06 | 2013
Der Wirtschaftsreport der DeutschUngarischen Industrie- und Handelskammer
A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara gazdasági jelentése
Meinung
Gute Nachrichten und hartnäckige Sorgen Von Péter Ákos Bod
Endlich kamen von der ungarischen Wirt-
Inhalt 2 3 4 8
Hintergrund: Automobilindustrie in Ungarn Meldungen: Neue Belastungen für Unternehmen Konjunkturmonitor Zahl des Monats: 22 %
Tartalom 5 6 7 8
Konjunktúra-monitor Hírek: Újabb terhek a vállalkozásoknak Háttér: Autógyártás Magyarországon Vélemény A hónap száma: 22 %
KONTAKTER 2013 | 2014 Das meistgenutzte deutsch-ungarische Firmenverzeichnis – der sinnvollste Platz für Ihre Anzeige www.ahkungarn.hu/publikationen/kontakter
schaft gute Nachrichten. Die Inflation ist abgeflaut: Für einen Kaufkraftschwund von unter zwei Prozent in einem Jahr gibt es in den vergangenen Jahrzehnten kein Beispiel. Der Europarat entließ Ungarn aus dem EDP-Defizitverfahren (Exzessive Defizit Procedure), weil das Defizit des Staatshaushalts unter dem festgelegten Grenzwert von 3 % des Bruttoinlandsprodukts lag und vermutlich auch im nächsten Jahr diesen Wert unterschreitet. Dazu bedurfte es jedoch neben den Bestimmungen des geltenden Staatshaushaltsplans im Frühjahr dieses Jahres einer fiskalischen Intervention, die das Gleichgewicht verbesserte (Erstes Varga-Paket). Um sicher zu gehen, und vielleicht in Vorbereitung auf Ausgaben zur Stimmungsverbesserung der Bevölkerung um die Wahlen herum, folgte nun das Zweite Varga-Paket, welches – wie jeder Entzug von Geld seitens des Staates – das Wirtschaftswachstum schwächt. Doch gerade das Wachstum ist bei uns das dauerhafte Sorgenkind: Seit Herbst 2006 schrumpft das Bruttoinlandsprodukt, oder überschreitet bei einem Wachstum nicht die 2 Prozentmarke. Jetzt erhofft man für 2013 ein geringfügiges Wachstum, und das nicht nur, weil 2012 mit einem Rückfall von 1,7 Prozent eine niedrige Ausgangsbasis gibt. Vielleicht wird es ein besseres Jahr für die Landwirtschaft und auch der Export
zeigt eine gute Performance. Schließlich kann auch der Konsum der Bevölkerung endlich ansteigen, sorgt doch die unter den Erwartungen bleibende niedrige Inflation bei den Ungarn für ein höheres Realeinkommen in den Taschen, und können auch diejenigen 2013 mutiger Geld ausgeben, die sich voriges Jahr zu einem günstigen Wechselkurs mit einer Vorabtilgung von ihren Schulden in Fremdwährung befreien konnten. Aber auch weiterhin begleiten uns bekannte Sorgen: die Schwäche der Investitionsaktivität, unerwartete Steuererhöhungen wie auch im Fall des „Zweiten Varga-Pakets“, die unbeugsam hohe Arbeitslosenrate, Korruption und Bürokratie. Ja, es kommen auch neue Sorgen auf uns zu wie der Weggang qualifizierter Fachkräfte und auf einigen Gebieten kann im Laufe der Zeit eine Verschlechterung des Versorgungsniveaus als Folgeerscheinung der radikalen Reduzierung der staatlich regulierten Gebühren für öffentliche Dienstleistungen eintreten. Auch kann der Zinsfuß der Notenbank nicht ständig herabgesetzt werden, wenn das bisher günstige Klima der internationalen Finanzumgebung plötzlich rauer wird. Also hat es auch die neue Regierung ab dem Sommer 2014 mit reichlich Aufgaben und Sorgen zu tun. ❙
* Universitätsprofessor, Budapester Corvinus-Universität
Hintergrund
Kurzmeldungen
Automobilindustrie in Ungarn
Neue Belastungen für Unternehmen
Selbst wenn man multiple Agenturmeldungen – von der Ankündigung der Investitionsentscheidung über die Grundsteinlegung, das Richtfest bis zum Produktionsstart – auf die tatsächliche Zahl der Investitionsvorhaben reduziert, gibt es eine große Zahl von Belegen dafür, dass Ungarn für den internationalen Fahrzeugbau zu einem wichtigen Standort geworden ist. Umgekehrt profitiert Ungarn selbst massiv von diesen Investitionen.
Am 17. Juni 2013 legte die Regierung dem Parlament ihre Vorschläge zur Novellierung der Gesetze zu Pflichten zum Tragen einzelner öffentlicher Lasten vor. Demnach ändert sich die Höhe der Transaktionsgebühr und der Telekommunikationssteuer für Unternehmen und wird der Gesundheitsbeitrag auch auf die Bergwerksabgabe ausgedehnt.
