SZENT GYÖRGY GÖRÖGKATOLIKUS ÓVODA ÉS ÁLTALÁNOS ISKOLA KISVÁRDA OM 201587
PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
2013
TARTALOM BEVEZETÉS ............................................................................................................................................. 5 AZ ÖSSZEVONT TÖBBCÉLÚ KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNY KÜLDETÉSNYILATKOZATA 6 AZ ÓVODA ÉS ISKOLA MŰKÖDÉSÉNEK TÖRVÉNYI ALAPJA: ................................................ 9 KATOLIKUS INTÉZMÉNYI ELVÁRÁSAINK ................................................................................. 13 1. NEVELÉSI PROGRAM .................................................................................................................... 15 A. SZENT GYÖRGY GÖRÖGKATOLIKUS ÓVODA ...................................................................... 15 1. BEVEZETŐ ..................................................................................................................................... 16 GÖRÖGKATOLIKUS ÓVODÁNK KÜLDETÉSNYILATKOZATA.................................................................... 16 2. GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP ....................................................................................................... 18 2.1. Gyermekkép .............................................................................................................................. 18 2.2. Óvodakép .................................................................................................................................. 18 2.3. Az óvodai nevelésben alkalmazott alapelvek ............................................................................ 19 3. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI .......................................................................................... 19 3.1. Az egészséges életmód alakítása ............................................................................................... 20 3.2. Érzelmi, erkölcsi, közösségi nevelés ......................................................................................... 23 3.3. Anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása .......................................................... 27 3.4. Hitre nevelés ............................................................................................................................. 32 4. A KATOLIKUS ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI ............................................. 39 4.1. Személyi feltételek: ................................................................................................................... 39 4.2. Tárgyi feltételek: ....................................................................................................................... 39 4.3. Az óvodai élet megszervezése ................................................................................................... 40 4.4. Az óvoda kapcsolatai ................................................................................................................ 42 5. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI FORMÁI ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADTAI .. 46 5.1. Játék.......................................................................................................................................... 46 5.2. Verselés, mesélés ...................................................................................................................... 51 5.3. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc ..................................................................................... 53 5.4. Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka ...................................................................................... 57 5.5. Mozgás...................................................................................................................................... 59 5.6. A külső világ tevékeny megismerése ......................................................................................... 62 5.7. Munka jellegű tevékenységek .................................................................................................... 66 5.8. A tevékenységekben megvalósuló tanulás ................................................................................. 67 6. A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE: ............................................................ 70 7. GYERMEKVÉDELEM ................................................................................................................... 71 8. ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE........................................................................... 72 8.1. HELYISÉGEK........................................................................................................................... 72 8.2. HELYISÉGEK BÚTORZATA ÉS EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGYAI ..................................... 73 8.3. TISZTÁLKODÁSI ÉS EGYÉB FELSZERELÉSEK ................................................................... 74 8.4. A FELNŐTTEK MUNKAVÉGZÉSÉHEZ SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK ...................................... 74 8.5. A NEVELŐMUNKÁT SEGÍTŐ JÁTÉKOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK ....................................... 75 8.6. FOGYATÉKOS GYERMEKEK NEVELÉSÉNEK SPECIÁLIS ESZKÖZEI .............................. 76 8.7. EGÉSZSÉG – ÉS MUNKAVÉDELMI ESZKÖZÖK .................................................................. 76 B. SZENT GYÖRGY GÖRÖGKATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA............................................ 77 1. NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁNK PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI.................................................................................................................... 77 1.1. Iskolánk arculata, képzési rendje ............................................................................................. 80 1.2. A kompetenciaalapú oktatás bevezetésének céljai: ................................................................... 82 1.3. Kompetenciaterületek ............................................................................................................... 83 1.4. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eljárásai, eszközei ............................................................................................................................................ 83 1.5. Tanulásszervezési eljárásaink, módszereink ............................................................................. 94 2. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK ............. 97 3. AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK ................ 103
2
3.1 Az egészségfejlesztés intézményi, iskola feladatai ................................................................... 103 3.2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása .................................................................. 104 3.3. Fejlesztési területek – nevelési célok: ..................................................................................... 105 4. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK .................. 107 4.1. Célok, feladatok, módszerek: .................................................................................................. 108 4.2. Tanulói közösség, diákönkormányzat: .................................................................................... 110 5. A PEDAGÓGUSOK HELYI FELADATAI, AZ OSZTÁLYFŐNÖKI FELADATOK ................ 111 6. A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG ............................................................................................................................... 115 6.1. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek ................................................ 115 6.1.1. Feladataink ...................................................................................................................................... 117 6.1.2. A tehetséggondozás színterei ........................................................................................................... 118 6.1.3. A tehetségfejlesztés munkafázisai ................................................................................................... 119
6.2. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program ......................................... 120 6.2.1.BTM és SNI tanulókat segítő program ............................................................................................. 121 6.2.2. A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése ....................................... 125
6.3. Az ifjúságvédelmi feladatok ellátása....................................................................................... 127 6.3.1. Megelőzés, feltárás .......................................................................................................................... 128 6.3.2. Okok megszüntetése, „utánkövetés” ................................................................................................ 129 6.3.3. Az iskolai gyermekvédelem intézményrendszere ............................................................................ 129
6.4. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység .............................................................. 130 7. AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ TANULÓI RÉSZVÉTEL RENDJE .. 132 8. KAPCSOLATTARTÁS A SZÜLŐKKEL, TANULÓKKAL, AZ ISKOLA PARTNEREIVEL .. 135 8.1. A kapcsolattartás formái: ....................................................................................................... 135 8.2. A szülők jogai és kötelességei: ................................................................................................ 137 8.3. A továbbfejlesztés lehetőségei: ............................................................................................... 137 8.4. Kapcsolattartás az iskola partnereivel ................................................................................... 138 9. A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGASZABÁLYZATA ......................................................... 139 9.1 A vizsgaszabályzat hatálya ...................................................................................................... 139 9.2.Vizsgaforma, vizsgarészek: ...................................................................................................... 139 9.3.Vizsgaidőszakok: ..................................................................................................................... 140 9.4.Jelentkezés a vizsgákra:........................................................................................................... 140 9.5.A vizsgák helye, ideje: ............................................................................................................. 140 9.6. A vizsgatárgyak részei és követelményei ................................................................................ 140 9.6.1 Magyar nyelv és irodalom ................................................................................................................ 140 9.6.2 Történelem........................................................................................................................................ 150 9.6.3.Hon- és népismeret ........................................................................................................................... 162 9.6.4. Idegen nyelv .................................................................................................................................... 163 9.6.5. Matematika ...................................................................................................................................... 173 9.6.6. Fizika ............................................................................................................................................... 178 9.6.7. Környezetismeret ............................................................................................................................. 180 9.6.8. Természetismeret ............................................................................................................................. 182 9.6.9. Biológia ........................................................................................................................................... 190 9.6.10. Kémia ............................................................................................................................................ 195 9.6.11. Földrajz.......................................................................................................................................... 196 9.6.12. Testnevelés .................................................................................................................................... 205 9.6.13. Ének-zene ...................................................................................................................................... 216 9.6.14. Informatika .................................................................................................................................... 218 9.6.15. Rajz és műalkotások elemzése ....................................................................................................... 226 9.6.16. Technika életvitel .......................................................................................................................... 230
10. AZ ISKOLAVÁLTÁS, VALAMINT A TANULÓ ÁTVÉTELÉNEK SZABÁLYAI ................ 234 10.1. Belépés az iskola első évfolyamára: ..................................................................................... 235 10.2. Belépés a felsőbb évfolyamokra: .......................................................................................... 235 10.3. Átlépés évfolyamon belül másik osztályba: .......................................................................... 236 10.4. Kilépés, a tanulói jogviszony megszüntetése ........................................................................ 236 11. A FELVÉTELI ELJÁRÁS KÜLÖNÖS SZABÁLYAI ............................................................... 237 11.1.A TANULÓ KÖTELESSÉGE ................................................................................................. 237 12. AZ ISKOLA VALLÁSOS PROGRAMJAI, ÜNNEPEINK, RENDEZVÉNYEINK, HAGYOMÁNYAINK ....................................................................................................................... 239 12.1. Az iskola vallásos programjai, egyházi ünnepei ................................................................... 239 12.2. Állami ünnepélyek................................................................................................................. 240 12.3. Nevezetes napok, hagyományőrző rendezvényeink ............................................................... 240 12.4. Egyéb műsoros rendezvények ............................................................................................... 241
3
13. AZ INTÉZMÉNY HELYI TANTERVE ..................................................................................... 241 13.1. A választott kerettanterv megnevezése .................................................................................. 241 13.2. A választott kerettanterv feletti óraszám ............................................................................... 244 13.3. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei ................... 246 13.4. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása .......... 247 13.4.1. ALSÓ TAGOZAT ............................................................................................................... 247 13.4.2. FELSŐ TAGOZAT ............................................................................................................. 253 13.4.2.1. Többletkötelezettség a nevelés-oktatás folyamatában .................................................... 260 13.4.2.2. Mindennapos testnevelés ................................................................................................ 264 13.4.2.3. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai ................ 264 13.4.2.4. Projektoktatás ................................................................................................................. 265 13.4.2.5. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ........................................................ 265 13.5. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái ............. 268 13.5.1. Ellenőrzés, mérés ........................................................................................................................... 268 13.5.2. A nevelő-oktató munka értékelése ................................................................................................. 273
13.6. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása ...................... 278 13.7. A magasabbévfolyamba lépés feltételei ................................................................................ 278 13.8. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei ............................................. 279 13.9. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek .................... 279 13.10. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei ...................................................... 284 13.10.1.Az egészség fogalma .................................................................................................................... 284 13.10.2.Iskolai helyzetkép ......................................................................................................................... 285 13.10.3. A környezeti nevelés, ökoiskolai program ................................................................................... 293 13.10.3.1. A környezeti nevelés lehetőségei a tanítási órákon ............................................................. 301 13.10.3.2. A környezeti nevelés a tanítási órákon kívül ....................................................................... 305
13.11. A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei ................... 314 14. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK ......................................................................................................... 325 14.1. SZÜLŐI SZERVEZET..................................................................................................................... 325 14.2. Óvoda ................................................................................................................................... 326 14.3. Iskola .................................................................................................................................... 327 14.4. DIÁKÖNKORMÁNYZAT ............................................................................................................... 328 14.5. PEDAGÓGUS KÖZÖSSÉG .............................................................................................................. 329 14.6. FENNTARTÓ................................................................................................................................ 330
4
BEVEZETÉS „Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni.” (Szent-Györgyi Albert) Pedagógiai programunkat a Nemzeti Alaptantervre építettük a helyi igények (fenntartó, szülők, tanulók) és a lehetőségek figyelembevételével, hogy reális és megvalósítható legyen Pedagógiai programunk és a helyi tantervek a gyermekekért készültek, őket szolgálják. Nem kívánjuk tanítványainkat magas óraszámokkal gyötörni, hagyunk nekik időt a játszásra, pihenésre. Nem akarjuk, hogy rettegve, félve jöjjenek az iskolába. Az a célunk, hogy szeressenek iskolába járni, tanulni, ahol otthon érzik magukat. Legfőbb célunk: családias intézményben élni, dolgozni, ahol a szeretet dominál. Mindannyian érzékeljük az utóbbi években, hogy a társadalom fokozott mértékben differenciálódott. Növekszik a hátrányos helyzetű, veszélyeztetett gyerekek száma, felborulnak a normális értékrendek. A családok életstílusa, kulturális szintje és anyagi helyzete egymástól nagymértékben eltér. A diákok egy része olyan családi modellt hoz, melyből hiányzik az anyai, vagy az apai minta, ahol kevés a gyerekre fordított idő, hiányzik a keresztény értékrend. A szülők és a tanulók egy része nem vagy alig rendelkezik vallási háttérrel. Hiányosak és hamisak az információik az egyházról, a hitről. A vallásgyakorlat egyes területeire az iskolának fokozatosan kell bevezetni azon diákjainkat, akiket a szülők azért írattak be az iskolába, hogy hitüket megismerjék, illetve abban növekedjenek. Tudatosan törekszünk a tanulók szüleivel való tartalmas, kölcsönös információn alapuló kapcsolattartásra. Mindent elkövetünk, hogy megszüntessük az esélyegyenlőtlenségeket, megakadályozzuk a lemorzsolódást, s hogy teret 5
adjunk a gyermeki önállóság, a kreativitás, az egyéni értékek és képességek kibontakoztatására. Biztosítjuk, hogy minden tanulónk stabil alapkészségekre építhesse további tanulmányait. Módszertani megújulással, az órák minden percének alapos megtervezésével kívánjuk elérni, hogy felvehessék a versenyt kortársaikkal városi, megyei és országos szinten egyaránt. A keresztény szellemiség, a tanúságtétel, az iskola lelki élete szervezése szempontjából elengedhetetlen, hogy minél több hitvalló pedagógus legyen nevelőközösségünkben. Az új pedagógusok felvételénél a képzettség, rátermettség és vallásos háttér hármas követelményét vesszük figyelembe.
AZ ÖSSZEVONT TÖBBCÉLÚ KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNY KÜLDETÉSNYILATKOZATA „Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne.” Tamási Áron
A gyermek nem kicsiny felnőtt. Minden sajátosságával, egyediségével együtt szuverén lény a maga gyermeki mivoltában. Nem készül az életre, hanem él. Intézményünkben fontosnak tartja a családok egységét, egymás tiszteletét, szeretetét. Meggyőződésünk, hogy az óvoda, iskola lényegét a légköre fejezi ki legjobban, ezért a gyermek életkori sajátosságainak megfelelő légkört teremtünk (gondolunk itt az intézmény belső esztétikumára, higiéniájára, valamint az udvar adta lehetőségekre is), ahol jól érzi magát felnőtt és gyermek egyaránt. Arra vállalkozunk, hogy az ide járó gyermekeket görög katolikus szellemben és görög katolikus hitre neveljük, segítünk gyermekkorukat boldoggá tenni, és majdan az egyház aktív tagjaivá avatni. Úgy tartjuk, hogy a jó óvodában, iskolában a gyermek is aktív résztvevője az itt folyó pedagógiai munkának, felébresztjük bennük a teremtett világ és a Mennyei Atya megismerése utáni vágyat. Elfogadjuk, hogy minden gyermeket saját magához mérten kell fejleszteni – zenével, humorral, mozgással, művészetekkel, szeretettel. Olyan személyiségek kialakulásának vetjük meg az alapjait, akik később a társadalom hasznára, az egyház szervezeti keretein belül közéleti tevékenységre, a család számára pedig önzetlen, megértésen és szereteten alapuló szolgálatra képesek. Katolikus szellemben folytatjuk a 2011-2012-es tanévtől az intézményi nevelést-oktatást. 6
„Múlton nyugszik a jelen, s azon a jövendő. ” Minden intézmény az emberfejlesztés színtere. Tisztában vagyunk Isten előtti és társadalmi felelősségünkkel, a jövő nemzedékét neveljük. Vállaljuk, hogy növendékeinket, tanítványainkat a keresztény értékrend szerint neveljük. Átadjuk a legkorszerűbb ismerettartalmakat. A korszerű, tudományos alapokon nyugvó, továbbépíthető ismeretanyag közvetítése a célunk, melyben figyelembe vesszük a város, az adott gyermekközösség képességeit. Hozzájárulunk a gyermekek, tanulók személyiségének, képességeinek és készségeinek kibontakoztatásához, segítjük a szellemi, testi fejlődésüket és az egészséges életmód kialakítását. Az „Ép testben ép lélek” harmóniájának megteremtésére törekszünk. Felkészítjük fiataljainkat arra, hogy természeti és társadalmi környezetünket megismerjék, védjék és formálják. Tudjanak élni jogaikkal, s teljesítsék kötelességeiket. Legyenek járatosak a művészetekben, úgy, hogy a befogadáson túl alkotókká is váljanak. Intézményünk szintézist teremt az Istentől ajándékba kapott hit és a műveltség, valamint a hit és az élet között. Élő közösséget teremtünk az óvoda, iskola körül, betagozódunk az egyházközségbe, szervezzük a találkozásokat, szülők, nagyszülők, öregdiákok körében. Az iskola, óvoda kulturális élete szorosan illeszkedik a város és a helyi paróchia kulturális életéhez, és kölcsönösen kiegészítjük egymást. Színház, hangverseny és múzeumlátogatásokat is szervezünk. Az intézményi ünnepélyeken a gyermekek bemutatják zenei tudásukat, fellépnek szavalók, színjátszók és az énekkar. Képzőművészeti kiállításon bemutatják legszebb alkotásaikat. Az iskola életéről a diákfaliújság, honlapunk és az iskolarádió is beszámol. Ezen PR - tevékenységgel is egyre inkább ismertebbé és vonzóbbá szeretnénk tenni intézményünket. Gyermekeinknek egy életre, az örök életre szóló útravalót kívánunk adni, hogy a személyiségfejlesztésünk után, a kezünket elengedve, önmagukat legyenek képesek továbbfejleszteni. Partnereink elvárásainak való minél teljesebb megfelelés érdekében: 7
az intézményben a neveltségi szintet emeljük, rendszeres tehetséggondozást és felzárkóztatást folytatunk, lelki gazdagodást szolgáló napokat szervezünk, hétköznapra eső ünnepekhez kapcsolódóan hagyományokat teremtünk, közösséget kovácsoló rendezvényeket, kirándulásokat szervezünk.
Céljaink elérése érdekében folyamatosan fejlesztjük az oktatás szellemi és tárgyi feltételeit. Az intézményvezető és minden munkatársa elkötelezett abban, hogy nevelőoktató rendszerünket tovább építsük, és egyre magasabb szinten működtessük: rendszeresen vizsgáljuk partnereink igényét, elégedettségét, a kapott információk alapján minőségcélokat tűzünk ki, intézkedési tervet készítünk, jobbító intézkedéseket hozunk, és ezeket megvalósítjuk. Arra törekszünk, hogy: munkatársaink minőségi munkavégzését megfelelő környezettel és a szükséges erőforrásokkal segítsük, a munkatársak fejlődése érdekében szakmai továbbképzéseket szervezünk. Fontosnak tartjuk, hogy munkatársaink megismerjék, megértsék, és munkájukban érvényesítsék minőségpolitikánkat, minőségcéljainkat. Minden munkatársunktól elvárjuk, hogy lelkiismeretesen, partnerközpontú szemlélettel, a fent megfogalmazottak szellemében, felelősséggel végezze feladatait.
8
AZ ÓVODA ÉS ISKOLA MŰKÖDÉSÉNEK TÖRVÉNYI ALAPJA:
A Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről. 110/2012. Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról. 22/2013.(III.22.)EMMI rendelet A Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény. 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelés i-oktatási intézmények működéséről. Az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 137/1996. (VIII. 28.) kormányrendelet. A Gyermekek védelméről szóló 1997. évi XXXI. törvény. A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 28/2000. (IX. 21.) OM-rendelet. 34/2001.(IX.14.)OM-ISM. r.: Az iskolai sporttevékenységről. A Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről, és alkalmazásáról szóló 243/2003 (XII. 17.) kormányrendelet. A 243/2003. (12. 17.) Kerettantervi kormányrendelet. 2003. évi CXXV. törvény Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról. Pápai, püspökkari rendeletek, körlevelek. A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 17/2004. (V. 20.) OM-rendelet. A Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 2/2005. (III. 1.) OM-rendelet. 1/2006. (VI. 29.) OKM. A pedagógiai szakszolgálatokról szóló 4/2010. (I. 19.) OKM-rendelet. Nemzeti Alaptanterv. A nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) kormányrendelet (a továbbiakban: Nkt. Vhr.). Egyházi törvénykönyv (Codex Iuris Canonici). Az oktatásért felelős miniszter mindenkori rendelete a tanév rendjéről.
Az egyház álláspontja: Az egyház az óvodák és iskolák alapítását és fenntartását fontos missziós feladatnak tartja. Ezt különböző dokumentumokban részletesen kifejti, és az Egyházi Törvénykönyvben szabályozza: „A mai társadalomban (...) az Egyház égető szükségességét érzi annak, hogy biztosítsa a keresztény gondolkodás jelenlétét.” (Kat. Isk. 11.) Ezért a Katolikus Nevelés Kongregációja "felhívja a nevelés összes felelőseit - szülőket, az 9
oktatókat, a fiatalokat, az iskolai hatóságokat -, hogy ide összpontosítsák minden erejüket és minden rendelkezésükre álló anyagi eszközt, hogy ezek segítségével a katolikus iskola valóban a társadalom javát szolgáló és egyúttal apostoli munkát végezzen." (Kat. Isk. 4.) Ennek megfelelően az új Egyházi Törvénykönyv külön is foglalkozik a katolikus neveléssel és az iskolákkal. Törvényeivel kiemeli a nevelés és az iskola jelentőségét azzal, hogy hivatalos rendelkezéseit mindannyiunk számára kötelező érvényűvé teszi. „Az Egyháznak joga van arra, hogy bármilyen tantárgy oktatására bármilyen típusú és fokozatú iskolát alapítson és vezessen.” (CIC 800. 1. §) Az újonnan szerveződő vagy már működő katolikus iskoláknak a Kódex megfogalmazására kell figyelniük, hogy megfelelhessenek az elvárásoknak: „Katolikus iskolának azt az iskolát nevezzük, amelyet az illetékes egyházi hatóság, vagy egy hivatalos egyházi jogi személy igazgat, vagy amelyet az egyházi hatóság írott okmánnyal ilyennek ismer el. A katolikus iskolában az oktatásnak és a nevelésnek meg kell felelnie a katolikus tanítás elveinek; az oktatóknak pedig ki kell tűnniük helyes tanításukkal és becsületes életükkel.” (CIC 803. 1., 2. §) „A nevelés eszközei közül a krisztushívőknek különösen nagyra kell értékelniük az iskolákat, melyek kiemelkedő segítséget nyújtanak a szülőknek nevelői feladatuk teljesítésében.” (CIC 796. 1. §) „A katolikus iskolák igazgatói a helyi ordinárius felügyelete alatt gondoskodjanak arról, hogy az oktatás ezekben az iskolákban tudományos szempontból legalább olyan szinten álljon, mint az illető város, település többi iskolájában.” (CIC 806. 2. §) Alapítás „Közoktatási intézményt (...) nyilvántartásba vett egyházi jogi személy (...) alapíthat és tarthat fenn, ha a tevékenység folytatásának jogát - jogszabályban foglaltak szerint - megszerezte.” (3.§ 2.) „Az államnak jogi lehetőséget kell teremtenie ahhoz, hogy nem állami, illetve nem önkormányzati óvodák, iskolák és kollégiumok jöhessenek létre.”(4.§ 5.) „A szülők joga, hogy gyermekük számára nem állami, illetve nem önkormányzati nevelési-oktatási intézményt válasszanak, továbbá - az, hogy (...) iskolát alapítsanak, vagy annak alapításában részt vegyenek.”(13.§ 2.)
10
Iskolaválasztás Az állam és helyi önkormányzat a nevelés és az oktatás terén vállalt feladatainak gyakorlása során köteles tiszteletben tartani a szülőnek azt a jogát, hogy vallási és világnézeti meggyőződésüknek megfelelő oktatásban és nevelésben részesülhessenek gyermekeik. (4.§ 1.) „A gyermeknek, tanulónak joga, hogy nem állami, nem önkormányzati nevelési-oktatási intézményben vegye igénybe az óvodai, iskolai, kollégiumi ellátást ...” (10.§ 3.d) Támogatás „Az állam a nem állami, nem helyi önkormányzati közoktatási intézmény fenntartója részére a feladatellátáshoz az éves költségvetésben megállapított mértékű költségvetési támogatást nyújt. A helyi önkormányzat vagy az állam a költségvetési támogatáshoz kiegészítő anyagi támogatást adhat, ha a nem állami, illetve önkormányzati közoktatási intézmény (...) állami, illetve helyi önkormányzati feladatot lát el.” (4.§ 6.) 32/1997. (XI. 5.) MKM rendelet a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve és a Nemzeti és etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról és módosításai 3/2002 (II. 15) OM rendelet a közoktatás minőségirányításáról és a minőségfejlesztésről Az intézmény neve: Szent György Görögkatolikus Óvoda és Általános Iskola OM azonosítója: 201587 Székhelye: 4600 Kisvárda Várday István út 19-21. sz. Telephelye: Angyalkert Görögkatolikus Óvoda 4600 Kisvárda Zrínyi tér 4.sz. Alapítás éve: Szent György Görögkatolikus Általános Iskola: 2011 Angyalkert Görögkatolikus Óvoda: 2011 Alapító szerv: Hajdúdorogi Egyházmegye 4400 Nyíregyháza Bethlen Gábor u. 5. Működési területe: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Fenntartói szerv: Hajdúdorogi Egyházmegye Gazdasági Hivatala 4400 Nyíregyháza Bethlen Gábor u. 5. Felügyeleti szerv: Hajdúdorogi Egyházmegye 4400 Nyíregyháza Bethlen Gábor u. 5. Típusa: Közös igazgatású, többcélú közoktatási intézmény 11
(óvoda, általános iskola) Az intézmény jogállása: Önálló jogi személyként működik Gazdálkodási jogköre: Önállóan gazdálkodó, egyházi fenntartású közoktatási intézmény Az oktatás munkarendje:Nappali rendszerű alapfokú nevelés,oktatás Feladatellátást szolgáló vagyon: Az általános iskola épülete: Kisvárda Hrsz: 1173 ÖKT hat. száma: 135/2011./5.31. Várday István út 19-21. sz. Az óvoda épülete: Kisvárda Hrsz: 2872 ÖKT hat. száma: 135/2011./5.31. Zrínyi tér 4.sz. Az intézmények vagyonleltárában feltüntetett vagyontárgyak. A vagyon feletti rendelkezési joga: Hajdúdorogi Egyházmegye 4400 Nyíregyháza Bethlen Gábor u. 5. A tulajdonost megillető jogokat a fenntartó gyakorolja Az intézmény használhatja a feladat ellátásához szükséges vagyont Az intézményvezető kinevezési rendje: A hajdúdorogi görögkatolikus megyéspüspök nevezi ki Az intézmény képviseletére, az intézmény vezetője, akadályoztatása esetén az általa megbízott az intézménnyel munkaviszonyban álló személy jogosult. A fenntartó jogai, kötelességei: Jóváhagyja a Szervezeti és Működési Szabályzatot Jóváhagyja és ellenőrzi az intézmény költségvetését Felügyeleti jogokkal rendelkezik Kinevezi és felmenti az intézményvezetőt Vitás kérdésekben dönt Az alapító okiratot érintő változást, az intézmény vezetője a változástól számított 30 napon belül köteles a felügyeleti szervnek jelezni. Az intézmény foglalkoztatottaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszony: Egyes foglalkoztatottjainak a jogviszonya: munkavállaló, az 1992. évi XXII. Munka Törvénykönyve, a 2012.évi I. Munka Törvénykönyv, a 2012. évi LXXXVI. törvénymódosítások, Egyéb foglalkoztatásra irányuló jogviszonyra a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (megbízási jogviszony) az irányadó.
12
KATOLIKUS INTÉZMÉNYI ELVÁRÁSAINK És mi megismertük és elhittük az Istennek irántunk való szeretetét. Az Isten szeretet; és aki a szeretetben marad, az Istenben marad, és az Isten is ő benne. (János 4.16) Az egyház, mint az intézmény fenntartója tudatában volt annak, hogy egy működő intézményt vett át, pedagógusokkal és tanulókkal együtt. Ezért tiszteletben tartja mindenkinek a személyes meggyőződését, amennyiben a Szent György Görögkatolikus Általános Iskola alapelveit tudomásul veszi, nem akadályozza, hanem segíti az alább felsorolt alapelvek kibontakozását. A Görögkatolikus Egyház az óvodák, iskolák alapítását és fenntartását fontos missziós feladatnak tartja. Katolikus iskolának azt az iskolát nevezzük, amelyet az illetékes egyházi hatóság vagy egy hivatalos egyházi jogi személy igazgat, vagy amelyet az egyházi hatóság írott okmánnyal ilyennek ismer el. A katolikus iskolában a nevelés és az oktatás szoros egységben van. "Az iskola azért tanít, hogy neveljen, vagyis belülről alakítsa az embert." Minden tudást az örök élet fényében kell felülvizsgálni, és megfelelő erkölcsi hátérrel kell átadni. A keresztény nevelésnek arra kell segítenie a fiatalokat, hogy megérjenek a szabadság felelős használatára, érzékük legyen a természetfeletti igazságok és az igazi értékek iránt, megismerjék önmagukat és az őket körülvevő világot, felülemelkedjenek a középszerűségen, ne fáradjanak bele a folytonos önképzésbe és önnevelésbe. Erkölcsi elvárások: Erkölcsi elvárások a pedagógusoktól: A növendékek nevelése felelős, örök életre szóló feladat. Üdvösségre nevelünk. Minden más ezután következik. A pedagógus nyitott legyen minden értékre, amelyet beépíthet saját életébe és nevelő-oktató munkájába. Elengedhetetlen az önképzés, az olvasás, elmélyülés a kultúra szépségeiben, amelyek lelki-szellemi töltést adnak a napi munkához. Ez a munka nagy önfegyelmet és önismeretet igényel, de ugyanakkor a pedagógusnak vállalnia kell a diákok előtt teljes személyiségét, korlátait is. Tudatában kell lennie annak, hogy saját életpéldájával nevel. Erkölcsi elvárások a növendékektől: Alapvető, hogy elfogadják és befogadják, az intézmény üdvösségre és felelős tudásra irányuló tevékenységét, és ezt tudatosan ne akadályozzák. Tartsák be az emberi kapcsolatok szabályait. Ehhez segíthetjük hozzá a fiatalt, ha megismertetjük vele a kereszténység alapelveit, megszerettetjük vele a csöndes 13
szemlélődést a természetben, értékes irodalmat, műalkotást, zeneművet adunk a kezébe. Erkölcsi ajánlások a szülőknek: Az intézmény a szülőkkel igyekszik mindjobban megismertetni szellemiségét. A szülőktől is elvárja, hogy elfogadják az intézmény katolikus jellegét, ne neveljenek, ne tegyenek az intézmény ellen. Az intézménnyel kapcsolatos problémáikat az érintettekkel beszéljék meg.
14
1. NEVELÉSI PROGRAM A. SZENT GYÖRGY GÖRÖGKATOLIKUS ÓVODA
ANGYALKERT GÖRÖGKATOLIKUS ÓVODA
15
1. BEVEZETŐ „Újra fel kell fedeznünk a hit útját, hogy egyre világosabban meg tudjuk mutatni a Krisztussal való találkozás örömét és mindig megújuló életerejét” XVI. Benedek pápa „ A hit kapuja” kezdetű apostoli levele A gyermek Isten ránk bízott ajándéka. Szüleinek olyan kincse, amelynek értékét gyakran kevéssé ismerik, a katolikus óvoda evangelizáló munkája során ez a kincs a szülő számára fokozatosan föltárul. Sok gyermek a katolikus óvodában szerzi első vallásos ismereteit. Életkori sajátosságaiból fakadóan fontos, hogy kezdetben az őt körülvevő felnőttek (óvodapedagógusok és a nevelőmunkát segítők) példájából tapasztalja meg Isten szeretetét. A gyermekek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvodák kiegészítő szerepet játszanak. Az emberi személyiség kialakulása a gyermekkortól kezdve, a kamaszkoron át, az ifjúkorig hosszú folyamat. Minden korszaknak megvan a maga jellemzője, mind érdeklődésben, mind olyan értékekben, amelyre érzékenyek. Tudományos kutatások sorozata igazolja, hogy a kisgyermekkorban szerzett ismeretek és elsajátított magatartásformák életre szólóan meghatározóak. A keresztény értékeket az óvodapedagógusnak úgy kell közvetítenie, hogy az által az óvodás gyermekek érzelmileg és szociálisan gazdagodjanak, képességeik kibontakozhassanak, és közben megőrizhessék boldog gyerekkorukat. A hit örömének sugárzása és továbbadása révén tesszük a legnagyobb szolgálatot a minket körülvevő világ számára. Pedagógiai Programunkat, az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról szóló 363/2012. (XII. 17.) Kormány Rendelet NKt. 69. § (1) 1. sz. mellékletét, óvodánk 2011. évi nevelési programját, a KPSZTI segédanyagát és helyi adottságainkat figyelembe véve készítettük el. Az Alapprogram biztosítja az óvodapedagógusok pedagógiai nézeteinek értékrendjét és módszertani szabadságának érvényesülését. A Görög Katolikus Angyalkert Óvoda Pedagógiai Programja intézményünk fontos dokumentuma. Pontos képet ad óvodánk pedagógiai értékeiről, a keresztény kultúra értékeiről, megfogalmazza elveinket, céljainkat, feladatainkat, kapcsolatainkat, összefoglalva: óvodánk nevelési eljárásait, rendszerét, alapja a középtávú és éves programok készítésének.
Görögkatolikus Óvodánk Küldetésnyilatkozata „Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne.” Tamási Áron A gyermek nem kicsiny felnőtt. Minden sajátosságával, egyediségével együtt szuverén lény a maga gyermeki mivoltában. Nem készül az életre, hanem él. Óvodánk fontosnak tartja a családok egységét, egymás tiszteletét, szeretetét. Meggyőződésünk, hogy az óvoda lényegét a légköre fejezi ki legjobban, ezért a gyermek életkori sajátosságainak megfelelő légkört
16
teremtünk (gondolunk itt az óvoda belső esztétikumára, higiéniájára, valamint az udvar adta lehetőségekre is), ahol jól érzi magát felnőtt és gyermek egyaránt. Arra vállalkozunk, hogy az ide járó gyermekeket görögkatolikus szellemben és görögkatolikus hitre neveljük, segítünk gyermekkorukat boldoggá tenni, és majdan az egyház aktív tagjaivá avatni. Úgy tartjuk, hogy a jó óvodában a gyermek is aktív résztvevője az itt folyó pedagógiai munkának, felébresztjük bennük a teremtett világ és a Mennyei Atya megismerése utáni vágyat. Elfogadjuk, hogy minden gyermeket saját magához mérten kell fejleszteni – zenével, humorral, mozgással, művészetekkel, hittel és szeretettel. Olyan személyiségek kialakulásának vetjük meg az alapjait, akik később a társadalom hasznára, az egyház szervezeti keretein belül közéleti tevékenységre, a család számára pedig önzetlen, megértésen és szereteten alapuló szolgálatra képesek. A családokkal való kapcsolattartás folyamán a katolikus óvoda remélhetőleg egyre több embert segíthet az igaz értékek megtalálására. Ezért, mint katolikus intézmény nyitottak vagyunk mindazon családok számára, akik elfogadják az óvodánk görögkatolikus szellemiségét. Más felekezetből érkező családoknál tiszteletben tartják a saját vallási szokásaikat.
17
2. GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP 2.1. Gyermekkép
Az Alapprogram az emberi személyiségből indul ki, abból a tényből, hogy az ember mással nem helyettesíthető, szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi személyiség és szociálislény egyszerre. A gyermek fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. E tényezők együttes hatásának következtében a gyermeknek sajátos, életkoronként (életkori szakaszonként) és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. A személyiség szabad kibontakozásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet szerepe meghatározó. Az óvodai nevelés gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatásának elősegítésére törekszik, biztosítva minden gyermek számára, hogy egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljön, s meglévő hátrányai csökkenjenek. Nem ad helyet semmiféle előítélet kibontakozásának. A keresztény ember áldásként éli meg a gyermeket. A gyermek a jövő élet hordozója. Az Isten adta természet és erkölcs szerint lép az életbe, és az Isten adta törvények szerint kell belőle embert fejleszteni. Kicsi, törékeny alkat a felnőttek között. Kicsinységéből fakad egyszerűsége. Mindent egyszerűen él át, tapasztal. Érzésein, szívén át, lát és hall. Érzékeli a környezet jóságát, szépségét, szeretetét, melegét. Teljes bizalommal hagyatkozik a szülőre, óvodapedagógusra. De ugyanúgy megéli, tapasztalja, ha körülötte nincs rendben valami. Legfőbb igénye az érzelmi biztonság. Nemcsak kicsi, egyszerű, de ártatlan is. Tudva és akarva nem képes még a bűn elkövetésére. Dacossága, csínytevése, szárnypróbálgatásai, erősködései, nagyot mondásai még nem bűnök. Tisztasága vonzza magához a felnőttek szeretetét. Neki egy a fontos: őt szeressék és ő is szerethessen.
2.2. Óvodakép
Az óvodáskorú gyermeknevelésének elsődleges színtere a család. A katolikus óvoda, mint minden más óvoda a közoktatási rendszer, szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője a gyermek 3. életévétől az iskolába lépésig. Óvó-védő közösségi és személyiségfejlesztő funkcióival biztosítja az óvodáskorú gyermekek fejlődésének és nevelésének optimális feltételeit. Az óvoda közvetetten segíti az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését. Isten minden gyermeket a teljes fizikai, érzelmi és lelki fejlődés képességével teremtett. Az óvoda feladata, hogy elősegítse őt fejlődésében. Keresztény erkölcsi értéken alapuló óvodai nevelésünk célja: gyermeki személyiség értelmi, érzelmi, szociális kibontakoztatása, fejlesztése testi - lelki szükségleteinek kielégítése keresztény - erkölcsi értéken és normán alapuló pozitív személyiségjegyek, jellemvonások kialakítása a „másság” szeretettel történő elfogadása közösségen belül akár differenciált fejlesztésre szoruló gyermekről, akár siker orientált személyiségjegyekkel rendelkezőről van szó. 18
közös felelősségvállalás, szoros együttműködés a szülőkkel a gyermeki érvényesítésében
jogok
A görögkatolikus óvodánk pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete segíti a gyermek környezettudatos magatartásának kialakulását Az óvodás gyermek rendkívül kíváncsi, érdeklődő. Keresi, kutatja az összefüggéseket, okokat. Okok, összefüggések, és összehasonlítások során jut el az elmélyült gondolkodásig. Ha társai vagyunk, ebben a kérdez - felelek játékban, akkor a látható valóság felfedezésén át eljuthat a láthatatlan Isten felfedezéséig, Nyitott és fogékony jóra-rosszra egyaránt.
2.3. Az óvodai nevelésben alkalmazott alapelvek Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja a következőkben határozza meg a magyarországi óvodákban folyó pedagógiai munka alapelveit: a) a gyermeket – mint fejlődő személyiséget – szeretetteljes gondoskodás és különleges védelem illeti meg; b) a gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvodák kiegészítő, esetenként hátránycsökkentő szerepet töltenek be. Olyan óvodai életet szervezünk, amelyből sugárzik a gyermekek feltétel nélküli elfogadása, tisztelete, szeretete, megbecsülése. A gyermeki szabadság és ésszerű korlátok, szabályok betartása alapján, a szokásrendszeren keresztül érzelmi biztonságot nyújtunk a gyerekeknek. Ezt tesszük vallási hovatartozás nélkül, hisz óvodánk ökumenikus szemléletű, felekezetre való tekintet nélkül bárki igénybe veheti az óvodánk „szolgáltatását”. Óvodai nevelésünk személyiség- és gyermekközpontú. Ezzel a szemléletmóddal természetesnek tartjuk az eltérő fejlődési ütemet, a sokszínű adottságból adódó képességbeli különbségeket. Az egyéni differenciált nevelést oly módon valósítjuk meg, hogy nevelő-fejlesztő munkánk segítőtámogató attitűdünk összhangban van a gyermek szükségleteivel, igényeivel, képességeivel, tevékenysége vágyával, érzelmi azonosulásával az egyéni bánásmódban és a közösségi nevelésben. A tanulásért közvetlenül felelős pszichikus funkciók, részképességek célirányos fejlesztésére, az esélyegyenlőség biztosítására törekszünk. Nem vezényelni akarunk, hanem szolgálni, türelemmel kivárni és elhárítani a fejlődést, akadályozó tényezőket. Gyermekközpontú nevelésünkben biztosítjuk a játék védelmét: a játéké a vezető szerep. Elengedhetetlen a csoportban dolgozó felnőttek összehangolt, keresztényi lelkületű, együttműködő munkája. A felnőttek érzelmi megnyilvánulásai, tudatos pedagógiai hatásai, toleranciája, a gyermekkel való együttérzései nyújtanak olyan támaszt, akihez bizalommal fordulhatnak, aki szereti, segít neki, és a helyes erkölcsi viselkedési normák biztosítására neveli őt. A katolikus óvodapedagógus élő hitű, elkötelezett pedagógus kell, hogy legyen, aki életpályájával példaképpé tud válni a gyerekek és a szülők közössége előtt.
3. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI Az óvodai nevelés általános feladata az óvodás korú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Görögkatolikus nevelésünk gyermekközpontú, az egész személyiséget fejleszti: megfelelő szakemberek bevonásával - szülővel együttműködve prevenciós és korrekciós feladatok ellátásával, 19
testi és lelki szükségletek kielégítésével, megfelelő személyi és tárgyi környezettel, vallási neveléssel, keresztény értékek hordozásával, megismertetésével, egészséges életmód alakításával, környezettudatos magatartás alakításával, érzelmi, erkölcsi és közösségi neveléssel, szocializáció biztosításával, anyanyelvi-, értelmi fejlesztéssel, neveléssel.
. A katolikus óvodai nevelés feladata, az Alapprogram elvárásain túl Isten minden gyermeket a teljes fizikai, érzelmi és lelki fejlődésképességével teremtett. Az óvoda feladata, hogy elősegítse őt fejlődésében Ezen belül: a hitre nevelés erősítése az egészséges életmód alakítása az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása az anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása. A keresztény ember az élet értelmének kérdéseire akkor kaphat választ, ha nyitott a hit felé. Óvodai keresztény nevelésünkre is érvényes: nyitottá kell tenni a gyermekeket a hit befogadására. Ezt a célt akkor tudjuk megvalósítani, ha figyelembe vesszük a gyermek befogadóképességét, élményvilágát. Az óvodásgyermekek hitre neveléséhez megfelelő pedagógiai, pszichológiai és élő hit szükséges, hiszen életkori sajátosságaikhoz igazodó tanítást kell adni a gyermekeknek. Megismertetni, megszerettetni Istent. Az óvodás gyermek Jézust el tudja fogadni, hiszen ő is volt kisgyermek, akinek születését, keresztelkedését ünnepeljük, aki felnőttként tanított, gyógyított és csodát tett. Jézus életéből fontos eseményeket ismertünk meg és a bibliai történéseket igyekszünk különböző képzőművészeti irányzatokkal is szemléltetni. A gyermekeknek az Istenbe vetett hitét, bizalmát, szeretetét az emberek iránti szeretettel lehet megértetni, szemléltetni. A keresztény szellemű nevelés számunkra a keresztény erkölcsi értékek és normák megismertetését, részbeni elsajátítását jelenti. Az óvoda segíteni kívánja a családok vallásos nevelését, azáltal, hogy ehhez kapcsolódóan élményeket nyújt a gyermekeknek, megismerteti őket az egyházi ünnepek tartalmával, lehetővé teszi azok átélését és kielégítő válaszokat ad a gyermekek kérdéseire. Szeretnénk, hogy az ide járó gyermekek szabadon, vidáman, önállóan tevékenykedjenek, jól érezzék magukat, és érzékeny lelkükben szétáradjon a hit kegyelme.
3.1. Az egészséges életmód alakítása Az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a betegség megelőzés és az egészség megőrzés szokásainak alakítására törekeszünk. A környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítására csoportszobánkban, udvarunkon és a tágabb környezetben egyaránt figyelünk. Környezetünk fenntarthatósága érdekében környezettudatos életmódot képviselünk, s erre neveljük gyermekeinket, rajtuk keresztül a családokat. A gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése: a gyermek gondozása, testi szükségleteinek figyelembevétele, az egészséges életmódra és életvitelre nevelés, önmagunk és környezetünk esztétikuma iránti igény alakítása, 20
a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások (környezettudatos magatartás) alakítása, egészséges és biztonságos környezet biztosítása, a megfelelő egészségügyi szokások elsajátíttatása, egészségmegőrzés, betegség megelőzés, harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése, a mozgásigény figyelembevételével folyamatos testedzés, testi nevelés, prevenció, tartózkodás és tevékenykedés a szabadban, az étkezési kultúra alakítása, erősítése, korszerű táplálkozás, pihenés feltételeinek megteremtése, higiénikus szokások, szabályok kialakítása, intimitás tiszteletben tartása, megfelelő szakemberek bevonásával, speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása.
Az óvodáskorú gyermek lelki és testi szükségleteinek kielégítését kiemelt feladatnak tekintjük. A test és a lélek két egyenértékű alkotó eleme az embernek. Eszményünk Jézus Krisztus, aki megbecsülte és birtokolta, edzette testét. A katolikus óvodában a testi nevelés azt a célt szolgálja, hogy minden gyerek meg tanuljon vigyázni az egészségére, örömét lelje a mozgásban. és akaraterejével próbálja megszerezni teste felett az uralmat. A nevelésben védő-, óvó- fejlesztőhatásokkal biztosítjuk, hogy az gyerekek egészségesek maradhassanak Az egészséges életmód alakításának feltétele a közvetlen környezet, amelyben a gyermekek napjuk nagy részét töltik A csoportszobának sajátos arculata van, amely összhangban áll a program megvalósításával, és amely az ott dolgozó óvodapedagógusok belső indíttatásait tükrözi. A gyermek testi állapotának, képességeinek fejlődése kihat lelki, szellemi képességeinek változására. Az óvodás gyermekek eltérő testi képességekkel rendelkeznek, így fontos szem előtt tartani, hogy ki-ki saját igénye szerint mozoghasson. A szabadban történő mindennapos mozgás elengedhetetlen! A mozgások fejlesztése az egész személyiség fejlesztésében fontos helyet foglal el. Az étkezés során igyekszünk minden ennivalót megismertetni, megszeretetni a gyermekekkel tiszteletben tartva az egyéni szükségleteiket. Alapvető feladat a gyerekek személyi, higiéniai igényének kialakítása: tisztálkodás, fogmosás, kényelmes öltözet, váltócipő.
21
EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD ALAKÍTÁSA KÉPESSÉG Egészségi szokások helyes megalapozása
TEVÉKENYSÉG A test és a pszichikum egészségének megóvása edzése, megőrzése megerősítése Mozgásszükségletek kielégítése
Táplálkozási szokások , és a helyes napirend kialakítása
Mennyiségi és minőségi követelmények Napi háromszori étkezés Egészséges étrend kialakítása Új ízek elfogadtatása és megkedveltetése Szépen megterített asztal Megfelelő hely biztosítása Ízlésesen tálalt étel Felnőttek példamutatása az étkezési szokások kialakításában Gondozás, a gyermek A gyermek és óvodapedagógus egészségének védelme bensőséges kapcsolata. érdekében beszélgetések, játékos A tisztaság igényének helyzetek teremtése. megalapozása Testápolás örömének elérése Ápolatlanság megszüntetése Kéz-arc mosás, fogmosás Kéz-arc mosás, fogmosás Egyéni bánásmód fésülködés, orrfújás Elegendő idő biztosítása Tisztálkodó eszközök önálló használatának elsajátítása. Differenciált segítség-adás. Zsebkendő használatának elsajátítása. Udvari játék, séták előtti és Az óvodapedagógus irányító utáni önálló öltözködés. -saját tevékenység, az öltözködés ruháik felismerése, helyes sorrendjének elhelyezése jellel ellátott megismertetése. szekrényeikbe. Az óvodapedagógus kísérje figyelemmel az öltözőszekrények rendjét. Az öltözék célszerű és könnyen kezelhető legyen. Napi időjáráshoz való alkalmazkodás. Környezet rendben tartása Ehhez kapcsolódó
Testápolás
Öltözködés
Pozitív énkép erősítése
22
FELADAT Folyamatos gondozás, egészséges táplálkozással, sok mozgással aktív és passzív pihenéssel
Esztétikai ízlés formálása
Lehetőségek kihasználása
Mozgásfejlesztés
Változatos mozgáslehetőség biztosítása eszközök biztosítása.(udvari játék, séta, testnevelés foglalkozások) szabad levegőn való tartózkodás
Edzés Levegőztetés Vízhez szoktatás Pihenés, alvás
megbízatások,feladatok Eszközök biztosítása Segítségadás, figyelemfelhívás Személyre szóló értékelés Változatos helyszínek, torna Az óvodapedagógus mozgáskultúrája Udvari játékhoz külön ruházat biztosítása Esztétikus, nyugodt feltételek biztosítása friss levegő,komolyzene
A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére
Önállóan mosakodnak, törölköznek: figyelmeztetés nélkül kezet mosnak, amikor csak szükséges. Ruhájuk ujját fel- és letűrik, begombolják, kikapcsolják. Szokásukká válik a rendszeres, gondos tisztálkodás. Használják a WC-t. Vigyáznak a WC, a mosdó rendjére, a tisztálkodási eszközöket a helyére teszik. Fogat mosnak, a fogápoló szereket tisztán, rendben tartják. Helyesen fújják az orrukat. Önkiszolgálásukat teljes önállósággal látják el. Segítenek az ágyak/ágyneműk igazításában. Étkezés közben kulturáltan viselkednek. Igénylik az asztal rendjét. Helyesen használják az evőeszközöket. Önállóan sorrendben öltöznek, vetkőznek. Cipőfűzőjüket megkötik. Ruhájukra, cipőjükre vigyáznak, rendben tartják. Ügyelnek saját személyük és környezetük rendjére, gondozottságára. Az eszközökkel óvatosan bánnak. Észre veszik, ha valami, vagy valaki rendetlen. A rendetlenséget megszüntetik, törekedjenek a környezet rendben tartására.
3.2. Érzelmi, erkölcsi, közösségi nevelés A mindennapi nevelésben nagy teret szentelünk az érzelmi és közösségi nevelésnek, a keresztény szellemiségnek a keresztény erkölcs és érték alapjainak lerakására. A gyermek biztonságérzetét növeljük a szeretetteljes, derűs hangulat biztosításával. A katolikus óvodában feladatunk, olyan légkörnek a megteremtése, amely kielégíti a gyermek szeretetigényét, elfogadja őt olyannak, amilyennek a Teremtő alkotta. Fontosnak tartjuk, hogy a gyermek érezze, hogy ő fontos az óvodapedagógusnak, a társainak, s ez által olyan biztonságot él át, amely érzelmeit erősíti, s nyitottá teszi a környezet számára. Arra neveljük gyermekeinket, hogy tudják elfogadni, hogy az emberek különböznek egymástól. Az érzelmi nevelés célja: 23
Az óvoda alkalmazottai, és a gyermekek közötti kapcsolatot a szeretetteljes, érzelmi töltés jellemzi. Egyszerre segítjük a gyermek erkölcsi, szociális érzékenységének fejlődését, én tudatának alakulását, teret engedve önkifejező törekvéseinek.
24
Erkölcsi nevelés célja: Az erkölcsi nevelés célja, hogy segítsük a gyereket tudatosan a Krisztusi élet szerint „formálódni”. Fontos, hogy helyes erkölcsi mintát lássanak maguk előtt és azonosulni tudjanak velük. Programunkban a szereteten alapuló értékrendnek és keresztény erkölcsnek kell érvényre jutnia. Közösségi nevelés célja: A szociális viselkedés megtanulásának színtere a csoportközösség. A felnőtt és gyermek között nem a feltétel nélküli szófogadás, hanem a demokratikus partnerviszony kialakítása a célunk. Közös élményeken alapuló tevékenységek közben a gyermekeknek olyan erkölcsi tulajdonságait alakítjuk, mint bizalom, együttérzés, jó szándék, segítőszándék, önzetlenség, empátia, stb., miközben fejlesztjük akaratát, önfegyelmét, szabálytudatát, kitartását, stb. Az érzelmi, erkölcsi, közösségi nevelés feladatai: a teremtő Isten gondoskodásának megélése, a gyermek-gyermek, gyermek-felnőtt kapcsolatának pozitív attitűdje, a gyermeki jellem alakítása, türelem, szociális érzékenység, szolidaritás, igazságosság formálása, az érzelmek megjelenítésének formái, önkifejező és önérvényesítő törekvések segítése, a bizalom, szeretet, féltés, félelem kifejezése, az önfegyelem, fegyelem, udvariasság elsajátíttatása, szokás és normarendszer megalapozása, szocializáció, társadalmi elvárások tudatosítása, a különbözőség elfogadása és tisztelete, hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, nehezen szocializálható, valamint a kiemelkedő képességű gyermekek elfogadó szeretete, szükség esetén segítése megfelelő szakemberek közreműködésével, a természetes társas kapcsolatok alakítása, segítése, hagyományaink ápolása, jeles napok feldolgozása, a szülőföldhöz való kötődés alapozása, az egyházi, világi ünnepek megélése, felnőttekkel szembeni helyes viselkedés a kontaktusfelvétel kialakítása, a csoporton belül az együttdolgozás képességének kialakítása, konfliktuskezelés, felelősségérzet kialakítása a csoportért, a demokratikus szabályok betartásának gyakorlása, az emberek különbségének megértése és tolerálása, szeretet és kötődés képességének fejlesztése, érzelmek fejlesztése, élménybefogadó képességének fejlesztése, ösztönök és az érzelem irányításának fejlesztése, érzelmi zavarok leépítése, szűkebb és tágabb környezethez, szülőföldhöz való kötödés képességének fejlesztése. Mindennapi tevékenységeink során biztosítjuk, hogy minden gyermek nagyon fontos legyen az egész közösségnek, kiemelkedhessenek pozitív személyiségjegyei, illetve a helyes szokások gyakorlásával a negatív vonásai csiszolódjanak. 25
A keresztény óvodapedagógus jelenléte, gyermekekre figyelő lénye, együttélése a gyermekek számára nélkülözhetetlen minta, példa. Az óvoda más dolgozóinak kommunikációja, bánásmódja és viselkedése is modell értékű. A gyermek felé sugárzó szeretet, bizalom és remény sokszori átélése, alapja későbbi hitének. A gyermekek érzelmi állapotát, befolyásolhatóságát nagymértékben a családi atmoszféra határozza meg, amelyben élnek. Az érzelmi alapigények kielégítése, mint pl.: biztonságérzet, védettségérzet, annak feltétele, hogy a gyermek környezete iránt érdeklődést mutasson, kezdeményezzen, más emberekhez is kötődjön. Az óvodapedagógus nagyon eltérő érzelmi kívánságokkal találkozik. Az óvodában a gyermekek egyéni igényeit megértéssel fogadni, és empátia készséget mutatni ugyanúgy hozzátartozik az érzelmi neveléshez, mint a kiegyensúlyozott, harmonikus alaphangulat kialakítása. Azok a gyerekek pedig, akik viselkedési nehézségekkel és zavarokkal (agresszivitás, gátlás, stb.) tűnnek ki, különösen sok figyelmet és megértő nevelői magatartást igényelnek. AZ ÉRZELMI, AZ ERKÖLCSI, KÖZÖSSÉGI NEVELÉS KÉPESSÉG Társakhoz, felnőttekhez való alkalmazkodás, segítőkészség
TEVÉKENYSÉG önkiszolgáló, és különböző munkajellegű tevékenységekben, foglalkozáson, kiránduláson, egyházi és világi ünnepen, játéktevékenységekben, a kisebbekkel való közös tevékenységekben Kötelességérzet, feladattudat Naposi munka ill. önkiszolgálás, egyéb megbízatás Gyűjtő munka, pl: (szegény gyerekeknek, felebarátunknak) Szabálytudat, érzelmek fejlesztése Szabályjátékok (játékidőben, foglalkozáson, séta, kirándulás, ünnep alkalmával) Kezdeményezőkészség Játékban, illetve a foglalkozáson Együttérzés, „empátia”
Önbizalom, önbecsülés készségének fejlesztése
FELADAT Folyamatos irányítás és kontroll az óvodapedagógus részéről (tárgyi feltételek, pl.: eszközök, foglalkozáson használt eszköz) Személyes példamutatás Folyamatos irányítás és kontroll az óvodapedagógus részéről (tárgyi feltételek, pl.: eszközök, foglalkozáson használt eszköz) A felnőtt példamutatása (mintakép+modell+mérték szerepe)
Játékok, mesék, történetek szerepe
Tárgyi feltételek: az aktuális játéknak, foglalkozásnak és helyzetnek megfelelően Dramatikus játék, elbeszélés, történet, a gyermek
Játéktevékenységben foglalkozásokon, egyéb alkalmakkor pl.: ünnepek,
élményeinek meghallgatása Az óvodapedagógus személyre szabott értékelése fontos feladat,
26
versenyek Erkölcsi érzék fejlesztése a szeretet képességének fejlesztése (felnőttek, társak, szülők, nagyszülők iránt)
jócselekedetek adventi és nagyböjti időszakban - mindennapi tevékenység és ünnepségek során
Isten iránti szeretet,becsületesség megbocsátás - kiengesztelődés - önuralom, önfegyelem - figyelmesség - segítőkészség - jó szándék, önzetlenség - vigasztalás tolerancia az átlagtól eltérő gyermekek felé - szülőföld tisztelete
imák, fohászok lemondás nagyböjti időszakban - játéktevékenység - dramatikus játék - kirándulás - ünnepségek - liturgikus szertartások
differenciált fejlesztés jelentősége óvodapedagógus személyes példája, elbeszélése gyermekekről
hitre nevelés Bibliai történet (Jézus tanítása)
- óvodapedagógus, illetve - a nap folyamán minden szakember bevonása tevékenységben (pszichológus, - kirándulás, séta, ünnepségek gyógypedagógus) - szervezés és irányítás az óvodapedagógusok részéről
A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére:
Vegyenek részt aktívan a közösség valamennyi tevékenységeiben. Legyenek készek együttműködni társaikkal. Alakuljon ki feladat-, szabálytudatuk, és hozzá kellő felelősségérzetük. Viselkedjenek tisztelettel, a csoporttársakkal, felnőttekkel szemben. Legyenek képesek „tájékozódni” a közösségben. Váljanak belső igénnyé a kialakult szokásaik. Legyenek képesek baráti kötödésekre. Kellő önbizalomra tegyenek szert. Váljanak szociálisan éretté az iskolai életre. Legyenek képesek az erkölcsi normákat ismerni és elfogadni, gyakorolni. Tudják, hogy legfőbb tanítónk Jézus.
