Minta. Minta. Minta DRÁMA MINTAFELADATOK KÖZÉPSZINTŰ ÉS EMELT SZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGÁHOZ

DRÁMA

KÖZÉPSZINT I. Szóbeli vizsga a) b) c) d)

M in ta

MINTAFELADATOK KÖZÉPSZINTŰ ÉS EMELT SZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGÁHOZ

Témakörök, tételek összeállítása, tételtípusok Példák szóbeli tételcímekre Az értékelés szempontjai Feleletvázlatok

II. Gyakorlati vizsga a) b) c) d) e)

Feladattípusok, összeállításuk Példák drámajátékos improvizációs feladatokra Példaszövegek egyéni színpadi produkciókhoz Példaszövegek közös színpadi produkciókhoz Az értékelés szempontjai

EMELT SZINT I. Írásbeli vizsga Témakörök, tételek összeállítása, tételtípusok Példák szóbeli tételcímekre Az értékelés szempontjai Feleletvázlatok

II. Szóbeli vizsga a) b) c) d)

M in ta

a) b) c) d)

Témakörök, tételek összeállítása, tételtípusok Példák szóbeli tételcímekre Az értékelés szempontjai Feleletvázlatok

III. Gyakorlati vizsga

M in ta

a) Feladattípusok, összeállításuk b) Példák drámajátékos improvizációs feladatokra c) Példaszövegek egyéni színpadi produkciókhoz d) Példaszövegek közös színpadi produkciókhoz e) Az értékelés szempontjai

I. Szóbeli vizsga

M in ta

KÖZÉPSZINT

A szóbeli vizsga alapvetően elméleti ismereteket, illetve az elemzési képességek alkalmazását várja a tanulóktól.

a) A vizsga témakörei • • •

színház- és drámatörténet; színház- és drámaelmélet; színházi műfajok.

A tételek összeállítása

Tételtípusok:

M in ta

A szóbeli tételek címét az előírt témakörök és vizsgakövetelmények alapján a középiskolai szaktanárok határozzák meg. A tételcímeket a szaktanárok a részletes vizsga követelmények és az ott megfogalmazott szempontok alapján állítják össze. A témakörökből a szaktanárok összesen legalább húsz tételt fogalmaznak meg. A tételekben törekedni kell a változatos, a problémamegoldást ösztönző, az elemzési képességet mérő, valamint az ismeretek alkalmazását vizsgáló feladatok megfogalmazására.

Egy dráma- és/vagy színháztörténeti korszak problémájának elemző bemutatása és/vagy dráma- és színházelmélethez kapcsolódó feladat megoldása és/vagy egy meghatározó színházi alkotó tevékenységének elemző ismertetése és/vagy egy konkrét drámai/vagy színházi mű elemzése.

b) Példák szóbeli tételcímekre Az ókor színháza és néhány görög dráma 1. Ismertesse az ókori görög színház kialakulását és fejlődését!

M in ta

2. Egy választott dráma elemzésén keresztül mutassa be, milyen kapcsolat van a mitológia és az ókori görög tragédia között? 3. Szophoklész: Élektra vagy Antigoné című tragédiájának elemzésével mutassa be az ókori görög tragédia szerkezetét!

2

Shakespeare színháza és néhány drámája

M in ta

1. Mutassa be valamely Shakespeare-tragédia dramaturgiai jellemzőit! 2. Elemezze a Rómeó és Júlia című tragédia alapkonfliktusát és mutassa be a dráma szereplőit! Moliére néhány drámája

1. Mutassa be melyek a helyzetkomikum módozatai Moliére: Tartuffe című vígjátékában! 2. Mutassa be, hogyan válik a jellem a komikum forrásává Molière: A fösvény című vígjátékában! A XIX. és XX. századi magyar színház és dráma néhány alkotása 1. "Szedd rendbe, lélek, magadat, és szakaszd szét mind azon tündéri láncokat, mellyekkel a királyi székhez és a hitvesedhez, gyermekidhez olly igen keményen meg valál kötözve!" (Katona József: Bánk bán) Mutassa be Bánk bán konfliktusait, egyéniségét, tragédiáját!

M in ta

2. Elemezze Ádám és Éva alakját Az ember tragédiájában! 3. Mutassa be Örkény István: Tóték című drámája színpadi előadásának sajátosságait! Csehov drámái és Sztanyiszlavszkij színháza

1. „Az ő drámáiban ugyanis a fordulatot hozó, mindent megváltoztató cselekménysor nem a felszínen játszódik le, hanem a lélek mélyén..." (Hegedűs Géza) Csehov egy szabadon választott műve alapján mutassa be a lélektani dráma sajátosságait! 2. Miért nevezte Sztanyiszlavszkij a színészi munkát az „átélés művészetének”? Brecht drámái és színháza 1. "A V-effektus előidézésének feltétele, hogy a színész azt, amit meg kell mutatnia, a megmutatás nyilvánvaló gesztusával lássa el. Természetesen el kell ejteni az elképzelést a negyedik falról, mely a színpadot fiktív módon elválasztja a közönségtől, miáltal létrejön az illúzió, hogy a színpadi folyamat a valóságban zajlik, közönség nélkül." (Bertold Brecht) Brecht egy szabadon választott művének elemzésével értelmezze az elidegenítő effektus fogalmát és színpadi szerepét!

M in ta

2. Mutassa be Brecht színházi tevékenységét, alkotásainak lényegét az alábbi fogalmak mentén: „V-effekt”, narrátor, „song”, „epikus szerkezet”, „tézisdráma”, „kabaré”! Napjaink legfontosabb színházi irányzatai és a kortárs drámairodalom 1. Mutasson be egy kortárs magyar drámát! Előadásában vázolja a mű cselekményét, értelmezze a darabot! 2. „Meghatározó színházi élményem” – egy látott színházi előadás bemutatása. 3

Színházi műfajok

M in ta

1. Miért nehéz színre vinni Az ember tragédiáját? Milyen rendezői, dramaturgiai szempontokat kell szem előtt tartani az említett mű színpadi megvalósításakor? 2. Ismertesse azokat a színházi műfajokat, amelyekben zene és dráma összekapcsolódik? 3. Mutassa be a vígjáték műfaji sajátosságait egy szabadon választott mű elemzésén keresztül! Színház- és drámaelmélet 1. Egy szabadon választott mű elemzésével a drámai műnem sajátosságait, a dráma szerkezeti felépítését! 2. Melyek a meghatározó különbségjegyek, amelyek alapján egy irodalmi alkotást a lírai, az epikus, vagy a drámai műként kategorizálunk? A színház mint összművészet sajátosságai 1. Elemezzen egy szabadon választott színházi előadást a díszlet és jelmez funkciónak figyelembevételével! 2. Egy látott előadásban elemezze a hang- és zenei effektusok szerepét? A színházi előadás létrehozásához szükséges mesterségek és feladatok ismerete

M in ta

1. Mutassa be a színház „kulisszák mögötti” munkáját! Ismertesse azoknak a láthatatlan szereplőknek a munkáját, akik egy-egy előadás létrehozásában közreműködnek!

M in ta

2. Határozza meg az író, a dramaturg és a rendező alkotói szerepének különbségeit!

4

M in ta

c) Az értékelés ajánlott szempontjai

M in ta

A feladat megértése, tématartás, a lényeg kiemelése • A vizsgázó a feleletében a feladatban kijelölt témát megérti-e? • Túlnyomórészt a témára vonatkozó tényeket, adatokat, összefüggéseket alkalmaz? • Jól emeli-e ki a lényeget? Az ismeretek gazdagsága • A vizsgázó igazolja-e feleletében, hogy rendelkezik a drámaelemzés és színházértés alapvető ismereteivel, képességével? • Rendszerezte és alkalmazta-e a témához kapcsolódó ismereteit? • A téma kifejtésekor használta-e a témához kapcsolódó alapvető fogalmakat? • A dráma és színháztörténeti, dramaturgiai elemzésekor szakszerűen használja-e a szakmai kifejezéseket és fogalmakat? A megközelítés az elemzés sokszínűsége • Felhasználta-e , beépítette-e a tételhez kiadott szövegeket (forrásokat) a feleletében? • Megfogalmazott-e műértelmezésekor önálló észrevételeket, kérdéseket? • Tudta-e azonosítani a színházi hatásmechanizmusok különböző típusait és funkcióit? Világosság, nyelvhelyesség, a felelet felépítettsége • A vizsgázó szabatosan fogalmazza-e meg gondolatait? • A vizsgázó a feleletét logikusan építi fel? • Gondolatmenete világos, követhető?

Pontszám

10

15

15

10

d) FELELETVÁZLATOK

1. Szophoklész: Élektra című tragédiájának elemzésével mutassa be az ókori görög tragédia szerkezetét! Feleletvázlat

• • •

Az ókori görög dráma jellemző vonásai és műfajai (cselekmény, párbeszéd, bonyodalom, konfliktus) A mítosz és a mitológia fogalma A választott dráma cselekményéhez kapcsolódó mítosz (trójai mondakör) A drámai szerkezet (expozíció, komparáció, klimax, krízis, retardáció, katasztrófa, konklúzió, jelenet, felvonás)

M in ta

•

5

Elemzési vázlat Az Élektra cselekménye a görög tragédiák hagyományos felépítése mentén: - Expozíció: Oresztész Püladész és a nevelő jelenlétében közli, mit fog tenni az istenek akarata szerint. Élektra gyászdala: elsírja a karnak bánatát. A kar véleménye: „ne szülj átokhoz átkot.” - Bonyodalom: Élektra és Khrüszothemisz (Élektra egyértelműen bosszúért kiált, Khrüszothemisz több helyen utal Élektra esztelenségére, kardal: anticipatio - előre vetíti a jövőt) - Konfliktus: Élektra és Klütaimnésztra között bontakozik ki, elhangzanak Klütaimnésztra érvei. Élektra elmondja az előzményeket (Aulisz). Nem tudnak kommunikálni. Igazi drámai konfliktus! - Késleltetés: Élektra panasza, Khrüszothemisz hozza a hírt a hajfürtről, s hogy Oresztész él. A két lánytestvér veszekszik: elvi vita bontakozik ki a bosszúállás körül. - Késleltetés: Oresztész leplezi magát Élektra előtt (megismerteti magát). A konspiráció. - Krízis: Aigiszthosz és Klütaimnésztra halála - Végkifejlet: Oresztész és a Kar konklúziója.

•

Összegzés - A görög tragédiaszerzők a család történetébe az egész emberi sorsot énekelték meg. A hősök az istenek ellentmondó parancsai alatt görnyednek és véreznek el. - Az olyan tragédiák nyilvános színrevitele, mint az Élektra is integráló és demokratizáló szerepet játszottak az attikai polgárság életében. A fennmaradt (jól ismert) mítoszok modelljén keresztül az emberek végiggondolhatták a megoldási lehetőségeket, hozzásegítette őket, hogy több felől szemléljék a dolgokat, mérlegelni tudják az alternatívákat.

M in ta

M in ta

•

2. A Shakespeare-i dramaturgia a Lear király című mű elemzése kapcsán Feleletvázlat

A Shakespeare-i dramaturgia jellemzői

• • • • •

Az ókori görög-latin dráma hatása (de nincs kórus, a cselekmény szabadon szárnyal térben és időben, nem elbeszél, hanem bemutat, keveri a tragikus és a komikus eszközöket, prózai szöveget is alkalmaz). A középkori angol moralitás hatása (a jó és a rossz harca, a hármas tagoltságú színpad, de már nem az ég-föld-pokol, hanem a földi élet különböző színhelyeiként). Drámaszerkesztésének fő módszere: a jelenettechnika, a jelenetek filmszerű váltakozására épülő szerkezet. A nézői képzeletet felkeltő példátlanul gazdag, költői nyelvezet. A blank verse, az ötös és hatodfeles rímtelen jambus - az un. drámai jambus - és a prózai szövegek keverése a dialógusokban. Kiemelkedő személyiségű, egész emberként jellemzett, tehát emberi gyarlósággal, megvert, hibákat is elkövető hősök.

M in ta

•

6

Elemzési vázlat A dráma cselekménye: - Expozíció: Az idős király átadja a hatalmat gyermekeinek, cserébe azonban szeretet és gondoskodást vár. Miután legkedvesebb leánya (Cordelia) megtagadja szeretetének üres szavakban való kinyilatkoztatását (=„semmi-jelenet"), az ostoba apa kiűzi birodalmából, kitagadja az örökségből. A száműzetésben osztozik a lánnyal Kent, a király egyik legközelebbi udvaronca, mivel megkísérli őt eltántorítani szándékától, és „idő” előtt „kifejteni” azt, „mit a csel rejt” s mit az igaz. Ez a jelenet a konfliktus, s az egész drámai szituáció alapja. A felvonás további részében: megismerjük a dráma szereplőit, továbbá (közvetlenül a Lear-Cordelia konfliktus után) a cselekmény egy másik szálon is elindul (glosteri cselekmény). - Bonyodalom-Konfliktus: Goneril, Regan, Edmund (a gonosz arcai). Leart megtagadják a lányai (II. szín). A vihar: Lear, Kent, Bolond, Glostert megvakítják mint árulót, Edmund valós énjére fény derül (III. szín). A vihar egyszerre valóságos és szimbolikus: Lear válságát jelképezi. - Krízis: Edgar (álruhában mint Tamás) és Gloster, valamint Cordelia és Lear egymásra találása: a megbocsátás. Lear őrülete. Gloster lemondása, mely a két fiú apjának utolsó jelenete, a párhuzamos cselekmény záróképe. (IV. szín) - Végkifejlet: Minden ármány lelepleződik, a gonoszság elbukik, de Learnek megszakad a szíve Cordelia halála miatt (V. szín) Az apa vakságáért fizet, egyúttal megtisztul (megvilágosodás- a valódi vakság ellenpontjaként)

•

A Shakespeare-i tragédia felépítése: - Adott egy alapszituáció és egy (domináns) főhős - Az alaphelyzetben látszólag minden rendben van, valójában azonban minden mélységesen kaotikus. - A hősnek természetszerűleg szembe kell szállnia a helyzettel és választás elé kell kerülnie. - Válságba jut, bajba kerül, és általában megőrül. - A világ paradox, kaotikus rendjéből következően a hős fejlődése párhuzamos hanyatlásával. A fejlődés folyamata kétélű: egyszerre konstruktív és destruktív. A világ a feje tetejére áll, királyai válnak udvari bolonddá, a bolondok királlyá, apák gyermekekké, a gyermekek gonosz mostohákká. A Lear király tragédiájában Shakespeare egy ősi kelta mesét dolgozott fel. Értelmezés: Shakespeare a világnak ezt a rendetlenségét az emberiség tévedéseinek, hibájának tulajdonítja, ezért nem elégedett meg egy sajátos, egyedi történet ábrázolásával, hanem két síkon vezeti le ugyanazt a tragédiát. Két apa (Lear és Gloster) vakságát és ostobaságát, két embernek a látáshoz, a tudáshoz, öntudatra ébredéshez vezető pokoljárásával ábrázolja. Kettősségek: Bolond - Cordelia, Lear - Gloster (stb.)

