Gyakorlati közösség és virtuális tanuló közösség: előnyök, korlátok és sikertényezők Patricia Margaret Gannon-Leary & Elsa Fontainha

2007. szeptember ▪ 5. sz.

eLearning Papers

Vezércikk

Gyakorlati közösség Michelle Selinger & Roberto Carneiro

Cikkek

eTwinning: új út az európai iskolák számára Anne Gilleran Gyakorlati közösség és virtuális tanuló közösség: előnyök, korlátok és sikertényezők Patricia Margaret Gannon-Leary & Elsa Fontainha A tudáskezelése a gyakorlati közösségekben: szükségelemzés és szolgáltatásfejlesztés Amaury Daele, Nathalie Deschryver, Dorel Gorga & Manfred Künzel Szociális szoftver és virtuális gyakorlati közösség létrehozása a turizmus szektorában Christian Petter, Klaus Reich & Kathrin Helling Az e-learning Romániában: helyzet áttekintés Olimpius Istrate

eLearning Papers

Az eLearning Papers az elearningeuropa.info portál publikációja, amelyet az Európai Bizottság az egész életen át tartó tanulásban történő IKT-k felhasználásának elősegítése céljából létesíttet. Szerkesztés és előállítás: P.A.U. Education, S.L. Email: [email protected] ISSN: 1887-1542

Az újságban megjelent cikkek, kivéve, ha erre vonatkozó információt tartalmaznak, a Creative Commons jogvédelme alatt állnak: Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 2.5 licensz. A szövegek másolása és terjesztése engedélyezett azzal a feltétellel, hogy a szerző és az elektronikus újság neve, eLearning Papers, fel legyen tüntetve. A kereskedelmi felhasználás és a módosítás tilos. Az ide vonatkozó teljes jogszabály a következő címen érhető el: http://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/2.5/deed.hu

Vezércikk: Gyakorlati közösség A gyakorlati közösség fogalma (Communities of Practice) hosszú utat tett meg, amióta megjelent az 1990-es évek elején. A technológiai fejlődés széles körű terjesztést biztosított a közösségek számára, amelyek specifikus területeken fejlődtek ki. Egy adott és jól meghatározott érdeklődési körrel rendelkezők az egész világra kiterjedő kapcsolatokat kerestek azzal a céllal, hogy a területre vonatkozó tudásukat és ismereteiket fejlesszék. Az eLearning Papers jelen száma négy gyakorlati közösségre koncentrál, melyek az elektronikus közösségek erősítését elősegítő eszközök használatának köszönhetik fejlődésüket. Az elmúlt tizenöt év alatt, ezek az eszközök jelentős fejlődésen mentek át: Az online hírfalakat wikik, kép és hang podcastingok, virtuális találkozóhelyek és telekonferenciák helyettesítették, melyek sokféleképpen kombinálhatók egymás között, valamint más eszközökkel. Az egyenlőre csak gyerekcipőben járó fordítóeszközök folyamatos tökéletesedése szintén hozzá fog járulni ez utóbbiak világszintű elterjedéséhez és felhasználásához, amely a közös tudás nagyobb mértékű terjesztése által a közösségek szaporodásához és növekedéséhez fog vezetni. A felhasználók más kulturális szférából származó nézőponttal és gyakorlattal ismerkedhetnek így meg, mely új összehasonlítási alapot fog biztosítani és a saját gyakorlatukat is kérdőre vonhatja. A tanárok ezen túl nem lesznek elszigetelve az osztályteremben vagy az iskolában. Szabadon kezdeményezhetnek párbeszédet vagy eszmecserét határon kívüli kollégáikkal, valamint gondolatokat és forrásanyagokat is megoszthatnak velük. Anne Gilleran által ismertetett eTwinning projekt, melyet az European Schoolnet illeszt a gyakorlatba jól mutatja, hogy a tanárok miképpen találják meg a módját az új technológiák felhasználásának a kommunikáció és az együttműködés elősegítéséhez és miképpen fedeznek fel éppen ez által olyan új oktatási módszereket, amelyekre valószínűleg másképpen soha nem gondoltak volna. Emellett azonban az online gyakorlati közösségeknek különböző típusú problémákat kell megoldaniuk, mint ahogy azt Patricia Margaret Gannon-Leary és Elsa Fontainha részletezik a felsőoktatási online közösségek sikerét és kudarcát meghatározó tényezőknek szentelt prezentációjukban. Egyetemi tanárokkal folytatott beszélgetések anyagára támaszkodva, a szerzők azokat az akadályokat és kritikus sikertényezőket ismertetik, amelyek általában hosszú távon is életképes gyakorlati közösségek beindítását jellemzik. A tudáskezelés mind a vállalat mind az oktatás szempontjából is egy rendkívül fontos tényező. Amaury Daele és kollégái a fribourg-i egyetemről (Svájc) azt mutatják, hogy erre a kérdésre milyen nehéz megfelelő választ adni az e-learning globalizált kontextusában, amelynek főjellemzője a gyakorlati közösségek gyors fejlődése és szaporodása. Az Európai Unió által finanszírozott PALETTE projekthez készített tudáskezelőt analizáló program kidolgozását ismertetik az említett szerzők. Christian Petter és az Institute for Future Studies-ban dolgozó kollégái a szociális szoftver potenciális segítő képességére térnek ki a turizmusban, valamint azt ismertetik, hogy miért nyújt nagyobb rugalmasságot a dolgozóknak a tanulás helyét és idejét illetően. A falusi kisvállalatokon végzett tanulmány azt mutatja, hogy nem rögtön érzékelhető az együttműködésből származó haszon, ami bizonyos fokig hátráltatja a dolgozók részvételét mind addig, amíg az együttműködés eredményei nem vállnak evidensé, például közös marketing tevékenységnek köszönhetően, melynek után a dolgozói részvétel erősen fellendül.

