Gróf Esterházy Kórház és Rendelőintézeti Szakrendelő

Gróf Esterházy Kórház és Rendelőintézeti Szakrendelő 8500 Pápa, Jókai u. 5-9.

KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS ( Tervezet )

A dokumentum sorszáma: 2009-12-

A kiadás dátuma:

2.2.

Változatszám:

FIGYELEM! Jelen szabályozás a Gróf Esterházy Kórház és Rendelőintézeti Szakrendelő dokumentuma. Továbbadása, sokszorosítása írásos engedély nélkül nem megengedett, a benne szereplő információkat csak a minőségirányítási rendszer működéséhez lehet felhasználni! Jelen szabályozás kinyomtatott formátumú változata csak akkor használható, ha annak hatálybalépési dátuma megegyezik az elektronikus dokumentumtárban tárolt törzspéldányéval!

Gróf Eszterházy Kórház és rendelőintézeti szakrendelő

Kollektív Szerződés

TARTALOM: 1. Általános rendelkezések..................................................................................................................4 1.1. A Kollektív Szerződés hatálya...............................................................................................................4 1.2. A KSZ megkötésére, módosítására, illetve felmondására irányadó szabályok................................4 1.3. Az érdekképviseleti szervezet(ek) és a munkáltató kapcsolatrendszere...........................................5 1.4. Sztrájkra vonatkozó szabályok:...........................................................................................................6

2. A munkáltatói jogkör gyakorlásának rendje..................................................................................7 2.1. A munkáltatói jogkör tartalmi elemei: ................................................................................................7 2.2. A munkáltatói jogkör gyakorlásának rendje:.....................................................................................7

3. A közalkalmazotti jogviszony létesítése, megszűnése, megszüntetése............................................8 3.1. A közalkalmazotti jogviszony létesítése, módosítása .........................................................................8 3.2. Vezetői tevékenység a közalkalmazotti jogviszony keretében ...........................................................9 3.3. A közalkalmazotti jogviszony megszűnése és megszüntetése.............................................................9 3. 4. Végkielégítés........................................................................................................................................11

4. A munkavégzés szabályai..............................................................................................................12 4.1. Az alkalmazás egészségügyi feltételei.................................................................................................12 4.2. Munkavégzésre alkalmas állapot.......................................................................................................12 4.3. Munkahelyi jelenlét igazolása.............................................................................................................13 4.4. Változó munkahelyen történő alkalmazás.........................................................................................13 4.5. Átirányítás............................................................................................................................................13 4.6. További munkaviszony, munkavégzésre irányuló jogviszony.........................................................14 4.7. Minősítés..............................................................................................................................................14 4.8.Összeférhetetlenség...............................................................................................................................14 4.9. Orvosi, szervezeti titoktartás szabályai.............................................................................................15 4.10. A munkáltató érdekében álló képzés, továbbképzés, tanulmányi szerződés................................15 4.11. A kiküldetés szabályai és az azt teljesítő közalkalmazott költségtérítése......................................16 4.12. A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés..................................................................17

5. A munkarend, a munkaidő és a pihenőidő...................................................................................18 5.1. A munkarend .......................................................................................................................................18 5.2. A munkaidő ..........................................................................................................................................18 5.3. A munkaidő beosztása.........................................................................................................................18 5.4. Rendkívüli munkavégzés.....................................................................................................................19 5.5. Ügyelet..................................................................................................................................................20 5.6. Készenlét...............................................................................................................................................21 5.7. Pihenőidő..............................................................................................................................................21 5.8. A rendes szabadság..............................................................................................................................22 5.9. A betegszabadság.................................................................................................................................22 5.10. Fizetés nélküli szabadság..................................................................................................................22 Kiadás dátuma: 2009.12.

Változat: 2.2.

2/34. oldal/



6. A közalkalmazott előmeneteli és illetmény rendszere A munka díjazása ..................................23 6.1. Előmeneteli rendszer...........................................................................................................................23 6.2. Illetményrendszer................................................................................................................................23 6.3. Bérpótlékok.........................................................................................................................................24 6.4. Rendkívüli munkavégzésért járó pótlék ...........................................................................................26 6. 5. Az ügyelet, készenlét díjazása............................................................................................................26 6.6. Jutalmazás - kitüntetés........................................................................................................................27

7. Béren kívüli juttatások.................................................................................................................27 7.1. Munkahelyi étkeztetés........................................................................................................................27 7. 2. Orvos-Nővérszállás.............................................................................................................................28 7.3. Illetményelőleg.....................................................................................................................................29 7.4. Lakásépítés és vásárlás támogatása...................................................................................................29 7.6. Az Intézet gépjárművének igénybevétele közalkalmazottak részére.............................................32

8. A közalkalmazott és a munkáltató kártérítési felelőssége...........................................................32 8.1. A közalkalmazott kártérítési felelőssége............................................................................................32 8.2. Leltárhiányért való felelősség.............................................................................................................33 8.3. A kár összegének meghatározása ......................................................................................................33 8.4. A kár megtérítése.................................................................................................................................33 8.5. A munkáltató kártérítési felelőssége..................................................................................................33

9. A munkaügyi jogvita......................................................................................................................34 ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK..............................................................................................................34

Kiadás dátuma: 2009.12.

Változat: 2.2.

3/34. oldal/



Jelen Kollektív Szerződést kötötték egyrészről a Gróf Esterházy Kórház és Rendelőintézeti Szakrendelő (8500 Pápa, Jókai u. 5-9., képv.: Dr. Vörös Ibolya), mint munkáltató, másrészről az Egészségügyi Dolgozók Demokratikus Szövetsége Pápai Alapszervezete (8500 Pápa,Jókai u. 5-9), Magyar Orvos Szövetség helyi szervezete, mint érdekképviseleti szervezet - a közalkalmazottak jóváhagyásával a Kjt. 12/A. § (5) bek. szerint - a mai napon az alábbi feltételek mellett.

1. Általános rendelkezések Ez a Kollektív Szerződés (a továbbiakban: KSZ) a munkáltatói és a munkavállalói jogok rendezett biztosítására és a kötelezettségek teljesítésének elősegítésére jött létre. 1.1. A Kollektív Szerződés hatálya 1.1.1. Személyi hatálya: KSZ hatálya kiterjed a Gróf Esterházy Kórház és Rendelőintézeti Szakrendelővel közalkalmazotti jogviszonyban álló valamennyi fő és részfoglalkozású illetve másodállású vagy mellékfoglalkozású közalkalmazottra, függetlenül attól, hogy a KSZ-t megkötő érdekképviseleti szervezetnek tagja-e. Hatálya kiterjed továbbá a KSZ-t kötő érdekképviseleti szervekre, illetve tagságukra. 1.1.2. Időbeli hatálya: A KSZ-t a felek határozatlan időre kötik meg. 1.2. A KSZ megkötésére, módosítására, illetve felmondására irányadó szabályok 1.2.1. A KSZ-t a munkáltató részéről a főigazgató, mint az Intézet egyszemélyi vezetője, a közalkalmazottak részéről az EDDSZ Pápai Alapszervezetének helyi elnöke és a Magyar Orvos Szövetség helyi szervezetének vezetője a Kjt. 12/A.§ (5) bek. szerinti közalkalmazotti jóváhagyással ……………….. írja alá. 1.2.2. A KSZ módosítását a szerződő felek bármelyike kezdeményezheti. 1.2.3. A Kollektív szerződést módosítani kell, ha jogszabály megváltozása miatt szabályai jogellenessé váltak. 1.2.4. A KSZ-t módosítani lehet - a kötelező módosítás kivételével - a szerződő felek egyező akaratának megléte esetén. A módosításra a szerződés előkészítésére előírt eljárási szabályokat kell alkalmazni, ennek értelmében KSZ-t megkötő felek a módosítások tervezetét közösen készítik elő. Az eredeti aláírásokkal ellátott, sorszámozott módosítást a szerződés eredeti példányához csatoltan kell megőrizni. 1.2.5. A KSZ, illetve a módosítás tervezetét az érdekképviseleti szervezet bizalmi testületeinek közvetítésével kell a közalkalmazottakkal ismertetni, megvitatni. A nem tag közalkalmazottak vitában való részvételét úgy kell biztosítani, hogy a tervezetet 1-1 példányban az osztályokon és részlegeken rendelkezésre kell bocsátani, ezáltal lehetőséget adni arra, hogy az abban foglaltakat mindenki megismerhesse. 1.2.6. Ha a módosításra a szerződés jogszabályba ütköző rendelkezése miatt kerül sor, a módosítás tervezetét elegendő a szerződéskötő érdekképviseleti szerv(ek) Szakszervezeti Bizottságával megtárgyalni. 1.2.7. A KSZ módosítására vonatkozó tárgyalásokra, valamint a KSZ felmondására írásban kell indoklással ellátott jognyilatkozatot tenni. Kiadás dátuma: 2009.12.

Változat: 2.2.

4/34. oldal/



1.2.8. A KSZ végrehajtását, a jogok gyakorlását, a kötelezettségek teljesítését a szerződő felek évente egy alkalommal ellenőrzik. Ekkor kerülhet sor - az időközben a körülményekben beállott változásokra is tekintettel - a KSZ felülvizsgálatára. A jogszabályi változásokat a mellékleteken is át kell vezetni. 1.2.9. A érdekképviseleti szervezet köteles a munkajogi védettségben részesülő tisztségviselők neveit a munkáltatóval írásban közölni, változás esetén erről 5 napon belül a munkáltatót értesíteni. 1.2.10. A KSZ-t bármelyik szerződő fél e szerződésből adódó lényeges kötelezettségszegés, illetve a módosításra vonatkozó tárgyalások eredménytelensége esetén írásban mondhatja fel három hónapos felmondási határidővel. A felmondási jogot azonban a KSZ megkötését követő 6 hónapon belül egyik fél sem gyakorolhatja. Ha a KSZ-t több érdekképviseleti szerv együttesen kötötte, a felmondás jogát – eltérő megállapodás hiányában – bármelyik szerződést kötő fél gyakorolhatja illetve a felmondás jogának gyakorlásában a szakszervezetek megállapodhatnak. 1.3. Az érdekképviseleti szervezet(ek) és a munkáltató kapcsolatrendszere 1.3.1. Az érdekképviseleti szervezet és a munkáltató köteles együttműködni egymással. a) Az érdekképviseleti szervezet tájékoztatási joga: az érdekképviseleti szervezet jogosult tagjai anyagi, szociális, kulturális, valamint élet és munkakörülményeit érintő jogokról és kötelezettségekről a tagjait tájékoztatni, ehhez igénybe veheti az intézményi információs rendszert és igénybe veheti térítés nélkül tájékoztatók, körlevelek sokszorosítása és azok tagjaihoz történő eljuttatása érdekében. b) Az érdekképviseleti szervezet tájékozódási joga: az érdekképviseleti szervezet jogosult információt kérni az a.) pontban meghatározott tájékoztatáshoz. A tájékoztatásra, illetve információra vonatkozó igény írásbeli közlését követően a főigazgató a lehetőségek függvényében - de legkésőbb 10 munkanap alatt gondoskodik a kért adatszolgáltatásról. c) Az érdekképviseleti szervezet ellenőrzési joga: az érdekképviselet jogosult ellenőrizni a munkakörülményekre vonatkozó szabályok megtartását. d) Ha a munkáltatói intézkedés a közalkalmazottak közül több, mint 30 főt közvetlenül érint, akkor az intézkedés tervezetéről 10 munkanappal előbb az érdekképviseleti szervezet képviselőjét tájékoztatni kell. Rendkívüli - halaszthatatlan - intézkedések esetén az intézmény vezetője az érdekképviseleti szervezet képviselőjének azonnali tájékoztatása mellett elrendelheti az intézkedés végrehajtását. e) Az érdekképviseleti szervezet - amennyiben a munkáltatói állásponttal, vagy annak indoklásával nem ért egyet - érdekegyeztető tárgyalást kezdeményezhet. A tárgyalást a kezdeményezéstől számított 5 munkanapon, halaszthatatlan intézkedés esetén 3 munkanapon belül kell lefolytatni. f) A jogellenes munkáltatói intézkedés esetén követendő eljárásra az MT. 23.§-a rendelkezései az irányadóak.


Változat: 2.2.

