László Kinga és Puhl Gábor
Gyerekek a képernyő előtt - Szülők gyermekeik tévénézési szokásairól -
online kérdőíves felmérés (2013. augusztus-szeptember)
Jelen összefoglaló egy online felmérés eredményeit tartalmazza, mely a 16 éven aluli gyermeke(ke)t nevelő szülőket célozta. Kutatásunk a kiskorú eltartottal rendelkező családok, illetve az eddig kevésbé vizsgált három év alatti gyerekeket nevelő szülők televíziózási szokásait térképezte fel, illetve arra kérdezett rá, hogy milyen eszközökkel lehetne megkönnyíteni a szülők gyerekprogram-választását. A kérdőívről A kutatás során szülők által kitöltött internetes kérdőívek alapján vizsgáltuk meg gyermekeik médiafogyasztásával kapcsolatos attitűdjeiket, illetve felmértük, hogyan lehetne fokozni tudatosságukat a gyermekeket érintő problémás médiatartalmakkal (erőszak, trágárság, félelemkeltés stb.) kapcsolatban. Az alábbi kérdések álltak a kutatás középpontjában: 1. Hogyan vélekednek a szülők a három év alatti csemeték médiafogyasztásáról? 2. A televízió nézés kontrollálásával kapcsolatos attitűdjük tükröződik-e saját gyermekeik nevelése során? 3. Hasznosnak gondolnák-e a káros tartalom típusát jelölő piktogramok bevezetését, melyek lehetővé tennék, hogy a szülő gyermeke számára személyre szabottan választhasson a műsorkínálatból? 4. Segítené-e őket, ha a gyerekek számára építő műsorokra is felhívnák a figyelmüket? Az eredmények ismertetése előtt szükséges megjegyeznünk, hogy jelen felmérést nem nevezhetjük reprezentatívnak. Online kérdőívet dolgoztunk ki, ami önkéntes kitöltésen alapult, a 16 éven aluli gyermeket nevelő szülőket szólítottuk meg. A terjesztésben számos nagy látogatottságú honlap segédkezett1. Elsősorban olyan magyar oldalakat kerestünk fel, amelyek tematikájukat tekintve kifejezetten a gyermekekre vagy a családos szülőkre specializálódtak. Így különböző kismama-oldalak és női portálok egyaránt a mintába kerültek. A weblapok üzemeltetőit egyetlen dologra kértük, tegyék elérhetővé az elkészült kérdőívre mutató hivatkozást az olvasóik számára. Több internetes oldal a lelkes együttműködés jeleként nem csak közvetlenül a weblapon, de egyéb elektronikus felületen (közösségi oldal, hírlevél, fórum, blog stb.) is megjelenítette a kérdéseket. Az eredmények alapján elmondható, hogy leginkább a médiatudatosabb, értelmiségi szülők válaszoltak a kérdésekre. Így a megkérdezettek a rutinosabb és tudatosabb médiafogyasztók köréből kerültek ki, 937 feldolgozható kérdőív született, többségében felsőfokú végzettségű, városban élő, 30-39 éves nők ragadtak „egeret”. A gyermekek televíziózási szokásai A kérdőív első részében a média kiskorúakra gyakorolt hatásával összefüggő véleményeket kívántuk feltérképezni. Az eredmények árnyaltabb feldolgozása érdekében négy korosztályi kategóriára bontottuk a megkérdezetteket gyermekeinek életkora szerint: 1-3 év, 4-6 év, 7-11 év, 12-16 év. A három éven aluli gyermeket nevelőkhöz külön kérdéseket is intéztünk, mivel e terület kevésbé kutatott, illetve a Nielsen Közönségmérés Kft. sem rendelkezik adatokkal. Az alábbi honlapoknak köszönjük az együttműködést: www.babafalva.hu, www.babamama.hu, www.babaszoba.hu, www.femina.hu,www.mediatanacs.blog.hu, www.moped.hu, www.nmhh.hu, www.port.hu, www.televele.hu 1
1