•

•

M in ta

M in ta

•

M in ta

•

7

M in ta

II. Gyakorlati vizsga A gyakorlati vizsgán a tanulóknak a képzés során szerzett gyakorlati képességeikről és jártasságaikról kell számot adniuk.

a)

A vizsga témakörei • • • •

drámajáték, színjáték; mozgás- vagy táncszínház; beszéd, vers- és prózamondás, egyéni vagy közös daléneklés; bábjáték.

Tételtípusok (feladattípusok) • • •

drámajátékos improvizáció a helyszínen megadott témára; előkészített, egyéni színpadi produkció; előkészített közös színpadi produkció (színielőadás) bemutatása.

M in ta

M in ta

A drámajátékos improvizációs feladatokhoz a szaktanár a részletes vizsgakövetelmények alapján tételsort állít össze. A tételsornak legalább tíz tételt kell tartalmaznia Az egyes tételekben, a szaktanár megadja az eljátszandó jelenet témáját és/vagy konfliktus-szerkezetét, és/vagy figuráit. Az egyes tételeket annak figyelembevételével kell meghatározni, hogy eljátszásuk nem igényelhet három percnél hosszabb időt. A szaktanár az elkészített tételsor alapján dönt arról, hogy véletlenszerűen vagy irányítottan (a jelenetek sajátosságainak alapján) állítja össze a 2–3 fős csoportokat. Az előkészített, egyéni színpadi produkcióknál a vizsgázó egy – a szaktanárral egyeztetett – szabadon választott verset vagy monológot vagy dalt vagy táncot vagy mozgásetűdöt ad elő. Az előkészített közös színpadi produkció (jelenet/ek/ vagy színielőadás, vagy színielőadás-részlet) bemutatása során a tanulók előadóként lépnek fel egy vizsgaelőadásban és/vagy aktívan részt vesznek annak előkészítésében (pl. rendezőként, dramaturgként, színpadkép-tervezőként vagy kivitelezőként, világítóként, hangtechnikusként). A vizsgaelőadás lehet bármilyen stílusú színházi előadás, zenés színpadi mű, báb- vagy táncjáték. A gyakorlati vizsga során a tanulóknak – választásuk alapján – legalább két feladattípus gyakorlati munkájában kell részt venniük.

8

M in ta

b) Példák gyakorlati feladatokra

1. Drámajátékos improvizáció

Jelenetkészítés megadott szöveg vagy előzetesen közölt instrukciók alapján NATASA OLGA NATASA OLGA NATASA OLGA NATASA

Jaj, mennyi vendég, zavarban vagyok… Á, itt van Ön is! Isten hozta, drágám! Sok szépet és jót kívánok az ünnepeltnek. Ma roppant nagy társaságuk van, feszélyez. Ugyan, magunk között vagyunk. Szent Isten, magán zöld öv van? Drágám, ez egyszerűen képtelenség! Talán valami rosszat jelent? Nem, nem, hanem rémesen áll magának. Olyan, mintha… Igazán? Pedig jóformán nem is zöld, egészen halvány. (Csehov: Három nővér, I. fv.)

Adják elő az alábbi szövegrészt úgy, hogy az a következő tartalmat hordozza:

M in ta

1. Olga lenézi Natasát, és nevetségessé akarja tenni a többiek előtt 2. Olga kedveli Natasát, és nem akarja, hogy kellemetlen helyzetbe kerüljön a többiek előtt 3. Olga már régóta bosszút akar állni Natasán, és most itt a kedvező alkalom. Improvizáció megadott témára, karakterre és kellékre 1. Készítsenek improvizációt a következő témára:

Egy parkban a padon ülő szerelmespárt folyton megzavar egy hittérítő Szereplők: Fiú, Lány (szerelmespár), Hittérítő 2. Készítsenek improvizációt a következő témára: Igazgató bejelenti a szülőknek, hogy gyermeküket kicsapták az iskolából Szereplők: Kezdő igazgató, Ideges anyuka, Újgazdag apuka Kellékek: sapka, ellenőrző, vizespohár és kancsó, pisztoly 3. Készítsenek improvizációt a következő témára: Két emelet között megáll a lift Szereplők: Középkorú nő, Fiatal férfi, Tinédzser Jelenetkészítés megadott történetváz alapján

M in ta

1. Készítsenek szöveg nélküli páros jelenetet az alábbi séma alapján: A és B egy általuk ismeretlen térbe kerül. Közös erővel elkezdik felfedezni a helyszínt. Hirtelen A megijed valamitől, és ezt B is észreveszi. Kineveti A-t, de később ő maga is megrémül. 2. Készítsenek szöveg nélküli jelenetet az alábbi dramaturgiai séma alapján: Két férfi és egy nő ülnek egy vonat fülkéjében (A: férfi, B: nő, C: férfi). A-nak megtetszik B, udvarolni kezd neki, azonban kiderül, hogy C valójában B férje. 9

M in ta

3. Készítsenek szöveges kiscsoportos jelenetet az alábbi dramaturgiai séma alapján: A és B vitatkoznak egymással. Bejön C, megpróbál igazságot tenni, de emiatt A és B ellene fordul. 2. Előkészített egyéni színpadi produkció (példaszövegek)

M in ta

Menyhért: Mit mondjak még róla? Sok jogom nincs hozzá, hogy bárkit is csepüljek. Nélkülem nem is lobogna ez a görögtűz. Én gyújtottam meg. No, meg néhány hozzám hasonló balek. Mi hoztuk be őket a városba, én meg a barátaim. Őket, szegényeket. Azt a két boldogtalant, akiket ma ünneplünk. Ma már nevetek ezen az egészen. Egy szép napon, a város határában, egy régi kriptában rájuk bukkantam – igen, őrájuk, akikről ott fent (A színpadra mutat.) a mese szól. Gyönyörűek voltak. Romlatlanok. Tiszták. És ez a város már akkor is megérte a pénzét. No – mondom magamban – ha ezek itt feltámadnának, úgy ahogy vannak, restaurálás nélkül is – anélkül, hogy bármivel is ki kellene őket egészíteni – mert nem hiányzott egy porcikájuk sem – tehát úgy, ahogy vannak, meg tudnák változtatni maguk körül a világot. Mert bizonyára olyan szépen élnének, amilyen igazul éltek és haltak akkor. Ahogy ezt végiggondoltam, abban a pillanatban – akár hiszed, akár nem – feltámadtak. Diadalmenetben hoztuk be őket a városba. Persze, rögtön akadtak kétkedők – főleg a magas vezetésben – vizsgálatoknak vetették alá őket, még jó, hogy kutatóablakot nem vágtak rajtuk, végül is hitelesítették eredetiségüket, noha a vegyelemzéstől eltekintettek. És én vártam a hatást. Az eredményt. A változást. Hát, az be is következett. No, nem a városban, hanem őbennük. Beszippantotta, saját képére formálta őket a város, s noha idegenforgalmunk megnövekedett, szállodáink száma jócskán gyarapodott, egy hazuggal sem lettünk szegényebbek. Sőt, ők lettek takarója, cégére hazugságnak, öncsalásnak, megalkuvásnak. Én pedig rájöttem, hogy amit reméltem, álom volt csak, melynek ”Szülője elmélázó agyvelő, nemzője fecske röptű képzelet.” (Monológ Gál József Válás Veronában című darabjából) GÁBORNÉ: (Megjelenik baloldalt elöl, egy fénykörben. Víziószerűen, táncolva idézi levelét.) Kedves Stiefel Úr! Egy teljes napja gondolom újra meg újra végig azt, amit írt, de még most is nehéz szívvel fogom kezembe a tollat. Útiköltséget Amerikába – megvallom becsülettel – nem tudok adni. Már csak azért sem, mert nincs annyim, de ha volna, és segítő kezem nyújtanám Magának ilyen végzetes meggondolatlansághoz, Isten ellen vétenék. Igaztalanul és csúnyán megbánt, Stiefel Úr, ha vonakodásomban a szeretet hiányát véli felfedezni. Ellenkezőleg, azzal sérteném durván az anyai barátné kötelességét, ha pillanatnyi riadalmától én is elveszíteném a fejem. A burkolt fenyegetésen, hogy ha nem segítem elő szökését, Maga el találja elvetni az életet magától, őszintén szólva, Stiefel Úr megütköztem. Mert bármily ártatlanul ér is bennünket a baj, tisztátalan eszközhöz akkor sem folyamodhatunk soha. Azt, hogy engem próbál felelőssé tenni egy netáni rémtettért, holott mindig csak jót kapott tőlem, a rosszhiszeműségre nálam hajlamosabbak könnyen zsarolásra magyaráznák. De megvallom, ilyesmire azért éppen Magától nem számítottam, hiszen máskor nagyon is jól tudja, mivel tartozik az ember önmagának. Szilárd meggyőződésem, hogy csak az első rémületében írt, és Maga se tudta egészen, mit csinál: Ezért őszintén bízom benne, hogy soraim már nyugodtabb lelkiállapotban találják. Tehát föl a fejjel Stiefel Úr! – Ilyen vagy ehhez hasonló válságok előfordulnak mindegyikük életében, és ki kell bírnunk őket. Ha mindenki azonnal tőrhöz vagy méreghez folyamodik, hamarosan nem maradna ember a földön. Hallasson magáról mielőbb! Szívből köszönti: Anyai barátnéja. (Monológ Frank Wedekind Tavasz ébredése című darabjából)

Csongor

M in ta

4. (Drámai monológ) Forrás után a szarvasnő eped, Nőtárs után a szarvasgím, oroszlán Mind a kettőnek űzi nyomdokát. Forráshoz ér a nő, a gím a nejéhez, S erője dúló vadnak célt mutat. A hangya futkos, apró léptei

10

M in ta

Alig mutatnak járást, és halad; Nagy távolságról, gátak ellenére, Fáradva és mozogva honn terem; Földhöz ragadtan mász a vak csiga, De a természet válhatatlanul Hátára tette biztos hajlékát, Mikor kívánja, honn van s elpihen: Elérhetetlen vágy az emberé, Elérhetetlen, tündér, csalfa cél! S miért az olthatatlan szomj, miért Rejtőző álom, csalfa jóslatok, S reményt nem vesztve eltűrt, hosszas út, Ha, ahol kezdtem, vége ott legyen, Bizonytalanság csalfa közepén? Ó, hármas útnak kétes ál köre, Mi más kebellel léptem föl reád, Virág reményem reggelében akkor, Most kínnal rakva, búval gazdagon Az elhanyatlott szívnap alkonyán! (Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde)

(két lány és egy fiú számára)

M in ta

3. Előkészített közös színpadi produkció (jelenetek)

M in ta

SZILVAI: Kedves egészségedre! „Akit szeretünk, azért szeretjük, hogy a felesége legyünk.” Hiszen majd szemmel tartalak én! Most lenyugszom, de nem hagyom a kisasszonyt társaság nélkül. MARISKA: (Félre.) Ütött a szabadság órája. ERZSI: (Belép.) A pincér mondta, hogy hívatni tetszett. SZILVAI: Hívattam, édes leányasszony. Maradjon itt húgommal, míg kissé leheveredem! Ha ráér. ERZSI: Tiszta szívből. SZILVAI: Ígérje meg, s gazdagon megajándékozom! (Félrevonja Erzsit.) Tudja, néha húgomnál nincsenek otthon. Beteges. Ki ne bocsássa! Ha ki akar menni, költsön fel! ERZSI: (Szilvaihoz.) Talán eszelős? Pedig nem látszik rajta! SZILVAI: Csak rá-rájön néha a bolondság. Ígéri? ERZSI: Tiszta szívből. Ha kell, majd felköltöm a ténsurat. SZILVAI: (Mariskához.) A leányasszony megígérte, hogy mulattatni fog. A szokás, az szokás! Jó mulatást! (Átmegy a másik szobába. Kabátját a fogasra akasztja, lefekszik az ágyra.) MARISKA: Kérem, mit suttogott önnel az öregúr? ERZSI: Semmit, édes kisasszony, éppen semmit. MARISKA: De hiszen félrevonta önt? ERZSI: Azt mondta, hogy a kávé forró legyen. MARISKA: Hiszen sohasem iszik kávét. ERZSI: Meg hogy a kisasszonnyal beszélgessek. MARISKA: Ugyan kérem! Hány pincér van itt? ERZSI: Csak egy. MARISKA: És hogy hívják? ERZSI: Gyurinak hívjuk, de azelőtt Georges volt. MARISKA: Az a szőke? ERZSI: Szőke? Barna. MARISKA: (Félre.) Igaz, hiszen paróka. Bizonyosan az előszobában rakosgatta fel. Tudta, hogy erre jövünk. (Erzsihez.) Tehát több pincér nincs, csak aki nekünk felszolgált?

