Guidance-Partnership-Services – Alternatív munkaerő-piaci program a Dráva mentén 4. számú hírlevél 1. Civil szervezetek a GPS projektben A GPS – Alternatív munkaerő-piaci program a Dráva mentén elnevezésű projekt általános célja a munkaerő szabad áramlásának elősegítése a munkanélküliek munkaerő-piaci tájékozatlanságának és információhiányának mérséklésével, a munkanélküliség csökkentésében érdekelt szervezetek közti együttműködés támogatásával, továbbá a vállalkozások információhiányának mérséklése, szemléletformálás és új információs technológiák alkalmazása. A projekt egyik fő célcsoportját a civil szervezetek alkotják. A szakmai tevékenységek hozzájárulnak/hozzájárultak a munkanélküliség csökkentésében érdekelt szervezetek közötti együttműködések kialakulásához, erősödéséhez. Lehetőséget biztosítanak/biztosítottak egymás tevékenységének, problémáinak és jó gyakorlatainak megismerésére, a szervezetek fenntartható működésének megalapozására. A projekt keretében szervezett két tanulmányút résztvevői is civil szervezetek munkatársai voltak, akik a fogadó szervezeteknél tett látogatások során közvetlenül is betekintést nyerhettek a szolgáltatások működésébe. Az ingyenes, húsz civil szervezet munkatársainak részvételével megvalósuló e-learning képzés pályázatírás és projektmenedzsment témakörben segíti a szervezeteket a következő időszak működési forrásainak elérésében. Az alábbiakban a civil szervezeteket érintő fontos jogszabályi változásokat gyűjtöttük össze: 2. A civil szervezeteket érintő jogszabályi változások 2014-től 2.1. A szabályozás általános vonásai
Az új Ptk. a jogi személyek körében típuskényszert vezet be. A jogi személyek alaptípusai: a négy jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság, a szövetkezet, az egyesülés, az egyesület és az alapítvány. Az egyesület személyegyesülés, tagokkal rendelkező testület, az alapítvány viszont intézménytípusú jogi személy. Az egyesület és az alapítvány a non-profit szféra alapvető két szervezettípusa. E két szervezetnek a Ptk. csak a polgári jogi vonatkozásait szabályozza, a gazdálkodási, törvényességi felügyeleti, valamint általában a közjogi vonatozások külön törvényt igényelnek. Ez jelenleg a 2011. évi CLXXV. törvény az egyesületi jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról. Az új Ptk. az egyesületi jogban több részletváltozást hozott, de alapjaiban az egyesületi jog nem változott. Más a helyzet az alapítványi joggal – ott a magánalapítvány bevezetése és domináló szerepe alapvetően módosította a joganyagot. Az egyesület és az alapítvány – éppúgy, mint eddig – a polgári bíróságoknál vezetett nyilvántartásba való bejegyzésével a jövőre nézve nyeri el jogi személyiségét. Az új Ptk. azáltal, hogy megszüntette a non-profit gazdasági társaság önálló kategóriáját, de fenntartotta azt a szabályt, amely szerint gazdasági tevékenység céljára sem egyesületet sem alapítványt létrehozni nem lehet, az eddiginél is jobban elhatárolta egymástól a profitorientált (üzleti, vállalati) és a non-profit szervezeteket.