Michelle Selinger és Roberto Carneiro

eLearning Papers • www.elearningpapers.eu • ISSN 1887-1542 2007. szeptember • 5. sz. • HU

2

eTwinning: új út az európai iskolák számára Anne Gilleran European Schoolnet, Belgium

A szakmai továbbképzési program, amin minden olyan érdeklődő részt vehet, akik szeretné felhasználni az eTwinning-ben, országos és európai szintű workshop-pot foglal magában, amely a tanárok részére a bevált gyakorlatok fejlődését célzó eszmecserét biztosító platformot jelent. Kulcsszavak eTwinning, online együttműködés, innováció, digitális műveltség, pedagógia, platform, iskola, tanár Teljes szöveg http://www.elearningeuropa.info/ files/media/media13562.pdf

A jelen cikk a XXI. századi Európa társadalmi és oktatási kontextusában tanulmányozza az eTwinning hatását. Részletesen ismerteti az eTwinning fejlődését és szerkezetét, a pedagógiában és szakmai továbbképzés terén nyújtott lehetőségeket tanároknak, valamint az www.eTwinning.net portál által elért eredményeket. Az eTwinning 2004-ben az Európai Bizottság kezdeményezésére jött létre. A kitűzött cél az volt, hogy az európai iskolák szabad testvérkapcsolatokat létesítsenek és a tanárok együttműködésbe lépjenek anélkül, hogy ez hosszabb távú közös munkára kötelezné őket mint, ahogy ez elkerülhetetlen a Cornelius projekt keretében. Az eTwinning egy rendkívül rugalmas pedagógiai és együttműködési munkakeretet biztosít és ugyanakkor minden szinten egyedülállóan magas szintű támogatást nyújt a tanároknak. Az eTwinning különleges minősége annak tulajdonítható, hogy aktív országos és európai szintű támogatásban részesül az Országos Háttér Szolgáltatás és a Központi Háttér Szolgáltatás révén (National Support Service és Central Support Service) valamint annak, hogy minőség címke formában számos tanári program foglal magába bátorító intézkedést. A szakmai továbbképzési program, amin minden olyan érdeklődő részt vehet, akik szeretné felhasználni az eTwinning-ben, országos és európai szintű workshop-pot foglal magában, amely a tanárok részére a bevált gyakorlatok fejlődését célzó eszmecserét biztosító platformot jelent. Ennek a sikeres akciónak a központjában áll a www.eTwinning.net portál, amely egy rendkívül finoman kidolgozott, húsz különböző nyelven elérhető, specifikus eszközök széles skáláját kínáló kommunikációs platform. Sikeres-e az eTwinning? Csakis igennel lehet válaszolni erre a kérdésre, ha a regisztrált iskolák és tanárok számát vesszük figyelembe. A tanárok ezt a kezdeményezést egy könnyű és nem bürokratikus eszköznek tekintik, amely egy rendkívül fejlett online platformon keresztül közös projektjeik kivitelezését biztosítja.