Von Dirk Wölfer
In Ungarns Automobilsektor
Anteil des Fahrzeugbaus an der Bruttowertschöpfung 2012/letzter verfügbarer Wert, in Prozent Tschechien Rumänien Ungarn Slowakei Deutschland Schweden Slowenien EU-27 Österreich Polen Spanien Vereinigtes Kgr. Belgien Frankreich Italien
4.81 4.02 3.88 3.69 3.62 2.04 1.74 1.63 1.48 1.47 1.35 0.99 0.92 0.88 0.84
Quelle: Eurostat
sind gut 700 Unternehmen tätig, das sind nicht einmal zwei Prozent aller Firmen im verarbeitenden Gewerbe, die Zahl der Mitarbeiter macht hingegen mit gut 72.000 schon rund 12% des verarbeitenden Gewerbes aus. Damit ist die Automobilindustrie ein unverzichtbarer Pfeiler der ungarischen Wirtschaft, der zudem produktiver ist als andere Branchen. Mit 12% der Beschäftigten im verarbeitenden Gewerbe erbringt die Branche über 16% des Umsatzes und mehr als 17% der Wertschöpfung. Diese höhere Produktivität widerspiegelt sich auch in den Einkommen der Beschäftigten: die durchschnittlichen Bruttolöhne in der Branche lagen 2012 um fast 20% über dem Durchschnitt des verarbeitenden Gewerbes. Ein Merkmal des Fahrzeugbaus in Ungarn ist, dass er sehr stark von ausländischen Unternehmen geprägt ist. Sie beschäftigen über 80% der Mitarbeiter und erbrin-
Mehr Daten und Prognosen: www.duihk.hu/wirtschaft
gen mehr als 90% des Umsatzes und der Bruttowertschöpfung der Autobranche in Ungarn. Rund die Hälfte des Produktionswertes der Fahrzeugindustrie entfällt auf die PKW-Produktion, die andere Hälfte auf die Herstellung von Bauteilen und Komponenten, von Motoren über Kabelbäume und Bremsen bis zu elektronischen Bauteilen. Die Zulieferer produzieren aber bei weitem nicht nur für die im Land ansässigen Fahrzeughersteller (derzeit Audi, Mercedes und Suzuki), sondern überwiegend für den Export. Die ungarischen Produktionsstandorte sind dabei häufig von strategischer Bedeutung, d.h. sie liefern einen beträchtlichen Teil des Gesamtbedarfs der jeweiligen Firmengruppe an den betreffenden Bauteilen und Komponenten. Während in der Industrie insgesamt ca. 58% der produzierten Güter ins Ausland geliefert werden, sind es im Fahrzeugbau 93% (2011). Zum Vergleich:
Kennziffern des ungarischen Fahrzeugbaus Zahl der aktiven Unternehmen
Verarbeitendes Fahrzeugbau Gewerbe
Anteil Fahrzeugbau (%)
Anzahl, 2010
52,163
708
1.4
Pers., 2012
609,400
72,370
11.9
darunter: Arbeiter
Pers., 2012
455,050
55,823
12.3
Angestellte
Pers., 2012
154,350
16,547
10.7
Mrd. Ft., 2010
24,033
3,899
16.2
Mrd. Ft., 2010
17,595
3,526
20.0
Import
Mio. EUR, 2012
63,723
6,273
9.8
Export
Mio. EUR, 2012
74,681
14,207
19.0
Mrd. Ft., 2010
4,820
825
17.1
3,317
741
22.3
145.0
146.8
101.2
230,572
275,381
119.4
Beschäftigte *
Netto-Umsatz darunter: Großunternehmen (> 250 Mitarbeiter)
Bruttowertschöpfung darunter: Großunternehmen
(> 250 Mitarbeiter) tatsächlich geleistete Arbeitsstunden Std./Monat 2012 Brutto-Verdienst
Ft./Monat 2012
* Arbeitszeit von mindestens 60 Std./Monat
Quelle: KSH
2
06 | 2013
WiU kompakt
Die ungarische pharmazeutische Industrie liefert „nur“ 82% der Medikamente ins Ausland, die Lebensmittelindustrie 33%. Die Ausfuhren der Branche übersteigen ihre Einfuhren deutlich. 2012 exportierte Ungarns Fahrzeugindustrie Güter im Wert von 14,2 Mrd. Euro, das entsprach 18% des ungarischen Gesamtexports. Zugleich lagen die Einfuhren bei 6,3 Mrd. (9% des Gesamtimports), so dass die Branche einen Ausfuhrüberschuss von 7,9 Mrd. Euro erwirtschaftete. Alle anderen Wirtschaftszweige zusammen produzierten ein Defizit von rund einer Milliarde Euro. (Anmerkung des Autors: Diese Angaben basieren auf sämtlichen Ausfuhren der zur Automobilbranche gehörenden Firmen, sie enthalten also auch Exporte, die nichts mit Fahrzeugen zu tun haben.)