5/34. oldal/



g) Az érdekképviseleti szervezet jogosult az intézmény ebédlőjét - 48 órával előzetesen bejelentve - 14.00 h után érdekképviseleti tevékenység, rendezvény céljaira igény bevenni. h) A szakszervezeti tisztségviselő számára munkaidőkedvezmény igénybevételére az MT 25. §-ának rendelkezései az irányadóak.

mértékére

és

1.4. Sztrájkra vonatkozó szabályok: 1.4.1. A sztrájkjogot - a munkajog általános szabályaival megegyezően - csak rendeltetésszerűen szabad gyakorolni. A sztrájk alkalmazása fekvő és járó betegellátás egyetlen szervezeti egységében sem veszélyeztetheti az életet, egészséget, vagy a testi épséget közvetlenül és súlyosan. 1.4.2. A munkáltató és a dolgozók közötti együttműködési kötelezettség a sztrájkjog gyakorlása során is fennáll, így az érdekképviseleti szervezet köteles haladéktalanul tájékoztatni a munkáltatót, ha munkáltatói intézkedés vagy mulasztás miatt sztrájkveszélyt, vagy munkalassítás lehetőségét észleli, illetve, ha demonstrációt szervez. 1.4.3. Ad-hoc sztrájkbizottság hozható létre, amennyiben a munkáltató szervek között az egyeztető eljárás nem vezetett eredményre. Az megalakítása a főigazgató egyidejű tájékoztatása mellett történik. sztrájkbizottságot az érdekképviseleti szervek vezető testületei jelleggel.

és az érdekképviseleti ad-hoc sztrájkbizottság Az intézményi ad-hoc működtetik ideiglenes

1.4.4. A sztrájkban való részvétel önkéntes arra, illetve a részvételtől való tartózkodásra senki sem kényszeríthető. 1.4.5. A sztrájk alatt is biztosítani kell a még elégséges szintű ellátást, erről legkésőbb 48 órával a sztrájk megkezdése előtt az érdekképviselet meghatalmazott bizottsága és a munkáltató egyeztető eljárás keretében állapodnak meg. Megállapodás hiányában az Intézetben minden fekvő betegellátó és diagnosztikai osztályon, valamint a központi műtőben, intézeti gyógyszertárban és a központi sterilizálóban megerősített ügyeleti szolgálatot, járóbetegellátásban, valamint a sürgősségi osztályon megerősített ügyeleti szolgálatot, a gazdasági műszaki ellátást, élelmezési, mosodai feladatok ellátását, műszaki ügyeletet, gépkocsi vezetői ügyeletet kell biztosítani. 1.4.6. Az Intézetben a sztrájkkal egyenértékű és azonos súlyú figyelmeztetésnek kell tekinteni az intézeti dolgozók, illetve egy-egy részleghez tartozók többségének egy adott intézkedés ellen írásban történt tiltakozását. 1.4.7. A szolidaritási sztrájk kizárólag írásbeli tiltakozás formájában kezdeményezhető. Az egyeztető eljárás alatt 2 óra időtartamot meg nem haladó egyszeri figyelmeztető sztrájk tartható. 1.4.8. A munkalassítás következtében jelentkező működési elégtelenség nem jelentheti az ellátás drasztikus csökkentését és jelentős anyagi kár előidézését sem okozhatja. 1.4.9. A sztrájkról, egyszeri sztrájkról, illetve munkalassításról - a résztvevő területekről és a tiltakozás időtartama alatt nyújtott szolgáltatásokról - az érintetteket (lakosságot és intézeti közvéleményt) megfelelő időben és részletességgel tájékoztatni kell. A tájékoztatásra jogosult mind a szakszervezet, mind a munkáltató. A tájékoztatás formáját a célszerűségnek megfelelően szabadon megválaszthatják. Kiadás dátuma: 2009.12.

Változat: 2.2.

6/34. oldal/



1.4.10. A sztrájkkal töltött időre a besorolás szerinti bér időarányos része csak abban az esetben illeti meg a dolgozót, ha : - a sztrájkra az (1-9) bek. leírtak maradéktalan betartása mellett került sor; - a sztrájk időtartama alatt a dolgozók az előírt helyen tartózkodnak és jelenlétüket a munkahelyi vezető igazolta.

2. A munkáltatói jogkör gyakorlásának rendje 2.1. A munkáltatói jogkör tartalmi elemei: 1. csoport: - Közalkalmazotti jogviszony létesítése, módosítása, megszüntetése; - Munkabér megállapítása munkába álláskor - Vezetői megbízás, és visszavonás - Tanulmányi szerződés kötése - Fizetés nélküli szabadság engedélyezése - Fegyelmi eljárás - Kirendelés más közintézetbe - Kártérítésre kötelezés 2. csoport: - Szervezett továbbképzésre (külföldi tanulmányútra, kongresszusra) küldés - javaslattétel az 1. csoporthoz tartozó munkáltatói elemekhez 3. csoport: - Egyetértési jog az osztályvezető főnővérek, vezető asszisztensek kinevezésénél - Javaslattétel az 1. és 2. csoporthoz tartozó munkáltatói elemekhez 2.2. A munkáltatói jogkör gyakorlásának rendje: Munkakörök, munkaköri csoportok - orvos-igazgató - ápolási igazgató - gazdasági igazgató - osztályvezető főorvosok, - szakmacsoport-vezető főorvosok - diagnosztikai egységek osztályvezető főorvosok - gondozóintézetek vezető főorvosai - önálló szakrendelések vezetői - osztályvezető főgyógyszerész - egyéb felsőfokú végzettségű beosztottak - minőségügyi vezető - belső-ellenőr - igazgatási és humánpolitikai osztályvezető - informatikai és kontrolling osztályvezető - beosztott orvosok


Munkáltatói jogkör gyakorlója főigazgató

Munkáltatói jogkör elemei 1. 2. csoport

főigazgató orvos-igazgató

1. csoport 2. csoport

Változat: 2.2.

7/34. oldal/



3. A közalkalmazotti jogviszony létesítése, megszűnése, megszüntetése 3.1. A közalkalmazotti jogviszony létesítése, módosítása 3.1.1. A közalkalmazotti jogviszony a munkáltató által határozatlan időre történő kinevezéssel és annak a közalkalmazott által történő elfogadásával jön létre. 3.1.2. Közalkalmazotti jogviszony helyettesítés céljából vagy meghatározott munka elvégzésére, illetve feladat ellátására határozott időre történő kinevezéssel is létesíthető, amelynek az időtartama azonban az 5 évet nem haladhatja meg, a hosszabbítás esetét is ideértve. A kinevezést és annak elfogadását írásba kell foglalni. 3.1.3. A kinevezési okmánynak tartalmaznia kell: - a munkáltató megnevezését, székhelyét; - a közalkalmazotti jogviszonyba lépő munkavállaló személyi adatait, - a kinevezéssel létesített határozatlan (határozott) időre szóló közalkalmazotti jogviszony kezdetét (végét); - az esetleges próbaidőre történő utalást; - az esetleges gyakornoki időre történő utalást; - a közalkalmazott besorolását (besorolási és fizetési fokozat), a besorolás alapjául szolgáló közalkalmazotti jogviszony idejét; - a közalkalmazott illetményét (alapilletmény, illetménykiegészítés, illetménypótlék); - a következő magasabb besorolási és fizetési fokozatba lépés időpontját; - képesítési előírásokat (esetleges mentesítést, képesítés megszerzésére történő kötelezést); - a közalkalmazott munkakörét; - a közalkalmazott munkavégzésének helyét; - a munkáltatói jogkör gyakorlójának megjelölését (csak abban az esetben, ha erről a munkáltató nem rendelkezett külön írásos formában); - a közalkalmazott munkaidejét; - a munkavégzésre vonatkozó előírásokat, irányadó munkarendet; - utalást arra, hogy a kinevezésben nem szabályozott kérdésekre az Mt., a Kjt., a kapcsolódó jogszabályok és a kollektív szerződés rendelkezései az irányadóak; - a kinevezés keltezését és hitelesítését (a munkáltató aláírása és pecsétje); - a közalkalmazott nyilatkozatát arról, hogy a kinevezést elfogadja keltezéssel és aláírással; - értesítési záradékot arról, hogy a kinevezési okiratból kik kapnak hiteles másolatot. 3.1.4. Közalkalmazotti jogviszony létesítésekor – három hónap próbaidő megállapítása kötelező. A kinevezésben a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor három hónapot meghaladó, de legfeljebb négy hónapig terjedő próbaidő is kiköthető A próbaidő tartama alatt bármelyik fél azonnali hatállyal megszüntetheti a közalkalmazotti jogviszonyt. 3.1.5. Nem kell próbaidőt megállapítani – kivéve, ha a közalkalmazotti jogviszony a közalkalmazott nem megfelelt minősítése miatt a Kjt. erejénél fogva szűnt meg és az újabb közalkalmazotti viszony létesítésekor a gyakornoki idő kikötése kötelező a) áthelyezés, b) meghatározott munka elvégzésére vagy feladat ellátására szóló határozott időjű kinevezés, c) azonos felek közötti újabb kinevezés esetén. 3.1.6. A közalkalmazotti jogviszonyt csak írásba foglalt közös megegyezéssel lehet módosítani.


Változat: 2.2.

8/34. oldal/



3.1.7. Gyakornoki idő: Az E-H. fizetési osztályba sorolt, a munkáltató alaptevékenységének ellátásával összefüggő munkakörbe történő határozatlan időre szóló kinevezés esetén – ideértve az ilyen tartalmú áthelyezést is – a gyakornoki idő kikötése kötelező, ha a közalkalmazott nem rendelkezik a munkaköréhez szükséges iskolai végzettséget és szakképzettséget, szakképesítést igénylő, három évet meghaladó időtartamú szakmai gyakorlattal. Nem kell gyakornoki időt kikötni egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképesítéshez kötött munkakörök betöltése esetén a 356/2008. (XII.31.) Korm. rend. 6.§ (1-3.) bek. szerint. 3.2. Vezetői tevékenység a közalkalmazotti jogviszony keretében 3.2.1. A magasabb vezetői illetve vezetői feladat ellátása önálló munkakörben kinevezéssel (kinevezett vezető), illetőleg a magasabb vezető illetve vezető megbízással (megbízott vezető) történik. A magasabb vezető illetve vezetői megbízás feltétele, hogy a közalkalmazott a kinevezés szerinti munkaköre mellett látja el a magasabb vezetői illetve vezetői beosztásból eredő feladatait. A közalkalmazott magasabb vezető, illetve vezető beosztással bízható meg. A megbízást és annak elfogadását írásba kell foglalni. A megbízás határozatlan időre szól, melyet indoklási kötelezettség nélkül, - de a közalkalmazott kérelmére indoklási kötelezettség mellett - a munkáltató bármikor visszavonhat a jogok rendeltetésszerű gyakorlása elvével összhangban. A magasabb vezető valamint vezető beosztás ellátásról a közalkalmazott írásban lemondhat. 3.3. A közalkalmazotti jogviszony megszűnése és megszüntetése 3.3.1. A közalkalmazotti jogviszony megszűnik: a) a kinevezésben foglalt határozott idő lejártával, b) a közalkalmazott halálával, c) a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével, valamint d) a Kjt. 22.§ (16) bekezdésében és Kjt. 25/A. § (1) bekezdésében meghatározott esetben, e) a prémiumévek programban történő részvétel esetén az erre vonatkozó külön törvény szabályai szerint. 3.3.2. A közalkalmazotti jogviszony megszüntethető: a) közös megegyezéssel b) áthelyezéssel, amennyiben a Kjt. szabályozása ezt megengedi c) lemondással d) rendkívüli lemondással e) felmentéssel f) azonnali hatállyal a próbaidő alatt vagy a Kjt. 27.§ (2) bekezdése szerint g) elbocsátással h) rendkívüli felmentéssel a gyakornoki idő alatt.


Változat: 2.2.