3.3. Anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása az óvodai nevelőtevékenység egészében jelen van. Az anyanyelv szeretetére nevelést óvodai nevelésünkben a gyermek egyéni érdeklődésére, kíváncsiságára, spontán és tervezetten szerzett, tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve biztosítjuk. Változatos tevékenységek közben 27
valamennyi értelmi képesség fejlődését elősegítő környezetet teremtünk. Az óvodai beszédfejlesztés komplex folyamat, ami a napi tevékenységek egészében jelen van. Segíti a gyerek önbizalmának kifejlődését, szociális kapcsolatainak kialakítását és hozzásegíti a gyermeket az iskolai tanulás megkezdéséhez. A rossz kifejezőképességgel rendelkező gyermekgondolkodási képességét nem tudja megfelelően használni. Ugyanakkor egy kevésbé intelligens gyermek jó kifejezőképesség birtokában jobb teljesítményeket képes felmutatni. Ezért fordul elő nagyon gyakran, hogy a fejletlen beszédképességű gyermekeket gyakran teljesítményük alatt értékeljük és beskatulyázzuk. Ez nyilvánvalóan önbizalomvesztéshez vezet. Minden gyermeket befolyásolja saját otthoni nyelvi környezete. Az óvoda fejlesztési feladatainak tehát az otthoni környezet megismeréséből kell kiindulni és a gyermek egyéni képességeinek megismerésén keresztül kell hatást kifejteni. A mai társadalmi szokások nem kedveznek az anyanyelv elsajátításában (TV, Videó, számítógép, stb.) Ez a tény alapvetően meghatározza, a gyermekek gondolkodás módját, magatartását. Anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása A beszédnek az igazság és a szeretet eszközévé kell válnia óvodánkban Az anyanyelv a legfontosabb eszköze a szociális kapcsolatok kiépítésének. Az emberek közötti kommunikációnak az intelligencia fejlesztésében is fontos szerepe van. A beszéd és a gondolkodás egymással szoros kapcsolatban áll. Ahhoz, hogy egy helyzetet megértsünk a szavak, mondatok megértésére van szükségünk. Ugyanez fordítva is igaz. Csak azt tudjuk nyelvileg helyesen visszaadni, amit pontosan megértettünk. Ha a gyermeket nyelvi fejlesztésben részesítjük nemcsak tisztábban és jobban fog beszélni, de gondolkodása is fejlődik. Valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósuló feladat: az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére nevelés, beszélő és meghallgatni tudó környezet alakítása, az óvoda nevelőközösségének mintaadó beszédkultúrája, a gyermekek kommunikációra ösztönzése, metakommunikáció fejlesztése, a tapasztalatok, élmények, verbális kifejezésére nevelés. Az anyanyelvi nevelést valamennyi tevékenységi forma keretében valósítjuk meg. Az anyanyelv fejlesztése az óvodai nevelő tevékenységben helyes mintaadással és javítgatás nélküli szabályközvetítéssel, beszélő környezettel van jelen. Kiemelt figyelmet fordítunk az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, a gyermek kommunikációs és beszédkedvének kialakítására, fenntartására, ösztönzésére, a gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések igényes megválaszolására. Mindezek megvalósításához változatos tevékenységeket, és élethelyzeteket biztosítunk. Mit jelent a gyermekek értelmi fejlesztése, ismeretének bővítése vallási szempontból? Megtanítjuk a gyermekeket csodálkozni a természet szépségeire, a dolgok sokaságára, ismereteket nyújtunk nekik az élet fejlődéséről az emberek tudományos és kulturális teljesítményéről. Ha a gyermekek azt kérdezik: „Honnan jön a hó? Mi formálja, a vihart?” - a kérdést először mindig tudományos módon kell megválaszolni, utána Istenre rátérni. Hogyan tanítjuk a gyerekeket “csodálkozni”? Megfigyeljük a gyerekekkel az általunk elültetett növény fejlődését, megfigyeljük a sok szín- és formalehetőséget a leveleknél, köveknél, jégkristályoknál megfigyeljük a képeskönyvben az ember, a föld fejlődését átgondoljuk, hogy milyen könnyítést hoztak a technikai találmányok pl.: repülőgép, TV, telefon, gyógyszer, stb. Ez által az életben és a dolgokban Istent, mint Teremtőt tanítjuk meglátni. Az óvodapedagógusok segítségével szereznek a gyerekek tapasztalatot a környezet egocentrikus és romboló kihasználásáról is: pl.: halak pusztulnak el a folyókba eresztett vegyi hulladékoktól. Az okokat érthetővé kell tenni: arra 28
kell figyelmeztetni, hogy sok mindenért maga az ember a felelős, és a felelősséget nem háríthatja át az Istenre. A gyerekek szembesülhetnek a kegyetlen valósággal, mint pl.: nyomor, betegség, földrengés, árvíz, munkanélküliség, háború stb. Mutassunk példát, hogy hogyan segíthet az ember a nyomor és baj enyhítésére. A nevelési folyamat egésze, minden pillanata alkalmas arra, hogy erőltetés nélkül, spontán vagy irányított formában tanuljon a gyermek. Fontos, hogy kérdéseire mindig az adott gyermek fejlettségi szintjének megfelelően válaszoljunk. Már az óvodában fel lehet, és fel kell készíteni a gyermekeket arra, hogy társadalomban élünk, ami a közvetlen környezetünkön keresztül hat ránk. Meg lehet a gyermekekkel éreztetni azt is, hogy mindenkinek lehetősége van saját lelkiismerete szerint dönteni. Ez által fejlődik a gyermek ítélőképessége és toleranciája más felfogásokkal szemben, ugyanakkor lehetőséget kap az önálló véleménynyilvánításra, önbizalmának növelésére, és a közösség tudatának alakítására. A szociális együttéléshez elengedhetetlenül hozzátartozó értékek mellett meg kell ismertetni a gyerekeket olyan helyzetekkel is, amelynek alapját aktuális események szolgáltatják. Így került az utóbbi időben előtérbe a környezetvédelem vagy az erőszakmentes problémamegoldás. Az ilyen magatartásmódok gyakorlására már az óvodában helyet kell biztosítani. Az anyanyelvi és értelmi nevelés célja tehát, hogy a gyerekek képesek legyenek az ismereteket befogadni és önálló értelmi tevékenységet folytatni. Tudják minden ismeretüket Istenhez visszavezetni, ezáltal alakul ki bennük a tudás hit, életük későbbi éveiben. A beszédfejlesztés feladatai:
Felnőttek példamutatása A beszédöröm biztosítása oldott légkörrel, idő biztosításával Bátran beszéljenek, élményeiket képesek legyenek kifejezni, tudjanak másokat meghallgatni, képesek legyenek a nyelvi kifejezés eszközeit variálni. Beszédszínvonal emelése a gyermek gondolatközlésére való teljes odafigyelésével Szókincsbővítés - nyelvtanilag helyes beszéd gyakorlása - fogalmak jelentésének megértése Felvállalása a család felé, a divathóbortból eredő veszélyekre való figyelemfelhívásnak. Az anyanyelvi nevelés fejlesztéséhez hozzátartozik az intézmény sajátos jellegéből adódó, a gyermek saját szavaival megfogalmazott ima. Gondolkodásfejlesztés A gyermek szellemi fejlődéséhez hozzátartozik a környezeti ingerek hatására meginduló tanulás. Az intellektuális képességeket már kora gyermekkortól fejleszteni szükséges. A szellemi fejlesztés legfőbb célja abban nyilvánul meg, hogy a gyermeket aktivitásra, a problémák meglátására és kifejtésére bátorítsuk és tegyük képessé azok megoldására is. Ennek kialakításához az óvodában mindenféle teljesítmény és időnyomástól mentes játékra és tapasztalatszerzésre van szükség. Lehetőséget kell teremteni a gyermekeknek a kísérletezéshez, saját aktivitásuk, önállóságuk kipróbálásához és ehhez sokféle eszközt szükséges a rendelkezésükre bocsátani. A foglalkozás sokrétűsége, az óvodán belüli szociális kapcsolatok, újabb lehetőségeket kínálnak a gyermekek szellemi képességének fejlesztésére. Az óvoda feladata a kiemelkedő képességekkel rendelkező gyermekek felismerése és fejlesztése. Ez természetesen egyéni, gyermekre szabott, differenciált fejlesztést jelent az óvodapedagógus számára. Az egyénre szabott tanulási tevékenység a nevelési folyamat egészében valósítható meg.
29
A gondolkodásfejlesztés feladatai: Gyakorlás, különböző tevékenységekben és élethelyzetekben az életkori sajátosságokra és tapasztalatokra, élményekre építve, tevékenységeken keresztül az érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás, kreativitás fejlesztése, az egyéni fejlődési ütemnek megfelelően az ismeretek, jártasságok, készségek alapozása, megfigyelőképesség fejlesztése, memóriafejlesztés, gondolkodási képesség fejlesztése, válogatás, osztályozás, összerendezés, összehasonlítás, mérés szintézis, analízis, összefüggések megtalálása, problémamegoldó képesség fejlesztése, problémák megtalálása - okainak megismerése - megoldási módok keresése a problémamegoldás minőségének vizsgálata. ANYANYELVI, ÉRTELMI FEJLESZTÉS ÉS NEVELÉS MEGVALÓSÍTÁSA KÉPESSÉG Érzékelés, észlelés; Gondolkodási műveletek részképességei: absztrakció csoportosítás összehasonlítás konkretizálás általánosítás ok-okozati összefüggések felismeréseanalízis-szintézis, problémamegoldás Figyelem és megfigyelőképesség Emlékezet vizuális verbális akusztikus kinetikus
TEVÉKENYSÉG Különböző játéktípuson ill. foglalkozási ágak/matematika, környezeti nevelés, ének-zene stb./ olyan játékok, melyek kifejezetten ezeket a területeket fejlesztik, pl. szabályjáték , munkajellegű feladatok, természetes környezetben való felfedeztetés (séták,kirándulások során) A nap folyamán spontán alakuló helyzetek, szituációk, valamennyi foglalkozáson belül valamennyitevékenységet átölelve: játékban
Logikus gondolkodás
problémamegoldás gyakorlása a foglalkozásokon
Képzelet - zenei - kreatív
mondóka, mese, vers, történet irodalmi nevelésen belül 30
FELADAT Az óvodapedagógus folyamatos instrukciói, figyelemfelkeltő attitűdje egy-egy téma, tevékenység iránt (tárgyi feltételek az adott tevékenységhez rendeltető eszközök, kellékek, kiegészítők) Az óvodapedagógus személyre szabott pozitív értékelése. az óvodapedagógus spontán érdeklődése, kíváncsisága, irányultsága az adott helyzetre, szituációra (mintakövetés folyamata) /tárgyi feltételek, előre nem behatárolható spontán jellegű/ a problémamegoldó készség megláttatása az óvodapedagógus részéről irodalmi alkotások foglalkozási anyagok eszközei,
Beszédkészség fejlesztés
vizuális: különböző alkotások által irodalmi művek, játéktevékenységek és egyéb kommunikációs alkalmak
31
óvodapedagógusi szemléltetőeszközök az óvodapedagógus jó kommunikációs képessége, példamutatása (beszédkedv, beszédmodor, verbális és non verbális kommunikáció)
A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére:
A képszerű gondolkodást váltsa fel az elvont gondolkodás. Ismerjék az analízis-szintézis műveleteit Ismerjék a rész-egész viszonyokat is Tudjanak 10-es számkörben biztosan számolni Ismerjék a több-kevesebb, kisebb-nagyobb fogalmakat Beszédüket a tiszta, érthető hangképzés jellemezze (tanulás alapfeltétele) Képesek legyenek a szóbeli kifejezésre, összetett mondatokban érzelmeiket, gondolataikat tolmácsolni Rendelkezzenek aktív és gazdag szókinccsel Legyen kellő ismeretük és tudásuk önmagukról és környezetükről Nagy- (járás, futás, ugrás) és finommozgásuk (az ujjak képességei) megfelelő legyen Rendelkezzenek pontos testséma ismerettel Legyenek képesek verbális memorizálásra (vers, mese, mondóka) Ismerjék a téri irányokat, legyenek képesek a tárgyak alak, forma, szín szerinti fontos észlelésére.
3.4. Hitre nevelés A keresztény óvoda olyan nevelési intézmény, melynek testülete elkötelezte magát Krisztus egyházának, és ilyen szellemiségben nevelik a gyermekeket. A keresztény nevelés alapvető célja a hit ébresztése és fejlesztése, az egész személyiség gazdagítása, hogy a gyermek felnőtté válva képes legyen az elkötelezett döntésre, az evangéliumi értékek szerinti életre. Példaadó és hitvalló ember legyen; aktív tagja a keresztény közösségnek; olyan ember, akinek legfőbb törekvése, hogy másokat boldogítva jusson el végső céljához, az üdvösséghez, az Istennel való végső közösséghez. Az óvodai nevelés a családi nevelésre épül, ezért eredménye nagymértékben függ attól, hogy az együttműködést sikerül-e kiépíteni és fenntartani a szülőkkel. Az óvoda nem vállalhatja át a családi hitre nevelés feladatainak megoldását, de igyekszünk biztosítani, hogy az óvónőkben támaszt, segítőtársat találjanak a szülők gyermekük neveléséhez. Óvodánkban a kisgyermekek hitre nevelésének elsődleges célja a családi keresztény nevelés támogatása vagy ennek híján a gyerekek elindítása a keresztény életre, valamint a sajátos görög katolikus vallási környezetismeret megalapozása. Kiemelt feladatunknak érezzük, hogy az egész intézmény működésére, szellemiségére a nyitottság, az elfogadás, a szeretetteljes párbeszéd, a kölcsönös tisztelet és megbecsülés legyen jellemző. Arra törekszünk, hogy olyan szeretetteljes, imádságos légkört teremtsünk, amelyben az óvoda lelkésze, az óvodapedagógusok, dajkák figyelmes szeretetén keresztül a gyerekek ráérezhetnek Isten jelenlétére; megtapasztalhatják, mi a jézusi megbocsátás és szeretet; s ezeken az élményeken keresztül fejlődik bennük és kap motivációkat a hitkészség. Óvodánkban a vallásos élményekkel a gyerekek természetes vallásos érzelmeit próbáljuk ébresztgetni, erősíteni. Célunk, hogy bátran szólítsák meg Jézust, elmélyüljön személyes irányulásuk a Mennyei Atya felé, és örömmel imádkozzanak minden nap. Jézus iránti szeretetüket a jóra való törekvésben, az áldozatvállalásban mutassák ki. Érezzék át, hogy mi keresztények mindannyian Isten nagy családjához tartozunk, és Jézusban 32
egymásnak testvérei vagyunk. Ennek a valóságnak felismerésén át erősödjön bennük az egymás iránti felelősség tudata. Gyakran teremtünk alkalmakat arra, hogy megismerkedhessenek a templomi közösséggel, és így gazdagodjon bennük az egyházhoz tartozás közösségi élménye. Alapvető feladatunknak tartjuk, hogy óvodánkban a keresztény nevelés az egész napot áthassa, és az óvodai évek folyamatos növekedést jelentsenek a gyerekek számára hitben és szeretetben. Alapvető értékeink:
helyes önértékelés hitre, reményre, szeretetre nevelés az értékek felismerése, megbecsülése nyitottság mások felé, befogadó képesség, a másság elfogadása a saját akaratukról való lemondás mások érdekében szelídség alázat türelem alaposság mértékletesség megbocsátás a belső csendre, elmélyülésre való igény hűség Istenhez a gyermeki tevékenységre épülő tanulás a családdal való szoros együttműködés, együtt nevelés
Tevékenységek:
ismerkedjenek meg a gyerekek a templomi környezettel, berendezésekkel, szimbólumokkal ismerjék és használják a görög katolikus köszönést az egyházi ünnepkör szerint ismerkedjenek az ünnepekhez kapcsolódó bibliai tartalommal ismerjék meg az imádság különböző formáit / bűnbánó, hálaadó, kérő, dicsérő, közbenjáró/ tudjanak rácsodálkozni a teremtett világ szépségeire, a természet változásaira, mint Isten alkotására tudják elfogadni egymást olyannak, amilyennek Isten teremtette őket, a társuk másságát, a megszokottól eltérő tulajdonságaival együtt tudjanak elcsendesedni, ráhangolódni Isten Igéjének meghallgatására vegyenek részt aktívan az egyes témák feldolgozásában, dramatizálásában, vizuális megjelenítésében tudják a hétköznapi életben alkalmazni, gyakorolni a történetekben és igéken keresztül megértett üzeneteket ismerjék, értsék és beszédükbe építsék be a bibliai fogalmakat, tudják alkalmazni megfelelő helyzetekben, váljék aktív szókincsükké ismerkedjenek az egyházi zenével használják a megtanult keresztény óvodás énekeket hangulatuk, érzelmeik kifejezésére is zenehallgatási anyagon keresztül ismerkedjenek meg egyházzenei művekkel a versenyjátékokban egészséges versenyszellem alakuljon ki, a gyengébbek segítése, ösztönzése által 33
tudják és ismerjék meg, hogy a templom Isten háza, ennek megfelelően sajátítsák el a helyes templomi viselkedést óvják, védjék maguk és egymás testét, mint a lélek templomát ismerkedjenek meg a szentségekkel
Feladat:
Isten szeretetének megvilágítása a gyermekekben a teremtett világra való rácsodálkozás képességének kialakítása, fejlesztése (öröm, hála, megbecsülés, védelem) a keresztény hitélet megtapasztaltatása az óvodai élet során (felebaráti szeretet, jócselekedet, megbocsátás, segítőkészség, önzetlenség, figyelmesség) a görög katolikus ünnepeink lelkületének, tartalmának megélése templomlátogatások alkalmával, lelki perceken való részvétellel. a görög katolikus vallási élet eszközeit - egyház, egyházi év, liturgia, szentségek, szentek tisztelete - megismertessük.
Tartalom: Napi:
Lelki percek: mindennapjaink tevékenységeit - a lelki perceken keresztül - áthatja a görög katolikus szellemű nevelésünk. A lelki percekhez megteremtjük minden alkalommal az elcsendesedés, ráhangolódás lehetőségét. Éreztetjük, hogy most különleges, a szokásostól eltérő élményben lesz részük. Gyertyát gyújtunk, mindig imával kezdjük és imával zárjuk, ezeket a perceket. hálaadás gyakorlása étkezés előtti, étkezés utáni ima: tízórai előtt és után, ebéd előtt és után, uzsonna előtt és után minden alkalommal imádkozunk délutáni pihenés előtti ima: lefekvés előtt minden nap imádkozunk, a katolikus köszöntést használjuk a gyermekek reggeli fogadásakor, amikor hazamennek, és ha felnőtt lép a csoportszobába
Heti: Havi:
hét eleji lelki útravaló hittan foglakozások minden csoportban születés - és névnapok megünneplése ovis-liturgia egyházi-, óvodai ünnepek, jeles napok
Ünnepek, jeles napok: Az ünnepek jelentősége az óvodás gyerekek életében Az ünnep és az azt megelőző ráhangolódás kitűnik az óvodai mindennapok szürkeségéből. Fényt áraszt, és segít átvészelni a nehezebb napokat. Erőt és lelki támaszt nyújthat. Fontos maga az ünnep, de fontos a rákészülődés, a közös tervezgetés, a tevékeny várakozás is. A rendszeresen ismétlődő tevékenységek közül némelyek hagyománnyá is válhatnak egy-egy óvoda életében, 34
ehhez azonban tapasztalatokra és azok hatására keletkező pozitív élményekre van szükség. Az ünnepi készülődés a „holnap örömét” adja, megerősíti a hagyományokat, a közös élmény erejével fokozza a gyermekek közösséghez való tartozását. A készülődés során nemcsak a minket körülvevő környezetet díszítjük fel az adott ünnephez méltóan, hanem lelkünket is ráhangoljuk a szépre, a jóra az örömre. A keresztény ünnepek megünneplésével hitünk minden igazságát átélheti az óvodás korú gyermek is. Az ünneplés, a keresztény ünneplés lényege: a fény, amely mutatja az utat. Lelki ráhangolódás a szépre, a jóra, az örömre. Kitűnik a hétköznapok monotóniájából. Közösségalakító és formáló erejű, ahol az egyén érzi saját maga fontosságát, szerepét, helyét a közösségben. Az óvoda példát, ötleteket ad a családok számára az ünnep mélyebb, élménydúsabb megéléséhez. Az óvodások és a szentek Óvodásaink kapcsolatba kerülnek a szentekkel a mindennapok során, és rá is kérdeznek, hogy kik ők? Rá kell mutatnunk a gyermekek életkori sajátosságainak megfelelően a szentek nagyságára, nagyszerű életére, sőt példaképül kell állítani őket eléjük. A szenteknek rendkívüli nevelő hatása van már a kisgyermekre is. Emellett segítenek és pártfogolnak minket. A szentek fontos szerepet töltenek be életünkben. Tiszteletre, sőt szeretetre méltó személyek, akikhez fohászkodunk, és akiket csodálunk. Példaképeink. Mivel a szentek nagyon szerették Istent, mindent igyekeztek úgy tenni, ahogy Jézus kívánta, nekünk is példát adtak: szeressük nagyon a Jóistent, és tegyünk mindent úgy, ahogy Jézus mondja. Sok ismeretlen szent is van. Isten ezekről is tud és szereti őket. Mindnyájunknak „szentté” kell válnunk! Ez úgy sikerülhet, ha szeretjük a Mennyei Atyánkat és egymást, figyelünk embertársainkra, segítséget nyújtunk, önzetlenek vagyunk. Az ünnep megvalósításának elvei: Az előkészület során:
jelezzük előre az ünnep közeledtét, így a gyermekeknek is van idejük arra, hogy készülhessenek beszélgethetünk a előttünk álló ünnepről az óvodában, egy-egy gyerekkel és családtagjaival,bevonva őket a meghitt pillanatok szervezésébe a játékidőben, szabadidőben, esetleg a különböző tevékenységek kapcsán éneket, énekes játékokat, verseket, mondókákat, történeteket és imádságokat ismertethetünk meg a gyerekekkel kézügyességüket, kreativitásukat, fantáziájukat kihasználva szép dekorációkat, esetleg ajándékokat készíthetünk az ünnepi alkalmakra. A közös tevékenység során alkalom nyílik az ünnep megismerésére, a népszokások, hagyományok ápolására, a megismert irodalmi zenei anyagok felelevenítésére. A személyes kötődés is erősödik a pedagógus és a gyermek örömteli, közös munkája során.
A pedagógus felelőssége az ünnep, a megemlékezés megszervezése:
a program összeállítása, a forgatókönyv elkészítése felelősi munkák kiosztása, végrehajtásuk ellenőrzése meghívók elkészítése, eljuttatása esetleges felkérés megírása, postázása a gyermekcsoportok bevonása a csoportos óvodapedagógusokon keresztül 35
helyszín rendezése vendégek fogadása a vendégszereplők részére öltöző, frissítő biztosítása ajándékok előkészítése
36
Az ünnep során:
az ünnep elkülönülése a hétköznapoktól megjelenik öltözetünkben /ünneplőruha kérése a gyerekektől, az intézmény ünnepén részt vevő dolgozóktól/ az érzelmi töltet jelenlétének megélése, meghitt hangulatot biztosítunk állandó elemeket választunk az adott ünneplésnek / gyertya, virág…/ énekeket, verseket igényesen válogatunk, igényes műsort állítunk össze az imádság mindig jelen van ünnepeinken vendégség, agapé ajándékozás – mi az ajándék?
Az ünnepet követő időszak során az ünnepet felelevenítjük, az élményeket megbeszéljük vizuális tevékenység során az emlékeket képekben is kifejezzük a vendégszereplőknek köszönőlevelet írunk és postázunk A katolikus óvoda feladata, hogy megtanítsa a gyermeket (és a családokat) a lélekből fakadó ünneplésre, megemlékezésre, hagyományteremtésre, ahol a hangsúly nem az anyagi javakat tükröző külsőségekben van. Fontos, hogy a gyermekekkel életkoruknak megfelelő szinten tanítsuk meg az ünnepek tartalmát. (Történelmi múlt, bibliai történetek, szentek élete.) Az egyházi ünnepek köré csoportosuljanak. Komplex feldolgozásra kell törekedni, kicsi gyermekekben akkor rögzül, igazán minél sokoldalúbban élhetik át. A gyermekek lakóhelyének hagyományaival, való megismertetésével a helység muzeális értékeivel történő gyakori találkoztatásával alapozzuk meg a gyermekek lokálpatriotizmusát. Felelősségteljesen kell tervezni, megszervezni az évről- évre visszatérő jeles napokat. Ezáltal várható, hogy az ünnepek hagyománnyá váljanak, erősítsék az óvoda közösség keresztény mivoltát. Az ünnepek tervezésénél figyelembe kell venni a gyermekek élettani sajátosságait. Abból indulunk ki, hogyha a gyermek azt tapasztalja, hogy az ő születésnapja fontos esemény a közösségünk életében, könnyebben meg fogja érteni az egyházi ünnepek jelentőségét. Ezért ünnepeink között az első helyen a gyermekek születésnapja áll, mely az egymás iránti figyelmességre, örömszerzésre, baráti kapcsolatok mélyítésére nevel. Fontos továbbá az édesanyák, az édesapák és az idősek iránti szeretetre, tiszteletre nevelés. Az Angyalkert Óvoda ünnepei, megemlékezései: Csoporton belül: - születés,- névnapok - Mikulás - Farsang - Gyereknap Népi hagyományok ápolása: - Őszi kavalkád (termésáldás) - Adventi készülődés - Farsangolás - Tavaszköszöntés - Majális - Anyák napja - Nagycsoportosok ballagása 37
Természettel kapcsolatos ünnepek: - Állatok világnapja - Víz napja - Föld napja - Madarak és fák napja. Kirándulások, séták, színházlátogatás, sport napok szervezése. Történelmi ünnepek: - Október 6. - Október 23. - Március 15. Egyházi ünnepek: - Tanévnyitó ünnepi mise - Kis boldogasszony ünnepe - Szent Kereszt felmagasztalása - Szűz Mária oltalma - Szent Mihály főangyal és a mennyei erők - Szűz Mária bevezetése a templomba - bűnbánati időszak - Szent Miklós Püspök - Szűz Mária szeplőtelen fogantatása - Karácsony - Vízkereszt - Gyertyaszentelő Boldogasszony - Húsvét előtti böjti idő - Gyümölcsoltó Boldogasszony - Virágvasárnap - Nagyhét - Húsvét - Szent György nagyvértanú - Pünkösd
- Tanévzáró szent liturgia Biztosítjuk a gyermekeknek az ünnepekhez kapcsolható vidám szórakozást is nyújtó együttléteket, az egymás iránti barátságok, közösségek összehangolását. Óvoda - család együttessége, szülők bevonása. Az ünnepekhez kapcsolódó jelképek, szimbólumok, illusztrációk mértéktartó, esztétikus megjelenítésével az ünnepek tartalmának elmélyítését szolgálják a gyermekeknek, szüleiknek egyaránt. Hangsúlyozandó óvodánk görög katolikus jellege, legyen szó ünnepekről, szokásokról, szertartási rendről.
38
4. A KATOLIKUS ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI 4.1. Személyi feltételek:
Az óvodában, a nevelőmunka középpontjában a gyermek áll. Az óvodai nevelőmunkának kulcsszereplője az óvodapedagógus, jelenlétünk a nevelés egész időtartamában állandó és folyamatos. A katolikus óvodákban dolgozók közössége nem tesz különbséget gyermek és gyermek között. A katolikus óvoda sajátos jellegének biztosítása az ott dolgozók – elsősorban az óvodapedagógusok – tevékenységén és hitelességén múlik. Mindnyájunkat az Isten- és emberszeretet jellemezze, hisz csak élő hitű, elkötelezett keresztény pedagógus képes hitre nevelni a gyerekeket. Keresztény meggyőződésünk és gyakorló vallásunk mellett elengedhetetlen a kreativitásunk, pedagógiai, pszichológiai hozzá értésünk, elfogadó, segítő, támogató attitűdünk, mely mintát jelent a gyermekek számára. Az óvodai pedagógiai program sokszínűsége szükségessé teszi a pedagógusaink rendszeres belső és külső továbbképzését, önképzését, egyházi és állami továbbképzéseken való részvételét. Az evangéliumi szemlélet alapvető optimizmusát sugallják dolgozóink a derűs, vidám óvodai közösségben és a családdal való pasztorációs munkában is. Óvodánkban 4 fő óvodapedagógus és 3 fő dajka dolgozik. Az óvodapedagógusok közül 3 fő főiskolai végzettséggel és szakvizsga követelményekkel, 1 fő felsőfokú végzettséggel rendelkezik. Mindhárom dajka érettségivel és dajka szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkezik. A katolikus óvodapedagógus és az óvoda működését segítő nem pedagógus alkalmazottak viszonya az egyházhoz, nemzethez, hazához, embertársakhoz, szakmához, óvodához, munkatársakhoz, a gyermekekhez és szüleikhez meghatározó. A keresztény értékeket képviselve életünk a gyermek számára követendő mintává, modellé válik. Fontos, hogy ismereteiket egyénekre szabottan tudatosan alkalmazzuk. Az átlagtól eltérő fejlődésű gyermekek fejlesztésébe speciálisan képzett szakemberek segítségét kérjük. A katolikus program alkalmazása során a nevelőtestületünk épít, az óvodák lelki vezetőinek, hitoktatói, teológiai tudására, ünnepkörhöz kapcsolódó tudására, ünnepkörhöz kapcsolódó ismereteire, a szertartások 3-7 év közötti gyermek által is megérthető átszármaztatására.
4.2. Tárgyi feltételek:
Az óvodánk rendelkezik a pedagógiai program megvalósításához szükséges tárgyi feltételekkel. Felszereltségünket folyamatosan bővítjük, korszerűsítjük. Arra törekszünk,hogy biztonságos legyen, megfeleljen a változó testméretnek és a baleset megelőzését szolgálja. Az óvodai munkatársaknak a munkavégzéshez biztosítjuk a megfelelő eszközöket, környezetet. Lehetőséget teremtünk a szülők fogadására.
A gyermekeket környezete nagyban befolyásolja, ezért felelősségünk itt is igen nagy. Fantáziánkkal, kézügyességünkkel, jó esztétikai ízlésünkkel hozzá járulunk a harmonikus környezet alakításához. A csoportok tárgyi jelei (kisoltár, szentképek, bibliai poszterek, gyertyatartók… stb.) mértéktartóan és ízlésesen tükrözik a vallásos jelleget és az ünnepeket. A gyermeknek elegendő tere van a játékhoz, szabad mozgáshoz, változatos tevékenységhez. 39
A csoportszobában állandó helye van a manuális tevékenység, bábozás, dramatizálás, hangszeres játék gyakorlásához szükséges eszközöknek. Programunk megvalósítása elsősorban személyi feltételhez kötött. Speciális eszközöket, plusz erőforrásokat nem igényel. Az óvoda udvar játszórésze folyamatos kialakításra, felújításra, korszerűsítésre szorul. Az elhasználódott hiányos udvari játékok, mozgásfejlesztő eszközök pótlása elsőbbséget élvez. Az eszközellátottság és megfelelő berendezés biztosítására, korszerűsítésére pályázati lehetőségeket, anyagi támogatásokat folyamatosan keresünk.
4.3. Az óvodai élet megszervezése Napirend, heti rend Vegyes életkorú csoportokkal működik az óvoda. Az óvodai élet megszervezésénél biztosítjuk a gyermeki jogokat. Figyelembe vesszük a gyermekek állapotát, szükségletét, érdeklődését. Mindez rugalmasságot kíván tőlünk, ezért óvodapedagógusaink heti váltásban dolgoznak. Programunk sajátos jellegéből kiindulva van a napnak 5-6 perce, amikor elcsendesedünk, számba veszik egymást a gyerekek és „hangolódnak” a jó Istenre. Ez a közös ima a napnak mindig közel azonos időpontjában van. A játékban történő tanulást a spontán lehetőségek kihasználását fontosnak tartjuk, ugyanakkor a nagycsoportos korú gyermekekkel való kötött foglakozást is. Valamennyi korcsoportban igyekszünk, amit csak lehet a természetben megmutatni. Az évszakok változásait figyelni. A tágabb környezettel való ismerkedés során is a Teremtő jóságát, nagyságát igyekszünk megláttatni. Gyakran visszük a gyerekeket megfigyelni, közlekedni, vásárolni, szerepelni, szórakozni, stb. Hangsúlyos szerepet kap a szabad levegőn való tartózkodás, elsősorban a mozgásos játék. Napirendünk:
6.00–9.00-ig: gyülekezés, játék, szabadon választott tevékenységek, személyes percek, mindennapos mozgás (heti egy mozgás, kötelező jelleggel tízórai előtt történik)
9.00–10.30-ig : testápolási teendők, étkezés előtti ima, tízórai, étkezés utáni ima, gondozási teendők, lelki percek, egyéni-, mikro-, és makro csoportos tevékenységek,részképességek fejlesztése egyéni szükségletek alapján
10.30–13.00-ig: szabadon választott tevékenység, játék lehetőség szerint az udvaron, levegőzés, séta, testápolási teendők, étkezés előtti ima, ebéd, étkezés utáni ima, testápolási teendők
13.00-15.00-ig: ima, mese, pihenés, (15:00 órától fokozatosan ébredhetnek.)
15.00-17.00-ig: ébredés, mindennapos mozgás, testápolási teendők, étkezés előtti ima, uzsonna, étkezés utáni ima, testápolási teendők, szabadon választott speciális tevékenység, játék, lehetőség szerint az udvaron.
40
Heti rendünk: A heti rend szervezése a tevékenységek változatos biztosításával az óvodapedagógusok módszertani szabadságának lehetőségeivel valósul meg. A csoportban dolgozó óvodapedagógusok önállóan állítják össze, és rugalmasan kezelik kihasználva a spontán adódó nevelési helyzeteket. A tevékenységek javasolt szervezeti formái: A nevelés egészén belül megvalósuló tanulást kötött és kötetlen kezdeményezések, beszélgetések, tapasztalatszerző séták, megfigyelések formájában valósítjuk meg. Mindkét tanulási formában érvényesül a nevelői tudatosság, tervszerűség, a pedagógiai önállóság. Tervezés: Minden óvodapedagógus kötelező feladata a differenciált tervezés, fejlesztés. Ahhoz, hogy minden gyerek az adottságainak, képességeinek megfelelően érje el az iskolakészültséget, tudatos tervező, elemző, értékelő munkára van szüksége. 3-4 évesek: kötött a mozgás és a lelki percek, kötetlen a verselés, mesélés; az énekzene, énekes játék, gyermektánc; a rajzolás, festés, mintázás, kézimunka; és foglalkozás anyagától függően, kötött, vagy kötetlen a külső világ tevékeny megismerése. 4-5évesek: kötött a mozgás és a lelki percek, az énekzene, énekes játék, gyermektánc, kötetlen a verselés, mesélés, a rajzolás, festés, mintázás, kézimunka, kötött, vagy kötetlen a külső világ tevékeny megismerése. 5-6-7 évesek: kötött a mozgás és a lelki percek, az énekzene, énekes játék, kötetlen a verselés, mesélés, kötött, vagy kötetlen a rajzolás, festés, mintázás, kézimunka, a külső világ tevékeny megismerése. Fontos a két foglalkoztatási forma között az ésszerű arány kialakítása. A hitre nevelés és a mozgás mindig kötött formában valósul meg. Az óvodai nevelés tervezését a gyermek megismerésére, fejleszthetőségére vonatkozó dokumentumokat az óvodapedagógusok vezetik a csoportnaplóban. Csoportnaplónak tartalmaznia kell: a gyermekcsoportok összetételét, hátrányos és veszélyeztetett helyzetű gyermekek kimutatását, a szülőkkel való kapcsolattartás formáit, tevékenységek rendszerét, tervezési, szervezési feladatokat, továbbvivő feladatokat, tervek értékelését. Az óvodai nevelés csak a jóváhagyott pedagógiai program alapján valósulhat meg, a teljes óvodai életet magába foglakó tevékenységek keretében szervezhető meg, az óvodapedagógus feltétlen jelenlétében és közreműködésével.
41
4.4. Az óvoda kapcsolatai A kapcsolattartás formái és módszerei minden esetben alkalmazkodnak a feladatokhoz és a szükségletekhez. A kapcsolatok kialakításában és fenntartásában óvodánk nyitott és kezdeményező. Az óvoda belső kapcsolatai:
Az óvodapedagógus és gyermek kapcsolata
Katolikus óvodapedagógusként, és, mint a gyermekközösség vezetője a belőlünk áradó szeretettel vesszük körül a gyermekeket. Valamennyi óvodánkban dolgozó felnőtt tiszteletben tartja a gyermekek személyiségét, hiszen Isten mindnyájunkat különbözőnek teremtett. Kapcsolataink kiinduló pontja az elfogadás. A problémás helyzetben, a gyermekek közötti konfliktusok megoldásában értően segítünk, éreztetjük, a gyermekkel,hogy nem őt ítéljük el, hanem az adott cselekedetét. A megbocsátás keresztény erény, s ennek gyakorlásában a gyermeket is segíteni kell.
A felnőttek kapcsolata
A katolikus óvoda jó légkörét az ott dolgozó felnőttek lelkisége határozza meg. Ez az egymás iránti tiszteletünkben, segítőkészségünkben nyilvánul meg, abban, hogy egyenlő partnerként kezeljük egymást, elfogadjuk a másik másságát szakmai és emberi vonatkozásában. Tiszteletben tartjuk egymás szakmai önállóságát. A továbbfejlődésünkhöz szükséges építő kritikát bátran kinyilvánítjuk, és elfogadjuk. Az óvoda külső kapcsolatai: Intézményünk az eredményes munkavégzés érdekében rendszeres kapcsolatot tart számos szervezettel, nevezetesen a következőkkel: Elsősorban a családdal, a gyermeket nevelő szülővel, a fenntartóval, az egyházközség képviselőivel, a közös fenntartású intézménnyel (iskola) a Pedagógiai Szakszolgálattal, a Családsegítő és Gyermekvédelmi Szolgálattal, a történelmi egyházak szervezeteivel, az önkormányzattal szakmai szervezetekkel szakértői bizottságokkal, KPSZTI-vel egyházi és más fenntartású oktató- nevelő intézményekkel: (egyházmegyében és azon kívül) egyéb szervezetekkel, hatóságokkal: ( ANTSZ,rendőrség, bíróság, Kormány Hivatal stb.). 42
Óvoda-család kapcsolata Tudatában vagyunk annak, hogy a gyermek elsődleges nevelésének helye a család. A család szocializációs hatását nem helyettesíti az óvoda. A gyermekek nevelésében partnerünk a szülő. Óvodánk nyitottsága lehetőséget ad a szülőknek az óvodai életbe való betekintésre. Így a szülő tapasztalatot szerezhet gyermeke fejlődéséről, magatartásáról, s lehetővé válik, hogy közös megoldást keressünk a gyermek megsegítésére. Tiszteletben tartjuk a szülők vallásbeli meggyőződését, segítjük őket a keresztény nevelés helyes értelmezésében. Amennyiben a szülők igénylik, támogatjuk kérésüket, pl.: szakkönyvek ajánlásával, szülői megbeszélésen, előadások szervezésével, a lelki töltekezések lehetőségeivel, szakemberek meghívásával. A kölcsönös együttműködés jelentősége az óvoda és a család kapcsolatában:
kölcsönös bizalom kialakítása, a szülők részvétele az óvodai életben, a gyermekek fejlődésével összefüggő problémák közös megoldása, a szülők pedagógiai érzékenységének fejlesztése, összehangolt, pozitív ráhatás a gyermekekre, szakszerű nevelés megismerése, minták átvitele a családi nevelésbe.
A kapcsolattartás általános formái: szülői megbeszélés fogadóóra ünnepek (egyházi és világi) megemlékezések fórumok közös szentmisék „munka délutánok” kántálás óvodaszentelés közös kirándulás Óvoda – fenntartó kapcsolata Óvodánk fenntartója a Hajdúdorogi Püspöki Hivatal. Működési feltételeink biztosítását a lehetőségekhez mérten egyeztetések útján érjük el. A zavartalan működés érdekében segítséget kapunk a KPSZTI-től is. A kapcsolattartás általános formái: jelentések, beszámolók, intézményvezetői tanácskozásokon keresztül kölcsönös informálás, továbbképzések. Óvoda – egyház kapcsolata 43
A helyi egyházi személyekkel gyakran találkoznak a gyermekek az óvodában, és a templomban. Görögkatolikus ünnepekkor, templomlátogatásunk alkalmával szent liturgián veszünk részt. Az elméleti elmélyülésben lelki vezető segíti munkánkat szülők,- gyermekek,- dolgozók bevonásával. Az egyházi ünnepek megismerése és átélése egyénileg keresztelésnél, házasságkötésnél való részvétel során. Egyházi rendezvényeken rendszeresen műsort adunk. Heti rendszerességgel hitre nevelés részesei gyermekeink, az óvodában hitoktatók által. A kapcsolattartás általános formái: víz-, gyertya-, barkaszentelésen való aktív részvétel, tanévnyitó-, tanévzáró szentmisén való cselekvő részvétel, óvodaszentelés, hitéleti tevékenység az óvodában, szerzetesek, teológusok fogadása. Óvoda – iskola kapcsolata Óvodánk a görög katolikus iskolával szoros kapcsolatot tart, melyet folyamatos együttműködés jellemez. Fontosnak tartjuk, hogy az óvodai keresztény nevelésünknek legyen folytatása. Ezért feladatunk a jó kapcsolatépítés, a tanítónők bevonása a katolikus óvodai nevelési programba. A kapcsolat jellege: szakmai, kulturális, sport és egyéb közös rendezvények. A kapcsolattartás általános formái: közös vezetés, értekezletek, kirándulások, kölcsönös hospitálások, egymás kölcsönös tájékoztatása az oktatásról, az elvárásokról, a rendezvényekről, a versenyekről. Közoktatási kapcsolatok
Pedagógiai Szakszolgálatok 4600 Kisvárda Szent L. út 42. Tel.: 45/500-027
Kisvárda
Kistérségi Szociális Szolgálat – Gyermekjóléti szolgálat 4600 Kisvárda Szent L. út 54. Tel.: 45/415-085
Óvoda – Pedagógiai Szakszolgálat kapcsolata Diagnosztikai vizsgálatokat és foglalkozást, terápiás tevékenységet folytatnak. Logopédiai szűréseket végeznek és beszédfejlesztést az arra rászoruló gyermekeknél. Szolgáltatásaik ingyenesek. Feladatuk még a differenciált iskolakezdés segítése, és pedagógiai fejlesztő és korrekciós feladatok ellátása. 44
Óvoda – Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, valamint a Kisvárdai Görögkatolikus Karitász kapcsolata A kapcsolatunkat hatékonyság és jó együttműködés jellemzi, érvényesítjük a családhoz illesztett megoldásait a segítségnyújtásnak. Kapcsolattartás általános formái: konzultációs megbeszéléseken való részvétel közös környezettanulmány folyamatos konzultáció jelentések elkészítése, továbbítása konferenciákon való részvétel információ csere Óvoda – Egészségügy kapcsolata Időszakos szűrést tart az óvodában a gyermekorvos, fogorvos és a védőnő. Folyamatos ellenőrzést tart az ÁNTSZ és a védőnő. Óvoda – közművelődési intézmények kapcsolata A katolikus óvoda úgy tölti be küldetését a világban, ha környezetében nem szigetelődik el, hanem jó kapcsolatot, alakit ki intézményekkel. Színház, Múzeum, könyvtár látogatása alkalmanként. A város rendezvényein, gyermekműsorokon, foglakozásokon, kiállításokon részt veszünk, alkalmazkodva a gyermekek életkori sajátosságaihoz, érdeklődésükhöz. A könyvtárak lehetőséget kínálnak az ismeretszerzésre, az önképzésre. Közművelődési kapcsolatok Művészetek Háza Zeneiskola Városi könyvtár Rétközi Múzeum alkalmi kiállítások További kapcsolatok:
Szakmai irányításban elsősorban Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet (Budapest Városligeti fasor 45.) munkájára épít. Szent Miklós Óvoda Bölcsőde és Családi Napközi 3529 Miskolc, Bocskai út 7. Szent Miklós Általános Iskola és Óvoda 4400 Nyíregyháza Bethlen Gábor út 5-7
45
5. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI FORMÁI ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADTAI 5.1. Játék A szabad játék az óvodáskorú gyermek legfőbb tevékenysége, egyben az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze, mert ez vezeti be a gyermeket az „életbe”. Biztosítjuk általa az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének optimális feltételeit. A kisgyermeket eddig tökéletesen kielégítette a család, de most kezd az értelme nyiladozni mások világa felé. Belép a “társadalomba” - vagyis az óvodába. Az otthon melege után győz benne a társak és a világ megismerése utáni vágy, és könnyen megbarátkozik az új életformával. A játék a gyermekek kreativitását fejlesztő, erősítő és élményt adó tevékenysége, amelyben a legintenzívebben fejlődik a személyiségük. A gyerek játéka létforma, a személyiség fejlődésének alapja, fejlesztésének eszköze. Ebben a folyamatban az óvodapedagógus tudatos jelenléte indirekt irányítással biztosítja a gyermek fejlődését. Tudjuk, és betartjuk, hogy a játék a kisgyermek elemi pszichikus szükséglete, melynek mindennap visszatérő módon, hosszantartóan és lehetőleg zavartalanul ki kell elégülnie.
A játék a gyermek életeleme, “kincse”:
fejleszti érzék és mozgásszervét általa ismerkedik a tárgyak tulajdonságával fejleszti megfigyelőképességét ismereteket szerez, fejleszti értelmét erősíti akaratát és emlékezetét fejleszti gondolkodását és képzeletét fejleszti beszédét a szerepjátékok különösen alakítják személyiségét, öntudatát társasjátékokkal erősödik önuralmuk, érték- és értékelési “ranglétrájuk” tökéletesedik társas viselkedésformája és kapcsolatai.
Olyan feltételeket teremtünk, melyben a hit felé nevelés a gyermeki játékot is áthatja. Szeretetteljes nyugodt kreatív légkörben, alkotó együttműködéssel, közösen átélt vallásos élményekkel, bibliai történetekkel, liturgikus események átélésével, megfelelő helyet, és időt biztosítunk a mindennapokban. A szerepjátékhoz olyan eszközöket, szimbólumokat adunk, amely megindítja a gyermek fantáziáját vagy az átélt élményére, utalnak (csengő, gyertya, selyem anyag, virág, ikonkép, palást stb. …). A gyermekjáték tartalma visszatükrözi a reá érzelmileg erősen ható személyeket, eseményeket, történéseket. Befolyásolja őt a TV, videó filmek tartalma. Ezek káros hatásaitól igyekszünk a gyermeket megkímélni
46
JÁTÉKTEVÉKENYSÉG-SZEREPJÁTÉK KÉPESSÉG alkalmazkodó képesség
TEVÉKENYSÉG szerepjáték
FELADAT nyugodt, kreatív légkör
képzelet-fantázia kreativitás beleélő képesség azonosulás
bábozás
verbális és non verbális képesség kifejezőképesség magatartás - és viselkedési formák erkölcsi normák gyakorlása kérés, megköszönés, bocsánatkérés megbocsátás
irodalmi alkotások átadása
megfelelő hely, idő biztosítása szimbólumok, eszközök biztosítása együttjátszás igényének felébresztése magányosan játszó gyerekek bevonása közös játékba megvalósítás segítése segítségnyújtás igény szerint kreativitásukat fejlesztő és erősítő, élményadó tevékenység biztosítása
segítőkészség kezdeményező képesség figyelem utánzó képesség negatív élmények feldolgozásának képessége Non verbális beszédkészség
közösen átélt vallásos élmények bibliai történetek, liturgikus események, irodalmi alkotások átadása
mintha helyzet megteremtése
az óvodapedagógus tudatos jelenléte irányítása
Fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére:
legyen a képzeletük kreatív tudjanak a problémákra reagálni és azt megoldani legyenek a gyermekek elfogadóak, megértők társaikkal játék, dráma, bábozás közbeni beszédük érthető, kifejező legyen legyenek képesek a természetből és társaiktól vett tapasztalatok játékban való feldolgozására kezdeményezzenek mesejátékot és tudjanak egymás között a szerepen és eszközön megosztozni
47
JÁTÉKTEVÉKENYSÉG-KONSTRUKCIÓS/ALKOTÓ JÁTÉK KÉPESSÉG alkotó képesség
TEVÉKENYSÉG konstrukciós/alkotó játék
esztétikai érzék képzelet-fantázia kreativitás szem-kéz koordináció alkalmazkodó képesség gondolkodás analizálás, szintetizálás, probléma megoldás figyelem
építő/konstrukciós játék
homokozóformák használatának bemutatása építő játékok személyes példamutatás az óvodapedagógus részéről szerszámok egyszerűbb technikai fogások megismertetése a gyerekekkel játékok megjavítására ösztönzés Tárgyi feltételek: gyurma, agyag, papír, ragasztó, műanyagdobozok, termés, fonal, rongy, olló, drót, színespapír az óvodapedagógus tudatos jelenléte, irányítása tartsák tiszteletben egymás játékait
kezdeményező képesség finommotorika
FELADAT építő játékok: fajátékok, dupló, LEGO hely, idő , eszköz biztosítása segítségadás személyre szóló értékelés szeretetteljes, nyugodt, kreatív, alkotó légkör biztosítása személyes példa, élmények biztosítása, kirándulás ötletadás a kiegészítésre, továbbfejlesztésre
barkácsolás
48
Fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére:
Alkotásaikat önállóan, egyéni ötlet alapján hozzák létre, Legyenek képesek a különböző anyagok, eszközök kombinált alkalmazására. Tudjanak problémahelyzeteket megoldani Tudják a tárgyakat csoportosítani aszerint, hogy milyen anyagból készültek Legyenek képesek alkalmazkodni társaikhoz, együttműködni velük Legyenek képesek önállóan létrehozni, alkotni
JÁTÉKTEVÉKENYSÉG-SZABÁLYJÁTÉK KÉPESSÉG monotóniatűrő képesség nagymozgások értelmi képesség szem-kéz, szem-láb koordinációs téri tájékozódás problémamegoldó képesség együttműködő képesség figyelem gondolkodás kudarctűrő képesség feladattudat fejlesztése megfigyelő képesség emlékezet
TEVÉKENYSÉG Szabályjáték csoportjai: - játékban résztvevők száma szerint: egyéni és társas - tartalmi felosztás szerint: értelmi képesség fejlesztő, mozgásos
FELADAT eszközök biztosítása: puzzle, kirakó, kártya, memóriajáték, megfelelő hely, idő biztosítása egyéni/személyre szóló értékelés együttműködés szabályok megtanítása a gyerekeknek az óvodapedagógus versenyekkel, változatosan tegye érdekesebbé a játékot erkölcsi normák betartatása (becsületesség) az óvodapedagógus tudatos jelenléte, irányítsa
Fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére:
legyenek képesek alkalmazkodva együttműködni társaikkal legyenek képesek megoldani problémáikat legyenek képesek érzéseiken úrrá lenni jelenjenek meg fogalmi gondolkodás csírái legyenek képesek az adott feladatra hosszabb ideig figyelni legyenek képesek szabályokat betartani tudjanak örülni a becsületes sikereknek, győzelemnek tudják elfogadni, ha veszítenek
49
JÁTÉKTEVÉKENYSÉG-GYAKORLÓ/FUNKCIÓJÁTÉK NÉPI JÁTÉKOK KÉPESSÉG térérzékelés megfigyelő képesség kísérletező képesség finommotorika képzelet mozgás utánzás együttműködési képesség utánzó képesség mozgás esztétikai érzék
TEVÉKENYSÉG Gyakorló/Funkciójáték tárgyakkal végzett manipuláció
FELADAT hely, idő eszköz biztosítása szeretetteljes, nyugodt légkör biztosítása
Népi játékok
hely, idő biztosítása
a. eszközös játékok pl.: tárgykészítő, labda, ügyességi
Eszközök biztosítása: korona, kendő bot, kalap stb.
b. mozgásos játékok pl.: ölbeli, fogójáték.
Szeretetteljes, nyugodt, kreatív légkör biztosítása
c. szellemi játékok pl.: kitalálósdik, szellemi játékok finommotorika d. párválasztó játékok pl.: leánykérő,körjáték e. mondókák f. kisorsolók, kiolvasók
az óvodapedagógus tudatos jelenléte, irányítása
Fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére: Népi játékok során:
legyenek képesek kapcsolatot kialakítani társaikkal és azt fenntartani tudják a jobb és bal irányokat legyenek képesek térben tájékozódni az adott feladatra hosszabb ideig legyenek képesek figyelni beszédük legyen tiszta, érthető alkalmazkodó- és együttműködő képességük legyen megfelelő
50
JÁTÉKTEVÉKENYSÉG-GYAKORLÓ/FUNKCIÓJÁTÉK DRÁMAJÁTÉK KÉPESSÉG hallás képzelet-fantázia fejlesztése
emlékező képesség
gondolkodás
TEVÉKENYSÉG 1. Kontextus építő konvenciók (helyszínt megteremtő) 2. Narratív konvenciók (döntő fontosságú esetek,események,találkozások középpontba állítására, vagy a bonyodalom bevezetésére és kidolgozására alkalmazzák) 3. "Költői jellegű"konvenciók (igényes nyelvezet, gesztusok megválasztása jellemzi, valamint szimbolikus lehetőségek megteremtése) 4. Reflektív jellegű konvenciók (játékon belüli monológ,hangos gondolkodás)
téri táj
figyelem gyors reagáló képesség problémamegoldó képesség kommunikációs képesség dramatizálás, bábozás, egyéb akár játékhoz kötődő tevékenységek
FELADAT hangeffektusok biztosítása jelmezek biztosítása
díszletek biztosítása
illusztrációk, ceruzák, papírok biztosítása dokumentumok: levelek, rejtélyes üzenetek, cikkek biztosítása térképek, ábrák biztosítása
eszközök biztosítása
Fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére:
legyenek képesek indulataikon, érzelmeiken uralkodni legyenek képesek együttműködni társaikkal, tudjanak alkalmazkodni hozzájuk problémáikat legyenek képesek megoldani
5.2. Verselés, mesélés A népköltészet legismertebb alkotásai a magyar ember szájhagyomány útján terjedt gyermekmondókák. A kisgyermekkorban hallott altatók, beugratók, s a mondókák a gyermek biztonságát növelik, mert a szeretett személy az óvodapedagógus közvetlen közelében hallja s éli át azok dédelgető, babusgató, simogató, tevékenységeket kísérő, játékos, olykor huncut voltát. A gyermekre különös hatással van a mozdulatok ritmikus lágysága, vagy játékossága, a szavak 51
és a mozdulat egysége, harmóniája, a saját vers és mesealkotása. Olyan esztétikai élmény ez, mely segíti a gyermek érzésvilágának magasabb szintre való emelését és ez által lesz a gyermek saját vers- és mesealkotásának kombinálása mozgással, vagy ábrázolással az önkifejezés egyik módja. Naprakész mondókázással és verstudással sokszor teremtünk olyan pillanatot, amelyben a gyermek számára egyértelművé tesszük, az irodalmi vagy népnyelven történő kifejezését az adott helyzetnek, eseménynek, látványnak, vagy ünnepi hangulatnak. A játéktevékenységhez hasonlóan a mesét „örömforrásnak” tekintjük. Nem megérteni kell elsősorban, hanem átélni. Nem az ésszerűség, hanem a képzelet dominál, és erős érzelmeket szabadít fel. Közvetett módon sok erkölcsi tanúságot közvetít, ezáltal elősegíti a gyermek erkölcsi fejlődését. Így a meséken keresztül kap példát arra, hogy a jóban való kitartás és a jóért való harc hozhatja meg a várt jó eredményt. Az irodalmi anyagot programunkban elsősorban népmesékből merítjük, de a klasszikus és a kortárs irodalmi műveknek is egyaránt helyet adunk. A mesék által alakítjuk a gyermekek szemléletmódját, világképét. Megismertetjük a gyerekeket bibliai történetekkel is, elsősorban az Újszövetségből. Ez is hozzá segíti őket ahhoz, hogy elkülönüljön bennük a mese és a valóság. A mese és a bibliai történet olyan irodalmi műfaj, amely utat mutat a gyermeknek identitása felfedezésében. Ezért is elengedhetetlen a mindennapos mondókázás, verselés a gyermek mentális higiénéjének fejlődése szempontjából. Programunk segíteni kívánja a szülőket abban, hogy a TV, videó lélekromboló hatását felismertesse, s helyette a mese, báb, dramatikus eszköz segítségével ajándékozza meg a gyerekeket. Minden nap ugyanabban az időben mesélünk. A gyerekek egy héten keresztül, ugyanazt a mesét vagy történetet hallgatják. Az ismétléssel a megértést és azonosulást akarjuk elmélyíteni. Fontosnak tekintjük a nyugodt légkör, csend megteremtését a vers, mese bemutatása során. A könyv megbecsülésére neveljük őket. VERSELÉS, MESÉLÉS KÉPESSÉG érzelmi képességek: képzelet, fantázia, belső képteremtés képessége
TEVÉKENYSÉG mesehallgatás (tréfás mese állat- és tündérmesék, verses mesék, láncmesék, népmesék, verselés)
beleélő képesség/empátia erkölcsi ítéletalkotó képesség
- ünnepek, ünnepélyek - bibliai történetekkel való ismerkedések (Jézusi példa hatása a gyermekekre) Mese: - tanmese, műmese előadása, bemutatása, tanítása
erkölcsi tanítás: jóság, becsületesség, segítőkészség, őszinteség, idősek iránti tisztelet) értelmi képességek: kommunikációs képességek - kezdeményező készség
FELADAT óvodapedagógus előadásmódja színes, figyelemfelkeltő, érzelmeket kifejező, tiszta és érthető beszéde leporellók, Biblia gyermekek számára elérhető helyen
mesemondás, versmondás, Bábparaván, bábok, fejdíszek mese eljátszása, dramatizálása biztosítása bábozása Saját mese és vers alkotása önkifejezés lehetséges módja.
- figyelem, 52
- emlékezet Versmondó, mesemondó képesség
Gyermeki önkifejezés
Korosztálynak, ünnepkörnek megfelelő mondókák, höcögtetők, tapsoltatók) versek, mesék tanítása klasszikus, népi és kortárs irodalmi művek saját vers és mesemondás
Igényes mondóka, vers, mese, népi, klasszikus és kortárs) (történet válogatása Fantázia, képzelet, kreativitás fejlesztése, anyanyelvi kultúra formálása
Fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére:
Ismerjenek meg 10-12 db kiszámolót, lovagoltatót, tréfás mondókát. Tudjanak 6-8 gyermekverset. Hallgassanak meg 15-20 verset. Alakuljon ki az igényük a mesehallgatásra. Figyelmesen, csendben hallgassák végig az óvodapedagógus meséjét. Összefüggő, teljes, logikus gondolatokban fejezzék ki mondanivalójukat. Legyen igényük meséskönyv nézegetésére Vigyázzanak a könyvekre. Beszélgessenek a mesében elhangzottakról. Próbálják megjegyezni az érdekes nevű meseszereplőket, és játékukba próbálják beleilleszteni azokat. Legyen igényük utánozni az olvasást, érdeklődjenek a betűk iránt. Ismerjenek fel bibliai történeteket az Újszövetségből (8-10). Legyenek képesek önálló versmondásra alkalomhoz illő átéléssel.
