Valószínűségszámítás Egy 10 Ft-os érmét 1000-szer dobtunk fel, és az alábbi táblázatba beleírtuk, hogy bizonyos dobásszámok esetén hányszor fordult elő a fej dobása. Dobások száma Fejek száma Relatív gyakoriság
100 44 0,44
200 94 0,47
300 139 0,463
400 191 0,478
500 241 0,482
600 289 0,482
700 340 0,486
800 399 0,499
900 450 0,5
1000 507 0,507
Láthatjuk, hogy elég nagy dobásszám esetén, a fej dobásának relatív gyakorisága egy bizonyos állandó érték körül ingadozik. Ez az állandó a fej dobásának valószínűsége. 1 A pénzérme dobásakor a két egyenlő esélyű kimenetel miatt ez az állandó érték éppen . 2 Imént egy valószínűségi kísérletet hajtottunk végre, több ízben megismételtük, azonos körülmények között. Lejegyeztük a kísérlet kimeneteleit (fej vagy írás). A valószínűségszámításban egy kísérlet lehetséges kimenetelét eseménynek nevezzük. Tehát a valószínűség fogalma: n Ha n kísérletből az A esemény k-szor következik be, akkor a hányados az A esemény relatív k gyakorisága. Az a P szám, amely körül egy esemény relatív gyakorisága ingadozik, az esemény valószínűsége. 1.
Valaki egy forró nyári délután 1 órát tölt a Visszhangdombnál Tihanyban, megfigyeli az előtte elhaladó embereket, jegyezget, majd ennek alapján a következő grafikont készíti:
a. b. c. 2.
Állapítsd meg, ebben a valószínűségi kísérletben melyek voltak az események! Melyik eseménynek volt a legnagyobb relatív gyakorisága, és ez mekkora? Becsüld meg a legkisebb relatív gyakoriságú esemény valószínűségét a kísérlet eredménye alapján!
1995-ben Budapesten a tűzoltók 7553 alkalommal vonultak ki. A riasztások közül 3711-et tűzeset miatt, 2151-et káreset miatt kaptak, a maradék 1691 viszont vaklárma vagy téves jelzés volt. Ha idén is hasonlóak az arányok, mi a valószínűsége annak, hogy a. egy riasztás alkalmával tűzesethez vonulnak; b. egy riasztás alkalmával vaklárma miatt vonulnak? c. Állapítsd meg, ebben a valószínűségi kísérletben melyek voltak az események!
Dobjunk fel egy szabályos játékkockát! Az, hogy hányast dobunk, egy-egy kimenetele ennek a kísérletnek. Ezen kimeneteleket nevezzük elemi eseménynek. Esemény például, hogy páros számot dobunk. Ezt az eseményt fel tudjuk bontani három elemi eseményre (2-est, 4-est vagy 6-ost dobtunk). Az elemi események olyan kimenetelek, amelyek tovább már nem bonthatók. Vizsgáljuk annak az eseménynek a valószínűségét, hogy - A: 5-tel osztható számot dobunk - B: páros számot dobunk - C: 1-et vagy 3-at dobunk. 1 Öttel osztható szám csak egy van a dobókockán, az 5-ös, így ennek a valószínűsége . 6 A kockán levő számok fele páros, fele páratlan. Elvárható, hogy sok kísérlet elvégzése esetén közel ugyanannyi páros szám jöjjön ki, mint páratlan, közel azonos lesz a relatív gyakoriságuk, így ennek a 1 valószínűsége . 2 Sok dobás esetén ennek a bizonyos két számnak a gyakorisága körülbelül feleakkora lesz, mint a másik 1 1 négy számé, így ennek az eseménynek a relatív gyakorisága az körül mozog, valószínűsége is . 