3

Patricia Margaret Gannon-Leary Northumbria-i Egyetem, Egyesült Királyság Elsa Fontainha ISEG – Lisszabónai Technikai Egyetem, Portugália

Az állandó interakció a mellett, hogy a tudás elmélyítését teszi lehetővé azt érzés kelti, hogy a közös szenvedéllyel rendelkező résztvevők közeli kapcsolatban vannak egymással. Kulcsszavak Gyakorlati közösség, együttműködés, környezet, informális tanulás, interaktivitás, hasznosság, elearning Teljes szöveg http://www.elearningeuropa.info/ files/media/media13563.pdf

Gyakorlati közösség és virtuális tanuló közösség: előnyök, korlátok és sikertényezők A virtuális gyakorlati közösség (virtual Community of Practice) egy olyan hálózat, amelyben a résztvevők közös érdeklődési területükön online kommunikálnak. A résztvevők kölcsönösen megosztják egymással a forrásanyagokat, tapasztalatokat, a problémákat és azok megoldásait, valamint eszközöket és módszereket. Ez a fajta kommunikáció a közösség minden egyes tagjának ismeretét növeli és az adott területen elősegíti a tudás fejlődését. Ezzel szemben, a virtuális tanulóközösség ugyan céljai közé foglalhat egy eredeti kutatást, de fő célja mégis az marad, hogy a résztvevők tudásanyagát gyarapítsa a formális tanulás és a szakmai továbbképzés révén. A virtuális tanulóközösségekben a tanulás vagy fő célként jelenik meg vagy mint az e-learning másod hatásaként létezik. A virtuális gyakorlati közösségek és a virtuális tanulóközösségek a technológiai fejlődésnek köszönhetően a felsőoktatási intézmények egyre szélesebb körében terjednek el. A technológiai fejlődés jobb kommunikációt, a résztvevők közötti kapcsolat létesítését, valamint az információs és kommunikációs technológiák révén (IKT) együttműködési pedagógiai modell használatát biztosít. AZ IKT rendelkeznek a szükséges szinkrón és aszinkron kommunikációs eszközök potenciális kombinációjával, valamint földrajzilag elszigetelt közösségekkel történő kommunikáció és a nemzetközi szinten zajlódó információcsere lehetőségével. Nem fér kétség ahhoz, hogy a felsőoktatási intézményeken belül, ugyanúgy, mint azokon kívül történő tanulás és információ közlés előnyt jelent. Az állandó interakció a mellett, hogy a tudás elmélyítését teszi lehetővé azt érzés kelti, hogy a közös szenvedéllyel rendelkező résztvevők közeli kapcsolatban vannak egymással. Ez által a tudásfejlesztés megállás nélkül, ciklikusan és folyamatosan végezhető. A virtuális gyakorlati közösségek a szerzők által meghatározott akadályoknak ütköznek, amelyeket olyan egyetemi tanárok szavaival támasztanak alá, akik önmaguk is részt vettek ilyen közösségekben. A cikk szintén kitér a gyakorlati közösségre vonatkozó kritikus sikertényezőkre. Ezek a tényezők többek között a következőket foglalják magukba: A technológia hasznossága (technológiai alkalmazások), a IKT hatékonyságába fektetett bizalom a kommunikációt illetően, a csoporthoz tartozás érzése, a nemzetközi és transzkulturális aspektusokra fordított figyelem, kölcsönös megértés, az elérendő célról alkotott közös kép, a netiquette betartása, barátságos felhasználói nyelv és hosszú távú együttműködés. A szerzők úgy tartják, hogy a gyakorlati közösségekre óriási fejlődéspotenciával rendelkeznek, többek között az elektronikus hírlapoknak, fórumoknak köszönhetően, még akkor is ha szembe kell nézniük az ilyen jellegű közösség építésből fakadó sajátos nehézségekkel. Ezeket a nehézségeket egyetemi tanárokkal folytatott beszélgetésekből származó idézések támasztják alá. A legtöbb gyakorlati közösségre vonatkozó mű Európán kívüli, és mindez annak ellenére, hogy az e-learning témájú cikkek széles terjesztésbe részesültek Európában. A szerzők azt a javaslatot teszik a kérdés mélyebb tanulmányozásához, hogy minden Európai uniói tagállamba kerüljenek azonosításra a gyakorlati közösségek és a virtuális tanulóközösségek.


