Gyerekesély történetek és szakmai dilemmák. Valósítsuk meg!

Gyerekesély történetek és szakmai dilemmák

Valósítsuk meg!

Kötetünkben olyan írásokat gyűjtöttünk össze, amelyek jól érthető módon szólnak a Gyerekesély projektek megvalósításának hétköznapjairól. Az első részben a Biztos Kezdet Gyerekházak, olykor megható, mégis reális érzelmekkel telt tapasztalatait illusztráljuk. Ezek a gyerekházak a Gyerekesély projekt „első fecskéi”. Jelenleg már több éves működési tapasztalattal rendelkeznek, így lehetővé vált emberi történetek, élethelyzetek folyamatának követése. A Biztos Kezdet Gyerekház működésének kistérségi kiterjesztését megvalósító pályázati programok működése csupán egy évre tekint vissza. Mi a színes történetek alapja? A megfelelő szakmai gondolkodásmód. Ebből adunk ízelítőt most Önöknek a második fejezetben. Kérem az olvasót, kötetünket, mint ötlettárat forgassa, szerkesztők és kollégái nagy szívvel –lélekkel állítottak össze. Szerkesztők: szakértők és mentorok

2

amelyet

a

Tartalomjegyzék: Az első lépések...............................................................................................4 Útban a fény felé….......................................................................................10 Egészségvédelmi hét a katymári Gyerekházban.........................................14 Patapoklosi Biztos Kezdet Gyerekház...........................................................17 Távolságok....................................................................................................19 Kirándulás a bajai Játszóházba.....................................................................22 A katymári Gyerekházban............................................................................24 Ezt már szeretem!........................................................................................28 Születésnap a Gyerekházban.......................................................................32 Egy projektmenedzser naplója /részlet/.......................................................35 Settlement jellegű szolgáltatások közösségi házakhoz kapcsolva...............39 Folyamatkövetés/tevékenység hatásvizsgálata...........................................44 A Hevesi kistérségben megvalósuló korrepetálási tevékenység hatásvizsgálata.............................................................................................46 Pályaorientáció.............................................................................................64 Napközi Mekényesben..................................................................................66 Iskolai szociális munka bevezetése..............................................................69 Az iskolai szociális munka a kistérségi Gyerekesély programokban............72 Oktatási kerekasztal.....................................................................................79 A kistérség foglalkoztatási helyzetének javítása..........................................83 Műveljük kertjeinket!....................................................................................86 IT pontok.......................................................................................................88 Játék és könyvkölcsönzés az óvodákban......................................................89 Szülők klubja a kisvaszari óvodában............................................................92 Apagyi kézműves ház...................................................................................95

3

Az első lépések "Milyen szegény és sivár volna világunk a gyomnövények nélkül, melyek dacolnak a korlátolt emberi elme rendről való elképzelésével, és új lehetőségek felismerésére serkentenek bennünket! Ki tudja, mekkora erőt merítünk egy gyermekláncfű látványából, mely felüti ragyogó sárga virágú fejét egy nyomorú repedésből, és a viszontagságok ellenére is ott virít. Amikor gyomnövényt látok, mely a legnehezebb körülmények között is megkapaszkodik, arra gondolok, hogy talán egy kicsivel én is többre vagyok képes." /Kay Hangaard/ Naponta megtapasztaljuk, hogy a gyerekek között óriási különbségek mutatkoznak. A másság tükröződik a képességekben, a neveltségi szintben, minden egyes gyermek más-más fejlettségi fokon álló egyéniség. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek nevelése-oktatása, integrációja sokszor igazi szakmai kihívást jelent. Az elmúlt évtizedek kutatásai rámutatnak: a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek sajátos, egyéni bánásmódot kívánó fejlesztési igénye mögött döntő többségében nem értelmi fogyatékosság áll. Hanem amikor a mérések eredményei az alacsonyabb képesség és IQ mutatókat tükrözik, akkor a háttérben a hátrányos szociokulturális vagy ingerszegény környezet tényezőiből adódó elmaradást kell meglátnunk.

Bemeneti mérések, helyzetelemzés A Dömsödön lévő gazdasági és kulturális okokból, etnikailag szegregált, hátrányos szempontból speciálisnak mondható

4

kulcsfontosságú településrész a Tókert. Itt a következő adottságok a meghatározóak: o o o o o

o o o o o o o o

alacsony iskolázottság (60%), 5 év alatti gyermekek óvodai nevelésben való hiánya (50%), magas munkanélküliségi értékek, (50% feletti), roma népesség magas aránya, leromlott állapotú, alacsony komfortfokozatú lakások, (viskók, szociálpolitikai segélyből összetákolt házak, mellékhelyiségek nélkül), eltartottak magas aránya, rossz egészségügyi állapot, (asztma, allergiás megbetegedések), szociális segélyezettek magas aránya, (50%), a szegregátum erősödik, az ott lakók térben és társadalmilag távolabb kerülnek más társadalmi rétegektől, nincs mintaként szolgáló referenciacsoport, ritka társadalmi érintkezések ezek a családok

A Tókertben az információáramlás csak személyes úton jöhet létre (családlátogatás), amíg a település többi részeire az információ eljut szórólap, plakát, média útján is. A szakmai partnerek által közvetített információ nem bizonyult elég hatékonynak, mert nem alakul ki érzelmi kapcsolat a családokkal. Ezek a családok a településen élőkkel csupán napi max. félórát érintkeznek, amikor a gyerekeket iskolába, óvodába viszik, illetve bevásárlásaik során.

Térbeli szükségletek a kapcsolatfelvétel során Nyilvános zóna (360 cm fölött) – ez az a távolság, amely a jellemző, ha egy embercsoporthoz/embercsoporttal beszélünk: Gyerekház megnyitó ünnepség. A szegregátumban élő emberek jobbára csak a nyilvános zónára jellemző távolságból vesznek részt 5

a közösség életében (pl. évnyitó, évzáró, esetleges közösségi programokon mint néző.) Társadalmi zóna (120-360 cm között) – ez az a távolság, amely elválaszt bennünket idegenektől, ismeretlenektől és mindazoktól, akiket nem ismerünk elég jól. Első családlátogatás/ Kérdőívek kitöltése, ekkor ismerkedünk meg a családokkal, gyerekekkel. Személyes zóna (45-120 cm között) – körülbelül ez az a távolság, amely elválaszt minket embertársainktól a mindennapi tevékenységek ellátásában, munkahelyünkön vagy akár egy baráti összejövetelen. Második családlátogatás lakásban/kertben, amikor már játszunk a gyerekekkel, bizalmasabbak irántunk, beavatnak életükbe. Intim zóna (0-45 cm között) – az összes zónatávolság közül, vitathatatlanul ez a legfontosabb, ezt saját tulajdonunknak tekintjük és csak azoknak a közelálló barátoknak, családtagoknak adunk belépési engedélyt, akik érzelmileg közel állnak hozzánk. Ez a zónatávolság még felosztható, mivel létezik egy szoros intim zóna is, amely legfeljebb 15 cm-ig terjed az emberi testtől és ez csakis és kizárólagosan fizikai érintkezés során érhető el. Rendszeres gyerekház-látogatás után, amikor ezek a családok a gyerekház közösségének aktív tagjává válnak, akkor értük el ezt a zónát. Ez nagy áttörés az ők életükben, de a gyerekház munkatársak életében is. A családok bevonására közvélemény kutatást végeztünk. Ezzel a stratégiával érdekeltté, sőt közreműködővé tehettük őket. Első lépésünk az empowerment filozófiája által a szülők bevonása a programok tervezésébe és megvalósításába. A felmérések a halmozottan hátrányos helyzetű, szegregátumban élő családok esetében többek között kiterjednek a kumulatív rizikótényezők vizsgálatára is: - szülők iskolázottsága 6

- jövedelme - lakáskörülményei Megvizsgáltuk, hogy hogyan élnek a családok. A mérési eredmények értékelésekor az egyes területeken nem csak a fejlesztést igénylő elemeket emeltük ki, hanem a gyerekek és szüleik személyiségében meglévő erősségeket is, melyekre fejlesztő munkánk során építhetünk. Mindenkiben van értékes, jó tulajdonság, melynek gondozásával hatékonyabbá tehetjük a személyiség más területeinek fejlesztését is. Hogy a családokról teljesebb, hitelesebb képet kaphassunk, felkerestük őket otthonukban, beszélgettünk a szülőkkel, ismerkedtünk családi hátterükkel, közvetlen környezetével. Igyekeztünk a szülőket partnerként megnyerni a gyerekházban történő fejlesztésekhez, ismertettük szándékainkat, kerestünk és fogalmaztunk meg velük közös célokat. Ezzel a szülő és gyermek számára is elfogadottabbá válik a közös gyerekházi tevékenység, mi pedig hatékonyabban végezhetjük munkánkat. Hogyan történt ez a gyakorlatban? Interkulturális megközelítésből: úgy léptünk be szerény otthonukba, mint saját otthonunkba. Lehúztuk a cipőnket, megköszöntük, hogy hellyel kínáltak. Elfogadtuk a kávét. Az egyik családnál az apuka megkérdezte, hogy dohányzunk-e? Mi bevallottuk, hogy szoktunk, erre cigarettával kínált, és azt mondta, megtiszteljük, ha bent a nappalijában elszívunk vele egy cigit. Igaz, hogy csak fúrt kútról hozott hideg vízzel kínálhattak meg, de örömmel elfogadtuk. Egy másik családnál éppen fürdőszoba építés volt folyamatban, szabadkoztak a felfordulásért, de itt is kávéval kínáltak. Elmondtuk, hogy Gyerekházat fogunk létrehozni, korai fejlesztés lehetősége, sok új játék, közösségi programok várják majd őket. Mindenkinek az igénye számít, a hozzászólása, éppen ezért töltsenek ki egy általunk készített kérdőívet. A legtöbb szavazatot elért tevékenység kerül majd be a mindennapjainkba. Várjuk a kreatív anyukákat, apukákat. És perceken belül azonosultak a programmal, éreztük, hogy elfogadtak.

7

(Ennek az elfogadásnak előzménye is volt: azt tudták, hogy pszichológus vagyok, de inkább úgy azonosítottak, mint xy feleségét. Nagyon sokan, a Tókert 50% alkalmi munkásként dolgozik egy helyi vállalkozónál a férjem irányítása alatt. Még itt a zárójelben megemlíteném, hogy éjszaka a férjem vitte fel az egyik apukát a szülészetre, mert időközben megszületett a kisfia, és nem bírt várni reggelig. Bátran felhívták éjszaka, mert tudták, hogy segít. Annyit azért tapasztaltam, hogy a roma ember nem felejt.) De szívszorító állapotok is fogadtak: egy 4 gyermekes anyuka egy kis közműellátás nélküli viskóban tengeti mindennapjait, a férje éppen a börtönbüntetését tölti. Vonakodva, de inkább ijedten néztek végig rajtunk, csak akkor oldódtak fel némiképp, amikor mondtuk, hogy a gyerekházból jöttünk, azt hitték a gyámügyesek jönnek elvinni a gyerekeiket. A kisgyerek koszos kis markában főtt krumpli volt, félig pucéran motorozott. Megkérdeztem, hogy lefényképezhetem? De az anyuka nem engedte, azt mondta, majd, ha tiszta lesz és fel lesz öltöztetve. Mire három családot végiglátogattunk, és kiértünk az utcára az egyik apuka őrt állt az autómnál, és szólt, hogy álljak az árnyékba. Ekkor már néhány család összeverődött, és szinte versenyeztek, kihez menjünk be előbb. Így kiválasztottunk egy árnyékos helyet, körbeguggoltunk, és mindenki egyszerre kérdezett, nem győztünk válaszolni. A kérdőívek kitöltésénél viszont hamar kiderült, hogy mire van igényük. Hiszen nem sokan tudnak írni, olvasni. Legtöbbjüknek 4-6 osztálya van csak. A gyerekek asztmásak a rossz lakáskörülmények miatt. Van közöttük fogyatékkal élő is (1 éves korában a kisfiú egy nagyon ritka betegség miatt kórházba került, és rejtélyes módon eltört a lába. Így adták ki a kórházból. A helyi gyerek doktornőnek köszönhetően egy másik kórházban gipszbe tették, de azóta sem tud járni.) Ezt a kisfiút a nagymama neveli, nagyon örült a korai fejlesztés lehetőségének. Minden héten pontosan megjelenik a kiírt fejlesztésekre. ( Másnap már úgy fogadott a többi család, hogy gyertek gyerekek, itt vannak az óvónénik! )

8

A kérdőívben a legtöbb szavazatot a fodrász program kapta. Heti egy alkalommal fodrász jön a gyerekházba. Mint kiderült, a fodrászok nem tudják vállalni őket, sok a munkájuk. …… És örültek a továbbképzésnek, a végén mindennek…………………. Nem véletlen ez e sok pontozás! Hagy némi elgondolkodásnak helyet. Megígérték, hogy jönni fognak, és jöttek is. Naponta 10-20 gyerek. De a viharos idő kissé gátat szabott. A Tókertben 2011. július óta (folyamatos rendőri jelenlét mellett) családok közötti összetűzések miatt a gyerekházat látogató családok száma hullámzó. Minden hónap 7-9 között a postást várják a családi pótlékkal. Ezeken a napokon nem jönnek. De megértjük őket. Ezután a postán látom őket, csomagolják a dobozokat, csomagot tesznek fel a börtönbe. És kérdik, hogy mikor lesznek kész a képek, mert ”beszélőre” vinnék. A gyerekek azért sírnak, hogy hozza őket anya, mert szeretik az Angi nénit és a Márti nénit. Nekem személy szerint nem nehéz azonosulni velük, belehelyezni magam a szemléletmódjukba, értékrendjükbe, mert én is éltem kisebbségben. Tudom mit jelent. Milyen áldozatok árán sikerült továbbtanulnom. Ezt nekik is elmeséltem. Sok mindent próbálok saját példámon keresztül megértetni velük.

9

Útban a fény felé… Esős tavaszi nap volt, amikor először találkoztunk Ádámmal és Zsókával. Ádi hamarosan 2 éves lesz, Zsókának még több van a 20 –ig. Mindketten bizalmatlanok, de Zsóka ezt folyamatos mosollyal leplezi. Ádi kimutatja anyja érzéseit is – eltol, elfordul, rúg. Mindezt édesanyja öléből teszi. A házhoz sikamlós, sáros út vezet, alig találok néhány fűcsomót, amiken átugrálhatok. A kaput madzag tartja, csengőként a kutyák szolgálnak. Zsóka tisztelettudóan behív az apró, girbe- gurba házba. Dohányfüstös szobába érkezünk, melynek kevés, szegényes bútorzata pedáns rendben van tartva. Játék sehol, de a legreklámozottabb gyerekfürdető és babáknak hirdetett öblítő a polcról jelzi, hogy gondosságra törekvő anyával hozott össze az élet. A szoba sötét, vastag függöny zárja ki a napfényt, csak a TV vibráló fénye ad némi világosságot. Zsóka visszaül a TV előtti fotelbe Ádit szorosan ölelve és székkel kínál. Négyen beszélgetünk: Zsóka, Ádi, a Tv és én. Zsóka kedvesen, finoman érinti gyermekét, mosolyogva beszél Róla, egyben vannak. Pont olyan dolgokban tud gondoskodni Ádiról, mint magáról: eteti, ölelgeti, füröszti és mese TV-t néznek. Nem járnak ki a házból- Ádi nem olyan mint a többiek. Anyja ölében él, néha a TV fotelben. Nem beszél, nem jár, nem kommunikál és nem lát jól. A védőnővel előzetesen egyeztetve mindketten arra buzdítjuk Zsókát, hogy vizsgáltassa meg Ádit szemészorvossal. Kedves bólogatásai nem hoznak változást. A Gyerekházba nem jönnek. Nagyon nehéz lehet egészséges gyerekek közé jönni Ádival.

