GUBÁNYI KÁROLY ÁLTALÁNOS ISKOLA

JÓVÁHAGYOTT VÁLTOZAT! (2009. DECEMBER 18.)

GUBÁNYI KÁROLY ÁLTALÁNOS ISKOLA Minıségirányítási Programja

Pilis 2009.

TARTALOMJEGYZÉK Rövidítések jegyzéke A Minıségirányítási Program törvényi háttere 1. Az intézmény rövid bemutatása 1.1 Helyzetkép 1.1.1. Települési jellemzık: 1.1.2. Iskolai ellátás jellemzıi: 2. Intézményi minıségpolitika 2. 1. Minıségpolitikai nyilatkozat 2. 2. A fenntartói minıségpolitika intézményünkre vonatkozó része 2.2.1. A fenntartó közoktatással szembeni általános elvárásai 2.2.2. A közoktatási intézményekre vonatkozó általános célok a minıségirányítás terén 2.2.3. Az iskola számára megfogalmazott elvárások 2.3. Az intézmény minıségcéljai 3. Az intézmény minıségfejlesztési rendszere 3. 1. A vezetés szerepe a minıségirányítási rendszerben - intézményvezetés felelıssége és elkötelezettsége 3.1.1. A jogszerőség biztosítása 3.1.2. A kulcsfolyamatok felelısségi mátrixa; 3.1.3. Tervezési feladatok 3.1.4. Ellenırzési feladatok 3.1.5. Értékelési feladatok 3.1.6. Mérési feladatok 3.2. Az országos mérés és értékelés eredményeinek elemzése 4. A minıségfejlesztés célja 4.1. A minıségfejlesztés eszközei 4.2. A partnerkapcsolatok irányítása 4.3. A partnerek azonosítása 4.4. A partnerek igényeinek nyomon követése 4.5. A partnerek elégedettségének mérése 4.6. Kommunikáció a partnerekkel 4.6.1. A belsı kommunikációra vonatkozó elıírások

4.6.2. A külsı kommunikációra vonatkozó elıírások 4.7. Intézkedési terv 4.8. Az Intézmény honlapja 5. Teljesítményértékelés 5.1. A teljesítményértékelés fogalma, tartalma, célja 5.2. A vezetıi feladatokat ellátók teljesítményértékelése 5.2.1. A teljesítménykövetelmények meghatározása 5.2.2. A teljesítményértékelés 5.2.3. Vezetıi feladatokat ellátók értékelési szempontjai és értékelése 5.3. A nem vezetıi feladatokat ellátó – pedagógusok teljesítményértékelése 5.3.1. A teljesítménykövetelmények meghatározása 5.3.2. A teljesítményértékelés 5.3.3. Pedagógus teljesítmény rendszer 5.4. A teljesítménykövetelmények és az értékelés szempontjai 2

5.5. Az értékelés során felhasználható információk, eszközök, dokumentumok 6. A teljes körő intézményi önértékelés 6.1. Az intézményi önértékelés célja 6.2. Az intézményi önértékelés periódusa 6.3. Az intézményi önértékelés rendszere, módszerei 7. Az intézményi minıségirányítási program végrehajtásának értékelése 8. Egyéb évenkénti értékelési, intézkedési feladatok 8.1. Értékelés 8.2. Intézkedések 9. A minıségirányítási program és egyéb intézményi dokumentumok kapcsolata 10. A Gubányi Károly Általános Iskola minıségirányítási programjának, érvényessége, felülvizsgálata, nyilvánossága

3

Rövidítések jegyzéke HH

hátrányos helyzető (1993. évi LXXIX. törvény 121. §-ban meghatározottak szerint)

HHH

halmozottan hátrányos helyzető (1993. évi LXXIX. törvény 121. §-ban meghatározottak alapján)

IMIP

Intézményi Minıségirányítási Program (1993. évi LXXIX. törvény 40. §-a szerint)

PDCA

PLAN-DO-CHECK-ACT (tervezés, végrehajtás, ellenırzés, visszacsatolás)

SDCA

STANDARDISE-DO-CHECK-ACT (korrekció - újra tervezés, végrehajtás, ellenırzés, visszacsatolás)

SNI

sajátos nevelési igényő (1993. évi LXXIX. törvény 121. §-ban meghatározottak szerint)

PP

Pedagógiai Program

SZMSZ

Szervezeti és Mőködési

KT

Közalkalmazotti Tanács (1992. évi XXXIII. törvény. 14. §)

OKÉV

Országos Közoktatási és Értékelési Vizsgaközpont (1993. LXXIX. törvény 95/A. § (1).bek.)

4

§ A Minıségirányítási Program törvényi háttere Az intézményi minıségfejlesztési és minıségbiztosítási munkát az alábbi jogszabályok szabályozzák: • az 1993. évi LXXIX. (többször módosított) Törvény a Közoktatásról (továbbiakban Ktv.), • a 3/2002. (II.15.) OM Rendelet a közoktatás minıségbiztosításáról és minıségfejlesztésérıl (továbbiakban Rendelet). A Ktv. A következıket mondja ki: 40.§ (10) A közoktatási intézmény feladatai hatékony, törvényes és szakszerő végrehajtásának folyamatos javítása, fejlesztése céljából meghatározza minıségpolitikáját. A minıségpolitika végrehajtása érdekében minıségfejlesztési rendszert épít ki és mőködtet. A minıségpolitikát és minıségfejlesztési rendszert a közoktatási intézmény minıségirányítási programjában kell meghatározni (a továbbiakban: intézményi minıségirányítási program). Az intézményi minıségirányítási programot az intézmény vezetıje készíti el, és az alkalmazotti közösség fogadja el. Elfogadása elıtt be kell szerezni az iskolaszék (Kt. 60-61. §) és az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat (Kt. 63. §) véleményét. Az intézményi minıségirányítási program a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé (11) Az intézményi minıségirányítási program határozza meg az intézmény mőködésének hosszú távra szóló elveit és a megvalósítását szolgáló elképzeléseket. Az intézményi minıségirányítási programban meg kell határozni az intézmény mőködésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenırzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását. Az intézményi minıségirányítási programnak tartalmaznia kell az intézményben vezetıi feladatokat ellátók, továbbá a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelésének szempontjait és az értékelés rendjét. A minıségirányítási programban rögzíteni kell a teljes körő intézményi önértékelés periódusát, módszereit és a fenntartói minıségirányítási rendszerrel való kapcsolatát. A minıségirányítási program végrehajtása során figyelembe kell venni az országos mérés és értékelés eredményeit. A nevelıtestület a szülıi szervezet (közösség) véleményének kikérésével évente értékeli az intézményi minıségirányítási program végrehajtását, az országos mérés, értékelés eredményeit, figyelembe véve a tanulók egyéni fejlıdését és az egyes osztályok teljesítményét. Az értékelés alapján meg kell határozni azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a közoktatási intézmény szakmai célkitőzései és az intézmény mőködése folyamatosan közeledjenek egymáshoz. A nevelıtestület és a szülıi szervezet (közösség) értékelését és a javasolt intézkedéseket meg kell küldeni a fenntartónak. A javasolt intézkedések a fenntartó jóváhagyásával válnak érvényessé. A fenntartónak az értékelést és a javasolt intézkedéseket a honlapján, honlap hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hoznia.

5

A Rendelet a következıket mondja: 4. § (1) A közoktatási intézményekben folyó minıségfejlesztés célja annak garantálása, hogy a közoktatási intézmények a társadalmi és a helyi igényeknek megfelelı szolgáltatásokat nyújtsanak. A közoktatási intézmény ennek érdekében folyamatos, önértékelésen alapuló minıségfejlesztési tevékenységet folytat. Az önértékelés keretében a közoktatási intézmény azonosítja partnereit, folyamatosan méri azok igényeit, illetve elégedettségét. A mérések eredményeinek elemzése alapján meghatározza szakmai céljait és szolgáltatásainak fejlesztését, amelyek megvalósításához intézkedési terveket készít. Az intézkedési tervek megvalósulását értékeli, és azok eredményeit felhasználja mőködésének folyamatos fejlesztéséhez. 5. § A nevelési-oktatási intézménynek a minıségirányítási program végrehajtásának értékelése során vizsgálnia kell azt, hogy az intézményi minıségpolitika és a minıségfejlesztési rendszer betöltötte-e a célját. Vizsgálni és értékelni kell továbbá a nevelési-oktatási intézmény eredményességét, így különösen a nevelési, illetve pedagógiai programban megfogalmazottak teljesülését, az intézményi nevelési, tanítási és tanulásirányítási módszerek, az alkalmazott tankönyvek, taneszközök, fejlesztı eszközök beválását, a teljesítményértékelés gyakorlatát, a szülık, a tanulók elégedettségét.

§

6

1. AZ INTÉZMÉNY RÖVID BEMUTATÁSA 1.1 Helyzetkép 1.1.1. Települési jellemzık: A település az utóbbi évek során sajátos társadalmi folyamatok részese. Az elmúlt évtizedben a településen állandó lakhelyet létesítı állampolgárok száma jelentısen megnıtt. Jellemzıen sokgyermekes családok érkeznek, azonban a letelepedık többségében szociálisan hátrányos helyzető nagycsaládok. 1.1.2. Iskolai ellátás jellemzıi: Pilis Város Önkormányzatának Képviselı-testülete 2008. január 31-én úgy döntött, hogy 2008. július 1-jei hatállyal megalapítja és létrehozza a Gubányi Károly Általános Iskolát, mely jogutódja a jogutódlással megszüntetett Általános Iskola és Alapfokú Mővészetoktatási Intézménynek és a Széchenyi István Általános és Szakiskolának. Az intézményi átalakulás következtében a nevelési-oktatási folyamat öt telephelyen történik, melybıl három helyen tartózkodnak folyamatosan tanulók, két helyen pedig testnevelés órák zajlanak. A nevelıtestület tagjainak nagy része több évtizedes szakmai tapasztalattal rendelkezik, de a 2008. évi nyugdíjazások során fiatal, pályakezdı kollégák alkalmazására is lehetıség nyílt. A székhely és telephelyek közötti pedagógiai munka szervezése biztosítja a szakos ellátottság teljes mértékő voltát. Ez a szellemi bázis lehetıvé teszi a nevelési program szakszerő megvalósítását. Az intézmény zavartalan mőködéséhez kapcsolódó adminisztratív és technikai feladatokat megfelelı létszámú dolgozó végzi. Iskolai dolgozók létszámadatai: Pedagógusok (funkció szerint): Tanító - osztályfınök 20 fı Tanár - osztályfınök 18 fı Felsı tagozatos tanár 10 fı Napközis csoportvezetı 7 fı Igazgatóhelyettes 3 fı Igazgató 1 fı Gyógypedagógus 1 fı Összesen 60 fı

7

Technikai dolgozók Iskolatitkár Adminisztratív dolgozó Karbantartó Konyhai dolgozó Takarító Könyvtáros Összesen

2 fı 1 fı 1 fı 3 fı 8 fı 1 fı 16 fı

Tanulóink létszámadatai:

Tanulólétszám (2008. október 1): 985 fı

Tanulólétszám: (2009. október 1.): 932 fı

Kossuth Lajos úti székhely: Szabadság téri telephely: Széchenyi utcai telephely:

Kossuth Lajos úti székhely: Szabadság téri telephely: Széchenyi úti telephely:

347 fı 344 fı 241 fı

Széchenyi utcai telephely: Szabadság téri telephely:

38 fı 74 fı

366 fı 376 fı 243 fı

Beíratott elsı osztályosok száma: Széchenyi utcai telephely: 28 fı Szabadság téri telephely: 98 fı

Iskolába járás alól felmentett tanulók, magántanulók száma: 2008. október 1. 12 fı 2009. október 1. Kossuth Lajos úti székhely: Kossuth Lajos úti székhely: 2 fı Szabadság téri telephely: 4 fı Szabadság téri telephely: Széchenyi utcai telephely: 6 fı Széchenyi utcai telephely:

9 fı 3 fı 3 fı 3 fı

Tanulóink létszáma kis mértékben, de csökkenı tendenciát mutat. Ennek okai a szülık körében végzett felmérés alapján az intézmény telephelyeinek zsúfoltsága és a minimális felszereltség. Tanulócsoportjaink száma: 2008. október 1. Kossuth Lajos úti székhely: 15 Szabadság téri telephely: 15 Széchenyi utcai telephely: 10

2009. október 1. Kossuth Lajos úti székhely: 14 Szabadság téri telephely: 15 Széchenyi utcai telephely: 10

Átlag létszám: 24,63 fı Kossuth Lajos úti székhely: 24,40 fı Szabadság téri telephely: 25,07 fı Széchenyi utcai telephely: 24,30 fı

Átlaglétszám: Kossuth Lajos úti székhely: Szabadság téri telephely: Széchenyi utcai telephely:

8

23.90 fı 24,79 fı 22,93 fı 24,10 fı

Napközis csoportok száma és napközis tanulók száma: 7 – 191 fı 2 - 55 fı 2 – 136 fı

7 – 202 fı Széchenyi utcai telephely: 2 – 59 fı Szabadság téri telephely: 5 – 143 fı Átlag: 28,85 Fı/csoport

27,28 fı/csoport

Tanulószobás csoport : 1 - 30 fı

1 – 26 fı

Adatok a hátrányos helyzető tanulókról:

Hátrányos helyzető tanulók száma: 2008. október 1.

184 fı

2009. október 1.

280 fı

Ebbıl halmozottan hátrányos helyzető: 35 fı

84 fı

Tanórán és tanórán kívül is megpróbáljuk segíteni a nehéz körülmények között élı hátránnyal induló tanulókat, felzárkóztatás formájában, tanulószoba biztosításával, ugyanakkor kiemelt fontosságú feladatként kezeljük a tehetséges, jó képességő gyerekek fejlesztését is. A társadalom, a pedagógusok és a szülık célja azonos: gyermekeinkbıl mővelt, jól képzett, az életben boldogulni tudó embereket szeretnénk nevelni. Az iskolánkban munkálkodó pedagógusok fı célja: emberséget és tudást adni a felnövekvı tanulók számára.