Transaktionsgebühr steigt auf das Doppelte Die Regierung würde bei der
Aufnahme von Bargeld die Gebühr für Finanztransaktionen von derzeit 3 auf 6 Tau-
Ungarns Wirtschaft ist auch im internationalen Vergleich stark von der Automobilindustrie geprägt. Fast vier Prozent der Bruttowertschöpfung kommen aus dem Fahrzeugbau – damit ist Ungarn sogar etwas mehr „Autonation“ als Deutschland. ❙
Rechtsgrundlage:
tenzahlung soll die Gebühr von 2 auf 3 Tausendstel bei einer unveränderten Obergrenze von 6 Tausend Forint steigen. ❙
Gesetzesvorschlag T/11563 über die Änderung von Gesetzen zu Pflichten zum Tragen einzelner öffentlicher Lasten
Telekommunikationssteuer für Unternehmen steigt Die von Unternehmen zu zahlende Telekommunikationssteuer wird von 2 Forint auf 3 Forint angehoben. Bei Vertragskunden außerhalb des Kreises von Privat-
kunden ist eine Erhöhung des zu erhebenden Höchstbetrags der Telekommunikationssteuer vorgesehen, und zwar von monatlich 2.500 Forint auf 5.000 Forint
(je Vertragsverhältnis und bezogen auf die zu einem Dienstleister gehörende Rufnummer). Für Privatpersonen steigt die Telefonsteuer nicht an. ❙
Gesundheitsbeitrag auch auf Zinserträge Ferner wird die Bergwerksabgabe heraufgesetzt, und zwar von 12 auf 16 Prozent. Laut dem Vor-
schlag zur Gesetzesnovellierung würde sich der Gesundheitsbeitrag ähnlich zu den Kapitalein-
kommen nun auch auf Zinseinkommen erstrecken. Anvisiert werden 6 Prozent. ❙
Die oben genannten Änderungen treten zum 1. August 2013 in Kraft.
Neue Steuern seit 2010 Offizieller Name Bankadó
Größer Partner für den ungarischen Fahrzeugbau ist in nahezu jeder Hinsicht Deutschland. Rund 42% aller Ausfuhren der Branche gehen nach Deutschland, beim Import sind es sogar 47%, allein gegenüber Deutschland erwirtschaftete Ungarn in der Branche einen Überschuss von drei Milliarden Euro. Auch bei den Direktinvestitionen im Fahrzeugbau liegen deutsche Firmen ganz vorn.
sendstel erhöhen und die Obergrenze von 6 Tausend Forint streichen. Bei Überweisungen und Käufen mit Kar-
Távközlési különadó (Telekomadó) Energetikai különadó (Energiaszektor jövedelemadója) Bolti kiskereskedelmi különadó (Kiskereskedelmi szektor különadója) Végkielégítések 98%-os különadója Népegészségügyi termékadó (Chipsadó) Online szerencsejáték adó Kommersz szeszek büntetôadója (Kommersz szeszesitalok magasabb adókulcsa) Baleseti adó Kamarai regisztrációs hozzájárulás (Kamarai regisztrációs díj) Élelmiszerlánc felügyeleti díj Távközlésiadó (Telefonadó) Egységes biztosítási adó LPG adómértékének emelése Pénzügyi tranzakciós illeték Közmûvezetékek adója (Közmûadó)
Deutscher Name
Einführung
Gesetz
Bankensteuer
13.08.2010
2010. XC.
Telekomsteuer
04.12.2010
2010. XCIV.
Energetiksteuer
04.12.2010
2010. XCIV.
Sondersteuer Einzelhandel
04.12.2010
2010. XCIV.
98% Sondersteuer auf Abfindungen
30.12.2010
2010. XC.
Chipssteuer
01.09.2011
2011. CIII.
Steuer auf Online-Glücksspiele
01.11.2011
1991. XXXIV.
Höhere Steuer auf Kommerz-Alkoholika
01.11.2011
2011. CXXV.
Unfallsteuer
30.11.2011 2011. CIII. + 2011. CLVI.
Registrationsgebühr für Kammern
01.01.2012
1999. CXXI.
Lebensmittelketten – Überwachungsgebühr
08.01.2012
2008. XLVI. 2012. LVI.
Telefonsteuer
01.07.2012
Versicherungssteuer
01.01.2013
2003. LX.
Höhere Steuer auf LPG
01.01.2013
2012. CLXXVIII.
Transaktionsgebühr
01.01.2013
2012. CXVI.
Kabelsteuer
01.01.2013
2012. CLXVIII.
WiU kompakt
06 | 2013
3
Monitor
Monitor
Konjunktúra-monitor
Juni 2013
2013. június
Jüngste Meldungen und Daten
Mehr Daten und Prognosen: www.duihk.hu/wirtschaft
Verwendung des Bruttoinlandsprodukts * A bruttó hazai termék felhasználása * Bruttoanlageinvestitionen Bruttó állóeszköz-felhalmozás 1,400 1,300 1,200 1,100 1,000 900 800 700 600
1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013
500
Private V erbrauchsausgaben Háztartások fogyasztási kiadása 3,200
zur ungarischen Wirtschaft machen – zusammen mit dem Ausbleiben akuter Risiken in der Weltwirtschaft – Hoffnung auf eine passable Entwicklung in den kommenden Monaten. Das Bruttoinlandsprodukt ist im ersten Quartal um 0,7% gewachsen (saisonbereinigt zum Vorquartal), gegenüber dem Vorjahr ging es allerdings um 0,3% zurück. Das verarbeitende Gewerbe schrumpfte sogar um 0,7%, so war es vor allem der Landwirtschaft (+12%) zu verdanken, dass der Rückgang nicht größer ausfiel. Nicht sonderlich überraschend auf der Verwendungsseite ist der erneute Rückgang des Verbrauchs – sowohl der privaten Haushalte als auch des Staates –, Sorgen macht vielmehr der erneute kräftige Rückgang der Anlageinvestitionen (-5%). Deren reales Volumen sinkt bereits seit Anfang 2008 kontinuierlich und liegt jetzt unter dem Niveau von 1999.