10

Mennek a hetek, megyek újra és újra. Zsóka mindig behív és szívesen beszélget, de a szemészetre nem megy- esik az eső, süt a Nap, nyűgös Ádi… Mindig ajándékkal megyek- apró dolgok Ádinak: kölcsön játékok, mesekönyvek. Mindig időben és épen visszakapom, de ha megyek, nincs elöl játék- sötétség, TV és rend fogad. Jelzek a Gyerekjóléti Szolgálat felé, akik beszélgetnek Zsókával a kivizsgálás fontosságáról. Beszélgetéseink jó hangulatúak, egyre több szó esik Zsókáról is és időnként Zoliról, Ádi apukájáról, aki szintén nagyon fiatal és alkalmi munkákból gondoskodik családjáról. Együtt élnek Zoli unokatestvérével Évával, az Ő férjével és anyósával. Ételszag sosincs. Hosszú idő után Zsóka lelettel fogad ( természetesen a védőnő is, mi is pontosan elmondtuk leírtuk, lerajzoltuk hova, mikor mehetnek szemészetre). Az orvosi lelet súlyos látássérülést jelez és mielőbbi szemüvegviselést javasol. Még aznap beszélek a vizsgáló orvossalmegtudom, hogy nagyon sürgős a szemüveg viselése, mert Ádi megvakulhat. Újra Zsókáéknál a védőnővel : megbeszéljük, hogy Ádi nem olyan mint a többi kisfiú, több segítségre van szüksége ahhoz, hogy hasonlóan fejlődhessen. Elmondjuk, hogy az, aki nem lát jól bizonytalan, ezért lemarad a fejlődés több területén is. Megbeszéljük, hogy szemüveget csináltatnak. Egy nap belép a Gyerekházba Zsóka, Ádi és Éva. Éva érti mit jelent Ádinak a szemüveg. Egyeztetjük hová kell menni szemüveget csináltatni. Éva a dolgára indul. Zsóka a sarokba kucorodik Ádival. Közeledésemnek örül. A színes, zenélő játékoknak Ádi is- Nekem kevésbé. Ugyanígy vannak 11

Klárival a gyógypedagógussal. Klári hetente jön, felajánlja segítségét Ádinak- Zsóka mindig elhozza a kisfiút fejlesztésre. Telnek- múlnak a hetek, kész a szemüveg, de Zsókáék nem mennek érte. Ám a Gyerekházba jönnek- kezdetben Évával, majd ketten is. Mindig a sarokba ülnek, nem mozdulnak onnan, tízórait sem kérnek, de egyre többet játszanak az ismerős játékokkal. Már forrón túz a Nap, mikor Ádinál megtörik a jég. Ismét zenét kapcsolok, énekelek és kitárt karjaim meggyőzik Ádit- táncolunk. Ádi kacag. Jó ideig ez a forgatókönyv: sarok, játék, zene, ének, tánc. Zsóka csak a sarokban érzi biztonságban magát és a mellé telepedő szülőkkel beszélget. Teheti, mert Ádi hol Klárival, hol Beával a munkatársammal, hol velem játszik- már tapsol is örömében. Puha, növekvő hajacskája összecsomósodva libeg göndör kacajain. A gyerekeim utálnak hajat mosni- mondom Zsókának. Ádi is- feleli- nagyon sír. Hosszan beszélgetünk arról milyen módokon próbálta már megmosni Ádi haját. Mi is elmeséljük a tapasztalatainkat saját üvöltő gyerekeink kapcsán. Megértek valami fontosat. Zsóka jó anya akar lenni, nem akar szomorúságot okozni Ádinak. Ezért nem mossa a haját, de kétszer is megfürdeti, mert azt Ádi szereti. Nem teszi ki az öléből, de leül meséket nézni a kisfiúval és megengedi, hogy étel helyett édességet egyen- ezekből Ádi kedvenceit naponta vásárolja. Sokat beszélgetünk arról is, milyen jó lenne ha Ádi láthatna, mennyivel gyorsabban fejlődne. Ezt több oldalról erősítjük, a családorvos, a védőnő, a Gyerekjóléti munkatárs és mi. Kérdezzük van-e pénzük kiváltani a szemüveget- mindig igen a válasz. Egyszer Zsóka kiböki a szemüveg árát és azt, hogy Zolinak mostanában nincs munkája. Egyházi adományt viszünk a helyi 12

közösségtől, mint szemüveg hozzájárulást- pelenka, mosószer, tartós élelmiszer. Végre kiváltják a szemüveget ! Nagy az öröm, kivéve Ádit. Nem akarja hordani, letépi, visít, toporzékol. Beszélünk a szemüveghez szoktatásról a szemészorvossal, a védőnővel, a Gyerekjólétivel, Klárival és a szülőkkel. Nem megy. Megint hetek telnek. Zsókáék kitartóan próbálkoznak a felgumizott szemüveggel, de Ádi ordít, Ők megkönyörülnek. A Gyerekházba egy illatos, selymes hajú legényke jár, aki letépi a szemüveget és visít. Anyukája átszellemülve alkot- ragaszt, vág, fest a többi szülő és gyermek társaságában. Belakja a házat, segít tízórait készíteni, együtt eszünk és sokat játszik Ádival úgy, ahogy Klári szokott. Még táncolnak is. Ádi csupa öröm, pár percig szemüvegben is és már három hely van a Házban, ahol komfortosan érzi magát. Eszembe jut a hajmosás és felajánlom Zsókának, hogy átvállaljuk a szemüveghez szoktatás kínját, ha egymás után több napon bejönnek nyitástól ebédig. Zsóka hálás az ötletért. Jönnek. Klárival közösen feltesszük Ádira a szemüveget, közben énekelünk, táncolunk, játszunk Vele. Ha ledobja újra és újra feltesszük, nem engedünk a visításnak sem. Ádi győz- becsukja a szemét. Három nap után Ádi egész nap szemüveget visel. Pár hét alatt elkezdi mászva felfedezni a Gyerekházat, levesz játékokat, mutogatással kommunikál, zenét kér és érdeklődni kezd a többi gyerek iránt. Zsóka rendszeresen hozza és minden nagyobb rendezvényen ott vannak, hogy szokják a sok embert. Már látni Őket az utcán amint sétálnak, virágot szednek. Zsóka beszélget a többi szülővel, recepteket is cserélnek. Zsóka nem tud főzni, de a főzős napjainkon nagyon aktív. Egy esős tavaszi napon programról viszek hírt Ádiékhoz. Zsóka behív a házba. Az ablakon besüt a napfény, a szőnyegen játékok hevernek szanaszét, paprikás krumpli illata lengi be a szobát. Négyen beszélgetünk : Zsóka, Zoli, Ádi és én…

13

Egészségvédelmi hét a katymári Gyerekházban Első napon tízórai előtt vártuk a gyerekeket egy zenés tornára a Könyvtárba, melyet a Könyvtár dolgozói tartottak nekünk. A vidám mozgásban a picurjaink mellett a szülők, nagyobb testvérek és mi dolgozók is részt vettünk. A torna után 2 előadást hallgathattak meg résztvevőink: Az első előadást családsegítő és gyermekjóléti munkatársunk, Pilcsuk Tamás tartott, melyben tájékoztatást kaphattunk a közeljövőben történő gyerekvédelmi támogatások változásairól.

A második előadónk védőnő partnerünk az anyatejes táplálás gyakorlati tudnivalóiról beszélt az anyukáknak, megemlékezve az Anyatejes Táplálás Világnapjáról is.

14

Rendezvénysorozatunk második napján is két szakembert kértünk fel tanácsadásra. Tízórai előtt fejlesztőpedagógusunk beszélt a csecsemőés kisgyermekkorban jellemző érzelmi fejlődésről, majd tízórai után könyvtárosunk avatta be a kisgyermeket nevelő anyukákat, nagymamákat az olvasóvá nevelés első lépéseinek rejtelmeibe.

Az előadások után könyvtárosunk készült a gyerekeknek egy egészségvédelmi totóval, amelyet a Gyerekházban készítettek el. Azt követően a gyerekek nagy örömére szabad játék következett a kis udvarunkon.

Csütörtökön reggel az anyukákkal közösen készít-ettünk tízóraira

15

egészséges ételeket: salátákat valamint vajon illetve olajban sült csirkemell falatokat.

A finomságok elfogyasztása után meghívott vendégünk volt a helyi gyermekorvos jó tanácsokat hozott az érdeklődőknek. Egy igazi, hangulatos beszélgetés alakult ki az anyukák és nagymamák körében. Mindenki bátran tehette fel kérdését a doktornőnek, aki készségesen válaszolt mindenkinek.

Az Egészségvédelmi hetünk zárónapján egy kerékpártúrát szerveztünk Katymár nevezetességéhez, a Löszfalhoz. Az ötlet nagyon tetszett a családjainknak, hiszen katymáriak, de sokan még nem jártak ezen a helyen. A nagy meleg előtt a reggeli órákban közösen tekertünk ki, ahol egy nagyot sétáltunk a nemrég elkészült tanösvényen.

16

Patapoklosi Gyerekház

Biztos

Kezdet

Tavalyi év augusztusában indult programunk a Szigetvári Kistérségi Társulás keretein belül. Szeptember hónapban családsegítő munkatársak és a védőnőt segítségét kértük ahhoz, hogy a térségben leginkább rászoruló gyerekek szüleivel személyesen is felvehessük a kapcsolatot. Ők jelezték, van egy Down-szindrómás kisfiú, aki 6 éves kora ellenére semmilyen intézményhez nem tartozik, nem jár óvodába, iskolába, fejlesztésre. Már első látogatásunk alkalmával a család is jelezte felénk szándékát és örömét, hogy megjelentünk életükben. Elmesélték nekünk, Marci ugyan volt a Tanulási Képességet Vizsgáló Bizottság előtt, ahonnan a lakóhelyükhöz legközelebb eső óvodába tanácsolták őket. Sajnos az óvoda nem tudta vállalni Marci felügyeletét, fejlesztését, mert nincs megfelelő szakembere. Ezért Marci eddig semmilyen fejlesztést nem kapott. Egy ősz reggelen nagy örömmel lépték át gyerekházunk ajtaját, a lelkesedés azóta is töretlen. Kezdetben a kisfiú szófogadatlan volt, sőt társaival szemben agresszív módon lépett fel. Önállótlannak tűnt, hozni-vinni csak ölben lehetett, ha elmentünk kisebb-nagyobb sétákra, alig lehetett leimádkozni édesanyja karjaiból. Az új dolgokkal nehezen barátkozott meg: csúszdázni, hintalovazni, mászókázni nem szeretett, később mégis rendkívül élvezte. A rendszeresség sem volt jellemző életében, megszokta, hogy bármit csinálhat, következmények nélkül: ha játszott, nem pakolt el, vagy dobálózni kezdett. a szétpakolt tárgyakkal. Étkezéseknél nem akart 17

leülni az asztalhoz, evőeszköz használatát mellőzte, s társai ételébe is bele evett, ha volt rá alkalma. Otthonról hozott kedvenc játékformája a szerepjáték, fodrászat, favágás, főzés volt. Irányított helyzetű játékoknak ellenállt: színeket, számokat, formákat, mondókákat nem volt hajlandó tanulni. Öt hónap elteltével saját magához képest rengeteget változott Marci viselkedése. Reggelente mosolyogva, integetve köszönt minket. Kabátját leveszi, felakasztja a helyére és kezdődhet a játék! Ha kérjük, segít elpakolni. Étkezésnél tisztában van a szabályokkal, kezet mos, sőt: kéri előre a szalvétáját. Egyre többször használja az evőeszközöket, s egyre tisztábban eszik. A gyerekeket, felnőtteket nevükön szólítja, sokat kommunikál. Közösségi programokon eleinte édesanyja nem szívesen jelent meg vele, mára azonban rá jött, nem kell szégyenkeznie miatta. Meglátásunk szerint az anyukának nehezebben ment a „leválás”, mint Marcinak. Ma már saját lábán sétál be, anyukája kezét fogva... A helyi óvodával felvettük a kapcsolatot és elértük azt, hogy legalább heti egy alkalommal 2 órát részt vehessünk Marcival az óvodai életben. Erre az alkalomra anyuka és Marci is egyaránt izgatottan készül, „ünnepi ruhában”, kistáskával indul az oviba. Társaival mára kevésbé agresszív, együtt játszanak, mondókákba szívesen bekapcsolódik. Az óvodával közösen újra felterjesztettük Marcit, s márciusban kiderül, mi lesz a további útja...

18

Távolságok Hosszú fekete hajfonata a derekát éri. Mély fekete szemei olykor a távolba merülnek, mintha kapaszkodó után kutatnának. Széles mosolya pajzsként ül szemei mélysége előtt- minden rendben üzeni a nagyvilágnak. Vékony apró termete szívós, fürge. Ő Jolán, Géza élettársa, nyolc gyermek anyja. Géza nagydarab férfi, szemei egész közelre merülnek- nap nap után a pohár fenekét kutatják. Nyolc gyereke és a munkanélküliség akkora súlyként nehezednek a vállára, hogy majd belerokkan. Jolán szerelme messzi, köddé foszlott régi láng, Géza nem éri el többé – a kétségbeesés a szakadék szélén tartja. Jolán épp ettől erős- tudja, rajta múlik gyermekei jelene és jövője. A két kicsivel jön, minden nap. Kócosak, maszatosak, éhesek és tele vannak élettel. Olyan mozgékonyak mint a gyík, folyvást játszanak, nem állnak meg egy percre sem. Jolán néha odafigyel rájuk, mintegy jelezve, hogy tudja Ő mit szabad megengedni, mit nem, de a mosolygás kényszere annyi erejét elviszi, hogy meg sem hallja mikor Kevin és Roxi ordibálva veszekszenek egy játékon. Mindig tízóraira érkeznek és zárásig maradnak. Jönnek, ha esik, ha fúj, ha süt a nap. Igyekszünk magunkat elosztani – legyen figyelem a két kicsire, legyen a többiekre és jusson minden nap Jolira is. Ha elhúzódunk Joli beszélni kezd- dől belőle a szó- körbefon múltat, jelent, jövőt. Joli akar: talpon maradni, túlélni, jobb jövőt a gyerekeknek de leginkább elhinni, hogy Géza még lesz olyan, mint valaha. Bízik, hogy kevéske pénzük nem az alkohol emészti fel. A nagyok iskolások- cipő és ruhanemű kell, no meg színes ceruza, mert imádnak rajzolni és meséskönyv, mert esténként Ők olvasnak a kicsiknek. Joli minden művészete abban áll, hogy enni ad tíz embernek és figyelemmel tartja a nagyok tanulmányait, mert tudja ez az egyetlen út a kiszakadáshoz, menekülés a nyomor elől.

19

Szavaiból kicseng milyen tudatosan neveli gyerekeit, miként adja tovább cigányságuk értékeit és a túlélés receptjét. Hatalmas földet művel két kezével, befőz, süt, főz, tyúkot tart. A falubeliek nem szeretik – kilóg. A boltban alig vásárol- csak a legszükségesebbeket- liszt, cukor, só, olaj, A többit háztól hozza, ha lehet cseréli- zöldségre, munkára, amije van. Rossz anyának tartják, mert nem vesz kólát, csokit, csipszet, hiába néznek gyermekei könyörgő szemmel a szomszéd gyerkőcök kincseire. Joli nálunk sírja ki bánatát, de nem törik meg. Célja van. Olyan ritka ez errefelé, mint a fehér holló. Szeretjük, hogy ilyen. Igyekszünk időnkkel megajándékozni, tudjuk ebből merít a legtöbbet. Hogy mi változott mióta ide járnak ? Látszólag szinte semmi. Roxi és Kevin ugyanolyan kócos, talán kevésbé maszatos, ugyanolyan éhesek és élettel teltek, érdeklődőek, mesélnek. Annyi az újdonság, hogy szelídebbek. Ritkábban ordibálnak egymással, gyakrabban leülnek mesét hallgatni, énekelni, mondókázni. Nem értjük mi ez a sok agresszió a gyerekekben- sokszor hirtelenek, durvák. Joli szerint minden rendben otthon. Sok hónap után kibuggyan egy féltve őrzött szó- Géza veri Őt. A gyerekeket nem bántja, de ha alszanak, Joli kap. Kéri, kezeljük bizalmasan. Órákat, heteket, hónapokat beszélgetünk, mikor Joliban felmerül, hogy elhagyja Gézát. Rokonokhoz költözik, de Géza visszakönyörgi, majd újra költözés, újra vissza. Közben Kevin ovis lesz, Joli és Roxi minden nap jönnek. A falubeliek bántják, hogy milyen anya az ilyen, miért nem tanul tisztaságot, miért jár el nap mint nap a Gyerekházba, ahelyett, hogy otthon ténykedne … nem látják a távolságot, amit Jolán minden nap bejár, azt, hogy túlél, azt, hogy a gyerekek micsoda fantáziával élik a napokat, mennyi mondókát éneket tudnak. Jolán sehol nem kívánatos személy.

20

A gyerekházban érték: punyát süt, lecsót főz, dekorációt készít, kertet ás, gyógyteákról regél, és arról, hogy milyen jó anyának lenni. Hosszú idő, mire a Gyerekházba járó szülők elfogadják, beszédbe elegyednek Vele. Jolán mintha kisimult volna az elmúlt hónapok távlatában, mikor az élet legnagyobb tragédiája teszi próbára, hogy bírja-e még. Második gyermeke, Dzseni, autóbalesetben meghal. Joli jön, beszél, sír, de nem törik meg. Temetést kell intézni, ellátni a kicsiket, locsolni a veteményt, ami enni ad a családnak. Néha nálunk hagyja Roxit, aki otthonosan mozog a Gyerekházban- minden gyereket, felnőttet ismer és nagyon tudja mit akar. Joli szemei olyan távolságokban merengenek, amit mi sosem jártunk meg és nem is akarunk- árkon, bokron, szakadék szélén, felhők között- Dzsenit keresi. Örökös mosolya messze már, nem védi a falu kritikájától. Aggódunk érte, segítjük ahogy tudjuk. Néhány hét múlik el és egészen váratlan helyzet történik. Joli szilárd elhatározással elköltözik Gézától és beiratkozik az iskolába, hogy letegye a 8. osztályt, amit szülés miatt hagyott abba. Joli jön és beszél, tervez, közben pogácsát gyúr. Lasan elfárad a nyári Nap, Roxi is óvodás lesz. Joli rendszeresen jön. Kenyeret dagaszt, teát készít, paradicsomot szed játszik mások gyerekeivel és beszél- beszél. A holnapról, a jövő évről, arról, hogy anyának lenni jó. Zárás után leül a számítógép elé és utánanéz a holnapi leckének. Sütünk holnap almás pitét?- kérdezi búcsúzóul.

21

Kirándulás a bajai Játszóházba 2012. augusztus 07-én kirándulást szerveztünk Bajára egy játszóházba. A Gyerekházba rendszeresen bejáró gyerekeink szüleinek kérésére halasztottuk a Gyereknapi rendezvényünket a nyári szünetre, hogy igazi családi kirándulás kerekedjen és a nagyobb testvérekkel együtt mehessünk.

A szülők, gyerekek és mi dolgozók is nagy izgalommal vártuk ezt a napot. A Gyerekház előtt gyülekeztünk, ahol egy külön buszjárat várt minket és beutaztunk Bajára.

A Játszóházban 1,5 órát töltöttünk játékkal, ami kifárasztott felnőttet, gyermeket egyaránt. A játék után a gyerekek egy külön 22

helyiségben jóízűen elfogyasztották a tízórait, ami kakaós fonott kalács és tea volt.

