Gyene Pál Politológia című jegyzetének feldolgozása Király Gábor óravázlata alapján 2010 BGF-KKK-MÉ Vida Melinda

Gyene Pál – Politológia című jegyzetének feldolgozása Király Gábor óravázlata alapján 2010 BGF-KKK-MÉ Vida Melinda I) A politológia elmélettörténete 1

A politikatudomány előzményei az antikvitás, a reneszánsz és a felvilágosodás társadalomfilozófiájában − Ókori Hellászban: politika = a közösség (polisz) ügyeivel való foglalkozás − Arisztotelész: az ember nem más, mint zoón politikon, azaz közösségi életre hivatott élőlény − A politika = az állammá szerveződött társadalmak működését irányító tevékenység (később alakult ki) − A politika = gyakorlati irányító – hatalmi mechanizmus (poliszok idején) − A politikaelmélet = az állami intézmények és társadalmi folyamatok lényegéről és végső céljáról való, elvont fogalmakat használó, filozófiai szintű gondolkodás (Hellász) 1

Az antik politikai filozófia

•

Platón: ideális állam eszményképe ∼

A lakosság 3 része: ⇒

Dolgozók

⇒

Harcosok

⇒

Bölcsek (filozófusok)

∼

Az állam irányítását az utóbbiak végzik

∼

Megszűnik a magántulajdon és a család

∼

Kollektivizálás, gyermek és nőközösség ∗

•

Platón – utópikus szocializmus legkorábbi eszmei előfutára

Arisztotelész: ∼

A görög poliszok 3 csoportba sorolhatók ⇒

Monarchiák (egyeduralom)

⇒

Arisztokráciák (kevesek uralkodnak)

⇒

Demokráciák (sokaság uralkodik)

∼

Az első kettő alapvetően jó államforma ⇒

∼

eltorzult

egyeduralmak

is:

A demokrácia a csőcselék uralma alapvetően rossz ⇒

•

Létrejöhetnek azonban türannisz/oligarchia

Vagyoni cenzusokkal lehet javítani, és timokrácia rendszerét létrehozni Polübiosz:

∼

A Birodalom sikerét abban látta, hogy az a 3 görög államforma előnyös ötvözete: mikté politeia (kevert államberendezkedés)

1. oldal

Gyene Pál – Politológia című jegyzetének feldolgozása Király Gábor óravázlata alapján 2010 BGF-KKK-MÉ Vida Melinda 2

Politikai gondolkodás a reneszánsz időszakában

•

Itáliai reneszánsz: ∼

Niccoló Machiavelli (1469-1527) ⇒

Két típusú államforma létezik: ∗

Köztársasági

∗

Egyeduralom ♦

3

Akkor jó, ha az uralkodó nem erkölcsi elveket követ, hanem a politika sajátos törvényszerűségeinek megfelelően cselekszik; nem csak a keresztényi megbocsátás és igazságosság erényeit gyakorolja, de kegyetlennek és hazugnak is kell lenni az országa érdekében => a legfontosabb uralkodói képesség = virtú (rátermettség)

⇒

„machiavellizmus” = politikai elvtelenség, köpönyegforgatás

⇒

Tipikus képviselője volt az itáliai városköztársaságokban kibontakozó korai polgárosodás szellemiségének

A felvilágosodás társadalomfilozófiája

•

A feudalizmus felbomlása és a kapitalizmus kibontakozása (XVI-XVII. sz. – Észak – Atlanti térségek; Németalföld, Franciaország, Brit szigetek)

•

Gazdasági fejlődés – szellemi forrongás

•

Felvilágosodás kibontakozása: ∼

Az eszmei irányzatok közös vonása, hogy mindannyian valamiféle kritikáját fogalmazták meg a feudális társadalmi viszonyoknak, a dinasztikus monarchiáknak és az ezek fennállását szentesítő katolikus egyháznak

∼

Anglia – John Lock (1632 – 1704) ⇒

Hatalommegosztás tézise ∗

A legfontosabb hatalmi ágak: ♦

Törvényhozói

♦

Végrehajtói

♦

Föderatív (külpolitika)

∼

Franciaország – Charles Louis Montesquieu (1688 – 1755) ⇒

Hatalommegosztás tézise ∗

A legfontosabb hatalmi ágak: ♦

Törvényhozás

♦

Végrehajtás

♦

Bíráskodás

2. oldal

Gyene Pál – Politológia című jegyzetének feldolgozása Király Gábor óravázlata alapján 2010 BGF-KKK-MÉ Vida Melinda

2

∼

A hatalmi ágak elválasztásának és kölcsönös kontrolljának követelménye, napjaink képviseleti demokráciáiban is az alkotmányos berendezkedés alapelveit jelenti.

∼

1787: Amerikai Egyesült Államok Alkotmánya

A politikatudomány kialakulása és intézményesülése 1

A politikatudomány kezdetei az Amerikai Egyesült Államokban

•

Az Amerikai Egyesült Államokban az európai felvilágosodás ideái jóval hamarabb gyakorlati megvalósítást nyertek, mint a legtöbb európai országban ∼

Az első tartósan működő képviseleti demokrácia

∼

A XIX. sz. közepére már „jól bevált” intézmények voltak a kétkamarás törvényhozás, a független elnöki hatalom, a Legfelsőbb Bíróság

∼

Első politikatudományi tanszék: 1880, USA; John William Burgess szervezte meg a new york-i Columbia Egyetemen. ⇒

2

Az alkotmányos rendszert és annak intézményeit (parlament, kormány, bíróság… stb.), ezek működését és egymáshoz való viszonyát vizsgálta

A chicagói iskola

•

1920-30-as években tevékenykedett

•

Tudósok és kutatók (Charles Merriam, Harold D. Lasswell, Joseph Alois Schumpeter) – behavioristák ∼

Modern társadalomtudományok eredményeinek és módszereinek alkalmazása ⇒

∼ 3

(szociológia, pszichológia) a politikatudományban való

A modern politológia megteremtése Ők alkalmazták először az empirikus adatfelvételi technikákat (kérdőív, közvélemény-kutatás)

A politológia, mint demokrációtudomány

•

II. világháború alatt és után

•

A politikatudomány egész értékrendjét helyezték új lapokra ∼

•

Értékalapú tudománnyá tették a politológiát Közép – európai tudósok és értelmiségiek, akik a nácizmus üldöztetései elől menekülve emigráltak az USA-ba (Hannah Arendt, Leo Strauss, Karl Deusch)

∼

a politológia feladata, hogy megmutassa a demokratikus politikai rendszerek és a diktatúrák működésének különbségeit, valamint, hogy megoldást kínáljon a diktatórikus rendszerekben élőknek a demokráciára való áttéréshez.

∼

Politológia = „demokráciatudomány”

3. oldal

Gyene Pál – Politológia című jegyzetének feldolgozása Király Gábor óravázlata alapján 2010 BGF-KKK-MÉ Vida Melinda •

Magyarország: ∼

90-es évek – Első önálló politológia szak 1997-ben indult az ELTE-n Dr. Bihari Mihály vezetésével

II) A kormányzati rendszerek 1

A politikai rendszerekről általában − A politikatudomány tárgya: a politikai rendszerek − Politikai rendszer nem azonos az állami intézmények rendszerével − A politikai rendszer magában foglalja az intézményeken túl, a politika nem intézményi szereplőit /pártok, különféle érdek és nyomásgyakorló csoportok, mindenfajta politikai jelenség (eszmék, ideológiák, választói magatartás, politikai kultúra)/ − A „demokráciatudomány” legalapvetőbb kérdése: „demokrácia vagy diktatúra?” 1

A közvetlen és a képviseleti demokrácia

•

Közvetlen demokrácia: ∼

Ahol az adott politikai közösség minden tagja részt vesz a döntéshozatalban (Athéni demokrácia)

•

Közvetett vagy képviseleti demokrácia: ∼

Az állam polgárai nem vesznek részt közvetlenül a döntéshozatalban (modern demokráciák) ⇒

Meghatározott időnként képviselőket választanak ∗

⇒

•

Ellátják a döntéshozói, közösségirányítói funkciókat Népszavazás

∗

Ügydöntők

∗

Véleménykérők

A demokratikus képviselet által felvetett problémák: ∼

Az állampolgárok a rendszeres választásokon kívül nem sok eszközzel rendelkeznek a képviselők tevékenységének befolyásolására

∼

A képviselők törvényhozói, illetve kormányzati tevékenysége nem jelent garanciát a népakarat érvényesülésére – gyakori az ellentét

2

A procedurális és a szubsztantív demokrácia felfogás

•

Procedurális vagy eljárási demokrácia felfogás – egy adott politikai rendszer esetében, demokráciáról bizonyos intézményes eljárások megléte esetén beszélhetünk ∼

A demokrácia leglényegesebb kritériumai (Robert A. Dahl): ⇒

Az általános, egyenlő, titkos és közvetlen választójog

⇒

A rendszeres képviselőválasztás ∗

Ugyanazokat a problémákat vetik fel, melyek a képviseleti demokráciánál megjelennek 4. oldal

Gyene Pál – Politológia című jegyzetének feldolgozása Király Gábor óravázlata alapján 2010 BGF-KKK-MÉ Vida Melinda ∼

A szabadon választott képviselőtestület hozza törvényeket

∼

A végrehajtó hatalom a törvényhozásnak van bizonyos értelemben alárendelve

∼

A jogrendszer biztosítsa a politikai szabadságjogok érvényesülését

•

Szubsztantív vagy tartalmi demokrácia felfogás – egy politikai rendszer akkor minősíthető demokráciának, ha az ott meghozott döntések tükrözik az emberek akaratát. Az intézményes kritériumok megléte másodlagos kérdés. ∼

Súlyos ellentétek ⇒

A közvetlen demokratikus döntéshozatal működtetésének mikéntje egy többmilliós népességű állam esetében elvi szinten is megoldhatatlan probléma

⇒

A szubsztantív demokráciaértelmezés kritikája – igazolásul szolgálhat egyes „népbarát” diktatúrának

• 2

A politikatudományban alapvetően a procedurális kritériumok teljesülése esetén beszélnek demokráciáról

A politikai diktatúrák − Diktatúra = minden olyan politikai rendszer, ahol nem érvényesülnek a demokratikus döntéshozatal procedurális kritériumai − Hannah Arendt – megalkotta az ún. totalitarizmus elméletet − A XX. században a „hagyományos” politikai diktatúrák mellett kialakult a diktatórikus rezsimek egy új típusa, totalitárius, vagy totális rendszer − A hagyományos” diktatúrákat autoriter, azaz tekintélyelvű rezsimekként aposztrofálta (Hitler, Sztálin) 1

A totális diktatúrák

•

Lényege: a hatalom nem csupán a politika szférája felett gyakorol teljes kontrollt, a társadalom összes többi alrendszerére is kiterjed, a társadalom teljes átalakítására törekszik

•

Legitimációját a programideológia szolgáltatja

•

Fennmaradására a garanciát erőszakszervezetek jelentik

•

Ideáltípusát Arendt a fasizmus és a sztálini Szovjetúnió összehasonlító vizsgálatából alakította ki.

•

A politológusok ide sorolják még a maoista Kínát, a Pol-Pot rezsim uralmát Kambodzsában, sztálinista Észak-Korea, Szaddam Huszein uralmát Irakban, a Castro rezsimet Kubában

2

Az autoriter rendszerek

•

Csak „politikai” diktatúra ∼

Az állampolgárok politikai jogait korlátozzák: ⇒

Nincs sajtószabadság

5. oldal

Gyene Pál – Politológia című jegyzetének feldolgozása Király Gábor óravázlata alapján 2010 BGF-KKK-MÉ Vida Melinda ⇒

Nem lehet a fennálló hatalom ellen tüntetni

⇒

A választásokon akadályozzák/nem is lehet ellenzéki jelöltet indítani

∼

A többi társadalmi szférában megmarad a polgárok viszonylagos szabadság

•

Legfőbb típusai: ∼

Tradicionális monarchiák: ⇒

A társadalom szerkezete feudális jellegű

⇒

Hagyományos uralkodó osztályok vannak a hatalmon

⇒

Pl.: Szaúd-Arábia, Jordánia, Marokkó, Nepál

∼

Teokráciák: ⇒

A papság, vagy vallási vezetők kezében van a politikai irányítás

⇒

Pl.: Irán, Afganisztánban a tálibok, Tibet a kínai megszállásig (1955)

∼

Polgári – oligarchikus rezsimek ⇒

A leggazdagabbak sajátítják ki a politikai hatalmat

⇒

Közép – amerikai „banánköztársaság” (ültetvényesek)

⇒

Délkelet – ázsiai „kistigrisek” (multinacionális cégek)

∼

A katonai diktatúra: ⇒

A hadsereg vezetői ragadják magukhoz a hatalmat

⇒

Leggyakoribb autoriter diktatúra

⇒

Afrika, Ázsia, Latin – Amerika, Pakisztán

∼

•

3

Egypárti diktatúrák: ⇒

Egy politikai párt vagy mozgalom tesz szert kizárólagos uralomra

⇒

Szovjetunió A demokrácia térhódításának 3 hulláma:

∼

XIX. század, XX. század eleje: észak – atlanti térség (Európa és Észak – Amerika)

∼

II. világháború után Európában: Németország, Olaszország; európai gyarmatok: India

∼

’80-as évek: szovjet blokk összeomlása, latin – amerikai országok demokratizálódása

A demokratikus kormányzati rendszerek − A politikai rendszerek „központi vázát” az állami intézmények rendszere képezi => kormányzati rendszerek

6. oldal

Gyene Pál – Politológia című jegyzetének feldolgozása Király Gábor óravázlata alapján 2010 BGF-KKK-MÉ Vida Melinda − A kormányzati rendszerek csoportosításának két legáltalánosabb kategóriája az államforma és a kormány fogalma 1

Az államforma kérdése: monarchiák és köztársaságok

•

Államforma = az adott országban az államfői posztot milyen módon töltik be ∼

Monarchia – az államfői poszt dinasztikus úton öröklődik ⇒

Alkotmányos monarchia: ∗

∼

Köztársaság – az államfőt meghatározott időtartamra választják ⇒

2

Az uralkodó csak reprezentatív jogkörökkel rendelkezik Választhat:

∗

Parlament

∗

Közvetlenül a nép

Hatalommegosztás funkcionális elv szerint: a kormányformák

•

Kormányforma = a hatalmi ágak, főként a törvényhozás és a végrehajtás egymáshoz való viszonyát fejezi ki

•

Osztályozás – a funkcionális hatalommegosztás szempontjában ∼

Első köztársaságokban és alkotmányos monarchiákban – montesquieu-i hatalommegosztás ⇒

A törvényeket a parlament hozta

⇒

A uralkodó/elnök/kinevezett kormány irányít ∗

∼

Választójog fokozatos kiterjesztése – pártok alakulása, megjelenése a parlamentbe => parlamentnek felelős kormányzás ⇒

3

A végrehajtó és törvényhozó hatalmi ág független volt egymástól

Az államfő a parlamentben többséget szerzett párt vezetőjét bízta meg a kormányalakítással ∗

A törvényhozás a pártok képviselőiből áll

∗

A törvényhozói és végrehajtói hatalmi ág összefonódik

∗

Az államfői poszt politikailag súlytalan, reprezentatív

A parlamentáris rendszerek

•

Parlamentáris kormányforma = amelyben a törvényhozás és a végrehajtás viszonyát tekintve, érvényesül a kormány parlament előtti felelőssége

•

A legelterjedtebb kormányforma a demokratikus országokban ∼

•

Egyesült Királyság, Írország, Benelux államok, Skandináv országok, új közép – keleti európai demokráciák nagy része A parlamentáris kormányforma jellemzői:

∼

Alkotmányjogi hierarchia csúcsán a parlament áll

7. oldal


A parlamentet meghatározott időközönkénti képviselőválasztásokon az állampolgárok választják

∼

Kormányt a többséget szerzett párt vagy koalíció alakíthat

∼

Az államfő (köztársasági elnök) szerepköre pusztán ceremoniális, és a parlament választja

∼

Valódi politikai vezető a kormányfő (miniszterelnök)

∼

Hátulütője: ⇒

A választási rendszernek köszönhetően sok kis párt kerül be a parlamentbe, és csak sokpárti koalíciós kormány alakulhat ∗

Instabil

∗

Kisebb vita is koalíciós szakítást => többség elvesztését jelenti => kormányválságok, krízisek

⇒

•

Megoldás: ∗

Választási rendszer átalakítása

∗

Bizonyos alkotmányos eszközökkel megerősíthető a kormány parlamenten belüli pozíciója a bizalmatlansági szavazások esetén (Németország)

Kancellárdemokrácia/kancellári típusú parlamentáris köztársaság ∼

4

Lényege – a kormány a parlamentben nem buktatható meg leszavazással, csak ha az ellenzéki pártok összefogva képesek megszavazni egy másik kormányt = konstruktív bizalmatlansági indítvány A prezidenciális kormányforma

•

Prezidenciális (elnöki) rendszer – USA: ∼

Törvényhozó szerv – az állampolgárok által választott ill. a tagállamok által delegált képviselőkből álló, kétkamarás Kongresszus

∼

A végrehajtó hatalom – feje az állampolgárok által (tehát nem a Kongresszus) választott elnök => a Kongresszus nem buktathatja meg bizalmatlansági szavazással ⇒

Nem oszlathatja fel a Kongresszust

⇒

Tényleges politikai vezető

⇒

Szakterületek irányítására secretary – ket (államtitkár) nevezhet ki ∗

∼ 5 •

a törvényhozó és a végrehajtó hatalmi ágak függetlensége érvényesül bírói hatalom – független Legfelsőbb Bíróság

A félprezidenciális modell Franciaország – 1958 – Charles De Gaulle – alkotmányreform =>félprezidenciális (félelnöki) rendszer

8. oldal


Az államfő valós hatalmi jogosítványokat kap

∼

A parlament által választott kormány a parlamentnek és a nép által választott elnöknek is felelős.

•

Magyarország: ∼

Kancellári típusú parlamentáris köztársaság

∼

A kormány csak konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal buktatható meg

∼

Államfő – „gyenge” köztársasági elnök

∼

Miniszterelnök – kormányfő, a tényleges politikai vezető

6

Hatalommegosztás területi alapon

•

Ahol nincs területi alapon történő hatalommegosztás – unitárius (egységes) államok ∼

Általában kis területű országok esetében fordul elő ⇒

Nincsenek olyan nagymérvű gazdasági, kulturális különbségek az egyes régiók között

⇒

DE, Franciaország – nemzetállami ideológia és Napóleon által megteremtett erős központi közigazgatás hagyománya

•

Föderáció (szövetségi állam) régiói, illetve tartományai vonatkozásban nagyfokú önállóságot élveznek => tagállamok ∼

Tartományai kormánnyal

∼

Szövetségi szintű törvényhozás és kormány is létezik

választott

törvényhozással,

saját

⇒

Külpolitika, hadügy, gazdaságpolitika, társadalombiztosítás – általában szövetségi szint hatáskörébe tartozik

⇒

Kultúrpolitika, oktatáspolitika, igazságszolgáltatás – tagállami szint

•

rendészeti

kérdések,

Konföderáció – államszövetség ∼

Tagjai minden tekintetben önálló államok

∼

Csak külpolitikájukat hangolják össze

∼

Nem túl tartós képződmény ⇒

Független Államok Közössége – a Szovjetunió széthullása után a tagállamok konföderatív jellegű szervezete ∗

⇒ 4

rendelkeznek

számos

Csak papíron működik Európai Unió

A törvényhozás működése − A törvényhozói intézmények az állampolgárok által közvetlenül választott képviselői testületek – Parlament, Országgyűlés, Nemzetgyűlés, Kongresszus

9. oldal

Gyene Pál – Politológia című jegyzetének feldolgozása Király Gábor óravázlata alapján 2010 BGF-KKK-MÉ Vida Melinda − A törvényhozó szerv a népszuverenitás érvényesülésének letéteményese − Népfelség = a képviseleti demokráciákban a „népnek” nem parancsol semmilyen uralkodó, a „nép” mindenki felett áll, maga a „nép” gyakorolja a legfőbb döntéshozói hatalmat választott képviselői révén − A képviselői testület alkotmányjogilag a legfőbb döntéshozó szerv => a meghozott döntések semmilyen más állami szereplő és semelyik állampolgár nem bírálhatja felül − Magyarországon az Alkotmánybíróság tevékenysége, az Országgyűlés által elfogadott törvények felett gyakorolt normakontroll, sérti a népszuverenitás elvét 1

A parlamentek szervezeti struktúrája

•

A törvényhozói szervek csoportosítása – szervezeti struktúra alapján: ∼

Egykamarás parlament – a szerv egy testület ⇒

A magyar Országgyűlés, szlovák / svéd törvényhozás

∼

Kétkamarás parlament – két különálló testületből áll ⇒

Az első kamara (alsóház) – az állampolgárok összessége által választott képviselőjelöltekből áll ∗

Általában pártfrakciókból és szakbizottságokból épülnek fel

∗

Frakció = az egy párthoz tartozó képviselők csoportjai a parlamenten belül ♦

A pártfrakciókhoz nem tartozó ún. függetlenek sok szempontból nem tekinthetők teljes jogú képviselőnek

♦

A képviselők párthovatartozásuk alapján voksolnak a plenáris üléseken – a nyilvános „viták”

∗

Bizottság = az egyes kormányzati szakpolitikákkal foglalkozó, parlamenten belüli testület, mely különböző pártfrakcióhoz tartozó képviselőket tömörítenek ♦

A parlamentek döntés-előkészítő szerve

♦

A pártok közötti érdemi alkudozás nagyrészt a bizottságok zárt ülésein zajlik

∗

Elnökséggel rendelkezik ♦

⇒

Az elnökség (házelnök és helyettesei) felügyelik a parlament belső eljárásrendjének betartását, a hivatali apparátus működését, képviselik a parlamentet, mint intézményt A második kamara (felsőház) – ettől eltérő elv alapján választott/delegált képviselők

∗

Leggyakrabban a föderális berendezkedésű államokban a tagállami egységek számára biztosít képviseletet:

10. oldal

Gyene Pál – Politológia című jegyzetének feldolgozása Király Gábor óravázlata alapján 2010 BGF-KKK-MÉ Vida Melinda ♦

Az egyes tartományok parlamentjei delegálnak a lakosságszám arányában képviselőket a második kamarában (Ausztria)

♦

A tagállami kormányok küldenek képviselőket a felsőházba (Németország)

♦

Az egyes tagállamokban a lakosság közvetlenül választ képviselőket, és minden tagállamból azonos számú képviselő kerül be a törvényhozás felsőházába (USA, Ausztrália)

⇒

Alkalmazzák unitárius államokban is ∗

Funkciója- elnyújtsa és körültekintőbbé tegye a döntéshozatali folyamatokat ♦

⇒

Képviselőit az állampolgárok a pártok jelöltjei közül választják, csak más választási rendszer szerint (Kanada, Lengyelország) Hivatásrendi – korporatív alapon szervezett második kamara

∗

Írország

∗

A képviselőket a főbb foglalkozási ágak érdekvédelmi szervezetei delegálják

⇒

Lordok Háza – Anglia ∗

Egyes tagjai örökletes alapon nyerik el a mandátumukat ♦

•

a lordság adományozható – a közéletben valamilyen téren kiemelkedő teljesítményt nyújtó személyek számára = meritokratikus képviselet

A két kamara ritkán egyenrangú ∼

USA – Kongresszus – a két kamara közel egyenrangú ⇒

Képviselőház

⇒

Szenátus

∼

Európai parlamentek: ⇒

Első kamara – meghatározott szerep ∗

⇒

Második kamara – késleltető hatáskör ∗

2

Költségvetés elfogadása, kormány kiállítása Újratárgyalás céljából „visszadobhat” egy törvényjavaslatot (DE csak 1*)

A parlamentek funkciói:

•

Törvényhozás ∼

Döntései révén orvosolja az adott politikai közösség társadalmi, gazdaság… stb. problémáit

11. oldal


Jogalkotás – a döntések jogszabályi formába hozása

∼

A parlament által elfogadott jogszabály = törvény

∼

Magyarország – törvényhozás folyamata: ⇒

Törvényjavaslat benyújtása – az országgyűlési pártfrakció, kormány, köztársasági elnök nyújthat be

⇒

Illetékes szakbizottság – eldöntik, hogy az indítvány nyilvános vitára bocsátható – e

⇒

Plenáris ülésen kerül megtárgyalásra a törvényjavaslat, amit a bizottság tovább enged ∗

az általános vitában minden pártfrakció 1-1 képviselője véleményt mond

∗

a részletes vitában a javaslathoz indítványokról mondanak véleményt

∗

a végszavazás során egyenként szavaznak a módosító indítványokról, majd egészében megszavazzák/elvetik a javaslatot

benyújtott

módosító

⇒

A köztársasági elnök egyszeri újratárgyalást/alkotmánybírósági felülvizsgálatát kérheti

⇒

A törvény a Magyar Közlönyben való megjelenés napján vagy az ott megjelöl későbbi időpontban lép hatályba

∼

Legfőbb közjogi méltóságok megválasztása – NEM törvényhozás ⇒

Az országgyűlés hatásköre, választja a ∗

∼

Köztársasági elnököt, miniszterelnököt, Legfőbb Bíróság elnökét, alkotmánybírákat, Állami Számvevőszék elnökét, állampolgári jogok biztosait Az elfogadott törvényjavaslatok közel 90%-át a kormány terjeszti be

⇒

A politikai döntések ténylegesen a kormányban születnek ∗

•

A parlamentben jogilag törvényhozás folyik, de ez nem tekinthető valódi döntéshozatalnak

Kontroll biztosítása a kormányzati döntéshozatal felett – kormány ellenőrzése ∼

Formalizált – intézményes ⇒

Plenáris ülések – bármely képviselő kérdéseket, interpellációkat intézhet, és ezekre az illetékes kormánytag köteles érdemben reagálni

⇒

Parlamenti vizsgáló bizottság

∼

Informális ⇒

•

képviselő,

Nyilvánosság biztosítása A politikai nyilvánosság biztosítása 12. oldal

Gyene Pál – Politológia című jegyzetének feldolgozása Király Gábor óravázlata alapján 2010 BGF-KKK-MÉ Vida Melinda • 5

Legitimálás

A végrehajtás szereplői: − A pártelvű demokráciákban a kormányzati döntéshozatal elsősorban a végrehajtó hatalmi ághoz kapcsolódó intézményekben zajlik − Montesquieu-i értelemben vett egységes és független végrehajtás napjainkban már csak a prezidenciális kormányformával rendelkező államokban (USA) lelhető fel − Az elnök egy személyben képviseli a végrehajtó hatalmat, a kormány, mint testületi szerv nem létezik − A Kongresszus csupán súlyos alkotmánysértés esetén egy rendkívül bonyolult eljárás keretében válthatja le az elnököt – impeachment – USA történelmének során összesen két alkalommal volt sikeres (Bill Clinton ellen volt az utolsó) − A parlamentáris kormányzati rendszerekben nincs egységes végrehajtó hatalmi ág − A végrehajtás két része – az államfői hatalom és a kormány − A törvényhozás a kormány összefonódik 1

Az államfői intézmény

•

Az államfői poszt lehet: ∼

Örökletes ⇒

Alkotmányos monarchia

∼

Választott ⇒

•

Köztársasági államforma Parlamentáris köztársaság – a parlament választ államfőt/a nép választ = köztársasági elnök

∼

Reprezentatív funkciókkal rendelkezik ⇒

•

Alkotmányos válság esetén nyerhet csak érdemi döntési jogköröket Magyarország:

∼

A köztársasági elnök szerepe szimbolikus ⇒

Kifejezi a nemzet egységét, demokratikus működése felett

⇒

Fegyveres erők főparancsnoka

⇒

Képviseli a magyar államot a nemzetközi kapcsolatokban

⇒

Érdemrendeket ad és magasabb rangú állami tisztségviselőket nevez ki, mint: ∗

őrködik

az

államszervezet

Államtitkárokat, nagyköveteket, a hadsereg tábornokait, az egyetemi tanárokat, a Magyar Nemzeti Bank elnökét, a Magyar Távirati Iroda elnökét, a Magyar Rádió és a Magyar Televízió elnökét

13. oldal

Gyene Pál – Politológia című jegyzetének feldolgozása Király Gábor óravázlata alapján 2010 BGF-KKK-MÉ Vida Melinda ∗