Optimistischer für die kommenden Monate stimmen jüngste Monatszahlen. Die Bauproduktion stieg im April zum dritten Mal in Folge, der Einzelhandelsumsatz wies im April die erste positive Jahresveränderung seit 12 Monaten auf, die Industrieproduktion stieg im selben Monat – auf Jahresbasis – erstmals seit 6 Monaten. Allerdings muss man in manchen Fällen statistische „Basiseffekte“ berücksichtigen: so waren z.B. die Einzelhandelszahlen und die Industrieproduktion im April 2012 besonders schwach, was 2013 allein rechnerisch schon zu höheren Wachstumsraten führt. Der Auftragsbestand der Industrie wiederum lag im April 10% über dem Vorjahreswert, was ein hinlängliches Polster für die kommenden Monate bietet. Als ein Instrument zur Stimulierung von Investitionen hat die Zentralbank MNB im Frühjahr ein Programm „Kredit für Wachs-
tum“ gestartet, dass KMU zusätzliche Finanzierungsmöglichkeiten zu außerordentlich geringen Zinssätzen (2,5%) bieten soll. Die MNB hat zwar seit August vergangenen Jahres ihren Leitzins in zehn Schritten um insgesamt 2,5 Prozentpunkte gesenkt, doch Firmenkredite kosten auch so noch 8 Prozent und mehr. Inwieweit das Kreditprogramm zusätzliche Investitionen stimuliert, bleibt abzuwarten, aber immerhin könnte es eines der Hindernisse dazu reduzieren. Einen positiven Einfluss auf die Inlandsnachfrage könnte die rapide fallende Inflationsrate sein, die von fast 7% Mitte 2012 auf unter 2% im Mai 2013 gesunken ist. Die geringere Teuerungsrate führt trotz eher moderater Lohnsteigerungen ( Januar-April: +3,4% brutto) erstmals seit langem wieder zu steigenden Realeinkommen ( Jan.-Apr.: +2%), was auch dem privaten Verbrauch zugutekommen könnte. ❙
A magyar gazdaságról szóló
legújabb jelentések és adatok – a világgazdaságot fenyegető akut kockázati tényezők elmaradása mellett – reményt keltőek a következő hónapokban várható elfogadható fejlődés tekintetében. A bruttó hazai össztermék az első negyedévben 0,7 százalékkal nőtt (az előző negyedévhez viszonyítva, szezonális hatás nélkül), azonban az előző évhez mérten 0,3 százalékos a csökkenés. A feldolgozóipar egyenesen 0,7 százalékkal csökkent, így mindenekelőtt a (+12 százalékkal bővülő) mezőgazdaságnak köszönhető, hogy nem lett még nagyobb a visszaesés. A Felhasználói oldalról nem különösebben meglepő a fogyasztás ismételt csökkenése – mind a magánháztartások, mind az állam részéről, sokkal inkább aggasztó az eszközberuházások ismételt erőteljes visszaesése (-5 százalékkal). Ezek reálértéken számított volumene már 2008 elejétől folyamatosan csökken és ma elmarad az 1999-es szinttől is.
A következő hónapokat kedvezőbb színben tüntetik fel a legújabb havi adatok. Az építőipari termelés áprilisban már az egymást követő harmadik hónapban emelkedett, a kiskereskedelmi forgalom 12 hónapja először áprilisban mutatott fel pozitív változást az éves ös�szehasonlításban, az ipari termelés pedig 6 hónapja először emelkedett – szintén éves összehasonlításban. Mindazonáltal egyes esetekben a statisztikai „bázishatást” is figyelembe kell venni: a kiskereskedelem és az ipari termelés adata például 2012 áprilisában rendkívül gyenge volt, ami matematikailag is magasabb növekedési ütemet generál 2013-ban. Az ipari megrendelés-állomány áprilisban 10 százalékkal haladta meg az előző évi értéket, ami elegendő tartalékot biztosít a következő hónapokra. A beruházás-ösztönzés eszközeként az MNB tavasszal indította a „Növekedési hitelprogramot”, amely rendkívül alacsony (2,5
százalékos) kamatlábon hivatott további finanszírozási lehetőségeket biztosítani a kis- és közepes vállalatoknak. Az MNB tavaly augusztus óta ugyan tíz lépésben összesen 2,5 százalékponttal csökkentette az alapkamatot, de a vállalati hitelek még mindig legalább 8 százalékba kerülnek. Azt, hogy a hitelprogram mennyire ösztönzi a további beruházásokat, a jövő mutatja meg, de legalábbis mérsékelheti az egyik akadályt. A belpiaci keresletre gyakorolt kedvező hatás a gyors ütemben csökkenő infláció lehet, ami a 2012 közepén mért 7 százalékról 2013 májusában 2 százalék alá csökkent. Az alacsonyabb drágulási ütem eredményeként a visszafogottnak nevezhető (január-április között bruttó 3,4 százalékos) béremelés ismét (január-április között: +2 százalékkal) emelkedő reáljövedelmeket jelent, ami vélhetően kedvez a magánháztartások fogyasztásának. ❙
