, Debrecen városok sportéletét. Alapvetıen fontos feladtunknak tartjuk a sport EU-s funcióinak hangsúlyozását, tudatosítását, az életminıség javítását, esélyegyenlıség biztosítását, hogy ne beteg ország, beteg nemzet legyünk! Fentiek alapján a jelenleg elkészült sportkoncepció fı prioritásai az alábbiak: − A sportlétesítmények és a sportmőködés hatékonyabb és átláthatóbb mőködtetése érdekében sport nonprofit Rt-ben történı üzemeltetés minden városi sportlétesítmény bevonásával. − A város költségvetésébıl 1% sportmőködésre történı összeg biztosítása, ennek deklarálása, az objektívebb elosztás érdekében pontrendszer bevezetése. − Átgondolt és megvalósítható létesítményfejlesztés felvázolása, majd annak szisztematikus teljesítése. − Lehetséges olimpikonok erkölcsi és anyagi megbecsülése, ösztönzés eredményes olimpiai szereplésre. − Utánpótlás részére jelentıs pénzeszközök átcsoportosítása, valamint az utánpótlás teremigényének sportkeret terhére történı biztosítása. − Elmozdulás a mindennapos testnevelés és testedzés irányába, ennek kezdeményezése és megvalósítása, ezzel együtt a diáksport tevékenység javítása. − A koncepció megvalósulásának évenkénti tárgyalása. A Sportkoncepciót elfogadása elıtt társadalmi vitára kell bocsátani, és a konkrét észrevételekrıl a bizottsági tárgyalás elıtt a koncepció készítıi döntenek. Mellékletek 1. Sportegyesületek helyzete (tanulmány) 2. A sportfinanszírozás, pontrendszer - 23 -
3. 4.
Szabadtéri sportlétesítmények Pécsett. Fedett sportlétesítmények Pécsett.
- 24 -
