Gyerek nyári tábor
Gyerek nyári tábor Istennek gondja van ránk 1. nap − Istennek gondja van a világra Cél: A gyerekek felismerjék, hogy ebben a sokszínő világban rend uralkodik, mert van gazdája. Ének: Ki teremtette ezt a világot (Jertek énekeljünk, 92) Isten alkotta az oroszlánokat (Kicsiny kis fény 64.) Feladat: Menjünk ki a tábor területére, és keressünk minél több különbözı növényt, illetve kisállat-határozóval azonosítsunk be minél több fajta bogarat, esetleg ha lehet, madarat. Próbáljanak teljesen egyformákat keresni, vajon sikerül-e? Csodálkozzunk rá az élılények sokszínőségére, különbözıségére! Beszélgetés, játék, és közben elmondjuk a teremtés történetét naponként egyegy képpel illusztrálva: • Ki fél a sötétben? Miért félelmetes? Mit kell tenni, hogy ne féljünk? (Oda lehet menni a szülıkhöz, fel lehet kapcsolni egy lámpát… stb.) => a világ eredetileg nagyon félelmetes, kopár, sötét hely volt. Isten azonban azt mondta, hogy legyen világosság! Megadta a helyét a világosságnak nappal, és a sötétnek éjszaka. Ez lett a rend, és Isten látta, hogy ez így jó. • Milyen csapadékokat ismernek? Hol van még víz az égen kívül? Milyen tengereket, folyókat, tavakat ismernek? (Megnézhetı akár a térképen is.) => A második nap Isten kijelölte a vizek helyét fent az égben, és lent a földön. Elválasztotta a szárazföldet és a tengereket. Ez lett a rend, és Isten látta, hogy ez jó. • Beszélgessünk az elıbbi növénygyőjtésrıl! Ki mit tapasztalt? Csoportosítsuk a talált növényeket! Kinek melyik a kedvence? Melyik virágot, zöldséget és gyümölcsöt szeretik legjobban? Beszélgessünk arról, hogy miért jó, hogy vannak növények? => ezeket a fákat, bokrokat, füveket és virágokat is mind Isten teremtette a harmadik napon. • Melyik napszakban mit csinálunk? Milyen ünnepek vannak? Mindegyik mindig ugyanakkor van? Kinek melyik a kedvenc évszaka? Egykor hogyan mérték az idıt? => Isten a negyedik napon megteremtette a csillagokat, bolygókat, a napot és a Holdat, és megadta a rendjét, hogy melyik mikor világítson. Ezek határozták meg ettıl kezdve járásukkal az idı múlását, az ünnepek idejét. Isten pedig látta, hogy ez így nagyon jól mőködik, és mindez jó. • Játsszunk olyat, hogy egymás után minden gyereknek mondania kell egy emlıst, vagy madarat, bogarat, esetleg házi, erdei vadat, vízi, afrikai állatot… stb. Aki nem tud hirtelen rávágni egy olyat, amely még nem hangzott el, az kiesik. Nehezíthetjük, ha minden elıtte levıt is fel kell, hogy soroljanak az adott 314
Vázlatok
•
•
körben. => láthatják, hogy mennyi állat van, hirtelen fel sem lehet sorolni. Mind más és más. Ezt a sokszínőséget is Isten alkotta az ötödik napon, amikor megteremtette az állatokat. Tele lett velük a föld, az ég és a víz. Isten pedig azt mondta, hogy mindez jó. Hozzunk olyan tárgyakat, amelyek a kisfiúkhoz és kislányokhoz, apukákhoz és anyukákhoz kötıdnek. Beszélgessünk arról, hogy melyiket ki használja? Kérdezzünk rá, hogy mi van akkor, ha egy kislány szívesen focizik, vagy beáll katonásat játszani, és ha egy kisfiú szeret a plüssfiguráival játszani? Apa szokotte otthon segíteni anyának és fordítva? Kinek mi a dolga náluk? Szerintük mik a különbségek a fiúk és lányok életében? => Az embereket is Isten teremtette a saját képére és hasonlatosságára. Aztán rájuk, a férfira és a nıre bízott mindent, hogy azok vigyázzanak rá, és gondozzák. Ez történt a hatodik napon, és Isten ezt is jónak látta. Mindezek után, a hetedik napon, Isten megáldotta mindazt, amit eddig teremtett (itt ismételjük át a napokat felsorolásszerően), és ezután megpihent.