Hozzáadott érték termelése * Bruttowertschöpfung * Építôipar | Bauwirtschaft 300 280 260 240 220 200 180 160 140 120 100 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013
Konjunkturmonitor
Feldolgozó ipar | Verarbeitendes Gewerbe 1,300 1,200 1,100 1,000 900 800 700 600 500
Aktuelle Konjunkturindikatoren
2,800
Aktuális konjunktúramutatók 2010 1
2011 1
2012 1
2012-10
2012-11
2012-12
2013-01
2013-02
2013-03
2013-04
2013-05
2,600
Veränderung zum Vorjahr in %
2,400
Industrieproduktion 3
+10.3
+5.7
-1.3
-3.6
-7.0
-3.0
-1.1
-1.0
-0.7
+2.8
::
Ipari termelés 3
Auftragseingang der Industrie:
+18.7
+8.6
+1.0
-8.8
+45.4
-8.7
-2.6
-9.1
-24.3
+10.2
::
Az ipar új rendelésállománya
Bauproduktion 3
-10.6
-8.1
-6.2
-1.2
-13.3
-4.0
-4.7
+6.6
+9.9
+9.8
::
Építôipari termelés 3
2,200 2,000
400 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013
3,000
Volumenváltozás az elôzô évhez (%) * milliárd forint, 2005. évi átlagáron, szezonálisan kiigazított adatok | Mrd. Forint, in konstanten Preisen von 2005, saisonbereinigte Werte
+20.8
+11.9
+0.1
+6.8
-1.9
-8.5
+4.3
-1.3
-2.6
+11.6
::
Kivitel (euró-alapon)
Einfuhren (Euro-Basis)
+19.0
+10.6
+0.5
+6.6
-1.8
-6.2
+5.2
+0.3
-5.8
+7.8
::
Behozatal (euró-alapon)
1,600
Einzelhandelsumsatz 2
-2.2
+0.3
-2.2
-3.2
-4.7
-2.7
-2.3
-1.2
-2.9
+3.4
::
Kiskereskedelmi forgalom 2
Beschäftigte 10
+2.9
-0.3
-2.1
-2.0
-2.3
-2.1
-0.5
-0.7
-0.6
-0.4
::
Alkalmazottak 10
Bruttolöhne
+1.3
+5.2
+4.6
+4.7
+5.4
+4.9
+2.8
+2.8
+3.2
+4.5
::
Bruttó-keresetek
Verbraucherpreise
+4.9
+3.9
+5.7
+6.0
+5.2
+5.0
+3.7
+2.8
+2.2
+1.7
+1.8
Erzeugerpreise
+4.5
+4.2
+4.3
+0.2
-2.9
-1.8
-0.9
+0.8
+2.2
+0.7
::
Ipari termelôi árak
Még több adat és elôrejelzés:
Bruttoinlandsprodukt (Q/Q-4) 3
+1.3
+1.6
-1.8
::
::
-2.4
::
::
-0.3
::
::
Bruttó hazai termék (elôzô év) 3
www.duihk.hu/hu/wirtschaft
Bruttoinlandsprodukt (Q/Q-1) 3,4
::
::
::
::
::
-0.4
::
::
+0.7
::
::
Bruttó hazai termék (elôzô negyedév) 3,4
Niveau zum Ende des Zeitraums
Arbeitslosenrate (%) 5
11.2
10.9
10.9
10.5
10.6
10.7
11.2
11.6
11.8
11.0
::
Haushaltsdefizit (%) 6
-3.3
-8.1
-2.1
-3.8
-4.2
-2.1
-2.4
-2.2
-2.0
-3.1
-2.8
Költségvetési deficit (%) 6
Basiszins der Zentralbank (%)
6.00
7.00
5.75
6.25
6.00
5.75
5.50
5.25
5.00
4.75
4.50
Az MNB alapkamata (%)
Zinsen für Firmenkredite (%) 7
9.00
9.58
10.25
9.90
9.78
9.47
9.29
9.09
8.90
8.56
::
Umlaufrendite (%) 8. 9
7.39
7.73
7.73
6.88
6.82
6.11
6.34
6.25
6.27
5.32
5.64
Wechselkurs EUR-HUF 9
275.41
279.21
289.42
282.2
282.4
285.0
293.7
292.7
303.1
298.8
292.6
1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013
Ausfuhren (Euro-Basis):
1,800
* Mrd. Forint, in konstanten Preisen von 2005, saisonbereinigte Werte | milliárd forint, 2005. évi átlagáron, szezonálisan kiigazított adatok
Forrás | Quelle: KSH
p Schätzung. 1 Jahresdurchschnitte. 2 arbeitstäglich bereinigt. 3 saison- und kalenderbereinigt. 4 Veränderung zum Vorquartal. 5 Arbeitskräfteerhebung (LFS), Durchschnitt der letzten 3 Monate. 6 Kassensaldo der jeweils letzten 12 Monate in % des BIP, ohne Gemeindehaushalte. 7 Laufzeit 1-5 Jahre, bestandsgewichtet. 8 Umlaufrendite für 10-Jahres-Anleihen. 9 Monatsdurchschnitt. 10 nur gewerbliche Wirtschaft.
4
Fogyasztói árszínvonal
Szint az idôszak végén
Munkanélküliségi ráta (%) 5 p becslés. 1 éves átlag. 2 naptári hatással kiigazított. 3 szezonálisan és naptári hatással kiigazított. 4 változás az elôzô negyedévhez. 5 munkaerôfelmérés
Vállalati hitelek kamata (%) 7
(LFS), az utolsó három hónap átlaga. 6 az utolsó 12 hónap
Másodlagos piaci hozam (%) 8, 9
egyenlege a GDP %-ában, pénzforgalmi szemléletben, önkormányzatok nélkül. 7 1-5 léves futamidejû hitelek,
EUR-HUF árfolyam 9
Quelle: MNB
06 | 2013
Forrás | Quelle: KSH
állománnyal súlyozva. 8 10-éves futamidejû Forrás: MNB
WiU kompakt
WiU kompakt
06 | 2013
államkötvények. 9 havi átlag. 10 csak versenyszféra.