9

2. INTÉZMÉNYI MINİSÉGPOLITIKA Az intézményi MIP célja, hogy • helyzetelemzésre épülı stratégiai irányokat határozzon meg, • az intézmény meglévı értékeit erısítse, illetve új értékeket hozzon létre, • az intézmény feladatait hatékonyan, törvényesen és szakszerően végezze, • a tevékenységek folyamatai szabályozottak legyenek. Az IMIP - az Önkormányzati Minıségirányítási Programmal összhangban - a fejlesztési célok elérésének feladatait foglalja egységes keretbe. Meghatározza az iskolán belüli elvárásokat és az iskolához kapcsolódó más ágazatokkal összefüggı feladatokat. Az általános iskola összehangolt program alapján mőködteti minıségfejlesztési rendszerét, amely a minıségügyi rendszerekben használatos folyamatos fejlesztés (PDCA) logikájára épül. Az iskola mőködésében a tervezés, végrehajtás, ellenırzés, javítás folyamatát valósítja meg. Ezáltal válik lehetıvé a mérési eredményeknek az oktatási-nevelési folyamatba való visszacsatolása, amely újabb fejlesztéseket indít el. Ez a folyamatos fejlesztés növeli a szülık és tanulók, valamint a pedagógusok elégedettségét. Az általános iskola kapcsolataiban a szabályozott eljárások partnerközpontú együttmőködést eredményeznek. 2. 1. Minıségpolitikai nyilatkozat 1. Pilis városának általános iskolája elkötelezett a gyermekközpontú oktatás mellett, legfıbb céljának tekinti az ide járó gyermekek nevelését, akik megfelelı útravalóval lépnek majd tovább életútjukon. 2. Az intézmény vezetése elkötelezett a szakmai követelmények teljesítése, a minıségirányítási rendszer évenkénti felülvizsgálata, illetve aktualizálása, valamint a szakmai munka eredményességének folyamatos fejlesztése iránt. 3. Az intézmény folyamatainak mőködtetése tervezett, szabályozott, kiszámítható. Feladatait szakmai igényességgel végzi, melynek zálogát a folyamatos önfejlesztésben látja. 4. Az iskola széleskörő párbeszédet folytat a partnerekkel, a szerzett információk alapján határozza meg képzési céljait, melyeket rendszeresen évente felülvizsgál, szükség szerint aktualizál az új kihívásoknak megfelelıen. 5. Az intézmény törekszik arra, hogy a képzési szolgáltatásait tiszta munkakörnyezetben, nyugodt légkörben végezze. A munkatársak, tanítók, tanárok szakmai felkészültsége, toleranciája, empátia készsége biztosítja a minıségi szolgáltatást. 6. Az intézmény figyel a törvényesség betartására, munkáját a hatályos jogszabályok alapján végzi. 7. Az óvodából az iskolába való átmenetre megfelelı idıt biztosít az iskola, hogy minél zökkenımentesebb legyen ez az átállás.

10

8. Az intézmény sokrétő szabadidıs tevékenységek biztosításával valósítja meg a tanulók testi, értelmi, érzelmi nevelését. 9. Az iskola pedagógusai a gyerekek nevelését-oktatását a tolerancia elvének elıtérbe helyezésével, a lelkiismereti szabadság és a különbözı világnézetőek elvei közötti különbségek elfogadtatásával szervezik 10. Pedagógiai programban rögzített pedagógiai alapelvek alapján törekszik az iskola a szilárd, biztos alapkészségek, az önálló ismeretszerzés képességének kialakítására, az alkalmazható tudás gyarapítására.

11. A vezetés és a kollektíva közös célja a szociálisan hátrányos, tanulási nehézségekkel küzdı tanulók felzárkóztatása.

12. És végül, de nem utolsósorban a Gubányi Károly Általános Iskola segít abban, hogy diákjai harmonikus, kiegyensúlyozott, a felnıttek világában is boldogulni tudó emberekké váljanak. 2. 2. A fenntartói minıségpolitika intézményünkre vonatkozó része Az Intézmény, saját minıségpolitikáját a fenntartó önkormányzat minıségirányítási programjában meghatározott minıségpolitika és minıségi elvárásokra alapozva határozza meg. Az intézményi minıségirányítási program a fenntartó közoktatási intézményrendszer mőködésének minıségirányítási programjában elfogadott céljaihoz igazítja minıségcéljait, melyek elérésének folyamatos mérésérıl – összhangban a fenntartói értékeléssel – a mérési értékelési rendszer mőködtetése kapcsán gondoskodik. 2.2.1. A fenntartó közoktatással szembeni általános elvárásai • A közoktatási szolgáltatást nyújtó szervezet jogszerően, a szakmaiságnak megfelelıen, költségorientáltan, hatékonyan, eredményesen, a közoktatásban érintett partnerek elégedettségét kiváltó módon mőködjön. • A közoktatási szolgáltatást nyújtó szervezet a közoktatást érintı hatályos jogszabályok, valamint az intézményi szabályozó dokumentumokban megfogalmazott elvek figyelembevételével alakítsák mindennapi életüket. • A közoktatási szolgáltatást nyújtó szervezet garantálja a minıségi, a tanulók fejlıdését folyamatosan segítınevelést, oktatást. • A közoktatási szolgáltatást nyújtó szervezet a településen élı gyermekek, tanulók számára biztosítsa a tankötelezettség teljesítését; az „átjárhatóság” és a „folytathatóság – továbbépíthetıség” elvének érvényesítését. • A közoktatási rendszerbe kerüléstıl- óvoda, iskola – a közoktatási rendszerbıl kikerülésig nyomon követhetı legyen a gyermek, tanuló elımenetele, egyéni tanulási útja. • A közoktatási rendszer rugalmasan alkalmazkodjon a felmerülı változásokhoz, erısödjön az iskolakultúra közvetítı szerepe, megtartva sokszínőségét. • Az intézményekben stabil-innovatív nevelı-oktató tantestületek mőködjenek. • A „hozzáadott pedagógiai értékek” mérhetık, értékelhetık, regisztrálhatók 11

• • • •

(jóváhagyott Pedagógiai Program alapján) legyenek. Minıségelvő, partnerközpontú mőködés legyen a jellemzı, amelynek alapja az intézmények minıségirányítási, minıségfejlesztési rendszere, programja. Minden rászoruló gyermeknek segítségnyújtás a mentális problémák kezeléséhez, az alapfokú képzés befejezéséhez, a középiskolai, szakiskolai képzésben való bekapcsolódáshoz. Hatékony gyermek- és ifjúságvédelem; hatékony együttmőködés az intézmények és a közoktatáshoz kapcsolódó intézmények között mind a hátránykompenzáció, mind a prevenciós munkában. Az intézmények szegregáció mentesen, az esélyegyenlıségi szempontokat figyelembe véve mőködjenek.

2.2.2. A közoktatási intézményekre vonatkozó általános célok a minıségirányítás terén • Az intézmény vezetıi legyenek elkötelezettek a minıségirányítás rendszerének kiépítése és folyamatos mőködtetése iránt • Mőködtessék hatásosan és hatékonyan az intézmény minıség fejlesztési rendszerét 2.2.3. Az iskola számára megfogalmazott elvárások • Az általános iskola biztosítsa az általános mőveltséget megalapozó nevelést és oktatást, amelynek során a tanuló elsajátíthatja a társadalmi beilleszkedés alapvetı normáit, és az érdeklıdésének, képességének és tehetségének megfelelıen lehetıséget kap középiskolai továbbtanulásra, illetve pályaválasztásra. • Az intézmény a Nemzeti Alaptanterv alapján elkészített és jóváhagyott pedagógiai programja, ezen belül helyi tanterve szerint végezze nevelı-oktató munkáját. • Fejlessze a tanulókban az önálló tanuláshoz, ismeretszerzéshez, problémamegoldó gondolkodáshoz szükséges alapvetı készségeket, képességeket. • A beilleszkedési zavarokkal, tanulási nehézségekkel, magatartási rendellenességgel küzdı gyermekek számára biztosítson fejlesztı, felzárkóztató foglalkoztatást. A nevelıtestület készüljön fel a sajátos nevelési igényő tanulók szakszerő neveléséreoktatására. • Az intézmény lehetısége és sajátosságai figyelembevételével végezzen integrált oktatást. • A minıségfejlesztési rendszer minél teljesebb körben történı mőködtetése. • A helyi Pedagógiai Program sikerkritériumait figyelembe véve végezze nevelımunkáját. • Az Iskola a minıségfejlesztés megvalósításában tekintse minıségnek a tanuló (gyermek) központúságot – amely életkornak, állapotnak (SNI), fejletségnek megfelelı toleráns, differenciált nevelést jelent. • A hatékony és gyermekközpontú nevelés megvalósítása érdekében a partnerekkel való együttmőködést és az együttmőködés tapasztalatainak felhasználását érvényesítse a szervezeti minıségfejlesztés megvalósításában. • Az intézmény biztosítsa
a sajátos nevelési igényő gyerekek felvételét és integrált nevelését,
a hátrányos helyzető és sajátos nevelési igényő gyerekek esélyegyenlıségének megteremtését a lehetséges pedagógiai módszerekkel és érdekükben más segítı szervekkel együttmőködést. • A teljes dolgozói kör folyamatosan bıvítse – képzéssel, önképzéssel – szakmai ismeretét, amellyel magasabb színvonalú nevelıtevékenységet tud megvalósítani.

12

• Az iskola biztosítsa az iskolai alaptevékenységet színesítı, a Helyi Pedagógiai Program alapelveivel összhangban lévı válogatott programok szervezését. • Tekintse egyik fı feladatának a gyermekek környezettudatos magatartásra való nevelését. • Kísérje figyelemmel a különbözı pályázati lehetıségeket a rendelkezésre álló források bıvítése érdekében. • Kiemelt feladata a gazdag, változatos mozgáslehetıségek biztosítása, hogy az általános iskolából a középiskolába kerülı gyermekek mind fizikailag, mind szellemileg lehetıséget kapjanak arra: birtokában legyenek a sikeres középiskolai kezdéshez szükséges valamennyi képességnek. • Az iskola vezetése legyen elkötelezett az intézmény minıségfejlesztési rendszerének megfelelı mőködtetése iránt, egyúttal az iskola minden dolgozója értse és alkalmazza az intézményi minıségirányítási programban megfogalmazottakat. 2.3. Az intézmény minıségcéljai Az Intézmény saját minıségcéljait a következı szerkezetben, összefüggésben határozza meg: • minıségcél, • minıségcélhoz kapcsolódó sikerkritérium, • indikátor, • minıségcél megvalósításához ellátandó feladat, • a megvalósítás idıpontja.

Minıségcél

Sikerkritérium

Indikátor

Feladat

Idı

Oktatás minıségével közvetlen kapcsolatban lévı minıségcélok Az oktatás olyan irányú megszervezése, mely megfelel a környezet elvárásainak.

Az oktatás színvonala emelkedjen.

Az oktatás során a gyermekek alapkészségei javuljanak.

A nyelvoktatás színvonalának emelése, és a nyelvválasztás lehetıségének biztosítása.

- A helyzetfelmérések kedvezı alakulása, elégedettségi szint növelése, - A kérdıíveken, felméréseken szereplı igények és a valós helyzet közeledése. - Felzárkóztató oktatással a gyengébb tanulók eredményeinek növelése. - A központi és helyi felmérések eredményei javuló tendenciát mutassanak.

- A tanterv szerint oktatott nyelvek számának megtartása, - A szakkör, illetve

- Helyzetfelmérés alkalmazása, - Írásbeli felmérések, - Kérdıívek.

Az oktatás szervezés során - a fenntartói elvárások szem elıtt tartása, - igényfelmérés a tanulók, illetve a szülık körében stb.

- Választható tantárgyakra, szakkörökre való jelentkezés jogszabályban meghatározott határideje, - Nagyobb volumenő változtatások esetében 3 év.

- Felzárkóztató oktatás megszerezése.

- Felzárkóztató oktatás biztosítása.

- 2 éven belül.

- Az alapkészségek elsajátításához új korszerő módszerek megkeresése, - Az alapkészségek elsajátításában problémás gyermekek kiszőrése. - Igényfelmérés a tanulni kívánt nyelvekrıl, - Igényfelmérés a tanórán kívüli fog-

- Korszerő oktatási eszközök alkalmazása - A gyengébb alapkészségő gyermekekre fokozott figyelem fordítás.

- 2 éven belül.

- A nyelvoktatás megszervezése, képzett pedagógusokkal, - A tanórán kívüli

- Folyamatos.

13

A továbbtanulási esélyek növelése.

egyéb tanórán kívüli foglalkozás keretében további …. számú nyelv tanulási lehetıségének biztosítása, - Nyelvismerettel kapcsolatos versenyeken, tanulmányi versenyeken való sikeres részvétel. A továbbtanulásra jelentkezett és felvételt nyert tanulók száma és aránya.

lalkozás keretében oktatandó nyelvekre vonatkozó igényekrıl.

oktatások megszervezése, - Idegen-nyelv tanulmányi versenyeken való részvétel.

- Továbbtanulásra való szándék felmérés, - Felvételire elıkészítı oktatásra való igény felmérés.

- Felvételi elıkészítı oktatások megszervezése igény szerint.

14

- 2 éven belül.

A pedagógusokhoz közvetlenül kapcsolódó minıségcélok Növekvı képzettségő pedagógus munkaerı biztosítása.

Teljesített továbbképzési program és beiskolázási terv.

Az oktatásban alkalmazott módszertanok sokszínősége.

- Különféle módszertan hatékony alkalmazása különösen a nehézséget jelentı alapkézségek oktatásánál, fejlesztésénél, - A pedagógusok módszertan választásának változása, - A módszertanról történı beszámolók, ismertetık a kollégák között. - Több sikeresen kezelt probléma, - Kevesebb gyermekre kiszabott fegyelmi intézkedés.

A pedagógusok problémakezelı és megoldó készségének javítása.

Az alapvetı erkölcsi, etikai normák közvetítése.

- Kevesebb negatív, több pozitív visszajelzés a tanulói viselkedéssel kapcsolatban.

Az intézmény jó hírnevének megtartása, növelése.

- Az intézmény népszerőségének növekedése.

- Javuló szakos ellátottság, - A többdiplomások arányának emelkedése. - Módszertani képzéseken való részvétel, - Módszertannal kapcsolatos megbeszélésen, tájékoztatón való részvétel.

- Megfelelı tájékoztatás és folyamatos nevelı munka.

- A környezet jelzései, pedagógusok észrevételei az intézmény tanulóinak viselkedésére vonatkozóan. - Sikeres rendezvények szervezése, - A versenyeken való eredményes részvétel.

15

- Továbbképzési lehetıségek biztosítása.

- 2 éven belül.

- Minél több pedagógus módszertani képzése, - A tapasztalatok megbeszélése szervezett formában.

- Folyamatos.

- Pedagógusok képzése, - Megfelelı programok szervezése a gyermekek számára, a gyermekek figyelmének lekötése, pozitív irányba való terelése. - A nevelık egységes elgondolásának megteremtése az erkölcs, etika területén.

- Folyamatos.

Népszerősítést szolgáló - rendezvények szervezése, - versenyeken való részvétel.

- Folyamatos.

- Folyamatos.

Az intézmény általános megítéléséhez és mőködéséhez kapcsolódó minıségcélok Az intézményi szabályozottság megteremtése (mőködési, szakmai és gazdálkodási területen is).

- Az intézmény mőködése szabályozottan történik, - Az intézmény dolgozói ismerik a feladatukat, felelısségüket.

- A hiányzó szabályzatok száma, - A felülvizsgálandó szabályzatok száma, - A feladatát pontosan nem ismerı dolgozók száma.

Nyitottság a partnerek felé, széles nyilvánosság biztosítása.

- Több elégedett partner, - Az igényekhez jobban igazodó intézményi mőködés, szervezés. - Évente megvalósuló diákcsere program, - Nemzetközi kapcsolatokból származó eszközökkel való gazdagodás (pénzügyi támogatás, tárgyi eszközök). - A könyvtárhasználók számának növekedése, - A könyvtári dokumentumok oktatási célra való hasznosíthatóságának javulása.

- Partnerek száma, - Nyilvános fórumok száma.

- Informatikával érintkezı, foglalkozók arányának emelkedése, - Megfelelı géppark rendelkezésre állása az oktatáshoz és a szakköri tevékenységhez. - A partnerektıl érkezett észrevételekben az elégedettség növekedése a szabadidıs tevékenységekkel kapcsolatban.