A kinevezési jogkör nem jelenti azt, hogy az államfő önálló döntést hoz, csupán ünnepélyesen beiktatja, a kormány vagy a parlament által javasolt személyeket

⇒

Tényleges politikai hatásköre: ∗

Törvényjavaslatot nyújthat be a parlamentnek

∗

Népszavazást kezdeményezhet

∗

Az Országgyűlés által elfogadott törvényekre alkotmányossági vétót mondhat, de jogában áll politikai vétót is emelni

∗

Parlamenti ciklusváltáskor, a kormányalakítás kapcsán döntési pozícióba kerülhet ♦

⇒

2

Ő dönti el, kit kér fel kormányalakításra A köztársasági elnököt az Országgyűlés választja 2/3-os többséggel

∗

Ha szükség van 3. fordulóra, akkor már egyszerű, 50%-os többség is elég

∗

5 év a mandátum

A politikai döntéshozatal centruma: a kormány

•

A parlamentáris kormányzati rendszerekben a fő politikai döntéshozó szerv a kormány

•

Nem parlamenti többségnek van kormánya, hanem a kormánynak van parlamenti többsége

•

A mindenkori kormány struktúrája és működésének mikéntje nagyban függ a pillanatnyilag érvényesülő pártközi erőviszonyoktól

•

Kormány = ∼

Szűkebb értelmezés: a miniszterelnökből és a miniszterekből álló testületi szerv ⇒

10 – 25 miniszterből álló testület

⇒

A miniszterek az egyes fontosabb irányításáért felelős politikusok

∼

szakpolitikai

területek

Tágabb értelmezés: tagjainak tekinthetők még az államtitkárok és magában foglalja a minisztériumok szervezetét is => kormányzat

„A kormány a kormányzat által kormányozza a kormányzottakat.” ∼

A kormányok szervezeti formája és döntési rendje országonként igen eltérő lehet ∗

∼

A magyar Alkotmány sem rögzíti a minisztériumok számát Minden kormányban megtalálhatók:

⇒

Belügy, külügy, honvédelmi, pénzügy, igazságügy ∗

A mostani magyar minisztériumok száma:15

14. oldal


3

∗

Tárcanélküli miniszterek: nem minden miniszter alá tartozik minisztérium

∗

Miniszterek között kiemelkedik: kormányfő (miniszterelnök) ♦

Politikai államtitkár a helyettese

♦

A közigazgatási államtitkár apparátusának vezetője

a

minisztérium

hivatali

A kormány és a közigazgatás kapcsolata

•

A közigazgatás = a kormányzat szinonimájaként használjuk, a kormány irányítása alatt álló hivatalok szervezetrendszerét értve alatta

•

XX. század elején Európában az a felfogás vált uralkodóvá, hogy a kormányzati igazgatás és szervezés nagyfokú szakértelmet és hosszú távú tervezést igénylő tevékenység

•

A minisztériumok politikai vezetésének állandó cserélődése mellett, biztosítani kell a hivatali apparátus személyi állandóságát, mindezt a kormányzati munka folytonosságának érdekében ⇒

A politikát és közigazgatást a lehető legnagyobb mértékben el kell választani egymástól

⇒

Max Weber – állam fogalma (1864 – 1920): a „bürokrácia ideáltipikus modellje” ∗

Hogyan kéne működnie ideális esetben a közigazgatásnak?

∗

A közigazgatás mindenekelőtt szakma, így a kormányzati tisztviselők kinevezése, illetve előléptetése a szakmai rátermettség és nem politikai szempontok alapján kell, hogy történjen ♦

⇒

USA – a közigazgatási felsővezetők posztjai a patronage (politikai zsákmány) részét képezik ∗

Teljesen elfogadott, hogy az új elnök a főbb állami hivatalokba saját szakértőit ültesse ♦

•

Nagy-Britannia, Németország

Ez társadalmilag is hasznos – így a választók akaratából győztes politikai erő kezébe kerülnek a kormányzati pozíciók – megakadályozza a közigazgatás bürokráciává válását

A közigazgatás szerepe nő ∼

A bürokrácia = 4. hatalmi ág

∼

A döntés – előkészítés egyre inkább a hatalmas bürokratikus apparátus feladata

∼

A törvénytervezetek közhivatalnokok feladata

(reformmunkálatok)

15. oldal

előkészítése

a


A rutinszerű napi döntések jelentős részét a köztisztviselők hozzák meg ⇒

•

A minisztériumi tisztviselők nem pusztán a politikusok döntéseinek adminisztratív végrehajtását végzik, hanem a kormányzati politika alakításának fontos szereplőivé, a „politikacsinálás” részeseivé váltak Magyarország:

∼

4

A politika és a közigazgatás viszonyában a jogi szabályozást tekintve az európai normák érvényesülnek ⇒

Tiszta elválasztás modellje valósul meg a minisztérium politikai vezetése és a közigazgatási apparátusa között (elméletben)

⇒

Az összes minisztériumi felsővezetői poszt a politikai zsákmány része (gyakorlatban)

⇒

A politikai szempont a közigazgatási államtitkárok, minisztériumi főosztályvezetők és osztályvezetők kinevezésében/eltávolításában is döntő szerepet játszik

Az állami és a helyi igazgatás szervezete

•

A közigazgatás magában foglalja a központi államhatalom minisztériumoktól szervezetileg független intézményeit (APEH, rendőrség + minisztériumok = államigazgatás), a területi és települési önkormányzatok egész szervezet rendszerét ∼

Az államigazgatás intézményeit, közigazgatás – tudományi terminológiával élve, a szervezeti dekoncentráció jellemzi, ami azt jelenti, hogy a helyi szerveknek nincs önállósága, a felsőbb szervek által utasíthatóak.

∼

Az önkormányzatok rendszerére a decentralizáltság jellemző

•

Magyarország: ∼

Az önkormányzatiság két szintje: ⇒

Helyi/települési önkormányzatai)

⇒

Területi (megyei és fővárosi) ∗

6

(községi

1994 óra kiegészíti önkormányzatok hálózata

és

városi;

Budapest

a

nemzetiségi

és

kerületi

kisebbségi

Az alkotmánybíráskodás a politikai rendszerben − A harmadik hatalmi ág – bíráskodás – az igazságszolgáltatás szervezetrendszere − Addig volt direkt politikai szerepe ameddig nem választották el a többi hatalmi ágtól, magyarán ugyanaz a személy gyakorolta a legfőbb bírói hatalmat, aki a kormányzást végezte és a törvényeket meghozta − Polgári forradalmak – a bíróságok kiszorultak a politikai rendszerből => a bíróságok jogalkalmazást végeznek

16. oldal

Gyene Pál – Politológia című jegyzetének feldolgozása Király Gábor óravázlata alapján 2010 BGF-KKK-MÉ Vida Melinda − Nem alkothatnak új jogszabályokat − Alkotmánybíráskodás – az indirekt jogalkotás; a jogértelmezés és a politikai döntéshozatal „összecsúszik” 1

Az alkotmány fogalma

•

Alkotmány – olyan alaptörvény, mely rögzíti a legfőbb politikai intézmények közjogi alapjait, egymáshoz való viszonyukat, valamint az állampolgárok alapvető jogait és kötelességeit is szabályozza. A legmagasabb szintű jogszabály ∼

Írott (kartális) alkotmány / történelmi alkotmány ⇒

Függetlenségi Nyilatkozat (1766) - USA

⇒

Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata (1789) – Franciaország ∗

2

Egyesült Királyság – mai napig nincs írott alkotmányuk => jogszokás, joggyakorlat garantálja a demokratikus elvek érvényesülését = történelmi alkotmány

Az állampolgári jogok és kötelességek

•

Az alkotmányok: ∼

Rögzítik az állam közjogi berendezkedésének alapjait

∼

Meghatározzák az adott ország államhatalmi szervek hatáskörét

∼

Szabályozzák az állampolgárok egymással, illetve az állammal szembeni főbb jogait és kötelességeit

•

állam

és

kormányformáját,

A legalapvetőbb emberi és állampolgári jogok: ∼

Veleszületett jog az élethez és az emberi méltósághoz

∼

A személyes szabadság és a személyes biztonság joga

∼

Jogegyenlőség, a diszkrimináció tilalma

∼

Gondolat, lelkiismereti és vallásszabadság

∼

Szólás és sajtószabadság, gyülekezési szabadság

∼

Választójog

∼

Tulajdonhoz való jog

•

∗

Kollektív jogok biztosítása

∗

DE a nemzeti és etnikai kisebbségek jogait a legtöbb liberális demokrácia alkotmánya nem tartalmazza, ahogy ritka (csak a szocialista országokra jellemző) a gazdasági és szociális jogok alkotmányba foglalása

Az állampolgári kötelességek: ∼

A jogszabályok betartásának kötelezettsége

∼

A közteherviseléshez való hozzájárulás (adózás)

17. oldal


A haza védelmének kötelezettsége (nem azonos a sorkötelezettséggel)

∼

A gyermekek taníttatásának követelménye

3

Az alkotmánybíráskodás funkciója:

•

Alkotmánybíráskodás – az alkotmányértelmező tevékenység, valamint az államhatalmi szervek illetve egyes állampolgárok eljárása kapcsán felmerülő esetleges alkotmánysértés megállapítása ∼

Csak az írott alkotmánnyal rendelkező országokban létezik

∼

Funkciójának beillesztését a politikai rendszerbe szervezetileg 2 módon oldották meg:

4

Az alkotmánybíráskodás szervezeti megoldásai

•

USA – Legfelsőbb Bíróság ∼

Még alkotmányossági vitában is csak konkrét jogeset kapcsán dönthet (konkrét normakontroll)

∼

Döntésének hatálya csak a peres felekre terjed ki

∼

Alkotmányellenességre hivatkozva nem semmisíthet meg törvényt, de megtilthatja az alkalmazását

•

Európa – különálló alkotmánybírósági testületek ∼

Szervezetileg nem tagozódnak be a rendes bírósági hierarchiába

∼

Funkciójuk és hatáskörük alapján többek, mint „bíróságok”

∼

Jogkörüket tekintve az európai alkotmánybíróságok 4 csoportja: ⇒

Konkrét nomakontrollra jogosultak

⇒

Utólagos absztrakt normakontroll – konkrét jogvita nélkül is megtámadható egy jogszabály

⇒

Előzetes absztrakt normakontroll – amikor az alkotmánybíróságot még el nem fogadott törvényjavaslatok vizsgálatára is fel lehet kérni

⇒

Absztrakt alkotmányértelmezés (Magyarország) – konkrét törvénytervezettre sincs szükség ahhoz, hogy mozgásba hozzák az Alkotmánybíróságot, hanem egy absztrakt döntési alternatíváról is alkotmánybírósági határozatot lehet kérni

•

Magyarország: ∼

Az Alkotmánybíróság nem jogalkalmazást végez, hanem még el sem készült jogszabályokat bírál felül ⇒

∼

Lehetséges indítványok köre: ⇒

•

Politikai vitákban foglal állást Magyarországon és Németországban lehet állampolgárnak alkotmányossági panaszt tenni Alkotmánybírák választása:

18. oldal

csak

–

egyéni


Sok országban – feltétel: a többéves felsőbírósági pályafutás ⇒

Ezekben az országokban az alkotmánybírák kiválasztásánál a szakmai szempontok dominálnak

∼

5

Magyarország – feltétel: 45-ik életévét betöltött, jogászi végzettséggel rendelkező, elméleti vagy gyakorlati szakember ∗

Az Alkotmánybíróság – 11 tag, a bírák mandátuma 9 év

∗

A bírák személyére a parlamenti pártfrakciók képviselőiből álló jelölőbizottság tesz javaslatot – 2/3os többség kell

Alkotmánybíráskodás Magyarországon

•

Széles jogkörű, politikai testület

•

Elsősorban nem jogalkalmazást végez, hanem az előzetes normakontroll és az absztrakt alkotmányértelmezés gyakorlása révén indirekt politikai döntéshozatalt folytat

•

Sérti a népszuverenitás érvényesülését – felülbírálja az állampolgárok által választott Országgyűlés törvényeit; nincs demokratikusan választott szerv, ami ellenőrizné

•

Az Alkotmánybíráskodás korlátozása: ∼

Mint negatív törvényhozói tevékenység – az alkotmány értelmezése alapján – megmondhatja, mit nem csinálhat a törvényhozás, de nem adhat utasítást arra vonatkozóan, hogy a jogalkotóknak milyen új törvényt kell alkotniuk

∼

Hatásköréből adódóan csupán reaktív testület, csak olyan kérdésekkel foglalkozhat, melyet más arra feljogosított szereplők elé terjesztenek

∼

Semmilyen eszköze nincs döntéseinek végrehajtására

•

Állami Számvevőszék ∼

Az Országgyűlés hozta létre

∼

Feladata: az állami szervek gazdálkodásának kontrollja és a költségvetési törvény végrehajtásának ellenőrzése

•

Ombudsman – az állampolgári jogok országgyűlési biztosa (1994 óta) ∼

Feladata: az egyes állampolgárokat a törvények végrehajtása során ért sérelmek kivizsgálása

III) Pártok és pártrendszerek 1

A választási rendszerek 1 •

A demokratikus választások funkciói és kritériumai A politikai folyamatok keretét az alkotmányos intézményrendszer szolgáltatja – pártok küzdelme

19. oldal


Választás = elsődleges kapcsolat a pártok és az államhatalmi intézmények között ⇒

Pártok jelöltjei közvetlenül/közvetve, de eredményeképpen kerülnek a közhatalmi pozíciókba

⇒

Demokratikus a választás, ha az adott országban a választásokat általános, egyenlő, titkos és közvetlen választójog alapján rendezik ∗

A választójog általános, ha az összes felnőtt korú állampolgárra kiterjed ♦

A nők jellemzően csupán a két világháború között (Magyarország), vagy a II. világháború után kaptak választójogot (Franciaország, Olaszország – 1948; Ausztrália – 1967; Svájc – 1971)

⇒

A választójog akkor egyenlő, ha érvényesül az egy ember – egy szavazat elve

⇒

A választójog titkos, ha az állampolgárok a szavazat tartalmának nyilvánosságra kerülése nélkül szavazhatnak

⇒

A választójog közvetlen, ha a választópolgárok közvetlenül a jelöltekre szavazhatnak ∗