Az z eredményyekből meg gállapítható, hogy a h három éven n aluli gyerm meket neveelő szülők többsége egy e órrában maxim malizálja a televízió előtt tölthető ő időt. A leg gkisebbek 22%-a 2 azonnban napon nta 1-3 órátt is tév vézhet, míg g csupán 20 0%-ra tehettő azon gye erekek szám ma, akik ne em találkoznnak semmillyen formáb ban a képernyővvel. A 7-11 évesekné él már marrkáns eltéré és tapaszta alható, a sszülők közel fele (44 4%) ny yilatkozott ú úgy, hogy gyermekük g 1-3 órát té évézik, kics sivel többen voltak azzok, akikne ek csak 1 óra ó en ngedélyezettt (46%). (1 1. ábra)
40,00% 35,00% 0‐1/2 ó órát
30,00%
1/2‐1 ó órát
25,00%
1‐2 órátt
20,00%
2‐3 órátt
15,00%
több mint 3 órát
10,00% 5,0 0% 0,0 0% 1‐3 ééves
4‐‐6 ÉVES
7‐11 ÉVES
12‐16 ÉVE ES
1. ábra á Mennyi te elevíziót/videót/DVD-t néz a gyermek Korcsoporrt szerinti bonttás - N=937
A szülők többsége ennek ellenére e úgy véli g gyermeke(i)) nem tölt(e enek) túl sook időt a képernyő k előtt. Érrdekesség, hogy azon szülők köré ében, akik h három éves s vagy anná ál fiatalabb ggyermekeket nevelnekk, a 30 0-60 perc té évézés még g elfogadhattónak szám mít, azaz a válaszadók v 69%-a nem m sokallja, hogy h három év ala atti gyerme eke akár na aponta egy órát is eltö ölt a készülék előtt. Mindössze M a megkérde ezettek 19% %-a gyermekével szemben go ondolta úgyy, hogy túlsságosan engedékeny g n, és a tévvézésre ford dított perce eket redukálni kellene. (2. ábra) 1 ‐ 16 ééves, összesíttett adat 60,0 0% 40,0 0%
51%
20,0 0%
25%
19%
5%
0,0 0% Túl so okat
Ne m túl sookat
Nem m tévézik
Nem tudom N eldönteni
2
2. ábra Szülői vélemények gye rmeke(ik) kép pernyő előtt töltött idejéről N =937
Sz zorosan a ffentiekhez kapcsolható ó a háttérté évézés jele ensége. A szülők s bevaallása alapján 48%-ukkkal elő őfordul, míg g 52%-uk arról a nyilatkozott, hogyy náluk nem m jellemző a passzív té tévénézés. A háztartássok 30 0%-ában azzonban rend dszeresen előforduló jjelenség a televízió be ekapcsolásaa, anélkül, hogy bárm mely cs saládtag nézzné az ado ott műsort. Tekintettel T a arra, hogy mindössze m a háztartássok 16%-áb ban található óa gy yerekszobáb ban tévéké észülék, a háttértévéz és a gyerm mekeket is érinti, az inger ebbe en az esetb ben ug gyanúgy éri őket, ha ép ppen az ado ott helyiség ben tartózk kodnak. (3. ábra) á
nem m jellemző
ritkkábban hetente tööbbször
30 % naponta 0%
10 0%
20%
30%
40%
50%
60% %
3. ábra a Háttértévézé és előfordulási gyakorisága (N=930)
A három éven aluliak 78 8%-a néz té évét, videót vagy DVD--t (33%-uk DVD/videót D t, 21%-uk te elevíziót, 24 4%uk k mindkettőtt). Csupán valamivel v tö öbb mint eg gyötödük (22 2%) nem né ézett még ééletében televíziót. Enn nek ala apján elmo ondható, ho ogy 10-ből 8 kisgyerm mek találkoz zott már tév vés műfajookkal. A DV VD-t és videót né ézők többsé ége még csa ak a másod dik életévét töltötte be. (4. ábra)
tévét t 21%
mindkettőt 24% egyiket sem m 22%
54%
DVD D/videót 33%
4. ábra Mit néznek n a bölccsődés korúak k? (tévé/DVD/v videó) N=486
A gyerekműssorokat kínáló csatorn nák közül a legkisebb bek szülei az a M2-t neevezték me eg gyermekkeik ke edvencekén nt, ezt követtte a Minima ax, majd a JJimJam, me ely kifejezettten a bölcssődés koros sztály számá ára en. kín nál műsoro okat. A dobo ogós média aszolgáltató ók sorrendje e az időseb bbeknél sem m változik számottevő s Az z M2 tehátt nagy nép pszerűségett élvez a g gyermekek körében. (5. ábra) Érdekes, hogy h a kap pott ltatók népsszerűtlensé erredmények a legnagyyobb közönséggel ren ndelkező műsorszolgá m égét jelzik - a sz zülői vallom mások alapjá án az RTL Klub, vala amint a TV2 gyermeke eknek kínáált műsorai a legkevéssbé 3