5.3. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc A zene a kisgyermek életkori sajátosságainak megfelelően érzelmileg hat, feszültséget old, hangulatot teremt, mozgásra késztet, önkifejezésre és önfeledt játékra ad lehetőséget, komplex módon segíti az egész személyiség harmonikus fejlődését. A zenével kicsi korától kapcsolatban állógyermek könnyebben tanul, s minden más tevékenységet sikeresebben végez. Természetesen ő mindig kiegyensúlyozottabb és érzelmileg is gazdagabb lesz, mint azok a társai, akik nem élvezhették a zene jótékony hatását. A gyermek életeleme a mozgás. Fáradhatatlanul fut, szaladgál, ugrál, szökdel, táncol, tornázik, labdázik. Születésekor a gyermek reflexmozgásokkal jön a világra, majd ezt lassan felváltja a tudatos mozgás. Egyensúlyérzéke, ritmusérzéke, ritmikus, koordinált mozgása csak 6-7 éves korára fejlődik ki. Óvodánkban az éneklés, zenélés a gyermekek mindennapi tevekénységének fontos része. Katolikus óvodai programunk elsősorban ősi kultúrából meríti zenei anyagát (népi gyermekdalok, énekes játékok, ölbeli játékok) azzal a céllal, hogy az idejáró gyerekek jókedvvel 53
énekeljenek, hogy felkeltsük zenei érdeklődésüket, formáljuk zenei ízlésüket, esztétikai fogékonyságukat. Az élményt nyújtó közös ének-zenei tevékenységek során felfedezik a dallam, a ritmus, a mozgás szépségét, a közös éneklés örömét. Az ének-zenei anyag kiválasztásának szempontja az esztétikai igényesség és az óvodáskorú gyermekhang, és ritmusképzetének való megfelelés. Óvodában az éneknek mindenütt helye van, egyrészt a gyermek spontán kezdeményezésére épül, másrészt az óvodapedagógus kezdeményezésére. Ebből adódóan sok-sok lehetőség van a próbálkozásra, ismétlésre, utánzásra, önállóságra, szárnyalhat a képzelet, s megvalósulhat az egyéni fejlesztés is. Óvodánkban, tiszteletben tartjuk a gyermek hangjának, hallásának fejlődését, ezért az öt-fokú pentaton dallamokat szólaltatjuk meg a gyermekek ajkán. Minél több élményben részesítjük őket a magyar népzene tárából. Fejlődésük bizonyos fokán bemutatunk olyan éneket, melyek más népek ajkán csendülnek fel, ám nem szorgalmazzuk azok elsajátítását. Tiszteletben tartjuk azokat a divatos énekeket is, melyek hitbeli gondolatokat közölnek, de ritmusuk, hangterjedelmük, s benne jelen lévő, felnőtt számára is nehezen megtanulható hanglejtés idegen a magyar néptől, a magyar zenei kultúrától. A gyermekcsoportok korához, és fejlettségéhez igazítjuk a dallamjátékok, a mondókák, a mozgásformák tanítását. Fontos eszközeink a gyermek zenei képességeinek és kreativitásának alakításában az énekes népi játékok és az igényesen választott kortárs művészeti alkotások. A gyermek személyiségét sokoldalúan fejleszti, alakítja az énekes-táncos játék. A 3-6 éves korú gyermek mindennapi tápláléka az énekes játék, a táncos játék, amelynek személyiségfejlesztő – testi, szellemi, esztétikai fejlesztő – hatása vitathatatlan. Kitörölhetetlen élmények sokaságát jelenti a gyermek számára. Annyi jótékony hatását megtapasztalom a táncnak (hogy csak néhányat említsek: mozgásfejlesztő, testtartást-javító, közösségformáló, stressz-oldó, gátlás-oldó, jókedvre-derítő stb.), hogy örömmel tesszük részévé az óvodai nevelésnek Csodálatos élmény látni szüleik arcán a meglepetést és büszkeséget, amikor megélik azt, hogy gyermekük milyen örömmel játssza magyar népi gyermekjátékainkat, énekli dalainkat, járja táncainkat. A kiscsoportosokkal az ölbeli játékokat, lovagoltató, hőcögtető, arc- és kézsimogató játékokat ismertetjük meg elsősorban, és énekes játékot tanítunk. Hangszíneket, zörejeket ismertetünk fel, az egyenletes lüktetést különböző mozdulatokkal sajátíttatjuk el. Középső csoportban az egyszerű szerepcserés, párválasztó, sorgyarapító térformájú dalokat tanítjuk meg. Ismerjék fel és tudjanak halkan-hangosan, gyorsan-lassan, magasan-mélyen mondókázni, énekelni. Megtanuljuk megkülönböztetni az egyenletes lüktetést a ritmustól, s ezt ritmuseszközt használva, gyakoroljuk. Nagycsoportban a korábban megtanultakat kiegészítve bonyolult párcserés, kapus, hidas, fogyósorgyarapító dalos játékok jelentik az örömteli játékot. A magyar néptánc alaplépéseivel ismerkednek meg heti rendszerességgel. A ritmust és egyenletes lüktetést felváltva esetleg kiscsoportban együtt is használják. A gyermek alkotóképességét kitalált dalokkal, mondókákkal segítjük. Zenehallgatáshoz népdalokat, altatódalokat énekelünk, illetve életkoruknak megfelelő klasszikus zenét hallgatunk a gyermekek hovatartozását figyelembe véve.
54
ÉNEK, ZENE, ÉNEKES JÁTÉK, GYERMEKTÁNC KÉPESSÉG Éneklési készség
TEVÉKENYSÉG Csoportos és egyéni éneklés rövid, kishangterjedelmű dalokkal.,ölbeli dalokkal,ölbeli játékok,
FELADAT A gyermek utánzási vágyán alapszik óvodapedagógusi modell: természetes, tiszta ének, lágy hangszín, szép szövegkiejtés
Dalos játék, énekes Népi játékok, körjátékok, esztétikus mozgás, játékos mozdulatok Gyermektánc
Hallás
Közös játékok, együttes éneklés, örömének megéreztetése Eszközök biztosítása: kalap, kendő, fejdíszek, bot, kötény Körjátékok, esztétikus mozgás, Együtemű mozgás, páros játékos mozdulatok, ölbeli forgás, guggolás, kifordulás, Játékok, egyszerűbb tánclépések taps, hidas, kapus, sorgyarapító, párcsere, változatos térformák, szép fej és testtartás Magas-mély hang különbsége Beszéden, mondókán, éneken keresztül térben is érzékeltetve, bemutatása furulyával, bábbal Halk-hangos közötti különbség
Hangszínek felismerése
Motívum visszhang Belső hallás
Felismerése beszéden, éneken, hangszeren, zörejen térben is érzékeltetve (vízszintes irányban) Környezet hangjainak és zörejeinek megismerése, egymástól élesen eltérő és finomabb zörejek felismerése, Hangszerek és egymás hangjának felismerése. anyagok: fa, fém, üveg, papír,CD Csoportos és egyéni motívum visszaéneklés. „visszhangjáték”
dallambújtatás
55
Zenei emlékezet
dallamfelismerés
Ritmusérzék
a, egyenletes lüktetés
Jól ismert dalokat hosszabb vagy rövidebb egységre „elbújtatva” magunkban Énekelünk egyenletes lüktetés érzékeltetése mellett. Jól ismert dalokat dúdolásról, hangszerről felismerni, később kezdő vagy belső motívumról is (Kép, eszköz, hangszer). Játékos, ismétlődő mozdulatokkal, járással, tapssal az egyenletes lüktetés megéreztetése (szünet alatt is) mondókán, dalon keresztül. (ritmuspálca, dob)
b, mondókák, dalok ritmusa
c, egyenletes lüktetés és ritmus összekapcsolása
d, tempóérzékelés, gyors-lassú közti különbség érzékelése
Zenei formaérzék
motívumhangsúly kiemelése
Zenei alkotókészség
dallam- és ritmus visszhang mozdulat kitalálása, improvizálása
56
Tapssal, ütögetéssel, kopogással, egyszerű játékos mozdulatokkal emeljük ki a ritmust (látható, hallható módon) Megfigyelés, összehasonlítás, megkülönböztetés, együtthangoztatás (csoportban, egyénileg) Beszéddel, énekkel és mozgással szemléltessük (időbeli cselekvés) /metronóm, báb/ 4 egység hangsúlyának kiemelése játékos mozdulatokkal térben is érzékeltetve zenei kérdés-felelet (ritmussal is),ismert dallamot új szöveggel ismert mondókákra,
Zenei esztétikai érzék
zenehallgatási anyag bemutatása az óvodapedagógus részéről válogatott kortárs művészeti alkotások (nemzeti és etnikai hovatartozás figyelembevétele) Fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére:
új dallammotívum szövegre évszakokhoz, ünnepekhez, időjáráshoz, eseményhez (egyházi és világi ünnepekhez), jeles napokhoz kapcsolódó zenei anyagok zenei kép, kreativitás alakítása
Csoportosan és egyénileg, önálló indítással, tisztán, helyes kezdő magasságban és tempóban énekeljenek. Tudjanak dallam- és ritmusmotívumot visszaénekelni. Tudja térben mutatni az ismert dallamokat. Ismerjék a halk-hangos, gyors-lassú fogalom párokat és tudják alkalmazni. Ismerjenek fel dallamot kezdő-, belső vagy befejező motívumról, ritmusról. Tudjanak dallamot bújtatni rövidebb, hosszabb egységekkel folyamatos tempótartásban. Ismerjék fel zörej és zenei hangot, egymás hangját. Érzékeljék az egyenletes lüktetés és ritmus különbségét, tudják összekapcsolni. Tudjanak motívumot visszaénekelni csoportosan és egyénileg is. /ritmus- és dallamvisszhang/ Tudják kiemelni a motívumok hangsúlyait tapssal, járással, játékos mozdulatokkal. Esztétikus, egyöntetű mozgás, változatos térforma, játékos táncmozdulat jellemezze mozgásukat. Tudják használni a dobot, cintányért, háromszöget a dalokhoz alkalmazva.
5.4. Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka A rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás, a kézimunka, mint az ábrázolás különböző fajtái, az esztétikus tárgyi környezettel, a műalkotásokkal, a népművészeti elemekkel való tevékenykedés hat a gyermek személyiség fejlődésére, és előkészíti őt az iskolai feladatok megoldására. A gyermeknek ábrázoló tevékenységében lehetősége van arra, hogy gondolatait, érzéseit, problémáit kifejezze - nem megkötve fantáziáját. Az óvodában sok olyan lehetőséget biztosítunk a gyermek számára, melyet a családi ház nem tud. Ezek a tevékenységek eszköz, hely és időigényesek. Az anyagok kiválasztásakor nagy szerepet kapnak a természet által „adott” tárgyi eszközök, melyekből képek, nyomatok, domborművek készülnek. A vizuális nevelés igen összetett, sok színt magába ölelő nevelési terület. A látható világra való rácsodálkozással, megfigyeltetéssel a látás és láttatás képességét fejlesztjük. Ábrázoló tevékenységekre az egész nap folyamán teret, változatos eszközöket biztosítunk. Feladat:
az eszközök, hely és idő biztosítása, a lehetőség megteremtése, hogy a gyermek szabadon fantáziálva kifejezhesse önmagát, megismertetni a gyermekeket az eszközök használatával, a különböző anyagokkal, technikai alapelemeivel és eljárásaival. 57
Cél:
Örömmel, szívesen tevékenykedjenek, Legyen igényük az alkotásra, önkifejezésre, hiszen ez által fejlődik kézügyességük, fantáziájuk, alkotóképességük.
A gyermeki alkotás a belső képek gazdagítására épül Az óvodába lépés pillanatától lehetőség van a különféle anyagok, eszközök megismerésére, technikák elsajátítására, gyakorlására. A programunk vizuális nevelésében is tükröződik a keresztény szellemiség: egy-egy egyházi ünnep vagy bibliai történet elevenedik meg a gyermekek munkájában. A gyermek esztétikai érzékének, élmények befogadásának fejlődéséhez igyekszünk hozzájárulni azzal is, hogy művészi alkotásokkal ismertetjük meg őket. (Templomokban, múzeumokban, kiállításokon, stb.) RAJZOLÁS, FESTÉS, MINTÁZÁS, KÉZIMUNKA KÉPESSÉG Érzékelés, észlelés, tapintás fontossága, Térészlelés Emlékezet
Kreativitás Szenzomotoros koordináció, kéz finommotorikája Konstruáló képesség Esztétika
Értelmi képességek - térben és síkban történő tájékozódás Figyelem Vizuális jelrendszer megismerése (pont, vonal, folt, színek, formák) Feladattudat, feladattartás
TEVÉKENYSÉG Forma, méret, tárgyak megfigyelése, formája, mérete, megtapasztalás Emlékképek, élmények előhívása, ezek képi megjelenítésefestés,rajzolás, plasztikai munka Alkotó-alakító tevékenység
FELADAT Változatos élmény biztosítása (gyurma, agyag, homok, víz) Beszélgetés, élményre utaló tárgy, tapasztalatok felelevenítése (belső kép)
Festés, rajzolás, plasztikai tevékenységek, vágás, hajtogatás, tépés, fonás, ragasztás, mozaikolás Alkotó-alakító tevékenység „gyönyörködés” művészi alkotásokban, környezetben, , természet szép lényeikonstruáló; szerkesztő-, összerakó munka (múzeum -,templom-, kiállítás látogatás Plasztikai alkotás
Helyes ecsettartás; ceruzafogás Gyurma, anyag, stb. Homok+homokozó játék Alkotó kedv kialakítása Esztétikus környezet kialakítása a gyermekek aktív részvételével, szépen megformált játékeszközök, művészi alkotások
Alkotó-alakító tevékenység - festés, rajz stb.
Pozitív kiemelés, motiváció, érdeklődést felkeltő eszközök
Eszközök, élmény, történet
Megfelelő motiváció;
Festés, rajzolás, 58
Gondolkodási műveletek; problémamegoldó képességek
plasztikai tevékenységek, kézimunka Alkotó-alakító tevékenységek;
tevékenység határozott céljának megadása Változatos eszközök, és témák szabadon
Fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére:
a tárgyak térbeli kiterjedésének tapasztalati felismerésére, a fő formai jellemzők megnevezésére legyenek képesek az alapvető térviszonylatok ismeretében, tevékenyen vegyenek részt az őket körülvevő tér berendezésben alkotásaikban hangsúlyozzák a jellemző történeteket, jegyeket, formákat használják helyesen a ceruzát, egyéb eszközöket emberábrázolásaikban jelenjenek meg a részletek, egyszerű mozgások használják a színeket, azok sötét, világos árnyalatait legyenek képesek véleményt nyilvánítani saját munkáikról, közös művekről megfigyelés után tudjanak mintát utánozni saját elképzelés alapján díszítsenek, alkossanak a festés, ragasztás, hajtogatás technikáját jól alkalmazzák legyenek képesek használni a vizuális jelrendszert (pont, vonal, folt, színek, formák) a környezet esztétikai alakítására és az esztétikai élmény befogadására tudjanak önállóan és csoportosan is készíteni egyszerű maketteket
5.5. Mozgás Ismert tény, hogy a mozgásöröm és a szellemi fejlődés egymással szoros kapcsolatban áll. A gyermekek mozgásörömének fejlesztése és a meglévő mozgáshibák korrigálása az óvodában a megfelelő játék és játszóterek biztosításával kezdődik, és a testneveléssel folytatódik. Az optimális mozgásfejlesztéshez hozzátartozik, hogy maximálisan biztosítsuk a spontán mozgás lehetőséget, még pedig az egyéni sajátosságok figyelembevételével, tehát minden adódó lehetőséget kihasználni a nap folyamán a mozgásra. Rendkívül fontos a szabad levegőn való tartózkodás biztosítása minél hosszabb ideig. Az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve olyan tevékenységekkel erősítjük a gyermekeket, ami további fejlődéshez vezet az egészséges életmód kialakításában. A gyermekek napirendjét úgy állítjuk össze, hogy azzal elkerüljük az egyoldalú terhelést, és lehetőleg felváltva biztosítsunk mozgást és üléssel együtt járó tevékenységet. A mozgás és pihenés egyensúlyával sikerülhet a gyermekek egyoldalú igénybevételét elkerülni. A spontán, a szabad játék kereteiben végzett mozgásos tevékenységeket kiegészítik az irányított mozgásos tevékenységek. A fizikai fejlesztésük mellett a társaikra, való odafigyelésre is nagy hangsúlyt fektetünk.(Arra tanítjuk őket, hogy minden fajta helyzetben legyenek figyelmesek, pl.: ha elesik társuk futás közben, segítsék fel). A mindennapos testnevelés keretén belül a gyermekek játékos feladatokkal ötvözött mozgást végeznek (a csoportszobában és a tornateremben, ha lehetőségünk van rá, a szabad levegőn), így nő mozgásigényük, a torna játékosabbá válik számukra. A mozgásfejlesztés feladatai: 59
A saját test mozgásának átélése Sokoldalú mozgástapasztalatok szerzése - alapvető mozgásformák gyakorlása Egyensúlyérzék fejlesztése Kéz finommozgásainak fejlesztése A mozgás ritmizálása
A kisebb gyermekeknél a nagymozgások fejlesztésére tesszük a hangsúlyt. Megismertetjük őket futásgyakorlatokkal, dobásgyakorlatokkal, labdagyakorlatokkal (hajítás helyből távolba, célba dobás, labda feldobás, elkapás, leütés-elkapás). Játszunk különböző ugrásgyakorlatokat (szökdelés, fellépés, majd leugrás). Játék közben gyakoroljuk a csúszásokat, kúszásokat, mászásokat, guruljanak a test hossztengelye körül. Játszanak egyensúlyozó játékokat. Többféle kézi szert használjanak. A középsős korú gyermekeknél szerepeljenek a futás és ugrásgyakorlatok a játékban (fussanak akadályokon át fel - és lelépéssel, átbújással, tárgyhordozással, ugráljanak egy lábon, páros lábon, helyből távolugrás stb.) Próbáljuk az egykezes felső dobást babzsákkal, labdával. Minél gyakrabban használják a labdát. Játék közben gyakorolják a csúszást, kúszást, mászást talajon és szereken. A talajtornában szerepeljen a gurulóátfordulás a csoport fejlettségétől függően. Kiemelten foglalkozunk az egyensúlyérzék fejlesztésével. A nagycsoportos korú gyermekek már sok mozgásformát ismernek, amit különböző játékokban szívesen ismételnek. A futásgyakorlatokat sorverseny, váltóverseny, versenyfutás közben gyakorolják. A gyorsfutást, lassúfutást, a belegyorsuló futást ismerjék. Ugrásgyakorlatok közül végezzenek egy lábon, páros lábon való szökdelést, sorozatugrásokat, tárgyakon átugrásokat, magas és távolugrást. Dobásgyakorlatok közül dobjanak egykezes, kétkezes, alsó- és felső dobással, végezzenek célba dobásokat. Vezessék a labdát járás, futás közben. A támaszgyakorlatok közül végezzenek pókjárást, talicskázást. Ismételjük a gurulóátfordulást, a test hossztengelye körüli gurulást. Egyensúlyozzanak padon, gerendán. MOZGÁS MOZGÁS KÉPESSÉG Koordinációs képesség: a, szem-kéz koordináció b, szem-láb koordináció c, térészlelés d, testséma-ismeret
TEVÉKENYSÉG Térben és időben is összerendezendő mozdulatokkal Dobással Távolságbecsléssel Testzónák alakítása oldalra haladással
e, szemfixáció - szemmozgás
Mozgó tárgyak útjának követése Változatos egyensúlyozó járások gyakorlásával (pad keskeny oldalán illetve rézsútpadon)
f, egyensúlyérzék
60
FELADAT Kötél, pad, karika, zsámoly Kislabda, céldobás, labdák, babzsák, szalag, henger Kötél, pad, karika, zsámoly Karikából karikába ugrással, tárgykerüléssel Oldal irányú járás menetirányváltással Labda, babzsák, karika Karikából karikába, pad, szalag, karika alkalmazása
Kondicionális képességek pl. állóképesség (erő, ügyesség és gyorsaság)
Finommotorika Verbális képességek
Szabálytudat kialakítása
Az egészséges életmódhoz szükséges testi képességek
A mozgás irányát és erejét a társakhoz viszonyítva kell kifejteni Testnevelés foglalkozás, mindennapos testnevelés Különböző tornaeszközök használatával pl. labdagurítással Új kifejezések alkalmazása, testrészek megnevezése, ismeretek bővítése Játékok, versenyek szabályainak betartása, megtanulása, társakra való odafigyelés Mindennapos testnevelés és testnevelés foglakozás Szabad levegőn való mozgás, séta, kirándulás, mozgásos játékok
Páros gyakorlatok, gimnasztika., főgyakorlat,. Játék Az óvodai nevelés mindennapján Labda padon gurítása (ujjakkal vezetve) Az óvodapedagógus folyamatos instrukciói a feladatvégzés során (vezényszavak) Váltóverseny, sorverseny, egyéb fogó-, futójátékok sora Egyéni szükségletek alapján, napi rendszerességgel
Fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére:
Erre az időre fejlődjön ki a gyermekek szem-kéz, szem-láb koordinációja, legyenek képesek összehangolni mozgásukat. Legyenek tisztában a test zónáival. Ismerjék a testsémát (alapját képezi a téri tájékozódásnak). Helyesen tudják alkalmazni bal-jobb, előtte-mögötte, alatta-felette stb. relációkat. A gyermekek saját testéről pontos ismerettel rendelkezzenek, ismerjék testrészeit, érzékszerveit, testének jobb-bal oldalát. Fontos a testrészek funkcióinak ismerete. Összerendezett legyen a nagy és finommozgásuk, alakuljon ki a jobb vagy balkezességük. Legalább 15-20 percig aktív figyelemre legyenek képesek. A gyermekek mozgása legyen harmonikus, összerendezett, lendületes és dinamikus. Alakuljon ki a biztos egyensúlyozás képessége. /ennek következtében alakuljon ki a precízebb izommozgás./ 5-6 éves korban következzen be az első alakváltozás, a kéztő és ujjak csontosodása, a test megnyúlik, ezért fontos a szervezet edzettsége, erősítése. Tudják biztosan szabályozni saját mozgásukat. Legyenek képesek a társaikkal együttműködni, és elviselni azt is, ha más van a középpontban, vagy ha nem ő nyer meg egy játékot/versenyt. Finommozgás vezérlése alakuljon ki bennük.
61
5.6. A külső világ tevékeny megismerése A gyermek és környezet kapcsolat fejlesztése A környezettel való ismerkedés az óvodai nevelés egészében érvényesülő komplex folyamat. A gyermek az őket közvetlenül körülvevő természeti és társadalmi környezetből olyan tapasztalatokat szereznek, amelyek az életkornak megfelelő biztonságos eligazodáshoz, tájékozódáshoz elengedhetetlenek. Ehhez az óvodában biztosítottak a feltételek, hiszen addig foglalkozhat a gyermek a számára érdekes dolgokkal, amíg van hozzá kedve. Önálló megfigyelések révén értékes tudás hoz, juthat a természetben végbemenő folyamatokról és összefüggésekről, amelyek jó alapokat adhatnak a későbbi iskolai tanuláshoz. Megismeri a szülőföld, a hazai táj, a helyi hagyományok, néphagyományok, szokások, családi és tárgyi kultúra értékeit, megtanulja ezek védelmét és szeretetét. Saját környezetükben megfigyelhetik az ott élő és dolgozó felnőttek munkáját. Fontos, hogy az óvodában minél több lehetőséget kapjanak a gyerekek a munkafolyamatok és a természetben folyó események átélésére. Ha megfigyelhetik egy egyszerű dolog előállítását, könnyebben értik meg a bonyolultabbakat is. A környezettel való kapcsolatfejlesztése magában foglalja a gyakorlati tevékenységek elsajátítását, amelyek a testápolástól a közlekedésben való viselkedésig terjednek. Ha a gyermek a környezetében meglévő szabályokat megismeri és gyakorolja, akkor biztosabban mozog az őt körülvevő világban. Elősegítjük a gyermek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlődését, a környezet alakításában. A gyermek és a környezet kapcsolatának fejlesztési feladatai:
Tájékozódás a környezetben A természethez fűződő helyes viszonyulás megalapozása, fák, növények, állatok védelme, minden teremtménynek helye van a természetben Helyes viselkedés a természetben, a környezetben A munkaeszközök szakszerű használatának elsajátítása A mindennapi tevékenységek, szokások gyakorlása Egészség és testápolás A társadalmon belüli viselkedés szabályaival való ismerkedés A gyermek önálló véleményalkotásának, döntésének fejlesztése Környezettudatos magatartás alapozása a fenntartható fejlődés érdekében. Anarcsi Báró-kertbe, Homoki tanyára, Zemplén hegységbe, Sóstóra szervezett kirándulás során megfigyelhetjük a természet szépségeit, változásait, az évszakra jellemző jegyeket, az állatok életét (Vadaspark, erdő). Gyűjtünk terméseket, leveleket, köveket. Egyszerű kísérleteket végzünk növényekkel, vízzel, levegővel, hóval, széllel… stb. A közvetlen tapasztalat- és ismeretszerzéssel segítjük a gyermek kommunikációs készségének fejlesztését
62
Matematikai nevelés, képességfejlesztés Felhasználjuk a fejlesztés érdekében a nap folyamán adódó matematikai lehetőségeket, tapasztalatokat, foglalkozásokat, matematikai tartalmú játékokat. Fontosnak tartjuk, hogy a spontán és irányított megfigyelés hatásai találkozzanak, egészüljenek ki a gyermek kérdésére adott válaszokkal és a gyakorlati feladatok és problémák megoldásaival. Ezek együttesen járuljanak hozzá a gyermek elemi matematikai ismereteinek és az iskolakezdéshez szükséges részképességnek a megszerzéséhez. A gyerekeket orientáljuk a matematikai tartalomhoz, felkeltjük érdeklődésüket a mennyiség, forma, tér, alak, irány összefüggései iránt. Tárgyak, termések rendezgetése közben észrevesszük a hasonlóságokat, különbözőségeket, létrehozunk sorozatokat különböző tulajdonságok szerint, ismerkedünk a formákkal, az egész, rész, negyed, fél mennyiséggel. Párokat keresünk és létrehozunk, összehasonlítunk és szétválogatunk mindenféle tulajdonság alapján. Mérünk hosszúság, tömeg, űrtartalom szerint. Megfigyeljük, létrehozzuk a tükörképet. Tájékozódunk a térben, létrehozzuk a nyitott, a zárt, a hullám, a csiga, stb. vonalakat. Megkedveltetjük a matematikai feladatokat, segítjük a szándékos figyelem és emlékezet fejlesztésével a játékos matematikai tartalmú helyzetek megértését. A családokkal együttműködve óvjuk a gyermekeket a túlzott verbalizmustól (pl: számnevek megtanulása), a látszat tevékenységtől (pl.: az öncélú manipuláció), vagy a gyermekeknek nem való feladatok tanításától. A KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE KÖRNYEZETI NEVELÉS KÉPESSÉG TEVÉKENYSÉG Megfigyelőképesség 1. Ég- föld Képzelet, fantázia 2. Bolygók
FELADAT Tudományos könyvek, folyóiratok
3. Víz – évszaknak megfelelő megfigyelés
Víz szerep életünkben pozitív és negatív hatása,(vödrök, nagyító, fényképezőgép, videokamera, mikroszkóp)
4. Növények- évszaknak megfelelő megfigyelés, séta, kirándulás, kertészkedés, termés betakarítás megszervezése
Kert, piac megfigyelés / vásárlás Termés áldás megszervezése - gyűjtő munka, termések begyűjtése (zöldségek, gyümölcsök)
5. Állatok megfigyelése különböző környezetben feladatainak bemutatása
Állatvédelem, állatgondozás, háziállatok megfigyelése háztáji gazdaság, vadonélő állatok (Vadaspark), állatkereskedés
6. Ember Testünk – részei, érzékszerveink
Orvos, gyógyszerész, védőnő, feladatainak bemutatása
Figyelem
63
Táplálkozás – biobolt, biopiac megfigyelése
Kosarak, zsákok
Család – fotók nézegetése, szerepjátékokban való megjelenése
Családi fotók, diák, videofelvételek, (pl: családi ünnepek, esküvő, keresztelő, stb.)
Foglalkozások – keresztény küldetésünk, kultúránk gyermekek elé tárása (pl.: színház, bábszínház, mozi, kiállít sok, műemlékek, templomok bemutatása)
Az óvodapedagógus hiteles anya” szerepe Az óvodapedagógus hivatásszeretete tükröződjön a mindennapi munkában
Közlekedés – szárazföldi, légi, vízi közlekedés megfigyelése
Viselkedési szabályok, normák elsajátítása, alkalmazkodóképesség, tolerancia
Természetvédelem, szelektív hulladékgyűjtés funkciója életünkben hulladékgyűjtés - hulladék újrahasznosítás
szervező tevékenység (kirándulások, séták, túrák megszervezése) Városi közlekedés megtekintése (busz, autó, vonat)
Tárolási lehetőségek biztosítása, papír, műanyag, üveg. Ezzel kapcsolatos fórumok megtekintése. Udvari, csoportszobai szelektív hulladék válogatás eszközeinek biztosítása (többrekeszes tároló, szemetes)
A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére:
ismerjék meg az évszakokat, tudják az aktuális évszakokra jellemző jegyeket felsorolni a környezetükben lévő (teremtett világban) növényeket, állatokat ismerjék, védeni tudják azokat (környezetvédelmi feladataikat ismerjék) tudják az élőlényekkel kapcsolatos ismereteiket csoportosítani (pl.: állatok, házi állatok, vadonélő állat) fontos az állatokról való gondoskodás hangsúlyozása ismerjék családtagjaikkal kapcsolatos adataikat, teljes nevüket, lakásuk címét, foglalkozásukat 64
ismerjék, tudják megnevezni testrészeiket, érzékszerveiket, alakuljanak ki testápolási szokásaik tájékozottak legyenek különböző foglalkozásokról (orvos, védőnő, bolti eladó) ismerjék a közlekedéssel kapcsolatos szokásokat tudják megkülönböztetni, csoportosítani közlekedési járműveket (szárazföldi, vízi, légi) óvják környezetüket legyenek képesek a hulladékokat szelektíven elhelyezni a gyermekek tiszteljék és becsüljék az Isten által teremtett világot, minden benn lévővel együtt legyenek képesek helyesen viselkedni a természetben használják helyesen azokat az eszközöket, melyek a munkavégzést segítik (kertgondozás eszközei)
KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE, MATEMATIKAI NEVELÉS, KÉPESSÉGFEJLESZTÉS KÉPESSÉG TEVÉKENYSÉG FELADAT érzékelés Tárgyak, személyek, Tapasztalás észlelés halmazok Megfigyelés matematikai elemeinek tulajdonsága eszközökkel a csoportszoba szerinti sorba rendezése, játékaival a természetben összehasonlítása, (levél, szétválogatása termés) mozgásos, cselekvéses , képi Élmények felidézése Emlékezés Azonosítás Problémalátás, Megértés (értelmi és problémamegoldó gondolkodási képesség) képesség fejlesztése térbeli kiterjedések Térbeli relációk Összehasonlító képesség megfigyeltetése összehasonlítása, megkülönböztetés különböző szempontok összefüggések alapján felismerése Halmazok, kiterjedések állítások, kérdések, összemérése utasítások megértése Halmazok keletkeztetése, egyesítése, bontása, számlálása Konstrukció Ítélőképesség
formák, mennyiségek előállítása, felismerése tulajdonság igaz vagy nem összefüggés fenn áll-e állítás igaz vagy nem
Szimmetria-tükörkép játék igaz-hamis játék „Mi változott meg?” játék téri irányok használata
A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére:
Képesek legyenek megérteni az óvodapedagógus kérdését. 65
Szívesen vállalkozzanak matematikai jellegű felvetett problémák megoldására és gondolataikat el is tudják mondani. Képesek legyenek tulajdonságok szerinti válogatásra, sorba rendezésre. Értsék, és helyesen használják a mennyiségekkel, halmazokkal kapcsolatos összehasonlító kifejezéseket (hosszabb, rövidebb, több, kevesebb stb.). Kiterjedést, mennyiséget össze tudjanak mérni, és ez alapján megállapítást tudjanak tenni. Különféle elemekből elrendezéssel, bontással elő tudjanak állítani megfelelő számosságú halmazt. Tárgyakat meg tudjanak számlálni. Tükörrel képesek legyenek az alakzat tükörképét megépíteni. Képesek legyenek különféle geometriai tulajdonságok szerint térbeli és síkbeli alakzatokat szétválogatni, azokat megnevezni (gömb-kocka, téglatest-kör -négyzet, téglalap, háromszög) Térbeli tájékozódásuk során ismerjék a jobb-bal irányokat, értsék és követni tudják a helyeket kifejező névutókat. Legyenek képesek matematikai tapasztalataikat, ismereteiket tevékenységeikben alkalmazni.
5.7. Munka jellegű tevékenységek A gyermek tevékenységi vágya a felnőttek utánzása és a felnőttekkel való azonosulás igénye a munkára való nevelés alapja. Fontos, hogy részt vegyen a felnőtt munkájában, önállóan és egyedül tevékenykedjen egész környezetének tárgyaival. A személyiségfejlesztés fontos része a munka. A gyermekek minden olyan munkát elvégezhetnek, amihez kedvük van és testi épségük veszélyeztetése nélkül képesek azt megvalósítani. Eszköze a játékkal és a cselekvő tanulással sok vonatkozásban azonosságot mutató tevekénység. Az óvodai élet nélkülözhetetlen velejárója az önkiszolgálás. A gyermekek magukkal kapcsolatban minden teendőt az óvodába lépéstől kezdve, próbálnak önállóan végezni: öltözködés, testápolás, étkezés, közvetlen környezetük rendben tartása, önkiszolgálás, segítés az óvodapedagógusnak és más felnőtteknek. Az óvodapedagógustól nap, mint nap mintát látnak a csoporttal kapcsolatos munkák elvégzésére: ételkészítés, terítés, takarítás, mosás, kerti munka, stb. A munkákban a gyermekek érdeklődésük, aktivitásuk, képességük szerint vesznek részt. A gyermeki munka az óvodapedagógustól tudatos pedagógiai szervezést, a gyermekkel való együttműködést és folyamatos konkrét, reális, vagyis saját magához mérten fejlesztő pozitív értékelést igényel.
66
MUNKA JELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK KÉPESSÉG Kézügyesség fejlesztése
TEVÉKENYSÉG Tapasztalatszerzés cselekedtetéssel öltözködés, étkezés, tisztálkodás, gondozási feladatok /terítés, hajtogatás/
Önállóság, mozgásfejlesztés /nagymozgások/ Kommunikációs tevékenység, Együttműködő képesség, feladattudat, kötelességtudat Szociális magatartás, közösségi érzés képessége, alkalmazkodó képesség Eszközök helyes használata
Környezet rendjének megőrzése Mindennapos képesség folyamatos instrukciók Megbízások teljesítése, önkiszolgáló tevékenység
Tapasztalatszerzés
Játék-foglalkozások alatti munka, játék elrakás Kerti munka (kertgondozás) Folyamatos munkavégzés
FELADAT Étkezési evőeszközök helyes használata, önkiszolgáló munka megszervezése, egyéni feladatvállalás, naposi munka, egyéni megbízatás, növénygondozás óvodapedagógus példamutatása Szóbeli közlés felnőttgyermek között Eszközök helyes elrakása Feladatellátás a felnőttek megbízásából Eszközök óvása, védelme saját és mások munkájának a megbecsülése Kerti munkaeszközök-felnőtt segítségével/irányításával Munkaeszközök – felnőtt segítsége
Fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére:
egyenek önállóak a munkában, végezzék precízen munkájukat, alakuljon ki a feladattudat és kötelessé, alkalmazkodóképesség /közösségi magatartás fejlettsége/, használják helyesen az eszközöket /kerti munka, naposi, megbízás/, örömmel végezzék a munkát, a felebarátért végzett munka örömét érezzék át, alakuljon ki bennük az igény munkájuk elismerésére és tiszteljék mások munkáját is.
5.8. A tevékenységekben megvalósuló tanulás Az óvodában a tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán és szervezett tevékenység, amely a teljes személyiség fejlesztését támogatja. Az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben, kirándulásokon, az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységi formákban, szervezeti és időkeretekben valósul meg. A gyermeki tanulás tartalma a gyermek közvetlen, majd egyre táguló természeti és társadalmi környezetéből tevődik össze. Mind a két környezet hatással van a gyermek magatartására, szokására, erkölcsi növekedésére. A tanulás, a tanulási öröm kifejlesztése szempontjából az óvodáskor meghatározó periódus a gyermek fejlődésében. Azok a tanulási tapasztalatok, amelyekhez ebben a korszakban jut a gyermek, nagy 67
hatással lehetnek az iskolai tanuláshoz való viszonyulásra is. Nem mindegy milyen viszony alakul ki a gyermekben a tanulással kapcsolatban. Már kialakulnak annak a csírái, hogy később örömmel tanul-e a gyermek és vállalja a-e az ezzel járó fáradtságot. Képes lesz - e saját motiváltságból kiinduló erőfeszítésre a tanulás során? Ennek a belső motiváltságnak a kialakítását kezdjük meg az óvodában. A tanulási tevékenység esetében is azt szeretnénk elérni, hogy örömmel és önként vegyen részt ebben e gyermek, ne külső motiváció (jutalom) késztesse erre. A cél az, hogy szerezzen tapasztalatokat saját teljesítményéről, legyen feladatok elé állítva. Természetesen képességeinek megfelelő feladatokról van szó, nem pedig felül, vagy alulterhelésről. A követelményeket is az egyéni teljesítőképességhez kell mérni. A legnagyobb sikerélményt azok a teljesítmények adják a gyermeknek, amelyeket teljes erőbedobással sikerül megoldaniuk. A sikerélmények erősítik a gyermek önbizalmat, és bátorságot adnak neki az újabb, nehezebb problémák megoldására. A sorozatos kudarcok ellentétes effektust váltanak ki. A gyermekek bátortalanokká, félősekké válnak, alulértékelik önmagukat és saját teljesítőképességüket. A Tevékenységekben megvalósuló tanulás feladatai:
Tanulási és teljesítményképesség fejlesztése sokoldalú érdeklődés felkeltése Felfedezés, kutatás örömének megismerése – egyéni érdeklődésnek megfelelő tevékenységek biztosítása. Tanulást támogató környezet megteremtése. Cselekvő aktivitásra késztető helyzetek teremtése. Tapasztalatok szerzése a saját teljesítményképességgel kapcsolatban. Önállóság, figyelem, kitartás, pontosság fejlesztése.
A TEVÉKENYSÉGEKBEN MEGVALÓSULÓ TANULÁS TANULÁS KÉPESSÉG Értelmi képességek Érzékelés Észlelés
TEVÉKENYSÉG spontán és irányított tapasztalatszerzés játékban, foglalkozáson megfigyelés/csoportban, udvaron/
Figyelem Emlékezet
szerep-, konstruáló-, szabályjáték
Képzelet Gondolkodás
séta az állatkereskedésbe, állomásra)
Feladattudat
apró megbízatások (felelősi munkák, napos, tisztaságfelelős) tárgyak, jelenségek összehasonlítása,
Önállóság
68
FELADAT Megfelelő hely, eszköz, idő biztosítása a nap bármely szakában Lehetőségek megteremtése a tapasztalatszerzéshez /séta, kísérlet, kirándulás/ Megfelelő pedagógusi hozzáállás (kezdeményezése, felkészültség, megfelelő kellékek előkészítése) Érdeklődés felkeltése, motiválás, érdeklődés fenntartása Gyermeki kérdések előkészítése, megválaszolása Lehetőség biztosítása az egyéni ötletek
Kitartás
Problémamegoldás Szabálytudat Kreativitás
Együttműködés Alkalmazkodás Beszédkézség fejlesztés
megkülönböztetése
megvalósításához
az óvoda napirendjébe tartozó minden tevékenység /játékidő, közös együttlét, mosdóhasználat, öltözködés, étkezés, udvari játék, foglalkozás/ Kötött és kötetlen foglalkozás Frontális, mikro csoportos, egyéni foglalkoztatás Kézimunka, kézügyesség barkácsolás, játék – mese dramatizálása, bábozása.
Széleskörű tevékenységek, eszközök biztosítása
Irodalmi nevelés, játékok, cselekvésben ágyazott tapasztalás
Interaktív kapcsolat a nap minden szakában, természetes és szimulált környezet, kirándulás, séta stb.
A gyermekek érdeklődésének, kíváncsiságának kielégítése
Fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére:
A gyermekek kiindulási szintjéhez képest fejlődjön érzékelésük, észlelésük, gondolkodásuk, megfigyelésük, tapasztalásuk, figyelmük, emlékezetük. Pszichikus funkciók fejlődése következtében megismerési folyamataik tegyék lehetővé tárgyi és természeti környezetben való beilleszkedést. Alakuljon ki az adott életkorra jellemző szókincsük, nyelvi fejlettségük. A megszerzett tapasztalatok, élmények, ismeretek rendeződjenek egységbe, ezek segíthetik a környezetükben való jobb tájékozódást.
69
6. A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE: A gyermek az óvodáskor végén belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben majd az iskolában, az óvodásból iskolássá szocializálódik. Az iskolakezdéshez testi, lelki és szociális érettség szükséges. A sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztése az óvodai nevelés mellett speciálisan képzett külső szakemberekkel közreműködve valósul meg az óvodába járás során. Általános tájokozottsága:
tudja szülei, testvérei nevét, számát, nemét, tudja lakóhelye utcanevét, házszámát ismeri a hét napjait, tudja sorban elmondani megnevezi az évszakokat, azok jellemzőit ismeri, testrészeit, érzékszerveit, azok funkcióit tudja, hogy a növények fejlődése és az időjárás között összefüggés van ismeri az elemi közlekedési szabályokat tudja az általa ismert állatokat csoportosítani aszerint, hogy hol élnek
Testi érettség és motoros funkciók fejlettsége: Megfelelő testi fejlettség, ép csontozat , izomrendszer, idegrendszer Megfelelő mozgáskoordináció, térben és síkban való tájékozottság Ismeri a jobb–bal irányokat Finommotorikája, szem-kéz koordinációs képessége adott feladatnak megfelelő legyen Emberábrázolásban a testséma tudata tükröződjön. Értelmi képességeinek fejlettsége:
Képes az adott feladatra 10-15 percig figyelni Képzete kreatív szintű, képes reagálni a problémahelyzetre, a megszerzett ismeretekből képes újat létrehozni Gondolkodásában megjelennek a fogalmi gondolkodás csirái Gyűjtőfogalmakat használ Alakuljon ki a számfogalma, legyen pontos a mennyiségészlelése, legyen képes bontani(elvenni és hozzáadni) Legyen pontos és megbízható vizuális auditív és verbális memóriája
Verbális fejlettségére jellemző:
Beszéde érhető, hangzókat tisztán ejti Gátlások nélkül képes többszavas mondatban kifejezni a gondolatait, élményeit Fogalmakat helyesen használja és értelmezi Képes szövegvisszaadásra Képolvasáskor összefüggéseket felismer, 4- mondatban beszél önállóan az adott képről 70
Szociális fejlettségre jellemző:
Önállóan képes alapvető személyes szükségleteinek kielégítésére Alkalmazkodik társaihoz, képes együttműködni velük Felnőttekkel szemben tisztelettudó Kialakult feladattudata és kötelességtudata van Képes úrrá lenni érzésein, akaratát képes szabályozni Problémahelyzetben feltalálja magát
7. GYERMEKVÉDELEM Az óvodánknak főállású felelőse nincs, e feladatok az óvodavezető és a csoportvezető óvónők hatáskörében vannak. Az óvoda egész működésének a gyermek érdekeit kell szolgálnia. Az óvoda minden dolgozójának kötelessége, hogy tiszteletben tartsa a gyermek személyiségét, emberi méltóságát és megóvja minden fizikai és lelki erőszakkal szemben. Biztosítani kell, hogy a gyermekkel szemben senki ne alkalmazzon hátrányos megkülönböztetést származása, neme, etnikai hova tartozása, vagy bármilyen más okból. Nyilvánvalóan a teljes óvodai nevelésnek, légkörnek, nevelőmunkának arra kell irányulnia, hogy a kisgyermek megfelelő irányba fejlődjön, megismerje saját magát, szüleit, családját, az őt körülvevő környezetet, gyermektársait és a vele foglalkozó felnőtteket. Ezért a gyermeki jogok érvényesülésére a keresztény nevelési program kidolgozásánál is figyelmet fordítottunk. Minden év elején felmérjük az új gyermekek családi helyzetét- egyéni beszélgetések alkalmával- melyek alapján képet kapunk az óvodás gyermekek környezetének jellemző sajátosságairól. A jelenlegi megelőző gyermekvédelmi rendszer kulcsintézményei a települési önkormányzaton működő gyámhatóság. A családjogi törvény és a hozzátartozó jogszabályok előírják a gyámhatóság számára, hogy az állami gondoskodás keretében milyen intézkedéseket tehet. A családtagok alapos ismerete nem csak a felvétel idején fontos, hanem az óvodás évek teljes időtartama alatt is. Az óvodákban találkozik a szülő leggyakrabban a nevelőkkel, de a családban élő testvérek is gyakran részesei az óvodai életünknek. Ezért erős emberi kapcsolatok, kiépítésére nyílik lehetőségünk. Nemcsak a veszélyt, a bajt, de az örömöt, a fejlődést is figyelemmel tudjuk kísérni. Meggyőződésünk, hogy a lelkes, jól felkészült óvodapedagógusok szociális érzékenységére egyre nagyobb szükség van. A családok erkölcsi és szociális életvitele egyre inkább megkívánja az óvoda részéről a segítségnyújtást. Milyen segítséget tud adni az óvodánk a családoknak? Érzelmi biztonságot a zaklatott családban élő gyermekeknek és mentális támogatást a szülőknek. Gyermeküket egyedül nevelő szülők speciális életviteli problémáinak megismerése. Tájékoztatás a szociális támogatások lehetőségeiről. A szétesett családok esetében az elvált szülők bevonása gyermekük nevelésébe (ha a szülők nem zárkóznak el) A szakszolgálatot nyújtó intézmények megkeresése a családok egyetértése esetén.
71
A gyermekvédelmi munkatörvényben meghatározott kötelességünk, áthatja egész óvodai életünket, mely szép és nehéz, viszont sok segítséget, támaszt, örömet nyújthat gyereknek, szülőnek egyaránt. Óvodánk a prevenció mellett célul tűzte ki, hogy a hatáskörébe tartozó gyermekek problémáit felismerje, kezelje, az említett gyerekek eseteit feldolgozza, a gondokat orvosolja, a helyi gyermekvédelemben érintett társszervezetekkel együtt. Ezen kívül az intézmény biztosítja a gyermekeknek azokat a jogokat és ellátásokat, amelyeket az intézmény számára a jogszabályok és a rendeletek előírnak. A pedagógus feladata: A rábízott gyermekek nevelése, tanítása, valamint közreműködés a veszélyeztetettség megelőzésében (prevenció), ill. megszüntetésében, együttműködve a helyileg illetékes Gyermekjóléti Szakszolgálat munkatársaival. Minden óvodai dolgozó munkaköri kötelessége a rábízott gyermekek védelme, a rendelkezésre álló pedagógiai eszközökkel való segítése. Speciális szolgáltatások A szülők kérése alapján speciális szolgáltatásokat tudunk nyújtani. Ezek a szolgáltatások nem tartoznak az alapfeladatok körébe, de hozzájárulnak a nevelési céljaink eléréséhez, és erősítik óvodánk sajátos arculatát. A szolgáltatásokat nevelési időben szervezzük. Ezek elsősorban olyan szolgáltatások, amelyek a keresztény nevelési célkitűzéseinkbe beilleszthetők (egészséges életmódra nevelés: úszás, néptánc, angol nyelvvel való ismerkedés és ovis torna.
8. ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE 7 számú melléklet a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet alapján
8.1. HELYISÉGEK Eszközök, felszerelések csoportszoba tornaszoba fejlesztő szoba játszóudvar iroda nevelőtestületi szoba orvosi szoba gyermeköltöző gyermekmosdó Kiszolgáló helyiségek: felnőtt öltöző elkülönítő szoba főző konyha melegítő konyha
Mennyiségi mutató van nincs nincs van van nincs nincs van van
Megjegyzés gyermekcsoportonként elkülönített, zárt gyermekcsoportonként gyermekcsoportonként
van nincs nincs van
72
tálaló-mosogató felnőtt étkező felnőtt mosdó felnőtt WC mosléktároló raktár szertár
van nincs van van nincs nincs van
-
8.2. HELYISÉGEK BÚTORZATA ÉS EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGYAI Eszközök, felszerelések Csoportszobák: óvodai fektető gyermek szék gyermek asztal fényvédő függöny
Mennyiségi mutató
Megjegyzés
van van van van
szőnyeg játéktartó szekrény fektető tároló élősarok állvány hőmérő óvodapedagógusi asztal felnőtt szék eszköz előkészítő asztal textiltároló szekrény tálaló szekrény szeméttároló Tornaszoba: Fejlesztő szoba: Játszó udvar: kerti asztal kerti pad kerti szék babaház udvari homokozó takaró háló mozgáskultúrát fejlesztőeszközök Iroda: íróasztal és szék tárgyalóasztal szék telefon könyvszekrény
van van nincs nincs van van van nincs nincs van van
gyermeklétszám szerint gyermeklétszám szerint gyermeklétszám szerint ablakonként, kellő méretben gyermekcsoportonként igény szerint igény szerint gyermekcsoportonként
van van van van van nincs van
gyermekcsoportonként gyermekcsoportonként 12db az V. résznek megfelelően
nincs van van van van
10 db 1db 73
iratszekrény lemezszekrény írógép asztal fax számítógép nyomtató könyvtár Nevelőtestületi szoba: Orvosi szoba: Gyermeköltöző: öltöző szekrények
nincs van nincs nincs van van van
1db 2db 1db 520 db
van
öltöző pad
van
cipőtároló
van
gyermeklétszámnak megfelelően gyermeklétszámnak megfelelően az öltözőszekrényen belül, elkülönítve
Gyermekmosdó, WC: törölköző tartó falitükör fogmosó tartó polc
van van van
gyermekcsoportonként gyermekcsoportonként gyermekcsoporton
8.3. TISZTÁLKODÁSI ÉS EGYÉB FELSZERELÉSEK Eszközök, felszerelések Mennyiségi mutató egyéni tisztálkodó eszközök van (fogkefe,fogmosópohár,fésű) tisztálkodó felszerelés (Pl:körömkefe) fésűtartó törölköző
van
abrosz takaró
van van
ágyneműhuzat, lepedő
nincs
Megjegyzés gyermeklétszámnak megfelelően (szülők biztosítják) csoportonként 2db gyermekcsoportonként gyermeklétszámnak megfelelően gyermeklétszámnak megfelelően -
van van
8.4. A FELNŐTTEK MUNKAVÉGZÉSÉHEZ SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK Eszközök, felszerelések szennyesruha-tároló mosott ruha-tároló mosógép centrifuga
Mennyiségi mutató nincs nincs van nincs 74
Megjegyzés -
vasaló vasalóállvány szárítóállvány takarítóeszközök kerti munkaeszközök hűtőgép porszívó
van van van van van van van
gyermekcsoportonként selejtezésre vár -
8.5. A NEVELŐMUNKÁT SEGÍTŐ JÁTÉKOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK Eszközök, felszerelések Játékok, játékeszközök: A különféle játékfajták eszközei (konstruáló, szabály és szerepjátékok,dramatizálás, bábozás, barkácsolás) mozgáskultúrát fejlesztő, mozgásigényt kielégítő eszközök énekes, zenés játékok eszközei
Mennyiségi mutató
Megjegyzés
van
csoportszobai és udvari eszközök külön-külön
van
gyermeklétszám figyelembevételével
van
az óvoda nevelési programjának megfelelően
anyanyelvi, van kommunikációs képességek fejlesztő eszközei értelmi képességeket, van kreativitást fejlesztő eszközök ábrázoló tevékenységet van fejlesztőanyagok, eszközök
az óvoda nevelési programjának megfelelően
a természeti-társadalmi környezet megismerését elősegítő eszközök munka jellegű tevékenységek eszközei
van
az óvoda nevelési programjának megfelelően
van
az óvoda nevelési programjának megfelelően
az óvoda nevelési programjának megfelelően az óvoda nevelési programjának megfelelően
A nevelőmunkát segítő egyéb eszközök: video lejátszó van DVD lejátszó van televízió van magnetofon van diavetítő van vetítővászon nincs hangszerek van
selejtezésre vár az óvoda nevelési programjának megfelelően 75
egyéni fejlesztést szolgáló speciális felszerelések
az óvoda nevelési programjának megfelelően
van
8.6. FOGYATÉKOS ESZKÖZEI
GYERMEKEK
NEVELÉSÉNEK
SPECIÁLIS
A beszéd, hallás, látás és mozgássérült gyerekek fejlesztéséhez nem rendelkezünk speciális eszközökkel
8.7. EGÉSZSÉG – ÉS MUNKAVÉDELMI ESZKÖZÖK Eszközök, felszerelések ételmintás üvegek mentőláda gyógyszerszekrény
Mennyiségi mutató van van nincs
Megjegyzés előírás szerint előírás szerint -
76
B. SZENT GYÖRGY GÖRÖGKATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA 1. NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁNK PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI A szeretet türelmes, a szeretet jóságos, a szeretet nem féltékeny, nem kérkedik, nem is kevély. Nem tapintatlan, nem keresi a maga javát, nem gerjed haragra, a rosszat nem rója fel. Nem örül a gonoszságnak, örömét az igazság győzelmében leli. Mindent eltűr, mindent elhisz, mindent remél, mindent elvisel. A szeretet nem szűnik meg soha. Pál levele a Korinthusbeliekhez (részl.) Az egyház tanítása szerint a keresztény nevelésnek példaképe és alapja maga Krisztus. Minden dolgozónak a magatartását, gondolatvilágát Jézus evangéliumi szellemiségének kell áthatnia. Gyermekeinknek biztonságos, szerető légkörben kell felnőnie, nem szabad lerombolni benne a jóba és szépbe vetett bizalmát, játékos kedvét, azt a képességét, hogy tud csodálkozni. Oda kell figyelnünk, mit olvas, milyen filmet néz meg, kikkel barátkozik. Kellenek észszerű korlátok (Tízparancsolat, Házirend, napirend), amelyek gátolják, de egyben védik is őt. Kiemelt feladatunk olyan kiegyensúlyozott fiatalok nevelése, akik testileglelkileg egészségesek, képesek a tanulásra, elfogadják a társadalmi érintkezés normáit, megtanulják az elfogadott viselkedés szabályaihoz való alkalmazkodást, toleránsak, probléma-érzékenyek, családszeretők és - tisztelők, szeretik hazájukat, közvetlen környezetüket, iskolájukat. Az intézményi nevelés lényegét tekintve értékközvetítés, értékalkotás, közösségre orientált tevékenység. Katolikus intézményben nem „elit” képzésre törekszünk. Nevelésünk a keresztény értékrend elfogadását, a keresztény életforma kialakítását segíti elő. Tanítványainkban erősíteni kell azt a tudatot, hogy aki teheti, segítse a gyengét, beteget, szegényt. Ezek remélhetőleg tanítványaink számára maradandó értéket képviselnek felnőtt korukban is. Megvédik őket az alkoholizmustól, a kábítószertől, egyéb erkölcsi veszélyektől. 77
Vallási nevelésünk tartalma: A gyermek valóságismeretének fejlesztése vallási szemszögből. Bizalmat és hitet adni, hogy Isten személyesen ismer és szeret bennünket – Istent és Krisztus küldetését a gyermek befogadási szintjén megismertetni. Ösztönözni a gyermeket, hogy élményeit Isten előtt tárja fel. Az egyház közösségébe való fokozatos beilleszkedés. Legfontosabb közvetítendő nevelési részértékeink: szellemi, fizikai munka megbecsülése, erkölcsös, kulturált magatartás, segítőkészség természeti és kulturális értékekre irányuló, értékóvó magatartás, fegyelmezettség, magabiztosság, ismeretszerző, intellektuális tevékenység, egészséges életmód magatartásformái (mozgás- és higiéniai szabályok betartására való törekvés), kötelességtudat, a hazához, nemzethez való kötődés, megbízhatóság, őszinteség, becsületesség, humanizmus, szeretet, harmónia, felelősség önmagunkért és másokért, nagyon fontos – a hitre, reményre, szeretetre nevelés, a helyes önértékelés, amely se nem túlozza, se le nem becsüli értékeit, az értékek felismerése, megbecsülése és a kiállás mellettük, józan, megfontolt ítélőképesség,a mások felé való nyitottság befogadóképesség, a saját akaratunkról való lemondás mások érdekében; o a szelídség, o az alázat, o a türelem, o alaposság, o mértékletesség, a bűnbánat ( amely mentes legyen a kóros önmarcangolástól) és a megbocsátás, a belső csendre, elmélyülésre való igény, hűség Istenhez és embertársainkhoz, felelősség magunk, mások és a teremtett világ iránt. A fenti értékek megvalósítására irányuló feladatok: A növendékeket, diákokat rá kell szoktatnunk a rendezett, fegyelmezett életre, illetve arra, hogy tetteiknek következményei vannak. Határozott követelményeket támasztunk a növendékekkel, tanulókkal szemben, amit megismertetünk velük, így tudják, mit várunk el tőlük. 78
Minden tantárgy tanításánál kiemelten gondot kell fordítani a magyar nyelv helyes használatára, a tanultak értelmes kifejezésére, a trágár beszéd elleni küzdelemre. Minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban. Az intézmény, iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk: o növendék és növendék o növendék és nevelő, o szülő és nevelő, o nevelő és nevelő között. Meg kell erősíteni a közösségfejlesztő, a morális magatartás- és tevékenységformákat, tanórák keretében, a tanórán kívüli tevékenységrendszerben. Erősíteni kívánjuk az osztályközösségek és a tanórán kívüli tevékenységek szerepét a személyiség formálásában. A gyermekeinknek el kell sajátítaniuk az alkotó és kritikus gondolkodást, a döntéshozatal képességét, gyakorolniuk kell az alapvető kommunikációs formákat, meg kell tanulniuk levezetni érzelmi feszültségeiket, helyesen kezelni stressz-helyzeteket, el kell igazodniuk kapcsolatrendszereikben, ki kell alakítaniuk magabiztos fellépésüket, önbizalmukat, hogy ellent tudjanak állni, nemet tudjanak mondani a negatív befolyásolásnak. Meg kell érteni a szerhasználat (dohányzás, alkohol, drogok) következményeit és ennek kapcsán felelősségtudatra, kiegyensúlyozott életvezetésre nevelni. Folytatjuk környezeti nevelésünket, az Ökoiskolai programot, hagyományainkra építve és továbbfejlesztve azt. Kiemelt feladatunk iskolánk környezetének, belső rendjének, otthonosságának, tisztaságának megőrzése. A tanulókat bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe. A hagyományok ápolása és megőrzése mellett hagyjunk teret ésszerű, új kezdeményezéseknek, amelyek a tanulók személyiségfejlődését elősegítik. Tanulóink felkészítése a kultúrált életvitelre, az önállóságra, a reális pályaválasztásra, alkalmazkodásra nevelés. A tanulók munkaképességének alakítása, fejlesztése (rend, felelősség az iskoláért, családért, városunkért, a hazáért). Pozitív gondolkodásmód elsajátíttatása, a demokratikus szemléletre való érzékenység fejlesztése, becsületességre, megbízhatóságra nevelés. Ki kell alakítanunk az önművelődéshez, a munkavégzéshez, a testi és lelki fejlődéshez szükséges képességeket és készségeket. Törekednünk kell arra, hogy gyermekeinkben alakuljon ki a szép iránti igény. Az ízléses gyermekmunkák, rajzok díszítsék a folyosókat, tantermeket. Továbbra is rendszeressé kell tenni a tömegsport-foglalkozásokat, a mindennapos testnevelést, lehetőség szerint a szabadban való tartózkodást, túrákon, kirándulásokon, táborokban való részvételt az egészséges életmódra nevelés érdekében.
79
A Diákönkormányzat jog- és hatáskörének kibővítésével a felelősségvállalást erősítjük. A meglévő iskolai, helytörténeti hagyománykincs folyamatos továbbadása az iskolaközösség fiatalabb nemzedékének. Legyen az intézményünk nevelési-, művelődési centrum versenyekkel, kiállítások szervezésével, hangverseny, színház és múzeumok látogatásával. Erősítsük növendékben a lokálpatriotizmust. Ismertessük meg növendékeinkkel nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeit, hagyományait, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk a gyermekekben a haza, a szülőföld iránti szeretetet. Optimális kapcsolat kialakítása egyházi iskolákkal, a városunkban található iskolákkal és közművelődési intézményekkel. Rendszeres kapcsolattartás a szülőkkel, családokkal, hogy intézményünk életéről, tevékenységéről, eredményeiről minél többet megismerhessenek a szülők, valamint városunk érdeklődő polgárai. Fontosnak tartjuk, hogy iskolánk - eddigi hagyományaihoz híven - továbbra és képviseltesse magát a különféle városi rendezvényeken, megmutassa magát a megyében, az országban. Figyelmet kapjanak mindazon nevelési értékek, tantervi elemek, amelyek a növendékek modern európai társadalomhoz való tartozásának tudatát erősítik. Nevelőink mindennapi nevelő és oktató munkája arra irányul, hogy kitűzött céljainkat, feladatainkat legjobb tudásunk alapján megvalósítsuk. Nevelésünket kiegészíti a szülők önzetlen példája, segítik az intézmény felújítási munkálatait festéssel, takarítással, díszítéssel, az iskolai alapítvány támogatásával. Kiemelt feladatunk: Színvonalas oktatási rendszerünk továbbfejlesztése, dinamikus, fejlődőképes, magas színvonalú alapképzést nyújtó iskola működtetése. Az alapvető készségek és képességek elsajátíttatása, a kulcskompetenciák fejlesztése. Az alapvető ismeretek nyújtásával felkészíteni a tanulókat a középiskolai tanulmányokra, nevelésükkel pedig az életre.