5
Hírek
Háttér
Újabb terhek a vállalkozásoknak
Autógyártás Magyarországon
A kormány 2013. június 17-én beterjesztette az Országgyûlésnek az egyes közteherviselési kötelezettséget elôíró törvényeket módosító törvényjavaslatait, melyek szerint változik a tranzakciós illeték, a vállalkozások távközlési adójának a mértéke, megemelik a bányajáradékot, illetve az egészségügyi hozzájárulást is kiterjesztik.
Ha a megjelent hírügynökségi jelentéseket – a beruházási döntések meghozatalától az alapkôletételen és a bokrétaünnepen át a gyártás elindításáig – a beruházási projektek valós számára szûkítjük, akkor is számos bizonyíték van arra, hogy Magyarország a nemzetközi autógyártás szempontjából fontos telephel�lyé nôtte ki magát. Fordítva is igaz – Magyarország is nagy mértékben profitál ezekbôl a beruházásokból.
Szerzô Dirk Wölfer
Duplájára nô a tranzakciós illeték
Hivatkozás:
A kormány 6 ezrelékre emelné a
T/11563 törvényjavaslat az egyes közteherviselési kötelezettséget elôíró törvények módosításáról.
jelenlegi 3-ról a pénzügyi tranzakciós illetéket a készpénzfelvételnél,
és itt eltörölnék a 6 ezer forintos felső korlátot, míg az átutalásoknál és a kártyás vásárlásoknál
Magyarország autógyártásában
pedig 2-ről 3 ezrelékre emelkedne az illeték, a felső, 6 ezer forintos korlát megtartásával. ❙
Emelkedik a vállalkozások távközlési adója A vállalkozások által fizetett
távközlési adót 2 forintról 3 forintra emelik, illetve a nem magánszemély előfizetőknél
megemelik a a távközlési adó kiszabható maximumát is, havi 2500 forintról 5000 forintra (egy előfizetéséhez és a szolgál-
tatóhoz tartozó hívószámra). A magánszemélyek telefonadója nem emelkedik. ❙
Egészségügyi hozzájárulás a kamatjövedelmekre is A fenti módosítások 2013. augusztus
A bányajáradék szintén emelke-
dik, 12 százalékról 16 százalékra. A törvénymódosítási javaslat
1-ével lépnek hatályba.
értelmében a tőkejövedelmekhez hasonlóan az egészségügyi hozzájárulás vonatkozna a
kamatokjövedelmekre is, mértéke 6 százalék lenne. ❙
2010 óta bevezett új adónemek Hivatalos megnevezés Bankadó Távközlési különadó Energetikai különadó
Bolti kiskereskedelmi különadó
Bevezetés
Törvény
2010.08.13.
2010. XC.
Telekomadó
2010.12.04.
2010. XCIV.
Energiaszektor jövedelemadója
2010.12.04.
2010. XCIV.
Kiskereskedelmi szektor különadója
2010.12.04.
2010. XCIV.
Végkielégítések 98%-os különadója
2010.12.30.
2010. XC.
Népegészségügyi termékadó
Chipsadó
2011.09.01.
2011. CIII.
Kommersz szeszesitalok magasabb adókulcsa
2011.11.01.
2011. CXXV.
Online szerencsejáték adó
2011.11.01.
1991. XXXIV.
Baleseti adó
2011.11.30.
2011. CIII. + 2011. CLVI.
Kamarai regisztrációs hozzájárulás
2012.01.01.
1999. CXXI.
Élelmiszerlánc felügyeleti díj
2012.01.08.
2008. XLVI.
Távközlésiadó
Telefonadó
2012.07.01.
2012. LVI.
LPG adómértékének emelése
2013.01.01.
2012. CLXXVIII.
Egységes biztosítási adó
2013.01.01.
2003. LX.
Kommersz szeszek büntetôadója
6
Hétköznapi elnevezés
Kamarai regisztrációs díj
Pénzügyi tranzakciós illeték
2013.01.01.
2012. CXVI.
Közmûvezetékek adója
2013.01.01.