ke edveltek a g gyermekek körében, k miközben a N Nielsen Köz zönségméré és Kft. tavalyyi reprezentatív mintája a Minimax után n az RTL Klub, majd a TV2 töretle n fölényét mutatta m ki. 100,00% 90,00%
Mega max Booomerang;
80,00% 70,00%
Baaby Tv Nickkelodeon
Animaax
Duuck Tv
RTL Kllub
Disne y Channel 60,00%
JimJam
50,00% 40,00%
Kids CCo
Tv2 Cartooon Network Da Vinnci Learning Boom merang
Minimax
Baby TTv Nickellodeon Duck TTv
30,00%
Disneyy Channel 20,00% 10,00%
JimJaam
M M2
Minim max M2
0,00% 5. ábra A 3 éven é aluli gye erekek kedvenc műsorszolgá áltatói N=937
A felmérés ssorán arról is kérdeztü ük a szülőkket, hogy gy yermekeik mikor kezd tek el telev víziót nézni. A vá álaszadók kkörében me eglepő ered dmények szzülettek. A gyermekek k közel kéthharmada már m egy-hárrom év vesen rendszeresen tévézett. A megkérdezzett szülők k szerint öttéves korárra már min nden gyerm mek kiv vétel nélküll látott adásst a televízióban. A gyyakoriságra a vonatkozó ó kérdések eredménye ei is erősítikk a fentieket. A llegkisebbekk többsége naponta e egy órát is eltölt a kép pernyő előttt. A tévéző ő bölcsődéssek 81 1%-a meglehetősen gyakran (n naponta, h etente többször) ül le a készzülék elé. (6. ábra) Az erredményekb ből jól kirajzzolódott a trend, t miszzerint a legk kisebb koro osztály jóvaal hamarabb b találkozottt a televízióval, m mint a pár évvel é idősebb társaik. Az egy-hárrom éves ko orosztály addatait vizsg gálva láthatjuk, ho ogy a gyerm mekek már jóval j harma adik életévü ük betöltése e előtt tévéz ztek. Az adaatok alapján a bölcsőd dés ko orúak több m mint 26%-a egy évesen, illetve 30 0%-uk kettő ő évesen vá ált rendszerres tévézővé. Ugyan ez a sz zám a jelenlegi 12-16 éveseknél é jóval alacso onyabb. A mostani m kam maszoknak egy évesen n még csup pán a 6%-a tévé ézett, két évesen é 16% %-uk nézettt műsorok kat. Az óv vodáskor eelértével a szóban forrgó orosztálynakk a fele még g mindig ne em volt rend dszeres tévé énéző. Ezeket az ereddményeket nemcsak n je elen ko felmérés tapasztalatai támasztják t alá. A KF FF (Kaiser Family Foundation) ááltal végze ett nemzetkközi ku utatás2 is ha asonló tapa asztalatokat gyűjtött. A gyermekek k már jóval iskolakezdéés előtt megismerkedn nek a média világ gával, már a totyogók kétharmada a átlagosan n 120 perce et tölt el napponta a tele evízió előtt. Az US SA-ban késszült felméré és hangot ad a annak a pszichológiai és orvos si szakvélem ménynek is s, mely elíté éli a 2
http://kaiserfam h milyfoundation n.files.wordpre ess.com/2013//01/the-effects s-of-electronic--media-on-chiildren-ages-ze ero-to-six-ahis story-of-researrch-issue-brieff.pdf
4
gy yermekek kkorai tévézé ését. A túllzásba vitt médiafogy yasztás ugy yanis kritikuus hatást gyakorolhatt a gy yermekek a agyi fejlődéssére. Emellett a televíízióra és az z elektronik kus médium mokra fordított különleg ges fig gyelem kövvetkeztében n a gyerm mekek olya an, a mindennapi életben fon tos és ele engedhetettlen as spektusokatt is elhanya agolhatnak, mint a cssaláddal, ba arátokkal eltöltött idő, a házi fela adat megírá ása va agy a közöss játék élménye.
