Egészségtudományi Közlemények, 1. kötet, 1. füzet (2011), 15–21.
GYAKORLATI KÉPZÉS MEGÚJÍTÁSA – VÉDŐNŐI MINTA – GYAKORLÓHELY LÉTREHOZÁSA DR. KISS-TÓTH EMŐKE1, KISSNÉ DÁNYI ÉVA1, SIMON NÓRA1, PODHORSZKY ÁGNES1, DR. BARKAI LÁSZLÓ1 Összefoglalás:Munkánkban a védőnői gyakorlati képzés megújítását célzó, az eddigiektől hatékonyabban működő, szoros szakmai kooperáción alapuló gyakorlati rendszer standardjainak kidolgozását mutatjuk be, melynek alapját a TÁMOP 4.1.1.-A -10/1 KONV pályázat keretében megvalósított minősített minta-gyakorlóhely adja. A munkaerő piaci elvárásokat figyelembe véve határoztuk meg a védőnőktől elvárható kulcskompetenciák körét, melynek kialakításában és fejlesztésében a külső (védőnői körzetekben történő) gyakorlatoknak kiemelt szerep jut. A minősített minta-gyakorlóhelyek objektív és szubjektív feltételrendszerének ismertetésével kívánjuk támogatni a hallgatóinknak a munka világához való illeszkedését. Kulcsszavak: munkaerő piaci igények, védőnői szakmai- és kulcskompetenciák, mintagyakorlóhely standardjai
Bevezetés Az elmúlt évtizedek diplomás képzésének történetét végigkövetve erőteljes változást figyelhetünk meg. Az átalakulás folyamata - melynek során az akadémiai szerepkörből a gazdaság szereplőjévé, annak szerves részévé vált a felsőoktatás magával vonta új fogalmak megjelenését, a minőségi képzés felé fordulás megteremtését. [1, 2] A rendszerváltást követőena felsőoktatás tömegesedésével együtt járó tendenciák is felértékelték a minőség újragondolását a képzésekben. Bár a felsőoktatás tömegesedési tendenciája a 2005-ös évtől megállt, mégis napjainkban minden második új munkavállaló (pályakezdő) a felsőoktatásból kerül ki.[3] A Bologna folyamat - a többciklusú képzésre való átmenet - magával vonta a képzésekben, így a védőnőképzésben is a gyakorlati ismeretek, az életszerű problémák, a reális problémák felismerésére és megoldására való törekvés előtérbe kerülését, melynek megvalósításához elengedhetetlen a szakmai gyakorlatok rendszerben való szemlélete. Egészségügyi Karunkon, a védőnő hallgatókelméleti képzésre alapozott gyakorlati készségeinek kialakítása egyrészről intézményen belüli tanórákhoz kötött foglalkozások, másrészt szervezett külső gyakorlatok formájában, védőnői körzetekben zajlik. A külső gyakorlatok egy része egy körülhatárolt ismeretkörhöz kapcsolódó rész-gyakorlat, míg az utolsó szemeszter gyakorlata összefüggő, ismereteket szintetizáló nagy-gyakorlat formájában történik. Az elmúlt évek tapasztalatai, szakmai partnerekkel, gyakorlatvezető védőnőkkel, vezető védőnőkkel folytatott 1
Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar, Miskolc
16
Kiss-Tóth – Kissné Dányi – Simon –Podhorszky –Barkai
rendszeres gyakorlatértékelő megbeszélései és a hallgatók véleményét tükröző motivációs és a diplomás pályakövetés felmérései rávilágítottak arra, hogy elengedhetetlen az eddigi gyakorlati képzés átgondolása. Különösen sürgették a minőségi megújulást a diplomás pályakövetési rendszer felméréseinek eredményei, mely szerint 2007-től évről évre csökkenés tapasztalható a kötelező szakmai gyakorlatok megítélésében. A Miskolci Egyetem által elnyert TÁMOP 4.1.1.-A -10/1 KONV pályázathoz kapcsolódóan ezt a gyakorlati rendszert kívántuk karunkon megújítani. Célkitűzés Célunk egy,az eddigiektől hatékonyabban működő, együttműködésen alapuló gyakorlati rendszer standardjainak kidolgozása volt, melynek alapját a pályázat keretében megvalósított minősített minta-gyakorlóhely adja. Felfogásunk szerint, a szakmai gyakorlatok minősége a gyakorlati rendszer öszszes szereplőjének (intézmény, hallgató, gyakorlóhelyet biztosító szervezet) teljesítménye által meghatározott. A szakmai gyakorlatok hasznossága, a gyakorlat funkcióinak megvalósulásában és az érintett felek érdekeinek érvényesülésében rejlik. Általánosságban elmondható, hogy a szakmai gyakorlatok funkciói érdekcsoportonként jellemezhetők. Hallgatói oldalról az érdekek a szakmai- és kulcskompetenciák szerzésére, a kapcsolatrendszer építésére