Hajdú-Bihar Megye Operatív Programja TERVEZET

Hajdú-Bihar Megye Operatív Programja 2014-2020 – TERVEZET –

2014. január 17.

1

Készítette: Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Kiss Gábor INNOVA Észak-alföld Regionális Fejlesztési és Innovációs Ügynökség dr. Grasselli Norbert Papp György Völgyiné Nadabán Márta és a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzati Hivatala dr. Csordás-László Enikő Ibrányi András Jámbor Erika Maczik Erika

2

TARTALOMJEGYZÉK 1.

Vállalkozások fejlesztési tervei ........................................................... 7

2.

Támogatás segítségével megvalósítandó programok .......................... 8 2.1.

Európai Uniós támogatással megvalósuló programok ............................................................ 8

2.1.1.

Hajdú-Bihar megyei gazdaságfejlesztési részprogram .................................................... 8

2.1.2.

Balmazújvárosi Kistérségi Fejlesztési Program .............................................................. 17

2.1.3.

Berettyóújfalui Kistérségi Fejlesztési Program .............................................................. 18

2.1.4.

Debreceni Kistérségi Fejlesztési Program (Debrecen nélkül) ........................................ 20

2.1.5.

Derecske-Létavértesi Kistérségi Fejlesztési Program .................................................... 21

2.1.6.

Hajdúböszörményi Kistérségi Fejlesztési Program ........................................................ 22

2.1.7.

Hajdúhadházi Kistérségi Fejlesztési Program ................................................................ 23

2.1.8.

Hajdúszoboszlói Kistérségi Fejlesztési Program ............................................................ 24

2.1.9.

Polgári Kistérségi Fejlesztési Program ........................................................................... 25

2.1.10.

Püspökladányi Kistérségi Fejlesztési Program ............................................................... 26

2.1.11.

Debrecen megyei jogú város fejlesztési programja ...................................................... 27

2.1.12.

Ágazati operatív programok keretében megvalósítani tervezett programok ............... 31

2.2.

Egyéb Uniós és nemzetközi támogatással megvalósuló programok ..................................... 33

2.3.

Tisztán hazai támogatással megvalósuló programok ............................................................ 36

2.4.

Együttműködésben megvalósítandó programok................................................................... 37

2.5.

A megye felelősségén túlmutató fejlesztési igényeinek leírása ............................................ 37

3

3.

A megvalósítandó fejlesztések prioritások szerinti csoportosításban .40 3.1.

1. prioritás: Fenntartható környezet...................................................................................... 42

3.1.1.

Az elérendő célok részletes meghatározása ................................................................. 42

3.1.2.

Az egyes feladatok végrehajtásának intézkedési és ütemezési terve ........................... 43

3.1.3. Az egyes intézkedések megvalósításához szükséges források pénzügyi terve, a végrehajtásért felelős szervezetek és közreműködők................................................................... 45 3.1.4.

A végrehajtás módja és feltételrendszere, ellenőrzési rendszere ................................ 45

3.1.5.

Az eredményesség vizsgálata és értékelése .................................................................. 46

3.1.6.

A környezeti értékelés ................................................................................................... 47

3.1.7.

A teljesítés-igazolás követelményrendszerének kialakítása.......................................... 47

3.2.

2. prioritás: A megyei agrárium komplex fejlesztése ............................................................. 48

3.2.1.

3.3.


3. prioritás: Versenyképes gazdaság ...................................................................................... 50

3.3.1.


3.3.2.




3.3.5.


3.3.6.


3.3.7.


3.4.

4. prioritás: Az elérhetőség fejlesztése Hajdú-Bihar megyében ............................................ 66

3.4.1.




3.4.4.


3.4.5.


3.4.6.


4

3.5.

5. prioritás: Intelligens társadalom ........................................................................................ 70

3.5.1.


3.5.2.




3.5.5.


3.5.6.


3.5.7.


3.6.

6. prioritás: Egészséges társadalom ....................................................................................... 77

3.6.1.


3.6.2.




3.6.5.


3.6.6.


3.6.7.


3.7.

7. prioritás: Az innovatív gazdaságot támogató környezet fejlesztése Debrecenben ........... 83

3.7.1.


3.7.2.




3.7.5.


3.7.6.

A környezeti értékelés ................................................................................................. 103

3.7.7.

A teljesítés-igazolás követelményrendszerének kialakítása........................................ 103

5

3.8.

8. prioritás: Élhető vidék – élhető települések .................................................................... 104

3.8.1.

Az egyes feladatok végrehajtásának intézkedési és ütemezési terve ......................... 105

3.8.2. Az egyes intézkedések megvalósításához szükséges források pénzügyi terve, a végrehajtásért felelős szervezetek és közreműködők................................................................. 109 3.8.3.

A végrehajtás módja és feltételrendszere, ellenőrzési rendszere .............................. 110

3.8.4.

Az eredményesség vizsgálata és értékelése ................................................................ 110

3.8.5.

A környezeti értékelés ................................................................................................. 112

3.8.6.

A teljesítés-igazolás követelményrendszerének kialakítása........................................ 112

6

1. Vállalkozások fejlesztési tervei A vállalkozások átfogó felmérésére kerül sor 2014. januárjában Hajdú-Bihar megyében 2014. januárjában és februárjában. Jelen fejezet e felmérés értékelését követően kerül véglegesítésre. A felmérés alapjául szolgáló kérdőív a Hajdú-Bihar megyei Önkormányzat honlapjáról.

7

2. Támogatás segítségével megvalósítandó programok

2.1. Európai Uniós támogatással megvalósuló programok A NTH-NGM iránymutatásával kidolgozandó megyei területfejlesztési részdokumentumok átfogják a megye összes releváns, európai uniós OP-kból finanszírozható területfejlesztési projektjavaslatait: - TOP-ból finanszírozható megyei gazdaságfejlesztési, - a megyékben található városok és térségeik (kivéve: megyei jogú városok) TOP-ból finanszírozható integrált településfejlesztési, - valamint a megye nagyobb léptékű, ágazati OP-khez kapcsolódó kulcsprojekt javaslatait. Jelen fejezet e projektjavaslatokat, programokat foglalja keretbe. A fentieknek megfelelően e fejezet 3.1.1-3.1.11-ig alfejezetei a Terület és Településfejlesztési Operatív Programra vonatkoznak. A tervezési folyamat során a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat, mint a tervezésért felelős szervezet a megye települési önkormányzatainak adatszolgáltatása alapján települési szinten is gyűjtötte és rögzítette a fejlesztési igényeket. A kistérségi táblázatok a fentieken túl tartalmazzák az adott kistérség településeinek fejlesztési elképzeléseit, projektjavaslatait a 2013-2020-as programozási ciklusra vonatkozóan, nemcsak a TOP, hanem az EU-s források vonatkozásában. A településenkénti bontású táblázatban szerepelnek a települési szinten azonosított fejlesztési igényekre, problémákra reagens tervezett fejlesztések, beruházások, intézkedések teljes körűen. Az egyes települési projektjavaslatokat osztályozásra kerültek annak alapján, hogy a TOP nyújtotta források közül mely javaslatok valósulhatnak meg a megyei hatókörű program részeként és melyek a kistérségi szintre allokált keret terhére. Az egyes településeken beazonosított fejlesztési igények teljes körű rögzítése érdekében az egyes ágazati operatív program támogatásával megvalósuló projektek is bemutatásra kerülnek. Az egyes kistérségi összesítő táblázatokban az adott kistérség településeinek fejlesztési igényei kumuláltan szerepelnek. 2.1.1. Hajdú-Bihar megyei gazdaságfejlesztési részprogram A megyei gazdaságfejlesztési részprogramra vonatkozó forráselosztás az 1831/2013. (XI. 14.) Kormányhatározat alapján került meghatározásra.

8

Hajdú-Bihar megye gazdaságfejlesztési részprogram 2014-2020 Részprogram megnevezése

A részprogram tervezett intézkedések (sorszámok a HBMOP szerint)

„H – Biharicum” megyei értékteremtő komplex települési részprogram

3.1. Hajdú-Bihar megyei helyi termék program

Foglalkoztatás és jólétMegyei foglalkoztatási és foglalkoztatást elősegítő szociális és gyermekjóléti szolgáltatások fejlesztése részprogram

8.1. A szociális alapszolgáltatások és gyermekjóléti alapellátásokhoz, valamint óvodai ellátáshoz való hozzáférés javítása és a szolgáltatások minőségének javítása

Mérhető célok

A projektcsomag rövid tartalma

Kedvezményezett

a) A fejlesztések eredményeként támogatott helyi érdekű kis- és középvállalkozások száma, db b) A támogatott marketing attrakciók száma, db c) A helyi, térségi együttműködésekbe bevont vállalkozások száma, db d) Kialakított piacok száma, db e) Beszerzett tehergépjárművek száma, db f) Megvalósult beruházások száma, db g) A megvalósult beruházás értéke, mFt a) A megvalósult beruházások száma, db b) A beruházások eredményeként létrejött kapacitás-bővítés, fő

A térségi gazdaságfejlesztés fontos elemét képezik a helyi adottságokra és helyi kezdeményezésekre, a helyi természeti és humán erőforrások fenntartható kiaknázására épülő gazdaságfejlesztési beavatkozások, amelyeket közös néven helyi (érdekű) gazdaságfejlesztésnek nevezünk. Az intézkedés egyik célja a helyi és közösségi alternatív gazdaságfejlesztési kezdeményezések és együttműködések támogatása megyei szinten, amelynek célja a specifikus, megyei jelentőséggel bíró helyi termékek fejlesztésének, előállításának és értékesítésének támogatása történik.

Önkormányzatok, többségében önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok, nonprofit szervezetek.

A gyermekvállalás miatt a munkaerőpiacot elhagyó nők kevesebb, mint felének van lehetősége arra, hogy visszatérjen korábbi munkáltatójához. Az intézkedés fő célja, a munkába állást és a családokat segítő intézmények fejlesztése.Az intézkedés kiemelt célja a napközbeni kisgyermekellátás, különösen a bölcsődék, óvodák és családi napközik kapacitásának és infrastruktúrájának fejlesztése.

A fenntartó települési önkormányzatok, kisebbségi önkormányzatok, illetve ezek társulásai; a szociális és gyermekjóléti intézmények, nonprofit szervezetek, egyházak, civil szervezetek, napközbeni ellátást nyújtó intézmények, magánszemélyek (családi napközinél).

Tervezett forrásallokáció (mFt)

9



Piacképes vállalkozás 3.2. Foglalkoztatás-bővítési Hajdú-Bihar megyei célú infrastruktúravállalkozás-fejlesztési és fejlesztés alternatív befektetés- és beruházás-ösztönzési programja részprogramja

3.3. Megyei alternatív befektetés és beruházás ösztönzési program

3.4. Önkormányzati ingatlanon működő KKV-k közvetett beruházástámogatási alapja

Mérhető célok


a) A fejlesztések eredményeként támogatott helyi érdekű kis- és középvállalkozások száma, db b) Megvalósult beruházások száma, db c) A helyi, térségi együttműködésekbe bevont vállalkozások száma, db d) A megvalósult beruházások értéke, mFt e) Az inkubátorházakban kialakított új szolgáltatások száma, db

Kedvezményezett

A prioritási tengely egyik célja a helyi érdekű gazdaságfejlesztés előmozdítása, a helyi és térségi erőforrásokat hasznosító kis- és középvállalkozások foglalkoztatás ösztönzése. Az intézkedés keretében a helyi kis- és középvállalkozások foglalkoztatás-bővítési célú támogatása helyi gazdaságfejlesztési igényekre reagáló fejlesztéseken keresztül valósul meg. Az intézkedés keretében helyi érdekű kis- és középvállalkozások működéséhez szükséges üzleti infrastruktúrafejlesztések kerülnek támogatásra. Ennek keretében a többségében önkormányzati tulajdonú inkubátorházak, ipari, illetve tudományos és technológiai parkok, továbbá az ipari területek minőségi fejlesztései kerünek támogatásra. A fejlesztések mindegyike kapcsolódhat energetikai beruházáshoz . a) A létrehozott térségi szintű befekte- Az intézkedés Hajdú-Bihar megye és Debrecen megyei jogú tés- és beruházásösztönzéssel foglalváros közös befektetés- és beruházás-ösztönzési intézményi kozó szervezetek száma programjának megvalósítására irányul. Ennek keretében b) Piacrajutási támogatásban részesült olyan térségi szintű intézményi háttérkapacitás jön létre, vállalkozások száma ami hatékonyan képes hozzájárulni a külső tőkebefektetések ösztönzéséhez, a hatékony térségmarketinghez, a térségi gazdasági célú beruházások ösztönzéséhez, ezáltal a térségi foglalkoztatási helyzet javulásához.

a) Önkormányzatok b) Legalább 40%-ban önkormányzati tulajdonú, térségi gazdaságfejlesztési céllal működő gazdasági társaságok vagy nonprofit szervezetek

a) A támogatott helyi érdekű kis- és középvállalkozások száma b) Megvalósult beruházások száma, db c) A megvalósult beruházások értéke, mFt

Térségi szintű gazdaságfejlesztési szervezetek A megyei alternatív befektetés és beruházás ösztönzési program keretében létrejött intézmény

Az intézkedés keretében térségi szintű kombinált, foglalkoztatás-bővítési célú gazdaságfejlesztési akciók támogatása történik meg indirekt támogatási forma igénybevételével. Az önkormányzati tulajdonú ingatlanon (iparterület, ipari park, inkubátorház, stb.) működő helyi érdekű kis- és középvállalkozások célzott, kisösszegű munkahelyteremtő beruházásai kerülhetnek ezen intézkedés keretében támogatásra.


Önkormányzatok, többségében önkormányzati tulajdonú, térségi gazdaságfejlesztési céllal működő gazdasági társaságok

10



Mérhető célok

3.5. Innovatív foglalkoztatást támogató program

a) A szociális partnerek vagy nem kormányzati szervezetek által végrehajtott projektek száma, db b) A támogatott vállalkozások száma, db c) A támogatott foglalkoztatási programok száma, db

5.1. A munkavállalók készségeinek fejlesztése a helyi gazdaságfejlesztési programokhoz kapcsolódva

a) A támogatott vállalkozások száma, db b) Megvalósított képzések száma, db c) A képzéseken részt vettek száma, fő

A projektcsomag rövid tartalma A támogatási program egy része, mely a későbbiekben kerül meghatározásra, a Smart City programra kerül elkülönítésre. Az érintett térség foglalkozatási vonatkozású intézkedéseinek sikeres tervezése, összehangolása érdekében alapvető feltétel a gazdasági és munkaerőpiaci szereplők együttes szerepvállalása, beleértve az önkormányzatok által megvalósított foglalkoztatási programokat is. Az innovatív foglalkoztatás támogató program célja egyrészről a térségi és határon átnyúló szereplők összefogása a munkahelyteremtés, a humánerőforrásfejlesztés érdekében, másrészről, hogy lehetőség adjon újszerű, mások számára követendő foglalkoztatást támogató kezdeményezések megvalósítására.

Az intézkedés keretében a 2014-2020-as időszakban a strukturális alapokból (elsősorban a Hajdú-Bihar megyei Operatív Programból) támogatott KKV beruházásokhoz, valamint a kísérleti programban megvalósuló fejlesztésekhez kapcsolódóan egyedi fogalkoztatási támogatást kaphatnak (indirekt támogatás formájában) a KKV-k. Az intézkedés lehetővé teszi, hogy mire a beruházás vagy fejlesztés megvalósul, rendelkezésre álljon a megfelelő mennyiségű és képzettségű munkaerő, valamint hogy az újonnan felvett munkavállalók lehetőség szerint elsősorban a térségben élő nem foglalkoztatottak (elsősorban fiatalok) közül kerüljenek ki.

Kedvezményezett


Egyesületek, egyházak, egyházi intézmények, alapítványok, köztestületek, egyesülés, nonprofit gazdasági társaság, közhasznúsági besorolással rendelkező szociális szövetkezet, helyi önkormányzat, helyi önkormányzati költségvetési szervezet és intézménye, önkormányzatok társulásai, munkaügyi központ A 2014-2020-as időszakban a Hajdú-Bihar megyei Operatív Programból támogatott beruházási és /vagy kísérleti fejlesztési támogatást nyert kis és középvállalkozások

11

Hajdú-Bihar megye gazdaságfejlesztési részprogram 2014-2020 Részprogram megnevezése Innovatív város - Smart city részprogram

A részprogram tervezett intézkedések (sorszámok a HBMOP szerint) 3.10. Smart City Program

Versenyképes vállalko3.6. Kisösszegű, kísérleti zás - Hajdú-Bihar megyei fejlesztések komplex tákísérleti fejlesztések mogató programja részprogramja

Mérhető célok


a) A fejlesztések eredményeként támogatott helyi érdekű kis- és középvállalkozások száma, db b) Megvalósult beruházások száma, db c) A helyi, térségi együttműködésekbe bevont vállalkozások száma, db d) A megvalósult beruházások értéke, mFt e) Az inkubátorházakban kialakított új szolgáltatások száma, db

A Smart City, azaz Intelligens város program célja a HajdúBihar megyei Operatív Program a logisztikai ellátási lánc megszervezése a Hajdúságban a lakosság komfortérzetének növelése érdekében. A XXI. században egy intelligens városnak az a célja, hogy a település és vonzáskörzetének lakossági igényeinek megfelelően építse fel a helyi gazdaságot támogató környezetét, kihasználva a XXI. század nyújtotta technikai lehetőségeket. Az okos város tehát az okos technológiát úgy használja, hogy a lakosság által igénybe vett szolgáltatások sokkal jobban kapcsolódjanak egymáshoz, intelligensebbek és hatékonyabbak legyenek. Az intézkedés célja Hajdú-Bihar megye járásközpontjaiban az alternatív gazdaságfejlesztési kezdeményezések támogatása, amelynek célja a specifikus, megyei jelentőséggel bíró nem élelmiszer helyi termékek fejlesztésének, előállításának és értékesítésének támogatása. Az intézkedés célja a helyi érdekű kis- és középvállalkozások kezdeményező képességének fokozása a kísérleti termék és technológia-fejlesztések megvalósításához szükséges hazai és nemzetközi keretfeltételek biztosításának támogatásával. Az intézkedés keretében törekedni kell a megye speciális kitörési pontjait jelentő ágazatokban, szektorokban működő kis- és középvállalkozások célzott támogatására, térségi szintű projektgenerálás formájában. Az intézkedés magában foglalja az intézkedéshez illeszkedő helyi termékek előállítását és piacra juttatását támogató tanácsadási programok lebonyolítását is, valamint a közösségi alternatív gazdaságfejlesztési kezdeményezések generálását és felkarolását.

a) A kifejlesztett projektek száma b) A tanácsadásban részesült vállalkozások száma

Kedvezményezett


Önkormányzati tulajdonú, térségi gazdaságfejlesztési céllal működő gazdasági társaságok, nonprofit szervezetek HajdúBihar megye 25.000 főt meghaladó járásközpontjaiban

Térségi szintű KKV kezdeményezéseket előmozdító nonprofit intézményhálózat

12



Mérhető célok

5.4. A foglalkoztathatóságot támogató térségi közösség-fejlesztési program

a) Megtartott rendezvények száma b) A rendezvényeken részt vettek száma c) A a) kezdeményezésbe bevont iskolák száma d) Az a) kezdeményezésbe bevont diákok száma e) A kifejlesztett tananyagok száma f) Kialakított innovációs laboratóriumok száma g) Az innovációs laboratóriumban létrejött új fejlesztések száma

3.7. KKV-k kísérleti programalapja

a) A támogatott kísérleti fejlesztést megvalósító vállalkozások száma


Kedvezményezett

Az érintett térség foglalkozatási vonatkozású intézkedéseinek sikeres tervezése, összehangolása érdekében alapvető feltétel a gazdasági és munkaerőpiaci szereplők együttes szerepvállalása, beleértve az önkormányzatok által megvalósított foglalkoztatási programokat is. Ezen intézkedéseknek illeszkedniük kell az országos szinten meghatározott foglalkoztatáspolitikai célok rendszerébe. A tartós eredmények érdekében a képzés, foglalkoztatás, munkahelyteremtés, oktatás, közösségfejlesztés eszközeit együttesen kell alkalmazni. A program keretében a megye fiatal lakosságának munkaerőpiaci integrációjának támogatása érdekében innovatív kezdeményezések tervezettek, amely lehetővé teszi a természettudományos oktatás színvonalának emelését a megye kisebb településein. Támogatandó továbbá a tudomány és helyi közösségek közötti párbeszéd támogatása, valamint a vállalkozások és a fiatalok közötti innovatív közösségi munkatér kialakítása. Az intézkedés célja a helyi érdekű kis- és középvállalkozások kezdeményező képességének fokozása kísérleti fejlesztések megvalósításának támogatásán keresztül. Az intézkedés a helyi érdekű kis- és középvállalkozások kisösszegű kísérleti fejlesztéseinek támogatására irányul közvetett támogatási konstrukció formájában, amelynek keretében újszerű vállalkozói tevékenységek alapját képező technológia és termékfejlesztések valósíthatók meg. Az indirekt támogatás célja a mikro, kis- és középvállalkozások, induló vállalkozások, cégek versenyképességének növelése, termékeik, szolgáltatásaik piacrajutásának támogatása, kísérleti termék és technológiafejlesztéseik megvalósítására.

Térségi szintű KKV kezdeményezéseket előmozdító nonprofit intézményhálózat, KLIK, önkormányzatok, vállalkozások


Térségi szintű KKV kezdeményezéseket előmozdító nonprofit intézményhálózat

13



Mérhető célok

3.8. Nemzetközi gazdaságfejlesztési együttműködések támogatási programja

a) A megvalósult akciók száma b) A megvalósított akciókba bevont térségi és nemzetközi szervezetek száma

Tehetség és esély Térségi szintű esélyteremtő programok

5.2. Tehetséggondozási alap

a) Támogatásban részesült fialatok száma b) Ösztöndíjban részesült fialatok száma c) Az ösztöndíjprogramba bevont vállalkozások száma

Kultúra és identitás- A helyi identitástudat és népességmegtartó képesség növelése

53.3. Helyi és térségi identitást segítő program

a) A megvalósított programok száma b) A programokon résztvevők száma


Kedvezményezett

A program célja új típusú, alternatív gazdaságfejlesztési programok megvalósítása. Ezen intézkedés keretében olyan gazdaságfejlesztésre vonatkozó jó gyakorlatok, akciók kerülhetnek támogatásra, amelyek nemzetközi együttműködésben megvalósított akciótervekben, üzleti tervekben kerültek nevesítésre az alábbi programok keretében: Interreg, Central Europe, South - East Europe, Magyarromán program, Visegrádi alap, FP7, CIP, és egyéb közvetlen brüsszeli kiírású pályázatok. A támogatás során azon innovatív projektek élveznek prioritást, amelyek közvetlen gazdasági hatással bírnak (pl. költséghatékonyság, munkahelyteremtés, stb.) és nemzetközi (legalább 2 ország bevonásával) szinten valósulnak meg KKV-k bevonásával. A program keretében tervezett intézkedés célja, hogy hozzájáruljon az Európa 2020 - Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája által kiemelten a foglalkoztatás, illetve a szegénység és társadalmi kirekesztés területén megfogalmazott célkitűzések megvalósulásához. A program másodlagos célja a megye vállalkozásainak munkaerő-ellátottsági helyzetének javítása a Hajdú-Bihar megyei tehetséggondozási rendszer fejlesztésével. Kiemelt cél továbbá, hogy növekedjen a tudományos pályák presztízse, hogy a fiatalok közül a legtehetségesebbek kiválasztásra és összekapcsolásra kerüljenek őket a jövőjük és sikerük szempontjából kulcsfontosságú, kutatásfejlesztésben érdekelt vállalatokkal. Az intézkedés nagy hangsúlyt helyez a közösségi, térségi és települési helyi identitást erősítő marketing akciókra és a kulturális és környezeti örökség megőrzésére, a kulturális és környezeti fenntarthatóságot szolgáló programokra, akciókra, szemléletformálásra, fejlesztésekre. Az intézkedés keretében közösségi, térségi és települési helyi identitást erősítő kisléptékű marketing akciók kerülnek

Helyi gazdaságfejlesztési szervezetek, nonprofit szervezetek, köztestület, önkormányzatok, térségi szintű KKV kezdeményezéseket előmozdító nonprofit intézményhálózat, közintézmények


Városi önkormányzatok Megyei önkormányzat

Önkormányzatok, civil szervezetek, vállalkozások

14


Turisztika - Hajdú-Bihar megye turizmusfejlesztési programja


2.13. A megye térségi és nemzetközi turisztikai potenciállal bíró területeinek egységes és komplex fejlesztése

Mérhető célok


támogatásra, melynek keretében többek között helyi és térségi jelentőségű kulturális és sportrendezvények valósulnak meg. a) Látogatók száma Az intézkedés célja integrált, térségi szintű, a GINOP-ból b) Teremtett új munkahelyek száma támogatott országosan kiemelt hálózatos és egyedi fejleszc) Támogatott turisztikai attrakció tésekbe nem tartozó – lehetőség szerint azokra tematikuárbevétele san ráfűződő – turisztikai termékcsomagok és kisléptékű d) Megépített kerékpár úthálózat tematikus turisztikai fejlesztések támogatása, amelyekkel a hossza megyei szintű turisztikai vonzerő elemekre épülő, koordie) A kialakított új szolgáltatások száma nált fejlesztések valósíthatóak meg és amelyek révén új munkahely-teremtés is megvalósítható az idegenforgalmi szektorban. Az érdemi térségi hatás elérése érdekében megfelelő keresleti megalapozottság és létező együttműködések megléte esetén törekedni kell a tematikusan és térségileg integrált, több elemű turisztikai fejlesztési projektcsomagok támogatására a desztinációfejlesztési stratégiákhoz illeszkedve: egy-egy konkrét, turisztikai-piaci szempontból értelmezhető, az egyes projektekben definiált téma vagy turisztikai termék turisztikai fogadóterületeken átnyúló fejlesztésének támogatása (pl. a tematikus út vonzerőinek felújítása, élményelemekkel történő fejlesztése). Fontos szempont az is, hogy a fejlesztések az infrastrukturális és szolgáltatói oldalon tapasztalható hiányosságainak, a komplex élményszerzés biztosítására és a szezonális ingadozások küszöbölésére koncentráljanak.

Kedvezményezett


1. gazdasági társaságok 2. szövetkezetek 3. SZJA hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók 4. Non-profit szervezetek és egyházak 5. Hortobágyi Nemzeti Park 6. Önkormányzatok

33 055 360

15

A gazdaságfejlesztési részprogram úgy került összeállítására, hogy a megvalósítandó projektek céljukban és eszközeikben részét képezhessék a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program tervezetében szereplő intézkedéseknek. A gazdaságfejlesztési részprogram projektcsomagjainak és a TOP intézkedéseinek kapcsolódását a következő táblázat mutatja:

Részprogram megnevezése „H – Biharicum” megyei értékteremtő komplex települési részprogram

Kapcsolódó TOP prioritás és intézkedés 1.3. Alternatív helyi, térségi és hálózati gazdaságfejlesztés

Foglalkoztatás és jólét- Megyei foglalkoztatási és foglalkoztatást elősegítő szociális és gyermekjóléti szolgáltatások fejlesztése részprogram Piacképes vállalkozás - Hajdú-Bihar megyei vállalkozás-fejlesztési és alternatív befektetésés beruházás-ösztönzési programja részprogramja

1.6. A szociális alapszolgáltatásokhoz és gyermekjóléti alapellátásokhoz (bölcsőde, családi napközik stb.), valamint óvodai el-látáshoz való hozzáférés javítása és a szolgáltatások minőségének fejlesztése 1.1.Térségi szintű integrált, foglalkoztatás-orientált gazdaságfejlesztés 1.3. Alternatív helyi, térségi és hálózati gazdaságfejlesztés 1.5. Megyei alternatív befektetés és beruházás ösztönzés, projekt előkészítés, marketing 6.1. A foglalkoztatási szint javítása megyei, térségi és helyi alternatív foglalkoztatás bővítést célzó programok támogatásával 6.2. A munkavállalók készségeinek és a helyi gazdaság potenciális igényeinek közelítése Innovatív város - Smart city részprogram 1.1.Térségi szintű integrált, foglalkoztatás-orientált gazdaságfejlesztés 1.3. Alternatív helyi, térségi és hálózati gazdaságfejlesztés Versenyképes vállalkozás - Hajdú-Bihar megyei 1.2Alternatív helyi, térségi és hálózati gazdakísérleti fejlesztések részprogramja ságfejlesztés 1.4. Térségi kísérleti fejlesztések Tehetség és esély - Térségi szintű esélyterem- 6.3.A helyi identitás növelése – az egyének és a tő programok lakóhely közötti kapcsolat erősítése Kultúra és identitás- A helyi identitástudat és 6.3.A helyi identitás növelése – az egyének és a népességmegtartó képesség növelése lakóhely közötti kapcsolat erősítése Turisztika - Hajdú-Bihar megye turizmus1.2. Térségi szintű, foglalkoztatás-bővítési célú tufejlesztési programja rizmusfejlesztés

A gazdaságfejlesztési program egyes intézkedéseinek tartalmát jelen operatív program 3. fejezete mutatja be az egyes prioritásokhoz rendelten.

16

2.1.2. Balmazújvárosi Kistérségi Fejlesztési Program Az 1831/2013. (XI.14.) Korm. határozat rendelkezése alapján a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) keretében az egyes kistérségek önálló forrással rendelkeznek, melyet saját hatáskörben gazdaságfejlesztési programjukra fordíthatnak.

Balmazújvárosi kistérség Összesítő munkalap jogállás

település neve Balmazújváros Egyek Tiszacsege Hortobágy Össszesítés

város x x 2

indikatív forrásigény (M Ft) RománTOP TOP nagyközség község ágazati magyar megyei kistérségi OP 730 2 311 890 0 x 0 0 0 0 140 2 776 1 370 0 x 2 315 1 595 1 100 0 1 1 3 185 6 682 3 360 0

Összesen 3 931 0

4 286 5 010

Balmazújvárosi kistérség részprogramja A 1831/2013 (XI.14.) sz. Kormányhatározatban meghatározott kistérségi keret terhére megvalósítani tervezett intézkedések listája 1

1.1 . Kisléptékű települési környezetvédelmi infrastruktúra-fejlesztések 6.1. Egészségügyi alapellátás és járóbeteg ellátás fejlesztése 6.2. Szociális alapellátás fejlesztése 1.2. Önfenntartó település 8.2. Szegregált területek rehabilitációja 8.3. Szemléletformáló közösségi programok megvalósítása 4.1. Kisléptékű közlekedési fejlesztések 8.4. Közösségi terek fejlesztése 8.5. Települési környezet integrált fejlesztése 8.6. Közigazgatási fejlesztések

Fejlesztési igények összesen Allokált forráskeret (a 1831/2013 (XI.14.) sz. kormányrendeletnek megfelelően) a TOP-ból

Fejlesztési igény, mFt 620 201 975 1230 400 200 1100 982 584 300

6.682 1.832,1

1

Az egyes tervezett intézkedések a Hajdú-Bihar megyei Operatív Program 3. fejezet intézkedéseinek megfelelően lettek sorszámozva.