A tízórai után összepakoltunk, és elsétáltunk a Szentháromság térre, ahol az autóbuszunk parkolt. A gyönyörű napsütéses időben sétáltunk a Sugovica parton egy nagyot, megnéztük a folyón úszkáló kacsákat, ami nagyon tetszett a gyerekeknek. Ezután elbuszoztunk a Tescóba, ahol egy plusz programmal kedveskedtünk az anyukáknak. A családok óvoda és iskolakezdésre, valamint a háztartáshoz vásárolhattak be, amire szükségük volt. Azoknak a gyerekeknek, akik most voltak először nagy bevásárlóközpontban, ez egy hatalmas élményt nyújtott számukra. A hazafelé úton már elpilledtek a kicsik, kifárasztotta őket ez az élményekkel teli nap.

23

A katymári Gyerekházban Eseménydúsan telt a december a katymári Szivárványsziget Biztos Kezdet Gyerekházban. Igazi karácsonyváró hangulatban teltek a hétköznapjaink: folyamatosan készítettünk a szülőkkel karácsonyi dekorációt, ablakdíszeket mind a Gyerekházba, mind a családok otthonába; valamint a mézeskalács készítése is közösen történt. E hétköznapi tevékenységek mellett 5 közösségi programot szerveztünk családjainknak a karácsonyváró időszakban. 2012. december 06-án a védőnő, az önkormányzat és a Gyerekház közös szervezésében került megrendezésre a Mikulás ünnepség, melyet a Könyvtárban tartottunk a község 0-3 éves korú kisgyermekeinek. Évek óta hagyománnyá vált, hogy ilyenkor minden gyereket meghívunk a településről és ez jó alkalom arra is, hogy megismerkedjenek a gyerekházzal és annak szolgáltatásaival, dolgozóival. A Gyerekházban közösen elfogyasztott tízórai és egy kis játék után a Könyvtárban vártuk a Mikulás érkezését. Az első osztályosok adtak egy kis műsort a „Mikulás” bevonulása előtt, aki csomaggal ajándékozott meg mindenkit. Az ajándékozás és a közös fotózás után a gyerekek megmutatták a Mikulásnak a játszószobájukat és megegyeztek vele, hogy jövőre újra várják.

2012. december 07-én Adventi játszóházat szerveztünk a Gyerekházban 24

és a Könyvtárban családjainknak, iskolás gyerekeknek és délután a Nyugdíjas klub tagjainak, ahol természetes alapanyagokból asztali díszeket, ajtódíszeket, csuhéból karácsonyfadíszeket és babákat készítettek. Nagy sikere volt kicsiknél és nagyoknál egyaránt a gyertyaöntésnek is.

A karácsony előtti héten minden nap mézeskalácsot sütöttünk anyukáinkkal a Gyerekházunknak és a Mindenki Karácsonya rendezvényre. A mindennapi közös barkácsolásnak köszönhetően Gyerekházunk és családjaink otthonai is ünnepi díszbe öltözhettek Karácsonyra.

2012. december 18-án az óvodával és az iskolával közösen színházat szerveztünk karácsonyi ajándékként a gyerekeknek. „A tücsök és a hangya” című meseelőadást nézhették meg családjaink az óvo-dás és iskolás gyerekekkel közö-sen a Könyvtárban.

25

2012. december 21én rendeztük meg a már hagyománnyá vált Karácsonyi

játszóházunkat Gyerekházunkban. Szülőkkel, gyermekekkel barkácsoltunk karácsonyi díszeket, majd közösen feldíszítettük a gyerekház fenyőfáját, melyet idén a község egyik nyugdíjas pedagógusától kaptuk ajándékba. Tízóraira a helyi szokásokhoz híven karácsonyi ételt készítettünk a szülőkkel közösen, így mákos gubát, fonott kalácsot valamint diós bejglit tízóraizhattak a gyerekházban lévők. A közösen elkészített karácsonyi díszeket, ajándéktárgyakat, gipszképeket a családok hazavihették. Ezen felül a gyerekház kis ajándékcsomaggal kedveskedett a gyerekházba rendszeresen bejáró gyerekeknek.

A SzenyoRita Közhasznú Egyesülettel, a Könyvtárral és a TÁMOP5.1.3 " Közös erővel a Bácsalmási Kistérségben mélyszegénységben élő emberek integrációjáért” című projekttel közösen szerveztük ebben az évben először a Mindenki Karácsonyát. Polgármester Úr köszöntőjében utalt arra, hogy 26

ebben az évben több rendezvényünket is hagyományteremtő céllal szerveztük meg. A Mindenki Karácsonyára adományokat kaptunk és gyűjtöttünk, valamint a helyszínre is lehetett hozni. Zsíros és májkrémes kenyérrel, mézeskaláccsal, teával és forralt borral kínáltuk a vendégeket. A színvonalas műsorért köszönet az általános iskola 3. osztályosainak, és a KatymáriMadarasi Harmonika Zenekarnak. Külön asztalt díszítettek fel a Nyugdíjasklub tagjai, amin bemutatták a hagyományos karácsonyi asztalt és ételeket. A kellemes délután befejezéseként az adományokból válo-gathatott mindenki (ruha, cipő, játék, karácsonyi díszek), amelyekkel reméljük sikerült örömöt szerezni a családok-nak, hiszen sok helyen ezek kerültek a fa alá.

27

Ezt már szeretem! Gondolnánk valaha, hogy a címben szereplő mondatnak mennyi jelentése lehet? Mi kis történetünkben azt szeretnénk bemutatni, hogy mennyit tud egy ember változni, és hogy néhány hónap leforgása alatt egy mondat hogy kaphat egészen más jelentést. Kicsi falunk nyugodt életét egy furcsa kezdeményezés zavarta meg. János bá' - aki közösségünk polgármestere- falugyűlést hívott össze a hétvégére. Nagy volt a titkolózás, senki sem tudta miről lehet szó. Amikor eljött a nagy nap a falu apraja-nagyja összegyűlt a kultúrházban. Izgatottan várta mindenki, hogy mi lesz a nagy bejelentés. Talán lemond? -mondták néhányan rosszindulatúan. Szó sem lehet róla, nincs is nála rátermettebb a környéken! -vágták rá egyből pártfogói. Mikor a Polgármester Úr is megérkezett egy ismeretlen hölgy társaságában nagy lett a csend, abbamaradtak a találgatások és mindenki feszülten figyelte a történéseket. A szokásos bevezető gondolatok után gyorsan rá is tértünk a tárgyra. János bá' felvetett egy gondolatot: Mi lenne, ha lenne a faluban egy gyerekház? A találgatások újból elkezdődtek: egyesek azt hitték olyan, mint egy óvoda (De az meg miért? Nincs itt annyi gyerek.), mások már azon gondolkoztak, hogy hogyan tudnak profitálni belőle. Szomorú volt hallani, hogy anélkül, hogy tudták volna mit is jelent ez pontosan nekiálltak találgatni, spekulálni és mindjárt az ellenérveket keresni. Az idegen hölgy is végre szót kapott. Elmagyarázta, hogy mi is a valódi funkciója egy gyerekháznak, milyen szándékkal épülne a faluban és azt is, hogy mennyi-mennyi jó lehetőséget nyújtana a falu közösségének. Örömömre néhány falubelinek megváltozott a véleménye az információk hallatán. Bár így is voltak olyanok, akik kategorikusan kijelentették, hogy nem szeretnék, ha létrejönne a pályázat, mert az csak visz a falutól és nem ad neki semmit! Különösképpen egy hölgy szólalt fel szilárd nézeteivel: NEM! Ezt nem akarhatjuk, nem hagyhatom, hogy az így is szegényes falu még több pénzt pocsékoljon ilyen felesleges dolgokra! Nincs igazam? Álljon fel mindenki, aki ugyanezt gondolja!

28

Fel is szólaltak még néhányan a gyerekház ellen, amikor a háttérből kiszűrődött újra az ellenséges hölgy hangja: Ezt már szeretem! Végre más is kinyitja a száját nem csak én! Szerencsére voltunk sokan, akiknek tetszett a kezdeményezés és az áradó pesszimizmust optimizmussá tudtuk fordítani. János bá'-nak is erős elképzelései voltak az üggyel kapcsolatban, így nem tudták megrendíteni nézeteit. Belevágunk- mondta János határozottan. A pályázat elkészült, minden gond nélkül be is lett adva. Izgatottan vártuk az eredményeket. Elég hosszú időbe telt, de végül meglett a számunkra kedvező döntés...MEHET! A munka gyorsan el is kezdődött. Először épület felújítás, majd bútorok és játékok vásárlása. Aztán jött a nagy kérdés! Kik dolgozzanak a házban? Szerencsére voltak a faluban többen is, akik jelentkeztek az állásra, de vezetőnek egyikőjüket sem tudták felvenni. A Polgármester Úr körbenézett a szomszédos falvakban a megfelelő emberek után, de sajnos nem talált senkit. Végül rájuk talált az igazi! Minden meg is volt az induláshoz, tehát el is kezdődhetett az érdemi munka: toborzás, családlátogatás, programok szervezése...és még sorolhatnám tovább. Döcögve igaz, de beindult a gyerekház mozgalmas kis élete. Programok rendezvények hátán, amelyek olyan jól sikerültek, hogy egyre több és több látogatót vonzottak be a házba és még a falu közösségét is építgették. Voltak játékos, zenés programok kicsiknek és nagyoknak is. A gyerekek fergetegesen érezték magukat, a szülőknek pedig volt idejük, hogy kikapcsolják a mindennapos monotonitást. Beszélgessenek egy jót és önfeledten játszanak gyermekükkel. Az egyre több közösségi program hatására lágyulni látszódtak a szívek. Sűrűbben látogattak el olyanok is a rendezvényekre, akik kezdetekben nagy hanggal a gyerekház ellen voltak. Az egyik ilyen összejövetelen kit láttak szemeink? Az ellenséges hölgy jelent meg gyermekeivel. A lurkókat engedte szabadon játszani, de rajta kínos feszültség látszott. Beszédbe elegyedtünk mikor végre kibökte: Nem tetszik neki a dolog, de a gyerekek nagyon nyúzták a fülét, hogy el szeretnének jönni, mert a többi kisgyerektől olyan jókat hallanak. Így nem volt mit tennie - azért a gyerekeket mégsem büntethette a saját makacssága miatt - elhozta őket. 29

Telt múlt az idő és a hölgy már nem csak a rendezvényekre hozta el a gyermekeit, hanem a mindennapos nyitva tartás során is egyre többet jelentek meg. Úgy tűnt, hogy változik a véleménye a gyerekházról (Elég sokat kellett "főzni, hogy megpuhuljon", de végül kész lett az ebéd!). Elértük azt is, hogy szabadidejében is bejött segíteni vagy csak beszélgetni egyet. Saját maga bevallotta, hogy rosszul ítélte meg a dolgot elsőre. Bár a gyermekei idővel kinőttek a gyerekházból Ő maga még eljár a felnőtteknek szánt rendezvényeinkre. Részt vett kézműves és zenés foglalkozásokon, munkaerő-piaci tanácsadáson, amelynek köszönhetően elvégzett egy tanfolyamot és a mai napig a szakmában dolgozik. Szabad délelőttjein még néha benéz hozzánk egy-egy jó szóra. Az egyik ilyen látogatása során elhangzott a szájából egy ismerős mondat: Én ezt már szeretem! Jóleső érzés fogott el bennünket. Ugye, hogy mennyire sok múlik azon, hogy az ember mikor és milyen hangsúllyal mondja ki ugyanazt a mondatot? Szerencsénk volt vele, mert Ő legalább belátta, hogy tévedett és nem vonta meg sem a gyermekeitől, sem pedig saját magától a kikapcsolódás és a siker élményét. A gyerekház nyitása óta mennyit változott a véleménye azt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy most már Ő próbálja meggyőzni a kétkedőket a gyerekház meglétének fontosságáról. A mai napig tiszteljük és becsüljük mindazokat, akik segítettek nekünk, és azokat is, akik építő vagy negatív kritikájukkal erőt adtak ahhoz, hogy ilyen színvonalasan tudjuk véghezvinni mindennapi - mások számára - apró-cseprő dolgainkat!

Sokat jelent nekünk, amikor... ... szülők értékelik, hogy számunkra fontos a véleményük. ... kérés nélkül feltakarítanak (nem csak elpakolás, porszívózás, felmosás, törölgetés, mosogatás…stb). … elmondják, hogy nálunk mennyire otthon érzik magukat. 30

hanem

… csak öt percre ugranak be, mert ez itt a nyugalom szigete. …az óvónők pozitívan visszajeleznek egy-egy gyermek kapcsán. …egy anya és a lánya közelebb kerül egymáshoz az itt kapott segítség eredményeként. ... a közeli városból is szívesen keresik fel a gyerekházat (egyre többen). ... egy könyvelő anyuka, aki első alkalommal jár itt és felajánlja, hogy nekünk adná azok adójának 1%-át, akik ráhagyják a döntést. ... egy roma család meghívott minket lakodalombaés keresztelőre. ... látjuk a gyerekek fejlődését napról napra. ... a messzire költözött családok visszajönnek látogatóba. … szülőktől vagy a mi munkánkat segítő szakemberektől megerősítést kapunk arról, hogy mennyire szeretnek ide járni. … büszkék lehetünk arra, hogy hol (és mit) dolgozunk.

31

Születésnap a Gyerekházban Hagyományainkhoz híven augusztusban születésnapi rendezvényünket.

is

megtartottuk

a

A születésnapot megelőzően az anyukák, akiknek a gyermekei most ünnepelték a születésnapjukat, sürögtek-forogtak a Gyerekház konyhájában izgulva azon, hogy minél jobban sikerüljön az e havi torta. Már hetekkel ezelőtt kiválasz-tották a kis

könyvtárunkban található recep-tkönyvekből, hogy melyik tortát süssük erre az alka-lomra. Így esett választás a csokis-tejszínes tortára, amiből, mint mindig dupla adagot készítettünk, mivel a gyerekek mellett a szülőket, és a testvéreket is megkínáljuk belőle. 2 születésnapos gyermekünk volt itt aznap, az egyik, Gergő, aki 3 éves lett, és szeptembertől már óvodás, a másik gyermek Bea, aki a 2. születésnapját ünnepelte. Bea anyukája egy adag otthon készített citromkrémes süteménnyel kedveskedett, amivel még a tortán kívül meg tudtuk kínálni a gyermekeket és kísérőiket. A délelőtt nagyon jó hangulatban telt el.

32

A másodi részben az úgynevezett „kistérségi programok” szakmai megvalósításának gondolatkörében kalandozunk. Pozitív eredmény sejthető, koncepció töredékeket gyűjtöttünk csokorba

33

Egy projektmenedzser /részlet/ I.

o o

o

o o o

o

II.

o o o o o

naplója

Projekttervezés, folyamatkövetés

A projekt ütemterv (GANTT) aktualizálása Az ütemtervben szereplő tevékenységek résztevékenységekké való bontása és azok hozzárendelése a felelősökhöz, munkakörök tervezése Az egyes résztevékenységek indításának ütemezése (humánerőforrás-igény, eszközigény, beszerzések, bérleti szerződések, engedélyek) Heti/havi/féléves munkaterv-mátrix készítése, feladatok folyamatos nyomon követése Havi/féléves szakmai/pénzügyi beszámolók készítése Szükség szerint egyéb tevékenységek: igényfelmérés, szükségletfeltárás, elégedettségmérés, hatásvizsgálat, visszacsatolás Változások nyomon követése, változás bejelentés, szerződésmódosítás

Humán erőforrás kezelés

Munkaköri terv készítése, új munkakörök kialakítása Munkaszerződés, megbízási szerződés, munkaköri leírás „sablonok” Álláspályázati felhívás készítése, közzététele Gyerekesély Iroda munkatársainak kiválasztása, munkaszerződés munkaköri leírás Szakterületi koordinátorok kiválasztása, munkaszerződés, munkaköri leírás

34

o

o

o o

o

III.

o

o o o

IV.

o

Az egyes projekt tevékenységeket megvalósító szakemberek kiválasztása, munkaszerződés, megbízási szerződés, munkaköri leírás Külső szakértő/mentor/tanácsadó kiválasztása, árajánlatok, szakértő/mentor/tanácsadó szerződéseinek (megbízási, vállalkozói; eseti munkavégzés, rendszeres munkavégzés) megkötése Gyerekesély Bizottság tagjainak kiválasztása, felkérése, elfogadtatása, megbízása Humánerőforrás képzése: kötelező képzések, projekten belül megvalósítandó (tervezett) képzések, új lehetőségek keresése, belső képzések tervezése, ütemezése A (tovább)képző szervezetek kiválasztása, képzések szervezése és lebonyolítása

Szabályzatok, eljárások és dokumentálásuk

Szabályozó anyagok tervezetének elkészítése: ügyrend, SZMSZ, etikai kódex(!), pénzkezelési,-selejtezési,iratkezelési szabályzat, irattárazási rend (projektdosszié), leltározási rend Tűz-és munkavédelmi előírások (oktatás), munkaegészségügyi vizsgálat (orvosi igazolás) Szabályozó anyagok jóváhagyása, kihirdetése, felülvizsgálata, módosításának elrendelése Esélyegyenlőségi, fenntarthatósági terv (kedvezményezett szervezet, projektszervezet)

Projekt monitoring – beszámolók, jelentések, statisztika

Havi/féléves beszámoló, kötelező és egyéb jelentések, statisztikai adattáblázat „sablonok” 35

o o

o o o o

V.

o o

o o o o

Jelenléti ív „sablonok” (munkában töltött idő, időkimutatás, rendezvények, megbeszélések..) A projektmegvalósítás ideje alatti beszámolók, jelentések, statisztika készítése: havi monitoring beszámoló, szakmai beszámoló (szakmai vezető, szakterületi koordinátorok, vezetők, külső szakértők/mentor/tanácsadó, munkaszerződéssel foglalkoztatott munkavállalók, egyéb események önálló beszámolói, nyilatkozatok) Rendszeres és eseti Bizottsági ülések szervezése, lebonyolítása, dokumentálása Adatszolgáltatási felelősök, határidők kijelölése, adatszolgáltatás nyomon követése Adatgyűjtés, rendszerezés, értékelés – elégedettségmérés, visszacsatolás Adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítése: PEJ (hiánypótlás)/monitoring dokumentumok/ egyéb adatok (mellékletek!) elküldése a KSZ-nek, TSZ szerinti együttműködő szervezeteknek, kedvezményezett szervezetnek

Kommunikáció, disszemináció

Szervezeten belüli, belső kommunikáció (honlap, levelezési rendszer, skype! ) Munkamegbeszélések: rendszeres (havi, kéthavi, negyedéves) tervezés, értékelés szakterületenként, feladatcsoportonként, projektelemenként (szakterületi koordinátorok, egyes szakmai feladatokat végrehajtó csoportok, Gyerekesély Bizottság, Gyerekesély Iroda, külső szakértő/mentor/tanácsadó) A projekt és a Társulási Tanács kapcsolattartása Külső kommunikáció (honlap, nyomtatott és elektronikus média), helyi kommunikáció A projekt képviselete, disszemináció A projekt és más projektek, partner intézmények kapcsolattartása 36

o o

A projekt és egyéb harmadik személyek/intézmények (együttműködők) kapcsolattartása Támogatóval történő kommunikáció

VI.

o o o o o o o

Költségterv, likviditás biztosítása

A projekt pénzügyi ütemtervének aktualizálása Kedvezményezett szervezet részletes pénzforgalmi- és költségtervek kialakítása, jóváhagyása (éves gyakoriság) Projektszintű pénzforgalmi- és költségterv kialakítása, jóváhagyása (éves gyakoriság) Előlegigénylés, előlegfelhasználás-és elszámolás tervezése Költségütemezés (havi/féléves/éves), pénzügyi elszámolások tervezése (limit és egyéb szabályok!) Költségütemezés nyomon-követése, változások átvezetése, költségütemezés módosítása Változás bejelentés, szerződésmódosítás

VII.

o

o o o o o

Beszerzési eljárások

A beszerzési eljárás előkészítése (ajánlatkérés összeállítása, szakmai specifikáció, pénzügyi terv, szerződés-tervezet, mellékletek) Ajánlatkérés és mellékleteinek jóváhagyása, a beszerzési eljárás megindítása, ajánlatkérés kiküldése Ajánlatok bontása, elbírálása és eredményhirdetés Szerződéskötés a nyertes ajánlattevővel (megrendelés), beszerzés megvalósítása, átadás-átvétel A szerződésekhez kapcsolódó kifizetések megvalósítása, utalványozás Teljesítésigazolás (felelősök!), elszámolás

VIII.