és a gyakorlati teljesítményről a szakmai gyakorlóhely által nyújtott értékelésre irányulnak. A gyakorlóhelyet biztosító szervezet célja a gyakorlati együttműködés során a leendő munkatársak kinevelése, szakmai utánpótlás megvalósítása, illetve a munkaerő kiválasztás támogatása. A képző intézmény, kar érdeke a képzés tartalmáról, minőségéről, az oktatás sikerességéről munkaerő piaci visszajelzés nyerése és a szakmával való kutatási és tudományos együttműködés megvalósítása. Módszer Védőnő hallgatókkal szemben megfogalmazott kompetenciakövetelmények meghatározása A kompetencia mint gyakorlati hasznosítható tudás - egy meghatározott terepen - jelen esetben, az egészségügyben, védőnő munkakörben szükséges cselekvésre való alkalmasságot, teljesítőképességet jelent. Azok, akik birtokolják az adott szakma feladataival összhangban álló kompetenciák készletét, az erőforrások birtokában eredményesebb munkát képesek végezni, így munkaerőpiacon való beválásuk is sikeresebb. Ezen gondolat irányította rá figyelmünket, hogy feltárjuk azokat, a munkaerőpiac részéről elvárt fő kompetenciákat, melyek az alapképzéseinken tanuló hallgatóink sikeres munkavégzésének elengedhetetlen feltételei. Az egyetemi pályázat céljainak és módszereinek megfelelően, karunkon első lépéseként, a sikeres munkaerő piaci elhelyezkedést támogató védőnői kompetenciákat kívántuk felmérni. Végzett hallgatóinkat foglalkoztató önkormányzatok, szakmai
Gyakorlati képzés megújítása…
17
vezetők, szakmai kapcsolati team tagjainak (gyermekorvos, háziorvos, szülésznőgyógyász, stb.) online kérdőíves megkeresése, szakmai vezetők és foglalkoztatók interjús megkérdezése során körvonalazódtak azok a kompetencia követelmények, melyek a védőnő hallgatókkal szemben megfogalmazott elvárás rendszer pontosítását tették lehetővé. A kompetenciák egy része az egészségügyi alapképzési szakok közös elvárásaiként, még másrészük a védőnőtől elvárt szakmaspecifikus kompetenciaként definiálható. A megkérdezett szakértők egy 0-10 terjedő skálán jelölve határozták meg a védőnők számára kulcsfontosságúnak ítélt kompetenciákat. A gyakorlati képzés objektív és szubjektív feltételeinek meghatározása Védőnő hallgatóink, képzésük során több intézményen kívüli gyakorlaton is részt vesznek, ezek egy része közvetlenül a területi védőnői tevékenység megismerését célozza. Így a munkaerőpiacon való megfelelés szempontjából elengedhetetlen a külső gyakorlóhely- védőnői körzet - minőségének biztosítása. Mintaprogramunk kidolgozása során ezért,a vonatkozó jogszabályi hátteret is figyelembe véve, meghatároztuk a gyakorlóterület - a minta-gyakorlóhely - tárgyi feltételeit. A védőnőképzésben ugyanakkor kiemelt jelentősége van a gyakorlatot vezető védőnő személyiségének és szakmai felkészültségének, pedagógiai munkájának is. A gyakorlatvezető védőnő a gyakorlati felkészítő tevékenységet végző team azon tagja, aki a gyakorlati oktatás keretében,a szakmai elméleti képzéssel és a képzési kimeneti követelményekkel összhangban, megfelelően felkészíti a hallgatókat védőnői hivatásuk gyakorlására, szakmai kompetenciáik megszerzésére. Így programunkban elengedhetetlennek tartottuk a gyakorlatvezető védőnőkkel szemben támasztott követelmények – a kiválogatás alapját képező - kompetenciák megfogalmazását. Szakértői csoport segítségével meghatároztuk azokat az ismereteket, képességeket, készségeket, jártasságokat, mellyel egy a képzési folyamatban facilitátorként tevékenykedő gyakorlatvezetőnek rendelkeznie kell. A műhelymunka során kialakításra kerültek a gyakorlatvezető védőnő fő felelősségi területei, a hozzájuk tartozó feladatokkal. A gyakorlatvezető védőnő feladatait feladatprofilban összegeztük, melyhez tulajdonságprofilt állítottunk. A profilban foglaltuk össze azokat a kompetenciákat, amellyel a gyakorlatvezető védőnőnek rendelkeznie kell, hogy feladatát minőséggel elláthassa. Eredmények Munkaerőpiac számára kulcsfontosságúnak ítélt védőnői kompetenciák A szakértők által skálázás útján meghatározott, elvárt kompetenciák körét a 1. számú táblázat tartalmazza, melyből kiolvasható, hogy a munkaerőpiac a magas szintű védőnői szakmai tudás mellett kiemelten fontosnak tarja a szociális és személyes kompetenciák meglétét. A szociális kompetenciacsoporton belül a hatékony munkavégzéshez elengedhetetlennek minősített tényező, a tolerancia, segítőkész-