⇒

2

választások

USA – rendhagyó elnökválasztás – az állampolgárok nem jelöltekre szavaznak, hanem minden tagállamban választási megbízottakat, ún. elektrorokat választanak, akik pár héttel később az elektori testületben szavazva döntenek az elnök személyéről A választójog lehet aktív és passzív

∗

Az állampolgárok szabadon választhatnak – aktív

∗

Az egyes tisztségekre szabadon választhatók az állampolgárok – passzív

A választási rendszerek kérdésének jelentősége

•

Az állampolgárok választójoga csak arra terjed ki, hogy eldönthetik, kire szavaznak

•

A leadott szavazatok összesítéséhez, és átszámítási módjához nincs közük

•

Választási rendszer = a szavazatok összesítési és átszámítási módja

3 •

∼

Sohasem semleges technika

∼

Két fő típusa: ⇒

Egyéni kerületi – többségi modell (Anglia, USA, Ausztrália, Új-Zéland)

⇒

Arányos – pártlistás rendszer (kontinentális Európa)

Az egyszerű többségi rendszer Nagy – Britannia – XVIII. század – kialakult az egyéni kerületi rendszer

20. oldal


Lényege: az ország területét felosztják annyi választókerületre, amennyi képviselői hely van a parlamentben. Minden választókörzetben több jelölt száll versenybe – csak 1 jut be a törvényhozásba ∗

•

A legtöbb szavazat (NEM kell meghaladnia az 50%-ot )= „egyszerű többség”

Az egyszerű többség rendszer által generált problémák: ∼

Az egyéni kerületi választási rendszerek eredeti és „legtisztább” típusa

∼

Választókerületek szintjén olyan jelöltek továbbjutását teszi lehetővé, akiket az adott körzet választóinak többsége elutasít

∼

Országos szinten a pártok mandátummegoszlást eredményez

nagyon

aránytalan

⇒

A nagy pártoknak kedvez

⇒

A relatív többségi rendszer alkalmazása szinte minden esetben kétpártrendszert eredményez ∗

Hátránya: ♦

a kis pártoknak nincs esélyük

♦

az új pártok bejutása szinte lehetetlen

∗

Előnye: ♦

⇒

Stabil egypárti kormányok alakulnak (a törvényhozásban általában az egyik párt mindig biztos többséggel rendelkezik) konzerválja az egész politikai piacot

∗

4

között

A választójog folyamatos kiterjesztése – tömegpártok megjelenése – a pártok közti mandátumelosztásban súlyos torzulások – nem biztosítja minden esetben a választói akarat kifejeződését

Az abszolút többségi rendszer

•

Abszolút többségi rendszer – Franciaország – 1958 – Charles De Gaulle ∼

Egyéni választókerületeken alapszik

∼

Minden körzetből 1 képviselő jut tovább, DE az a jelölt nyeri el a mandátumot, aki megszerezte a leadott szavazatok abszolút többségét, tehát 50% +1 minimum ∗

⇒

Ha nincs ilyen az adott választókerületben – második forduló ♦

Csak az első két képviselő vehet részt

♦

Jellemző a kétfordulós rendszer Szintén a nagy pártoknak kedvez, de a kis pártoknak is van lehetőségük

21. oldal


Kölcsönös visszaléptetések kapcsán képviselői helyhez is juthatnak

∗

Kölcsönös visszaléptetések kapcsán tág teret nyit a pártok egymás közti alkudozásának, ami általában nagy pártszövetségek, koalíciók megalakulásához vezet

∼

Gyakori kétpólusosság ⇒

A pártok általában két nagy pártszövetségbe tömörülnek, az abszolút többségi rendszer tehát általában kétpólusú többpártrendszert eredményez

∼

A rendszer vesztesei: rendszerellenes pártok ⇒

Azok a radikális, szélsőséges politikai erők, melyek esetlegesen nagy választói támogatottsággal bírnak ugyan, de a többi párt nem hajlandó velük szövetségre lépni => csökken az esélyük

∼

5

Az abszolút többségi rendszer „mérséklő hatással” van a politikai versenyre, a „középre tart” koalícióképes politizálásra törekvőket hozza előnyösebb helyzetbe Az alternatív szavazat módszere

•

Ausztráliában alkalmazzák

•

A választópolgároknak egyszerre 3 preferenciát kell bejelölniük – a sorrend fontos ∼

Ha az 1. jelöltek között senki nem kapja meg az abszolút többségi szavazatot, akkor a legkevesebb szavazatot szerzett jelölt kiesik, és a kiesett jelöltre szavazók 2. preferenciáit figyelembe véve döntenek

∼

Ha így sem szerzik meg senki az 50+1%-ot – kiesik ismét a legkevesebb szavazattal rendelkező jelölt, és az őrá szavazók 2. preferenciáit számítják be ⇒

6

Addig ismételgetik, amíg valakinek meg nem lesz az 50+1% ∗

Bonyolult – nem túl elterjedt

∗

Erénye: az abszolút többségi rendszerrel szemben a jelöltek versenyét nem a pártok háttéralkuja, hanem az állampolgárok preferenciái döntik el

Az arányos – pártlistás rendszerek

•

Olyan országokban kerültek alkalmazásra, ahol a parlamentarizmus már eleve viszonylag széles választójogi alapon született meg, így a politikai életnek meghatározó szereplőivé váltak a pártok

•

A választási rendszereknek a pártelvű demokrácia viszonyaira szabott típusa

•

Fő funkciója: biztosítani az állampolgárok pártválasztási preferenciáinak mind teljesebb reprezentációját

•

Lényege:

22. oldal


A választók által a pártokra leadott szavazatokat, országos szinten összesítik, és az egyes pártok az országosan elért eredmények arányában részesülnek mandátumokból

•

Sokpártrendszer létrejöttéhez vezet

•

Fajtái: ∼

A parlamenti képviselet akkor a legarányosabb, ha a szavazatokat ténylegesen országos szinten összesítik => az egész ország egyetlen nagy választókerület (Hollandia, Izrael)

∼

Az ország területét felosztják nagy kiterjedésű többmandátumos választókerületekre, a pártokra leadott szavazatokat pedig nem országos, hanem választókerületek szintjén összesítik

∼

Adminisztratív választási küszöb megállapítása – 3 vagy 5%-os minimum, ami alatt egy párt nem kerülhet a parlamentbe (Magyarország)

•

A választópolgár nem csak pártokra, hanem a pártok által összeállított jelöltlistákra is szavaznak ∼

Országos/területi lista ⇒

A jelöltlisták kötöttek, azaz rajtuk előre meghatározott sorrendben szerepelnek a jelöltek

∼

Szabad lista (Belgium) ⇒

Az állampolgárok nem csak az egyes pártok listáira szavazhatnak, de a listákon belül a jelöltek között is választhatnak – rangsort állíthatnak fel ∗

7

Alkalmazása bonyolulttá teszi az összesítést, de a pártok vezető politikusai mellett az állampolgárok is beleszólást nyernek a pártok képviselőjelöltjeinek bejutási sorrendjébe

A magyar választási rendszer

•

Vegyes választási szisztéma ∼

Ötvözi az egyéni kerületi és az arányos – pártlistás rendszereket

•

3 csatornás – a pártok háromféleképpen juthatnak a parlamentbe

•

2 fordulós ∼

1. forduló ⇒

Minden választópolgár két szavazatot ad le ∗

Egyéni kerületi jelöltre

∗

A pártok területi listáira ♦

⇒

Ezek kétféle módon (megyei összesítésben) számítanak be

és

országos

szintű

2. forduló ∗

Csak ahol egyik jelölt sem tudta megszerezni az 50+1%-ot 23. oldal


Az Országgyűlés 386 képviselői hellyel rendelkezik ∼

176 képviselő mandátumról egyéni választókörzetekben döntenek ⇒

176 egyéni választókörzet van

⇒

50 + 1%-os, abszolút többséggel lehet bekerülni ∗

∼

152 mandátumot többmandátumos választókerületekben, a pártok területi listáin indulva nyerhetnek el a jelöltek ⇒

∼

Megyei listák 58 mandátum – az országos szinten elért eredmények arányában osztják szét a pártok között

•

Mind a megyei, mind az országos összesítés vonatkozásában működik egy 5%-os adminisztratív küszöb

•

Mérsékelt többpártrendszer létrejöttét eredményezi általában ⇒

2

Kétfordulós rendszer a jellemző – a másodikban csak az 1-3 indulhat

A választási rendszer ezáltal az egyik legfontosabb tényező, a magyar kormányzati rendszer viszonylagos stabilitásának biztosításában.

A pártok kialakulása és történeti típusai − A pártok a politikai tagoltság elsődleges megjelenítői − Szervezetek, melyek jelölteket állítanak és juttatnak be a választott közhivatali és törvényhozói pozíciók betöltésére − Olyan általános alapelvekkel (politikai programmal) rendelkeznek, melyet tagságuk nagy része támogat − Az egész társadalomnak csak egy részét képviselik − Programjukban és nyilvános szerepléseikben általában mindig az össztársadalmi érdekekre hivatkoznak 1

Képviseleti demokrácia pártok nélkül

•

2 •

Nem léteztek országosan elismert pártok, a parlamenteken belül a hasonló világnézetű képviselőkből csoportok alakultak ki = előpártok (protopártok) ∼

Elfogadott volt, hogy 1 – 1 képviselő lelkiismereti okokból/választóinak véleményét figyelembe véve „átszavazott”

∼

Kizárólag a parlamenten belül kiformálódott, informális csoportosulások voltak, és nem rendelkeztek semmilyen parlamenten kívüli szervezetrendszerrel A választójog kiterjesztése és az első pártok kialakulása Ipari forradalom => Iparosodás => urbanizáció => nagyarányú alfabetizációs folyamat => politikai öntudatra ébredés a munkások körében is => politikai követelések => munkásmozgalmak => választójog kiterjesztése (XIX. sz. vége, a nők elsőként 1918-ban Angliában kapták

24. oldal

Gyene Pál – Politológia című jegyzetének feldolgozása Király Gábor óravázlata alapján 2010 BGF-KKK-MÉ Vida Melinda meg) => a jelölteknek már nem volt lehetőségük személyes kapcsolatot kiépíteni minden választóval => politikai pártok ∼

3

USA – a jelöltek csak névleg tagjai a két politikai tábor egyikének (Republikánus, Demokrata), valójában kampányukat teljesen önállóan, saját anyagi erőforrásaikat felhasználva szervezik ⇒

USA-ban a politizálás a leggazdagabbak kiváltsága

⇒

A Demokrata és a Republikánus párok csak protopártok

A demokratikus tömegpártok

•

Két fajtája: ∼

Parlamenten belül keletkezett pártok ⇒

Ha parlamenti képviselők egy csoportja kezdett kiépíteni egy országos szintű „kampánygépezetet”

∼

Parlamenten kívül keletkezett pártok ⇒

Ha már korábban kialakult szervezetek léptek fel pártként és szereztek képviseletet a törvényhozásban ∗

•

A munkáspártokra jellemző volt: a tömegpárti jelleg – akár milliós nagyságrendet is elérő létszám (a kor technikai viszonyai között csak így juthattak el a lehető legtöbb szavazóhoz – számtalan szolgáltatással igyekeztek vonzóvá tenni a párttagságot); strukturált és hierarchizált szervezeti felépítés; a pártvezetés és az „egyszerű” tagság markáns elkülönülése

♦

Munkásmozgalmak esetében a politikai képviselet megteremtését célzó párt és az érdekvédelmet ellátó szakszervezet elválaszthatatlanul összefonódott

∼

A párttagok tagdíjakat fizettek

∼

Saját újságot adtak ki a pártok

∼

Szavazóbázisukat tekintve szorosan kötődtek 1 – 1 társadalmi osztályhoz A szavazói bázis egyben tartását és az adott párthoz való minél erőteljesebb kötődését segítette elő ezen pártok erőteljesen ideologikus politizálása

∼

•

♦

Kialakult a pártbürokrácia

•

4

Szocialista munkásmozgalmi pártok

Határozottan képviseltek bizonyos liberális – konzervatív elveket, ám a munkáspártok még talán náluk is erőteljesebben ragaszkodtak programjukban a marxista – szocializmus követeléseinek megvalósításához A totalitárius pártok Erőteljes ideologikus töltet

25. oldal


Mindazon politikai erők, melyek a korszakban nyíltan diktatórikus politikai berendezkedés megvalósításáért szálltak síkra

•

Totalitárius mozgalmak: ∼

A szocialista munkásmozgalmakból kiszakadt radikális kommunisták

∼

A fasiszták Olaszországban

∼

A nemzeti szocialisták Németországban

5

⇒

Magukat valamifajta „elementáris erejű társadalmi mozgalmaknak” tartották

⇒

Szervezeti struktúrájuk felépítése sok hasonlóságot mutatott a munkásmozgalmi tömegpártokéval, de sokkal szigorúbb hierarchia jellemezte

A demokratikus tömegpártok átalakulása: a gyűjtőpártok létrejöttének folyamata

•

II. világháborút követően a totalitárius mozgalmak eltűntek a nyugat európai politikai életből

•

Demokratikus tömegpártok szerepe töretlen a ’60-as évekig ∼

60-as évek – elektronikus médiumok megjelenése, elterjedése ⇒

Új dimenziót nyitott a pártok számára a választópolgárok meggyőzésére irányuló kommunikációban ∗

⇒

Nem volt szükség tömeggyűlésre, röplaposztogató aktivistákra, egy – két vezető politikusának tévészereplése mindezt pótolta A tömegpártoknál megkezdődött a létszámcsökkentés

•

Fogyasztói társadalom kialakulása

•

Középosztállyá olvadt a polgárság és a munkásosztály

6

A gyűjtőpártok jellemzői

•

Gyűjtőpártok = kisebb taglétszámú, de mindenhonnan szavazatokat szerezni igyekvő pártok ∼

Nincs szilárd szavazóbázisuk, így minden igyekeznek megszólítani – szavazatmaximálás ⇒

•

társadalmi

réteget

Piaci stratégiát alkalmaznak: ∗

Választási hirdetések – reklámok

∗

Ideologikus politizálás helyett politikai marketing

A pártok programja egyre hasonlóbb – ugyanazt a célközönséget akarják meggyőzni ∼