1.1. Iskolánk arculata, képzési rendje Iskolánk képzési jellege: általánosan képző-, alapfokú nevelési-oktatási intézmény. Képzési idő: 8 év A képzés szakaszai: I. Alsó tagozat: II. Felső tagozat:
1-4. évfolyam; 5-8. évfolyam;
80
Az 1-4. évfolyamokon iskolaotthonos oktatási formában tanulhatnak a kisdiákok, amely magas színvonalú anyanyelvi és matematikai tudást, magas neveltségi szint elérését teszi lehetővé. A tanulók az 1-3. évfolyamon lehetőséget kapnak az angol idegen nyelv játékos tanulására választható tantárgyként. A számítástechnikai alapismeretek elsajátítását játékos formában már az első osztályban megkezdhetik a tanulók. Erre épül rá a felsőbb osztályok komolyabb szintű számítástechnikai, informatikai képzése. A tanulók felekezeti hovatartozásuknak megfelelően vesznek részt a hittanórákon. A magyar nyelvet és irodalmat és a matematikát a 7-8. évfolyamon teljesítményszintek szerinti bontásban tanulják diákjaink, biztosítva ezzel a jobbak számára a középiskolai felvételire való intenzívebb felkészülést, a nehezebben haladók számára pedig a felzárkóztatást. Délutánonként a felső tagozatosok napköziben, tanulószobán készülhetnek a másnapi tanórákra. Tanulóink érdeklődésének megfelelően szervezzük a szakköröket, tehetségfejlesztéseket és a tömegsport foglalkozásokat. A sajátos nevelési igényű tanulók normál osztályokba integráltan tanulnak. Számukra fejlesztő pedagógusaink és gyógypedagógus biztosítja az egyéni fejlesztő foglalkozásokat. A tömegsport foglalkozásokon túl egyéb sportolási lehetőségei is vannak a mozogni vágyóknak.
Intézményünkben hagyománya van az erdei iskolának. Sikeres pályázat esetén az anyagi fedezet egy részét iskolánk vállalni tudja, de minden esetben szükség van a szülők anyagi támogatására.
2011-12-es tanévtől nevelési programunkban továbbra is domináns szerepet kap az ÖKO nevelési elv. Iskolánk olyan általánosan képző intézmény, mely kiemelt gondot fordít: A 6-14 éves tanulók alapkészségeinek, különösen anyanyelvi- és idegen nyelvi kommunikációs készségeinek fejlesztésére, a nemzeti tudat, az egészséges lokálpatriotizmus erősítésére. A növendékek keresztény szellemű formálására, hogy mindjobban és érettebben éljék meg személyes hitüket, kialakítva magukban a keresztény élet melletti állásfoglalást. Számítástechnikai és informatikai képzésük megalapozására. Környezetvédelmi szemléletük és felelősségérzetük kialakítására. Az egészséges életvezetés elméleti és gyakorlati szabályainak elmélyítésére, a testi nevelésre, sportra, testkultúra fejlesztésére. Iskolánk épülete, személyi- és tárgyi feltételei alkalmasak arra, hogy az intézmény felvállalja a heterogén, életstílusban és műveltségben nagyon különböző családok művelődési, oktatási igényeit. A magas szintű tehetséggondozásra. A szociális hátrányok kompenzálására, felzárkóztatásra. A hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyerekek gondozására. 81
A kompetencia Pedagógiai Programunk a TÁMOP 3.1.4. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés – Innovatív intézményekben című pályázat előírt követelményeinek fenntarthatósága miatt 2011-2012-től 4 tanéven keresztül folytatjuk, fenntartjuk a kompetencia alapú oktatást. A kompetencia köznapi értelemben hozzáértést, alkalmasságot, ügyességet fejez ki. A kompetencia a részben velünk született, öröklött képességek természetes szerveződése, amelynek minősége döntő tényező a „hogyan tudásra”. A pedagógiában „a kompetencia képesség az összetett feladatok adott körülmények között történő sikeres megoldására”. A fogalom magában foglalja az ismeretek használatát, a gondolkodási és gyakorlati képességeket, a szociális és magatartási összetevőket, személyiségvonásokat, az érzelmeket és az értékeket egyaránt. A kompetencia egy képesség és egy adott területen való jártasság ötvözete, valamint egy adott területen jelentkező követelmények magas szintű teljesítése. A legjobb eredményt a kompetenciák (intellektuális, szociális és érzelmi intelligencia), a követelmények (szakmai tudás, szociális alkalmazkodás, önfegyelem) és a körülmények megfelelő együttállásában érhetjük el. A kompetencia azon elvárható ismeretek, képességek, magatartási és viselkedésjegyek összessége, amely által a személyiség képes lesz egy adott feladat eredményes teljesítésére. A kompetenciaalapú pedagógiai szemlélet, gondolkodásmód kialakulásának nélkülözhetetlen feltétele az új típusú nevelői, oktatói magatartás. Legfőbb letéteményese a pedagógus, akinek szakmai tudása, személyisége az új, megváltozott körülményekhez kiválóan alkalmazkodik. A nevelőnek tisztában kell lennie azokkal az új tanulási szervezési módokkal, motivációs eszköztárral, értékelő eljárásokkal, melyek megteremtik a tanulási kedvet, örömöt. A tanítási-tanulási folyamatban alappillér a tanári attitűd és a tanulók minél jobb megismerésének szándéka.
1.2. A kompetenciaalapú oktatás bevezetésének céljai: A munkaerő-piacalkalmazkodáshoz szükséges az egész életet átfogó tanulást megalapozó képességek sikeres fejlesztése, A kompetenciaalapú oktatás elterjesztése, A kompetenciaalapú oktatás megvalósításához illeszkedő módszertani kultúra megvalósítása, továbbadása, A nevelőközösség módszertani kultúrájának fejlesztése, A tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztése, Az esélyegyenlőség érvényesítése, Az újszerű tanulásszervezési eljárások bevezetése, Szegregációmentes, együttnevelési környezet megteremtése, Egyéni fejlesztési tervek, Digitális írástudás elterjesztése.
82
1.3. Kompetenciaterületek 1. Szövegértés-szövegalkotási kompetencia
A tanulók különböző műveletekre válnak képessé: Információk kiválasztása, A szövegstruktúrák felismerése, Az új ismeretek integrálása a meglévő tudásba, Kritikai olvasás. 2. Matematika-logikai kompetencia
Készségek: számolás, számlálás, becslés, mérés, mértékegységváltás, Gondolkodási képességek: rendszerezés, következtetés, kombinativitás, bizonyítás, absztrahálás, Kommunikációs képességek: relációs szókincs, szövegértés, térlátás, ábrázolás, Tudásszervező képesség: műveletvégzési sebesség, Problémaérzékenység: eredeti és kreatív problémamegoldás, Tanulási képesség: figyelem, memória, feladat-megoldási sebesség. 3. Szociális-, életviteli és környezeti kompetenciák
Ismeretek, készségek, képességek, amelyek alapját képezi az egyén belső, személyes harmóniájának és társadalmi beilleszkedésének igénye. Lényegesebb elemei: egészséges önbizalom, öntudatos és környezetért is felelős magatartás, a világhoz való pozitív beállítódás, tolerancia, őszinte kommunikáció, reális énkép kialakításának képessége, kommunikációs és kooperatív készség 4. Informatikai és kommunikációs technológiák (IKT) (digitális) kompetencia
A munkaerőpiac egyes területen alapvető követelmény, más területein esélynövelő tényező. Számítógép használata, alkalmazása az ismeretszerzés és a tanulás folyamatában.
1.4. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eljárásai, eszközei „Ha valamire meg akarlak tanítani, azzal segítek legjobban, ha olyan tapasztalatokkal veszlek körül, amelyekből fölépülhet alakuló tudásod vagy képességed. Ha elég jól teszem a dolgomat, az a benyomásod lesz, hogy az egészet te magad csináltad.” 83
(Peter Kline: Zseninek születtünk)
84
ALAP-ELVEK
CÉLOK
Kompetencia alapú oktatás bevezetése
A kompetencia- alapú oktatás keretében a kulcskompeten-ciákat fejlesszük, tanórán és tanórán kívül.
A kompetencia alapú tanítás alapja a készségek, képességek, motívumok és attitűdök fejlesztése. Nevelő-oktató munkánkban a demokratizmus, a humanizmus, az egyén tisztelete, a lelkiismereti szabadság, a személyiség fejlődése, az alapvető
A mindennapi pedagógiai munkánk fejlesztő jellegű legyen.
Alakítsuk ki az alapvető kulcskompetenciákat a tanulókban: - anyanyelvi, - idegen nyelvi, - matematikai, - term. tudományos - digitális, - hatékony önálló tanulás,
FELADATOK
ELJÁRÁSOK
A kulcskompetenciák az adott szaktárgyi fejlesztésen túl kereszttantervi fejlesztése is bekerül az oktató-nevelő munkába. Az egyéni fejlesztési szint felmérése, személyre szabott tanulási módszerek keresése.
A pedagógusok szemléletváltozásának segítése előadások, konferenciák, műhelyfoglalkozások, hospitálások, belső tanácsadások által. Egyénre szabott fejlesztési módok kidolgozása, differenciálás.
Személyközpontú, személyiségfej-lesztő, konstruktív, interaktív pedagógia módszerek, programcsomagok alkalmazása.
Fejlesszük az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges motívumokat (önfejlesztő elképzelések) és tanulási képességeket (stratégiákat és módszereket)!
A modern személyiségközpontú, interaktív, tapasztalati tanulásra alapozó tanulásszervezési eljárások, módszerek, pedagógiai kultúra általánossá tétele.
Az egyes kompetenciaterületekre készített programcsomagok (tanulói, tanári segédletek, demonstrációs eszközök, stb.) Elérhető: www.sulinovadatbazis.hu
A tanulás
A képesség-
85
ESZKÖZÖK
Mérőlapok, feladatlapok, diff. feladatok a gyorsan, az átlagosan, a lassan haladó tanulók számára.
közösségek (család, nemzet, az európai nemzetek közössége, az emberiség) együttműködésének kibontakoztatása, a népek, nemzetek, nemzetiségi, etnikai csoportok és a nemek egyenlősége, a szolidaritás és a tolerancia értékei hatják át a tanítási-tanulási folyamatokat. Élethosszig tartó tanulás
- szociális és állampolgári, - kezdeményező képesség és vállalkozói komp., - esztétikai, művészeti tudatosság és kifejezőképesség. Minden kompetenciaterület tartalmazza a szükséges ismeretek, képességek és attitűdök tárházát a NAT szerint.
A kulcskompetenciák NAT által meghatározott rendszere járuljon hozzá a szükséges ismeretek, képességek és attitűdök közvetítésével a kritikus gondolkodás, a kreativitás, kezdeményezés, a probléma-megoldás, a kockázatértékelés, a döntéshozatal és az érzelmek kezelése elsajátításához.
tervezésében, szervezésében és irányításában a tevékenységközpontú tanítási gyakorlatot honosítjuk meg, mely életszerű helyzetek teremtésével alkalmat nyújt konkrét élmények és tapasztalatok gyűjtésére.
kibontakoztató felkészítés megszervezhető integrált felkészítésként is, ha a közösségfejlesztés és a személyiségfej-lesztés a halmozottan hátrányos helyzetű és az e körbe nem tartozó tanulók közös felkészítése keretében valósul meg.
Az általános műveltség megszerzése, az élethosszig tartó tanulás képességének kialakítása A helyi tantervben az alapműveltség kialakításánál vegyük figyelembe a tanulók meglévő ismereteit, melynek alapján tartsuk
A meglévő tudásszint feltárása, összetett, rendszert alkotó, kognitív struktúrák belső fejlesztésének segítése, a kritikai gondolkodás fejlesztésének beépítése az órai
A diákok előzetes ismereteinek, tudásszintjének, képességeinek feltárása, összegzése.
Diagnosztizáló, egyéni, csoportos felmérés. SDT szaktárgyi alkalmazása, IKT eszközök készség- szintű használata. Kooperatív óraszervezés. Egyéni, páros, kiscsoportos, kooperatív, projekt- tanulási forma.
86
fontosnak a tudáskülönbsé-gek tudatos kezelését. Törekedjünk konstruktív pedagógiai módszerekkel arra, hogy a tanulás középpontjába a tanulók belső értékeinek feltárása, működtetése és újraalkotása kerüljön. Alakítsuk ki az önálló ismeretszerzés iránti igényt. Egyéni, fejlettségi Vegyük figyelembe a szinthez igazított tanulókhoz igazodó ismereteket, diff. ismeretek jártasságokat, átadása készségeket, képességeket. Törekedjünk arra, hogy a tanulás középpontjába a tanulók kerüljenek a készségeik alapján. A differenciálás működjön. A merev órakereteket A tanulásalakítsuk át, melynek szervezés során modulok, projektek, struktúrájának átalakítása. epochák kerülnek az oktatásba, a tanórán kívüli tevékenységek-be.
feladatokba.
Alakuljon ki az önálló ismeretszerzés igénye. Az iskola elsődleges, kiemelt feladata a biztos alapkészségek kialakítása az esélyegyenlőséget megteremtve minden gyereknél. Az új struktúra alapján a tanmenetek átgondolása, átalakítása.
87
Szaktárgyi versenyek szervezése, differenciált képességfejlesz-tés, differenciálásra alkalmas tananyagok.
IKT eszközök, kooperatív óraszervezés, egyéni, páros, kiscsoportos, kooperatív tanulás-szervezési módok, módszerek
Egyéni diff. tanmenetek műveltségterületi szinten. Összehangolt pedagógiai munka.
Tanmenetek, szakmai műhelyfoglalkozások
A pedagógusszerep átalakítása.
A pedagógus szerep átalakulása tudatos legyen, támogató, tanulásszervező, mentorálló.
A hagyományokból táplálkozó és a jövőre koncentráló értékrend intézményi kialakítása
Az intézmény meglévő hagyományainak ápolása. Alakítsuk ki a jövő iskoláját szolgáló új értékrendet, szabad, önállóan gondolkodó egyéniségeket neveljünk, akik reális önismerettel rendelkeznek, képesek a másokkal való együttműködésre, konfliktusaik kezelésére, problémáik megoldására, a másság elfogadására. Álláspontjukat tudják megfogalmazni, kézenfekvő legyen számukra a kötelességek betartása, jogaik gyakorlása. Fejlesszük az információs, kommunikációs,
Információs és kommunikációs
A pedagógusok Belső- és külső szemléletváltásának továbbképzések segítése az megszervezése innovációban résztvevő kollegák segítségével. Fejlesztő csoportok létrehozása. A személyes és Közösségi szociális foglalkozások tanítási kompetenciák órákon és órákon fejlesztése. kívül. Az egészséges és környezettudatos életmód kialakítása.
A számítógépes kultúra iránti 88
Az informatikához köthető komplex,
Előadások, konferenciák, bemutató órák, hospitálások, tréningek, tanácsadás.
Tanórán, tanórán kívüli tevékenységek, szakkörök, fejlesztések, felzárkóztatások, mindennapos testnevelés, Ökoiskolai program.
Az informatikához köthető differenciális
technológiák használata
informatikai képességeket.
attitűdök kialakítása, IKT használata tantárgyi órákon. Informatikai képesség fejlesztése. Az informatikához köthető általános tanulási képességek fejlesztése. Az informatikai képességrendszerben a gondolkodási képességek fejlesztése. Információszer-zés, szelektálás és feldolgozás módszereinek megismerése. Az SDT informatikai területének megismerése. Jártasság kialakítása az SDT rendszer kezelésében, az SDT-n elhelyezett tananyagok keresésében. Speciális 89
hatékony tanulási környezet biztosítása. Digitális tananyagok órákon történő alkalmazása. Digitális tananyagfejlesz-tés.
megoldása. Kooperatív tanulási formák kialakítása, fejlesztése internet segítségével. Digitális tananyagfejlesztés, multimédiás oktatóprogramok alkalmazása, tanulói laptop program.
multimédiás hardvereszközök megismerése. Számítógéppel való együtt tanulás módszereinek alkalmazása. A vizuális és kommunikációs formák fejlesztése. Az elektronikus írástudás fejlesztése.
90
Témahét 1. A témahét projektmódszer
A tananyag komplex elsajátításának egyik lehetséges formája. A témakört a diákok 3-5 tanítási napon, tanórán, tanórán kívül, iskolai és iskolán kívüli helyszíneken rugalmas időkeretek között, változatos módszerek segítésével dolgozzák fel. Feldolgozása évfolyamszintű, a hagyományostól eltérő csoportalkotási módokat is lehetővé tesz. A kötelező és a választható programok egymásra épülnek. A tanulásszervezés olyan formája, amelynek középpontjában valamilyen valóságos tennivaló, probléma, elvégzendő tevékenység áll. A projekt végére tárgyi, szellemi produktum készül, amely széles körben feltárja az adott témát. A siker kritériuma: ismeretek megszerzése, elrendezése, feldolgozása. 2. A témahét jellemzői:
folyamattervezés, a hangsúly az ismeretek megszerzésének folyamatán van, a siker az együttműködéstől függ, a közös munkavégzés erősíti az összetartozást, a csoport tagjai - saját képességeik szerint - a feladatok aktuális megoldásához igazodnak.
3. A témahét tervezésének feltételei:
eredményes, ha több tantárgyra építjük, témája egyetlen központi elem, a gyerekek a felkínált foglalkozások között választhatnak, a megtartott foglalkozások a tankönyvi anyaghoz nem feltétlenül kapcsolódnak, színtere nem csak az iskola.
4. A témahét megvalósításának lépései:
tájékozódás a szakirodalomban, tájékozódás az interneten, szórólapok, prospektusok gyűjtése, az iskola pedagógusainak, vezetőinek, a szülőknek, a diákoknak a tájékoztatása, támogatásuk megszerzése, külső előadók, szakemberek felkérése. 5. A témahetet vezető tanár feladatai:
projektterv készítése, csoportalakítás, célmeghatározás, a téma felosztása, egyes lépések rögzítése, 91
időrendi tervezés, munkamódszer meghatározása, szükséges eszközök biztosítása, kapcsolattartás szülőkkel, tanárokkal, diákokkal, előadókkal.
6. A témahét célja, várható eredményei:
A tanulók korszerű ismeretekkel, a gyakorláshoz szükséges készségekkel rendelkeznek a témahét anyagával kapcsolatban. Az anyaggyűjtéshez szükséges technikai eszközöket használják. Önállóan tájékozódnak, anyagot gyűjtenek, rendszereznek. A hátrányos, a halmozottan hátrányos és az SNI-s tanulók bevonhatók a közös tevékenységbe. A csoportmunkák során egymásra figyelnek, alkalmazkodnak. A közös és az önállóan végzett munkának öröme van. Életkoruknak megfelelő szinten változatos időben és helyeken foglalkoznak a témahét anyagával.
Három hetet meghaladó projekt
A projektmódszer egy sajátos tanulási egység, amelynek középpontjában egy probléma áll. Összetett, komplex, gyakran a mindennapi életből származó téma. A feladat nem egyszerűen a probléma megoldása vagy megválasztása, hanem a lehető legtöbb vonatkozásnak és összefüggésnek a feltárása, amely a való világban az adott problémához organikusan kapcsolódik. Minden projekt végtelen és egyedi, hiszen a problémák nem elvontan jelennek meg, hanem a gazdag valóságukban. Nincs két egyforma projekt, hiszen más környezetben, más gyerekek, más tanárok dolgoznak rajta. Jellemzői: Megszűnik a verbális képességek fölényhelyzete, Az eltérő képességek egyenértékű szerephez jutnak a közösen választott feladat közös megoldásában, Kooperativitása a tanári és tanulói szerepek különbözőségének érvényesülése mellett valósul meg, A tanár irányító szerepe az együttműködésben szinte észrevétlenül működik, a közös tervezésben, cselekvésben és ellenőrzésben érvényesül, A végrehajtandó feladat sokszínűsége biztosítja a közös alkotáshoz való hozzájárulás sokféleségét. A világ koherens, a tananyag integráltan szervezett, Kevesebb tanulnivaló, minőségileg értékesebb és egységesebb tudás, A gyermek kerül a középpontba, a tanári szerep katalizáló, 92
Minden külön módszertani erőfeszítés nélkül lehetővé teszi, hogy a résztvevők a korábbi élményeik, tapasztalataik, tehetségük és ambícióik szerint dolgozzanak, A projektmódszer átlép a hagyományos oktatáson, az iskola hagyományos időkeretein, falain, élet közeli problémákból indít, és minden résztvevő mindenféle tapasztalataira épít. A projektmódszer a tanulói tevékenységek tudatos tervezését igényli. Tervezés A tervezés két fő szinten kell, történjen: Az első az egész folyamatra vonatkozik, amely során meghatározott ismeretekhez és képességekhez kívánjuk eljuttatni a tanulókat. A másik szint az egyes projektek megtervezését jelenti, amelyhez a tanári motiváció és segítség tudatos jelenléte szükséges. Folyamata: A témafeldolgozáshoz kapcsolódó célok, feladatok meghatározása, a munkamenet és az eredmények megtervezése; az eredmények bemutatása. Elemei: cselekvésre épülő feladatmegoldás, problémahelyzet egyéni megoldása, hipotézisek, s azok kipróbálása a gyakorlatban, így jut el a helyes megoldáshoz, gyakorlatias, életszerű tudás megszerzése, a cél nem az ismeretek felhalmozása, hanem a képességek kifejlesztése, ha a tananyag nem függ össze a gyerek tapasztalatával, formálissá válik, mert megszűnnek az ismeretszerzés motívumai. Módszertana: Elemzés, megértés, rendszerezés, Ötletbörze, felidézett élmények, Kreatív felfedező, kutató módszerek, Tapasztalás, anyaggyűjtés, Interjú, vita, dramatizálás, Mérés, kísérlet, Eszközök kipróbálása, Mintavétel – vizsgálódás. A projektoktatás kritériumai: Kiindulópont: tanulói kérdés-, illetve problémafelvetés: - tananyagban szereplő, - az iskolai életben felmerülő, - tágabb környezetben jelentkező. Közös tervezés, 93
Interdiszciplinaritás jellemezze, Tevékenységen keresztül kapcsolódjon a valóságos problémákhoz, Adjon módot az individualizált, illetve csoportmunkára, Pedagógus-szerepek: stimuláló, szervező, tanácsadó funkciójú legyen, Önálló és felelős tanulói döntések szülessenek, Erős és kommunikatív tanulói kapcsolatok érvényesüljenek, Tanár-diák kapcsolat: egyenrangú, eltérő kompetenciákkal bíró partnerek.
Moduláris oktatás Fogalma, jellemzői: A tananyag kisebb, önmagában koherens részei a modulok, melyek az egyes tanórák anyagánál általában nagyobb, de a tanterv egészénél kisebb egységek. A modulok a tananyag egészén belül, azzal összehangoltan, saját, jól átlátható követelménnyel rendelkeznek, azonos didaktikai elveket követnek. A modulok önmagukban koherensek, vagyis egy témakört, témát tartalmaznak, azonban a témakörök, a témák szerveződésének logikája eltérő modultípusokat hozhat létre. A modulok sorrendje és egymásra épülése nem lehet véletlenszerű. A programoknak bejárási utakat kell kínálni a kidolgozott modulokhoz, melyekhez bizonyos eszközi elemek szorosan kötődnek. Ilyenek például kompetenciafejlesztő oktatási programokhoz szervesen tartozó programtantervek, a csomag eszközi (tanáritanulói) elemei, az értékelés eszközei. A modulárisan építkező tananyag elrendezés az iskola tanórai kereteit túllépve felkínálja a tanórán kívüli tevékenységeket, az élet különböző területén hasznosítható alkalmazást, a közvetlen gyakorlati kipróbálást. A választható modulok rendszere azt jelenti, hogy mind a tanár, mind a diák számára választási lehetőségeket biztosít: egyes modulok szabadon változtathatók a tanulásitanítási folyamatok aktuális és távlatos szükségletei szerint. . A moduláris felépítés felkínálja az új tantervi irányok és képzési tartalmak tervezésének nyitott lehetőségét, ugyanakkor a régi elemek felhasználását is. Feltételei: A modulrendszerű képzés jól felszerelt tanulási környezetet kíván (iskolai könyvtár, információs források, informatikai eszközök aktív használata stb.) és fejlett taneszközparkot. Szükséges a modulok időről – időre történő szakmai és pedagógiai felülvizsgálata, a tantervi szintű korrekciók elvégzése.
1.5. Tanulásszervezési eljárásaink, módszereink
tanórai differenciálás, kooperatív technikák, tevékenységközpontú pedagógiák, egyéni és csoportos projektmunka, prezentációs technikák, IKT technológiák, 94
drámapedagógia, átfogó tanítási szakaszok (epochák) beillesztése a tanítási-tanulási folyamatba, hatékony tanulói-, tanulás-megismerési technikák, együttnevelés, habilitációs, és rehabilitációs tevékenység, multikulturális tartalmak, interkulturális nevelés, frontális munka: előadás, magyarázat, kiselőadás, megbeszélés, kérdve kifejtés, vita, frontális egyéni munka, kísérletezés, meghívott előadó, fórum, kirándulás. csoportmunka módszerei: csoportos problémamegoldás, munkalappal irányított csoportmunka, szituációs játék, döntésjáték, szerepjáték, beszélgetés, megbeszélés, vita, projekt, kiállítás, kísérletezés, kirándulás. differenciált egyéni munka módszerei problémamegoldás egyéni munkában, munkalappal végzett tevékenység, kísérletezés, játék, tárgykészítés, történetírás, rajz, kiállítás, mestermunka, verseny, számítógéppel végzett munka. 1. Közvetlen (direkt) módszerek, amelyekhez alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. 2. Közvetett (indirekt) módszerek, amelyekben a nevelői hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül. 95
Írásbeli szabályzat a kompetenciaalapú oktatásba bevont tanulócsoportok napló bejegyzésekről TÁMOP Kompetencia alapú oktatás bevezetése a Kisvárdai Önkormányzat 3.1.4. fenntartásában lévő öt feladat-ellátási hely tekintetében. TÁMOP 3.1.4. – 08/2-2009-0256 számú pályázata TÁMOP Minden tanuló neve mellett szerepeljen a naplóban 3.1.4. Szöv
Szövegértés, szövegalkotás kompetenciaterületen érintett tanuló
Mat
Matematika kompetenciaterületen érintett tanuló
Szoc
Szociális-életvitel kompetenciaterületen érintett tanuló
Dig
Digitális kompetencia területen érintett tanuló
TBMO
Tantárgyi bontás nélküli műveltségterületi oktatás területen érintett tanuló Tanítási órák alkalmazott rövidítések
T/Szöv/A TÁMOP szövegértés, szövegalkotás A modul T/Mat/A TÁMOP matematika A modul T/Szoc/A TÁMOP Szociális-életvitel A modul T/Dig/A
TÁMOP digitális kompetencia A modul
TH
TÁMOP pályázat kapcsán felmerült helyettesítés
TBMO
Tantárgyi bontás nélküli műveltségterületi oktatás
Dif
Differenciálás
Koop
Kooperatív technikák
P
Projekt
Dr
Drámapedagógia
IKT
Információs és Kommunikáció Technikákkal támogatott órák
TH
Témahétben érintett tanórák a tananyag után zöld színnel:TH
3P
Három hetet meghaladó projektben érintett tanórák
MP
Moduláris program
Nsz
Nem szakrendszerű oktatás
ÖKO
Környezettudatos nevelési elv
96
Nevelő-oktató munkánkat akkor tekintjük sikeresnek, ha végzős diákjainknak legalább a kilencven százaléka a nyolcadik évfolyam végén: Minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatatás kerettantervben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. (Természetesen elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége - vagyis több mint 50-60 százaléka a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk Helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek.) Rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljen. Lelki élete rendezett, hitről való tudása életkorának megfelelő, saját egyházi közösségének aktív tagja, nyitott a további lelki előhaladásra. Ismeri a kulturált élethez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés és magatartásformákat. Határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően. Ezek egyben nevelésünk sikerességének a kritériumai, melyeknek elérését ellenőrizni kell megfelelő gyakorisággal és módszerekkel.
2. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK A nevelés célja, hogy növendékeinknek segítsünk felismerni Istentől kapott saját hivatásukat, értékeiket. Segítsük őket megtalálni életcéljukat, hogy boldog és kiegyensúlyozott emberek lehessenek. A gyermek személyiségét életkori és egyéni jellemzőinek alapos megismerését és sokoldalú fejlesztését csak tervszerűen kialakított nevelési rendszerrel, gondosan egymásra épített nevelési tartalmakkal lehet megvalósítani. Ez csak akkor teljesülhet, ha az intézmény céljainak a megvalósításában teljes értékű partner a család, az egyház és a társadalmi élet számos fóruma is. A személyiségfejlődés és – fejlesztés olyan fontos feladat, amely születésétől kezdve végigkíséri az emberek életét.
Alapvető cél, hogy a növendék adottságaikkal, fejlődésükkel iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb tevékenységükkel minél teljesebben bontakoztassák ki személyiségüket. Egyre inkább figyelembe kell venni az életkori sajátosságok mellett a környezeti hatásokat is. A felnőttek értékrendje nem meggyőzés útján épül be a diákok értékrendjébe, hanem elsősorban a példamutatás során. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos intézményi feladatok rendszerének alapja a pedagógiai alapelvek, célok, feladatok, eljárások és eszközök rendszere. Kognitív kompetencia: az értelem kiművelése Szociális kompetencia: segítő életmódra nevelés 97
Személyes kompetencia: egészséges- és kulturált életmódra nevelés Speciális kompetencia: szakmai képzés alapozása Iskolánk tanulója legyen nyitott, eleven, magabiztos, kedves, barátkozó, szorgalmas, tisztelettudó, kitartó és együttműködő. A személyiségfejlesztő oktatás főbb feladatai: Segítjük a növendéket a reális önismeret kialakításában, az erkölcsi és jellembeli tulajdonságok tudatos formálásában. Felfedezzük és fejlesszük minden gyermekben a személyiségének saját értékeit, keressük minden gyermekben az egyedit. Az érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet és gondolkodás pszichikus funkcióit tudatosan fejlesztjük. A pedagógus vértezze fel magát a professzionális szakmai – módszertani tudás elemeivel, a gyermek személyiségének megismeréséhez szükséges tudással. Az értelem kiműveléséhez kapcsolódó tanulási motívumok, tanulási módok, a megismerési vágy fejlesztése, tanulási kompetenciák kialakítása, a játékszeretet és az alkotásvágy fejlesztése, a tanulási teljesítmény optimalizálása iránti vágy. Olyan intézményi életrend kialakítása, működtetése, amelyben a gyermekek biztonságban érzik magukat, mivel a magatartási szabályok átláthatóak, kiszámíthatóak. Személyes – önkiszolgálási, önellátási, önkifejezési, önvédelmi, identitásvédő, önreflexiv, önmegismerő, önfejlesztő – képességek fejlesztése. Színes, sokoldalú intézményi élet biztosítása. A tanulás mellett egyéb elfoglaltságok szervezése (öntevékeny csoportok, a szabadidő hasznos eltöltésére szervezett csoportok szakkörök, felkészítők,). Önálló tanulói, ill. osztály, diákönkormányzat szervezése. Az együttműködési készségük, akaratuk fejlesztése. Műveltségük, világképük, világszemléletük formálása. Egészséges életmódra, sikeres életre nevelés. Kulturális nevelés a művészetek, a tudományok, a technika, a természetszeretet, a környezetvédelem terén. Szoros együttműködés a szülői házzal. A színes, sokoldalú iskolai élet, hitélet, tanulás, játék, munka. A fenti lehetőségek a tanulók önismeretét, keresztényi gondolkodás képességét, együttműködési készségét fejlesszék, eddzék akaratukat. Járuljanak hozzá életmódjuk, motívumaik, szokásaik, az értékekkel történő azonosulásuk fokozatos kialakításához, meggyökereztetéséhez. A helyes önértékelés Az értékek felismerése, megbecsülése és a kiállás mellettük Józan, megfontolt ítélőképesség A mások felé való nyitottság, befogadóképesség A saját akaratunkról való lemondás mások érdekében A szelídség, az alázat, a türelem Alaposság kialakítása 98
A mértékletesség A bűnbánatra való készség A belső csendre, elmélyülésre való igény Hűség Istenhez és embertársainkhoz Felelősség magunk, mások és a teremtett világ iránt Részvétel a vallásuknak megfelelő egyházi programokban. Tiszteletteljes, szép beszéd tanárral, társakkal egyaránt. Mindenki testi, lelki egészségének megőrzése, biztosítása. Alapos, rendszeres és pontos munka. A rájuk bízott feladatok lelkiismeretes elvégzése. A házirend felelős betartása.
A pedagógus személyisége alapvető motivációs tényező, közvetett módon meghatározója a tanulói teljesítménynek , a tantárgy iránti érdeklődésnek, a személyes kapcsolatok minőségének (magatartási modell, irányító személy).
Lehetőleg alakítsunk ki minden tanulóban sikerorientált beállítódást, ennek érdekében alkalmazzon minden pedagógus hatékony tanítási stratégiákat, nevelési stílusa legyen integratív felismerhető együttműködéss el!
A pedagógus vértezze fel magát a professzionális szakmaimódszertani tudás elemeivel, a tanuló személyiségéne k megismeréséhe z szükséges tudással, a tanári-tanulói interakciós és kommunikációs készségekkel, a konfliktusok kezeléséhez és megoldásához szükséges képességekkel
99
A szociális befolyásolás folyamatai közül a behódolás, az azonosulás és interiorizáció közül az utóbbira törekszünk, amelyet nem a hatalmi tekintéllyel, hanem a vonzerővel, hitelességgel és értékeink vállalásával kívánunk elérni.
A tanulókkal a „megszólíthatóság” közelségében élnek a pedagógusok. Demokratikus együttműködési készséget tanúsítanak korlátozottan tekintélyelvű nevelési gyakorlatot folytatnak.
A kompetenciaalapú oktatás részprogramja it is magába foglaló pedagógiai programunk összeállításánál elsődleges szempont a nevelés oktatás személyiségfejl esztő hatásának érvényesítése.
Az iskola pedagógiai gyakorlata adjon teret: a színes sokoldalú iskolai életnek, az egyéni és csoportos tanulásnak, játéknak, munkának; fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, eddze akaratát!
Az értelem kiműveléséhez kapcsolódó tanulási motívumok és tanulási módok, a megismerési vágy fejlesztése, a játék-szeretet és az alkotásvágy fejlesztése, a tanulási teljesítmény optimalizálását segítő személyiségjeg yek erősítése minden pedagógus napi feladata.
100
Kognitív képességek fejlesztése: kognitív rutinok (műveletek), kognitív kommunikáció, problémamegol dás, a tanulási életforma kialakítása a pedagógusok és szülők együttműködés e révén. Az egyéni (önálló) tanulási stratégiák és módszerek beépítése a tanrendbe.
A kompetencia területekre készített tanulói eszközök (tankönyvek, munkafüzetek, feladatsorok, fejlesztő programok, demonstrációs anyagok és mérőeszközök stb.) célszerű alkalmazása.
Megalapozzuk a szociális (társas) kompetencia, a pozitív szociális szokások, kialakulását. Tudatosan fejlesztjük tanítványaink társas viselkedését. A pedagógusok - a segítő életmódra nevelés - sikere érdekében rendszeresen pozitív mintákat nyújtanak a segítő együttműködés változatos formáival.
A tanulók ismerjék meg és sajátítsák el a szociális viselkedés alapvető szabályait, alakítsuk ki bennük az egyéni szociális értékrendet, a döntési szabadság és felelősség összhangját. Formáljuk tanítványainkat belső kontrollos, határozott személyiségekk é!
Olyan iskolai életrend kialakítása, működtetése, amelyben a tanulók biztonságban érzik magukat, mivel a magatartási szabályok átláthatóak, kiszámíthatóak, mindenkitől egyértelműen és következetesen elvártak. Tudják higgadtan kezelni a konfliktusos szituációkat is.
Élményszerű, pozitív minták társas felkínálása, szociális szituációk az szokások, attitűdök iskolai / osztály bemutatása, meggyőződése közösség k, értékítéletek, mindennapi ismeretek és készségek életében nyújtása, személyes „terepgyakorla példamutatás, történelmi tként” személyiségek, irodalmi, szolgálnak a drámai hősök tetteinek, tanulóknak az magatartásána k átélési egyének és lehetőségeivel, a negatív, csoportok antiszociális minták kölcsönös pusztító hatásának megértésének, csökkentése, fékezése. együttérzéséne Az iskolai
k, segítőkészségé nek élményszerű megtapasztalás ához; a pozitív és negatív érzelmi 101
viszonyulások kezeléséhez
A személyes kompetencia fejlesztésével az egészséges és kulturált életmódra nevelést szolgáljuk. A harmonikusan fejlett személyiség szükségleteit meghatározó életfilozófia részévé válik. Kiépítjük és az egyéni életvitel részévé tesszük a pozitív tartalmú viszonyulásoka t (attitűd), szükségleteket (igényszint), motívumokat (cselekvésre késztető belső hajtóerő), szokásokat (sztereotip módon működő cselekvések).
Személyes képességek fejlesztése: önkiszolgálás, önellátás, önkifejezés, önvédelmi (egészségvédő, identitásvédő, önreflexív képességek (önértékelő, önmegismerő, önfejlesztő képesség). A tanuló legyen tisztában a személyiséget veszélyeztető negatív hatásokkal (negatív hatású társas viszonyok, káros szenvedélyek drog, alkohol, dohányzás, elégtelen táplálkozás, mozgásszegény életmód stb.)!
A tanuló tudatosan alakítsa a saját pozitív életfilozófiáját, egészséges életmódját, szokásrendszer ét! A tanuló személyiségébe építsük be a jóléti modell központi kategóriáit. - egészség, önmegvalósítás –alkotás, - minőség mindenben, - egyéni életélés kultúrája,
Az önellátó és identitásvédő képesség, tevékenységfor máinak gyakoroltatása az életkori sajátosságokna k megfelelően a SZÉK program szerint. A személyiség egészséges önérvényesítés éhez, ugyanakkor a függőségi relációk megtapasztalás ára is alkalmas szituációk teremtése.
Beszélgetés, vita, véleménycsere, élethelyzetek, szituációk eljátszása, azok elemzése, kiselőadások, prezentációk, jelenetek bemutatása, dramatizálás, színjátszás, pszichodráma, riportok készítése elemzése, kiállítások, vetélkedők, irodalmi zenei képzőművészet i alkotások, tablók, sajtófigyelés, videofilmek, bábozás, tematikus gyűjtő munka, fénykép-és videofelvételek , riportok stb.
A személyiség sikeres fejlődéséhez, a jó teljesítményhez minden gyereknek szüksége van arra, hogy érezze, nevelői megértik, együtt érzőek, segítőkészek. Ez csak is akkor érhető el, ha az intézményi munka középpontjában a gyerek áll a maga életkori és egyéni sajátosságaival, személyiségével. Nem gyökerestől kell kiirtani a rossz irányba vivő tulajdonságokat, hanem átalakítva a jó szolgálatába kell állítani. A cél a krisztusi, azaz keresztény ember kialakítása.
102
3. AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK 3.1 Az egészségfejlesztés intézményi, iskola feladatai Az egészségfejlesztés – és annak egyik megvalósulási formája, a korszerű egészségnevelés – az egészségi állapot erősítésérre és fejlesztésére irányul. Ide tartozik például az egészséges táplálkozás, a szabadidő aktív eltöltése, a mindennapos testmozgás, a személyi higiéné, a lelki egyensúly megteremtése, a harmonikus párkapcsolat és családi élet kialakítása, fenntartása, a családtervezési módszerek, az egészséges és biztonságos környezet kialakítása, az egészségkárosító magatartásformák elkerülése, a járványügyi és élelmiszer-biztonság megvalósítása. Az egészségfejlesztési feladatok megoldása során az iskola minden rendelkezésre álló módszerrel elősegíti a tanulók és a nevelőtestület egészségének védelmét, az egészség fejlesztését és az eredményes tanulást. együttműködést alakít ki a pedagógiai, egészségügyi, gyermekvédelmi szakemberek, a szülők és a diákok között annak érdekében, hogy az iskola egészséges környezet legyen. egészséges környezetet, iskolai egészségnevelést és iskolai egészségügyi szolgáltatást biztosít, ezekkel párhuzamosan együttműködik a helyi közösség szakembereivel és hasonló programjaival, valamint az iskola személyzetét célzó egészségfejlesztési programokkal. kiemelt jelentőséget tulajdonít az egészséges étkezésnek, a testedzésnek és a szabadidő hasznos eltöltésének, teret ad a társas támogatást, a lelki egészségfejlesztést és a tanácsadást biztosító programoknak. olyan nevelési gyakorlatot folytat, amely tekintetbe veszi a pedagógusok és a tanulók „jól-létét” és méltóságát, többféle lehetőséget teremt a siker eléréséhez, elismeri az erőfeszítést, a szándékot, támogatja az egyéni előrejutást. törekszik arra, hogy segítse tanulóinak, az iskola személyzetének, a családoknak, valamint a helyi közösségek tagjainak egészségük megőrzését, együttműködik a helyi közösség vezetőivel, hogy utóbbiak megértsék, a közösség hogyan járulhat hozzá – vagy éppen hogyan hátráltathatja – az egészség fejlesztését. Az iskolai egészségfejlesztésnek ahhoz kell hozzájárulnia, hogy a tanulók kellő ösztönzést és tudást szerezhessenek egy személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a lehetőségeket felismerő és felhasználni tudó, egészséges életvitelhez. Ehhez arra van szükség, hogy az egészséggel összefüggő kérdések fontosságát értsék, az ezzel kapcsolatos beállítódások szilárdak legyenek, s konkrét tevékenységekben alapozódhassanak meg. Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területeknek az iskola pedagógiai rendszerébe, összes tevékenységébe be kell épülnie.
103
Ezek közé tartoznak az alábbiak: önmagunk ismerete egészségi állapotunk ismerete a mozgás fontossága Az egészségfejlesztésben képzett pedagógus szakembernek támaszkodnia kell az osztályfőnökök és az iskolai egészségügyi szolgálat szoros együttműködésére, a szaktanárok és a munkaközösség-vezetők munkájára. A feladat jellege közös problémakezelést és egységes viszonyulást igényel a résztvevők között: intézményvezető vagy megbízottja; egészségnevelő pedagógus; iskolaorvos, védőnő; diákönkormányzatot segítő pedagógus; gyermek- és ifjúságvédelmi felelős; napközis és tanulószobai csoportok vezetői.
3.2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Az elsősegélynyújtás olyan egészségügyi beavatkozás, amelyet a baleset észlelője- a végleges szakellátás megkezdése előtt- a hirtelen egészségkárosodás elhárítása és az állapot további romlásának feltartóztatása érdekében végez. Az egészségügyi elsősegélynyújtáshoz szükséges tudás elsajátítása mindenki számára lehetővé teszi ezen ismereteknek a szükségszerű alkalmazását. Az elsősegélynyújtói tevékenység során mindig csak annyit kell tenni, amennyit a feladat megkíván. Ez jelenti a legnagyobb biztonságot a bajbajutott és az elsősegélynyújtó számára is. Ahhoz, hogy valaki képessé váljon jól elsősegélyt nyújtani, meg kell tanulnia: az alapvető viselkedési szabályokat baleseti helyzetben, felismerni a lényeges jeleket, tüneteket, megfelelő módon segítséget hívni, szakszerűen végrehajtani a szükséges elsősegélynyújtást. „Balesetkor mindössze minden hatodik ember tud, vagy mer segíteni a sérülteken, a bizonytalanság pedig még nagyobb visszatartó erőt jelent, mint az elsősegély-nyújtási ismeretek hiánya” – derül ki egy friss kutatásból Az új Nemzeti alaptanterv 2013-tól minden iskolában kötelezően bevezeti az elsősegélynyújtás oktatását. A tanterv szerint a 7. és 8. évfolyamon az alapfokú ismereteket kell elsajátíttatni a diákokkal, illetve balesetek elemzésével a közlekedési veszélyekre is fel kell hívni a figyelmüket. Vannak olyan elemek, amelyek több műveltségterületen is szerepelnek. Ez azért jó, mert így pozitív interferencia alakulhat ki, és az adott ismereteket több oldalról megközelítve alaposabban meg lehet tanítani. 168. §(1) Az óvoda, iskola, kollégium SZMSZ-ében kell meghatározni a nevelésioktatási intézmény vezetőinek, pedagógusainak, valamint más alkalmazottainak 104
feladatait a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésében és a baleset esetén (intézményi védő, óvó előírások). (2) A nevelési-oktatási intézményben, a nyitvatartási időben biztosítani kell a gyermekek, tanulók felügyeletét, védelmét, figyelemmel a baleset-megelőzés szempontjaira. (3) A nevelési-oktatási intézményekben a) olyan környezetet kell teremteni, amely alkalmas a balesetbiztonsággal kapcsolatos szokások, magatartási formák kialakítására, b) a tanórai és az egyéb foglalkozások során a nevelési-oktatási intézmény sajátosságaira figyelemmel ki kell alakítani a tanulókban a biztonságos intézményi környezet megteremtésének készségét, át kell adni a baleset-megelőzési ismereteket a főbb közúti közlekedési balesetek, a mérgezés, fulladás veszélyei, az égés, az áramütés, valamint az esés témakörében, c) fejleszteni kell a gyermek, a tanuló biztonságra törekvő viselkedését. 169. § (1) A nevelési-oktatási intézményben bekövetkezett tanuló- és gyermekbaleseteket nyilván kell tartani. (2) A nyolc napon túl gyógyuló sérüléssel járó tanuló- és gyermekbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni. Ennek során fel kell tárni a kiváltó és a közreható személyi, tárgyi és szervezési okokat. A testi és lelki egészségre nevelés: az iskola feladata, hogy a családdal együttműködve felkészítse a tanulókat az önállóságra, a betegség-megelőzésre, továbbá a szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiénében, a veszélyes körülmények és anyagok felismerésében, a váratlan helyzetek kezelésében, szükségszerű a tudományos igényű ismeretszerzés gyakorlása, az aktív tanulás lehetőségének biztosítása, a kísérletek, vizsgálatok, és projektmunkák minimális számának előírása, az elsősegélynyújtás gyakorlatának elsajátítása.
3.3. Fejlesztési területek – nevelési célok: EMBER ÉS TERMÉSZET TERMÉSZETISMERET 5. évfolyam Hogyan védjük magunkat villámláskor, hóviharban, hőségben, szélviharban? Ismeretek gyakorlati alkalmazása veszélyhelyzetek elkerülése érdekében. Az erdő életközössége. A gombagyűjtés, fogyasztás szabályai, mit kell tudni mérgezés esetén. 6. évfolyam Miért fontos a veszélyforrások ismerete? Megtörtént balesetek felidézése, elkerülés lehetőségének megbeszélése. Milyen viselkedéssel lehet megelőzni a veszélyt? 105
Elsősegélynyújtás elemi ismerete. Elsősegélynyújtó feladata, mentőhívás- hogyan, miként. Égési sérülések, áramütés, mérgezés, vérzés. Elsősegélynyújtás egyszerű anyagainak, eszközeinek használata. Sebellátási, vérzéscsillapítási, ájulási, egyszerűbb bőrsérülési gyakorlatok végzése. BIOLÓGIA 7-8. évfolyam: Az ember megismerése és egészsége. Szűrővizsgálat, önvizsgálat, védőoltás. Sérülések, mozgásszervi betegségek: rándulás, ficam, törés, és megelőzésük, ellátásuk. Alapfokú elsősegély-nyújtási ismeretek alkalmazása a gyakorlatban. Agyrázkódás és napszúrás tüneteinek felismerése- teendők. Elsősegélynyújtás abc-jének megértése, stabil oldalfekvés megvalósítása, átjárható légutak biztosítása. Cukorbeteg elsősegélyben való részesítése. FIZIKA 7-8. évfolyam Az ember megismerése és egészsége. Az elektromos áram hatása az élő szervezetre. Veszélyek, érintésvédelmi ismeretek. A tanuló tudja, hogy az élő szervezet szövetei vezetik az elektromos áramot, aminek során az életfunkciókat veszélyeztető változások történhetnek. Balesetveszély áll fenn, ha az áramkör testünkön keresztül záródik. Hálózati feszültség esetén ez életveszélyt jelent. KÉMIA 7-8. évfolyam Az ember megismerése és egészsége. Veszélyes anyagok és kezelésük a háztartásban. Alapvető szabályok az elsősegélynyújtásban. A stressz leküzdése. A baleset helyszínén uralja az érzéseit. Adjon pszichés támogatást a bajbajutottnak. Kerülje, csökkentse a fertőzés lehetőségét. Ismerje fel a baleseti helyszín adta lényeges jeleket. Teremtsen biztonságot a baleset helyszínén. Tájékozódjon. Hívjon segítséget. Hajtsa végre a szükséges elsősegélynyújtást. A bajba került embernek nyújtott segítség egyike a legelvárhatóbb emberi cselekedeteknek.
106
Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja fejleszteni a beteg, sérült és fogyatékkal élő emberek iránti elfogadó és segítőkész magatartást, megismertetni a környezet – elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés, a veszélyes anyagok – egészséget, testi épséget veszélyeztető leggyakoribb tényezőit, felkészíteni a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére, kezelésére. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái Szervezetten, a biológia–egészségtan tanterv részeként, 8. évfolyamon „Összhangban a környezettel: az egészség megőrzése” című fejezet kiegészítéseként. A szaktanár a védőnő által összeállított óravázlat segítségével kéri számon a tanultakat. Önkéntes jelentkezés formájában, tanórán kívüli csoportfoglalkozáson, tanfolyamon való részvétellel. Iskolánk kapcsolatot tart a Magyar Vöröskereszt helyi szervezetével, amelynek munkatársai a felmenő rendszerű elsősegélynyújtó versenyek megszervezésében, a versenyekre való utazás lebonyolításában és diákjaink társadalmi elsősegélynyújtásba való bevonásával segítik a közösségi munkát.
4. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK A közösség olyan együttműködésre szerveződött emberi csoport, amelyet a közös érdek, közös cél, közös értékrend és közös tudat tart össze. Fontos az együttes élmény ereje, mert a közös szokások révén kialakult elvárások lesznek a szabályozók. Az igazi tanulói és más emberi közösség a legegyetemesebb emberi, kulturális, vallási, nemzeti és szociális értékek hordozója, közvetítője, amely messzemenően figyelembe veszi a közösség tagjainak egyéni sajátosságait. A gyermek születésével a család, mint legfontosabb, meghatározó közösség tagjává válik. Gondolkodását, viselkedését, egész személyiségét alapvetően meghatározzák a család: - szociális körülményei, - életmódja, - értékrendje, - anyagi színvonala, - a szülők foglalkozásának jellege és képzettségük szintje. A szülők által nyújtott tudatos, célirányos nevelés mellett a család belső atmoszférája is hat a gyerekre, ami átértékelődve beépül a személyiségébe. 107
Az óvodai csoport után az osztályközösség, és tágabb értelemben az iskola közösségének tagjává válik a gyermek. Alapvető feladatunk a tanuló közösségbe irányítása, illetve közösség által történő nevelésének megteremtése. Az iskolai osztály kialakításakor kettős hatás éri a gyermeket: az iskolát, az osztályt a felnőttek hozzák létre és az azonos korúak hatása is fokozottan érvényesül. A közösség segítse az egyének fejlődését, képességeinek kibontakozását úgy, hogy azok egyéni lehetőségeik maximumára jussanak el. A közösségi nevelés területei: a család, az iskola, az iskolán kívüli közösségek. Az iskola keretén belül működő közösségi nevelés területei: tanítási órák, tanítási órán kívüli egyéb iskolai foglalkozások (pl. napközi, kirándulások, sportfoglalkozások) diákok által szervezett, tanórán kívüli iskolai foglalkozások (mint: diákönkormányzati munka), szabadidős tevékenység. Nagyon fontos az oktatás és a szabadidős tevékenység gondosan megtervezett, átgondolt munkamegosztása, amely az egymásra épülés teljes rendszerét jelenti. Az iskolai szabadidős tevékenység jó teret biztosít a közösségfejlesztő munkának. Az osztályközösség minden tulajdonsága az iskola hatására alakul vagy nem alakul ki. Értékrendjük, elvárásaik, kommunikációjuk erősen magán viseli az iskola (osztályfőnök, tanárok, hitoktatók, légkör, hagyományok, konfliktus) bélyegét. Fontos tehát, hogy az iskola olyan értékrendet, normákat, erkölcsöt, tudást hordozzon, amely elfogadásra méltó.
4.1. Célok, feladatok, módszerek: Célok:
Az emberi kapcsolatok kialakításának, ápolásának fejlesztése, segítése. A családminta legfontosabb mikrokörnyezet szerepének tudatosítása. Társas kapcsolatok kialakításának segítése az osztályban, iskolában. A kortárscsoportok befolyásoló szerepének tisztázása, hangsúlyozása. A demokrácia gyakorlásához szükséges képességek fejlesztése, jogok, kötelességek tudatosítása, a demokrácia értékként való elfogadása, az iskola demokratikus működésének biztosítása. Az emberek személyiségi jogainak tisztelete. A társadalom életében való részvétel igényének kialakítása. A hazájáért-, a lakóhelyéért- és az egész Európáért érzett identitástudat kialakítása. 108
Feladatok: Ismerjék fel, hogy az ember társas lény, hiszen társkapcsolatok hiányában a személyiségfejlődésük zavart szenved. A közösségek szerepének, a társas viselkedés szabályszerűségeinek megismertetése. Megfelelő kommunikációs és együttműködési készség és képesség elsajátítása (önálló ismeretszerzés, véleményformálás, vélemények, érvek kifejtése, értelmezése, megvédése, kifejezésre juttatásának technikája). A kölcsönös egymásra figyelés fontosságának hangsúlyozása, megértése, technikájának elsajátíttatása. Az egyéni és közösségi érdekek összehangolása. Erősítsük a csoporthoz tartozás érzését és felelősségét. Tiszteljék társaikat, törődjenek egymással: segítsük a másság elfogadását, a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást. A "mi” tudatélményének megteremtése, erősítése. Az osztályban kialakuló konfliktushelyzetek megoldása, érdekek ütköztetésének módjai, konfliktuskezelési technikák kialakítása, fejlesztése. Közös, felelősségteljes döntéshozatal megtanítása, a demokrácia gyakorlásához szükséges képességek fejlesztése, jogok-kötelességek tudatosítása. A DÖK (érdekképviseleti, érdekérvényesítési szervezet) hatékony működésének segítése. A gyermeki jogok, emberi jogok, diákjogok megismertetése, állampolgári jogok ismerete, gyakorlása, tisztelete. Az emberek egyenjogúságának elismerése: a faji, vallási, etnikai különbségek elfogadása, előítéletektől mentes szemlélet kialakítása. Nyitottság a hátrányos helyzetű rétegek ügye iránt, lehetőség szerinti bekapcsolódás a problémák megoldásába. A különböző kultúrák megismerése és elfogadása iránti igény felkeltése (például: külföldi kapcsolatok; az európai hagyományok, európai örökségek megismertetése). Módszerek: Beszélgetés. A szituációs játékok. Közösségfejlesztő tréningek, feladatok. Szociometriai felmérések. Élménybeszámolók. Közös célokért együtt végzett feladatok (osztálykirándulás, klubdélután). Vetélkedők. Drámajátékok. Szépirodalmi művek részleteinek megbeszélése, elemzése. Videofilmek megtekintése, a látottak megvitatása. Érdekérvényesítési technikák gyakorlása. 109
Adott téma önálló feldolgozása beszámoló vagy vitaindító formájában. A tanulói közösségeket irányító pedagógusoknak legfontosabb feladata a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak úgy érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjtenek.
4.2. Tanulói közösség, diákönkormányzat: Feladatai: Összehangolja az iskolai és iskolán kívüli tevékenységeket. Figyelemmel kíséri az osztályok tanulmányi munkáját, tisztaságát. Védi az alapvető gyermekjogokat
magatartását,
A tanulók önkormányzatának fejlesztése: A diákönkormányzat létezése a demokráciára való nevelést szolgálja. Az önkormányzat szerkezete Diákönkormányzatot segítő tanár Alsós Diákönkormányzatot segítő tanár Diákvezető (és 2 helyettese)
Diáktanács (tagjai: osztályok küldöttei, képviselői, osztályonként 2 fő) A rendért felelős Az iskolarádióért felelős A programokért felelős A sportért felelős
3 fő
3 fő
3 fő
3 fő
A Diáktanács tagjait az osztályközösségek delegálják. A Diákvezetőt és helyetteseit demokratikus úton, titkos szavazással választják meg maguk közül a Diáktanács tagjai. A felelősöket javaslattétel után, nyílt szavazással választja meg a Diáktanács. A megbízatások időtartama egy tanév. A tanács feladatának és jogkörének továbbfejlesztése: Összegyűjti a tanulók véleményét és igényeit. 110
Egyeztet a DÖK segítő tanárral Részt vesz a programok szervezésében (ki-ki a maga területén). Értékeli a feladatok megoldásának szintjét. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, dicséretben részesülők személyére Működteti az iskolarádiót és vigyázz az anyagi értékére Véleményezési jogot gyakorol az iskola egész tanuló ifjúságát érintő iskolai döntés esetén Dönt saját bevételének, a fenntartótól, az iskolától vagy más támogatótól kapott, illetve pályázat során nyert pénz sorsáról. Részt vállal, a tanév során felhasználható tanítás nélküli munkanap hasznos felhasználásáról A diákjogosítványok az alábbiak szerint bővülnek: Véleménynyilvánítási jog a tanulók életét érintő kérdésekben. Véleménynyilvánítási jog a tanulókkal kapcsolatos fegyelmi ügyekben.
5. A PEDAGÓGUSOK HELYI FELADATAI, AZ OSZTÁLYFŐNÖKI FELADATOK Apáink, nagyapáink korában a falunak, közösségnek egységes volt erkölcsről, nevelésről, kötelességekről és jogokról a felfogása. Valaha a család közegében tapasztaltuk meg a lehetőségeinket, korlátainkat, tanultuk meg, hogy mire érzékeny a mi lelkünk s mire a másik emberé, ott szoktuk meg a viselkedési szabályokat, ott nyertünk tapasztalatot az ember és a közösség természetes működéséről. A család pedig szervesen illeszkedett a nagyobb közösség, a falu és nemzet egységes értékrendszerébe, az pedig a keresztény valláserkölcsön alapuló, mégis egészen konkrét európai értékrendbe. Bárhová vetette a sors a fiatalembert, a lopást mindenhol lopásnak, a hazugságot hazugságnak minősítették, és a bűnt tiltották, az erényt pedig felmagasztalták akkor is, ha az emberek bűnöket is elkövettek és erényeik is voltak. Ma is minden gyermeknek joga lenne egy ilyen egységes és viszonylag nyugodt világhoz. Sajnos nincs tapasztalatuk az emberi közösség jó működéséről, nincs alkalmuk megismerni önmagukat és csak sodródnak, gyakran elrugaszkodnak a valós élettől, hogy a virtuális világba, elsietett kapcsolatokba, esetleg drogba meneküljenek, vagy az értelmetlen agresszióhoz folyamodjanak. Keresztény iskolánk osztályfőnöki óráinak döntő szerepe van abban, hogy gyermekeinkben megszülessék a hit és a tudás, valamint a hit és az élet szintézise. Az osztályfőnök személyes példamutatása, valamint színvonalas nevelő munkájának alapja a résztvevők személyes találkozása az evangélium Krisztusával, amiből személyes öröm és hivatástudat fakad, s ebből következik az egyéni és közerkölcs. A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza.