Igeolvasás: 1Móz 1,1−3. Zenehallgatás: Sebestyén Márta és a Gryllus testvérek: 8. zsoltár (Tizenöt zsoltár, SárKözY stúdió, 1996−1997.) Aranymondás: „Magasztallak téged, mert félelmes és csodálatos vagy; csodálatosak alkotásaid, és lelkem jól tudja ezt.” (Zsolt 139,14) – a szavakat írjuk fel égitestet, növényt, állatot és embert formáló lapokra! Ahányszor elmondják, mindig vegyünk le egyet! Megvendégelés: állatfigurás keksz és mindenféle zöldség és gyümölcs – emlékeztetve Isten teremtményeire. Hétköznapok történetei: José Real Navarro: A különös hang (Egyszer volt, hol nem volt, Budapest, Don Bosco Kiadó, 2003, 60.) Kézimunka: Képeslap készítése természetes anyagok (magok, lepréselt növények, homok… stb.) papírra történı ragasztásával, majd a szülıknek megírni és hazaküldeni.
2. nap −Istennek gondja van ránk Cél: Isten jól ismer bennünket. Tud rólunk akkor is, ha kicsik vagyunk még, és akkor is, ha esetleg betegek. Éneklés:
Mindenkoron áldom az én Uramat... (RÉ 254) Tégy, Uram, engem... (Jertek énekeljünk 239.)
Feladat: látogassuk meg, vagy hívjuk meg a tábor orvosát! Nézzük meg, mi minden van a táskájában, kérdezgessük a táborban elıforduló balesetekrıl, betegségekrıl, és arról, hogy mit lehet tenni azok elkerülése érdekében! Bevezetés: • Kinek milyen betegsége volt eddig? Ki hogyan gyógyult meg? 315
Gyerek nyári tábor
• • •
Ki volt már kórházban? Betegként? Látogatóként? Milyen volt ott lenni? Milyen súlyos betegségeket ismernek? Tudják-e, hogy mi a lepra? (Súlyosan torzító bırgyulladás, idegkárosodások és testi, szellemi leépülés jellemzi.)
Történet • Az arám király egyik fıembere szenvedett ebben a betegségben, Naámán. • Udvarában szolgált egy zsidó kislány, ı beszélt neki arról, hogy van Izráelben egy próféta, Elizeus, aki Isten ereje által talán meg tudná gyógyítani. • Elmegy a zsidók királyához, aki megrémül, hogy háborút akarnak kiprovokálni, majd megnyugszik, útjára engedi, mert Elizeus ír neki. • Naámán 7X fürödjön meg a Jordánban! • Dühösen felháborodik: o A próféta rá sem nézett. o Nem is találkoztak, miért üzenget neki?! o Nekik is vannak folyóik, megfürödhetett volna azokban! • Szolgája tanácsolja, tegye meg, hisz nem veszíthet. • Megteszi, és valóban megtisztul. • Boldogan keresi fel Elizeust, dicséri Istent. • Kér egy kicsi földet, hogy ezután ott imádja az Urat, mert İ az egyetlen Isten. Alkalmazás • Nagyon fontos, hogy beszéljünk másoknak Istenrıl. Az élet nagyon törékeny. • Beszélgessünk arról, hogy Isten hogyan segíthet, ha betegek vagyunk? Biztos, hogy csak úgy, hogy csodát tesz, mint ebben a történetben? Hogyan még vajon? • Vajon Istennek miért van gondja ránk? (Kapcsolódjunk az elızı naphoz, lévén, hogy a teremtınk, aki szeretettel alkotott minket, akinek így fontosak vagyunk.) Igeolvasás: 2Kir 5,1−17 (válogatva a versek között) Zenehallgatás: Fény−Képek: Elıhívás (http://feny-kepek.gportal.hu 2010-02-21) Aranymondás: „Hálát adok az ÚRnak teljes szívembıl, elbeszélem minden csodatettedet.” (Zsolt 