Baloldali: szocialista – szociáldemokrata

∼

Jobboldali: kereszténydemokrata

∼

Konzervatív – liberális

26. oldal


3

Probléma: ha ugyanaz a program, mi értelme választani? ∗

Fokozza: a hagyományos gyűjtőpártok láthatóan teljesen „érzéketlennek” bizonyultak, egyes új típusú társadalmi válságjelenségek iránt, amelyek pedig a jóléti állam modelljét is megrendítették

∗

A nyugati társadalmakban a globalizációs folyamat újfajta társadalmi feszültségeket gerjeszt, ami a politikai radikalizmus új irányzatainak adhat tápot

Pártrendszer tipológiák − A demokratikus politikai rendszerekben általában egyszerre mindig több párt létezik és működik párhuzamosan − Pártrendszer = egy adott politikai rendszerben funkcionáló pártok összességét jelenti, valamint a pártok egymás közti versenyéből adódó interakciók rendszere − Minőségét két tényező határozza meg: a pártok száma és a pártok közti verseny jellege 1

Maurice Duverger pártrendszer tipológiája

•

1951 – a parlamenti pártok száma alapján kategorizálta a pártrendszereket, a parlamenti pártok számát pedig elsősorban a választási rendszerek határozzák meg ∼

Egypártrendszerek – melyek a politikai diktatúrák gyakori megjelenési formái, bár számos diktatúra korlátozott mértékben több párt működését is lehetővé teszi

∼

Kétpártrendszerek – többnyire az egyéni-kerületi választási rendszerek alkalmazásának termékei (Anglia, USA, Új-Zéland)

∼

Többpártrendszerek – általában az arányos – pártlistás választási rendszernek köszönhetőek (kontinentális Európa)

∼

Duverger: „a demokratikus pártrendszerek alapvető jellegzetessége a kétpólusosság” ⇒

2

Oka: ∗

a politikai „bal” és „jobboldal” hagyományos szembenállása

∗

a parlamentáris kormányzati rendszerek működésének logikájából fakadó kormány – ellenzék dichotómia

Giovanni Sartori csoportosítása

•

1966 – tovább finomította Duverger tipológiáját ∼

A pártok száma mellett a pártok közti verseny jellegét is figyelembe vette ⇒

Versengő pártrendszer

⇒

Nem versengő pártrendszer ∗

Egypárti politikai diktatúrák

27. oldal


3

Hegemón pártrendszer = azon politikai berendezkedések megjelölésére szolgál, ahol több párt működése engedélyezett ugyan, de ezek között nincs igazi verseny, mindig csak egy domináns nyeri a választásokat és marad a hatalmon ♦

Politikai diktatúra burkoltabb formái

♦

Svédország – Szociáldemokrata Párt – de nem diktatúra

A kétpártrendszer

•

A versengő pártrendszerek egyik alapvető válfajának Sartori is az angolszász típusú kétpártrendszert tartotta ∼

Jellemzően egyéni – kerületi egyszerű többségi választási rendszer

∼

Kétpártrendszer NEM= csak két párt működik; vagy, hogy csak 2 parlamenti párt van

∼

Sartori: „a kétpártrendszer lényege, hogy a pártok között van két olyan, melyek bármelyike esélyes arra, hogy választások esetén elnyerje a mandátumok abszolút többségét.” ⇒

Parlamenti váltógazdaság alakul ki

⇒

Egypárti kormányok alakulnak – stabil kormány

•

Viszonyai között a pártverseny jellegzetessége, hogy a két nagy párt leginkább csak egymástól tud elvenni szavazatokat => mérséklően hat a pártok politizálására, középre tartó, centripetális pártversenyt eredményez

4

A mérsékelt többpártrendszer

•

Az abszolút többségi, avagy arányos – pártlistás választási rendszerek alkalmazása következtében jönnek létre

•

A pártrendszer is kétpólusos – a pártok jellemzően két nagy szövetségbe tömörülnek ∼

A koalíciókban rendszerint van 1 – 1 domináns gyűjtőpárt, és egy vagy több rétegpárt

∼

Két koalíció között is kialakulhat parlamenti váltógazdaság ⇒

•

Centripetális pártverseny Gyakori a három párti rendszer

∼ •

Egy jobboldali, egy baloldali gyűjtőpárt, közöttük liberálisok Napjainkban: mérsékelt többpártrendszer Németország, Franciaország, Magyarország)

5

(kontinentális

Európa;

A polarizált sokpártrenszer

•

A parlamentbe bekerülő pártok száma magas, legalább 6 – 8, de akár 10 – 15 is lehet.

•

A pártok között nem találunk gyűjtőpártokat

•

Erőteljesen ideologikus politizálás ∼

A pártok egy része a centrum szavazatokért verseng 28. oldal


Jelentősek a „jobb” illetve „balszél” szélsőséges vagy rendszerellenes politikai erői ⇒

A polarizált sokpárt-rendszerek szélsőjobb, szélsőbal)

hárompólusúak

(centrum,

∗

A kormánynak gyakran kell kétoldali ellenzékkel szembenéznie

∗

Megoldás lehet: ♦

Szélsőséges erők bevonása a kormányba => könnyen centrifugálissá teheti a politikai versenyt, a szembenálló politikai táborok fokozódó radikalizálódása pedig hosszabb távon a demokratikus berendezkedés általános krízisét eredményezheti

♦

Németország – weimari köztársaság

♦

Franciaország – IV. Köztársaság

•

Sartori: „a pártrendszerek minőségét meghatározó kritériumok közül a pártok számánál lényegesebb a polarizáltság mértéke.”

•

Egy ország pártrendszerének polarizáltsága végső soron csak tükrözi az adott társadalomban meglévő törésvonalak és ideológiai ellentétek mélységét.

IV) Társadalmi törésvonalak és politikai ideológiák 1

A nyugati társadalmak politikai törésvonalai − Törésvonal = azok a politikai konfliktusok, melyek egy adott ország egész társadalmát tartósan megosztják − A nyugati társadalmakban 4 ilyen tartós politikai törésvonal alakult ki 1

A vallás, mint politikai törésvonal

•

Elsősorban a katolikus államokban alakult ki (Dél – Európa; frankofon) ∼

Vallásosság <=> egyház ellenesség ⇒

A katolikus egyház, mint a feudális társadalmi rendszer legnagyobb kedvezményezettje, szembehelyezkedett a polgárosodással

⇒

A felvilágosodás, a liberalizmus és az egész politikai „baloldal” kialakulása egyház, sőt vallásellenes jelleget öltött

⇒

Polgári forradalmak – kialakult egy katolikus – konzervatív szubkultúra és egy szekuláris és élesen antiklerikális baloldali szubkultúra

•

Európai protestáns országok: ∼

A protestáns egyház nem fordult a polgárosodással szembe, sőt a protestantizmus a polgárosodás eszmei hátteréül szolgált

∼

Nem alakult ki politikai vallásellenesség, mégis épp ezekben az országokban (Svédország, Finnország) a legnagyobb az ateisták aránya ⇒

A vallás szerepe nem lényeges tényező a politikai tagoltság alakulásában 29. oldal


Közép – kelet európai társadalmak: ∼

Nem számít meghatározó törésvonalnak a vallás ⇒

•

Túlnyomórészt katolikus országok USA

∼

A leginkább vallásos terület ∗

2

a lakosság legalább 2/3-a aktív templomba járó

A nyelvi és etnikai tagoltság

•

A többnemzetiségű államokban jellemző ∼

Magyarország – egynemzetiségű

∼

Románia, Szlovákia – többnemzetiségű (magyar kisebbség)

∼

Spanyolország – baszkok

∼

Egyesült Királyság – északír tartományok

∼

Belgium – flamand-vallon ellentétek

3

A város – vidék ellentét

•

Csaknem minden országban kialakul ∼

Gazdasági érdekellentétek

∼

Kulturális különbségek (modernitás és tradicionalitás konfliktusa)

∼

Polgári forradalmak, munkáslázadások – nagyvárosi jelenségek

∼

Konzervatív reakciók – vidéki jelenség

4

⇒

Nagyvárosok – politikai „baloldal”

⇒

Vidék – politikai „jobboldal”

Az osztályellentétek

•

A legfontosabb dimenzió

•

Alapja a társadalmi munkamegosztásban elfoglalt pozíció – munkaadók és munkavállalók ellentéte ∼

Városi munkásság – szocialista / szociáldemokrata pártok

∼

Polgárság (értelmiségi réteg) – jobboldal

5

Új törésvonalak?

•

•

’70-es évek – fogyasztói társadalom kialakulása => elmosódtak a határok a munkásosztály és a polgári rétegek között; az emberek jelentős része elveszítette stabil pártkötődését ∼

Ingadozó szavazók száma nő

∼

A teljesen passzív választópolgárok száma gyarapodik Két elmélet a jövőre nézve:

30. oldal


2

∼

Atomizálódó társadalom = a fogyasztói társadalom és a tömegkommunikáció új korszakának beköszöntével összefüggő növekvő individualizáció a történetileg kialakult társadalmi törésvonalak jelentőségének csökkenéséhez vezet

∼

Új törésvonalak kialakulása = a hagyományos törésvonalak elhalványulása” nem jelenti a törésvonalak teljes eltűnését, a folyamat inkább újak kialakulását vetíti előre

∼

Jövőbeli törésvonallá válhat: ⇒

A fogyasztói társadalom értékrendjét meghaladni kívánó környezettudatos – ökológiai szemlélet, illetve világnézet megjelenése

⇒

A „harmadik világból” érkező bevándorlás kezelésének kérdése

⇒

A multinacionális tőke terjeszkedése, az amerikai tömegkultúra expanziója – a globalizációs folyamat

A politikai ideológiák − A politikai törésvonal – konfliktusokban szembenálló nagy társadalmi csoportok érdektörekvéseit kifejező és igazoló eszmerendszerek − Legjelentősebb: liberalizmus, konzervativizmus, szocializmus, nacionalizmus 1

A liberalizmus

•

Alapja lényegében társadalomfilozófiája

a

francia

felvilágosodás

gondolkodóinak

∼

Eszmeáramlata a feudális társadalmi berendezkedés, illetve az ezt szentesítő keresztény világkép kritikájaként alakult ki

∼

Alapja: megváltozott emberkép ⇒

Mindenki szabadnak és egyenlőnek születik

⇒

Egyéni teljesítmény alapján tehető csak különbség ∗

A teljesítmény fokmérője a kapitalizmus kibontakozásának és az eredeti tőkefelhalmozás korszakában a vagyon

∗

Polgári forradalmak célja – a feudális uralkodó osztályok jogainak kiterjesztése a gazdagabb polgári rétegekre is ♦

Születési előjog megszüntetése

•

Szabadság révén az emberek elérhetik a lehető legnagyobb boldogságot, mivel az ember alapvetően racionális lény, képes érdekeinek felismerésére és ennek révén célok megfogalmazására = antropológiai optimizmus

•

A liberalizmus a maga korában forradalmi ideológia volt ∼

Hívei úgy gondolták, hogy az egyéni szabadság kibontakozását gátló feudális intézményeket akár forradalmi erőszak útján is, de le kell rombolni 31. oldal


2

⇒

Franciaország: polgári radikalizmus; a francia liberalizmus a kezdetektől fogva szekuláris és antiklerikális

⇒

USA: jól összefért a politikai és gazdasági liberalizmus a vallásossággal

A konzervatizmus

•

A liberalizmusra adott egyfajta reakcióként született ∼

Míg a liberalizmus gondolatkörének magvát lényegében a francia felvilágosodás társadalomfilozófiája képezi, addig a konzervatizmus, mint politikai ideológia alapját az angol arisztokráciának a francia forradalommal kapcsolatos reflexiói adják

∼

A francia forradalom eseményei sokkolták a kortárs Európa közvéleményét ⇒

•

Az angol konzervatív szerzők nem a liberalizmus eszmei célkitűzéseit tartották eleve hibásnak, hanem azok megvalósítási módját kifogásolták, tehát a liberalizmus forradalmi radikalizmusát ítélték el elsősorban Pesszimista emberkép (antropológiai pesszimizmus)

∼

Az ember irracionális; pillanatnyi ösztönök és érzelmi késztetések által vezérelt lény ⇒

Fontos az emberek együttélését szabályozó társadalmi intézmények fenntartása

⇒

A társadalom nem az önálló individuumokból, hanem a hagyományos intézményekből és szervezetekből épül fel

•

Konzervativizmus NEM= mindenfajta „új” merev elutasítása, csak a radikális forradalmi változásokat ellenzi ∼

Lassú, evolutív fejlődés, folyamatos reformok kellenek

∼

Egyfajta hozzáállást takar

3

⇒

nem születtek olyan elméleti alapművei, amelyek lefektetnék a konzervatív ideológia legfőbb elveit

⇒

már tételes ideológiákhoz viszonyítva rugalmasnak, adaptívnak és változékonynak bizonyult

A szocializmus

•

Városi munkásság mozgalmai – ezek ideológiája a szocializmus

•

Alapja: az a mély társadalmi válság, melyet a szabad versenyes kapitalizmus kibontakozása és az eredeti tőkefelhalmozás folyamata eredményezett

•

Városba özönlő nincstelen tömegek és a vagyonos polgári rétegek közötti különbségek számos gondolkodót késztettek radikális egyenlősítő eszmék megfogalmazására ∼

Támadták a liberalizmust és a konzervativizmust

32. oldal


Egy tökéletes egyenlőségen alapuló társadalom megteremtését tartották kívánatosnak

•

Karl Marx (1818 – 1883) ∼

A tökéletes egyenlőség történelmi szükségszerűség

∼

A kapitalista társadalomban lényegében 2 osztály: a vagyonos polgárság (burzsoázia) és a nincstelen dolgozók tömege (proletariátus) alakult ki; a burzsoázia vagyona a proletariátus kizsákmányolásából származik ⇒

A kapitalizmust egy idő után szükségszerűen megdönti a proletárforradalom

∼

Marxista szocializmus – a kapitalista társadalom megdöntés csak a forradalmi erőszak útján lehetséges

•

Jóléti állam ∼

Fenntartására a nyugati országokban az ’50-es évektől kialakult egyfajta szociáldemokrata – polgári konszenzus ⇒

Ugyan nem tökéletes egyenlőség, de nagyobb fokú társadalmi igazságosságot és magasabb életszínvonalat garantál ∗

Problémamentesen működött a ’80-as évek végéig ♦

4

3

Tőkekoncentrációt immár globális szinten megvalósító multinacionális nagyvállalatok gazdaságpolitikájukkal a jóléti államok válságát idézték elő

A nacionalizmus

•

Jóval több, mint politikai ideológia

•

XVII – XVIII. században meginduló nemzetté válás egy társadalmi folyamat, mely az emberi élet minden területén alapvető változásokat okozott ∼

A liberalizmussal együtt jelentkezett a polgári forradalmak időszakában

∼

A konzervativizmus idővel maga is a polgári értékrend védelmezőjévé – nacionalistává vált

∼

A szocializmus kezdetben egyértelműen az internacionalizmust hirdette, ugyanakkor a nacionalista jelszavak igen jól összeegyeztethetőek voltak a szocialisztikus követelésekkel.