Közbeszerzési eljárás 37

o o o

o o o o

A közbeszerzési terv elkészítése A közbeszerzési eljárás előkészítése – eljárás típusának megfelelően A közbeszerzési dokumentáció összeállítása (szakmai specifikáció, pénzügyi terv, szerződés-tervezet, mellékletek) A közbeszerzési felhívás véglegesítése, a közbeszerzési eljárás megindítása, a felhívás közzététele A pályázatok bontása, elbírálás és eredményhirdetés, jogorvoslati lehetőség Szerződéskötés a nyertes ajánlattevővel, pénzügyi engedélyeztetés Teljesítésigazolás, pénzügyi kifizetés

Settlement jellegű szolgáltatások közösségi házakhoz kapcsolva A Gyerekesély programok jelenleg 23 kistérségben európai uniós forrásból, pályázati konstrukcióban valósulnak meg. Támop 5.2.3. „Integrált térségi programok a gyerekek és családjaik felzárkózási esélyeinek növelésére” E pályázatok fő prioritása a 2007 tavaszán az Országgyűlés által egyhangúlag elfogadott Nemzeti Stratégia1 szellemiségének és értékrendszerének kiterjesztése az ország leghátrányosabb helyzetű régióiban induló projektekben. „Egyik kötelező elem settlement-típusú közösségi házak kialakítása. Ezeknek a szakmai egységeknek a létrehozása elengedhetetlenül fontos ahhoz, hogy a szegregált területen élő gyermekek hátrányai csökkenhessenek, a családok működése, szociális helyzete, érdekérvényesítő képessége javuljon, a szegregátumban élő közösség külső és belső kapcsolataiban pozitív

1 47/2007. (V. 31.) OGY határozat a "Legyen Jobb a Gyermekeknek!" Nemzet Stratégiáról, 2007-2032 38

változás történjen. … A Gyerekesély program egyik kiinduló gondolata, hogy a gyermekeknek nincs idejük várni a társadalmi felemelkedésre, most kell megszerezniük azokat a készségeket, képességeket, melyek segítségével sikeres felnőtté válhatnak. Szociális munkával sokat segíthetünk az egyes családoknak – gyermekeknek - céljaik megfogalmazásában, elérésében. A settlement gondolat figyelembe ajánlása természetesen nem jelenti a csekély számú rendelkezésre álló szakmai leírás lemásolását. Bármelyik settlement-ként zajló munka adaptálása a mai magyarországi viszonyokra csakis a helyi sajátosságok figyelembe vételével, és az ott, a feladatot elvállaló szakemberek kreativitásának, elköteleződésének segítségével sikerülhet. Tapasztalataink szerint a szegregátumokban élő emberek életvitelében, a generációkon át tartó munkanélküliség, a sokirányú megfosztottság és a depriváló környezet – szegénység kultúrája – olyan viselkedésbeli változásokat okoz, ami megnehezíti, sőt ellehetetleníti a szegénységből való kiutat. Szakmai tapasztalataink szerint a közösségben azok az emberek képesek konstruktívan működni, akik belső erőforrásaikat optimálisan hasznosítják. A csoport munka lehetőséget biztosít a kooperáció praktizálására és a közös problémamegoldás több szinten is segíti a változást.”2 A settlement fogalma Hilscher Rezső megfogalmazása a ’30-as években született: „A settlement-mozgalomnak a szociális munka keretében betöltött fő feladatköre: a gondozás. A gondozásnak egyetemes, valamennyi ember egyéni, családi és közösségi szempontjait figyelembe vevő keresztülvitele. A legnehezebb és teljes odaadást kívánó szolgálat, amely nem kiragadott életrészletekkel áll szemben, hanem magával az egész élettel.”3

2 Goldmann Tamás-Kecskés Éva: Közösségi ház (settlement) működésének módszertani javaslata, 2011.

3 Hilscher Rezső (Ifjúsági Vezető, 1937. I-II. 56-58. o. Esély 1990/3. szám) 39

Az Életfa Segítő Szolgálat Egyesület megfogalmazásában: „A settlement egy olyan közösségi szolgáltató központ, amely egyszerre több célt valósít meg: - hozzájárul a helyi közösségek fejlődéséhez, fejlesztéséhez, - szabadidős tevékenységeknek ad teret, - információt nyújt, segíti a szociális problémák megoldását, a különböző emberek, csoportok és közösségek közötti kommunikációt. Szolgáltatásait szabadon igénybe vehetik korhatár nélkül egyének, családok, közösségek. Konkrét lépéseket tesz a már meglévő kezdeményezések, szerveződések megerősítéséért, a helyi közösségi erők integrálásáért, a társadalmi párbeszéd megszerveződéséért. Így a helyi közösségi élet strukturáltabbá és szolidárisabbá válik, új mozgások indulnak be a közéletben, fiatalok kapcsolódnak be közösségi alapú programok szervezésébe, sőt, helyi igény és akarat alapján közösségi alapú szolgáltatások szerveződhetnek.” 4 A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Jelenlét programjai szintén settlement-jellegű tevékenységet végeznek számos olyan településen, ahol évtizedek óta élnek a legkiszolgáltatottabb helyzetben családok. Az ő munkájuk egyik fő ismérve, hogy diagnózis alapú szolgáltatásokat nyújtanak a szegregátumokban rekedt, végletesen depriválódott lakosság számára. „ Arra is ráébredünk, hogy ha a helyi közösséget – a telepi felnőtteket, gyerekeket és mindenfajta helyi szerveződést, intézményt – nem vonjuk be, nem aktivizáljuk a lehető legintenzívebben, akkor hosszú távon elvész a falu.5”

4 http://www.eletfaegyesulet.hu/settlement.hu.php

5 Jelenlét módszertanmesék a telepi programról, MMSzSz, 2011. 40

A Gyerekesély program keretében megvalósuló közösségi házak a fentiekkel azonos célok köré szerveződnek. Hangsúlyeltolódás csak a személyes segítségnyújtás területén várható, amennyiben a szegregátumokban élő gyermekes családok igényei ezt megkívánják. A Gyerekprogram értékrendje szerint megvalósuló közösségi házakban dolgozó szakemberek, mintegy „beépülnek” a szegregátum életébe, vagyis aktivitásukkal elébe mennek a marginalizált helyzetű lakók szükségleteinek. A szükségletek meghatározása és a helyzetfelmérés a munka megkezdésekor kötelező. Az alábbiakban a 2011-ben készült „Közösségi ház (settlement) működésének módszertani javaslata” c. írásból kiemelt néhány lényeges szempontja olvasható.6 Ahhoz, hogy a közösségi házban folyó munka kiszámítható legyen és az ott dolgozó szakemberek képesek legyenek felelős döntéseket hozni aktuális kérdésekben, szükséges, hogy meghatározott alapelvek mentén folyjék a munka. A szolgáltatás alapértékei: 1. 2. 3. 4.

Prevenció elve A rendszerszemlélet Területiség elve Önkéntesség elve

A működés alapelvei: o o o o o o o o o

előítélet mentességre törekvés emberi méltóság tiszteletben tartása másság elfogadása, tolerancia mások akaratának tiszteletben tartása segítségnyújtás a megfelelő emberi élethez életminőség legalább szinten tartása tisztesség szaktudás titoktartás

Goldmann Tamás-Kecskés Éva: Közösségi ház (settlement) működésének módszertani javaslata, 2011. 6

41

felelősségvállalás (ha nem tudok segíteni, legalább ne ártsak) A settlement-jellegű közösségi házakban folyó munka rendkívül sokrétű kívánalomnak kell, hogy megfeleljen. A szociális és közösségi szociális munka szakmai szempontjaitól egészen a berendezés nélkülözhetetlen elemeinek meghatározásáig. Mind a segítő szakemberek végzettsége, mind a minimum szolgáltatások körének felsorolása megtalálható jelen pályázat kiírásában. Nem szabad azonban elfeledni, hogy ez a tevékenység olyan, szegénységben élők megsegítésére szóló szociális, közösségi munka, amelynek a célzása területi alapú – kistérségi gyerekesély program. A célzás, lehatárolás, szükségletfelmérés és – meghatározás egyéb szempontok szerint az aktuális társadalom politika szerint többféle lehet. A lokalitás-komplexitás-szociális szolgáltatások összefüggései mind meg kell jelenjenek a kistérségi gyerekesély programokban, az azokban létrejövő közösségi házak settlement jellegű tevékenységében. E tevékenységen keresztül az aktív szemlélet formálás és az integráció gyakorlati elemei is meg kell, hogy jelenjenek. A már működő, az I. körös pályázatok közösségi házainál is jól érzékelhető, hogy a szegénység strukturális, nagyon nehezen kezelhető probléma - adott helyen, meghatározott időtartamra szóló pályázati forrásokból. A lokális, helyi programok szervezése különböző módszerekkel, eltérő konstrukciókban zajlanak. Mindegyik egyik legégetőbb problémája a fenntarthatóság, amely a pályázatok széttöredezettsége, időkorlátai miatt csak korlátozottan alkalmas a szegregációban élő lakók problémáinak megoldására. Így, ezen a területen jó gyakorlatként felmutatni egy-egy tevékenységet, legfeljebb elemeiben lehetséges ma Magyarországon. Annak dacára is, hogy sok nagyon jó kezdeményezés, elgondolás ismert, és mély főhajtás jár azoknak a helyben dolgozó szakembereknek, szolgáltatóknak, döntéshozóknak, önkénteseknek, akik ezekben a rendkívül nehéz, sziszifuszi tevékenységekben részt vesznek, meggyőződéssel dolgoznak.

42

A feladat nagy, hiszen a ma Magyarországon meglévő rendkívül nagyszámú szegregátum mellett, a tendencia a területi, társadalmi egyenlőtlenség legsúlyosabb formája felé mutat: egész (aprófalvas) térségek gettósodása történik.7 E térségek problémáira a válaszok politikai döntést igényelnek, a megvalósítás helyi szinten, a jó szakemberek küldetése lesz. A módszerek között bizonyára a settlement-jellegű szolgáltatások is helyet kapnak majd, az egyéb érvek mellett a szubszidiaritás elve miatt is.

7 Virág Tünde: A gettósodó térség. Szociológiai Szemle, 2006.1, http://www.mtapti.hu/mszt/20061/003.pdf 43

Folyamatkövetés/tevékenység hatásvizsgálata Hevesi kistérség A hevesi Kistérségi Gyerekesély Iroda, a TÁMOP 5.2.3-09/12009-0004 „Integrált helyi programok a gyermekszegénység csökkentésére” pályázat két („Zaránki Ifjúsági Pont” és a „Szegregátumban lévő Roma Közösségi Ház kialakítása, működtetése”) programeleméhez kapcsolódó korrepetálási tevékenység hatásvizsgálatát – elemzését, értékelését végezte el. Tették mindezt – önként, nem pályázati kötelezettségként - a megvalósítás első évében azért: - hogy a következő tanév indításához, a lehetséges fejlesztési irányokra javaslatokat fogalmazzanak meg, és a jövőbeni hatékonyabb szolgáltatás-biztosítás megteremtéséhez ezeket visszacsatolják a folyamatba még a projektidőszakban, - megalapozzák a fenntartási időszak Gyerekesély Stratégia és Cselekvési terv ez irányú operatív megvalósítását. A folyamatkövető értékeléshez személyes látogatások révén, adatszolgáltatás kérésével, és dokumentumelemzéssel történt az információnyerés a korrepetálási szolgáltatás négy centrumában: -

-

Heves „Krakkó”- ként ismert szegregátumában működő Roma Közösségi Házban, illetve a szegregátumban élő általános iskoláskorúakat fogadó helyi intézményekben (Hevesi József Tagiskola, Benedek Elek Általános Iskola és Szakiskola) Zaránki Ifjúsági Pont / Közösségi Házban

A hatásvizsgálat fókuszában a korrepetálásba bevont gyerekek kiválasztási szempontjainak, a korrepetálás szakmai tartalmainak, formáinak, valamint a tevékenység

44

eredményességének az elemzése, értékelése és ezek alapján a fejlesztési irányok meghatározása állt. A hatásvizsgálat elkészítésébe, az eredmények értékelésébe, jövőbeni feladatok meghatározásába bevonták a projekt „Innovációs oktatási team” elnevezésű részterületén tevékenykedő mestertanárt, közoktatási szakértőt is. Az általuk megfogalmazott észrevételek, javaslatok alapján a következő tanévben bevezetésre kerültek mind a fejlesztésbe bevonni kívánt gyerekek kiválasztására vonatkozó javaslatok, mind a módszertani ajánlások, illetve kiegészült a dokumentáció, amit elektronikus formába ültettek át. Ez megkönnyíti a havi/féléves, éves értékeléseket, így a teljes rendszer bárki számára hozzáférhető, könnyen adaptálható.

45

A Hevesi kistérségben megvalósuló korrepetálási tevékenység hatásvizsgálata kivonat I. Vezetői összefoglaló A Hevesi Kistérség Többcélú Társulása, a TÁMOP 5.2.3-09/1-20090004 „Integrált helyi programok a gyermekszegénység csökkentésére” pályázat kedvezményezettje. … a Kistérségi Gyerekesély Iroda a „Zaránki Ifjúsági Pont” programelemhez, illetve a „Szegregátumban lévő Roma Közösségi Ház kialakítása, működtetése” programelemekhez kapcsolódó korrepetálási tevékenység hatásvizsgálatát végeztette el, a folyamatkövetés részeként.

A hatásvizsgálat fókuszai: o o o o

a korrepetálásba bevont gyerekek kiválasztási szempontjainak, a korrepetálás szakmai tartalmainak, valamint a tevékenység eredményességének az elemzése, értékelése, illetve a lehetséges - a jövőbeni hatékonyabb szolgáltatást biztosító fejlesztési irányokra javaslatok megfogalmazása / visszacsatolás a folyamatba.

Az elemzés és értékelés a 2011. október és a 2012. május közötti időintervallumot jellemző információikra épül. Az információnyerés személyes látogatások révén, adatszolgáltatás kérésével, és dokumentumelemzéssel történt.

46

… A kistérség iskoláiban tanulók közel 70 százaléka HH gyermek. … Az intézményekben … csökken a tanulást segítő … lehetőségek száma. … Ezzel pedig nő ezen gyermekek lemaradása, a szegénység hátrányújratermelődése nem mérséklődik. ... A hatásvizsgálat hozzá kíván járulni e szolgáltatásfejlesztés minőségi formálását támogató, stratégiai alternatívák körvonalazásához. A hatásvizsgálat információi nyomán … a Gyerekesély Iroda még a projektidőszakban, majd az azt követő fenntartási időszakban – a Gyerekesély Stratégia és Cselekvési terv operatív megvalósításának koordinálásával – hozzájárulhat a gyermekeket körülvevő oktatási környezet hatékonyabb, minőségibb működéséhez.

II. BEVEZETŐ A … pályázat felzárkóztatási, tevékenységeinek

korrepetálási

–

tervezett

-

fő célkitűzése: a szegregáció csökkentését is célzó szolgáltatásfejlesztés, mely egy komplex szolgáltatási háló része. A vizsgált pályázati tevékenység céljai …: o

o

„Korrepetálás, iskolai problémák kezelése a „Krakkó”-ként ismert szegregátumban... folyamatosan ösztönözni a fiatalokat arra, hogy tanulószobaként is használják a lehetőséget.” „Zaránkon - a kistérség egyetlen településén, melyen sem iskola, sem óvoda nem található - élő gyermekek és fiatalok számára felzárkóztató és szabadidős programok, szolgáltatások biztosítása ... heti rendszerességgel megtartott egyéni képességfejlesztő...program szervezése, … egyéni korrepetálások, ...”