2012. CLXVIII.
06 | 2013
Közmûadó
WiU kompakt
közel 700 cég tevékenykedik, ami még két százalékot sem tesz ki a feldolgozóiparban dolgozó cégek teljes számát tekintve, a munkatársak száma azonban 72.000-rel már eléri a feldolgozó-ipari érték 12 %-át. Ezzel az autógyártás elengedhetetlen része a magyar gazdaságnak, és ráadásul még termelékenyebb is, mint a többi ágazat. A feldolgozóiparban foglalkoztatottak 12 %-ával ez az ágazat a forgalom több mint 16 %-át, az értékteremtésnek pedig 17 %-át hozza. Ez a magasabb termelékenység a foglalkoztatottak jövedelmén is tükröződik: az ágazati átlagbérek 2012-ben csaknem 20 %-kal voltak magasabbak a feldolgozóipari átlagnál. A magyarországi autógyártásra jellemző a külföldi vállalatok hangsúlyos jelenléte. Ők foglalkoztatják az alkalmazottak több mint 80 %-át és hozzák a forgalom és a hozzáadott érték több mint 90 %-át a magyarországi autóiparban. A gépjárműipar termelési értékének kereken a fele jut a személygépkocsi-gyártásra, a másik fele pedig az alkatrészek és egységek előállítására, a motoroktól a kábelkötegeken és fékeken át az elektronikus modulokig. A beszállítók azonban messze nem csak az országban működő gyártóknak (jelenleg ezek az Audi, a Mercedes és a Suzuki) szállítanak, hanem főként exportra termelnek. A magyar gyártótelephelyek sokszor stratégiai jelentőségűek, vagyis ők fedik le az adott cégcsoport teljes egység- és alkotóelem
szükségletének jelentős részét. Míg az iparban összességében az előállított termékek 58 %-át gyártják külföldi piacokra, ez az érték az autógyártásban 93 % (2011). Összehasonlításképp: A magyar gyógyszeripar „csupán” a gyógyszerek 82 %-át szállítja külföldre, az élelmiszeripar pedig termelésének 33 %-át. Az ágazat kivitele messze meghaladja a behozatalt. 2012-ben Magyarország gépjárműipara 14,2 milliárd euró értékben szállított külföldre, ami a teljes magyar export 18 %-ának felel meg. Ugyanakkor a behozatal 6,3 milliárd eurót tett ki (a teljes behozat 9 %-át), így az ágazat külkereskedelmi mérlege 7,9 milliárd eurós többletet mutat. Az többi gazdasági ágazat együttesen közel egymilliárd. (A szerző megjegyzése: Ezek az adatok a teljes autóipari ágazathoz tartozó cégek összes kivitelére vonatkoznak, olyan exportokat is tartalmaznak, amelyeknek nincs közük a gépjárműgyártáshoz.) A magyar gépjármű-gyártás
legnagyobb partnere csaknem minden tekintetben Németország. Az ágazat teljes kivitelének mintegy 42 százaléka Németországba irányul, az importból ez az érték még magasabb, 47 %. Egyedül Németországgal szemben Magyarország ezen ágazata három milliárd eurós többletet ért el. A közvetlen gépjárműipari befektetéseknél is igencsak élen járnak a német cégek. A magyar gazdaság egészét is jelentősen meghatározza a nemzetközi összehasonlításban is domináns autógyártás. A bruttó hozzáadott érték csak nem négy százaléka származik a gépjárműgyártásból – ezzel Magyarország még inkább „autóipari nemzetnek” számít, mint maga Németország. ❙
A gépjármûgyártás részaránya a bruttó hozzáadott értékbôl 2012 / az utolsó rendelkezésre álló érték, százalékban megadva Csehország Románia Magyarország Szlovákia Németország Svédország Szlovénia EU-27 Ausztria Lengyelország Spanyolország Nagybritannia Belgium Franciaország Olaszország
4.81 4.02 3.88 3.69 3.62 2.04 1.74 1.63 1.48 1.47 1.35 0.99 0.92 0.88 0.84
Forrás: Eurostat
Még több adat és elôrejelzés: www.duihk.hu/hu/wirtschaft
A magyar jármûipar mutatói
Feldolgozó Jármûipar ipar
Jármûipar részesedése (%)
Mûködô vállalkozások száma
db, 2010
52,163
708
1.4
Alkalmazásban állók létszáma *
fô, 2012
609,400
72,370
11.9
ebbôl: fizikai foglalkozásúak
fô, 2012
455,050
55,823
12.3
fô, 2012
154,350
16,547
10.7
mrd. Ft., 2010
24,033
3,899
16.2
mrd. Ft., 2010
17,595
3,526
Import
millió euró, 2012
63,723
6,273
Export
millió euró, 2012
74,681
14,207
19.0
mrd. Ft., 2010
4,820
825
17.1
ebbôl: nagyvállalatok (> 250 fô)
szellemi foglalkozásúak Nettó árbevétel ebbôl: nagyvállalatok (> 250 fô)
Hozzáadott érték Teljesített munkaóra Bruttó átlagkereset * legalább 60 munkaóra/hó teljesítés
20.0 9.8
3,317
741
22.3
óra/hó, 2012
145.0
146.8
101.2
Ft./hó, 2012
230,572
275,381
119.4
Forrás: KSH
WiU kompakt
06 | 2013
7
8
06 | 2013
WiU kompakt
Vélemény
Jó hírek és makacs gondok Szerzô Bod Péter Ákos*
A magyar gazdaság felől végre jöttek jó
hírek. Az infláció enyhült: két százalék alatti pénzromlási ütemre évtizedek óta nem volt példa. Az Európai Tanács Magyarországot kivette a túlzottdeficit-eljárás eljárás alól, mivel az államháztartási hiány a GDP 3 százalékában megszabott határérték alá került, és várhatóan alatta marad jövőre is. Ehhez azonban kellett a hatályos állami költségvetési tervben foglaltakon felül egy egyensúly-javító fiskális beavatkozás idén tavasszal (Varga I. csomag).