18
Kiss-Tóth – Kissné Dányi – Simon –Podhorszky –Barkai
ség, felelősségvállalás, kapcsolatteremtő és fenntartó készség védőnő hallgatókban történő kialakítása, illetve fejlesztése. Ugyanakkor a személyes kompetenciák, mint megbízhatóság, pontosság, önállóság megléte is kiemelt a munkahelyi eredményesség megvalósulásához. 1. táblázat A védőnői kompetencia követelmények Kompetenciák
Védőnő
Szakmai Szakmai ismeret Módszertani Áttekintő képesség Logikus gondolkodás Problémaelemző képesség Gyakorlatias feladatértelmezés Szociális Felelősségtudat/felelősségvállalás Kapcsolatteremtő készség Meghallgatási képesség Közérthetőség Kapcsolatfenntartó készség Együttműködő képesség Empátia Segítőkészség Tolerancia Interperszonális rugalmasság Személyes Megbízhatóság Pontosság, precizitás Becsületesség Belső kontroll megléte Elhivatottság Önállóság x Pozitív beállítódás
A munkaerőpiac által generált, védőnő hallgatóinktól elvárt kompetenciák kialakításának és fejlesztésének, elengedhetetlen feltétele a gyakorlati képzés objektív és szubjektív feltételeinek megléte. Védőnői szakmai teammel folytatott együttműködés eredményeként meghatározásra kerültek az újonnan kialakított gyakorlati rendszer standardjai, a minta-gyakorlóhellyel szemben támasztott objektív és szubjektív követelmények.
Gyakorlati képzés megújítása…
19
Minta gyakorlóhely adottságai, tárgyi felszereltsége A minta-gyakorlóhely minősítésénél kritériumként állítottuk fel, hogy a védőnői tanácsadó a képző intézmény 20 km-es körzetén belül helyezkedjen el és a körzet előző évre vonatkoztatott születési és újonnan gondozásba vett várandós létszámadatai haladják meg mindkét esetben a 15 főt. Az általunk mintaként tekintet gyakorlóhely kialakításának meg kell felelnie az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges minimumfeltételekről szóló rendeletben (60/2003. (X.20.) ESzCsM rendelet) és módosításaiban, illetve a 49/2004 ESzCsM rendelet 4. számú mellékletében foglaltaknak. Tárgyi eszköz-felszereltség meghatározásában az érvényben lévő területi védőnői tevékenységre vonatkozó 49/2004 ESzCsM rendelet 5. számú mellékletében foglaltakat vettük alapul. Ezen jogszabályban rögzített tanácsadó kialakításához szükséges alapfelszerelést kiegészítettük, más a védőnői munkához kapcsolódó rendeletben (33/1992.NM rendelet (XII.23.) a terhesgondozásról) módszertani ajánlásban, protokollban megfogalmazott védőnői feladatok ellátásához szükséges tárgyi feltételrendszerrel. Gyakorlatok szubjektív feltételrendszere Szakmai körökben elfogadott megállapítás, hogy az oktatás, így a gyakorlati oktatás minősége is rendkívül sok tényezőtől függ, és ezen tényezők egyike maga a gyakorlatvezető személye. A gyakorlatvezetői feladatok ellátásához így alapfeltételként legalább 5 éves védőnői gyakorlatot és a 49/2004. EszCsM rendelet 2. § (1) bekezdése szerinti képesítés meglétét, illetve határozatlan idejű alkalmazást jelöltünk meg. A gyakorlatvezetővel szemben támasztott kompetenciák esetében olyan - a hatékony pedagógiai munkát támogató - követelményeket határoztunk meg, melyek megléte esetén biztosított a védőnő hallgatók szakmai identitásának fejlődése. Az elvárt kompetenciák meghatározásánál a végzendő feladatokból indultunk ki. A feladatprofilban összefoglalt tevékenységek három területet érintettek: Egy részről a gyakorlóterületen lévő hallgató szerepének meghatározásához kapcsolódó feladatokat, mint például a felsőoktatási gyakorlati képzésre vonatkozó jogszabályok, a képzési kimeneti követelményekben előírtak alkalmazását, illetve a kar tanrendjében, gyakorlati követelményekben leírtak betartását, míg más részük a gyakorlatvezetői szerep betöltésének feladatait tartalmazta. Ezek között említenénk meg a megfelelő munkakörülmények biztosítása mellett a gyakorlati képzéshez társuló oktatási módszerek, illetve a védőnői szakmát érintő szabályzók, protokollok alkalmazását. A feladatok harmadik csoportját a hallgatói gyakorlatok eredményességének méréséhez kapcsolódó tevékenységek képezték, melyek között a gyakorlaton nyújtott hallgatói teljesítmény értékelése és a gyakorlati záróvizsga felkészítésben és annak kérdéssorának kidolgozásában való részvétel szerepelt.