∼

A harmadik világ (Ázsia, Afrika, Latin – Amerika) országaiban a marxizmus általában az „imperialista” gyarmattartó hatalmak elleni függetlenségi harc eszmei hátteréül szolgált, így ezekben a térségekben a kifejezetten internacionalizmust hirdető kommunizmus is sajátos módon nacionalistává vált

A „bal” és a „jobboldal” fogalma a politikában 1 •

A bal – jobb viszonyítási skála Viszonyítási rendszer

33. oldal


Egy konkrét pártrendszer elemzésekor a „bal” és a „jobboldal” fogalmát célszerű úgy elképzelni, mint 2 pontot, melyek közé egy skála húzható ∼

Bal – jobb skálán elhelyezhetjük egymáshoz képest a politikai pártokat

∼

A magában foglalhatja a teljes ideológia spektrumot a konzervatívoktól a kommunistákig, de elméletileg elképzelhető olyan például pártrendszer is, ahol a skála csak a kommunistáktól a szociáldemokratákig terjed

2

A baloldali pártcsaládok

•

Szociáldemokrácia = „baloldal” ∼

Bolsevikok – 1917. október; a Nagy Októberi Szocialista Forradalom – szakadást idézett elő a nemzetközi munkásmozgalomban ⇒

Radikálisabbakból lettek a kommunisták – követendő példának tartották

⇒

Mérsékeltebbek, azaz a szocialisták – békés eszközöket támogattak ∗

A II. világháború után, a jóléti állam modelljének kiépülésével általánossá lett Európában a keynesiánus gazdaságpolitika, ami a szociáldemokraták programjának több elemét megvalósította

∗

A szociáldemokrata pártok a baloldal gyűjtőpártjaivá váltak ♦

Lemondtak ideológiai céljaik jelentős részéről

♦

Jellegzetes gyűjtőpárti programot hirdettek

∼

Dél – európai szocialista pártok továbbra sem mondtak le a marxista ideológiai célkitűzésekről

∼

Egyesült Királyság: a Munkáspárt Tony Blair vezetésével kimondottan jobboldali, neoliberális gazdaságpolitikát folytatott.

∼

Németország: a Szociáldemokrata Párt – középutas irányvonalat képvisel a neoliberális és a hagyományos baloldali politikai elemeket ötvözve

•

Gyűjtőpártosodás => átalakult a szociáldemokraták szavazóbázisa ∼

Eltűnt a munkásosztály => polgári – középosztályi rétegek meggyőzése a cél

∼

Kommunista pártok: ⇒

A nemzetközi munkásmozgalom kettészakadása után, annak radikális szárnyából fejlődtek ki, amely üdvözölte a bolsevikok hatalomra kerülését, a későbbiekben pedig Szovjet – Oroszországot tekintette a várt világforradalom vezetőjének

⇒

Legfőbb céljuk – proletárdiktatúra megteremtése

⇒

Elutasították a parlamentáris demokráciát, mint tőkés politikai rendszert

⇒

Nemzetközi szinten tevékenységüket 34. oldal

is

megpróbálták

összehangolni


Kommunista Internacionálé (1919 – 1943)

∗

KOMINFORM (1947 – 1956)

⇒

A kommunisták a legtöbb európai államban rendszerellenes pártoknak számítottak

⇒

A II. világháború után egyes országokban (Franciaország, Olaszország) a legnépszerűbb politikai erő ∗

•

Franciaország – 1945, kommunista győzelem a választásokon, DE a nyugati szövetséges hatalmak (USA) nem járultak hozzá, hogy egyedül alakítsanak kormányt, koalícióra kellett lépniük a polgári pártokkal => kiszorultak a hatalomból

Újbaloldal ∼

1960-as évek baloldali – radikális diákmozgalmaival jött létre ⇒

Szellemileg az egyetemek társadalomtudományi szakjain ekkor felvirágzó „marxista reneszánszból” táplálkozott

⇒

Anarchizmus megjelenése

⇒

Inkább szubkultúra, mintsem pártképződés

∼

1970 – 1980; ökológiai és zöldmozgalmak

∼

Szavazói: véleményformáló, értelmiségi elit

3

Jobboldali irányzatok napjainkban

•

Kereszténydemokrata pártok ∼

A katolikus népességű államokban váltak meghatározó pártokká

∼

Eszmeiségük alapját nagy részben a katolikus egyház társadalmi tanításai képezik, különösen a Rerum Novarum (1891) és a Quadragesimo Anno (1931) pápai enciklikák megjelenése óta

∼

Elfogadták a parlamentarizmust és a politikai liberalizmust, sőt szorgalmazták a választójog kiterjesztését a vidéki tömegekre

∼

„Katolikus munkásmozgalmak” ⇒

Gazdaságpolitikában baloldali nézeteket képviseltek

⇒

Helyeselték az állam szociális intervencióját

⇒

Elvetették az osztályharcot

∼

Eszmeiségének egyik mellékága a keresztényszocializmus, ennek a hivatásrendi, korporatív alapon szerveződő államnak a megteremtését emelte programja középpontjába ⇒

∼

Gondoskodó, paternalista állam hívei A II. világháborúig erős volt a felekezeti meghatározottságuk

⇒

Elutasították a baloldal antiklerikalizmusát, védelmezték társadalom hagyományos intézményeit: egyház, család

35. oldal

a


A II. világháború után nem kompromittálódtak a nácizmussal való kollaborálással ⇒

Németország, Olaszország: a kereszténydemokraták váltak a jobboldal gyűjtőpártjaivá

⇒

A katolikus egyházhoz való szoros kötődésük megszűnt

⇒

A keresztény jelző már csak egy általános értékrendet jelölt

∼

Napjainkban: ⇒

Kizárólag kereszténydemokrata pártokból áll a Németországban, illetve áll Ausztriában, Belgiumban

⇒

Franciaország, Olaszország: jelentős politikai erő, de a konzervatív pártokkal kell versengeniük

⇒

Szavazóbázisuk: heterogén – középosztályi karakterű; de nem az osztályhelyzet, hanem a vallásosság a szignifikáns mutató

•

jobboldal

Konzervatív pártok: ∼

Parlamenten belül keletkezett pártokként jöttek létre

∼

Kezdetben a tradicionális uralkodó osztályok érdekeit képviselték

∼

A katolikus országokban a kereszténydemokrata mozgalmak sok esetben kiszorították őket

∼

A protestáns országokban (Skandinávia, Brit szigetek) a konzervatívok váltak a jobboldal gyűjtőpártjaivá ⇒

Ezekben az államokban a konzervatívok nem kompromittálódtak a nácizmussal való együttműködésben

⇒

Spanyolország, Portugália, Görögország, ’80-as évek – a katonai diktatúrák bukása után szintén világi konzervatív és nem kereszténydemokrata alapon szerveződött újjá a demokratikus jobboldal ∗

Ezekben az államokban a „rendszerváltást” követően a korábbi diktatúrát gyakran feltétel nélkül kiszolgáló egyházakhoz és a hozzájuk kötődő politikai erők nem voltak túl népszerűek

∼

A konzervatívok napjainkban egyértelműen polgári – középosztályi karakterű pártok

∼

A gazdaságpolitikában liberalizmus jellemzi őket => ellenzik a beavatkozó „jóléti” állam koncepcióját

∼

’80-as évek óta – neoliberális gazdaságpolitikai hullám – elsősorban a konzervatív politikai erők a képviselői

∼

DE társadalom – és kultúrpolitikai téren szemben állnak a liberalizmussal ⇒

Helytelenítik az individualizmust

⇒

Fontos a tradicionális társadalmi intézmények védelme (család, egyház; nemzeti hagyományok) 36. oldal


Szavazói: a magasabb jövedelmű, középosztályi rétegek; aktív templomba járók – viszont nem találunk munkásosztályba tartozót

•

Szélsőjobboldal: ∼

Fasizmus, nácizmus – II. világháború => eltűntek a szélsőjobboldali pártok

∼

’80-90-es évek: új jobboldal kialakulása ⇒

Az új szélsőjobboldal képviselői radikális konzervatívok kiszakadtak a „mérsékelt” konzervatív és kereszténydemokrata pártokból

∼

A hagyományos jobboldali pártokban lezajló részleges radikalizálódást és szakadást két konfliktus magyarázza ⇒

Európai integráció

⇒

A harmadik világ országaiból érkező bevándorlás problémája ∗

∼

♦

Ellenzik az európai integrációs folyamatot

♦

Követelik a bevándorlási szabályok szigorítását Nem hasonlítanak a világháború közötti fasiszta mozgalmakhoz:

⇒ 4

A szélsőjobboldali pártok szembefordultak a „mérsékelt” jobboldali erőkkel, mert:

∗

A fasizmus és a nácizmus kifejezetten antikapitalista, radikális szocialisztikus követeléseket megfogalmazó mozgalmak, míg az új szélsőjobboldal piacgazdaság párti, a nemzeti tőke érdekeit védi az európai uniós szabályozás és a multinacionális cégek fenyegetése ellenében

∗

Az új szélsőjobboldali pártok nem zsidóellenesek, sőt az európai életformához asszimilálódott zsidóságra gyakran, mint pozitív példára hivatkoznak Az új szélsőjobboldalnak a társadalmi bázisát nem ugyanazok a rétegek alkotják, mint a fasiszta mozgalmaknak

A politikai centrum erői

•

Mindazon pártok melyek eklektikus ideológiai profiljuk alapján nem tekinthetőek egyértelműen sem jobb, sem baloldalinak

•

Ők töltik ki a „mérleg nyelve” szerepet ⇒

•

A centrum pozíció társadalmi támogatottságuk arányát messze meghaladó befolyást biztosít számunkra Európa – liberális pártok

∼

XIX. század parlamentarizmusában a politikai baloldalt, a konzervatívokkal szemben, a választójog kiterjesztésével párhuzamosan azonban a szocialista tömegpártok váltak a baloldal domináns erejévé

37. oldal


A liberálisok a rájuk eső szavazati arányokat tekintve kis pártokká zsugorodtak – DE egy sajátos köztes pozícióba kerültek ⇒

Gazdaságpolitikai kérdésekben a jobboldali kultúrpolitikában és társadalompolitikában szociáldemokraták tekintettek partnerként rájuk

∼

Jobboldali liberálisok: ⇒

A XIX. század klasszikus liberális – konzervatív szemléletét őrzik

⇒

A gazdaságpolitikában ellenzik az állam beavatkozását

⇒

Társadalompolitikai kérdésekben konzervatív álláspontot képviselnek ∗

∼

esetenként

kimondottan

Németország, Franciaország, Svájc, Ausztria, Belgium Baloldali (szociál) liberális pártok:

⇒

Elfogadták a beavatkozó, jóléti állam koncepcióját

⇒

Kultúrpolitikában antiklerikalizmusát ∗

megőrizték

a

liberalizmus

erőteljes

Olaszország, Hollandia, skandináv országok

•

’80-as évektől gyarapodnak a környezetvédő – zöld célkitűzések a programjukban

•

A „neoliberális” közgazdasági doktrínát a liberális pártok nem tették magukévá

•

Skandináv országok: ∼

•

A politikai centrum pozícióit az agrárpártok töltik be ⇒

Programja eklektikus

⇒

Gyűjtőpártok

⇒

Szavazóik: agrár termelők; városi középréteg

⇒

A liberális piacgazdaság hívei, DE vallják a szociális állam koncepcióját is

⇒

Agrárprotekcionista politikát szorgalmaznak

⇒

Ideológiájuk inkább konzervatív – a környezetvédelem hangsúlyos Közép – Európa:

∼ 4

konzervatívok; a baloldali

Az agrárpártok EU ellenes szélsőjobboldali politikai erőnek számítanak (Független Kisgazdapárt)

A magyar politikai paletta − Mérsékelt többpártrendszer − Politikai baloldal – Magyar Szocialista Párt (MSZP) Az MSZMP 1989. októberi felbomlásakor alakították meg MSZP = „rendszerváltó párt”

38. oldal

Gyene Pál – Politológia című jegyzetének feldolgozása Király Gábor óravázlata alapján 2010 BGF-KKK-MÉ Vida Melinda 1994-es választásokat már fölényesen nyerte meg Ideológiai profiljában hangsúlyok a pragmatizmus, a modernizáció és a piacgazdaság iránti elkötelezettség − Politikai jobboldal – Fidesz – Magyar Polgári Párt Liberális – újbaloldali ellenzékből vált jobbközép gyűjtőpárttá Bátorítja a hagyományos szerepvállalását

„történelmi”

egyházak

közéleti

Gazdaságpolitikai programjában felbukkannak privatizáció ellenes követelések, összességében gazdasági liberalizmust képvisel A világi – konzervatív pártok közé sorolható Nemzeti – konzervatív politikai Keresztény Demokrata Néppárt szavazótábora valamint az SZDSZ részét => szavazóbázisa: az európai középosztályi karakterű

erőként integrálta az MDF, a és a Független Kisgazdapárt illetve a MIÉP szavazóinak egy konzervatív pártokéhoz hasonlóan