Guidance-Partnership-Services – Alternatív munkaerő-piaci program a Dráva mentén 4. számú hírlevél Az új Ptk. igen széles körű általános résszel, azaz közös szabályokkal készült, tehát számos olyan szabály, amely korábban az egyesületnél, illetve alapítványnál külön szerepelt, most a közös szabályok közé került – pl. név, székhely, érvénytelenség, stb. Mivel pedig a 3:4. § valamennyi jogi személynél a törvény szabályaitól eltérési lehetőséget biztosított, egyesület és alapítvány létrehozásánál mindig vizsgálni kell, hogy az adott egyesületi vagy alapítványi szabály mennyire kötelező, illetve mennyiben van mód e szabálytól a létesítő okiratban eltérni. 2.2. Az egyesületi szabályozás új vonásai
Az alapvető új rendelkezések, a Ptk. eddigi szabályaitól való főbb eltérések a következők. a) az egyesület változatlanul a tagok közös, tartós és alapszabályban meghatározott nem gazdasági célkitűzés folyamatos megvalósítására hivatott, legalább tíz tagnyilvántartásban nyilvántartott taggal rendelkező jogi személy. Az egyesület definíciójából azonban a 3:46. § az önkéntességet és az önkormányzást – mint a polgári jogban magától értetődőt – kihagyja. b) Az egyesületnek a tagoktól elkülönült önálló vagyonnal kell rendelkeznie, amelynek minimális mértékét ugyan a törvény nem határozza meg, de az általános részben a 3:2. § (3) bekezdésének szabálya szerint „elegendőnek kell lennie az egyesület működésének biztonságos megkezdéséhez”. Ha ez a követelmény nem teljesül és emiatt az egyesület jogutód nélkül megszűnik, az alapító tagok a kielégítetlenül maradt hitelezői követelések kielégítéséért egyetemlegesen felelnek. c) Az egyesület létrehozásához ezentúl nem szükséges alakuló közgyűlést tartani, elégséges ehhez tíz személy egybehangzó akaratnyilatkozata. A tagnyilvántartásban az egyesület működése során is legalább tíz tagnak kell szerepelnie, mert a 3:67. § b) pontja szerint az egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt. d) Az egyesületnek vagyonnal kell rendelkeznie, e vagyon minimális mértékéről a törvény nem rendelkezik. Az új Ptk. a tagdíjfizetésről sem rendelkezik, mindezt az alapszabályra bízza. Lényeges új szabály van azonban az általános rész 3:9. § (2) bekezdésében az egyesület jogutód nélküli megszűnésekor (felszámolás) a kielégítetlenül maradt tartozásokat illetően. e) A tagi jogállást, mint a jogok és kötelezettségek egységét az új Ptk. jobban kibontja, és lehetővé teszi az alapszabály számára, hogy különleges jogállású tagságot határozzon meg. f) A tagsági jogviszony az alapító tagokra nézve az egyesület nyilvántartásba vételével, a későbbiek során a tag belépési kérelmének az egyesület erre hatáskörrel rendelkező szerve általi elfogadásával keletkezik. A tagsági viszony személyes jogviszony, így megszűnik a tag halálával. A tagsági jogviszony megszűnik a tag kilépésével, valamint e jogviszony egyesület által történt felmondásával is. Emellett az új Ptk. részletesen szabályozza a 3:53. §-ban a tag egyesületből való kizárását is. g) Az egyesület alapszabályának kötelező tartalmi elemeit az általános rész 3:5. §-ból, illetve az egyesületre nézve speciális többletelemet tartalmazó 3:54. §-ból lehet megállapítani. h) Az új Ptk. az eddiginél jóval részletesebben szabályozza az egyesület szerveit. Nevezetesen: –
az egyesület döntéshozó szerve a közgyűlés (küldöttgyűlés), amelynek évente legalább egy ülést tartania kell (az 1989. évi II. törvény négyévenként tette kötelezővé a közgyűlést). A közgyűlés kizárólagos hatáskörét a 3:57. § határozza meg, a 3:64. § pedig a rendkívüli közgyűlés összehívásának eseteit állapítja meg;
Guidance-Partnership-Services – Alternatív munkaerő-piaci program a Dráva mentén 4. számú hírlevél –
az egyesület ügyvezetését vagy legalább három tagból álló elnökség, vagy egyszemélyes ügyvezető látja el, akiket az új Ptk. – a társasági jogból vett kategóriával – vezető tisztségviselőknek nevez. Az egyesület ügyvezetői polgári jogi megbízási jogviszony, illetve munkaszerződés alapján egyaránt elláthatják tisztségüket, megbízási jogviszony esetében díjazás fejében, illetve ingyenesen is eljárhatnak. A megbízási jogviszony a közgyűlés általi megválasztás elfogadásával szerződés nélkül is létrejön, munkavégzésnél a választás alapján munkaszerződést is kötni kell. A vezető tisztségviselői jogviszony az alapszabály alapján legfeljebb öt évig tarthat, az ennél hosszabb megbízás az öt év feletti részében semmis. Az egyesület ügyvezetőit alapvetően a tagok közül kell választani, de a 3:62. § (3) bekezdése módot ad arra, hogy az alapszabály lehetővé tegye a vezető tisztségviselők legfeljebb egyharmadának külsők (nem tagok) közül való választását.
–
a felügyelőbizottság az egyesületnél általában fakultatív szerv, de új szabályként a Ptk. 3:65. § kimondja, hogy kötelező felügyelőbizottságot létrehozni, ha a tagok száma a száz főt meghaladja, illetve ha a tagok több mint fele jogi személy (jogalanyisággal rendelkező szervezet).