111
A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg.
a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, felvételi, osztályozóvizsgák lebonyolítása, kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális és sportprogramok szervezése, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.
Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a pedagógiai alkalmasságot és a felmenő rendszer elvét figyelembe véve.
112
Minden osztályfőnök Iskolánkban:
sajátos
feladata
a
Szent
György
Görögkatolikus
Valóság-alapú és ugyanakkor személyes világkép és világnézet kialakításának tapintatos segítése. A személyiség kibontakozásának segítése, az önnevelés, a jellemformálás fontosságának bemutatása, segítségnyújtás ebben. A helyes önismeretre építő hivatás-keresés támogatása. Tudatosan vállalt keresztény életvitel kialakítása: munka, pihenés, ünneplés harmóniája. A másokért vállalt és általában a felelősség kialakítása, segítésnyújtás a közösségi emberré formálódásban. Tapasztalja meg és tudatosodjon benne, hogy a közösségnek milyen nélkülözhetetlen szerepe van jelleme alakulásában, tanuljon meg eligazodni az emberi kapcsolatok világában és legyen nyitott nagyobb közösségek felé is (iskola, plébánia, nemzeti és világegyház, ill. a társadalom) A közösségben – reális önismeretre építve keresse és találja meg a helyét. Tanuljon meg engedelmeskedni, alkalmazkodni, ha vezetésre termett, ezt szolgálatnak tekinteni és kerülje el a karrierizmus kísértéseit. A közös imádság, szentmisék, lelkigyakorlatok, keresztény módon megélt iskolai táborok által a vallás közösségformáló erejének tudatosítása. A tanulókban fejlődjön ki a nemzeti azonosságtudat, hazánkhoz és az Európához tartozás tudata, valamint ismerjék és becsüljék meg más népek hagyományait, kultúráját, szokásait és életmódját illetve az emberiség közös problémáit is. Legfontosabb feladataink röviden tehát: ÉRTÉKKÖZVETÍTÉS – emberi méltóság, hivatás, esztétika A SZÍV NEVELÉSE – a szív az értékrend központja a Biblia szerint! AZ ÉRZELMEK ELFOGADÁSA ÉS HELYES KEZELÉSE AZ AKARAT NEVELÉSE – felelősségtudat, helyesen használt szabadság A HELYES ÉRTÉKREND NEVELÉSE - a plurális, szekularizálódó világban keresztényként élni A katolikus osztályfőnökkel szembeni elvárások: Minden osztályfőnök példamutató, keresztény erkölcsös életével nevel elsősorban: Az év elején, a munkaközösség által előírt formában elkészített saját tanmenete által végzi osztályfőnöki tevékenységét. Segíti, irányítja, támogatja osztályközösségének mindennapjait, Az osztály életének szervezése során kialakítja a demokratikus keresztény értékrendet, fejleszti az ehhez szükséges képességeket. Az első osztályfőnöki órán lehetőséget ad, hogy demokratikus úton megválassza az osztály a két főből álló diák-önkormányzativezetőket. Rendszeresen segíti a DÖK munkáját.
113
Osztályfőnöki munkájában hangsúlyosan szerepel a közösségfejlesztés és az egyéni bánásmód, a személyiségfejlesztés. Kialakítja a gyerekek reális önértékelés igényét, segíti a helyes önkép formálódását. Havonta, az osztállyal együtt értékeli a tanulók tanulmányi munkáját, magatartását és szorgalmát. Minden lehetőséget megragad a dicséretre, de ha kell a nevelés érdekében fegyelmeznie is kell. Betartja és betartatja az iskola Házirendjét. Felkészíti és elkíséri osztályát iskolai-, egyházi és városi ünnepségekre és rendezvényekre, ott megköveteli a megfelelő viselkedési normák betartását. Segíti a háziorvosi szolgálat tevékenységét. Biztosítja és betartatja az osztály rendjét, tisztaságát, felügyeli az iskola értékeinek megőrzését, megvédését. Ellenőrzi a folyosói szekrények állapotát, a váltócipő és a tisztasági csomag meglétét. A gyerekek véleményét figyelembe véve kijelöli osztálya ügyeleteseit és a hetesi teendőkkel együtt fokozott figyelemmel kíséri mindkét feladatkör tevékenységét. Ha szükséges, látogatja az osztálya tanítási óráit, tanórán kívüli foglalkozásait. Napi kapcsolatban áll osztályában tanító pedagógusokkal, az esetleges észrevételeket orvosolja. Közreműködik a gyermekvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek fejlődését veszélyeztető körülmények feltárásában, megszüntetésében, ennek érdekében szoros együttműködésben dolgozik a gyermekvédelmi-felelőssel, és ha indokolt, a gyermek érdekét szolgáló esetben együtt mennek családot látogatni. A gyermek kritikus helyzete esetén a gyermekvédelmi-felelős segítségével kérheti külső szervezet / Gyermekjóléti Szolgálat, Családsegítő Szolgálat / segítségét. Rendszeresen és pontosan vezeti az osztályfőnöki adminisztrációkat: osztálynapló vezetése, anyakönyvek, bizonyítványok megírása, statisztikák kitöltése és más egyéb osztályfőnöki adminisztrációk vezetése. Napi szinten ellenőrzi a tájékoztató füzetek meglétét, külső állapotát /be van-e fedve/, negyedévente teljes körű ellenőrzés alkalmával a beírt jegyek valódiságát is meg kell néznie, a hiányzó jegyeket saját aláírásával pótolnia kell. Évente legalább három lakalommal szülői értekezletet tart, probléma esetén az igazgatóval való előzetes egyeztetés után rendkívüli szülőértekezlet összehívását is kezdeményezi. Megismerteti a szülőkkel a gyermekeket érintő nevelési elképzeléseit, az iskola programját és a Házirendjét. Gondoskodik az osztály szülői képviseletéről /SZMK/, közvetít az osztály szülei és az iskolavezetés között. Megszervezi az arra vállalkozó és alkalmas szülők részvételét a szabadidős programok, kirándulások szervezésében, az alapítvány támogatásában. 114
Elviszi osztályát az aktuális városi kiállításokra, ünnepségekre, kulturális rendezvényekre. A Szent György Görögkatolikus Óvoda és Általános Iskola valamennyi osztályfőnöke erkölcsi és jogi felelősséget vállal a rábízott tanulók személyes biztonságáért, kulturált, keresztény viselkedés betartatásáért, személyiségük fejlesztéséért. Az osztályok osztályfőnökei a tudomásukra jutott tanulóikkal és szüleikkel kapcsolatos személyes információkat, a titoktartás elve alapján kötelesek kezelni. Áldd meg, Uram, a gyerekeket! Add, hogy mind szellemileg, mind testileg növekedjenek! Legyenek örökmozgók, akik kinyújtják kezüket érdeklődésük tárgya felé! És minden felfedezésükben találjanak rá arra, ami mindezt összetartja: a Te szeretetedre.
6. A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG 6.1. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek „Ha az akadályozott gyermeknek nem segítünk abban, hogy a képességeit kibontakoztassa, az egyéni tragédia. Tragédia neki és a családjának. De ha a tehetséges gyermeknek nem segítünk abban, hogy a képességeit kibontakoztassa, az már társadalmi tragédia.” (Gallagher) A tehetséges fiatalok gondozása Istentől ránk szabott feladat. Ezért kiemelt fontosságú a tehetségek felismerése és fejlesztése. Minden pedagógus, de elsősorban a szaktanár és osztályfőnök feladata, hogy felhívja a figyelmet tehetséges tanítványainkra, hogy megfelelően gondoskodhassunk fejlesztésükről. E tevékenység kiterjed a tanórai és tanórán kívüli területekre egyaránt. Ez a legszorosabb együttműködést tételezi fel a családdal és a tehetségek fejlesztésével foglalkozó intézményekkel és szakemberekkel. Iskolánkban minden gyermeknek meg kell kapnia a lehetőséget és a segítséget, hogy képességének megfelelően teljesítsen. Feladatunk, hogy a képességeket felismerjük és fejlesszük. A tehetséggondozás feladata, hogy a kiemelkedő képességű diákok is megfelelő terhelést kapjanak. Ezt a differenciált órai munka, a különböző szakkörök, iskolai, területi és országos versenyekre való felkészülés, levelezős versenyekre, pályázatokra való benevezés, a pedagógussal való rendszeres beszélgetés, plusz feladatok kiadása, kiselőadások, gyűjtőmunka, sportegyesületbe való ajánlás szolgálja.
115
A tehetséges tanulók oktatása során elkerülhetetlen a tanórákon való differenciálás módszerét alkalmazni. Tanórákon kívül különböző szakkörökön, önképzőkörökön, rekreáción is biztosítjuk a tehetséges tanulók kiemelt szintű foglalkoztatását. Biztosítjuk a tehetséges tanulók pályázaton való részvételét, a versenyekre való egyéni felkészítését. A tehetségfejlesztés lehetőségei iskolánkban:
Differenciált tanórai munka. Kompetencia alapú oktatás. Tehetséggondozó szakkörök. Felkészítés versenyekre, pályázatokon való részvételre. Személyes beszélgetések, a biztatás, a jutalmazás megfelelő formáinak megkeresése. Kiugró tehetségek szakemberhez való irányítása, aki gondoskodik megfelelő fejlesztésükről. A tehetséges tanulók oktatása során elkerülhetetlen a differenciálás módszerének alkalmazása. A tanórai és tanórán kívüli foglakozásokon (szakkör, önképzőkör, kiscsoport, stb.) túl biztosítjuk a tehetséges tanulók pályázaton való részvételét, versenyeztetését, versenyekre történő (individuális) felkészítését. A hagyományokhoz híven mind a sport, mind a kulturális, művészeti és tanulmányi versenyekre fokozott figyelemmel kell felkészíteni a tehetséges tanulókat. Kiemelt figyelmet kell fordítani a szociális hátrányokkal induló tanulókra, nehogy családi hátterük nehézségei miatt elkallódjanak. Képesség: Általános képesség, ami minden feladatban megnyilvánul. Speciális képesség, ami egyes területeken nyilvánul meg. Tehetség alkotóelemei: Motiváció: Elmélyült érdeklődés, lelkesedés képessége. Bizonyos témákban meglepő mennyiségű ismeret. Kitartás, állhatatosság, önállóság, gyakran makacsság. Belső motiváció, érdeklődés – vezéreltség. Önbizalom, én-erő, hit saját képességükben. Magas célok kitűzése az adott témában, területen. Önkritika, változó reakció mások kritikájára. Kreativitás: Gördülékeny, rugalmas és eredeti gondolkodás. Ötletgazdagság, szokatlan feladat - és helyzetmegoldások. Az új, különös, akár irracionális gondolatok, alkotások, tevékenységek iránti fogékonyság. 116
Kíváncsiság, merészség, szellemi játékosság, kockázatvállalás. Nonkonformizmus. A bizonytalan helyzetek toleranciája, humorérzék. Átlagon felüli képességek: Magas szintű elvont gondolkodás, fogalomalkotás, kombinációkészség. Jó memória és beszédkészség. Kiváló matematikai logika, térbeli viszonyok átlátása. Speciális képességek (pl.: zenei, pszichomotoros stb.). Alkalmazkodóképesség, új helyzetben hamar feltalálja magát. Kritikus, független gondolkodás. Gyors, pontos, szelektív információfeldolgozás. A lényeges és a lényegtelen dolgok megkülönböztetésének képessége. A tehetséggondozásban a gyerekeknek lehetőséget kell biztosítani a képességeiknek és érdeklődésüknek megfelelő területek megismerésére. Az a tehetség, amely megtalálja irányát egy tevékenységben, nem fog elkallódni. Egy-egy speciális tevékenység elvégzéséhez szükséges képességek halmozódása és az átlagosnál minőségileg magasabb foka, kreativitás, a feladat iránti elkötelezettség (szorgalom) együttes megnyilvánulása. A kreativitás, a képesség, a tehetség fogalmak közös jellemzője a teljesítményképes tudás. Tanulóinkat arra kell felkészíteni, hogy használható tudás birtokában kreatív felnőtté váljanak. A siker azon múlik, hogy biztosítjuk-e azokat a programokat, szervezeti formákat, amelyek keretében fel tudjuk ismerni, és tudatosan irányítani tudjuk a gyermekeinkben rejlő értékek kibontakozását. A tehetséggondozásban nem kell feltétlenül ragaszkodni egyféle módszerhez, az ötvözetek is lehetnek olyan hatékonyak, mint valamelyik kidolgozott eljárás: Minél több témakínálat, Támogatás az érdeklődési területek megtalálásában, Fontos a tanulók speciális érdeklődésének és egyéni tanulási stílusának figyelembevétele.
6.1.1. Feladataink Pedagógusok továbbképzése, módszertani ismereteik bővítése, speciális pedagógiai képességek megszerzése. A tanulók adottságainak, képességeinek felderítése, a tehetség felismerése és azonosítása. A kiváló képesség korai megnyilvánulását a szülők elmondása alapján, későbbi évfolyamokon kognitív módszerek (tantárgytesztek, intelligencia-, kreativitás-mérés, tanulási képesség, tanulási stílus mérése), nem kognitív eljárások (énkép, önértékelő teszt), valamint intuitív megítélések alapján (személyiségről, tevékenységről, produktumról) tárjuk fel.
117
Érdemes a felismerés érdekében tehetségdiagnosztikát végeznünk. A tehetséggel kapcsolatos lelki, viselkedésbeli, teljesítménybeli, környezeti tényezők vizsgálatát nevezzük tehetségdiagnosztikának. Kire/mire vonatkozik a tehetségdiagnosztika ? Egy adott személyt középpontba állító diagnosztika
Kisebb-nagyobb csoportokra fókuszáló diagnosztika
A tehetségdiagnosztika célja Tehetségazonosítá s Tehetséges-e valamiben a vizsgálati személy?
Beválogatás
Hatásvizsgálat
Milyen tehetséggondozó programba válogatható be a vizsgálati személy?
Kik felelnek meg az alkalmazott tehetségkoncepció kritériumainak (kik a tehetségesek a vizsgálati csoport tagjai közül)?
Kik felelnek meg az alkalmazott tehetségkoncepci ó és a tehetséggondozó program kritériumainak?
Egy adott személy esetében hatékony volt a tehetséggondoz ó program? Egy adott vizsgálati csoport esetében hatékony volt a tehetséggondoz ó program? Általában véve milyen hatása van a vizsgált tehetséggondoz ó programnak?
Tehetséggondozó programra fókuszáló diag
Az intellektuális képességek fejlesztése, készség a kreatív önálló ismeretszerző képesség kibontakoztatására. Személyiségfejlesztés során a pozitív énkép erősítése. Az eredményes tanuláshoz szükséges képességek, attitűdök kialakítása. Részvétel biztosítása az intézményen kívüli tehetséggondozó szakkörök munkájában. Differenciált fejlesztés tanórán és tanórán kívül az egyéni képességekhez mérten. Önálló könyvtár- és számítógép használat képességének kialakítása.
6.1.2. A tehetséggondozás színterei Napjainkban már gazdag rendszer áll rendelkezésre a szervezeti formák megválasztásához. Ezek mindegyike értékes lehet: természetesen a célkitűzésekkel, a programmal, a tanulók jellemzőivel összhangban kell ezek közül választani. Fontos, 118
hogy a tanórai és tanórán (iskolán) kívüli formákat kapcsoljuk össze a hatékonyság érdekében. Alkalmazható keretek:
tanórai differenciálás különféle formái (kiscsoport, nívócsoport, egyénre szabott munka stb.) fakultáció, speciális osztály, délutáni foglalkozások (szakkör, blokk, önképzőkör stb.) hétvégi programok, nyári kurzusok, táborok, mentor-program.
Számítástechnika 1-8. évfolyamokon. Teljesítményszintek szerinti csoportbontás a magyar és matematika órákon – amennyiben a személyi feltételek adottak – 7-8. évfolyamokon (átjárhatóság biztosítása!). Szakkörök, tehetségfejlesztő foglalkozások Szaktárgyi szakkörök Könyvtár Énekkar Iskolai sportköri foglalkozások Néptánc Drámajáték Képzőművészeti oktatás Tanulmányi versenyek (iskolai, városi, megyei, országos). Írásbeli pályázatok különböző tantárgyakból. Ünnepélyek, gálaműsorok, farsangi műsorok. Előadó művészeti versenyek (vers- és prózamondó, szépkiejtési, népdaléneklő). Képzőművészeti és technika bemutatók, kiállítások, rajzpályázatok. „Szent György Napok” rendezvényei. Szent György Gála Sportversenyek.
6.1.3. A tehetségfejlesztés munkafázisai
Megfigyelés, kiválasztás, Képzés, differenciált fejlesztés a tanórán és tanórán kívüli foglalkozásokon, Versenyeztetés, szerepeltetés, Folyamatos értékelés, Pozitív motiváció, útmutatás a jövőre.
119
6.2. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program Tanulóink előképzettségében nemcsak a megszerzett ismeretek, készségek terén mutatkoznak jelentős, a lemaradók számára speciális segítség nélkül leküzdhetetlen hátrányt jelentő különbségek, hanem a szocializáció fokában, viselkedésmódban, az udvariassági szabályok ismeretében, személyi higiéna terén, vallásgyakorlás külső formáinak ismeretében. A személyes törődésnek, beszélgetéseknek nagy szerepük van a lelki, viselkedésmódbeli lemaradások leküzdésében. A felzárkóztatás egy komplex, nagy körültekintést, lelkiismeretességet kívánó pedagógiai tevékenység. A lemaradás fokának és okainak feltárásával kezdődik minden esetben. Cél a hiányosságok leküzdéséhez vezető legmegfelelőbb módszer kiválasztása, amely nagy körültekintést igényel. A felzárkóztatás egyik formája a korrepetálás, amelyet mint lehetőséget ajánl fel a pedagógus a gyermeknek és szülőjének. A tanuló korrepetálásának szükségessége merül fel, ha: az aktuális tananyag ismeretében alapvető hiányosságai vannak, hosszabb hiányzás után a tananyag bepótlása érdekében a tananyag elsajátításához az átlagosnál több segítséget igényel, A sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulóink tanulmányi előrehaladásának, szocializációjának elősegítésére különleges figyelmet fordítunk, biztosítva ezzel integrált oktatásuk feltételeit, támogatva esélyegyenlőségüket. A felzárkóztatás alapja a bizalom és az önbizalom erősítése, a fokozott személyesség a munkakapcsolatban. Ezek nélkül nincs hatékony fejlesztés! Személyre szabott feladatokkal segítünk a lemaradt tanulókon. Fontos, hogy szintjükhöz mérjük a követelményt. A fokozatosság elve alapján nehezülhetnek ezek a feladatok. Felzárkóztatást elősegítő programjaink:
Tanórán belül differenciált foglalkozást, fokozott segítségnyújtást biztosítunk a tanulási nehézségekkel küzdő gyerekek számára. Tanulóinkat önmagukhoz képest értékeljük. Logopédus, gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus segítségével felhívjuk a tanulási problémák okára a figyelmet. Szükség esetén további vizsgálatokra küldjük tanulóinkat. A diagnózisnak megfelelő terápiás foglalkozásban részesítjük tanulóinkat – egyéni fejlesztő foglalkozások, korrepetálás. Tanácsainkkal segítjük a szülőket, pedagógusokat. A tanulási zavarral küzdő tanulókat segítjük az önálló tanulási szokásaik, a tanulási készségek kialakításában (szövegértés, olvasástechnika), s a tanulási technikák megismerésében, alkalmazásában. Tanulási technikák elsajátíttatása szakórákon és egyéni foglalkozásokon, (tanulás tanítása, önálló hatékony tanulás kompetenciája). 120
Rendszeres ismétlés, gyakoroltatás, változatos tanulásszervezés. Egyéni tanulási motiváció erősítése, bíztató dicsérettel, javító szándékú elmarasztalással. A kötelező tanítási órákon kívüli foglalkozásokon, szakkörökön is adjunk lehetőséget a tanulók személyiségfejlődését elősegítő tevékenységekre (szaktárgyi, tánc, dráma, kézműves, sport szakkörök). Iskolánkban a gyenge tanulóinkat igyekszünk a minimum szintre eljuttatni. A fejlesztés, korrekció, felzárkóztatás feltétele a korrekt, feltáró munka. Fontos az iskolaérettség szakszerű eldöntése, mely az óvoda és a szülő felelőssége. Az óvodákból a beszédhibás gyerekek megkezdett, vagy befejezett terápia után kerülnek hozzánk, sok esetben a helyes kifejezés automatizálása a feladatunk. A problémák legkisebb jelzésszerű megjelenésére is odafigyelve az első osztályban a prevenció elve érvényesül. Így nagyon sok esetben megelőzhető a későbbi tanulási zavar. Az írás, olvasás, tanulás előkészítő szakaszában mindig figyelünk a sikertelenség tüneteire. Ebben az időszakban már sok kisgyerek jár a dyslexia, dysgraphia prevenciós foglalkozásokra. A tanulásban akadályozottság, nyelvi vagy részképesség-zavar sok kisgyermek számára lassúbb haladást tesz lehetővé. A problémák korai feltárása érdekében fejlesztő pedagógusaink, valamint az első osztályban tanító kollégák minden év decemberéig elvégzik a DIFER felmérést és értékelést elsős tanulóinkkal. Az alsó tagozatból a felső tagozatba lépéskor, a tanév első hónapjában az alsó tagozatos osztályfőnökök „átadják” felső tagozatos kollégáiknak a gyermekekkel kapcsolatos tapasztalataikat, kiemelve a speciális fejlesztő eljárásokban részt vevő tanulók nevelésére, tanítására, értékelésére vonatkozó ismereteket. A szülőkkel való kapcsolattartás folyamatos, de sajnos nem mindig könnyű meggyőzni őket a vizsgálatok szükségességéről, és a folyamatos otthoni gyakorlás fontosságáról.
6.2.1.BTM és SNI tanulókat segítő program Az alapfokú oktatás megvalósítása mellett intézményünk feladatának tartja a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségekkel, tanulási zavarokkal, illetve részképesség-zavarokkal küzdő gyermekek integrációját. Feladatvállalásunk a következő alapokon nyugszik: az integráció gondolata a humánus alapértékek elfogadását jelenti és a fogyatékosság fogalmának újragondolását feltételezi. Fontos annak felismerése és a tanulókkal való felismertetése is, hogy átmenetileg vagy tartósan bárki szorulhat speciális segítségre, hogy mindannyian „különbözőek vagyunk”, s ez a sokszínűség nem negatívumot, hanem pozitívumokat jelent a közösségek és a társadalom számára.
121
Az integráció pozitív magatartásmintákat közvetít. A speciális szükségletű gyermeket reális önértékelésre, képességei maximális kibontakoztatására serkenti, a nem sérült gyermekek pedig megtanulják a hozzájuk való alkalmazkodást, a segítségnyújtást. Ez pedig hosszú távon az előítéletek enyhüléséhez, a „másság” értékeinek társadalmi méretű elismeréséhez vezethet. Az együttnevelés megvalósításában, a különböző pedagógiai színtereken a habilitációs, rehabilitációs szemlélet érvényesül. Fejlesztő-nevelő munkánkat a hagyományos pedagógiai elveken túl a sajátos nevelési igényű gyermekek iskolai fejlesztésének irányelvei determinálják. Az iskolai képzés teljes időtartama alatt törekszünk arra, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek személyisége minél harmonikusabban és teljesebben kibontakozzon, képesek legyenek a társadalom által elfogadott normák szerint, saját igényeiket megvalósítva kiegyensúlyozott, boldog életet élni. A sajátos nevelési igényű gyermekek képzésének során a legfontosabb szempontok: Az értelmi, a testi és érzelmi fejlődés folyamatos pozitív változása. A sérült részképességek folyamatos fejlesztése. Egyéni szükségletek. Társadalmi beillesztés. Ennek érdekében a következő pedagógiai alapelvek megvalósítására törekszünk:
A sérült személyiség fejlesztése gyógypedagógiai eszközökkel. A tanulók egyéni képességeinek, eltérő fejlődési ütemének figyelembe vétele az oktatás és nevelés folyamatában. Egységes nevelési elvárásokkal a követelmények biztonságossá tétele. Támasz és segítségnyújtás a tanulási folyamatokban, az emberi törekvésekben, a speciális nevelési szükségletek kielégítése a nevelés-oktatás minden területén.
Ennek érdekében a következő célokat tűztük ki:
A sajátos nevelési igényű tanulók képességfejlesztése a hiányosan működő pszichés funkciók, sérült részképességek korrekciójával. A differenciált, szükségletekhez igazodó felzárkóztatás. Az eredményes társadalmi beilleszkedés feltételeinek megteremtése az önálló életvezetési technikák elsajátításával, gyakorlásával. Toleráns magatartás kialakítása a személyiség gazdagításával, az általános emberi értékek és normák elfogadtatásával.
Az iskolánkban folyó nevelés-oktatás fő feladatai a sajátos nevelési igényű gyermekek szempontjából: Az alapdokumentumok által szabályozott ismeretanyag elsajátíttatása az évfolyamok, osztályfokok, tantárgyi sajátosságok, egyéni különbségek figyelembe vételével. A mentális képességek, megismerő funkciók fejlesztése.
122
Az ismeretek tartalmának, mélységének mindenkori aktualizálása a tanulócsoport és az egyének kondícióinak megfelelően. A tanítás és nevelés szervezeti kereteinek szükség szerinti alakítása. A módszerek és tevékenységi formák optimális megválasztása a mindenkori pedagógiai tevékenység kívánalmainak megfelelően.
A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése, oktatása során szoros együttműködés megvalósítására törekszünk: A gyermek diagnózisát felállító szakértői bizottsággal, a pedagógiai szakszolgálattal. Az iskolánkban a gyermek fejlesztését végző, fejlesztésében közreműködő gyógypedagógussal, az osztálytanítókkal, és a szülőkkel. Az iskola gyógypedagógusa a szakértői bizottság diagnózisa alapján végzi munkáját. Segítséget nyújt a gyermek tanítóinak, tanárainak a diagnózis értelmezéséhez, a tanuláshoz szükséges segédeszközök, speciális fejlesztő programok kiválasztásához, javaslatot tesz gyógypedagógiai módszerek alkalmazására. Figyelemmel kíséri a gyermek haladását. A szülők számára segítséget nyújt a diagnózis értelmezéséhez, konzultál a szülővel a fejlesztés eredményeiről, segíti a szőlőt a probléma elfogadásában, a gyermekkel szembeni reális elvárások kialakításában. A tanító, a szaktanár a tananyag feldolgozásánál figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak - a sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző - módosulásait. Szükség esetén a gyógypedagógussal együttműködve egyéni tantárgyi fejlesztési tervet készít, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít. Az oktatás során individuális módszereket, technikákat (differenciált foglalkoztatás, kooperatív csoport és páros munka, fejlesztő programok, speciális tankönyvek, feladatlapok, eszközök) alkalmaz. A közösségépítés során személyes példájával segíti a sajátos nevelési igényű gyermek osztályközösségbe való befogadását. A kialakulatlan részképesség jellegének megfelelően érvényesíti a méltányos számonkérési, értékelési ill. átmeneti felmentési lehetőségeket minden esetben a gyermek távlati érdekeinek figyelembevételével. Megvalósítási stratégia Tevékenység
Módszer
A fogalmak tisztázása, probléma azonosítása Szakvélemények alapján az SNI-s és BTM-es tanulók névsorának összeállítása Az osztályfőnökök rögzítik a beírási
megbeszélés mérések adatrögzítés
adatrögzítés
A feladatot elvégzők köre osztályfőnökök gyógypedagógus igazgatóhelyettes gyógypedagógus
Határi Felelős dő
osztályfőnökök
folya osztályfőnök matos
123
folya matos folya matos
gyógypedagó gus igazgató gyógypedagó gus
naplóban az SNI-s és BTM-es tanulókkal kapcsolatos bejegyzéseket Az első osztályba lépő tanulók kiszűrése, nyilvántartásba vétele, beilleszkedésének segítése DIFER mérés alapján alulteljesítő tanulók irányítása a Kisvárdai Pedagógiai Szakszolgálatok felé 2-4. osztályos tanulók tanulásának, magatartásának folyamatos figyelemmel kísérése, olyan gyerekek kiszűrése, akiknél jelentkeznek a BTM tünetei. SNI minél korábbi diagnosztizálása. Kiszűrt gyerekek külső szakemberekhez irányítása. Az érintett tanulócsoport befogadóvá alakítása, SNI tanuló esetén Korszerű pedagógiai módszerek és tanulásszervezési eljárások alkalmazása Együttműködés a szakemberekkel, esetmegbeszélés
DIFER mérés az első osztályban tanító tanítók
októb osztályfőnök er 31.
megbeszélés
tanítók gyógypedagógus
folya igazgató matos
megfigyelés megbeszélés mérések szakvélemény ek megismerése
tanítók szaktanárok osztályfőnökök gyógypedagógus
folya igazgató matos gyógypedagó gus
magyarázat irányított beszélgetés differenciálás kooperatív tanulási technikák projektmódsz er team munka
osztályfőnök gyógypedagógus
folya igazgató matos gyógypedagó gus folya igazgató matos
Egyéni fejlesztési terv és egyénre program készítése, szabott kidolgozása feladatok foglalkozások
tanítók szaktanárok
a tanulót tanító pedagógusok gyógypedagógus ifjúságvédelmi felelős pszichológus szülő gyógypedagógus
124
folya igazgató matos
folya igazgató matos gyógypedagó gus
Egyéni megsegítés, fejlesztés
Az együttnevelés objektív feltételeinek biztosítása Kötelező felülvizsgálatok figyelemmel kísérése, kérelmek megfogalmazása
képességfejle sztés fejlesztő foglalkozás habilitációs és rehabilitációs foglalkozások speciális tankönyvek tanulási segédletek megbeszélés
tanítók szaktanárok gyógypedagógus
folya igazgató matos
tanítók szaktanárok gyógypedagógus
folya igazgató matos
osztályfőnökök gyógypedagógus
folya igazgató matos gyógypedagó gus
Ellenőrzés: A változások elemzése félévenként. A kontrollvizsgálatok idejének folyamatos figyelemmel kísérése. Az egyéni fejlesztési tervek eredményekhez igazodó változtatása. A gyerekek személyes képességeihez igazodó fejlődés elérése.
6.2.2. A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése A társadalomban lezajló folyamatos változások átalakítják a megszokott értékrendet, próbára teszik a felnőttek alkalmazkodási képességét. A sok feszültség, bizonytalanság leginkább a családok életében csapódik le. A gyermek legbiztosabb pontja a család, a küzdelem, a feszültség forrásává válik. Egyre több a hátrányos helyzetű, a csonka család, vagy az anyagi javak megszerzéséért erőn felül teljesítő alapközösségek, akik nem tudják a család alapvető feladatait (puha, meleg, biztonságot, szeretetet adó "fészek") nyújtani a gyermeküknek, közülük egyre többen küzdenek beilleszkedési, magatartási nehézségekkel. A sokszor deviáns magatartások az iskolában csapódnak le, mivel a gyermek a nap legnagyobb részét az iskolai közösségben tölti. Ezeknek a problémáknak a kezelésére a szülőkkel együttműködve, szoros kapcsolatot kell kiépíteni a Pedagógiai Szakszolgálat (Nevelési Tanácsadó) munkatársaival, a gyermekvédelmi szakemberekkel, hitoktatókkal. Problematikusak (nehezen nevelhetők) azok az ép értelmű gyermekek, akiknek magatartása gyakran kifogásolható, egyéni sajátosságaik, teljesítményeik jelentős mértékben eltérnek az adott életkori szakaszban megkívánható szinttől, és az általánosan használt pedagógiai módszerekkel nem lehet náluk kellő eredményt elérni, de nem igényelnek gyógypedagógiai vagy javító nevelést. Feladataink:
125
Lehetőség szerint derítsük ki (bevonva a szülőket), mi a helytelen viselkedés háttere (figyelemfelkeltés, hatalom, tekintély megszerzése, feszültség levezetése, rossz modellkövetés, elkerülő viselkedés, tehetetlenség). Fontos a személyes kapcsolat kialakítása, a hiteles, őszinte kommunikáció, és következetesség a nevelésben - egyéni bánásmód, egyéni fejlesztés formájában. Segítségnyújtás az egyéni tanulmányi munkában, a napi testi-lelki problémák megoldásában bizalmas beszélgetések formájában. Egyszerű feladatok, megbízatások elvégzése után jusson sikerélményhez, egyre több dicséretet kapjon a tanuló (tevékenysége váljon dicsérhetővé!). Ismertessük meg a tanulókkal az emberi viselkedés, magatartás alapvető szabályait, gyakoroltassuk a pozitív magatartásformákat a mindennapi kapcsolatokban, erősítsük meg bennük a helyes viselkedésformákat („én-típusú” kommunikáció: nem a gyereket, a viselkedését utasítjuk el). Fejlődni kell a tanulókban az empátiás képességeknek: azt nem teszem, mondom, ami nekem sem jó ; valamint a kommunikatív metakommunikációs képességeket is fejleszteni kell: tudja kifejezni magát, és megérteni mások érzéseit. Erősíteni kell a tanulókban társaik, a felnőttek előítéletek nélküli megismerésének képességét, legyen képes a másságot elfogadni (tolerancia, képesség fejlesztése). Váljon képessé a konfliktushelyzetek felismerésére, kezelésére, erőszakmentes megoldására. Képes legyen a közösségi és az egyéni értékrend meghatározására, megtartására. Ennek érdekében legfontosabb teendőink: a./
Megelőzés: A szülők felkészítése az otthoni bánásmódra, fejlesztésre - szakemberek bevonásával (iskolalelkész, pszichológus, orvos, védőnő).
b./
A gondok orvoslása: Az adott probléma feltárása a szülők segítségével. Az érintett gyerekek törvény által biztosított jogainak ismerete, érvényesítése. A gyerekek fejlődéséből adódó teljesítménykülönbségek felismerése, differenciált foglalkozás, felzárkóztatás, tehetséggondozás. Annak felismerése, hogy mikor kell a gyereket speciális szakemberhez, pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézményhez irányítani. Az iskolalelkészhez való irányítás. Integrált oktatás-nevelés biztosítása a gyerek problémái szerinti súlyossági foknak megfelelő ellátási formában.
c./
A sikeres felnőtté válás érdekében: Pályaválasztást elősegítő pályaorientációs foglalkozás.
Az előzőekben felsoroltak mellett időben fel kell készülni a deviáns magatartási formák előfordulására, és a korai felismeréssel, gondozással, felzárkóztatással lehetőleg elkerülni a súlyosabb megnyilvánulásokat (drog, bűnözés, öngyilkosság).
126
6.3. Az ifjúságvédelmi feladatok ellátása A tanulóifjúság összetétele, a gyermeket érő hatások miatt a gyermek- és ifjúságvédelem egyre fontosabb szerepet kap. A gyermekvédelmi felelős képezi a kapcsolatot az iskola és a Gyermekjóléti Szolgálat – egyúttal a pedagógiai és a szociális megközelítés között. Erre a hídszerepre nagyon nagy szükség van, hiszen így válik lehetővé az, hogy az arra rászoruló gyermekek már az iskola védett közegén belül megkapják a szükséges személyes gondoskodást. Az iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok segítésére gyermek- és ifjúságvédelmi felelős működik. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős alapvető feladata, hogy segítse a pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját.
Feladatai: A tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak. Családlátogatásokon vesz részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében. A veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot. Segíti a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét. A tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi. Tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról. Az iskola gyermekvédelmi tevékenység három fő területe: a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzése, feltárása, megszüntetése. A megelőző gyermekvédelem, feladata az iskolánk minden pedagógusának. Ahol a természetes oltalom sérült, ott lép be a hagyományos értelemben vett aktív segítő, sőt akár beavatkozó gyermekvédelem, amely jórészt túlmutat az iskola felelősségi körén. Ezen a ponton az iskola közvetlen partnereként megjelenik a Gyermekjóléti Szolgálat. Az iskolai megelőző gyermekvédelemnek egy keresztény szellemiségű iskolában elsősorban a szerető, támogató légkör megteremtésén kell fáradoznia, elutasítva a lelki bántalmazás minden formáját mind a tanulók egymás közötti viszonyában, mind a tanár- diák kapcsolatban és nem utolsó sorban a tanulók előtt mintaként szolgáló pedagóguspedagógus kapcsolatban. E tevékenységben kiemelkedő szerepe van az iskolalelkésznek, az iskolavezetésnek, az ifjúságvédelmi felelősnek, az osztályfőnököknek és minden, az iskolában dolgozó pedagógusnak, technikai dolgozónak. A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola a gyermekjóléti szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat. Iskolánk alapvető feladatai a gyermek- és ifjúságvédelem területén: Fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit. Meg kell keresni a problémák okait. Segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához. Jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek. A problémák feltárása és a veszélyeztető tényezők csökkentése, megszüntetése után súlyosabb esetben a tanulók utókövetése is indokolt. 127
6.3.1. Megelőzés, feltárás Feladat
Megelőzés
Feltárás
Célok
Tevékenységek
- a fejlődéshez szükséges feltételek biztosítása - rendszeres kapcsolattartás a szülőkkel - tájékoztatás a lehetséges szociális kedvezményekről (étkezési térítés, napközis ellátás, tankönyvtámogatás - a gyermekekre stb.) ható káros hatások - a tanulók személyiségi jogainak enyhítése tiszteletben tartása - a pedagógusok együttműködése a - a pozitív tanulókkal, a szülőkkel és a hatások gyermekvédelmi felelőssel érvényesülésének -egészségnevelés segítése - a gyerekek szocializációs esélyeinek javítása; azonnali reakció az iskolában előforduló erőszakos megnyilvánulásokra, az erőszakos viselkedést tanúsító diákok szembesítése tettük következményeivel - veszélyeztetett gyerekek kiszűrése. Figyelemmel kell kísérni a tanulási nehézséggel küzdő, magatartás zavaros, túlzottan visszahúzódó, agresszív, sajátos nevelési igényű, szegény, rossz szociális hátterű nagycsaládos tanulókat.
- családlátogatások - a családi háttér, a körülmények feltérképezése, helyzetfelmérés - rávilágítás a helytelen nevelésre (következetlenség, túlzott szigor vagy engedékenység) - segítségnyújtás konkrét nevelési helyzetekben - védő, óvó intézkedések kezdeményezése, jelzés
- a gyerekek problémáinak felismerése - segítségnyújtás
128
Felelősök
gyermekvédelmi felelős iskolavezetés - osztálytanítók - osztályfőnökök
6.3.2. Okok megszüntetése, „utánkövetés” Célok
Feladat
Gyermekjóléti Szolgálat segítségével a probléma gyökerének feltárása
Az okok megszüntetését célzó intézkedések
Az okok megszüntetése utáni tennivalók
a „visszaesés” esélyének csökkentése
Tevékenységek
Felelősök
környezettanulmány készítése - a tanuló személyiségének feltárása osztálytanítók - szóbeli, írásbeli osztályfőnökök tájékoztatás a gyermekvédelmi hivatalok részére felelős - iskolai hiányzások figyelemmel kísérése - a gyerek tanulmányi eredményének figyelemmel kísérése -
6.3.3. Az iskolai gyermekvédelem intézményrendszere Igazgató
-közvetlen informálás
Tanulók
-fogadóórák, egyéni beszélgetés
Gyermekvédelmi felelős
Osztályfőnökök
-munkaközösségi megbeszélés, egyéni beszélgetés
Iskolalelkész
- tapasztalatcsere, beszélgetés
Tantestület
-folyamatos jelzések
Szülők
-fogadóórák, szülői értekezlet, egyéni beszélgetés, SZK
Külső szervezetek
-konkrét esetben segítség kérése
129
Külső segítő szervezetek, hatóságok:
Családsegítő Szolgálat Gyermekjóléti Szolgálat Nevelési Tanácsadó Gyámügyi Hivatal Rendőrség Ifjúságvédelmi Alosztálya Magyar Katolikus Karitász Iskolaorvos, védőnő ÁNTSZ
6.4. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység „Hátrányos helyzetű gyermekek és fiatalok azok, akiknek alapvető szükségletkielégítési lehetőségei korlátozottak. Családja, szűkebb társadalmi környezete az átlaghoz képest negatív eltérést mutat, elsősorban szociális, kulturális téren.” Tapasztalható, hogy városunkban fokozatosan csökken a beiskolázási tanulólétszám, ugyanakkor növekszik az egyre nehezebb körülmények között élő tanulóink száma. Intézményünkben fokozott mértékben jelenik meg ez a probléma. Különböző módon segítjük hátrányos helyzetű tanulóink beilleszkedését, folyamatos fejlődését. Ez a feladat igényli a legtöbb tapintatot. A mai társadalomban az emberek illetve a családok anyagi helyzete különböző. A szülő nehezen nyilatkozik anyagi gondjairól, sokszor a pedagógus veszi észre, hogy a család problémával küzd. Az év elejei tanszervásárlás, a havi ebédbefizetések, kirándulások több szülőnek gondot okoznak. Az otthoni gondok mindig kihatnak a tanulók tanulmányi munkájára, sőt magatartására is. Ez a legfontosabb jelzés a pedagógus számára. Ha egy gyerek megváltozik – főleg negatív irányba – ott a problémát elsősorban a családban kell keresni. Amennyiben otthon a gondok sokasodnak, a szülők is türelmetlenebbek, nyugtalanabb háttérből kerül hozzánk a tanuló. Célunk segíteni azon tanulóink beilleszkedését az iskolai környezetbe, akik szociális körülményeiket tekintve – akár átmenetileg is – hátrányos helyzetűek. Elsődleges céljaink:
A szociális háttér megismerése. A szociális hátrányok enyhítése, Szociális hátrányokból eredő zavarok leküzdése, helyes értékrend kialakítása. Kapcsolatfelvétel, együttműködés a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal, Nevelési Tanácsadó és Szakszolgálattal, hitoktatókkal. Felvilágosító munka szervezése, információk biztosítása, melynek segítségével a hátrányok enyhíthetők. 130
Feladatok Családlátogatások, szülőkkel való beszélgetéskor adjunk felvilágosítást szociális juttatások lehetőségéről (tankönyvtámogatás, étkezési térítési kedvezmény, rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, alsó tagozatosok bérlettámogatása, stb.). Olyan szemléletet alakítsunk ki a gyermekekben, melynek segítségével el tudják fogadni a szociális hátránnyal küzdő társukat. Tanulják meg a "másságot" elfogadni. Közvetítsünk pozitív értékeket a gyermekeknek személyes példaadással. A negatív nevelési szokásokat pozitív szokások kialakításával ellensúlyozzuk. Alsó tagozatos gyermekeknek iskolaotthonos foglalkoztatást szervezzünk. Felhívjuk figyelmüket a drog, alkohol, dohányzás káros hatásaira. Pályázatokat figyelve ösztönözzük őket arra, hogy vegyenek részt pályázatokon, segítjük őket ennek elkészítésében. Korrekciós és kompenzációs szervezeti formákban segítjük tanulásukat: o
tanulás iránti motiváció kialakítása
o
tanulás fontosságának felismertetése
o tanulási szokások kialakítása. Ismereteik bővítése érdekében olyan tevékenységek biztosítása, melyek enyhítik szociális hátrányukat: o könyvtárlátogatás o múzeum-, színház- és mozilátogatás o kirándulás o iskolai és osztályrendezvényeken való részvétel o szakkörökön, sportkörökön, versenyeken való részvétel. Differenciált feladatok adása, egyéni bánásmód előtérbe helyezésével segítjük a korrekciót. Rendszeres felzárkóztatással biztosítjuk a hiányosságok pótlását. Önismeret-, önértékelés fejlesztésével önbizalmukat fejlesztjük. A segítségadáshoz nélkülözhetetlen az iskola és a család közreműködése. Módszerek: Fogadóórák, ifjúságvédelmi fogadóóra. Előadások szervezése a gyermekeknek. (például: drog, bűnözés). Célzott beszélgetés. Tájékoztató kiadványok terjesztése.
131
A szociálisan hátrányos helyzetben élő gyermekeinknél különösen fontos a következő kompetenciaterületek fejlesztése, amelyek a későbbi társadalmi beilleszkedésüket, szocializációjukat segíthetik elő: Anyanyelvi kommunikáció: o Önálló szövegértés, szövegalkotás, gondolatok, vélemény megfogalmazása szóban és írásban Matematikai kompetencia: o Alapvető, gyakorlati számolási és gondolkodási képességek kialakítása, amelyek konkrét élethelyzetek megoldására készítenek fel. Digitális kompetencia: o Információkeresés Szociális és állampolgári kompetencia: o Konfliktusmegoldás, közügyekben való eligazodást segítése, flusztráció kezelése, o Egyéni és közérdek tisztelete.
7. AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ TANULÓI RÉSZVÉTEL RENDJE Az iskola életével kapcsolatos legfontosabb döntések a nevelőtestület hatáskörébe tartoznak. A jogszabályok szerint bizonyos döntések a fenntartó, mások az intézmény vezetőjének hatáskörébe tartoznak. A tanulók döntési joga a diák-önkormányzati munkában történő részvételre, annak szervezésére, szervezeti rendjének kialakítására korlátozódik a jogszabályok által meghatározott módon. A köznevelési törvényben és végrehajtási rendeletében meghatározottak szerint biztosítjuk annak lehetőségét, hogy a tanulók – a diákönkormányzat szervezeti keretei között – kifejthessék véleményüket a házirend, a szervezeti és működési szabályzat, valamint a pedagógiai program elkészítésekor. Ennek érdekében az osztályfőnökök és a diákönkormányzat patronáló tanára közreműködésével minden osztályban az életkornak megfelelő szinten és tartalommal ismertetjük a dokumentumok tartalmát, biztosítjuk az egyes tanulók és az osztályközösségek számára a véleménynyilvánítás lehetőségét. A dokumentumok tanulói véleményezése a diákönkormányzat hatásköre az annak szervezeti és működési szabályzatában foglaltak szerint. Ugyanakkor lehetőséget kívánunk biztosítani arra is, hogy egyes – a tanulóközösség egészére vonatkozó – döntések meghozatala előtt a tanulók szervezett formában részt vehessenek a döntést megelőző véleményezésben. A tájékoztatás és a tanulói 132
vélemények beszerzésének módszerét az előző bekezdésben meghatározottal azonosan határozzuk meg. A diákönkormányzat bevonásával biztosítjuk az iskola tanulóközössége számára azt a lehetőséget is, hogy a tanulók számára fontos döntéseket megelőzően – a diákönkormányzat vezetőjének vagy patronáló tanárának előzetes kérése alapján – részt vehetnek a nevelőtestületnek azokon az értekezletein, amelyeken az iskola munkájának értékelése történik. A diákönkormányzatok a tanulók irányító, önszervező közösségei, melynek keretében a tanulók a pedagógussal (vagy pedagógus közösséggel) együtt, saját fejlettségüknek megfelelő szinten önállóan intézik saját ügyeiket. A diákönkormányzat megalakítása nem kötelező, tagsági viszonya önkéntes, célirányos tevékenységéhez viszont szervezettségre van szüksége. A tanulói közösségek az életüket érintő bármely kérdésben a Szent György Görögkatolikus Óvoda és Általános Iskolában, a demokratikus úton megválasztott diákönkormányzaton (DÖK ) keresztül érvényesíthetik jogaikat. Sérelem esetén az iskola tanulója az osztályfőnöktől, az ügyeletes nevelőtől, a diákönkormányzat segítő tanárától, illetve az iskola vezetőjétől, nevelési igazgatójától kérhet jogorvoslatot. A Diákönkormányzat, mint érdekképviseleti szervezet az iskolában 1. Az érdekeik képviseletére a tanulók diákönkormányzatot hozhatnak létre, ennek működését a mindenkori munkaterv tartalmazza. 2. A diákönkormányzat tagjainak megválasztásakor az iskola valamennyi tanulója szavazhat. Jelölt csak példamutató magatartású tanuló lehet. 3. A DÖK véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet az iskola működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. 4. A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni a Házirend és a Pedagógiai Program elfogadása előtt. 5. Fegyelmi tárgyalás, a tanuló által elkövetett vétség esetén, a DÖK segítő tanára jelenlétével képviseli a tanuló jogait. 6. Az éves munkatervben meghatározott tanítás nélküli munkanapok közül egy nap programját és annak pontos időpontját a DÖK határozza meg a tantestület egyetértésével. Ezt az aktuális tanév első munkahetében kell megtenni. 7. Észrevételeket, javaslatokat minden tanuló egyénileg vagy kollektíven, nyilvánosan vagy bizalmi alapon megteheti a DÖK segítő tanárának, aki továbbítja azt az iskolai vezetés felé. 8. A diákönkormányzat az iskola tanulóit személyes kapcsolattartás mellett, az iskolarádióban és a fali hirdető táblán megjelent információkkal tájékoztat.
133
A diákönkormányzat szervezeti felépítése: A tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán meg kell választani az osztályok képviselőit 4. osztálytól 8-ig osztályt bezárólag, kettő fő személyében, akik az év folyamán részt vesznek az iskolai DÖK munkájában. Szeptember második hetében összeülő diák önkormányzati ülésen választják meg az osztályok küldöttei az elnököt és annak két helyettesét. Ezen az ülésen döntenek és tesznek javaslatot a tagok az iskola vezetése felé, a diák önkormányzatot megillető egy diáknap idejéről. A tagok megbeszélik az éves munkaterv részeit, ami alapján a DÖK segítő pedagógusa formába önti azt. A diákok munkáját két segítő tanár támogatja, az egyik az alsó-, a másik a felső tagozatosok munkáját segíti.
Aláírási joga az elnöknek van.
A diák önkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai: Olyan közös érdekeken alapuló közös és konkrét célok kijelölése, amelyek nem sértik az egyéni érdekeket, azokkal összhangban vannak. A kialakított, meglévő vagy hagyományokon alapuló közösségi munkálatok, közösségépítő tevékenységek fejlesztése. A régi tevékenységek mellett új hagyományok teremtése. Olyan tevékenységek szervezése, amelyek értékes esztétikai élményeket keltenek a közösség tagjaiban és ezzel erősödik, fejlődik maga a közösség. A közösség iránti felelősségérzet (felelősségtudat) kialakítása, fejlesztése. A közösség érdekeit szolgáló, cselekvésre késztető tevékenységek szervezése. Olyan közösség kialakítása, fejlesztése, amely büszke saját közösségének sikereire, értékeli más közösségektől megkülönböztető tulajdonságait. A tanulóközösség megbízása alapján a jogszabályban meghatározott esetekben gyakorolja az egyetértési, javaslattételi és véleményezési jogokat. Az iskolai hagyományok szellemében a diákönkormányzat feladatai közé tartozik: az iskolai rendezvények megszervezésének segítése a diáknap kijelölése, programjainak megszervezése és lebonyolítása javaslatok előterjesztése a Szent György-hét programjaira vonatkozóan
134
8. KAPCSOLATTARTÁS A SZÜLŐKKEL, TANULÓKKAL, AZ ISKOLA PARTNEREIVEL Az iskola nevelési stratégiájának legfőbb partnere a család; az iskola célja, hogy a családdal együttműködve egységes nevelési szemléletet alakítson ki a nevelés hatékonyságának növelésére. Mivel a családból hozott nevelés meghatározó a kisgyermek személyiségfejlődése szempontjából, erősíteni kívánjuk az otthon kialakított pozitív értékrendet, és arra törekszünk, hogy a szülők is elfogadják az iskola által megfogalmazott nevelési elveket és követelményeket. A szülőknek és a pedagógusoknak egyaránt célja a kölcsönös kapcsolattartás a gyermek fejlődése érdekében. Az együttműködésnek kölcsönös bizalomra, megértésre kell épülnie, hogy a tanulók a családban és az iskolában egyaránt jól érezzék magukat, a követelményeket teljesíteni tudják, hogy a nevelő-oktató munka minél eredményesebb legyen. Ehhez a nevelőnek meg kell ismernie a gyermek otthoni, családi körülményeit, mert csak annak ismeretében javíthatja az otthonról hozott helytelen beidegződéseket, pótolhatja az esetleges nevelési hiányosságokat, melyeknek többféle oka is lehet (szociálisan hátrányos helyzet, szülői hanyagság, túl elfoglalt szülők, stb.). A közös célok elérése érdekében a szülőknek is meg kell ismerniük az iskola életét, a gyermeküket tanító nevelőket, az iskola Házirendjét, Pedagógiai programját, az iskola által nyújtott lehetőségeket, az iskola értékrendszerét, a tanulókkal szemben támasztott követelményeket. A szülőkkel való kapcsolattartásunk alapját képezi a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény, mely szabályozza a szülők jogait, a szülők és a pedagógusok kötelességeit, a kapcsolattartás alapvető formáit.
8.1. A kapcsolattartás formái: Szülői értekezlet (az osztály közösségi magatartásával kapcsolatos nevelési témák megvitatása; az osztály neveltségi szintjének megbeszélése; a tanév folyamán szervezett programok, tervek; pályaválasztás, stb.) Réteg szülői értekezlet (például: a 7-8. évfolyamosoknak a pályaválasztással kapcsolatban, az 1. évfolyamosok szüleinek előzetes tájékoztató, táborozók szüleinek tartott tájékoztató, a SZK vezetőinek tartott tájékoztató). Fogadóóra (a tanulók egyéni tanulási, magatartási problémáinak megbeszélése, segítségnyújtás a szülőknek az otthoni neveléshez és tanulást segítő tevékenységekhez). A nyílt nap konkrét lehetőséget nyújt arra, hogy a szülők az iskolában folyó mindennapi életbe, a tanítási órákon folyó munkába betekintést nyerjenek, és megnyerjük őket az iskolai nevelőmunka tényleges támogatására. 135
A családlátogatás lehetőséget nyújt a pedagógusnak arra, hogy felmérje a család szociális hátterét, lakásuk egészségügyi helyzetét, a gyermek helyét a lakásban, szüleihez, testvéreihez való viszonyát, helyét a családi munkamegosztásban, otthoni tanulási szokásait, kedvenc játékait, foglalatosságait. Ugyanakkor jó alkalom a szülőkkel való kötetlen beszélgetésre, amely során feltárhatjuk a szülők nevelési módszereit, ismeretet szerezhetünk a gyermek korábban szerzett élményeiről, betegségeiről, esetleges fejlődési rendellenességeiről, stb. Segítséget nyújtunk a szülőknek a nevelési lelki problémák keresztény elvek alapján történő megoldásában. Tisztelettel és szeretettel fogadjuk a szülők kritikai észrevételeit, és elfogulatlanul megvizsgáljuk igazságtartalmukat, törekszünk az esetleges hibák kijavítására. A szülőket meghívjuk az iskolai és osztályrendezvényekre (tanévnyitó, tanévzáró, állami és egyházi ünnepélyek, rendezvények, alapítványi bálok, szabadidős programok: színházlátogatás, kiállítások, kirándulások, táborozás, stb.), ezzel is bővítve az együttműködés és a közös munka lehetőségeit. A szülőkkel való napi kapcsolattartás lehetőségét biztosítják az üzenetek is. Ezek formái: Tájékoztató füzet, ellenőrző tartalmazza a tanuló személyi adatait, a gyermeket tanító tanárok névsorát, a tanuló osztályzatait. A szülőknek rendszeresen át kell nézniük a bejegyzéseket és aláírásukkal jelezniük azok tudomásul vételét. A tanuló hiányzásainak igazolását is az ellenőrzőbe kell bejegyezni - a szülő legfeljebb három napot igazolhat. "Az iskola értesítései, a szülő kérései" rovatban rövidebb közérdekű közleményeket hozhatunk a szülők tudomására, illetve hasonlóképpen rövidebb információkat kaphatunk a szülőktől. Telefon, levél - Sürgős esetben telefonon kell értesíteni a szülőt (például: ha gyermekét baleset éri vagy az iskolában megbetegszik), hosszabb terjedelmű közlendőkre pedig a levél alkalmas. Képviseleti fórumok : - Szülői Közösség választmánya A szülői értekezletek, a fogadó órák, és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg.
136
Az iskola kérése, elvárásai a szülőktől: Az iskola Pedagógiai programjában megfogalmazott célok, alapelvek megvalósításának segítése. Az iskola Pedagógiai programjában és a Házirendben foglaltak összehangolása a családi neveléssel. Együttműködés, partneri kapcsolat, kapcsolattartás, a szülői értekezletek, fogadóórák látogatása, az ellenőrző bejegyzéseinek aláírása. A gyermekek iskolai munkájának, magatartásának figyelemmel kísérése, ellenőrzése. Segítségnyújtás az iskolai rendezvények lebonyolításához (farsang, kirándulás, klubdélután, színház-, mozi látogatás, stb.). Bekapcsolódás a gyermekvédelmi munkába.
8.2. A szülők jogai és kötelességei:
Az osztályélet szervezésének aktív irányítása. Korrekt véleménynyilvánítás az iskolában folyó munkáról. Szabad iskolaválasztás. A Szülői Közösség tagjainak megválasztása. Tisztségvállalás a Szülői Közösségben. A Szülői Közösség tevékenységének véleményezése. Véleménynyilvánítás a tanulókat érintő szociális és egészségügyi kérdésekben. A szülőnek joga van részt venni azokon az eseményeken, melyek alkalmával gyermeke nyilvános iskolai kitüntetést kap, vagy fegyelmi ügyének tárgyalására kerül sor.
8.3. A továbbfejlesztés lehetőségei: Partnereink igényeinek kielégítésére törekszünk. Felmérjük, mit várnak el tőlünk, hogy képzelik el a kölcsönös, folyamatos együttműködés módjait. Tudatosítjuk a szülőkben, hogy az iskolában folyó nevelőmunka és az otthoni nevelés csak akkor hatékony, ha azonosak értékrendjeink, törekvéseink, céljaink. Gyermekeink helyes nevelése, egészséges testi és szellemi fejlődése közös célunk, amelyért közösen kell cselekednünk. Pszichológus (tanár) tarthat a tanulási típusokat, módszereket elemző foglalkozásokat, melyek elősegíthetik a gyermekek eredményesebb tanulását. A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják.