- Számítógépes oktatásban résztvevık arányának emelkedése, - Számítógép hálózat minıségi és mennyiségi szintje.

Nemzetközi kapcsolatok bıvítése.

A könyvtár fejlesztése.

Az informatikai háttér fejlesztése.

Igényes szabadidıs tevékenységek megszervezése, biztosítása.

- A meglévı szabályok felülvizsgálata, - A hiányzó szabályzatok listájának összeállítása, - A szabályzatok elkészítéséhez szükséges információk beszerzése, - A szabályzatok megfogalmazása. - A partnerekkel való kapcsolattartás, - A partnerkapcsolatok bıvítése.

- 2 éven belül.

- Cserekapcsolatok száma, - A nemzetközi programokra jelentkezık száma.

- A meglévı kapcsolatok ápolása, - Új nemzetközi kapcsolatok keresése.

- 1 év.

- Könyvtári könyvek száma, - Programok dbszáma, - Könyvtárlátogatók száma, - 1 könyvtárlátogatóra jutó kölcsönzött könyvek száma.

- A könyvtár dokumentum állományának felmérése, - A könyvtár fejlesztésére vonatozó források felkutatása, - A könyvtár dokumentumállomán yának bıvítése, - A könyvtár megismertetése, népszerősítése. - A számítógéphasználat rendjének meghatározása, - A számítógéppark fejlesztése, az avult gépek cseréje.

- 3 év

- Szabadidıs tevékenységgel kapcsolatos felmérések, - Versenyeken való részvétel száma.

16

- Felmérések megszervezése, kiértékelése, - Szabadidıs tevékenység szervezés.

- 2 év.

- 3 év.

- 2 év.

Az információs rendszer folyamatos fejlesztése, hatékonyságának növelése, szélesebb hozzáférési lehetıség biztosítása.

- Az intézmény megjelenése a nyilvánosság elıtt, - Széleskörő információ biztosítása az intézmény gyermekei számára.

- Megjelenés a sajtóban, plakátokon, egyéb médiában, - A gyermekek tájékoztatásai.

17

- A média eszközök igénybevétele, - A gyermekek tájékoztatása szóban és írásban, - Honlap készítése és a közérdekő adatok nyilvánosságra hozatala.

- Folyamatos.

3. AZ INTÉZMÉNY MINİSÉGFEJLESZTÉSI RENDSZERE Minıségfejlesztési rendszerünk alapvetı eleme a ciklikusság. Az intézményi mőködést meghatározó elemek javítása (folyamataink szabályozása), a szervezetünket átható kultúra fejlesztése, valamint a célkitőzéseink is állandóan vissza- visszatérı tevékenységek. A minıségfejlesztési rendszer mőködtetése a PDCA - SDCA (tervezés, végrehajtás, elellenırzés, beavatkozás) ciklus, vagyis a folyamatos fejlesztés alkalmazását jelenti. 3. 1. A vezetés szerepe a minıségirányítási rendszerben - Intézményvezetés felelıssége és elkötelezettsége Az intézmény vezetése elkötelezett a MIP- dokumentumban megfogalmazott célok és feladatok folyamatos végrehajtásában. Személyes példamutatással kívánja erısíteni a minıségi munkavégzést, segítve ezzel a teljes dolgozói kör mindennapi tevékenységét. Az intézmény vezetıje felelıs a szakmai tevékenység hatékony megvalósítását segítı személyi és tárgyi feltételek biztosításáért, valamint az iskola minıségfejlesztési rendszerének kiépítéséért, mőködtetéséért. Ennek érdekében meghatározza: • az intézmény minıségpolitikáját, minıségcéljait • a törvényi elvárások vagy a partneri igények szerint felülvizsgálja az iskola Minıségirányítási Programját • az éves munkatervbe beépíti a minıségfejlesztési rendszer mőködése során feltárt problémák megoldására szolgáló feladatokat • szervezetet hoz létre és mőködtet a minıségfejlesztés végrehajtására • megbízza az intézmény minıségügyi vezetıjét és a szervezet /csoport/ tagjait • biztosítja a minıségfejlesztési szervezet mőködési feltételeit, a szervezet jogszerő mőködését • kapcsolatot tart fenn és koordinálja a partnerekkel az együttmőködést, biztosítja az intézményben jogaik gyakorlását • menedzseli az intézményt • motiválja a munkatársakat • felügyeli a minıségfejlesztési rendszer mőködését. Az igazgató, az iskolavezetés a minıségirányítási feladatait az alábbi feladatcsoportosításban látja el: • • • • •

A jogszerőség biztosítása Tervezési feladatok Vezetıi ellenırzési és értékelési feladatokat Mérési feladatok A minıségirányítási rendszer mőködtetése

A vezetés az intézmény jogszerő mőködtetésének biztosítására összehangolja azon dokumentumok tartalmát, melyek az intézmény mőködését szabályozzák. A stratégiai tervezés terüle-

18

tén biztosítja az alapdokumentumok elkészítését, azok folyamatos felülvizsgálatát. Szervezi a lehetséges közvetett és közvetlen partnerekkel az együttmőködést, a velük kialakított kommunikáció folyamatosságát. Gondoskodik arról, hogy a minıségi munkához szükséges tárgyi, szellemi és humán erıforrások rendelkezésre álljanak. 3.1.1. A jogszerőség biztosítása •

• • • •

• • • • •

Az intézmény vezetése folyamatosan gondoskodik arról, hogy a teljes mőködést szabályozó jogi dokumentumok, különbözı szintő rendeletek, a fenntartó önkormányzat valamint az intézmény belsı szabályozói hozzáférhetık legyenek, azokat az intézmény dolgozói megismerjék, betartsák. Ismertségük, a bennük megfogalmazott szabályok betartása minden dolgozó számára elvárás. A dokumentumok nyomtatott formában az igazgatói irodában a törvények és rendeletek székhely igazgatói irodájában megtekinthetık, tanulmányozhatók A szakmai tevékenység alapdokumentuma /PP/ az iskolatitkárok irodájában illetve a vezetıi irodákban rendelkezésre áll. A szülıket közvetlenül érintı jogi szabályozókról /törvények, rendeletek, belsı szabályozók: SZMSZ, Házirend, Szülıi Szervezet mőködési szabályzata dokumentumokról az osztályfınökök az elsı tanítási napon tájékoztatják az újonnan felvett gyermekek családjait. A Házirendet beiratkozáskor minden szülı kézhez kapja. Az intézmény belsı dokumentumai egyrészt a szakmai tevékenységet, másrészt az intézmény, mint szervezet helyi szabályozóit tartalmazzák A jogszabályok változásaiból adódó koherencia biztosítása a belsı dokumentumokban az igazgató felelıssége A jogi követelmények betartásának ellenırzése az igazgató felelıssége A postai levél formájában intézményünkbe érkezı információk tartalmát elsıként az igazgató tekinti át, és az információkat az információs hálózat mőködtetési rendjének megfelelıen továbbítja. A külsı és belsı jogi szabályozók betartatásának biztosítása kétféle úton valósul meg intézményünkben: o A vezetıi ellenırzés feladata a jogi dokumentumok által megszabott elıírások betartásának folyamatos figyelemmel kísérése. Ugyancsak ezt vizsgálja a fenntartó belsı ellenıre o Az intézmény vezetıje a belsı ellenırzési rendszer mőködtetése, valamint az érdekképviseleti szervek képviselıi számára véleményezési és egyetértési jogkör gyakorlásának biztosításával független belsı kontroll mőködését is lehetıvé teszi

19

3.1.2. A kulcsfolyamatok felelısségi mátrixa;

Folyamat

Felelıs

Határidı

Érintettek

Informáltak

1.

Stratégiai tervezés / Intézkedési terv PP/

Igazgató

Ötévente

Testület

Partnerek

2.

Éves tervezés

Igazgató

Szept. 15.

Testület

Véleményezık köre

3.

Vezetıi ellenırzés

Igazgató

Szept. 15.

Testület

Véleményezık köre

4.

Irányított önértékelés

Min. vez.

Négy-évente

Testület

Partnerek

5.

Partnerek azonosítása, igényeinek és elégedettségének mérése

Min. vez.

Évente/kétévente

Szülık, tanulók/ külsı partnerek

Érintettek

6.

Információ áramlás biztosítása

A teljes iskolavezetés

Szept. 15.

Testület, Testület, tanutanulók, lók, szülık szülık

7.

Továbbképzési rendszer mőködtetése

Igazgató

Testület

Márc. 15.

Testület

8.

Belsı értékelési rendszer (munkatársak értékelése)

Igazgató / helyettesek

Évente félévkor és év végén

Testület

Testület

9.

Ösztönzı rendszer mőködtetése (szolgáltatások)

Igazgató / helyettesek

Évente félévkor és év végén

Testület

Testület

10.

Eszköz, felszerelés, épület bizto- Igazgató sítása (infrastruktúra)

Költségvetés tervezése

Iskola.

Fenntartó

11.

Gazdasági és pénzügyi folyamatok

Igazgató

Munka-terv szerint

Gazd. Testület Felelıs, titkárság

12.

Egyéb kiszolgáló folyamatok

Igazgató

Munka-terv szerint

Gazd. Testület Felelıs, titkárság

20

Folyamat

13

Beíratás

Felelıs

Ig.helyettesek.

Határidı

Érintettek

Minden év áp- Testület rilis

Informáltak

Testület Fenntartó

14.

15.

16.

Beiskolázás

Ig.helyettesek.

Módszertani eszköztár és kultúra Ig. helyettesek

A tanulás támogatása

Ig. helyettesek

Oszt.fınökök, szaktanárok

Minden év decemberfebruár

Testület

Évente félévkor és év végén

Testület

Évente félévkor és év végén

Testület

Testület Fenntartó Testület Fenntartó Testület Fenntartó

17.

Az adott csoport elırehaladására vonatkozó éves pedagógiai tervezés (tanmenet)

Negyed-évente Oszt.fın oszt. ökök, értkelezleten szaktanárok

Testület

18.

A tanuló értékeléséhez szükséIg. helyetteFélévente ges közös követelmények és mé- sek / mk. vezerıeszközök tık

Testület

Testület

19.

Pedagógusok együttmőködése

Ig. helyettesek

Félévente

Testület

Testület

Mentorok biztosítása az új kollegák számára 20.

Az intézmény mőködésének éves értékelése

Igazgató

Évente

Testület

Fenntartó, Szülıi Közösség

21.

A 4; 6. osztályos továbbtanulók nyomon követése

Ig. helyettesek

Évente

Testület

Partnerek

Min. csoport 22.

A 8. osztályosok nyomon követése

Ig. helyettesek

Évente

Testület

Partnerek

Min. csoport 23.

Belsı audit

Min. vez.

21

Négy-évente

Testület

Partnerek

3.1.3. Tervezési feladatok A vezetési feladatok és a tervezési feladatok egymással kölcsönhatásban funkcionálnak, mivel: • a tervezési tevékenység során szükség van a vezetıi irányításra, a tervek kidolgozására, ami általában vezetıi, illetve vezetıi közremőködéssel végrehajtott feladat, • a vezetési tevékenység során szükség van tervekre, melyek az egyes vezetési tevékenységek végrehajtásának idıpontját, konkretizálását stb. jelentik, s eszköz a vezetési feladatok során. A tervezés során arra kell törekedni, hogy a tervezés stratégiai tervezésen alapuljon, a hosszúés középtávú, valamint éves tervek egymásra épüljenek. A tervezési folyamatokat, a folyamatban található elemek egymáshoz való viszonyát szabályozni kell azért, hogy azok a legkedvezıbben tudják hatásukat kifejteni. Az Intézmény a következı területekre vonatkozóan határozza meg tervezési folyamatait: • szakmai tervezés (közoktatási feladatok ellátásának tervezése), • biztonságos intézményüzemeltetés tervezése, • gazdálkodással kapcsolatos tervezés, • ellenırzési tevékenységgel kapcsolatos tervezés.

22

A tervezési folyamatok Dokumentum

Dokumentummal kapcsolatos feladatok

A dokumentum tartalma

Határidık

A dokumentum viszonya más dokumentumhoz

A/ Szakmai tervezési feladatok A.1. Minıségirányítással kapcsolatos tervezési feladatok Minıségirányítá- Minıségirányítási Jogszabály szerint si program. program elkészítése, meghatározott tartalmi az abban foglaltak elemek, melyek figyeérdekében intézkedé- lembe veszik az insek tétele. tézmény helyzetét.

Minıségnyilatkozat.

- A minıségirányítási program részeként kerül meghatározásra.

Éves intézményi minıségcél meghatározása.

- Az intézmény minıségirányítási programjában meghatározott célok adott évre való konkrét lebontása.

- Fontos, hogy tartalmában olyan legyen, amely valóban az intézmény törekvéseit, szándékát rögzíti. A dokumentumnak tartalmaznia kell: - a konkrét célokat, - az ellátandó feladatokat, - felelısöket, - mérési eszközöket (indikátorokat), - az elérendı eredményeket (sikerkritériumokat), - határidıket.

Felülvizsgálati idıt jogszabály határozza meg, (Annál kevesebb idıt is meghatározhat az intézmény).

u.a.

- Tanévnyitó értekezlet.

A.2. A pedagógiai tevékenységgel kapcsolatos szakmai feladatok Pedagógiai - Felülvizsgálat a mi- Tartalma: - Jogszabály szeprogram. nıségirányítási prog- - jogszabály szerint rint, illetve szükram figyelembevéte- meghatározott. ség esetén. lével.

Helyi tanterv.

- Felülvizsgálat a minıségirányítási programmal való harmonizáció szerint.

Tartalma: - jogszabály szerint meghatározott.

23

- Jogszabály szerint, illetve szükség szerint.

1. Alapját a következık képezik: Önkormányzati minıségirányítási program, - Helyzetfelmérések. 2. Alapjául szolgál szinte valamennyi más folyamatnak. u.a.

1. Alapját a következık képezik: - Intézményi minıségirányítási program, az abban meghatározott minıségcélok, - Az elızı évi minıségcélok és az elért eredmények értékelése. 2. Alapjául szolgál az adott évi minıségirányítási tevékenységeknek. 1. Alapját a következık képezik: - Központi elıírások, - Minıségirányítási program, 2. Alapját képezi - A helyi tanterv megalkotásának, - Az oktatási, nevelési tevékenységnek. 1. Alapját képezik: - Nemzeti Alaptanterv, - pedagógiai program, 2. Alapjául szolgál: - a tanév helyi rendjének megállapításához, - a tantárgyfelosztásnak.

Pedagógiai éves munkatervek.

- Elkészíti az intézményvezetı, jóváhagyja a nevelıtestület.

Tartalma: - feladatok, - felelısök, - határidı, - egyéb.

- Tanévnyitó értekezleten.

Intézmény egyéb - A szervezet vezetı- - Tartalma: - A szervezet mőszervezeteinek je. a szervezet mőködési ködési rendjét éves munkaterrendjét szabályozó szabályozó dovei (szülıi mundokumentumban. kumentumban. kaközösség, stb.). A.3. A pedagógusok továbbképzésével, képzésével kapcsolatos szakmai feladatok Továbbképzési program.