4

Amaury Daele Fribourg-i Egyetem, Svájc

Nathalie Deschryver Fribourg-i Egyetem, Svájc

Dorel Gorga Fribourg-i Egyetem, Svájc

Manfred Künzel Fribourg-i Egyetem, Svájc A gyakorlati közösség technológiai felszereltség szintjének specifikus technológiai szolgáltatásokat kell biztosítania, melynek célja nem csak a tanulás elősegítése, új ismeretek létrehozása és megosztás, hanem a baráti hangulatot és részvételt is támogatnia kell. Kulcsszavak Gyakorlati közösség, tudáskezelés, informális tanulás, interaktív tervezés, gyakorlat, kutatás és fejlesztés Teljes szöveg http://www.elearningeuropa.info/ files/media/media13564.pdf

A tudáskezelése a gyakorlati közösségekben: szükségelemzés és szolgáltatásfejlesztés Ez a cikk a tanulás és a tudáskezelés kérdésével foglalkozik a gyakorlati közösségekben. Ezt a problémát különösen nehéz megoldani a jelenlegi kontextusban, melynek jellemzője az e-learning globalizálódása és gyakorlati közösségek szaporodása és fejlődése az állami és a magán szférában. A gyakorlati közösség olyan munkatársakból alakult szabad csoportosulást jelent, ahol egy adott területtel vagy témával kapcsolatban a résztvevők megosztják tudásukat, gondolataikat és gyakorlatukat. Egyre több vállalat és közintézmény folyamodik gyakorlati csoport létesítéséhez ismeretgyűjtés és ismerethasznosítás, valamint a dolgozók tudásának és gyakorlatának javítása céljából. Ebben a kontextusban több fontos kérdés merül fel a kollektív tudáskezelés és a humánpolitikai szervezéssel, valamint a folyamatot megkönnyíteni képes szükséges technológiai eszközökkel kapcsolatban. Mire van szükségük a(z online) gyakorlati közösségeknek tanulás és tudáskezelés szempontjából, valamint ez utóbbiak megszervezéséhez? Milyen típusú igényeket tudnak kielégíteni az online szolgáltatások? Milyen online szolgáltatásokat kellene létesíteni? Mi képen lehetne kielégíteni a gyakorlati közösségek specifikus igényeit? A szociokulturális elméletek szerint, bizonyos körülmények megkönnyítik a közösségben végzett tanulást. Először is a résztvevőknek meg kell határozniuk személyes és közös célkitűzéseiket. Rendszeres és tartalmas interakciókban kell, hogy részt vegyenek. Az utolsó feltétel az előállított anyagra vonatkozik, amelyet « közhasználati tulajdonnak », a közösség « vagyonának » vagy akár a közösség « memóriájának » is tekinthető. Ezek az eszközök a közösség tulajdonát képzik és minden tag tanulásában segédeszközként használhatók. A gyakorlati közösség technológiai felszereltség szintjének specifikus technológiai szolgáltatásokat kell biztosítania, melynek célja nem csak a tanulás elősegítése, új ismeretek létrehozása és megosztás, hanem a baráti hangulatot és részvételt is támogatnia kell. Az európai PALETTE projekt (2006-2009) önmagában tanulmányozza a gyakorlati közösségeket, melyek közül tízzel szoros együttműködésben áll és ez által tudáskezelési szükségüket méri fel, valamint ezzel kapcsolatos új releváns intézkedésekben segít. Ezen túl a projekt azokat a technológiai szolgáltatásokat tanulmányozza, amelyek elősegíthetik a tudáskezelő és tanulási folyamatot. A PALETTE projektben ez a két nézőpont szorosan összefüggésben van egymással az együttműködésre alapuló tervező módszer keretében. Másképp mondva a gyakorlati közösség és a tudáskezelő szolgáltatásfejlesztők közös együttműködése során iteratív folyamat keretében azonosítják a gyakorlati közösség szükségeit, fejlesztenek fel ezeknek a szükségeknek megfelelő tudáskezelési szolgáltatásokat, valamint olyan tevékenységeket hoznak létre, amelyek lehetőséget biztosítanak arra, hogy a gyakorlati közösség ténylegesen kivegye a részét a szolgáltatások tervezésében.