17

2.1.3. Berettyóújfalui Kistérségi Fejlesztési Program Az 1831/2013. (XI.14.) Korm. határozat rendelkezése alapján a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) keretében az egyes kistérségek önálló forrással rendelkeznek, melyet saját hatáskörben gazdaságfejlesztési programjukra fordíthatnak.

jogállás település neve

város

indikatív forrásigény (M Ft)

nagyközség község

TOP megyei

TOP kistérségi

ágazati

Magyar – román Operatív Program 0

ÖSSZESEN

0 0 0 8846 660 1490 0 0 0 0 0 0 220 2261 0 0 0 0

0

Ártánd

x

0

0

0

Bakonszeg Bedő Berekböszörmény Berettyóújfalu Biharkeresztes Bojt Csökmő Darvas Esztár Furta Gáborján Hencida Kismarja Komádi Körösszakál Körösszegapáti Magyarhomorog

x x x

x x x

0 0 0 4 054 245 450 0 0 0 0 0 0 0 300 0 0 0

0 0 0 1902 105 1 040 0 0 0 0 0 0 220 1616 0 0 0

0 0 0 2 890 310 0 0 0 0 0 0 0 0 345 0 0 0

Mezőpeterd

x

0

0

0

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

Mezősas Nagykereki Pocsaj

x x

0 0 0

0 0 0

0 0 0

0 0 0

0 0 0

Szentpéterszeg

x

0

0

0

0

0

Tépe Told Újiráz Váncsod Vekerd Zsáka Össszesítés

x x x x x

0 0 0 0 0 0 5 049

702 0 0 0 0 0 5585

0 0 0 0 0 0 3 545

0 0 0 0 0 0

702 0 0 0 0 0

x x x x x x x x x x x

x

3

x 3

23

18

Berettyóújfalui kistérség részprogramja A 1831/2013 (XI.14.) sz. Kormányhatározatban meghatározott kistérségi keret terhére megvalósítani tervezett intézkedések listája 2



Fejlesztési igény, mFt 778 0 0 485 971 1000 240 2018 93

5585 2.808

2


19

2.1.4. Debreceni Kistérségi Fejlesztési Program (Debrecen nélkül) Az 1831/2013. (XI.14.) Korm. határozat rendelkezése alapján a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) keretében az egyes kistérségek önálló forrással rendelkeznek, melyet saját hatáskörben gazdaságfejlesztési programjukra fordíthatnak. A 1831/2013. (XI. 14.) Korm. határozat alapján a decentralizált források tervezése integrált programok kialakításával a következő három területi szinten valósul meg: a) megyei szint, b) megyei jogú város szintje, valamint c) várostérség és megyei jogú város térségének szintje Fentiek értelmében a Debreceni kistérségben lévő települések közül Mikepércs község fejlesztési programját, programjavaslatait tartalmazza, mint kistérségi fejlesztési programját jelen dokumentum. Debrecen Megyei Jogú Város fejlesztései jelen dokumentum 2.1.1.. fejezetében találhatóak.

Debreceni kistérség jogállás település neve Debrecen Mikepércs Össszesítés

megyei jogú nagyközség város

Összesítő munkalap indikatív forrásigény (M Ft) község

x 1

0

x 1

TOP megyei

TOP kistérségi

ágazati

nr 2 200 2 200

nr 10 450 10 450

nr 500 500

MagyarRomán OP nr 0

Összesen nr

13 150

Debreceni kistérség részprogramja (Debrecen nélkül) A 1831/2013 (XI.14.) sz. Kormányhatározatban meghatározott kistérségi keret terhére megvalósítani tervezett intézkedések listája 3

Fejlesztési igény, mFt

1.1 . Kisléptékű települési környezetvédelmi infrastruktúra-fejlesztések 6.1. Egészségügyi alapellátás és járóbeteg ellátás fejlesztése 6.2. Szociális alapellátás fejlesztése 1.2. Önfenntartó település 8.2. Szegregált területek rehabilitációja 8.3. Szemléletformáló közösségi programok megvalósítása 4.1. Kisléptékű közlekedési fejlesztések 8.4. Közösségi terek fejlesztése 8.5. Települési környezet integrált fejlesztése

3000 300 300 700 2000 200 2000 500 1000

8.6. Közigazgatási fejlesztések

450


10.450 187,5

3


20

2.1.5. Derecske-Létavértesi Kistérségi Fejlesztési Program Az 1831/2013. (XI.14.) Korm. határozat rendelkezése alapján a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) keretében az egyes kistérségek önálló forrással rendelkeznek, melyet saját hatáskörben gazdaságfejlesztési programjukra fordíthatnak.

Derecske-Létavértesi kistérség Összesítő munkalap jogállás település neve Derecske Létavértes Hosszúpályi Bagamér Sáránd Monostorpályi Konyár Hajdúbagos Álmosd Kokad Össszesítés

város

nagyközség

indikatív forrásigény (M Ft) község

x x x x

2

2

x x x x x x 6

TOP megyei

TOP kistérségi

ágazati

MagyarRomán OP

Összesen

758 350 0 0 100 2 126 20 0 0 0 3 354

1 828 2 430 0 0 430 820 350 0 0 0 5 858

2 552 30 0 0 90 4 600 550 0 0 0 7 822

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

5 138 2 810 0 0 620 7 546 920 0 0 0

Derecske-Létavértesi kistérség részprogramja A 1831/2013 (XI.14.) sz. Kormányhatározatban meghatározott kistérségi keret terhére megvalósítani tervezett intézkedések listája 4




5.858 2.096,8

4


21

2.1.6. Hajdúböszörményi Kistérségi Fejlesztési Program Az 1831/2013. (XI.14.) Korm. határozat rendelkezése alapján a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) keretében az egyes kistérségek önálló forrással rendelkeznek, melyet saját hatáskörben gazdaságfejlesztési programjukra fordíthatnak

Hajdúböszörményi kistérség Összesítő munkalap jogállás település neve Hajdúnánás Hajdúböszörmény Hajdúdorog Össszesítés

város x x x 3

nagyközség

0

község

0

indikatív forrásigény (M Ft) TOP TOP ágazati megyei kistérségi 4 230 4 490 13 950 5 422 2 330 2 890 1 340 4 141 8 198 10 992 10 961 25 038

megjegyzés 22 670 10 642 13 679

Hajdúböszörményi kistérség részprogramja A 1831/2013 (XI.14.) sz. Kormányhatározatban meghatározott kistérségi keret terhére megvalósítani tervezett intézkedések listája 5




10.961 3.049

5


22

2.1.7. Hajdúhadházi Kistérségi Fejlesztési Program Az 1831/2013. (XI.14.) Korm. határozat rendelkezése alapján a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) keretében az egyes kistérségek önálló forrással rendelkeznek, melyet saját hatáskörben gazdaságfejlesztési programjukra fordíthatnak.

Hajdúhadházi kistérség Összesítő munkalap jogállás település neve Bocskaikert Fülöp Hajdúhadház Hajdúsámson Nyírábrány Nyíracsád Nyíradony Nyírmártonfalva Téglás Újléta Vámospércs Össszesítés

város

nagyközség

község x x

x x x x x x x x x 5

1

5

TOP megyei 0 0 170 600 17 0 0 25 0 76 0 888

indikatív forrásigény (M Ft) TOP Magyarágazati kistérségi Román OP 0 0 0 0 0 2900 8045 0 1294 420 0 63 0 0 390 70 0 0 0 20 0 0 317 0 0 384 0 0 1 233 8600 0 6601 17135

Összesen 0 0 11115 2 314 80 460 0 45 317 460 9833

Hajdúhadházi kistérség részprogramja A 1831/2013 (XI.14.) sz. Kormányhatározatban meghatározott kistérségi keret terhére megvalósítani tervezett intézkedések listája 6


1.1 . Kisléptékű települési környezetvédelmi infrastruktúra-fejlesztések 6.1. Egészségügyi alapellátás és járóbeteg ellátás fejlesztése 6.2. Szociális alapellátás fejlesztése 1.2. Önfenntartó település 8.2. Szegregált területek rehabilitációja 8.3. Szemléletformáló közösségi programok megvalósítása 4.1. Kisléptékű közlekedési fejlesztések 8.4. Közösségi terek fejlesztése 8.5. Települési környezet integrált fejlesztése

433 595 970 1244 0 0 1372 260 927

8.6. Közigazgatási fejlesztések

800


6.601 3.188,3

6


23

2.1.8. Hajdúszoboszlói Kistérségi Fejlesztési Program Az 1831/2013. (XI.14.) Korm. határozat rendelkezése alapján a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) keretében az egyes kistérségek önálló forrással rendelkeznek, melyet saját hatáskörben gazdaságfejlesztési programjukra fordíthatnak.

Hajdúszoboszlói kistérség Összesítő munkalap jogállás település neve Hajdúszoboszló Ebes Hajdúszovát Nagyhegyes Össszesítés

város

nagyközség

indikatív forrásigény (M Ft) község

X

1

0

x X X 3

TOP megyei

TOP kistérségi

ágazati

250 300 780 300 1630

120 590 780 747 2 237

7 315 70 190 1490 2 065

Románmagyar OP

Összesítés 7 685 960 1750 2537

Hajdúszoboszlói kistérség részprogramja A 1831/2013 (XI.14.) sz. Kormányhatározatban meghatározott kistérségi keret terhére megvalósítani tervezett intézkedések listája 7




2.237 2.057,1

7


24

2.1.9. Polgári Kistérségi Fejlesztési Program Az 1831/2013. (XI.14.) Korm. határozat rendelkezése alapján a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) keretében az egyes kistérségek önálló forrással rendelkeznek, melyet saját hatáskörben gazdaságfejlesztési programjukra fordíthatnak.

Polgári kistérség Összesítő munkalap jogállás település neve

város

Polgár Görbeháza Újszentmargita Folyás Újtikos Tiszagyulaháza

x

Össszesítés

1

nagyközség

0

indikatív forrásigény (M Ft) TOP megyei

TOP kistérségi

ágazati

Románmagyar OP

x x x x x

1 250 0 0 0 0 55

2 862 0 0 0 0 125

2 570 0 0 0 0 330

0 0 0 0 0 0

5

1 305

2 987

2 900

0

község

Összesen 6 682 0 0 0 0 510

Polgári kistérség részprogramja A 1831/2013 (XI.14.) sz. Kormányhatározatban meghatározott kistérségi keret terhére megvalósítani tervezett intézkedések listája 8




2.987 1.191,7

8


25

2.1.10. Püspökladányi Kistérségi Fejlesztési Program Az 1831/2013. (XI.14.) Korm. határozat rendelkezése alapján a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) keretében az egyes kistérségek önálló forrással rendelkeznek, melyet saját hatáskörben gazdaságfejlesztési programjukra fordíthatnak.

Püspökladányi kistérség jogállás település neve Püspökladány Nádudvar Kaba Földes Sárrétudvari Biharnagybajom Báránd Nagyrábé Szerep Tetétlen Sáp Bihartorda Bihardancsháza Össszesítés

város

nagyközség

Összesítő munkalap indikatív forrásigény (M Ft) község

x x x x x

3

2

x x x x x x x x 8

TOP megyei

TOP kistérségi

ágazati

900 1 530 1 810 1 491 30 0 950 0 0 305 0 0 0 7 016

3 150 3 500 2 840 2 525 65 600 1 300 0 0 445 0 0 234 14 659

250 2 530 600 810 50 0 100 0 0 150 0 0 10 4 500

Románmagyar OP 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

Összesen 4 300 7 560 5 250 4 826 145 600 2 350 0 0 900 0 0 244

Püspökladányi kistérség részprogramja A 1831/2013 (XI.14.) sz. Kormányhatározatban meghatározott kistérségi keret terhére megvalósítani tervezett intézkedések listája 9




14.659 2.715,9

9


26

2.1.11. Debrecen megyei jogú város fejlesztési programja A Debrecen megyei jogú városra vonatkozó forráselosztás az 1831/2013. (XI. 14.) Korm. határozat alapján került meghatározásra. Az egyes tervezett intézkedések a Hajdú-Bihar megyei Operatív Program intézkedéseinek megfelelően lettek sorszámozva.

Debrecen megyei jogú város fejlesztési programja A 1831/2013 (XI.14.) sz. Kormányhatározatban meghatározott kistérségi keret terhére megvalósítani tervezett intézkedések listája


7.1. Debreceni önkormányzati és magántulajdonú ipari parkok fejlesztése 7.2. Debreceni vizes élmény turizmussal kapcsolatos fejlesztések 7.3. Debrecen környéki helyi termékek piacrajutását segítő program 7.4. Debreceni nyílt innovációs laboratórium 7.5. Befektetés és beruházás ösztönzési program 7.6. Debreceni bölcsődei és óvodai ellátás feltételeinek javítása 7.7. A debreceni kulturált települési környezethez, a szabadidő eltöltéséhez és a mozgáshoz kapcsolódó területek kialakítása 7.8. Debreceni barnamezős területek biztonságos és lakosságbarát megújítása 7.9. Épített és természeti környezet- és természetvédelmi fejlesztések Debrecenben 7.10. Környezetbarát közlekedési rendszer továbbfejlesztése Debrecenben 7.11. Önkormányzati tulajdonú ingatlanok energetikai fejlesztése Debrecenben 7.12. Egészségügyi intézmények fejlesztése Debrecenben 7.13. Debreceni közszolgáltatási és közigazgatási infrastruktúrafejlesztés 7.14. Szociális intézmények fejlesztése Debrecenben 7.15. Kulturális intézmények fejlesztése Debrecenben a helyi identitástudat növelése érdekében 7.16. Debreceni külterületi lakóövezetek fejlesztése

11.000 4.665 400 400 4.000 2.400 4.050


119.000 24.623,5

10.100 26.100 29.765 16.120 1.500 900 2.300 1.000 4.300

27

Debrecen megyei jogú város ágazati operatív programokból megvalósítani kívánt projektjei10 A projekt címe

Forrás

Rövid leírás

Interdiszciplináris sugártechnológiai kutató és terápiás központ Debrecenben

GINOP

Biotechnológiai innovációs központ

GINOP EFOP

Termál terápiás intézet

GINOP

Elektronikai tudás- és technológiai központ kialakítása

GINOP

A Központ megvalósítása két fázisra bontható: - Egy megfelelően kiválasztott, a szükséges infrastruktúrával ellátott területen egy nagyáramú, skálázható energiájú lineáris gyorsító telepítése és a hozzá kapcsolódó interdiszciplináris laboratóriumok, valamint terápiára alkalmas orvosi környezet kiépítése. - Az I. fázisban megvalósított környezet bővítése, mellyel elérhetővé válik a nagyobb részecske-energiák tartománya, ezzel alkalmassá téve a rendszert orvosi, orvosbiológiai kutatásokra és további terápiás célú, köztük a protonterápiás célú felhasználásokra. Ugyanebben a fázisban az egyéb kutatási és alkalmazási területek is bővülnek. Komplex egészségipari szolgáltató központ kialakítása. Kutatás-egyeztetést végez a Debreceni Egyetem, valamint az egészségipari klaszter szövetség tagjai között, különös tekintettel a nagyvállalatok, valamint a területen aktív KKV-k kapcsolódó szakmai tevékenységére. Biotechnológia technológiai transzfer és technológiai akcelerációs tevékenységet végez, melyben kezdeti fázisban támaszkodik a Debreceni Egyetem hasonló profilú irodájára. Az intézet tartalmazna egy termálvíz analitikai és vízminősítő laboratóriumot, valamint a termálvízre épülő terápiás (anyagcsere betegségek, mozgásszervi betegségek, emésztőrendszeri betegségek, szív – és érrendszeri megbetegedések, idegrendszeri megbetegedések) megközelítések állatkísérletes facilitásait, ill. járóbeteg/vendég felszerelt vizsgáló helyiségeket. A projekt megvalósítója legnagyobb mértékben a Debreceni Egyetem lenne, amelyet támogatnának a régió elektronikai iparának képviselői, valamint a kapcsolódó iparágak szereplői: gépipari, orvosi, vegyészeti és agrárvállalkozások, kelet-magyarországi kutató- és oktatóközpontok. Az elektronikai ipar 2013. elején kidolgozott stratégiájának megvalósításához, amelyet elfogadott, és annak megvalósítására aláírásával a Nemzetgazdasági Minisztérium kötelezettséget vállalt – elengedhetetlen a képzések megfelelő színvonalú kialakítása annak érdekében, hogy a szükséges emberi erőforrás rendelkezésre álljon. A képzés tárgyi feltételeinek biztosítása nagy anyagi forrásokat köt le, így nem célszerű sok apró képzési hely kialakítása, hanem egy nagyobb, jól felszerelt, „mindent tudó” 4000 négyzetméteres központra van szükség, technológiai berendezésekkel felszerelt laborokkal, oktatási helyiségekkel, mintegy 50 dolgozó és 300 diák részére, amely hátteret biztosít a régió elektronikai vállalatainak. Az együttműködés keretében egy olyan szolgáltatási készségek és kompetenciák elsajátítására irányuló képzés valósulhat meg, amely képzés kiemelten kezeli az üzleti szolgáltatásokat nyújtó szervezetek többféle speciális szolgáltatási tevékenységét, így lehetőséget ad a képzés résztvevőjének arra, hogy választhasson a pénzügyi, beszerzési, ügyfélszolgálati, HR, vagy az IT és telekommunikáció szolgáltatások területeiből. A program fő célkitűzése: a Kelet-Magyarországon (Hajdú-Bihar megyében és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, valamint az Észak-Magyarországi és Dél-alföldi Régióban) jelen lévő globális üzleti szolgáltatók (global business services, avagy SSC shared service centers vagy más néven BPO business process outsourcing) növekedésének, az új globális szolgáltatók térségben történő letelepítésének és az alkalmazott (jellemzően felsőfokú végzettségű) munkavállalók számának dinamikus növelése.

EFOP

Globális szolgáltatóipari együttműködés keletMagyarországon (SSC)

10

GINOP

Debrecen megyei jogú város közgyűlése az alábbi javaslatokat 2013. október 4-i ülésén fogadta el.

28

Szerverpark és regionális internet-exchange központ

GINOP

Repülőtéri logisztikai infrastruktúra-fejlesztés

Életminőség-központú komplex sportgazdaságfejlesztési program

GINOP

EFOP

Komplex gazdaságélénkítő egészségügyi program

EFOP

Gazdaságfejlesztést szolgáló EFOP innovatív oktatás-fejlesztési program EFOP EFOP

Energetikai innovációs képző központ (ENIKK)

KEHOP

Civaqua térségfejlesztési program - A keletmagyarországi agrárium értékteremtő fejlesztése

VP KEHOP

Komplex viziszárnyas és baromfiipari kapacitásbővítő és innovációs program Komplex sertésipari kapacitásbővítő és innovációs program

A létrehozandó központ olyan vertikálisan integrált adatközpont és erőmű, amely egységes koncepció és szolgáltatási modellel elősegíti, hogy Debrecen az "Okos város - smart city" elvárásainak megfelelő megoldásokat teljes körűen, rugalmasan kiszolgálja. A szélessávú internet felhasználók számának növekedése, az aktív onlinekereskedelem, a jelentős növekedés előtt álló felhő alapú szolgáltatások és a további kormányzati online-megoldások teszik szükségszerűvé a szerver-alapú felhasználói kiszolgálást. Az ICT szolgáltatások egymásra épülő rendszert alkotnak, melyekből az alapinfrastruktúrát szolgáltatják az adatközpontok, míg a felhő alapú infrastruktúraszolgáltatások magukban foglalják az IT hardver infrastruktúrát és az operációs rendszereket is. A Debreceni Nemzetközi Repülőtér a Budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér mellett Magyarország egyetlen állandó határnyitású nemzetközi repülőtere. A debreceni repülőtér vonzáskörzete (Miskolc, Nyíregyháza, Kassa, Nagyvárad, Szatmárnémeti, Munkács) mintegy 3 milliós lakosságot fed le. A menetrend szerinti nemzetközi járatoknak köszönhetően a világ számos országából érkeznek utasok Debrecenbe. A repülőtér-fejlesztés projektje szervesen és komplexen kapcsolódik Debrecen város befektetés-ösztönzési programjához, komplex gazdaságélénkítő egészségügyi programjához, a termál-kutató központ projekthez, valamint a protonterápiás központ projektjéhez. .A komplex, rendszerszerű sportgazdaság-fejlesztési program célja Debrecen városában a sporttal kapcsolatos ipar és szolgáltatások határozott definiálása a város, a régió és az ország igényeinek gazdasági alapokon történő kiszolgálása céljából, a város magas hozzáadott értékű tevékenységének e területre való kiterjesztésével, versenyképességének fokozásával. Diagnosztikai és egészségügyi szolgáltatások: - Sportegészségügyi Szolgáltató Központ kialakítása - Oktatás-fejlesztés: Részprojektek: 1. Egészségügyi szolgáltatók integrációs programja 2. Komplex egészségipari szolgáltató központ Tevékenységek: oktatás, K+F, diagnosztikai, eü szolgáltatások, iparfejlesztés Részprojekt: A szakdolgozói rendszer fejlesztése Részprojekt: Új elméleti oktatási terek létrehozása és meglévő oktatási területek rekonstrukciója Részprojekt: Egészségügyi vezetői utánpótlási központ kialakítása és háttérfeltételeinek biztosítása, a hiányzó kompetenciák fejlesztése A központ célja a kis- és középvállalkozások energetikai innovációs potenciájának növelése, a technológia-transzfer elősegítése, az energetikai képzési potenciál fejlesztése energetikai képzési stratégiára alapozva. A CIVAQUA projekt koncepciója keretében a Debrecen és környezetének állapotjavítása érdekében: - vízfelületekkel, erdősávokkal járulna hozzá a várost Ny-i irányból érő káros porszennyezés csökkentéséhez, - másrészt lehetségessé válna a vízellátás biztosítása az országos védelem alatt álló, de a vízhiány miatt degradálódó Nagyerdő, - valamint a közkedvelt pihenőhelyként szolgáló - szintén vízhiányos - erdőspusztai jóléti tórendszer számára.

VP

A koncepció fő eleme egy gerincvezeték építése, amelyre fel lehet fűzni a H-II/1 vezetéket a Tócóval, az öntöző telepeket, a Debreceni Nagyerdőt, valamint a Kondoros csatornát az Erdőspusztai tavakkal, illetve az ezekhez kapcsolódó további tervezett létesítményeket (7 mrd Ft) Vízi szárnyas- és baromfi-ágazat fejlesztése

VP

Sertés- és mangalica-ágazat fejlesztése

29

Funkcionális élelmiszeripari VP kutató, valamint kísérleti GINOP élelmiszer-technológiai és csomagolóüzem Debrecen - Nagyvárad vasIKOP útvonal felújítása és fejlesztése az ipari infarstruktúra és a repülőtér fejlesztéséhez kapcsolódóan

A funkcionális élelmiszer programot a közös élelmiszerüzem és a tisztább, ipari minőségű, hatóság által emberi fogyasztásra alkalmasnak minősített termelési technológiák fejlesztését szolgáló központ teszi teljessé. A Debrecen-Nagyvárad vasútvonal az egymást jól kiegészítő két testvérváros, a hajdúsági Debrecen és a bihari Nagyvárad között biztosított kereskedelmi, gazdasági, kulturális, turisztikai kapcsolatot hivatott felélénkíteni. A meglévő, körülbelül 50 kilométeres szakasz felújításának és a hiányzó 6 kilométeres szakasz építésének célja is e kapcsolatok erősítése.

30

2.1.12. Ágazati operatív programok keretében megvalósítani tervezett programok

Az ágazati operatív programok keretében megvalósítani tervezett, a megye települései által tervezett programok a 3.1.2-3.1.11. fejezetekben találhatóak. Az alábbi táblázat a megye szempontjából kiemelkedő, további programokat foglalja össze. Debrecen ágazati operatív programból megvalósítani tervezett fejlesztéseit a 2.1.11. fejezet tartalmazza. A program rövid megnevezése

1. Hajdúszoboszló mint gyógyhely és mint kiemelt nemzetközi turisztikai desztináció komplex fejlesztése 2. Az UNESCO világörökség részét képező Hortobágy fejlesztése az épített és természeti környezet megőrzésével 3. Hajdú-Bihar megye turisztikai desztináció menedzsment szervezeteinek fejlesztése 4. Nemzetközi közúti elérhetőséget javító fejlesztések: • M35-ös autópálya továbbépítése Debrecen-Berettyóújfalu között • M4-es autópálya Nagykereki-Karcag között • M47-es autópálya építése Berettyóújfalu és Csökmő között • M35-ös és M3-as autópályák görbeházai csomópontjának átépítése a minden irányból való ráhajtás biztosítása érdekében 5. Nemzetközi vasúti elérhetőséget javító fejlesztések: • Debrecen-Nagykereki-Biharkeresztes-Nagyvárad vasúti összeköttetés megteremtése • A 101-es Biharkeresztes-Püspökladány vasútvonal villamosítása • Budapest-Szolnok-Debrecen-Nyíregyháza-Záhony vasútvonal felújítása (TEN hálózat része) 6. Az Észak-alföldi Régió Hajdú-Bihar megyére vonatkozó S3 stratégia (intelligens szakosodási stratégia) kiemelt K+F fejlesztések: - Interdiszciplináris sugártechnológiai kutató és terápiás központ Debrecenben - Termál terápiás intézet - Életminőség-központú komplex sportgazdaság-fejlesztési program - Elektronikai tudás- és technológiai központ kialakítása - Funkcionális élelmiszeripari kutató, valamint kísérleti élelmiszertechnológiai és csomagolóüzem - Energetikai Innovációs Képző Központ (ENIKK) kialakítása - Természettudományi és Technológiai Tudásközpont fejlesztése - Komplex gazdaságélénkítő egészségügyi program és Gazdaságfejlesztést szolgáló innovatív oktatás-fejlesztési program: szakdolgozói rendszer, vezetőképzés, orvosi oktató-eszközök beszerzése 7. Árvízi és belvízi veszélyeztetettség csökkentését támogató programok összhangban Magyarország Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervével (TA3, TA5 és TA6 műszaki intézkedésekkel)

Tervezett forrás GINOP GINOP GINOP

IKOP

IKOP

GINOP

KEHOP

31

8. Kommunális közszolgáltatások fejlesztése - A kommunális közszolgáltatások rendszerének fejlesztése, korszerű technológiák alkalmazása, ellátási hiányok megszüntetése (ivóvíz szolgáltatás, szennyvízkezelés, hulladékkezelés), illetve kialakítása a 25/2002. (II.27.) Korm. rendelettel, az Ivóvízminőség Javító Programmal és a nemzeti Szennyvízprogrammal összhangban - Települési vízminőség-javító technológiák fejlesztése az Ivóvízminőség-javító Program III. ütemével összhangban - Szennyvíz ártalommentes elhelyezése a nem kötelezett településeknél (25/2002. (II.27.) Korm. rendelet) - Kommunális szennyvíziszap, mint nyersanyag energetikai célú hasznosítása 9. A helyi/térségi termelésre alapozott feldolgozóipari vállalkozások letelepedésének elősegítése, komplex fejlesztése a megyei fejlesztési programokkal összhangban. 10. A megye élelmiszeripari termékeinek piacra jutását segítő marketing tevékenységek, akciók támogatása (belföld és külföld), összehangolt külpiaci agrármarketing program kialakítása 11. A pályaorientáció rendszerének erősítése az általános és középfokú iskolákban, vállalati együttműködések és közintézményekkel (pl. rendőrség) való együttműködés keretében, valamint az ehhez szükséges koordináció kialakítása 12. Földmedrű létesítmények rekultivációja a 219/2004. (VII. 21.) Korm. Rendelettel összhangban  - Nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz leürítő helyek  - Szennyvíztelepek oxidációs tavai  - Hígtrágya tározók 13. Mindennapos testneveléshez kapcsolódó fejlesztések Hajdú-Bihar megyében a) Tornaterem / tornaszoba felújítása, bővítése, építése, eredetileg más funkciójú helyiség átalakítása b) Sportpálya felújítása, bővítése, kialakítása c) Uszoda felújítása, bővítése, kialakítása

KEHOP

VP és GINOP

VP

EFOP

KEHOP

EFOP

32

2.2.

Egyéb Uniós és nemzetközi támogatással megvalósuló programok

Az egyéb uniós és nemzetközi támogatással megvalósítandó programok később kerülnek meghatározásra. Jelen fejezetben az egyéb uniós és nemzetközi finanszírozású programok keretei kerülnek meghatározásra.

Horizont 2020 keretprogram A Horizont 2020 keretprogram a kontinens globális versenyképességének növelését célzó Európa 2020 stratégia „Innovatív Unió” elnevezésű kiemelt kezdeményezésének egyik alappillére. Az Unió egységes kutatási keretprogramja a 2014-2020-as időszakra. Egy olyan hét éves pénzügyi keret, amely három kezdeményezést (FP7, CIP, EIT) foglal magában, és amelynek megvalósítására összesen 87 milliárd euró áll majd rendelkezésre. Minden eddiginél nagyobb hangsúlyt fektet arra, hogy a tudományos áttörésekből üzleti lehetőségeket biztosító és sokunk életét jobbá tévő innovatív termékek és szolgáltatások születhessenek. Ezzel egyidejűleg drasztikusan visszaszorítja a bürokráciát, a szabályok és eljárások egyszerűsítésével pedig a legjobb kutatók és még több innovatív vállalkozás érdeklődését igyekszik felkelteni. Támogatás a kutatástól a kereskedelemig tartó innovációs lánc különböző szakaszaiban lesz igényelhető többek között olyan projektekre, amelyek a hangsúlyt a társadalmi kihívások kezelésére és az Európai Unió társadalmát érintő problémák megoldására helyezik (pl. egészség, tiszta energia, közlekedés). Ebben a program bármilyen státuszú pályázó részt vehet.

Európai Területi Együttműködés programok 2014-2020 Az európai területi együttműködés (ETE) a kohéziós politika önálló célkitűzése marad 2013 után is, amelyet az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) finanszíroz, azonban a programok specifikumai miatt külön rendelet szabályozza. Az európai területi együttműködési programok három kategóriába sorolhatóak: - határokon átívelő együttműködés – a közös határ két oldalán található régiók és helyi hatóságok közreműködésével megvalósuló projektek finanszírozása, ilyenek például az infrastruktúra határokon átívelő használatának fellendítésére törekvő projektek. - transznacionális együttműködés – olyan projektek finanszírozása, amelyek tagállami, regionális és helyi hatóságok közreműködésével valósulnak meg egy nagyobb kiterjedésű földrajzi területen. - régiók közötti (interregionális) együttműködési programok – az innovációval, energiahatékonysággal, városfejlesztéssel és egyéb területekkel kapcsolatos bevált gyakorlatok egymással való megosztásának elősegítésére.

33

Magyarország részvételével az alábbi, a 2014-2020-as költségvetési időszakban megvalósuló programok tervezése kezdődött meg:11 Határon átnyúló együttműködések, melyek relevánsak Hajdú-Bihar megye vonatkozásában: - Magyarország és Románia között megvalósuló határon átnyúló együttműködés - Magyarország, Szlovákia, Románia és Ukrajna között megvalósuló ENI határon átnyúló együttműködés Transznacionális együttműködések: - Duna transznacionális program - Közép-Európa transznacionális program Interregionális együttműködések: - INTERREG VC interregionális program - ESPON program - URBACT program Délkelet-Európai Transznacionális Együttműködési Program célja transznacionális együttműködések kialakítása stratégiai fontosságú területeken a gazdasági, társadalmi és területi integrációs folyamatok fejlesztése érdekében, elősegítve ezzel a régió kohézióját, stabilitását és a versenyképességét Európai Területi Együttműködés Közép-európai Transznacionális Együttműködési program lényege, hogy egy adott szempontból egy területi egységként értelmezhető több országból álló területek közösen keressenek megoldásokat a térséget érintő problémákra. A transznacionális projektek hagyományosan a programtér 5-7 országának 10-15 partnerének részvételével szoktak megvalósulni. A projektek leginkább kutatási, tervezési, szakmai együttműködési jellegűek, beruházási vagy komolyabb beszerzési elemet nem tartalmaznak.