Továbbképzési program részletes elkészítése, felülvizsgálata.

Tartalma: - jogszabály szerint meghatározott tartalom, a minıségirányítási célok figyelembevétele.

- 7 évenként, illetve szükség esetén (ha módosítani kell).

Éves beiskolázási terv.

- A dokumentum évenkénti elkészítése.

Tartalma: - jogszabály szerint meghatározott tartalom, valamint az éves minıségcélok figyelembevétele.

- Évente.

1. Alapját képezik: - a pedagógiai program, - a helyi tanterv, - a MIP, - éves minıségcélok. 2. Alapjául szolgál: az intézmény egyéb szervezeteinek éves munkatervei kialakításához. 1. Alapjául szolgál: - éves munkaterv. 2. Alapjául szolgál: - az adott szervezet éves mőködésének.

1. Alapját képezik: - a MIP célkitőzései, - pedagógiai program, valamint - a helyi tanterv. 2. Alapjául szolgál: - az éves beiskolázási tervnek. 1. Alapját a következık képezik: továbbképzési program, - éves minıségcélok.

B/ Biztonságos intézményüzemeltetéssel kapcsolatos tervezési feladatok Tőzvédelmi oktatás és tevékenység tervezése. Munkavédelmi oktatás és munkavédelmi tevékenység. Balesetvédelmi oktatás és tevékenység.

A dokumentum évenkénti elkészítése.

Tartalma: tőzvédelmi szabályzat szerint.

Évente, illetve a tőzvédelmi szabályzat szerint.

-

A dokumentum évenkénti elkészítése.

Tartalma: munkavédelmi szabályzat szerint.

-

A dokumentum évenkénti elkészítése.

Tartalma: munkavédelmi szabályzat szerint.

Évente, illetve a munkavédelmi szabályzat szerint. Évente, illetve a munkavédelmi szabályzat szerint.

-

C/ A Gazdálkodással kapcsolatos tervezési feladatok Költségvetési koncepció.

- Évenként költségvetési koncepció készítésének segítése.

Tartalma: - intézmény várható feladatai és annak kiadásai, - jelentıs változások, és annak hatásai, - várható bevételek, - a MIP és az intézmény éves minıségcéljai megvalósításá-

24

- Évente, októberben.

1. Alapját képezi: - az elızı évi költségvetés, - a várható teljesítési adatok, - várható feladatváltozások, - a MIP. 2. Alapjául szolgál a költségvetési terve-

Költségvetési terv.

- Évenként költségvetési terv készítésének segítése

hoz szükséges kiadások. Tartalma: - jogszabály szerint, valamint ezen túl a helyi információs igények kielégítése, különösen a MIP-pel összefüggésben.

25

zésnek. - Évente, januárfebruár hónapban.

1. Alapját képezi: - a költségvetési koncepció. 2. Alapjául szolgál: - az elıirányzatfelhasználási ütemtervnek, valamint a likviditási tervnek.

3.1.4. Ellenırzési feladatok Az ellenırzési feladatok több ponton összefüggnek: • a vezetési, • a tervezési, • a mérési, valamint • az értékelési feladatokkal. Az ellenırzési tevékenység több területre is kiterjed. Alapvetıen az alábbi típusú ellenırzési tevékenységet határozhatjuk meg: • szakmai ellenırzés, • törvényességi ellenırzés, • pénzügyi-gazdálkodási ellenırzés. Célja: Az intézmény vezetése meghatározza a folyamatainak ellenırzésével kapcsolatos hatásköröket és módszereket, valamint az ellenırzés során nyert információk felhasználásának módját, és a szükséges beavatkozást. A vezetıi ellenırzés, értékelés alapelvei: • Konkrétság • Objektivitás • Folyamatosság • Tervszerőség • Pedagógiai önállóság tiszteletben tartása • Humánus megközelítés • Kölcsönös bizalom • Önállóság, önértékelés fejlesztése • Perspektívák adása

26

Vezetıi ellenırzési program Mit ellenırizzünk? 1. 1.1.

1.2.

1.3.

2.

2.

Szakmai értékelés Differenciált foglalkozások (vállalt feladat) Tantárgyi csoportbontás Mat.5-8., idegen nyelv, informatika

Minıség irányítási program SZMSZ Házirend Munkavédelmi Szab. Tőzvédelmi szabályzat Törvényességi ellenırzés Tankötelezettség

2.2. Létszám, csoport

3.1.

Belsıellenırzés: igh.-k, munkaközösség vezetık Jegyzı Belsıellenırzés: igh.k, munkaközösség vezetık

3.2. igazgatóhelyettes

3.3. Munkaerı gazdálkodás igazgatóhelyettes 4.

Dokumentumok elemzése Hatékonysági mérés, interjú Munkaközösségi beszámolók

Félévkor, tanév végén

Dokumentumelemzés, pedagógus beszámolók,

Félévkor, tanév végén

Pedagógus beszámolók, igazgatói beszámoló

Intézkedés

Eredményesség esetén továbbra is biztosítja a feltételeket Kontroll ellenırzés Feltételek biztosítása, kontroll ellenırzés Feltételek biztosítása, bıvítése, kontroll ell.

Törvényi/partneri elvárás szerint Törvényi/partneri elvárás szerint

évente évente

Gazdálkodás ellenırzése Félévi, év végi pénzigazgatóhelyettes ügyi beszámoló ellenırzése Eszközleltár

Mikor ellenırizEszközök/ módszerek zen?

Formai szempontból: igazgatóhelyettesek Tanév elején Tartalmi szempontból: külsı szakértı Tanév végén Folyamatos belsı ell.:mk. vez.

Belsıellenırzés: Felzárkóztatás korrepeigh.-k, munkaközöstálás napköziben ség vezetık Tehetséggondozás tanítási órákon, szakkör- Belsı ellenırzés ön Belsı szabályozók Pedagógiai Program

2.1.

3.

Ki ellenırizze?

Gyermek- és ifjúság- Igazgatóhelyettesek

Évente augusztus Dokumentumelemzés: 30. beiratkozási napló

Szükség esetén szülı felszólítása, kötelezése

Közoktatási törvény alap- Törvényellenes álÉvente augusztus ján lapot megszünteté30. dokumentumelemzés se

Elismerés és Féléves, éves pénzügyi vagy javító intézbeszámolók elemzése kedés Elismerés vagy jaÉvente december Analitikus leltárív, nyilvító intézkedés, se31. vántartás lejtezés Május 31. (elıterv) Dokumentumok elemzése Javító intézkedések Szept. 15. (végleges) Évente szeptem- Dokumentumok elemzése Hiányosságok eseFélévente évente

27

védelem 5.

ber 30.

Munkavédelmi szemle, Gyermekbalesetek Dokumentumok elemzémegelızése, tőzvé- Munkavédelmi feleÉvente szeptemse: delmi ellenırzés, lıs, igh, pedagóguber 30. baleseti jegyzıkönyvek, munkavédelmi bejá- sok tőzriadó terv rás

28

tén javító intézkedések Hiányosságok esetén javító intézkedések

3.1.5. Értékelési feladatok Az értékelési feladatok ellátásának célja, hogy az Intézmény minıségi céljai mennyire valósultak meg, milyen az intézménymőködés eredményessége, az egyes területek hogyan segítik a fı célok elérését. Az értékelés meghatározott szempontrendszer alapján történik, külön-külön • a költségvetési terv és beszámolók adatai, • a pedagógusok továbbképzésével, képzésével kapcsolatos adatok, • az oktató és nevelı munka színvonala, a szakmai tevékenység értékelése, • a nem oktató munkát végzık tevékenységének értékelése, • a tanulóközösségek tevékenysége, • a pedagógusok közösségének tevékenysége, • az iskola rendezvényei alapján. Az egyes értékelési feladatok ellátásáért felelıs személyeket, valamint az értékelési feladatok gyakoriságát évenkénti bontásban az intézményvezetı határozza meg. A költségvetési terv és beszámoló értékelése A költségvetési terv és beszámoló értékelésénél figyelembe veendı szempontok: • a költségvetési tervet o csak a megelızı költségvetési terv, és módosított költségvetési terv adatok figyelembevételével, o a megvalósítandó feladatokkal összefüggésben, o a fenntartó elképzelései ismeretében lehet értékelni. •

a költségvetési beszámolót o az adott évi költségvetési terv és módosított terv adatok figyelembevételével, o a megvalósított feladatokkal összefüggésben lehet értékelni.

A költségvetési terv értékelésének ajánlott mutatói: • a tervezett költségvetési fıösszegek évek közötti összehasonlítása, (eredeti terv és módosított terv adatokkal), • a fıösszegeken belül a fıbb kiadás és bevétel-nemek arányainak meghatározása, • a legnagyobb arányt képviselı kiadás és bevétel-nemek fıbb összetevıinek aránya. A költségvetési beszámoló értékelésének ajánlott mutatói: • a teljesített költségvetési fıösszegek évek közötti összehasonlítása, • a teljesített költségvetési fıösszegek eredeti terv és módosított terv adatokkal való öszszehasonlítása (adott évben, illetve évek között), • a terv és a teljesítés adatok közötti eltérések aránya, • a teljesített fıösszegeken belül a fıbb kiadás és bevétel-nemek arányainak meghatározása,

29

•

a legnagyobb arányt képviselı teljesített kiadás és bevétel-nemek fıbb összetevıinek aránya.

Az értékelésnél figyelembe kell venni a költségvetés és annak teljesítése és a szakmai feladatellátás kapcsolatát, oda-vissza hatását. Az értékelés fontosabb szempontjai: • gazdaságosság szempontjából: o a gazdaságosság szem elıtt tartása a beszerzéseknél, o megfelelı szállítók kiválasztása, o gazdaságos üzemeltetés, o gazdaságos üzemeltetési technológiák és technikák, • munkaerı gazdálkodás szempontjából: o állományi létszám mennyisége, o 1 fı pedagógusra jutó tanulók száma, • a szakmai tervek megvalósítása szempontjából o szakmai tervek megvalósulását finanszírozási nehézségek akadályozták-e, o szakmai tervek megvalósulását segítették-e a megvalósult beruházások. A pedagógusok továbbképzésének, képzésének értékelése A pedagógusok továbbképzésének, képzésének értékelését elıre meghatározott • mutatók, és • értékelési szempontok • alapján kell végezni. A pedagógusok továbbképzésének, képzésének értékelésekor alkalmazandó mutatók különösen: • adott évben továbbképzésben, képzésben résztvevı pedagógusok száma, • a pedagógusok képzettségi szint szerinti megoszlása, • a szakos ellátottság alakulása, • a továbbképzésben, képzésben történı részvétellel töltött órák száma, • a képzés költségei 1 képzésben résztvevı személyre vetítve. Az értékelés szempontjai: • a továbbképzés, képzés mennyiben támogatja az Intézmény minıségcéljainak elérését, • a továbbképzés, képzés mekkora terhet jelent az Intézmény költségvetése számára, • a képzés hozzá járul-e új pedagógiai módszerek alkalmazásához. Az oktató és nevelı munka színvonala, a szakmai tevékenység értékelése Az oktató és nevelı munka színvonala és a szakmai tevékenység értékelése • amennyiben lehetséges tényszerő mutatószámok alapján, • amennyiben nem lehetséges egyéb értékelési szempontok alapján történik. Az alkalmazandó mutatószámok különösen: • a pedagógusok képzettségi szint mutatója, • a tanulók központi, körzeti, és helyi felmérései eredményeinek változása,

30

• • • • •

tanulók tanulmányi átlagai, továbbtanulásra jelentkezık száma és aránya, a továbbtanulásra jelentkezık között a felvételt nyertek száma és aránya, a pedagógusok tevékenységével kapcsolatban beérkezı - pozitív - észrevételek száma, a pedagógusok tevékenységével kapcsolatban keletkezett - negatív - észrevételek száma.

Az értékelés szempontjai: • a pedagógusok pedagógiai nevelési munkája során figyelembe kell venni: • a pedagógus szakmai tapasztalatait, a munkában eltöltött idejét, • a nevelı-oktató munkájának minıségét, • az általa alkalmazandó módszerek mennyiségét és hatékonyságát, • a tehetség-gondozási feladat ellátásának milyenségét, • a felzárkóztatási feladatok ellátásának hatékonyságát, • a tanulmányi versenyre történı felkészítı munkát, • a korrepetálási tevékenységet, • tanórán kívüli foglalkozásokon való részvétel mennyiségét és minıségét, • a pedagógiai tevékenység során alkalmazott kommunikációs készséget, • a tanulókkal való viszonya, kapcsolata tekintetében figyelembe kell venni: o a gyermekekkel való bánásmódját, o a gyermekekkel való együttmőködı készségét, o segítıkészségét, tájékoztatási tevékenységét, o a gyermekek szabályok betartatására irányuló magatartását, o konfliktushelyzet kezelési tevékenységét, • a pedagógiai elhivatottság vonatkozásában figyelembe kell venni: o a pozitív hozzáállást az oktatáshoz, a gyermekekhez, munkatársaihoz, o pontosság, határidık, házirend betartását, o adminisztrációs feladatok ellátását, o konfliktushelyzet kezelési képességét a kollégáival, a szülıkkel, o terhelhetı-e nem kötelezı pedagógiai feladatokkal (osztályfınökség, egyéb speciális feladatok, szervezés stb.) A nem oktató munkát végzık tevékenységének értékelése A nem oktató munkát végzık tevékenységének értékelése a pedagógusokhoz hasonlóan mutatók és értékelési szempontok alapján történik. Az alkalmazandó mutatók: • 1 tanulóra jutó nem oktató munkát végzı dolgozó, • adott tevékenységre jutó naturális mutató (pl: 1 takarítónıre jutó takarítandó m2), • 1 pedagógusra jutó nem oktató munkát végzı személy. Az értékelési szempontok: • a saját szakmai tevékenységének milyensége, • a munkához való hozzáállása (pontosság, precízség, odaadás), • együttmőködési készség (kollégákkal, gyermekekkel, szülıkkel), • pedagógus munkáját támogató tevékenység milyensége.

31

A tanulóközösségek tevékenységének értékelése A tanulóközösségek tevékenységének értékelése részben mutatószámok alapján történik. Alkalmazandó mutatók: • 1 tanulóközösségben résztvevı tanulók száma, • a tanulóközösségek átlaglétszáma. A tanulóközösség értékelési szempontjai: • a tanulóközösség tanulási teljesítménye, • a társas kapcsolatok milyensége, • a közösségi tevékenység milyensége, • a csoport szociális összetétele. A pedagógus közösség tevékenységének értékelése A pedagógus közösség tevékenysége értékelése során a következı mutatószámokat kell alkalmazni: • az 1 pedagógusra jutó rendezvények száma, • az 1 pedagógusra jutó problémafelvetések és megoldások száma. Az értékelés kiemelt szempontjai: • a pedagógus közösség összetartásának milyensége, • a kezdı pedagógusok támogatottságának, segítésének milyensége, • az aktivitás, ötlet felvetések, • a problémamegoldásban való részvétel. Az Intézmény rendezvényeinek, programjainak értékelése Az Intézmény rendezvényeit - programjai vonatkozásában – azokkal a mutatókkal kell értékelni, melyek a mérési feladatoknál meghatározásra kerültek. Az értékelés szempontjai pedig a következık: • megrendezésre kerültek-e hagyománnyal rendelkezı rendezvények, • a rendezvények látogatottsága, • a rendezvény elıkészítés folyamata megfelelı volt-e, • a rendezvény lebonyolítása, • a rendezvény elérte-e a célját, • a résztvevık elégedettek voltak-e, • a költség-haszon mérleg.