9/34. oldal/



Közös megegyezés, áthelyezés 3.3.3. A közös megegyezéssel és az áthelyezéssel történő megszüntetés lehetséges a kinevezést követően bármely időpontban. Ilyen esetekben - lehetőség szerint - meg kell állapodni minden vitás kérdésben és követelésben, így különösen a szabadság megváltása, kiadása, illetve az 13. havi külön juttatás kifizetése kérdésében, és meg lehet állapodnia munkavégzés alóli felmentés időpontjában. Lemondás, rendkívüli lemondás 3.3.4. A közalkalmazott a határozatlan idejű jogviszonyt lemondással bármikor megszüntetheti két hónap lemondási idővel, amely lemondási idő alatt a közalkalmazott – a munkáltató eltérő döntése hiányában – munkavégzésre köteles. 3.3.5. Rendkívüli lemondással a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonyát akkor szüntetheti meg, ha a munkáltató a) a közalkalmazotti jogviszonyból eredő lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy b) olyan magatartást tanúsít, amely a közalkalmazotti jogviszony fenntartását lehetetlenné teszi. A rendkívüli lemondás jogát az annak alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül, legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított egy éven belül, bűncselekmény elkövetése esetén a büntetőeljárás megindítására nyitva álló elévülési idő alatt lehet gyakorolni. Felmentés 3.3.6. A felmentés a munkáltató rendelkezésére álló olyan egyoldalú munkajogi aktus, amellyel a Kjt-ben meghatározott feltételek mellett megszüntetheti a közalkalmazotti jogviszonyt. A munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt a Kjt. 30. §-a alapján – a Kjt. 30/A. - 30/B. §-ban foglalt korlátozással - felmentéssel akkor szüntetheti meg, ha a) megszűnt a munkáltatónak az a tevékenysége, amelyben a közalkalmazottat foglalkoztatták; b) az Országgyűlés, a Kormány, a költségvetési fejezetet irányító szerv vezetője, a központi költségvetési szerv vezetője vagy az önkormányzati képviselő-testület döntése alapján a munkáltatónál létszámcsökkentést, illetve átszervezést kell végrehajtani, és emiatt a közalkalmazott további foglalkoztatására nincs lehetőség; c) a közalkalmazott munkaköri feladatainak ellátására tartósan alkalmatlanná vált vagy munkáját nem végzi megfelelően; d) a közalkalmazott a felmentés közlésének, illetőleg legkésőbb a felmentési idő kezdetének napján nyugdíjasnak minősül (37/B.§) illetve e) az előrehozott öregségi nyugdíjjogosultság életkori, valamint szolgálati idővel kapcsolatos feltételeivel legkésőbb a felmentési idő utolsó napján rendelkező közalkalmazott azt írásban kérelmezheti. A munkáltató a felmentést köteles megindokolni. Az indokolásból a felmentés okának világosan ki kell tűnnie, és a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy a felmentés indoka valós és okszerű.

Kiadás dátuma: 2009.12. oldal/

Változat: 2.2.

10/34.



Ha a c) pontban meghatározott alkalmatlanság a közalkalmazott munkavégzésével vagy magatartásával függ össze, a felmentés előtt lehetőséget kell adni számára a vele szemben felhozott kifogások elleni védekezésre, kivéve, ha az eset összeg körülményeiből következően ez a munkáltatótól nem várható el. 3.3.7. Felmentés esetén a felmentési idő legalább 60 nap, de a nyolc hónapot nem haladhatja meg. Ettől eltérően, ha a felmentés – az egészségügyi alkalmatlanság esetét kivéve – a Kjt. 30.§ (1) bek.-nek c.) pontján alapul (alkalmatlanság vagy nem megfelelő munkavégzés), a felmentési idő 30 nap. A hatvan napos felmentési idő a közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött időtől függően  5 év után 1 hónappal  10 év után 2 hónappal  15 év után 3 hónappal  20 év után 4 hónappal  25 év után 5 hónappal  30 év után 6 hónappal meghosszabbodik. A magasabb vezető és a vezető beosztásúak felmentési ideje a fentiek 1,5-szerese, de a 8 hónapot nem haladhatja meg. 3. 4. Végkielégítés 3.4.1. Végkielégítés illeti meg a közalkalmazottat, ha közalkalmazotti jogviszonya a) felmentés; b) rendkívüli lemondás, vagy c) a munkáltató jogutód nélküli megszűnése következtében szűnik meg. 3.4.2. Nem jogosult végkielégítésre a közalkalmazott, ha felmentésére - az egészségügyi okot kivéve - tartós alkalmatlansága vagy nem megfelelő munkavégzése miatt került sor. Nem jár továbbá végkielégítés a közalkalmazottnak, ha legkésőbb a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül (Kjt. 37/B. §). 3.4.3. A végkielégítésre való jogosultság feltétele, hogy a közalkalmazott a 3.4.4. pontban meghatározott időtartamú közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezzen. A végkielégítés mértékének számítására a Kjt. mindenkori szabályozása az irányadó. 3.4.4. A közalkalmazott végkielégítésének mértéke, ha a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő legalább  3 év: egy havi,  5 év: két havi,  8 év: három havi,  10 év: négy havi,  13 év: öt havi,  16 év: hat havi,  20 év: nyolc havi átlagkeresetének megfelelő összeg. 3.4.5. A végkielégítés így meghatározott mértéke négy havi átlagkereset összegével emelkedik, ha a közalkalmazott az öregségi nyugdíjra való jogosultság (37/B. § a) pont), vagy korkedvezményes öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzését megelőző öt éven belül válik végkielégítésre jogosulttá. Nem illeti meg az emelt összegű végkielégítés a Kiadás dátuma: 2009.12. oldal/

Változat: 2.2.

11/34.



közalkalmazottat, ha valamelyik jogcímen korábban már emelt összegű végkielégítésben részesült. 3.4.6. A végkielégítés mértéke a 3.4.4. pontban foglaltak kétszeresének megfelelő összeg, ha a közalkalmazotti jogviszony rendkívüli lemondás folytán szűnt meg. 3.4.7. A végkielégítés összegének a felére jogosult a közalkalmazott, ha felmentésére vagy közalkalmazotti jogviszonyának a Kjt. 25.§ (1) bek. c.) pontja szerinti (a munkáltató jogutód nélküli megszűnése) megszűnésére azért került sor, mert a munkáltató által felajánlott, a Kjt. 30/A. §-a szerinti munkakörbe helyezéséhez szükséges kinevezés módosításához illetőleg áthelyezéséhez nem járult hozzá, kivéve ha a hozzájárulását alapos indokkal tagadta meg.

4. A munkavégzés szabályai 4.1. Az alkalmazás egészségügyi feltételei 4.1.1. A kinevezés elfogadása előtt a közalkalmazott köteles a munkáltató által megjelölt orvosi vizsgálatokon átesni, mely a munkáltató foglalkozás egészségügyi szakorvosánál térítésmentesen vehető igénybe. 4.1.2. A szervezeti egység vezetője, illetve az Intézet Munkavédelmi Szabályzata kötelező időszakos orvosi vizsgálatot írhat elő. 4.2. Munkavégzésre alkalmas állapot 4.2.1. A közalkalmazott köteles a) az előírt helyen és időben, munkára képes állapotban megjelenni és a munkaidejét munkában tölteni, illetőleg ez alatt munkavégzés céljából a munkáltató rendelkezésére állni; b) munkáját az elvárható szakértelemmel és gondossággal, a munkájára vonatkozó szabályok, előírások és utasítások szerint végezni; c) munkatársaival együttműködni, és munkáját úgy végezni, valamint általában olyan magatartást tanúsítani, hogy ez más egészségét és testi épségét ne veszélyeztesse, munkáját ne zavarja, anyagi károsodását vagy helytelen megítélését ne idézze elő; d) munkáját személyesen ellátni. 4.2.2. Munkára alkalmas állapotnak kell tekinteni, ha a közalkalmazott a) szellemi és fizikai teljesítőképessége birtokában van, nem áll alkohol vagy egyéb bódultságot okozó szer hatása alatt, illetve nem beteg vagy sérült, b) a részére előírt orvosi vizsgálaton részt vett, és megfelel a munkavégzés követelményeinek, c) munkakörére előírt szakmai és biztonságtechnikai ismereteknek bizonyítottan birtokában van, d) rendelkezik a munkavégzéshez előírt, a munkáltató által biztosított védőeszközökkel. Kiadás dátuma: 2009.12. oldal/

Változat: 2.2.

12/34.



4.2.3. Minden munkahelyen, de különösen a fokozott balesetveszéllyel járó munkahelyeken, illetve munkakörökben (pl. műhelyek, laboratóriumok, gépkocsivezetők stb.), a munkára képes állapotot a szervezeti egység vezetője, a munkavédelmi megbízott, illetve kérésükre az üzemorvos ellenőrizheti. 4.2.4. Amennyiben a közalkalmazott munkakörének ellátására képtelen, vagy munkára képes állapotát illetően kétség merül fel, munkahelyi vezetője nem állíthatja munkába. 4.2.5. A közalkalmazottnak a munkából való ideiglenes kizárásáról a szervezeti egység vezetője vagy a munkavédelmi megbízott dönt. Az indokolt munkából való ideiglenes kizárás időtartamára munkabér nem jár, igazolatlan mulasztásnak minősül. 4.2.6. Amennyiben a kötelezően előírt védőfelszerelést a munkáltató nem biztosítja, a munkát a közalkalmazott megtagadhatja, erre az időre illetmény jár. 4.2.7. Valamennyi közalkalmazott részére kötelező a munkaköri leírás, melyet a szervezeti egység vezetője készít el. A munkaköri leírás tudomásul vételét, illetve átvételét a közalkalmazott aláírásával igazolja. 4.3. Munkahelyi jelenlét igazolása 4.3.1. Az Intézet valamennyi közalkalmazottja munkában töltött idejét személyesen köteles jelenléti íven adminisztrálni. A jelenléti íven naponta dokumentálni kell a munka megkezdésének és befejezésének időpontját, az esetleges távollét okát és idejét, az ügyeleti és a készenléti szolgálatot és ezen bejegyzéseket el kell látni kézjegyével. 4.3.2. A jelenléti ív pontos vezetésének megtörténtéért és az abban szereplő adatok valódiságáért az osztály- és részlegvezető felelős. 4.3.3. A szervezeti egységek kijelölt felelősei a tárgyhót követő első napon a lezárt jelenléti ívet, továbbá a változó bérek számfejtéséhez szükséges dokumentumokat kötelesek eljuttatni a bérügyi csoporthoz. 4.4. Változó munkahelyen történő alkalmazás 4.4.1. Változó munkahelyen foglalkoztatottnak minősülő munkakörök: -

A szakambulanciával rendelkező osztályok orvosi munkakörei; Diagnosztikai osztályok orvosi munkakörei, egyéb diplomás- és szakdolgozói munkakörök, Valamennyi műszaki munkakör; Valamennyi (fizikai és nem fizikai) szakdolgozói munkakör; (szakképzett és szakképzetlen)

4.4.2. A változó munkahelyen történő alkalmazás tényét a kinevezésen fel kell tüntetni. 4.5. Átirányítás 4.5.1. A közalkalmazott - különösen indokolt esetben -, a munkáltató működésével összefüggő okból ideiglenesen, eredeti munkaköre helyett vagy eredeti munkaköre mellett más munkakörbe tartozó munkát is köteles végezni. Ez azonban beosztására, képzettségére, Kiadás dátuma: 2009.12. oldal/

Változat: 2.2.

13/34.



korára, egészségi állapotára vagy egyéb körülményeire tekintettel rá nézve aránytalan sérelemmel nem járhat. 4.5.2. A közalkalmazott a 4.5.1. bekezdés szerinti munkavégzés esetén a ténylegesen végzett munka alapján jogosult díjazásra. Ez azonban az eredeti munkaköre szerinti átlagkereseténél nem lehet kevesebb. 4.5.3. A munkakörbe nem tartozó munkavégzés valószínű tartamáról a munkavállalót tájékoztatni kell. Az ilyen munka nem haladhatja meg naptári évenként a negyvennégy munkanapot. 4.6. További munkaviszony, munkavégzésre irányuló jogviszony 4.6.1. Másodállást saját munkahelyén – a munkáltatónál - a közalkalmazott nem vállalhat. Ha a közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonyának fennállása alatt további munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesít, köteles azt a munkáltatójának írásban bejelenteni. A munkáltató - eltérő megállapodás hiányában - a jogviszony létesítését akkor tilthatja meg, illetve a közalkalmazottat a jogviszony megszüntetésére akkor kötelezheti, ha a további jogviszony a munkáltató jogos gazdasági érdekeit veszélyezteti, és így az Mt. 3. § (5) bekezdésébe ütközik. A bejelentésnek tartalmaznia kell a munkavégzési tevékenység formáját, tárgyát, az elvégzendő munkát, napi, heti időigényét, várható időtartamát. Az egészségügyi dolgozó által egy héten valamennyi jogviszony, így a szabadfoglalkozás keretében, egyéni egészségügyi vállalkozóként, társas vállalkozás tagjaként, közalkalmazotti jogviszonyban, munkaviszonyban, közszolgálati jogviszonyban, szolgálati jogviszonyban, egyházi személyként, önkéntes segítőként végezhető egészségügyi tevékenység együttes időtartama 6 havi átlagban nem haladhatja meg a heti 60 órát. Továbbá az egészségügyi tevékenység időtartama egy naptári napon a 12 órát akkor sem haladhatja meg, ha az egészségügyi tevékenység végzésére párhuzamosan több, vagy több fajta jogviszony keretében kerül sor. 4.7. Minősítés 4.7.1. A közalkalmazottat a Kjt. 40.§-ában foglaltak szerint kell minősíteni, amelynek célja a közalkalmazott munkavégzésének tényeken és ténymegállapításokon alapuló, átfogó értékelése. A közalkalmazott minősítését a munkáltatói jogkör gyakorlója köteles elvégezni, és annak eredményét írásban a közalkalmazott részére átadni. A gyakornoki idő alatti alkalmatlan minősítés esetén a közalkalmazott jogviszonya a Kjt. erejénél fogva megszűnik. 4.8.Összeférhetetlenség 4.8.1. A közalkalmazott nem létesíthet munkavégzésre irányuló jogviszonyt, ha az munkakörével összeférhetetlen. A munkakörrel összeférhetetlen tevékenység engedély nélküli folytatása, mely a munkáltató jogos gazdasági érdekeit veszélyezteti, megalapozza a rendkívüli felmentést. 4.8.2. A munkavégzésre irányuló további jogviszony nem engedélyezhető, ha az a közalkalmazotti jogviszonyból eredő alapkötelezettségek teljesítését veszélyezteti, vagy ha a munkavégzésre a közalkalmazott munkáltatójával gazdasági vagy egyéb elszámolási kapcsolatban álló munkáltatónál kerül sor. Kiadás dátuma: 2009.12. oldal/

Változat: 2.2.