11

M in ta

M in ta

ERZSI: Nincs, édes kisasszony. (Félre.) Csakugyan eszelős. Szegény leány. (Vissza.) De hát, miért kérdezi? MARISKA: Miért…? Hát hogy viseli magát? Igaz-e, hogy csapodár? ERZSI: Csapodár? Óh, dehogy, ő igen jó, hű, becsületes fiú, másképp nem is tűrnék a háznál. MARISKA: Igazán? ERZSI: Igen, igen. MARISKA: Maga úgy tesz, mintha félne tőlem. ERZSI: Óh, dehogy. MARISKA: Tehát a pincér csakugyan olyan jó? ERZSI: Óh, igen, igen jó. MARISKA: Nem mondta-e soha, hogy szerelmes? ERZSI: Óh, igen. MARISKA: Mondta? A leányasszony tudja? ERZSI: Mit? MARISKA: Hogy ő valakibe szerelmes. ERZSI: Hát ismeri a kisasszony? Ugye, szép legény? MARISKA: Igen, igen, jól ismerem. Ő szerelmes valakibe. ERZSI: Tehát mondotta a kisasszonynak? MARISKA: Igen, hogy szeret és viszont szeretik. ERZSI: Tehát a kisasszony előtt nincs mit titkolóznunk? MARISKA: Csitt, csendesen, az öreg meg ne hallja. ERZSI: Hiszen hortyog…Tehát, a kisasszony tudja titkunkat…de hiszen az már nem is titok. MARISKA: Nem titok? ERZSI: Már az apám is tudja. Óh, bár ne tudná! MARISKA: Hogyan? Ő is tudja? ERZSI: Ma reggel megmondtuk neki. MARISKA: (Félre.) Szerencsétlen, ha elárulják! ERZSI: De apám nem akar hozzáadni, pedig mi szeretjük egymást. MARISKA: (Egyre hevesebben.) Szeretik egymást?! ERZSI: El akart szöktetni, de én nem akartam. MARISKA: El akarta szöktetni? (Félre.) Mást elszöktetni? ERZSI: De mondom, én nem akarok szökni! MARISKA: Elszöktetni? Mást szeret? ERZSI: (Félre.) Most már csakugyan rájött a bolondág! Én bizony nem strázsálom. MARISKA: (Félre.) Tehát szeretik egymást. Óh, szép, igazán szép! (Mariskához.) Nem szégyelli magát? Elszöktetni! ERZSI: (Mintha apja hangját hallaná.) Mindjárt jövök. Apám hí. Mindjárt itt is termek. (Félre.) De hisz várhatsz! (Kimegy a hátsó ajtón.) MARISKA: S én ennek az embernek hittem? Erre bíztam volna a boldogságomat? Mást szeret… Éppen jókor tudtam meg. Tehát nem értem, hanem egy szép csaposleány kedvéért pincérkedik itt?! S én kába, szinte elhittem hogy ez nem véletlen találkozás. Megcsalta azt is, engem is! De merjen szemem elé kerülni! (Szigligeti Ede Liliomfi című darabjából)

(egy lány és három fiú számára)

M in ta

RIGÓ: Állj, te kecskebéka! LIDI: Jaj! (Másfelé akar futni.) GUTA: Állj, te paszulykaró! LIDI: Jaj! (Másfelé akar futni.) KACOR: Állj, te boszorkánykerítő! LIDI: (Látja, hogy bekerítették.) Nini, maguk azok? Már megijedtem, hogy nem maguk azok. RIGÓ: Rászedtél? GUTA: Egy aszalt kísértetnek udvaroltattál? KACOR: Egy süvöltő csontváznak adtam éjjeli zenét? LIDI: Nem szégyellik magukat? Így rárontani egy védtelen lányra!

12

M in ta

M in ta

RIGÓ: Felelj! LIDI: Azt sem tudom, miről beszélnek! GUTA: Majd eszébe juttatom! LIDI: Mondják már meg, miért ordítoznak. Hadd tudjam én is! RIGÓ: Miért küldtél a sárkány ablakához? LIDI: Hová? KACOR: Oda ni, a jobb sarokhoz. (Katica háza felé mutat.) RIGÓ: Azt mondtad, a jobb sarkon lakik a kisasszonyod. LIDI: Akkor nagyot hibáztam –, vagy maguk értették rosszul. Hiszen a bal sarokra kellett volna menni, ott lakik a kisasszony. RIGÓ: Ó, én birka! GUTA: Ó, én ló! KACOR: Ó, én vadszamár! (Mindhárman a fejüket fogva trédre rogynak.) LIDI: Látják! És engem hibáztatnak! RIGÓ: (Felpattannak.) De mivel bizonyítod, hogy most igazat mondasz? GUTA: Lehet, hogy a bal sarkon egy másik Sibilla lakik. KACOR: Nem élném túl még egyszer. RIGÓ: Bizonyítékot! GUTA: Addig nem eresztünk! KACOR: Bizonyítékot! (Fenyegetően köröznek Lidi körül.) LIDI: (Fölnéz az ablakra, meglátja Vilma sziluettjét és odamutat.) Hát nézzenek oda fel! Ki áll az ablakban? (Mindhárman felnéznek, meglátják Vilmát.) RIGÓ, GUTA, KACOR: (egyszerre) Vilma kisasszony! LIDI: És azt üzeni, hogy holnap sötétedés után kint sétál a ligetben. RIGÓ: A ligetben! GUTA: Holnap! KACOR: Sötétedés után! LIDI: De fátyolban lesz, mert szigorú nevelőapja miatt csak így tud elszökni otthonról. És most engedjenek. (Lidi el. A kérők a földre rogynak.) RIGÓ: Mi aztán jól kifogtuk ezt a közös menyasszonyt! De, maradjunk a logikánál. Ha mind a hármunknak kell a lány, akkor… KACOR: Akkor mindhármunké lesz. GUTA: Úgy van! RIGÓ: Süketek! Már hogy lehetne mindhármunké? GUTA: Igaz. KACOR: Igaz. RIGÓ: Hanem akkor nem csaphatunk szerződés szerint hármas esküvőt! GUTA: (Felpattan, majd a többiek is.) Megváltoztatjuk a szerződést! RIGÓ: Vilma csak egyikünké lesz! Azé, aki neki leginkább megtetszik. KACOR: Úgy van. Hárman rohamozunk, és az egyikünk nyer. (Mindhárman el.)

M in ta

(Vörösmarty Mihály A fátyol titkai című darabjából)

13

M in ta

c) Értékelés

DRÁMAJÁTÉKOS IMPROVIZÁCIÓ

Szempontok

A szituáció megértése • A vizsgázó megértette-e a jelenetében a feladatban elvártakat? • A feladathoz illeszkedő színházi eszközöket használ? Fantázia, ötletesség • A megjelenítés során egyértelműen látszik-e a tanulók kreativitása? • A jelenet hordoz-e „önmagán túlmutató” megjelenítési szándékot? • Látszódik-e a kooperatív munka a megjelenítésben? Karakterábrázolás • Fölismerték-e a vizsgázók az elvárt karakter jellegzetességeit? • Ki tudták-e emelni a vizsgázók a feladatban elvárt karakterábrázolás legjellemzőbb eszközeit?

Pont 15

20

15

M in ta

EGYÉNI SZÍNPADI PRODUKCIÓ

M in ta

Szempontok Szövegtudás (dallam, a lépések memorizáltsága) • A vizsgázó feladatában a műfaji elvárások alapvető elemeinek milyen színvonalon tud megfelelni? Értelmezés, szerkesztés • Az előadásra kerülő (vers, ének, tánc stb.) produkcióban milyen szinten lehet felfedezni a tanulói értelmezést, szerkesztést és a közlési szándékot? Az alkalmazott technikák (beszéd, mozgás stb.) • A vizsgázó feladatában a műfaji elvárások alapvető elemeinek milyen színvonalon tud megfelelni? Előadásmód (karakterábrázolás, hitelesség, hangulatteremtés, kapcsolatteremtés) • A vizsgázó színpadi produkciójának előadásmódja mennyire illik a választott „anyaghoz”, annak stílusához, jellemzőihez stb., illetve a tanuló személyiségéhez? • Mennyire hatott érzelmileg, értelmileg az előadott produkció? Koncentráció • A vizsgázó feladata elvégzése során milyen mértékben tudott figyelni önmagára, illetve a közönségre?

14

Pont 10 10

10

15

5

KÖZÖS SZÍNPADI PRODUKCIÓ

M in ta

M in ta

Szempontok Az alkalmazott technikák (beszéd, mozgás stb. • A vizsgázó feladatában a műfaji elvárások alapvető elemeinek milyen színvonalon tud megfelelni?) • A vizsgázó a közös színpadi produkcióban milyen színvonalon alkalmazta a műfajhoz kapcsolódó, a képzés során megismert technikai elemeket? Előadásmód (karakterábrázolás, hitelesség, hangulatteremtés, kapcsolatteremtés) • A vizsgázó színpadi produkciójának előadásmódja mennyire illik a választott „anyaghoz”, annak stílusához, jellemzőihez stb., illetve a tanuló személyiségéhez? • Mennyire hatott érzelmileg, értelmileg az előadott produkció? Koncentráció, játékfegyelem • A vizsgázó feladata elvégzése során milyen mértékben tudott figyelni önmagára, illetve a közönségre? • Milyen színvonalon működött az egymásra figyelés, a kooperatív munka az előkészítés és a megjelenítés során?

Pont

15

20

15

M in ta

Amennyiben a tanuló a közös színpadi produkcióban nem játszóként vesz részt, az előadásmód helyett értelemszerűen az adott feladat színházszakmai megoldásának minősége kerül értékelésre. A vizsgázó összteljesítményét a vizsgarészek százalékos arányának összegzése adja. Az egyes vizsgarészek értékelése egymástól függetlenül történik. A gyakorlati vizsga eredményét a két feladattípusban szerzett osztályzatok átlaga adja.

15

I. Írásbeli vizsga

M in ta

EMELT SZINT

Az írásbeli vizsgán a tanulónak elméleti ismereteiről és elemzési képességeiről kell számot adnia.

a) A vizsga témakörei • • •

színház- és drámatörténet; színház- és drámaelmélet; színházi műfajok.

Az írásbeli vizsga egy esszé-jellegű kifejtést igénylő kérdést tartalmaz. A tanulók három megadott tétel közül egyet választhatnak. Tételtípusok

M in ta

a) egy drámai mű színházi megvalósulásának elemző bemutatása; b) egy dráma- vagy színházelméleti kérdés kifejtése; c) alkotói portré.

b)

Példák írásbeli tételcímekre

1.

(a) Dráma és színház: Az ember tragédiája színpadon (b) A feszültségteremtés módjai az abszurd drámában (c) Az üres tér – Peter Brook egyszerű színháza 2. (a) Csehov magyar színpadon – egy szabadon választott előadás (b) Katona József Bánk bán című tragédiájának és Erkel Ferenc Bánk bán című operájának dramaturgiai összevetése (c) A díszlet- és a jelmeztervező művészete – egy szabadon választott előadás látványvilágának bemutatása 3.

4.

M in ta

(a) Shakespeare magyar színpadon – egy szabadon választott előadás (b) A különböző időkezelési módok bemutatása szabadon választott művek alapján (c) A magyar nyelvű hivatásos színjátszás kezdetei – Kelemen László és társai (a) A dráma és a színház megújítási kísérlete – egy szabadon választott Brecht-mű és színpadi megvalósulása (b) A jellem- és a helyzetkomikum eszközeinek bemutatása Moliére műveiben (c) A színész művészete – egy szabadon választott magyar színművész portréja 16

5.

M in ta

(a) Egy mai magyar dráma színpadi megvalósulása – előadás-elemzés (b) A commedia dell’ arte eszközei a komédiairodalom klasszikusainak műveiben (c) A színház mint működő üzem – a jelenkori színházi működés jellemzése egy szabadon választott színházi műhely alkotóinak bemutatásával 6.

(a) A színház mint összművészet bemutatása – egy szabadon választott előadás elemzése (b) A színpadi tér használatának bemutatása szabadon választott előadás alapján (c) A rendező művészete – egy szabadon választott alkotói portré

c) Értékelés Az értékelés az alábbi táblázat alapján történik. Mennyiségi szempontok

Elemei

Aránya

40%

a feladat megértése, a szaknyelv használata, a lényeg kiemelése, a téma kidolgozottsága, az ismeretek mélysége, a megközelítés sokszínűsége

M in ta

az ismeretek mennyisége

Aránya

Kifejező képesség

M in ta

Elemei

Minőségi szempontok

17

40%

Elemei világosság, nyelvhelyesség, helyesírás, tartalmi és formai elrendezés

Aránya

20%

Az írásbeli feladatok általános javítási szempontjai: Pont

10

25

15

M in ta

M in ta

Szempontok A feladat megértése: • A vizsgázó megértette-e a feladatban felvetett problémát? • A feladatban kijelölt tárgyat elemzi-e? • A vizsgázó válasza túlnyomó részében a probléma elemzésére irányul? • A vizsgázó válasza eltér-e a feladatban megfogalmazott témától? • Tudja-e „tartani” a témát? Az ismeretek mennyisége, mélysége • A tanuló rendelkezik-e az elemzéshez szükséges alapvető ismeretekkel, elemzési szempontokkal? • Jól emelte-e ki elemzésében a lényeget? • Fogalmazványában helyesen használta-e a vizsgázó a korszakra és a témára vonatkozó szakszókincset? A téma kidolgozottsága, a megközelítés sokszínűsége • Dolgozatában a tanuló milyen színvonalon tudta a feladatban elvárt problémát megközelíteni, értelmezni, azonosítani és kidolgozni? • Fogalmazványának meghatározó eleme-e a megközelítés sokszínűsége, az értelmezés és elemzés összetettsége? Megszerkesztettség, nyelvhelyesség: • Elvárt a szerkesztett szöveg. E szempontból tehát nem értékelhető a nagyrészt vázlatosan összeállított vagy egymással nem összefüggő mondatokból álló válasz. • Elvárható, hogy a vizsgázó gondolatmenete összefüggő, követhető, logikus legyen. • A válasz szerkezete megfelel-e a feladat által megkövetelt gondolatmenetnek? • Az értékelésnél meg kell állapítani, hogy a tanuló rendelkezik-e megfelelő elemző képességgel. Egy színházi előadás elemzésének javasolt szempontjai

• • • • • • • • • • • •

Az író és életművében a dráma elhelyezése Műfaji meghatározás A rendező és főbb alkotótársainak bemutatása A színreállító műhely és az elemzett előadás összefüggései Az írott dráma és a színházi előadás összevetése (a dramaturg és a rendező koncepcionális beavatkozásai) A dráma színrevitelének aktualitása, a színpadra állítás rendezői koncepciójának alapgondolata Az előadás tagolása (felvonások, jelenetek) A játékidő és a színpadi idő A térhasználat A játék kerete, szcenikai megoldások, játékeszközök (színpadforma, díszlet, jelmez, maszk, kellék, fényhatások, színek, anyagok) Zenei elemek, hanghatások, zajok, zörejek A színházi alkotók szerepe az előadás létrehozásában (fordító, dramaturg, rendező, díszlet- és jelmeztervező, koreográfus, zenei munkatárs, szereplők...) A játék módja, konvenciórendszere, jelzései, szimbolikája A színészi játékmód stílusa, gesztusok, színpadi beszéd, mozgás A szereplők hierarchiája és változásai A hatás, a közönség mint befogadó visszajelzései Szubjektív benyomások

M in ta

• • • • •

18

M in ta

d) Dolgozat-minta

SHAKESPEARE MAGYAR SZÍNPADON – EGY SZABADON VÁLASZTOTT ELŐADÁS ELEMZÉSE I.