5

Christian Petter Institute for Future Studies, Ausztria Klaus Reich Institute for Future Studies, Ausztria

Kathrin Helling Institute for Future Studies, Ausztria

Sokan úgy tartják, hogy a IKT alapú tanulás munka és tanulás kombinációvá kell, hogy váljon. Ebből született a « munkahelyi tanulás » fogalma. Kulcsszavak Együttműködés, virtuális gyakorlati közösség, formális tanulás, informális tanulás, kis vállalatok, turizmus, szociális szoftver, Web 2.0 Teljes szöveg http://www.elearningeuropa.info/ files/media/media13565.pdf

Szociális szoftver és virtuális gyakorlati közösség létrehozása a turizmus szektorában A gyakorlati közösség fogalmát központi modellnek tekinthetjük, mely az informális tanulás folyamatát segíti, különösen munkakörnyezetben. Abból a hipotézisből kiindulva, mely szerint a szociális szoftver modelljei és eszközei megfelelően segítik a virtuális hálózatokon az együttműködést, a jelen cikk célja európai, turizmus szektorban működő kis- és középvállalkozások szintjén (szociális szoftver által nyújtott eszközökre támaszkodva) létre hozott virtuális gyakorlati közösségek ismertetése, valamint az ebből származó tapasztalat elemzése. A kisés középvállalkozásokat Európa regionális foglalkoztatásának és virágzásának gerinceként tekintjük. A dolgozók szakmai továbbképzését gyakran a siker alapfeltételének tartják, mely hozzájárul az innovációhoz és lehetővé teszi, hogy a vállalat felvegye a versenyt a konkurenciával. A kis- és középvállalkozásoknak ellenben gyakran nincs meg a lehetőség arra, hogy kielégítse a dolgozók tanulási igényét egyéni informális tanulási kezdeményezés kidolgozásával és finanszírozásával. Sokan úgy tartják, hogy a IKT alapú tanulás munka és tanulás kombinációvá kell, hogy váljon. Ebből született a « munkahelyi tanulás » fogalma. Az ilyen fajta informális, munkahelyen végzett tanulásnak konkrét célkitűzése van. A Leonardo da Vinci « Work&Learn Together (WLT) » projekt keretében végzett kutatás azt mutatja, hogy a szociális szoftver valóban hozzájárul a gyakorlati közösségben folytatott kommunikációs folyamat alátámasztásához és megkönnyítéséhez. Ezeket az eszközöket azonban inkább a kommunikáció kiegészítő csatornáinak kell tekinteni. A valóságban rendkívül nehéznek bizonyult kizárólagosan virtuális gyakorlati közösség létrehozása a turizmusban. Ebben a szektorban a konkurencia szelleme sokkal erősebbnek bizonyult, mint az együttműködés által biztosított tanulási lehetőség szüksége, amely egyébként ténylegesen létezik. Ettől függetlenül sikerült, a turizmusban működő több különböző témájú gyakorlati közösséget azonosítani, melyek a létező kommunikációs és tanulási szerkezeteket támogatják és ugyanakkor segítik a tanulókat. A virtuális gyakorlati közösségek létrehozásánál megjelenő egyik főmotiváció – többek között a kisés középvállalatoknál – az, hogy a dolgozóknak állandóan elérhető tanulási segédeszközökre van szüksége, melyek lehetővé teszik a munkaidő alatt és a munkahelyen történő tanulást. Ezáltal elkerülhetővé válik a formális oktatáson történő részvétel, amely a vidéki dolgozókat gyakran hosszú utazásra kényszeríti ahhoz, hogy eljussanak egy messzebb található oktatási központba.