14/34.



4.8.3. Az összeférhetetlenségből származó, a munkáltató ért kárt a közalkalmazottnak meg kell térítenie. 4.8.4. A közalkalmazott nem létesíthet munkavégzésre irányuló további jogviszonyt, ha az a közalkalmazotti jogviszonya alapján betöltött munkakörével összeférhetetlen. A magasabb vezető, vezető, továbbá a pénzügyi kötelezettségvállalásra jogosult közalkalmazott munkakörével, vezető megbízásával összeférhetetlen, ha közeli hozzátartozójával (Mt. 139.§ (2) bekezdés) irányítási (felügyeleti), ellenőrzési vagy elszámolási kapcsolatba kerülne. 4.8.5. A 4.8.4. pontban leírtak nem vonatkoznak a tudományos, oktatói, a szerzői jogi védelemben részesülő alkotó munkára, beleértve a lektori és a szerkesztői tevékenységet. 4.8.6. Nem kerülhet sor alkalmazásra abban az esetben, ha személyi összeférhetetlenség áll fenn: - ha adott közalkalmazottat olyan munkakörben kívánják foglalkoztatni, amelyben hozzátartozójának közvetlen alá vagy fölé rendeltje lenne. (munkáltatói, fegyelmi, vagy ellenőrzési jogot gyakorolna.) Ebből a szempontból hozzátartozónak tekintendő: a közalkalmazott házastársa (élettársa), gyermeke, szülője, testvére és annak házastársa, továbbá ezek egyenesági rokona. 4.9. Orvosi, szervezeti titoktartás szabályai 4.9.1. Az a közalkalmazott, aki egészségi állapotra vonatkozó különleges személyes adatot, illetve azokhoz kapcsolódó személyes adatot felvesz, leír, sokszorosít, kezel, továbbít, ellenőriz, betekintés útján megismer, illetve feladatának ellátása során, vagy egyéb módon egészségügyi és személyazonosító adat birtokába kerül, - köteles a munkáltató Adatvédelmi Szabályzatának rendelkezései szerint eljárni. 4.9.2. A közalkalmazott köteles a munkája során tudomására jutott szervezeti jellegű adatot, valamint a munkáltatóra, illetve a tevékenységére vonatkozó alapvető fontosságú információkat megőrizni. 4.9.3. Az adatvédelmi szabályok szándékos vagy gondatlan megsértéséért, továbbá - minden olyan adat közléséért harmadik személy, illetve a média irányába, amelyhez az intézmény vezetése nem járul hozzá, mert ez az intézmény vagy bármely közalkalmazottja számára hátrányos következményt okozna, a közalkalmazottat fegyelmi felelősség terheli. 4.10. A munkáltató érdekében álló képzés, továbbképzés, tanulmányi szerződés 4.10.1. A munkáltató elő kívánja segíteni a határozatlan időre kinevezett közalkalmazottak képzését, de tanulmányi szerződést csak olyan szakismeretek megszerzését szolgáló iskolarendszerű, vagy azon kívüli képzésre köt, amelyek ismerete és hasznosítása a munkáltató szakember szükségletének biztosítása céljából előnyös, és amely lehetővé teszi a közalkalmazottnak meghatározott munkakörben való munkavégzését. 4.10.2. A tanulmányi szerződésben részletezni kell, az intézmény által biztosított támogatás formáját és mértékét, valamint a tanulmányok befejezése után az intézménynél ledolgozandó időtartamot, ami maximum 5 év lehet. 4.10.3. A képzésben résztvevők kedvezményei: Kiadás dátuma: 2009.12. oldal/

Változat: 2.2.

15/34.



Munka mellett, iskolarendszerű képzésben résztvevőknek a jogszabályban meghatározott mértékű szabadidő jár. A biztosított szabadidőre illetmény a közalkalmazottnak akkor jár, ha: - általános iskolai tanulmányokat folytat; - tanulmányi szerződést köt. 4.10.4. Amennyiben a közalkalmazott tanulmányait nem fejezi be, vagy a tanulmányi szerződésben számára előírt időtartamot nem dolgozza le, vissza kell követelni a szabadidőre, a tanulmányi szabadságra kifizetett illetményt, valamint egyéb juttatások egészét. Amennyiben a szerződésben kikötött időtartamnak csak egy részét nem töltötte le, a térítési kötelezettség ezzel időarányos. A munkáltatónál munkaviszonyban töltendő idő tartamába - a tanulmányi szerződés ellenkező kikötése hiányában - nem számít be a 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság, valamint 10 éven aluli gyermek gondozása, ápolása miatt kapott 1 éven túli fizetés nélküli szabadság igénybevétele. 4.10.5. Ha a közalkalmazott a tanulmányi szerződés alapján olyan szakképzettséget szerez, ami után magasabb fizetési osztályba kell sorolni, besorolási alapbérétől függetlenül megilleti az új besorolásból jelentkező bérnövekmény 4.10.6. Tanulmányi - munkaidő kedvezmény: Az iskolarendszerű képzésben résztvevők esetén a tanulmányok folytatásához szükséges szabadidő mértékét az iskola által kibocsátott kötelező iskolai foglalkozás, szakmai gyakorlat időtartamáról szóló igazolásnak megfelelően biztosítja. Ezen túl vizsgatárgyanként a vizsga napját is beleszámítva 4 nap szabadidőt biztosít, amely az iskola által meghatározott vizsgaidőszak időtartama alatt vehető igénybe. A diplomamunka elkészítéséhez 10 nap szabadidő biztosított. 4.10.7. Tanulmányi szabadság mértékének meghatározása a nem iskola rendszerű képzésben, de intézeti érdekből résztvevő dolgozóknál: A nem iskolai rendszerű, de intézeti érdekből vizsgával záruló továbbképzésen, tanfolyamon résztvevők időarányos (tanévenként 10 munkanap) tanulmányi szabadságra jogosultak. Mt. 115 § (5). bekezdése alapján. 4.10.8. A közalkalmazott a tanulmányok bármely okból történő megszakítását, vagy abbahagyását haladéktalanul köteles jelezni a munkáltatónak és a munkaügyi csoportnak. 4.10.9. Tanulmányi szabadság csak tanulmányi idő alatt vehető igénybe. 4.10.10. Továbbképzés: Az alkalmazott egészségügyi dolgozó munkaidejébe a pontszerző kötelező továbbképzésére fordított időből - ideértve a kongresszusi részvételt is – maximum 10 munkanap törvényes munkaidejét lehet beszámítani. A továbbképzésen történő részvételhez a munkáltató utazási költségtérítést nyújt a kiküldetés szabályainak alkalmazásával. 4.11. A kiküldetés szabályai és az azt teljesítő közalkalmazott költségtérítése 4.11.1. A munkáltató ideiglenesen a munkáltató működési területén kívüli munkavégzésre kötelezheti a közalkalmazottat (kiküldetés). A kiküldetést az orvos-igazgató továbbá az ápolási igazgató, valamint a gazdasági igazgató határozat formájában rendeli el, illetve engedélyezi. Kiadás dátuma: 2009.12. oldal/

Változat: 2.2.

16/34.



4.11.2. A belföldi kiküldetés elrendelése és a kiküldetési költségek elszámolása a "Belföldi kiküldetési utasítás és költségelszámolás" nyomtatványon történik. Az elszámolás módja: 4.11.3. Utazási költségként elszámolható közlekedési eszköz a vonat II. osztálya vagy autóbusz. 4.11.4. A kiküldetést elrendelő személy engedélyezheti saját gépkocsi használatát, vasúti vagy autóbuszjegy árának térítésével. Ezt az engedélyt a rendelvényre rá kell vezetni. ??????? Saját tulajdonú gépkocsi használata térítés ellenében: 4.11.5. Indokolt esetben engedélyezhető saját tulajdonú gépkocsi használata. Külföldi és belföldi kiküldetés esetén saját gépjármű használata, illetve a használatáért térítés elszámolása csak a munkahelyi vezető javaslatára, a munkáltatói jogkört gyakorló előzetes engedélyével lehetséges. Saját tulajdonú gépkocsi használatáért a közalkalmazott részére a mindenkor érvényben lévő rendelkezés alapján elszámolható kilométer-térítést kell fizetni. Engedély csak akkor adható, ha: - a saját gépjármű használata közforgalmú, illetőleg menetrend szerint közlekedő járművön teljesített utazáshoz képest gazdaságosabb. A gazdaságosság megítélésénél az összes körülményt figyelembe kell venni, különösen az egyes közforgalmú járműfajták igénybevétele esetén felmerülő költségeket, a feladat elvégzéséhez szükséges időt és az elintézés gyorsaságához fűződő érdeket. Az engedélyhez használt nyomtatványon fel kell tüntetni: - a gépjármű forgalmi rendszámát; - a gépjármű tulajdonosának nevét; - CASCO biztosítás érvényességét. 4.11.6. A 6 órát elérő kiküldetési időtartam esetén 500 Ft/nap napidíj fizetendő. Intézeti gépkocsival történő utazás esetén csak napidíj vehető igénybe. 4.11.7. Téríthető szállásfajta a szálloda, a kiküldetést engedélyező hozzájárulásával. Szállásköltség hivatalos számla alapján térítendő. 4.12. A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés 4.12.1. Munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés illeti meg azt a közalkalmazottat, aki Pápa közigazgatási területén kívül lakik (ott van állandó vagy ideiglenes lakása), és onnan jár be naponta dolgozni. Napi munkába járásnak minősül a munkarendtől függő rendszeres odaés visszautazás. 4.12.2. Az utazási költségtérítés összege a munkába járást szolgáló bérlet vagy teljes árú menetjegy díjának a) országos közforgalmú vasút II. kocsiosztály esetében 86 %-a, b) helyközi díjszabással közlekedő autóbusz, vagy elővárosi vasút esetében 80 %-a. c) A közalkalmazott kérésére a személyi tulajdonban lévő gépjárművel való munkába járás esetén az állandó lakóhelye és a munkahelye (autóbusz menetrend szerinti km távolság figyelembevételével) közötti utazáshoz a mindenkor hatályos jogszabály szerint folyósítható költségtérítés.


Változat: 2.2.

17/34.