–
az egyesületi szabályozás ugyan nem tartalmazza, de az általános szabályok szerint egyesületnek is szerve lehet az „állandó könyvvizsgáló”.
i) Szokatlanul kemény az egyesület vezető tisztségviselői kártérítési felelősségének szabályozása. Ha az egyesület vezető tisztségviselője az egyesületnek okoz kárt, a 3:21. § szerint ezekért a károkért a szerződésszegésért való felelősség szabályai szerint felel. Ha a vezető tisztségviselő harmadik személynek okoz kárt, a kárért főszabályként az egyesület felel. Új szabály azonban, hogy ha az egyesületet felszámolják, az egyesület ügyvezetői – bizonyos feltételek mellett – egyetemlegesen kötelesek helytállni a hitelezők kielégítetlen tartozásaiért. Emellett a hatodik könyvben a 6:536. § kimondja, hogy ha a vezető tisztségviselő e minőségében harmadik személynek kárt okoz, a tisztségviselő az egyesülettel együtt egyetemlegesen felel a károsulttal szemben. j) Egyesület más típusú jogi személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet (összeolvadás, beolvadás), illetve csak egyesületekké válhatnak szét (különválás, kiválás). k) Ha egyesület jogutód nélkül megszűnik – a fizetésképtelenség esetét kivéve – éppúgy végelszámolási eljárást kell lefolytatni, mint a gazdasági társaságoknál. Az egyesület jogutód nélküli megszűnésekor a fennmaradt vagyont a nyilvántartást vezető bíróságnak kell közérdekű célra fordítania. l) Ha az egyesület fizetésképtelenné válik, irányadóak rá az 1991-es csődtörvény civil törvénnyel módosított szabályai. Ilyen esetben tehát az egyesülettel szemben is le lehet (kell) folytatni a csőd-, illetve felszámolási eljárást. 2.3. Az alapítvánnyal kapcsolatos új szabályok
a) Az alapítvány szabályozásban alapvető változás, hogy az új Ptk. helyreállította a magánalapítvány intézményét, nem követeli ugyanis meg az alapítványrendelésnél a közérdekű célkitűzést, mint az eddigi Ptk. Természetesen a jövőben is létrejöhetnek alapítványok közhasznú, közérdekű (pl. szociálpolitikai) célokra, de tág tér nyílik a különböző családi, vagy más magáncélú alapítványok
Guidance-Partnership-Services – Alternatív munkaerő-piaci program a Dráva mentén 4. számú hírlevél számára is. A 3:376. § csak annyit mond ki, hogy az alapítvány az alapító okiratban meghatározott – törvényes és erkölcsös – tartós cél folyamatos megvalósítására, meghatározott célvagyonnal és szervezettel létrehozott jogi személy. b) Az új szabályozás az alapítvány által csak kiegészítő jelleggel folytatható gazdasági tevékenységet szorosabban húzza meg, mint az eddigi szabályozás. Így csak az alapítványi céllal közvetlenül (a közvetlenség új elem) összefüggő gazdasági tevékenység folytatható és alapítvány nem lehet korlátlan felelősségű tagja más jogalanynak. Az alapítvány újabb alapítványt nem létesíthet, alapítványhoz nem csatlakozhat, vagyont sem nyújthat más alapítványnak. c) Az új szabályozás megszünteti az eddigi különbségtételt, amely az alapítványi vagyon juttatása szempontjából az eddigi szabályozásban a nyílt és a zárt alapítvány között fennállt. A 3:379. §-ba foglalt egységes szabályozás szerint az alapítónak legalább az alapítvány működésének megkezdéséhez szükséges vagyont az alapítvány nyilvántartásba vételére irányuló kérelem benyújtásáig át kell ruháznia a (leendő) alapítványra, a teljes juttatott vagyont pedig az alapítvány nyilvántartásba vételétől számított egy éven belül az alapítvány rendelkezésére kell bocsátania. d) Az új szabályozás részletesen szabályozza a többes alapítást, illetve az alapítói jogok gyakorlását többes alapítás esetén. Ez esetben a főszabály az, hogy a több alapító az alapítói jogokat testületben gyakorolja, amelyet a 3:392. § az alapítók gyűlésének nevez, és – meglehetősen vitatható módon – erre a gyűlésre az eddigi gyakorlattól gyökeresen eltérő módon az egyesület közgyűlésére vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazását mondja ki. Ugyancsak az eddigi gyakorlattól eltérően a csatlakozói jogállást az új Ptk. erősen közelíti az alapítói jogálláshoz. e) Az új Ptk. változatlanul fenntartja az alapító és az alapítvány elvi elkülönülését, ugyanakkor egyértelműen növeli az alapítói jogokat. A főbb idevágó rendelkezések a következők: –
az alapító az alapításra irányuló jognyilatkozatát az alapítvány nyilvántartásba való jogerős bejegyzéséig vonhatja vissza;
–
a főszabály az, hogy alapítvány nem hozható létre az alapító, a csatlakozó, az alapítványi tisztségviselő, az alapítványi szervek tagjai és ezek hozzátartozói érdekében. E szabály alól azonban a 3:383. § nem jelentéktelen kivételeket tesz. Pl. az alapító az alapítvány kedvezményezettje lehet, ha az alapítvány célja az alapító tudományos, irodalmi vagy művészeti alkotásának gondozása;
–
semmis az alapító okirat olyan módosítása, amely az alapítvány vagyonának csökkentésére irányul;
–
az alapítónak a jogutód nélkül megszűnő alapítvány vagyonáról való rendelkezési jogát a 3:401. §okban korlátozza.