− Szabad Demokraták Szövetsége Önálló politikai erő (2002 – 2006) Szűk körű értelmiségi elitcsoportból formálódott ki Alternatív baloldali, liberális, emberjogvédő alapról bírálták a diktatúrát Az SZDSZ társadalom és kultúrpolitikai kérdésekben újbaloldali értékrendet képvisel, a gazdaságpolitikában a neoliberalizmus híve Sok társadalom és kultúrpolitikai kérdésben a többségi társadalom értékrendjétől eltérő felfogást képvisel => nem lesz tömegpárt − Magyar Demokrata Fórum Az MSZMP nemzeti – konzervatív ellenzékeként nyerte meg, az első szabad és demokratikus választásokat 1990-ben 1994-es választási vereséget követően lényegében szétesett a párt MDF nem tekinthető igazából jelentős politikai erőnek Nem önálló pártként, csak a Fidesz szövetségesekén képes parlamenti mandátumokat szerezni − Munkáspárt és a Magyar Igazság és Élet Pártja A Munkáspártot 1989-ben alakították meg az akkor felbomló MSZMP „keményvonalasai” (Thürmer Gyula) A hazai politikai színtéren szélsőbaloldali Nem a radikális globalizációellenes baloldali értelmiség pártja – szavazói: a Kádár – korszak idősei; nyugdíjasok A MIÉP – szélsőjobboldal Politizálásban megnyilvánuló erőteljes antikapitalizmus jellemzi − Új Baloldal 2002-es választásokon jelent meg

39. oldal

Gyene Pál – Politológia című jegyzetének feldolgozása Király Gábor óravázlata alapján 2010 BGF-KKK-MÉ Vida Melinda Semmi köze a nyugat – európai újbaloldal szellemi áramlatához Egyfajta kísérlet volt a két világháború közti időszak nemzeti szociáldemokrata” tradíciójának felélesztésére 5

Az érdekcsoportok − A társadalmi törésvonalak elsődleges megjelenítője a pártrendszer − Vannak olyan csoport konfliktusok és érdekellentétek, melyek specifikus voltuk miatt vagy valami más okból, nem jelennek meg a pártképződés szintjén => érdekcsoportok − Érdekcsoportok = olyan szervezetek, melyek deklaráltan tagjaik érdekeinek védelmére jönnek létre; nem törekszenek törvényhozói és kormányzati pozíciók megszerzésére; befolyásolni kívánják a politikai döntéshozókat 1

Az érdekérvényesítés angolszász modellje:

•

USA – pluralizmus ∼

Az egész politikai folyamat érdekcsoportok versengéséből és alkudozásából áll

∼

A politikusok rendszerint gazdag üzletemberek, valamilyen helyi érdekcsoport tagjai, vagy vezetői ⇒

Társadalmilag teljesen elfogadott, hogy ezek a politikusok ha bejutnak a Kongresszusba, ott is elsősorban saját érdekcsoportjukat próbálják meg képviselni ∗

2

Lobbizás

Intézményesített érdekegyeztetés Európában

•

Az európai politikai kultúrában a politikusok ilyesfajta nyílt elköteleződése bizonyos szűk társadalmi részérdekek iránt, nem elfogadott

•

A társadalmi elvárás azt diktálja, hogy a politikusok a „közjó”, azaz az össztársadalmi érdekek érvényesülését mozdítsák elő ∼

A lobbi csoportok nem vehetnek részt direkt módon a politikai döntéshozatalban ⇒

A lobbizás Európa államaiban törvényileg nem szabályozott s társadalmilag sem elfogadott útja az érdekérvényesítésnek, DE a legfontosabb érdekcsoportokat más módon bevonják az intézményes politikai döntéshozatalba ∗

•

A résztvevő érdekcsoportok = érdekszervezetek ♦

A gazdasági jellegű csoportérdekek képviseletét látják el

♦

Szakszervezetek, munkaadói érdekvédő szervezetek

Szakszervezet ∼

A városi munkásság érdekvédelmi szervezete, a szocialista munkáspártokkal elválaszthatatlanul összefonódva alakult ki a XIX. században

40. oldal


Védték a dolgozók álláspontját a munkaadókkal szemben a bérezésről, illetve az egyéb munkafeltételekről esetlegesen kialakult viták során

∼

Annál hatékonyabb, minél több tagot tömörítettek az adott üzemben / ágazatban dolgozók közül, minél szorosabb szervezeti formában

∼

Legfontosabb fegyverük a sztrájk

∼

A fejlett európai országokban a ’70-es évektől kezdődően a foglalkoztatás szerkezet nagymértékű átrendeződésének, a szolgáltatói szféra kiterjedésének és az ipari szektor szembetűnő leépülésének lehetünk szemtanúi

3

A magyar érdekegyeztetési rendszer

•

Komporatív német minta követése

•

Érdekegyeztető Tanács – az érdekegyeztetés korporatív csúcsszerve

•

1989 – az állampárti érdekszervezetek felbomlásával egy rendkívül fragmentált és pártpolitikailag is polarizált érdekszervezeti struktúra jött létre ∼

6

Az Érdekegyeztető Tanács munkavállalói és munkáltatói oldala egyaránt igen szétaprózottá vált

A tömegkommunikációs szféra 1

A nyomtatott sajtó és az elektronikus médiumok

•

A képviseleti demokrácia működése elképzelhetetlen sajtó nélkül ∼

Nyomtatott sajtó (XIX. század) – pártújságok

∼

Elektronikus médiumok (rádió - 1930, televízió – 1960) ⇒

Marshall McLuhan; 1967-ben közzétett tézise – „Gutenberg galaxis” ∗

2

Az elektronikus médiumok nem csak a nyomtatott sajtót, az újságokat, de a könyveket, sőt az írás – olvasás feleslegessé válásához, az írott kultúrán alapuló hierarchikus civilizációs rendszerek a Gutenber galaxis összeomlásához vezetnek.

Kereskedelmi működtetés és állami monopólium az elektronikus médiában

•

USA – kereskedelmi alapon szerveződő rádiózás, televíziózás ∼

1920-as években kiterjedt reklámszférát hívott életre az extrém erősségű vállalati verseny

∼

Önfinanszírozóvá váló rádiózás – rádiós hirdetések születése ⇒

•

Hallgatottsági – nézettségi mutatók => a kereskedelmi csatornák szórakoztató műsorokat helyeztek előtérbe Nagy – Britannia – nem engedték meg a rádió reklám célokra való felhasználását

∼

1927, sugárzási monopóliummal rendelkező közintézményként szervezték mega BBC-t , és a hallgatók előfizetési díjaira alapozták a finanszírozást 41. oldal


Napjainkban: ∼

Európai országok: kereskedelmi – szórakoztató adók dominanciája ⇒

Csökken az elektronikus véleményformálásban

⇒

Pártoktól független napilapok térhódítása ∗

3

médiumok

szerepe

a

politikai

A nyomtatott sajtó nem szorult ki a politikai véleményformálásból teljesen, csupán megszűnt „tömegmédium” lenni, a magasabb társadalmi rétegek informálódásában és befolyásolásában játszik kulcsszerepet

A média, mint negyedik hatalmi ág?

•

Az emberek tudatában egyre szélesebb kép alakul ki a világról, de ez a kitágult világkép egyre kevésbé alapszik az ember saját értékelésén és információszerzésén

•

Vélemények: ∼

A média, mint negyedik hatalmi ág szerepe a modern politikai rendszerekben fontosabb, mint a törvényhozásé vagy kormányzásé

∼

Nem hatalmi ág, mert nem folyik politikai döntéshozatal a médiában ⇒

Csak manipulációs eszköz, de az emberek nem manipulálhatók korlátlanul

V) A nemzetközi politikai viszonyok világa 1

A nemzetközi rendszer napjainkban 1

A nemzetközi jog ellentmondásai

•

Nemzetközi jog = az államok egymás közti szerződésekkel hozták létre ∼

Ezek értelmében a nemzetközi jog alanya mindenekelőtt az államok, az államok által létrehozott nemzetközi szervezetek (kormányközi szervezetek), valamint azok a nemzetközi szervezetek melyeket nem államok hoztak létre (nem kormányközi szervezetek)

∼

Az államok egymásközti kapcsolatának, tehát a diplomáciának a jogaként jött létre

•

A nemzetközi kapcsolatok fejlődésének kezdeti fázisában, az első nemzetközi szervezetek létrehozása előtt, a nemzetközi politikai viszonyok egyedüli szereplői az államok voltak ⇒

•

Nem meglepő, hogy a legelső nemzetközi jogi dokumentumokban az államok saját magukra vonatkozóan is állapítottak meg bizonyos nemzetközi jogi alapelveket Először minden állam szuverén (a nemzetközi jog alapelvei szerint)

∼

Két dimenziója: ⇒

Belső szuverenitás = az állampolgáraival szemben 42. oldal

adott

állam

felsőbbsége

saját


Külső szuverenitás = az adott állam önállósága, s függetlensége ∗

Az állam nincs alárendelve semmilyen külső hatalomnak

∗

Az államok önként lemondhatnak szuverenitásuk egy részéről, ha: ♦

∼

Az államok nemzetközi jogilag mellérendelt viszonyban állnak egymással

∼

Eltekintve a területi, népességbeli, gazdasági és katonai erőben fennálló nyilvánvaló különbségektől, nemzetközi jogilag minden szuverén állam egyenlő ⇒

Az államok nemzetközi jogi szuverenitása és egyenlősége oly szorosan feltételezi egymást, hogy a kettőt együtt, gyakran csak, mint az államok szuverén egyenlőségének elvét említik

∼

Egymás belügyeibe való beavatkozás tilalma ⇒

Minden szuverén államnak meg kell adni azt a jogát, hogy maga válassza meg társadalmi és politikai rendszerét, szabadon lépjen szerződéses kapcsolatba más államokkal ∗

•

Az államok külpolitikája gyakorlatban az egymás belügyeibe való beavatkozásból áll => az elv csak hivatkozási alapul szolgál az egyes nemzetközi konfliktusokban

Népek önrendelkezési joga ∼

Bármely emberi közösségnek, amely népként illetve nemzetként definiálja saját magát, joga van az önálló államiságra ⇒

•

Nem mindig teljesül ∗

Már a II. világháború és az ENSZ megalakítása előtt megfogalmazódtak ezek az alapelvek

∗

Az ENSZ alapokmány megfogalmazásakor + 2 fontos nemzetközi jogi elvet rögzítettek

Háborúról való lemondás elve ∼

Csak az önvédelmi háború megengedett

•

Emberi jogok tiszteletben tartásának és érvényesítésének elve ∼

A nemzetközi közösség tagjainak elő kell segítenie, hogy az alapvető emberi jogokat, minden államban tiszteletben tartsák

∼

Problematikus ⇒

•

Egy nemzetközi szervezetet alakítanak

Lényegében ellentmond az egymás belügyeibe való beavatkozás tilalmának A nemzetközi jog színterén nincs olyan központi hatalom, amely erőszakszervezeti révén szankcionálni lenne képes a nemzetközi jogi elvek megsértőit

43. oldal


XIX. század – világkormány megfogalmazása ∗

2

Az első világháború eseményei népszerűvé tették a gondolatot

Az univerzális nemzetközi szervezetek: a Népszövetség és az ENSZ

•

Népszövetség: ∼

Kormányközi szervezet – mindazok a több állam által létrehozott szervezetek, melyeknek van belső alkotmánya (alapító okirat), állandó struktúrája és intézményei (képviseleti és döntéshozó testület, operatív titkárság), és önálló nemzetközi jogalanyisággal rendelkeznek

∼

Világkormány funkcióját szánták neki

∼

Legfőbb feladata: ⇒

Nemzetközi béke megőrzése

⇒

Jövőbeni háborúk megakadályozása ∗

A gyakorlatban a szervezet politikájának eszközévé vált ♦

∼ 3

a

győztesek

nagyhatalmi

Döntéshozó testületének csak a győztes államok lettek a tagjai – Németországot, Szovjetuniót kizárták; USA – önként távolt maradt A második világháború előestéjén teljesen széthullott, miután a fasiszta szövetségi „tengelyhez” csatlakozó Olaszország és Japán is kilépett

Az ENSZ szervezeti felépítése és működése

•

A második világháború győztes nagyhatalmai hozták létre – Egyesült Nemzetek Szervezete

•

Fő célja: nemzetközi béke és biztonság fenntartása

•

Feladata: a nemzetközi jog elveinek az államokkal való betartatása

•

Szervezeti struktúrája: ∼

Párhuzam a „nemzeti” kormányzati rendszerek felépítésével

∼

Rendelkezik parlamentáris szervvel (Közgyűlés) ⇒

A Közgyűlésben minden tagállam 1 szavazattal rendelkezik (szuverén egyenlőség)

⇒

A Közgyűlés többségi szavazattal hozhat határozatokat

⇒

Évi rendes ülésszaka rendszerint szeptemberben van, 1 – 2 hét ∗

⇒ ∼

Rendkívüli közgyűlést lehet összehívni Az ENSZ Közgyűlés határozatai nem kötelezőek a tagországokra nézve, csupán ajánlottak Valódi döntéshozó szerve: Biztonsági Tanács (BT)

⇒

Viseli a felelősséget a nemzetközi béke és biztonság fenntartásáért

44. oldal


15 tagú testület – a tagállamok tényleges gazdasági, politikai és katonai súlya is tükröződik bizonyos mértékig ∗

10 tag rotációs alapon cserélődik – kiválasztásuknál döntő szempont: a kontinensek arányos képviselete

∗

5 tag állandó (USA, Oroszország, Anglia, Franciaország, Kína)

⇒

Az ENSZ egyetlen olyan szerve, melynek határozatai kötelezőek a tagállamokra nézve

∼

Problémák: ⇒

Nehézkes döntési mechanizmus jellemzi ∗

Határozatot 9 + 5 tag egyhangú egyetértésével lehet meghozni ♦

⇒

Mind az 5 állandó tag beleegyezése szükséges – tehát nekik vétójoguk van gyakorlatilag Összetétele

∗

A II. világháború utáni nagyhatalmi erőviszonyokat tükrözi ♦

⇒

4

∗

Az esetleges katonai beavatkozások alkalmával csupán a tagállamok haderejére támaszkodhat

∗

A békefenntartó missziókban résztvevő „kéksisakos” haderőt is mindig esetileg „adják össze” egyes államok

Intézmények: ⇒

Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO)

⇒

Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezet (FAO)

⇒

ENSZ Nevelésügyi, (UNESCO)

⇒

Egészségügyi Világszervezet (WHO)

⇒

Világbank és Nemzetközi Valutaalap (IMF)

Tudományos

∼

Teljesen függetlenek

∼

Univerzális kormányközi szervezetek ⇒

∼

•

Nincs állandó hadserege

Az ENSZ szakosított intézményei

•

5

Napjainkban azonban már nem azok a nagyhatalmi államok, mégis állandó tagokként vannak jelen