32

3.1.6. Mérési feladatok A mérési feladatok ellátásának célja, hogy az iskolai munka eredményeirıl, az Intézmény mőködésének különbözı területeirıl folyamatosan és megbízható adatok álljanak rendelkezésre, melyek alapját képezhetik az értékelési feladatok ellátásának. Az iskolai nevelı-oktató munka mérése: • a pedagógiai program szerinti nevelési-oktatási célok elérését szolgálja, • a pedagógiai munka eredményességének folyamatos biztosítását segíti az eredmények folyamatos áttekintésével, • végsı soron a különbözı partnerektıl érkezı igényeknek való megfelelés szerinti tevékenység számára ad információt.

33

Mérések eljárásrendje Nevelı-oktató tevékenység értékelése Mit mérjünk? területek

Ki mérje?

Tartalmi tevékenység: 1.1 Tantárgyi anyagOKÉV mérések . kompetencia alapján az intézmagyar mény matematika nyelv

Mikor?

Tájékoztatás Eszközök/ Indikátorok (Mi módszerek mutatja jóváhagyás meg az eredményt?)

Intézkedés mérés elıtt és után

Évente májusban

Feladatlapok

Követelményrendszer (differenciálási szempontok), országos mérés eredménye

Az intézmény munkaközösségi és vezetıi szinten értékeli a méréseket, ezeket a szülıi munkaközösséggel megismerteti és véleményezteti

Kétévente ısszel november 30.

Kérdıív, interjú

Az intézmény munkaközösségi és vezetıi szinten értékeli a méréseket

Évente ütemezés teljesítésének felülvizsgálata

Törvény, eszköznorma rendelet, eszköznorma terv

Pedagógiai programból képzett indikátorok, minıségirányítási programban megfogalmazott kritériumok Elıírásokhoz való viszonyítás ütemtervhez való viszonyítás

Az OKÉV méréshez tanfolyam elvégzése, mérés után az eredmény ismeretében intézkedési terv készítése, szülıi véleményeztetés, megküldés a fenntartónak jóváhagyásra Mérés elıtt: Mérést követıen: az eredmény ismeretében elismerı, intézkedések, intézkedési tervek készítése

1.

1.2 Neveltségi szint .

1.3 Formai tevékeny. ség: Felszereltség / eszközellátottság mérése

Intézmény: minıségbiztosítási elégedettség mérések, (esetleg külsı szakértı bevonásával) Külsı szakértı

Igazgatóhelyettesek

Mérés elıtt, mérés után: a fenntartó tájékoztatása

A mérési feladatok kiterjednek • az Intézmény egészére, • az Intézmény fontosabb partnereire: o Intézmény foglalkoztatottjaira, o az Intézmény tanulóira, o a tanulóközösségek tevékenységére, o a pedagógus közösségre, o az Intézmény rendezvényeire, programjaira. Az Intézmény egészére kiterjedı mérési feladatok Az Intézmény egészére kiterjedı mérési feladatok keretében gondoskodni kell • a költségvetési terv és beszámolók adatainak áttekintésérıl, • a pedagógusok továbbképzésével, képzésével kapcsolatos adatok mérésérıl, • az oktató és nevelı munka színvonalának mérésérıl, • a szakmai tevékenység mérésérıl, • az 1 tanulóra jutó tervezett és tényleges költségvetési kiadásról, • az 1 tanulóra jutó saját tervezett és tényleges bevételrıl. Az Intézmény pedagógusaira vonatkozó mérési feladatok Az Intézmény pedagógusaival kapcsolatban mérni kell legalább: • a pedagógus szakmai munkájának eredményességét o tanulók által elért központi és helyi felmérık segítségével, o a tanulmányi versenyeken való részvétel eredményével, o a bukások számával, • a pedagógus tanórákon nyújtott teljesítményének színvonalát o a pedagógus felkészülését és tervezı munkáját, o az alkalmazott oktatási módszert, o a tehetséggondozási és felzárkóztatási feladatok ellátásának milyenségét, • a pedagógus nem közvetlenül szakmai feladatai ellátását o a tanár-diák kapcsolat milyenségét, o a tanórán kívüli foglalkozásokon való részvétel milyenségét és mennyiségét. A mérési feladatokat legalább évente el kell végezni úgy, hogy a mérések hasonló idıszakra essenek, az adatok évek között érdemben összehasonlíthatóak legyenek. Az Intézmény nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottjaira vonatkozó mérési feladatok Az Intézmény nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottjaival kapcsolatban mérni kell: • a munkájuk eredményességét a feladatellátásukra jellemzı mutatószámok alapján, • a pedagógusok tevékenységét segítı tevékenység mértékét, színvonalát.

35

Az Intézmény tanulóira vonatkozó mérési feladatok Az Intézmény tanulóira vonatkozó mérési feladat • az 1. osztályosok szintfelmérése (alapkészségek, fizikai adottságok), • a tanulmányi eredmény mérése o tanulmányi átlagokkal:
személyi tanulmányi átlag,
osztályonkénti tanulmányi átlag,
iskolai tanulmányi átlag; o témazáró dolgozatokkal, o teljesítménymérı évfolyamfelmérésekkel, o nemzeti alaptanterv követelményei szerint (országos képesség és készség felmérés), o további képesség és készség felmérésekkel, • személyiség és közösségi magatartás mérése o kérdıívekkel a évfolyamokon, o személyiségvonások mérése, o erkölcsi fejlettség vizsgálatok (1., 3. és 6. osztályban). A tanulóközösségek tevékenységének mérése A tanulóközösségek tevékenységének mérése során adatokat kell győjteni: • a mőködı tanulóközösségek számáról, • az önszervezıdı közösségek mőködési területérıl és létszámáról, • a közösségek által szervezett tevékenységekrıl. A pedagógus közösség tevékenységének mérése A pedagógus közösség tevékenysége mérése során mérni kell különösen • a pedagógusok által kezdeményezett programokat, • a megvalósított programokat, • a fegyelmi büntetés alkalmazásának számát, • a kitüntetett, jutalmazott pedagógusok számát, • a felvetett jelentısebb problémák számát, és ehhez viszonyítva a megoldott problémákat. Az Intézmény rendezvényeinek, programjainak mérése Az Intézmény rendezvényeit, programjait mérni kell: • az Intézmény hagyományos rendezvényei, programjai számával, • az új, alkalomszerő rendezvények, programok számával és annak látogatottságával, • az egyes programokkal kapcsolatos költségeket, • a programokkal elért pozitív hatást, az iskola hírneve növelésének mértékét. 3.2. Az országos mérés és értékelés eredményeinek elemzése Célrendszer: Az intézmény szakmai tevékenységének elemzése az országos mérés, értékelés eredményeinek tükrében.

36

A tanulók fejlıdésének és az osztályok teljesítményének mutatói az országos átlaghoz viszonyítva kerülnek meghatározásra. Az értékelı, elemzı munka során meghatározható az a folyamat, mely az intézményi szakmai célkitőzések és az intézmény-mőködés közelítését szolgálja, segíti. Az értékelı munka során lehetıséget kell biztosítani arra, hogy a szülık megismerjék a mérés eredményeit és lehetıségük legyen véleményezni azokat. Folyamat leírás: 1. A tanulók részvétele a mérésben minden év májusában, egységesen meghatározott idıpontban. 2. Az országos mérésbe bekerülı dolgozatok határidıre történı továbbítása. 3. Az országos mérés során feldolgozásra nem kerülı dolgozatok helyi értékelésének és elemzésének elvégzése (az OKÉV útmutatója alapján). 4. Az országos mérésrıl készült dokumentum elemzése, az iskolai eredmények (tanulói csoport) értékelése. 5. Megállapítások megtétele, intézkedési terv készítése. 6. A mérési eredmények és az intézkedési terv véleményeztetése a szülıi közösséggel. 7. Az értékelés és az intézkedési terv megküldése jóváhagyásra a fenntartó részére. Sikerkritérium: Az országos mérésen mutatott intézményi teljesítmény nem romlik az elızı évihez képest. 4. A MINİSÉGFEJLESZTÉS CÉLJA A minıségfejlesztés célja annak garantálása, hogy az Intézmény a társadalmi és a helyi igényeknek megfelelı közszolgáltatást nyújtja. 4.1. A minıségfejlesztés eszközei Az Intézmény a minıségfejlesztési célok megvalósítása érdekében folyamatos, önértékelésen alapuló minıségfejlesztési tevékenységet folytat. Önértékelés keretében az Intézmény • azonosítja partnereit, • folyamatosan nyomon követi a partnerek igényeit, • folyamatosan méri a partnerek elégedettségét. 4.2. A partnerkapcsolatok irányítása A partnerkapcsolatok irányítása összességében az intézményvezetı feladata. Az intézményvezetı utasítása alapján a partnerkapcsolatok jellegének megfelelıen további személyek is részt vesznek az irányításban. A partnerkapcsolatokat egyértelmően az intézményvezetı irányítja: • a fenntartó és az Intézmény, • az alkalmazottak és az Intézmény vonatkozásában. Az Intézmény szülıkkel, tanulókkal való partnerkapcsolatának irányításában jelentıs szerepet vállal: • a pedagógus munkaközösség, valamint • a pedagógus. 37

Az Intézmény további intézménnyel való kapcsolattartásának irányításával megbízható valamely pedagógus is. A partnerkapcsolatok irányítási tevékenység magában foglalja: • a partnerek azonosítási folyamatát, • a partnerkapcsolat sajátosságainak ismeretét, • a partnerkapcsolat fejlesztési irányának meghatározását, • a partnerkapcsolat fejlesztése érdekében teendı igényfelmérések rendszerének kialakítását és mőködtetését, • a partnerek elégedettsége mérési feladatainak irányítását, szervezését, • az igények megismerését, az elégedettség mérését, illetve az egyéb tájékoztatást segítı kommunikációs rendszer kidolgozását és mőködtetését. 4.3. A partnerek azonosítása Az Intézmény folyamatos feladatának tartja partnerei azonosítását. A partnerek azonosítása érdekében rendszeresen felülvizsgálja azokat, mely személyekkel, csoportokkal, intézményekkel jelentıs kapcsolatban van. Az Intézmény partnerei a következık • • • • • • •

a fenntartó, (azaz az Önkormányzat) az Intézmény alkalmazottjai, az Intézmény tanulói, az Intézmény tanulóinak szülei, az intézmények, melyekbıl kikerülnek a leendı tanulók intézmények, melyek fogadják az Intézményben végzett tanulókat további intézmények, szervek: o Megyei Pedagógiai Intézet, o Nevelési Tanácsadó, o Családsegítı Szolgálat, o Iskolaorvos,

4.4. A partnerek igényeinek nyomon követése A partnerek igényeinek nyomon követése érdekében gondoskodni kell az igények • megismerésérıl, • a megismert igények rendszerezésérıl, értékelésérıl, • összesítésérıl, elemzésérıl. Az igények megismerése különösen az alábbiak szerint történik: Partnercsoport (partner) Fenntartó

Az Intézmény

Igény megismerés eszköze, formája - Fenntartó minıségirányítási programja. - Értekezleten felszólalási lehetıség,

38

Rendszeresség - A minıségirányítási program elfogadása, illetve módosítása szerint. - Szervezett formában éven-

alkalmazottjai

- Írásbeli javaslattétel, - Intézményi alkalmazotti közösség javaslatai, kérései, - Szóbeli vélemény és igény kikérés, - Kérdıíves igényfelmérés. Az Intézmény tanulói - Tanulóközösségekben, iskolai diákfórumokon elhangzott igények, - Egyéni igénybejelentések, - Szóbeli vélemény és igény kikérés, - Kérdıíves igényfelmérés. Az Intézmény tanulóinak - Szülıi szervezet által közölt igészülei nyek, - Egyéni szülıi igénybejelentések, - Szóbeli vélemény és igény kikérés, - Kérdıíves igényfelmérés. Azok az intézmények, me- - A gyermeket átadó intézmény velyekbıl jönnek a leendı zetıjének igényei. tanulók Azok az intézmények, me- - A gyermeket tovább oktató intézlyekbe továbblépnek a mény vezetıjének, valamint tantestületének igényei. végzıs tanulók További intézmények - Intézmények által jelzett szóbeli, írásbeli igények.

te legalább 2 alkalom.

- Szervezett formában évente legalább 2 alkalommal.

- Szervezett formában évente legalább 2 alkalommal.

- Alkalmanként.

- Alkalmanként.

- Alkalmanként.

A megismert igényekrıl - ha az csak szóbeli közlésbıl ismert - feljegyzést kell készíteni az igények dokumentálása céljából. Az igényeket azok jellege alapján csoportosítani kell: • az igénylık csoportja, valamint • az igény tartalma szerint. Kérdıíves felmérést adott területre vonatkozó igények felmérésére lehet összeállítani (pl.: nyelvtanulási igény, szakkör igény stb.). A kérdıív annak jellegétıl, céljától függıen lehet anonim és nem anonim. A kérdıíves igényfelmérés esetében gondoskodni kell a megfelelı kérdıívek elkészítésérıl (figyelembe véve a kérdıív készítés és összeállítás általános szabályait), • a kérdıívek begyőjtésérıl, • a kérdıívek kiértékelésérıl, • a kiértékelést követıen az összesítésrıl, • vizsgálni kell azt, hogy a jelzett igények: o hogyan viszonyulnak az önkormányzat minıségirányítási programjához, o hogyan illeszkednek az Intézmény minıség céljaihoz, o mennyire reálisak, teljesíthetıek rövid-, közép- és hosszútávon, o milyen feladatokat kell ellátni ahhoz, hogy az igények teljesíthetıek legyenek, o teljesítése milyen költségvonzattal jár, a kiadások kifizetésére lesz-e fedezet stb. Az igények összesítésérıl, értékelésérıl tájékoztatni kell az igényt benyújtó partnert, valamint valamennyi, további érdekeltet. 39

Az igényekkel kapcsolatos fenti feladatok ellátásáról feljegyzéseket kell készíteni. 4.5. A partnerek elégedettségének mérése A partnerek elégedettségének mérése kiemelten fontos, mivel a minıségirányítási program legfıbb célja az, hogy a partnerek elégedettek legyenek az Intézmény mőködésével. A partnerek elégedettsége különbözı módon mérhetı le: Partnercsoport (partner) Fenntartó

Az Intézmény alkalmazottjai

A partner elégedettségének mérése - Fenntartó minıségirányítási programjában foglaltak teljesítése érdekében történı elemzések, mérések. - Kérdıíves elégedettség mérés, - Szóbeli vélemény kérés, - A tantestület által megfogalmazott elégedettség, - Dolgozói fluktuáció.

Rendszeresség - Évente.