A szolgáltatásbővítés – korrepetálás – négy centruma:

47

o

o

Heves „Krakkó”-ként ismert szegregátumában működő Roma Közösségi Ház, illetve a szegregátumban élő általános iskoláskorúakat fogadó helyi intézmények (Hevesi József Tagiskola, Benedek Elek Általános Iskola és Szakiskola ) Zaránki Ifjúsági Pont /Közösségi Ház…

III. A hatásvizsgálat adatainak általános jellemzése III/1. A felzárkóztatásban, populáció

korrepetálásban

résztvevő

Négy helyszínen, 244 diák részesült tanulásmegsegítésben a vizsgált időszakban (2011. október – 2012. május között), 24 pedagógus közreműködésével, 10 tantárgyból. … A korrepetálásban részesült tanulók 67 százaléka hátrányos helyzetű, 49 százaléka halmozottan hátrányos helyzetű. ... A felzárkóztatásban résztvevők 47 százaléka sajátos nevelési igényű. A tanulásmegsegítésbe bekapcsolódott gyerekek 17 %-a a napközit, illetve 9,5 %-a a tanulószobát is igénybe veszi. Csupán 10,6 %-uk jár valamilyen szakkörre is. …A felzárkóztatásban részt vevők …: o

o

Az életkoruk alapján az óvodából iskolába beíratható gyermekek egynegyede iskolaéretlen. Ám az 1. osztályba lépők között is vannak kevésbé „készek” … … a korrepetálásban háromszor több felső tagozatos vett részt. Ez komoly szükségletjelzés is a korosztály részéről, a tanulást segítő tevékenységek iránt. … A korrepetálásokban, részesült tanulók száma

felzárkóztatásban évfolyami

bontásban 10 9.o . .8.o 7.o . .6.o .5.o .4.o .3.o 2.o . 1.o . . 0

48

1 0

2 0

3 0

4 0

5 0

6 0

A négy helyszínen, a felzárkóztató tevékenység során egy pedagógusra átlagban 10,1 korrepetálandó gyermek jutott, ám helyszínenként igen eltérő ez az arány. A legmagasabb HH gyermekekkel foglalkozó Hevesi Tagiskolában volt a legmagasabb (17,1 fő) az egy pedagógusra jutó gyereklétszám – nyilván ebből kifolyólag, a kevésbé hatékony csoportos fejlesztés dominált. Hasonló kondíciók jellemezték az RKH-t is. A legkiegyensúlyozottabb volt az egy pedagógusra jutó gyerekszám és a HH arányok közötti viszony – és ebből eredően nagymértékű egyéni fejlesztés folyhatott, a Benedek Iskolában. … Ezek olyan disszonanciák, melyeket javasolt a következő felzárkóztatási szakasz indítása előtt mérlegelni: a bevonásra javasolt gyermekek bemeneti státuszának összegzését követően (előző tanév eredményei; mérések; kompetenciamérések eredményei alapján izolálható képességhiányok, személyes és szociális kompetenciák értékei;) a potenciális felzárkóztató, korrepetáló pedagógusok szakmai és számbeli összehangolása minél optimálisabb legyen a magasabb „kockázati indexű” helyszíneken. Tehát kisebb csoportlétszámokra, lehetőség szerint minél több egyéni fejlesztésre javasolt törekedni a tanulói státuszok ismeretében. … III/2. A felzárkóztatás, korrepetálás formái A felzárkóztatás egyéni és kiscsoportos formákban történt valamennyi helyszínen, ám eltérő mértékű volt az alkalmazásuk. 49

Az egyéni fejlesztés kisebb arányban volt jellemző (46 %), … a kiscsoportos fejlesztés dominált általában (54%). A bevont gyermekek 5 százaléka (12 fő) mindkét fejlesztési formában részesült, dominánsan a Benedek Elek Iskolát jellemezte ez. Az alsó tagozatosak 71 százaléka részesült egyéni fejlesztésben: a korrepetált 1. és 3. osztályosak mindegyike, és a 2. osztályosok közel 80 %-a. Ám a 9. osztályosok háromnegyedénél és a 10. osztályosok 100 százalékánál is az egyéni fejlesztést részesítették előnybe a pedagógusok. A felső tagozatban inkább a kiscsoportos fejlesztés volt jellemző, a populáció 57 százalékát érintette ez a forma. Kiemelkedően az 5. és 7. osztályosok esetében alkalmazták nagyobb mértékben (6070%-ban).

III/3. A felzárkóztatás formái és azok tartalmai közötti összefüggések

50

A felzárkóztatás két hangsúlyos tantárgya volt a magyar és matematika. A magyarnál az egyéni fejlesztés dominánsabb … Kiemelten az alsó tagozatban alkalmazták … Ezzel ellentétes arány jellemezte a matematikát, ahol a kiscsoportos formát részesítették előnyben. Kiemelten a felső tagozatban alkalmazták …

…

51

A csak egy tantárgyból korrepetáltak 60 százaléka egyéni fejlesztésben, … a 2 vagy több tárgyból felzárkóztatottak 68 százaléka kiscsoportos fejlesztésében részesült … Az egyéni fejlesztések mértéke a Benedek Elek Általános és Szakiskolában volt a legdominánsabb …Csupán kiscsoportos fejlesztések keretében segítették a gyermekeket az RKH-ban – … -, valamint ez volt a domináns a Hevesi József Tagiskolában is – ahol a legmagasabb volt a felzárkóztatásban részesülő gyereklétszám és … a HH arány is…

A felzárkóztató, korrepetáló folyamat követését megkönnyítheti a jövőben, ha a helyszíneken használt dokumentumok (korrepetálási napló) elektronikus úton kerül kitöltésre. A napló struktúráját javasolt átalakítani: tanulónként egy-egy portfoliót illeszteni kezdő lapként, melyben megjelenik a bemeneti állapotot (ok, amiért felzárkóztatásba kerül), a fejlesztési terv, és tanévzáró kimeneti eredmény.

IV. A felzárkóztatás, korrepetálás tartalmi jellemzői IV/1. Tantárgyi jellegű megsegítés 52

… A felzárkóztatás, korrepetálás során megjelenő 10 tantárgyból 8 a legnagyobb mértékben magyarból (elsősorban nyelvtan), matematikából, és legkevésbé fizikából és kémiából volt szükség segítségadásra. A kialakult tantárgyi rangsor nem meglepő, hiszen a szövegértési és matematikai-logikai alapképességek és tényismeretek valamennyi tantárgy megértéséhez, önálló tanulásához és reprodukálásához alapvető.

A két tantárgyi korrepetálás évfolyamonkénti aránya igen eltérő. Magyarból az alsó tagozaton –a matematikához viszonyítva -, kétszer annyi fejlesztés történt. … domináns volt az 1. osztályban a magyarból való megsegítés … Vélhetően a beszéd és írás alapképességeinek jelentős hiánya lehet a háttérben, mely a korábban már jelzett iskolaéretlenség következménye is lehet. Meglepő, hogy 4. osztályosoknál csupán matematikából volt indokolt a megsegítés, holott az 5. osztályba való átmenet, illetve a következő tanév sikere szükségessé tenné magyarból is a fejlesztést …

8 A magyarhoz került besorolásra az olvasás-írás, illetve a matematikához a számolás-mérés, mely 1-1 esetben fordult elő 53

Felső tagozaton ez az magyar és matematika közötti aránykülömbség jelentősen lecsökken, csupán 18 százalékpont eltérés van a két tantárgyi korrepetálás gyakorisága között. …

A diákok közel fele, 47 százaléka csak egy tantárgyból került fejlesztésre. … a magyar, matematika volt … jellemző.

… 54

A diákok 39 százalékát legalább 2 tantárgyból segítették a pedagógusok. A korrepetálásokban résztvevők 16 %-a három tantárgyi felzárkóztatásban részesült… Jellemzően az 5. osztályos populáció képviseli magát ebben kiemelkedő nagyságrenddel... Ez újra figyelmezető jel, miszerint nem elhanyagolható a 4. osztályosok korrepetálásba való bevonása, megerősítése, felkészítése a 4.-ből 5. osztályba való átmenet sikeres teljesítésére.

… IV/2. Képességfejlesztés korrepetálásban

a

felzárkóztatásban,

A tantárgyakhoz kötődő fejlesztések – a fejlesztési dokumentumok alapján – két pólus köré gyűjthetőek: Egyrészt „autentikus” képességfejlesztés… Másrészt tantárgyi műveltséghez, műveletvégzéshez általánosabb készségek javítására irányuló fejlesztések köre.

…

Esetenként nagyon komplexen megfogalmazott, tucatnyi képességterület fejlesztését magába tömörítő, és az adott fejlesztési centrum valamennyi gyermekére vonatkozó képességfejlesztési célok is azonosíthatóak voltak. … a globális, 55

minden területet érintő fejlesztési cél veszélyt is hordoz magába. Kevésbé lehet a ténylegesen hiányzó, kevésbé megfelelően működő képességkialakulást, fejlesztést generálni általa. A jövőben érdemes hangsúlyt fektetni a felzárkóztatásba bevont tanulók képesség alapjainak a megismerésére is. Javasolt ezeket felmérni, így beépíthető lesz a fejlesztési tervbe az erre vonatkozó feladat, ezáltal hatékonyabbá válhat maga a fejlesztés is.

A képességfejlesztés leggyakoribb területei voltak: o o o o o o o o o o o o o

emlékezet (15,8 %) logikai gondolkodás (14,6 %) figyelem (13,9 %) gondolkodás (13,5 %) lényegkiemelés, rendszerezés (5,6 %) megfigyelőképesség (5,3 %) koncentráció (5,1 %) analógia (4,6 %) kifejezőképesség, időészlelés (4,2 %) összehasonlítás (2,7 %) azonosítás, megkülönböztetés, összefüggések felismerése (1,8 %) fogalomértés (1,3 %) orientáció (1,1%) 56

o o o

kognitív képességek (1,1 %) vizuális memória (0,5 %) térbeli tájékozódás (0,2 %)

A kognitív képességek mellet a személyes képességek fejlesztése is megjelent, dominánsan az RKH fejlesztéseiben: o

pontosság, rendszeresség, megbízhatóság, önellenőrzés (45 %)

Tantárgyi kötődésű fejlesztett területek előfordulási gyakorisága: o o o o o o o o o o o

beszéd (17,3 %) számolási készség (14,4 %) szövegértés (14,1 %) szókincs (11,4 %) beszédkészség (11,2 %) mennyiségfogalom (9,4 %) helyesejtés (10,3 %) íráskészség (9,3 %) helyesírás (5,8 %) szövegalkotás (3,75 %) olvasás (2 %)

A tantárgyi kötődésű fejlesztett területek visszaigazolják azt, hogy a felzárkóztatás során hangsúlyos volt a fejlesztés a magyar nyelv és irodalom terén. A kognitív képességek mellett, az érzelmi, szociális képességek fejlődésére is érdemes odafigyelni, és a fejlesztést kiterjeszteni ezekre a területekre is.

IV.3 A felzárkóztatás, fejlesztés célmeghatározása Hogyan, kikkel együtt lett meghatározva korrepetálás területe, tartalma?

a

felzárkóztatás,

Szűkkörű a válasz: a szaktanár vagyis a korrepetítor határozta meg a fejlesztés területeit az esetek 92 százalékában. Csupán a zaránki … gyermekek esetében történt a szülővel és gyerekkel közös 57

párbeszéd a fejlesztendő területekről. Nem véletlen, hogy ez utóbbi előfordulásoknál a gyermekek egyéni fejlesztésben részesültek. A jövőben javasolt a szülővel, gyermekkel, más szaktanárokkal való együttműködés erősítése, nem csupán a fejlesztendő területek meghatározásában, de a fejlesztési folyamat értékelésében, újraértékelésében, de a korrepetálásba való bevonás módszerében is. V. A felzárkóztatásba, kiválasztásáról

korrepetálásba

bevont

tanulók

V/1. A gyermekek kiválasztásában érintettek A négy helyszínen eltérő módon történt a korrepetálásba részesülő gyermekek bevonása: AzRKH-ban egyéni jelentkezéssel jutottak szolgáltatáshoz a gyerekek (100 %-ban).

a

felzárkóztató

Zaránkon szülői megkeresésre kerülhetett be a gyermek a korrepetálásba, felzárkóztatásba (100 %-ban). A Benedek Elek és a Hevesi József iskolákban az osztályfőnök, szaktanár közös, vagy egyéni javaslatára, illetve három esetben a szülői közreműködés is megjelent a Hevesiben.

58

... A kiválasztási folyamatba javasolt bevonni a szülőt, gyermeket is, szükség esetén a szociális szakma képviselőit is.

V/2. A gyermekek kiválasztásának szempontjai A Gyermekszegénység elleni program prioritásai mellett és azok érvényesítéseként, a felzárkóztatás helyszínein jól azonosítható – de kiegészítendő - szempontsor mentén vonták be a diákokat a felzárkóztató tevékenységekbe. Tulajdonképpen két alapszegmens a jellemző: Egy állandó kontstans-kör: az előző tanév végi, vagy a félévi eredmények illetve a hosszú távú hiányzás, továbbá továbbtanulás és matematikai hiányosságok, továbbtanulás. Több, akár naponta is változó ok és okrendszerek: a hiányzás és következményei (pótlás, ismétlés, gyakorlás, lemaradás az órai munkában... ), a tananyag nehézségi foka, ingadozó tanulmányi eredmény, figyelemzavar. Ez utóbbi szegmens egy nyitott, rugalmas rendszert kínál a segítő tevékenységre. A foglalkozásokba bevontak személye nem kell, hogy állandó legyen, hiszen az időszakos problémákkal küzdők beemelhetők a fejlesztés kereteibe, és onnan el is engedhetők, amennyiben az aktuális, legjobb állapotba kerültek.

59

Jelentős számú gyermeknél nem volt követhető, milyen ok, okok miatt került be a felzárkóztatásba. A fejlesztésben résztvevő tanulók 40 százalékánál … javasolt egy – a helyszínek és korrepetítorok által közösen összeállított, … – egységes, de rugalmas szempontsor, és az egyes tanuló bemeneti státuszának rögzítése is, a felzárkóztatás dokumentumaiban. VI. A felzárkóztatás eredménymutatói A felzárkóztatott, korrepetált tanulók 2010/11 tanév végi eredményeit - a korrepetált tantárgy alapján – összehasonlítva a 2011/12 I. félévi és tanévvégi eredményeivel, egyértelműen megállapítható, hogy a javulás mellett minimális romlás is bekövetkezett. A tanulók több mint fele megtartotta korábbi tantárgyi „numerikus” értékelését. …

60

61

VI/1 Számszerű eredmények

Az 1. osztályosok esetében a fejlesztett … százalékának javult az eredménye …

gyerekek 29

A 2. osztályosok esetében a fejlesztett … gyerekek 56 százalékának javult az eredménye. 12 százalékának romlott. … A 3. osztályosok esetében a fejlesztett százalékának javult az eredménye. …

gyerekek

29

gyerekek

33

Az 5. osztályosok esetében a fejlesztett … gyerekek százalékának javult az eredménye. 18 százalékának romlott ...

32

A 6. osztályosok esetében a fejlesztett … gyerekek százalékának javult az eredménye. 22 százalékának romlott ...

23

A 7. osztályosok esetében a fejlesztett … gyerekek százalékának javult az eredménye. 22 százalékának romlott ...

39

A 8. osztályosok esetében a százalékának javult az eredménye.

20

A 4. osztályosok esetében a fejlesztett százalékának javult az eredménye.

62

fejlesztett

…

…

…

gyerekek

A 9. osztályosok esetében a fejlesztett … gyerekek 37 százalékának javult az eredménye. 9 százalékának … romlott ... A 10. osztályosok esetében a fejlesztett … gyerekek 50 százalékának javult az eredménye. 12 százalékának … romlott ...

VI/2 A felzárkóztatás egyéb hozadéka, ahogyan az érintett szereplők látták A korrepetítorok, a felzárkóztatás … egyéb hatásairól, elsősorban a személyes és a szociális kompetenciák változásáról is beszámoltak: o

o o o o o o o

„A tanulók szivesen jártak a korrepetálásra, sikerélményeik voltak, így hamarabb és könnyebben magtanulták a tantárgyak anyagait.” „Fegyelmezettebb magatartás”. „Hosszabb ideig fenntartható figyelem.” „Figyelmesebbé, következetesebbé, határozottabbá váltak.” „ Motiváltabb tanulás.” „Koncentráció fejlődése.” „Javultak szociális kompetenciái.” „Nyíltabbá,társaikkal szemben elfogadóbbá váltak.”

A korrepetálásban, felzárkóztatásban részesült tanulók és örümmel kapcsolódott be a korrepetálásba. A elsősorban az egyéni fejlesztést élték meg pozitívnak, amikor „csak” vele foglalkoztak és figyeltek. … o o o

… szívesen gyerekek különösen „csak” rá

"Megtanultam tanulni, nem félek már a matektól. " "Sikerült jól felkészülnöm az év végi dolgozatokra." "Szükségem volt rá."