6

Az e-learning Romániában: helyzet áttekintés Olimpius Istrate Oktatástudomá nyi Intézet, Románia

Az e-learning mind elméletileg mind gyakorlatilag folyamatos fejlesztés alatt áll és ezzel a román nevelési és oktatási rendszer minőségének javítását célozzák. Kulcsszavak Az IKT a román oktatásrendszerben,elearning, számítástechnikai támogatású oktatás, román oktatásrendszer, oktatáspolitika Teljes szöveg http://www.elearningeuropa.info/ files/media/media13566.pdf

A társadalomgazdasági dinamizmusnak és számos országos szintű programnak köszönhetően, melyek az IKT felszereltséget és a minőségi e-tartalmak növelését célozzák, a román iskolák 15 éve elkezdték beiktatni a fejlődési programjaikba az új technológiákat. Számos európai és nemzetközi e-learning elvet, tendenciát és akciót követő kezdeményezés létezik, melyek célja az IKT felszerelések beszerzése, adminisztratív használata és később a megfelelően integrált oktatási szoftver kifejlesztése, valamint a munkaerő képzése. Annak ellenére, hogy az ezen a területen megtett fejlődés nem éri el az oktatási innovációk feltalálói által kitűzött elvárásokat (elévült nemzeti jogrendeletek miatt), a közép- és felsőoktatási intézmények, valamint a oktatási vállalkozások fokozatosan adaptálják programjaikat úgy, hogy különböző területeken lehetőség nyíljon technológiával gazdagított új tanulási kontextus megteremtése. Az e-learning mind elméletileg mind gyakorlatilag folyamatos fejlesztés alatt áll és ezzel a román nevelési és oktatási rendszer minőségének javítását célozzák. A jelen cikk a legérdekesebb tapasztalatokra és dokumentumokra támaszkodva gyors áttekintést add az IKT bevezetéséről a román oktatásban. A felhasznált dokumentumok között szerepel a Román Oktatásügyi Minisztérium, a SIVECO Rumania, a Világbank, a Román Információtechnológiák Minisztériuma, nagy vállalatok mint például az eLearning Rumania, az e-learningben érdekelt egyetemek és NGO-k, által szolgáltatott dokumentumok, valamint különös értékkel bíró helyi és regionális tanulmányok és jelentések. Manapság az IKT pedagógiai felhasználására fordítanak legnagyobb erőt a romániai e-learning területén. A technológiával gazdagított oktatásra vonatkozó koherens stratégiai dokumentum éppen kidolgozás alatt áll. Az erre a területre vonatkozó várt politikai előírások remélhetőleg lehetővé teszik majd, hogy a hiányzó lépést megtegyék a pedagógiai célú Internet és számítástechnikai eszközök széles körű felelős használata felé. Ellenben nem lehet tartós eredményeket várni az oktatásban érdekelt szakemberek és döntéshozók, valamint ennél általánosabban az egész társadalom proaktív hozzáállása nélkül. Egy ilyen mértékű evolúció nem mehet végben egy egyszerű kormányrendelet alapján és az oktatási rendszer újraépítése nem kizárólag egy intézmény felélősége alá tartozik.


7

Gyakorlati közösség és virtuális tanuló közösség: előnyök, korlátok és sikertényezők Patricia Margaret Gannon-Leary & Elsa Fontainha

Recommend Documents