William Shakespeare: Szentivánéji álom (Csokonai Színház, Debrecen, 2000/2001. évad)

M in ta

M in ta

Hargitai Iván Shakespeare Szentivánéji álom című darabját vitte színre Debrecenben az 1999/2000. évadban. De nem az eredeti szöveget használta a rendező, hanem aktualizálta, modernizálta e klasszikust. A vígjáték és az előadás központjában a szerelmi szálak állnak. Mindenki vágyódó szerelmes, vagy éppen durcás szerelmes. Hálás szerepek a színészeknek, akik lubickolnak a „színpadon”: kiemelkedő közülük: Krizsik Alfonz, Ottlik Ádám, Csendes László, Varga Éva. A díszlet teljesen fehér. Kuszaságából kivehető egy szoba, középen két oszloppal, fölötte egy átjáróval. A „palotában” játszódó jelenetek alatt egy fekete függöny takarja le a színpad felső felét, melynek felhúzásával tágul ki a tér az „erdei” jeleneteknél. A többi díszlet – asztalok és székek, terítők és kanapéhuzatok színesek. Egy négyzet alakú emelvényen van Titánia ágya elöl, a bal oldalon, ahol a tündérkirálynő folyamatosan jelen van. A fent lógó fehér léggömbök teszik játékossá a színpadteret. Nem nagyon érthető rendezői ötlet, hogy fent különböző tárgyak (rezsó, fogmosópohár, ágynemű) lógnak. Nagyon látványos a forgószínpad mozgatása. A jelmezek is aktualizálva vannak: metálszürke öltöny, vörös női ruhát, pizsama, golfszerelés, fekete frakk, estélyi ruha. A szerelmesek ruhái nem kiugróak. Legjobban Csendes László játszott és golfozott. Nagyon jól játszotta a részeget. Varga Éva Titániája szép ruháiban színes foltja volt a színpadnak. A szerelmesek nagyon aranyosan, életszerűen alakítják szerepüket. El tudom hinni, hogy szerelmesek, mert igazi fiatalok maguk is. Az ember mindig másba szerelmes, mint akibe kellene. Révész Béla (Lysander) és Fábián Gábor (Demetrius) eltérő alkatú színészek, de ez nagyon életszerű, s mindet lehet szeretni is. Ahogyan ezt a lányok, Réti Iringó (Heléna) és Kelemen Tímea (Hermia) teszik. A legvígjátékibb alakok a mesterek voltak, akik szintén egy szerelmes jelenetet játszottak el, de itt a nőket is férfiak alakították, ami még újabb nevettetési lehetőséget adott. Bár olyan volt ez, mint az eredeti Shakespeare-színházban. A legnagyobb hibának azt éreztem, hogy olykor alig lehetett érteni, amit mondtak a színészek, pedig a jó beszédtechnika az egyik legfontosabb dolog a szakmájukban. Kiemelkedő színészi munkája, és a darabban is fontos szerepe volt a Puckot játszó Ottlik Ádámnak. Nagyon jól ábrázolta a kis furfangos, mindent összezavaró manót. Kiemelkedő volt, hogy maga fuvolázott a színpadon. Nagyon látványosak voltak a világítási megoldások: a villódzó fények, a színes képek. Érdekes hatást eredményezett, hogy néha mikrofonból jött a szereplők hangja. És persze a zene. A rendező furcsán válogatta össze a zenei betéteket: Ismert, modern dalok keveredtek diszkós motívumokkal (pl. New York, New, York). Nem voltak valók a shakespeare-i darabhoz, hiába modernizálta a rendező. Összességében érdekes előadást nézhetnek meg a debreceniek. Egyrészt, mert nagy lehetőség, ha klasszikus kerülhet a színpadra, másrészt mert ez a darab a szerelemről szól, ami pedig mindenki életének a része.

MINŐSÍTÉS: jeles INDOKLÁS: a dolgozat írója elmélyült szakmai tudásról tesz bizonyságot, s e szakmai tudás alapját a drámaismereti és a színház működéstani ismeretei biztosítják. Bírálatában megjelennek a színházi kritikától elvárható elemek. Olvashatunk: a) az alapirodalmi műről; b) annak az előadást szolgáló modernizált fordításáról; 19

a dramaturgiai munkáról; a rendezői elképzelésről; annak megvalósításáról; a modernizált színpadképek, kellékek, fény- és hanghatások indokoltságáról avagy indokolatlanságáról; g) a rendezői elképzelést segítendő jelmeztervezői munkáról; h) a színészi játékról; i) s nem utolsósorban kitekintést tesz az adott színház műsortervét, műsorpolitikáját illetően is, kijelölve az elemzett előadás helyét az adott színház életében. Stílusa nagyvonalú, a szakmai terminus technikusokat kiválóan alkalmazza; írása olvasmányos, élvezetes; nyelvhelyessége kitűnő.

M in ta

c) d) e) f)

II. William Shakespeare: Szentivánéji álom a Csokonai Színházban

M in ta

Hargitai Iván Shakespeare Szentivánéji álom című darabját vitte színre Debrecenben, az 1999/2000. évadban. De nem az eredeti szöveget használta a rendező, hanem aktualizálta, modernizálta azt. A vígjáték és az előadás központjában a szerelmi szálak állnak. Mindenki szerelmes benne. A színészek közül Krizsik Alfonz, Ottlik Ádám, Csendes László és Varga Éva nagyon jó. A díszlet teljesen fehér. Van benne egy szoba, középen két oszloppal meg átjáróval. A palotánál viszont van egy fekete függöny, ha az nincs, akkor az az erdő. Az asztalok, székek, terítők és a kanapé színesek. Egy négyzet alakú emelvényen van a tündérnő ágya, amiben mindig fekszik. Fölötte fehér lufik és rezsó, fogmosópohár, ágynemű lógnak. Nem tudom, miért. Van forgószínpad is. A jelmezek viccesek: metálszürke öltöny, vörös női ruha, pizsama, golfszerelés, fekete frakk, estélyi ruha. Legjobban Csendes László játszott és golfozott. Nagyon jól játszotta a részeget. Varga Éva szép ruhákban játszotta a tündért. A szerelmesek nagyon aranyosan, élethűen alakítják szerepüket. El tudom hinni, hogy szerelmesek, mert igazi fiatalok maguk is. Az ember mindig másba szerelmes, mint akibe kellene. Révész Béla és Fábián Gábor nagyon különbözőek, de mindet lehet szeretni. Ahogyan ezt a lányok, Réti Iringó(Heléna) és Kelemen Tímea(Hermia) teszik. A mesterek is viccesek voltak, akik szintén egy szerelmes jelenetet játszottak el, de itt a nőket is férfiak alakították, ami még viccesebb volt. A legnagyobb hibának azt éreztem, hogy néha alig lehetett érteni, amit mondtak a színészek. Ottlik Ádám nagyon jól játszotta a kis furfangos, mindent összezavaró manót. Kiemelkedő volt, hogy maga fuvolázott a színpadon. Nagyon látványosak voltak a világítási megoldások: a villódzó fények, a színes képek. Néha mikrofonból jött a szereplők hangja. És persze a zene. A rendező furcsán válogatta össze a York zenéket: új, meg régi slágerek, meg diszkós zenék. Nem voltak valók a darabhoz, hiába modernizálta a rendező. Összességében érdekes előadást nézhetnek meg a debreceniek. Egyrészt, mert jó, hogy ezt játsszák, másrészt, mert ez a darab a szerelemről szól, ami pedig mindenki életének a része.

M in ta

MINŐSÍTÉS: elégséges INDOKLÁS: a dolgozat érdeme áttekinthetősége. Néhol logikátlanul felépített szövegének mondatai és megállapításai viszont nélkülözik az előadáselemzéstől elvárható szakmai tudásszintet. A tanuló pusztán színházi élményét veti papírra: iskolás megfogalmazásban, a színházkritikai szakmai kifejezéseket mellőzve átlagos nézői szinten ír a darabról. A szöveg rövidsége egyben szerzője felületességére is utal.

20

M in ta

II. Szóbeli vizsga A szóbeli vizsga alapvetően elméleti ismereteket, illetve az elemzési képességek alkalmazását várja a tanulóktól.

a)

A szóbeli témakörei • • • • •

színház- és drámatörténet; színház- és drámaelmélet; előadáselemzés; színházi műfajok; drámajátékos ismeretek.

A tételek összeállítása

M in ta

„A” tétel A tételek címét az előírt témakörök és vizsgakövetelmények alapján a vizsga központ által felkért szóbeli vizsgabizottságok tagjai határozzák meg. A felsorolt témakörökből a bizottság legalább harminc konkrét tételt fogalmaz meg. A tételek kijelölésekor törekedni kell a változatos, a problémamegoldást ösztönző, az elemzési képességet mérő, valamint az ismeretek alkalmazását vizsgáló feladatok megfogalmazására. „B” tétel A szóbeli vizsga keretei között a tanuló által látott, a részletes követelményeknek megfelelő 3-5 színházi előadás egyikéről kell – a vizsgabizottság választása alapján – elemző beszámolót tartani. Tételtípusok

M in ta

Egy dráma- és/vagy színháztörténeti korszak problémájának elemző bemutatása és/vagy dráma- és színházelmélethez kapcsolódó feladat megoldása és/vagy egy meghatározó színházi alkotó tevékenységének elemző ismertetése és/vagy egy konkrét drámai/vagy színházi mű elemzése és/vagy a drámajátékos gyakorlatokhoz kapcsolódó feladat megoldása.

21

b)

M in ta

Példák szóbeli tételcímekre

Az ókor színháza, a görög dráma és a római komédia 1. "A mindennapi élet konfliktusainak kifejezési szándéka teremtette tehát a drámát, amelyet az ember a veleszületett mimetikus képességével formált színházi játékká, színházzá. Ez a képesség nem változott azóta sem, mivel az ember sajátossága." "A színház tehát örök és nélkülözhetetlen." (Budai Éva: "Színház az egész világ...") Mutassa be az ókori görög színház kialakulását és működésének jellemzőit! 2. "Míly istenadta szent parancsot hágtam át?.... Ó, én boldogtalan! mért is vetem szemem nagy istenekre? ...Kit hívhatnék támaszul?... hisz istenfélelem hozott rám büntetést!" (Szophoklész: Antigoné) Mutassa be a tragikus hős konfliktusát egy görög tragédia alapján! 3. Szabadon választott művek segítségével hasonlítsa össze az arisztophanészi és a római komédia sajátosságait! A középkori színjátszás és a commedia dell’ arte

M in ta

1. "A dráma feledésbe merült, meghalt, s aztán a IX. században, a templomban támadt fel újra." (Színházi kalauz I. – Benedek András) Ismertesse a középkori színházi műfajokat és színjátszás jellemzőit! 2. Mutassa be a commedia dell' arte jellegzetességét és szereplőinek jellemző típusait! 3. "Közelebb a természethez! Közelebb az antikhoz!" (Ruzante) Ismertesse a commedia dell' arte értékeinek megjelenését Goldoni egy szabadon választott műve alapján! Az Erzsébet-kor és Shakespeare színháza 1. "Illeszd a cselekményt a szóhoz, a szót a cselekményhez, különösen figyelve arra, hogy a természet szerénységét által ne hágd: mert minden olyan túlzott dolog távol esik a színjáték céljától, melynek föladata most és elejitől fogva az volt és az marad, hogy tükröt tartson, mintegy a természetnek..." (William Shakespeare) Ismertesse Shakespeare drámatípusait és színházának jellemzőit! 2. Shakespeare: Egy szabadon választott tragédiája elképzelt korabeli bemutatójának vázolásával mutassa be az Erzsébet-kori színházat!

M in ta

3. "Színház az egész világ" (William Shakespeare) Hogyan értelmezi a szállóigévé vált gondolatot a korabeli és a mai, modern világ vonatkozásában? 4. Elemezze a helyzet- és jellemkomikum különbözőségeit egy szabadon választott vígjátékban.