EGT ÉS NORVÉG ALAP Norvégia, Izland és Liechtenstein képviselői 2011. október 12-én Magyarországgal együtt aláírták a mintegy 40 milliárd forint felhasználását lehetővé tevő megállapodásokat. A pályázati kiírások megjelenése 2013. második félévére várható. Magyarország több mint 150 millió eurós, vagyis mintegy 40 milliárd forintos EGT és Norvég Alapból való részesedésével a harmadik legnagyobb kedvezményezett a 15 támogatásra jogosult EU-tagállam között. A 2016-ig felhasználható forrásokat a három donor ország, Norvégia, Izland és Liechtenstein a szolidaritás jegyében bocsátja Magyarország rendelkezésére. A források mintegy 97%-át Norvégia biztosítja. Az Alapok átfogó célja a gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése, illetve a kétoldalú kapcsolatok erősítése. A 12 támogatásban részesülő program közül a legjelentősebb forrás a környezetvédelem, a kutatás-fejlesztés és a civil szervezetek kapacitásfejlesztése területén áll majd rendelkezésre. Több program kifejezett átfogó célkitűzése továbbá a leghátrányosabb helyzetű társadalmi csoportok, ezen belül a roma népesség életkörülményeinek javítása.

11

bővebb információ: http://egtc.kormany.hu/ete-2014-2020

34

Polgármesterek Szövetsége A Polgármesterek Szövetsége egy egyedülálló európai mozgalom, melyben a helyi és regionális önkormányzatok önkéntes kötelezettséget vállalnak az energiahatékonyság javítása és a megújuló energiaforrások fokozott hasznosítása iránt saját területükön. Az elkötelezettséggel a Covenant aláíróinak az a célja, hogy elérjék és túlszárnyalják az Európai Unió által 2020-ra kitűzött 20%-os CO2kibocsátás csökkentést.

URBACT - Városi akciók (Urban Actions) Az URBACT az európai fenntartható városfejlesztést segítő tapasztalatcserét és tanulást támogató program, amely képessé teszi a városokat arra, hogy a főbb városi kihívásokra közösen megoldásokat dolgozzanak ki és az egyre komplexebb társadalmi változásokkal szembesülve központi szerepüket megerősítsék. Az új, fenntartható gyakorlati megoldások integrált megközelítéssel adnak válaszokat a társadalmi, gazdasági, környezeti folyamatokra. A legjobb gyakorlati példákat és tapasztalatokat a programban résztvevő partnervárosok Európa szerte megosztják egymással, a várospolitikában, várostervezésben érintett szakemberekkel és minden olyan érdeklődővel, aki szűkebb vagy tágabb városi lakó- és munkakörnyezete iránt elkötelezett. Az URBACT projektekben résztvevő partnervárosok az URBACT programban meghatározott kilenc témakörben működnek együtt: - Leszakadó városrészek - Innováció és kreativitás - Nagyvárosi kormányzás - Humántőke és vállalkozások - Minőségi fenntartható élettér - Kikötő városok - Kulturális örökség és városfejlesztés - Aktív bevonás, részvétel - Alacsony CO2 kibocsátású városi környezetek Az URBACT program az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a tagállamok közös finanszírozásában valósul meg. Visegrádi Alap A visegrádi országok számára jelentős lehetőségeket tartogat a Visegrádi Alap pályázatai. Az évi több milliós eurós forrásból a legkülönfélébb projektek részesülhetnek. A pályázatok célja: - közép- európai projektek támogatása, a társadalmi együttműködés előmozdítása - a regionális együttműködési programok társfinanszírozása - mindenki pályázhat: nem kormányzati szervek, iskolák, kulturális és kutató intézetek, helyi és regionális önkormányzatok, magánszemélyek, magánvállalkozások (kivéve az állami költségvetésből közvetlenül finanszírozott intézményeket és szervezeteket) Bármilyen témával lehet pályázni, amely a visegrádi országok polgárainak és szervezeteinek aktív közreműködésével elősegíti az együttműködést a kultúra, tudomány és kutatás, az oktatás, az ifjúsági csere, a turizmus és a határon átnyúló kooperáció terén.

35

2.3.

Tisztán hazai támogatással megvalósuló programok

A tisztán hazai támogatással megvalósítandó programok később kerülnek meghatározásra. Jelen fejezetben a jelenleg, tisztán hazai finanszírozással megvalósuló programok keretei kerülnek bemutatásra.

Nemzeti Kulturális Alap A Nemzeti Kulturális Alapot a Magyar Országgyűlés 1993-ban az 1993. évi XXIII törvény megalkotásával hozta létre. A Nemzeti Kulturális Alap célja a nemzeti és az egyetemes értékek létrehozásának, megőrzésének, valamint hazai és határon túli terjesztésének támogatása. Az Alap támogatja: a) a kulturális ágazat területén a nemzeti és az egyetemes értékek létrehozását, megőrzését, valamint hazai és határon túli terjesztését; b) a kulturális ágazatot érintő évfordulókat, fesztiválokat, hazai és külföldi rendezvényeket; c) nemzetközi kiállításokon, vásárokon a nemzeti kulturális jelenlét biztosítását, a hazai és külföldi kulturális rendezvényeken, fesztiválokon történő részvételt; d) a művészeti alkotások új irányzatainak kialakítását, új kulturális kezdeményezéseket, a kultúrával kapcsolatos tudományos kutatásokkal, az épített örökséggel, az építőművészettel kapcsolatos tevékenységeket; e) a kultúrateremtő, kultúraközvetítő, valamint egyéni és közösségi tevékenységeket, a kiemelkedő szakmai teljesítmények elismerésének díjazását, valamint a szakmai szervezetek által alapított díjakhoz való hozzájárulást; f) a nemzetközi tagdíjak megfizetését.

Kutatási és Technológiai Innovációs Alap A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap (KTIA) kiszámítható és biztos forrás a magyar gazdaság technológiai innovációjának ösztönzésére és támogatására, lehetővé teszi a gazdaságban és a társadalmi élet egyéb területein hasznosuló kutatás és fejlesztés erősítését, a hazai és külföldi kutatási eredmények hasznosítását, az innovációs infrastruktúra és annak körébe tartozó szolgáltató tevékenységek fejlesztését.

MLSZ Országos Pályaépítési Program Az MLSZ elnöksége és küldöttközgyűlése által 2011-ben elfogadott, tíz évre szóló stratégia egyik legfontosabb célkitűzése a tömegbázis szélesítése. A szövetség az elmúlt év elején a tömegesítés érdekében indította el pályaépítési programját, melynek első eredményei mára kézzelfogható valósággá váltak. A program sikerét nemcsak az elkészült pályák növekvő száma mutatja, hanem az is, hogy egyre több település jelzi építési igényét, és kapcsolódik be a projektbe. A mai követelményeknek megfelelő futballpályák több funkciót is be tudnak tölteni, szabadidős sportolásra ugyanúgy alkalmasak, mint egyesületek vagy iskolák sportprogramjának segítésére. A Magyar Labdarúgó Szövetség sportfejlesztési programjában évente 100 pályához igényel TAOtámogatást. Az MLSZ-nél pályázó önkormányzatok és sportszervezetek ötféle pályatípus közül választhatnak. (12x24-es műfüves grundpálya, 20x40-es műfüves kispálya, 40x60-as műfüves félpálya, 36

valamint 111x72-es műfüves és élőfüves nagypálya) A kiválasztott pályák felépítését az MLSZ szervezi és végezteti el, a pályázati felhívásban meghatározott feltételek szerint. Az MLSZ által nyújtott támogatás mértéke a teljes beruházási költség 70%-a.

2.4.

Együttműködésben megvalósítandó programok

E programok a tervezés későbbi fázisában kerülnek meghatározásra.

2.5.

A megye felelősségén túlmutató fejlesztési igényeinek leírása

E fejezet célja, hogy leírja azokat a régió és kistérségek által megfogalmazott intézkedéseket és fontosabb projekteket, melyek a megye stratégiai programjának megvalósítása szempontjából fontos fejlesztési irányt képviselnek, de megvalósításuk nem a megye operatív programjának kompetenciájába esik, hanem igényként fogalmazódik meg a szomszédos megyék irányában, ideértve a határ túloldalán lévő Bihor megyét is. Az alábbi táblázat a Hajdú-Bihar megyével szomszédos megyékre vonatkozó javaslatokat tartalmazzák.

37

Terület

Környezetvédelmi infrastruktúrafejlesztések

Közlekedési fejlesztések

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Jász-Nagykun-Szolnok megye

Békés megye

Közös vízgazdálkodási (öntözési, csatornázási) együttműködés fejlesztése a belvíz és árvízveszélyeztetett területek felszámolása érdekében.



Közös együttműködés a Hortobágyi Nemzeti Parkhoz kapcsolódó természet- és környezetvédelmi, valamint turisztikai fejlesztések területén. Együttműködés a BudapestEgyüttműködés a Budapest-SzolnokEgyüttműködés M47-es Szolnok-Debrecen-NyíregyházaDebrecen-Nyíregyháza-Záhony vasautópálya építése ügyében Záhony vasútvonal TEN hálózaútvonal TEN hálózaton belül történő Berettyóújfalu és Csökmő ton belül történő fejlesztése fejlesztése érdekében között. érdekében. M35-ös és M3-as autópályák görbeEgyüttműködés erősítése a M4házai csomópontjának átépítése a es autópálya Nagykereki-Karcag minden irányból való ráhajtás biztoközött szakaszának fejlesztése sítása érdekében. érdekében.

Borsod –Abaúj-Zemplén megye

Bihor megye

Megyehatáron átnyúló kerékpárút fejlesztés

Debrecen-NagykerekiBiharkeresztes-Nagyvárad vasúti összeköttetés megteremtése.

M35-ös és M3-as autópályák görbeházai csomópontjának átépítése a minden irányból való ráhajtás biztosítása érdekében.

A debreceni repülőtér személyszállítási és logisztikai fejlesztése területén alakítható ki együttműködés gazdasági-turisztikai területeken. Megyehatáron átnyúló kerékpárút fejlesztés

38

Terület

Gazdaságfejlesztés

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Jász-Nagykun-Szolnok megye

Gazdasági struktúrához, stratégiai ágazatokhoz igazodó felső- és középfokú képzés bővítése a megyében, a szomszédos megye képzőintézményeivel összehangoltan, kiemelten a Debreceni Egyetem relációjában is.

Kutatás-fejlesztési együttműködések erősítése, elsősorban a Debreceni Egyetem JászNagykun-Szolnok megyei kutatóhelyeihez kapcsolódóan.

Szolgáltatóipari együttműködés erősítése a SSC (shared service center) ágazathoz kapcsolódóan, a szektor elmúlt években történt fejlődésére építve.

Együttműködés a stabil és átlátható vállalkozás-fejlesztési és innovációfejlesztési intézményrendszer kialakítása érdekében.

Turisztikai fejlesztések

Társadalmi és humán fejlesztések

Együttműködés a stabil és átlátható vállalkozás-fejlesztési és innováció-fejlesztési intézményrendszer kialakítása érdekében.

Békés megye

Borsod –Abaúj-Zemplén megye

Bihor megye Gazdaságfejlesztési együttműködés erősítése EGTC keretein belül a két határmenti megye közös fejlesztése érdekében. A Hajdú-Bihar megyei szakképzési rendszer kiegészítheti a határ másik oldalán hiányzó szakképzési területeket, így a határmenti területeken biztosítható a képzett munkaerő rendelkezésre állása. Hajdú-Bihar megye és Bihor megye kutatásfejlesztésben érdekelt szereplői közötti együttműködések támogatása

A megyehatáron átnyúló együttműködéseket koorVallási, illetve egyházi dináló szervezetek közül a együttműködések keretéTisza-tó Térségi Fejlesztési ben határon átnyúló zaránTanács és a Tisza-tó Fejleszdok-útvonalak fejlesztése. tési Kft esetében együttműködés erősítése. Határon átnyúló egészségügyi szolgáltatások harmonizálása, a szolgáltatások kölcsönös igénybevételének támogatása

39

3. A megvalósítandó fejlesztések prioritások szerinti csoportosításban A 218/2009 (X.9) sz. Kormányhatározat írja elő a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeit, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályait. E Kormányrendelet a beavatkozás kifejezést, míg a tervezési folyamat dokumentumai az intézkedés kifejezéseket szinonimaként használják Az egyértelműség érdekében Hajdú-Bihar megye Stratégiai és Operatív Programja az intézkedés kifejezést használja. Jelen operatív program 3. fejezetében csak azon intézkedések kerülnek kifejtésre, melyek a tervezésért felelős szervezet felelősségébe tartoznak és a 2014-2020 közötti időszak Terület- és Településfejlesztési Operatív Programjából tervezett a megvalósításuk. Ide azok a tervezési szintek tartoznak, melyekre a 1831/2013 (XI.14). sz. kormányrendelet forrást allokált. Az alábbi mátrix segítségével a Hajdú-Bihar megyei Operatív Program keretében a Hajdú-Bihar megye és a megye kistérségei számára allokált keret terhére tervezett intézkedések egyértelműen beazonosíthatóak a fenti prioritásokhoz és célokhoz. Prioritás

Megyei gazdaságfejlesztési részprogram

1. Fenntartható környezet 2. A megyei agrárium komplex fejlesztése 3. Versenyképes gazdaság

Kistérségi fejlesztési programok 1.1. Kisléptékű települési környezetvédelmi infrastruktúra-fejlesztések 1.2. Önfenntartó település

3.1. Hajdú-Bihar megyei helyi termék program 3.2 Foglalkoztatás-bővítési célú infrastruktúrafejlesztés 3.3. Megyei alternatív befektetés és beruházás ösztönzési program 3.4. Önkormányzati ingatlanon működő KKV-k közvetett beruházás-támogatási alapja 3.5. Innovatív foglalkoztatást támogató program 3.6. Kisösszegű, kísérleti fejlesztések komplex támogató programja 3.7. KKV-k kísérleti programalapja 3.8. Nemzetközi gazdaságfejlesztési együttműködések támogatási programja 3.9. A megye térségi és nemzetközi turisztikai potenciállal bíró területeinek egységes és komplex fejlesztése 3.10. Smart city program

4. Az elérhetőség fejlesztése Hajdú-Bihar megyében 5. Intelligens társadalom 5.1. A munkavállalók készségeinek fejlesztése a helyi gazdaságfejlesztési programokhoz kapcsolódva 5.2. Tehetséggondozási alap 5.3. Helyi és térségi identitást segítő program 5.4. A foglalkoztathatóságot támogató térségi közösség-fejlesztési program

4.1. Kisléptékű közlekedési fejlesztések

6. Egészséges és gondoskodó társadalom

6.1. Egészségügyi alapellátás és járóbeteg ellátás fejlesztése 6.2. Szociális alapellátás fejlesztése

40

Prioritás

Megyei gazdaságfejlesztési részprogram

7. Az innovatív gazdaságot támogató környezet fejlesztése Debrecenben 8. Élhető vidék – élhető 8.1. A szociális alapszolgáltatások és gyermekjótelepülések léti alapellátásokhoz, valamint óvodai ellátáshoz való hozzáférés javítása és a szolgáltatások minőségének javítása

Kistérségi fejlesztési programok

8.2. Szegregált területek rehabilitációja 8.3. Szemléletformáló közösségi programok megvalósítása 8.4. Közösségi terek fejlesztése 8.5. Települési környezet integrált fejlesztése 8.6. Közigazgatási fejlesztések

41

3.1.

1. prioritás: Fenntartható környezet

3.1.1. Az elérendő célok részletes meghatározása

Kapcsolódás Európai Uniós tematikus célkitűzéshez és/vagy beruházási prioritáshoz A prioritás elsődlegesen a (6) „környezetvédelem és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása” tematikus célkitűzés érvényesülését segíti elő. A prioritástengely ezen túlmenően hozzájárul a (4) az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban és (5) Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázat megelőzés és -kezelés előmozdítása. A prioritás az alábbi beruházási prioritásokhoz járul hozzá: • (4.sz) Tematikus célkitűzés: Az alacsony szén-dioxid kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban • Beruházási prioritás: a) Megújuló erőforrások előállításának és elosztásának támogatása (KA, ERFA) b) Az energiahatékonyság és a megújuló energiák felhasználásának támogatása a kis- és középvállalkozásokban (KA, ERFA) c) Az energiahatékonyság és a megújuló energiák felhasználásának támogatása a közcélú infrastruktúrában (KA, ERFA) és a d) intelligens alacsony feszültségű elosztórendszerek fejlesztése (KA, ERFA) e) alacsony szén-dioxid kibocsátással járó stratégiák támogatása a városi területeken (KA, ERFA) f) a kis szén-dioxid-kibocsátású, az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképes, erőforrás-hatékony és környezeti szempontból fenntartható gazdaságra való áttérés támogatása az oktatási és képzési rendszerek reformja, a készségek és képesítések munkaerőpiaci igényekhez való igazítása, a munkavállalók képzési szintjének emelése, valamint a környezettel és energiával foglalkozó ágazatokban történő munkahelyteremtés révén (ESzA) • •

• •

(5. sz.) Tematikus célkitűzés: Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázatmegelőzés és kezelés előmozdítása Beruházási prioritás: a) az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást célzó beruházás támogatása (KA, ERFA) b) egyedi kockázatok kezelésére, a katasztrófákkal szembeni ellenálló képesség biztosítására és katasztrófavédelmi rendszerek kifejlesztésére irányuló beruházások elősegítése (KA, ERFA) (6.sz)Tematikus célkitűzés: A környezet védelme és az erőforrások fenntartható használatának előmozdítása Beruházási prioritás: a) a hulladékgazdálkodási ágazat jelentős beruházási szükségletének kielégítése a környezetvédelmi vívmányok követelményeinek teljesítése érdekében (KA, ERFA) b) a vízgazdálkodási ágazat jelentős beruházási szükségletének kielégítése a környezetvédelmi vívmányok követelményeinek teljesítése érdekében (KA, ERFA) c) a biológiai sokféleség védelme, talajvédelem és az ökoszisztéma-szolgáltatások elősegítése, ideértve a NATURA 2000-t és a zöld infrastruktúrákat is (KA, ERFA) d) a városi környezet javítása, beleértve a szennyezett talajú területek helyreállítását és a levegőszennyezés csökkentését (KA, ERFA) 42

Kapcsolódó stratégiai és/vagy területi célok     

Stratégiai ágazati cél 1 (Á1): Az Alföld értékeire épülő fenntartható környezet Stratégiai ágazati cél 2 (Á2): Versenyképes gazdaság és egészséges élelmiszer Stratégiai területi cél 1 (T1): Debrecen, az Életerős város, mint a Kárpát-medence egészség fővárosa Stratégiai területi cél 2 (T2): Járásközpontok és járási szintű kisvárosok, mint a helyi közösségek együttműködéseinek centrumai Stratégiai területi cél 3 (T3): T3: Kistelepülések mint az élhető vidéki közösségek színterei

Prioritás specifikus eredményindikátorok Indikátor Az árvíz- és belvíz veszélyeztetettségű területek aránya az összes területhez viszonyítva

Mértékegység

Bázis érték

Bázis év

Célérték (2022)

Az adat forrása

2013

Jelentési gyakoriság évente

3.1.2. Az egyes feladatok végrehajtásának intézkedési és ütemezési terve

1.1. intézkedés: Kisléptékű települési környezetvédelmi infrastruktúra-fejlesztések A megye természeti erőforrásai kedvezőek. A természeti, táji értékek is megtalálhatóak Hajdú-Bihar megyében, a legjelentősebb Hortobágy. A megye külső tényezőknek való kitettsége jelentős, ami a vízgazdálkodásnál fokozottan érvényes. Fontos feladat a vízgazdálkodás vonatkozásában a mezőgazdaságban az időjárási szélsőségek (bel- és árvízveszélyt, illetve az aszályt) hatékonyabb kezelése. Hajdú-Bihar megye kisebb településein, akár városi, akár nagyközség és községi jogállású településeken kimutatható probléma a víz- (ivóvíz- és szennyvíz), a belvíz, a hulladékkezelés és egyéb alapvető, környezetvédelmi és életminőség-javító fejlesztések hiánya, vagy részleges megvalósítása. Az intézkedés keretében kisléptékű környezetvédelmi infrastruktúra-fejlesztések valósulnak meg a településeken, amelyek kiegészítő jelleggel kapcsolódnak az ágazati fejlesztésekhez. Ennek keretében az intézkedés támogatja a települési infrastruktúra-fejlesztéseket a vízgazdálkodás területén. Az intézkedés keretében támogatott fejlesztések során felmérésre kerülhetnek a települési kisléptékű ivóvíz és szennyvízelvezetési rendszerek, valamint megvizsgálásra kerülhetnek a fejlesztési és bővítési lehetőségek a Víz Keretirányelv célkitűzéseinek megfelelően. A települési infrastruktúra-fejlesztések kapcsán a hulladék-gazdálkodás, a vízgazdálkodás, a talajvédelem vagy a légszennyezettség csökkentése terén megvalósítandó fejlesztések kerülnek támogatásra.

43

1.2. intézkedés: Önfenntartó település A 2012. január 1-től jogszabályi kötelezettséget jelentő, épületek energetikai tanúsítványának (lakás zöldkártya) megszerzése mellett jelen tevékenység keretében a Települési Fenntartható Energetikai Akciótervek (SEAP) elkészítésének támogatása is megvalósul. Az adott település átfogó energetikai stratégiája mentén tervezett és megvalósított, az energiahatékonyság és a megújuló energia használatát elősegítő fejlesztések nagymértékben hozzájárulnak a klímaváltozás hatásainak mérsékléséhez. A megye településein az Energia Info Pont Hálózat kiépítésének legfőbb célja, hogy a gazdasági-társadalmi szereplőket minél szélesebb körben tájékoztassuk a megújuló energiaforrások alkalmazásának lehetőségeiről, az energiaracionalizálásról. Az „Energia Info Pont” címet a vonatkozó beruházások közül a legsikeresebb épületenergetikai fejlesztések érdemlik ki, melyek így a környezettudatos életmódra ösztönző programok demonstrációs helyszínéül szolgálnak majd, segítve a térség lakosságának a környezettudatos életmódra nevelését. Az intézkedés keretében az alábbi komponseket kívánjuk támogatni: a) önkormányzati épületek energetikai tanúsítványainak megszerzése b) a Települési Fenntartható Energetikai Akciótervek (SEAP) elkészítése c) Építési, infrastrukturális fejlesztések: A települési önkormányzati infrastrukturális létesítményekben, önkormányzati tulajdonú, közfeladatokat ellátó intézményekben és az önkormányzati bérlakásokban az energiahatékonyság növelése és a megújuló energia felhasználás támogatása d) közösségi fűtőrendszerek kialakítása e) Energia Info Pont Hálózat (EIPH) kialakítása (szemléletformáló akciók)

Az egyes intézkedések kedvezményezettjei és célcsoportja Intézkedés megnevezése Kedvezményezetti kör 1.1. Kisléptékű települési környea települési önkormányzatok, zetvédelmi infrastruktúrakisebbségi önkormányzatok, fejlesztések illetve ezek társulásai; magán- és önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok 1.2. intézkedés: Önfenntartó teleTelepülési önkormányzatok. pülés

Az egyes intézkedések ütemezési terve Intézkedés címe 2014 1.1. Kisléptékű települési környezetvédelmi infrastruktúrafejlesztések 1.2. intézkedés: Önfenntartó település

2015

2016

Célcsoport A települések lakossága

Települési önkormányzatok.

2017

2018

2019

2020

44

3.1.3. Az egyes intézkedések megvalósításához szükséges források pénzügyi terve, a végrehajtásért felelős szervezetek és közreműködők

Az egyes intézkedések megvalósításához szükséges források pénzügyi terve, mFt Intézkedés címe Allokált 2014 2015 2016 2017 2018 forrás12 1.1. Kisléptékű települési környezetvédelmi infrastruktúrafejlesztések 1.2. intézkedés: Önfenntartó település

Intézkedés címe

A végrehajtásért felelős szervezet(ek)

1.1. Kisléptékű települési környezetvédelmi infrastruktúrafejlesztések

1.2. intézkedés: Önfenntartó település

Később kerül meghatározásra.

2019

2020

A végrehajtásban közreműködők tervezett köre Tiszántúli Vízügyi Hatóság Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Hajdú-Bihar megyei Önkormányzat Később kerül meghatározásra.

3.1.4. A végrehajtás módja és feltételrendszere, ellenőrzési rendszere A végrehajtás módja Intézkedés megnevezése 1.1. Kisléptékű települési környezetvédelmi infrastruktúrafejlesztések 1.2. intézkedés: Önfenntartó település

Kijelölés típusa Pályázati kiválasztás

Pályázati kiválasztás

Támogatási forma megnevezése Vissza nem térítendő támogatás Vissza nem térítendő támogatás

A végrehajtás feltételrendszere Hajdú-Bihar megye 2014-2020-as időszakra vonatkozó fejlesztéséhez kapcsolódóan olyan horizontális elvek és célok kerültek meghatározásra, amelyeket a fejlesztési időszak minden egyes támogató eszközében (azaz minden beavatkozás során) figyelembe kell venni. A végrehajtás feltételrendszerének alapját jelen prioritás esetében a HC1 horizontális cél határozza meg, mely az alábbi: 2020-ra minden új beruházásnál és fejlesztésnél biztosítva legyen a környezeti, pénzügyi és társadalmi fenntarthatóság. Ennek kapcsán kiemelten fontos, hogy minden beruházás esetén biztosítva legyen a környezeti, pénzügyi és társadalmi fenntarthatóság vizsgálata, lehetőség szerint összhangban a 2007. évi CXI. törvénnyel (6. cikk E. pont).

12 12

A kistérségi keret terhére tervezett intézkedések esetében a forrás később kerül allokálásra.

45

A végrehajtás ellenőrzési rendszere Ezen alfejezet a későbbiekben kerül kidolgozásra.

3.1.5. Az eredményesség vizsgálata és értékelése A monitoring egy olyan figyelemmel kísérő, értékelő tevékenység, amely a közpolitikai programok eredményes, szabályszerű és hatékony megvalósítása érdekében történik. A monitoring feladata, hogy ellenőrizze a programok megvalósításának folyamatát és hatékonyságát, valamint az elért hatást a kitűzött célokhoz viszonyítsa. Az értékelés célja, hogy információt szolgáltasson arról, hogy az egyes intézkedések miként járultak hozzá a célok megvalósításához. A monitoring és értékelő tevékenységek egymást kiegészítve szolgáltatnak információt az intézkedések hatásáról és hatékonyságáról. Az indikátor olyan mutató, amely a komplex valóságról szóló információt (leggyakrabban a számszerűsítés eszközével) egyszerűsíti le. Az indikátor az elérni kívánt cél, mobilizált erőforrás, elért hatás, minőség vagy egy kontextus változó mérésére alkalmas. A monitoring és értékelési tevékenységhez szükséges indikátorokat a következő három főcsoportba lehet sorolni. Kontextus indikátorok, amelyek az ország többi megyéjéhez, az országos vagy az EU- átlaghoz képesti értéket jelent. Feladata, hogy mérje és leírja az adott megye erősségeit és gyengeségeit, információval szolgáljon a társadalmi és a gazdasági jellemzőről annak érdekében, hogy megértsük a többi megyéhez viszonyított állapotot. A kontextus indikátorok alkalmasak arra, hogy a megyei potenciálokat és kitörési pontokat azonosítani lehessen. Fontos különbség a kontextus és eredmény, teljesítmény indikátorok között, hogy az előbbi nem feltétlenül rendelhető stratégiai intézkedéshez. Output vagy teljesítmény indikátorok, amelyek a stratégia érdekében megvalósuló tevékenységek szempontjából fontosak. Az output indikátorok tehát az elvégzett tevékenységek "termékeit" veszik figyelembe. Ezek azonban nem a program tényleges céljai, hanem a stratégiában kitűzött célok megvalósulásának eszközei. Eredmény (outcome) indikátorok, a stratégiai intézkedéseinek azonnali közvetlen hatásaira vonatkoznak. Az egyes akcióknak a kívánt eredményhez képesti előrehaladását mérik. Az indikátorok megválasztásánál figyelembe kell venni megbízhatóságot és az adatok elérhetőségét. Az elérendő célok szempontjából olyan mutatók használata a célravezető, amelyek idősorosan rendelkezésre állnak, statisztikailag validálhatók és megfelelnek a nemzetközi módszertani útmutatásoknak. A jó indikátornak egységes és elfogadott az értelmezése, indokolt a felhasználása az adott intézkedés szempontjából, amelynek monitorozására törekszünk. A monitoring akkor tud igazán jól felhasználható információt adni a programok sikerességéről, ha az indikátorok minél közvetlenebbül kapcsolódnak egyes intézkedésekhez. A monitoring és értékelés gyakorlati megvalósítása az indikátorok változásának éves jelentések formájában kiadott értelmezésén alapul.

46

Az alábbiakban jelen prioritáshoz tartozó output és eredményindikátorok kerülnek bemutatásra Intézkedés/ beavatkozás megnevezése 1.1. Kisléptékű települési környezetvédelmi infrastruktúrafejlesztések

1.2. intézkedés: Önfenntartó település

Output indikátor

Bázisérték

Célérték

Bázisérték

Célérték

a) Városi területeken létrehozott vagy helyreállított nyitott terek (m2) b) A projektterület településein szennyvízcsatornával ellátott lakóegységek száma (db) C) A projektterület településein egyedi szennyvízkezeléssel ellátott lakóegységek száma (db) d) Épített/ felújított vízelvezető árkok, csatornák hossza (m) e) Megépített/felújított/bővített szennyvízhálózat hossza (m) a) A kidolgozásra kerülő alacsony széndioxid-kibocsátást célzó stratégiák száma (db) b) A támogatott projektek eredményeként elért energia megtakarítás (%)

Eredményességi kritériumok (eredményindikátor), számszerűsített mutatók Intézkedés/ beavatkozás megnevezése 1.1. Kisléptékű települési környezetvédelmi infrastruktúrafejlesztések 1.2. intézkedés: Önfenntartó település

Eredmény-indikátor Öntözött területek aránya, m2

a) A támogatott létesítmények fejlesztése által érintett lakosok száma

3.1.6. A környezeti értékelés Később kerül meghatározásra.

3.1.7. A teljesítés-igazolás követelményrendszerének kialakítása Később kerül meghatározásra.

47

3.2.

2. prioritás: A megyei agrárium komplex fejlesztése

Kapcsolódás Európai Uniós tematikus célkitűzéshez és/vagy beruházási prioritáshoz A prioritástengely a következő EU tematikus célkitűzéshez járul hozzá: (1) A kutatás, technológiai fejlesztés és innováció erősítése (2) Az információs és kommunikációs technológiák hozzáférhetőségének, használatának és minőségének javítása (3) A kis- és középvállalkozások, a mezőgazdasági (az EMVA esetében), a halászati és akvakultúraágazat (az ETHA esetében) versenyképességének javítása (4) Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés támogatása minden ágazatban (5) A klímaváltozáshoz való alkalmazkodás, kockázatmegelőzés és -kezelés (6) Környezetvédelem és az erőforrás-hatékonyság javítása (7) Fenntartható közlekedés és kapacitáshiányok megszüntetése a főbb hálózati infrastruktúrákban (8) A foglalkoztatás előmozdítása és a munkaerő mobilitásának támogatása (9) A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem (10) Beruházások az oktatás, készségfejlesztés és élethosszig tartó tanulás területén. (11) Intézményi kapacitások növelése és hatékony közigazgatás

BERUHÁZÁSI PRIORITÁS 1 (1. prioritástengely) (ERFA rendelet 5. cikk (8) A foglalkoztatás bővítése és a munkaerő mobilitásának támogatása révén: b) a foglalkoztatás-barát növekedés elősegítése a saját belső potenciál kifejlesztése révén, az adott területeket érintő területi stratégia részeként, beleértve a hanyatló ipari régiók átalakítását, valamint a konkrét természeti és kulturális erőforrások fejlesztését, illetve az ezekhez való hozzáférhetőség javítását.