137
8.4. Kapcsolattartás az iskola partnereivel Iskolánk katolikus és specifikus identitásának megőrzése, erősítése és hatékony képviselete posztmodern társadalmunkban csak szűkebb és tágabb környezetünkkel való sokoldalú kapcsolattartás révén valósítható meg. Fenntartónkkal, a Hajdúdorogi Görögkatolikus Apostoli Exarchátus apostoli kormányzójával és képviselőjével, oktatási referensével fontosnak tartjuk az élő kapcsolat ápolását. A Hajdúdorogi Apostoli Exarchátus Gazdasági Hivatalával napi jó munkakapcsolatban állunk. A kisvárdai Görögkatolikus Egyházközséggel valamint a városkörnyéki görögkatolikus egyházközségekkel kölcsönös kapcsolattartásra törekszünk. Mivel tanulóink között más felekezetűek is vannak, kapcsolatot tartunk a területileg illetékes Római katolikus Egyházközség és a Református Egyházközség vezetőivel és iskolánkban tanító hitoktatóival is. A tanulóikkal rendezett találkozások az ökumené szellemét erősítik. De versenyeken is rendszeresen összemérik diákjaink képességeiket, tudásukat. A Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet szervezésében nevelő-testületünk részt vesz a szakmai és lelki továbbképzéseken. Az Intézet munkatársai segítenek bennünket szakmai és gazdasági tanácsadással is. A Városi- és Megyei Önkormányzattal, valamint a Megyei Pedagógiai Intézettel jó a kapcsolatunk. Városunk önkormányzati iskoláival alkalmi kapcsolatokat ápolunk: sport- és szellemi vetélkedőkön való találkozás, más iskolák által meghirdetett versenyeken való részvétel, ezen iskolák meghívása a „Szent György Görögkatolikus Napok” versenyeire. Tanulóink rendszeresen részt vesznek a középiskolák felkészítő tanfolyamain és versenyein. Az osztályfőnökök és a pályaválasztási felelős nyílt napokra irányítják őket, szüleiket pedig szülői értekezletekre, hogy jobban megismerjék a középiskolákat. Iskolánk megfelelő mérlegelés után tartós és folyamatos kapcsolatok kiépítésére törekszik több társadalmi szervezettel (Vörös Kereszt, Máltai Szeretetszolgálat, Kistérségi Szociális szolgálat Gyermekjóléti Szolgálat, Pedagógiai Szakszolgálatok Kisvárda) Nevelőmunkánk támasza a Szülői Közösség. A szülők segítenek rendezvényeink szervezésében és lebonyolításában. Az Iskola Alapítványa segíti az iskola kulturális és sportrendezvényeit, támogatja a tehetséges és szociálisan hátrányos helyzetű tanulókat, segíti intézményünk infrastrukturális fejlesztését. A kapcsolatok rendszerében sajátos helyet foglal el a tömegkommunikációval való kapcsolatrendszerünk: sajtó, a rádió, és további média. Segítenek céljaink, iskolánk tevékenységrendszerének széleskörű megismertetésében. Rendszeres a kapcsolatunk az Várszínház és Művészetek házával, Városi Könyvtárral és a Rétközi Múzeummal.
138
9. A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGASZABÁLYZATA A vizsgák szervezésére a 20/2012. EMMI rendelet 64. § - 78. §-a az iránymutató. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól, az 51. § (7) bekezdésében meghatározott időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, A tanítási év lezárását szolgáló osztályozó vizsgát az adott tanítási évben kell megszervezni. Javítóvizsgát tehet a vizsgázó, ha a tanév végén - legfeljebb három tantárgyból - elégtelen osztályzatot kapott, az osztályozó vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik. A vizsgázó javítóvizsgát az iskola igazgatója által meghatározott időpontban, az augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban tehet. A vizsgák időpontjáról a vizsgázót a vizsgára történő jelentkezéskor írásban tájékoztatni kell.
9.1 A vizsgaszabályzat hatálya Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz: osztályozóvizsgákra, különbözeti vizsgákra, javítóvizsgákra vonatkozik. Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára: aki osztályozóvizsgára jelentkezik, akit a nevelőtestület határozatával osztályozóvizsgára utasít, akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít. Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira akik átvételüket kérik az intézménybe, és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő. Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira.
9.2.Vizsgaforma, vizsgarészek:
Írásbeli vizsga: Az írásbeli vizsgán csak a vizsgát szervező iskola bélyegzőjével ellátott lapon, feladatlapokon, tétellapokon lehet dolgozni. A rajzokat ceruzával, minden egyéb írásbeli munkát tollal kell elkészíteni. Szóbeli vizsga Gyakorlati vizsga 139
9.3.Vizsgaidőszakok:
javítóvizsga: augusztus 15. – augusztus 31. között osztályozó vizsga: a tanév helyi rendjében meghatározott két időszakban; a félév és az adott tanév lezárása előtt.
9.4.Jelentkezés a vizsgákra:
A tanuló a tanév helyi rendjében meghatározott időpontig jelentkezhet vizsgára (kiskorú tanuló esetén a gondviselő aláírásával). A diák tájékoztatást kap a vizsga időpontjáról, helyéről, a vizsgarészekről.
9.5.A vizsgák helye, ideje: A vizsgák az iskola épületében az igazgató által kijelölt vizsgatermekben és időpontokban zajlanak. A vizsgát háromtagú vizsgabizottság előtt kell letenni, a vizsgabizottság az iskola pedagógusaiból áll.
9.6. A vizsgatárgyak részei és követelményei 9.6.1 Magyar nyelv és irodalom 1.évfolyam Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése A hangok tiszta ejtése, helyes artikuláció, megfelelő hangerő. Hangok időtartamának helyes érzékeltetése. Tudjon udvariasan köszönni, bemutatkozni, megszólítani felnőtteket, gyerekeket! Legyen képes képről mondatot mondani! Olvasás Félévi: Az addig tanult betűk felismerése és összeolvasása a kis és nagy nyomtatott betűk körében. Tudjon szavakat, szótagolva olvasni. Év végi: Legyen képes szótagoló, pontos olvasásra! Legyen képes előzetesen megtárgyalt 3-4 mondatos szöveget hangosan olvasni. Tudja a hangosan vagy némán elolvasott 3-4 mondatos szöveget kevés segítséggel értelmezni! Az olvasási hibáit kevés segítséggel javítsa! Írás Félévi: Tájékozódjon biztosan a vonalrendszerben. Tudja az addig tanult kis betűket felismerhetően, szabályosan, illetve a szabályoshoz közelítően alakítani és kapcsolni. Év végi : Ismerje az ábécé írott és nyomtatott kis és nagy betűit. Írása legyen rendezett, pontos. Ismerje fel és nevezze meg a tanult nyelvtani fogalmakat, szükség szerint idézze fel és alkalmazza a helyesírási szabályokat a begyakorolt szókészlet szavaiban tanítói segítséggel. Jelölje helyesen a j hangot 10-15 begyakorolt szóban. Memoriter Tudjon 1-2 találós kérdést, közmondást. Tudjon 1-2 verset
140
2.évfolyam Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése Értse meg és kövesse az egyszerű közléseket és utasításokat. Bizonyítsa a mindennapi kulturált viselkedés normáinak ismeretét. Tudjon kérdésekre értelmes, választ adni. Tudjon beszámolni önállóan 2-3 mondatban képről, élményeiről. Olvasás Félévi:Legyen képes előzetesen megtárgyalt, begyakorolt, 6-8 mondatos szöveget szólamokban, pontosan, szöveghűen elolvasni. Érzékeltesse helyes hanglejtéssel a kijelentő mondatot! Legyen képes szavak, szószerkezetek, rövid mondatok értelmezésére. Év végi:Legyen képes előzetesen megtárgyalt, begyakorolt, 6-8 mondatos szöveget folyamatosságra, pontosságra törekedve elolvasni. Érzékeltesse helyes hanglejtéssel a kijelentő és kérdő mondatot! Legyen képes a hangosan vagy némán olvasott 6-8 mondatos szöveg értelmezésére. A megértést bizonyítsa a szöveghez kapcsolódó, egyszerű feladatok szóbeli és írásbeli megoldásával /(szereplők, helyszín, események megnevezése) Memoriter Tudjon2-3 találós kérdést, közmondást vagy gyermekjátékot. Tudjon 2-3 verset Írás Félévi: Legyen képes füzetét rendezetten vezetni tanítói irányítással. Tudja alakítani és kapcsolni az írott kis- és nagybetűket. Év végi:Írjon lendületesen, a szabályoshoz közelítő betűalakítással, kapcsolással! Írása legyen rendezett, pontos. Nyelvtan – helyesírás Félévi: Jelölje helyesen a hangok időtartamát a begyakorolt szókészlet körében. Tudja leírni biztos helyesírással a kiejtéssel megegyező rövid szavakat, mondatokat. Év végi: Legyen képes rövid mondatok leírására a szóhatárok betartásával. Tudja, hogy a mondatot nagybetűvel kezdjük, és a mondat végére mondatvégi írásjel kerül.. Alkalmazza az elválasztás szabályait egyszerű szavak írásakor. Jelölje a j hangot a tanult, begyakorolt estekben kevés hibával. Törekedjen az írástechnikai hibák elkerülésére (betűtévesztés, betűkihagyás, betűcsere).
3. évfolyam Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése A tanuló értelmesen és érthetően fejezze ki a gondolatait. Legyen képes beszámolni olvasmányélményeiről kérdések alapján! Használja a mindennapi érintkezésben az udvarias nyelvi fordulatokat. Beszédstílusát igazítsa beszélgető partneréhez. Olvasás Félév: Felkészülés után lassú folyamatossággal, érthetően olvasson fel ismert szöveget. Legyen képes olvasástechnikai hibáit felszólításra javítani. Tudjon életkorának megfelelő, kb. 4-5 mondatból álló szöveget néma olvasás útján értelmezni! A megértést bizonyítsa egyszerű feladatok megoldásával tanítói segítséggel. Év végi: Ismert tartalmú szöveget folyamatosan, kifejezésre törekvően olvas fel, felkészülés után. Legyen képes kb. fél oldal terjedelmű, életkorának megfelelő témájú szöveget néma olvasás útján megérteni. Megoldja a megértést vizsgáló ismert típusú feladatokat Adott vagy választott témáról 4–5 mondatos fogalmazást készítsen a tanult fogalmazási ismeretek alkalmazásával. Memoriter Szabadon választott versek, közmondások. /2-3/ Szabadon választott meserészlet, szövegrészlet:/1/ 141
Vörösmarty Mihály: Szózat című versének két versszaka Írás Félévi: Írása legyen rendezett, tiszta, jól olvasható, egyéni tempójú. Írásmunkáit tanítói segítséggel tudja ellenőrizni és javítani! Év végi: Írása legyen lendületes, igyekezzen az írás eszközszintű használatára. Az írás külalakja legyen tetszetős és olvasható! Nyelvtan – helyesírás Félévi:Biztonsággal ismerje fel és nevezze meg a kijelentő és kérdő mondatokat. Tudja a témához kapcsolódó egyszerűbb feladatokat megoldani. Legyen képes kevés hibával másolni! Év végi: Tollbamondás során írja kevés hibával a szókészlet szavait begyakorolt esetekben! Tudja tagolni a szöveget mondatokra, a mondatokat szavakra! Készségszinten tudja: a mondatkezdés és mondatzárás helyes jelölését, az egyszerű szavak elválasztását! Ismerje fel és alkalmazza a tanult mondatfajtákat és a hozzájuk tartozó írásjeleket. Tanítói segítséggel ismerje fel és nevezze meg az igét, a főnevet, a melléknevet! Tudja a témához kapcsolódó egyszerűbb feladatokat megoldani.
4. évfolyam Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése A tanuló értelmesen és érthetően fejezze ki a gondolatait. Legyen képes olvasmányok tartalmáról kérdések vagy vázlat segítségével beszámolni! Használja a mindennapi érintkezésben az udvarias nyelvi fordulatokat./ Köszönés, jókívánság./ Beszédstílusát igazítsa beszélgető partneréhez. Olvasás – szövegértés Félévi: Felkészülés után folyamatosan, érthetően olvasson fel ismert szöveget! Legyen képes olvasástechnikai hibáit önállóan vagy tanítói felszólításra javítani! Legyen képes életkorának megfelelő fél oldal terjedelmű, életkorhoz illő olvasmány megértésére! Bizonyítsa szóban és írásban megoldott egyszerű feladatokkal az előző évben tanult szövegelemző műveletek végzését! Év végi: Képes tartósan olvasni, figyelmét a tartalomra irányítja. Egy oldal terjedelmű, életkorának megfelelő szöveget megért néma olvasás útján. Egyszerű összefüggések felismerése, vélemények megfogalmazása tanítói segítséggel. Tudja elmondani az olvasottak lényegét! Adott vagy választott témáról 5–8 mondatos fogalmazást készítsen a tanult fogalmazási ismeretek alkalmazásával! Memoriter: Kölcsey Ferenc: Himnusz című versének két versszaka. Petőfi Sándor: Nemzeti dal című verse. A memoritereket szöveghűen mondja el. Nyelvtan- helyesírás: Félévi: Ismerje fel kevés hibával szövegben a mondatfajtákat és a tanult szófajok közül a főnevet, melléknevet, igét. A begyakorolt szó és szöveganyag helyesírása egyre nagyobb biztonsággal. A helyesírási hibák javítása tanítói segítséggel. Év végi: Felismeri a tanult szófajokat, és megnevezi azokat szövegben is. Tudja a tanult tulajdonnevek nagybetűs kezdését, az igekötős igék/ az igekötő az ige előtt, az ige után áll / helyesírását alkalmazni. A begyakorolt szó és szöveganyag helyesírása egyre nagyobb biztonsággal. Írásbeli munkái rendezettek, olvashatóak legyenek. Helyesírását önellenőrzéssel felülvizsgálja, szükség estén javítja.
142
Magyar nyelv 5. évfolyam I. félév
II. félév
Témakör Írás, fogalmazás
Tananyag Nyomtatott tagolatlan szöveg másolása
Követelmény Legyen képes a szó- és mondathatárokat felismerni, jelezni Tudja leírni az ábécét Csoportosítsa az ábécé betűit csoportosítani Tudja betűrendbe sorolni a szóhalmaz szavait
Helyesírás
A teljes magyar ábécé ismerete A magán- és mássalhangzók felismerése Betűrend
A szavak szerkezete és jelentése
A szavak szerkezete: szó, szótő, toldalékok Hangalak és jelentés kapcsolata a szavakban
Írás, fogalmazás
Nyomtatott tagolatlan szöveg másolása
Helyesírás
A megismert helyesírási esetek felismerése és tudatos alkalmazása. Hibás szövegrészlet javítása
A szavak szerkezete és jelentése
A szavak szerkezete: szó, szótő, toldalékok: képző, jel, rag Hangalak és jelentés kapcsolata a szavakban
Nevezze meg a szótőhöz kapcsolódó toldalékfajtákat Csoportosítsa hangalak és jelentés alapján a szócsoport szavait
A nyelv szerkezete
A hangok kapcsolódási szabályszerűségei: hangrend, illeszkedés, teljes és részleges hasonulás, kiesés, összeolvadás, rövidülés.
Tudja csoportosítani a szavakat hangrendjük alapján Ismerje fel a hangtörvényeket az egyszerűbb esetekben
Ismerje fel a szótőt és a toldalékot Ismerje fel az egyjelentésű, többjelentésű, azonos alakú és rokon értelmű szavakat Legyen képes a szó- és mondathatárokat felismerni, jelezni Helyesírási alapelvek alkalmazása
6. évfolyam I. félév
Írás, fogalmazás
A vázlatkészítés szabályai, fajtái;
Helyesírás
A főnév (köznév és a tulajdonnév) 143
Tudja az olvasott szöveghez kapcsolódó vázlat hiányzó pontjait pótolni Tudja alkalmazni az alapvető helyesírási
A szavak szerkezete és jelentése A nyelv szerkezete
II. félév
értelemtükröztető helyesírási szabályai A szavak szerkezete: szó, szótő, toldalékok: képző, jel, rag A főnevek kategóriái, a tulajdonnevek néhány tipikus fajtája, szerkezete.
Írás, fogalmazás
Személyes élmények megfogalmazása
Helyesírás
A megismert helyesírási esetek felismerése és tudatos alkalmazása Az állandósult szókapcsolatok, szólások, közmondások jelentése Az alapszófajok típusai
A szavak szerkezete és jelentése A nyelv szerkezete
szabályokat Tudja megnevezni a szóelemeket Ismerje fel a főnevek kategóriáit, a tulajdonnevek néhány tipikus fajtáját Tudja élményét néhány mondatban megfogalmazni Ismerje fel és javítsa a szöveg hibáit Tudja a szóláshoz a jelentést kiválasztani, társítani Az alapszófaj (ige, főnév, melléknév, számnév, határozószó, névmás, igenév) fajtáinak felismerése
7. évfolyam I. félév
Olvasás, szövegértés
Adatkeresés technikái (szelektív olvasás, átfutás).
Legyen képes a kulcsszavak kiemelésére
Írás, fogalmazás
Különböző nézőpontú és műfajú szövegek alkotása
Fogalmazza meg véleményét összefüggő mondatokban Legyen képes az írásjelek értelemszerű használatára Ismerje fel és nevezze meg a mondatfajtákat Ismerje fel a szószerkezeteket
Helyesírás A nyelv szerkezete és jelentése
II. félév
Olvasás, szövegértés
Írás, fogalmazás
Helyesírás
Az írásjelek értelemszerű használata A mondat nyelvi funkciója, felépítése, szerkezete, mondatfajták, szövegszervező ereje. Adatkeresés technikái (szelektív olvasás, átfutás).
Különböző nézőpontú és műfajú szövegek alkotása: elbeszélés, jellemzés, vélemény. Önellenőrzés
144
Legyen képes a szöveg alapján információ pótlására (hiányos szöveg kiegészítése, táblázat adatainak pótlására) Fogalmazza meg véleményét összefüggő mondatokban Legyen képes hibáit az önellenőrzés után javítani
A nyelv szerkezete és jelentése
I. félév
II. félév
Olvasás, szövegértés
A fő mondatrészek szerepének és mondatbeli viszonyainak, a hozzájuk kapcsolódó vonzatok jellemzőinek tanulmányozása. Fő mondatrészek szerepe, funkciója és fajtái 8. évfolyam A különböző forrásból származó információk megadott szempontok szerint való összehasonlítása, kritikai következtetés levonása.
Ismerje fel a mondat fő részeit és a bővítményeket
Legyen képes különböző forrásból származó információk megadott szempontok szerint való összehasonlítására
Írás, fogalmazás
Különböző nézőpontú és műfajú szövegek alkotása: elbeszélés, jellemzés, vélemény.
Legyen képes álláspontja mellett érvelni
Helyesírás
A tanult helyesírási szabályok alkalmazása
Jelölje pontosan a hangok(betűk) időtartamát
A nyelv szerkezete és jelentése
A mondat nyelvi funkciója, felépítése, szerkezete, mondatfajták, szövegszervező ereje
Ismerje fel az egyszerű és összetett mondatot
Írás, fogalmazás
Különböző nézőpontú és műfajú szövegek alkotása: elbeszélés, jellemzés, vélemény.
Legyen képes álláspontja mellett érvelni
Helyesírás
A párbeszéd és az idézetek (egyenes, szabad függő, függő) írásmódja.
Alkalmazza az összetett szavak helyesírásának alapvető szabályait
A nyelv szerkezete és jelentése
Az összetett mondatok A szóösszetételek típusai, jelentésük változása, helyesírási szabályai. Magyar irodalom
Ismerje fel a szóösszetételt, alapszót, képzett szót, szókapcsolatot
5. évfolyam I. félév
Olvasás, szövegértés
A feladatok szövegének olvasása, értelmezése Adatok kiemelése, információk keresése 145
képes a feladatokat, utasításokat biztonságosan elolvasni
II. félév
Mesék
Nép- és műmesék. Példák különféle műfaji változatokra
Nevezze meg a mese jellemzőit Ismerje fel: - tündér-varázsmese, - állatmese - valódi mese, - csalimese, - láncmese fajtákat
Petőfi Sándor: János vitéz
Petőfi életútja Kukorica Jancsi útja, tettei, választásai
Emelje ki a költői pálya lényeges állomásait Tudja összefoglalni az Jancsi útját, tetteit időrendben felsorolni
Család, gyerekek és Olvasmányélmény szülők; barátság, emberi kapcsolatok
Beszámoló olvasmányélményről
Petőfi Sándor: János vitéz
A János vitéz cselekménye, szerkezete.
Jellemezze a mű szereplőit Memoriter tolmácsolása
Epikai művek (részletek) és lírai alkotások magyar tájakról, városokról
Legyen képes a tanult műveket és szerzőket társítani
Az iskola névadója
Ismerje Szent György legendáját
Táj, szülőföld
A régió, a lakóhely kultúrája, irodalmi emlékei – bevezetés
Család, gyerekek és Mitológiai és bibliai szülők; barátság, történetek emberi kapcsolatok Arany János: Családi kör – versértelmezés.
Képes Arany János Családi kör című művének bemutatására
Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk
Képes szövegalkotási feladatok megoldására - tesztjellegű feladatsor megoldására
A mű fontos témái (pl. barátság, közösség, önfeláldozás, gyerekekfelnőttek, hűség-árulás)
6. évfolyam I. félév
Szövegértés, szövegfeldolgozás Ballada
A források értelmezése, jegyzetek, vázlatok készítése
Legyen képes lényeges adatok kiemelésére
A műfaji sajátosságok
Legyen képes egy
146
Monda, rege
Arany János: Toldi
megfigyelése, elemzése (szaggatottság, kihagyás, elhallgatás stb.).
népballada értelmezésére
Olvasmányélmények célirányos felidézése, következtetések megfogalmazása
Mutasson be részletet – tartalom – az olvasott műből
Arany pályája
Tudja a költő életútjának fontosabb állomásait Tudjon adatokat a Toldi fogadtatásáról
A Toldi forrásai Érzelmek, hangulatok, gondolatok II. félév
Szövegértés, szövegfeldolgozás
Szemelvények a magyar irodalom különféle műfajú alkotásaiból Feladatsor utasításai
Ballada
Arany János: A walesi bárdok
Monda, rege
Magyar mondák - A csodaszarvas-monda feldolgozása
Arany János: Toldi
A Toldi cselekménye, szerkezete. Toldi Miklós helyzete, tettei, magatartása
Érzelmek, hangulatok, gondolatok Próbatételek, kalandok, hősök Gárdonyi Géza: Egri csillagok
Szemelvények a magyar irodalom különféle műfajú alkotásaiból A mű fontos témái (történelem, hősiesség, barátság, szerelem, árulás stb.)
Sorolja fel a lírai műnem jellemzőit Legyen képes az utasítások, feladatleírások értelmezésére Értelmezze Arany János A walesi bárdok című balladáját Memoriter (részlet) Ismerje fel a monda és mese közti különbséget Elemezze a tér- és időviszonyokat; ismerje a cselekményt; jellemezze a szereplőket Legyen képes egy lírai alkotás értelmezésére Csoportosítsa a szereplőket tulajdonságaik, tetteik alapján
7. évfolyam I. félév
Kisepikai alkotások
Az egyes kisepikai műfajok sajátosságai Mikszáth Kálmán és más magyar elbeszélők alkotásai.
147
Értelmezzen tartalmi és művészi szempontból egy Mikszáth-novellát
Lírai műfajok
Alkotások műfaji szempontokból a magyar irodalom különféle korszakaiból Kölcsey: Himnusz
Értelmezze, elemezze nemzeti himnuszunkat, ódáinkat (Kölcsey: Hymnus; Vörösmarty: Szózat)
Vörösmarty: Szózat Egy korstílus – a romantika II. félév
Kisepikai alkotások
Lírai műfajok
A reformkor irodalmi jelentősége
Soroljon fel alkotókat a reformkorból
Az egyes kisepikai műfajok sajátosságai (pl. tér-, időviszonyok, előreutalás, késleltetés, nézőpont, szerkesztésmód, szereplők, hangnem, téma, motívumok).
Legyen képes érzelmi tartalmak felismerésére, erkölcsi választások értelmezésére és véleményezésére, pl. indulatok, szeretet, együttérzés, segítőkészség, félelem, bizalom, hála;
Alkotások műfaji szempontokból a magyar irodalom különféle korszakaiból
Értelmezze, elemezze nemzeti himnuszunkat, ódáinkat (Kölcsey: Hymnus; Vörösmarty: Szózat, Petőfi: Nemzeti dal)
Kölcsey: Himnusz Vörösmarty: Szózat Petőfi: Nemzeti dal Egy korstílus – a romantika
Nagyepikai alkotás A média kifejezőeszközei
Petőfi korstílusra jellemző, különféle műfajú, tematikájú alkotásaiból
Ismerje a romantika és népiesség, romantika és reformkor összefüggéseit
Olvasmányélmény
Legyen képes beszámolni, összefoglalót alkotni olvasmányélményéről, regény filmváltozatáról
Történet és elbeszélés a mozgóképen 8. évfolyam
I. félév
Kisepikai alkotások
Kisepikai alkotások - prózai és verses műfajok. (novella, elbeszélés, kisregény, anekdota, karcolat) 148
Alkalmazza a művek már ismert értelmezési szempontjait
Lírai és átmeneti műfajok
II. félév
Kisepikai alkotások
Lírai és átmeneti műfajok, műtípusok, óda, dal, epigramma, elégia, életkép, tájlíra, hangulatlíra, gondolati líra
Tudja a szerzőkhöz a műveket társítani
Kisepikai alkotások - prózai és verses műfajok.
A kisepikai műfajok rendszerezésével (eredet, forma, műfaji jellemzők) csoportosítsa a megadott alkotásokat
(novella, elbeszélés, kisregény, anekdota, karcolat) Lírai és átmeneti műfajok
Nagyepikai alkotás
Lírai és átmeneti műfajok, műtípusok, pl. óda, dal, epigramma, elégia, ekloga, életkép, tájlíra, hangulatlíra, gondolati líra
Nevezze meg a tanult versek műfaját, a költői eszközöket a tanult versekben
Nagyepikai alkotás – egy regény sok szempontú megközelítése.
Ismerje fel az elbeszélői nézőpontot, beszédhelyzet
Tamási Áron: Ábel a rengetegben vagy Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig Stílusirányzatok a 20. század elején
Drámai műfajok
Az impresszionizmus, szimbolizmus, szecesszió stílus- és formajegyei.
Ismerje a korszak irodalmi életét meghatározó folyóiratnak, a Nyugatnak a szerepét, hatását;
Drámai műfajok - tragédia, komédia
Tudjon felsorolni egy-két drámát
149
9.6.2 Történelem 5. évfolyam Téma címe 1. Az ókori Kelet Államainak kulturális örökségei 2. A Biblia és az Ószövetség történetei
3. Művészek és művészetek, tudósok és tudomány az ókori görög világban.
Tartalmi követelmény Mezopotámia, Egyiptom, India, Kína, Fönícia. Az írás megjelenése Az időszámítás. A Biblia és részei. A teremtés története. Noé bárkája. Mózes, Dávid és Salamon Szobrászat, Történetírás, Orvostudomány
Történelmi személyek Kheopsz
Fogalmak
Évszám
Zikkurat, piramis, szfinx, kínai Nagy Fal, kerék, égetett tégla, papirusz, selyem, iránytű, papír, puskapor,
Kr.e.,Kr.u.
Ádám, Éva, Ábrahám, Noé, Mózes, Dávid, Salamon.
Biblia, Ószövetség, Újszövetség
Pheidiasz, Hérodotosz, Homérosz, Hippokratesz
Olimpia, akropolisz
150
Kr. e. 776 (az első feljegyzett olimpia játékok), Kr. e. 490 (a marathóni csata), Kr. e. V. század közepe (Athén fénykora)
4. Államformák és alapfogalmak az ókorban.
Királyság, köztársaság, császárság, birodalom,
Romulus-Remus, Caesar, Augustus,
5. Az egyház születése, a keresztény ókor
Újszövetségi történetek az egyházalapító Jézus Krisztusról.
Jézus Krisztus, Legenda, ereklye, eretnek, Szent Péter, Szent szent, népvándorlás, Pál, Szent István, Újszövetség. Szent András, Szent Jakab, Szent Ilona, Nagy Konstantin császár, Theodosius császár
151
Királyság, köztársaság, császárság, birodalom,demokrácia, politika
Kr. e. 753. (Róma alapítása), Kr. e. 510. (Róma köztársaság), Kr. e. 44 (Julius Caesar meggyilkolása), Kr. e. 27. (Róma császárság).
a milánói ediktum (313), niceai zsinat (325), Konstantinápoly alapítása (330), kereszténység hivatalos vallás (380), a Római Birodalom kettészakadása (395), a Nyugat Római Birodalom
6. A magyarság történetének kezdete
Életmód
7. Középkor alapfogalmai
Földesúr-jobbágy Jobbágyi szolgáltatások
8. A középkori egyház
A latin és görög szertartású kereszténység. A középkori keresztény egyház felépítése. Világi papok és szerzetesek.
bukása (476). Hun, finnugor, félnomád 895-902 életmód, törzs, nemzetség, nagycsalád, fejedelem, táltos, honfoglalás, kalandozás, Földesúr-jobbágy fogalma 476
Attila, Álmos, Árpád.
Szent Benedek, Szent Márton, Szent Bernát, Szent Ferenc, Szent Domonkos,
Jobbágyi szolgáltatások: földbér, kilenced,robot, ajándék, uradalmak esperes, plébános, káplán, apát, szerzetes, eretnek, kolostor, monostor, kódex, római katolikus egyház, görögkeleti (ortodox) egyház, kolostori, káptalani és plébániai iskola,
6. évfolyam Téma címe 1. Az Árpádok kora
Tartalmi követelmény Géza fejedelem és a magyar nép megtérése. Szent István király és a
Történelmi személyek Szent István, I. András, I. Béla, Szent Gellért, Szent László, IV. 152
Fogalmak
Évszám
Vármegye, tized, ispán, tatár, kun, pálos rend, egyházmegye, főegyházmegye, Szent Korona, Szent Jobb.
996 (első magyar bencés alapítás, Pannonhalma), 997– (1000)–1038 (Szent István uralkodása),
2. A Magyar Királyság virágkora
keresztény magyar állam megalapítása. Szent László és Könyves Kálmán a keresztény magyar állam megerősítői. Virágzó szerzetesi élet a középkori Magyarországon. A tatárjárás és az ország újjáépítése. Az utolsó Árpádok. A magyar címer kialakulása. A Magyar Szent Korona és a koronázási jelvények. Magyar szentek, szent magyarok
Béla, Szent Erzsébet, Szent Kinga, Szent Margit, Boldog Özséb, Szent Piroska.
A királyi hatalom megerősítése I. Károly idején. Nagy Lajos, a lovagkirály. Jelentősebb hadjáratai és főbb törvényei.
I. Károly, I. (Nagy) Lajos, Luxemburgi Zsigmond, Hunyadi János, Kapisztrán Szent János, Beriszló Péter 153
1077 (Szent László trónra lépése), 12351236, 1238 (Julianus barát útjai), 1241– 1242 (a tatárjárás), 1262 (a magyar pálos rend megalakulása), 1301 (az Árpád-ház kihalása).
aranyforint, nádor, nemes, ősiség és kilenced törvénye, kormányzó, végvár.
1308 (I. Károly), 1453 (Konstantinápoly eleste), 1456 (Nándorfehérvár), 1458-1490 (Hunyadi Mátyás uralkodása), 1526 (a mohácsi
3. A világ és Európa a kora újkorban
A középkori magyar egyházszervezet kiépülése. Hunyadi János A nándorfehérvári diadal. Hunyadi Mátyás uralkodása, reneszánsz udvara és könyvtára. A Mohácsi vereség. A reformáció. A katolikus megújulás kezdete. Reform-pápák és új szerzetesi közösségek a megújulás szolgálatában. Az alkotmányos királyság létrejötte Angliában.
4. Magyarország a A reformáció kora újkorban okai és következményei Magyarországon.
veszprémi püspök , Hunyadi Mátyás,II. Lajos, Tomori Pál kalocsai érsek,
vereség).
Luther, Kálvin, Cromwell, XIV. Lajos, Morus Szent Tamás, Loyolai Szent Ignác, Kalazanci Szent József.
Újkor, reformáció, protestáns, jezsuita, katolikus megújulás, felvilágosodás, alkotmány, jezsuiták, piaristák.
1492 (Kolumbusz), 1517 (Luther fellépése), 1545– 1563 (Tridenti Zsinat).
Dobó István, Bocskai István, Báthory István, Bethlen Gábor,
Végvár, hódoltság, szultán, szpáhi, janicsár, kuruc, labanc, hajdú, úrbér, jobbágyrendelet,
1541 (Buda török kézen), 1552 (a „nagy várháborúk éve”), 1616 (Pázmány
154
5. A forradalmak és a polgárosodás kora Európában és Magyarországon
Három részre szakadt ország élete. Katolikusság helyzete Erdélyben és a hódoltságban. Végvári harcok Az Erdélyi Fejedelemség aranykora Pázmány Péter és a magyar katolikus megújulás virágkora. Magyarország török alóli felszabadítása. A Rákócziszabadságharc. Mária Terézia és a felvilágosult II. József császár és rendeletei. Az ipari forradalom első feltalálói és találmányai. Reformkor Magyarországban 1848. március 15.
Zrínyi Miklós, II. Rákóczi Ferenc, Mária Terézia, Pázmány Péter.
zsellér, betelepítés,
esztergomi érsekségének kelte), 1686 (Buda visszavívása), 1703– 1711 (a Rákócziszabadságharc), 1740–1780 (Mária Terézia).
Széchenyi István, Kölcsey Ferenc, Wesselényi Miklós, Kossuth Lajos, Deák Ferenc,
Polgári nemzet, ipari forradalom, tőkés, bérmunkás, kapitalizmus, rendi országgyűlés, alsótábla, felsőtábla, reformkor, közteherviselés, cenzúra,
1830 (a Hitel megjelenése, a reformkor kezdete), 1832–1836 (reformországgyűlés), 1848. március 15. (forradalom Pest-
155
Áprilisi törvény 1848/1849 Aradi vértanuk
Petőfi Sándor, Batthyány Lajos, Jellasics, Görgei Artúr, Bem József.
sajtószabadság, választójog, felelős kormány, jobbágyfelszabadítás, honvédség, trónfosztás.
Budán), 1849. április 14. (a Függetlenségi nyilatkozat), 1849. október 6. (az aradi vértanúk kivégzése).
7. évfolyam Téma címe
1. Önkényuralom és kiegyezés. A dualizmus kora Magyarországon
Tartalmi követelmény Deák Ferenc és az osztrák-magyar kiegyezés. Az új dualista állam. A kiegyezés korának egyházi kérdései. Magyarország gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődése.
Történelmi személyek Deák Ferenc, I. Ferenc József, gróf Andrássy Gyula, báró Eötvös József, Tisza Kálmán, Kandó Kálmán, Bánki Donát, Zichy Nándor, Esterházy Móric, Prohászka Ottokár,
2. A nagyhatalmak Gyarmatbirodalmak Ferenc versengése és az és katonai tömbök Ferdinánd első világháború kialakulása. Az első világháború kirobbanásának okai és a világháború Magyar katonák az 156
Fogalmak
Évszám
passzív ellenállás, kiegyezés, közös ügyek, dualizmus, millennium
1867 (a kiegyezés), 1894 egyházpolitikai törvények). 1896 (a millenniumi ünnepségek).
mozgóháború, állásháború/állóháború, bolsevik, szovjet, hátország, kétfrontos háború.
1914. július 28. (a világháború kirobbanása), 1914-1918 (az első világháború),
első világháború különféle harcterein. 3. Európa és a világ a két háború között
A Párizs környéki békék. Európa új arca. Sztálin és a kommunista diktatúra a Szovjetunióban. A lateráni szerződés. A Vatikán Állam létrejötte. A nagy gazdasági világválság Hitler és a nemzetiszocialista Németország.
4.Magyarország a két világháború között
A spanyol polgárháború. Zsidó- és keresztényüldözés a náci Németországban. Horthy Miklós és a Nemzeti Hadsereg. A Magyar Királyság visszaállítása.
Clemenceau, Sztálin, Roosevelt, Mussolini, Hitler, XI. Pius pápa, Franco.
Békediktátum, kommunizmus, GULAG, személyi kultusz, fasizmus, nemzetiszocializmus, kisantant, proletárdiktatúra, gazdasági válság.
1918. november 11. (az első világháború vége), 1922 (Marcia su Roma, a Szovjetunió megalakulása), 1929 (lateráni szerződés, Vatikán Állam megalakulása), 1929-1933 (a nagy gazdasági világválság), 1933 (Hitler hatalomra kerülése), 1937 („Égető aggodalommal” és az „Ateista kommunizmusról” kezdetű enciklikák).
Horthy Miklós, Bethlen István, Teleki Pál, Glattfelder Gyula, Kerkai Jenő, Schütz
Kormányzó, numerus clausus, konszolidáció, revízió, népiskolai törvény, zsidótörvény, nuncius, „keresztény nemzeti” eszme, Actio
1920. június 4. (Trianon), 1920. március 1. (Horthy kormányzó), 1930 (Szent Imre-év) és
157
5.A média társadalmi szerepe, használata – Reklám és hír a hagyományos és az új médiában
A trianoni béke. A béke egyházkormányzati következményei. A Horthy korszak jellegzetességei. Az állam és az egyházak szoros együttműködése. Kultúra, tudomány, művelődés
Antal, Szekfű Gyula, Babits Mihály, Sík Sándor, Tóth Tihamér, Bangha Béla, Molnár C. Pál, Aba-Novák Vilmos.
Catholica, hivatásrendiség, EMSZO, KALOT KALÁSZ, népfőiskola.
A reklámok a hirdetés és a médiaipar jellemzői. A hírgyártás folyamatának, szereplőinek azonosítása. A hír, a kommentár és a hírérték fogalmának meghatározása. A pártatlanság és korlátai
-
Hír, kommentár, hírérték, hírverseny, pártatlanság, hírportál, közösségi oldal.
1938 (Szent István-év és a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus), 1938 (az első bécsi döntés), 1939 (Kárpátalja), 1940 (második bécsi döntés).
8. évfolyam Téma címe 1. A második
Tartalmi követelmény Németország és a Szovjetunió kirobbantja
Történelmi személyek Churchill, 158
Fogalmak
Évszám
tengelyhatalmak, furcsa háború, 1939. szeptember 1. (a
világháború
a második világháborút. XII. Pius pápa politikája a második világháború idején. Magyarország háborúba sodródása. A világháború és a magyar katolikus egyház. A 2. magyar hadsereg véres csatái a Donnál. A kurszki csata. Magyarország német megszállása. Az európai holokauszt, a magyar zsidóság pusztulása. A magyar egyház embermentő tevékenysége. A zsidómentés katolikus vértanúi.
2.Hidegháborús konfliktusok és a kétpólusú világ kiépülése.
Az 1947-es párizsi békeszerződések. A kétpólusú világ kialakulása.A szovjet típusú európai diktatúrák egyházpolitikája. A kettéosztott Európa. A NATO és a Varsói Szerződés születése.
Kállay hadigazdaság, totális háború, Miklós, zsidóüldözés, holokauszt, gettó, Szálasi deportálás, partizán. Ferenc, XII. Pius, Boldog Bernhard Lichtenberg, Serédi Jusztinián, Angelo Rotta, Slachta Margit, Ervin Gábor, Boldog Salkaházi Sára, Kálló Feren, Apor Vilmos, Szent Edith Stein.
Truman, Marshall, Hruscsov, Boldog Romzsa Tódor, Boldog Scheffler Jánosi, Boldog Bogdánffy 159
hidegháború, vasfüggöny, jóléti állam, piacgazdaság, szuperhatalom.
második világháború kirobbanása), 1941. június 22. (Németország megtámadja a Szovjetuniót), 1944. március 19. (Magyarország német megszállása), 1944. október 15-16. (Horthy kiugrási kísérlete, Szálasi hatalomátvétele), 1945. április (a háború vége Magyarországon), 1945. május 9. (Európában befejeződik a háború), 1945. szeptember 2. (Japán kapitulációja). 1946 (a fultoni beszéd), 1947 (a párizsi békék), 1949 (a NATO, az NDK és az NSZK megalakulása), 1953 (Sztálin halála), 1955 (a Varsói Szerződés), 1961 (Jurij Gagarin űrrepülése, a berlini fal felhúzása).
3. Magyarország Demokratikus kísérlet a szovjet megszállta a világháborús Magyarországon. vereségtől a forradalom Rákosi Mátyás kommunista diktatúrája. leveréséig. A magyar katolikus egyház a kommunista diktatúra idején. Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc kitörése és hősei
4. A két világrendszer versengése, a szovjet tömb felbomlása.
A rendszerváltó Közép-Kelet-Európa. Németország egyesülése. A Szovjetunió és Jugoszlávia felbomlása.
Szilárd. Tildy Zoltán, Rákosi Mátyás, Nagy Ferenc, Kovács Béla, Rajk László, Pálinkás (Pallavichini) Antal, Mindszenty József, Nagy Imre, Boldog Apor Vilmos, Boldog Meszlényi Zoltán, Lénárd Ödön.
Brezsnyev, Kennedy, Reagan, Gorbacsov, id. Bush, II. János Pál.
160
Népbíróságok, internálás, pártállam, padlássöprés, kitelepítések, kollektivizálás, szövetkezet, Katolikus Szülők Vallásos Szövetsége, Állami Egyházügyi Hivatal,
Olajrobbanás, atomkatasztrófa.
1945. november (választások Magyarországon), 1946 (A második köztársaság és az új forint), 1947 (a kékcédulás választások, a párizsi béke). 1946 (katolikus egyesületek betiltása), 1948 (egyházi iskolák államosítása, Mindszenty József letartóztatása), 1956. október 23. (forradalom kitörése), 1956. november 4. (a forradalom leverésének kezdete), 1958 (Nagy Imre és vádlott társai kivégzése). 1962 (a kubai rakétaválság), 1968 (a „prágai tavasz”, nyugati diáklázadások), 1989 (a berlini fal lebontása), 1991 (a Varsói Szerződés és a KGST felszámolása, a
5.Demokratikus viszonyok megteremtése és kiépítése Magyarországon
A demokratikus jogállam megteremtése. Magyarország csatlakozása a NATO-hoz és az Európai Unióhoz. A gazdasági élet és a jogi intézményrendszer a mai Magyarországon. A magyarországi nemzetiségek és etnikai kisebbségek.
6. Állampolgári alapismeretek
Államformák (királyság, köztársaság). Politikai rendszerek (demokrácia, diktatúra). A demokratikus állam működésének alapelvei (hatalommegosztás, hatalomgyakorlás és társadalmi kontroll). Állampolgári jogok és kötelességek. Magyarország politikai intézményei (államszervezet és társadalmi érdekképviseletek).
Szovjetunió felbomlása), 19911999 (a délszláv háború), 1991-2004 (Jugoszlávia felbomlása), 1993 (Csehszlovákia szétválása, Csehország és Szlovákia létrejötte), 1999 (Jugoszlávia NATO bombázása). Antall József, Privatizáció, 1990 (szabad, Göncz rendszerváltás/rendszerváltozás, többpárti választások Árpád, Horn pluralizmus, demokratikus Magyarországon), Gyula, Orbán intézményrendszer. 1991 (a szovjet Viktor, Mádl csapatok távozása Ferenc. hazánkból), 1999 (csatlakozás a NATOhoz), 2004 (Magyarország EUtag lett). Hatalmi ág, érdekképviselet, állampolgári jogok, állampolgári kötelességek, közjó, politikai intézmény, média, közélet, nyilvánosság.
161
9.6.3.Hon- és népismeret 5. évfolyam A lakóház történeti fejlődése, a magyar háztípusok. A konyha, és eszközei. A paraszti konyha gasztronómiája. A belső tér elrendezése és jellemzői: pitvar, tiszta szoba, kamra A gazdálkodó ember legfontosabb munkái. Gabonamunkák: szántás, vetés, aratás. A gabonamunkákhoz kapcsolódó szokások. 5. Állattartás: a szilaj-, a félszilaj- és a kezestartás. A pásztorok ünnepei. 6. Tavaszi kalákamunkák. 7. Hétköznapi és ünnepi viseletek és jellemzői. 8. Az ünnepek besorolása. Az adventi ünnepkör és ahhoz tartozó szokások. A téli és tavaszi ünnepkör és ehhez tartozó népszokások Húsvét és Pünkösd 9. Az őszi jeles napokhoz, munkaalkalmakhoz kapcsolódó szokások (pl. szüret, fonó, fonóbeli játékok, tollfosztó, kukoricafosztó), közösségi alkalmak (pl. vásár, pásztorünnepek). 10. Helytörténet: Kisvárda eredete A vár története Közösségi jelképeink (címer, zászló, pecsét, védőszent) 1. 2. 3. 4.
6. évfolyam 1. Magyarok a történelmi és a mai Magyarország területén. Néprajzi tájak, 2. tájegységek és etnikai csoportok hon- és népismereti, néprajzi jellemzői a Kárpát-medencében. 3. Kisvárdai egyházak története és jellegzetességei: Görögkatolikus-, Római katolikus- és Református Egyházak Kisvárdán. 4. Táplálkozás, ruházat, életvitel, szokások a Felső-Tiszavidéken: Jellegzetes táji ételeink Kisvárda és környéke népviseletei Szokások vidékünkön 5. Városunk nevezetességei, Kisvárda híres szülöttei: Nevezetes intézményeink Elköltözött és itt élő kisvárdai hírességek 6. Térségünk népmeséi, mondái, népdalai, néptáncai: Telegdy Anna Ölbey Irén Czóbel Minka Weurauch Katalin Krucsay mondák Népdalaink 162
9.6.4. Idegen nyelv
Angol 1. osztály: Félévi követelmények: (szóbeli) Tudjon megfelelően köszönni, elköszönni. Tudjon bemutatkozni. Tudjon megszámolni dolgokat 5-ig. Tudja megnevezni a dolgok színét (5 szín: piros, kék zöld, citromsárga, narancssárga). Képes legyen megmutatni, hogy ki kicsoda a saját családjában kép alapján. Képes legyen megnevezni néhány játékot. Képes legyen megnevezni néhány gyümölcsöt. Év végi követelmények: (szóbeli) Tudjon megfelelően köszönni, elköszönni. Tudjon bemutatkozni. Tudjon megszámolni dolgokat 5-ig. Tudja megnevezni a dolgok színét (5 szín: piros, kék zöld, citromsárga, narancssárga). Képes legyen megmutatni, hogy ki kicsoda a saját családjában kép alapján. Képes legyen megnevezni néhány játékot. Képes legyen megnevezni néhány gyümölcsöt. Tudja megmutatni az arc néhány részét. Képes legyen megnevezni néhány tantermi dolgot (könyv, ceruza, radír). Képes legyen megnevezni néhány háziállatot (kutya, macska, hal). 2. osztály Félévi követelmények: (szóbeli) Tudjon megfelelően köszönni, elköszönni. Tudjon bemutatkozni. Tudjon megszámolni dolgokat 10-ig. Tudja megnevezni a dolgok színét. Képes legyen megmutatni, hogy ki kicsoda a saját családjában kép alapján. Képes legyen megnevezni 5 játékot. Képes legyen megnevezni 4 gyümölcsöt és 4 ételt. Év végi követelmények: (szóbeli) Tudjon megfelelően köszönni, elköszönni. Tudjon bemutatkozni. Tudjon megszámolni dolgokat 10-ig. Tudja megnevezni a dolgok színét. 163
Képes legyen megmutatni, hogy ki kicsoda a saját családjában kép alapján. Képes legyen megnevezni 5 játékot. Képes legyen megnevezni 4 gyümölcsöt és 4 ételt. Tudja megmutatni az arc részeit. Képes legyen megnevezni 5 dolgot a tanteremben. Képes legyen megnevezni 4 háziállatot és 4 vadállatot.
3. osztály Félévi követelmények: (szóbeli) Tudjon napszaknak megfelelően köszönni, elköszönni. Tudjon bemutatkozni, tudja megmondani az életkorát. Képes legyen megmutatni, hogy ki kicsoda a saját családjában kép alapján. Képes legyen megnevezni a lakás fő helyiségeit. Képes legyen megnevezni legalább 5 gyümölcsöt, 5 ételt és 5 italt. Képes legyen megnevezni a hét napjait és a napszakokat. Képes legyen megnevezni néhány ruhadarabot. Év végi követelmények: (szóbeli) Tudjon napszaknak megfelelően köszönni, elköszönni. Tudjon bemutatkozni, tudja megmondani az életkorát. Képes legyen megmutatni, hogy ki kicsoda a saját családjában kép alapján. Képes legyen megnevezni a lakás fő helyiségeit. Képes legyen megnevezni legalább 5 gyümölcsöt, 5 ételt és 5 italt. Képes legyen megnevezni a hét napjait és a napszakokat. Képes legyen megnevezni néhány ruhadarabot. Képes legyen megnevezni az arc részeit és néhány testrészt. Képes legyen megnevezni a tanterem alapvető berendezési tárgyait. Képes legyen megnevezni 6 háziállatot és 6 vadállatot. 4. osztály Félévi követelmények: (szóbeli és írásbeli) Tudjon napszaknak megfelelően köszönni, elköszönni. Tudjon bemutatkozni, tudja megmondani az életkorát. Tudjon érdeklődni hogylét felől és válaszolni a kérdésre. Ismerje az angol ABC -t, tudjon szavakat elbetűzni. Képes legyen megmutatni, hogy ki kicsoda a saját tágabb családjában kép alapján. Képes legyen személyek külső tulajdonságait leírni. Képes legyen dolgokat megszámolni 20-ig. Képes legyen megnevezni a hét napjait és a napszakokat. Képes legyen megnevezni a dolgokat a tanteremben.
164
Nyelvtan: Cselekvés, történés, létezés kifejezése (Present forms of verb be, Present forms of there is, there are) Birtoklás kifejezése (Present forms of have got, Possessive adjectives) Mennyiségi viszonyok (Singular, plural forms of nouns, Cardinal numbers 1 –20) Év végi követelmények: (szóbeli és írásbeli) Tudjon napszaknak megfelelően köszönni, elköszönni. Tudjon bemutatkozni, tudja megmondani az életkorát. Tudjon érdeklődni hogylét felől és válaszolni a kérdésre. Ismerje az angol ABC-t, tudjon szavakat elbetűzni. Képes legyen megmutatni, hogy ki kicsoda a saját tágabb családjában kép alapján. Képes legyen személyek külső tulajdonságait leírni. Képes legyen dolgokat megszámolni 20-ig. Képes legyen megnevezni a hét napjait és a napszakokat. Képes legyen megnevezni a dolgokat a tanteremben. Képes legyen megnevezni a lakás részeit. Képes legyen megnevezni a testrészeket. Képes legyen megnevezni ételeket, italokat és gyümölcsöket. Ismerje a hónapokat és az évszakokat. Képes legyen megnevezni háziállatokat és vadállatokat. Nyelvtan: Cselekvés, történés, létezés kifejezése (Present forms of verb be, Present forms of there is, there are) Birtoklás kifejezése (Present forms of have got, Possessive adjectives) Mennyiségi viszonyok (Singular, plural forms of nouns, Cardinal numbers 1 –20) Térbeli viszonyok: irányok, helymeghatározás Időbeli viszonyok (When?) Logikai viszonyok: kérdőszók Szövegösszetartó eszközök: Linking words Modalitás (Can) 5-8. évfolyam Az osztályozó vizsga írásbeli részén az évfolyamonként meghatározott fogalomkörökön alapuló feladatsort oldanak meg a vizsgázók. A szóbelin a meghatározott témakörökben kell kérdésekre válaszolniuk, illetve néhány mondatban összefüggően beszélniük.
165
5. osztály Fogalomkörök I. félév: - létezés kifejezése
Jelenidejűség
be
am/is/are
Birtoklás kifejezése
birtokos jelzők-
Possessive adj. Genitive ’s
my, your, his/her/its,our, their dog Kate’s brother Whose? Have you got a cat?
have (got) Térbeli viszonyok
Irányok, helymeghatározás
Mennyiségi viszonyok
rendhagyó többesszám- Irregular pluralsrendhagyó többes szám Cardinal numbers tőszámnevek 1-100
Prepositions, prepositional phrases, adverbs there is/are
here, there, on the left, on the right, in, on, under, opposite, next to, between, … There’s a computer on the desk. children, people, men, women
II. félév: Időbeli viszonyok Időpont
Modalitás
When? When? What time? What’s the time?
Now, at 5 o’clock, on Monday In the morning, at night … It’s quarter to eight.
Can – ability-képesség Must
I can swim. I must have a rest.
Logikai viszonyok
kötőszavak
Linking words
and / or / but / because
Cselekvés, történés, létezés kifejezése
Jelenidejűség
be Present simple – egyszerű jelen Present continuousfolyamatos jelen
am/is/are When do you get up? I don’t like milk. What is she doing? I’m not listening. I’m leaving.
166
Témakörök: I.félév Bemutatkozás Család bemutatása, kedvenc állatok, Szűkebb környezetünk bemutatása, tanterem Idő: a hét napjai II.félév: Iskola, tantárgyak, tanrend, Szűkebb környezetünk: a lakás, a ház, a szoba bemutatása, bútorok, berendezési tárgyak Tágabb környezetünk: a lakóhely, a város, Napirend, mindennapos, szokásos tevékenységek, Szabadidő, szórakozás, kedvenc időtöltés, hétvége
167
6. osztály Fogalomkörök Cselekvés, történés, létezés kifejezés
Jelenidejűség
Present simple – egyszerű jelen Present continuousfolyamatos jelen
When do you usually get up? I don’t like milk. What is she doing now? I’m not listening. I’m leaving.
Múltidejűség
Past simple-egyszerű múlt időhatározóikkal együtt
She dropped the camera. Why didn’t you come yesterday?
Possessive adj.-birtokos jelző
My, your, his/her/its, our, their dog
Genitive ’s
Kate’s brother Whose?
Birtoklás kifejezése
Térbeli viszonyok Irányok, helymeghatározás Mennyiségi viszonyok
here, there, on the left, on the right, in, on, under, opposite, next to, between, … Irregular plurals Cardinal numbers – tőszámnevek 1-100 Ordinal numbers sorszámnevek
children, people, men, women … first, second…
személyes névmás és a I, he/she, we, they… tárgyas alakjame, him/her, us, them Nominative and accusative of personal pronouns Demonstrative pronouns this, that, these, those
Szövegösszetartó eszközök
I.félév II. félév
Cselekvés, történés, létezés kifejezése
Mennyiségi viszonyok
múltidejűség
Past simple
Jövőidejűség
going to időhatározóikkal rgyütt
She dropped the camera. Why didn’t you come yesterday? What are you going to do on Saturday?
Countable nouns How many? Uncountable nouns How much?
How many books have you got? I’ve got a lot of / few books. How much money have you got? I’ve got a lot of / little money.
168
Comparative and Tom’s younger than Sue. Mary is superlative of short the prettiest girl. adjectives Irregular comparative Good/bad (better, worse) and superlative forms of adjectives
Minőségi viszonyok
Témakörök I.félév: -Család, személyi adatok; otthoni teendők, kötelességek, napirend; családi ünnepek, szokások - Utazás, pihenés : vakáció, nyaralás, közlekedési eszközök II. félév -Tágabb környezetünk: város, ország; a lakóhely bemutatása -Étkezés: étkezési szokások nálunk és más országokban; különleges ételek és ételreceptek; viselkedés az étkezésnél - Szabadidő és szórakozás: sport az iskolában és az iskolán kívül; tévé,zene, film, videó, számítógép és olvasás.
7.osztály Fogalomkörök Cselekvés, történés, létezés kifejezése
Birtoklás kifejezése
Jelenidejűség
Present simple Present continuous
Múltidejűség
Past simple
Jövőidejűség
going to Future with will
Possessive adj. Possesive pronouns Genitive ’s of
169
When do you get up? I don’t drink milk. Why is she crying? I’m not reading. He’s walking. And then she kissed me. Why didn’t you come yesterday? What are you going to do on Saturday? When will you be fourteen?
my, your, his/her/its, our, their dog mine, yours,… theirs Sue’s brother the corner of the room
Mennyiségi viszonyok
Irregular and regular plurals Cardinal numbers Ordinal numbers Countable nouns How many? Uncountable nouns How much?
one. two… first, second… How many CDs have you got? I’ve got a lot of / few CDs. How much money have you got? I’ve got a lot of/little money. a cup of tea, a piece of cake all, both, none, neither each, every
Tom’s younger than Sue. Mary is the long prettiest girl. She is the most intelligent of all. I’m as tall as you. Good, bad …(better, worse) Irregular adjectives What’s it like? What colour is it? What … like? It’s too big, It’s not small enough. What colour?
Minőségi viszonyok
Comparative sentences (short, adjectives)
Logikai viszonyok
Linking words
Szövegösszetartó eszközök
children, people, men, women …
személyes névmás és tárgyas alakja Nominative and accusative of personal pronouns Demonstrative pronouns
170
and/or/but/because
I, he, they… me, him, them…
this, that, these, those
II.félév Cselekvés, történés, létezés kifejezése
Jelenidejűség
Present perfect simple
Have you done your room? I haven’t finished it yet.
Térbeli viszonyok Irányok, helymeghatározás
Prepositions, prepositional phrases, adverbs
here, there, on the left, on the right, in, on, under, opposite, next to, between, in front of, behind, inside, outside, above …
Modalitás
should/shouldn’t can (ability -képesség) can/could/may (permission-engedély) must/needn’t (obligation) have to (past) mustn’t
You should ask her. I can swim. Can/could/may I open the window? I must read it. You needn’t do it now. Did you have to be there? Children mustn’t smoke.
Szövegösszetartó eszközök
Indefinite pronouns
somebody, anybody, nobody, everybody …
Témakörök I.félév - Én és a családom: családfa; foglalkozások; családi ünnepek,nagyszüleim világa, családtípusok - Múltunk és jövőnk: A jövőm, utazás a jövőbe ,A jövő iskolája ,Földünk jövője, - Közlekedés a múltban, a jelenben és a jövőben - Szabadidő és szórakozás: sport az iskolában és az iskolán kívül; tévé, kedvenc film, zene, számítógép , közös időtöltés barátokkal II.félév Tágabb környezetünk: falu, város, ország;látnivalók, nevezetességek a lakóhelyemen,híres városok és nevezetességeik, útbaigazítás kérése, adása Egészség, az egészséges életmód, rendszeres testedzés, Betegségek Az iskola világa: iskolai szabályok
171
8. osztály I. félév Fogalomkörök Present simple –egyszerű jelen Present continuousfolyamatos jelen Present perfect simplebefejezett jelen Past simple-egyszerű múlt going to Future with will időhatározóikkal együtt
When do you usually get up? I don’t drink coffee. Why is she standing there? I’m not listening. I’m leaving. Have you done your room? I haven’t finished it yet. And then she turned off the TV. Why didn’t you come yesterday? What are you going to do on Sunday? When will you be fourteen?
Birtoklás kifejezése
Past forms of have Have with will Possessive adj. Possesive pronouns Genitive ’s of Whose?
I didn’t have many friends in the kindergarten. I will have a Porsche when I’m 20. my, your, his/her/its, our, their dog mine, yours,… theirs Sue’s brother the corner of the room
Térbeli viszonyok Irányok, helymeghatározás
Prepositions, prepositional phrases, adverbs
here, there, on the left, on the right, in, on, under, opposite, next to, between, in front of, behind, inside, outside, above …
Mennyiségi viszonyok
Irregular and regular plurals Cardinal numbers Ordinal numbers Countable nouns How many? Uncountable nouns How much?
children, people, men, women … one. two… first, second… How many CDs have you got? I’ve got a lot of / few CDs. How much money have you got? I’ve got a lot of/little money. a cup of tea, a piece of cake all, both, none, neither each, every
Modalitás
should/shouldn’t can (ability) can/could/may , (permission) must/needn’t (obligation) have to (past) mustn’t
You should ask her. I can swim. Can/could/may window?
Linking words-kötőszók
and/or/but/because
Cselekvés, történés, létezés kifejezése
Jelenidejűség
Múltidejűség
Jövőidejűség
Logikai viszonyok
172
I
open
the
I must read it. You needn’t do it now. Did you have to be there? Children mustn’t smoke.