f) Az alapítvány főszabályként a bírósági nyilvántartásba való felvételével a jövőre nézve jön létre. Ez alól kivétel a végrendelettel, illetve öröklési szerződéssel rendelt alapítvány. g) Az eddigi bírói gyakorlattal szemben a 3:383. § kifejezetten lehetővé teszi az alapítói jogok átruházását, illetve az alapítói jogokban való – egyéb okból történő – jogutódlást. Az alapítói jogokat a kuratóriumra is át lehet ruházni, ez esetben az alapítói és az ügyvezetési jogok egymással egyesülnek. Bővült az új Ptk.-ban azon esetek száma is, amelyekben az alapítói jogokat az alapítványt nyilvántartó bíróság gyakorolja.
Guidance-Partnership-Services – Alternatív munkaerő-piaci program a Dráva mentén 4. számú hírlevél h) Az új Ptk. jelentősen leegyszerűsíti az alapítványi célvagyon kezelő szervét. Az alapítvány ügyvezető szerve a testületi jellegű kuratórium vagy az egyszemélyes ügyvezető kurátor. Az alapítói jogok erősödését jelzi a 3:395. § (2) bekezdése is, amely lehetővé teszi, hogy az alapítói jogok gyakorlója a kurátort az „alapítványi cél megvalósításának közvetlen veszélyeztetése esetén” visszahívhassa. Az új szabályozás – az eddigivel szemben – rendelkezéseket tartalmaz a kuratórium működési módjára nézve is. i) Az alapítvány kurátoraira is vonatkoznak az egyesületnél már ismertetett felelősségi szabályok, így a 3:21. § az alapítvánnyal szembeni, a 6:536. § pedig a harmadik személyekkel szembeni kártérítés vonatkozásában. j) A 3:397. § tisztán fakultatív szervként említi meg az alapítvány szerveként a felügyelőbizottságot, és a jogi személyek általános szabályainál fogva az alapítványnál állandó könyvvizsgáló is intézményesíthető. k) Alapítvány más típusú jogi személlyé nem alakulhat át és csak alapítványokkal egyesülhet, illetve alapítványokká válhat szét – ezek a szervezeti mozgások azonban nem veszélyeztethetik az alapítványi célt, illetve nem járhatnak az alapítványi vagyon csorbításával. l) A 3:400. § az alapítvány megszűnésének okait sorolja fel, melyek közül figyelemre méltó az az új szabály, amely szerint megszűnik az az alapítvány, amely három éven át nem folytat érdemleges tevékenységet. Az alapító azonban változatlanul nem jogosult az alapítvány megszüntetésére. Az alapítványt a felette törvényességi felügyeletet gyakorló nyilvántartó bíróság is megszüntetheti – erről a Ptk. nem rendelkezik, jelenleg a civil törvény szabályozza. m) Az alapítvány megszűnése esetén is le kell folytatni a Ctv. szerinti végelszámolási eljárást, illetve fizetésképtelenség esetén – mivel a civil törvénnyel az alapítvány is a csődtörvény hatálya alá került – a felszámolási eljárást. Az alapítvány a nyilvántartásból való jogerős törléssel szűnik meg. 2.4. További hasznos információ: –
Civil Közösségek Háza: http://www.ckh.hu/
–
Civil törvény: http://www.ckh.hu/civil-torveny/
–
Civil Információs Centrum: http://cic.ckh.hu/
–
Baranya Megyei Önkéntes Centrum: http://www.bmoc.hu/