90
Minden nap
Csak hétvégén Ritkábban
Minden nap Hetente többször
Minden nap
Minden nap
Hetente többször Csak C k hétvégén hét é é Ritkábban
10
Hetente többször Csak hétvégén Ritkábban Ritkább
20
Minden nap Hetente többször Csak hétvégén Ritkábban
30
Csak hétvégén Ritkábban
40
Minden nap
50
Hetente többször
60
Csak hétvégén Ritkábban
70
Minden nap Hetente többször
80
Hetente többszörr
Csak hétvégén
Ritkábban
0 0‐1//2 órát
1//2‐1 órát
1‐2 órát
2‐3 órátt
több m mint 3 nem szokott tévvézni órát
6. ábra A tévénéz zés gyakoriság ga a 0-3 évese ek körében (órás bontás) N =567
Sz zülői attitűd A gyerekek té événézési szokásai s mellett szere ettünk volna a árnyaltabb b képet kappni a szülők véleményé éről is (milyen mértékben kísérik k figye elemmel gyyermekük médiafogyas m sztását, meennyire tudatosak, ille etve kö övetkezetessek a kontro oll kérdéséb ben). Megké érdeztük, hogy h a sz zülők mi a alapján vá álasztanak műsort gyyermekeik számára. Az erredmények alapján elm mondható, hogy h többsé égüknél (49%) a műsorrszám zsánnere a döntő ő, míg 40%-uk a kiskorúra h hagyja a mű űsorválasztá ás jogát. Cssupán 36%-os arányba an igaz, hoogy a szülő együtt tévé ézik yermekével.. Mindezekk azt muttatják, hog gy a szülő ői kontroll gyenge, éés kevés információ óval gy rendelkeznekk a korhatá ári jelölések kkel, illetve e a káros tartalmakka t l összefügggésben. Az z eredményyek az zért is elg gondolkodta atóak, mertt a válaszzadók hatá ározott igényüket fejeezték ki a körültekintő műsorválaszttást megkön nnyítő, segíítő szolgálta atások/alkallmazások irránt. (7. ábrra)
5
Ön mi aalapján döntti el, milyen műsorokat nézhet gyermeke? Többb választ =418) meggjelölhet! (N= 49,0%
A m műsorszám m műfaja alapján
39,7 7%
A gyyerekem válassztása alapján
35,6% %
en döntöm el Együtt néézem vele és aa műsor közbe
33,0%
A műsorszám m kezdési időp pontja alapján
28,9%
A korhatár je elölés alapján
26,8%
A mű űsorszám előzetese alapján
24,9%
A műsorszám néhány jele enete alapján
19 9,4%
Elolvasom az ism mertetőt, ez alapján döntök
14,8% %
Az akttuális kínálatb ból választunk
12,2%
Először én n nézem meg, utána nézheti csak a gyerek
6,2%
A gyerek nem néz tévét
13%
Egyéb 0%
10%
20% %
30%
40%
50%
7. ábra Mi alapján vál aszt műsort a szülő gyerrmekének?
A szülői konttroll kérdésében a gye erekek önállló, felügyellet nélküli tévézésévell kapcsolato os válaszokk is ha asznos info ormációkkal szolgáltak k. A válas zok alapján n minden negyedik n ggyereknél előfordul, ho ogy eg gyedül televvíziózik. (8. ábra) Ez z az arány a hétvége enként, illettve alkalom madtán mag gukra hagyyott gy yermekekke el együtt elé éri a 73%-o ot. Mindeze ek mellett érdekes, é ho ogy a legtöbbb szülő sz zerint a hárrom év ven aluliakrra a tévéné ézés kedvez zőtlen hatá ást gyakorol, és közel 70%-uk taartaná fonto osnak, hogyy a mé édiaszolgáltatók felhívvják a figy yelmet a kkörültekintő médiafogy yasztásra a legkisebbeknek szzóló műsorok esettében. 35,0% %
31,2%
30,0% % 25,0% %
25,7%
255,0%
20,0% % 13,1%
15,0% % 10,0% %
5,0%
5,0% % 0,0% % Napponta
Hetente többsször
Csak héétvégenként Csak alkalomaadtán Nem néz n felügyelet nélkül tévét/videót/DVD-t
8. ábra Milyen gyakran fordul f elő, hog gy gyermeke(ii) szülői felügy yelet nélkül néézi(k) a tv-t? (N N=397) (3 éve en aluliakra vo onatkozó adat)) Forrás: NMH HH-kutatás, 20013
6