Kapcsolódó stratégiai és/vagy területi célok 3. 4. 5. 6.

Stratégiai ágazati cél 1 (Á1): Az Alföld értékeire épülő fenntartható környezet Stratégiai ágazati cél 2 (Á2): Versenyképes gazdaság és egészséges élelmiszer Stratégiai területi cél 1 (T1): Debrecen, az Életerős város, mint a Kárpát-medence egészség fővárosa Stratégiai területi cél 2 (T2): Járásközpontok és járási szintű kisvárosok, mint a helyi közösségek együttműködéseinek centrumai 7. Stratégiai területi cél 3 (T3): T3: Kistelepülések mint az élhető vidéki közösségek színterei

Prioritás specifikus eredményindikátorok Indikátor MértékBázis egység érték Később kerül meghatározásra

Bázis év 2013

Célérték (2022)

Az adat forrása


48


Ezen prioritáshoz a Hajdú-Bihar megyei Gazdaságfejlesztési Részprogram és Hajdú-Bihar megye kistérségei számára a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programból allokált keret terhére nem tervezett intézkedés a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program, valamint a Vidékfejlesztési Program lehatárolása miatt.

49

3.3.

3. prioritás: Versenyképes gazdaság


Kapcsolódás Európai Uniós tematikus célkitűzéshez és/vagy beruházási prioritáshoz A prioritástengely a következő EU tematikus célkitűzéshez járul hozzá: (1) A kutatás, technológiai fejlesztés és innováció erősítése (2) Az információs és kommunikációs technológiák hozzáférhetőségének, használatának és minőségének javítása (3) A kis- és középvállalkozások, a mezőgazdasági (az EMVA esetében), a halászati és akvakultúraágazat (az ETHA esetében) versenyképességének javítása (4) Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés támogatása minden ágazatban (8) A foglalkoztatás előmozdítása és a munkaerő mobilitásának támogatása (9) A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem (10) Beruházások az oktatás, készségfejlesztés és élethosszig tartó tanulás területén. BERUHÁZÁSI PRIORITÁS 1 (1. prioritástengely) (ERFA rendelet 5. cikk (8) A foglalkoztatás bővítése és a munkaerő mobilitásának támogatása révén: b) a foglalkoztatás-barát növekedés elősegítése a saját belső potenciál kifejlesztése révén, az adott területeket érintő területi stratégia részeként, beleértve a hanyatló ipari régiók átalakítását, valamint a konkrét természeti és kulturális erőforrások fejlesztését, illetve az ezekhez való hozzáférhetőség javítását.

Kapcsolódó stratégiai és/vagy területi célok Stratégiai ágazati cél 1 (Á1): Az Alföld értékeire épülő fenntartható környezet Stratégiai ágazati cél 2 (Á2): Versenyképes gazdaság és egészséges élelmiszer Stratégiai ágazati cél 3 (Á3): A megye gazdasági szerkezetének megfelelő oktatás, szakképzés Stratégiai területi cél 2 (T2): Járásközpontok és járási szintű kisvárosok, mint a helyi közösségek együttműködéseinek centrumai


Bázis év

Célérték (2022)

2013

Az adat forrása


3.3.2. Az egyes feladatok végrehajtásának intézkedési és ütemezési terve 3.1. intézkedés: Hajdú-Bihar megyei helyi termék program A prioritás keretében cél Hajdú-Bihar megye helyi gazdaságfejlesztési kezdeményezéseinek támogatása, s ezáltal a helyi gazdaságban működő vállalkozások megerősítése, foglalkoztatási helyzetük javítása, a helyi termékek és szolgáltatások fogyasztási szintjének növelése.

50

Az intézkedés célja a helyi és közösségi alternatív gazdaságfejlesztési kezdeményezések és együttműködések támogatása megyei szinten, amelynek célja a specifikus, megyei jelentőséggel bíró helyi termékek fejlesztésének, előállításának és értékesítésének támogatása történik meg. Ezen túlmenően az intézkedés célja a helyi termelői piacok létrehozásának és fejlesztésének támogatása a helyi termékek piacrajutásának megkönnyítése érdekében. Az intézkedés keretében kiemelten támogatandóak azok az önkormányzati beruházások, melyek direkt gazdaságfejlesztési hatással és munkahelyteremtéssel járnak. Ezen tevékenységek támogatása történik meg az alábbi komponenseknek megfelelően: a) Helyi termék mentorálás: A program támogatja a helyi termék fejlesztési program megvalósítását (tanácsadás, mentorálás), valamint a helyi termékek előállítását, illetve az egyes programok egységes megvalósítását b) Nem élelmiszer helyi termék piacrajutásának támogatása - értékesítési együttműködések támogatása - logisztikai rendszerek kialakítása (helyi termék polc, web-piac, önkiszolgáló automata) - helyi termék beszállító program c) Nem élelmiszer helyi termék fogyasztásának ösztönzése - Termékminősítő rendszerek kialakítása (helyi márkák kialakítása, helyi termékminősítő rendszerek kialakítása, minőségi termékdíj program) - Helyi termék fogyasztás támogatása (térségi és megyei marketing, vásárló közösségek kialakítása) d) Új piac kialakítása e) Meglévő piac felújítása f) Tehergépkocsi beszerzése

3.2. intézkedés: Foglalkoztatás-bővítési célú infrastruktúra-fejlesztés A gazdaságfejlesztést szolgáló infrastruktúra komoly mértékben bővült az elmúlt években Hajdú-Bihar megyében, számottevő ipari parki és inkubációs kapacitások születtek, klaszterszervezetek alakultak. Mindamellett az üzleti infrastruktúra minőségének további fejlesztése elengedhetetlen. A prioritás egyik célja a helyi érdekű gazdaságfejlesztés előmozdítása, a helyi és térségi erőforrásokat hasznosító kis- és középvállalkozások foglalkoztatás ösztönzése. Az intézkedés erre reagálva a helyi kis- és középvállalkozásokat támogatja az intézkedés keretében megvalósuló fejlesztésekkel. Az intézkedés keretében a helyi érdekű kis- és középvállalkozások működéséhez szükséges üzleti infrastruktúra-fejlesztések kerülnek támogatásra. Ezen belül a fő hangsúly a szolgáltatások meglétén és minőségén van. Ennek keretében a többségében önkormányzati tulajdonú inkubátorházak, ipari, illetve tudományos és technológiai parkok, továbbá az ipari területek minőségi fejlesztései, valamint indokolt esetben új infrastrukturális elemek létrehozása kerül támogatásra. Ezen túlmenően támogathatóak az ipari területekhez vezető alap infrastruktúra-fejlesztések (iparterülethez vezető út és vonalas infrastruktúrák, útfejlesztések, kerékpárút fejlesztések). Támogatható továbbá a piacra jutást segítő szolgáltatásokat nyújtó infrastruktúra minőségi fejlesztése is. Az inkubátorházak támogatása kapcsán az önkormányzati tulajdonban lévő és működő inkubátorházak inkubációs szolgáltatásai színvonalának emelése történik meg, mely magában foglalhat humán-erőforrás fejlesztést, valamint új szolgáltatások kialakítását is. A fejlesztések mindegyike kapcsolódhat energetikai beruházáshoz. 51

A tervezett komponensek az alábbiak: a) Iparterületek fejlesztése, melyen belül 100%-ban vagy többségében önkormányzati tulajdonban lévő iparterületek, ipari parkok, tudományos és technológiai parkok fejlesztése történhet meg. b) Inkubátorházak minőségének fejlesztése, melyen belül 100%-ban vagy többségében önkormányzati tulajdonban lévő inkubátorházak fejlesztése történhet meg.

3.3. intézkedés: Megyei alternatív befektetés és beruházás ösztönzési program Hajdú-Bihar megyét országos átlagtól tartósan elmaradó vállalkozási aktivitás, és a külföldi tőkebefektetések aránylag szerény jelenléte jellemzi. Az intézkedés erre reagálva Hajdú-Bihar megye és Debrecen megyei jogú város közös befektetés- és beruházás-ösztönzési intézményi programjának megvalósítására irányul. Ennek keretében olyan térségi szintű intézményi háttérkapacitás jön létre, ami hatékonyan képes hozzájárulni a külső tőkebefektetések ösztönzéséhez, a hatékony térségmarketinghez, a térségi gazdasági célú beruházások ösztönzéséhez, ezáltal a térségi foglalkoztatási helyzet javulásához. Az intézkedés keretében megvalósuló fejlesztések: a) Az intézmény felállítása és működtetése, melynek két üteme az alábbi 1. fázis: A létrehozási feltételrendszer kialakítása: vállalati felmérés; ipari park/irodaház felmérés; technology foresight tanulmányok; tematikus koncepciók készítése; marketing terv készítése; intézményi háttér felmérése, kiválasztása 2. fázis: A működési feltételrendszer kialakítása: intézményi háttér kialakítása, fenntartása, nemzetközi utazások a célországokba; vásári megjelenés költségei; vállalkozói találkozók szervezése; vállalati mentorálás; üzleti delegációk fogadása; üzleti média fogadása; vállalkozói nyelvi képzés; marketing tevékenységek A program részét képezi egy minőségirányítási rendszer kialakítása (az ipari park címekhez hasonlóan) megyei szinten a befektetési programban résztvevő ipari parkok, inkubátorházak és szervezetek között. b) Vállalkozások piaci megjelenésének támogatása közvetett támogatás keretében valósul meg (global grant keretében) Az intézkedés célja üzleti kapcsolatépítés az Európán kívüli, elsősorban feltörekvő, magas piaci potenciállal bíró országokban. Ennek keretében támogatni kívánjuk a kis- és középvállalkozások hazai és Európán kívüli kapcsolatépítését a piac megismerése, elemzése, üzleti kapcsolatok létesítése céljából indirekt eszközökkel. E konstrukció közvetítő szervezete az a) pontban létrehozott intézmény.

3.4. intézkedés: Önkormányzati ingatlanon működő KKV-k közvetett beruházás-támogatási alapja Az intézkedés keretében allokált forrás a specifikus gazdaságfejlesztési igényekre épülő fejlesztéseket helyezi előtérbe. A nemzeti fejlesztési fókuszoknak megfelelően az intézkedés fókuszában is a foglalkoztatás bővítése áll. Az intézkedés keretében térségi szintű kombinált, foglalkoztatás-bővítési célú gazdaságfejlesztési akciók támogatása történik meg indirekt támogatási forma igénybevételével. 52

Az önkormányzati tulajdonú ingatlanon (iparterület, ipari park, inkubátorház, stb.) működő helyi érdekű kis- és középvállalkozások célzott, kisösszegű munkahelyteremtő beruházásai kerülhetnek ezen intézkedés keretében támogatásra. A KKV-k támogatására közvetett támogatási konstrukció formájában nyílik lehetőség, ahol a projektek kedvezményezettjei a térségi szinten működő gazdaságfejlesztési szervezetek, amelyek közvetett támogatás formájában a kijelölt területen vagy ágazatokban önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanon munkahely-teremtési céllal fejlesztést megvalósító kis- és középvállalkozásoknak célzott fejlesztési támogatást nyújtanak. A támogatási program költségvetésének egy későbbiekben meghatározandó része a Smart City programra kerül elkülönítésre.

3.5. intézkedés: Innovatív foglalkoztatást támogató program Az érintett térség foglalkozatási vonatkozású intézkedéseinek sikeres tervezése, összehangolása érdekében alapvető feltétel a gazdasági és munkaerőpiaci szereplők együttes szerepvállalása, beleértve az önkormányzatok által megvalósított foglalkoztatási programokat is. A tartós eredmények érdekében a képzés, foglalkoztatás, munkahelyteremtés, oktatás, közösségfejlesztés eszközeit együttesen kell alkalmazni. Az innovatív foglalkoztatás támogató program célja egyrészről a térségi és határon átnyúló szereplők öszszefogása a munkahelyteremtés, a humánerőforrás-fejlesztés érdekében, másrészről, hogy lehetőség adjon újszerű, mások számára követendő foglalkoztatást támogató kezdeményezések megvalósítására. A program keretében az alábbi komponensek tervezettek: a) Foglalkoztatási paktumok támogatása A foglalkoztatási paktum a térségi munkaerő-piaci szereplők (oktatási intézmények, civil szervezetek, önkormányzatok, kistérségi társulás, munkaadók és érdekképviseleti szervezeteik, munkaügyi központ és kirendeltsége stb.) szerződésben rögzített összefogása annak érdekében, hogy feltérképezzék a térségükben, régiójukban a munkahely-teremtés, a humánerőforrás-fejlesztés lehetőségeit, összehangolják a helyi erőforrásokat, közös stratégiát, cselekvési tervet dolgozzanak ki, és valósítsanak meg a foglalkoztatás elősegítése érdekében. Jelen kiírás célja, a nemzetközi pozitív tapasztalatok alapján, támogatni a hazai foglalkoztatási paktumok létrejöttét. Az intézkedés két komponens keretében valósul meg: a) alkomponens: járási, térségi vagy megyei szintű foglalkoztatási paktumok kidolgozásának támogatása b) alkomponens: határmenti térségek szereplői között létrejövő, határokon átnyúló foglalkoztatási megállapodások kidolgozásának támogatása b) Innovatív foglalkoztatási kezdeményezések támogatása Az intézkedés célja, hogy egyrészt valóban innovatív tartalmú, másrészt adminisztratív szempontból gördülékenyen végrehajtott projektek megvalósítására kerüljön sor, amelyek innovatív megoldásokkal segítik elő a munkanélküli, inaktív vagy pályakezdő emberek munkaerő-piacra való belépését, illetve a munkavállalók és vállalkozások alkalmazkodó- és versenyképességének növelését, valamint egyéb, ezekhez kapcsolódó fejlesztéseket valósítanak meg. Az intézkedés célja, hogy az innovatív kezdeményezések, újszerű kísérleti foglalkoztatási projektek kidolgozásával vagy adaptálásával és megvalósításának támogatásával hatékonyabb beavatkozás történjen a munkaerőpiacon, és más szervezetek által is alkalmazható módszerek és modellek keletkezzenek.

53

c) Képzés önkormányzati munkahelyteremtő beruházásokhoz kapcsolódóan Az intézkedés keretében a Hajdú-Bihar megyei Operatív Program térségi programjainak vagy más ágazati program keretében támogatott önkormányzati munkahelyteremtő beruházásokhoz kapcsolódó képzések kerülnek támogatásra, biztosítva, hogy mire a beruházások megvalósulnak, a megfelelő mennyiségű és képzettségű munkaerő áll rendelkezésre.

3.6. intézkedés: Kisösszegű, kísérleti fejlesztések komplex támogató programja Bár összességében jelentős a megye innovációs tevékenysége, amely jó alapot kínál a további fejlesztésekhez, azonban a megye K+F szektorának komoly strukturális gyengesége a vállalkozói szektor alulreprezentáltsága. Az intézkedés célja a helyi érdekű kis- és középvállalkozások kezdeményező képességének fokozása a kísérleti termék és technológia-fejlesztések megvalósításához szükséges hazai és nemzetközi keretfeltételek biztosításának támogatásával. Az intézkedés keretében törekedni kell a megye speciális kitörési pontjait jelentő ágazatokban, szektorokban működő kis- és középvállalkozások célzott támogatására, térségi szintű projektgenerálás formájában. Az intézkedés magában foglalja az intézkedéshez illeszkedő helyi termékek előállítását és piacra juttatását támogató tanácsadási programok lebonyolítását is, valamint a közösségi alternatív gazdaságfejlesztési kezdeményezések generálását és felkarolását.

3.7. intézkedés: KKV-k kísérleti programalapja Kiemelkedő a megye kutatási-fejlesztési tevékenysége, amely jó alapot kínál gazdaságában a tudásalapú, innovatív tevékenységek szerepének erősítéséhez. Az intézkedés célja a helyi érdekű kis- és középvállalkozások kezdeményező képességének fokozása kísérleti fejlesztések megvalósításának támogatásán keresztül. Az intézkedés a helyi érdekű kis- és középvállalkozások kisösszegű kísérleti fejlesztéseinek támogatására irányul közvetett támogatási konstrukció formájában, amelynek keretében újszerű vállalkozói tevékenységek alapját képező technológia és termékfejlesztések valósíthatók meg. E kisösszegű, kísérleti fejlesztéseket támogató forrásokhoz a kis- és középvállalkozások a kijelölt és a projektfejlesztési program keretében támogatott térségi szintű KKV kezdeményezéseket előmozdító intézményhálózaton keresztül férhetnek hozzá. E beavatkozási irány keretében törekedni kell a megyék speciális kitörési pontjait jelentő ágazatokban, szektorokban működő kis- és középvállalkozások célzott támogatására, e támogatásokat hatékony térségi szintű projektgenerálással kombinálva. A program keretében folyósított állami támogatás indirekt támogatás keretében jut el a vállalkozásokhoz, amelyek a vállalkozói tevékenység alapját képező termék és technológiafejlesztést hajtanak végre. Az indirekt támogatás célja a mikro, kis- és középvállalkozások, induló vállalkozások, cégek versenyképességének növelése, termékeik, szolgáltatásaik piacrajutásának támogatása, kísérleti termék és technológiafejlesztéseik megvalósítására. A program keretében indirekt módon megkapott támogatást kreatív termékfejlesztési szolgáltatások igénybevételére is felhasználhatják. A programra allokált keret egy későbbiekben meghatározásra kerülő része a Smart City programra lesz elkülönítve. 54

3.8. intézkedés: Nemzetközi gazdaságfejlesztési együttműködések támogatási programja A korábbi időszakban a megyei gazdaságfejlesztésben érintett szereplői számos sikeres nemzetközi együttműködésben vettek részt, ahol jó gyakorlatokat ismertek meg a partner régiókban és szervezeteknél. Ezen jó gyakorlatok megvalósítása általában nem nagyösszegű fejlesztéseket igényel, hanem általában egyszerűen kivitelezhető programokról van szó. A program célja új típusú, alternatív gazdaságfejlesztési programok megvalósítása ezen korábbi együttműködések bázisan, lehetőséget adva ezen jó gyakorlatok és akciók kipróbálására, amelyek mintaként szolgálhatnak más térségeknek. Ezen intézkedés keretében olyan gazdaságfejlesztésre vonatkozó jó gyakorlatok, akciók kerülhetnek támogatásra, amelyek nemzetközi együttműködésben megvalósított akciótervekben, üzleti tervekben kerültek nevesítésre az alábbi programok keretében: Interreg, Central Europe, South - East Europe, Magyarromán program, Visegrádi alap, FP7, CIP, és egyéb közvetlen brüsszeli kiírású pályázatok. A támogatás során azon innovatív projektek élveznek prioritást, amelyek közvetlen gazdasági hatással bírnak (pl. költséghatékonyság, munkahelyteremtés, stb.) és nemzetközi (legalább 2 ország bevonásával) szinten valósulnak meg KKV-k bevonásával.

3.9. intézkedés: A megye térségi és nemzetközi turisztikai potenciállal bíró területeinek egységes és komplex fejlesztése A megye számos térségi és nemzetközi szintű területtel rendelkezik, amelyek jelentős turisztikai potenciállal bírnak. A megye turizmusának egyik legfőbb kitörési pontja az egészségturizmus, ezen belül a gyógyturizmus. Emellett az ágazat joggal alapozhat a természeti adottságok (pl. vízfolyások, erdők), illetve kulturális és táji örökségek hasznosítására. Az intézkedés célja integrált, térségi szintű, a GINOP-ból támogatott országosan kiemelt hálózatos és egyedi fejlesztésekbe nem tartozó – lehetőség szerint azokra tematikusan ráfűződő – turisztikai termékcsomagok és kisléptékű tematikus turisztikai fejlesztések támogatása, amelyekkel a megyei szintű turisztikai vonzerő elemekre épülő, koordinált fejlesztések valósíthatóak meg és amelyek révén új munkahelyteremtés is megvalósítható az idegenforgalmi szektorban. Az érdemi térségi hatás elérése érdekében megfelelő keresleti megalapozottság és létező együttműködések megléte esetén törekedni kell a tematikusan és térségileg integrált, több elemű turisztikai fejlesztési projektcsomagok támogatására a desztinációfejlesztési stratégiákhoz illeszkedve: egy-egy konkrét, turisztikai-piaci szempontból értelmezhető, az egyes projektekben definiált téma vagy turisztikai termék turisztikai fogadóterületeken átnyúló fejlesztésének támogatása (pl. a tematikus út vonzerőinek felújítása, élményelemekkel történő fejlesztése). Fontos szempont az is, hogy a fejlesztések az infrastrukturális és szolgáltatói oldalon tapasztalható hiányosságainak, a komplex élményszerzés biztosítására és a szezonális ingadozások küszöbölésére koncentráljanak. A program keretében az alábbi komponensek tervezettek: a) Összehangolt térségi turisztikai fejlesztések Együttműködésekre épülő, különféle turisztikai vonzerőket és szolgáltatásokat érintő, egy adott településen vagy több, egységes fogadóterületet alkotó, településen megvalósuló, összehangolt helyi és térségi hatású turisztikai fejlesztések támogatása. A helyi kis-és középvállalkozások aktív bevonásával a piaci igényekhez igazodó, a térség és a háttér települések adottságaira alapozott, egymás hatását erősítő komplex, 55

helyi és térségi vonzerővel bíró turisztikai termékcsomagok összeállítása, turisztikai attrakciók fejlesztése, a turisztikai szezon területi és időbeli kiterjesztése b) Nemzetközi turisztikai potenciállal bíró területek fejlesztése A helyi kis-és középvállalkozások aktív bevonásával a piaci igényekhez igazodó, a megye nemzetközi turisztikai potenciállal bíró területeinek és településeinek adottságaira alapozott, egymás hatását erősítő komplex, nemzetközi vonzerővel bíró turisztikai termékcsomagok összeállítása, a turisztikai szezon területi és időbeli kiterjesztése Az a) és b) intézkedések keretében lehetőség van a termálvíz turisztikai hasznosítására, termálfürdőfejlesztésre vízfelület növelése nélkül. A projektek részét képezhetik a termálvíz másodlagos felhasználását célzó beruházások, melyek önállóan nem, csak fürdő fejlesztéshez kapcsolódóan valósulhatnak meg. E komponensen belül tervezett Hajdúszoboszló komplex turisztikai célú fejlesztése és a világörökség részét képező Hortobágy komplex fejlesztése is. c) Vallásturisztika Zarándokutak kialakítása, egyéb egyházi turisztikai fejlesztésekhez kapcsolódó kezdeményezések d) Öko és rekreációs (sport) turisztikai fejlesztések, programok e) Tematikus utak kialakítása Egy-egy konkrét, turisztikai-piaci szempontból értelmezhető, az egyes projektekben definiált téma vagy turisztikai termék turisztikai fogadóterületeken átnyúló fejlesztésének támogatása. f) Minden elem kiegészülhet turisztikai célú kerékpárút-fejlesztéssel is, mely önmagában is támogatható. Fontos fejlesztési célterület ehhez kapcsolódóan a nemzetközi és az országos kerékpárút-hálózatokhoz való csatlakozás biztosítása, a már meglévő elemek hálózatba szervezése környezetileg fenntartható módon.

3.10. intézkedés: Smart city program A Smart City, azaz Intelligens város program célja a Hajdú-Bihar megyei Operatív Program a logisztikai ellátási lánc megszervezése a Hajdúságban a lakosság komfortérzetének növelése érdekében. A XXI. században egy intelligens városnak az a célja, hogy a település és vonzáskörzetének lakossági igényeinek megfelelően építse fel a helyi gazdaságot támogató környezetét, kihasználva a XXI. század nyújtotta technikai lehetőségeket. Az okos város tehát az okos technológiát úgy használja, hogy a lakosság által igénybe vett szolgáltatások sokkal jobban kapcsolódjanak egymáshoz, intelligensebbek és hatékonyabbak legyenek. A térségi gazdaságfejlesztés fontos elemét képezik a helyi adottságokra és helyi kezdeményezésekre, a helyi természeti és humán erőforrások fenntartható kiaknázására épülő gazdaságfejlesztési beavatkozások, amelyeket közös néven helyi (érdekű) gazdaságfejlesztésnek nevezünk. A prioritás keretében cél Hajdú-Bihar megye járásközpontjai helyi gazdaságfejlesztési kezdeményezéseinek támogatása, s ezáltal a helyi gazdaságban működő vállalkozások megerősítése, foglalkoztatási helyzetük javítása, a helyi termékek és szolgáltatások fogyasztási szintjének növelése. Az intézkedés célja Hajdú-Bihar megye járásközpontjaiban az alternatív gazdaságfejlesztési kezdeményezések támogatása, amelynek célja a specifikus, megyei jelentőséggel bíró helyi termékek fejlesztésének, előállításának és értékesítésének támogatása. A programban keretében támogatandóak azok az önkormányzati beruházások, melyek direkt gazdaságfejlesztési hatással és munkahelyteremtéssel járnak.

56

A prioritási tengely egyik célja a helyi érdekű gazdaság erősítése. Az intézkedés keretében a helyi kis- és középvállalkozások foglalkoztatás-bővítési célú támogatása helyi gazdaságfejlesztési igényekre reagáló fejlesztéseken keresztül valósul meg a Smart City programhoz kapcsolódva. A program keretében tervezett komponensek az alábbiak: a) Önkormányzati ingatlanon megvalósuló logisztikai infrastruktúra kialakítása a Smart City programhoz kapcsolódva Az intézkedés keretében helyi érdekű kis- és középvállalkozások működéséhez szükséges logisztikai infrastruktúra-fejlesztések kerülnek támogatásra. Ennek keretében a többségében önkormányzati tulajdonú inkubátorházak, ipari, illetve tudományos és technológiai parkok, továbbá az ipari területek minőségi fejlesztései, valamint indokolt esetben új infrastrukturális elemek létrehozása kerül támogatásra. Ezen túlmenően támogathatóak az ipari területekhez vezető alap infrastruktúra-fejlesztések (iparterülethez vezető út és vonalas infrastruktúrák, útfejlesztések, kerékpárút fejlesztések). Támogatható továbbá a piacra jutást segítő szolgáltatásokat nyújtó infrastruktúra minőségi fejlesztése is. Az inkubátorházak támogatása kapcsán az önkormányzati tulajdonban lévő és működő inkubátorházak inkubációs szolgáltatásai színvonalának emelése történik meg, mely magában foglalhat humán-erőforrás fejlesztést, valamint új szolgáltatások kialakítását is. A program kisebb részben támogatja a technológia fejlesztését is a szolgáltatás-bővítés miatt. A fejlesztések mindegyike kapcsolódhat energetikai beruházáshoz (pl. biomassza erőmű kialakítása, ingatlan energetikai célzatú felújítása, korszerűsítése). Az ily módon megtermelt energiát kizárólag a fejlesztés tárgyát képező iparterületen, ipari parkban vagy inkubátorházban működő szervezetek, valamint az önkormányzat által működtetett intézmények használhatják fel. Ezen belül tervezett komponensek az alábbiak: a1) Logisztikai területek fejlesztése a2) Logisztikai inkubátorházak minőségének fejlesztése b) Nem élelmiszer helyi termék piacrajutásának támogatása és fogyasztásának ösztönzése a Smart City programhoz kapcsolódva

Az egyes intézkedések kedvezményezettjei és célcsoportja Intézkedés/ beavatkozás megneKedvezményezetti kör vezése 3.1. Hajdú-Bihar megyei helyi termék program

3.2. Foglalkoztatás-bővítési célú infrastruktúra-fejlesztés


Önkormányzatok, többségében önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok, nonprofit szervezetek. Önkormányzatok, önkormányzati tulajdonú, térségi gazdaságfejlesztési céllal működő gazdasági társaságok vagy nonprofit szervezetek

Önkormányzatok, többségében önkormányzati tulajdonú, térségi

Célcsoport A helyi érdekű gazdaságban működő magánszemélyek és kis- és középvállalkozások. Önkormányzatok, többségében önkormányzati tulajdonú, térségi gazdaságfejlesztési céllal működő gazdasági társaságok, iparterületen vagy barnamezős területen fejlesztést megvalósító kis- és középvállalkozások. Önkormányzatok, magán- és önkormányzati tulajdonú gazda-

57

3.4. Önkormányzati ingatlanon működő KKV-k közvetett beruházástámogatási alapja

3.5. Innovatív foglalkoztatást támogató program

3.6. Kisösszegű, kísérleti fejlesztések komplex támogató programja 3.7. KKV-k kísérleti programalapja

3.8. Nemzetközi gazdaságfejlesztési együttműködések támogatási programja

3.9. A megye térségi és nemzetközi turisztikai potenciállal bíró területeinek egységes és komplex fejlesztése

gazdaságfejlesztési céllal működő gazdasági társaságok Térségi szintű gazdaságfejlesztési szervezetek A megyei alternatív befektetés és beruházás ösztönzési program keretében létrejött intézmény Foglalkoztatási célú nonprofit szervezetek, amelyek alapszabályában, alapító okiratában szerepel foglalkoztatáspolitikai célkitűzés, Közhasznú társaságok, amelyek alapító okiratában szerepel foglalkoztatáspolitikai célkitűzés, Települési vagy megyei önkormányzatok, Jogi személyiséggel rendelkező önkormányzati társulások, munkaügyi központok Egyesületek, egyházak, egyházi intézmények, alapítványok, köztestületek, egyesülés, nonprofit gazdasági társaság, közhasznúsági besorolással rendelkező szociális szövetkezet, helyi önkormányzat, helyi önkormányzati költségvetési szervezet és intézménye, helyi önkormányzat költségvetési szervezete és intézménye Térségi szintű KKV kezdeményezéseket előmozdító nonprofit intézményhálózat Térségi szintű KKV kezdeményezéseket előmozdító nonprofit intézményhálózat Helyi gazdaságfejlesztési szervezetek, nonprofit szervezetek, köztestület, önkormányzatok, térségi szintű KKV kezdeményezéseket előmozdító nonprofit intézményhálózat, közintézmények Magyarországon bejegyzett székhelyű vagy EGT területén székhellyel és Magyarországon telephellyel rendelkező gazdasági társaságok. 1. gazdasági társaságok 2. szövetkezetek 3. SZJA hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók

sági társaságok. Kis- és középvállalkozások

Kis- és középvállalkozások, az intézkedések céljához kapcsolódó hátrányos helyzetű csoportok

Kis és közepes technológia- és szolgáltatásorientált vállalkozások helyi érdekű gazdaságban működő magánszemélyek és kis- és középvállalkozások. A megye lakossága, vállalkozások

A megye lakossága Hazai és külföldi turisták

Költségvetési szervek és költségvetési rend szerint gazdálkodó szervek, önkormányzatok Non-profit szervezetek (egyházak, szervezeti egységeik, illetve intézményeik, egyesület, egyházi szervezet, alapítvány, nonprofit

58

3.10. intézkedés: Smart city program

gazdasági társaság, egyéb jogi személyiségű nonprofit szervezet) Hortobágyi Nemzeti Park Önkormányzati tulajdonú, térségi gazdaságfejlesztési céllal működő gazdasági társaságok, nonprofit szervezetek Hajdú-Bihar megye 25.000 főt meghaladó járásközpontjaiban Hajdú-Bihar megye járásaiban működő, 25.000 fő feletti járásközpontok önkormányzatai, többségében önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságai.