A szülők örömmel fogadták a segítséget, hiszen „a legtöbb szülő nem tud segíteni gyermekeinek” az otthoni tanulásban. A szülők is belátták, hogy jobb, ha a gyermekük részt vesz a felzárkóztatáson. Igénylik a jövőben is…

63

A pedagógus-kör, … akik közvetlenül nem vettek felzárkóztatásban, szintén elismerően nyilatkoztak: o o o

rész

a

„Szaktanároknak is segítség az egyes tanulók segítése.” „Minden szaktanár örömmel tapasztalta, hogy órán bátrabban dolgozik.” „Szükséges az egyéni fejlesztés...” …

VII. Jövőkép A korrepetálást, felzárkóztatást végző pedagógusok szerint a tanulók egyharmadánál elegendő volt az optimális fejlesztésre a rendelkezésre álló heti, illetve havi időkeret. … Az időkeret, tantárgyak, a megsegítő pedagógusok létszámának optimalizálása fontos, a felzárkóztatás jövőbeni hatékonyság növelése szempontjából … Legalább heti 2 órára lenne szükség. „A havi egy-két alkalom nagyon esetleges és viszonylag eredménytelen”. Kiemelten hangsúlyozzák a pedagógusok az egyéni fejlesztés jelentőségét is. Mindezek figyelembevételével, a rendelkezésre álló időkereteket, tantárgyakat, a tanulók kiválasztásának szempontjait, a képességmérés lehetőségét, szükségességét ( hogy a tantárgyi fejlesztés mellett a képességösszetevők is fejlődhessenek) és a bevont tanulók számosságát a következő tanévi tevékenység indítása előtt újra kell értékelni. Javasolt a tanév korrepetálási, felzárkóztatási folyamatának előkészítését 2012. augusztus második felében megkezdeni (egységes, de rugalmas kiválasztási szempontsor, bemeneti paraméterek, optimális és minimális idő, humánerő paraméterek, dokumentumok továbbfejlesztése). … javasolt jelen hatásvizsgálat megismertetése a helyszínek vezetőivel, korrepetítoraival. … Javasolt a 2011/12 tanévbe felzárkóztatásba bevont gyerekkör újraszűrése a jelzett szempontsor mentén.

64

Javasolt a rendelkezésre álló időkeretet tanulóarányosan meghatározni a felzárkóztató helyszíneken …

65

Pályaorientáció Hevesi kistérség Az általános iskolákba beíratott gyermekek közel 70 százaléka hátrányos helyzetű, és több mint 40 százaléka halmozottan hátrányos helyzetű. A települések felében 60 százalékot meghaladó mértékű a halmozottan hátrányos diákok populációja az iskolába járók körében. Az általános iskolát eredményesen befejező tanulók 4 százaléka nem, 54 százaléka szakiskolában, 24 százaléka szakközépiskolában és 17 százaléka gimnáziumban tanul tovább.

66

A hozott hátrányok mérséklését előmozdító, a sikeresebb életúthoz teret nyitó pályaválasztási döntések előkészítéséhez, a személyes élet perspektíva megtervezéséhez, a várható élethelyzetekben és változó gazdasági környezetben való helytállást segítő kompetenciák fejlesztéséhez kívánt hozzájárulni a Pályaorientáció. Mint újszerű tanulási folyamat, elérhető volt valamennyi 7-8. és 10-12. évfolyamos diák számára, de megszólította, bevonta a tanulók szüleit, osztályfőnökeit is. A pályaorientációt vezető tanácsadó, a minél személyspecifikusabb támogatás érdekében, hospitált a tanórákon is, hogy a készség és önismereti tesztekből nyert tanulói képeket a diákok mindennapi tanulási környezetében is kontrollálja. A pályaorientáció – mely a térségben hiányzó szolgáltatás volt zömben strukturált csoportfoglalkozások keretein belül valósult meg, jól meghatározott tematikát, módszertant követve, mely egyéni tanácsadás lehetőséget is felkínált a résztvevőknek a 3-5 alkalmas etapokat követően. A szolgáltatás az iskolai környezetből többször kilépett, több települési IT pont is helyszíne, része lett a szolgáltatásnak, ezáltal még személyközibbé vált a hatás. Több pályaválasztási nap és kiállítás, workshop tette még életszerűbbé a

csoportfoglalkozások hozadékát. A résztvevők megismerkedhettek a felvételi eljárással, a követelményekkel, a különféle szakmacsoportokkal, szakmákkal, amelyek közül jó néhányat 67

személyesen ki is próbálhattak. Az önismeret pszichológus és tanácsadó segítette az érdeklődőket.

bővítésben

A komplex szolgáltatásban az egyéni igények, érdekek, egyéni hozam megfogalmaztatása nem csak az egyes diák fejlődése, fejlesztése, de a további közös munka szempontjából is alapelvként érvényesült, mely a szülői körrel való tapasztalatok, észrevételek megosztását követően, a továbbtanulási döntések realizálásával zárult, klubfoglalkozás keretében. A pályaorientációs szolgáltatás alternatívát nyitott nem csupán a diákoknak, de az iskolák, pedagógusok is új utak bejárásának lehettek részesei. Új megközelítésbe helyezhették az eddig kevésbé hangsúlyos területet, melyhez a látott minták, módszerek, tapasztalok alapot, lehetőséget kínálnak az önálló folyatásra, a jövőben is. A program sikerét jelző visszajelzések pedig motivációt mindehhez: „Jobban megismertem magam és a hozzám illő szakmákat.” „Megtudtam a jó képességeimet magamról.” „Ösztöndíjat adnak a hiányszakmákra.” „Legyen többször ilyen” „Tetszett, hogy egy csomó mindent ki lehetett próbálni.” „Érthetőbbé vált a Bolognai rendszer számomra.”

68

Napközi Mekényesben Sásdi kistérség A kistérség jellegzetes aprófalvas szerkezetű. kistérség: a települések több mint kétharmadában a lakosságszám nem éri el az 500 főt. 2011 januárjában indult meg a „Legyen az esély egyenlő - esélyteremtés a Sásdi Kistérségben” Gyerekesély Program. A pályázati

keretrendszer kötelezővé tette a kistérség óvoda és iskola nélküli településein élő gyermekek számára szóló, a tanulást segítő napközi és szabadidős szolgáltatások, valamint nyári napközbeni ellátás megszervezését és folyamatos működtetését legalább egy településen. A három komponenst magába foglaló közösségi szolgáltatás az alig 300 fős Mekényes településen került megszervezésre. A napközi délelőtt 10 órától délután 18 óráig, a szükségletekhez igazodva tart nyitva. A gyermekekkel és családjaikkal két szakember foglalkozik. Délelőttönként az óvodát még nem látogató gyermekeket és szüleiket várják, míg délután az óvodából, 69

iskolából hazatérő gyermekek számára kínálnak foglalkozásokat. A délután első idősávjában a tanulássegítés a fő tevékenység, mely során a napközi dolgozói interaktív feladatokat és saját készítésű, tanulást segítő játékos eszközöket is használnak a tananyag elsajátításához. A tanulást segítő játékok tervezése, kivitelezése kiemelt helyen szerepel a napközi programjában. A napközi munkatársai – szintén a kistérségi gyerekesély program keretein belül foglalkoztatott patrónustanár révén – kapcsolatot tartanak a tanulók mágocsi általános iskolájával, így pontos információik vannak a tanulók előmeneteléről, iskolai sikerességéről-sikertelenségéről. A délután második része a szabadidős programoké. A gyerekek és szüleik táncoktatáson, kézműves foglalkozásokon (pl. varrás) vehetnek részt, és sportolásra is nyílik lehetőség. A napközi minden hónapban kiemelt programokkal várja az érdeklődőket, melyek világnapokhoz (Pl. állatok világnapja), nagy ünnepkörökhöz, jeles napokhoz (Szent Iván napja, Gyereknap), az évszakok változásához vagy éppen a tanévkezdéshez (Nyárzáró) kötődődnek. A napközi életében közösségfejlesztő hatásúak az egyhetes projektek, mint például a 2012 szeptemberében megvalósított környezetvédelmi projekt, melyben minden napra jutott egy-egy, a témához kötődő tevékenység. A 2011. évi környezetvédelmi projekt folytatásaként a gyerekek természetismereti és környezetvédelmi kvíz valamint a környezetvédelmi társasjátékhoz készült új kérdések, feladatok segítségével szereztek új információkat, illetve erősítették meg az eddig tanultakat. Papírhulladékot gyűjtöttek és vállalták a falu központjának rendezését is. A napköziben a színjátszás is jelen van. A színdarabokat a diákok már több helyen bemutatták, a kistérségi központban, Sásdon is. A nyári szünet ad lehetőséget a kirándulások és az egész napos programok, illetve nagyobb szabású projektek szervezésére. 2012ben a Lovag-projekten vehettek részt a falu és a szomszéd község lakói is. A projekthét folyamán megismerkedhettek a lovagkorral, a lovagok világával. Az első napon csoportfoglalkozáson vettek részt, ahol a lovagok életéről beszélgettek, majd az elsajátított információk segítségével gondolattérképeket készítettek. 70

A második lepedőre festett várak, délután pedig különböző lovagi eszközök – ruhák, fegyverek, sisakok készültek. A harmadik nap a lovagkort bemutató játékfilmmel indult, délután lovaglásra nyílt lehetőség. A negyedik napi íjászbemutatón nem csupán részt vettek, de ki is próbálhatták az íjakat. A zárónapon került sor a lovagi tornára, mely után ünnepélyes keretek között a falu polgármestere lovaggá ütötte a gyerekeket. A projekthetet erősítette az Egerbe tett kirándulás. A napközi a tanulássegítésen túlmutatva közösségi tér is a falu

majdnem félszáz gyermeke és szüleik számára. A két napközis munkatárs így az egész település számára kínál, ad lehetőséget a programokba való bekapcsolódásra, és szervezik a település jelentősebb rendezvényeit (pl. Márton-nap). Jó kapcsolatot ápolnak a környező községekkel, fellépési lehetőséget és közönséget biztosítva ezzel a gyermekek színi előadásainak.

71

Iskolai szociális bevezetése

munka

Bátonyterenyei kistérség A TÁMOP 5.2.3. „Táguló világ” Gyerekesély program keretében a Bátonyterenyei és a Hevesi kistérségben – a gyerekek szükségleteire és az adott intézményben, településen tapasztalt problémákra reagáló, aktív és célirányos - szociális munkás hálózat kezdte meg működését a Bátonyterenyei kistérség 4, a Hevesi kistérség 6 településének iskoláiban, melyek kistérségi társulási keretben működtek. Mivel az új közösségi szolgáltatásnak a lehetséges céljai, tartalmai, eszközrendszerei zömben ismeretlenek voltak a kistérség elsősorban az intézmények számára – elengedhetetlen volt az iskolai szociális munka bevezetésének és későbbi működésének megalapozása, részletes előkészítése szakmai és szakmaközi együttműködések kialakítását is segítő konzultációk szervezésével.

Egy háromlépcsős modell segítette az oktatási intézmények, döntéshozók bevonását, felkészítését, az iskolai szociális munka értelmezését, az iskolai szociális munkás befogadását. I.

lépcső:

A Gyerekesély program szolgáltatásokat kívánt nyújtani az iskolák, valamint a tanulók és családjaik részére. Partnere kívánt lenni a helyi szociális és gyermekjóléti ellátó és szolgáltató intézményrendszernek. Végső cél az integráció a kistérségi szolgáltatások rendszerébe! A Kistérségi Gyerekesély program vezetősége és munkatársai elkészítették az iskolai szociális munkások munkaköri leírásait, a szakmai együttműködési megállapodást az iskolákkal, a szakmai együttműködési megállapodást a gyermekjóléti szolgálattal 72

Minden egyes iskolával külön – külön megbeszélést folytattak le az iskolai szociális munka, mint szolgáltatás, bevezetéséről. Ezek a megbeszélések többnyire szakmai műhelyek keretében valósultak meg, az iskolaigazgató, igazgató helyettes, osztályfőnöki munkaközösség vezetője, iskolai gyermekvédelmi munkatárs, GYEP program szakmai vezetője, koordinátora, iskolai szociális munkása között. Az első megbeszélések tartalma az iskolai szociális munkáról, a lehetséges szolgáltatásról, feladatokról, a problémákról, az eljövendő együttműködésről szólt. Ahol volt rá lehetőség, már itt és ekkor közösen beszélték meg, értelmezték a munkaköri leírások és az együttműködési megállapodás tartalmait. Ezzel párhuzamosan került sor team ülésre a GYEP munkatársakkal és a helyi Gyerekjóléti szolgálat munkatársaival, melynek célja a problémák megbeszélése, együttműködések általános kialakítása, valamint egy probléma lista felállítása az iskolákat és az iskoláskorú gyermekeket érintően. Közösen értelmezték a munkaköri leírások és az együttműködési megállapodások tartalmait. II.

lépcső:

Az új szolgáltatás bevezetése megkívánta egy szakmai megbeszélés kezdeményezését a kistérségi társulás vezetőjével mint az intézmények fenntartójával -, melynek az volt a célja, hogy megnyerjék támogatását egy „Oktatási kerekasztal” szakmai nap szervezéséhez és egyben a megnyitó megtartására, továbbá, hogy a meghívást az ő nevében írhassák meg. Az oktatási kerekasztal – melyre az oktatási intézmények vezetői, gyermekvédelmi felelősei, osztályfőnökei, iskolai szociális munkások, gyermekjóléti szolgálat munkatársai lettek invitálva – az alábbi napirend szerint zajlott: o o o

o

Megnyitó: Kistérségi elnök A Bátonyterenyei Gyerekesély program rövid ismertetése Az iskolai szociális munka, mint szolgáltatás bemutatása. Az együttműködési megállapodás tervezet, és annak részét képező – az iskolai szociális munkás - heti munkatervének újbóli értelmezése. Kérdések – válaszok 73

A konzultáció zárásakor az együttműködési megállapodás tervezetek, a tervezett munkaköri leírások kiosztásra kerültek, melyeket adott határidőig véleményezhettek, módosítási javaslattal élhettek az érintettek, a végleges bevezetés előtt. III.

lépcső:

Három – hat hónap elteltével iskolánként, szakmai műhely keretében a tapasztalatok megbeszélésére, az eredmények értékelésére, a hiányosságok számba vételére és a megoldások közös kidolgozására került sor. Természetesen mindez nem csupán az egyes iskolák szintjén, hanem a II. lépcsőben ismertetett „Oktatási kerekasztal” szakmai nap újbóli szervezésével, kistérségi szinten is megvalósult. A bemutatott 3 lépcsős módszer adaptálható és alkalmazható minden –az iskolai szociális munkához kötődő, köthető - stratégiai partner bevonásában. A Gyermekjóléti alapellátással nem volt szükség a három lépcsős modell alkalmazására, mivel a gyermekjóléti szolgálatot is bevonták az iskolákkal való együttműködésbe, illetve annak kialakításába. Szükséges volt viszont többször ismétlődő, közös szakmai team keretében az együttműködési megállapodás mentén az egyes közös munkafolyamatokat értékelni, a jó gyakorlatokat kiterjeszteni, a folyamatban felmerülő problémákra válaszokat adni, hiszen az egyes településeken, iskolákban az eltérő környezetből eredően, eltérő célokkal, módszerekkel dolgoztak az iskolai szociális munkások. A gyermekjóléti szolgálat munkatársaival végzendő közös munkát a Gyermekvédelmi törvény és a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendelet részletesen szabályozza. Az iskolai szociális munkások és az intézmények, partnerek együttműködésének legfontosabb elemei voltak: o o o

Információk megosztása Egyéni és csoportos konzultációk elemeivel) Szakmaközi megbeszélések 74

(A

jelzőrendszer

o o o o o o

Esetmegbeszélések Közös családlátogatások Kettős csoportvezetés (prevenciós foglalkozások, szabadidős klubok) Közösségi programok közös tervezése és megrendezése Szabadidő szervezés Nyári napközi

75

Az iskolai szociális munka a kistérségi Gyerekesély programokban E rövid összefoglaló nagymértékben támaszkodik az iskolai szociális munka bevezetésének és működésének Hevesi - és Bátonyterenyei kistérségi tapasztalataira. Bemutatásra kerül az iskolai szociális munka célja, tartalma, eszközrendszere Hajnal Renáta - Sidlovics Ferenc „Koncepció az iskolai szociális munka jogi szabályozására és országos kiterjesztésére” című tanulmánya (SZMI Budapest, 2010. december 23. kézirat), és a Módszertani Gyerekjóléti Szolgálatok Konszenzus Kiadványa (Balatonkenese, 2005) alapján. A strukturált tartalom segítséget kíván nyújtani azoknak a kistérségeknek, akik iskolai szociális munkásokat terveznek alkalmazni a Gyerekesély program keretében, iskolai szociális munkás hálózat működtetésével szolgáltatásokat kínálnak a kistérség iskolái és óvodái részére. I. Az iskolai feladatai

szociális

munka

meghatározása,

céljai,

Az iskolai szociális munka meghatározása9 „Az iskolai szociális munka szolgáltatás a közoktatási intézményben biztosított, preventív és korrektív jellegű segítő tevékenység, amely az iskoláskorú gyerekek és fiatalok képességeinek, lehetőségeinek legoptimálisabb kibontakozását támogatja szociális kapcsolataik, társadalmi integrációjuk javításával. Az iskolai szociális munka során nyújtott szolgáltatások célja, a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával az iskoláskorú fiatalok sikeres iskolai előmenetelük támogatása, egészségfejlesztése, illetve veszélyeztetettségének megelőzése, a kialakult veszélyeztetettség 9 Hajnal Renáta, Sidlovics Ferenc „Koncepció az iskolai szociális munka jogi szabályozására és országos kiterjesztésére (Bp, 2010. Kézirat) 76

megszüntetésében való közreműködés. Az iskolai szociális munkás tevékenysége során együttműködést alakít ki az iskoláskorú fiatalokkal, családjukkal, az iskolával és közösségeikkel illetve más segítő szervezetekkel.”