Az zt az elképzzelést, amely vitatta a televízió kissgyermekek kre gyakoro olt direkt haatását, több tanulmány és felmérés cáffolta meg az elmúlt években. A három év alattiak bizonyítotttan kitünte etett figyelm met sz nek, nem beszélve a kifejezetteen erre a célra gyárrtott zentelnek a bekapcso olva hagyottt készülékn en végzett kutatás ere sp peciális prog gramokról. Fentieket egy e 2010-be edménye iss igazolja, mely m során 72 33 12 2-18 hónap közötti kissgyermek reakcióit vizzsgálták a televíziózás s tükrében . A babák oktató DV VD-t né éztek 1 hónapon keressztül, majd a kísérleti id dő lejártáva al ellenőrizté ék a tudásu kat. Az ASP P (Associattion for Psycholog gical Sciencce) című fo olyóiratban megjelent cikk c szerint a legkisebbbek valós tudásról t adtak sz zámot, még g ha ez el is maradt a hagyomá ányos tanítá ási módszerek hozta eeredményektől, melye et a ko ontroll csop porton vége eztek. Tová ábbi érdeke es kimutatá ást hozott a tanulmánny a szülő ők véleményét ille etően. Azokk a szülők, akik magu uk is kedve elték a DVD-n vetítésre került p rogramokatt, inkább meg m vo oltak győződ dve annak jótékony j ha atásáról, és gondolták azt, hogy gyermekük g profitál a lá átottakból. Sok S es setben eg gyes műso orszámok tartalmi korlátozásá át és hatósági eellenőrzésétt a lineá áris mé édiaszolgáltatásban azz teszi szük kségessé, h hogy még gondos g szülői felügyeleet mellett sem s zárható ó ki teljes bizonyo ossággal ezzen tartalmi elemek ká áros hatása.. Számos ta anulmány aj ajánl életkorrnak megfelelő amelyek se egítenek az óvodáso oknak a ny yelvtanulásb ban, ugyannakkor sok kkal kevese ebb műsorokat, a kis sbabára össszpontosító ó tanulmány y készült. A sorozatosa an készülő bébi-műsorrok, és az újabbnál ú úja abb ba aba csatorn nák megjele enése még korántsinccs arányban n a róluk szóló kutatáásokkal, így y az ártalmak, ille etve a felme erülő veszé élyek miatt a kiskorúakk védelmét akkor a is biztosítani kelll, ha a szülő gondossá ága es setleg nem megfelelő ő. Fentiek egy minde en kiskorútt érintő, áttfogó szabáályozás sz zükségességét támasztják alá. A felm mérés arra iss kitért, hog gy mely méd diatartalmak k lehetnek leginkább áártalmasak a kiskorúakra. A felsorolt itemekkel kapcsolatb ban a szü ülők úgy fejezhették k ki aggállyaikat, ho ogy a hárrom leg gkárosabbn nak ítélt mé édiatartalma at kiválaszth hatták a me egadott listá ából. A felsoorolt elemek között olyyan a tartalmak szzerepeltek, melyeknek k a gyerm mekekre gy yakorolt ambivalens hatásai közismertek k sz zakirodalom mban (erőszak, trágársá ág, szexuallitás, félelem mkeltés, dis szkriminációó stb.). Az alábbi a ábra (9. áb bra) jól szemlélteti, hogy h szinte e minden megkérdez zett szülő aggályosnnak tartja az a erőszakkos jelleneteket ta artalmazó műsorszámo m okat, míg a trágárság, a szexualitás, illetve a félelemk keltő képsorok es setében má ár megoszla anak a véle emények. M Mindhárom említett tartalomtípus magas érttékeket ért el, míg a kiközö ösítés és a reklámok negatív n hat ásait kevés sbé találták k károsnak a felmérésben részt vett v sz zülők. Betegség, B baleeset Kiközösítéss, hátrányos megkülönbözte m etés Rek lám Droghasznnálat Félelemkeltőő képsorok (pl. pókok, bogaarak,… Szexua litás Trágár besszéd Erő őszak alkalmazzása 0%
20%
% 40%
60%
80%
100%
9. ábra Legkáro osabbnak ítélt médiatartalmak (szülői véle emények) N=8892
htttp://www.psychologica alscience.orrg/index.ph p/news/rele eases/do-ba abies-learn--vocabulary y-from-babyyme edia-study-says-no.htm ml 3
7