Guidance-Partnership-Services – Alternativni program tržišta rada u Podravini Newsletter br. 4. 1. Civilne organizacije u projektu GPS Opći cilj programa pod nazivom Alternativni program tržišta rada u Podravini je podržavanje slobodnog strujanja radne snage uz ublažavanje slabe orijentacije i nedostatka informacija za nezaposlene na tržištu rada, i uz unapređenje suradnje organizacija, koje su zainteresirane u ublažavanju nezaposlenosti, pored toga ublažavanje nedostatka informacija kod poduzetništava, formiranje gledišta i primjena novih informacijskih tehnologija. Jedan od glavnih ciljnih skupina projekta sačinjavaju civilne organizacije. Stručne aktivnosti doprinose/su doprinijele izgradnji i jačanju suradnje među organizacijama koje su zainteresirane u ublažavanju nezaposlenosti. Pružaju/pružale su mogućnost za uzajamno upoznavanje djelatnosti, problema i dobre prakse druge strane, sa ciljem utemeljenja održivog funkcioniranja organizacija. I sudionici dvaju studijskih putovanja organiziranih u okviru projekta su također bili suradnici civilnih organizacija, koji su tijekom posjeta kod posjećene organizacije stekli uvid u funkcioniranje usluga. Besplatna e-learning obuka, koja se ostvaruje u sudjelovanje suradnika dvadeset civilnih organizacija u tematici sastavljanja natječajnih materijala i menadžmenta projekta pomaže organizacijama u dostupu izvorima u narednom razdoblju. U nastavku smo prikupili najznačajnije izmjene zakonskih regulativa, koje se odnose na civilne organizacije: 2. Izmjene zakonskih propisa od 2014-te, koje se odnose na civilne organizacije 2.1. Opće smjernice regulativa
Novi Građanski zakonik u krugu pravnih lica uvodi tipsku prinudu. Osnovni tipovi pravnih lica: četiri oblika trgovačkih društava, koja imaju status pravnih lica, zadruge, udruženja, udruge i zaklade. Udruga je udruživanje, tijelo koje ima članove, zaklada je međutim pravno lice tipa ustanove. Udruga i pripadajuća zaklada su dva osnovna tipa u neprofitnoj sferi. Glede ove dvije organizacije Građanski zakonik regulira jedino građansko-pravna gledišta, a glede poslovanja, nadzora djelatnosti, nadzora zakonitosti, kao i općenitih javno-pravnih gledišta su potrebni posebni zakoni. Trenutačno to je zakon iz 2011. broj CLXXV. o pravu na udruživanje, neprofitnom statusu kao i o funkcioniranju i podržavanju civilnih organizacija. Novi Građanski zakonik je u pogledu prava na udruživanje unio izmjene detalja, ali u načelu pravo na udruživanje nije izmijenjeno. Druga je situacija sa zakonom o zakladama – tu je uvođenje privatnih zaklada i njihova dominantna uloga temeljno izmijenila pravnu regulativu. Udruga i zaklada – isto kao i do sada – u pogledu budućnosti status pravnog lica dobija ubilježbom u evidenciju koja se vodi kod građanskih sudova. Novi Građanski zakonik, time što je ukinuo samostalnu kategoriju neprofitnog trgovačkog društva, ali je zadržao to pravilo, da se sa ciljem obavljanja trgovačke djelatnosti ne može utemeljiti niti udruga, niti zaklada, više je nego do sada razgraničio profitno orijentirane (poslovne, poduzetničke) i neprofitne organizacije.