Az iskolai szociális munkáról általánosan10 Középpontban a gyermek, valamint a gyermek és iskola kapcsolata áll. Fontos cél a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése, családban történő nevelésének elősegítése. Meghatározó a különböző rendszerekben lévő problémák (gyermek, család, gyermekek csoportjai, közösség) nem leegyszerűsített, hanem összefüggéseiben, komplex módon, a szociális munka eszközeivel történő kezelése. Lényege, hogy preventív jelleggel tud működni. Célja, hogy olyan gyermekek kerüljenek ki az iskola falai közül, akik ismerik magukat és képesek saját, és környezetük szociális problémájának megoldására. Segíti az iskolát, hogy érzékenyebb legyen a gyermek szükségleteire és annak kielégítésére, azaz az iskola a gyermek után nyúljon (ne kitiltsa) és a gyermek kapaszkodjon az iskolába (ne kerülje). Fontos az iskolai szociális munkában az iskolai „lemorzsolódás” megakadályozása, illetve az oktatási rendszerbe való visszajutás segítése, valamint a hátrányos helyzetű és iskolai kudarcoknak kitett tanulók sikeres integrálódásának elősegítése. A szülők gondolkodását, szemléletét, iskolával kapcsolatos elvárásaikat formálja.

Az iskolai szociális munkás konkrét feladatai11

10 Módszertani Gyerekjóléti Szolgálatok Konszenzus kiadvány (2005, Balatonkenese)

11Forrás: http://www.mogyesz.hu/index.php? option=com_rokdownloads&view=folder&Itemid=63 77

o o o o o o o

o

o

o o o o o o

érdekvédelem információnyújtás és tanácsadás (szociális és mentális segítségnyújtás), segítő beszélgetés kulturális és szabadidős programok szervezése felvilágosítás (szexuális, a serdülőkor problémái, devianciák, stb.) folyamatos egyéni esetkezelés családlátogatások értékeket, normákat közvetítő szerepet tölt be az iskola és a családok között, feltárja a szülő – gyermek – tanár közti konfliktust rendszeres kapcsolattartás diákokkal, tanárokkal, gyermekvédelmi felelősökkel, iskolai diák önkormányzatokkal és a szociális/segítő intézmények képviselőivel, egyéb, az iskolában dolgozó szakemberekkel. nevelőtestületi és egyéb értekezleteken való részvétel, amely a tanulási és/vagy magatartási problémákkal küzdő gyermekekről is ad tájékoztatást fegyelmi tárgyalásokon való részvétel pályaválasztás és továbbtanulás elősegítése adminisztráció a szociális munka etikai kódexének, és az adatvédelmi törvénynek megfelelően aktuális pályázatok ismertetése, az egyéni pályázási lehetőségekre való figyelemfelhívás a diákok körében szóróanyagok és tájékoztató füzetek beszerzése a fiatalokat érintő aktuális témákról jogszabályváltozások folyamatos figyelemmel kísérése és az érdekeltek tájékoztatása

II. Az iskolai szociális munkás feladatai, szolgáltatásai az iskola felé 1. 2. 3. 4.

Esetmenedzsment Szülőkkel, családokkal végzett szociális munka Szociális csoportmunka Közösségi szociális munka

1. Esetmenedzsment:

78

o o o

Érdekvédelem, ennek keretében fegyelmi tárgyalásokon részvétel Esetmegbeszélés kezdeményezése, azokon történő részvétel, együttműködés a jelzőrendszer tagjaival Delegálás más, a gyermek szükségleteinek megfelelő szolgáltatás, ellátás igénybevételének segítése

2. Szülőkkel, családokkal végzett szociális munka: o

o o

Tanácsadás, konzultáció a családoknak, családokkal a gyermek iskolai életét érintő kérdésekben illetve egyéb problémák, szükségletek kapcsán. Közvetítés a szülő gyerek kapcsolatban. Részvétel szülő – tanár megbeszéléseken Részvétel szülői értekezleteken.

3. Szociális csoportmunka: o o o

o

Közösségfejlesztő csoportmunka, a tematikus és szabadidős kortársközösségek támogatására Pályaorientációs célú csoportmunka, a pályaválasztással és tehetséggondozással kapcsolatos döntések támogatására Prevenciós, edukációs csoportmunka, a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzésére, a hátrányos helyzetű, valamint a tanulmányiban elmaradt tanulók felzárkóztatására Diákszemináriumok szervezése különböző témákban

4. Közösségi szociális munka: o o o o o o

Különböző kommunikációs lehetőségek bevezetése, szervezése diákok számára (diákteázó, filmklub) Programok tervezése és szervezése a szabadidő eltöltésére, illetve egymás támogatására Diákönkormányzattal való együttműködés Együttműködés a szülői munkaközösségekkel Együttműködés az adott városrész ifjúságsegítő csoportjával Információs rendezvények megvalósítása tanároknak 79

o

Az iskolai szociális munka szolgáltatás, olyan személyes segítő szolgáltatás, amely közvetlenül találkozik a közoktatási intézményben tanuló gyermekek problémáival, így része kell, hogy legyen a gyermekvédelmi jelzőrendszernek.

III. Az Iskolai szociális munkás stratégiai partnerei o o o

o o o o o o o o o

Védőnői hálózat, védőnők Óvoda, óvónők Iskola, pedagógusok, pedagógiai asszisztensek, személyzet, társzakmák képviselői (pl.: iskolapszichológus), egyéb szakemberek Családsegítő Központ, Gyermekjóléti Szolgálat, családgondozók, szociális munkások Pedagógiai szakszolgálat Nevelési Tanácsadó Jegyző Helyi döntéshozók Az adott településen működő egyéb humán szolgáltatók, pl.: Művelődési ház, közösségi ház, stb… Helyi civil szervezetek Egyház(ak) Családok és gyermekeik, maguk a diákok.

IV. Az együttműködés keretei Azzal, hogy az Iskolai szociális munka megjelenik egy iskolában, egy településen, azonnal a jelzőrendszer részévé válik. Így a hatályos magyar Gyermekvédelmi törvény (1997. évi XXXI. Tv.) a továbbiakban Gyvt. és a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendelet (15/1998 NM rendelet) a továbbiakban Nm. rendelet, ide vonatkozó szabályai rá is és minden stratégiai partnerére egyaránt vonatkoznak. Az iskolai szociális munka, mint szolgáltatás, olyan személyes segítő szolgáltatás, amely közvetlenül találkozik a közoktatási intézményben tanuló gyermekek

80

problémáival, így része kell, hogy legyen a gyermekvédelmi jelzőrendszernek.

A jelzőrendszerre vonatkozó jogszabályok a teljesség igénye nélkül az alábbiak: Gyvt. 17. § 1-3 bek. Gyvt. 39. § 2-3. bek. Gyvt. 40. § 2. bek. NM. Rendelet 6. § 4. bek. NM. Rendelet 10. és 12. § NM. Rendelet 15. § 6. bek. NM. Rendelet 20. § 2. bek. NM. Rendelet 21. § 2. bek. NM. Rendelet 22.§ 4. bek. c. pont

V. A kistérségi szolgáltatásnyújtás tapasztalatai Az egyes településeken, iskolákban eltérő célokkal, módszerekkel dolgoztak az iskolai szociális munkások, jellemzően az alábbi feladatok, szolgáltatások végzése jellemezte tevékenységeiket. 1. Egyéni esetkezelés: A legelterjedtebb módszer volt. Az iskolai szociális munkás jelzéseket fogadott a pedagógusoktól, gyermekvédelmi felelőstől, sőt, nem egy alkalommal maga a család, illetve a gyermek keresi fel problémájával. Ezekre a megkeresésekre reagált a szociális munka klasszikus formájával, az egyéni esetkezeléssel. Az iskolai szociális munka ezekben az esetekben sokszor közvetítői 81

tevékenységgel azonos. Ez a közvetítés számos dimenzióban létezik: o o o o o

Iskola és család között Szakember és szakember között Gyermek és pedagógus között Gyermek és családja között Gyermek és gyermek között

2. Szociális csoportmunka: (Itt természetesen nem alapfeltétel, hogy maga az iskolai szociális munkás tartson egymaga csoportokat. Nem egyszer bevont más szakembert is, vagy co-vezetőként maga csatlakozott egy csoportvezetőhöz.) o o o o o o

Prevenciós csoportok tartása Pályaorientációs csoportmunka Kézműves foglalkozások Tanulócsoportok Klubok Műhelyek tervezése, szervezése, működésükben és működtetésükben

részvétel

a

3. Közösségi szociális munka o o o o o

Közösségi programok szervezése, illetve részvétel ilyen programokon Szabadidő szervezés és fejlesztés Sport programok szervezése Közösségi terek létrehozása, kihasználása Diákönkormányzat fejlesztése

82

Oktatási kerekasztal Hevesi kistérség A gyermekszegénység komplex oksági összefüggések következménye. Komplexen jelenik meg, hatásai hatványozódnak, mely az oktatásban, a napi iskolai folyamatokban, a gyermekek sikereiben és sikertelenségeiben hangsúlyosan tetten érhetőek. A hátrányújratermelődés mérséklése a komplex oksági-kör számbavételével és kezelésével lehetséges. A kistérségi gyerekesély programok e komplex problémakör kezelésére egy komplex eszközt, a szakmaközi hálózatot kínálják. A hevesi kistérségben az Innovációs Oktatási team, e szakmaközi hálózat részeként Oktatási kerekasztal életre hívását kezdeményezte. A helyi társadalom, a helyi szereplők aktivitására épülő együttműködések generálásával megindítható az a párbeszéd, amely a napi szintű okfeltárás és problémamegoldástól a hosszabb távú stratégiai kialakításához juttathatja el a helyi és térségi közösségeket. A kerekasztal céljait, működését és kiépítését a Gyerekesély programban már működő tevékenységekhez, szereplőkhöz, mintákhoz kötötte, és koncepcionálta:

I.

Az Oktatási kerek asztal célja:

1.

Alakuljon helyi kistérségi partnerség, fórum – a szakmaközi hálózat részeként –az iskolák, óvodák, fenntartók, oktatásirányítók, szülők és további, a jó óvoda/iskolaműködéshez kötődő szervezet, szakember (védőnő - GYEJÓ/CSSK – Pedagógiai Szakszolgálat, Nevelési Tanácsadó, kisebbségi önkormányzat...) képviselőiből. A kistérségben levő önkormányzatok között az oktatási feladatok hatékonyabb, együttműködésen alapuló

2.

83

3.

4.

5.

6.

7.

ellátása érdekében szervezett munkakapcsolat alakuljon ki. Ismerjék fel erősségeiket, eszközeiket, lehetőségeiket, közös előnyeiket és váljanak képessé egymás segítésére, együttműködésre. Induljon meg a helyi és kistérségi problémafeltárás, megoldási alternatívák kialakítása, majd ezek megvalósítása, támogatása (iskolák-pedagógusok és szülők- gyermekek problémái, igényei / iskolák, pedagógusok, szülők, gyermekek, fenntartó elvárásai – lehetőségei). Járuljon hozzá a helyi és kistérségi oktatási stratégia, cselekvési tervek kialakításához, járuljon hozzá a Gyerekesély Bizottság gyerekesély stratégiájának kimunkálásához. Adjon javaslatot az oktatási kérdések, irányvonalak kialakításához, véleményezze és vegyen részt az önkormányzatok (kistérség) oktatási jellegű koncepció és döntés előkészítéseiben, illetve a vállalt feladatok megvalósításának véleményezésében, segítse a gyermekek érdekeinek megjelenését. Aktuális, akut, halasztást nem tűrő esetek kezeléséhez álláspont képviseletével, megoldásjavaslattal járuljon hozzá, vegyen részt a megvalósításban. Egyéb, az oktatást, gyermeksikereket érintő kezdeményezett, igényként megjelenő témákhoz fórum, konzultáció szervezését vállalja.

II. Az Oktatási kerekasztal szintjei: 1. 2.

Települési Kistérségi

III. Az Oktatási kerekasztal résztvevői köre: 1.

Települési szinten: települési koordinátor, fenntartó (polgármester vagy jegyző, oktatási és / vagy szociális 84

2.

3.

irányító) iskolaigazgató, vezető óvónő, Kisebbségi Önkormányzat képviselője, szülői kör és szükség szerinti szakember a szolgáltatási körből. Kistérségi szinten: oktatási referens (oktatási irányító), mikrotérségi delegált igazgató, pedagógus, szülő, Kisebbségi Önkormányzat képviselője, vagy települési résztvevők/képviselők, aktuális problémakörökhöz köthető szolgáltatások szakemberei, GYB elnöke, GYEP közoktatási szakterületi koordinátora. Az aktuális problémák, igényelt témák fórumaihoz, konzultációihoz szükséges szakemberek.

IV. Az Oktatási kerekasztal működése: 1. 2. 3.

Településenként: kéthavonta legalább 1 alkalom Kistérségi szinten: negyedévente 1alkalom Aktuális, akut, halasztást nem tűrő eseteknél, témaigények esetében a fentieken túli időben is.

V. Az Oktatási kerekasztal indításának és működésének mérföldkövei:

1.

2.

3.

4. 5.

Települési koordinátorok (GYB, szakmaközi hálózat) tájékoztatása az oktatási kerekasztalról, a Gyerekesély Iroda által. Polgármesterek, szülők tájékoztatása a kerekasztalról (települési koordinátorokon keresztül, és a társulási tanács keretében). Problématérkép készítése települési szinten – települési tükör (iskolai, fenntartói, szülői, gyermek interjú /kérdőív). A problémák priorizálása települési szinten. Problématérkép kistérségi szinten, a települési prioritások alapján. A problémák priorizálása kistérségi szinten. Települési, kistérségi közoktatási intézkedési és esélytervek vizsgálata, összevetése a problémalistával: miként 85

6. 7.

8.

9.

reagálnak ezek a tervek a problémára, a tervekben foglaltakból mi valósult meg (aktuális státusz, mi az eltérés oka, az egyes szektorok mit tettek, mit tehettek, ami nem valósult meg a tervekből, miért nem valósult meg). Az összegzés, összevetés megosztása települési, kistérségi szinten. Problématérkép alapján települési, kistérségi akciótervek készítése. Az akciótervek, megoldás javaslatok megosztása, képviselete települési képviselőtestületi, illetve kistérségi társulási ülésen. Az akciótervek megvalósításának, kockázatainak, akadályainak feltárása, elhárítása, eljárásrendek tisztázása települési és kistérségi szinten. Az akciótervek becsatornázása települési tervekbe a kistérségi Gyerekesély Stratégiába illetve kistérségi intézkedési tervekbe.

86

A kistérség foglalkoztatási helyzetének javítása Baktalórántházi kistérség A térségben, a kiemelkedő munkanélküliségi ráta ellenére a Gyerekesély program tervezésekor kevés foglalkoztatási projekt valósult meg, a vállalkozók, nonprofit szervezetek, önkormányzatok közötti szektorközi együttműködés szintén nem volt jellemző. Ezért a gyermekszegénység csökkentését, a munkanélküli szülők foglalkoztatási esélyeinek javítását célzó – a helyi vállalkozásokat megszólító - szolgáltatási csomag kialakításával kívánták előmozdítani, amely segítheti őket a munkahelyek megtartásában és újabbak létrehozásában. A szolgáltatás térségi szintű szervezése az eddigi tapasztalatok alapján még nem működik, ám hatékonnyá válhat.

A kialakított szolgáltatáscsomaghoz internetes felületet, honlapot működtetnek mely a helyi vállalkozók támogatására, megerősítésére, a helyi foglalkoztatás bővülésének érdekében történik. A honlap egyre népszerűbb, látogatóinak száma eléri a 35.000-t. Jelenleg mintegy 69 cikk jelent már meg. Külön figyelmet fordítanak az aktualitások megjelenítésére, kiemelten a megjelenő pályázatokra. Ezeket lefordítják „közérthető” nyelvre, de természetesen megjelenik a pontos kiírás „linkje” is. A pályázatfigyeléshez kapcsolódó digitális szolgáltatások is nagyon népszerűek. Az információk megjelentetésén kívül segítenek a pályázatok értelmezésében, a kérdések továbbításában a kiírók felé. A fenntartási időszakra tervezik a piaci alapon működő pályázatírás bevezetését.