Ehhez hasonló eredményeket mutatott ki a TÁRKI Zrt. által végzett, 2012-ben készült felmérés is.4 A TÁRKI csoport az NMHH megbízásából országos minta alapján vizsgálta az emberek televíziózási és internet-felhasználási szokásait. A gyermekes szülők leginkább a médiumokban megjelenő erőszak miatt, legkevésbé a kirekesztő tartalmak miatt aggódtak. A TÁRKI felmérésében további fontos szempontnak bizonyult, hogy a szülők akkor is kifejezték a segítő információk iránti szükségüket a kiskorú gyermekek védelme érdekében. Az ezzel kapcsolatos lehetőségek közül a legmagasabb értéket a gyermekeknek ajánlott filmek külön feltüntetésének igénye érte el, illetve, hogy az információk és jelölések a korhatár-besorolások mellett arról is tájékoztassanak, hogy milyen típusú káros tartalom található egy adott műsorban. Kutatásunkban kiemelten, önálló kérdésként foglalkoztunk a fenti problémával. A szülők többsége (74%) hasznosnak gondolná, ha a korhatári kategóriák mellett a szolgáltatók a káros tartalom típusát is megnevező „segédpiktogramokat” alkalmaznának a műsorok vetítése előtt. Ez a számadat kis eltéréssel egybeesik a TÁRKI által készített felmérés eredményével. Az általuk végzett kimutatásokból megtudható, hogy a megkérdezettek 76%-a (N=1009) tartja szükségesnek a műsorokkal és azok tartalmi elemeivel kapcsolatos többlettájékoztatás bevezetését. Ez az alkalmazás lehetővé tenné, hogy a szülő gyermeke számára személyre szabottan választhasson a műsorkínálatból. A segédpiktogramok minden korosztályi kategóriában támpontot nyújthatnak, jelezvén az adott műsorban felbukkanó káros tartalmakat. Fontosnak érezzük megjegyezni, hogy az adatfelvétel külön figyelmet szentelt a televízió kedvező, fejlesztő hatásainak. A mérsékelt televíziózás, a tudatosan megválasztott műsorok számos új és hasznos információhoz juttathatják a gyerekeket. A televízió oktató és szórakoztató szerepköreit szükségtelen bemutatni. Az online kérdőíves felmérésünkben ezért megkérdeztük a szülőket, hogy hogyan vélekednek a televízió jótékony hatásairól. A válaszadók több mint 80%-a szerint a televízió bővítheti a gyerek ismereteit, közel 60%-a szerint pedig nyelvtanulásra ösztönözhet, továbbá a szókincset is fejlesztheti (45%). A szülők mindössze 5%-a gondolta úgy, hogy a televíziózásból semmi előny sem származik. A válaszadók többsége üdvözlendőnek értékelte azt a felvetést, hogy a médiaszolgáltatók a gyerekeknek kifejezetten ajánlható műsorokról tájékoztatást nyújtsanak számukra a jövőben. A 2013 augusztusában elindított online kérdőíves felmérés eredményeképpen elmondható, hogy a 3 év alattiak tévézése igenis számottevő, nem elhanyagolható kérdés. A szülők bevallása szerint kitüntetett figyelmet fordítanak a kisgyermekeik médiafogyasztási szokásaira, azonban a számok azt mutatják, hogy a 3 év alattiak életkorukhoz mérten sok időt töltenek el a képernyő előtt. A különböző technikai megoldások és az internet elterjedésével maguk a szülők is egyre inkább tudatosan fordulnak a média világa felé, és használják a tartalom szűrésére kialakított alkalmazásokat. Ezek mellett is, a megkérdezett szülők jelenetős hányada érzi bizonytalannak magát a különböző televíziós programokkal kapcsolatban, és szükségesek tartja a további tájékoztatást, valamint a kiskorúak védelmét szorgalmazó prevenciós eszközök és módszerek fejlesztését. A gyermek és a televízió kapcsolatának egyik igen fontos oldala a kiskorú jólétére ártalmas információk megfelelő szűrése, illetve az egészséges fejlődését szolgáló műsorok hozzáférhetőségének biztosítása, még ha nem is az elsődleges szórakoztató eszköz a gyermekek életében. A gyermekek egészséges személyiségfejlődésének biztosítása alapvető fontosságú, fokozott figyelemmel kell közelíteni az őket érintő tartalmak elérhetőségével kapcsolatban, hogy a látottak semmilyen káros hatással ne lehessenek rájuk, tekintettel arra, hogy különös védelemre van szükségük.
http://mediatanacs.hu/dokumentum/153456/tarki_felmeres_korhatar_jelolesek_kiskoruakra_artalmas_ta rtalmak_megitelese.pdf 4
8