Guidance-Partnership-Services – Alternativni program tržišta rada u Podravini Newsletter br. 4. Novi Građanski zakonik se pripremio jednim prilično sveobuhvatnim općim dijelom, to jest zajedničkim regulativama, što znači da je veliki broj odredbi, koji je ranije odvojeno naveden kod udruga, odnosno zaklada, sada je ugrađen u zajedničke odredbe – na pr. naziv, sjedište, poništenje, itd. A pošto članak 3:4 za sva pravna lica omogućava odstupanje od odredbi, prilikom utemeljenja udruge ili zaklade uvijek je potrebno preispitati u kojoj je mjeri obvezno pravilo o udrugama ili zakladama, odnosno u kojoj mjeri postoji mogućnost za odstupanje od ovih pravila u osnivačkom aktu. 2.2. Nove smjernice regulative udruga
Značajnija odstupanja novih temeljnih odredbi u odnosu na dosadašnje odredbe Građanskog zakonika su sljedeća. a) udruga je i dalje namijenjena za neprekidno i trajno ostvarenje ne trgovačkih ciljeva članova, koji su određeni statutom, to je pravno live, koje raspolaže sa najmanje deset članova registriranih u evidenciji članova. Međutim u definiciji udruge članak 3:46 izostavlja dobrovoljnost i samoupravu – kao nešto što se samo po sebi podrazumijeva u građanskom pravu. b) Udruga treba raspolagati vlastitom imovinom neovisnom o članovima, njen minimalni iznos doduše zakon ne propisuje, ali u općem dijelu, u stavku (3) članka 3:2 je propisano da „treba biti dovoljna za bezbjedni početak funkcioniranja udruge”. Ukoliko taj uvjet nije ispunjen i udruga iz tog razloga prestane postojati bez pravnog nasljednika, članovi za neisplaćena potraživanja povjerilaca silodarno odgovaraju. c) U buduće nije potrebno održati osnivačku skupštinu udruge, već je za osnivanje dovoljna izjava namjere deset članova. U evidenciji članova i tijekom funkcioniranja udruge treba biti najmanje deset članova, je u suprotnom prema točki b) članka 3:67 udruga se gasi bez pravnog nasljednika, ukoliko broj njenih članova ne dostigne deset. d) Udruga treba raspolagati sa imovinom, minimalnu vrijednost te imovine zakon ne propisuje. Novi građanski zakonik ne propisuje niti uplatu članarine, sve je to prepušteno statutu. Međutim postoji značajna nova regulativa u stavku (2) članka 3:9 općeg dijela o glede neispunjenih obveza za slučaj prestanka bez pravnog nasljednika (likvidacije). e) Članski status, kao skup prava i obveza novi Građanski zakonik detaljnije obrađuje, i omogućava da se u statutu odrede članovi sa posebnim statusom. f) Članski pravni status u slučaju članova osnivača nastaje nastaje uzimanjem člana u evidenciju udruge, a kasnije prihvatanjem zahtjeva za prijem u članstvo od strane nadležnog organa udruge, koji raspolaže sa odgovarajućom nadležnošću. Članski status je osobni pravni status, na taj način prestaje smrću člana. Članski status prestaje istupanjem člana, kao im otkazivanjem tog pravnog statusa od strane udruge. Pored toga novi Građanski zakonik u članku 3:53 detaljno obrađuje i isključivanje člana i udruge. g) Obvezne sadržajne elemente statuta udruge je moguće vidjeti u članku 3:5 općeg dijela, kao i i članka 3:54, koji sadržava i specijalne elemente, koji se odnose na udrugu. h) Novi Građanski zakonik u odnosu na ranije daleko detaljnije obrađuje organe udruge. To jest: –
organ udruge koji donosi odluke je skupština (vijeće zastupnika), koja treba zasjedati jednom godišnje (Zakon br. II. iz godine 1989. je propisao obvezno zasjedanje skupštine tromjesečno).
Guidance-Partnership-Services – Alternativni program tržišta rada u Podravini Newsletter br. 4. Isključivu nadležnost skupštine propisuje članak 3:57, a članakk 3:64 utvrđuje slučajeve sazivanja vanrednog zasjedanja skupštine; –
upravljanje udrugom provodi predsjedništvo od najmanje tri člana i/ili samostalni upravitelj, koje novi Građanski zakonik – po kategoriji uzetoj iz zakona o trgovačkim društvima - naziva službenicima rukovoditeljima. Rukovoditelji udruge svoje zaduženje mogu obavljati podjednako temeljem građanskog ugovora o nalogu, odnosno radnom ugovoru, u slučaju pravnog odnosa po ugovoru o nalogu mogu raditi ili za naknadu ili besplatno. Pravni odnos naloga temeljem prihvatanja imenovanja od strane skupštine nastaje i bez ugovora o nalogu, u slučaju obavljanja poslova temeljem imenovanja je potrebno sklopiti i radni ugovor. Pravni odnos službenika rukovoditelja temeljem statuta može trajati najviše pet godina, zaduženje u vremenu preko ovog roka je ništavno. Upravitelje udruge je u načelu potrebno birati od članova, ali stavak (3) člana 3:62 ostavlja mogućnost za to, da se statutom omogući odabir na jviše jedne trećine vodećih rukovoditelja kao vanjskih suradnika (ne članova).