és

Kulturális

Szervezete

A Föld bármelyik állama előtt nyitva állnak Az ENSZ tagság nem jelenti automatikusan az ilyen szervezetekben való tagságot is

Regionális és funkcionális nemzetközi együttműködések Kormányközi szervezetek létrejöhetnek:

45. oldal


Regionális alapon – amikor egymással szomszédos államok valósítanak meg valamilyen téren szorosabb együttműködést ⇒

Célja: ∗

valamiféle gazdasági integráció => gazdasági alapú regionális szervezetek ♦

Észak – Amerikai Szabadkereskedelmi Övezet /NAFTA/

♦

Dél – Kelet Ázsia: ASEAN,

♦

EU

∗

Katonai céllal megalapuló regionális szervezetek ♦

USA: NATO (Észak Atlanti Szerződés Szervezete)

♦

Szovjetunió: Varsói Szerződés (1991)

∼

Funkcionális alapú együttműködés ∗

Olajexportáló országok szövetsége – OPEC ♦

6

Tagjai között geológiai adottságoknak köszönhetően elsősorban arab országokat találhatunk, de tagállama Nigéria és Venezuela is

A „nem kormányközi” szervezetek növekvő jelentősége

•

Nem kormányközi szervezetek (Non Governmental Organizations – NGO) = azon nemzetközi szervezetek, melyek a kormányoktól független kezdeményezések nyomán jöttek/jönnek létre

•

Pártok / politikai mozgalmak hozhatják létre ∼

Internacionálé, Szociáldemokrata Internacionálé, Kereszténydemokrata Unió

•

Világszerte több országban jelen lévő és intézményesített vallási közösségek is felfoghatók nemzetközi szervezetként

•

Egyszerű civil szerveződések – Greenpeace mozgalom, nemzetközi emberjogvédő szervezet (Amnesty International)

•

Multinacionális gazdasági korporációk

7

A nemzetközi kapcsolatok fejlődésének paradigmái:

•

Az emberiség törtnetében nagyon sokáig, gyakorlatilag az újkori gyarmatosítás megindulásáig, legfeljebb a térben egymáshoz közel fekvő államok között volt kapcsolat, az egymástól távol lévő államok, civilizációk között az érintkezés szórványos és esetleges volt

•

Az emberiség történetének ebben a hosszú periódusában tehát tulajdonképpen nem beszélhetünk sem nemzetközi kapcsolatok, sem nemzetközi rendszer létezéséről

•

Európai államok gyarmatosítása – 1500-as évek ∼

1900-ig az európai országok leigázták csaknem egész Afrikát és Ázsiát

46. oldal


Európai meghatározottságú nemzetközi rendszer alakult ki = európai nemzetállamok és az általuk birtokolt gyarmati területek rendszere

•

Két világháború – meggyengítette az imperialista európai nemzetállamokat ∼

Kezdetét vette az európai országok gyarmatbirodalmainak felbomlása

∼

A világháborúk igazi győztesei – USA, Szovjetunió ⇒

Európai meghatározottságú nemzetközi hidegháborús időszak bipoláris világrendszere

rendszer

helyett

•

1990-es évek – Szovjetunió felbomlása – felborult a bipoláris rendszer

•

Új rendszer kialakulása – DE MILYEN PARADIGMÁVAL? ∼

Francis Fukuyama a Szovjetunió bukása előtt közzétett „történelem vége” tézise:

Látta a kommunista tömb összeomlását, úgy vélte ennek nyomán liberális demokrácia világméretű elterjedése következik, hiszen a képviseleti demokrácia egy univerzális politikai modell, amely a kellő gazdasági alapok megléte esetén a világ bármely részén bevezethető és idővel be is fogják vezetni ∼

Samuel P. Huntington – a „történelem vége” tézis kritikáját adó elmélet „civilizációk összecsapásáról”

A bipoláris rendszer összeomlásával nem szűntek meg, sőt éppen hogy megszaporodtak a különféle fegyveres konfliktusok (vallási, etnikai). Elmélete szerint a hidegháború végeztével a kulturális – civilizációs konfliktusok váltak meghatározóvá a világpolitikában, így a nemzetközi folyamatok főszereplői a hagyományos nemzetállamoknál tágabb, egymással szembenálló civilizációs tömbök lesznek. A civilizációs értelemben vett „ nyugat” fő riválisa a gazdaságilag is megerősödő kínai civilizáció és a nyugattal mindig is konfrontálódó iszlám világ lesz Huntington szerint. – „harmadik világháború” a XXI. század első tizedeiben ∼

Harmadik paradigma

A jövőben nem is a nemzetállamok, de nem is a náluk nagyobb, birodalmi léptékű civilizációs tömbök lesznek a nemzetközi viszonyok meghatározó szereplői. Ezek a „hagyományos” egységek a jövőben háttérbe szorulnak a tömegkommunikáció korszakának technikai lehetőségeit jobban kihasználó, hálózatszerű struktúrák mellett. Multinacionális cégek nagyobb hatalmat és gazdasági potenciált koncentrálnak, mint 1 – 1 állam 2

Az Európai Unió 1

Az európai integráció kezdetei

•

Az európai integrációs folyamat a második világháború után vette kezdetét, két okból ∼

A világháborúban részt vevő európai országok tetemes veszteségeket szenvedtek mind emberéletekben, mind anyagiakban, és az európai politikusok számára nyilvánvalóvá vált, hogy a gazdasági talpra állást egyik európai állam sem lesz képes rövidtávon önerejéből végrehajtani

∼

USA – Marshall segély

47. oldal


A szétosztásáért felelős szervezet az Európai Gazdasági Együttműködés Szervezete (OEEC) – az első „nemzetek feletti” európai intézmény

∼

2

A Benelux államok és Franciaország félt az esetleges német újra-felfegyverkezéstől – közös európai ellenőrzés alá kell helyezni a német hadiipar két kulcsszektorát: a széntermelést, vaskohászatot A Montánunió és a Római Szerződések

•

Európai Szén és Acélközösség – Montánunió létrehozására vonatkozó elképzelést 1950. május 9; Robert Schumman ∼

Montánunió = az alapító 6 ország (Franciaország, Belgium, Hollandia, Luxemburg, Német Szövetségi Köztársaság, Olaszország) szén és acéliparát (lényegében a lotharingiai vasérc és a Ruhr vidéki szénmezőkön folyó kitermelést egy, a résztvevő államok által delegált szakemberekből álló, de a delegáló államoktól aztán független szakértői hatóság irányítása alá helyezik ⇒

A tagállamoktól független szakértői testület (Főhatóság) irányította

⇒

A tagállamok illetékes minisztereiből álló Tanács csak kontrollt gyakorolt a Főhatóság munkája felett, míg a tagállamok parlamentjeinek küldötteiből álló Közgyűlés csupán konzultatív funkciókkal rendelkezett

•

1957 – Római Szerződések => az európai államok létrehoztak két új integrációs intézményt az EURATOM-ot és az EGK-t (Európai Gazdasági Közösség) ∼

EURATOM – a Montánunióhoz atomenergetika területén

∼

EGK – minél teljesebb gazdasági integráció megteremtését tűzte ki célul ⇒

hasonló

együttműködés

az

Gazdasági integráció lehetséges fokozatai ∗

Szabadkereskedelmi övezet (a résztvevő országok egymás között eltörlik a vámokat)

∗

Vámunió (a külső országokkal szemben is összehangolt vámpolitika)

∗

Közös piac (nemcsak az áruk, hanem a tőke, a munkaerő és a szolgáltatások szabad áramlása is biztosított)

∗

Egységes piac (az áruk, a szolgáltatások, a tőke és a munkaerő szabad áramlását akadályozó „nem vámjellegű” tehát fizikai, technikai korlátokat is felszámolják)

∗

Gazdasági unió (a résztvevő országok gazdaságpolitikájukat is összehangolják, ennek fontos eleme a monetáris unió, azaz a közös valuta bevezetése)

∗

Politikai unió (közös törvényhozás és kormányzat, közös külpolitika és belpolitika, egységes igazságszolgáltatás)

48. oldal

Gyene Pál – Politológia című jegyzetének feldolgozása Király Gábor óravázlata alapján 2010 BGF-KKK-MÉ Vida Melinda 3

Az Európai Unió három pillére

•

Az európai integráció gazdasági téren napjainkra igen előrehaladott

•

1968 – vámunió

•

1986 – közös piac

•

Jelenleg – gazdasági unió kialakulásának fázisa

•

1992: Maastrichti Szerződés – 3 pilléres struktúrává alakították az unió szervezetrendszerét ∼

1. pillér – maga a gazdasági unió (tehát a Montánunió, az EURATOM és az EGK keretében megvalósult gazdasági integráció) ⇒

A nemzetek feletti szupranacionlis intézmények irányítják

∼

2. pillér – közös külpolitika és biztonság politika

∼

3. pillér – belpolitika és igazságügyi együttműködés ⇒

Utóbbi kettő – kormányközi alapokon működnek ∗

Nincsenek a szupranacionális uniós intézményeknek alárendelve, a nemzetállami kormányok gyakorlatilag diplomáciai tárgyalásokon, konszenzusos alapon döntenek az ide tartozó kérdésekről ♦

∼ 4

Konszenzus szerint sikeres lépés – ha egy „második vagy harmadik pilléres” szakpolitikát sikerül „első pilléressé” tenni Az uniós döntéshozatalban meghatározott arányban vannak jelen szupranacionális illetve a kormányközi elemek

Döntéshozatal a szupranacionális intézményekben

•

Montánunió esetén ∼

Elsődleges hatalom = Főhatóság

∼

Másodlagos hatalom = Tanács

•

EGK esetén ∼

Elsődleges hatalom = Tanács

∼

Egyéb szervek: Bizottság, Közgyűlés

•

EU esetén ∼

Fő döntéshozó szerv – Tanács ⇒

Nem egy szervezet, hanem intézményhalmaz ∗

Európai Tanács – az uniós tagállamok állam és kormányfőinek évente rendszerint 2 alkalommal összeülő értekezlete

∗

Miniszterek Tanácsa = tanácsok sokasága – szakpolitikai testületek, melyek a tagállamok illetékes szakminisztereit tömörítik (Általános ügyek Tanácsa, Pénzügyminiszterek Tanácsa) 49. oldal

Gyene Pál – Politológia című jegyzetének feldolgozása Király Gábor óravázlata alapján 2010 BGF-KKK-MÉ Vida Melinda ♦

∼

Itt zajlik a mindennapi uniós döntéshozatal konszenzusos – kormányközi alapon => az összes tagállam egyhangú jóváhagyásával Szupranacionális intézmény – Bizottság

⇒

A biztosokat a tagállamok delegálják, de utána már nem visszahívhatóak, és a Parlament sem válthatja le őket, csak az egész Bizottságot 2/3-os döntéssel ∗

A biztosok viszonylag függetlenek az őket delegáló kormányoktól, habár munkájuk során gyakran törekednek saját tagállamuk érdekeinek képviseletére

⇒

A Tanács és a Parlament döntés-előkészítő illetve adminisztratív végrehajtó szerve

⇒

A Tanács és a Parlament kizárólagos javaslattevő szerve, tehát döntő befolyással rendelkezik annak vonatkozásában, hogy milyen ügyek kerülnek a Tanács illetve a Parlament elé

⇒

Nem végrehajt, csupán ellenőrzi a tagállami végrehajtást

•

Európai Parlament (EP) ∼

Kezdetben: tagállami parlamentek delegáltjaiból álló konzultív szerv

∼

1979 óta – az állampolgárok közvetlenül választják ⇒

Minden tagállamban egy időben, de országonként külön - külön

∼

A Tanács társjogalkotó szervévé emelkedett

∼

Számos kérdésben a Parlament egyetértő szavazata szükséges a Tanács döntéseinek jogerőre emelkedéséhez ⇒

5

Vétójoggal rendelkezik

Az EU „pártjai”

•

Pártok: ∼

Európai Néppárt – a legnagyobb frakció

∼

Európai Szocialista Párt ⇒

Együtt a mandátumok több mint 60%-át birtokolják

⇒

Minden tagállamból vannak tagjaik általában

∼

Európai Liberális Demokraták

∼

Zöldek – környezetvédelem

∼

Egységes Európai Baloldal / Észak Zöld Baloldal Konföderáció – radikális baloldali pártok, mozgalmakból kerülnek ki

∼

Unió a Nemzetek Európájáért – erőteljes jobboldali (gyakran EU ellenes) pártokat tömöríti össze / Skandináv, angolszász konzervatívok/

50. oldal


Demokráciák és Különbözőségek Európája – vegyes; etnikai szeparatista pártok (baszk Batasuna, holland fundamentalista keresztény párt, brit családvédő párt)

∼

Független képviselők

•

Nem tekinthetők valódi, európai szintű politikai pártoknak

6

Európai Unió: föderáció vagy nemzetközi szervezet?

•

Föderációként való működésének jele: ∼

Az uniós döntéshozatalnak megkerülhetetlen tényezői a tagállami kormányoktól ténylegesen is függetlenített, nemzetek feletti intézmények, mint amilyen a Bizottság / Európai Parlament

∼

A minősített többségi döntéshozatallal, a Tanács működéséven is megjelent a szupranacionális elem

∼

A föderációkban a szövetségi szinté a szuveneritás, az alkotmány azt határozza meg, hogy melyek azok a kivételes jogkörök, melyek a tagállami szintre szállnak le

•

Nemzetközi szervezet, hiszen: ∼

A legfőbb döntéshozó szerve, a Tanács nagyobbrészt kormányközi alapon, azaz nemzetközi szervezetekhez hasonlóan működik

∼

Az EU-ban a tagállamoké a szuveneritás

•

Nem tekinthető klasszikus konföderációnak sem, hisz pont azok a területek (külpolitika) maradtak a leginkább nemzeti hatáskörben, amiket a konföderációknál a szövetségi szint képvisel ⇒

Napjainkban nem létezik olyan „európai” identitás, amelynek megléte esetén „Európáról”, mint politikai közösségről beszélhetünk

51. oldal

Gyene Pál Politológia című jegyzetének feldolgozása Király Gábor óravázlata alapján 2010 BGF-KKK-MÉ Vida Melinda

Recommend Documents