9,2) – Ismételjük a következı felvezetéssel: „Azok mondják, akikre igaz az állítás, hogy….” Bevonhatók a gyerekek is a feladatba. A lényeg, hogy az állítás valamilyen formában kapcsolódjon a történethez. Megvendégelés: Hullám és halacska alakú sós ropi és kréker– emlékeztetve a Jordán habjaira Hétköznapok történetei: A lepramisszió munkájának bemutatása (http://misszio.reformatus.hu/cm/?p=p_38 2010-02-21) Kézművesség: képkeretkészítés kartonpapírból kivágva, majd szép csomagoló papírral bevonva. Rakható bele tábori kép, de saját is, hogy ne feledjük, Isten kéznyomát hordjuk magunkon, és neki gondja van ránk, fontosak vagyunk neki mind. 316
Vázlatok
3. nap − Istennek gondja van félelmeinkre Cél: Isten tud rólunk, amikor félünk, és aggódunk. İ velünk van, amikor legszívesebben elbújnánk. Ének: Ne aggodalmaskodjál (Jertek énekeljünk 171.) Vihar zúg a tó felett (Az Úrnak zengjen... Bp, Kálvin Kiadó 2006, 38.) Vihar tombol (Jertek énekeljünk 220.) Beszélgetés: • Mit szólnának, ha a tábor idején esne az esı, vagy ha vihar törne ki? • Ki látta már, hogyan tör ki? Milyen érzések kerítik ilyenkor hatalmába az embert? • Balatonon láttak-e már vihart? (mutathatunk képeket róla) Milyen lehet olyankor csónakázni, vagy hajóban ülni? • Miért annyira félelmetes a vihar? Milyen gondolatok játszódhatnak ilyenkor kiki fejében? • Mit lehet ilyenkor csinálni? Játék: Játsszuk el a vihart, hogy némelyek a vízcseppeket imitálják az ujjaik tenyerükbe ütésével, közben susognak, mint a szél, mások tapsolnak, dobogjanak, mint a dörgés… stb! (Vezényeljük, hogy mikor legyen hangosabb és halkabb!) Történetolvasás: Miklya Luzsányi Mónika: Vihar (Csili, Budapest, Parakletos Alapítvány, 2003, 92.) A történetben, amikor a vihar lecsendesítése történetéhez jutunk, tegyük le a könyvet, és saját szavainkkal mondjuk el a történetet, hogy élesen elváljon, hogy ez már nem egy elbeszélés, hanem bibliai történet. Emeljük ki a tanítványok rettegését és Jézus hatalmát, ahogy minden engedelmeskedik neki. Zenehallgatás: Vivaldi: Négy évszakból a nyár tétele vagy Csajkovszkij: A vihar c. szimfonikus fantázia Igeolvasás: Mk 4,35−41 Aranymondás: „Békességet hagyok nektek: az én békességemet adom nektek; de nem úgy adom nektek, ahogyan a világ adja.” (Jn 14,27) – esıcseppekre felírni a szavakat, hogy a gyerekek rakják össze a mondatot. Megvendégelés: kakaó, rajta úszó natúr pillecukorral - emlékeztetve a tóra, és a rajta úszó csónakra. Hétköznapi történet: Hívjunk valakit, aki hajléktalanok közötti szolgálatról beszél a gyerekeknek, kapcsolódva így ahhoz a gondolathoz, hogy mennyire nehéz megküzdeni a természet elemeivel, ha nincs segítség. Kézművesség: Esıcsináló üveg üres félliteres ásványvizes mőanyag flakonból, amire ragasszanak a gyerekek mindenféle papírt, csillogó dekorációt. Az üvegbe tegyenek homokot, rizset és pici köveket, majd az üveg szájába krepp-papír csíkokat 317
Gyerek nyári tábor
dekorációul, majd tekerjék vissza a tetıt. Ha rázzák, olyasmi lesz, mint az esı hangja.