5. A munkarend, a munkaidő és a pihenőidő 5.1. A munkarend 5.1.1. A munkáltatónál megszakítás nélküli (folyamatos) munkarend érvényesül 5.2. A munkaidő 5.2.1. A teljes munkaidő mértéke napi 8, heti 40 óra. 5.2.2. A teljes napi munkaidőből hat órát kell a kinevezés szerinti munkahelyen eltöltenie a) a legalább napi 3 órán át sugárártalomnak kitett munkahelyen dolgozó közalkalmazottnak; b) a szakrendelőben szakrendelést ellátó orvosnak, fogorvosnak, iskolaorvosnak továbbá munkaképesség csökkenését véleményező bizottságok első és másodfokú bizottsági orvosának; c) a tüdőbeteg-gondozóban, a bőr- és nemibeteg-gondozóban, az idegbeteg-gondozóban foglalkoztatott orvosnak és pszichológusnak; d) a gyógytornásznak, a gyógymasszőrnek és a konduktornak, logopédusnak; e) a csecsemőosztály kondicionált részlegében gyermekápolói munkakörben foglalkoztatottnak. A teljes munkaidőből fennmaradó részt a munkáltató rendelkezése szerint kell munkával töltenie a közalkalmazottnak. 5.2.3. A teljes napi munkaidőből - az osztályvezető főorvos által javasolt munkarend szerint, melyet a főigazgató hagy jóvá, ha ennek engedélyezése nem jár az elvégzendő feladatok elmulasztásával - legalább 6 órát kell a munkahelyen eltöltenie annak a közalkalmazottnak, aki teljes munkaidejében: a) testnedvek, szövetek vételét és vizsgálatát végzi (labor, pathológia orvosai, és asszisztensei, AIDS vérvételt végző asszisztens, BNG, boncsegéd, vérellátás); b) műtőasszisztens, műtőssegéd; c) anaesthesiológiai asszisztens, anaesthesiológus orvos (cytostatikus és biológiailag aktív valamint rákkeltő anyagokkal dolgozik); d) endoskópos vizsgálatokat végez vagy a vizsgálat elvégzésében közreműködik; e) boncolást végez vagy a boncolásban közreműködik. 5.2.4. A fentiek szerint kiesett idő terhére sem a közalkalmazott, sem a másik alkalmazott részére nem rendelhető el túlmunka. 5.2.5. A napi munkaidő tartamának alapulvételével a munkaidő hat havi munkaidőkeretben kerül meghatározásra valamennyi közalkalmazottnál. 5.3. A munkaidő beosztása 5.3.1. A teljesítendő munkaidő a munkanapokra egyenletesen vagy egyenlőtlenül osztható be. Egyenlőtlen munkaidő beosztás esetén a napi munkaidő négy óránál rövidebb, 12 óránál hosszabb nem lehet, kivéve ha részmunkaidő esetén a felek megállapodása eltérő.


Változat: 2.2.

18/34.



5.3.2. A készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott munkaidőbeosztás szerinti napi munkaideje a 24, heti munkaideje a 72 órát nem haladhatja meg. Mindkét esetben a napi illetve heti munkaidőbe az elrendelt rendkívüli munkavégzés időtartamát is be kell számítani. 5.3.3. A munkaidőkeret alkalmazása miatt a napi illetve heti munkaidő hosszára vonatkozó korlátozó rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a heti munkaidő meghatározott mértékét a hat havi munkaidőkeret átlagában kell figyelembe venni. 5.3.4. Változó munkahelyen alkalmazott dolgozók munkaidő beosztása mindenkor megegyezik a munka teljesítésének helyén, az azonos munkakörben foglalkoztatott dolgozók munkaidejével. 5.4. Rendkívüli munkavégzés 5.4.1. Rendkívüli munkavégzésnek minősül a) a munkaidő-beosztástól eltérő b) a munkaidő kereten felüli illetve c) készenlét alatt elrendelt munkavégzés esetén a munkahelyre érkezéstől a munkavégzés befejezéséig – ha a munkavállalónak több helyen kell munkát végeznie, az első munkavégzési helyre érkezéstől az utolsó munkavégzési helyen történő munkavégzés bejezéséig – terjedő időtartam. 5.4.2. Nem minősül rendkívüli munkavégzésnek, ha a közalkalmazott az engedélyezett távollét idejét a munkáltatóval történt megállapodás alapján ledolgozza. 5.4.3. A rendkívüli munkavégzés mértéke évenként maximum 300 óra lehet. 5.4.4. Nem kötelezhető rendkívüli munkavégzésre: a) az egészségre ártalmas (veszélyes) munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott, aki legalább napi 3 órán át sugárártalomnak kitett munkahelyen dolgozik; b) a gyermeket egyedül nevelő közalkalmazott a gyermek 4 éves koráig csak beleegyezéssel vehető igénybe túlmunkára;. c) a nő terhessége megállapításától a gyermeke egyéves koráig, d) a gyermekét egyedül nevelő férfi a gyermeke egyéves koráig, valamint e) a közalkalmazott, ha foglalkoztatására jogszabályban meghatározott egészségkárosító kockázatok között kerül sor; f) a fiatalkorú. 5.4.5. A rendkívüli munkavégzést a túlmunkavégzést megelőzően legalább 3 nappal írásban kell elrendelni, az erre a célra rendszeresített nyomtatványon. A túlórát a főigazgató, az orvos-igazgató, a gazdasági igazgató, az ápolási igazgató rendeli el. 5.4.6. A fentiektől abban az esetben lehet eltérni, ha a rendkívüli munkavégzés elrendelésére a) baleset, elemi csapás, súlyos kár, illetve b) az életet, egészséget, testi épséget fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, illetőleg elhárítása érdekében kerül sor, fenntartva az 5.4.3-ban foglalt kivételeket. Ekkor a túlórát a munkáltató jogkör gyakorlója szóban is elrendelheti, az írásba foglalást azonban utólag el kell készíteni. A túlóra elszámolásának alapbizonylatául az erre a célra rendszeresített túlóra nyomtatvány szolgál.


Változat: 2.2.

19/34.



5.5. Ügyelet 5.5.1. A munkáltató azon szervezeti egységekben vagy munkakörökben, ahol műszak szervezése nem szükséges vagy nem lehetséges, de a betegellátás szakmai követelményei ezt indokolják, az előre nem tervezhető feladatok ellátásához ügyeletet kell szervezni. Az ügyeleti feladatellátás történhet: - rendes munkaidőben, - egészségi ügyelet keretében, vagy - önként vállalt többletmunka keretében, 5.5.2 Az ügyeleti feladatellátás a rendes munkaidő terhére akkor rendelhető el, ha az ügyeleti feladatellátás rendes munkaidőben történő végzéséről a felek előzetesen írásban kifejezetten megállapodtak. 5.5.3. Egészségügyi ügyeletnek minősül, ha az egészségügyi dolgozó - a feladatok folyamatos ellátása érdekében – a rendes munkaidőn kívül – ügyeleti díj ellenében - a munkáltató által meghatározott helyen, munkavégzésre képes állapotban rendelkezésre áll. 5.5.4. A heti munkaidőt (48 órát) meghaladóan – külön, írásba foglalt megállapodás alapján – az alkalmazott egészségügyi dolgozó többletmunkát vállalhat, amelynek mértéke nem haladhatja meg a hat havi munkaidőkeret átlagában a heti 12 órát, illetve ha a többletmunka kizárólag egészségügyi ügyelet ellátására irányul, akkor a heti 24 órát. 5.5.5. Ügyeleti szolgálat ellátására minden egészségügyi dolgozó kötelezhető. 5.5.6. Az ügyeleti szolgálat után – hétvégi ügyelet kivételével – nem jár pihenőidő. 5.5.7. Szombaton, vasárnap és munkaszüneti napon, a hat havi munkaidőkeret figyelembevételével a szervezeti egységnél irányadó napi munkaidő határain belül végzett munka nem ügyeletnek minősül, hanem rendes munkaidőnek, ennek ellentételezésére a közalkalmazott ugyanilyen tartamú szabadidőre jogosult. 5.5.8. Csak rendkívüli körülmények miatt, a folyamatos betegellátás biztosítása érdekében kötelezhető a közalkalmazott havonta 6-nál több ügyelet ellátására. ??? 5.5.9. Az alkalmazott egészségügyi dolgozók számára – a heti negyven órás rendes munkaidőn felül – naptári évenként legfeljebb 416 óra egészségügyi ügyelet rendelhető el azzal, hogy a rendkívüli munkavégzés és az elrendelt egészségügyi ügyelet együttes időtartama nem haladhatja meg naptári évenként a 416 órát. A heti munkaidő – az önkéntes többlet-munkavállalás kivételével – a munkáltató rendelkezése szerint a munkaidőkeret átlagában a 48 órát nem haladhatja meg azzal, hogy ennek terhére a munkáltató a napi munkarend szerinti munkaidőn túl rendkívüli munkavégzést vagy egészségügyi ügyeletet rendelhet el. A heti munkaidő (48 óra) és az önkéntes többlet-munkavállalás (heti 12 óra) együttes időtartama – a hat havi munkaidőkeret átlagában – nem haladhatja meg a heti 60 órát vagy – ha az egészségügyi dolgozó egészségügyi ügyeletet is ellát – a heti 72 órát.


Változat: 2.2.

20/34.



5.6. Készenlét 5.6.1. Az Intézetben azoknál a szervezeti egységekben vagy munkakörökben, ahol a szakmai követelmények szerint ügyeleti szolgálat nem szükséges, az esetlegesen jelentkező feladat azonban indokolttá teheti a közalkalmazott behívását, készenlétet kell szervezni. 5.6.2. Készenlétnek minősül, ha a közalkalmazott rendes munkaidőn túl és a munkavégzés helyszínén kívül a feladatok folyamatos ellátása érdekében, külön díjazásért a munkavégzésre készen áll, és értesítés esetén 40 percen belül feladatai ellátása érdekében a munkavégzés helyén megjelenik. 5.6.3. Ha a készenlét időtartama alatt a közalkalmazottat a munkáltató munkára igénybe veszi (riasztja), ettől az időponttól számítva a készenlét alatti munkavégzés teljes időtartamára, a túlmunka díjazásra vonatkozó rendelkezések szerint jár ellenérték. 5.6.4. A készenlétre minden közalkalmazott kötelezhető. A készenlét időtartama alatt a közalkalmazott a munkáltató által elérhető Pápa város közigazgatási határain belül köteles tartózkodni. 5.6.5. Készenlétet havonta legfeljebb 10 alkalommal rendelhet el az osztályvezető főorvos által. A készenlét havi mértékét a hat havi munkaidőkeret átlagában kell figyelembe venni. A készenlét óraszáma a betegellátás érdekében legfeljebb havi ötszáznegyvennégy óra lehet. Készenlét heti pihenőnapon illetve heti pihenőidő alatt is elrendelhető. 5.7. Pihenőidő A munkaközi szünet 5.7.1. Ha a napi munkaidő a 6 órát meghaladja, a közalkalmazott részére 20 perc munkaközi szünetet kell biztosítani. A munkaközi szünet valamennyi munkakörben része a napi munkaidőnek, azaz azt nem kell ledolgozni, ezzel a munkaidő nem csökkenhet. Napi pihenőidő 5.7.2. A közalkalmazott részére a napi munkájának befejezése és a másnapi munkakezdés között legalább 8 órás pihenőidőt biztosítani kell. 5.7.3. A munkaidő-beosztásnak biztosítani kell hetenként két pihenőnapot, ezek közül az egyiknek vasárnapra kell esnie. Folyamatos munkarendben foglalkoztatott közalkalmazottnak hetenként legalább negyvenkét órát kitevő, megszakítás nélküli pihenőidő jár. Ebbe a vasárnapnak, illetve, ha a munka rendeltetése folytán vasárnap is folyik, egy másik teljes naptári napnak bele kell esnie. 5.7.4. A zavartalan betegellátás érdekében a pihenőidő, - az egészségre ártalmas munkakört kivéve összevontan is kiadható. Ilyen esetben az összevont szabadnapokat 30 napon belül kell kiadni, de egy pihenőnap vasárnap történő kiadása kötelező. A 30 nap az első szabadnap kiadásának esedékessé válásától számítandó. Kiadás dátuma: 2009.12. oldal/

Változat: 2.2.

21/34.