3 3 Észrevehetjük, hogy ez a három esemény lefedi az összes lehetőséget, ami egy kockadobás esetén előfordulhat, mint kimenetel: Ha 1-est dobunk, a C esemény valósul meg, ha 2-est dobunk, a B esemény valósul meg, ha 3-ast dobunk, a C esemény valósul meg, ha 4-est dobunk, a B esemény valósul meg, ha 5-öst dobunk, az A esemény valósul meg, ha 6-ost dobunk, a B esemény valósul meg. Azt is megállapíthatjuk, a kísérlet minden lehetséges kimenetele esetén a három esemény közül csak egyetlenegy valósul meg. Ilyenkor azt mondjuk, hogy ez a három esemény (most A, B és C ) teljes eseményteret alkot. A dobások kimenetelének vizsgálatakor úgy is felvehettünk volna teljes eseményteret, hogy az események a kockával dobott számok lettek volna: A2: 2-est dobunk A3: 3-ast dobunk A1: 1-est dobunk A4: 4-est dobunk A5: 5-öst dobunk A6: 6-ost dobunk Ezekre is érvényes, hogy a kísérlet bármely kimenetele esetén valamely esemény megvalósul, és az is, hogy minden kimenetel csak egy esemény megvalósulására jellemző, tehát teljes eseményteret alkotnak. Erre az eseménytérre az is jellemző, hogy az összes benne szereplő esemény valószínűsége egyenlő. Ilyenkor az eseményteret klasszikus valószínűségi mezőnek nevezzük. Nagyon fontos megkülönböztetnünk ezt az esetet, amikor a teljes eseménytér ilyen véges számú, azonos valószínűségű eseményekből áll, ugyanis ilyenkor alkalmazható a valószínűség kiszámítására egy igen praktikus képlet: Egy A esemény valószínűségét kiszámíthatjuk a következő módon: Legyen N az azonos valószínűségű elemi események száma, melyek az eseményterünket alkotják (továbbiakban: összes esetek száma), k pedig azon elemi események száma, amelyek az A esemény összetevői (röviden: kedvező esetek száma). Ilyenkor P =
k N
kedvező setek száma = összes eset száma
3.
Legyen a kísérlet az, hogy az ötös lottó sorsolásán kihúzzák az első nyerőszámot. (Az ötös lottón 90 szám közül sorsolnak ki öt számot.) Klasszikus valószínűségi mezőt alkot-e az alábbi három esemény? (Az elsőnek kihúzott szám az n.) A: Egy és harminc közötti számot húznak először (1 ≤ szám ≤ 30) B: Harminc és hatvan közötti számot húznak először (30 ≤ szám ≤ 60) C: Hatvan és kilencven közötti számot húznak először ( 60 ≤ szám ≤ 90).
4.
Egy piros és egy fekete dobókockával dobva tudjuk, hogy a dobott számok összege 5. Bontsd ezt fel elemi eseményekre!
5.
Egy piros és egy fekete dobókockával dobva tudjuk, hogy a dobott számok összege 4. a. Bontsd fel az összetett eseményt azonos valószínűségű elemi eseményekre! b. Mekkora lesz így az egyes események valószínűsége?
6.
Egy dobókockával dobunk. A kísérlet lehetséges kimeneteleit a következő eseményekre bontottuk fel: A1: Négyest vagy hatost dobunk. A2: Prímszámot dobunk. A3 : a. Add meg a harmadik eseményt úgy, hogy a három esemény együtt teljes eseményteret alkosson! b. Melyik eseménynek mekkora lesz a valószínűsége?
7.
Mi a valószínűsége annak, hogy magyar kártyából egy lapot húzva az a. a tök alsó; b. valamelyik ász; c. valamelyik római számmal jelzett kártya lesz?
8.
A kísérlet az, hogy a magyar kártyából egy lapot húzunk. Adj meg olyan eseményt, amelynek a valószínűsége 1 1 1 3 a. ; b. ; c. ; d. . 4 8 2 4
9.
Az alábbi kísérleteknél határozd meg az eseményteret alkotó elemi eseményeket! a. Három pénzérmét dobunk fel, és figyeljük mindegyik érmén, hogy fejet vagy írást dobunk. b. Négy pénzérmét dobunk fel, és figyeljük mindegyik érmén, hogy fejet vagy írást dobunk. c. Ani, Ildi, Panni és Zsuzsi között 2 jutalmat: egy CD-t és egy könyvet osztunk ki úgy, hogy egy lány csak egy ajándékot kaphat. d. Ani, Ildi, Panni és Zsuzsi között egy CD-t és egy könyvet osztunk ki úgy, hogy egy lány több ajándékot is kaphat.