Az egyes intézkedések ütemezési terve Intézkedés címe 2014

2015

2016

Önkormányzatok, többségében önkormányzati tulajdonú, térségi gazdaságfejlesztési céllal működő gazdasági társaságok, iparterületen vagy barnamezős területen fejlesztést megvalósító kis- és középvállalkozások.

2017

2018

2019

2020

3.1. Hajdú-Bihar megyei helyi termék program 3.2. Foglalkoztatás-bővítési célú infrastruktúra-fejlesztés 3.3. Megyei alternatív befektetés és beruházás ösztönzési program 3.4. Önkormányzati ingatlanon működő KKV-k közvetett beruházástámogatási alapja 3.5. Innovatív foglalkoztatást támogató program 3.6. Kisösszegű, kísérleti fejlesztések komplex támogató programja 3.7. KKV-k kísérleti programalapja 3.8. Nemzetközi gazdaságfejlesztési együttműködések támogatási programja 3.9. A megye térségi és nemzetközi turisztikai potenciállal bíró területeinek egységes és komplex fejlesztése 3.10. intézkedés: Smart city program


Az egyes intézkedések megvalósításához szükséges források pénzügyi terve, mFt Intézkedés címe Allokált 2014 2015 2016 2017 2018 forrás

2019

2020

3.1. Hajdú-Bihar megyei helyi termék program 3.2. Foglalkoztatásbővítési célú infrastruktúra-fejlesztés

59

3.3. Megyei alternatív befektetés és beruházás ösztönzési program 3.4. Önkormányzati ingatlanon működő KKV-k közvetett beruházás-támogatási alapja 3.5. Innovatív foglalkoztatást támogató program 3.6. Kisösszegű, kísérleti fejlesztések komplex támogató programja 3.7. KKV-k kísérleti programalapja 3.8. Nemzetközi gazdaságfejlesztési együttműködések támogatási programja 3.9. A megye térségi és nemzetközi turisztikai potenciállal bíró területeinek egységes és komplex fejlesztése 3.10. intézkedés: Smart city program

Később kerül meghatározásra

Intézkedés címe 3.1. Hajdú-Bihar megyei helyi termék program 3.2. Foglalkoztatás-bővítési célú infrastruktúra-fejlesztés 3.3. Megyei alternatív befektetés és beruházás ösztönzési program 3.4. Önkormányzati ingatlanon működő KKV-k közvetett beruházástámogatási alapja 3.5. Innovatív foglalkoztatást támogató program 3.6. Kisösszegű, kísérleti fejlesztések komplex támogató programja 3.7. KKV-k kísérleti programalapja 3.8. Nemzetközi gazdaságfejlesztési együttműködések támogatási programja 3.9. A megye térségi és nemzetközi turisztikai potenciállal bíró területeinek egységes és komplex fejlesztése 3.10. intézkedés: Smart city program

A végrehajtásért felelős szervezet(ek) Később kerül meghatározásra.

A végrehajtásban közreműködők tervezett köre Később kerül meghatározásra.











Később kerül meghatározásra. Később kerül meghatározásra.

Később kerül meghatározásra. Később kerül meghatározásra.





60

3.3.4. A végrehajtás módja és feltételrendszere, ellenőrzési rendszere A végrehajtás módja Intézkedés megnevezése

Kijelölés típusa13






Megyei szinten kiemelt projekt

3.4. Önkormányzati ingatlanon működő KKV-k közvetett beruházástámogatási alapja 3.5. Innovatív foglalkoztatást támogató program


3.6. Kisösszegű, kísérleti fejlesztések komplex támogató programja


3.7. KKV-k kísérleti programalapja 3.8. Nemzetközi gazdaságfejlesztési együttműködések támogatási programja 3.9. A megye térségi és nemzetközi turisztikai potenciállal bíró területeinek egységes és komplex fejlesztése 3.10. intézkedés: Smart city program

Pályázati kiválasztás Pályázati kiválasztás


Támogatási forma megnevezése14 Vissza nem térítendő támogatás Vissza nem térítendő támogatás Vissza nem térítendő támogatás és megyei támogatási alap Megyei támogatási alap Vissza nem térítendő támogatás Vissza nem térítendő támogatás Megyei támogatási alap Vissza nem térítendő támogatás

Megyei szinten kiemelt projekt, pályázati kiválasztás

Vissza nem térítendő támogatás

Megyei szintű kiemelt projekt

Vissza nem térítendő támogatás



13 14

pl. megyei szinten kiemelt projekt(ek), normatív támogatás, pályázati kiválasztás pl. visszatérítendő támogatás, vissza nem térítendő támogatás, megyei támogatási alap (továbbosztott támogatás)

61

3.3.5. Az eredményesség vizsgálata és értékelése A monitoring egy olyan figyelemmel kísérő, értékelő tevékenység, amely a közpolitikai programok eredményes, szabályszerű és hatékony megvalósítása érdekében történik. A monitoring feladata, hogy ellenőrizze a programok megvalósításának folyamatát és hatékonyságát, valamint az elért hatást a kitűzött célokhoz viszonyítsa. Az értékelés célja, hogy információt szolgáltasson arról, hogy az egyes intézkedések miként járultak hozzá a célok megvalósításához. A monitoring és értékelő tevékenységek egymást kiegészítve szolgáltatnak információt az intézkedések hatásáról és hatékonyságáról. Az indikátor olyan mutató, amely a komplex valóságról szóló információt (leggyakrabban a számszerűsítés eszközével) egyszerűsíti le. Az indikátor az elérni kívánt cél, mobilizált erőforrás, elért hatás, minőség vagy egy kontextus változó mérésére alkalmas. A monitoring és értékelési tevékenységhez szükséges indikátorokat a következő három főcsoportba lehet sorolni. Kontextus indikátorok, amelyek az ország többi megyéjéhez, az országos vagy az EU- átlaghoz képesti értéket jelent. Feladata, hogy mérje és leírja az adott megye erősségeit és gyengeségeit, információval szolgáljon a társadalmi és a gazdasági jellemzőről annak érdekében, hogy megértsük a többi megyéhez viszonyított állapotot. A kontextus indikátorok alkalmasak arra, hogy a megyei potenciálokat és kitörési pontokat azonosítani lehessen. Fontos különbség a kontextus és eredmény, teljesítmény indikátorok között, hogy az előbbi nem feltétlenül rendelhető stratégiai intézkedéshez. Output vagy teljesítmény indikátorok, amelyek a stratégia érdekében megvalósuló tevékenységek szempontjából fontosak. Az output indikátorok tehát az elvégzett tevékenységek "termékeit" veszik figyelembe. Ezek azonban nem a program tényleges céljai, hanem a stratégiában kitűzött célok megvalósulásának eszközei. Eredmény (outcome) indikátorok, a stratégiai intézkedéseinek azonnali közvetlen hatásaira vonatkoznak. Az egyes akcióknak a kívánt eredményhez képesti előrehaladását mérik. Az indikátorok megválasztásánál figyelembe kell venni megbízhatóságot és az adatok elérhetőségét. Az elérendő célok szempontjából olyan mutatók használata a célravezető, amelyek idősorosan rendelkezésre állnak, statisztikailag validálhatók és megfelelnek a nemzetközi módszertani útmutatásoknak. A jó indikátornak egységes és elfogadott az értelmezése, indokolt a felhasználása az adott intézkedés szempontjából, amelynek monitorozására törekszünk. A monitoring akkor tud igazán jól felhasználható információt adni a programok sikerességéről, ha az indikátorok minél közvetlenebbül kapcsolódnak egyes intézkedésekhez. A monitoring és értékelés gyakorlati megvalósítása az indikátorok változásának éves jelentések formájában kiadott értelmezésén alapul. Az alábbiakban jelen prioritáshoz tartozó output és eredményindikátorok kerülnek bemutatásra.

Intézkedés/ beavatkozás megnevezése

Output indikátor


a) A fejlesztések eredményeként támogatott helyi érdekű kis- és középvállalkozások száma, db b) A támogatott marketing attrakciók száma, db

Bázisérték

Célérték

62




3.6. Kisösszegű, kísérleti fejlesztések komplex támogató programja 3.7. KKV-k kísérleti programalapja 3.8. Nemzetközi gazdaságfejlesztési együttműködések támogatási programja 3.9. A megye térségi és nemzetközi turisztikai potenciállal bíró területeinek egységes és komplex fejlesztése


c) A helyi, térségi együttműködésekbe bevont vállalkozások száma, db d) Kialakított piacok száma, db e) Beszerzett tehergépjárművek száma, db f) Megvalósult beruházások száma, db g) A helyi, térségi együttműködésekbe bevont vállalkozások száma, db a) A fejlesztések eredményeként támogatott helyi érdekű kis- és középvállalkozások száma, db b) Megvalósult beruházások száma, db c) A helyi, térségi együttműködésekbe bevont vállalkozások száma, db d) A megvalósult beruházások értéke, mFt e) Az inkubátorházakban kialakított új szolgáltatások száma, db a) A létrehozott térségi szintű befektetés- és beruházásösztönzéssel foglalkozó szervezetek száma b) Piacrajutási támogatásban részesült vállalkozások száma a) A támogatott helyi érdekű kis- és középvállalkozások száma b) Megvalósult beruházások száma, db c) A megvalósult beruházások értéke, mFt a) A szociális partnerek vagy nem kormányzati szervezetek által végrehajtott projektek száma, db b) A támogatott vállalkozások száma, db c) A támogatott foglalkoztatási programok száma, db a) A kifejlesztett projektek száma b) A tanácsadásban részesült vállalkozások száma a) A támogatott kísérleti fejlesztést megvalósító vállalkozások száma a) A megvalósult akciók száma b) A megvalósított akciókba bevont térségi és nemzetközi szervezetek száma a) Látogatók száma b) Teremtett új munkahelyek száma c) Támogatott turisztikai attrakció árbevétele d) Megépített kerékpár úthálózat hossza e) A kialakított új szolgáltatások száma a) A fejlesztések eredményeként támogatott helyi érdekű kis- és középvállalkozások száma, db b) Megvalósult beruházások száma, db c) A helyi, térségi együttműködésekbe bevont vállalkozások száma, db d) A megvalósult beruházások értéke, mFt e) Az inkubátorházakban kialakított új szolgáltatások száma, db

63

Eredményességi kritériumok (eredményindikátor), számszerűsített mutatók Intézkedés/ beavatkozás megnevezése

Eredmény-indikátor


a) A fejlesztések keretében támogatott vállalkozások által teremtett új munkahelyek száma (teljes munkaidő-egyenérték, fő) b) A fejlesztések keretében létrejött piacokon működő vállalkozások által teremtett új munkahelyek száma (teljes munkaidőegyenérték, fő) c) A fejlesztések keretében létrejött beruházás által teremtett új munkahelyek száma (teljes munkaidő-egyenérték, fő) a) A fejlesztések keretében létrejött beruházás által teremtett új munkahelyek száma (teljes munkaidő-egyenérték, fő) b) A támogatott inkubátorházak, ipari, illetve tudományos technológiai parkok, ipari területek, valamint logisztikai központok által nyújtott szolgáltatásokat igénybevevő vállalkozások száma c) A fejlesztések által indukált beruházások értéke, mFt a) A program eredményeként betelepült külföldi vállalkozások száma, db b) A program eredményeként betelepülést külföldi vállalkozások beruházásainak értéke, mFt c) A programban támogatott vállalkozások árbevétele, Ft a) A fejlesztések keretében létrejött beruházás által teremtett új munkahelyek száma (teljes munkaidő-egyenérték, fő) a) 6 hónappal a támogatott programból való kilépést követően foglalkoztatott résztvevők száma, fő b) A támogatott képzésben képesítést szerzők száma, fő a) A tanácsadásban részesült vállalkozások által megvalósított fejlesztések száma b) A tanácsadásban részesült vállalkozások által megvalósított fejlesztések értéke c) A tanácsadásban részesült vállalkozások által nemzetközi együttműködésben megvalósított fejlesztések száma d) A tanácsadásban részesült vállalkozások által nemzetközi együttműködésben megvalósított fejlesztések értéke a) A helyi érdekű kis- és középvállalkozások által kezdeményezett fejlesztési projektek száma b) EPO bejelentések száma c) Hazai iparjogvédelmi oltalmak vagy ipar-




3.6. Kisösszegű, kísérleti fejlesztések komplex támogató programja

3.7. KKV-k kísérleti programalapja

Bázisérték

Célérték

64

3.8. Nemzetközi gazdaságfejlesztési együttműködések támogatási programja 3.9. A megye térségi és nemzetközi turisztikai potenciállal bíró területeinek egységes és komplex fejlesztése


jogvédelmi bejelentések száma d) Kifejlesztett új termék / szolgáltatás / technológia / know-how a) A megvalósult akciók által létrejött új munkahelyek száma a) A turizmus időbeli koncentrációjának csökkenése b) A látogatók számának növekedése a megyében c) A külföldi turisták számának növekedése a) A fejlesztések keretében létrejött beruházás által teremtett új munkahelyek száma (teljes munkaidő-egyenérték, fő) b) A támogatott inkubátorházak, ipari, illetve tudományos technológiai parkok, ipari területek, valamint logisztikai központok által nyújtott szolgáltatásokat igénybevevő vállalkozások száma



65

3.4.

4. prioritás: Az elérhetőség fejlesztése Hajdú-Bihar megyében

Kapcsolódás Európai Uniós tematikus célkitűzéshez és/vagy beruházási prioritáshoz A prioritástengely a következő EU tematikus célkitűzéshez járul hozzá: (3) A kis- és középvállalkozások, a mezőgazdasági (az EMVA esetében), a halászati és akvakultúraágazat (az ETHA esetében) versenyképességének javítása (4) Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés támogatása minden ágazatban (5) A klímaváltozáshoz való alkalmazkodás, kockázatmegelőzés és -kezelés (6) Környezetvédelem és az erőforrás-hatékonyság javítása (7) Fenntartható közlekedés és kapacitáshiányok megszüntetése a főbb hálózati infrastruktúrákban (8) A foglalkoztatás előmozdítása és a munkaerő mobilitásának támogatása (9) A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem

A prioritástengely a következő beruházási prioritásokhoz járul hozzá: KA rendelettervezet 3. cikk d) i) pont: „Multimodális egységes európai közlekedési térség támogatása a transzeurópai közlekedési hálózatba való beruházás révén” KA rendelettervezet 3. cikk d) ii) pont: Környezetbarát és karbonszegény közlekedési rendszerek kifejlesztése, és a fenntartható városi mobilitás támogatása…” 3. cikk iii) pont: „átfogó, színvonalas és interoperábilis vasúti rendszerek kifejlesztése és helyreállítása” ERFA rendelettervezet 5. cikk 7.b.) pont : „A regionális mobilitás fokozása a másodrangú és harmadrangú csomó-pontok TEN-T infrastruktúrához történő kapcsolásával”

Kapcsolódó stratégiai és/vagy területi célok       

Stratégiai ágazati cél 1 (Á1): Az Alföld értékeire épülő fenntartható környezet Stratégiai ágazati cél 2 (Á2): Versenyképes gazdaság és egészséges élelmiszer Stratégiai ágazati cél 3 (Á3): A megye gazdasági szerkezetének megfelelő oktatás, szakképzés Stratégiai ágazati cél 4 (Á4): Közösségi, szociális, egészségügyi és társadalmi fejlesztések a leszakadó társadalmi csoportok esélyegyenlőségének és életminőségének javítására Stratégiai területi cél 1 (T1): Debrecen, az Életerős város, mint a Kárpát-medence egészség fővárosa Stratégiai területi cél 2 (T2): Járásközpontok és járási szintű kisvárosok, mint a helyi közösségek együttműködéseinek centrumai Stratégiai területi cél 3 (T3): Kistelepülések, mint az élhető vidéki közösségek színterei


Bázis év 2013

Célérték (2022)

Az adat forrása


66


4.1. intézkedés: Kisléptékű közlekedési fejlesztések Hajdú-Bihar megye közlekedési infrastruktúrája az elmúlt időszakban látványosan fejlődésen ment keresztül, azonban az országos viszonyokhoz képest egyértelmű a hátránya. Ez különösen igaz a fő- és mellékutak, valamint a belterületi utak állapotára. Jelentős fejlesztések szükségesek a közösségi közlekedés vonatkozásában, elsősorban a kerékpárutak tekintetében, különösen a kerékpárutak rendszerbe szervezése érdekében. Az intézkedések közútfejlesztési projektek megvalósítását is célozzák, amelynek során önkormányzati utak fejlesztése válik lehetővé. Jelentős fejlesztési célterület a kerékpáros közlekedés közösségi közlekedéshez való kapcsolódása, a kerékpáros közlekedési mód integrálása a közösségi közlekedésbe, így fejleszteni szükséges a kerékpáros közlekedést kiszolgáló létesítményeket, infrastruktúraelemeket, gyarapítani kell az őrzött kerékpár-tárolók számát. Jelen intézkedés keretében azon kerékpárutak fejlesztése történhet meg, melyek nem kerülhetnek támogatásra a hivatásforgalmi és turisztikai célú kerékpárút fejlesztési forrásokból.

Az egyes intézkedések kedvezményezettjei és célcsoportja Intézkedés megnevezése Kedvezményezetti kör Települési önkormányzatok 4.1. intézkedés: Kisléptékű közlekedési fejlesztések

Az egyes intézkedések ütemezési terve Intézkedés címe 2014 4.1. intézkedés: Kisléptékű közlekedési fejlesztések

2015

2016

Célcsoport Települési önkormányzatok

2017

2018

2019

2020


Az egyes intézkedések megvalósításához szükséges források pénzügyi terve, mFt Intézkedés címe Allokált 2014 2015 2016 2017 2018 forrás15 4.1. intézkedés: Kisléptékű közlekedési fejlesztések

Intézkedés címe 15 15

A végrehajtásért felelős szerve-

2019

2020

A végrehajtásban közremű-


67

4.1. intézkedés: Kisléptékű közlekedési fejlesztések

zet(ek) Később kerül meghatározásra.

ködők tervezett köre Később kerül meghatározásra.

3.4.3. A végrehajtás módja és feltételrendszere, ellenőrzési rendszere A végrehajtás módja Intézkedés megnevezése 4.1. intézkedés: Kisléptékű közlekedési fejlesztések

Kijelölés típusa Pályázati kiválasztás

Támogatási forma megnevezése Vissza nem térítendő támogatás



3.4.4. Az eredményesség vizsgálata és értékelése A monitoring egy olyan figyelemmel kísérő, értékelő tevékenység, amely a közpolitikai programok eredményes, szabályszerű és hatékony megvalósítása érdekében történik. A monitoring feladata, hogy ellenőrizze a programok megvalósításának folyamatát és hatékonyságát, valamint az elért hatást a kitűzött célokhoz viszonyítsa. Az értékelés célja, hogy információt szolgáltasson arról, hogy az egyes intézkedések miként járultak hozzá a célok megvalósításához. A monitoring és értékelő tevékenységek egymást kiegészítve szolgáltatnak információt az intézkedések hatásáról és hatékonyságáról. Az indikátor olyan mutató, amely a komplex valóságról szóló információt (leggyakrabban a számszerűsítés eszközével) egyszerűsíti le. Az indikátor az elérni kívánt cél, mobilizált erőforrás, elért hatás, minőség vagy egy kontextus változó mérésére alkalmas. A monitoring és értékelési tevékenységhez szükséges indikátorokat a következő három főcsoportba lehet sorolni. Kontextus indikátorok, amelyek az ország többi megyéjéhez, az országos vagy az EU- átlaghoz képesti értéket jelent. Feladata, hogy mérje és leírja az adott megye erősségeit és gyengeségeit, információval szolgáljon a társadalmi és a gazdasági jellemzőről annak érdekében, hogy megértsük a többi megyéhez 68

viszonyított állapotot. A kontextus indikátorok alkalmasak arra, hogy a megyei potenciálokat és kitörési pontokat azonosítani lehessen. Fontos különbség a kontextus és eredmény, teljesítmény indikátorok között, hogy az előbbi nem feltétlenül rendelhető stratégiai intézkedéshez. Output vagy teljesítmény indikátorok, amelyek a stratégia érdekében megvalósuló tevékenységek szempontjából fontosak. Az output indikátorok tehát az elvégzett tevékenységek "termékeit" veszik figyelembe. Ezek azonban nem a program tényleges céljai, hanem a stratégiában kitűzött célok megvalósulásának eszközei. Eredmény (outcome) indikátorok, a stratégiai intézkedéseinek azonnali közvetlen hatásaira vonatkoznak. Az egyes akcióknak a kívánt eredményhez képesti előrehaladását mérik. Az indikátorok megválasztásánál figyelembe kell venni megbízhatóságot és az adatok elérhetőségét. Az elérendő célok szempontjából olyan mutatók használata a célravezető, amelyek idősorosan rendelkezésre állnak, statisztikailag validálhatók és megfelelnek a nemzetközi módszertani útmutatásoknak. A jó indikátornak egységes és elfogadott az értelmezése, indokolt a felhasználása az adott intézkedés szempontjából, amelynek monitorozására törekszünk. A monitoring akkor tud igazán jól felhasználható információt adni a programok sikerességéről, ha az indikátorok minél közvetlenebbül kapcsolódnak egyes intézkedésekhez. A monitoring és értékelés gyakorlati megvalósítása az indikátorok változásának éves jelentések formájában kiadott értelmezésén alapul.

Az alábbiakban jelen prioritáshoz tartozó output és eredményindikátorok kerülnek bemutatásra. Intézkedés/ beavatkozás megnevezése 4.1. intézkedés: Kisléptékű közlekedési fejlesztések

Output indikátor

Bázisérték

Célérték

Bázisérték

Célérték

a) Átlagos napi forgalom (egységjármű/nap) b) Megépült új utak hossza (km) c) Felújított utak hossza (km)

Eredményességi kritériumok (eredményindikátor), számszerűsített mutatók Intézkedés/ beavatkozás megnevezése 4.1. intézkedés: Kisléptékű közlekedési fejlesztések

Eredmény-indikátor a) ÁNF (átlagos napi forgalom) változása (%)



69

3.5.

5. prioritás: Intelligens társadalom

3.5.1. Az elérendő célok részletes meghatározása Kapcsolódás Európai Uniós tematikus célkitűzéshez és/vagy beruházási prioritáshoz A humánerőforrás fejlesztés integrált jellegéből adódóan jelen prioritási tengely két tematikus célkitűzés megvalósításához járul hozzá: (8) a foglalkoztatás bővítése és a munkaerő mobilitásának támogatása, (9) a társadalmi befogadás segítése és a szegénység elleni küzdelem BERUHÁZÁSI PRIORITÁS – ESZA rendelet 3. cikk (1) a) i. munkaerő-piaci hozzáférés a munkakeresők és az inaktív személyek számára többek között helyi foglalkoztatási kezdeményezések és a munkavállalói mobilitás ösztönzése révén.

Kapcsolódó stratégiai és/vagy területi célok Stratégiai ágazati cél 2 (Á2): Versenyképes gazdaság és egészséges élelmiszer Stratégiai ágazati cél 3 (Á3): A megye gazdasági szerkezetének megfelelő oktatás, szakképzés Stratégiai ágazati cél 4 (Á4): Közösségi, szociális, egészségügyi és társadalmi fejlesztések a leszakadó társadalmi csoportok esélyegyenlőségének és életminőségének javítására


Bázis év

Célérték (2022)

2013

Az adat forrása



5.1. intézkedés: A munkavállalók készségeinek fejlesztése a helyi gazdaságfejlesztési programokhoz kapcsolódva Az intézkedés célja kiegészítve a GINOP és TOP foglalkoztatási szint javítását célzó programjait a helyi gazdaságfejlesztéshez kapcsolódó egyedi foglalkoztatási célú támogatások megalapozása. A gazdaságfejlesztési intézkedések foglalkoztatási hatásának maximalizálása érdekében szükség van olyan egyedi támogatásokra, amelyek figyelembe veszik az adott beruházás sajátosságait és az érintett megyei, helyi lehetőségeket, igényeket. Az intézkedés célja közelebbről azoknak a megyei és helyi jelentőségű beruházásoknak és fejlesztéseknek a kiegészítő támogatása, amelyek jelentős foglalkoztatási potenciállal bírnak. Az intézkedés keretében tervezett beavatkozások közvetlen célja ezen beruházások és fejlesztések foglalkoztatottságot befolyásoló hatását a beruházással érintett térségbe koncentrálni.

70

Az intézkedés keretében a Hajdú-Bihar megyei Operatív Program keretében indirekt eszköz formájában támogatott KKV beruházásokhoz, valamint a kísérleti programban megvalósuló fejlesztésekhez kapcsolódó egyedi foglalkoztatási támogatás valósulhat meg. Az intézkedés lehetővé teszi, hogy mire a beruházás vagy fejlesztés megvalósul, rendelkezésre álljon a megfelelő mennyiségű és képzettségű munkaerő, valamint hogy az újonnan felvett munkavállalók lehetőség szerint elsősorban a térségben élő nem foglalkoztatottak (elsősorban fiatalok) közül kerüljenek ki.

5.2. intézkedés: Tehetséggondozási alap A program keretében tervezett intézkedés célja, hogy hozzájáruljon az Európa 2020 - Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája által kiemelten a foglalkoztatás, illetve a szegénység és társadalmi kirekesztés területén megfogalmazott célkitűzések megvalósulásához. A program másodlagos célja a megye vállalkozásainak munkaerő-ellátottsági helyzetének javítása a Hajdú-Bihar megyei tehetséggondozási rendszer fejlesztésével. A tehetséggondozás elsősorban a természettudományos és matematikai területekre vonatkozik. A program célja a műszaki foglalkozások utánpótlás nevelése, illetve a fiatalok érdeklődésének felkeltése a műszaki és természettudományok iránt. Kiemelt cél továbbá, hogy növekedjen a tudományos pályák presztízse, hogy a fiatalok közül a legtehetségesebbek kiválasztásra és összekapcsolásra kerüljenek őket a jövőjük és sikerük szempontjából kulcsfontosságú, kutatás-fejlesztésben érdekelt vállalatokkal. Az alap létrehozható megyei vagy városi szinten.

5.3. intézkedés: Helyi és térségi identitást segítő program Az intézkedés továbbá nagy hangsúlyt helyez a közösségi, térségi és települési helyi identitást erősítő marketing akciókra és a kulturális és környezeti örökség megőrzésére, a kulturális és környezeti fenntarthatóságot szolgáló programokra, akciókra, szemléletformálásra, fejlesztésekre. Az intézkedés keretében közösségi, térségi és települési helyi identitást erősítő kisléptékű marketing akciók kerülnek támogatásra, melynek keretében többek között helyi és térségi jelentőségű kulturális és sportrendezvények valósulnak meg.

5.4. intézkedés: A foglalkoztathatóságot támogató térségi közösség-fejlesztési program Az érintett térség foglalkozatási vonatkozású intézkedéseinek sikeres tervezése, összehangolása érdekében alapvető feltétel a gazdasági és munkaerőpiaci szereplők együttes szerepvállalása, beleértve az önkormányzatok által megvalósított foglalkoztatási programokat is. Ezen intézkedéseknek illeszkedniük kell az országos szinten meghatározott foglalkoztatáspolitikai célok rendszerébe. A tartós eredmények érdekében a képzés, foglalkoztatás, munkahelyteremtés, oktatás, közösségfejlesztés eszközeit együttesen kell alkalmazni. A program keretében az alábbi komponensek tervezettek a megye fiatal lakosságának munkaerőpiaci integrációjának támogatása érdekében: a) Mobil tudományos élmény-laboratórium működtetése Az intézkedés keretében olyan természettudományos (elsősorban fizikai, kémiai és biológiai) laboratóriumok kerülnek kialakításra (2 db), melyek lehetővé teszik a megye korszerű természettudományos laboratóriumokkal nem rendelkező általános iskoláinak, hogy emeljék természettudományos oktatásuk színvonalát, ezen laboratórium használatának oktatási anyagba illesztésével. 71

A laboratóriumok kialakítási és a programozási időszak alatti fenntartási költségei is támogathatóak. b) A tudomány és helyi közösségek közötti párbeszéd támogatása A természettudományos ismereteket fejlesztő, népszerűsítő kiállítások, bemutatók, a tudomány és a társadalom párbeszédét előmozdító rendezvények támogatása tervezett ezen intézkedés keretében. c) Az Agóra Tudományos Élménypark térségi programja Az intézkedés keretében a tudomány-kommunikációs tevékenységek, a Tudományos Élménypark adta lehetőségek beépítése az általános és középiskolák tananyagába, valamint a megvalósítás feltételeinek biztosítása támogatható. d) Nyílt innovációs laboratórium A nyílt innovációs laboratórium infrastruktúrája önkormányzati ingatlanon kerül kialakításra. A nyílt innovációs laboratórium egy olyan közösségi munkateret biztosít elsősorban fiatalok számára, ahol egy speciális, a megye kiemelkedő ágazatának, szektorának (pl. elektronika, informatika, …) keretén belül kifejleszthetik, kipróbálhatják ötleteiket. Ezek az ötletek részben koncepcionális szakaszban maradnak, részben prototípus készül belőlük. A laboratórium támogatása lehetőséget ad a szükséges infrastruktúra kialakítására (a támogató szervezetek együttműködésével), valamint a szükséges egyéb feltételrendszer kialakítására (munkatársak, helyiség, stb.).