- Észrevételek, vélemények értékelése évente 2 alkalommal, - Fluktuáció mutatójának mérése évente 1-szer. - Szervezett formáAz Intézmény tanulói - Szóbeli vélemény kikérés, ban évente legalább - Kérdıíves elégedettség mérés, - Továbbtanulási szándék és felvételt 1 alkalommal. nyert tanulók arányának mérése. Az Intézmény tanulóinak szülei - Szóbeli vélemény kikérés, - Szervezett formá- Kérdıíves elégedettség felmérés. ban évente legalább 1 alkalommal. Azok az intézmények, melyek- - A gyermeket átadó intézmény ve- - Alkalmanként. bıl jönnek a leendı tanulók zetıjének észrevételei. Azok az intézmények, melyekbe - A gyermeket tovább oktató intéz- - Évente 1 alkatovábblépnek a végzıs tanulók mény vezetıjének, valamint tantes- lommal. tületének észrevétele, - A gyermekek tanulmányi eredményei. További intézmények - Intézmények által jelzett szóbeli, - Alkalmanként. írásbeli észrevételek. 4.6. Kommunikáció a partnerekkel A partnerekkel való kommunikáció területén megkülönböztetünk: • belsı kommunikációt, valamint • külsı kommunikációt. A belsı kommunikáció során az Intézmény szabályozza azokat a folyamatokat, melyek a partnerekkel való kommunikációját meghatározzák: • a hatékony napi mőködését, • az információszükségletet és az informálandók körét, • a kommunikációs kapcsolatokat, • a kommunikációban érintettek feladatát, tevékenységét. A belsı kommunikációra vonatkozó elıírások:

40

4.6.1. A belsı kommunikációra vonatkozó elıírások

A belsı kommunikációs folyamatok szabályozása a következı: Kezdeményezıje Intézményvezetı

Kommunikáció Iránya, címzettje Fenntartó

Ellátandó feladatok, tevékenységek

Típusa, formája 1. Szóbeli egyeztetés 2. Írásbeli emlékeztetı

3. Beszámoló Intézményvezetı

Pedagógus

- Évente min. 1 alkalommal. - Évente, a költségvetés tervezéskor, illetve szükség szerint. - Évente.

Pedagógus, pedagógus közösség 1. Értekezlet

- Munkaterv.

- Tervben meghatározottak szerint.

2. Szóbeli beszámoltatás

- Pedagógus beszámoltatása végzett tevékenységrıl. - Óralátogatásról.

- Szükség szerint.

3. Óralátogatási jegyzıkönyv Pedagógus

- Minıségirányítási célok, - Intézményi munkaterv. - A munkatervek végrehajtására egyeztetés különösen költségvetési vonatkozásban. - A minıségcélok adott évi teljesítésérıl.

Gyakoriság

- Évente 1 alkalom./pedagógus

Tanuló, tanulóközösség 1. Beszélgetések

- Megadott témában vélemény kikérés, tájékoztatás.

- Pedagógiai program és a minıségcélok figyelembevételével.

2. Írásbeli felmérık

- Központi, helyi felmérık megíratása, értékelése.

- Pedagógiai program és a minıségcélok figyelembevételével.

1. Írásos tájékoztatók, igényfelmérések

- Megadott témában vélemény kikérés, tájékoztatás.

- Pedagógiai program és a minıségcélok figyelembevételével.

2. Szülıi értekezletek

- Megadott témákban.

3. Családlátogatások 4. Fogadóórák

-

- Pedagógiai program és a minıségcélok figyelembevételével. Intézményvezetı utasítása szerint Intézményvezetı utasítása szerint

Szülı, szülıi szervezet, szülıi közösségek

41

-

A külsı kommunikáció általában irányított kommunikáció, melynek során cél, az Intézmény népszerősítése, az eredmények, elért sikerek ismertté tétele. Az Intézmény külsı kommunikációval kapcsolatos tevékenységét meghatározó elıírások: 4.6.2. A külsı kommunikációra vonatkozó elıírások Külsı kommunikáció Területébe tartozó esemény Hagyományos rendezvények

Megyei szintő versenyeken elért 1-3 helyezés Országos szintő versenyeken elért 1-10 helyezés

Iránya, címzettje

Típusa, formája

Tanulók, peda- 1. Iskolán belül gógusok elhelyezett hirdetmény Tanulók, 2. Sajtó, Pedagógusok, Plakátok, Szülık, Egyéb személyek, szervezetek Széles nyilvá- Sajtó értesíténosság se, Iskolarádió, Iskolaújság Széles nyilvá- Sajtó értesíténosság se, Iskolarádió, Iskolaújság

42

Ellátandó feladatok, tevékenységek

Gyakoriság

- Szóbeli és írásbeli - Helyi tanterv szerint. tájékoztatás. - Sajtó tájékoztatása, - Plakátok készítése.

- Rendezvényenként.

- Sajtó tájékoztatása.

- Esetenként.

- Sajtó tájékoztatása.

- Esetenként.

A partnerekkel való kapcsolattartás rendjét szabályozza az SZMSZ és a házirend is. A partnerekkel való kommunikáció fontos azért, mert • egyrészt általa tájékozódhat az Intézmény a vele szemben megfogalmazott igényekrıl, valamint a tevékenységével kapcsolatos elégedettségrıl, • másrészt a partner képet alkothat az Intézmény mőködésérıl, tevékenységérıl, elért eredményeirıl, terveirıl, nehézségeirıl. A kommunikációs folyamatok partnercsoportonként eltérıek lehetnek. A fenntartó és az Intézmény kommunikációjának sajátosságai: • szoros, rendszeres kapcsolatot kell tartani a minıségirányítási programhoz kapcsolódva, mely kommunikáció Intézmény oldaláról történı irányítása az intézményvezetı feladata, • a költségvetési gazdálkodás során szoros kapcsolatot kell tartani, különös tekintettel a minıségcélok elérését célzó költségvetési tervezésre, a teljesített beszámoló és a megvalósuló célok értékelésére. A kommunikációban részt kell vennie az intézményvezetınek, valamint a gazdasági vezetınek, • a fenntartónak és az Intézménynek szükség esetén többlépcsıs tárgyalást kell tartani akkor, ha az önkormányzati minıségirányítási programban és az Intézmény minıségirányítási programjában meghatározott minıségcélok elérése költségvetési nehézségekbe ütközik, s megvalósításához átcsoportosításra, forrásbevonásra van szükség. Ez esetben biztosítani kell azt, hogy a kommunikáció a két fél között arra irányuljon, hogy a problémára kedvezı megoldást találjanak mindkét fél számára. A tanulókkal, tanulócsoportokkal való kommunikáció sajátosságai: • a tanulókkal való kapcsolattartás rendjét az intézményvezetı irányítása alapján közvetlenül az osztályfınökök, pedagógusok biztosítják, • az intézményvezetı rendelheti el az iskola tanulóira, egyes tanulóközösségeire kiterjedı szóbeli felméréseket, írásbeli kérdıív kitöltéseket, • az osztályfınökök, tanárok saját szakmai, pedagógiai tevékenységük lemérésére, támogatására önállóan is kezdeményezhetnek kommunikációt, • a diákönkormányzattal kapcsolatos kommunikáció keretében a diákönkormányzatot segítı pedagógus támogatja a diákokat a jogaik érvényesítésében, • a diákönkormányzat döntéseit, javaslatait az intézményvezetés figyelembe veszi, • a pedagógusok segítik az iskolaszék mőködését, s azt, hogy az elláthassa a feladatait. A tanuló szüleivel való kommunikáció sajátosságai: • a szülıkkel való kapcsolattartás a szülıi szervezet révén az intézményvezetı feladata, • a szülıi szervezet és az Intézmény kapcsolatában fontos tényezık, hogy o a szülıi szervezet megkapjon minden olyan intézményi, központi jogszabályi és helyi szabályozási információt, melyek a tevékenységéhez szükségesek, o a szülıi szervezet döntéseit, javaslatait az intézményvezetés figyelembe vegye, felhasználja, • a szülık a fogadóórákon szabadon teremthetnek kapcsolatot a pedagógusokkal, • a szülıi értekezleteken a pedagógus tájékoztatja a szülıket a gyermekek közösségét érintı fontosabb eseményekrıl, tevékenységekrıl, s lehetıséget ad arra, hogy a szülık a tanulóközösséggel kapcsolatban észrevételeket, javaslatokat tegyenek,

43

• nyílt napokon, illetve az iskola rendezvényein lehetıség van a további kapcsolatteremtésre, kommunikációra, • a családlátogatások rendszere a pedagógusok számára ad lehetıséget arra, hogy személyes kapcsolatba kerüljenek a szülıkkel, megismerjék a gyermek életkörülményeit, s ezzel a szakmai pedagógiai feladatukat adott gyermek vonatkozásában jobb minıségben tudják ellátni. A partnerintézményekkel való kommunikáció azzal az intézménnyel, amelybıl a gyermekek érkeznek, s azzal az intézménnyel, amelyekben a gyermekek továbbtanulnak a következı sajátosságokat mutatják: • folyamatos kapcsolatot kell tartani a fogadó intézmény gyermekekkel szembeni elvárásairól, • gondoskodni kell visszajelzésekrıl, hogy a gyermekek mennyiben felnek meg az intézményi elvárásoknak, melyek azok a területek, melyekre a késıbbiekben nagyobb hangsúlyt kell fektetni. 4.7. Intézkedési terv Az Intézmény elemzi a partnerek igényeire, illetve elégedettségére vonatkozó mérések eredményeit. Az elemzések alapján meghatározza: • szakmai céljait és szolgáltatásának fejlesztési irányait, módjait, • a célok megvalósítására irányuló intézkedési tervet. Az intézkedési tervek megvalósulását értékeli. Az értékelések eredményeit felhasználja mőködésének folyamatos fejlesztéséhez.

4.8. Az Intézmény honlapja Az Intézmény a partnerkapcsolatai során kihasználja az Internet adta lehetıséget. Honlapját rendszeresen aktualizálja. A honlapon feltüntet minden olyan fontos információt, tájékoztatást, mely segíti az Intézmény minıségirányítási programjában meghatározott célkitőzések elérését. Az Intézmény honlapjának szerkesztésére az intézményvezetı felelıst jelöl ki. Az Intézmény e-mail címei révén kapcsolatot tart partnereivel, továbbá lehetıséget ad arra, hogy a partnerek észrevételeket, javaslatokat fogalmazzanak meg. A beérkezı javaslatokat, észrevételeket, esetleg kritikákat az Intézmény megvizsgálja, a szükséges intézkedéseket megteszi.

44

5. TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS 5.1. A teljesítményértékelés fogalma, tartalma, célja A teljesítményértékelés olyan értékelési tevékenység, mely kiterjed • a munka eredményének, • a szervezeti magatartásnak, valamint • a munkavégzéshez szükséges képességeknek az értékelésére. A teljesítményértékelés során az értékelésnek • meghatározott célrendszeren kell alapulnia, • fejlesztı értékelésnek kell lennie, • tartalmaznia kell az önértékelési elemeket. A teljesítményértékelés célja, hogy a pedagógusok, és az Intézmény vezetését ellátó személyek teljesítménye fokozatosan – különösen a feladatellátáshoz szükséges képességek, készségek, tudás és tapasztalat fejlesztésével – javuljon, és ezzel segítse az Intézmény minıségcéljainak megvalósítását. E cél érdekében a teljesítményértékelés során szükség van: • a képzési szükségletek felmérésére, • a fejlıdési törekvések támogatására, • a munkavállalók önértékelésére, • a fejlesztési, fejlıdési célok meghatározására, • a fejlıdéshez szükséges eszközök, források felkutatására, bıvítésére, javítására, • a feladatellátási terv, a munkaidı-nyilvántartás, valamint a munkaköri leírások alapján a dolgozók tevékenységének áttekintésére. A teljesítményértékelés funkciója, hogy az intézményi mőködtetés során egy olyan eszköz szerepét töltse be, mely a minıségcélok megvalósításához segíti hozzá az Intézményt azáltal, hogy • teljesítményelvárásokat határoz meg a vezetıkkel, valamint a nem vezetı beosztású pedagógusokkal szemben, • összehangolja a célokat, és egységes rendszerő teljesítményértékelést határoz meg, • biztosítja a dolgozók fejlıdését. A teljesítményértékelés által megfogalmazott megállapítások sikeresen felhasználhatóak azokban az esetekben, ahol • a pedagógusok díjazásánál figyelembe kell venni az általuk nyújtott teljesítményt, • meg kell keresni azt, hogy a teljesítmények miért nem érik el az elvárt szintet, • meg kell ítélni adott pedagógus alkalmasságát, tovább foglalkoztathatóságát (pl. szerzıdéses foglalkoztatásnál).

45

5.2. A vezetıi feladatokat ellátók teljesítményértékelése 5.2.1. A teljesítménykövetelmények meghatározása A vezetık teljesítménykövetelményének kialakításában részt vesznek • maguk a vezetık, valamint • a fenntartó önkormányzatok – közvetve az önkormányzat által meghatározott minıségirányítási program által, valamint közvetlenül, konkrét vezetıi elvárások megfogalmazásával. A vezetık teljesítménykövetelményeinek olyanoknak kell lenniük, melyek • tartalmazzák a vezetıi pozíció ellátásával kapcsolatos követelményeket, • a minıségcélokhoz kapcsolódnak, annak megvalósítását szolgálják. A teljesítménykövetelményeket minden tanév megkezdésekor, legkésıbb szeptember 1-ig meg kell fogalmazni, írásba kell foglalni, és átadás-átvételi elismervény mellett át kell adni az érintettnek. A teljesítménykövetelmények meghatározása során ügyelni kell a következıkre: • a teljesítménykövetelmények adott tanévre vonatkozhatnak, • tartalmazniuk kell o a vezetı, illetve a pedagógus személyes adatait, o a teljesítménykövetelmények részletes leírását. 5.2.2. A teljesítményértékelés A vezetık teljesítményét az adott évre rögzített teljesítménykövetelmények alapján kell értékelni. Az értékelésben részt vesznek: • a vezetık, • a fenntartó, valamint • a nem vezetı pedagógusok. A teljesítményértékelés a teljesítménykövetelmények alapján értékeli a vezetık tevékenységét. A vezetık teljesítményét a tanév végén, de legkésıbb a következı tanév megkezdéséig értékelni kell. Az értékelést írásba kell foglalni, és át kell adni az érintettnek. A teljesítményértékelés során el kell készíteni: • egy összesített értékelést, mely tartalmazza a teljesítményértékelést a következı kategóriák szerint: o kiemelkedı teljesítmény, o átlag feletti teljesítmény, o átlagos teljesítmény, o átalag alatti, fejlesztésre szoruló teljesítmény, o nem kielégítı, fejlesztésre szoruló teljesítmény. Az összesített értékelést a részletes teljesítményértékelés során adott értékelések átlagaként kell elkészíteni. Az összesített értékelés tartalmazza a következıket: 46

o egy részletes teljesítményértékelést, mely tartalmazza: o az érintett személyes adatait, o a teljesítménykövetelmények szerinti részletes szöveges értékelést, valamint az értékelést az összesített értékelésnél megadott kategóriák szerint. • az összefoglaló értékelést, javaslatokat, intézkedéseket, melyek az érintett teljesítményértékelése során megállapíthatóak, és az érintett személy teljesítményének minıségi javítását segítik elı.