10.
Két dobókockával dobunk egyszerre, és figyeljük a dobott pontok összegét. Írd fel az alábbi eseményeket alkotó elemi események halmazát! a. A: A dobott pontok összege 6. b. B: A dobott pontok összege legfeljebb 6. c. C: A dobott pontok összege legalább 6.
11.
Az 1 2 3 4 számkártyák közül véletlenszerűen kihúzunk kettőt, és a kihúzás sorrendjében egymás mellé helyezzük. Írd fel az alábbi eseményeket alkotó elemi események halmazát! a. A: A kapott kétjegyű szám osztható 3-mal. b. B: A ka ott kétjegyű szám osztható 6-tal. c. C: A kapott kétjegyű szám legfeljebb 30 lesz.
12.
Két szabályos dobókockát egymástól függetlenül feldobva mi a valószínűsége annak, hogy a dobott számok mindegyike prímszám lesz?
13.
Dobjunk fel egy sárga, egy piros és egy zöld dobókockát egymástól függetlenül. Mi a valószínűsége annak, hogy a dobott számok mindegyike prímszám lesz?
14.
Három dobókockával dobva a dobott számokat összeadjuk. Mennyi a valószínűsége annak, hogy legalább 17 lesz az összeg?
Ha egy esemény a kísérlet elvégzése esetén mindenképpen bekövetkezik, azt biztos eseménynek nevezzük. A biztos esemény valószínűsége 1. Ha egy esemény a kísérlet elvégzése esetén sohasem következik be, azt lehetetlen eseménynek nevezzük. A lehetetlen esemény valószínűsége 0. Ha két esemény bekövetkezése kizárja egymást, de a két esemény közül az egyik mindig bekövetkezik, akkor ez a két esemény egymás komplementere. Komplementer események valószínűségének összege 1, tehát P ( A) + P A = 1 .
()
15.
Egy kockával dobunk, határozzuk meg az alábbi események komplementer eseményét! a. A: A dobott szám páros b. B: A dobott szám legalább 5. c. C: A dobott szám kisebb, mint 3. d. D: A dobott szám prímszám.
16.
Két kockával dobunk egy alkalommal. Add meg a lehetséges kimenetelekhez a komplementer eseményt! a. Mindkét kockával egyest dobunk. b. Legalább az egyik kockával egyest dobunk. c. A dobott számok összege 10. d. A dobott számok összege legalább 10. e. A dobott számok összege legfeljebb 11.
17.
Dobjunk fel két szabályos dobókockát egymástól függetlenül. Mi a valószínűsége annak, hogy a kapott számok összege 9-nél kisebb lesz?
18.
Zárás előtt egy cukrászdában már csak háromféle rétes maradt: meggyes, túrós, almás. Bemegy egy vevő, aki négy szelet rétest szeretne vásárolni. Az eladóra bízza, hogy milyen rétest ad neki. a. Milyen kimenetelek lehetségesek? b. Mely események lehetségesek az alábbiak közül, melyik biztos és melyik lehetetlen? A: Mindegyik fajtából kapott. B: Valamelyik fajtából legalább két szeletet kapott. D: Két szelet meggyes rétest kapott. C: Mindegyik rétes, amit kapott, különböző. c. Add meg mindegyik esemény esetén annak valószínűségét!
19.
Egy automatából négyféle innivaló: tej, kávé, kakaó, tea és 10-féle szendvics: 2-féle sonkás, 2-féle szalámis, 2-féle kolbászos, 2-féle vegetáriánus, 1 tepertőkrémes és 1 tojáskrémes választható. Peti reggelizni szeretne. Mi a valószínűsége annak, hogy találomra megnyomva egy ital és egy szendvics gombot, kakaót és vegetáriánus szendvicset fog kapni?
20.
Mi a valószínűsége annak, hogy ha az É, H, S, Ú, V, T betűket találomra egymás mellé helyezzük, akkor a HÚSVÉT szót kapjuk?
21.