–
nadzorni odbor je kod udruga je obično fakultativni organ, ali kao novo pravilo članak 3:65 Građanskog zakonika izriče da je obvezno organizirati nadzorni odbor ako broj članova premašuje stotinu, odnosno ako je više od polovice članova pravno lice (organizacija sa statusom pravnog lica).
–
premda regulative o udrugama to ne sadržavaju, ali po općim pravilima organ udruge može biti i „stalni revizor”.
i) Neuobičajeno su stroga pravila odgovornosti službenika rukovoditelja u vezi naknade štete. Ukoliko službenik rukovoditelj udruge nanese štetu udruzi, prema članku 3:21 za štete odgovara prema pravilima kršenja ugovora. Ukoliko službenik rukovoditelj nanese štetu trećem licu, ka osnovno pravilo, za štetu odgovgara udruga. Novi propis međutim to, da ako udruga bude likvidirana, rukovoditelji udruge – uz izvjesne uvjete – skupno su obvezni sudjelovati u isplati neisplaćenih potraživanja povjerilaca. Pored toga članak 6:536 šeste knjige propisuje, da ukoliko službenik rukovoditelj u tom svojstvu uzrokuje štetu trećem licu, skupa sa udrugom snosi obvezu prema oštećenom. j) Udruga se ne može pretvoriti u drugi oblik pravnog lica, može se spajati samo sa udrugom (sjedinjavanje, pripajanje), odnosno može se razdvojiti samo u udruge (razdvajanje, odvajanje). k) Ukoliko udruga prestaje bez pravnog nasljednika – osim slučaja nelikvidnosti – također treba provesti postupak likvidacije kao kod trgovačkih društava. U slučaju prestanka udruge bez pravnog nasljednika preostalu imovinu sud koji vodi evidenciju treba dati u namjene od javnog interesa. l) Ukoliko udruga postane nelikvidna, mjerodavne su odredbe zakon iz 1991. o stječaju, dopunjene odredbama građanskog zakonika. U tom slučaju je prema tomu i protiv udruge moguće (potrebno) provesti stečajni, odnosno postupak likvidacije. 2.3. Novi propisi vezani za zaklade
Guidance-Partnership-Services – Alternativni program tržišta rada u Podravini Newsletter br. 4. a) Najznačajnija izmjena u regulativama zaklada je Građanski zakonik ponovno uspostavio instituciju privatne zaklade, to jest pri utemeljivanju zaklade ne zahtijeva postavljanje ciljeva od javnog interesa, kao prethodni Građanski zakonik. Naravno i u buduće se mogu osnivati zaklade od javnog i zajedničkog interesa (na pr. socijalno-političke), ali se otvara širok prostor i za obiteljske i ostale zakladeza privatne namjene. Članak 3:376. izriče samo toliko, da je zaklada pravno lice utemeljeno za trajno i neprekidno ostvarenje – zakonskih i etičkih – ciljeva navedenim u osnivačkom aktu, sa vlastitom namjenskom imovinom i organizacijom. b) Nova regulativa gospodarsku djelatnost, koju zaklada može obavljati kao dopunsku djelatnost, propisuje strožije negoli dosadašnje regulative. Tako se može obavljati gospodarska djelatnost, koja je izravno vezana za ciljeve zaklade (izravnost je nov element) i zaklada ne može biti sa ograničenom odgovornošću član u drugom pravnom subjektu. Zaklada ne može osnivati drugu zakladu, ne može se pridružiti zakladi, niti može davati imovinu drugoj zakladi. c) Nova regulativa ukida dosadašnju razliku glede ustupanja imovine zaklade, koja je u dosadašnjoj regulativi postojala između otvorene i zatvorene zaklade. Prema jedinstvenoj regulativi u članku 3:379. osnivač zaklade imovinu koja je najmanje potrebna za početak funkcioniranja zaklade obvezan prenijeti na (buduću) zakladu najkasnije do uručenja zahtjeva unošenje zaklade u evidenciju, a cjelokupnu imovinu za prijenos u roku od jedne godine od unošenja u evidenciju traba staviti na raspolaganja zakladi. d) Nova regulativa detaljno obrađuje višestruko osnivanje, odnosno osnivačka prava u slučaju višestrukog osnivanja. U tom je slučaju osnovno pravilo, da više osnivača svoja prava ostvaruju kao tijelo, što članak 3:392. naziva skupštinom osnivača i – na poprilično prijeporan način – kao korjenitu razliku u odnosu na dosadašnju praksu, izriče adekvatnu primjenu propisa koji se odnose na skupštinu udruge. Također za razliko od ranije regulative pravni status pridruživanja Građanski zakonik znatno približava pravnom statusu osnivača. e) Novi građanski zakonik i nadalje zadržava načelno odvajanje osnivača i zaklade, istodobno nedvojbeno proširuje prava osnivača. Najznačajnije odredbe koje spadaju ovdje su sljedeće: –
osnivač svoju pravnu izjavu vezanu za osnivanje može povući do pravomoćne ubilježbe zaklade u evidenciju;
–
osnovno je pravilo, da se zaklada ne može osnovati u interesu osnivača, pridruženih, službenika zaklade, članova organa zaklade i njihovih srodnika. Međutim u vezi ovog pravila članak 3:383. navodi neznatne izuzetke. Na pr. osnivač može biti korisnik u zakladi, ako je cilj zaklade skrb znanstvenih, literarnih ili umjetničkih djela osnivača;
–
ništavna je takva izmjena osnivačkog akta, koji je usmjeren na umanjenje imovine zaklade;
–
pravo osnivača na raspolaganje imovinom zaklade koje prestaje bez pravnog nasljednika ograničava članak 3:401.