Az egyes intézkedések kedvezményezettjei és célcsoportja Intézkedés megnevezése Kedvezményezetti kör 5.1. intézkedés: A munkavállalók Kis- és középvállalkozások készségeinek fejlesztése a helyi gazdaságfejlesztési programokhoz kapcsolódva 5.2. intézkedés: Tehetséggondozási alap 5.3. intézkedés: Helyi és térségi identitást segítő program

Városi önkormányzatok Megyei önkormányzat Önkormányzatok, civil szervezetek, vállalkozások


Térségi szintű KKV kezdeményezéseket előmozdító nonprofit intézményhálózat, önkormányzatok

Az egyes intézkedések ütemezési terve Intézkedés címe 2014 5.1. intézkedés: A munkavállalók készségeinek fejlesztése a helyi gazdaságfejlesztési programokhoz kapcsolódva 5.2. intézkedés: Tehetséggondozási alap 5.3. intézkedés: Helyi és térségi identitást segítő program 5.4. A foglalkoztathatóságot támogató térségi közösség-fejlesztési program

2015

2016

Célcsoport A Hajdú-Bihar megyei operatív program keretében beruházási és /vagy kísérleti fejlesztési támogatást nyert kis és középvállalkozások Általános és középiskolai diákok Lakosság, vállalkozások A lakosság, ezen belül is elsősorban a 10-18 év közötti fiatalok Általános és középiskolák

2017

2018

2019

2020

72


Az egyes intézkedések megvalósításához szükséges források pénzügyi terve, mFt Intézkedés címe Allokált 2014 2015 2016 2017 2018 forrás, mFt 5.1. intézkedés: A munkavállalók készségeinek fejlesztése a helyi gazdaságfejlesztési programokhoz kapcsolódva 5.2. intézkedés: Tehetséggondozási alap 5.3. intézkedés: Helyi és térségi identitást segítő program

2019

2020


Később kerül meghatározásra Intézkedés címe 5.1. intézkedés: A munkavállalók készségeinek fejlesztése a helyi gazdaságfejlesztési programokhoz kapcsolódva 5.2. intézkedés: Tehetséggondozási alap 5.3. intézkedés: Helyi és térségi identitást segítő program 5.4. A foglalkoztathatóságot támogató térségi közösség-fejlesztési program

A végrehajtásért felelős szervezet(ek) Később kerül meghatározásra

A végrehajtásban közreműködők tervezett köre Később kerül meghatározásra







3.5.4. A végrehajtás módja és feltételrendszere, ellenőrzési rendszere A végrehajtás módja Intézkedés megnevezése 5.1. intézkedés: A munkavállalók készségeinek fejlesztése a helyi gazdaságfejlesztési programokhoz kapcsolódva 5.2. intézkedés: Tehetséggondozási alap 16 17

Kijelölés típusa16 Pályázati kiválasztás


Támogatási forma megnevezése17 Vissza nem térítendő támogatás

Megyei támogatási alap


73

5.3. intézkedés: Helyi és térségi identitást segítő program




Vissza nem térítendő támogatás Vissza nem térítendő támogatás



3.5.5. Az eredményesség vizsgálata és értékelése A monitoring egy olyan figyelemmel kísérő, értékelő tevékenység, amely a közpolitikai programok eredményes, szabályszerű és hatékony megvalósítása érdekében történik. A monitoring feladata, hogy ellenőrizze a programok megvalósításának folyamatát és hatékonyságát, valamint az elért hatást a kitűzött célokhoz viszonyítsa. Az értékelés célja, hogy információt szolgáltasson arról, hogy az egyes intézkedések miként járultak hozzá a célok megvalósításához. A monitoring és értékelő tevékenységek egymást kiegészítve szolgáltatnak információt az intézkedések hatásáról és hatékonyságáról. Az indikátor olyan mutató, amely a komplex valóságról szóló információt (leggyakrabban a számszerűsítés eszközével) egyszerűsíti le. Az indikátor az elérni kívánt cél, mobilizált erőforrás, elért hatás, minőség vagy egy kontextus változó mérésére alkalmas. A monitoring és értékelési tevékenységhez szükséges indikátorokat a következő három főcsoportba lehet sorolni. Kontextus indikátorok, amelyek az ország többi megyéjéhez, az országos vagy az EU- átlaghoz képesti értéket jelent. Feladata, hogy mérje és leírja az adott megye erősségeit és gyengeségeit, információval szolgáljon a társadalmi és a gazdasági jellemzőről annak érdekében, hogy megértsük a többi megyéhez viszonyított állapotot. A kontextus indikátorok alkalmasak arra, hogy a megyei potenciálokat és kitörési pontokat azonosítani lehessen. Fontos különbség a kontextus és eredmény, teljesítmény indikátorok között, hogy az előbbi nem feltétlenül rendelhető stratégiai intézkedéshez. Output vagy teljesítmény indikátorok, amelyek a stratégia érdekében megvalósuló tevékenységek szempontjából fontosak. Az output indikátorok tehát az elvégzett tevékenységek "termékeit" veszik figyelembe. Ezek azonban nem a program tényleges céljai, hanem a stratégiában kitűzött célok megvalósulásának eszközei. Eredmény (outcome) indikátorok, a stratégiai intézkedéseinek azonnali közvetlen hatásaira vonatkoznak. Az egyes akcióknak a kívánt eredményhez képesti előrehaladását mérik. 74

Az indikátorok megválasztásánál figyelembe kell venni megbízhatóságot és az adatok elérhetőségét. Az elérendő célok szempontjából olyan mutatók használata a célravezető, amelyek idősorosan rendelkezésre állnak, statisztikailag validálhatók és megfelelnek a nemzetközi módszertani útmutatásoknak. A jó indikátornak egységes és elfogadott az értelmezése, indokolt a felhasználása az adott intézkedés szempontjából, amelynek monitorozására törekszünk. A monitoring akkor tud igazán jól felhasználható információt adni a programok sikerességéről, ha az indikátorok minél közvetlenebbül kapcsolódnak egyes intézkedésekhez. A monitoring és értékelés gyakorlati megvalósítása az indikátorok változásának éves jelentések formájában kiadott értelmezésén alapul. Az alábbiakban jelen prioritáshoz tartozó output és eredményindikátorok kerülnek bemutatásra. Intézkedés/ beavatkozás megnevezése 5.1. intézkedés: A munkavállalók készségeinek fejlesztése a helyi gazdaságfejlesztési programokhoz kapcsolódva 5.2. intézkedés: Tehetséggondozási alap

5.3. intézkedés: Helyi és térségi identitást segítő program 5.4. A foglalkoztathatóságot támogató térségi közösség-fejlesztési program

Output indikátor

Bázisérték

Célérték

Bázisérték

Célérték

a) A támogatott vállalkozások száma, db b) Megvalósított képzések száma, db c) A képzéseken részt vettek száma, fő a) Támogatásban részesült fiatalok száma b) Ösztöndíjban részesült fiatalok száma c) Az ösztöndíjprogramba bevont vállalkozások száma a) A megvalósított programok száma b) A programokon résztvevők száma a) Megtartott rendezvények száma b) A rendezvényeken részt vettek száma c) A a) kezdeményezésbe bevont iskolák száma d) Az a) kezdeményezésbe bevont diákok száma e) A kifejlesztett tananyagok száma f) Kialakított innovációs laboratóriumok száma g) Az innovációs laboratóriumban létrejött új fejlesztések száma

Eredményességi kritériumok (eredményindikátor), számszerűsített mutatók Intézkedés/ beavatkozás megnevezése 5.1. intézkedés: A munkavállalók készségeinek fejlesztése a helyi gazdaságfejlesztési programokhoz kapcsolódva 5.2. intézkedés: Tehetséggondozási alap

Eredmény-indikátor a) 6 hónappal a támogatott program befejezését követően foglalkoztatott résztvevők száma, fő b) A támogatott képzésben képesítést szerzők száma, fő a) A természettudományos szakokra jelentkező általános iskolások száma b) A természettudományos szakokra

75

jelentkező középiskolások száma, fő 5.3. intézkedés: Helyi és térségi identitást segítő program 5.4. A foglalkoztathatóságot támogató térségi közösség-fejlesztési program

a) A természetudományos szakokra jelentkező általános iskolások száma, fő b) A természettudományos szakokra jelentkező középiskolások száma, fő

3.5.6. A környezeti értékelés Később kerül meghatározásra. 3.5.7. A teljesítés-igazolás követelményrendszerének kialakítása Később kerül meghatározásra.

76

3.6.

6. prioritás: Egészséges társadalom


Kapcsolódás Európai Uniós tematikus célkitűzéshez és/vagy beruházási prioritáshoz A prioritástengely alapvetően a (9) „a társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem” tematikus célkitűzések érvényesülését segíti elő. BERUHÁZÁSI PRIORITÁS ERFA rendelet 5. cikk 9 (a) beruházás a nemzeti, regionális és helyi fejlődést szolgáló egészségügyi és szociális infrastruktúrába, az egészségügyi státuszbeli egyenlőtlenségek csökkentése, valamint átállás az intézményi szolgáltatásokról a közösségi alapú szolgáltatásokra

Kapcsolódó stratégiai és/vagy területi célok Stratégiai ágazati cél 4 (Á4): Közösségi, szociális és társadalmi fejlesztések a leszakadó társadalmi csoportok esélyegyenlőségének és életminőségének javítására


Bázis év

Célérték (2022)

2013

Az adat forrása



6.1. intézkedés: Egészségügyi alapellátás és járóbeteg ellátás fejlesztése Az intézkedés a „társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem” tematikus célkitűzések érvényesülése érdekében az egészségügyi alapellátó rendszer (háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátás, a fogászati alapellátást és a védőnői hálózat) és önkormányzati járóbeteg ellátás intézményei szolgáltatásainak és infrastrukturális feltételeinek korszerűsítését, a hozzáférés egyenlőtlenségeinek mérséklését célozza. A tervezett támogatandó komponensek az alábbiak: a) meglévő orvosi rendelők infrastruktúra fejlesztése, akadálymentesítése; b) eddig más célra használt ingatlan orvosi rendelővé/egészségházzá vagy központosított alapellátási ügyeletté való kialakítása, indokolt esetben új építése; c) meglévő járóbeteg-szakrendelő bővítése, átépítése, felújítása a jogszabályi és a szakmai minimum feltételeknek megfelelően, és az akadálymentesítés szempontjainak figyelembevételével; 77

d) szakmai felszereltség korszerűsítése a minimumfeltételeknek megfelelően; e) emelt szintű definitív ellátás végzéséhez szükséges gépek, eszközök fejlesztése.

6.2. intézkedés: Szociális alapellátás fejlesztése Az intézkedés a kirekesztődés mérséklése érdekében támogatja a települési és kistérségi szintű szolgáltatások kialakítását, az időskorúakról, szenvedélybetegekről, és hajléktalan emberekről gondoskodó szociális nappali ellátásokat és egyéb szociális alapellátásokhoz kapcsolódó szolgáltatások infrastrukturális feltételeinek fejlesztését. A településnagysághoz kötötten előírt jogszabályi kötelezettség valamint a települési lakosság igényeihez kapcsolódó szolgáltatások (gyermekjóléti szolgáltatás és a gyermekek napközbeni ellátása, szociális étkeztetés és házi segítségnyújtás, valamint az egyéb szociális szolgáltatásokhoz, különösen a családsegítéshez való hozzáférést biztosítása, idősek nappali és bentlakásos ellátása, családok átmeneti otthona, illetve átmeneti ellátást nyújtó egyéb bentlakásos szociális intézmények, a jelző-rendszeres házi segítségnyújtás, a közösségi ellátások és a támogató szolgáltatás) fejlesztése. A tervezett támogatandó komponensek az alábbiak: a) meglévő szociális intézmények épületeinek infrastruktúra fejlesztése, akadálymentesítése; b) eddig más célra használt ingatlan adott szociális ellátásra alkalmas kialakítása, indokolt esetben új építése; c) szociális intézmények bővítése, átépítése, felújítása a jogszabályi és a szakmai minimum feltételeknek megfelelően, és az akadálymentesítés szempontjainak figyelembevételével; d) szakmai felszereltség korszerűsítése a minimumfeltételeknek megfelelően;

Az egyes intézkedések kedvezményezettjei és célcsoportja Intézkedés/ beavatkozás megnevezése 6.1. intézkedés: Egészségügyi alapellátás és járóbeteg ellátás fejlesztése

6.2. intézkedés: Szociális alapellátás fejlesztése

Kedvezményezetti kör

Célcsoport

Helyi önkormányzatok, önkormányzati fejlesztési társulások, többcélú kistérségi társulások, helyi önkormányzatok és önkormányzati társulások által létrehozott non-profit gazdasági társaságok. Fenntartó települési önkormányzatok, kisebbségi önkormányzatok, illetve ezek társulásai; a szociális intézmények, non-profit szervezetek, egyházak, civil szervezetek, napközbeni ellátást nyújtó intézmények

Települési lakosság

Települési lakosság

78

Az egyes intézkedések ütemezési terve Intézkedés címe 2014 6.1. intézkedés: Egészségügyi alapellátás és járóbeteg ellátás fejlesztése 6.2. intézkedés: Szociális alapellátás fejlesztése

2015

2016

2017

2018

2019

2020


Az egyes intézkedések megvalósításához szükséges források pénzügyi terve, mFt Intézkedés címe Allokált 2014 2015 2016 2017 2018 forrás18 6.1. intézkedés: Egészségügyi alapellátás és járóbeteg ellátás fejlesztése 6.2. intézkedés: Szociális alapellátás fejlesztése Intézkedés címe

A végrehajtásért felelős szervezet(ek)

2019

2020

A végrehajtásban közreműködők tervezett köre

6.1. intézkedés: Egészségügyi alapellátás és járóbeteg ellátás fejlesztése 6.2. intézkedés: Szociális alapellátás fejlesztése

3.6.4. A végrehajtás módja és feltételrendszere, ellenőrzési rendszere A végrehajtás módja Intézkedés megnevezése 6.1. intézkedés: Egészségügyi alapellátás és járóbeteg ellátás fejlesztése 6.2. intézkedés: Szociális alapellátás fejlesztése



18


19


20

79



3.6.5. Az eredményesség vizsgálata és értékelése A monitoring egy olyan figyelemmel kísérő, értékelő tevékenység, amely a közpolitikai programok eredményes, szabályszerű és hatékony megvalósítása érdekében történik. A monitoring feladata, hogy ellenőrizze a programok megvalósításának folyamatát és hatékonyságát, valamint az elért hatást a kitűzött célokhoz viszonyítsa. Az értékelés célja, hogy információt szolgáltasson arról, hogy az egyes intézkedések miként járultak hozzá a célok megvalósításához. A monitoring és értékelő tevékenységek egymást kiegészítve szolgáltatnak információt az intézkedések hatásáról és hatékonyságáról. Az indikátor olyan mutató, amely a komplex valóságról szóló információt (leggyakrabban a számszerűsítés eszközével) egyszerűsíti le. Az indikátor az elérni kívánt cél, mobilizált erőforrás, elért hatás, minőség vagy egy kontextus változó mérésére alkalmas. A monitoring és értékelési tevékenységhez szükséges indikátorokat a következő három főcsoportba lehet sorolni. Kontextus indikátorok, amelyek az ország többi megyéjéhez, az országos vagy az EU- átlaghoz képesti értéket jelent. Feladata, hogy mérje és leírja az adott megye erősségeit és gyengeségeit, információval szolgáljon a társadalmi és a gazdasági jellemzőről annak érdekében, hogy megértsük a többi megyéhez viszonyított állapotot. A kontextus indikátorok alkalmasak arra, hogy a megyei potenciálokat és kitörési pontokat azonosítani lehessen. Fontos különbség a kontextus és eredmény, teljesítmény indikátorok között, hogy az előbbi nem feltétlenül rendelhető stratégiai intézkedéshez. Output vagy teljesítmény indikátorok, amelyek a stratégia érdekében megvalósuló tevékenységek szempontjából fontosak. Az output indikátorok tehát az elvégzett tevékenységek "termékeit" veszik figyelembe. Ezek azonban nem a program tényleges céljai, hanem a stratégiában kitűzött célok megvalósulásának eszközei. Eredmény (outcome) indikátorok, a stratégiai intézkedéseinek azonnali közvetlen hatásaira vonatkoznak. Az egyes akcióknak a kívánt eredményhez képesti előrehaladását mérik. Az indikátorok megválasztásánál figyelembe kell venni megbízhatóságot és az adatok elérhetőségét. Az elérendő célok szempontjából olyan mutatók használata a célravezető, amelyek idősorosan rendelkezésre állnak, statisztikailag validálhatók és megfelelnek a nemzetközi módszertani útmutatásoknak. A jó indikátornak egységes és elfogadott az értelmezése, indokolt a felhasználása az adott intézkedés szempontjából, amelynek monitorozására törekszünk. A monitoring akkor tud igazán jól felhasználható infor80

mációt adni a programok sikerességéről, ha az indikátorok minél közvetlenebbül kapcsolódnak egyes intézkedésekhez. A monitoring és értékelés gyakorlati megvalósítása az indikátorok változásának éves jelentések formájában kiadott értelmezésén alapul. Az alábbiakban jelen prioritáshoz tartozó output és eredményindikátorok kerülnek bemutatásra. Intézkedés/ beavatkozás megnevezése 6.1. intézkedés: Egészségügyi alapellátás és járóbeteg ellátás fejlesztése

6.2. intézkedés: Szociális alapellátás fejlesztése

Output indikátor

Bázisérték

Célérték

Bázisérték

Célérték

a) Támogatással felújított vagy újonnan épített, közszolgáltatást nyújtó intézmények száma (db) b) Akadálymentes épített vagy felújított helyiségek száma (db) c) Akadálymentesített intézmények száma (db) d) Minőségi járóbeteg szakellátásban ellátottak száma (a fejlesztéssel érintett szakrendelések esetén) (fő) e) A támogatott intézményekben létrehozott új egészségügyi szolgáltatások száma (db) f) Épített, felújított rendelők száma (db) g) Beszerzett új, nagyértékű orvosi eszközök, műszerek száma (db) a) Támogatással felújított vagy újonnan épített, közszolgáltatást nyújtó intézmények száma (db) b) A fejlesztés révén létrejövő új szociális alapszolgáltatások és gyermekjóléti alapellátások száma (db) c) Új, felújított szociális intézmények száma (db) d) Új, szociális alapszolgáltatások (kivéve nappali ellátások) száma (db) e) Új szociális nappali ellátások száma (db)

Eredményességi kritériumok (eredményindikátor), számszerűsített mutatók Intézkedés/ beavatkozás megnevezése 6.1. intézkedés: Egészségügyi alapellátás és járóbeteg ellátás fejlesztése 6.2. intézkedés: Szociális alapellátás fejlesztése

Eredmény-indikátor a) A jobb minőségű közszolgáltatásokat igénybe vevő lakosság száma (fő) a) A támogatott intézményekben ellátásban részesülők száma (fő) b) A támogatott intézményekben ellátásban részesülő gyermekek száma (fő)

81



82

3.7.

7. prioritás: Az innovatív gazdaságot támogató környezet fejlesztése Debrecenben


Kapcsolódás Európai Uniós tematikus célkitűzéshez és/vagy beruházási prioritáshoz A prioritástengely a következő EU tematikus célkitűzéshez járul hozzá: (1) A kutatás, technológiai fejlesztés és innováció erősítése (2) Az információs és kommunikációs technológiák hozzáférhetőségének, használatának és minőségének javítása (3) A kis- és középvállalkozások, a mezőgazdasági (az EMVA esetében), a halászati és akvakultúra-ágazat (az ETHA esetében) versenyképességének javítása (4) Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés támogatása minden ágazatban (6) „környezetvédelem és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása” (8) A foglalkoztatás előmozdítása és a munkaerő mobilitásának támogatása (9) A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem (10) Beruházások az oktatás, készségfejlesztés és élethosszig tartó tanulás területén. A prioritástengely a következő beruházási prioritásokhoz járul hozzá: ERFA rendelet 5. cikk 6(e): környezetvédelem és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása a városi környezetfejlesztést célzó intézkedések révén, ideértve a rozsdaövezetek helyreállítását és a légszennyezettség csökkentését is (8) A foglalkoztatás bővítése és a munkaerő mobilitásának támogatása révén: b) a foglalkoztatás-barát növekedés elősegítése a saját belső potenciál kifejlesztése révén, az adott területeket érintő területi stratégia részeként, beleértve a hanyatló ipari régiók átalakítását, valamint a konkrét természeti és kulturális erőforrások fejlesztését, illetve az ezekhez való hozzáférhetőség javítását. 9 (a) beruházás a nemzeti, regionális és helyi fejlődést szolgáló egészségügyi és szociális infrastruktúrába, az egészségügyi státuszbeli egyenlőtlenségek csökkentése, valamint átállás az intézményi szolgáltatásokról a közösségi alapú szolgáltatásokra ESZA rendelet 3. cikk (1) a) i. munkaerő-piaci hozzáférés a munkakeresők és az inaktív személyek számára többek között helyi foglalkoztatási kezdeményezések és a munkavállalói mobilitás ösztönzése révén.

A prioritás specifikus céljai és elvárt eredményei Stratégiai ágazati cél 1 (Á1): Az Alföld értékeire épülő fenntartható környezet Stratégiai ágazati cél 2 (Á2): Versenyképes gazdaság és egészséges élelmiszer Stratégiai ágazati cél 3 (Á3): A megye gazdasági szerkezetének megfelelő oktatás, szakképzés Stratégiai ágazati cél 4 (Á4): Közösségi, szociális és társadalmi fejlesztések a leszakadó társadalmi csoportok esélyegyenlőségének és életminőségének javítására Stratégiai területi cél 1 (T1): Debrecen, az Életerős város, mint a Kárpát-medence egészség fővárosa

83


Bázis év

Célérték (2022)

Az adat forrása

2013



7.1. intézkedés: Debreceni önkormányzati és magántulajdonú ipari park fejlesztés A prioritási tengely egyik célja a helyi érdekű gazdaságfejlesztés előmozdítása, a helyi és térségi erőforrásokat hasznosító kis- és középvállalkozások foglalkoztatás ösztönzése. Az intézkedés keretében a helyi kisés középvállalkozások foglalkoztatás-bővítési célú támogatása helyi gazdaságfejlesztési igényekre reagáló fejlesztéseken keresztül valósul meg. Az intézkedés keretében helyi érdekű kis- és középvállalkozások működéséhez szükséges üzleti infrastruktúra-fejlesztések kerülnek támogatásra. Ezen belül a fő hangsúly a szolgáltatások meglétén és minőségén van. Ennek keretében a többségében önkormányzati tulajdonú inkubátorházak, önkormányzati vagy magántulajdonú ipari, illetve tudományos és technológiai parkok, továbbá az ipari területek minőségi fejlesztései, valamint indokolt esetben új infrastrukturális elemek létrehozása kerül támogatásra. Ezen túlmenően támogathatóak az ipari területekhez vezető alap infrastruktúra-fejlesztések (iparterülethez vezető út és vonalas infrastruktúrák, útfejlesztések, kerékpárút fejlesztések). Támogatható továbbá a piacra jutást segítő szolgáltatásokat nyújtó infrastruktúra minőségi fejlesztése is. Az inkubátorházak támogatása kapcsán az önkormányzati tulajdonban lévő és működő inkubátorházak inkubációs szolgáltatásai színvonalának emelése történik meg, mely magában foglalhat humán-erőforrás fejlesztést, valamint új szolgáltatások kialakítását is. A program kisebb részben támogatja a technológia fejlesztését is a szolgáltatás-bővítés miatt. A fejlesztések mindegyike kapcsolódhat energetikai beruházáshoz (pl. biomassza erőmű kialakítása, ingatlan energetikai célzatú felújítása, korszerűsítése). Az ily módon megtermelt energiát kizárólag a fejlesztés tárgyát képező iparterületen, ipari parkban vagy inkubátorházban működő szervezetek, valamint az önkormányzat által működtetett intézmények használhatják fel. E körön kívül a megtermelt energia nem értékesíthető. Az intézkedés keretében az alábbi komponensek tervezettek: a, komponens: Határ úti ipari park (DIIP) elérhetőségének javítása; b, komponens: Déli ipari park M35 útcsatlakozás építése c, komponens: Déli Ipari Park infrastruktúrájának fejlesztése: A mintegy 120 hektár területű Déli Ipari Parkban (DIP) egy olyan üzleti, ipari környezet kialakítása a cél, amely a nemzetközi repülőtér, valamint az intermodális lehetőségek miatt számos regionális és globális céget képes Debrecenbe vonzani. A repülőtér közvetlen szomszédságában elterülő, már ipari területi besorolással rendelkező területet ehhez el kell látni az alapvető infrastruktúrával (víz-, gáz-, villanyvezetékek), csatlakoztatni kell a szennyvízhálózathoz. A DIP területe átminősítési eljárással és az infrastruktúra kiterjesztésével 500 hektárosra növelhető, amely így olyan multinacionális gyártó vagy szolgáltató vállalatok megtelepedéséhez is megfelelő feltételekkel tud szolgálni, amelyek tevékenységükből adódóan csak nagyobb területen tudnak működni. A befektetési lehetőségeket kereső, illetve gyártóbázis, szolgáltatói központ létrehozásán gondolkozó vállalatok számá84

ra óriási vonzerőt jelenthet, ha a repülőtér szerves összeköttetésben áll a DIP-pel. Kulcsfontosságú a repülőtér és a környező területek infrastrukturális összekapcsolása, azaz az összekötő utak megépítése, a vasúti csatlakozás biztosítása, valamint a víz-, csatorna-, szennyvízhálózatok, áramellátó és informatikai rendszerek összekapcsolása, a belső hálózatok kialakítása. Jelen fejlesztés keretében az infrastrukturális feltételek az 500 hektáros területre vonatkozóan kerülnek kiépítésre d, komponens: Déli Ipari park önálló energiaellátási rendszerének kialakítása e, komponens: DELOG ipari park elérhetőségének javítása

7.2. intézkedés: Debreceni vizes élmény turizmussal kapcsolatos fejlesztések Az intézkedés célja integrált, térségi szintű, a GINOP-ból támogatott országosan kiemelt hálózatos és egyedi fejlesztésekbe nem tartozó – lehetőség szerint azokra tematikusan ráfűződő – turisztikai termékcsomagok és tematikus turisztikai fejlesztések támogatása, amelyekkel a megyei szintű turisztikai vonzerő elemekre épülő, koordinált fejlesztések valósíthatóak meg és amelyek révén új munkahely-teremtés is megvalósítható az idegenforgalmi szektorban. Az intézkedés keretében az alábbi komponensek tervezettek: a; komponens: Debreceni vizes élménypark b, komponens: Medgyessy sétány épületeinek rehabilitációja

7.3. intézkedés: Debrecen környéki helyi termékek piacrajutását segítő program A térségi gazdaságfejlesztés fontos elemét képezik a helyi adottságokra és helyi kezdeményezésekre, a helyi természeti és humán erőforrások fenntartható kiaknázására épülő gazdaságfejlesztési beavatkozások, amelyeket közös néven helyi (érdekű) gazdaságfejlesztésnek nevezünk. A prioritás keretében cél Debrecen és Hajdú-Bihar megye helyi gazdaságfejlesztési kezdeményezéseinek támogatása, s ezáltal a helyi gazdaságban működő vállalkozások megerősítése, foglalkoztatási helyzetük javítása, a helyi termékek és szolgáltatások fogyasztási szintjének növelése. Az intézkedés célja a helyi és közösségi alternatív gazdaságfejlesztési kezdeményezések és együttműködések támogatása megyei szinten, amelynek célja a specifikus, megyei jelentőséggel bíró helyi termékek fejlesztésének, előállításának és értékesítésének támogatása történik. A térségi gazdaságfejlesztés fontos elemét képezik a helyi adottságokra és helyi kezdeményezésekre, a helyi természeti és humán erőforrások fenntartható kiaknázására épülő gazdaságfejlesztési beavatkozások, amelyeket közös néven helyi (érdekű) gazdaságfejlesztésnek nevezünk. A prioritás keretében cél Hajdú-Bihar megye helyi gazdaságfejlesztési kezdeményezéseinek támogatása, s ezáltal a helyi gazdaságban működő vállalkozások megerősítése, foglalkoztatási helyzetük javítása, a helyi termékek és szolgáltatások fogyasztási szintjének növelése. Az intézkedés célja a helyi és közösségi alternatív gazdaságfejlesztési kezdeményezések és együttműködések támogatása megyei szinten, amelynek célja a specifikus, megyei jelentőséggel bíró helyi termékek fejlesztésének, előállításának és értékesítésének támogatása. A térségi gazdaságfejlesztés fontos elemét képezik a helyi adottságokra és helyi kezdeményezésekre, a helyi természeti és humán erőforrások fenntartható kiaknázására épülő gazdaságfejlesztési beavatkozá85

sok, amelyeket közös néven helyi (érdekű) gazdaságfejlesztésnek nevezünk. A prioritás keretében cél Debrecen és Hajdú-Bihar megye helyi gazdaságfejlesztési kezdeményezéseinek támogatása, s ezáltal a helyi gazdaságban működő vállalkozások megerősítése, foglalkoztatási helyzetük javítása, a helyi termékek és szolgáltatások fogyasztási szintjének növelése. Az intézkedés célja a helyi és közösségi alternatív gazdaságfejlesztési kezdeményezések és együttműködések támogatása megyei szinten, amelynek célja a specifikus, megyei jelentőséggel bíró helyi termékek fejlesztésének, előállításának és értékesítésének támogatása. A programban keretében kiemelten támogatandóak azok az önkormányzati beruházások, melyek direkt gazdaságfejlesztési hatással és munkahelyteremtéssel járnak.

7.4. intézkedés: Debreceni nyílt innovációs laboratórium Az érintett térség foglalkozatási vonatkozású intézkedéseinek sikeres tervezése, összehangolása érdekében alapvető feltétel a gazdasági és munkaerőpiaci szereplők együttes szerepvállalása, beleértve az önkormányzatok által megvalósított foglalkoztatási programokat is. Ezen intézkedéseknek illeszkedniük kell az országos szinten meghatározott foglalkoztatáspolitikai célok rendszerébe. A tartós eredmények érdekében a képzés, foglalkoztatás, munkahelyteremtés, oktatás, közösségfejlesztés eszközeit együttesen kell alkalmazni, építve a meglévő vállalkozások által biztosított lehetőségekre Az intézkedés keretében a Műszeripari nyílt innovációs laboratórium létrehozása tervezett.