5.7.5. Azoknál a dolgozóknál, akik a munkavégzés jellege, folyamatos munkarend miatt a hét bármelyik napján kötelesek munkát végezni, a munkaidő-beosztást írásban az adott időszak előtt legalább 2 héttel úgy kell elkészíteni, hogy számukra legalább 2 szabadnap szombaton kerüljön a heti pihenőnaphoz kapcsolódóan kiadásra. 5.8. A rendes szabadság 5.8.1. A közalkalmazottakat az: a) az "A", "B", "C" és "D" fizetési osztályban évi húsz munkanap, b) az "E", "F", "G", "H", "I", "J" fizetési osztályban, és a Kjt. 79/C. munkakörnél évi huszonegy munkanap alapszabadság illeti meg. 5.8.2. A fentieken kívül minden közalkalmazott jogosult a fizetési fokozatával egyenlő számú pótszabadságra is. (kivéve az 1. fokozatot.) Az egyéb jogcímeken járó pótszabadságok az MT és a Kjt rendelkezései szerint illetik meg a közalkalmazottat. A szabadság közlése: 5.8.3. A munkáltató minden évben tájékoztatja a közalkalmazottakat az igénybe vehető szabadság mértékéről. A szabadság kiadása: 5.8.4. A szabadság kiadásának időpontját - a közalkalmazott előzetes meghallgatása után - a munkáltatói jogkör gyakorlója határozza meg. Az alapszabadság egynegyedét a közalkalmazott kérésének megfelelő időpontban kell kiadni, - kivéve a jogviszony első 3 hónapját - az erre való igényét a közalkalmazott a szabadság előtt 15 nappal előbb köteles bejelenteni. 5.8.5. A szabadságot esedékességének évében kell kiadni, kivételesen, a munkáltató működési körét közvetlenül és súlyosan érintő okok fennállása esetén a szabadság a következő év június 30ig is kiadható, ettől a rendelkezéstől eltérni nem lehet, kivéve az Mt. 134. § -ában foglalt esetekben. 5.8.6. A szabadságot csak a közalkalmazotti jogviszony megszűnésekor lehet megváltani. . 5.9. A betegszabadság 5.9.1. A közalkalmazottat a betegsége miatt keresőképtelensége idejére - ide nem értve a társadalombiztosítási szabályok szerinti üzemi baleset és foglalkozási betegség miatt keresőképtelenséget – naptári évenként 15 munkanap betegszabadság illeti meg az Mt. 137.§ (1) bek. szerint. 5.10. Fizetés nélküli szabadság 5.10.1. A munkáltató a közalkalmazott kérelmére fizetés nélküli szabadságot köteles engedélyezni a) a szülési szabadság letelte után a gyermek gondozása céljából a gyermek harmadik tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek esetében tizedik - életéve betöltéséig, továbbá b) a gyermek betegsége esetén, az otthoni ápolás érdekében, a gyermek tizenkét éves koráig a betegség tartamára, Kiadás dátuma: 2009.12. oldal/

Változat: 2.2.

22/34.



c) a tartós (előreláthatólag harminc napot meghaladó) ápolásra vagy gondozásra (a továbbiakban: ápolásra) szoruló közeli hozzátartozója otthoni ápolása céljából az ápolás idejére, de legfeljebb két évre a munkáltató fizetés nélküli szabadságot köteles engedélyezni, ha a munkavállaló az ápolást személyesen végzi. A tartós otthoni ápolást és annak indokoltságát az ápolásra szoruló személy kezelőorvosa igazolja. 5.10.2. A fizetés nélküli szabadságot engedélyezhet a főigazgató - a közalkalmazott kérésére, a javaslattételi jogkör gyakorlójának támogatásával - a közalkalmazott részére a fenti kötelező eseteken kívül bármely célra, feltéve, ha a közalkalmazott távolléte az ellátást (munkavégzést) nem akadályozza.

6. A közalkalmazott előmeneteli és illetmény rendszere A munka díjazása 6.1. Előmeneteli rendszer 6.1.1. A közalkalmazotti munkakörök - az ellátásukhoz jogszabályban előírt iskolai végzettség illetve állam által elismert szakképesítés, szakképzettség, doktori cím, tudományos fokozat, valamint akadémiai tagság alapján - fizetési osztályokba tagozódnak. A fizetési osztályok fizetési fokozatokra tagozódnak. Az egyes fizetési osztályok tizennégy fizetési fokozatot tartalmaznak. 6.1.2. A közalkalmazott fizetési fokozatát közalkalmazotti jogviszonyban töltött ideje alapján kell megállapítani. A fizetési fokozat megállapításánál a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő számításánál figyelembe kell venni a közalkalmazotti, szolgálati, és közszolgálati jogviszonyban töltött időt. Ezen túlmenően a munkaviszonynak azt az időtartamát is figyelembe kell venni, amely alatt a közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonyában betöltendő munkaköréhez szükséges iskolai végzettséggel, vagy képesítéssel rendelkezett. 6.1.3. A közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő alapján háromévenként eggyel magasabb fizetési fokozatba lép. A közalkalmazottat a tárgyév első napján kell a magasabb fizetési fokozatba besorolni. A magasabb fizetési fokozat elérésével a hároméves várakozási idő újra kezdődik. 6.1.4. A várakozási időt csökkenteni kell minden második és további szakvizsga (másoddiploma) megszerzése esetén 1 évvel, szakasszisztensi és ezzel egyenértékű képesítés megszerzése esetén fél évvel. 6.1.5. A közalkalmazott várakozási ideje tartósan magas színvonalú munkavégzése vagy kiemelkedő teljesítménye miatt legfeljebb 5 évenként 1 alkalommal is csökkenthető. A várakozási idő csökkentéséről a munkáltatói jogkör gyakorlója határoz az orvos, ápolási és gazdasági igazgató esetén is. 6.2. Illetményrendszer 6.2.1. A közalkalmazott részére a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény alapján jár az illetmény. 13. havi illetmény Kiadás dátuma: 2009.12. oldal/

Változat: 2.2.

23/34.



MEGJEGYZÉS: A 2009.évi 13. havi illetményt 2009. évre hatályon kívül helyezte a 2008.évi CX. tv., ezt a törvényt ez év nyarán azonban már hatályon kívül helyezték, ekként e szerint 2010-től ismét hatályos a 13. havi illetmény?

6.2.2. A közalkalmazott tizenharmadik havi illetményre jogosult, ha a tárgyévben tizenkét hónap közalkalmazotti (a továbbiakban: aktív) jogviszonnyal rendelkezik. A tizenharmadik havi illetmény a közalkalmazottat időarányosan illeti meg, ha a tárgyévben legalább háromhavi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik. Az előzőekben meghatározott idő számításánál - az alábbiakban foglaltak kivételével - nem vehető figyelembe a közalkalmazotti jogviszony szünetelésének időtartama. Az aktív időtartam számításánál a rendes szabadság és a szülési szabadság időtartamát, valamint - ha ezek együttes időtartama a hat hónapot nem haladja meg a) a keresőképtelenséget okozó betegség, b) a 30 napot meg nem haladó fizetés nélküli szabadság, c) a tartalékos katonai szolgálat időtartamát, valamint d) minden olyan munkában nem töltött időt, amely alatt a közalkalmazott átlagkereset, illetve távolléti díj fizetésben részesült figyelembe kell venni. A tizenharmadik havi illetmény összege a közalkalmazott tárgyév december havi illetményének összegével egyezik meg. A tizenharmadik havi illetmény kifizetése iránt a tárgyévet követő január hónap 16-án, illetve ha az szombatra vagy vasárnapra esik, akkor az azt követő első munkanapon kell intézkedni. Ha a közalkalmazotti jogviszony év közben szűnik meg, a tizenharmadik havi illetményt az utolsó munkában töltött napon a közalkalmazott részére ki kell fizetni. Ebben az esetben tizenharmadik havi illetmény mértékét a kifizetés időpontjában megállapított illetmény összege alapján kell meghatározni. A személyi alapbér megállapítása:

6.2.3. Az illetményt első alkalommal kinevezéskor kell megállapítani. Mértékére a javaslattételi jogkör gyakorlója tesz javaslatot, és azt a főigazgató állapítja meg. 6.3. Bérpótlékok 6.3.1. A közalkalmazottat a 356/2008 (XII.31.) Korm. rendelet 16. §-ban meghatározottak szerint munkahelyi pótlék (a továbbiakban: pótlék) illeti meg. 6.3.2. A pótlék mértéke a) a pótlékalap 150%-a: - aneszteziológiai és intenzív terápiás osztályon dolgozó orvos, szakasszisztens, ápoló, - traumatológiai osztályon három műszakos munkahelyen foglalkoztatott ápoló, - műtőben foglalkoztatott műtős szakasszisztens; - sebészeti, urológiai, szülészet-nőgyógyászati, belgyógyászati osztályokon a posztoperatív és kardiológiai őrzőben szolgálatot teljesítő ápoló b) a pótlékalap 120%-a: - röntgenben dolgozó orvos, asszisztens, - diagnosztikai laboratóriumban diagnosztikai tevékenységet végző orvos, egyéb egyetemi - vagy főiskolai végzettséggel rendelkező munkatárs, továbbá asszisztens, - traumatológiai osztályon foglalkoztatott valamennyi orvos, - boncolást végző orvos, boncmester, boncsegéd, Kiadás dátuma: 2009.12. oldal/

Változat: 2.2.

24/34.


-


vér és vérkészítmény előállítását végző orvos, egyéb egyetemi vagy főiskolai végzettséggel rendelkező munkatárs, továbbá asszisztens, fertőző beteget ellátó, valamint pulmonológiai gondozóban foglalkoztatott orvos és egészségügyi szakdolgozó, műszakbeosztástól függetlenül, a három műszakos munkahelyen ápolási tevékenységet végző, szülészeti osztályon foglalkoztatott szülésznő, műtőssegéd, mosodában, teljes munkaidőben a szennyes ruhák átvételét végző;

c) a pótlékalap legalább 36%-a: - valamennyi asszisztensi és szakasszisztensi képesítéssel rendelkező (szak)asszisztensi és gyógytornász, masszőr munkakörben dolgozó esetén. 6.3.3. Saját hatáskörű bérpótlékok MEGJEGYZÉS: A KSZ saját hatáskörű bérpótlékokat csak akkor állapíthat meg, ha ahhoz a munkáltató költségvetése fedezetet biztosít (356/2008.(XII.31.) Korm. rend. 16.§ (4) bek.-e) ! Pótlékalap Megjegyzés 25 %-a 25 %-a 25 %-a 120%-a 3 fő orvos részére időarányosan felosztva e) Endoscopos labor asszisztens 120%-a f) Veszélyes hulladék kezelésével 120%-a 2 fő részére felosztva foglalkozó segédmunkás g) Műszaki osztály szakdolgozói 100%-a a munkát végzők között alkalomszerűen csatornatisztítás, időarányosan felosztva lefolyórendszerek átépítése, tisztítása h) Központi sterilizáló dolgozói 60%-a i) Bőrgyógyászat, és pszichiátria 25%-a orvosai j) Mosodában teljes munkaidőben 60%-a szennyes ruhák átvételével foglalkozó helyettesítőként dolgozó 1 fő mosómester helyettes, 1 fő segédmunkás k) Anesteziológiai és Intenzív Terápiás 200%-a szolgálatban résztvevő alkalmazásban álló szakorvos l) Gondozóintézeti vezetők 50%-a m) Osztályvezető Főnővérek, 25%-a főműtősnő, labor, rtg, patológia, véradó, kp. sterilizáló, aneszteziológia vezető asszisztense, gazdasági, pénzügyi, műszaki osztályok csoportvezetői n) Halottszállítás, öltöztetés díja halottöltöztetés díja: 500,-Ft/eset a) b) c) d)

Munkakör Laboratórium segédasszisztens Patológia adminisztrátor Beteghordó Endoscopos labor orvos


Változat: 2.2.

25/34.


6.3.4. Vezetői pótlék: orvos-igazgató ápolási igazgató gazdasági igazgató osztályvezetők


pótlékalap 150 %-a pótlékalap 150%-a pótlékalap 150%-a pótlékalap 100%-a

Műszakpótlék 6.3.5. Műszakpótlék illeti meg a váltott műszakban munkát végző alábbi közalkalmazottakat: a) kettő, három műszakos munkahelyeken délutáni (14-22 óra) és éjszakai (22-06 óráig) műszakot teljesítő, ápolási feladatokat ellátó közalkalmazottakat. b) 1-nél több műszakos beosztásban beosztott és délutáni illetve éjszakai műszakot teljesítő közalkalmazottakat (kisegítők, stb.). 6.3.6. A műszakpótlék mértéke: a) a délutáni műszak teljesítése esetén az illetmény 20%-a; b) az éjszakai műszak teljesítése esetén az illetmény 40%-a, kivételt képeznek e szabály alól azok a munkahelyek, ahol a korábbi szabályozás szerint 50%-os pótlék járt, mert ez továbbra is megilleti az itt műszakot teljesítő közalkalmazottakat. c) 50%-os éjszakai pótlék jár: - általános sebészeten, - urológián, - belgyógyászaton, - szülészeti-nőgyógyászati osztályon. 6.3.6. Ha a közalkalmazott a több műszakos munkahelyen részműszakot teljesít, a teljesítés ideje és tartama alapján az esetben jogosult műszakpótlékra, ha munkaidejének 50%-át a pótlékra jogosult műszakban eltöltötte. 6.4. Rendkívüli munkavégzésért járó pótlék Rendkívüli munkavégzés esetén a közalkalmazottat a rendes illetményén felül az Mt. 147.§-a szerint illeti meg ellenérték. 6.4.1. Ha a közalkalmazott a rendkívüli munkavégzésért annak időtartamának megfelelő szabadidőt kíván igénybe venni, akkor csak a rendkívüli munkavégzés idejére jutó személyi alapbérre jogosult (50 %-os pótlék nélkül.) 6.4.2. Nem jár a rendkívüli munkavégzésért (rendkívüli munkaidőben végzett munkáért) díjazás a magasabb vezető és a vezető beosztású közalkalmazottnak, ha vezetői feladataikat látják el, vagy rugalmas munkaidőben foglalkoztatott vezetői teendőkkel megbízott közalkalmazottról van szó. 6. 5. Az ügyelet, készenlét díjazása 6.5.1. Az ügyeleti szolgálatért járó ügyeleti díj az érintett közalkalmazottak kötött egyéni megállapodás szerint kerül kifizetésre Kiadás dátuma: 2009.12. oldal/

Változat: 2.2.