22

M in ta

A barokk dráma és színház

1. "Mi az élet? Őrület. Mi az élet? Hangulat. Látszat, árnyék, kábulat, Legfőbb jói: semmiségek; Mert az álom a teljes élet, Holmi álom álma csak." (Pedro Calderon: Az élet álom) Egy szabadon választott drámán mutassa be a spanyol barokk színház szcenikai sajátosságait! Moliére művei és a klasszicista dráma 1. A klasszicista dráma sajátosságai: Corneille vagy Racine egy művének alapján 2. Vesse össze helyzet- és jellemkomikum különböző formáit Moliére szabadon választott vígjátékaiban! A régi magyar dráma néhány alkotása

M in ta

1. "Énnekem nagy keserűség szakasztja szívemet; mint egy fattyat, úgy tartanak, senki sem könyörül rajtam. Sőt nagy árvaságomban fenyegetnek, gyötörnek.... Vajh, vesztené Isten azt, az ki engem ily keserűségbe nem szán." (Bornemisza Péter: Magyar Elektra) Mutassa be a magyar dráma születését és fejlődését a felvilágosodás koráig! 2. Mutassa be a különböző vígjátéki elemeket egy szabadon választott XVIII–XIX. századi vígjátékban! A XIX. századi magyar dráma néhány alkotása 1. Vázolja a Bánk bán szerkezetét, a jellemek viszonyrendszerét a drámában! 2. Tündérmese vagy filozófiai költemény? – Értelmezze Vörösmarty Mihály Csongor és Tünde című drámáját! A hazai színjátszás kezdetei 1. Ismertesse a magyar színjátszás helyzetének alakulását a vándorszínjátszás évtizedeitől a Pesti Magyar Színház megnyitásáig! A modern polgári dráma és színház kialakulása

M in ta

1. "... a cselekmény egyszerre két irányban halad: előre és hátra. Az ilyen darab valóságos kaleidoszkóp. Aki nézi, végtelenül színesnek, fordulatosnak látja: aki szétbontja, rájön, hogy 6-8 figura más-más helyzetbe adta ezt a tarka összképet." (Színházi kalauz I. – Benedek András) Mutassa be a polgári dráma sajátosságait egy szabadon választott mű alapján!

23

M in ta

2. "A titok feltárása fontos érdek. Költő vagyok. Nem prédikálok. Kérdek." (Henrik Ibsen) Mutassa be a modern dráma sajátosságait Ibsen vagy Strindberg egy szabadon választott műve alapján! Csehov drámái és Sztanyiszlavszkij színháza

1. Elemezzen egy szabadon választott Csehov drámát az alábbi szempont alapján: a csehovi szöveg mögötti dráma! 2. Miért nevezte Csehov komédiának darabjait? 3. "... ahhoz, hogy a színész egy figura teljes életét hitelesen fel tudja idézni, azokat az érzéseket, élményeket is át kell élnie, amelyeket a figura a szerep során átél, amelyek a színpadi figura cselekvéseit kiváltják, motiválják." (Konsztantyin Sztanyiszlavszkij) Az idézett szöveg segítségével ismertesse Sztanyiszlavszkij színészvezetési módszerei alapjait! Brecht drámái és színháza 1. Brecht drámáról vallott nézeteit vesse össze néhány szabadon választott drámájával! 2. Antihősök a brechti drámában

M in ta

A XX. század meghatározó színházi irányzatai, jelentős drámaírói 1. "...a színház lázadás..." Mutassa be a XX. század elején megjelenő avantgarde irányzatok színházi megjelenését! 2. Ismertesse egy szabadon választott XX. századi drámaíró munkásságát! 3. "A végső abszurditás nem egyéb, mint hogy a Semmi nyugalma és a megbékélése nem különböztethető meg egymástól." (Theodor Adorno) Mutassa be az abszurd dráma filozófiáját és stílusjegyeit egy szabadon választott mű alapján! 4. Jellemezze a kortárs drámairodalom sajátosságait! Mutasson be egy szabadon választott művet! A XX. századi magyar színház és dráma néhány alkotása 1. "Erőssége nem a színpadi ezermesterség, mint sokan hiszik, hanem az a gyermeki kedvesség, amellyel odatartja magát egy ötletnek." (Kosztolányi Dezső Molnár Ferencről)

M in ta

Mutassa be a magyar polgári színművek egy típusának főbb jegyeit Molnár Ferenc, Szép Ernő, Lengyel Menyhért, Szomory Dezső vagy Füst Milán egy szabadon választott műve alapján! 2. Az abszurd mint tendencia a XX. századi magyar drámában: Örkény István egy választott művének értelmezése

24

M in ta

Napjaink legfontosabb színházi irányzatai és a kortárs drámairodalom 1. "Némely színházban rajta múlik minden: a darabválasztástól a szereposztásig, a próbáktól a megvalósításig, ő "az úr a házban". Korábbi századokban gyakran azonos volt a színésszel, később önálló foglalkozássá, hivatássá vált." (Budai Éva: "Színház az egész világ...") Ismertesse egy meghatározó jelentőségű magyar rendező pályaképét! 2. "A színházban évszázadokon át arra törekedtek, hogy a színészt minél távolabb helyezzék, mondjuk, egy dobogóra, aztán bekeretezték, földíszítették, megvilágították, kifestették, magas sarkú cipőbe bújtatták – mintegy azért, hogy a tudatlant meggyőzzék: a színész szent, és a művészete is az." (Peter Brook: Az üres tér) Ismertesse a különböző színházi kifejezőeszközök előtérbe kerülését napjainkban! A drámai műnem sajátosságai

M in ta

1. "A tragédia tehát valamely komoly és megszabott terjedelmű kerek cselekvény utánzása,- még pedig zengzetes nyelven, a melynek különböző formái megfelelőleg simulnak az egyes szakaszokhoz; – és cselekvő személyek, nem pedig elbeszélés útján kelti fel a szánalmat és félelmet, egyszersmind az ilyen érzetekről való megkönnyebbülést. Továbbá a legfontosabb dolgok, a melyek által a tragédia a néző figyelmét leköti, a mesének alkotják részeit: a fordulatok és fölismerések." (Arisztotelész) A fenti idézet alapján mutassa be az arisztotelészi dramaturgia alapfogalmait! 2. "A dramatizált mű már dráma, de nem is azonos azzal a művel, amelyből dramatizálták" (Hegedűs Géza) Mutassa be egy konkrét epikus mű (novella, regény) kapcsán a dramatizálás általános elveit! 3. Hasonlítsa össze a shakespeare-i és a molière-i vígjáték sajátosságait!

Színházi műfajok 1. "...egyszerre valósul meg benne a szemkápráztatás és a valósághűség. Különlegessége abból ered, hogy kifejezetten XX. századi műfajként magán viseli az antik forma, dialógus, a zene és a kar egysége jegyeit." (Budai Éva: "Színház az egész világ...") Ismertesse az amerikai musical jellemzőit!

M in ta

2. "... a humor és szatíra keltette érzelmek hatására a néző valamiféle komikai megtisztulást érez, és hogy komédiában ezek az érzelmek némiképp megfelelnek a tragikus szánakozásnak és félelemnek." (Robert Sharpe) Egy szabadon választott komédia főbb motívumai alapján mutassa be a legfontosabb komikus elemeket, eszközöket!

25

M in ta

A színház mint összművészet sajátosságai 1. "A jó színpadképet nem kell külön magyarázni, nem mond sem többet, sem kevesebbet mint amennyit a darab megkíván, tehát az első pillantásra magától értetődő, de nem "önmagáért beszél", hanem a darabért, a cselekményért." (Keleti István: A színjáték művészete) Mutassa be a színpadi díszlet jelentőségét és funkcióját egy szabadon választott előadás alapján! 2. Saját színházi élményei segítségével mutassa be a világítás, a zene és a színpadi kép szerepét az előadásban! A színházi előadás létrehozásához szükséges mesterségek és feladatok ismerete 1. "A rendezői tehetség valószínűleg valami sajátos hallás, szaglás, tapintás, látás a drámai mű minden jellegzetességére vonatkozóan." (Anatolij Efrosz) Mutassa be egy szabadon választott színházi munkatárs (pl. rendező, dramaturg) szerepét az előadás előkészítésében és megvalósításában!

c)

M in ta

Az értékelés ajánlott szempontjai

M in ta

A feladat megértése, tématartás, a lényeg kiemelése • A vizsgázó a feleletében a feladatban kijelölt témát megérti-e? • Azonosítja-e a feladatban megfogalmazott problémát? • Túlnyomórészt a témára vonatkozó tényeket, adatokat, összefüggéseket alkalmaz? • Jól emeli-e ki a lényeget? Az ismeretek gazdagsága • A vizsgázó igazolja-e feleletében, hogy rendelkezik a drámaelemzés és színházértés alapvető ismereteivel, képességével? • Tartamilag gazdagon rendszerezte és alkalmazta-e a témához kapcsolódó ismereteit? • A téma kifejtésekor használta-e a témához kapcsolódó alapvető fogalmakat? • A dráma és színháztörténeti, dramaturgiai elemzésekor szakszerűen használja-e a szakmai kifejezéseket és fogalmakat? • Feleletébe be tudta-e építeni az irodalomból, történelemből, zenéből vagy művészettörténetből szerzett egyéb ismereteit? A megközelítés az elemzés sokszínűsége • Felhasználta-e , beépítette –e a tételhez kiadott szövegeket (forrásokat) a feleletében? • Megfogalmazott-e műértelmezésekor önálló észrevételeket, kérdéseket? • Tudott-e „szöveg mögötti” és „színházi képek mögötti” szerzői, rendezői szándékokat felismerni? • Tudta-e azonosítani a színházi hatásmechanizmusok különböző típusait és funkcióit? • Tételének bemutatásakor képes volt-e. gondolati, műfaji, esztétikai stb. összehasonlításokra, analógiák felismerésére, bemutatására? Világosság, nyelvhelyesség, a felelet felépítettsége • A vizsgázó szabatosan fogalmazza-e meg gondolatait? • A vizsgázó a feleletét logikusan építi fel? • Gondolatmenete világos, követhető? • Mondatai, mondanivalója koherens-e?

26

Pontszám

10

15

15

10

d)

M in ta

Feleletvázlatok

1. Az ókori görög színház és dráma kialakulása Történeti háttér

• • • • • •

Mítosz és mitológia (Zeusz, Apollón, Thaleia, Melpomené, Pelopidák, Labdakidák, Prométheusz, Hippolütosz, Médeia stb.) Dionüszosz kultusza (szatíroszok, kar, kecskeének, aulosz, orkesztra, kómosz, eksztaszisz) A dithürambosz, Theszpisz és a klasszikus triász újításai (kardal, párbeszéd, a kar és a színészek létszáma) A drámai versenyek és a nagy alkotók (Nagy-Dionüszia, Lénaia, drámai tetralógia, khorégosz, koripheusz, bakteriosz, Aiszkhülosz, Szophoklész, Euripidész, Arisztophanész) A színész (hüpokrítész, maszk, paróké, kothornosz, peplon, "megízesített" beszéd) A klasszikus kor színházépülete (szkéné, kapuk, proszkéneon, oldalszínpad, paradosz, Dionüszosz oltárköve, orkesztra, theatron) A korabeli színháztechnika (deus ex machina, ekkükléma, bronteion stb.)

M in ta

•

Az ókori görög dráma jellemző vonásai és műfajai • •

• •

A drámai műnem (dráma, dialógus, konfliktus, katharszisz, iambosz) Arisztotelész: Poétika (hitvány vagy kiváló cselekvő emberek utánzása, egységes cselekmény, történet, jellemek, nyelv, gondolkodásmód, díszlet, zene, fordulat, felismerés, drámai hatás, bonyodalom, megoldás stb.) A drámai műfajok (tragédia, komédia, szatírjáték) A drámai szerkezet (1.: prologosz, parodosz, epeiszodion, sztaszimón, kommosz, exodosz, 2.: expozíció, komparáció, klimax, krízis, retardáció, katasztrófa, konklúzió, 3.: jelenet, felvonás)

Az ókori római színház és dráma

• •

Görög hatás és belső fejlődés Az atellana-játék és a görög-hellenisztikus komédia egymásra hatása A latin komédia és mesterei (Plautus és Terentius) A tragédia háttérbe szorulása (Seneca) A római színház újításai (amfiteátrum, fedett színházépület)

M in ta

• • •

27

• • • • •

M in ta

Elemzésre ajánlott művek Aiszkhülosz: A leláncolt Prométheusz, Oreszteia Szophoklész: Oidipusz király, Antigoné, Élektra Euripidész: Iphigeneia Auliszban, Hippolütosz, Trójai nők, Médeia, Élektra Arisztophanész: A madarak, Lüszisztraté Plautus: A hetvenkedő katona

2. A középkori színjátszás, a commedia dell’ arte A liturgikus dráma kialakulása és típusai

•

• •

•

•

Társadalmi-ideológiai környezet (Róma bukása, kereszténység, vallási élet, latin nyelvűség, a falfestmény mint "képregény", télen házhoz megy a színház, tavasszal a húsvéti nagymise érdekesebbé, átélhetőbbé tétele) Quem queritis? Kit kerestek? (a Biblia erősen párbeszédes részeinek - Máté evangéliuma 9. fejezet - felolvasása majd előadása, szereplők: az Úr angyala, a három Mária..., bővülése: János és Péter versenyt futnak a sírhoz, Mária elsiratja Jézust) Színházszerűvé válás (párbeszéd, előadás, kellék: a fehér gyolcsba burkolt kereszt, pálmaág, jelmez: fehér ing, az első világi szereplő: a kenőcsárus, problémák: reklám, Mária Magdaléna élethűsége) Profanizálódás (nemzeti nyelv, bővülő témakör, több szereplő, kikerül a templom előtti térre, elkerül a nagyheti miséről a frissen létrehozott Úr Napjára, olykor több napig tartó előadások, a céhek szerepvállalása) A liturgikus dráma műfajai (Jézus szenvedéstörténete: passiójáték - Csíksomlyói passió, más bibliai tárgy: misztériumjáték - Játék a tékozló fiúról, szentek cselekedetei, csodatételei: mirákulumjáték - Teofil csodája, elvont erkölcsi tartalmak: moralitásjáték - Akárki) Színpadformái (pageant - kocsiszínpad, szimultán színpad)

M in ta

•

A középkori rögtönzéses vígjáték, a commedia dell’ arte jellegzetes vonásai •

M in ta

Előzmények (a római mimusjáték szórványos továbbélése, pápai tiltó bullák, jokulátorok, mimusok, zsonglőrök, igricek és társaik) • A vásári komédia (közönség és színház találkozása, a farce, Pathelin mester, Tabarin) • A commedia dell' arte, a rögtönzéses színjáték (igazi színészcentrikus színház, a latin atellana-játék Maccóinak reneszánszkori újjászületése, vándortársulatok Itáliában és Franciaországban, nincs dráma, csak az adott témára a bőséges tartalmi vázlat - kanavász és az eköré improvizált aktuális cselekmény, állandó jellemek, mindenki által ismert típusok a színpadon: Arlecchinó, a talpraesett szolga, Pantalone, a korlátolt gazdag öreg kereskedő, Dottore, az áltudós, Capitano, a nagyotmondó katona, a "hetvenkedő" középkori utódja, Colombina, a felvágott nyelvű eszes leányzó, a briganti Brighella, az ostoba Pedrolino és társaik) • Hatása a drámairodalomra (Shakespeare, Moliére, Goldoni, Gozzi) 28

Elemzésre ajánlott művek

M in ta

M in ta

M in ta

Akárki - középkori moralitás Csíksomlyói passió Egy olyan szcenárió, amelynek továbbélése megfigyelhető a komédiairodalom klasszikusainak műveiben

29

M in ta

III. Gyakorlati vizsga A gyakorlati vizsgán a tanulóknak a képzés során szerzett gyakorlati képességekről és jártasságaikról kell számot adniuk.

a)

A vizsga témakörei • • • •

drámajáték, színjáték; mozgás- vagy táncszínház; beszéd, vers- és prózamondás, egyéni vagy közös daléneklés; bábjáték.