Hat osztálytárs moziba megy. Zolinak nagyon tetszik Katóka, de ezt nem meri bevallani. Mi a valószínűsége annak, hogy az egymás mellé szóló hat jegyet véletlenszerűen kiosztva, Zoli és Katóka egymás mellé kerülnek?
22.
Hét golyóra rendre felírjuk az 1, 3, 4, 4, 4, 5, 7 számjegyeket. A golyókat egy dobozba tesszük, és jól megkeverjük. A golyókat a dobozból egyesével kivesszük, és a rajta levő számjegyeket balról jobbra haladva egymás mellé leírjuk. Mi a valószínűsége annak, hogy olyan hétjegyű számot kapunk, amely 5-re végződik?
23.
Egy urnában hat piros, két sárga és két fehér golyó van. Úgy húzunk az urnából, hogy a kihúzott golyót nem tesszük vissza. Mi a valószínűsége annak, hogy a. először két piros golyót húzunk; b. először két sárga golyót húzunk?
24.
Van öt számkártyánk, melyeken a 0; 1; 2; 3; 4 számjegyek szerepelnek. Véletlenszerűen lerakjuk az öt számkártyát egymás mellé. Mi a valószínűsége annak, hogy a. négyjegyű számot rakunk ki; b. ötjegyű számot rakunk ki; c. hárommal osztható számot rakunk ki; d. néggyel osztható számot rakunk ki?
25.
Négy barátnő, Anna, Bori, Cili és Dóri egy padon ülnek. Mi a valószínűsége annak, hogy a. Anna a pad szélén ül; b. Anna és Dóri a pad szélén ülnek; c. a padon – balról jobbra nézve – éppen névsor szerint ülnek?
26.
András számon tartja, hogy a barátai milyen sorrendben köszöntik fel a névnapján. Tavaly Márton köszöntötte őt először, majd Imre, Panni, Feri és Sári következtek. Ebben az évben is felhívták őt mind az öten. Mi a valószínűsége annak, hogy a. idén is Márton köszöntötte őt először; b. idén pont ellenkező sorrendben hívják fel, mint tavaly?
27.
Egy pakli magyar kártyát jól megkevernek, majd kihúznak belőle 1 lapot. Mi a valószínűsége, hogy a. ez a lap nem a tök ász lesz; b. ez a lap nem lesz zöld; c. ez a lap nem lesz ász?
Feladatgyűjtemény F1
Mekkora a valószínűsége annak, hogy a magyar kártya pakliból ászt húzok?
F2
Mi a valószínűsége annak, hogy egy dobókockával páros számot dobok?
F3
Kb. hány naponta lesz póker leosztásom elsőre, ha naponta pókerezek és minden nap 30 partit játszok?
F4
Lóversenyünkön 10 ló indul 1 futamban, minden ló azonos eséllyel startol.
1. Fogadás tétre Ebben a fogadási nemben az első helyezett lovat kell eltalálni. Mekkora esélye van a nyerésnek, ha a 4 kedvenc lovadat teszed meg tétre? 2. Fogadás helyre Akkor lehet nyerni, ha a megadott ló az első 3 hely egyikén fut be. Mekkora esélye van a nyerésnek, ha a kedvenc lovadat teszed meg helyre? Bonusz: És ha a 4 kedvenc lovadat teszed meg helyre? (Igaz, hogy ha pl. csak az egyik ló kerül az első háromba, a nyert összeg valószínűleg nem éri el a befektetett összeget.)
3. Fogadás befutóra Az első két helyezettet kell eltalálni sorrendben. Egy ilyen fogadásnak mennyi az esélye? 4. Fogadás befutóra oda-vissza Az első két helyezettet kell eltalálni, mindegy melyik nyer. Egy ilyen fogadásnak mennyi az esélye? 5. Fogadás hármas befutóra Az első három helyezettet kell eltalálni sorrendben. Egy ilyen fogadásnak mennyi az esélye? 6. Fogadás hármas befutóra keverve Az első három helyezettet kell eltalálni, mindegy melyik nyer. Egy ilyen fogadásnak mennyi az esélye? F5
Mi a várható valószínűsége annak, hogy két kockával dobva a kapott számok összege 5?