7.5. intézkedés: Befektetés és beruházás ösztönzési program Az intézkedés Debrecen és Hajdú-Bihar megye közös befektetés- és beruházás-ösztönzési intézményi programjának megvalósítására irányul. Ennek keretében olyan térségi szintű intézményi háttérkapacitás jön létre, ami hatékonyan képes hozzájárulni a külső tőkebefektetések ösztönzéséhez, a hatékony térségmarketinghez, a térségi gazdasági célú beruházások ösztönzéséhez, ezáltal a térségi foglalkoztatási helyzet javulásához. Az intézkedés keretében az alábbi komponensek tervezettek: a, komponens: intézményrendszer kialakítása b, komponens: KKV-k piaci megjelenésének támogatása - közvetett c, komponens: KKV beruházás-támogatási program - közvetett

7.6. intézkedés: Debreceni bölcsődei és óvodai ellátás feltételeinek javítása A gyermekvállalás miatt a munkaerőpiacot elhagyó nők kevesebb, mint felének van lehetősége arra, hogy visszatérjen korábbi munkáltatójához. A munkavállalás és a rugalmas munkavégzés egyik hátráltatója a leépült és kapacitáshiányos intézményrendszer (óvodák, bölcsődék), illetve a gyerekintézmények munkaidőtől eltérő nyitvatartási ideje. Az intézkedés fő célja, a munkába állást és a családokat segítő intézmények fejlesztése. Az intézkedés kiemelt célja a napközbeni kisgyermekellátás, különösen a bölcsődék, óvodák és családi napközik kapacitásának és infrastruktúrájának fejlesztése. Az intézkedés célja új beruházásokkal, fejlesztésekkel, bővíté86

sekkel biztosítani a szolgáltatást azokban a városrészekben, ahol nincs bölcsőde, vagy kevés a bölcsődei, óvodai és családi napközi férőhely. Fontos cél továbbá a meglévő férőhelyek korszerűsítése is. Az intézkedés keretében az alábbi komponensek tervezettek: a, komponens: A bölcsődei ellátás feltételeinek javítása a meglévő bölcsődei intézményekben b, komponens: Óvodafejlesztés új óvoda kialakításával c, komponens: Óvodafejlesztés a meglévő intézményekben

7.7. intézkedés: A debreceni kulturált települési környezethez, a szabadidő eltöltéséhez és a mozgáshoz kapcsolódó területek kialakítása A városrehabilitáció kiemelt területe, a közösségformálást erősítő terek, létesítmények fejlesztése az érintett lakosság szociális kohéziójának és biztonságának erősítése érdekében. Így az élhető város központi részét képező közterek, közparkok, közterületi játszóterek, szabadtéri közösségi terek, városi zöldfelületek, gyalogos zónák, mind-mind a közösségépítés fontos helyszínei. Az intézkedés ezért magában foglalja ezek infrastrukturális fejlesztését és megújítását. Az intézkedés keretében a meggyengült közösségi kohézió erősítése érdekében a város közösségi tereinek megújítása, fejlesztése, szükség esetén újak létrehozása támogatható. Az intézkedés keretében az alábbi komponensek tervezettek: a, komponens: Nagyerdei Kultúrpark rekonstrukciója b, komponens: Debrecenben az aktív szabadidő eltöltéséhez és a mozgáshoz kapcsolódó területek kialakítása: új tornatermek, műfüves pályák, kondiparkok, játszóterek c, komponens: Zajárnyékoló fal építése Csapókertben d, komponens: A gyalogos közlekedés biztonságos feltételeinek javítása és fejlesztése, kiépítése e, komponens: Városi bíróság és büntetésvégrehajtási intézet megüresedő épületeinek hosszútávú hasznosítása f, komponens: Térfigyelő rendszer kiépítése Debrecenben

7.8. intézkedés: Debreceni barnamezős területek biztonságos és lakosságbarát megújítása A településeket napjainkban jellemző kihívások között említendő, hogy több helyen találhatóak a település központi részein leromlott állapotú barnamezős, pl. egykori ipari hasznosítású területek. Az intézkedés célja e területek rendezése, új közfunkcióval való ellátása, amely jelentősen erősítheti a település szervező erejét. Az intézkedés keretében kiemelten kezelendő az alulhasznosított, vagy használaton kívüli területek újbóli településszerkezetbe illesztése és e területek funkcióváltásának elősegítése környezetvédelmi szempontok figyelembe vételével. Az intézkedés keretében az alábbi komponensek tervezettek:

87

a, komponens: Tanulmány készítése a Debrecenben található Vágóhíd utca és környékének barnamezős területek hasznosításáról: A tanulmány a jogi és pénzügyi szempontok mellett, a környezeti hatásvizsgálatot és környezeti állapotfelmérést is magában foglalja (telekszerkezet, épületállomány megfelelőség, kármentesítés, közlekedési feltárás) b, komponens: Barnamezős területek rehabilitációja Debrecenben: Debrecen belterületén található barnamezős területek újbóli településszerkezetbe illesztése és e területek funkcióváltásának elősegítése, az érintett területek rehabilitációjával, környezetének fejlesztésével

7.9. intézkedés: Épített és természeti környezet- és természetvédelmi fejlesztések Debrecenben Debrecen fejlődésének, a népesség megtartásának elengedhetetlen feltétele azok funkcióinak bővítése, az élhető és egészséges családbarát települési környezet kialakítása. Ennek keretében szükséges olyan települési környezet létrehozása, amely vonzó és biztonságos a kisgyermekek és fiatalok számára, valamint közlekedési és környezet-egészségügyi szempontok alapján javítja a családok kényelemérzetét. A népesség megtartásához járulhat hozzá a települési funkciók bővítése, az élhető és egészséges családbarát környezet kialakítása, a településbiztonság feltételeinek megteremtése. A cél a közterületek újbóli településszerkezetbe illesztése, funkcióváltásának elősegítése Az intézkedés keretében a Debrecen belvárosának és a funkcióhiányos településrészek megújítása kerül támogatásra, ahol előtérbe kerülnek a családok számára vonzó és biztonságos feltételek megteremtése, és a klímaadaptációs szempontok. Az intézkedés keretében fenntartható köztér-rehabilitáció és közterület-felújítási fejlesztések valósulnak meg. A beavatkozások eredményeként vonzó települési környezet és infrastruktúra alakítható ki. A jobb és biztonságosabb települési környezet hozzájárul a településszerkezet javításához, megteremtődnek a helyi közösségi élet előfeltételei. Az intézkedés keretében kisléptékű környezetvédelmi infrastruktúra-fejlesztések valósulnak meg Debrecenben, amelyek kiegészítő jelleggel kapcsolód(hat)nak az ágazati fejlesztésekhez. Ennek keretében az intézkedés támogatja az infrastruktúra-fejlesztéseket a vízgazdálkodás, hulladékgazdálkodás területén. Az intézkedés keretében az alábbi komponensek tervezettek: a, komponens: Bika tömb megújítása b, komponens: A Belváros sétáló övezetének keleti és nyugati irányú kiterjesztése c, komponens: A Piac utca déli szakaszának forgalomcsillapított övezetté alakítása d, komponens: Bem tér rekonstrukciója e, komponens: Lakótelepek megújítása és fejlesztése Debrecenben f, komponens: Külső vásártér fejlesztése g, komponens: Belvárosi közpark építés h, komponens: Malompark Bevásárlóközpont melletti volt Ifjusági Park rehabilitációja és hasznosítása i, komponens: Árpád tér fejlesztése

88

j, komponens: Épület felújítási alap: Debrecen belvárosában található magántulajdonú ingatlanok városképhez illeszkedő felújításának támogatására alap létrehozása k, komponens: Városrehabilitációs programhoz kapcsolódva a városi kezelésű úthálózat rekonstrukciója, korszerűsítése, a város kezelésében lévő leromlott állapotú közutak burkolatának felújítása, balesetveszélyes vagy kis kapacitású csomópontok átépítése l, komponens: Városi csomópont korszerűsítés: Térszint alatti utak kiépítése m, komponens: Debrecen város belterületén lévő földutak szilárd burkolattal történő ellátása o, komponens: Debrecen, keleti városrész vízrendezése p, komponens: Hulladéklerakó megszüntetése (hatóság általi kötelezettség), valamint önkormányzati tulajdonú hulladéklerakó kialakítása, és földmedrű lerakók rekultiválása q, komponens: Szelektív hulladékgyűjtés feltételeinek javítása Debrecenben r, komponens: Zajvédő falak építése a 4. sz. főút belterületi szakaszain s, komponens: Nyugati kiskörút 3. szakaszának megépítése

7.10. intézkedés: Környezetbarát közlekedési rendszer továbbfejlesztése Debrecenben A klímaváltozás hatásainak mérséklésében az egyik legnagyobb kihívás a széndioxid-kibocsátás csökkentése. E folyamatban a különböző gazdasági ágazatok kibocsátás-csökkentése mellett az épületek energiahatékonyságának növelése is kiemelt jelentőséggel bír. Az energiahatékonysági beruházások, fejlesztések, korszerűsítések során ösztönözni kell a klímabarát és energiatakarékos építészeti megoldások, illetve lehetőség szerint a megújuló energia-források használatának alkalmazását. A közlekedés egyre nagyobb mértékben járul hozzá a CO2 kibocsátáshoz. Az intézkedés a jelenlegi közlekedési rendszerek fejlesztését, hatékonyabbá tételét, ezáltal az ágazat környezetbarátabbá válását támogatja. A kibocsátás csökkentésben jelentős lehetőségek vannak az üzemanyagok hatékonyságának javításában, a hibrid és elektromos motortechnológiákban, az alternatív tüzelőanyagok és meghajtó rendszerek alkalmazásában, azok egyre szélesebb körben való elterjedésében, továbbá az intelligens várostervezés fejlesztésében. A nem kötöttpályás városi és elővárosi közlekedés-fejlesztések mellett lényeges a kerékpárforgalmi hálózat és létesítmények, városi és elővárosi közúti közösségi közlekedés, gyalogos közlekedés és az üzleti infrastruktúra-elemek, önkormányzati utak, parkolóházak fejlesztését-megvalósítását célzó projektek támogatása. A tervezett komponensek hozzájárulnak a környezetbarát közlekedési rendszerek bevezetéséhez, a fenntartható városi mobilitás kialakításához, a munkaerő-piaci központok megközelíthetőségének, a munkaerő mobilitásának javításához, illetve mindezeken keresztül a CO2 csökkentést előmozdító alkalmazkodási folyamat támogatásához. A közösségi közlekedés fejlesztése terén kiemelt jelentőséggel bír a környezetbarát közlekedési módok elterjesztése, a közösségi közlekedés előnyben részesítését szolgáló beruházások, az utazási körülmények javítása. Az intézkedések közútfejlesztési projektek megvalósítását is célozzák, amelynek során ön-kormányzati utak fejlesztése válik lehetővé. 89

A fenntartható közösségi mobilitás fejlesztésének elősegítése érdekében a hivatásforgalmú kerékpárúthálózat és kerékpárforgalmi létesítmények, kerékpáros közösségi közlekedési rendszer fejlesztése, nem kötöttpályás városi és elővárosi közlekedés-fejlesztések (pl. városi és elővárosi közúti közösségi közlekedés, gyalogos közlekedés) valósulnak meg. A regionális kerékpárforgalmi hálózat fejlesztése terén szükséges a helyi, helyközi, hivatás-forgalmi és egyéb célú kerékpárutak építése és felújítása, a kerékpáros közlekedési infrastruktúra bővítése, a műszakilag és forgalomtechnikailag nem megfelelő kerékpárutak, balesetveszélyes góc-pontok korrekciója. Fontos fejlesztési célterület a nemzetközi és az országos kerékpárút-hálózatokhoz való csatlakozás biztosítása, a már meglévő elemek hálózatba szervezése környezetileg fenntartható módon. A közlekedési csomópontokban meg kell valósítani a kerékpártárolók, P+R parkolók és a tömegközlekedés kombinálását, illetve a kerékpár-kölcsönző hálózatok kiépítését. Az intézkedés keretében az alábbi komponensek tervezettek: a, komponens: Elektromos autó és kerékpártöltő állomás kiépítése Debrecen frekventált helyein b, komponens: Segner téri téregyüttes fejlesztése, Segner tér rendezése c, komponens: Debrecen belváros csúcsidei forgalomcsillapítása d, komponens: A lakótelepek közlekedési hálózatának fejlesztése e, komponens: Kerékpár kölcsönzés infrastrukturális feltételeinek kialakítása Debrecenben: Kerékpár kölcsönzési rendszer kialakítása Debrecenben (eszközbeszerzés, létesítmények építése) f, komponens: Debrecen-Józsa II. bekötés: g, komponens: Körforgalmak építése olyan nagy forgalmú városon belüli csomópontokban, ahol a forgalom dinamikájának növelése és/vagy a baleset megelőzési szempontok ezt indokolttá teszik h) komponens: Hivatásforgalmi kerékpárút fejlesztési program: A munkaerőpiaci központ megközelíthetősége javításának érdekében kerékpárút-hálózat fejlesztése (elsősorban az agglomerációs területek irányába, kertségi övezetek bekapcsolása a városi hálózatba); i) komponens: Turisztikai célú kerékpárút fejlesztési program: Debrecenből kerékpárút építése turisztikai attrakciókhoz. Chipkártyás kerékpár tárolók létesítése a főbb idegenforgalmi/turisztikai/közlekedési csomópontokban.

7.11. intézkedés: Önkormányzati tulajdonú ingatlanok energetikai fejlesztése Debrecenben Lényeges fejlesztési szükséglet a települési önkormányzati infrastrukturális létesítményekben, az önkormányzati tulajdonú, közfeladatokat ellátó intézményekben az energiahatékonyság és a megújuló energia támogatása. A beépített környezet számos hatékony, rövidtávon megvalósítható kibocsátás csökkentési lehetőséget kínál, mindenekelőtt az épületek energiateljesítményének javítása révén. A meglévő ingatlanok esetében támogatni szükséges az új követelményeknek való megfelelés folyamatát, az energiafogyasztás csökkentésére tett erőfeszítéseket, illetve meg kell teremteni a lehetőséget az alacsony CO2 kibocsátású villamos energia (pl.: hőszivattyúk és hőtárolós kályhák) alkalmazására és a megújuló energiaforrások (pl. napenergiával való fűtés, biogáz, biomassza) felé való elmozdulásra. A klímaváltozás hatásainak mérséklésében a legnagyobb kihívás a széndioxid-kibocsátás csökkentése, amelyben az épületek energiahatékonyságának növelése kiemelt jelentőségű. A középületek esetében az 90

energiahatékonysági beruházások, a támogatással megvalósuló fejlesztések, korszerűsítések során ösztönözni kell a klímabarát építészeti és az energiatakarékos fűtési, világítási megoldások és lehetőség szerint a megújuló energia-források használatának alkalmazását. Az intézkedés keretein belül megvalósítható az önkormányzati infrastruktúra, illetve épületállomány energia-hatékonyság központú rehabilitációja, ideértve egyebek között a villamos energiaszolgáltató rendszerek és a közvilágítás korszerűsítését, elavult kazánházak felújítását, illetve az épületek hőszigetelésének javítását. Az intézkedés az olyan energiaháztartás fejlesztésére irányuló kezdeményezéseket támogathatja, amelyek az önkormányzati infrastruktúra, illetve épületek energia felhasználásában, valamint az üvegházhatású gázok kibocsátásában jelentős megtakarítást eredményeznek. Mindezek megalapozása érdekében szükséges a megfelelő energiaellátási módszereket és technológiákat is tartalmazó, az alacsony CO2-kibocsátásra fókuszáló helyi integrált stratégiák kidolgozása, amelyek hozzájárulnak a koncentrálódó hatások csökkentéséhez. A klímaváltozás okozta hatások mérséklését segítik elő azon alacsony szén-dioxid-kibocsátást célzó stratégiák, amelyek a klímavédelmi és energiahatékonysági szempontokat helyezik előtérbe. Az intézkedés keretében az alábbi komponensek tervezettek: a, komponens: Régi Városháza rekonstrukciója - 2. ütem b, komponens: Zenede műemlék épületének felújítása és korszerűsítése c, komponens: Oktatási és nevelési intézmények energiatudatos komplex felújítása kiegészítve akadálymentesítéssel és megújuló energiaforrások felhasználásával d, komponens: Középiskolai kollégiumok felújítása, korszerűsítése e, komponens: Debrecen város lakott külterületeinek rehabilitációja (közvilágítás kiépítése) f, komponens: Városi közvilágítási hálózat korszerűsítése g, komponens: Városi intézmények energetikai korszerűsítése: Önkormányzati tulajdonú intézmények hőtechnikai adottságainak javítása, hőveszteségének csökkentése, épületgépészeti korszerűsítés, világítási rendszerek energiatakarékos átalakítása, megújuló energia felhasználással.

7.12. intézkedés: Egészségügyi intézmények fejlesztése Debrecenben Az egészségügyi alapellátó rendszer infrastrukturális fejlesztése az intézmények szolgáltatásainak és infrastrukturális feltételeinek korszerűsítését, a hozzáférés egyenlőtlenségeinek mérséklését célozza. Az egészségügyi alapellátás fejlesztésének fontosságát az adja, hogy ez a szint képes leginkább elvégezni az alapvető szűrővizsgálatokat és egészségügyi állapotfelméréseket. Az egészségügyi infrastrukturális fejlesztések a lakosság egészségben eltöltött életéveinek növekedését, a munkaképesség mielőbbi visszaállítását, valamint az erőforrások koncentrálásával a szolgáltatások költség-hatékonyságának és minőségének javítását segítik elő. Az intézkedés keretében tervezett komponens: a) Egészségügyi alapellátás korszerűsítése Debrecenben: Az egészségügyi alapellátáshoz használt önkormányzati tulajdonú ingatlanok felújítása, korszerűsítése, az épületek bejáratának akadálymentesítése. A gazdaságtalan, nem költséghatékony ingatlanok kiváltása érdekében új, korszerű, akár több szolgáltatást biztosító épületek kialakítása. 91

7.13. intézkedés: Debreceni közszolgáltatási és közigazgatási infrastruktúrafejlesztés A helyi közintézmények, közszolgáltatások integrált (összehangolt igazgatási és ellátási rendszerek), minőségi fejlesztése, megújítása, valamint a közigazgatási és közszolgáltatási rendszerek egyéb infrastrukturális fejlesztése elengedhetetlen az ügyfélbarát szolgáltatások nyújtásához és a belső munkafolyamatok hatékonyabb működtetéséhez. Támogatandó továbbá a meglévő, önkormányzati feladatellátást szolgáló intézmények akadálymentesítése, családbarát funkciók kialakítása. Az intézkedés keretében az alábbi komponensek tervezettek: a, komponens: Integrált közgyűjteményi rendszerek kialakítása Debrecenben: Méliusz Juhász Péter Könyvtár és együttműködő partnerintézményei városi szintű szolgáltatásfejlesztése (pl. QR kódok telepítése a városban), és az ehhez kapcsolódó infrastrukturális fejlesztése. b, komponens: A közterületek és intézmények elérhetőségének javítása a fogyatékkal élők számára: Középületek belső és külső, valamint közterületek akadálymentesítése

7.14. intézkedés: Szociális intézmények fejlesztése Debrecenben A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának fejlesztése feltétele annak, hogy a társadalmi kirekesztéssel leginkább veszélyeztetett csoportok helyzetének javítására irányuló programok végrehajtásához biztosított legyen a megfelelő szolgáltatási háttér, másrészről a foglalkoztatottsági szint növeléséhez csökkenthetők legyenek a családi terhek, és az életminőséget javító új szolgáltatások induljanak. Az önkormányzatok teljes körűen kötelesek a gyermekjóléti szolgáltatást és a gyermekek napközbeni ellátását, ezen túl az étkeztetést és házi segítségnyújtást, valamint az egyéb szociális szolgáltatásokhoz, különösen a családsegítéshez való hozzáférést biztosítani. A jogszabályok településnagysághoz kötötten írják elő a többi ellátási forma biztosítását: a települések 2000 fő fölött családsegítést, 3000 felett családsegítést és idősek nappali ellátását, 10 000 fő felett a fentieken túl egyéb nappali ellátást, valamint bölcsődét kötelesek működtetni. A 20 000 főnél nagyobb települések kötelesek gyermekek átmeneti otthonát, 30 000 fő felettiek családok átmeneti otthonát, illetve átmeneti ellátást nyújtó egyéb bentlakásos szociális intézményeket, 40 000 fő felettiek gyermekjóléti központokat, 50 000 fő felettiek utcai szociális munkát is biztosítani. A megyei jogú városok és megyei önkormányzatok kötelesek minden más, alapvetően tartós bentlakást nyújtó szociális szolgáltatás biztosítására. A szociális törvény nevesít mindezeken túl további szociális alapszolgáltatásokat is, mint például a jelző-rendszeres házi segítségnyújtás, a közösségi ellátások és a támogató szolgáltatás. Az intézkedés a kirekesztődés mérséklése érdekében támogatja a szolgáltatások kialakítását és a fenti ellátásokhoz és egyéb szociális alapellátásokhoz kapcsolódó szolgáltatások infrastrukturális feltételeinek fejlesztését. Az intézkedés keretében az alábbi komponensek tervezettek: a, komponens: Időskorúak gondozásának, otthoni ellátásának fejlesztése b, komponens: Gyermek- és családvédelmi intézmények fejlesztése, valamint a szociális alapszolgáltatások és gyermekjóléti alapellátásokhoz való hozzáférés javítása.

92

7.15. intézkedés: Kulturális intézmények fejlesztése Debrecenben a helyi identitástudat növelése érdekében A városrehabilitáció kiemelt területe, a közösségformálást erősítő terek, létesítmények fejlesztése az érintett lakosság szociális kohéziójának erősítése érdekében. Így a közművelődést szolgáló létesítmények átalakítása, megújítása, továbbfejlesztése és újabbak kialakítása szintén az intézkedés részét képezik. Az intézkedés keretében az alábbi komponens tervezett: a) Múzeumi negyed fejlesztése

7.16. intézkedés: Debreceni külterületi lakóövezetek fejlesztése Az intézkedés célja a városi válság területeken és/vagy leszakadással fenyegetett városrészeken koncentráltan megnyilvánuló problémák komplex módon való kezelése, az érintett városrészek meglévő funkcióinak figyelembevételével, újabb gazdasági, szociális és közösségi funkciók kialakításával. Az integrált szociális típusú rehabilitáció azokon a városrészeken valósítandó meg elsősorban, ahol a kedvezőtlen demográfiai helyzet, alacsony iskolázottság, alacsony gazdasági aktivitás, a tartós munkanélküliség magas szintje, a szegénység és kirekesztettség magas szintje, a nagyfokú kriminalitás és az erősen leromlott környezet ezt indokolja. A városrehabilitáció kiemelt területe, a közösségformálást erősítő terek, létesítmények fejlesztése az érintett lakosság szociális kohéziójának erősítése érdekében. Így a közművelődést szolgáló létesítmények, szabadidős létesítmények, közösségépítést szolgáló egyházi tulajdonú épületek infrastruktúrájának átalakítása, megújítása, továbbfejlesztése és újabbak kialakítása szintén az intézkedés részét képezik. Az élhető város(rész) központi részét képező közterek, közparkok, közterületi játszóterek, szabadtéri közösségi terek, városi zöldfelületek, gyalogos zónák, mind-mind a közösségépítés fontos helyszínei. Az intézkedés ezért magában foglalja ezek infrastrukturális fejlesztését és megújítását. A társadalmi és gazdasági folyamatok kedvezőtlen alakulása a helyi közösségek működését is negatívan befolyásolja. A közösségi aktivitás és a társadalmi felelősségvállalás szintje is csökken. A kedvezőtlen helyzetben lévő térségek lakosai között is veszélyeztetettnek mondhatóak a gyermekek és fiatalok, valamint a roma kisebbség tagjai. A gyermekek és fiatalok a helyi közösség jövőjét jelentik. Nem csak arról szükséges gondoskodni, hogy megfelelő iskolai képzésben és nevelésben részesüljenek, hanem arról is, hogy a helyi társadalom értékes tagjai váljanak, a bennük rejlő tehetséget és tudást megfelelő szinten kamatoztatva. A helyi szintű értékek megismerése és megismertetése minden térség saját érdeke. Elengedhetetlen, hogy hosszú évek elteltét követően ismét tudatos helyi (térségi és települési szintű) tervezés alapozza meg a várható fejlesztéseket. A megfelelően felépített térségi tervek megvalósítását kiegészítő akciókkal szükséges megerősíteni. Az intézkedés keretében az alábbi komponensek tervezettek: a, komponens: Debrecen külterületi lakóövezeteinek szociális célú városrehabilitációja b, komponens: Nagysándortelep - Vulkán telep szociális városrehabilitációja.

93

Az egyes intézkedések kedvezményezettjei és célcsoportja Később kerül meghatározásra. Intézkedés/ beavatkozás megnevezése


Célcsoport

7.1. intézkedés: Debreceni önkormányzati és magántulajdonú ipari park fejlesztés 7.2. intézkedés: Debreceni vizes élmény turizmussal kapcsolatos fejlesztések 7.3. intézkedés: Debrecen környéki helyi termékek piacrajutását segítő program 7.4. intézkedés: Debreceni nyílt innovációs laboratórium 7.5. intézkedés: Befektetés és beruházás ösztönzési program 7.6. intézkedés: Debreceni bölcsődei és óvodai ellátás feltételeinek javítása 7.7. intézkedés: A debreceni kulturált települési környezethez, a szabadidő eltöltéséhez és a mozgáshoz kapcsolódó területek kialakítása 7.8. intézkedés: Debreceni barnamezős területek biztonságos és lakosságbarát megújítása 7.9. intézkedés: Épített és természeti környezet- és természetvédelmi fejlesztések Debrecenben 7.10. intézkedés: Környezetbarát közlekedési rendszer továbbfejlesztése Debrecenben 7.11. intézkedés: Önkormányzati tulajdonú ingatlanok energetikai fejlesztése Debrecenben 7.12. intézkedés: Egészségügyi intézmények fejlesztése Debrecenben 7.13. intézkedés: Debreceni közszolgáltatási és közigazgatási infrastruktúrafejlesztés 7.14. intézkedés: Szociális intézmények fejlesztése Debrecenben 7.15. intézkedés: Kulturális intézmények fejlesztése Debrecenben a helyi identitástudat növelése érdekében 7.16. intézkedés: Debreceni külterületi lakóövezetek fejlesztése

Az egyes intézkedések ütemezési terve Később kerül meghatározásra.

94

Intézkedés címe

2014

2015

2016

2017

2018

2019

2020


95


Az egyes intézkedések megvalósításához szükséges források pénzügyi terve, mFt Később kerül meghatározásra. Intézkedés címe

Allokált forrás

2014

2015

2016

2017

2018

2019

2020


96

Intézkedés címe 7.1. intézkedés: Debreceni önkormányzati és magántulajdonú ipari park fejlesztés 7.2. intézkedés: Debreceni vizes élmény turizmussal kapcsolatos fejlesztések 7.3. intézkedés: Debrecen környéki helyi termékek piacrajutását segítő program 7.4. intézkedés: Debreceni nyílt innovációs laboratórium 7.5. intézkedés: Befektetés és beruházás ösztönzési program 7.6. intézkedés: Debreceni bölcsődei és óvodai ellátás feltételeinek javítása 7.7. intézkedés: A debreceni kulturált települési környezethez, a szabadidő eltöltéséhez és a mozgáshoz kapcsolódó területek kialakítása 7.8. intézkedés: Debreceni barnamezős területek biztonságos és lakosságbarát megújítása 7.9. intézkedés: Épített és természeti környezet- és természetvédelmi fejlesztések Debrecenben 7.10. intézkedés: Környezetbarát közlekedési rendszer továbbfejlesztése Debrecenben 7.11. intézkedés: Önkormányzati tulajdonú ingatlanok energetikai fejlesztése Debrecenben 7.12. intézkedés: Egészségügyi intézmények fejlesztése Debrecenben 7.13. intézkedés: Debreceni közszolgáltatási és közigazgatási infrastruktúrafejlesztés 7.14. intézkedés: Szociális intézmények fejlesztése Debrecenben 7.15. intézkedés: Kulturális intézmények fejlesztése Debrecenben a helyi identitástudat növelése érdekében 7.16. intézkedés: Debreceni külterületi lakóövezetek fejlesztése

































97

3.7.4. A végrehajtás módja és feltételrendszere, ellenőrzési rendszere A végrehajtás módja Intézkedés megnevezése 7.1. intézkedés: Debreceni önkormányzati és magántulajdonú ipari park fejlesztés 7.2. intézkedés: Debreceni vizes élmény turizmussal kapcsolatos fejlesztések 7.3. intézkedés: Debrecen környéki helyi termékek piacrajutását segítő program 7.4. intézkedés: Debreceni nyílt innovációs laboratórium 7.5. intézkedés: Befektetés és beruházás ösztönzési program 7.6. intézkedés: Debreceni bölcsődei és óvodai ellátás feltételeinek javítása 7.7. intézkedés: A debreceni kulturált települési környezethez, a szabadidő eltöltéséhez és a mozgáshoz kapcsolódó területek kialakítása 7.8. intézkedés: Debreceni barnamezős területek biztonságos és lakosságbarát megújítása 7.9. intézkedés: Épített és természeti környezet- és természetvédelmi fejlesztések Debrecenben 7.10. intézkedés: Környezetbarát közlekedési rendszer továbbfejlesztése Debrecenben 7.11. intézkedés: Önkormányzati tulajdonú ingatlanok energetikai fejlesztése Debrecenben 7.12. intézkedés: Egészségügyi intézmények fejlesztése Debrecenben 7.13. intézkedés: Debreceni közszolgáltatási és közigazgatási infrastruktúrafejlesztés 7.14. intézkedés: Szociális intézmények fejlesztése Debrecenben 7.15. intézkedés: Kulturális intézmények fejlesztése Debrecenben a helyi identitástudat növelése érdekében 7.16. intézkedés: Debreceni külterületi lakóövezetek fejlesztése

21 22


Támogatási forma megnevezése22 Vissza nem térítendő támogatás Vissza nem térítendő támogatás Vissza nem térítendő támogatás Vissza nem térítendő támogatás Vissza nem térítendő támogatás Vissza nem térítendő támogatás Vissza nem térítendő támogatás Vissza nem térítendő támogatás Vissza nem térítendő támogatás Vissza nem térítendő támogatás Vissza nem térítendő támogatás Vissza nem térítendő támogatás Vissza nem térítendő támogatás Vissza nem térítendő támogatás Vissza nem térítendő támogatás Vissza nem térítendő támogatás


98



3.7.5. Az eredményesség vizsgálata és értékelése A monitoring egy olyan figyelemmel kísérő, értékelő tevékenység, amely a közpolitikai programok eredményes, szabályszerű és hatékony megvalósítása érdekében történik. A monitoring feladata, hogy ellenőrizze a programok megvalósításának folyamatát és hatékonyságát, valamint az elért hatást a kitűzött célokhoz viszonyítsa. Az értékelés célja, hogy információt szolgáltasson arról, hogy az egyes intézkedések miként járultak hozzá a célok megvalósításához. A monitoring és értékelő tevékenységek egymást kiegészítve szolgáltatnak információt az intézkedések hatásáról és hatékonyságáról. Az indikátor olyan mutató, amely a komplex valóságról szóló információt (leggyakrabban a számszerűsítés eszközével) egyszerűsíti le. Az indikátor az elérni kívánt cél, mobilizált erőforrás, elért hatás, minőség vagy egy kontextus változó mérésére alkalmas. A monitoring és értékelési tevékenységhez szükséges indikátorokat a következő három főcsoportba lehet sorolni. Kontextus indikátorok, amelyek az ország többi megyéjéhez, az országos vagy az EU- átlaghoz képesti értéket jelent. Feladata, hogy mérje és leírja az adott megye erősségeit és gyengeségeit, információval szolgáljon a társadalmi és a gazdasági jellemzőről annak érdekében, hogy megértsük a többi megyéhez viszonyított állapotot. A kontextus indikátorok alkalmasak arra, hogy a megyei potenciálokat és kitörési pontokat azonosítani lehessen. Fontos különbség a kontextus és eredmény, teljesítmény indikátorok között, hogy az előbbi nem feltétlenül rendelhető stratégiai intézkedéshez. Output vagy teljesítmény indikátorok, amelyek a stratégia érdekében megvalósuló tevékenységek szempontjából fontosak. Az output indikátorok tehát az elvégzett tevékenységek "termékeit" veszik figyelembe. Ezek azonban nem a program tényleges céljai, hanem a stratégiában kitűzött célok megvalósulásának eszközei. Eredmény (outcome) indikátorok, a stratégiai intézkedéseinek azonnali közvetlen hatásaira vonatkoznak. Az egyes akcióknak a kívánt eredményhez képesti előrehaladását mérik. Az indikátorok megválasztásánál figyelembe kell venni megbízhatóságot és az adatok elérhetőségét. Az elérendő célok szempontjából olyan mutatók használata a célravezető, amelyek idősorosan rendelkezésre állnak, statisztikailag validálhatók és megfelelnek a nemzetközi módszertani útmutatásoknak. A jó indikátornak egységes és elfogadott az értelmezése, indokolt a felhasználása az adott intézkedés szempontjából, amelynek monitorozására törekszünk. A monitoring akkor tud igazán jól felhasználható infor99

mációt adni a programok sikerességéről, ha az indikátorok minél közvetlenebbül kapcsolódnak egyes intézkedésekhez. A monitoring és értékelés gyakorlati megvalósítása az indikátorok változásának éves jelentések formájában kiadott értelmezésén alapul. Az alábbiakban jelen prioritáshoz tartozó output és eredményindikátorok kerülnek bemutatásra.