26/34.



6.5.2. A készenlét díjazása: A készenlét óradíja az 1 órára számított illetmény 25 %-a. 6.5.3. Készenlét ideje alatt a munkavégzés időtartamára a túlmunka díjazására vonatkozó rendelkezések szerint jár ellenérték. 6.5.4. Az alkalmazott egészségügyi dolgozó által önként vállalt többletmunkavégzés keretében végzett munka egy órára eső díjazásának mértéke a kötelezően elrendelt ügyelet díjának 50 %-ával megemelt összege. 6.6. Jutalmazás - kitüntetés 6.6.1. A tartósan kiemelkedő munkát végzők jutalomban részesíthetők. Az Igazgató Tanács döntése alapján a közalkalmazott „Igazgatói Dícséretben” részesülhet, illetve a Kjt-ben meghatározott cím viselésére válhat jogosulttá. A szakorvosoknak adjunktusi és főorvosi cím adományozható 10 év szakorvosi gyakorlat után. A Gróf Esterházy díj 6.6.2. Az Intézet vezetősége a „Gróf Esterházy Kórház-Szakambulancia Jövőjéért Alapítvány” kuratóriumával együtt megalapított Gróf Esterházy Díj minden évben Semmelweis napkor kerül kiosztásra az arra érdemes dolgozóknak. A díj alapítói meghatározták azt a feltételrendszer, amiben a díjban részesülőknek meg kell felelniük. A jutalmazottak száma maximum 5 fő. A jutalmazottak kiválasztása az intézet dolgozóinak jelölése alapján történik. A Gróf Esterházy Díj nettó százezer forint pénzjutalommal jár.

7. Béren kívüli juttatások 7.1. Munkahelyi étkeztetés 7.1.1.

Az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban illetve munkaviszonyban álló közalkalmazottakat - kérésükre - a konyhával rendelkező telephelyeken étkeztetésben kell részesíteni.

7.1.2. Az intézményi étkeztetést kötelesek igénybe venni: - az étkeztetés felügyeletét ellátó gazdasági igazgató, - az élelmezési üzem valamennyi alkalmazottja, - diétás szolgálat orvosa és a diétás szolgálat szakdolgozói, 7.1.3. A kötelező igénybevétel esetén a közalkalmazott az élelmezési norma 63 %-át kötelesek téríteni. 7.1.4. Az intézménynél munkaviszonyban álló valamennyi közalkalmazott a munkaidejére eső étkezést az élelmezési norma 100 %-os térítése mellett veheti igénybe. 7.1.5. Az élelmezési norma 100 %-os térítése mellett napi egyszeri étkezést vehetnek igénybe: - az intézmény közalkalmazotti munkaszüneti, illetve heti pihenőnapokon; - fizetett és fizetés nélküli szabadságon lévők, - táppénzes állományban lévők, - szülési vagy gyermekgondozási szabadságon lévők, Kiadás dátuma: 2009.12. oldal/

Változat: 2.2.

27/34.


-


az intézetben továbbképzésen vagy szakmai gyakorlaton résztvevő más eü. intézmény alkalmazottjai, az intézetben kirendelés alapján munkát végző eü. alkalmazottak, az intézethez kiküldött és munkát végző idegen szervek dolgozói (felügyeleti szervek dolgozói, ellenőrzést végzők, tapasztalatcserén, értekezleten résztvevők) az intézettel munkaviszonyban már nem álló nyugdíjasok, az orvos-igazgató engedélye alapján, akinek a kezelőorvosa igazolása alapján diétás étkeztetés szükséges, és ezt számára az intézmény biztosítani tudja.

7.1.6. A mindenkori rezsivel + ÁFÁ-val növelt teljes önköltségnek megfelelő összeget térítik mindazon szervek és személyek, akik az előző 7.1.3 - 7.1.5. pontokban nem kerültek felsorolásra. (pl. intézetben munkát végző idegen vállalat dolgozói, azon intézmények dolgozói, akik részére közétkeztetés biztosítása történik.) 7.1.7. Az élelmezési norma 100 %-os térítése (diétás norma) ellenében diétás élelemmel látható el az az alkalmazott, akinek az intézet illetékes szakorvosa diétás étkeztetést javasol. 7.1.8 Az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban állók étkezési térítési díja utólag az illetményéből levonásra kerül, egyéb igénybevevők pedig bejelentéskor előre kötelesek a térítési díjat befizetni. 7. 2. Orvos-Nővérszállás 7.2.1. A munkáltató orvos - nővér szállóján elhelyezett saját közalkalmazottak havonta a nővérszálláson férőhelyenként 4.000,- Ft/hó/fő, az orvosszálláson elhelyezettek 10.000.Ft/hó/szoba, illetve velük együttlakó családtagja(ik) után 2.000.- Ft díjat fizetnek. 7.2.2. A térítési díj az alkalmazottak béréből havonta központilag levonásra kerül. A saját intézeti lakók térítési díját fizetik a másik eü. intézetből kirendelt intézményünknél munkát végző, továbbképzésen résztvevő dolgozók. Az elhelyezés feltételei 7.2.3. A szállást az intézmény azon alkalmazottai vehetik igénybe, akik az intézet székhelyétől távol laknak, szociális helyzetük, szakmai munkájuk alapján a bentlakás nyújtotta kedvezmény igénybevételére jogosultak és érdemesek. Az elhelyezés kérelmezése: 7.2.4. Az elhelyezést, a közalkalmazottnak, illetve a szállást igénybevevőnek kell kérnie. A kérelmeket az ápolási igazgatóhoz kell benyújtani, és annak engedélyezéséről a főigazgató dönt. Az elhelyezés megszűnése: 7.2.5. Megszűnik az elhelyezés biztosítása a szállón - közalkalmazotti jogviszonya megszűnése esetén, - ha a közalkalmazott a szálló házirendjét súlyosan megsérti, és emiatt az orvos-igazgató az elhelyezést megszűnteti, - ha a közalkalmazott az elhelyezést 1 hónapot meghaladó időtartamban nem veszi igénybe, kivéve hivatalos kiküldetés, vagy betegség miatti távollét, - a bérleti szerződésben foglaltak megvalósulása szerint. Kiadás dátuma: 2009.12. oldal/

Változat: 2.2.

28/34.



7.3. Illetményelőleg 7.3.1. Illetményelőleg: 12.000,- Ft 6 havi törlesztésre 30.000,-Ft 6 havi törlesztésre Rendkívüli esetben: 60.000,- Ft

6 havi törlesztésre

7.3.2. A felvett illetményelőleget összegtől függően maximum 6 hónap alatt (havi egyenlő részletekben) kell visszafizetni. Fizetési haladék nem engedélyezhető. Tárgyév végéig a tartozást vissza kell fizetni. A közalkalmazotti jogviszony törlesztés ideje alatti megszűnése esetén a hátralékot egy összegben és azonnal kell visszafizetni! 7.3.3. Csak az a közalkalmazott kaphat 12.000,- Ft fizetési előleget, akinek a munkáltatónál legalább 6 hónapos, 30.000,- illetve 60.000,- Ft-ot, akinek legalább 1 éves egybefüggő közalkalmazotti jogviszonya van, határozatlan időre szóló kinevezése, vagy aki külső helyettes, de közalkalmazotti jogviszonya a visszatérítés időtartama alatt fennáll. 7.3.4. A kérelmet a javaslattételi jogkör gyakorlójának véleményével ellátva, a gazdasági igazgatóhoz kell benyújtani, aki az e célra rendelkezésre álló keret figyelembevételével engedélyezi a fizetési előleget. Rendelkezésre álló keret 400.000 Ft,7.4. Lakásépítés és vásárlás támogatása 7.4.1. A Gróf Esterházy Kórház és Rendelőintézeti Szakrendelő közalkalmazottai a lakásépítési, és vásárlási támogatást (továbbiakban támogatást) e szabályok keretei között vehetik igénybe: Támogatás igénybevételére jogosultak: 7.4.2. A munkáltatónál határozatlan időre szóló közalkalmazotti jogviszonyban állók, akiknek közalkalmazotti jogviszonya legalább 5 éve fennáll, amelyből 4 évet aktív munkával töltött, azaz a jogviszonya nem szünetelt. Kivételes esetben az Igazgatótanács döntése mérvadó. 7.4.3. A támogatás odaítélésénél előnyt élvez: - ha a kérelmező az első lakás megszerzéséhez kér támogatást, - ha a kérelmező fiatal, pályakezdő szakember, illetve szakember-házaspár, - ha a munkáltató érdekében áll, - ha több eltartásra szoruló, elsődlegesen kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodik. 7.4.4. A közalkalmazott támogatás iránti kérelmét formanyomtatványon kell benyújtani, amelyet az intézmény Titkárságára kell leadni. A Titkárság a szükséges nyomtatványokkal együtt a kérelmet továbbítja ügyintézés céljából a bizottság elnökének. A formanyomtatványhoz mellékelni kell: - a családban élő, jövedelemmel rendelkező személyek kérelmét megelőző 12 hónap nettó jövedelméről szóló igazolást, - az adásvételi, csere szerződés 1 példányát, (előszerződést), - építkezés esetén a jogerős építési engedélyt, - felújítás, bővítés, korszerűsítés esetén az elvégzendő munka költségvetési anyagát és a szükséges engedélyek fénymásolatát. - 30 napnál nem régebbi tulajdoni lapot az érintett ingatlanról Kiadás dátuma: 2009.12. oldal/

Változat: 2.2.

29/34.



A kérelmeket minden negyedévben, a negyedév utolsó hónapjának 15 napjáig kell benyújtani. A benyújtási határidőtől számított 30 napon belül a bizottság dönt a támogatás odaítéléséről. 7.4.5. A támogatás biztosításáról a felek (közalkalmazott, munkáltató) szerződést kötnek, amely tartalmazza a támogatás összegét, a visszafizetés, illetve az ezzel kapcsolatos kötelezettségek részletes szabályait. A lakásépítési alap 7.4.6. A munkáltatói támogatás biztosítása érdekében az Intézmény lakásépítési és vásárlási kérelmet támogatása érdekében alapot képez (továbbiakban lakásépítési alap), amelyet minden évben a költségvetésében elfogad. A lakásépítési alap pénzeszközeit az OTP pápai Fiókjánál e célra elkülönített OTP 1174804524813325 sz. számlán kell kezelni. A támogatások biztosítására az évenként elfogadott lakásépítési alap terhére és annak mértékéig van lehetőség. Az alapképzése oly módon történik, hogy a tárgyév kezdetekor határozatlan időre kinevezett közalkalmazottak létszámát meg kell szorozni 1.250,- Ft-tal, és az így kapott összeg fordítható a támogatásra. Képzés: alapképzés: 1.250.-Ft/fő maximálisan adható összeg 250.000.-Ft. Kezelési költség címén 3% fizetendő. Részét képezi továbbá a közalkalmazottak által visszafizetett havi törlesztés, továbbá a támogatásba részesült közalkalmazott, közalkalmazotti jogviszonyának megszűnésekor visszafizetendő támogatási összeg. A támogatás formája 7.4.7. Visszatérítendő kamatmentes kölcsön: melynek mértéke 100.000,- Ft-tól 250.000,-Ft-ig terjedhet, a bizottság döntése alapján. 7.4.8. A törlesztési idő főszabályként 5 év. A bizottság azonban méltánylást érdemlő októl 10 évig terjedő időtartamot is engedélyezhet. 7.4.9. A közalkalmazotti jogviszony fennállása alatt 1 közalkalmazottnak csak 1 alkalommal biztosítható támogatás. Ha a házaspár mindegyike közalkalmazott az intézménynél, különkülön is jogosultak a támogatásra. A támogatás igénybevétele 7.4.10. A támogatás igénybe vehető: - a közalkalmazott tulajdonába kerülő lakás építésére, - a felújításra, - korszerűsítésre, bővítésre, - közalkalmazotti tulajdonába kerülő lakás vásárlásához, - cseréjéhez - lakótelek vásárlásához,


Változat: 2.2.