47

5.2.3. Vezetıi feladatokat ellátók értékelési szempontjai és értékelése

Az értékelés formái: • Önértékelés • Társértékelés Az értékelés módja: Minısítı értékelés 1 - 4 skálán. Jelmagyarázat: Ig. - Igazgató Igh. – Igazgató helyettesek MCsV- Minıségbiztosítási Csoport Vezetı Mkv = Munkaközösség vezetı P = Pedagógus Ssz.

Értékelt

1.

Ig.

2.

Ig.

3.

Ig., MCsV.,Mkv.

4.

Ig.

5.

Ig., Igh.

6.

Ig.

7.

Ig., MCsV.

8.

Ig., MCsV

9.

Ig.,Igh., MCsv, Mkv Ig., Igh., MCsV, Mkv

10.

Szempont Világos jövıképpel rendelkezik Elkötelezett a közös célok, feladatok iránt Minden helyzetben lojális a szervezethez Folyamatosan javul a meglévı erıforrások kihasználtsága Biztonságos intézmény: Gondoskodik az intézmény, benne a dolgozók és az intézményt használók biztonságáról Szervezetépítés: Hatáskörök, felelısség, kapcsolatok, együttmőködés szabályai Jó csapatépítı Mőködést szabályzó dokumentumok folyamatos karbantartása Igazgatás / irányítás: Stílus: kapcsolat a munkatársakkal

11.

Ig., Igh., MCsV, Mkv

Viselkedés a munkahelyen Képes a problémák kezelésére, megoldására, jó döntéshozó

12.

Ig., Igh., MCsV, Mkv

A viselkedést értékeli: a viselkedés ellenırzése közvetlen vezetıi megfigyeléssel történik

13.

Ig.

14.

Ig., Igh., MCsV, Mkv

Feltárja a dolgozók erısségeit és gyengeségeit Tájékozódás és tájékoztatás: Információk, hírek megfelelı kezelése

48

Értékelı Önért: Ig. Társértékelés: P Önért: Ig. Társértékelés: P Önért: Ig., MCsV., Mkv Társértékelés: Ig., P Önért: Ig. Társértékelés: P Önért: Ig. Társértékelés: P Önért: Ig. Társértékelés: P Önért: Ig., MCsV, Társértékelés: Ig., P Önért: Ig., MCsv, Társértékelés: Ig., P Önért: Ig., Igh., Mkv Társértékelés: Ig., P Önért: Ig., Igh., MCsV, Mkv Társértékelés: Ig., P Önért: Ig., Igh., MCsV, Mkv Társértékelés: Ig., P Önért: Ig., Igh., MCsV, Mkv Társértékelés: V, P Önért: Ig. Társértékelés:V, P Önért: Ig., Igh., MCsV, Mkv Társértékelés: Ig., P

Ssz. 15.

Értékelt

Szempont

Ig., Igh. Megosztja az információkat / hatalmat

16.

Ig., Igh., MCsV, Mkv

17.

Ig., Igh., MCsV,

Jó kommunikációs készség Dolgozók bevonása: Gondoskodik a szervezet tagjainak bevonásáról

18.

Ig., Igh.

Fontossági sorrendek állítása

19.

Ig., Igh., MCsV, Mkv

Buzdít, sikerhez juttat, elismeri az egyéneket

20.

Ig., Igh.

Az intézmény érdekeinek képviselete

49

Értékelı Önért: Ig., Igh. Társértékelés: V, P Önért: Ig., Igh., MCsV, Mkv Társértékelés: Ig., P Önért: Ig., Igh., MCsV Társértékelés: P Önért: Ig., Igh. Társértékelés: Ig., P Önért: Ig., Igh., MCsV, Mkv Társértékelés: V, P Önért: Ig., Igh. Társértékelés: Ig., P

5.3. A nem vezetıi feladatokat ellátó – pedagógusok teljesítményértékelése 5.3.1. A teljesítménykövetelmények meghatározása A pedagógusok teljesítménykövetelményének kialakítását az intézményvezetık végzik. A meghatározott teljesítménykövetelményeknek olyanoknak kell lenniük, melyek • a minıségcélokhoz kapcsolódnak, annak megvalósítását szolgálják, • figyelembe veszik a fenntartók által az intézményvezetık számára meghatározott teljesítménykövetelmények teljesítéséhez szükséges elvárásokat, s azok teljesítését szolgálják, • mégis kellıen konkrét elvárásokat fogalmaznak meg. A teljesítménykövetelményeket minden tanév megkezdésekor, legkésıbb szeptember 15-ig meg kell fogalmazni, írásba kell foglalni és átvételi elismervény ellenében át kell adni az érintettnek. A teljesítménykövetelmények meghatározására ugyanazok a szabályok érvényesek, mint a vezetık esetében. 5.3.2. A teljesítményértékelés A pedagógusok teljesítményét az adott évre rögzített teljesítménykövetelmények alapján kell értékelni. Az értékelésben részt vesznek: • a vezetık, • a nem vezetı pedagógusok. A teljesítményértékelés a teljesítménykövetelmények alapján értékeli a pedagógusok tevékenységét. A pedagógusok teljesítményét a tanév végén, de legkésıbb a következı tanév megkezdéséig értékelni kell. Az értékelést írásba kell foglalni. A teljesítményértékelés tartalmára ugyanazok a szabályok érvényesek, mint a vezetık esetében.

50

5.3.3. Pedagógus teljesítmény rendszer ÉRTÉKELÉSI TERÜLETEK

ALAPKÖVETELMÉNYEK

FEJLESZTİ TELJESÍTMÉNYEK

1-2-3

4-5-6

KIMAGASLÓ TELJESÍTMÉNYEK 7-8-9

1. Szakmai felkészültség, képzés, innováció

1.1 Szaktárgyi ismeretek, alkalmazásuk 1.2 Pedagógiai ismeretek, alkalmazásuk

- eredményes oktató munkát folytat

- kollégáival megosztja eredményes módszereit

- alkalmazza a pedagógiai hatásrendszer gyakorlatát - tanítványaira képes pozitív nevelı hatást gyakorolni

1.3 Képzés

- folyamatosan frissíti ismereteit (továbbképzés, szaklapok, folyóiratok, Internet segítségével) - új, eredményes módszereket, eljárásokat alkalmaz

- nevelımunkáját a pedagógiai program célrendszerének meg- felelıen végzi - adekvát nevelési eljárásokat alkalmaz - kezdeményezı a szakmai fejlıdését elısegítı forrásokkal, képzésekkel kapcsolatban - megismert, bevált új módszereit, eljárásait ajánlja kollégáinak

1.4 Innováció

- az új kollégákat segíti a beillesztésben, munkájukban - eredményes nevelési eljárásait megosztja kollégáival

- ismeretbıvítı továbbképzést, tájékoztatót tart a nevelıtestületnek, munkaközösségének - pályázatot készít, fejlesztési célú projektet vezet, valósít meg

2. Tervezı, elıkészítı munka

2.1 Tanmenet

- tanmenetei határidıre, az ajánlott tartalommal készülnek - tanításban a tanmenet ütemterve szerint halad

2.2 Óravázlat

- felkészülése biztosítja a szervezett órai munkát

2.3 Tanóra elıkészítése

- az órához szükséges eszközöket, anyagokat, feladatlapokat elıkészíti

51

- megtervezi a differenciálás szükséges elemeit (pl.: egyéni és csoportfeladatokat) - oktatási terveit a tanulók, az osztály adottságaihoz, fejlesztési céljaihoz igazítja - tanóráihoz önállóan készíti segédanyagokat (fóliák, feladatlapok,stb.) - az eszközöket az aktív tanulói foglalkoztatás céljával készíti elı

- feladatot vállal a helyi tanterv elkészítésében

- tanulási útmutatókat, oktatócsomagokat készít - eszközöket tervez, készít az oktatási feladataihoz, a tanulók, csoportok foglalkoztatásához

3. Oktatás-nevelés

3.1 Óravezetés

- tanóráit pontosan kezdi és fejezi be - tanóráin eléri a kitőzött céljait

3.2 Alkalmazott módszerek 3.3 Tanítványok ismerete

- célokhoz, a tanulókhoz és a követelményekhez alkalmas módszereket használ - tanítványait a feladatához szükséges mértékben ismeri

- magyarázatai érthetıek, a megértésrıl rendszeresen meggyızıdik - képes tanulóit motiválni - megvalósítja a képesség szerinti differenciált foglalkoztatást - javaslatot tesz tanítványai felzárkózására, fejlıdésére

- bemutató órát tart kollégáinak módszerei, eljárásai megismertetésére

- minden tanulói teljesítményt rendszeresen értékel - tanulói teljesítmény nem marad vissza-jelzés, értékelés nélkül

- a témazárót minden tanulóval megíratja - a korrekcióhoz segítséget nyújt - az eredménytelenül tejesítıknek egy javítási lehetıséget ad - témazáró eszközöket, új, hatékony ellenırzési, értékelési mód-szereket dolgoz ki

- eredményesen alkalmaz új módszereket, eljárásokat - megvalósítja tanítványai fejlıdését szolgáló optimális, egyéni terhelését

4. Ellenırzı, értékelı munka

4.1 Ellenırzés, értékelés rendszeressége

4.2 Ellenırzés, értékelés módszerei

- tanítványai mindegyikét kellı számú idıben arányos ellenırzés alapján értékeli - az írásbeli munkákat két héten belül kijavítja, értékeli - minden tantárgyi témát elfogadott témazáróval értékel - az ellenırzéseknél a követelményekkel adekvát módszereket alkalmaz

- az ellenırzést, értékelést az elvárt kompetencia alapján határozza meg

5. Tanórán kívüli tevékenység

5.1 Támogatás

- a tantárgyfelosztás szerint korrepetálással segíti a rászoruló tanulókat

- a rászoruló tanulókkal egyénileg foglalkozik

- egyénre szabott fejlesztési, támogatási tervet készít és valósít meg - egyénre szabott fejlesztési tervet készít és valósít meg

5.2 Tehetséggondozás

- tantárgyfelosztás szerint szakkörön, versenyfelkészítın segíti tehetséges tanítványai fejlıdését

- tehetséges tanítványaival egyénileg is foglalkozik - támogatja diákok fejlıdését szolgáló tanórán kívüli tevékenységet

- a döntésekkel kapcsolatos álláspontja kiderül - teljesíti a szakmai közösségek rá vonatkozó feladatait

- javaslataival, munkájával segíti a szakmai közösségek feladatainak megoldását, döntéseinek szakszerőségét

- kezdeményezıje, megvalósítója az iskola fejlıdését szolgáló projektnek, a szakmai közösségek fejlesztéseinek

6.2 Osztályfınökökkel

- az osztályfınököt tájékoztatja tanítványai eredményeirıl, magatartásáról

- az osztályfınökkel és a szülıkkel közös nevelési hatásrendszert érvényesít

6.3 Tanulókkal

- tájékoztatja ıket a követelményekrıl, az írásbeli ellenırzés idejérıl, értékelésérıl - meghallgatja a tanulókat és kérdéseikre érdemi választ ad - információt ad a szülıknek tanítványai szaktárgyi elımenetelérıl

- segíti az osztályfınököt a tanulók egyén fejlıdését biztosító terv megvalósításában - egyéni fejlıdésük érdekében segítséget, tanácsot ad tanítványainak

- pedagógiai szaktudásával segíti a szülık nevelık munkáját - véleményével, javaslataival segíti az iskolavezetés munkáját - jelzést ad eredményeirıl, nehézségeirıl - hajlandó részt venni a közösség konfliktusainak kezelésében

- a szülıkkel együtt hatásos nevelési eljárást dolgoz ki, valósít meg - kezdeményez, feladatot vállal az iskola fejlıdése érdekében - kész segíteni kollégáinak problémáik megoldásában

6. Együttmőködés

6.1 Nevelıtestületben, munkaközösségében, szaktárgyi teamjében (a továbbiakban: szakmai közösségei)

6.4 Szülıkkel 6.5 Együttmőködés az iskolavezetéssel 6.6 Személyes tulajdonságok, önértékelés

- elfogadja felettesei útmutatásait

- saját tevékenységét ellenırizhetıvé teszi - munkájával kapcsolatban elfogad javaslatot, kritikát

52

- foglalkozik a tanulóknak az iskolai életen túli, egyéni problémáival is

7. Egyéb munkaköri feladatok

7.1 Ügyelet, rend

- fenntartja szőkebb környezete rendjét, tisztaságát

- az iskola érdekében folyamatosan rendelkezésre álló

7.2 Felügyelet, helyettesítés, feladatvállalás 7.3 Adminisztráció

- beosztás szerint ügyeleti, felügyeleti és helyettesítési feladatot lát el

- kezdeményezıen feladatot vállal az osztály- és iskolai rendezvényekkel kapcsolatban

- kezdeményezıen feladatot vállal az iskolai feladatokban, annak képviseletében - aktívan bekapcsolódik a minıségfejlesztési feladatok megoldásába

- pontosan vezeti a munkájához tartozó tanügyi dokumentumokat - pontosan betartja a határidıket - tantárgyi hiányzás 20 %-át jelzi az osztályfınöknek

- a tanítványai fejlıdésérıl rendszeresen vezet feljegyzéseket

- az adminisztrációs munkában újításokat, ésszerősítési lehetıségeket dolgoz ki, vezet be.

5.4. A teljesítménykövetelmények és az értékelés szempontjai A teljesítménykövetelmények meghatározásánál, valamint a teljesítményértékelésnél a következı szempontokat kell figyelembe venni: • az oktatás minıségéhez, • a pedagógusokhoz, • az intézmények általános megítéléséhez és mőködéséhez kapcsolódó minıségcélok. 5.5. Az értékelés során felhasználható információk, eszközök, dokumentumok Az értékelés során – a szubjektivitás kiküszöbölése érdekében – minél több tényszerő elemre kell támaszkodni. Ehhez fel kell használni az Intézményben keletkezett, illetve az Intézményben meglévı adatokból, információkból elıállítható dokumentumokat, adatokat. Az értékelés egyes szempontjaihoz felhasználható információkat, az információ beszerzés, készítés módját, valamint az információ rendelkezésre állásáért való felelıst és határidıket a minıségirányítási programhoz, mellékletként kell csatolni. A szabályozás mintáját 4. számú melléklet határozza meg. A vonatkozó mellékletet a teljesítménykövetelmények • konkrét ismerete után kell elkészíteni, • változása estén szükség szerint módosítani kell.