Output indikátor

7.1. intézkedés: Debreceni önkormányzati és magántulajdonú ipari park fejlesztés

a, megvalósított beruházások száma (db) b, megőrzött és létrejött új munkahelyek száma (db) c, felújított és épített út, kerékpárút, járda hossza (m) a, megvalósított beruházások száma (db) b, képzett munkavállalkók száma (fő) c, megőrzött és új étrejött munkhelyek száma (db) a) A fejlesztések eredményeként támogatott helyi érdekű kis- és középvállalkozások száma, db b) A támogatott marketing attrakciók száma, db c) A helyi, térségi együttműködésekbe bevont vállalkozások száma, db d) Kialakított piacok száma, db e) Beszerzett tehergépjárművek száma, db f) Megvalósult beruházások száma, db g) A helyi, térségi együttműködésekbe bevont vállalkozások száma, db h) A megvalósult beruházás értéke, mFt a) A megvalósult beruházások száma, db

7.2. intézkedés: Debreceni vizes élmény turizmussal kapcsolatos fejlesztések 7.3. intézkedés: Debrecen környéki helyi termékek piacrajutását segítő program

7.4. intézkedés: Debreceni nyílt innovációs laboratórium 7.5. intézkedés: Befektetés és beruházás ösztönzési program

7.6. intézkedés: Debreceni bölcsődei és óvodai ellátás feltételeinek javítása

7.7. intézkedés: A debreceni kulturált települési környezethez, a szabadidő eltöltéséhez és a mozgáshoz kapcsolódó területek kialakítása

7.8. intézkedés: Debreceni barname-

Bázisérték

Célérték

a) A létrehozott térségi szintű befektetés- és beruházásösztönzéssel foglalkozó szervezetek száma b) Piacrajutási támogatásban részesült vállalkozások száma c) A támogatott helyi érdekű kis- és középvállalkozások száma d) Megvalósult beruházások száma, db e) A megvalósult beruházások értéke, mFt a) A megvalósult beruházások száma, db b) A beruházások eredményeként létrejött kapacitás-bővítés, fő c, akadálymentes intézmáények száma (db) a, létrehozott fejlesztési alapok száma (db) b) A megvalósult beruházások száma, db c, beruházás eredményeképpen létrejött zöldfelület nagysága (m2) d, felújított vagy épített út hossza (m) e, létrehozott új szolgáltatások száma (db) a, a megvalósult beruházások száma (db)

100

zős területek biztonságos és lakosságbarát megújítása 7.9. intézkedés: Épített és természeti környezet- és természetvédelmi fejlesztések Debrecenben

7.10. intézkedés: Környezetbarát közlekedési rendszer továbbfejlesztése Debrecenben

7.11. intézkedés: Önkormányzati tulajdonú ingatlanok energetikai fejlesztése Debrecenben 7.12. intézkedés: Egészségügyi intézmények fejlesztése Debrecenben 7.13. intézkedés: Debreceni közszolgáltatási és közigazgatási infrastruktúrafejlesztés 7.14. intézkedés: Szociális intézmények fejlesztése Debrecenben 7.15. intézkedés: Kulturális intézmények fejlesztése Debrecenben a helyi identitástudat növelése érdekében 7.16. intézkedés: Debreceni külterületi lakóövezetek fejlesztése

b, felújított vagy épített út és járda hossza (m) c, elkészült tanulmányok száma (db) a) Létrehozott vagy helyreállított nyitott terek (m2) b) A projektterületen szennyvízcsatornával ellátott lakóegységek száma (db) c) A projektterületen egyedi szennyvízkezeléssel ellátott lakóegységek száma (db) d) Épített/ felújított vízelvezető árkok, csatornák hossza (m) e) Megépített/felújított/bővített szennyvízhálózat hossza (m) f, Megépített kerékpárút hossza (m) g, Projektterületen szelektíven gyűjtött hulladék aránya (%) h, Megépített zajvédő falak hossza (m) a, megvalósult beruházások száma (db) b, beruházás eredményeképpen létrejött zöld terület nagysága (m2) c, felújított vagy épített út, kerékpárút, járda hossza (m) a, megalósult beruházások száma (db) b, hőszigetelt épületek széma (db) c, energiatakarékos közvilágítás száma (db) ) A megvalósult beruházások száma, db b) A beruházások eredményeként létrejött kapacitás-bővítés, fő a, elkészített tanulmányok száma (db) b, megvalósult beruházások száma (db) c, megvalósított szolgáltatások száma (db) a) A megvalósult beruházások száma, db b) A beruházások eredményeként létrejött kapacitás-bővítés, fő a) A megvalósult beruházások száma, db b, akadálymentes épületek száma (db) a, megvalósított beruházások száma (db) b, megépített közművek hossza (m) c, felújított és épített utak, járdák, kerékpárutak hossza (m) d, kialakíttott közösségi terek nagysága (m2)

Eredményességi kritériumok (eredményindikátor), számszerűsített mutatók Később kerül meghatározásra.

101



7.1. intézkedés: Debreceni önkormányzati és magántulajdonú ipari park fejlesztés

a) A fejlesztések keretében létrejött beruházás által teremtett új munkahelyek száma (teljes munkaidő-egyenérték, fő) b) A támogatott inkubátorházak, ipari, illetve tudományos technológiai parkok, ipari területek, valamint logisztikai központok által nyújtott szolgáltatásokat igénybevevő vállalkozások száma c) A fejlesztések által indukált beruházások értéke, mFt a) A látogatók számának növekedése a megyében b) A külföldi turisták számának növekedése a) A fejlesztések keretében létrejött piacokon működő vállalkozások által teremtett új munkahelyek száma (teljes munkaidőegyenérték, fő) a) A helyi érdekű kis- és középvállakozások által kezdeményezett fejlesztési projektek száma b) Kifejlesztett új termék / szolgáltatás / technológia / know-how a) A program eredményeként betelepült külföldi vállalkozások száma, db b) A program eredményeként betelepülést külföldi vállalkozások beruházásainak értéke, mFt c) A programban támogatott vállalkozások árbevétele, Ft a) A támogatott intézményekben bölcsődei, családi napközi ellátásban, vagy óvodai ellátásban részesülő gyermekek száma, fő a) Városi területeken létrehozott vagy helyreállított nyitott terek (m2) b) Támogatásból felújított tárgyi, építészeti, műemléki értékek száma (db)

7.2. intézkedés: Debreceni vizes élmény turizmussal kapcsolatos fejlesztések 7.3. intézkedés: Debrecen környéki helyi termékek piacrajutását segítő program 7.4. intézkedés: Debreceni nyílt innovációs laboratórium

7.5. intézkedés: Befektetés és beruházás ösztönzési program

7.6. intézkedés: Debreceni bölcsődei és óvodai ellátás feltételeinek javítása 7.7. intézkedés: A debreceni kulturált települési környezethez, a szabadidő eltöltéséhez és a mozgáshoz kapcsolódó területek kialakítása 7.8. intézkedés: Debreceni barnamezős területek biztonságos és lakosságbarát megújítása 7.9. intézkedés: Épített és természeti környezet- és természetvédelmi fejlesztések Debrecenben 7.10. intézkedés: Környezetbarát közlekedési rendszer továbbfejlesztése Debrecenben

7.11. intézkedés: Önkormányzati tulajdonú ingatlanok energetikai fejlesztése Debrecenben 7.12. intézkedés: Egészségügyi intéz-

Bázisérték

Célérték

a) A megújított területek mértéke, nm a) A támogatott létesítmények fejlesztése által érintett lakosok száma

a) Létrehozott új utak hossza, m b) Felújított utak hosszak, m c) Kiépített kerékpárutak hossza, m d) Környezetbarát közlekedéshez kapcsolódó beruházások száma, db d) Környezetbarát közlekedéshez kapcsolódó beruházások értéke, mFt a) A támogatott létesítmények fejlesztése által érintett lakosok száma a) A jobb minőségű közszolgáltatásokat

102

mények fejlesztése Debrecenben 7.13. intézkedés: Debreceni közszolgáltatási és közigazgatási infrastruktúrafejlesztés 7.14. intézkedés: Szociális intézmények fejlesztése Debrecenben

7.15. intézkedés: Kulturális intézmények fejlesztése Debrecenben a helyi identitástudat növelése érdekében 7.16. intézkedés: Debreceni külterületi lakóövezetek fejlesztése

igénybe vevő lakosság száma (fő) a) A jobb minőségű közszolgáltatásokat igénybe vevő lakosság száma (fő) a) A támogatott intézményekben ellátásban részesülők száma (fő) b) A támogatott intézményekben ellátásban részesülő gyermekek száma (fő) a) Minőségi fejlesztésen átesett közösségi és szabadidős terek és létesítmények fejlesztése által érintett lakosok száma (fő)

a) A fejlesztéssel érintett lakosok száma, fő



103

3.8.

8. prioritás: Élhető vidék – élhető települések

Kapcsolódás Európai Uniós tematikus célkitűzéshez és/vagy beruházási prioritáshoz A beavatkozások elsődlegesen a (9) társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem tematikus célkitűzéshez kapcsolódnak. A helyi gazdaság élénkítésével, közösségi részvétellel történő megerősítésével bővíthető a foglalkoztatás, önfoglalkoztatás, amely révén jövedelemhez juttathatók az emberek, így csökkenthető a szegénység. Emellett a beavatkozások hozzájárulnak a (8) foglalkoztatás bővítése és a munkaerő mobilitásának támogatása tematikus célhoz is. A prioritástengely a következő EU tematikus célkitűzéshez járul hozzá: (2) Az információs és kommunikációs technológiák hozzáférhetőségének, használatának és minőségének javítása (3) A kis- és középvállalkozások, a mezőgazdasági (az EMVA esetében), a halászati és akvakultúraágazat (az ETHA esetében) versenyképességének javítása (8) A foglalkoztatás előmozdítása és a munkaerő mobilitásának támogatása (9) A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem (10) Beruházások az oktatás, készségfejlesztés és élethosszig tartó tanulás területén. (11) Intézményi kapacitások növelése és hatékony közigazgatás

BERUHÁZÁSI PRIORITÁS – ESZA rendelet 3. cikk (1) a) i. munkaerő-piaci hozzáférés a munkakeresők és az inaktív személyek számára többek között helyi foglalkoztatási kezdeményezések és a munkavállalói mobilitás ösztönzése révén. BERUHÁZÁSI PRIORITÁS 1: 9 (b) a városi és falusi területek és az ott élő rászoruló közösségek fizikai rehabilitációjának és gazdasági és társadalmi fellendülésének támogatása (ERFA)

Kapcsolódó stratégiai és/vagy területi célok Stratégiai ágazati cél 1 (Á1): Az Alföld értékeire épülő fenntartható környezet Stratégiai ágazati cél 2 (Á2): Versenyképes gazdaság és egészséges élelmiszer Stratégiai ágazati cél 4 (Á4): Közösségi, szociális és társadalmi fejlesztések a leszakadó társadalmi csoportok esélyegyenlőségének és életminőségének javítására Stratégiai területi cél 2 (T2): Járásközpontok és járási szintű kisvárosok, mint a helyi közösségek együttműködéseinek centrumai Stratégiai területi cél 3 (T3): Kistelepülések, mint az élhető vidéki közösségek színterei


Bázis év 2013

Célérték (2022)

Az adat forrása


104


8.1. intézkedés: A szociális alapszolgáltatások és gyermekjóléti alapellátásokhoz, valamint óvodai ellátáshoz való hozzáférés javítása és a szolgáltatások minőségének javítása A gyermekvállalás miatt a munkaerőpiacot elhagyó nők kevesebb, mint felének van lehetősége arra, hogy visszatérjen korábbi munkáltatójához. A munkavállalás és a rugalmas munkavégzés egyik hátráltatója a leépült és kapacitáshiányos intézményrendszer (óvodák, bölcsődék), illetve a gyerekintézmények munkaidőtől eltérő nyitvatartási ideje. Az intézkedés fő célja, a munkába állást és a családokat segítő intézmények fejlesztése. Az intézkedés kiemelt célja a napközbeni kisgyermekellátás, különösen a bölcsődék, óvodák és családi napközik kapacitásának és infrastruktúrájának fejlesztése. Az intézkedés célja új beruházásokkal, fejlesztésekkel, bővítésekkel biztosítani a szolgáltatást azokon a településeken, ahol nincs bölcsőde, vagy kevés a bölcsődei, óvodai és családi napközi férőhely. Fontos cél továbbá a meglévő férőhelyek korszerűsítése is. A program keretében az alábbi komponensek támogatása tervezett: a) Bölcsődei kapacitásépítés támogatása (új bölcsődék építésével és a meglévők bővítésével): épületek korszerűsítése, eszközbeszerzés. A fejlesztés keretében lehetőség van az idegennyelvű kapacitásfejlesztésre is. b) Óvodai kapacitásbővítés támogatása (új óvodák építésével és a meglévők bővítésével): óvoda épületek korszerűsítése és kapacitás bővítése, eszközbeszerzés. A fejlesztés keretében lehetőség van az idegennyelvű kapacitás-fejlesztésre is. c) Új családi napközik kialakítása, meglévők korszerűsítése és működtetésének támogatása. A fejlesztés keretében lehetőség van az idegennyelvű kapacitás-fejlesztésre is.

8.2. intézkedés: Szegregált területek rehabilitációja A társadalmi integráció érdekében az intézkedés keretében tervezett beavatkozások a szegregált lakókörnyezet felszámolását, illetve az onnan kikerülő emberek életminőségének javítását (a lakhatási feltételek, a földrajzi mobilitás megoldásával együtt a munkaerő-piaci és a szociális helyzet javítását, valamint az egészségügyi, az oktatási, szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítását) célozzák. A beavatkozások hatására a leromlott városi területeken, sok esetben szegregátumokban, telepszerű lakókörnyezetben élők társadalmi és gazdasági kirekesztettségének megszüntetése érhető el. Cél a városok leromlott vagy leszakadással fenyegetett városrészeinek leromlását kiváltó társadalmifizikai-gazdasági folyamatok megállítása és megfordítása, a helyi hátrányos helyzetű lakosság életminőségének és esélyeinek javítása, az épített környezet minőségi átalakításával, új gazdasági, kulturális, szociális és közösségi funkciók kialakításával és a meglévő funkciók figyelembevételével. Az intézkedésen belül az alábbi komponensek támogatása tervezett: a) Lakófunkciók bővítése, azok komfortfokozatának emelése (szükség esetén lakások kiváltása), ezen belül a1) szükség esetén szociális bérlakások vásárlása és építése a2) eredetileg más funkciójú önkormányzati tulajdonú épületek átalakítása a3) életveszélyes lakhatási körülmények megszüntetése 105

b) A közösségformálást erősítő terek, létesítmények fejlesztése [közművelődést szolgáló létesítmények (könyvtárak, közösségi házak, kulturális központok), szabadidős létesítmények, közösségépítést szolgáló egyházi tulajdonú épületek infrastruktúrájának átalakítása, megújítása, továbbfejlesztése és újabbak kialakítása] c) Közterek, közparkok, közterületi játszóterek, szabadtéri közösségi terek, városi zöldfelületek, gyalogos zónák infrastrukturális fejlesztése és megújítása

8.3. intézkedés: Szemléletformáló közösségi programok megvalósítása Magyarországon a területi szinten is releváns társadalmi problémák közül az egyik legmeghatározóbb a népesség három évizede tartó, egyre nagyobb ütemű csökkenése. Míg egyes potentált települések és térségek az elmúlt években is képes volt lakosságának megőrzésére, gyarapítására, addig a megye településein a népesség fogyatkozik. A népességcsökkenés hátterében álló okok közül a természetes fogyás mellett területileg sokkal differenciáltabb módon jelenik meg a belföldi (és egyre gyakoribban a külföldre irányuló) vándorlás jelensége, többnyire érzékenyen reagálva a térségek gazdasági erejének változásaira. Az elvándorlás ennek megfelelően kiemelten veszélyezteti a gazdaságilag erőtlenebb térségeket: a munkahelyek minőségének és számának csökkenésével egyértelműen visszaesik egy térség népességvonzó és megtartó ereje is. Az elvándorlás a magasan kvalifikált lakosságot érinti elsősorban, ezáltal veszélyeztetve a helyben maradó lakosság pozícióit is. Az elvándorlás lassítása, a meglévő humán potenciálok megőrzése elemi érdeke egy-egy helyi közösségnek. A társadalmi és gazdasági folyamatok kedvezőtlen alakulása a helyi közösségek működését is negatívan befolyásolja. A közösségi aktivitás és a társadalmi felelősségvállalás szintje is csökken. A kedvezőtlen helyzetben lévő térségek lakosai között is veszélyeztetettnek mondhatóak a gyermekek és fiatalok, valamint a roma kisebbség tagjai. A gyermekek és fiatalok a helyi közösség jövőjét jelentik. Nem csak arról szükséges gondoskodni, hogy megfelelő iskolai képzésben és nevelésben részesüljenek, hanem arról is, hogy a helyi társadalom értékes tagjai váljanak, a bennük rejlő tehetséget és tudást megfelelő szinten kamatoztatva. A helyi szintű értékek megismerése és megismertetése minden térség saját érdeke. Elengedhetetlen, hogy hosszú évek elteltét követően ismét tudatos helyi (térségi és települési szintű) tervezés alapozza meg a várható fejlesztéseket. A megfelelően felépített térségi tervek megvalósítását kiegészítő akciókkal szükséges megerősíteni. Az intézkedés az alábbi komponenseket tervezi támogatni: a) a térségi szintű esélyteremtő programok lebonyolítása (ösztöndíjak, egyéni pályázatok, stb.) b) helyi gazdaságfejlesztési projektek megalapozása és közösségi integrálása c) tudatos térségi, helyi fogyasztás és vásárlás ösztönzése (kutatások, felmérések, fesztiválok, értékesítési akciók támogatása) d) marketing akciók és egyéb programok

8.4. intézkedés: Közösségi terek fejlesztése A városrehabilitáció kiemelt területe, a közösségformálást erősítő terek, létesítmények fejlesztése az érintett lakosság szociális kohéziójának erősítése érdekében. Így a közművelődést szolgáló létesítmények (könyvtárak, közösségi házak, kulturális központok), szabadidős létesítmények, közösségépítést szolgáló 106

egyházi tulajdonú épületek infrastruktúrájának átalakítása, megújítása, továbbfejlesztése és újabbak kialakítása szintén az intézkedés részét képezik. Az élhető város(rész) központi részét képező közterek, közparkok, közterületi játszóterek, szabadtéri közösségi terek, városi zöldfelületek, gyalogos zónák, mindmind a közösségépítés fontos helyszínei. Az intézkedés ezért magában foglalja ezek infrastrukturális fejlesztését és megújítását. Az intézkedés keretében a meggyengült közösségi kohézió erősítése érdekében a települések közösségi tereinek megújítása, fejlesztése, szükség esetén újak létrehozása támogatható. Az alábbi komponensek tervezettek az intézkedésen belül: a) múzeumok fejlesztése b) könyvtárak fejlesztése c) művelődési házak fejlesztése d) ifjúsági házak fejlesztése

8.5. intézkedés: Települési környezet integrált fejlesztése A települések fejlődésének, a népesség megtartásának elengedhetetlen feltétele azok funkcióinak bővítése, az élhető és egészséges családbarát települési környezet kialakítása. Ennek keretében szükséges olyan települési környezet létrehozása, amely vonzó és biztonságos a kis-gyermekek és fiatalok számára, valamint közlekedési és környezet-egészségügyi szempontok alapján javítja a kisgyermekeket nevelő családok kényelemérzetét. A népesség megtartásához járulhat hozzá a települési funkciók bővítése, az élhető és egészséges családbarát környezet kialakítása, a településbiztonság feltételeinek megteremtése. A cél a közterületek (elsősorban az alulhasznosított, vagy használaton kívüli területek) újbóli településszerkezetbe illesztése, funkcióváltásának elősegítése Az intézkedés keretében a településközpontok, funkcióhiányos településrészek megújítása kerül támogatásra, ahol előtérbe kerülnek a családok számára vonzó és biztonságos feltételek megteremtése, és a klímaadaptációs szempontok. Az intézkedés keretében fenntartható köztér-rehabilitáció és közterületfelújítási fejlesztések valósulnak meg. A beavatkozások eredményeként vonzó települési környezet és infrastruktúra alakítható ki. A jobb és biztonságosabb települési környezet hozzájárul a településszerkezet javításához, megteremtődnek a helyi közösségi élet előfeltételei. Az élhető település megteremtése, a városépítészet és az épített környezet minőségének fejlesztése az alábbi komponensek mentén tervezett: a) Közterek, parkok, játszóterek, közösségi terek, települési zöldfelületek felújítása, bővítése, kialakítása, minőségi utcabútorok elhelyezése b) Gyalogos zónák, sétálóutcák, forgalomcsillapított közlekedési övezetek kialakítása c) A szelektív hulladékgyűjtés infrastrukturális feltételeinek kiépítése, gyűjtőszigetek kialakítása, eszközbeszerzés d) A település életében meghatározó, köztulajdonban lévő tárgyi, építészeti, műemléki értékek értékmegőrző felújítása, fejlesztése, (új) funkcióval történő felruházása, a műemlékhez méltó épített környezet kialakítása, történeti parkok, kertek felújítása 107

8.6. intézkedés: Közigazgatási fejlesztések A prioritástengely keretében nyújtott támogatások egyik célja a társadalmi integrációt elősegítő szolgáltatások infrastrukturális feltételeinek megteremtése, a helyi szinten elérhető szolgáltatások fejlesztése és bővítése. A helyi, önkormányzati közszolgáltatások és a közigazgatás infrastruktúrájának – épületeinek, eszközállományának – fejlesztése során alapelv, hogy a beavatkozások a szolgáltatások hozzáférhetőségének és azok minőségének javítását kell, hogy szolgálják. Jelen intézkedés az önkormányzatok számára kötelezően előírt közszolgáltatások infrastruktúrájának a fejlesztését segíti elő, ideértve az akadálymentesítést, családbarát funkciók kialakítását is.

Az egyes intézkedések kedvezményezettjei és célcsoportja Intézkedés/ beavatkozás megnevezése


Célcsoport

8.1. A szociális alapszolgáltatások és gyermekjóléti alapellátásokhoz, valamint óvodai ellátáshoz való hozzáférés javítása és a szolgáltatások minőségének javítása

A fenntartó települési önkormányzatok, kisebbségi önkormányzatok, illetve ezek társulásai; a szociális és gyermekjóléti intézmények, non-profit szervezetek, egyházak, civil szervezetek, napközbeni ellátást nyújtó intézmények, magánszemélyek (családi napközi esetében). Települési önkormányzatok

Az egyes közszolgáltatási (szociális és gyermekjóléti alapellátás és óvodai ellátás) funkciók igénybevételével érintett lakosság.

Vállalkozások, gazdálkodó szervek, felnőtt-képzési intézmények, non-profit szervezetek, helyi önkormányzatok, érdekképviseleti szervek. Települési önkormányzatok

Vállalkozások, gazdálkodó szervek, felnőtt-képzési intézmények, non-profit szervezetek, helyi önkormányzatok, érdekképviseleti szervek. Települési önkormányzatok

A települési önkormányzatok, kisebbségi önkormányzatok, illetve ezek társulásai; magán- és önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok A közszolgáltatásokat igénybe vevő lakosság.

A települési önkormányzatok, kisebbségi önkormányzatok, illetve ezek társulásai; magán- és önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok A közszolgáltatásokat igénybe vevő lakosság.

8.2. intézkedés: Szegregált területek rehabilitációja 8.3. intézkedés: Szemléletformáló közösségi programok megvalósítása

8.4. intézkedés: Közösségi terek fejlesztése 8.5. intézkedés: Települési környezet integrált fejlesztése

8.6. intézkedés: Közigazgatási fejlesztések

Az egyes intézkedések ütemezési terve Intézkedés címe 2014

2015

2016

Települési önkormányzatok

2017

2018

2019

2020

8.1. A szociális alapszolgáltatások és gyermekjóléti alapellátásokhoz, valamint óvodai ellátáshoz való hozzáférés javítása és a szolgáltatások minőségének javítása 8.2. intézkedés: Szegregált területek rehabilitációja 8.3. intézkedés: Szemléletformáló közösségi programok megvalósítása

108

8.4. intézkedés: Közösségi terek fejlesztése 8.5. intézkedés: Települési környezet integrált fejlesztése 8.6. intézkedés: Közigazgatási fejlesztések


Az egyes intézkedések megvalósításához szükséges források pénzügyi terve, mFt Intézkedés címe Allokált 2014 2015 2016 2017 2018 23 forrás

2019

202 0

8.1. A szociális alapszolgáltatások és gyermekjóléti alapellátásokhoz, valamint óvodai ellátáshoz való hozzáférés javítása és a szolgáltatások minőségének javítása 8.2. intézkedés: Szegregált területek rehabilitációja 8.3. intézkedés: Szemléletformáló közösségi programok megvalósítása 8.4. intézkedés: Közösségi terek fejlesztése 8.5. intézkedés: Települési környezet integrált fejlesztése 8.6. intézkedés: Közigazgatási fejlesztések

Intézkedés címe 8.1. A szociális alapszolgáltatások és gyermekjóléti alapellátásokhoz, valamint óvodai ellátáshoz való hozzáférés javítása és a szolgáltatások minőségének javítása 8.2. intézkedés: Szegregált területek rehabilitációja 8.3. intézkedés: Szemléletformáló közösségi programok megvalósítása 8.4. intézkedés: Közösségi terek fejlesztése 8.5. intézkedés: Települési környezet integrált fejlesztése 8.6. intézkedés: Közigazgatási fejlesztések

23 23













A keret terhére tervezett intézkedések esetében a forrás később kerül allokálásra.

109

3.8.3. A végrehajtás módja és feltételrendszere, ellenőrzési rendszere A végrehajtás módja Intézkedés megnevezése


8.1. A szociális alapszolgáltatások és gyermekjóléti alapellátásokhoz, valamint óvodai ellátáshoz való hozzáférés javítása és a szolgáltatások minőségének javítása 8.2. intézkedés: Szegregált területek rehabilitációja


8.3. intézkedés: Szemléletformáló közösségi programok megvalósítása


8.4. intézkedés: Közösségi terek fejlesztése


8.5. intézkedés: Települési környezet integrált fejlesztése






Vissza nem térítendő támogatás Vissza nem térítendő támogatás Vissza nem térítendő támogatás Vissza nem térítendő támogatás Vissza nem térítendő támogatás



3.8.4. Az eredményesség vizsgálata és értékelése A monitoring egy olyan figyelemmel kísérő, értékelő tevékenység, amely a közpolitikai programok eredményes, szabályszerű és hatékony megvalósítása érdekében történik. A monitoring feladata, hogy ellenőrizze a programok megvalósításának folyamatát és hatékonyságát, valamint az elért hatást a kitűzött célokhoz viszonyítsa. Az értékelés célja, hogy információt szolgáltasson arról, hogy az egyes intézkedések miként járultak hozzá a célok megvalósításához. A monitoring és értékelő tevékenységek egymást kiegészítve szolgáltatnak információt az intézkedések hatásáról és hatékonyságáról.

24 25


110

Az indikátor olyan mutató, amely a komplex valóságról szóló információt (leggyakrabban a számszerűsítés eszközével) egyszerűsíti le. Az indikátor az elérni kívánt cél, mobilizált erőforrás, elért hatás, minőség vagy egy kontextus változó mérésére alkalmas. A monitoring és értékelési tevékenységhez szükséges indikátorokat a következő három főcsoportba lehet sorolni. Kontextus indikátorok, amelyek az ország többi megyéjéhez, az országos vagy az EU- átlaghoz képesti értéket jelent. Feladata, hogy mérje és leírja az adott megye erősségeit és gyengeségeit, információval szolgáljon a társadalmi és a gazdasági jellemzőről annak érdekében, hogy megértsük a többi megyéhez viszonyított állapotot. A kontextus indikátorok alkalmasak arra, hogy a megyei potenciálokat és kitörési pontokat azonosítani lehessen. Fontos különbség a kontextus és eredmény, teljesítmény indikátorok között, hogy az előbbi nem feltétlenül rendelhető stratégiai intézkedéshez. Output vagy teljesítmény indikátorok, amelyek a stratégia érdekében megvalósuló tevékenységek szempontjából fontosak. Az output indikátorok tehát az elvégzett tevékenységek "termékeit" veszik figyelembe. Ezek azonban nem a program tényleges céljai, hanem a stratégiában kitűzött célok megvalósulásának eszközei. Eredmény (outcome) indikátorok, a stratégiai intézkedéseinek azonnali közvetlen hatásaira vonatkoznak. Az egyes akcióknak a kívánt eredményhez képesti előrehaladását mérik. Az indikátorok megválasztásánál figyelembe kell venni megbízhatóságot és az adatok elérhetőségét. Az elérendő célok szempontjából olyan mutatók használata a célravezető, amelyek idősorosan rendelkezésre állnak, statisztikailag validálhatók és megfelelnek a nemzetközi módszertani útmutatásoknak. A jó indikátornak egységes és elfogadott az értelmezése, indokolt a felhasználása az adott intézkedés szempontjából, amelynek monitorozására törekszünk. A monitoring akkor tud igazán jól felhasználható információt adni a programok sikerességéről, ha az indikátorok minél közvetlenebbül kapcsolódnak egyes intézkedésekhez. A monitoring és értékelés gyakorlati megvalósítása az indikátorok változásának éves jelentések formájában kiadott értelmezésén alapul. Az alábbiakban jelen prioritáshoz tartozó output és eredményindikátorok kerülnek bemutatásra.


Output indikátor

8.1. A szociális alapszolgáltatások és gyermekjóléti alapellátásokhoz, valamint óvodai ellátáshoz való hozzáférés javítása és a szolgáltatások minőségének javítása 8.2. intézkedés: Szegregált területek rehabilitációja

a) A megvalósult beruházások száma, db b) A beruházások eredményeként létrejött kapacitás-bővítés, fő

8.3. intézkedés: Szemléletformáló közösségi programok megvalósítása

Bázisérték

Célérték

a) Szociális városrehabilitációs programmal érintett településen élő lakosok száma (fő) b) Támogatással felújított vagy újonnan épített, közszolgáltatást nyújtó intézmények száma (db) c) Helyreállított lakóingatlanok városi területeken (m2) a) A szociális partnerek vagy nem kormányzati szervezetek által végre-hajtott projektek száma (db)

111

8.4. intézkedés: Közösségi terek fejlesztése 8.5. intézkedés: Települési környezet integrált fejlesztése


b) A támogatott vállalkozások száma (db) c) A támogatott megyei és helyi kiemelt foglalkoztatási programok száma (db) a) Támogatással felújított vagy újonnan épített, közszolgáltatást nyújtó intézmények száma a) Városi területeken létrehozott vagy helyreállított nyitott terek (m2) b) Városrehabilitációs beavatkozások által érintett terület nagysága (a fejlesztéssel érintett terület nagysága) (m2) c) Támogatásból felújított tárgyi, építészeti, műemléki értékek száma (db) d) A fejlesztés nyomán megerősített funkciók száma (db) e) Új funkciók betelepedése (db) Támogatással felújított vagy újonnan épített, közszolgáltatást nyújtó intézmények száma (db)

Eredményességi kritériumok (eredményindikátor), számszerűsített mutatók Intézkedés/ beavatkozás megnevezése


8.1. A szociális alapszolgáltatások és gyermekjóléti alapellátásokhoz, valamint óvodai ellátáshoz való hozzáférés javítása és a szolgáltatások minőségének javítása 8.2. intézkedés: Szegregált területek rehabilitációja 8.3. intézkedés: Szemléletformáló közösségi programok megvalósítása 8.4. intézkedés: Közösségi terek fejlesztése

a) A támogatott intézményekben bölcsődei, családi napközi ellátásban, vagy óvodai ellátásban részesülő gyermekek száma, fő

8.5. intézkedés: Települési környezet integrált fejlesztése 8.6. intézkedés: Közigazgatási fejlesztések

Bázisérték

Célérték

a) Minőségi fejlesztésen átesett közösségi és szabadidős terek és létesítmények fejlesztése által érintett lakosok száma (fő)

a) A jobb minőségű közszolgáltatásokat igénybe vevő lakosság száma (fő)



112

Hajdú-Bihar Megye Operatív Programja TERVEZET

Recommend Documents