F6
Melyiket találhatjuk el nagyobb valószínűséggel: TOTÓ 13+1 találat vagy Hatoslottó 6 találat? Melyiknek mekkora a várható valószínűsége? (A TOTÓ-n a 14 mérkőzés mindegyike egyforma valószínűséggel lehet a házigazda csapat számára nyertes (1), vesztes (2) vagy döntetlen (x). A Hatoslottón 45 számból sorsolnak ki 6-ot.)
F7
Anna és Berci a következő szabály szerint játszanak: feldobnak egy-egy dobókockát, és összeadják a dobott számokat. Anna nyer, ha az összeg prímszám, Berci pedig akkor, ha az összeg legalább 8. Mi a gyerekek nyerési valószínűsége?
F8
Egyszer az öttagú társaság egy betelefonálós rádióműsorban nyert két állóhelyet egy koncertre. A jegyeket kisorsolták maguk között.
a. Hányféle lehetett a sorsolás eredménye? b. Mekkora a valószínűsége, hogy Cili megy a koncertre? F9
50 piros és 50 fekete golyót hogyan helyezzünk el 2 dobozban, hogy véletlenszerű dobozkiválasztás és véletlenszerű húzás után valaki legnagyobb valószínűséggel piros golyót húzzon?
F10 Mi a valószínűsége az 52 lapos pókerben a színflössnek (azonos színű 5 lap a kézben)? F11 Ha tippelek az elsőként és a másodikként beérkező futóra, mi a valószínűsége, hogy pontosan eltalálom ezt a két helyezést? (6 futó versenyez, azonos eséllyel) F12 Mi a valószínűsége annak, hogy helyesen tippelek arra a 3 futóra, akik a 6 közül dobogósak lesznek? (a helyezésük ezen belül nem számít). F13 Mi a valószínűsége leosztáskor a royalflösnek a 32 lapos magyar kártyával játszott pókerben? (A pókerben 5 lap kerül leosztáskor a kézbe, Royalflöss: az 5 legnagyobb, azonos színű lap kerül egy kézbe: Á, K, D, B, 10). F14 Mi a valószínűsége annak, hogy két dobókockával legalább 7-es összeget dobok ki? F15 Marci a matekórán végzett számtalan kísérlet alapján tudja, hogy annak a valószínűsége, hogy a palackkal az ülőhelyéről betalál a szemetesbe, 12%. Azt is megszámlálta, hogy idén a matekórák kezdete előtt 60 esetből 13-szor jött be eddig István pont 5 perccel korábban. a. Mi a valószínűsége annak (az eddigiek alapján), hogy István most is belép 5 perccel órakezdés előtt? b. Kockáztassa-e azt, hogy órakezdés előtt 5 perccel palackot dob a szemetes felé, és ha az mellé megy, akkor az éppen belépő tanártól fejmosást kapjon? Ennek mekkora a valószínűsége? F16 Mi a valószínűsége annak, hogy KőPapírOlló játékban egymás után háromszor nyersz társad ellen? (Még döntetlent sem lesz.) F17 Ha nyitáson az ACDC evolúciós játékot játszik, (a vesztesek kiesnek, a nyertesek játszanak tovább egymással, döntetlen esetén első nyerésig küzdenek tovább), mi a valószínűsége annak, hogy a nyertes játszmáid után a végén te leszel a győztes? Hány játszmát játszol várhatóan? F18 A 0 0 1 2 5 7 számkártyákat megkeverjük, majd véletlenszerűen lerakjuk egymás mellé. Mi a valószínűsége annak, hogy a.
hattal osztható szám keletkezik;
b.
hússzal osztható szám keletkezik?
F19 A pároddal snóblit játszotok. Mindkettőtöknél 3-3 pénzérme van, ezek közül tetszőleges számút a kezedbe rejtesz, majd egymás után tippeltek, hány pénzérme lehet összesen kettőtök kezében. Az nyer, aki eltalálja a pontos számot. a.
Mi a valószínűsége annak, hogy az elsőként tippelő nyer?
b.
Az első tipp meghallgatása után mi a valószínűsége annak, hogy a második tippelő nyer?
c.
Hogyan változtatnál a szabályon, hogy egyenlőbbek legyenek az esélyek?