Szövegösszetartó eszközök
Articles some + plural noun any + plural noun some + singular noun any + singular noun Nominative and accusative of personal pronouns Demonstrative pronouns Indefinite pronouns
a, an, the There are some pencils in the bag. Have you got any sisters? I haven’t got any matchboxes. There’s some water in the vase. There isn’t any juice in my glass. I, he, they… me, him, them… this, that, these, those somebody, anybody, nobody, everybody
II.félév Fogalomkörök Cselekvés, történés, létezés kifejezése : az összes tanult igeidő időhatározóikkal együtt Szövegösszetartó eszközök: A táblázat névmásai kiegészítve a visszaható névmásokkal.(myself…) Modalitás: should/shouldn’t, might, can, have to (past) Logikai viszonyok: kötőszók((and/or/but/because/however) , Conditional 1 Térbeli viszonyok: picture location (at the top of/at the bottom of, on the left hand side…) Témakörök I.félév Én és a családom: személyi adatok; foglalkozások; otthoni teendők, kötelességek; családi ünnepek, Emberi kapcsolatok: barátság; emberek külső és belső jellemzése. Szabadidő és szórakozás: sport az iskolában és az iskolán kívül; tévé, számítógép és olvasásolvasási szokások-kedvenc olvasmányaim Egészség és betegség: a leggyakoribb betegségek; a leggyakoribb sérülések, egészséges táplálkozás II. félév Én és a családom: generációs különbségek Környezetünk védelme: a természet megóvása, környezettudatos viselkedés, környezetszennyezés-környezetvédelem, veszélyeztetett növények és állatok, természeti katasztrófák Tágabb környezetünk: falu, kisváros, nagyváros, ország, a lakóhely bemutatása; lakóhelyünk megóvása
9.6.5. Matematika
1. osztály I. 1. 2. 3. 4.
félév követelményei Tudjon tájékozódni térben és síkban. Halmazok összehasonlítása, több, kevesebb fogalmának helyes használata. Matematikai jelek: +, –, •, :, =, <, >, ( ) ismerete, használata. Legyen számfogalma, tudja írni, olvasni a számokat1-10-ig. 173
5. Tudja bontani a számokat 10-ig. 6. Tudjon összeadni, kivonni, pótolni 10-es számkörben. 7. Tudja a számok tulajdonságait: számszomszédok, legkisebb, legnagyobb, páros, páratlan. 8. Növekvő és csökkenő számsorozatok szabályának felismerése, a sorozat folytatása. 9. Egyszerű szöveges feladat értelmezése, megjelenítése rajz segítségével, leírása számokkal. 10. Nyitott mondatok megoldása 10-es számkörben. II. félév követelményei 1. Legyen számfogalma, tudja írni, olvasni a számokat1-20-ig. 2. Tudja értelmezni a számokat helyi érték szerint. 3. Tudja bontani a kétjegyű számokat tízesekre és egyesekre. 4. Tudjon kétjegyű számokat pótolni, összeadni, kivonni tízes átlépéssel. 5. Ismerje a kétjegyű számok számszomszédjait. 6. Legyen képes a sorozat szabályának megállapítására, folytatására. 7. Tudja a szöveges feladatot értelmezni, megjeleníteni rajz segítségével, leírni számokkal a 20-as számkörben. 8. Nyitott mondatok megoldása 20-as számkörben. 9. Vonalak (egyenes, görbe) ismerete. Test, síkidom megkülönböztetése. 10. A hosszúság, az űrtartalom, a tömeg és az idő mérése. A szabvány mértékegységek: cm, dm, m, cl, dl, l, dkg, kg, perc, óra, nap, hét, hónap, év. Mérőeszközök használata.
2.
osztály
I. félév követelményei 1. Számok írása, olvasása (100-as számkör). Helyi érték ismerete. 2. Páros és páratlan számok megkülönböztetése. 3. Számok helye a számegyenesen. Számszomszédok értése ( egyes, tizes). Természetes számok nagyság szerinti összehasonlítása. 4. Római számok írása, olvasása (I, V, X). 5. Összeadás, kivonás, és pótlás 100-as számkörben szóban és írásban. 6. A hosszúság, és az idő mérése. 7. Szöveges feladatok értelmezése, megoldása. 8. A műveletek sorrendjének ismerete. 9. Zárójelek használata a műveletek sorrendjében. II. félév követelményei 1. Szorzótábla ismerete a százas számkörben. 2. Összeadás, kivonás, szorzás, osztás szóban és írásban. 3. Az űrtartalom, és a tömeg mérése. A szabvány mértékegységek: cm, dm, m, cl, dl, l, dkg, kg. 4. Vonalak (egyenes, görbe) ismerete. 5. A test és a síkidom megkülönböztetése. 6. Tájékozódási képesség, irányok ismerete. 7. Szám és szöveges feladatok megoldása szorzó és bennfoglalások felhasználásával. 174
8. Növekvő és csökkenő számsorozatok szabályának felismerése, a sorozat folytatása.
3.
osztály
I. félév követelményei 1. Számok írása, olvasása (1000-es számkör). Helyi érték, alaki érték, valódi érték fogalma 1000-es számkörben. 2. Számképzések, kerekítések az 1000-es számkörben. 3. Számok egyes, tízes, százas szomszédai. 4. Szóbeli összeadás, kivonás, pótlás az 1000-es számkörben. 5. Római számírás 1000-ig. 6. Írásbeli összeadás, kivonás az 1000-es számkörben. 7. Szöveges feladat: a szöveg értelmezése, adatok kigyűjtése, megoldási terv, becslés, ellenőrzés, az eredmény realitásának vizsgálata. 8. Az idő mérése (egyszerű gyakorlati példák). II. félév követelményei 1. Fejben számolás százas számkörben. 2. A szorzótábla biztos ismerete 100-as számkörben. 3. Összeg, különbség, szorzat, hányados fogalmának ismerete. Műveletek tulajdonságainak, tagok, illetve tényezők felcserélhetőségének alkalmazása. Műveleti sorrend ismerete, alkalmazása. 4. Háromjegyű számok összeadása, kivonása, szorzás és osztás egyjegyű számmal írásban, becslésük 10-re és 100-ra kerekített értékkel. 5. Törtek a mindennapi életben, megnevezésük, lejegyzésük, létrehozásuk tevékenységgel. 6. Negatív számok a mindennapi életben (hőmérséklet, adósság). 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13.
Hosszúság, távolság, űrtartalom és idő mérése (egyszerű gyakorlati példák). Háromszög, négyzet, téglalap, sokszög létrehozása egyszerű módszerekkel, felismerésük, jellemzőik. A test és a síkidom közötti különbség megértése. Kocka, téglatest, felismerése, létrehozása, jellemzői. Tükrös alakzatok és tengelyes szimmetria előállítása hajtogatással, nyírással, rajzzal, színezéssel. Négyzet, téglalap kerülete. Négyzet, téglalap területének mérése különféle egységekkel, területlefedéssel.
4. osztály Félév: Elemek halmazba rendezése. Számok írása, olvasása (10000-es számkör) Törtek a mindennapi életben. Természetes számok nagyság szerinti összehasonlítása 10 000-es számkörben. Fejben számolás százas számkörben. Négyjegyű számok összeadása, kivonása 175
A szabvány mértékegységek ismerete. Egyszerű átváltások. Adott szabályú sorozat folytatása. Síkidomok létrehozása, felismerése. Egyszerű szöveges feladatok. Év vége: Elemek halmazba rendezése. Számok írása, olvasása (10 000-es számkör). Helyi érték, alaki érték, valódi érték fogalma 10 000-es számkörben. Törtek a mindennapi életben: 2, 3, 4, 10, 100 nevezőjű törtek megnevezése, előállítása. Természetes számok nagyság szerinti összehasonlítása 10 000-es számkörben. Becslés és a kerekítés alkalmazása. Fejben számolás százas számkörben. A szorzótábla biztos ismerete 100-as számkörben. Négyjegyű számok összeadása, kivonása, szorzás és osztás egy- és kétjegyű, számmal írásban. Egyszerű szöveges feladat megoldása. Növekvő és csökkenő számsorozatok felismerése, készítése. A szabvány mértékegységek ismerete. Egyszerű átváltások. Háromszög, négyzet, téglalap, sokszög létrehozása, felismerésük, jellemzőik. Kör fogalmának tapasztalati ismerete. Kocka, téglatest felismerése. Négyzet, téglalap kerülete. Táblázat adatainak értelmezése.
5. osztály félévi osztályozóvizsga A természetes számok összeadása, kivonása, szorzása, osztása, kerekítése Síkidomok: A háromszög, a négyzet, a téglalap és a kör Mértékváltások Szögfajták Törtek összeadása, kivonása, szorzása, osztása természetes számmal év végi osztályozóvizsga Az egész számok összeadása, kivonása, szorzása, osztása, kerekítése Sorozatok Mértékváltások Szögfajták Műveletek törtekkel, tizedes törtekkel Síkidomok: A háromszög, a négyzet, a téglalap és a kör, kerület-, területszámítás Testek: A kocka, a téglatest felszíne, térfogata
6. osztály félévi osztályozóvizsga Oszthatóság 176
Műveletek egész számokkal, tizedes törtekkel Sorozatok Mértékváltások Tengelyesen szimmetrikus alakzatok felismerése év végi osztályozóvizsga Oszthatóság Műveletek egész számokkal, törtekkel, tizedes törtekkel Háromszögek fogalma, csoportosítása, négyszögek fajtái Egyenes és fordított arányosság Százalékszámítás Sorozatok Tengelyesen szimmetrikus alakzatok felismerése Síkidomok kerülete, területe Téglatest felszíne, térfogata Mértékváltások
7. osztály félévi osztályozóvizsga Műveletek racionális számokkal Hatványozás Algebrai kifejezések Egyenletek, egyenlőtlenségek Középpontosan szimmetrikus alakzatok év végi osztályozóvizsga Műveletek racionális számokkal Hatványozás Algebrai kifejezések Egyenletek, egyenlőtlenségek Középpontosan szimmetrikus alakzatok Sorozatok, függvényábrázolás Síkidomok tulajdonságai (a háromszögek, a négyszögek, a kör), kerület-, területszámítás Testek (a hasáb, a henger) felszíne, térfogata
8. osztály félévi osztályozóvizsga Műveletek racionális számokkal Mértékváltások, egyenes arányosság, fordított arányosság Algebrai kifejezések, egyenletek, egyenlőtlenségek, szöveges feladatok megoldása egyenlettel 177
Síkidomok tulajdonságai, kerülete, területe (háromszög, négyszögek, kör kerülete, területe) év végi osztályozóvizsga Műveletek racionális számokkal Mértékváltások, egyenes arányosság, fordított arányosság Algebrai kifejezések, egyenletek, egyenlőtlenségek, szöveges feladatok megoldása egyenlettel Síkidomok tulajdonságai, kerülete, területe (háromszög, négyszögek, kör kerülete, területe) Sorozatok, függvények Testek (hasáb, henger, kúp, gúla, gömb) felszíne, térfogata
9.6.6. Fizika 7. o. Az iskolai osztályozó vizsga követelményei és formái Írásbeli és szóbeli feladatok minimális követelménye 1. félév
Ismerje a hosszúság terület térfogat gyakorlatban használatos mértékegységeit és a szabványos alapegységeket. A tanuló legyen képes a tanult egyszerű alapméréseket alkalmazni A tanuló ismerje a mérleggel történő tömegmérést, a tömeg szabványos mértékegységét Az árnyékjelenségek magyarázata a fény egyenes vonalú terjedésével. Tudja értelmezni a síktükör fényvisszaverését, a tükörkép jellemzőit A tanuló tudja, hogy a fehér fény prizma segítségével színekre bontható. 2. félév
A tanuló értse, hogy a mozgás viszonylagos, értelmezéséhez viszonyítási pontot kell választani Ismerje a sebesség SI mértékegységét és annak átszámítását a közlekedési gyakorlatban használt km/óra mértékegységre. A tanuló ismerje a súrlódás jelenségét A tanuló ismerje a közegellenállás jelenségét A tanuló tudja a munkavégzés fizikai definícióját A tanuló legyen tisztában a légnyomás jelenségével, ismerjen egyszerű kísérleteket, amik igazolják a légnyomás létét 178
8. o. Az iskolai osztályozó vizsga követelményei és formái Írásbeli és szóbeli feladatok minimális követelménye
1. félév A tanuló tudja, hogy bizonyos testek dörzsöléssel elektromosan töltött állapotba hozhatók. A tanuló legyen képes a fémes és szigetelő anyagok megkülönböztetésére. A tanuló értse az erőtér fogalmát. Tudja, hogy az elektromos erőtérbe helyezett bármilyen töltésre erő hat. A tanuló ismerje az elektromos áram fogalmát, A tanuló tudja, hogy minden mágnesnek kétféle mágneses pólusa van. Az azonos pólusok taszítják a különbözők vonzzák egymást. A mágneseket mágneses mező veszi körül, amely a mágneses anyagokkal kölcsönhatásba lép Tanuló tudja, hogy a Földet mágneses erőtér veszi körül. A „Föld-mágnes két pólusa az Északi- és a Déli-sark közelében van. A könnyen forgó mágneses tű – iránytű beáll a Föld-pólusok irányába. Az iránytű északi irányba álló pólusát nevezzük a mágnes É-i pólusának (Az Északi-sark közelében a Föld-mágnes Di pólusa áll) 2. félév A tanuló ismerje a hőtágulás jelenségét, tudjon rá gyakorlati példákat mondani. A tanuló ismerje a köznapi életben használt Celsius-féle hőmérsékleti skálát, ismerje a hő táguláson alapuló hőmérők működésének fizikai alapjait. A tanuló tudja, hogy a melegítés során a melegedő test belső (termikus) energiája nő. A melegítés energiaátadás. A melegítés során átadott energiát hőmennyiségnek nevezzük. A tanuló ismerje az anyag alapvető három halmazállapotát, a szilárd, folyadék és a légnemű halmazállapot makroszkopikus jellemzését (saját alak, térfogat) A három halmazállapotot tudja konkrét anyagok példáján illusztrálni (pl. a víz három halmazállapota)
179
9.6.7. Környezetismeret 1. osztály
I. félév
Legyen képes az iskola épületében tájékozódni. Helyes viselkedés és megfelelő öltözködés az iskolában. Tudja megkülönböztetni az élő és élettelen dolgokat. Ismerje az emberi test főbb részeit. Ismerje a helyes táplálkozási szokásokat. Ismerje az évszakokat, hónapokat, napokat, napszakokat.
II. félév
Ismerje föl a halmazállapotokat. Ismerje az évszakokat, jellemzőjüket és az időjárás elemeit. Tudja az időjárásnak megfelelő öltözködési szokásokat. Ismerje az étkezés típusait, ritmusát, a víz fontosságát. Tudja megkülönböztetni a mesterséges és természetes életközösséget.
2. osztály
I. félév
Legyen képes az iskola épületében, környékén és közvetlen környezetében tájékozódni. Tudja megkülönböztetni az élő és élettelen dolgokat. Legyen képes alaprajzot készíteni szobájáról, tanterméről. Tudja csoportosítani a közvetlen környezetben előforduló anyagokat Ismerje az égés folyamatát.
II. félév
Ismerje föl a halmazállapotokat. Ismerje az évszakokat, hónapokat, napokat, napszakokat Ismerje az időjárás elemeit. Ismerje az egészséges táplálkozás fő alapelveit. Ismerje érzékszerveinket Nevezze meg a fő világtájakat Nevezze meg az alapvető higiéniás szokásokat
3. osztály
Félévi vizsga: Mennyi időnk van? Időmérés, égitest, naptár. Tájékozódás a tágabb térben Rész-egész viszony, távolságbecslés, térkép, Magyarország, közlekedési eszköz, tömegközlekedés. Felszíni formák. 180
település,
Megtart, ha megtartod Növények, állatok, természetes és mesterséges környezet. A természetvédelem és a fenntarthatóság kapcsolatának felismerése Az a szép, akinek a szeme kék? Testalkat, testi adottságok, személyes higiéné, öröklődés Év végi vizsga: Mennyi időnk van? Időmérés, égitest, naptár. Tájékozódás a tágabb térben Rész-egész viszony, távolságbecslés, térkép, Magyarország, közlekedési eszköz, tömegközlekedés. Felszíni formák. I. Megtart, ha megtartod
település,
Növények, állatok, természetes és mesterséges környezet. A természetvédelem és a fenntarthatóság kapcsolatának felismerése Az a szép, akinek a szeme kék? Testalkat, testi adottságok, személyes higiéné, öröklődés Merre megy a hajó? Halmazállapot-változások, oldódás, kölcsönhatás. Tájékozódás, kölcsönhatás, vízkörforgalom. Egészség és betegség Egészségmagatartás, betegség, gyógyítás, baleset, fogyaték Önismeret és viselkedés Hasonlóságok és különbségek keresése az állati és emberi kommunikáció között. Vágtat, mint a paripa Mozgásszerv, mozgásforma. Példák gyűjtése mozgással kapcsolatos rekordokra. Kertben, mezőn Életközösség megfigyelése. Az élővilág szerveződési szintjeinek felismerése.
181
4. osztály Félév: Idő, napszakok, évszakok Lakóhelyünk Magyarország térlépén, Irányok, távolságok leolvasása Magyarország nagy tájegységei A megújuló és nem megújuló energiaforrások. A betegség tünetek felismerése. Az élőlények csoportosítása tetszőleges és adott szempontsor szerint. Év vége: A Föld mozgásának ismerete, a mindennapi életben előforduló távolságok és időtartamok. Magyarország elhelyezése a földrajzi térben, néhány fő kulturális és természeti értékének ismerete. A lakóhely elhelyezése, környezete Az anyagok tulajdonságai, energiaforrások. Megfordítható és nem megfordítható folyamatok Az élőlények csoportosítása, egy természetes életközösség bemutatása. Az egészséges életmód alapvető elemeinek ismerete. A betegségtünetek felismerése, a megelőzés szerepének ismerete. Emberi magatartásformák alapvető szabályai, helyes és helytelen viselkedés.
9.6.8. Természetismeret 5.OSZTÁLY I. FÉLÉV 1. Állandóság és változás környezetünkben-Anyag és közeg A környezetben előforduló élő és élettelen anyagok felismerése, csoportosítása megadott szempontok alapján. Mérési eljárások, mérőeszközök használata a hőmérséklet, hosszúság, időtartam mérésének önálló elvégzése során megadott szempontok alapján. A mért adatok rögzítése, értelmezése. Olvadás, fagyás, párolgás, forrás, lecsapódás, példák gyűjtése a természetben, a háztartásban, az iparban. Keverékek és oldatok készítése, a kapott új anyag megfigyelése, megnevezése. A víz fagyáskor történő térfogat-növekedésének bizonyítása, következményei a környezetben
182
A talaj fizikai tulajdonságai, A talajszennyeződés okai és következményei. Személyes cselekvés gyakorlatának és lehetőségeinek megfogalmazása A levegő egyes tulajdonságainak elemzése Kulcsfogalmak/ fogalmak Anyag, élő-élettelen, halmazállapot, keverék, légnyomás, talaj, kőzettörmelék, humusz, talajnedvesség. 2. .Kölcsönhatások és energia vizsgálata A melegítés és a hűtés szerepe a hétköznapi életben A NAP szerepe a földi élet szempontjából Hely- és helyzetváltoztatás megkülönböztetése, példák keresése, csoportosítása A mágneses kölcsönhatás. Testek elektromos állapota Az energiahordozók csoportosítása különböző szempontok alapján. Kulcsfogalmak/fogalmak Hőmérséklet, mozgás, hely-, helyzetváltoztatás, mágnes, vonzás, taszítás, gravitációs kölcsönhatás, hőterjedés, energia, energiaforrás, energiahordozó, energiagazdálkodás, energiatakarékosság. 3. Élet a kertben A szerkezet és a működés összefüggéseinek felismerése a virágos növények testfelépítésén keresztül. A zöldség- és gyümölcsfélék szerepe az egészséges táplálkozásban, fogyasztásuk egészségvédelmi szabályainak megismerése. Ismert kerti növények összehasonlítása adott szempontok (testfelépítés, életfeltételek, szaporodás, anyagcsere) alapján. A kártevők alapvető rendszertani (országszintű) besorolása és a kártevők hatására bekövetkező elváltozások értelmezése. A vegyszermentes védekezés fontosságának tudatosítása, a biológiai védekezés lehetőségeinek és jelentőségének felismerése. Egy tipikus egyszikű és egy tipikus kétszikű növény virágának jellemzői A földigiliszta és az éti csiga összehasonlítása. A kerti madarak szerepének bemutatása a kártevők megfékezésében. Kulcsfogalmak/fogalmak Zöldség, gyümölcs, virág, mag, termés, fő- és mellékgyökérzet, főeres levél, mellékeres levél, virág, takarólevél, lepellevél, ivarlevél, csonthéjas termés, bogyótermés, módosult növényi rész, gumó, egynyári, kétnyári, évelő növény, gyűrűsféreg, bőrizomtömlő, puhatestű, köpeny, zsigerzacskó, átalakulásos fejlődés, átalakulás nélküli fejlődés, tápláléklánc.
183
4.Állatok a házban és a ház körül Hogyan vált háziállattá a kutya? Hogyan védekezhetünk az állatok által terjesztett betegségek ellen? Miért költöznek el egyes madarak a tél beállta előtt? Haszonállatok: sertés, szarvasmarha, házityúk testfelépítése, életmódja, hasznosítása. Az állatok életfeltételeihez illeszkedő felelős állattartás. Az állati eredetű tápanyagok szerepe az ember táplálkozásában. Állati eredetű anyagok felhasználása A házban és a ház körül élő állatok: házi veréb, füstifecske, házi légy testfelépítése, életmódja, jelentősége Kulcsfogalmak/fogalmak Háziállat, gerinces, gerinctelen, madár, emlős, patás, összetett gyomor, kérődző, ragadozó, növényevő, mindenevő, ízeltlábú, rovar, teljes átalakulás. II.félév 5. Tájékozódás a valóságban és a térképen Iránytű. Fő-és mellékvilágtájak. A valós tér átalakítása, alaprajz, térképszerű ábrázolás. A térképi ábrázolás jellemzői: égtájak, szín- és jelkulcs, névírás, méretarány, aránymérték. Hazánk nagytájai, szomszédos országaink. Bolygónk térségei: földrészek és óceánok. Helymeghatározás: földrajzi fokhálózat. Európa helyzete, határai. Hazánk helye Európában. Kulcsfogalmak/fogalmak Fő- és mellékvilágtáj, alaprajz, útvonalrajz, térképvázlat, térkép. Térképi jelrendszer, domborzati, közigazgatási, turista- és kontúrtérkép, földrajzi fokhálózat, keresőhálózat, turistajelzés. Topográfiai ismeretek Alföld, Kisalföld, Északi-középhegység, Dunántúli-középhegység, Dunántúli-dombés hegyvidék, Nyugat magyarországi-peremvidék. Szlovákia, Ukrajna, Románia, Szerbia, Horvátország, Szlovénia, Ausztria. Baktérítő, Ráktérítő, Déli-sark, déli-sarkkör, Egyenlítő, Északi-sark, északi-sarkkör, kezdő hosszúsági kör. Atlanti-óceán, Csendes-óceán, Indiai-óceán, Jeges-tenger, Földközi-tenger, Afrika, Amerika, Európa, Ázsia, Ausztrália, Antarktika, Közép-Európa.
184
6. A Föld és a Világegyetem A Föld, a Nap és a Világegyetem közötti kapcsolat A holdfogyatkozás és a Hold fényváltozásainak értelmezése A Föld gömbalakja, a napsugarak hajlásszöge és az éghajlati övezetek közötti összefüggés Időjárás, éghajlat és elemeik: napsugárzás, hőmérséklet, csapadék, szél. Éghajlat-módosító tényezők: földrajzi szélesség, óceántól való távolság, domborzat. Magyarország éghajlata: száraz és nedves kontinentális éghajlat. Veszélyes időjárási jelenségek: villámlás, szélvihar, hóvihar, hőség. Kulcsfogalmak/fogalmak Világegyetem, égitest, csillag, bolygó, hold, holdfázis, tengelyferdeség, évszak, gömbhéjas szerkezet, éghajlati övezet, éghajlat, időjárás, napi és évi középhőmérséklet, napi hőingadozás, évi közepes hőingadozás, csapadék, szél Topográfiai ismeretek Naprendszer, Nap, Jupiter, Föld, Mars, Merkúr, Vénusz, Neptunusz, Szaturnusz, Uránusz, Hold. 7. Felszíni és felszín alatti vizek Felszín alatti vizek: talajvíz, hévíz, ásványvíz, gyógyvíz jellemzői, jelentősége az ember életében, gazdasági életében. A belvizek kialakulásának okai és következményei, az ellene való védekezés formái. Felszíni vizek: hazánk legjelentősebb állóvizei, folyóvizei. A folyók útja a forrástól a torkolatig. Vízgyűjtő terület, vízválasztó, vízjárás, folyók felszínformálása. Árvizek kialakulásának oka, az ellene való védekezés formái. Állóvizek keletkezése, pusztulása. Legnagyobb tavunk: a Balaton (keletkezése, jellemzése). A folyók, tavak haszna, jelentősége. Vízszennyezés okai, következményei, megelőzésének lehetőségei. Vizek védelme. Víztisztítási eljárások. A Balaton-felvidéki vagy a Fertő-Hanság Nemzeti Park értékei. Kulcsfogalmak/fogalmak Felszíni víz, felszín alatti víz, talajvíz, belvíz, hévíz, gyógyvíz, ásványvíz, folyóvíz, állóvíz, főfolyó, mellékfolyó, vízgyűjtő terület, vízválasztó, vízjárás, felszínformálás, vízszennyezés, vízvédelem Topográfiai ismeretek Balaton, Fertő tó, Velencei-tó, Duna, Tisza, Körös, Dráva, Rába, Szigetköz, Szentendrei-sziget, Csepel-sziget, Mohácsi-sziget
185
6. OSZTÁLY Első félév I. Vizek, vízpartok élővilága A vízi élőhely jellemző élettelen környezeti tényezői. A vizek egysejtűi: zöld szemes ostoros, papucsállatka, baktériumok testfelépítése, életmódja. Vízi-vízparti növénytársulások vízszintes tagozódása: lebegő, gyökerező hínár, nádas mocsárrétek, ártéri erdők jellegzetes növényeinek testfelépítése, életmódja jelentősége. A vízi-vízparti életközösség jellemző gerinctelen és gerinces állatai: tavi kagyló, orvosi pióca, kecskerák, szúnyogok, szitakötők, (tiszavirág) ponty, leső harcsa, kecskebéka, vízisikló, tőkés réce, barna réti héja, fehér gólya külleme, teste, élete, jelentősége az életközösségben, az ember életében, védettségük. Kölcsönhatások az életközösségben: táplálkozási láncok, táplálékhálózatok. Az életközösség veszélyeztetettségének okai, következményei: tápanyagdúsulás és a méreganyag koncentrálódása. Az életközösség védelme. Kulcsfogalmak, fogalmak: egysejtű, sejtszervecske, baktérium, moszat, telepes test, gyöktörzs, kétlaki növény, hínárnövényzet, gerinctelen, gyűrűsféreg, puhatestű, kagyló, ízeltlábú, rovar, rák, gerinces, hal, kopoltyú, úszóláb, lemezes csőr, gázlóláb, tépőcsőr, markoló láb, lágyhéjú tojás, átalakulásos fejlődés, átváltozás, átalakulás nélküli fejlődés, költöző madár, téli álom, változó testhőmérséklet.
II.
Alföldi tájakon
Hazai alföldjeink keletkezése. A Kisalföld és az Alföld tájai, természeti adottságai. A füves puszták jellegzetes növényei: fűfélék, gyógy- és gyomnövények, jellemzőik, jelentőségük. Az életközösség állatai: sáskák, szöcskék, gyíkok, fácán, mezei pocok, mezei nyúl, egerészölyv szervezete, életmódja. A Kiskunsági vagy a Hortobágyi Nemzeti Park természeti értékei. Alföldek hasznosítása, szerepük a lakosság élelmiszerellátásában. Termesztett növényei: búza, kukorica, napraforgó; jellegzetes szerveik, termesztésük, felhasználásuk. A növénytermesztés, állattenyésztés és az élelmiszeripar összefüggései Kulcsfogalmak, fogalmak: síkság, alföld, feltöltődés, természeti erőforrás, fűféle, koronagyökér, takarólevél nélküli virág, fészek-, kalász-, torzsavirágzat, szemtermés, kifejlés, kétéltű, hüllő, rágcsáló. 186
Topográfiai ismeretek: Alföld, Kisalföld, Duna-Tisza-köze, Tiszántúl, Mezőföld, Kiskunság, Nagykunság, Hortobágy, Szeged, Kecskemét, Debrecen, Győr.
III.
Hegyvidékek, dombvidékek
Hazai hegységeink keletkezése, a belső erők szerepe a hegységképződésben: gyűrődés, vulkánosság, vetődés. A külső felszínformáló erők: víz, szél, jég, hőmérsékletingadozás hatásai. A lepusztulás – szállítás – lerakódás – feltöltődés kapcsolata. Kőzetek vizsgálata. Az andezit, bazalt, mészkő, homok, lösz, barnakőszén, feketekőszén jellegzetes tulajdonságai, felhasználásuk. Az Északi-középhegység és a Dunántúli-középhegység természeti adottságai, tájai. Bükki Nemzeti Park természeti értékei. Élet a hegyvidékeken: A természeti erőforrások és az általuk nyújtott lehetőségek. Az erdő gazdasági jelentősége, napsütötte déli lejtők – szőlőtermesztés – borászat, ásványkincsek és ipari felhasználásuk. Az ember gazdasági tevékenységének következményei. A táj arculatának változása. A dunántúli domb- és hegyvidék, Nyugat-magyarországi peremvidék természeti adottságai, tájai. Élet a dombvidéken. Természeti erőforrások. Termesztett növényei: lucerna, repce testfelépítése, termesztése, felhasználása. A növénytermesztés, állattenyésztés és az élelmiszeripar kapcsolata. A mezőgazdaság hatása a környezetre: talajpusztulás, környezetszennyezés. Kulcsfogalmak, fogalmak:gyűrődés, vetődés, rög, lépcsős felszín, beszakadt árok, vulkán, kráter, kürtő, magma, magmakamra, láva, vulkáni hamu, andezit, bazalt, mészkő, belső erő, külső erő, bauxit, lignit. Topográfiai ismeretek: Dunántúli domb- és hegyvidék, Dunántúli-középhegység, Északi-középhegység, Nyugat-magyarországi peremvidék, Bakony, Vértes, Dunazughegység, Börzsöny, Cserhát, Mátra, Bükk, Zempléni-hegység, Aggteleki-karszt, Kékes, Alpokalja, Zalai-dombság, Somogyi-dombság, Tolnai-hegyhát, Mecsek, Miskolc, Veszprém, Pécs
187
Második félév IV. Az erdő életközössége Hazai erdőségek földrajzi helye, kialakulása, gyakori erdőtípusainak jellemzői. Az erdő mint életközösség. Az erdő szintjei, a környezeti tényezők függőleges irányú változásai. Az erdőszintek legjellemzőbb növényeinek (kocsánytalan tölgy, gyertyán, bükk, erdei fenyő, gyepürózsa, erdei pajzsika, nagy seprűmoha) környezeti igényei, faji jellemzői, testfelépítése, hasznosítása, az életközösségben betöltött szerepe. Az erdőszéli csiperke és a gyilkos galóca faji sajátosságai. A (bazidiumos) gombák testfelépítése, táplálkozása, szaporodása. A gombák szerepe az életközösségekben, az egészséges táplálkozásban. A gombafogyasztás szabályai. Az erdő gerinctelen és gerinces állatainak (szarvasbogár, gyapjaslepke, erdei vöröshangya, koronás keresztespók, közönséges kullancs, széncinege, nagy tarkaharkály, gímszarvas, vaddisznó, erdei fülesbagoly, róka) külleme, teste, élete, szerepe az erdő életében. A kullancsok által terjesztett betegségek, az ellenük való védekezés. A kullancseltávolítás fontossága, módszerei. Táplálkozási láncok, táplálékhálózat. A vadgazdálkodás szerepe, jelentősége. Az erdő szociális, környezetvédő szerepe; veszélyeztetettsége. Az erdőjárás szabályai. Herman Ottó munkásságának ismeret. Kulcsfogalmak, fogalmak:erdő, zárvatermő, nyitvatermő, haraszt, moha, virágtalan növény, gomba, spóra, barkavirágzat, makktermés, tűlevél, tobozvirágzat, cserje, pókszabású, rovar, bogár, lepke, csáprágó, pödörnyelv, kúszóláb. vésőcsőr.
V.
A természet és társadalom kölcsönhatásai
Gazdasági ágazatok: mezőgazdaság, ipar, szolgáltatás. A gazdaság természeti feltételei. Településtípusok: tanya, falu, városjellemző képe, társadalmi, gazdasági szerepe. Élet a városban. A gazdasági ágazatok együttműködése. Hálózatok szerepe a lakosság ellátásában (víz-, energiaellátó rendszer, közlekedési hálózat). A város mesterséges életközösségének, sajátos állatvilága: házi egér vándorpatkány, csótány, feketerigó, galamb, elszaporodásuk feltételei és következményeik A betegséget terjesztő állatok elleni védekezés formái. A háztartás anyag- és energiagazdálkodása. Víz- és energiafelhasználás.
188
Környezetszennyezés és csökkentésének formái. Az anyag- és energiatakarékosság lehetőségei. Szelektív hulladékgyűjtés. A lakóhelyi táj természetföldrajzi és gazdasági-társadalmi jellemzői. Hazánk fővárosa, Budapest: földrajzi helyzete, gazdasági, kulturális jelentősége. Szelektív hulladékgyűjtés, tanya, falu, város, termelés, fogyasztás, nyersanyag, késztermék.
VI.
Az ember szervezete és egészsége
Testkép, testalkat, testtájak. Az emberi test méretének, arányainak változásai az egyedfejlődés során. A mozgás szervrendszere. A vázrendszer és az izomzat fő jellemzői. A mozgás-szervrendszer felépítése és működése közötti kapcsolat. A kamaszkori elváltozások okai, következményei, megelőzésük lehetőségei. A táplálkozás, a légzés, a kiválasztás és a keringés legfontosabb szervei. Kapcsolatok az anyagcsere életjenségei, szervrendszerei között. Az egészséges táplálkozás alapelvei. A táplálék mennyisége és minősége. Az étkezések száma, aránya. A férfi és a női nemi szervek felépítése és működése. Serdülőkori változások. A két nem testi és lelki tulajdonságainak különbségei. A nemi szervek egészsége, személyi higiéniája. Az egyedfejlődés szakaszai. Méhen belüli és méhen kívüli fejlődés. A serdülő személyiségének jellemző vonásai. Az ember értelmi képességének, érzelmi intelligenciájának alapvonásai. Az önismeret és az önfejlesztés eszközei. Viselkedési normák, szabályok jelentősége az ember életébe A családi és a társas kapcsolatok jelentősége. Veszélyforrások és megelőzésük lehetőségei a háztartásban, közlekedésben, sportolás közben. Az érzékszervek szerepe. A látó és hallószerv károsító hatásai, megelőzésük módja. Elsősegélynyújtás elemi ismeretei. Környezet és az ember egészsége. Fertőzés, betegség, járvány. A leggyakoribb fertőző betegségek tünetei és megelőzésük módjai. Lázcsillapítás és diéta. Orvosi ellátással kapcsolatos ismeretek. Káros szenvedélyek. Az alkohol, a dohányzás, kábítószerek hatásai az ember szervezetére, személyiségére Kulcsfogalmak, fogalmak : csont, izom, ízület, mozgásszervi elváltozás, tápcsatorna, emésztés, felszívódás, tápanyag, normál testsúly, túlsúly, alultápláltság, légzés, tüdő, vér, szív, kiválasztás, vese, petefészek, here, nemi hormon, ivarsejt, magömlés, menstruáció, nőies, férfias jelleg, érzékszerv, egészség, betegség, fertőzés, járvány.
189
9.6.9. Biológia 7. osztály Első félév I. Nem sejtes rendszerek: vírusok, önálló sejtek: baktériumok, egysejtűek Kapcsolat az élő és élettelen között. A vírusos és bakteriális betegségek és kezelésük. A védőoltások jelentősége és a betegségek egyéb megelőzési lehetőségei. Kulcsfogalmak, fogalmak: fertőzés, járvány, higiénia, fotoszintézis, osztódás, vírus, védőoltás, antibiotikum. II. Fonalas, telepes élőlények, zöldmoszatok, barna- és vörösmoszatok, gombák, zuzmók, mohák, szivacsok A moszatok, gombák, zuzmók, mohák, szivacsok felépítése. Szerveződési szintek. A szivacsok testfelépítése és életmódja közötti összefüggés. A mohák, zuzmók, gombák jelen-tősége az életközösségek életében. A leggyakoribb ehető és mérgező gombafajok. A gombafogyasztás szabályai. A gombák szerepe az egészséges táplálkozásban. Az élősködő gombák hatása a többi élőlényre. Kulcsfogalmak, fogalmak: hámsejt, galléros ostoros sejt, vándorsejt, spóra, ivarsejt. moszat, gomba, zuzmó, moha, szivacs. Zuzmótérkép. III. Növényismeret Páfrányok, zsurlók. Virágos, terméses növények: egy-szikűek, kétszikűek. Növényi szövetek felépítése és feladataik. A virágos növények jellegzetességei példafajok alapján: gyökér, gyöktörzs, szár, összetett levél, spóra (erdei pajzsika, mezei zsurló); virág, mag, magköpeny (páfrányfenyő, tiszafa); tobozvirágzat ( erdei fenyő, lucfenyő, vörösfenyő); takarólevelek, ivarlevelek, egyivarú, kétivarú (mocsári nőszirom, réti boglárka, vadrózsa, galagonya, nyírfa,); pillangós virág (bab, földi mogyoró, fehér akác); virágzat típusok (fészkes virágzat [gyermekláncfű, napraforgó, kamilla]; ernyős virágzat [fekete bodza], bugavirágzat [nád, pampafű]; torzsavirágzat [gyékény]. kalászvirágzat [búza]). egylaki növény (fenyők, gyékény); kétlaki növény (páfrányfenyő, tiszafa, fűzfa,); ivartalan szaporítás; terméstípusok (szemtermés [búza, kukorica], makktermés [bükk, kocsányos tölgy, kocsánytalan tölgy], hüvelytermés [bab, földi mogyoró, fehér akác]; csonthéjas termés [dió, szilva, húsos som], bogyótermés [fekete bodza, szőlő]; almatermés).
190
A rendszerezés alapelvei, a leszármazás bizonyítékai. A növénytörzsek neve és a növények törzsfája. Özönnövények (bálványfa, kanadai aranyvessző, parlagfű); allergén növények (fűfélék, mogyoró, parlagfű, üröm). Linné munkásságának szerepe a növények rendszerezésében. Borbás Vince, Herman Ottó, Kittenberger Kálmán, Kitaibel Pál, Mathiász János, Soó Rezső, Tessedik Sámuel munkássága. IV. Állatismeret Az állati szövetek; jellemző tulajdonságaik és feladataik. A medúzák (fátyolos medúza); és a hidrák (édesvízi hidra) testfelépítése, életmódja, szaporodása és fejlődése. A férgek (közönséges földigiliszta, orvosi pióca, hegyesfarkú bélgiliszta, májmétely), kagylók (tavi kagyló), csigák (éti csiga), fejlábúak (tintahal, polipok) újításai szervezetük felépítésében. A testfelépítés, életmód, szaporodás, fejlődés jellemzői a különböző állatcsoportoknál (folyami rák, koronás keresztespók, madárpók, kullancs, atkák, lepkék, bogarak, szitakötők, kérészek, szöcskék, sáskák, hártyásszárnyúak, házi méh, lábtípusok (madár: házi galamb, túzok, strucc, barna réti héja, kolibri, papagáj, harkályok, baglyok; emlős: kacsacsőrű emlős, kenguru, őz, szarvas, rénszarvas, antilop, zsiráf, elefánt, teve, ló, zebra, sarki róka, sivatagi róka, vörös róka, farkas, oroszlán, hiúz, barnamedve, jegesmedve, bőgőmajom, csimpánz, orangután, gorilla, bálna, delfin). A törzsfejlődés jelentősebb eseményei (gerincoszlop, csőidegrendszer, porc, csont, mozgás, úszók [kecsege, cápa, hering, ponty, tonhal]; függesztő övek, végtagok [kecskebéka, varangyok, fürge gyík, vízi sikló, rákosi vipera, anakonda, nílusi krokodil, mocsári teknős]). Halak, kétéltűek, hüllők, madarak, emlősök fejlődési kapcsolatai. A különböző éghajlati övek jellemző állatai. A rendszerezés alapelvei, a leszármazás bizonyítékai. Védett állatok. Az állatok testfelépítéséből következtetések levonása az életmódjukkal kapcsolatban. Az állatok gyógyászati szerepének bemutatása példák alapján. Példák gyűjtése az állatok okozta betegségekre és azok megelőzésére. A férgek, rákok, pókok, rovarok testfelépítésükben rejlő kapcsolatainak felismerése. Kulcsfogalmak, fogalmak: állati szövet. csalánsejt, űrbél, hámizomszövet,bőrizomtömlő, köpeny, zsigerzacskó, kitin, fejtor, fej, tor, potroh, átalakulás nélküli fejlődés, vedlés, teljes átalakulás, átváltozás, kifejlés.
191
Második félév V. Életközösségek Az egyed feletti szerveződési szintek. Az életközösségek belső kapcsolatai. Az életközösségek táplálkozási hálózatai. Anyagforgalom és energiaáramlás az életközösségekben. Az élőlényekre ható élettelen környezeti tényezők (fény, levegő, víz, talaj, hőmérséklet). A környezetszennyezés (levegő-, víz-, talajszennyezés) jellemző esetei és következményei. Élőhelyek típusai. Aktív természetvédelem. Kulcsfogalmak, fogalmak: táplálkozási lánc, táplálkozási hálózat, táplálékpiramis, tűrőképesség, természet- és környezetvédelem, fenntarthatóság, üvegházhatás, globális felmelegedés. VI. Az ember és környezete Az élőlények csoportosításának elvei. Az emberelődök jellemzői és fejlődésük mozgatói. Az emberfajták és kultúrák sajátosságai és közös értékei. Az ember belső és külső környezetének jellemzése és hatásuk az emberi szervezetre (pl. hőguta, hőkimerülés, fagyás, idegrendszeri problémák). Talaj- és vízszennyező anyagok, pl. permetezőszerek, műtrágyák, veszélyes hulladékok,savas eső; levegőszennyezők (CFC, nitrogén- és kénoxidok) és hatásuk (szmog, ózonpajzs, üvegházhatás), beltéri szennyezők: formaldehid, elektroszmog, árvíz, tűz, földrengés, szélviharok, villámlás. Kulcsfogalmak, fogalmak: Külső környezet, belső környezet, környezetegészségvédelem. VII. Az emberi test szerveződése Az ember szervezetét felépítő szervetlen anyagok és szerepük. Az emberi szervezet szerves anyagai és szerepük. A fontosabb zsírban és vízben oldódó vitaminok és szerepük. A létfontosságú vitaminok és ásványi anyagok előfordulása az élelmiszerekben. A sejt és a főbb sejtalkotók. Az örökítő anyag elhelyezkedése. A gének feladata a fehérjék képzésében, a tulajdonságok öröklődésében. A mutáció. Az emberi szövetek. Az emberi szervezet szervrendszerei, helyük és szerepük. Szent-Györgyi Albert munkássága. A rendszer és környezet kapcsolatának megértése, biológiai értelmezése a sejt, az egyed, az életközösség és a bioszféra szintjén. „Ételed az életed” projekt. Az egészséges táplálkozás megtervezése. Az egyes élelmiszerek tápanyag-, energia- és vitamin-összetételének és mindezekből a szervezet számára szükséges napi mennyiségnek a kiszámítása.
192
Kulcsfogalmak, fogalmak: Biológiai rendszer, sejt, szövet, szerv, szervezet, család, mutáció. VIII. Az ember kültakarója, mozgása és ezek egészségvédelme Az ember bőrének felépítése és működése. Szemölcsök, anyajegyek. A környezeti tényezők (napfény UV-sugarai) hatása a bőr működésére. A mozgásnak a keringésre, a légzésre gyakorolt hatása. Az ember mozgásszervrendszere : A csontváz és a vázizomzat felépítése, működése és egészségtana. A mozgásszervrendszer leggyakoribb betegségei. Wilhelm Konrad Röntgen munkássága. Kulcsfogalmak, fogalmak:hám, irha, bőralja, csontváz, ízület, vázizomzat. Elsősegélynyújtás
8.OSZTÁLY I. FÉLÉV 1.Az anyagcsere főbb folyamatai és egészségvédelme Az ember táplálkozási szervrendszerének felépítése és működése. Az alapvető tápanyagok feladata szervezetünk fejlődésében és egészséges működésében A leggyakoribb emésztőszervi betegségek, azok megelőzése és gyógyítási lehetőségei. Az élelmiszerek tárolása, tartósítása Az ember fogtípusai. A táplálék útja. A nyálmirigyek (nyál), a gyomor (gyomornedv), a máj (epe), a hasnyálmirigy (hasnyál) és a vékonybél (bélnedv) szerepe a tápanyagok lebontásában. A szájüregi problémák, fogszuvasodás, reflux, gyomorhurut, epekő, májzsugor, bélproblémák. A légzőszervrendszer felépítése és működése. A légzőszervrendszer betegségei (nátha, gégegyulladás, hörghurut, asztma, tüdő- és mellhártyagyulladás, tüdőrák) és. tüdőszűrés jelentősége. A keringés szervrendszere, működése, leggyakoribb betegségei (vérszegénység, alacsony és magas vérnyomás, érelmeszesedés, trombózis, infarktus) és megelőzési lehetőségei. A vér összetétele. A véralkotók legfontosabb feladatai, a jellemző vércsoportok. Vérzéstípusok és ellátásuk. Harvey, Landsteiner szerepe az emberi vérkeringés megismerésében. A kiválasztás szervrendszere. A vese felépítése és működése. A kiválasztás szervrendszerének leggyakoribb betegségei (hólyaghurut, vesekő, vesegyulladás), művesekezlés Kulcsfogalmak: Emésztés, alapanyagcsere, testtömegindex, normál testsúly, minőségi és mennyiségi éhezés, vitálkapacitás, kiválasztás, koszorúér, verőér, gyűjtőér, hajszálér. Kis- és nagyvérkör. Vérnyomás, pulzus, nyirok, nyirokkeringés, nyirokcsomó. Vizelet. Szűrővizsgálatok, egészséges életmód
193
1.Az életfolyamatok szabályozása és egészségvédelme Az idegrendszer felépítése, működése védelme és gyakoribb betegségei. A drogok (alkohol, energiaitalok, cigaretta, gyógyszerek, kábítószerek) hatása az idegrendszer működésére. Az alvás szerepe az idegrendszer működésében. A stressz kialakulása és jelentősége. Kulcsfogalmak: Feltétlen reflex, feltételes reflex, inger, ingerület, érzet, hormon, belső elválasztású mirigy, elsősegélynyújtás. II.FÉLÉV 2. Az életfolyamatok szabályozása és egészségvédelme Az érzékszervek felépítése, működése és egészségvédelme. Az érzékszervek jellemző betegségei és megelőzésük. A fontosabb hormontermelő mirigyek és fontosabb hormonjaik. A tanult hormonok feladata a szabályozásban. A leggyakoribb hormonális betegségek, a különböző teljesítményfokozó anyagok veszélyei. Bárány Róbert, Békésy György, Hevesy György, Sellye János munkássága. Pavlov szerepe az idegrendszer működésének megismerésében. Kulcsfogalmak: Feltétlen reflex, feltételes reflex, inger, ingerület, érzet, hormon, belső elválasztású mirigy, elsősegélynyújtás. 1.Az ember szaporodása, egyedfejlődése és egészségvédelme A férfi és a női szaporító szervrendszer részei, feladatai. Az ember magzati fejlődésének fő szakaszai. A másállapot és a szülés. Csecsemőgondozás. A hormonok szerepe a másodlagos nemi jellegek kialakulásában és az ivarsejtek képződésében, érésében. Különböző nemi megnyilvánulások. A higiéné és a felelős szexuális magatartás szerepe a nemi úton terjedő betegségek (szifilisz, AIDS, HPV, gombás betegségek) megelőzésében. Gyermeknőgyógyászat. Nőgyógyászati szűrővizsgálatok jelentősége. Terhességi tanácsadás. A családtervezés lehetőségei, a terhesség megszakítás lehetséges következményei. A meddőség gyakoribb okai. Az ember posztembrionális fejlődésének szakaszai (időtartam, legjellemzőbb változások). Hospice-mozgalom. Kulcsfogalmak: Ivarsejt, másodlagos nemi jelleg, másállapot, családtervezés, nemi betegségek.
194
9.6.10. Kémia 7. osztály Félévi osztályozóvizsga A kémia szerepe a mindennapi életünkben: A víz A levegő szennyezése, védelme Részecskék, halmazok, változások: Az atom felépítése Elemek, vegyületek kémiai jele: vegyjelek, képletek Halmazállapotok Kémiai és fizikai változások Évvégi osztályozóvizsga A kémia szerepe a mindennapi életünkben: A víz A levegő szennyezése, védelme Részecskék, halmazok, változások: Az atom felépítése Elemek, vegyületek kémiai jele: vegyjelek, képletek Halmazállapotok Kémiai és fizikai változások Részecskék szerkezete, tulajdonságai: A periódusos rendszer ismerete Az anyagmennyiség Vegyülettípusok
8. osztály Félévi osztályozóvizsga
Kémiai reakciók típusai: Egyesülés, bomlás, égés, oxidáció, redukció Oldatok kémhatása: sav, lúg, közömbösítés Élelmiszerek és az egészséges életmód: Szerves és szervetlen anyagok megkülönböztetése Szénhidrátok, fehérjék, zsírok, olajok Az egészséges táplálkozás Szenvedélybetegségek Évvégi osztályozóvizsga Kémiai reakciók típusai: Egyesülés, bomlás, égés, oxidáció, redukció Oldatok kémhatása: sav, lúg, közömbösítés Élelmiszerek és az egészséges életmód: Szerves és szervetlen anyagok megkülönböztetése Szénhidrátok, fehérjék, zsírok, olajok Az egészséges táplálkozás Szenvedélybetegségek 195
Kémia a természetben: Hidrogén, légköri gázok, levegőszennyezés Vizek, vízszennyezés, ásványok, ércek Kémia az iparban: Vas- és alumíniumgyártás, üveg-, papírgyártás, műanyagipar Energiaforrások Kémia a háztartásban Savak, lúgok, sók, fertőtlenítő-, fehérítőszerek, mosószerek, szappanok, permetezés, műtrágyák
9.6.11.Földrajz 7. osztály Első félév I. A szilárd Föld anyagai és folyamatai Környezetünk anyagainak vizsgálata Ásványokból összetett természetes (kőzetek, ércek) és mesterséges anyagok (pl. beton tégla) összehasonlítása egyéni és csoportos vizsgálódással. A legfontosabb bio- és ércásványok, kőzetalkotó ásványok, drágakövek, magmás, üledékes és átalakult kőzetek (vas- és rézérc, bauxit, agyag, márvány) tulajdonságainak megfigyelése, mérése, vizsgálata; csoportosításuk. A talaj anyagainak és szerkezetének megismerése különböző talajtípusok vizsgálata, összehasonlítása során. A talajkeletkezési folyamat és a talaj tulajdonságainak összekapcsolása. A földtani képződmények védelmének megismerése környékbeli példákon közvetlen tapasztalatszerzéssel. A folyamatosan változó bolygó és környezete. A földövek és méreteik, a kőzetöv és a kőzetlemezek felépítésének megismerése. A földtani és a természetföldrajzi kontinensfogalom összekapcsolása. Geológiai (belső) erők megnyilvánulásainak megértése a kőzetlemezek mozgásának és következményeinek összekapcsolásával (hegyláncok felgyűrődése, gyűrődés; mélytengeri árkok és óceáni hátságok keletkezése; vulkánosság és földrengés; emelkedés és süllyedés, vetődés, rögösödés; magmás, átalakult kőzetek keletkezése). A földrajzi (külső) erők felismerése folyamatokban (aprózódás és mállás; lepusztulás és felhalmozódás, feltöltődés; üledékképződés, üledékes kőzetek keletkezése). A geológiai erők és a földrajzi erők harcának értelmezése. Kulcsfogalmak, kompetenciák: Kőzetöv; ásvány, kőzet, érc; magmás, üledékes és átalakult kőzet; ősmaradvány; építőanyag, nyersanyag, energiahordozó anyag. Geológiai(belső) és földrajzi (külső)erő. Óceáni és kontinentális lemez, magma, vulkán, láva, földrengés. Szilárdhulladék-lerakó, földtani természetvédelem. Geológiai idő, földtörténeti időegység. II. A földrajzi övezetesség alapjai Éghajlati alapismeretek Az éghajlati elemek, az éghajlatot alakító és módosító tényezők érvényesülésének felismerése, magyarázata; az éghajlat övezetességét kialakító tényezők értelmezése; éghajlati diagram olvasása. 196
A forró övezeti földrajzi-környezeti kapcsolatok feltárása. Esőerdővidék (a felszálló légáramlás következménye, jellemzői, erdőirtás és termőföld erózió). Szavannavidék (az évszakos esőzés következményei, legelőváltó gazdálkodás, az elsivatagosodás folyamata); sivatag (a leszálló légáramlás uralma, jellemzői, napenergia készlet). A mérsékelt övezeti földrajzi-környezeti kapcsolatok értelmezése A mediterrán táj és a mediterrán gazdálkodás jellemzése. A természetföldrajzi jellemzők a földrészek belseje felé való változásának felismerése a valódi mérsékelt övben, a füves területek és a vegyes szántóföldi gazdálkodás összefüggéseinek bemutatása. A tajgavidék és az erdőgazdálkodás jellemzése. A hideg övezeti földrajzi-környezeti kapcsolatok feltárása A megvilágítás évszakos különbsége következményének felismerése a szélsőséges természeti viszonyokban. A függőleges földrajzi övezetesség A természetföldrajzi adottságok függőleges változásának és a hegység éghajlat- és vízválasztó szerepének felismerése; a magashegységi táj jellemzése; a vízenergiahasznosítás modellszerű értelmezése; helyes magatartás lavinaveszélykor. Kulcsfogalmak, fogalmak: Vízszintes és függőleges földrajzi övezetesség, földrajzi övezet és öv. Szélrendszer (passzát, nyugatias, sarki); éghajlat (egyenlítői, szavanna-, forró övezeti sivatagi, mediterrán, óceáni, tajga); éghajlat- és vízválasztó hegység; vízjárás. Sivatagi váztalaj, szürke erdei talaj. Elsivatagosodás, hóhatár, gleccser. Vízenergia, napenergia. Tipikus táj (esőerdő-, szavanna- és tajgavidék, sivatag, mediterrán és magashegységi táj). Gazdálkodás (erdő-, vegyes szántóföldi és legelőváltó gazdálkodás). Második félév III. Gazdasági alapismeretek A gazdaság értelmezése A gazdasági ágazatok feladatának, szerepének megismerése egy ország életében; a szolgáltatás és a mindennapi élet kapcsolatának meglátása (lakóhelyen és a világhálón igénybe vehető szolgáltatások); az országok és a gazdasági fejlettség alapadatainak megismerése. Pénzügyi alapismeretek Egy termék árát befolyásoló tényezők (ráfordítások, kereslet, kínálat) és kapcsolatuk megértése. A pénz és szerepe, típusai, fizetési módok megismerése. A piac működési alapelvének, a kiadás-bevétel rendszer megértése egyszerű köznapi példákban. A kölcsön veszélyeinek felismerése. A takarékosodás és a megtakarítások lényege. Nemzeti és közös valuták, árfolyam egyszerű értelmezése, a valutaváltás eljárásának megismerése helyzetgyakorlatokban. Nemzetközi együttműködések A nemzetközi együttműködések szükségességének felismerése különböző típusú szervezetek példáin (EU, ENSZ, WHO, UNESCO, WWF, regionális és civil szervezetek). Kulcsfogalmak, fogalmak: Gazdasági ágazat és ág, gazdasági szerkezet. kereskedelem, vám. pénz, kiadás, bevétel, kölcsön, megtakarítás. valuta, árfolyam.