f) Kao osnovno pravilo zaklada se osniva po ubilježbi u sudsku evidenciju. Izuzetak od toga je zaklada stečena testamentom ili ugovorom o nasljedstvu. g) Nasuprot dosadašnjoj sudskoj praksi, članak 3:383. izričito odobrava prenošenje osnivačkih prava, odnosno pravno nasljedstvo prava u osnivačkim pravima – iz drugog razloga. Osnivačka prava se mogu prenijeti i na kuratorij, u tom slučaju osnivačka u prava upravljanja se ujedinjuju. U novom
Guidance-Partnership-Services – Alternativni program tržišta rada u Podravini Newsletter br. 4. Građanskom zakoniku je također povećan i broj onih slučajeva, u kojima osnivačko pravo pripada sudu koji vodi evidenciju o zakladi. h) Novi Građanski zakonik znatno pojednostavljuje i organ koji upravlja imovinom zaklade. Organ upravljanja zaklade je kuratorij karaktera tijela, ili samostalni upravitelj kurator. Na jačanje osnivačkih prava ukazuje i prvi pasus stavka (2) članka 3:395., koji omogućava da vlasnik osnivačkih prava „u slučaju izravne opasnosti po ostvarenje ciljeva zaklade” opozove kuratora. Nova regulativa – nasuprot ranijoj – sadržava i odredbe vezane za način funkcioniranja kuratorija. i) I na kuratora se odnose propisi koji su već prikazani kod udruge, tako članak 3:21. sadržava odredbe u vezi obeštećenja prema zakladi, a članak 6:536. u vezi obeštećenja prema trećim licima. j) Članak 3:397. nadzorni odbor zaklade navodi jedino kao fakultativni organ, temeljem općih propisa za pravna lica, kod zaklade se može uvesti i institucija stalnog revizora. k) Zaklada se ne može pretvoriti u drugi oblik pravnog lica i može se spajati samo sa zakladama, odnosno može se razdvojiti samo u zaklade – ove organizacijske promjene međutim ne mogu ugrožavati cilj zaklade, odnosno ne mogu za posljedicu imati umanjenje imovine zaklade. l) Članak 3:400. navodi razloge gašenja zaklade, od koji je vrijedna pozornosti ta nova odredba, po kojoj zaklada se gasi ako tijekom tri godine ne obavlja efektivnu djelatnost. Međutim osnivač i dalje nije ovlašten za gašenje zaklade. Zakladu može ugasiti i sud, koji nad njome obavlja nadzor – to Građanski zakonik ne uređuje, trenutno je to uređeno zakonom o civilnim organizacijama. m) I u slučaju gašenja zaklade potrebno je provesti postupak likvidacije sukladno zakonom o civilnim organizacijama, odnosno u slučaju nelikvidnosti – pošto zakonom o civilnim organizacijama i zaklade spadaju pod nadležnost zakona o stečaju – stečajni postupak. Zaklada se gasi pravomoćnim brisanjem iz evidencije. 2.4. Ostale korisne informacije:
–
Kuća civilnih organizacija: http://www.ckh.hu/
–
Zakon o civilnim organizacijama: http://www.ckh.hu/civil-torveny/
–
Civilni informacijski centar: http://cic.ckh.hu/
–
Centar dragovoljaca Baranjske županije: http://www.bmoc.hu/