53

6. A TELJES KÖRŐ INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS A közoktatási törvény minıségirányítási program tartalmi követelményeit meghatározó része kimondja, hogy a közoktatási intézménynek a minıségirányítási programjában rögzítenie kell a teljes körő intézményi önértékelés • periódusát, • módszereit, • a fenntartói minıségirányítási rendszerrel való kapcsolatát. 6.1. Az intézményi önértékelés célja Az önértékelés célja az Intézmény adottságainak, eredményeinek • felmérése, • a felmérések alapján rendelkezésre álló tények, adatok értékelése, majd • a szükséges beavatkozások kidolgozása és végrehajtása. 6.2. Az intézményi önértékelés periódusa Az Intézmény teljes önértékelését kétéves periódusokban készíti el. A kétéves periódust az indokolja, hogy az éves periódusban ellátott teljes önértékelés túlzott terhet jelentene az Intézményre, a hosszabb periódus pedig az egyes értékelési elemek elvégzésének idıtartama miatt nem mutatna egységes összképet. Az intézményi önértékelés periódusa és ütemezése Terület Az intézmény mőködésének törvényi megfelelısége

Ütemezés 5 évente elıször: 2010 A tárgyi környezet megfelelısége 2010, azt követıen 5 évente A pp. nevelési és beválása 4 évente, elıször 2012 Partnerazonosítás 4 évente, elıször: 2010 A gyermekek nevelési szintjének megfelelısége 2 évente, elıször: 2010 Az intézmény szervezetének megfelelısége, a vezetés 2 évente, elıször 2010 szerepe A szociális és egyéb szolgáltatások biztosítása Évente A gyermekvédelmi munka megfelelısége Évente A tanulók kompetenciájának változása Évente Szakmai és pedagógiai munka eredményessége Évente IMIP végrehajtása Évente Az intézményben dolgozó pedagógusok kompetenciái Évente (teljesítményértékelés) Az intézményvezetı kompetenciája (teljesítmény- Évente értékelés) 6.3. Az intézményi önértékelés rendszere, módszerei Az intézményi önértékelés során a következı rendszerben kell végezni az értékelést: • értékelni kell az adottságokságokat, • értékelni kell az eredményeket, 54

• az eredmények alapján meg kell határozni a további lépéseket a fejlıdés érdekében. Az önértékelés során az adottságok tekintetében felmérést kell végezni: • a vezetés, • a dolgozók szakmai irányítása, • az Intézmény erıforrása, • az Intézmény folyamatai, • az Intézmény stratégiája tekintetében.

55

Az irányított önértékelés témakörei és a javasolt módszerek Témakör Csop. Javaslat a csoportok összetételére sorsz. (csoportok javasolt létszáma: 4-8 fı) Adottságok • vezetıség • • pedagógusok (telephelyenként • a vezetés szerepe a 1 fı) 1. szervezeti kultúra fej• Minıségügyi Csoport képviselesztésében • lıje • nem pedagógusok képviselıje • a PP fejlesztéséért felelıs ve• zetı • az intézmény stratégi2. ájának meghatározása • Minıségügyi Csoport képvise• lıje és megvalósítása • pedagógusok • a vezetés képviselıje • a meglévı folyamatok • • Minıségügyi Csoport képviseszabályozottsága 3. lıje • a szabályozási rend• pedagógusok szer teljeskörősége • nem pedagógusok képviselıje • a vezetés képviselıje • Minıségügyi Csoport képvise• • az erıforrások figye4. lıje lembevételének módja • pedagógusok • nem pedagógusok képviselıje 5.

• •

a vezetés képviselıje partnerek

•

a partneri igények figyelembevételének módja

56

•

Módszer

Eredmények a szervezeti kultúra fejlesztésének eredményei a munkatársak bevonásának mértéke

• • • • •

dokumentumelemzés kérdıív/adatgyőjtı lap klíma teszt csoportos interjú statisztikai kimutatások

a kitőzött célok elérése, megvalósítása a folyamatos fejlesztés eredményei

• • • •

dokumentumelemzés kérdıív/adatgyőjtı lap csoportos interjú statisztikai kimutatások

a szabályozási rendszer bevezetettsége, az alkalmazás hatékonysága

• • • •

dokumentumelemzés kérdıív/adatgyőjtı lap csoportos interjú statisztikai kimutatások

az erıforrások felhasználásának hatékonysága

• • • •

dokumentumelemzés kérdıív/adatgyőjtı lap csoportos interjú statisztikai kimutatások

a partnerek elégedettsége

• • • •

dokumentumelemzés kérdıív/adatgyőjtı lap csoportos interjú statisztikai kimutatások

Az önértékelés során vizsgálni kell az elért eredményeket, • a meghatározó, kiemelt eredményeket, • a partnereknél elért eredményeket, így: o a fenntartó elégedettségét, o a gyermekek és a szüleik elégedettségét, • a pedagógusok elégedettségét, • a gyermeket fogadó Intézmény elégedettségét. Az önértékelés során meg kell határozni • az erısségeket, • a lehetıségeket, • a gyengeségeket, • a veszélyeket. Az önértékelésnek olyannak kell lennie, hogy az kellı információt nyújtson a fenntartónak, és az Intézménynek is. Így az önértékelés során figyelembe kell venni: a) a fenntartói értékelések során megfogalmazottakat, különösen az alábbi területeken: o gazdálkodás, o tanügyigazgatás, o az Intézményben rendelkezésre álló oktatási-nevelési feltételek, o a vezetési, illetve az intézményirányítási, népszerősítési tevékenység, o a pedagógus munkájának megszervezése, o a szakmai munka értékelése a tanulás eredményei alapján, o a pedagógiai program megvalósítása, o az intézménnyel kapcsolatos általános elégedettség és az intézménnyel kapcsolatban felmerült igények, b) az Intézmény által a saját tevékenységének értékelése során tett megállapításokat az alábbi területeken: o gazdálkodás, o tanügyigazgatás, o az Intézményben rendelkezésre álló oktatási-nevelési feltételek, o az Intézmény szervezete, a vezetés, valamint ezek kapcsolata, o az oktatás, nevelés, képzés milyensége, o az Intézmény által ellátott egyéb feladatok, szolgáltatások (szociális stb.) o az Intézmény fenntartón kívüli partnereinek elégedettsége, illetve az intézménnyel szemben felmerült igényei. A fenntartói és az intézményi értékelés egymástól való elkülönítése azért is indokolt, mivel különbözı adottságokat, illetve eredményeket másként értékelhet a fenntartó, az Intézmény, illetve az Intézmény fenntartón kívüli partnerei.

7. AZ INTÉZMÉNYI MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSE Az 1993. évi LXXIX. törvény 40. § (11) bekezdése szabályozza az intézményi minıségirányítási program végrehajtásának értékelését. A folyamat leírása: Az intézményi minıségirányítási program értékelése során meg kell határozni az − intézményi tevékenység és mőködés tervszerőségének fokát, − az ellenırzési feladatok ellátásának szintjét, − a mérési, értékelési feladatok ellátásának szintjét és ezek segítségével az intézményi teljesítmény országos átlaghoz való viszonyát. Célrendszer: Az intézményi minıségirányítási program végrehajtása és annak ellenırzése, értékelése segít meghatározni az iskola helyét a magyar közoktatásban. Az indikátorrendszer értékelése során meghatározott sikerkritériumok meghatározzák az intézményi feladatokat, indirekt módon indítják el a minıségirányítás folyamatait. Sikerkritériumok: Az intézményi minıségirányítási program végrehajtását akkor tekintjük sikeresnek, ha – az ütemterv szerinti mérési, értékelési és ellenırzési feladatokat a nevelıtestület elvégezte – az erısségeket és gyengeségeket meghatározta, a fejlesztendı területekre az intézkedési tervet elkészítette. A folyamatos értékelés során az intézmény minıségi munkája akkor tekinthetı sikeresnek, • ha teljes körő önértékelés elvégzésekor – ciklusonként – azonos területen azonos mértékő gyengeség nem kerül megállapításra, • ha az erısségek száma nem csökken. Az intézmény pedagógiai munkája akkor tekinthetı sikeresnek, ha az országos mérési eredményekhez viszonyítva az intézmény teljesítménye minden kompetenciaterületen • eléri legalább az országos átlag értékét és • az elızı évi teljesítményhez képest nem romlik az intézményi mutató. Intézkedési terv: Az intézkedési terv készítés akkor kötelezı az intézmény számára, ha • az együttes sikerkritériumok nem teljesülnek, • a szülıi közösség véleményében ezt írásban kéri, • a fenntartó az eredménytıl függetlenül – saját szempontú mérési, értékelési feladatmeghatározása miatt – írásban ezt kéri. Az intézmény minıségirányítási programjának végrehajtását minden tanév végén (elsı ízben 2010. június) értékeli. Ezzel együtt az országos mérési eredményeket elsı ízben 2010. június hónapban, azt követıen minden év júniusában értékeli, gondoskodik az eredmények és a javasolt intézkedések nyilvánosságra hozataláról.

58

8. Egyéb évenkénti értékelési, intézkedési feladatok 8.1. Értékelés A nevelıtestület a szülıi szervezet (közösség) véleményének kikérésével évente értékeli • az intézményi minıségirányítási program végrehajtását, • az országos mérés, értékelés eredményeit. A minıségirányítási program végrehajtásának értékelése során figyelembe kell venni az országos mérés és értékelés eredményeit is. Az országos mérés, értékelés eredményeinek értékelésekor figyelembe kell venni • a tanulók egyéni fejlıdését, valamint • az egyes osztályok teljesítményét. 8.2. Intézkedések Az értékelés alapján olyan intézkedéseket kell kidolgozni, melyek segítségével az Intézmény szakmai célkitőzései és az Intézmény tényleges mőködése, szakmai eredményei közelítenek egymáshoz. Az intézményvezetı feladata, hogy a nevelıtestület és a szülı szervezet (közösség) értékelését és a javasolt intézkedéseket megküldje a fenntartónak. A javasolt intézkedések a fenntartó jóváhagyásával válnak érvényessé. Amennyiben a fenntartó intézkedési terv készítésére hívja fel a figyelmet azért, mert az országos mérési, értékelési eredmények alapján az Intézmény nem érte el a jogszabályi minimumot, a tervet a felhívástól számított 3 hónapon belül elkészíti. Intézkedési terv készítése Az intézkedési terv elkészítése során fel kell tárni az intézkedés meghozatalához vezetı helyzetet kiváltó okokat, tényezıket, körülményeket. Ehhez figyelembe kell venni az intézményi önértékelés, valamint a fenntartói ellenırzések, értékelések megállapításait. Az intézkedési terv részei: • az adott problémával kapcsolatban feltárt okok, tényezık, körülmények, • a probléma megszüntetéséhez szükséges intézkedések, • az intézkedés végrehajtását segítı iskolafejlesztési program akkor, ha az intézkedési terv készítésére azért került sor, mivel az országos mérési, értékelési rendszerben az Intézmény eredményei nem érték el a jogszabályban meghatározott minimum értéket.

59

9. A MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM ÉS EGYÉB INTÉZMÉNYI DOKUMENTUMOK KAPCSOLATA A minıségirányítási programban meghatározott minıségcélok végrehajtása érdekében biztosítani kell az Intézmény belsı szabályzatainak minıségcélokkal való összehangolását. A minıségirányítási program szempontjából a minıségcélok megvalósítására hatással lévı belsı szabályok különösen a következık: • Intézmény Szervezeti és Mőködési Szabályzata, • Kollektív szerzıdés, (ösztönzési rendszer) • Közalkalmazotti Szabályzat, • Pedagógiai program, • Munkaköri leírások, • Éves munkaterv, • Feladatellátási terv, • Költségvetési és beszámolási szabályzat. 10. A GUBÁNYI KÁROLY ÁLTALÁNOS ISKOLA MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJÁNAK, ÉRVÉNYESSÉGE, FELÜLVIZSGÁLATA, NYILVÁNOSSÁGA Az általános iskola minıségirányítási programjának alapja Pilis Város Önkormányzati Közoktatási Minıségirányítási Programja. Az IMIP felülvizsgálata az önkormányzati MIP és a városi Közoktatási Intézkedési Terv felülvizsgálatához igazodva kétévente történik. A kétévenkénti felülvizsgálatok nem érintik a program érvényességét. A MIP alapján mőködı minıségirányítási rendszer a folyamatos megfigyelések, mérések eredményeként felszínre hozza az intézményi folyamatok esetleges problémáit Érvényességi rendelkezés A Minıség Irányítási Program érvényessége annak elfogadásakor lép hatályba, és 2012. augusztus 31- ig érvényes. A felülvizsgálatot a törvényi elvárásoknak való megfelelésen túl az éves összegzések alapján, a MIP idıarányos megvalósításával összevetve szükséges elvégezni. A Minıségirányítási Program módosításának lehetséges indokai: • Törvényi változások • Partneri igények változása A minıségirányítási programot az alábbi módon tesszük nyilvánossá: A hatályba lépést követıen a programot valamennyi telephely 1-1 példányban megkapja, valamint a dokumentum hozzáférhetı lesz az iskolai könyvtárakban. A minıségirányítási programot nyilvánosságra kell hozni. A keletkezett adatokat az Intézmény Iratkezelési szabályzatában rögzítettek szerint meg kell ırizni.

60

A minıségirányítási program teljes dokumentációját hozzáférhetı módon meg kell ırizni az • intézményvezetınél, valamint • az Intézmény könyvtárában. A minıségirányítási program végrehajtásának évenkénti értékelését szintén közzé kell tenni.

Kelt: Pilis, 2009. december 18. Koblencz Andrea Gubányi Károly Általános Iskola igazgatója

61

LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK: I. Készítette: Pilis, 2009. december hó 05. napján. (Koblencz Andrea) igazgató P.h. II. A Gubányi Károly Általános Iskola Alkalmazotti Közössége a Minıségirányítási Programot a 2009. december 7. napján tartott határozatképes ülésén át nem ruházható jogkörében elfogadta. Az elfogadás tényét a nevelıtestület tagjai az alábbiakban hitelesítı aláírásukkal tanúsítják. Pilis, 2009. december hó 07. napján.

………………………………….. (jegyzıkönyvvezetı)

………………………………….. (hitelesítı) P.h.

III. Pilis Város Önkormányzatának Képviselı-testülete a Gubányi Károly Általános Iskola Minıségirányítási Programja a Képviselı-testület 2009. december hó 17. napján megtartott nyilvános és rendes ülésén meghozott 371/2009. (XII.17.) sz. önkormányzati határozatával hagyta jóvá. Pilis, 2009. december hó 22. napján.

………………………………….. (Szabó Márton) Polgármester

………………………………….. (dr. Csiki Gábor) jegyzı

Mellékletek: 1. számú melléklet A minıségirányítási programot véleményezı szervek 2. számú melléklet Minta a teljesítményértékeléshez

62

1. számú melléklet

A minıségirányítási programot véleményezı szervek

A minıségirányítási programot a következı szervek véleményezték: ................................................................. ................................................................. ................................................................. .................................................................

63

2. számú melléklet

Minta a teljesítményértékeléshez ………………………………… munkakörő pedagógus ………/…….. tanévre szóló teljesítményértékelése

1. Összevont teljesítményértékelés A teljesítménykövetelmények meghatározásának, átadásának, valamint a teljesítményértékelési feladatok ellátásának szükségességét az Intézmény Minıségirányítási Programja határozza meg. A teljesítményértékelésre a ……./…… tanévre kiadott teljesítménykövetelmények alapján került sor, a Minıségirányítási Programban meghatározott információk figyelembevételével. Tájékoztatom, hogy a …../….. tanévben nyújtott teljesítményére  kiválóan alkalmas,  alkalmas,  kevéssé alkalmas,  alkalmatlan minısítést kap. A teljesítmény értékelését részletesen a melléklet tartalmazza. A teljesítményértékelés átadás-átvételét, a szóbeli megbeszélés megtörténtét aláírásommal igazolom. Mell. 1 db részletes teljesítményértékelés

Kelt: ………………………….., ………év …………………. hó ….. nap

........................................................ értékelést végzı (átadó)

........................................................ értékelt (átvevı)

64