4. nap − Istennek gondja van az egész életünkre Cél: Felismertetni, hogy Istennek gondja van az egész életünkre, ezért küldte el a Fiát, aki értünk szenvedett, halt meg, és támadt föl, hiszen szeret bennünket. Ének: Magára vette szennyes ruhámat… (Jertek énekeljünk 130.) Egy szív érettem dobogott (Jertek énekeljünk 167.) Felvirradt áldott szép napunk (MRÉ 356) Beszélgetés: • Ki tartja magát bátornak? Ki miben bátor? • Mi volt a legbátrabb tett az életükben? • Ismernek-e bátor felnıtteket? Ki miért bátor? – Tőzoltó, katona, búvár, édesanya • Ki a legbátrabb ember, akit csak ismernek, vagy akirıl hallottak? Történet • Ma egy olyan történetet hoztam, amiben egy nagyon bátor valakirıl van szó. • Jézus elıre tudta, hogy mindazért, amit mondott, hogy segítette az embereket, bántani fogják. • Azon az estén is egy kertben imádkozott Istenhez, hogy legyen elég bátorsága mindent végigcsinálni. • Egyszer csak katonák jöttek, körbeállták, és elfogták. Megkötözték jó szorosan a kezét, és elhurcolták a fıpaphoz. • A fıpap gonoszan bánt vele, és azzal vádolta, hogy elárulta, megtagadta Istent. • Pilátushoz vitték, hogy ítélje halálra. İ ezt nem akarta. Elbeszélgetett Jézussal, látta, hogy jó ember, de az emberek ragaszkodtak hozzá. Így megverette, hátha megelégszik a nép, de ık csak kiabáltak, hogy feszítsd meg! • Kigúnyolták Jézust, fejére töviskoronát tettek, vállára palástot, és kacagtak: „Most már király vagy.” • Neki kellett a keresztet is cipelnie, amire aztán felszegezték. Ez szörnyő fájdalmat okozott neki. De İ semmit se szólt. • Imádkozott azokért, akik így bántak vele: „Istenem, bocsáss meg nekik, mert nem tudják mit cselekszenek.” • Közben az egyik oldalán lévı lator elkezdte gúnyolni, mire a másik megszólalt: Nem szégyelled magad? İ itt mellettünk ártatlan, mi elkövettünk gonosz tetteket, de İ semmit. Nézd, milyen szelíden tőri a szenvedést! Nem hibáztatja azokat, akik ide juttatták, sıt a csúfolódásra is szeretettel válaszol! Ehhez kell igazi bátorság, nem a gúnyolódáshoz, és gonoszsághoz! „Jézus, látom, hogy te valóban Isten Fia vagy” – mondta. – „Légy kegyelmes hozzám!” Jézus erre így válaszolt: Amiért hiszel bennem, megbocsáttattak a bőneid. Még ma velem leszel a mennyben! – erre az megnyugodva halt meg. 318
Vázlatok
• Hamarosan Jézus is meghalt. Nagyon sok bátor ember van, de egy olyan se volt, mint Jézus! İ mindezt önként vállalta, mert szeretett bennünket. • Az édesanyja, a testvérei és a barátai mind nagyon szomorúak voltak ekkor. Levették a keresztrıl, és nagyon sírtak, hogy soha többé nem tudnak beszélni vele, soha többé nem hallják a hangját, azt, ahogy Istenrıl tanítja ıket, nem látják a mozdulatait, a mosolyát. Úgy érezték, mindennek vége, pedig Jézus mindenkihez jó volt, még azokhoz is, akik bántották, rágalmazták, megölték. • Az egyik barátja felajánlott egy sírboltot, oda temették, miután betekerték Jézus testét gyolcsokba. A sziklasír elé egy nagy követ gördítettek, nehogy valaki háborgassa az elhunytat. • Három nappal késıbb, Jézus egyik barátja, Magdalai Mária