Tételtípusok • • •

drámajátékos improvizáció a helyszínen megadott témára; előkészített, egyéni színpadi produkció; előkészített közös színpadi produkció (színielőadás) bemutatása.

M in ta

A drámajátékos improvizációs feladatokhoz a vizsgabizottság a részletes vizsgakövetelmények alapján tételsort állít össze. A tételsornak legalább tíz tételt kell tartalmaznia Az egyes tételekben a vizsgabizottság megadja az eljátszandó jelenet témáját és/vagy konfliktusszerkezetét, és/vagy figuráit, és/vagy a játék követendő stílusát. Az egyes tételeket annak figyelembevételével kell meghatározni, hogy eljátszásuk nem igényelhet öt percnél hosszabb időt. A vizsgabizottság az elkészített tételsor alapján dönt arról, hogy véletlenszerűen vagy irányítottan (a jelenetek sajátosságainak alapján) állítja össze a 2-3 fős csoportokat. A jelenet eljátszása után a csoportok a vizsgabizottság instrukciói alapján variációkat adnak elő. Az előkészített, egyéni színpadi produkcióknál a vizsgázó az alábbi öt elemből (versek és/vagy monológok és /vagy dalok és/vagy táncok és/vagy mozgásetűdök) listát állít össze, amelyből a vizsgabizottság választ verset vagy monológot vagy dalt vagy táncot vagy mozgásetűdöt. Az előkészített közös színpadi produkció (jelenet/ek/ vagy színielőadás, vagy színielőadásrészlet) bemutatása során a tanulók előadóként lépnek fel egy vizsgaelőadásban, és/vagy aktívan részt vesznek annak előkészítésében (pl. rendezőként, dramaturgként, színpadképtervezőként vagy kivitelezőként, világítóként, hangtechnikusként). A vizsgaelőadás lehet bármilyen stílusú színházi előadás, zenés színpadi mű, báb- vagy táncjáték. A gyakorlati vizsga során a tanulónak – választásuk alapján – legalább két különböző típusú gyakorlati munkában kell alkotó módon részt vennie.

b)

M in ta

Példák drámajátékos improvizációs feladatokra

Jelenetkészítés megadott szöveg és előzetesen közölt instrukciók alapján 1. Adják elő Ionesco: A kopasz énekesnő című darabjából azt a jelenetet, amelyben Mr. és Mrs. Martin egymásra ismernek a következő tartalmakkal: → egyikük vagy mindketten hazudnak 30

M in ta

→ mindketten szenilisek → a nő karaktere: középkorú, dúsgazdag, sznob, kényes, leereszkedő; a férfi karaktere: fiatal munkanélküli, álmodozó, félszeg. 2. A színpadi szereplőnek az abszolút kételytől el kell jutnia a teljes bizonyosságig. A szituáció szabadon választott, kellékhasználat engedélyezett. Megkötés: a szöveg kizárólag a következő mondat ismételgetéséből állhat: „Ötven forintba kerül a dinnye.” 3. Adják elő Shakespeare Rómeó és Júliájának erkélyjelenetét egy részletét úgy, hogy a szerelmesek életkora meghaladja a 60 évet! Jelenet készítése megadott témára és stílusra 1. Készítsenek jelenetet a következő témára, a megadott stílusban: Egy fiatal férfi/nő fejfájás-csillapítót szeretne vásárolni, mert elviselhetetlen kínok gyötrik. Az eladó azonban furcsa, érthetetlen nyelven beszél, ezért eleinte képtelenek „szót érteni” egymással. A jelenet kimenetele a játszók által szabadon alakítható. A jelenet során használják a vokális és a nonverbális közlés eszköztárát, illetve a színpadi „félre” technikáját! Stílus: groteszk 2. Készítsenek jelenetet a következő témára, a megadott stílusban:

M in ta

Villamoson a potyautastól jegyet kér az ellenőr, harmadik személy kihasználja a szituációt az ellenőrök iránti ellenszenvének kifejezésére. A jelenet során használják a lineáristól eltérő időkezelési, történetbonyolítási technikák valamelyikét. Stílus: abszurd 3. Szerkesszenek jelenetsort a megadott témában, melyben a feszültséget a szereplők érzelmi állapotának különbsége kelti: A mélyen vallásos, megingathatatlan lelki nyugalommal fekszik súlyos betegen egy kórházban. B, az orvosa ateista és lelki válsággal küzd. A jelenetek során használják fel a státuszjátékokról tanultakat! Stílus: kötelezően eldöntendő, de a szereplők által szabadon választható, végig megtartandó 4. Szerkesszenek jelenetsort a megadott témában, három különböző stílusra építve:

M in ta

A házastársak, a tudálékos férj és a fölényeskedő feleség veszekszenek. Váratlanul megérkezik egyikük édesanyja (idős kora ellenére bohém figura). A veszekedés a megváltozott körülmények között, más szinten, „feltűnés nélkül” folytatódik. Stílusok: vásári komédia, naturalista, groteszk (a megadott stílusok egyike lecserélhető a játszók által szabadon választottra) 5. Készítsenek jelenetet a következő témára, a megadott stílusban, illetve stílusváltásokkal: Lány megpillantja szerelmét legjobb barátnőjével, félreérthető helyzetben. Alapstílus: vásári komédia. A jelenet tartalmazzon több, a mondandó erősítését, a lényeg kiemelését szolgáló stílusváltást!

31

M in ta

Jelenetek készítése megadott történetváz alapján, meghatározott karakterekkel és/vagy megkötött stílusban 1. Készítsenek jelenetet a következő témára, a megadott figurákkal és stílussal: Családi veszekedés, amelynek során a serdülő gyermek bejelenti, hogy elköltözik otthonról. Kezdeti éles ellenállás a szülők részéről, majd a szülők váratlanul beleegyeznek (hadd menjen, az is jobb, mint a közös jelen). Csomagolni is segítenek... A jelenet kifutása szabadon eldönthető. Figurák: dacos, meg nem értett kamasz; egzaltált, művész típusú apa; szigorú, feszes tartású anya Stílus: görög tragédia 2. Készítsenek jelenetet a következő témára, a megadott figurákkal és stílussal: Hárman egymás mellett ülnek egy cirkuszi előadáson. Figurák: elmegyógyintézeti beteg (magas, erős testalkatú, lassú mozgású) a pszichiátere (alacsony, gyenge fizikumú, mozgása gyors, beszéde kapkodó) kíséretében, továbbá egy kikapcsolódásra vágyó hivatalnok (precíz, az íróasztalán mindig rend van; a családja nem tudja, hogy cirkuszba jött) Stílus: lélektani realizmus, több monológgal 3. A sűrítés lehetőségeit és a feszültségteremtés technikáit felhasználva készítsenek legalább három elemből álló jelenetsort a következő történetvázra, a megadott figurákkal:

M in ta

Üres tér. Bejön A, elkezdi „belakni” a teret. Belép B, és megpróbálja elzavarni A-t. Bejön C, aki segít A-nak. Amikor B kudarcot vall, és kimegy, A és C között támad konfliktus. Figurák: zsémbes öregasszony, morcos hivatalnok, kötekedő rocker 4. Készítsenek három rövid jelenetből álló jelenetsort a megadott stílusban, a kontrasztról tanultak felhasználásával, szabadon választott figurákkal a következő történetvázra: Az A figura státuszban B felett áll. A rá akarja kényszeríteni akaratát B-re, aki először ellenáll, de később megadja magát. Amikor azonban alkalom adódik rá, B bosszút áll A-n. Stílus: commedia dell’ arte 5. Készítsenek jelenetet különböző elidegenítési technikák felhasználásával a következő történetváz és stílus alapján: A és B együtt vannak egy térben, és jól érzik magukat együtt. Bejön C, aki megbontja a helyzetet, mire A és B otthagyja őt. Stílus: az epikus színház modorában 6. Készítsenek jelenetet a következő történetváz, időkezelés és stílus alapján:

M in ta

A figura B főnöke. Hatalmával visszaélve sorozatosan rossz helyzeteket teremt B számára, aki kezdetben tűri ezt, de később fellázad A ellen. Időkezelés: flash back. Stílus: groteszk 7. Szerkesszenek páros jelenetet az alábbi történetvázra, a megadott figurákkal. A jelenetben a komikus hatást az azonos helyzetben lévő két szereplő beszéd- és mozgástempójának jelentős különbsége keltse! Hosszú sor áll egy bolt előtt karácsonykor. A tolakodni akar, B semmi áron nem akarja beengedni. (A: kigyúrt, sportos, erős, B: gyenge, értelmiségi alkat) 32

M in ta

c) Példaszövegek egyéni színpadi produkcióhoz

NOÉMI: Noémi a nevem. Apám gyári munkás volt. Szegény volt. Mind szegények voltunk. Nagy nyomorban éltünk. Ötvenhét évvel ezelőtt hozzámentem egy vasúti pályamunkáshoz. Később állomásfőnök lett belőle. Húsz éve meghalt. Tizenegy gyereket szültem. Hét fiút, négy lányt. Ezekből él négy fiú és az összes lány. A legidősebb fiamat a bern-luzerni gyorsvonat gázolta el. Négyéves volt, és a síneken játszott. A harmadik fiam negyvenéves korában halt meg, rákban, a negyedik ugyanabban az évben lezuhant a háztetőről, tetőfedő volt ugyanis. Azt hiszem, több mint húsz unokám van. Hány dédunokám van, azt nem tudom, mert nem látogat már senki. Néha jött egy lap a legfiatalabb fiamtól Amerikából. Detroit-ban él. Az egyik autógyárban dolgozik, de tíz éve már ő sem ír. Tizenhárom éve vagyok ebben az öregotthonban. Ülök az ablaknál, és nézegetem ezt a családi albumot. De közben nem gondolok az uramra. A gyerekeimre sem gondolok. Nem gondolok semmire.

M in ta

ÉVA: Éva a nevem. Sosem mentem férjhez. Minek? Mindig el voltam látva férfiakkal. Néha ötnél is több volt egy éjszaka. Tizenöt éves koromban kezdtem az ipart. Megtettem, amit akartak tőlem, és mindent akartak, amit az én szakmámban akarni szoktak. Volt egy barátom, aki a rendőrségnél elintézte az engedélyemet, így sosem kellett törvénytelenül dolgoznom. Adóra ötven százalék ment el a bevételemből, a barátom harmincat követelt. Nekem tehát húsz százalék maradt. De takarékos voltam és rendszerető. Azt mondtam magamnak: Évi, meg fogsz öregedni. És meg is öregedtem. Hatvanöt éves koromra együtt volt a pénz, hogy befizessem magamat ide az öregotthonba. A barátom, Egon Müller, tíz évvel ezelőtt meghalt Asconában mint milliomos. Mert hát többen is dolgoztak neki. Rátermett ember volt, és a többi férfival összehasonlítva, akiket ismertem: a legtisztességesebb. A szakma gyakorlása közben sosem éreztem semmit, de arra büszke vagyok, hogy az egészet testi és lelki károsodás nélkül csináltam végig. Az öregotthonban napközben szerelmes regényeket olvasok, este ülök a tévé előtt. Legszívesebben Simon Templart nézem, de Bonanzát is szeretem. Ha én ilyen férfiakkal találkoztam volna, másképp alakult volna az életem, de hát ilyen férfiak csak a tévében léteznek.