30/34.



7.4.11. A támogatás odaítéléséről az intézményben e célra létrehozott bizottság dönt. A bizottság tagjai: 1 fő orvos 1 fő szakdolgozó 1 fő műszaki-gazdasági területet képviselő dolgozó, valamint 1-1 fő intézményben működő érdekvédelmi szervezet tagjai közül. Az 1 fő orvost, 1 fő szakdolgozót, 1 fő műszaki, gazdasági területen dolgozó szakembert a vezetői testület kéri fel a bizottsági tagságra. Az érdekvédelmi szervezet tagjait pedig az adott érdekvédelmi szervezet delegálja. A tagok megbízása 3 évre szól. Ha időközben valamely bizottsági tag megbízatása megszűnik e helyre a delegálásra jogosult bízhat meg új tagot, akinek megbízatása az eredeti határideig tart. A bizottság alakuló ülésén tagjai sorából elnököt választ, aki gondoskodik a bizottság működtetéséről, annak technikai feltételeiről. A bizottság szükség szerint, de legalább 1/4 évente ülésezik. A bizottság határozat képes, ha az ülésen a bizottsági tagok több mint fele jelen van. Döntéseit egyszerű szótöbbséggel (a jelenlevők több mint felének egybehangzó szavazatával) hozza. Szavazat egyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A bizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell felvenni, mely tartalmazza a bizottság döntéseit. A jegyzőkönyvet az elnök és egy jelen volt tag írja alá. 7.4.12. A támogatás odaítélése esetén a megállapodás elkészítése a Pénzügyi Osztály vezetőjének feladata, és ezt a munkáltató nevében az orvos-igazgató látja el kézjegyével. A támogatás visszafizetésének szabályai: 7.4.13. A kölcsön nyújtása, folyósítása, a törlesztés megállapítása, az OTP pápai Fiókja útján történik. A közalkalmazott köteles a kölcsön összegét, havi részletek figyelembevételével törleszteni. A támogatás fejében a dolgozó a törlesztési időtartam alatt köteles a munkáltatónál közalkalmazotti jogviszonyát fenntartani. A keresőképességre kiható tartós betegség, sorkatonai szolgálat teljesítése, gyermekgondozási segély igénybevétele esetén a kölcsöntörlesztési kötelezettség szüneteltethető. Ebben az esetben az eredetileg megállapított visszafizetési határidő a szüneteltetés időtartamával meghosszabbodik. A szüneteltetést a bizottság engedélyezi. A házassági vagyonközösség megszüntetése esetén a kölcsöntartozás megtérítését - a munkáltató hozzájárulásával - a bizottság döntése alapján - a lakásban maradó másik házastárs átvállalhatja. Ebben az esetben, ha a visszamaradt házastárs 3 egymást követő hónapig az esedékes törlesztést nem fizeti, úgy az egész - még vissza nem fizetett - összeget egy összegben vissza kell fizetni. 7.4.14. Ha a közalkalmazott a szerződésben vállalt visszafizetési kötelezettségének 3 egymást követő hónapig nem tesz eleget, a szerződést a munkáltató felmondja és a kölcsön vissza nem fizetett részét egy összegben kell visszafizetni. 7.4.15. Ha a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya a visszafizetés időtartama előtt megszűnik, a megszűnéstől számított 1 hónapon belül a kölcsönösszeg még fennálló részét vissza kell fizetni egy összegben.


Változat: 2.2.

31/34.



7.4.16. A munkáltatói támogatásban részesült közalkalmazott a kölcsönt változatlan feltételek mellett törlesztheti tovább, ha a.) - a közalkalmazott öregségi nyugdíjra szerzett jogosultságot b.) - a közalkalmazott rokkantsági nyugdíjra szerzett jogosultságot. 7.6. Az Intézet gépjárművének igénybevétele közalkalmazottak részére 7.6.1. Az intézet közalkalmazottai a kórház tehergépjárműveit elsősorban lakásépítés, felújítás és költözködés céljára vehetik igénybe, az 1 km-re jutó önköltség megtérítése mellett. 7.6.2. A tehergépkocsi igénybevételét a gazdasági igazgató engedélyezheti. 7.6.3. Az intézet személygépkocsiját az intézet közalkalmazottja a főigazgató engedélyével betegség, haláleset, vagy különös méltánylást érdemlő magánügy miatt - önköltség megtérítése mellett, magáncélból igénybe veheti.

8. A közalkalmazott és a munkáltató kártérítési felelőssége 8.1. A közalkalmazott kártérítési felelőssége 8.1.1. Gondatlan károkozás esetén a kártérítés mértéke a közalkalmazott 1 havi átlagkeresetének 50 %-át nem haladhatja meg. 8.1.2. Magasabb a felelősség mértéke: a 6 havi illetményének mértékéig felelnek a közalkalmazottak, ha: - gazdálkodásra vonatkozó szabályok súlyos megsértésével, - ellenőrzési kötelezettség elmulasztásával, hiányos teljesítésével okozták a kárt, vagy - a kár olyan - jogszabályba ütköző - utasítás teljesítéséből keletkezett, amelynek várható következményeire az utasított az utasítást adó figyelmét előzőleg felhívta. A magasabb kárfelelősség az alábbi beosztásúak esetén alkalmazandó: - igazgatók (orvos-, gazdasági-, ápolási-, ) - osztályvezetők (orvos-, gazdasági-, műszaki-, pénzügy-, egyéb) - élelmezésvezetők, - belső ellenőr - készletgazdálkodók. 8.1.3. A munkavállaló vétkességére tekintet nélkül a teljes kárt köteles megtéríteni a visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett olyan dolgokban bekövetkezett hiány esetén, amelyeket állandóan őrizetben tart, kizárólagosan használ vagy kezel. (Valamennyi közalkalmazott a védőruha tekintetében illetve valamennyi szakmunkás a szerszámok tekintetében.) Mentesül a munkavállaló a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a hiányt elháríthatatlan külső ok idézte elő, vagy a munkáltató a biztonságos őrzés feltételeit nem biztosította. A munkavállalót a teljes anyagi felelősség csak akkor terheli, ha a dolgot (szerszám, termék, áru, anyag stb.) jegyzék vagy elismervény alapján vette át. A pénztárost, a pénzkezelőt vagy értékkezelőt e nélkül is terheli a felelősség az általa kezelt pénz, értékpapír és egyéb értéktárgy tekintetében. 8.1.4. Szándékos károkozás esetén a közalkalmazott a teljes kárt köteles megtéríteni. Kiadás dátuma: 2009.12. oldal/

Változat: 2.2.

32/34.



8.2. Leltárhiányért való felelősség Leltárhiány 8.2.2. Leltárhiány az értékesítésre, forgalmazásra vagy kezelésre szabályszerűen átadott és átvett anyagban, áruban (leltári készlet) ismeretlen okból keletkezett, a természetes mennyiségi csökkenés és a kezeléssel járó veszteség mértékét (forgalmazási veszteség) meghaladó hiány. 8.2.3. A raktári dolgozók leltárfelelősségének mértéke: - raktárvezető, gyógyszertárvezető: 4 havi illetménye; - gyógyszerészek , gyógyszertári asszisztensek, raktárosok, egyéb raktári dolgozók: 2 havi illetménye. 8.2.4. Osztályos leltárt kezelők felelőssége: 2 havi illetményük mértékéig terjed. 8.2.5. Ha a raktárakban keletkezett hiányt többen együttesen okozták, akkor a felelősség a fentieken túl illetményük arányában terheli a felelősöket. 8.2.6. Ha a leltár kezelője rendszeres ellenőrzés (összleltár) során észleli a hiányt és erről írásos jelentést tesz, akkor a kártérítés mérséklésének, illetve mellőzésének lehet helye az összes körülmény figyelembevételével. 8.2.7. A leltárfelelősség megállapítására irányuló eljárás részletes rendjét a munkáltató külön szabályzatban állapítja meg. 8.3. A kár összegének meghatározása 8.3.1. A megrongált dolog kijavítására fordított kiadást - ideértve az üzemvitel költségeit is - és a kijavítás ellenére még fennmaradó esetleges értékcsökkenés mértékét; 8.3.2. Ha a dolog megsemmisült vagy használhatatlanná vált, illetve ha nincs meg, a károkozás időpontjában érvényes fogyasztói árat kell - az avulásra is tekintettel - figyelembe venni. 8.4. A kár megtérítése 8.4.1. A kár megtérítése történhet: - megegyezéssel (megállapodással) fegyelmi eljárás szabályai szerint a munkáltató közvetlen kártérítésre kötelező határozatával, 100.000,- Ft-os értékhatár alatt, az elévülési időre vonatkozó rendelkezések betartásával. 8.5. A munkáltató kártérítési felelőssége A munkahelyre bevitt dolgokban keletkezett károkért való felelősség korlátozása: 8.5.1. A közalkalmazottak az Intézet területére behozott - a munkába járáshoz szükséges és szokásos - személyi tulajdonukat képező dolgokat az öltözőkben, illetve a munkahelyen zárt szekrényben, illetve értékmegőrző fiókban kötelesek elhelyezni.


Változat: 2.2.

33/34.



8.5.2. Az intézet csak akkor vállal felelősséget az itt elhelyezett tárgyak elvesztése esetén, ha a dolgozó a megőrzésre szolgáló szekrényt , fiókot bezárta; - a kár a bezárt szekrény, fiók erőszakos feltörésével illetve bizonyíthatóan illetéktelen felnyitással függ össze; - a dolgozó bizonyítani tudja, hogy az eltűnt tárgyat a szekrényben, fiókban helyezte el. 8.5.3. A munkába járáshoz nem szükséges tárgyakat (pl.: ékszert) és pénzt az öltözőszekrényben, fiókban elhelyezni tilos, ezekért az intézet felelősséget nem vállal. 8.5.4. Ha a közalkalmazott valamilyen okból kénytelen nagyobb értéket magával hozni, azt köteles a közvetlen felettesének bejelenteni és azt pénztári letétbe helyezni. 8.5.5. A nem munkáltatói tulajdonban lévő gépkocsival, motorkerékpárral az intézet területére behajtani és a járműveket az intézet területén tárolni, csak az erre a célra kijelölt területen szabad. 8.5.6. A parkolás során keletkezett károkért az intézet felelősséget nem vállal. 8.5.7. A parkolóhely igénybevétele az éves ezer forint parkolási díj megfizetésével lehetséges.

9. A munkaügyi jogvita 9.1.1. A közalkalmazott a munkáltató közalkalmazotti jogviszonyára vonatkozó szabályt sértő intézkedés (mulasztás) ellen, valamint a közalkalmazotti jogviszonyból származó igénye érvényesítése érdekében munkaügyi jogvitát kezdeményezhet. A munkaügyi jogvitában a Bíróság jár el. (Munkaügyi Bíróság) 9.1.2. A felek a bírósági eljárást megelőzően egyeztetni kötelesek, amit a sérelmet szenvedett az intézkedés megtételét követő; vagy kézbesítést követő 15 napon belül írásban kezdeményezhet. 9.1.3. Ha az egyeztetés nem vezetett eredményre, akkor a közalkalmazott Bírósághoz fordulhat az Mt. 199. § - 202. §-ában meghatározottak szerint. .

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 1) Ez a Kollektív Szerződés a munkavállalói érdekképviseleti szervezetekkel történő egyeztetés és a Kjt. 12/A. § (5) bek.-e szerinti közalkalmazotti jóváhagyást követő aláírás után 8 napon belül kerül kihirdetésre, és a kihirdetés napján lép hatályba. A hatályba lépéssel egyidejűleg a korábbi Kollektív Szerződés, amely 1993. szeptember 16. napjától ???? volt hatályos, - hatályát veszti. 2) A munkáltató és az intézményben működő valamennyi érdekképviseleti szervezet képviselői kijelentik, hogy a KSZ-ben megfogalmazott normákat elfogadják és egyetértésük jeléül a munkáltató vezetőjével együtt a mai napon azt aláírják. 3) A Kollektív Szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Mt ill. a Kjt szabályai érvényesek. Pápa, 2009. december …… ........................................... érdekképviseletek vezetői Kiadás dátuma: 2009.12. oldal/

Változat: 2.2.

.............................................. főigazgató 34/34.

Gróf Esterházy Kórház és Rendelőintézeti Szakrendelő

Recommend Documents