odament a sírhoz, hogy ott gyászoljon. Hát azt látta, hogy a hatalmas kı nincs a helyén! Egybıl arra gondolt, hogy sírrablók járhattak arra. Benézett a sírba, és két fehér ruhás alakot látott ott. „Azok így szóltak hozzá: „Asszony, miért sírsz?” İ ezt felelte nekik: „Mert elvitték az én Uramat, és nem tudom, hova tették.” Amikor ezt mondta, hátrafordult, és látta, hogy Jézus ott áll, de nem ismerte fel, hogy Jézus az. Jézus így szólt hozzá: „Asszony, miért sírsz? Kit keresel?” İ azt gondolta, hogy a kertész az, ezért így szólt hozzá: „Uram, ha te vitted el ıt, mondd meg nekem, hova tetted, és én elhozom.” Jézus nevén szólította: „Mária!” Az megfordult, és így szólt hozzá héberül: „Rabbuni!” - ami azt jelenti: Mester.”(Jn 20,13−16) • Ezután Magdalai Mária nagyon boldog lett, mert felismerte, hogy Jézus feltámadt a halálból, hogy az Atya csodát tett. Szaladt a tanítványokhoz, és ujjongva mesélte nekik, hogy mi is történt. Zenehallgatás: hívjunk valakit, aki ott élıben eljátszik egy rövid idevágó komolyzenei darabot. Beszélgetés: • Miért volt vajon Jézus olyan bátor? Honnan volt a bátorsága? • Vajon miért vállalta ezt a sok szenvedést, hiszen Isten Fiaként igazán nem lett volna neki muszáj. Aranymondás: „Nincs senkiben nagyobb szeretet annál, mintha valaki életét adja barátaiért.” (Jn 15,13) Megvendégelés: leveles és virágos csokis keksz – emlékeztetve a kertre, ahol Jézus és Mária találkozott. Felolvasni alkalmazásként: Miklya Luzsányi Mónika: Legnagyobb szeretet (Csili, 102.) Kézművesség: egy olyan kereszt gyártása kartonból, amin van egy ablak vágva. Az ablakba ragasszunk színes fóliát. Ha a fóliának megfelelı színő tollal azt írjuk egy lapra: bőn, az látszik, de ha a kereszt fóliáján át nézzük, akkor nem. Így veszi el Krisztus keresztje a bőneinket. (Püskiné Szécsi Judit ötlete nyomán)
319
Gyerek nyári tábor
5. nap −Istennek gondja van arra, hogy mások is meghallják a jó hírt Cél: A gyerekek megértsék, fontos, hogy vállaljuk a hitünket, és beszéljünk róla másoknak is. Ének: Mikor pünkösd napján (Az Úrnak zengjen az ének, 44.) Szentlélek jövel (Jertek énekeljünk 43.) Játék és beszélgetés: • Vigyünk be sok különbözı nyelven egy-egy mondatot. Hány nyelvet ismernek fel? Játszhatjuk ezt zenei részletekkel is, ha jellegzeteseket viszünk be. • Milyen nyelveket ismernek? • Mi van akkor, ha nem értjük egymás beszédét? • Mutogassunk el egy-egy mondatot, amit meg kell fejteniük! İk is mutogathatnak a többieknek. • Bonyolult gondolatot el lehet így mondani? Könnyen érthetı ez? Mi lenne a megoldás vajon? • Ha lenne valami nagyon fontos üzeneted, amit minden emberrel közölni szeretnél, mit csinálnál? Biztos, hogy a TV és az Internet a legjobb megoldás? Történet: • Miután Jézus feltámadt, még 40 napig volt a tanítványaival, akiket tanított. Ekkor ígérte meg, hogy majd küldeni fog valakit, aki megerısíti ıket. Aztán a 40. napon felvétetett a mennybe. A tanítványok látták, ahogy egy felhı eltakarta, és csak bámultak az égre, ahol az elıbb még Jézust látták. • Azután visszatértek Jeruzsálembe, mert