87

Fontosnak tartották egy adatbázis létrehozását, mely szintén megjelenik a honlapon és mára már 179 működő, aktív céget tartalmaz. Ennek eléréshez elengedhetetlen volt a diszpécser kolléganő kitartó munkája, folyamatos kapcsolattartása. A vállalkozásokon kívül ezen a felületen található az úgynevezett vásártér, ahol 30 vállalkozás, most már mintegy 150 termékét lehet leírással, képpel megtekinteni és ajánlatot kérni. Visszajelzéseket a folyamatos működés utána fognak kérni, hiszen annak értékelésével lesz mérhető a szolgáltatás „haszna” és fenntarthatósága. Szintén az adatbázis része a munkaadók és munkavállalók keres-kínál felülete. A jelenleg még nem túl népszerű szolgáltatás erősítéséhez a digitális kompetenciák fejlesztése is szükséges. A Gyerekesély program más tevékenységeinek és a szociális ellátórendszer szakembereinek segítségével erősíteni kívánják az ismertségét a kistérségben. Az együttműködések erősítését a munkacsoport találkozók szolgálják. Itt egy „házgazda” rendszer kialakításával, a kistérség különböző helyszínein, folyamatosan újabb foglalkoztatókkal tudják megismertetni a szolgáltatásokat és a Gyerekesély programot. A munkacsoport tagjai folyamatos tájékoztatást kapnak az elért eredményekről, a jövő terveiről. A szolgáltatások kialakításának aktív részesei, a visszajelzéseik alapján kerülnek véglegesítésre vagy akár változtatásra a programelem szolgáltatásai. A munkacsoportnak tanulmányutat szerveztek Gödöllőre, ahol a Nyitott Kert Alapítvány jó gyakorlatát ismerték meg. A kistérség önálló foglalkoztatási pályázatokat is írt és valósít meg jelenleg is. Ezek szolgáltatásai kiegészítik, illetve ráépülnek e Gyerekesély program szolgáltatási tevékenységeire, ezzel segítve a hatékonyságot és a 88

fenntarthatóságot. A programirodának az a törekvése hogy önfenntartó legyen a kialakított szolgáltatás. Szeretnének olyan szolgáltatásokat kialakítani, amelyek egy része támogatás nélkül, a felhasználók segítségével is működni tud

89

Műveljük kertjeinket! Hevesi kistérség A kistérség foglalkoztatási - és munkanélküliségi mutatói jelentősen gyengébbek az országos, de a megyei aránynál is. A kistérségi foglalkoztatási ráta közel 10 százalékkal alacsonyabb az országosnál. A munkanélküliségi ráta 2,6-szor magasabb, mint az országos ráta. A foglalkoztatás a térség egyik legégetőbb problémája. A legrosszabb helyzetű településeken 10 % körüli, illetve ahhoz közelít a tartósan munkanélküliek aránya. A térség településeinek több mint felére jellemző, hogy a háztartások kétharmadában nincs foglalkoztatott. A Műveljük kertjeinket! program egy lehetőséget kínált a szegénység hatásainak mérséklésére, az aktív munkavállalói körbe való visszakerülésre. Nyolc településen, közel ötven, rászoruló kisgyermekes család juthatott vetőmaghoz, palántához, műtrágyához, növényvédő szerekhez és a kertműveléshez szükséges szerszámokhoz. A résztvevőket önkéntes jelentkezőkből választották ki. Fontos szempont volt, hogy a családban élő gyerekek is vegyenek részt a kertművelésben, és hogy saját kertjeiket hasznosítsák. A családok kiválasztáshoz a települési önkormányzatoktól és / vagy cigány kisebbségi önkormányzatoktól kérték be azoknak a listáját, akik megfeleltek a szempontoknak (van kertjük, gyerekük és a családban van tartósan munkanélküli). Ez alapján a kistérség településeiről 180 család jelentkezett, akiket végiglátogattak a programvezetők. Ennek nyomán, a jelölt családok 85%-ban megfeleltek az elvárásoknak, így egy újabb szűrőt kellett alkalmazni: a családok tagjai közül egynek részt kellett vennie a három napos felkészítő képzésen. A téli időszakot tapasztalatcserére és a következő szezon megszervezésére használták. Minden tavasszal van 3 napos képzésen, arra is megtanították a családokat, hogy hogyan lehet tartósítani, illetve szaporítóanyagokat (magokat, terméseket, hajtásokat) eltenni, tárolni, hogy akár a projekt segítsége nélkül is, önfenntartó módon folytathassák majd a kertművelést. Ilyen módon szezonról-szezonra javult az elégedettség, illetve sikerült a családoknak

90

megfelelőbb alapanyagokat előreteremteni. A kertek alapművelését a családok végezték. A művelés hiánya miatt egyetlen család került kizárásra. A kertek állapotának ellenőrzése, a termesztés nyomon követése folyamatosan történt, átlag kéthetente jutott el a szakember egy-egy család kisgazdaságába, és ekkor beszélték meg az aktuális teendőket, problémákat és megerősítő visszacsatolást is kaptak a családok. E folyamatos tanácsadói jelenlét nem csupán a termesztés szakszerűségét követte, hanem a családok önbecsülésének, a munka értelmének, újraértékelésének a felélesztéséhez is hozzájárult, hiszen saját kertjeik művelésével állítottak elő a háztartásuk számára szükséges zöldségeket, gyümölcsöket. Volt család, melynek a jól sikerült termésből már eladásra is jutott.

91

IT pontok Bátonyterenyei kistérség Az IT pontok lehetőséget, esélyt kínálnak - a szegény, mélyszegény családok gyermekeinek, fiataloknak, fiatal felnőttek és idősebb generációknak -, az élethelyzetük javításához hozzájáruló információk és az elektronikus szolgáltatások közösségi eléréséhez, valamint a technika alkalmazásához elengedhetetlen alapkészségek elsajátításához, melyet a családok és/vagy az iskolarendszer sem tud teljesíteni. A számítógép- és internet használatot biztosító közösségi terekben IT mentor segíti - személyre szabottan és élethelyzettől függően - a látogatókat a számítógép használatában, az Internet adta lehetőségek megismerésében. Az IT-pontok a felhasználói igényekre, szükségletekre reagálva alakítják, változtatják szolgáltatásaikat. Az IT mentor – a technika készségeken túl - a tanulást, házi feladat elkészítést segítő információk keresésében, képességfejlesztő gyakorlatok ajánlásában, az álláskeresés és önéletrajzírásban, hivatalos eügyek intézésében, át – és továbbképzések keresésében egyaránt partner, „személyi edző”. Több IT ponton a mentor együtt dolgozik a közösségfejlesztő munkatárssal. Segítik egymás munkáját, és a mentorok aktívan részt vesznek a közösségfejlesztő programok előmunkálataiban, lebonyolításában. Vagyis, az IT szolgáltatások nem önmagukban célok, hanem hatékony eszközök a helyi közösségek és tevékenységeik generálásában. Az IT pontok számítógépes, internetes szolgáltatásai csupán „hívószavak” a helyi fiatalok és felnőttek felé. Közösségi terek, ahol a helyi közösség tagjai találkozhatnak, „közösségi”, klub-életet élhetnek. A manuális tevékenységek, játékok, közösségi beszélgetések részei a napi működésnek, melyek az adott település közösségét erősítik, és elősegítik a részvételt a közösség ügyeiben.

92

93

Játék és könyvkölcsönzés óvodákban

az

Hevesi kistérség A kistérség óvodásainak közel fele halmozottan hátrányos helyzetű, mélyszegény, munkanélküli családok gyermekei, ahol a felnőttek 48%-a (a háztartásfők 43%-a) legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezik. Az óvodából hazatérő gyermekek többségét nem várja a készség - és képességfejlődését előmozdító stimuláló környezet, fejlesztő játékok, könyvek. A szülők így jó szándékuk ellenére is korlátozottak abban, hogy a gyermekeik szocializálódásához, alapképességeik optimális fejlődéséhez egyenlő hozzáférést biztosítsanak. A játék és könyvkölcsönzés a komplex szolgáltatói háló része. A játék és könyv eszköz a családok, szülők eléréséhez, a gyermek-szülő kapcsolat elmélyítésre, a játék – mese – fejlődés - nevelés harmonizálására, közvetve szülő –családterápia is. A kölcsönzés kommunikációs csatorna, tanácsadó pont is, ahol a család megfelelő információt is kap arra vonatkozóan, hogy mi is probléma, milyen területen és mit, hogyan lehet fejleszteni, hogyan tud segíteni a szülő a gyermekén a kölcsönzött eszközökkel. A program indulásakor valamennyi óvoda egy egységes társas –és fejlesztő játékokból, képes – ismeretterjesztő – mondókás - és mesekönyvekből összeállított készletet kapott, az óvodai korosztályi heterogenitást, képességbeli differenciálódást is figyelembe véve. A játékeszközök és a könyvek nem csupán kölcsönzésre vannak felkínálva a családoknak, hanem segítséget is kapnak ezek élményszerű, hatékony használatához. Az óvodapedagógusok a gyermekek egyéni képességeit, aktuális érdeklődési körét is figyelembe véve javaslatot tesznek a játékeszközök és könyvek kiválasztásához, illetve bemutatják a használatát, felhasználásának lehetőségeit. A kölcsönzés, a szülőkkel való közös játék tere is. A kölcsönzésre hetente egy alkalommal kerül sor (az óvodák többsége ezt rugalmasan kezeli), a kiválasztott vagy javaslatra kikölcsönzött eszköz, könyv egy hétig lehet kint a családnál. „El sem akarták hinni, hogy el lehet haza vinni a játékokat!” E mellett havi két alkalommal gyerek - szülő találkozó (nyílt játszóház) kínál alkalmat arra, hogy az óvodapedagógusok egy tematikus koncepciót is követve, a szülők és gyermekeik együttes bevonásával egy-egy játék, mese 94

révén kínálnak mintát: játszani és játszva tanulni. A kölcsönzés és a közös játék-tanulás alkalmakra gyakran az idősebb testvérek is elkísérik anyut, néhány esetben ők azok, akik a kikölcsönzött könyvből olvasnak az óvodáskorú kistestvérnek és anyunak és a többi testvérnek – hiszen minden este mesélni kell a kölcsönzött könyvből. A folyamatos, rendszeres tevékenység hatására alapvetően átalakul az óvodák és szolgáltatásaik működésmódja, szemlélete, hosszú távon ezzel hozzájárul(hat)nak a szegénység és kirekesztettség újratermelődésének és következményeinek mérsékléséhez. A játék és könyvkölcsönzés érzékelhető visszhangjai: „Biztos, hogy többet foglalkozik a szülő a gyermekkel a kölcsönzés hatására, több a közös élmény” - a gyerek és a szülő kapcsolata más minőségűvé, az ő egységük szorosabbá válik, ami már a megelőző korosztályhoz kötődő Biztos Kezdet koncepcióban is benne van, mint kívánatos cél. „Javította a szülők és az óvoda közti kommunikációt” „A gyerekek mindig nagy örömmel mesélik, hogy milyen jót játszottak este, vagy milyen jó mesét hallottak” „A gyerekek és a szülők is egymásnak ajánlják a játékokat”

95

gyermek és egy megerősödött közösség fémjelzi a program eredményét. Jelen vannak világhálón, facebook oldaluk: Kézművesház Apagy. A helyi gyerekek, nagyobb testvéreik és szüleik, valamint az érdekelődő fiatalok ma már olyan közösséget alkotnak, amelyre a folytatásban is támaszkodni lehet. 2012 nyarán megalakult az Apagyi Ifjúsági és Kulturális Közhasznú Egyesület.

A 2012-es nyári táborban részt vevő gyerekek a „barátságos vidám, megnyugtató légkörről”, „érdekes, izgalmas programokról” számoltak be, amelyre legközelebb a barátaikat is szívesen elhívnák.

96

Szülők klubja óvodában

a

kisvaszari

Sásdi kistérség Kisvaszar 350 fős szegregátum a Sásdi Kistérségben. A településen munkalehetőség alig van. A családokban mélyül a szegénység. Sok a fiatalon gyermeket vállaló anya, akik szinte felkészületlenek a szülői szerepre, a gyermeknevelésre. Az óvoda gyermekeink 90%-a halmozottan hátrányos helyzetű családból érkezik. Az óvoda dolgozói rendszeresen tapasztalták, hogy a szülők gyakran tanácstalanok bizonyos nevelési szituációkban, a gyermek gondozásában, a mindennapi életben való eligazodásban. A segítő együttműködés érdekében megoldásokat kerestek olyan lehetőségek teremtésére, ahol a szülők megbeszélhetik egymás között tapasztalataikat, tanácsokkal láthatják el egymást, illetve szakemberek segítségével irányt kaphatnak gyermekeik neveléséhez, problémáik kezeléséhez. Erre a szükségletre épült a Szülői Klub megszervezése, amely Sásdi Kistérség Gyerekesély Programjának (TÁMOP 5.2.3) támogatásával indult, és célja a szülői ház és az óvoda kapcsolatának tartalmi mélyítése és fejlesztése. A szülői klub programjai évente 10 alkalommal, az egészséges életmód köré szerveződnek, segítik a gyermek egészséges testi-lelki fejlődését, az egészséges életmód szokásainak kialakítását. Mindez a szülők, gyermekek, az óvoda dolgozói és a segítő szakmák képviselőinek közös, cselekvő részvételével történik. Tartalmukban illeszkednek az évszakokhoz és az ünnepkörökhöz. Az ünnepkörökhöz kapcsolódó programok Mártonnap, Karácsony, Farsang, Húsvét. Az ünnepre való készülődés, a várakozás hangulatában, az óvoda és az otthon díszítésére alkalmas eszközöket, apró ajándékokat készítenek. Felelevenítik a népszokásokat, közösen elkészítik az ünnepekhez kapcsolódó jellegzetes ételeket, süteményeket (libahús, mézeskalács, farsangi fánk). A meghívott védőnő a tevékenységek közbeni beszélgetések során, indirekt módon, tanácsokat ad az édesanyáknak gyermekeik egészséges táplálkozásához. 97

A programokat színesíti táncház is, ahol lehetőség van a tánctanulásra is.

Kirándulások A közeli kisvaszari erdő, az alsómocsoládi sportpálya a célpont. A szülők, gyerekek mellett minden alkalommal jelen van a GYEP által alkalmazott óvodai gyógytestnevelő, aki az erdei tisztáson, a sportpályán a gyermekek részére mozgásos programokat, illetve a szülőkkel közös csapatversenyeket szervez. Az élményszerzés mellett kiváló alkalom arra, hogy a szülők megismerhessék a gyógytestnevelő fejlesztő munkáját, érzékelhessék a gyermekek sokoldalú, szabad mozgásának jelentőségét. Ezek az alkalmak segítik a környezettudatos magatartás kialakulását, rácsodálkozhatnak az ébredő természet, az őszi erdő szépségére. Preventív szűrés Az óvodában a védőnő vérnyomást, vércukorszintet mér a szülőknek, miközben beszélgetnek a szűrővizsgálatok fontosságáról, a betegségek megelőzéséről, az egészség fenntartásáról. A program végén minden család az egészségmegőrzéshez hozzájáruló kis csomagot kap. Kemencés napok Az óvoda udvarán a GYEP támogatásából kemencét építettek. Ez kiváló színtere a közösségépítő-fejlesztő programoknak. A délelőtt a felkészülés időszaka. A gyerekek száraz gallyakat gyűjtenek, hordanak a kemence befűtéséhez. Délutánra megérkeznek a szülők, tésztát dagasztanak, punyát, medvehagymás, sajtos, lekváros kiflit sütnek. Ezekre az alkalmakra meghívják a védőnőt, a háziorvost, a családsegítő munkatársait, akik váltakozva vannak jelen és a családokkal való személyes beszélgetések során, segíthetik problémáik kezelését, megoldását.

A szülői klub működése a családokkal való kapcsolattartás új módszere, amely már beépült az óvoda nevelési gyakorlatába. Szemben a hagyományosan szerveződő szülői értekezletek érdektelenségével, itt a szülők 90%-os jelenléte jellemző. A programok oldott hangulatában a szülők megnyílnak, kevésbé titkolják mindennapi életük problémáit, mernek kérdezni, segítséget, tanácsot kérni. Mindez a családok támogatásának, a gyermeki fejlődés segítésének sikeres, követhető gyakorlata.

98

99

Apagyi kézműves ház Baktalórántházi kistérség A baktalórántházi kistérségben található apagyi kézműves ház ötlete már a pályázat közösségi tervezésének időszakában kiemelkedő figyelmet kapott, a helyi önkéntes munkán alapuló kezdeményezés miatt. Pedagógusok, szociális szakemberek, szülők - felfigyelvén a gyerekek igényeire - évek óta rendszeresen szerveztek a településen kézműves foglalkozásokat, sőt sikeres nyári táborokat is. Mindezt szinte a saját energiájukból, némi pályázati támogatáshoz a Mobilitás révén jutottak, helyet pedig az önkormányzati művelődési házban kaptak. A mindennapi uzsonna előteremtésével a szolgáltatás szükségessége mellett a szülők is kiálltak. A 2011-ben induló „Lehet jobb a gyerekeknek!” Gyerekesély program lehetővé tette a már jól működő kezdeményezés fenntartását és kiszélesítését, nem csak az apagyi, hanem a kistérség további 18 településén élő gyerekek és családjaik számára is. A forrásteremtésben jártas önkénteseknek nem okozott gondot a szolgáltatás projektként való megfogalmazása, sőt kiegészítése további innovatív ötletekkel. Így a hagyományos és újszerű kézműves foglalkozásokon túl a gyermekek szüleinek és a fiataloknak is tanítanak kismesterségeket, s a családi felhasználás fölötti termékekkel közösen jelennek meg vásárokon, és gondoskodnak saját továbbképzésükről is. Programjukat projekttalapú oktatással egészítik ki, mely a tematikus tanulás és a kreatív megvalósítás ötvözete. Témái a megújuló energiafelhasználás, a népi ételek készítése, kemence építése. A helyi önkormányzat a művelődési házban két, összesen 70 m2-nyi helyiséget bocsájtott rendelkezésre. Ma is ezekben működik a fazekaskoronggal, elektromos égető kemencével felszerelt, eszközökkel jól ellátott műhely, valamint a gyermekmegőrző, melynek felszerelésére és felújítására a projektből több 10 millió Ft-ot költöttek. A program kezdete óta 1 fő főállású házvezető, 4 fő megbízási díjas munkatárs, valamint 10-12 fő önkéntes végzi a feladatokat. Nyaranta 2 tábor, egész éven át hetente 2 x 2 foglalkozás, több tucat nyílt szakmai nap, évi 20 kihelyezett, többnyire a nyári étkeztetésekhez kapcsolt mobil foglalkozás, évi 1 kiállítás és két módszertani kiadvány, több száz elért gyermek és egy megerősödött közösség fémjelzi a program eredményét. Jelen vannak világhálón, facebook oldaluk: Kézművesház Apagy. A helyi 100

gyerekek, nagyobb testvéreik és szüleik, valamint az érdekelődő fiatalok ma már olyan közösséget alkotnak, amelyre a folytatásban is támaszkodni lehet. 2012 nyarán megalakult az Apagyi Ifjúsági és Kulturális Közhasznú Egyesület. A 2012-es nyári táborban részt vevő gyerekek a „barátságos vidám, megnyugtató légkörről”, „érdekes, izgalmas programokról” számoltak be, amelyre legközelebb a barátaikat is szívesen elhívnák.

101

Történeteinket és a módszertani iránymutatásainkat a TÁMOP 5.2.2-09 és a TÁMOP 5.2.3-09 megvalósult illetve megvalósulás alatt álló pályázataiból gyűjtöttük egybe, kérjük, mint ötletadó kiadványt forgassák! Reméljük, a következő pályázati szakaszok megvalósítói hasonló pozitív élményekkel gazdagodnak! Kívánjuk, szemelvényeink segítik a programot jövőbeni sikerek megvalósításában!

102