M in ta

CILLA: Cilla a nevem. Ápolónő voltam egy nagy falu melletti kórházban. A közelben volt egy pisztrángtelep. Sok embert ápoltam. Láttam szülést meg halált. Volt, aki félt a haláltól, volt, akit nem érdekelt, volt, aki nem tudott semmit. Először még együttéreztem az emberekkel, ez hamarosan elmúlt, a végén már akkor sem örültem, ha gyerek született: a halál táplálékát láttam benne, semmi mást. Az emberek, akiket gyógyítottam, távozáskor csokoládét adtak nekem, vagy egy könyvet, ajánlással, azután elfelejtettek, és én is elfelejtettem őket. Szabad időmben az öcsém feleségének segítettem. Beteges volt, három gyerekkel, akik nem szerettek engem, és én sem szerettem őket. Szabadság alatt egyszer elmentem Grindelwaldba és egyszer Firenzébe, de mindig esett az eső. Michelangelo Dávidjában is csalódtam. A férfiak nem ilyenek. Egyszer viszonyom volt egy fiatal segédorvossal. Kétszer háltunk együtt, akkor elvette a főorvos lányát feleségül. Amikor később egyszer megint le akart feküdni velem, én már nem akartam. ADA (karjában szalmakosár, benne fekete kendő): Ada vagyok, von Zinzen grófnő. Kress von Stuck gróffal voltam eljegyezve, de ő meghalt a múlt század kilencvenes éveiben, az egykori német Kelet-Afrikában. Felfalta egy oroszlán. Hál’ istennek. Ki nem állhattam őt. Egyáltalán, ki nem állhatom a férfiakat, és eggyel sem háltam soha. A macskákat szeretem. Talán mert egy oroszlán intézte el a vőlegényemet. Az egész macskafajtának hálás vagyok. Ez a kandúr az ölemben az öregotthoné. Taszilónak hívom, pedig Cirmi a neve. De atyámat is 33

M in ta

Taszilónak hívták. Mindig lovaglóbot volt a kezében. Az első világháború után vagyona háromnegyed részét elveszítette, mert több mint húszmillió aranymárka államkölcsönt jegyzett az első világháborúra. A maradék elúszott az inflációval, mindennap három órát sétálok a közeli erőben. Egy órát délelőtt, két órát délután, és még most sincs szükségem botra. Könyvet nem olvasok, gyűlölöm a zenét, és nem szeretem a televíziót. Egy von Zinzen grófnő nem él ilyesmivel. Vasárnap elmegyek a templomban. A prédikáció alatt alszom. Minden von Zinzen alszik a prédikáció alatt. Velem kihal a törzs. Egyetlen szenvedélyem van: hogy megérjem a százat. Minden von Zinzen túllépte a kilencvenet, de egyetlen von Zinzen sem érte meg a százat. Ha százéves leszek, minden von Zinzent lepipálok, és ez az én legfőbb célom.

M in ta

ÁDÁM: Nyolcvanhét éves vagyok. Ádám a nevem. Meg akartam változtatni a világot. Mindenütt láttam az igazságtalanságot. Láttam a szegények nyomorát és a gazdagok mohóságát. Felismertem, hogy kizsákmányoltakra és kizsákmányolókra oszlik a világ. Beléptem a szakszervezetbe. Harcoltam a munkásosztályért. Küzdöttem, hogy magasabb legyen a munkabér, rövidebb a munkaidő, legyen fizetett szabadság, igazságos nyugdíj. Plakátokat ragasztottam, beszédeket tartottam, tüntetéseket és sztrájkokat szerveztem. Elfogtak és bebörtönöztek. Akkor megválasztottak képviselőnek, bekerültem a kormányba. Megváltoztattuk a világot. A munkások megkapták a magasabb munkabért, rövidebb munkaidőt, fizetett szabadságot, igazságos nyugdíjat. A gazdagok adóját felemeltük, megszűnt a szegénység, de az ember nem lett boldogabb. Az új világ nem lett jobb, nem is lett igazságosabb. Ha egy igazságtalanságot eltüntettünk, helyette felbukkant egy másik. Az ember szabadabb lett, de a szabadsága nem szabadította fel. Több volt neki mindenből, mint valaha, de elsősorban önmagából. Ott állt önmagával szemben, és nem tudott vele mit kezdeni. És amikor rájöttem erre, szépen lemondtam a hivatalomról, mert én sem tudtam mit kezdeni önmagammal. (Elöl balra letelepszik a fekvőszékbe) Most pedig bámulom a tavat, és a hattyúkat figyelem. Ez itt egy elmegyógyintézet. A kezelőorvosom egy munkás fia. Én adtam neki lehetőséget, hogy tanuljon. Most részvéttel van irántam. Bolond. HÉNOK Nyolcvannyolc éves vagyok. Hénok a nevem. Atomtudós vagyok és űrkutató. (Felveszi a három kocka közül az elsőt, tűnődve nézegeti) Az atom belsejét kutattam…(Az első kockát a színpad közepére helyezi, felemeli a másodikat, ezt is elgondolkozva nézegeti) Vizsgáltam a Nap állagát…(A második kockát körülbelül húsz centiméterre az elsőtől leteszi, megfogja a harmadikat és tűnődve nézegeti) … és megkíséreltem kihámozni a világmindenség struktúráját. (A harmadik kockát az elsőre és a másodikra helyezi, elgondolkozva nézi a hármat együtt. Ádám felemelkedik, a fekvőszéket tüntetően elfordítja, és háttal Hénoknak ismét beleül. Hénok leül a második kockára, jobb kezével a harmadikra támaszkodik) Ismereteimmel tápláltam a komputereket. A komputerek olyan képleteket dobtak ki magukból, melyeket még épphogy fel tudtam fogni. Tovább kutattam. Új ismereteket gyűjtöttem. Ezeket megint a komputerekbe tápláltam, és olyan képleteket dolgoztak ki, melyeket, már csak a komputerek képesek felfogni, anélkül, hogy megértenék. Most már csak erre a képletre tudok meredni, melyet a komputerek dobtak elém, a képletre mely a világ legvégső titkát jelenti, talán Istent, a képletre, melynek olyan értelme van, amit én nem értek, rámeredek a világ értelmetlen képletére.

M in ta

ÁBEL: Nyolcvankilenc éves vagyok. Ábel a nevem. Festőművész vagyok. Emberekkel kezdtem. Festettem gazdagot és szegényt, tisztes polgárt és csirkefogót, költőt, csavargót, zeneszerzőt és korhelyt. Akkor az ember műveit kezdtem festeni, ronda épületeit és félelmetes gépeit. Azután tájképet festettem, először emberekkel, később embereke nélkül. Végül is méltatlannak éreztem, hogy a festészettel teret próbáljak előcsalni. Feladtam a perspektívát, és csak színkompozíciókat kezdtem festeni. Legvégül már csak köröket és háromszögeket festettem, ki sem töltve színekkel, és vonalakat, míg azután a vásznat üresen hagytam. Úgy 34

M in ta

éreztem, a festészet így a legbecsületesebb. Csakhogy pár év múlva, miután egyik üres vásznat állítottam ki a másik után, a vásznat is feleslegesnek éreztem, és kiállítottam az üres keretet. Azt gondoltam, tulajdonképpen már csak a semmit lehet ábrázolni. Képtelen árakat értem el üres kereteimért, melyek ott lógtak a múzeumokban. De amikor már a képkeretet is elhagytam, hogy még tisztábban ábrázoljam a semmit, már senki sem vette a képeimet. Most itt ülök a tóparton, képeket festek, és gondolatban eltüntetem a tavat és a partot, előttem már csak a semmi van. Ápolóm csodaszépnek mondja a képeimet, a főorvos néha elismerően megveregeti a vállamat. Elégedett vagyok a sorsommal és büszke a teljesítményemre. A magam elé kitűzött művészi célt elértem.

M in ta

KÁIN: Káin a nevem. Kilencvenéves vagyok. Ez az egyetlen, amit a jelenről tudok, mivel egy ember, fehér zubbonyban, éppen jelentette. Szeretem a kerteket, de nem ezt a kertet, ahol most vagyok, hanem az én kertemet. Szeretem a virágokat…(Gépiesen járkálni kezd a kerti szék körül) Tulipán, pipacs, szarkaláb, csillagfürt, százszorszép, árvácska, flox, cinnia, nefelejcs, gladiólusz, mályva, napraforgó. (Leül a kerti székbe) Legjobban a rózsát szeretem. (Kissé nehézkesen keresztbe teszi a lábát) Mindig szerettem a virágokat. A láger mellett volt egy különlegesen szép virágoskert, a foglyok ápolták, gyomlálták, túrták szorgalmasan. Sajnos, gyakran váltogatták a foglyokat. Minden délben ott álltam tiszti egyenruhában a gázkamráknál, és néztem, ahogy a foglyokat hosszú sorokban, meztelenül beterelik. Férfiakat, nőket, gyerekeket. Tömegsírokat ásattam és, ha megteltek, planíroztattam. Ide ültettem a virágaimat. A foglyokkal emberségesen bántam. Virágoskertjeim egyre terjeszkedtek a környező vidékre. Ragyogtak és gyarapodtak. (Leveti kalapját, és zsebkendővel letörli az izzadságot a bélésről) Sosem láttam szebb tulipánt, szebb pipacsot, szebb szarkalábat, szebb csillagfürtöt, szebb százszorszépet, szebb árvácskát, szebb floxot, szebb cinniát, szebb nefelejcset, szebb gladióluszt, szebb napraforgót, szebb mályvát, és soha többé nem voltak olyan szépek a rózsák. (Ábel felé néz) egyébként pompás őszirózsáim voltak. Rendkívüliek. (Miután Ábel nem reagál, aggályosan elhelyezi a kalapját a kerti szék alatt) Szeretem a virágot, és mivel egy életen át szerettem a virágot, jó ember voltam egy életen át. Szeretem a virágot, szeretem a virágot, szeretem a virágot. (Friedrich Dürrenmatt: Pillanatkép egy bolygóról) 3. (Drámai monológ) Sötét és semmi voltak: én valék, Kietlen, csendes, lény nem lakta Éj, És a világot szültem gyermekül. Mindenható sugárral a világ Fölkelt ölemből; megrázkódtatá A semmiségnek pusztaságait, S ezer fejekkel a nagy szörnyeteg, A Mind, előállt. Hold és csillagok, A menny csodái lőnek bujdosók Kimérhetetlen léghatárokon. Megszünt a régi alvó nyugalom: A test megindult, tett az új erő, S tettekkel és mozgással gazdagon Megnépesült a puszta tér s idő, Föld és tenger küzdve osztozának Az eltolt légnek ősi birtokán;

M in ta

ÉJ

35

M in ta

M in ta

Megszünteté a tenger habjait, S melyet haraggal ostromolt imént, Most felmosolyga mélyiből az ég; S mint egy menyasszony, szépen és vidáman Virágruhába öltözött a föld. A por mozogni kezdett és az állat, S királyi fejjel a lelkes porond, Az ember lőn, és folytatá faját, A jámbort, csalfát, gyilkost és dicsőt. Sötét és semmi vannak: én vagyok, A fény elől bujdokló gyászos Éj. A féreg, a pillanat buboréka, Elvész; idő sincs mérve lételének. Madárt a szárny, körmök állatot Nem váltanak meg, kérges büszke fát Letesznek századok súlyai. Az ember feljő, lelke fényfolyam, A nagy mindenség benne tükrözik. Megmondhatatlan kéjjel föltekint, Merőn megbámul földet és eget; De ifjúsága gyorsan elmúlik, Erőtlen aggot egy-két nyár után, S már nincs, mint nem volt, mint a légy fia. Kiirthatatlan vággyal, amig él, Túr és tünődik, tudni, tenni tör; Halandó kézzel halhatatlanul Vél munkálkodni, és mikor kidőlt is, Még a hiúság műve van porán, Még kőhegyek ragyognak sírjain, Ezer jelekkel tarkán s fényesen Az ész az erőnek rakván oszlopot. De hol lesz a kő, jel s az oszlopok, Ha nem lesz föld, s a tenger eltünik. Fáradtan ösvényikből a napok Egymásba hullva, összeomlanak; A Mind enyész, és végső romjain A szép világ borongva hamvad el; És ahol kezdve volt, ott vége lesz: Sötét és semmi lesznek: én leszek, Kietlen, csendes, lény nem lakta Éj.

M in ta

(Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde)

36

M in ta

d) Példaszövegek közös színpadi produkcióhoz (jelenetek) (két lány és két fiú számára)

ELEK: Ide rendelt… LUCA: Jő már. ELEK: Itt vagy? Nos, mit akarsz? Sóhajtozol! Van is okod reá! Ó Lidi! Lidi! Ilyen a te hűséged; de jól teszed, csak suttogd a gróf nevét…! LUCA: Hihihi! ELEK: Te nevetsz? Ó, csak rajta, majd én is nevetek, ha megcsalatva sírsz. LUCA: Hihihi! ELEK: Ó, csak nevess! Ez igaz alakod, legalább megismerem! Szólj, mit akarsz tőlem? LUCA: Aha, így állunk ifjú uram? (Előlép.) ELEK: Luca kisasszony! Ördög, pokol! LUCA: Hát féltékeny valaki? Iderendelik egymást? ELEK: Csak tréfa volt édes kisasszony, alázatosan követem, mindjárt is megbüntettem magamat és továbbmegyek. Átkozott csalódás! (Kimegy.) LUCA: Hát így énekel a madár? Most véletlen nyomára akadtam! Istenem! Minő romlott fiatalság, iderendelik egymást, ily későn! Ez pirongatást érdemel. Lépteket hallok… tán ő jön…! (Mokány belép.)

M in ta

MOKÁNY: Engem úgyse! Az a Vilma derék leány! Elváltunkkor megszorítá kezemet, de én is derekasan visszanyomtam. Hehe! Ezt el nem szalasztom! LUCA: Ah! Ah! MOKÁNY: Ki prüsszög itt? Aha, ott fehérlik valaki a lugasban. Ki vagy? Ki után sopánkodol oly hangosan? LUCA: Mit ráncigálja az embert!? MOKÁNY: Luca kisasszony! Eszem a szívét! Úgy ült itten, mint egy elátkozott szűz, ki az Óperenciás-tengeren által szabadítót vár. LUCA: Kérem Mokány urat, ilyen expresszusokkal tessék megkímélni; én nem várok szabadítót, s ha várnék is, mást várnék! MOKÁNY: Én nem zavartam volna, de akkorát sóhajtott mint a trombita. LUCA: Hát a torkom trombita? Trombita?! Mintha bizony…! Látom, más helyre kell mennem, mert itt nincs béke! Trombita!? Hűh, be elgyújtott! (Kimegy.) MOKÁNY: Ennek a nyelve igazán nagy érték, tud is magának igazságot szerezni. (Mokány kimegy, Lidi belép.)