Jézus azt kérte, hogy ott várakozzanak. Ott egy felsı szobában győltek össze, és nagyon sokat imádkoztak, miközben napokon át várták, hogy vajon mi fog történni. • Ezekben a napokban volt egy nagy ünnep, pünkösd, amelyre nagyon-nagyon sok ember érkezett mindenünnen. Érkeztek Perzsiából, Kappadóciából, Egyiptomból, Ázsiából, mindenfelıl, hogy együtt örüljenek és ünnepeljenek. A tanítványok azonban nem voltak közöttük. • Aztán tíz nap múlva, amikor imádkoztak, egyszer csak, mintha szélrohamhoz hasonló zúgás támadt volna a házban, majd lángnyelvek jelentek meg, amelyek leszálltak mindannyiukra, és megteltek Szentlélekkel. • Mivel a Szentlélek volt az a valaki, akit ígért Jézus. Hirtelen nagyon erısnek érezték magukat, és amikor kimentek az emberekhez, akik a tömegben mindenféle nyelven beszéltek, lévén, hogy nagyon sok országból jöttek. • A tanítványok tele voltak örömmel, és mindenkinek el akarták mondani, hogy Jézus mit tett értük, hogy miért is jött. Ahogy pedig beszélni kezdtek, Isten csodát tett, és mindenki a saját nyelvén értette ıket. Sokan nagyon megdöbbentek, és érdeklıdéssel hallgatták ıket, sıt voltak, akik egyre többet és többet akartak megtudni Jézusról.
320
Vázlatok
•
Aztán ez az emberek hazamentek, és otthon is elmondták egészen bizonyosan, amit átéltek, hallottak. Az azonban biztos, hogy a tanítványok ettıl kezdve nem bezárkóztak egy szobába, hanem nagyon bátran járták a városokat és falvakat, és mindenkinek beszéltek Jézusról. Azokból pedig, akik hittek, gyülekezetek alakultak, és a keresztyénség egyre terjedt (ezt térképen is meg lehet mutatni.) Így jutott el az evangélium, Jézus jó híre Európába is, és ezért lehetünk mi is ma így együtt 2000 év múltán.
Beszélgetés • Vajon miért volt a tanítványok számára fontos, hogy Jézusról beszéljenek? • Ma vajon miért fontos a táborban lévı vezetıknek ugyanez? • Miért fontos nekik, hogy Istenrıl halljanak? • Ha hazamennek, ık kiknek és mit fognak elmondani? Miért lesz ez fontos? Igeolvasás: ApCsel 2,1−12 Éneklés: ismételjék át a héten tanult énekeket, mondják el, hogy melyik miért lehet fontos! Aranymondás: Ezután így szólt hozzájuk Jézus: „Menjetek el szerte az egész világba, hirdessétek az evangéliumot minden teremtménynek.” (Mk 16,15) – tanítsuk mutogatva ezt a mondatot, hogy a szavakat kiábrázoló mozdulatokkal együtt rögzüljön az üzenet! Megvendégelés: Csináljunk a szemük láttára pattogatott kukoricát, hogy lássák, hogyan röpködnek a szemek, és milyen változás áll be a kukoricában – emlékeztetve így is ıket a történet üzenetére. Mindennapi történet: hívjunk vendéget, aki arról beszél a kicsiknek, hogy ı mikor hallott elıször Jézusról, és hogy a hite miért fontos az életében. Olyan valakit hívjunk meg, aki a gyerekek számára izgalmas és jól érthetı módon tud errıl beszélni! Kézművesség: Csináljunk legyezıket két kartonból kivágott egyforma alakzat összeragasztásával. A két lap közé ragasszunk botot fogóul. Díszítsük krepp-papír farkakkal és ráragasztott lángnyelvekkel. Berényiné Csinády Melinda (Debrecen)
321