Biztonsági okokból és talán a választások körüli lakossági hangulatot javító kiadásokra készülve jött most a Varga II. csomag, ami – mint minden állami elvonás – gyengíti a gazdasági növekedést. Márpedig nekünk tartós növekedési gondjaink vannak: 2006 őszétől vagy zsugorodik a GDP (2009, 2012), vagy ha nő, a dinamika nem képes évi 2 százalék fölé menni. Most azt reméljük, hogy 2013 hoz némi növekedést, és nemcsak azért, mert 2012 a maga 1,7 %-os visszaesésével alacsony bázist ad. Talán jobb éve lesz a mezőgaz-
daságnak, az export továbbra is szépen alakul, a lakosság fogyasztói kereslete is nőhet végre, hiszen a vártnál alacsonyabb infláció nagyobb reáljövedelmet hagy az emberek zsebében, és azok, akik tavaly a kedvezményes árfolyam melletti előtörlesztéssel megszabadultak devizaadósságuktól, az idén bátrabban költenek. Ám továbbra is velünk maradnak ismert gondjaink: a beruházási aktivitás gyengesége, a váratlan adóemelések, miként a „Varga II.” csomag esetében is, a makacsul magas munkanélküliségi ráta, a korrupció és a bürokrácia. Sőt újabb gondjaink is lettek, mint a képzett munkaerő eláramlása, és néhány területen idővel felléphet a szolgáltatási színvonal romlása az államilag szabályozott közműdíjak radikális csökkentése következményeként. A jegybank kamatláb-mérséklése sem folytatódhat, ha a nemzetközi pénzügyi környezet eddigi kedvező klímája zordra fordul. Feladat és gond tehát bőven jut az új kormányra is 2014 nyarától. ❙
Zahl des Monats
22 % aller Ungarn im Alter von 25 bis 64 Jahren hatten 2012 einen Hochschulabschluss*. Im europäischen Vergleich liegt Ungarn mit diesen Werten unter dem Durchschnitt von 28%. (Deutschland erreicht exakt diesen Durchschnittswert.) Ungarinnen sind offensichtlich schlauer oder ehrgeiziger als ihre männlichen Landsleute: unter den Frauen haben 25% einen höheren Abschluss, bei den Männern sind es nur 19%. Die jüngere Generation ist deutlich besser gebildet als die ältere: unter den 25-39-jährigen Ungarn haben 28% einen höheren Abschluss, unter den 40-64-jährigen nur 18%. * ISCED 5+6.
Quelle: Eurostat
A hónap száma 22 százalék – a 25 és 64 év közötti magyar állampolgárok közül ennyien rendelkeztek felsôfokú végzettséggel* 2012-ben. Európai összehasonlításban Magyarország ezzel az eredménnyel a 28%-os átlag alatt helyezkedik el. (Németország pontosan az átlagot teljesíti.) A magyar nôk szemmel láthatóan okosabbak vagy elhivatottabbak férfi honfitársaiknál: a nôk 25 %-a, míg a férfiak csak 19 %-a rendelkezik felsôfokú végzettséggel. A fiatalabb generáció lényegesen jobban képzett, mint elôdeik: a 25 és 39 év közötti magyarok 28 %-ának van felsôfokú végzettsége, míg a 40 és 64 év közöttieknél ez az érték csupán 18 %. * ISCED 5+6.
Forrás: Eurostat
* egyetemi tanár, Budapesti Corvinus Egyetem
KONTAKTER 2013 | 2014 Hirdessen Ön is a legelterjedtebb német-magyar cégjegyzékben www.ahkungarn.hu/hu/kiadvanyok/kontakter
Impressum | Impresszum Herausgeber | kiadó: Deutsch-Ungarische Industrie- und Handelskammer | Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara Geschäftsführender Vorstand | ügyvezetô elnökségi tag: Gabriel A. Brennauer
Layout und Satz | Lapterv és grafikai munka: Balázs Horváth, Horváth Kreatív Bt., Budapest Druck | Nyomda: Mester Nyomda, Budapest
Minden jog fenntartva, különös tekintettel a lap bármelyik részének másolására, terjesztésére, elektronikus rendszerekben való tárolására és feldolgozására. A lap és bármelyik része a szerzôi jogokról szóló 1999. évi LXXVI. tv. hatálya alá tartozik.
Bezug, Auflage | Megjelenés, példányszám: Die WiU Kompakt erscheint monatlich in einer Auflage von 1500 Exemplaren. Preis für ein Jahresabonnement: 60 Euro + Versandkosten | A WiU Kompakt havonta jelenik meg, 1500 példányban. Az éves elôfizetés ára: 60 Euro + postai költségek
ISSN: 1588-8932
Redaktion | szerkesztôség: Lövôház utca 30, H-1024 Budapest Tel.: +36 1 3457 600, Fax: +36 1 315 07 44
[email protected] | www.duihk.hu Chefredakteur | Fôszerkesztô: Dirk Wölfer Redaktion | Szerkesztô: Tamás Kelemen Vertrieb, Anzeigenverkauf | Terjesztés, hirdetésfelvétel: Zsófia Sencz
© 2009-2010 DUIHK Alle Rechte vorbehalten, insbesondere hinsichtlich der Vervielfältigung, der Verbreitung sowie der Speicherung und Verarbeitung in elektronischer Form. Alle Inhalte unterliegen dem Urheberrechtsschutz.
Die DUIHK wird gefördert vom Bundesministerium für Wirtschaft und Technologie aufgrund eines Beschlusses des Deutschen Bundestages. A DUIHK-t a Szövetségi Gazdasági és Technológiai Minisztérium támogatja a Német Szövetségi Parlament határozata alapján.