M in ta

LIDI: Csendes minden, szinte rettegek, ha valaki meglát; de nem tűrhetem tovább a kínzó bizonytalanságot. ELEK: (Belép.) Nem lát meg valaki? LIDI: Elek! Elek! Mégis szép, hogy eljöttél. ELEK: Amint a dolog áll, közöttünk ez utolsó titok legyen. Mi szólásod van? LIDI: Magadtól óhajtanám hallani, igaz-e, hogy Linát szereted? Rég kérdeztem volna, de többnyire a kastélyban voltál, engem pedig atyád őrzött, s a grófot bízta reám. ELEK: Igen a grófot, kinek szerelmes leveleket írogatsz! LIDI: Én neked írtam, és nem tehetek róla, hogy a gróf magára vette. ELEK: Lidi… LIDI: Én érted epedtem, de te szerelmet űztél Linával! Atyád mindent megsúgott. ELEK: Nekem is ő súgott, és megvallom, szívemből bosszankodtam. LIDI: Ha úgy van, tehát mind a ketten csalódtunk. Elek! Állj szemközt, nem voltál hamis? ELEK: Én téged szeretlek. LIDI: Én meg téged. ELEK: Ismét az enyém vagy. (Csók.) (Kisfaludy Károly: Csalódások)

37

M in ta

(két fiú számára)

M in ta

MENYUS: Szeretném tudni, mi végre vagyunk egyáltalán a világon. MARCI: Hát én bizony konflis ló is szívesebben volnék, mint diák. Mert minek járunk iskolába? Hogy feleltessenek. És minek feleltetnek? Hogy megbuktassanak. Hetet meg kell húzniuk, jövőre csak hatvanan férünk a terembe. MENYUS: Beszéljünk másról! MARCI: Jött már rád olyan? MENYUS: Milyen? MARCI: Hogy mondtad az előbb? MENYUS: Férfiúi fölbuzdulás? MARCI: Hm-ühüm. MENYUS: Hát persze! MARCI: Mert rám is… MENYUS: Nálam ez már régi dolog! Majdnem egy éve, hogy először volt. MARCI: Engem úgy ért, mint a villámcsapás. MENYUS: Álmodtál előtte? MARCI: Alig valamit. Hogy égszínkék harisnyás lábak jönnek föl, a katedrán – igazában azt hittem, át akarnak lépni. Egy pillanat volt az egész. Ha te azt tudtad volna, mit állok én ki attól az éjszakától fogva! MENYUS: Engem annak idején nem ért a dolog ilyen készületlenül. Egy kicsit szégyelltem magam. Azzal megvolt. MARCI: Te még nem gondolkoztál rajta, Menyus, hogy, hogy az ördögbe is kerültünk mi bele ebbe az egész slamasztikába? MENYUS: Szóval te még nem tudsz semmit? MARCI: Honnét tudjak? Látom, hogy a tyúktojást rak, és hallom, hogy a mama állítólag a szíve alatt hordott engem. De hát elég ennyi? MENYUS: Majd én elmondom neked az egészet. Olvastam is sok mindent, képeket is láttam, és figyeltem a természetet is. MARCI: Én átkutattam elejétől végig az összes tankönyvet és lexikont. Szavak, szavak, üres szavak! Egyetlen értelmes magyarázat sincs benne. MENYUS: Láttad már, hogy csinálja két kutya az utcán? MARCI: Nem! De ma még inkább ne is mondj semmit, Menyus! Végeznem kell Közép-Amerikával meg Tizenötödik Lajossal. Aztán a hatvan sor Homérosz, a hét egyenlet meg a latin – holnap mindenből betalálok szedni. A biflázás csak úgy megy, ha olyan süket és vastag bőrű vagyok, mint az ökör. MENYUS: Gyere fel hozzánk Marci, a szobámba. Háromnegyed óra alatt túl vagy Homéroszon, és megkapod az egyenleteket a két írásbelivel együtt. Majd rakok a tiédbe egy-két ártatlan hibát, azzal kész. A mamától kapunk limonádét, és kellemesen eltársalgunk a fajfenntartásról. MARCI: Nem! Én nem tudok kellemesen eltársalogni a fajfenntartásról. Írd le inkább, tedd meg a kedvemért. Amit csak tudsz, mindent. Röviden írd, világosan, és dugd be holnap torna alatt a könyveim közé.

(Frank Wedekind: A tavasz ébredése) (három lány számára)

M in ta

ILZE: Kibomlik a copfod, Márta! Vigyázz, nézd, megy szét a copfod! MÁRTA: Tőlem – hadd menjen! Éjjel-nappal folyton csak a hajamra dühöngök. Nem hordhatom röviden, mint te, nem hordhatom kibontva, mint Wendla, nem hordhatok csikófrizurát, magamnak kell otthon vesződnöm a hajammal. WENDLA: Holnap beviszek egy ollót a vallástanra és nyissz, levágom! MÁRTA: Az isten szerelmére, Wendla, még csak az kéne! Hogy apám szíjat hasítson a hátamból, a mama meg három éjszakára a szeneskamrába csukjon. Mert a mama mindennap megrendezi otthon az esti áhítatot, elő is imádkozik hozzá… WENDLA: Én a te helyedben már rég kifutottam volna a világból!

38

M in ta

M in ta

MÁRTA: …hogy na tessék, ugye, hogy az lesz belőlem! – Na ugye, hogy! – De ő tesz majd róla, ő ezt bizony nem nézi ölbe tett kézzel! – Hogy legalább az anyámnak ne tehessek szemrehányást… Te érted, Thea, mit akar ezekkel anyám? ILZE: Nem én. Hát te Wendla? WENDLA: Én egyszerűen megkérdezném tőle. MÁRTA: Én csak fekszek ott a földön, bőgök, ordítok. Erre jön a papa. Reccs – le az inget rólam! Szaladok, neki az ajtónak! Na, tessék! Lám, hova kívánkozik máris, ki, persze az utcára! WENDLA: Ugyan, ez nem lehet igaz! MÁRTA: Fáztam. Bekéredzkedtem. És egész éjjel zsákban kellett aludnom. ILZE: De hát nem fulladsz meg benne? MÁRTA: Ugyan, a fejem kinn marad. Az állam alatt kötik be. ILZE: És aztán folyton vernek? MÁRTA: Nem. Csak ha valami úgy hozza. Mindig úgy érzem, hogy mulatságukat lelik a verésben – csak bölcsen hallgatnak róla. Ha énnekem egyszer gyerekeim lesznek, azok tőlem úgy nőhetnek, mint a kertünkben a dudva. (Menyus és Marci megjelenik mögöttük.) ILZE: Isteni feje van! MÁRTA: Mint az ifjú Nagy Sándornak, amikor Arisztotelészhez járt isibe. ILZE: Jaj, már megint görög történelem! Annyit tudok csak az egészből, hogy Szókratész a hordóban feküdt, amikor Nagy Sándor eladta neki a szamár árnyékát. WENDLA: Azt mondják, őrültül sokat tud. Az osztályukban ő a harmadik. ILZE: Ebtschont tanár úr szerint csak rajta áll hogy osztályelső legyen. MÁRTA: Szép a homloka, de a barátjának melegebb a pillantása. ILZE: Kinek? A Stiefel Marcinak? Az olyan nyimnyám! MÁRTA: Velem mindig nagyon kedves. ILZE: Jaj, de milyen kínos helyzetbe tudja hozni az embert! A Rilowék gyerek zsúrján megkínált pralinéval! Képzeld, Wendla, mind puha volt, és meleg! Na hallod! És ráadásul meg is magyarázta, hogy túl soká tartotta a nadrágja zsebében! WENDLA: Képzeld, nekem Gábor Menyus ugyanott azt mondta, hogy semmibe se hisz, se Istenben, se túlvilágba – semmibe! (Frank Wedekind: A tavasz ébredése)

(két fiú számára)

M in ta

HÉNOK: Baromi. ÁBEL: Az volt a feladatunk, hogy a barátaink rendkívüli nagykövetét lőjük le. HÉNOK: Az. ÁBEL: Hogy a barátaink azt higgyék, az ellenségeink lőtték le a nagykövetüket. HÉNOK: Az. ÁBEL: Hogy a barátaink ne csak fegyvereket, de katonákat is küldjenek. HÉNOK: Az. ÁBEL: Hogy el ne vérezzünk a dzsungelban. HÉNOK: Az. ÁBEL: Ehhez abszolút fel kellett volna szívódnunk, nehogy az eset után elkapjanak. HÉNOK: Az. ÁBEL: (nevet) Erre nem csak a barátaink, hanem azt ellenségeink nagykövetét is lelőttük. HÉNOK: Ezt is, azt is. ÁBEL: (nevet) Állati kontármunka. HÉNOK: Te folyton azt hajtogattad, hogy a barátaink nagykövete, akit le kell lőni, a baloldali ürge. ÁBEL: (nevet) Az ő oldalukról nézve. HÉNOK: (nevet) Én meg azt hittem, a mi oldalunkról nézve.

39

Mindketten nevetnek

Nevetnek

M in ta

ÁBEL: Baromi. HÉNOK: Ráadásul még el is kaptak minket.

ÁBEL: Ilyen két balfácánt. HÉNOK: Elvesztettük a fejünket, amikor láttuk, hogy eltaláltuk mind a kettőt. Lehervad a nevetésük

Nevetnek

M in ta

ÁBEL: Felakasztom magam. HÉNOK: Mivel? ÁBEL: Nem tudom. HÉNOK: Azt is kiszimatolták, kik a megbízóink. ÁBEL: Tehát akkor? HÉNOK: Nem tudom. ÁBEL: Politikai okból ebben az országban még csak ki sem végeznek minket, HÉNOK: Baromi. ÁBEL: Még csak hősök sem lehetünk. HÉNOK: Elmegyógyintézetbe zárnak. ÁBEL: Mindörökre. HÉNOK: Minden marad a régiben. ÁBEL: (megint nevet) Továbbra is fegyvert küldenek katonák helyett. HÉNOK: (megint nevet) Hónapokon át képeztek ki bennünket, és most utazhatunk a diliházba.

ÁBEKÓL: Baromi. HÉNOK: Két balfácán. ÁBEL: Megérdemeljük a diliházat.

M in ta

(Friedrich Dürrenmatt: Pillanatkép egy bolygóról)

40

e)

M in ta

Az értékelés szempontjai

DRÁMAJÁTÉKOS IMPROVIZÁCIÓ

Szempontok A szituáció megértése • A vizsgázó megértette-e a jelenetében a feladatban elvártakat? • A feladathoz illeszkedő színházi eszközöket használ? Fantázia, ötletesség • A megjelenítés során egyértelműen látszik-e a tanulók kreativitása? • A jelenet hordoz-e „önmagán túlmutató” megjelenítési szándékot? • Látszódik-e a kooperatív munka a megjelenítésben?

M in ta

Karakterábrázolás • Fölismerték-e a vizsgázók az elvárt karakter jellegzetességeit? • Ki tudták-e emelni a vizsgázók a feladatban elvárt karakterábrázolás legjellemzőbb eszközeit? Az instrukciók követése • A vizsgázó mennyire értette a játékvezető instrukióit, illetve milyen szinten tudta az instrukciókat átültetni a gyakorlatba?

Pont 10

20

10

10

EGYÉNI SZÍNPADI PRODUKCIÓ

M in ta

Szempontok Szövegtudás (dallam, a lépések memorizáltsága) • A vizsgázó feladatában a műfaji elvárások alapvető elemeinek milyen színvonalon tud megfelelni? Értelmezés, szerkesztés • Az előadásra kerülő (vers, ének, tánc stb.) produkcióban milyen szinten lehet felfedezni a tanulói értelmezést, szerkesztést és a közlési szándékot? Az alkalmazott technikák (beszéd, mozgás stb.) • A vizsgázó feladatában a műfaji elvárások alapvető elemeinek milyen színvonalon tud megfelelni? Előadásmód (karakterábrázolás, hitelesség, hangulatteremtés, kapcsolatteremtés) • A vizsgázó színpadi produkciójának előadásmódja mennyire illik a választott „anyaghoz”, annak stílusához, jellemzőihez stb., illetve a tanuló személyiségéhez? • Mennyire hatott érzelmileg, értelmileg az előadott produkció? Koncentráció • A vizsgázó feladata elvégzése során milyen mértékben tudott figyelni önmagára, illetve a közönségre?

41

Pont 10

10

10

15

5

KÖZÖS SZÍNPADI PRODUKCIÓ

M in ta

Szempontok Az alkalmazott technikák (beszéd, mozgás stb. • A vizsgázó feladatában a műfaji elvárások alapvető elemeinek milyen színvonalon tud megfelelni?) • A vizsgázó a közös színpadi produkcióban milyen színvonalon alkalmazta a műfajhoz kapcsolódó, a képzés során megismert technikai elemeket? Előadásmód (karakterábrázolás, hitelesség, hangulatteremtés, kapcsolatteremtés) • A vizsgázó színpadi produkciójának előadásmódja mennyire illik a választott „anyaghoz”, annak stílusához, jellemzőihez stb., illetve a tanuló személyiségéhez? • Mennyire hatott érzelmileg, értelmileg az előadott produkció? Koncentráció, játékfegyelem • A vizsgázó feladata elvégzése során milyen mértékben tudott figyelni önmagára, illetve a közönségre? • Milyen színvonalon működött az egymásra figyelés, a kooperatív munka az előkészítés és a megjelenítés során?

Pont

15

20

15

M in ta

M in ta

Amennyiben a tanuló a közös színpadi produkcióban nem játszóként vesz részt, az előadásmód helyett értelemszerűen az adott feladat színházszakmai megoldásának minősége kerül értékelésre. A vizsgázó összteljesítményét a vizsgarészek százalékos arányának összegzése adja. Az egyes vizsgarészek értékelése egymástól függetlenül történik. A gyakorlati vizsga eredményét a két feladattípusban szerzett osztályzatok átlaga adja.

42