(2.számú táblázat). A gyakorlatvezetői tevékenység ellátásához szükséges kompetenciákat tulajdonságprofilban foglaltuk össze, mely szakmai-, személyes-, társas és módszerkompetencia-csoportokból épült fel. Eredményeink alapján, gyakorlatvezető védőnővel szemben támasztott szakmai követelmények mellett elengedhetetlen a
20
Kiss-Tóth – Kissné Dányi – Simon –Podhorszky –Barkai
társas és személyes kompetenciák megléte, mint nyitottság, alkalmazkodás, a gyakorlatias feladatértelmezés, kreativitás, ötletgazdagság, tervezés képessége, a hallgatókért érzett felelősség és felelősségvállalás megléte. A meglévő védőnői körzetek tárgyi és személyi feltételeinek alapkritériumok (képzőintézménytől való távolság, megközelíthetőség, tárgyi felszereltség, védőnői gyakorlat ideje, alkalmazás formája, képesítés megléte, népmozgalmi adatok) mentén való szűrését a Borsod Abaúj Zemplén Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervével együttműködve végeztük. Munkánkhoz szükséges együttműködés alapját ugyancsak a már említett TÁMOP 4.1.1.-A -10/1 KONV projekt keretében kidolgozásra került együttműködési megállapodás adta. Az előszűrést követően létrejött védőnői csoportból kompetenciaméréssel választottuk ki a programban résztvevő 8 védőnőt. Számukra a pályázat keretében gyakorlatvezetésre felkészítő tréninget tartunk, mely felöleli a szakmai gyakorlattervezés, szervezés, vezetés ismereteit az gyakorlat ellenőrzési és értékelései rendszerének megismertetését és pedagógiai kommunikációs készségek fejlesztését. Ezen készségek birtokában reményeink szerint még magasabb színvonalú gyakorlati képzést valósíthatunk meg. Az újjágondolt gyakorlati képzés eredményessége azonban csak hallgatói kompetenciákban történt változásokban mérhető, melynek megítélésére a védőnő hallgatóktól elvárt fő kompetenciák mérésére alkalmas metodikát dolgoztunk ki. A módszeregyüttes három eleme a gyakorlatot megelőzően, a szakmai gyakorlat ideje alatt, illetve azt követően méri a hallgatói kompetenciákban történt változást önkitöltésen alapuló kérdőív, célirányos megfigyelés és kompetenciamérő írásbeli feladatok útján. A gyakorlati képzés munkánkban vázolt megújítása egyrészről hozzájárul a képzés és a munkaerőpiaci elvárások összhangjának megteremtéséhez, de a gyakorlóhelyek számára adományozandó „Minősített minta-gyakorlóhely cím, illetve a gyakorlatvezető védőnők számára alapítandó kari kitüntetéssel hozzájárul az amúgy is előmenetel szempontjából hátrányosan megítélt védőnői szakma presztízsének emelkedéséhez. Az itt bemutatott munka eredményei a TÁMOP 4.1.1.pályázat keretében indulnak, de túlmutatnak azon mivel az ott kidolgozott pilot programot a kar minden szakjához tartozó gyakorlóhelyre vonatkoztatva kívánjuk megvalósítani. Ehhez a nagy volumenű munkához nyújt segítséget a TÁMOP-4.2.1.B-10/2/KONV-20100001 pályázat. Köszönetnyilvánítás Jelen munka a TÁMOP-4.2.1.B-10/2/KONV-2010-0001 jelű projekt részeként az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében- az Európai Unió résztámogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.
Gyakorlati képzés megújítása…
21
Irodalomjegyzék [1] Polónyi I.: A felsőoktatás minőségügye. Educatio, 2008, 1,5-21. [2] Polónyi I.: A munkaerőpiacra orientált felsőoktatási minőségbiztosítás. In.: Bálint Julianna – Polónyi István – Siklós Balázs: A felsőoktatás minősége. FKI, Budapest, 2006, 10-38. [3] Veres P.:A felsőoktatás kihívásai és válaszai az új évezredben. Iskolakultúra, 2010, 5-6, 171-203.