197
IV. Az Európán kívüli kontinensek: Afrika és Amerika Afrika természetföldrajza Afrika domborzatának és tájainak megismerése. Erőforrások: a földtani szerkezet és az övezetesség következményeinek, valamint az ásványkincs- és energiahordozó-készletek területi és gazdasági ellentmondásosságának értelmezése. Afrika társadalomföldrajza Emberfajták, népek és kultúrák találkozása. A népességrobbanás, a fiatal népesség és következményeinek összekapcsolása esetleírásokban (etnikai feszültségek, országok közötti és polgárháborúk)A trópusi mezőgazdaság változatos formái (talajváltó, ültetvényes, oázis- és legeltető gazdálkodás) és az azokhoz kötődő életmódok különbségeinek feltárása. Száhel, az éhezés és a szegénység földje: a természeti, társadalmi, egészségügyi veszélyhelyzetek (pl. menekültek, járványok, túllegeltetés), ökológiai katasztrófa okozati megismerése, nemzetközi segítségnyújtás szükségességének felismerése. Egyiptom: az ősi kultúra és a globális világ ellentmondásainak megértése. Amerika természetföldrajza A földrész szerkezeti tagolódásának, a szerkezetfejlődési múlt gazdaságot és életmódot meghatározó szerepének megismerése. Észak-, dél- és közép-amerikai tájtípusok összehasonlító elemzése. A természetföldrajzi övezetesség, az É-D-i nyitottság és KNy-i zártság következményeinek, veszélyhelyzeteinek felismerése. Amerika társadalomföldrajza A földrész népességföldrajzi tagolódásának megismerése; a népességkeveredésből fakadó társadalmi-gazdasági előnyök, hátrányok felismerése példákban. A népességkoncentrációk, a városodás és a városiasodás, a település-együttesek, az agglomerációs zóna kialakulási folyamatának értelmezése példákban. A farmgazdálkodás modellezése, a mezőgazdasági övezetesség átalakulásának értelmezése (pl. elmetérképezéssel). Az erőforrás-gazdálkodástól a tudásalapú társadalomig való fejlődési út értelmezése; a technológiai övezet jellemzése. Amerika országföldrajza Eltérő szerepű országok (világgazdasági nagyhatalom, felzárkózó erőterek, banánköztársaságok) földrajzi összehasonlítása. Amerikai Egyesült Államok, mint világgazdasági vezető hatalom; Az USA gazdasági körzetei: Északi-körzet, Nyugati-körzet, Déli Körzet Brazília mint gyorsan fejlődő ország. Kulcsfogalmak, fogalmak: Ősföld, táblás vidék. Tagolatlan és tagolt partvidék; gyűrt- és röghegységrendszer, szárazföldi árokrendszer. Vulkán, magasföld, medence. Hurrikán, tornádó; vízesés, tölcsértorkolat, időszakos folyó, artézi kút, tóvidék, leszálló légmozgás, hőingás, sivatag, sivatagtípus. Emberfajta, bennszülött. Népesség (berber, tuareg, bantu, pigmeus, busman, szudáni). Túlnépesedés, éhségövezet, menekült, járvány, túllegeltetés, ökológiai katasztrófa. Gyűjtögetés, talajváltó, ültetvényes és oázisgazdálkodás, oázis, datolyapálma, 198
időszakos vízfolyás (vádi), lefolyástalan terület., vándorló és istállózó állattartás, monokultúra, vadfoglalás, farmgazdaság. Egyoldalú gazdaság, banánköztársaság, gazdasági befolyás, bérmunka, világcég, tudásalapú társadalom, világgazdasági nagyhatalom. Tipikus táj (ültetvény, farm, rezervátum, menekülttábor, technológiai övezet, urbanizáció, városövek, városövezet, agglomerációs zóna). Topográfiai ismeretek: Gibraltári-szoros, Szuezi-csatorna, Indiai-óceán, Atlantióceán, Földközi-tenger, Magas-Afrika, Alacsony-Afrika, Afrikai- és Kanadai-ősföld, Atlasz, Andok, Appalache, Sziklás-hegység, Dél- és Kelet-afrikai-magasföld, Brazilfelföld, Mexikói-fennsík, Amazonas- és Kongó-medence, Szahara, Szudán, Kalahári; Mississippi- és Paraná-alföld, Préri, Nílus, Kongó, Niger, Zambézi, Viktória-tó, Tanganyika, Csád-tó Floridai- és Kaliforniai-félsziget; Száhel. Amerika részei. Vöröstenger, Guineai- és Mexikói-öböl, Amazonas, Kongó, Mississippi, Nílus, Orinoco, Paraná; asszuáni Nagy-gát; Nagy-tavak, Panama-csatorna. Egyiptom, Amerikai Egyesült Államok, Brazília, Mexikó, Venezuela; Alexandria, Atlanta, Brazíliaváros, Chicago, Houston, Kairó, Pretoria, Johannesburg, Los Angeles, New Orleans, New York, Rio de Janeiro, San Francisco, São Paulo, Szilícium-völgy, Washington. Észak-, Közép- és Dél-Amerika, Bering-szoros, Karib-tenger, KisAntillák, Nagy-Antillák, Bahama-szigetek, Grönland, Florida, Alaszka, Labradorfélsziget, Hudson-, Mexikói-öböl, Kordillerák, Nagy –medence, Colorado-fennsík, Guayanai-hegyvidék, Amazonas-alföld, Orinoco-alföld, Patagónia 8.OSZTÁLY I. FÉLÉV
I.Ázsia földrajza Ázsia társadalomföldrajza: Népek kialakulásának okai és következményei
és
kultúrák
jellemzői,
népességkoncentrációk
A világvallások társadalmat, gazdaságot, környezetet befolyásoló szerepe Területi fejlettségi különbségek felismerése. A világ új fejlődési és gazdasági pólusa, felgyorsult gazdasági növekedés, technológiaátvitel-folyamat értelmezése. Ázsia regionális földrajza Eltérő szerepkörű országcsoportok: olajországok, mezőgazdasági alapanyagtermelők, összeszerelő-beszállítók, újonnan iparosodott országok, új gazdasági hatalmak. India: a hagyományos zárt társadalom és az informatikai társadalom ellentmondásai. Japán: a termőföld-, energia- és nyersanyagszegénység; a biotechnológián és elektronikán alapuló gazdasági hatalom; a természeti katasztrófahelyzetek földrajzi alapjai, életmódbeli és környezeti következményei. Kína: a világ meghatározó gazdasága; a tengerparti és a belső területek fejlettségkülönbségének természeti alapjai, életmódbeli és környezeti következményei. Kulcsfogalmak/ fogalmak Vulkáni szigetív. Kontinentalitás, szélsőségesen szárazföldi terület, monszunvidék és monszunterület; mérsékelt övezeti sivatagi, forró és mérsékelt övezeti monszun éghajlat, tájfun, cunami, talajpusztulás. Népességrobbanás, világvallás, zarándokhely. Öntözéses gazdálkodás, zöld forradalom, technológia-átvitel, csúcstechnológia, informatikai 199
Topográfiai ismeretek Eurázsia, Ázsia részei, Közel- és Távol-Kelet; Arab-félsziget, Fülöp- és Japánszigetek, Indokínai-félsziget, Indonéz-szigetvilág, Dekkán- és Közép-szibériai-fennsík, Dél-kínai-hegyvidék, Himalája, Pamír, Csomolungma, Fuji, Góbi, Hindusztáni-, Kínai- és Nyugat-szibériai-alföld, Mezopotámia, Tajvan, Takla-Makán, Tibet, Tiensan, Urál; Fekete-, Japán- és Kaszpi-tenger, Perzsa-öböl, Aral- és Bajkál-tó, Boszporusz, Brahmaputra, Indus, Jangce, Gangesz, Mekong, Ob, Sárga, Urál-folyó, Tigris. Dél-Korea, India, Japán, Kína, Kuvait, Szaúd-Arábia, Thaiföld, Törökország; Hongkong, Kalkutta, Kanton, Mumbai, Peking, Sanghaj, Szingapúr, Szöul, Tokió, Újdelhi. II.Ausztrália, a sarkvidékek és az óceánok földrajza Ausztrália, a kontinensnyi ország Elszigetelt fekvés, ellentmondásos természeti adottságok (sivatag és artézivíz-készlet, termékeny alföldek és hegyvidék) és következményeik ismerete. A sarkvidékek földrajza Az Északi- és a Déli-sarkvidék összehasonlító földrajzi jellemzése; az ózonrétegelvékonyodás okainak és következményeinek átlátása; a sarkvidék mint speciális élettér értelmezése; az Antarktika szerepének, a kutatóállomások jelentőségének megismerése. A világtenger földrajza Az óceánok és tengerek földrajzi jellemzőinek, a tengeráramlások szerepének, a világtenger mint erőforrás (ásványkincsek, árapály-energia, halászat) és mint veszélyforrás (szökőár) megismerése; a veszélyeztető folyamatok (pl. vízszennyezés, túlhalászás) egyszerű értelmezése.
Kulcsfogalmak/ Állandóan fagyos és tundraéghajlat, fahatár, belföldi jégtakaró, jéghegy, ózonréteg, korallzátony, jégsivatag. Világtenger; tengeráramlás; árapályenergia, túlhalászás, kutatóállomás. Őslakos, bevándorló. Topográfiai ismeretek Ausztráliai-alföld, Nagy-Artézi-medence, Nagy-Vízválasztóhegység, Nyugat-ausztráliai-ősföld, Új-Guinea, Grönland, Hawaii; Murray. Ausztrália, Új-Zéland; Melbourne, Perth, Sydney. Északi-sarkvidék, Déli-sarkvidék (Antarktisz).
200
III.Európa általános földrajza Európa általános természetföldrajzi képe Szerkezetalakító folyamatok és a külső erők felszíni következményeinek, a domborzati adottságok következményei Európa változatos és szeszélyes éghajlatának, a nyitottság a többi természetföldrajzi tényezőre való hatása. A természeti adottságok szerepének meglátása az európai társadalmi-gazdasági életben. Európa társadalomföldrajzi képe és folyamatai Európa változó társadalmi erőforrásainak, az elöregedő társadalom gazdasági következményei Az európai erőtér gyengülő világgazdasági szerepének felismerése, az új válságjelenségek (növekvő eladósodás, munkanélküliség) értelmezése; a transzkontinentális infrastruktúra szerkezetének térképezése. Az Európai Unió földrajzi lényegének megértése; az országok és térségek változó szerepének felismerése az integrációs folyamatban. Kulcsfogalmak/ fogalmak Kaledóniai-, variszkuszi- és alpi hegységképződés; eljegesedés. Időjárási front. Öregedő társadalom; indo-európai nyelvcsalád; soknemzetiségű ország; uniós polgár, állampolgár; letelepedési engedély, munkavállalási engedély. Gazdasági és politikai integráció; euró-övezet, Schengeni övezet. Topográfiai ismeretek Európa részei; Észak-atlanti-áramlás. Az Európai Unió tagállamai és fővárosuk; Strasbourg, Vatikán. Észak- és Mediterrán-Európa földrajza A tenger, a tagolt partvidék szerepe az észak- és dél-európai népek életében A tengerparti fekvés elszigetelő és a világ más részeivel összekötő szerepének, az életmódra gyakorolt hatása Észak-Európa földrajza: az északi fekvés következményei; az eltérő jellegű természeti tájak, az adottságaikhoz igazodó munkamegosztás modellezése; országai jóléte, gazdagsága okainak, összetevőinek értelmezése. Dél-Európa természetföldrajzi jellemzése; a napfényövezet, a kikötőövezet és az üdülőövezet földrajzi-környezeti modelljének megalkotása. Az országok gazdasági életének, a szolgáltató ágazatok súlyának megismerése. A népességmozgások és a menekültáradat kialakulási okainak és következményeinek értelmezése Olaszország példáján. A környezetben lejátszódó események, folyamatok, helyzetek bemutatása helyzetgyakorlatokban.
201
A Balkán-térség A térség természetföldrajzi jellemzése, a karsztvidékek modellezése; a kultúrák találkozási következményeinek felismerése példákban. Kulcsfogalmak/ fogalmak Fjord, moréna. Kikötőövezet, üdülőövezet, karsztvidék, tengeri bányászat, vízerőmű, földhőerőmű. Kereskedelmi flotta, bérfuvarozás, parasztgazdaság, földbérleti rendszer, mezőgazdasági szövetkezet, munkamegosztás, vendégmunkás, munkaerővándorlás, időszakos idegenforgalom. Topográfiai ismeretekAdriai-, Balti- és Északi-tenger; Appenninek, Appennini-, Balkán-, Pireneusi (Ibériai)-, Skandináv-félsziget, Izland, Kréta, Szicília. Balti-ősföld, Balkán-, Dinári- és Skandináv-hegység, Pireneusok, Dalmácia, Etna, Finn-tóvidék, Vezúv; Pó. Norvégia; Bergen, Helsinki, Oslo, Várna, Velence, olasz ipari háromszög Atlanti-Európa földrajza Atlanti-Európa földrajzi jellemzői és problémái A nyugati fekvés földrajzi következményeinek felismerése, Nyugat-Európa természetföldrajzi jellemzése. A fosszilis energiahordozó és ásványi nyersanyag-készletek fogyása következményeinek felismerése. Bányavidékek és ipari körzetek átalakulási folyamatának és a gazdasági szerkezet modernizációjának értelmezése. A szélenergiahasznosítás; a környezet savanyodása, a vízszennyeződés okozati és prognosztikus értelmezése. Nyugat-Európa meghatározó országai Regionális földrajzi sajátosságaik megismerése összehasonlító elemzéssel. Egyesült Királyság (a gyarmattartó szigetország, a világ műhelye és a profilt váltó iparvidékek). Franciaország (az élelmiszertermelés és a könnyűipar hagyományainak, a modern ipar kialakulásának földrajzi összefüggései). Kulcsfogalmak/ fogalmak Bányavidék, átalakuló ipari körzet, szélpark, savas ülepedés és eső, a környezet savanyodása. Topográfiai ismeretek Brit-szigetek, Francia-középhegység, Londoni- és Párizsi-medence, Mont Blanc, Pennine; La Manche, Rhône, Szajna, Temze. Anglia; Birmingham, Glasgow, Lyon, Manchester, Marseille; Közép-angliaiiparvidék. Kelet- és Közép-Európa földrajza Kelet-Európa, kapocs Ázsia és Európa között A kontinens belseji fekvés és a hatalmas kiterjedés természet- és társadalom-földrajzi következményeinek felismerése (összehasonlító tematikus térképolvasás). A termelési kapcsolatrendszerek (ásványi nyersanyag-, energiahordozó-kitermelés és feldolgozóipari ágazatok; energiagazdaság, erdőgazdálkodás és fafeldolgozás; eltérő célú mezőgazdasági termelés) megértése.
202
Oroszország Az európai és ázsiai erőközpont sokszínű természeti és társadalmi alapjai, nagy területi fejlettségkülönbségek. Közép-Európa A hegyvidéki Közép-Európa: a közép-európai magashegyvidék természetföldrajzi jellemzői társadalmi életet befolyásoló hatásának bizonyítása; a tej- és az erdőgazdaság, az idegenforgalom meghatározó szerepének igazolása. A medencei Közép-Európa: a gazdasági-társadalmi élet eltérő jellegű feltételeinek feltárása a Közép-európai-sík- és rögvidék feltöltött alföldjein, dombvidékein, középhegységi tipikus tájain. A közép-európai országok összefonódó gazdasági múltjának és jelenének értelmezése. A vegyipari és a gépipari kapcsolatrendszerek felismerése. Lengyelország és Csehország összehasonlító komplex földrajzi jellemzése. Németország földrajza, az európai gazdaság motorjának elemzése (esetelemzés, mentális térképkészítés Kulcsfogalmak/ fogalmak Természetátalakítás, kultúrtáj. Katonai és politikai nagyhatalom, tervgazdálkodás, gazdasági körzet, nagyüzemi gazdálkodás, családi mezőgazdálkodás, energiagazdaság, hegyi turizmus. Topográfiai ismeretek Alpok, Kaukázus, Lengyel- és Német-középhegység, Szudéták, Cseh-medence, Kelet-európai-síkság, Német–Lengyel-alföld, Kaszpimélyföld; Ruhr-vidék, Szilézia; Boden-tó, Dnyeper, Don, Duna–Majna–Rajna vízi út, Visztula, Volga. Oroszország, Svájc; Brno, Frankfurt, Gdańsk, Hamburg, Katowice, Köln, Krakkó, Moszkva, München, Plzeň, Stuttgart, Szentpétervár, Volgográd. II.FÉLÉV A Kárpát-medencevidék földrajza A Kárpát-medencevidék természetföldrajzi egysége. A Kárpát-medence szerkezetének, domborzatának összekapcsolása a földtani fejlődési folyamatokkal; a medencejelleg modellezése. A medencejelleg következményeinek bizonyítása az éghajlatban, a vízrajzban és vízkészletekben, a környezeti állapotban. A medencevidék nagytájainak földrajzi jellegzetességei, az azokból adódó környezeti különbségek, veszélyhelyzetek értelmezése. A Kárpát-medencevidék társadalom-földrajzi egysége A medencejelleg társadalmi hasznosításának, a tájátalakításnak és következményeinek az ok-okozati rendszerű megismerése, prognosztizálása. A Kárpát-medencei népesség összetételének értelmezése, a Magyarország határán túli néprajzi tájegységek és földrajzi alapú népszokásaik megismerése. Kulcsfogalmak/ fogalmak Földtani alapszerkezet, medencejelleg, szeszélyes időjárás és vízjárás, aszályveszély, árvízveszély, vízrendezés, vízkészlet, földcsuszamlás, kultúrpuszta, szikesedés; földhőenergia, biomassza. Vásárvonal, vásárváros, hídváros. Magyarság, nemzetiség, nemzeti kisebbség, etnikum, néprajzi csoport, néprajzi táj, nyelvsziget; székely, csángó. Topográfiai ismeretek 203
Kárpát-medencevidék, Kárpátok; Erdélyi-hegyvidék, Erdélyi-medence; Király-hágó, Vereckei-hágó. Délvidék, Erdély, Felvidék, Kárpátalja, Székelyföld, Őrvidék, Partium. A hazánkkal szomszédos országok földrajza A Kárpát-medence magashegységi keretének országai Az alpi és a kárpáti országok természet- és társadalom-földrajzi jellemzőinek összehasonlítása; történetelmondás hazai és külföldi utazások átélt élményeiről. Ausztria mint a legfejlettebb gazdaságú alpi szomszéd földrajzi jellemzése. Magyar szórványok, Őrvidék; a hazánkkal való társadalmi-gazdasági kapcsolatok. Szlovénia mint a legfejlettebb délszláv térség és Szlovákia mint a fiatal kárpáti ország (a Felvidék) földrajzi jellemzőinek megismerése és bemutatása. A keleti termékeny vidékek országai Románia gazdag természeti erőforrásokra épülő útkereső gazdaságának bemutatása; Erdély és Partium földrajzi jellemzése. Ukrajna mint Kelet-Európa potenciális éléstára, energiaszolgáltatója földrajzi-környezeti kapcsolatrendszereinek feltárása; Kárpátalja földrajzi jellemzése. A déli hegyvidékek országai Horvátország és Szerbia: hasonló nyelv, eltérő vallás és kultúra (országok összehasonlító természet- és társadalom-földrajzi jellemzése); a Vajdaság, Délvidék magyarlakta termékeny tájának földrajzi jellem
Topográfiai ismeretek Bécsi-medence, Duna-delta, Grazi-medence, Isztria, Magas-Tátra, Hargita; Maros, Olt, Vág. Horvátország, Szerbia, Ukrajna; Vajdaság; Arad, Belgrád, Brassó, Fiume, Graz, Kassa, Kijev, Kolozsvár, Marosvásárhely, Munkács, Nagyvárad, Salzburg, Újvidék, Ungvár, Temesvár, Zágráb. Magyarország természeti és kulturális értékei A magyarországi nagytájak A medencei fekvés nagytájanként eltérő következményeinek értelmezése; az alföldi, a dombvidéki és a középhegységi nagytájak természet- és társadalom-földrajzi jellemzése, a természeti adottságok felhasználásának értelmezése és a táj átalakításának modellezése. A magyar nemzeti kultúra: a magyarországi néprajzi csoportok és földrajzi alapú hagyományaik értelmezése; a magyar földrajzi felfedezők, utazók és tudósok kiemelkedő teljesítményeinek bemutatása. Természeti, kulturális és történelmi értékvédelem, eredetvédelem A védettség különböző fokozatainak és jellegének összehasonlítása helyek, objektumok példáin; a védelem lényege, a védett helyeken engedélyezett tevékenységek; kulturális hungarikumok Magyarország társadalomföldrajza Népesség és településhálózat A népességfogyás értelmezése; a népességszám-csökkenés és a társadalom öregedése okainak, következményeinek feltárása; népességszerkezet megismerése. A településfajták, a településhálózat átalakulásának értelmezése; lakókörnyezetek és 204
életmódbeli jellemzők (nagyvárosi, városi, falusi települések, természeti, épített és emberi környezet, gazdasági, szociális eltérések). A régiók és Budapest földrajzi jellemzése, változó súlyuk okainak elemzése; a falusias térségek válsághelyzetének, felzárkózásuk lehetőségeinek megismerése. Magyarország gazdasági szerkezete Magyarország gazdasági szerkezetének elemzése; a fejlettség és az életmód kapcsolata, a regionális különbségek megismerése. A fogyasztási szokások változásának belátása, okaik feltárása és következményeik megvitatása. A magyar gazdaság főbb működési területei. Az átmenő forgalom jellemzői és infrastruktúrája; a térben és szerkezetében változó külgazdasági kapcsolatok. Az idegenforgalom szerepe a gazdaságban, elérő jellegű körzetei (okozati és prognosztikus bemutatás). Hagyományos mezőgazdasági termékek, élelmiszerek, ételek; a hagyományok földrajzi alapjai. A magyar mezőgazdaság helye a globális gazdaságban, európai integrációban. A húzóágazatok (autóipar, gyógyszeripar, kommunikációs ágazat) szerepe, jövőbeli lehetőségei. A tudásipar feltételei és jellemzése; az ipari és infoparkok szerepe. Kulcsfogalmak/ fogalmak Hordalékkúpsíkság, löszvidék, árterület, szikes puszta, dombvidék, hegységközi medence, romhegység, tanúhegy, karsztosodás. Világörökségi védettség, nemzeti park, tájvédelmi körzet, természetvédelmi terület, természeti emlék, történelmi emlékhely, a törvény erejénél fogva védett terület és érték, bioszféra-rezervátum, Ramsari terület, termék-eredetvédelem. Topográfiai ismeretek Aggteleki-karszt, Badacsony, Balaton-felvidék, Baradla, Bükk-fennsík, Budai-, Kőszegi-, Soproni-, Tokaj-Eperjesi- (Zempléni-), Villányi-hegység, Cserehát, Cserhát, Gerecse, Pilis, Vértes, Baranyai-, Somogyi- és Tolnai-dombság, Bodrogköz, Dráva menti és Pesti-síkság, Győri-, Marcal- és Tapolcai-medence, Hajdúság, Hegyalja, Jászság, Őrség; Szigetköz, Mohácsi- és Szentendrei-sziget, Tihanyi-félsziget; Hévízitó, Ipoly, Kis-Balaton, Sajó, Sió, Tisza-tó, Zagyva, Zala. A magyarországi világörökség helyszínek és nemzeti parkok.
9.6.12. Testnevelés 1. osztály I. félév jobb, bal , előtt, mögött, mellett stb. irányok ismerete és használata természetes helyváltoztató mozgások végrehajtása egyensúlyi helyzetek megtalálása lassú és helyváltoztató mozgásokban testrészek ismerete játékszabályok megfelelő alkalmazása 205
II. félév alapvető helyváltoztató mozgások végrehajtása játékszabályok, játékfeladatok megfelelő alkalmazása stabil egyensúlyi helyzetek megtalálása különböző eszközökön labda gurítása, biztonságos labdaátadás- és átvétel helyben gurulások előre- hátra legegyszerűbb támaszugrások ismerete ugrószekrényen futás egyenletes és változó sebességgel el- és felugrások egy és két lábról megfelelő jártasság célba dobási feladatokban mászás mászó kulcsolással, 3 ütemű mászás ismerete, 2-3 fogás
2. osztály I. félév egyszerűbb 4-8 ütemű gimnasztikai gyakorlatok végrehajtása helyváltoztató mozgások biztonságos végrehajtás irányok, helyzetek ismerete egy- és kétkezes labdagurítások dobások célba gurulóátfordulás előre- és hátra
II. félév megindulás, megállás, irányváltoztatás futás közben utánzó mozgások helyes végrehajtása alsó, felső és mellső kétkezes dobások végrehajtása gurítások, dobások, rúgások és elkapások végrehajtása labdavezetés helyben néhány leütéssel gurulások előre- és hátra tarkóállás felguggolás 2-3 részes ugrószekrényre folyamatos egyenletes iramú futás 6 percig vágtafutás végrehajtása jelre 30 méteren elugrás ugrógödörbe egy lábról néhány lépés nekifutásból hajító mozdulat helyes végrehajtása helyből mászási kísérletek mászó kulcsolással mászókötélen
3. osztály
I. félév futások ritmus- iram- és irányváltásokkal szökdelések, el- le- és felugrások, sorozatugrások végrehajtása egyensúlyi helyzetek megtalálása szereken egy- és kétkezes gurítások dobások helyben 206
alsó-, felső- és mellső- kétkezes dobások ismerete a labda rúgása a lábfej különböző részeivel labdavezetés ügyesebbik kézzel helyben gurulóátfordulások különböző kiinduló helyzetekből felugrások nyújtott karú kéztámasszal szerekre futás egyenletes- és változó sebességgel
II. félév futások ritmus- iram- és irányváltoztatással, akadályok közbeiktatásával fel- és leugrások egy- és két lábbal, sorozatugrások mászás mászókötélen, 3 ütemű mászás 4-5 fogás végrehajtása egyensúlyi helyzetek megtalálása szereken alsó- felső- és mellső dobások helyben különböző távolságra és irányba labdavezetés ügyesebb kézzel mozgás közben gurulóátfordulások különböző kh.ből különböző bef. helyzetekbe zsugor fejállás mérlegállás, tarkóállás végrehajtása támaszugrás ugrószekrényre ugródeszkáról néhány önvédelmi fogás végrehajtása nekifutás után elugrás egy lábról elugró sávból ugrógödörbe magasugrási kísérletek alacsony magasságon hajító mozdulat helyes végrehajtása 3 lépéses dobóritmusból folyamatos egyenletes iramú futás 12 percig vágtafutás 30 m-en, indulás jelre
4. osztály I. félév futások fordulattal, ritmus, iram és irányváltoztatással szökdelések, el-, le-, és fel ugrások sorozatban haladás akadálypályán társemelések- és hordások labdaátadások- és elkapások helyben labdaátadások játékhelyzetekben dobások célba és távolba alsó- felső- és mellső kétkezes dobások helyben egykezes felső dobás helyben labdavezetés ügyesebb kézzel mozgás közben labdavezetés lábbal, csüddel gurulások előre- és hátra zsugor fejállás mérlegállás, tarkóállás mászás mászó kulcsolással II. félév 207
nekifutás utáni el- le- és felugrások sorozatugrások egy- és két lábon húzások, tolások társsal futások, ugrások, bújások akadályok alatt és felett vándormászás, függeszkedési kísérletek mászás mászó kulcsolással 3-4 elemből álló talajgyakorlat végrehajtása nyújtott karral végrehajtott támaszugrások 2-3 részes ugrószekrényen vágtafutás jelre 60 m-en hajító mozgás végrehajtása 3 lépéses dobóritmusból kislabdahajítás távolba nekifutás után távolugrás guggoló technikával magasugrás lépő technikával labdaátadások- és átvételek mozgás, játék közben
5. osztály Sportjátékok: Kézilabda: I félév - folyamatos labdavezetés futás közben - guruló labda felvétele futás közben - egykezes felső átadás II. félév - folyamatos labdavezetés mozgás közben - egykezes felső átadás helyes technikai végrehajtása - labdaátvételek- és átadások mozgás közben - kapura lövés felugrással vagy beugrással Kosárlabda: I. félév - labdavezetés helyben és mozgás közben - labdaátadások- és átvételek mozgás közben II. félév - folyamatos labdavezetés mozgás közben - labdaátadás- és labdaátvétel mozgás közben - kosárra dobás helyből egy kézzel - sarkazás Röplabda: I. félév - kosárérintés végrehajtása II. félév - alkar- vagy kosárérintés biztonságos végrehajtása - alsó egyenes nyitás 208
Labdarúgás I. félév - labdavezetés külső- és belső csüddel egyenes vonalban - labdaátadás- átvétel biztonságos végrehajtása helyben II. félév - szlalom labdavezetés külső vagy belső csüddel - rúgás állított labdából belső- vagy külső csüddel - labdaátadás- és átvétel mozgás közben Atlétika: I. félév állórajt helyes technikai végrehajtása folyamatos futás egyenletes iramban 12 percig futóiskola gyakorlatainak helyes végrehajtása távolugrás guggoló technikával elugró sávból kislabdahajítás helyből
II. félév állórajt helyes technikai végrehajtása, vezényszavak ismerete folyamatos futás egyenletes iramban 12 percig futóiskola gyakorlatainak helyes és önálló végrehajtása távolugrás guggoló technikával elugró sávból magasugrás lépő technikával minimális magasságon kislabdahajítás helyből , a hajító mozgás helyes végrehajtása
Torna:
I. félév
kötélmászás mászó kulcsolással 2-3 fogással gurulóátfordulás előre és hátra
II. félév kötélmászás mászó kulcsolással 2-3 fogással felguggolás 3-4 részes ugrószekrényre, homorított leugrás gurulóátfordulások előre- és hátra tarkóállás, mérlegállás helyes végrehajtása
6. osztály Sportjátékok: Kosárlabda: I. félév - labdavezetés futás közben egyenes vonalban - labdaátadás- és átvétel mozgás közben - különböző átadási módok ismerete 209
II. félév - szlalom labdavezetés - hosszú vagy rövid indulás végrehajtása - megállás, sarkazás - labdaátadás- és átvétel mozgás közben - kosárra dobás helyből egy kézzel Röplabda: I. félév - alkar vagy kosárérintés végrehajtása - alsó egyenes nyitás végrehajtása II. félév - alkar- vagy kosárérintés folyamatos és biztonságos végrehajtása - alsó egyenes nyitás biztonságos végrehajtása - helyezkedés nyitásfogadáshoz, nyitásfogadás - felállási módok Kézilabda: I. félév - labdavezetés mozgás közben - egy- és kétkezes labdaátadások helyben és mozgás közben - kapura lövés 3 lépésből II. félév - védekező alaphelyzet - szlalom labdavezetés - különböző átadási módok mozgás közben - távolra történő labdaátadás biztonságos végrehajtása - kapura lövés 3 lépésből beugrásból és labdavezetésből Labdarúgás: I félév - labdavezetés külső- vagy belső csüddel mozgás közben - labdaátadások- és átvételek mozgás közben - fejelés - partdobás II. félév - labdával haladás mozgás közben - labdavezetés szlalomban - alapszerelés - levegőből érkező labda levétele
210
Atlétika: I. félév - álló- és térdelőrajt - vágtafutás 60 méteren térdelőrajttal - kislabdahajítás dobólépésből - hajító mozgás helyes végrehajtása - egykezes alsó váltás - folyamatos egyenletes futás 12 percig II. félév - távolugrás guggoló technikával elugró sávból - magasugrás lépő technikával minimális magasságon - kislabdahajítás nekifutásból 3-5 lépéses dobóritmusból - váltófutás alsó váltással - folyamatos futás 12 percig - 800-1000 m-es futás indulás állórajttal - vágta-és hosszútávfutás technikája Torna: I. félév - mászás kötélen mászó kulcsolással 3-5 fogással - gurulóátfordulás előre- és hátra - zsugor fejállás - mérlegállás - tarkóállás II. félév - felguggolás homorított leugrás 4 részes ugrószekrényen - átguggolás 4 részes ugrószekrényen - gurulóátfordulás előre- és hátra különböző kiinduló helyzetekből - zsugor fejállás - mérlegállás, tarkóállás Küzdősportok: II. félév - alapvető önvédelmi fogások ismerete - grundbirkózás alaphelyzete
7. osztály Sportjátékok: Kosárlabda. I félév - labdavezetés mindkét kézzel mozgás közben - megállás, sarkazás, megindulás - rövid- vagy hosszú indulás végrehajtása - fektetett dobás - labdaátadás- és átvétel mozgás közben II. félév - szlalom labdavezetés 211
- önszöktetés, megállás, sarkazás - fektetett dobás labdavezetésből - különböző labdaátadási módok ismerete és biztonságos végrehajtása Röplabda: I. félév - kosár- vagy alkarérintés ismerete és végrehajtása - felső egyenes nyitás II. félév - nyitásfogadás - felállás nyitásfogadáshoz - nyitásfogadási alakzatok - feladás - egyenes leütés feladás után Kézilabda: I. félév - labdavezetés irányváltoztatással - különböző átadási formák ismerete - kapura lövések lendületszerzésből - büntetődobás II. félév - szlalom labdavezetés után kapura lövés - egyszerű cselek - kapura lövés célkeretre - büntetődobás - védekezési rendszerek Labdarúgás I. félév - átadások, passzolás mindkét lábbal - labdaátvétel - rúgásmódok II. félév - dekázás - fejelés szögletrúgás után - labdavezetés mindkét lábbal - labdavezetés után kapura lövés Atlétika: I. félév - futóiskola gyakorlatainak helyes végrehajtása - távolugrás guggoló technikával elugró deszkáról - kislabdahajítás - váltófutás egykezes váltással - folyamatos futás 12 percig - vágtafutás 60 m-en térdelőrajtból 212
II. félév - magasugrás lépő technikával - kislabdahajítás nekifutás után 5 lépéses dobóritmusból - váltófutás technikája, váltózóna - vágtafutás térdelőrajtból - rajthelyzetek és vezényszavak ismerete - folyamatos futás 12 percig - lökő mozgás tömött labdával Torna: I. félév - kötélmászás mászó kulcsolással 4 m-es mászókötélen - gurulóátfordulások előre- és hátra különböző kiinduló helyzetből - mérlegállás - tarkóállás - fejállásból gurulás előre - kézállás II. félév - 3-4 elemből álló összefüggő talajgyakorlat végrehajtása - 4-5 részes ugrószekrényen guggoló-átugrás vagy terpeszátugrás - 4-5 4 vagy 8 ütemű gyakorlatból álló gimnasztika bemutatása Alternatív környezetben űzhető sportok:
II. félév
- a választott sportágak alaptechnikáinak ismerete Küzdősportok: II. félév - emelések - leszorítás - eséstechnikák
8. osztály: Sportjátékok: Kosárlabda: I. félév - labdavezetés mindkét kézzel mozgás közben irányváltoztatással - labdavezetés- megállás- sarkazás- indulás összekapcsolása - fektetett dobás labdavezetésből - labdaátadási módok ismerete - rövid és hosszú indulás végrehajtása II. félév - labdavezetés szlalomban mindkét kézzel - labdavezetés félaktív védő mellett 213
- védekező alaphelyzet, labdaszerzési módok ismerete - rövid- és hosszú indulás végrehajtása labdavezetésből - fektetett dobás labdavezetésből Röplabda: I. félév - alkar- és kosárérintés folyamatos végrehajtása - felső ütőérintés végrehajtása - felső egyenes nyitás - nyitásfogadás - egyenes leütés - feladás- leütés II. félév - nyitásfogadás - felállás nyitásfogadáshoz - nyitásfogadási alakzatok - feladás - egyenes leütés feladás után - folyamatos alkar- és kosárérintés felváltva Kézilabda: I. félév - labdavezetés irányváltoztatással nehezített körülmények között - átadási módok ismerete - kapura lövések lendületszerzésből, passzív védővel szemben - büntetődobás II. félév - labdavezetés védő mellett - kapura lövés labdavezetésből - egyszerű cselek végrehajtása - védekezési rendszerek, labdaszerzési módok - kapura lövés maghatározott helyre - páros lerohanás párhuzamos passzokkal Labdarúgás: I. félév - labdavezetés mindkét lábbal - labdaátadások mozgás közben - labdaátvételek mindkét lábbal - rúgásmódok: belső- külső- és teljes csüddel - dekázás - fejelés - büntetőrúgás - partdobás II. félév - labdavezetés mindkét lábbal irányváltoztatással 214
- labdavezetés félaktív védő mellett - labdavezetés utáni kapura rúgás - beadásból fejelés - büntető rúgás - dekázás Atlétika:
I. félév
- álló-és térdelőrajt - 100 m-es vágtafutás térdelőrajttal - folyamatos futás 12 percig - távolugrás guggoló technikával II. félév - magasugrás lépő technikával - váltófutás kétkezes váltással váltózónában - kislabdahajítás nekifutás után hármas – ötös dobóritmusból - lökő- és vető mozdulat helyes végrehajtása - 100 m-es vágtafutás térdelőrajttal - folyamatos futás 12 percig Torna: I. félév - mászás mászó kulcsolással 4 m-es kötélen - gurulóátfordulások különböző kiinduló helyzetből és különböző befejező helyzetekbe - fejállás - kézállás - mérlegállás - tarkóállás - kézenátfordulás oldalt II. félév - 4-5 elemből álló összefüggő talajgyakorlat végrehajtása - kétféle támaszugrás bemutatása 4 részes ugrószekrényen - 4-5 8 ütemű gyakorlatból álló gimnasztikai gyakorlatsor bemutatása Alternatív környezetben űzhető sportok: II. félév - választott sportágak alaptechnikáinak ismerete Küzdősportok: II. félév - emelések - leszorítás - eséstechnikák - dobástechnikák ismerete - szabadulási technikák
215
9.6.13. Ének-zene Írásbeli, szóbeli 1. osztály 1. félév: legalább 5 gyermekdal eléneklése, mérőtapssal kísérve tá és ti-ti felismerése. kottázása 2-es ütemben 2. félév: o legalább 5 gyermekdal eléneklése, mérőtapssal, ritmusosztinációval kísérve tá és ti-ti, negyed értékű szünet felismerése. kottázása 2-es ütemben 2. osztály 1. félév: legalább 5 gyermekdal eléneklése, mérőtapssal kísérve o tá és ti-ti, fél kotta, negyed, fél értékű szünet felismerése kottázása 2-es ütemben 2. félév: o legalább 5 gyermekdal eléneklése, mérőtapssal, ritmusosztinációval kísérve o tá és ti-ti, fél értékű kotta, negyed, fél értékű szünet felismerése. kottázása 2-es ütemben o l, d r m sz l hangok ismerete, éneklése kézjellel 3. osztály: 1. félév: o legalább 5 gyermekdal eléneklése, mérőtapssal, ritmusosztinációval kísérve o tá és ti-ti, fél értékű kotta, negyed, fél értékű szünet felismerése. kottázása 2-es ütemben o l, d r m sz l hangok ismerete, éneklése kézjellel 2. félév: o legalább 5 gyermekdal eléneklése, mérőtapssal, ritmus osztinációval kísérve o tá és ti-ti, nyolcad, fél értékű, egész értékű kotta, szinkópa, negyed, fél, egész értékű szünet felismerése. kottázása 2-es ütemben o sz, l, d r m sz l hangok ismerete, éneklése kézjellel 4. osztály: o legalább 5 gyermekdal eléneklése, mérőtapssal, ritmus osztinációval kísérve o tá és ti-ti, nyolcad, fél értékű, egész értékű kotta, szinkópa, negyed, fél, egész értékű szünet felismerése. kottázása 2-es ütemben o sz, l, d r m sz l hangok ismerete, éneklése kézjellel
216
2. félév: o legalább 5 gyermekdal eléneklése, mérőtapssal, ritmus osztinációval kísérve o negyed, páros nyolcad, zászlós nyolcad fél értékű, egész értékű kotta, szinkópa, éles-, nyújtott ritmus negyed, fél, egész értékű szünet felismerése. kottázása 2-es 4-es ütemben o hétfokú hangsor hangjainak ismerete, éneklése kézjellel 5.osztály 1. félév:
három magyar népdal eléneklése emlékezetből 2/4 4/4 ritmusban ritmusértékek kottázása népi hangszerek vonós hangszerek fa és rézfúvós hangszerek kvint, kvart
tizenhatod ritmus felismerése, megnevezése tiszta zenei hangközök zenei ábécé olvasása kottázás barokk zene jellemzői, zeneszerzők, műfajok, hangszerek három magyar népdal eléneklése emlékezetből 2/4 4/4 ritmusban ritmusértékek kottázása
három magyar népdal eléneklése emlékezetből 2/4 4/4 ¾ ritmusban ritmusértékek kottázása szekund, terc zenei ábécé hangjai: g,-a” kottázás
három magyar népdal eléneklése emlékezetből a régi és az új stílusú népdalok jellemzői a kis éles és a kis nyújtott ritmus a bécsi klasszicizmus C-dúr, a-moll F-dúr, d-moll G-dúr, e-moll kottázás
2. félév
6. osztály 1. félév
2. félév:
217
7. osztály: 1. félév: 2. félév: o
három magyar népdal eléneklése emlékezetből a régi és az új stílusú népdalok a szext és a szeptim zenetörténeti korszakok, a romantika kottázás
három magyar népdal eléneklése emlékezetből a szimfonikus zenekar hangszerei romantikus zeneszerzők, különös tekintettel Erkel, Liszt, és Kodály munkásságára az előző évek zeneelméleti ismeretei kottázás
8. osztály. 1. félév: 2. félév:
három magyar népdal eléneklése emlékezetből ritmusok hangközök zenei ábécé módosító jelek, előjegyzések kottázás három magyar népdal eléneklése emlékezetből ritmusok hangközök zenei ábécé módosító jelek, előjegyzések kottázás zenetörténeti ismeretek ókortól napjainkig
9.6.14. Informatika 1. osztály Gyakorlati vizsga 1. Az informatikai eszközök használata A számítógéppel való interaktív kapcsolattartás, programok futtatása. Programok indítása, leállítása az adott környezetben. Alapvető informatikai eszközök használata. 2. Alkalmazói ismeretek Tantárgyakhoz kapcsolódó rajzok készítése, mentése segítséggel. Rövid dokumentumok készítése. 218
Tantárgyakhoz kapcsolódó feladatok megoldása informatikai környezetben. 3. Infokommunikáció Irányított információkeresés. 4. Az információs társadalom Az informatikai eszközök használata során betartandó alapvető szabályok ismerete. 5. Problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel Algoritmusok készítése. 6. Könyvtári informatika A könyvtárhasználat szabályai.
2. osztály Gyakorlati vizsga 1. Az informatikai eszközök használata Alapvető informatikai eszközök használata. A számítógéppel való interaktív kapcsolattartás, programok futtatása. Programok indítása, leállítása az adott környezetben. Oktatóprogramok futtatása. Készségfejlesztő számítógépes szoftverek használata. 2. Alkalmazói ismeretek Személyekhez vagy más tantárgyi tartalmakhoz kötődő adatok gyűjtése, értelmezése, rögzítése, csoportosítása. Egyszerű, rajzos és személyhez kötődő dokumentumok készítése. Tantárgyakhoz kapcsolódó feladatok megoldása informatikai környezetben. 3. Infokommunikáció Irányított információkeresés 4. Az információs társadalom Az informatikai eszközök használata során betartandó alapvető szabályok ismerete. 5. Problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel Algoritmusok értelmezése, készítése. Ábra készítése teknőcgrafikával. Egyszerű alakzatok rajzolása. 6. Könyvtári informatika A könyvtárhasználat szabályai.
3. osztály Gyakorlati vizsga 1. Az informatikai eszközök használata A számítógéppel való interaktív kapcsolattartás, programok futtatása. Programok indítása, leállítása az adott környezetben. 219
Oktatóprogramok futtatása. Készségfejlesztő számítógépes szoftverek használata. Alapvető informatikai eszközök használata. 2. Alkalmazói ismeretek Személyekhez vagy más tantárgyi tartalmakhoz kötődő adatok gyűjtése, értelmezése, rögzítése, csoportosítása. Egyszerű, rajzos és személyhez kötődő dokumentumok készítése. Tantárgyakhoz kapcsolódó feladatok megoldása informatikai környezetben. Médialejátszó alkalmazása. 3. Infokommunikáció Irányított információkeresés 4. Az információs társadalom Az informatikai eszközök használata során betartandó alapvető szabályok ismerete. 5. Problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel Algoritmusok értelmezése, készítése. Ábra készítése teknőcgrafikával. Teknőcgrafikai fogalmak. Egyszerű alakzatok rajzolása. 6. Könyvtári informatika A könyvtárhasználat szabályai.
4. osztály Gyakorlati vizsga 1. Az informatikai eszközök használata A számítógéppel való interaktív kapcsolattartás, programok futtatása. Programok indítása, leállítása az adott környezetben. Oktatóprogramok futtatása. Készségfejlesztő számítógépes szoftverek használata. Alapvető informatikai eszközök használata. 2. Alkalmazói ismeretek Személyekhez vagy más tantárgyi tartalmakhoz kötődő adatok gyűjtése, értelmezése, rögzítése, csoportosítása. Egyszerű, rajzos és személyhez kötődő dokumentumok készítése. Tantárgyakhoz kapcsolódó feladatok megoldása informatikai környezetben. Médialejátszó alkalmazása. 3. Infokommunikáció Irányított információkeresés Az infokommunikációs eszközök lehetőségeinek megismerése. Információ küldése, fogadása Elektronikus könyv használata. 220
4. Az információs társadalom Az informatikai eszközök használata során betartandó alapvető szabályok ismerete. A személyi információk és a személyes adatok fogalma. A netikett alapjai. 5. Problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel Algoritmusok értelmezése, készítése. Ábra készítése teknőcgrafikával. Teknőcgrafikai fogalmak. Egyszerű alakzatok rajzolása. 6. Könyvtári informatika A könyvtárhasználat szabályai. Dokumentumtípusok megkülönböztetése. Az egyes információforrások azonosító adatainak megkeresése.
5. osztály Elméleti és gyakorlati vizsga 1. Az informatikai eszközök használata A számítógép és a legszükségesebb perifériák rendeltetésszerű használata. Víruskereső program alkalmazása, vírus keresése. 2. Alkalmazói ismeretek Rajzos-szöveges dokumentumok létrehozása, átalakítása, formázása, mentése. Műveletek rajzrészletekkel. Elemi alakzatok rajzolása, módosítása. A vágólap használata. Szövegműveletek végrehajtása Állomány mentése. Szöveges állomány megnyitása. Szöveg javítása. Karakterformázás. Bekezdésformázás. Szöveg kijelölése, másolása, mozgatása, törlése. Helyesírás ellenőrzése. Adatok értelmezése, csoportosítása, táblázatba rendezése Adatok értelmezése és rögzítése táblázatban. 3. Infokommunikáció Keresőkérdések megfogalmazása Böngészőprogram kezelése, webcímek beírása, linkek használata, portálok felkeresése. 221
Kulcsszavas és tematikus keresés. Kereső operátorok ismerete. Keresőkérdések megfogalmazása, értelmezése, pontosítása. 4. Az információs társadalom Adatvédelemmel kapcsolatos fogalmak. Adatkezeléssel kapcsolatos eljárások megismerése. A személyes adatok védelme. 5. Problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel Problémák algoritmusainak megtervezése. A megoldás lépéseinek szöveges, rajzos készítése, értelmezése. Folyamatábra készítése. 6. Könyvtári informatika Hagyományos és nem hagyományos dokumentumok formai, tartalmi, használati jellemzőinek megállapítása; csoportosításuk. A forrásmegjelölés etikai vonatkozásai.
6. osztály Elméleti és gyakorlati vizsga 1. Az informatikai eszközök használata Az operációs rendszer alapműveletei. Az operációs rendszerek alapszolgáltatásai, eszközkezelés. Mappaműveletek: mappaszerkezet létrehozása, másolás, mozgatás, törlés, átnevezés. Állománykezelés: létrehozás, törlés, visszaállítás, másolás, mozgatás, átnevezés, nyomtatás, megnyitás, keresés. Állományok típusai. Eligazodás a háttértárak rendszerében. Számítástechnikai mértékegységek. 2. Alkalmazói ismeretek Multimédiás dokumentumok előállítása kész alapelemekből. Szöveg, kép, hang, animáció elhelyezése a dokumentumban. A prezentáció testreszabása, háttér, áttűnés, animáció beállítása. Bemutatók készítése közös munkában, csoportokban. Egyéb multimédiás dokumentumok előállítása. Adatok értelmezése, csoportosítása, táblázatba rendezése Adatok értelmezése és rögzítése táblázatban. Térképhasználati alapismeretek megszerzése Útvonalkeresők, térképes keresők használata.
222
3. Infokommunikáció Keresőkérdések megfogalmazása Böngészőprogram kezelése, webcímek beírása, linkek használata, portálok felkeresése. Kulcsszavas és tematikus keresés. Kereső operátorok ismerete. Keresőkérdések megfogalmazása, értelmezése, pontosítása. Levelezőrendszer alapvető szolgáltatásainak ismerete és alkalmazása. Saját e-mail cím létrehozása. Üzenet küldése, fogadása, válasz a kapott üzenetre, levél továbbítása, mellékletek csatolása. Netikett ismerete. A kommunikáció írott és íratlan szabályai. Adatvédelem, az információk megosztásának etikai kérdései. Weboldalak mentése. Szöveg, kép mentése weboldalról. Elektronikus könyv keresése. Médiatárak keresése, médiumok elérése, használata. 4. Az információs társadalom Adatvédelemmel kapcsolatos fogalmak. Adatkezeléssel kapcsolatos eljárások. A személyes adatok védelme. A globális információs társadalom jellemzői. Elektronikus szolgáltatások szerepe és használata a hétköznapi életben. 5. Problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel Az algoritmuskészítés lépéseinek az ismerete. Algoritmus tervezése, különböző megoldási lehetőségek. Egyszerűbb feladatok megoldási algoritmusainak megvalósítása Logo vagy más fejlesztőrendszer segítségével. 6. Könyvtári informatika A hagyományos és új információs eszközökön alapuló könyvtári szolgáltatások. A könyvtár alapszolgáltatásainak használata. A könyvtári katalógus funkciója. A forrásmegjelölés etikai vonatkozásai.
7. osztály Elméleti és gyakorlati vizsga 1.Az informatikai eszközök használata Az informatikai eszközök működési elvei és használata.
223
A számítógép fő egységei. Neumann elvű gépek fő részei. Bemeneti és kimeneti perifériák, adathordozó eszközök működési elvei. Az eszközök helyes használata. Digitalizálás. A hálózati operációs rendszerek funkciói, főbb szolgáltatásai. Vezetékes és vezeték nélküli kapcsolatok. 2. Alkalmazói ismeretek Szöveges, rajzos dokumentumok létrehozása, átalakítása, formázása Kisebb méretű dokumentum minta vagy leírás alapján történő szerkesztése. Objektumok a szövegben Objektumok beillesztése a szövegbe. A szövegben elhelyezhető különböző objektumok (kép, szöveg, rajz) tulajdonságai, az egyes jellemzők módosítása. Összetett dokumentum készítése. Egyszerű szöveget, rajzot és táblázatot is tartalmazó dokumentumok elkészítése. Szöveg mentése különböző formátumokban. Táblázatkészítés szövegszerkesztővel Táblázat beszúrása szövegbe. A táblázat tulajdonságainak beállítása. Táblázat formázása. Térképhasználati ismeretek. Térképek keresése, használata. Keresés a térképeken, a térképek átalakítása. 3. Infokommunikáció Összetett keresések űrlapok segítségével Tematikus és kulcsszavas keresőgépek használata az információ elérésére, több keresési szempont egyidejű érvényesítése, űrlapok kitöltése. Releváns információk kiszűrése a kereső által megtalált adathalmazból. A kommunikációs modell megismerése Az információ küldésének és fogadásának kommunikációs eszközei, funkciói, kiválasztási szempontjai. 4. Az információs társadalom Az e-szolgáltatások használata. Az elektronikus szolgáltatások funkciói. Az elektronikus szolgáltatások működése, a szolgáltatások igénybevétele, használata, lemondása. 5. Problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel Egyszerű algoritmusok készítése. Iskolai élethez kapcsolódó probléma megoldása. A robotika alapjainak megismerése, egyszerű vezérlési problémák megoldása. Egyszerű vezérlési feladatok megoldása fejlesztői környezetben. 224
6. Könyvtári informatika Információkeresés. Hatékony, céltudatos információszerzés. Keresett téma kifejezése tárgyszóval. Összetett keresőkérdés megfogalmazása. Közhasznú adatbázisok használata.
8. osztály Elméleti és gyakorlati vizsga 1. Az informatikai eszközök használata Az ismert eszközök közül az adott feladat megoldásához alkalmas hardver- és szoftvereszköz kiválasztása. Az adott feladat elemzése. A probléma megoldásához szükséges informatikai eszköz kiválasztása. Be-, illetve kitömörítés. 2. Alkalmazói ismeretek Információk publikálásának különböző módjai az interneten. Weblap készítése. Bloghasználat. Digitális képek alakítása, formázása. Digitális képek jellemzői. Képszerkesztő program használata. Műveletek képekkel, képszerkesztés, képvágás. Táblázatkezelés. Adattípusok. Adatbevitel, javítás, másolás, mozgatás. Cellahivatkozások használata. Képletek szerkesztése. A konstans, relatív és abszolút hivatkozás. Adatok megjelenítése, kiemelése, aktuális információ keresése. Az adatok gyűjtése, csoportosítása, értelmezése. Diagramok készítése. Diagramtípus kiválasztása, szerkesztése, módosítása. 3. Infokommunikáció A média alkalmazási lehetőségei. Internetes portálok, szöveges és képi információforrások. Elektronikus könyv, hangoskönyv használata. Szótárak, lexikonok, folyóiratok az interneten. Képek, zenék, filmek elérése az interneten. Oktatóprogramok, oktatóanyagok keresése az interneten. 4. Az információs társadalom Az adatvédelemmel kapcsolatos feladatok. Az adatokkal való visszaélések kivédése. 225
Az adatokkal való visszaélésekből származó veszélyek és következmények. Védekezési módszerek. A jogtiszta szoftverhasználat előnyei. Szabadon vagy korlátozottan használható programok használata. A programhasználat során betartandó jogok és kötelességek. Az információszerzés folyamata. Az információforrások etikus felhasználása. Az információforrások feltüntetése. Az információ értékként való kezelése, megosztása. 5. Problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel Adott feladat megoldásához algoritmusok tervezése, végrehajtása. Algoritmusok tervezése az alulról felfelé építkezés és a lépésenkénti finomítás elvei alapján. Algoritmus kódolása fejlesztői környezetben. 6. Könyvtári informatika Bibliográfiai hivatkozás önálló készítése. Idézés jelölése. A szerzői jogi vonatkozások. Forrásjegyzék összeállítása.
9.6.15. Rajz és műalkotások elemzése 1. évfolyam 1. félév Tudja a látványokat megfigyelni és értelmezni. Ismerje fel a vizuális jeleket és értse meg azokat. Tudja az agyagot használni. A képalkotó tevékenységek közül személyes kifejező alkotásokat hozzon létre. Tudjon tájékozódni az eszközhasználatban. Sík és térforma között tudjon különbséget tenni. Értelmezze a pont fogalmát, felületbetöltő és képépítő szerepét. Legyen képes sor és terülő ritmusok készítésére. Ismerje a vonal térkifejező szerepét, a vonalfajtákat, vonalvastagságot. 2. félév Ismerje a festékszíneket, tudja azokat árnyalatok szerint csoportosítani. Tudja a festéket oldani, hígítani, sűríteni. Legyen képes az alkotótevékenység és látványok, műalkotások szemlélése során néhány forma, szín, vonal, térbeli hely és irány, felismerése, használatára. Próbálja meg környezetét rendezni valamilyen szempont szerint. Téralkotó feladatok során a személyes térbeli szükségletek felismerése. 226
Az életkornak megfelelő, felismerhető ábrázolás készítése. Biztonságos anyag- és eszközhasználat, a környezettudatosság szempontjainak egyre szélesebb körű figyelembevételével. Legyen képes a szobor, festmény, tárgy, épület közötti különbségek felismerésére. Az alkotó és befogadó tevékenység során a saját érzések felismerése, és azok kifejezése.
2. évfolyam I. félév Mesék, versek, kitalált történetek, médiaszövegek valós vagy fantázia szereplőinek (pl. hősök, ártók, bajkeverők, segítők), természetes és épített környezetének (pl. erdők, ligetek, állatok, vizek, bódék, paloták, hidak, tornyok) illusztratív jellegű ábrázolása (pl. sorozatként, képeskönyvként) emlékképek felidézésével, megfigyelések segítségével és a fantázia által. Környezetünk valós elemeinek, tárgyainak, tereinek (pl. háztartási gép, óra, motor, fészek, odú, fa, talaj), különleges nézőpontból (belülről, fentről, alulról) való megjelenítése. II. félév Személyesen átélt, elképzelt és a médiában látott, hallott esemény megjelenítése rajzban, önállóan készített bábbal, szerepjátékkal. Elképzelt, mesebeli tárgyak (pl. hangszer, pálca, öltözék, szőnyeg, edény, bútor, ékszer, szerszám, jármű) tervezése létrehozása meghatározott mesebeli célok (pl. mindent halló, látó, elrejtő, védő, szállító) érdekében, oly módon, hogy a tárgy külseje (pl. forma, díszítés, méret, anyag) utaljon funkciójára. Hétköznapi tevékenységek során használatos tárgyak (pl. konyhai eszköz, játék, öltözék, öltözék- kiegészítő, hangszer, szerszám) létrehozása meghatározott tulajdonos számára (pl. adott személyiség, foglalkozás, életkor, nemek szerint).
3. évfolyam Félévi vizsga: I. Kifejezés, képzőművészet Természeti, épített és képzeletbeli tájak, helyek Vizuális megfigyelésből (pl. közvetlen környezet, fotó, műalkotás, múzeum), személyes emlékből származó tapasztalatok felhasználásával valós hely, helyszín (pl. természeti táj, nagymama virágos kertje, épített környezet, mi utcánk) vizuális megjelenítése meghatározott időszaknak (pl. évszak, napszak, nyár, hajnal) megfelelően, különböző technikákkal (pl. kollázs, vegyes technika, kréta, nyomat, mintázás, makett). II. Vizuális kommunikáció Utazások Változás, folyamat, mozgás, mozgásfázis, összehasonlítás, térkép, képregény, vizuális sűrítés. Év végi vizsga: I. Kifejezés, képzőművészet 227
Természeti, épített és képzeletbeli tájak, helyek Vizuális megfigyelésből (pl. közvetlen környezet, fotó, műalkotás, múzeum), személyes emlékből származó tapasztalatok felhasználásával valós hely, helyszín (pl. természeti táj, nagymama virágos kertje, épített környezet, mi utcánk) vizuális megjelenítése meghatározott időszaknak (pl. évszak, napszak, nyár, hajnal) megfelelően, különböző technikákkal (pl. kollázs, vegyes technika, kréta, nyomat, mintázás, makett). II.Vizuális kommunikáció Utazások Változás, folyamat, mozgás, mozgásfázis, összehasonlítás, térkép, képregény, vizuális sűrítés. III.A média társadalmi szerepe, használata Médiahasználat, élménybefogadás, élményfeldolgozás Médiumok a mindennapi környezetben Média, televízió, rádió, internet, újság, videojáték, film, televíziós sorozat, televíziós műsortípus (hírműsor, gyermekműsor, tehetségkutató műsor, valóságshow, ismeretterjesztő műsor, reklám). IV. A média társadalmi szerepe, használata A média működési módja, mediális információforrások megbízhatósága Ismerkedés a kereskedelmi kommunikáció (reklám) sajátosságaival, a reklámok megjelenésének változatos helyeivel, formáival. V. Tárgy- és környezetkultúra Mikro- és makrotér A terekhez kapcsolódó hangok, zenék, zörejek (pl. madárcsicsergés, jármű-zaj, beszéd, nyikorgás, zene, hegedű, dob) gyűjtése, s a gyűjtött hanganyag felhasználásával, valós, hangzó terek létrehozása, megépítése az adott tartalomnak megfelelő anyag és méretválasztással (pl. karton, fonal, kóc, vászon, fém, vessző, csuhé, agyag, drót, fa). Tértervezés.
4. évfolyam félévkor Az az alsó tagozatos gyermekre nagyon jellemző a világ iránti nyitottság, a kíváncsiság, a rácsodálkozás. Konkrét tevékenységük során lelkesek, egyre inkább képesek a bonyolultabb összetettebb jelenségek, tárgyak,formák részlet gazdag megjelenítésére. Rendelkezzen alapvető színismerettel, színhasználati jártassággal. Ismerje a főbb arányokat. Tudja megjeleníteni a jellemző mozdulatokat. Töltse ki a teret rajzoláskor. Ismerje a takarás fogalmát, az egyszerű színkeverési technikákat. 228
év végén Az életkorának megfelelően legyen jártas a tanult különböző technikákban, ábrázolási módokban. Érje el, hogy a motívumkincse változatos és színes legyen. Tudjon különféle rendeltetési tárgyakat készíteni. Legyen képes a tárgyak formája és funkciója közti kapcsolat felismerésére. Rendelkezzen ismerettel az épültek rendeltetéséről. Nevezzen meg legalább 3 művet alkotó és cím szerint. Tudjon önállóan használni könyvtári művészeti albumot.
5. évfolyam Tér és sík megkülönböztetése, megjelenítése különböző méretű és formájú felületeken való komponálással. A vizuális nyelv alapelemeinek megkülönböztetése és használata. A természeti vagy épített környezet idő és térbeli változásainak sűrített megjelenítése. Az egyszerű vizuális kommunikációt szolgáló megjelenések: jel, alaprajz, térkép értelmezése. Kép és szóbeli vagy írott szöveg együttes alkalmazása a jelentésmódosulások megfigyelésének céljával. Egyszerű téri helyzetek leírása, megjelenítése. Egyszerű téri helyzetek leírása, megjelenítése.
6. évfolyam. A vizuális nyelv alapelemeinek ismerete és alkalmazása a kifejező alkotásokban. Önálló vélemény megfogalmazása saját és mások munkáiról. Megfigyelt jelenség látványelemeinek megnevezése. Események, történések elmondása, részekre bontása, a jellemző fázisok megjelenítése. Képi utasítások követése, illetve ilyenek létrehozása. Az emberi gesztusok, mimika, mozdulatok értelmezése. Egyszerű téri helyzetek leírása, megjelenítése. A közvetlen környezetben található tárgyakon, épületeken a forma, a rendeltetés és a díszítmény kapcsolatának megértése.
7. évfolyam Érzelmek, hangulatok megfogalmazása egyéni szín- és formavilágban. A vizuális közlés különböző műfajú köznapi és művészi formáinak árnyalt megkülönböztetése. A legfontosabb vizuális jelek, jelzések, szimbólumok értelmezése, alkotó használata. Képi utasítások követése, illetve ilyenek létrehozása. Mozgások megfigyelése, megjelenítése. A vizuális kommunikáció különböző formáinak csoportosítása. Megfigyelések alapján a vizuális közlések érdekében különböző rajzi technikák alkalmazása. Épített, tervezett környezet értelmezése különböző módon. 229
8. évfolyam A kifejezésnek megfelelő kompozíció használata. Művészeti alkotások, vizuális jelenségek, látványok verbális és képi elemzése. Időbeni folyamatok értelmezhető vizuális megjelenítése. Mozgások megfigyelése, megjelenítése. A vizuális kommunikáció különböző formáinak csoportosítása. Tárgyak, épületek felmérése, elemzése, értelmezése különböző szempontok alapján. Az építészet térszervező és tömegalakítást szolgáló eszközeinek megértése.
9.6.16. Technika életvitel 1. osztály I. félév Családtagok bemutatása családrajzzal, síkbábokkal. Ajándékok készítése családtagok számára, különböző alkalmakra. Személyes higiéné, tisztálkodás szabályainak ismerete. Környezetünk tisztán tartása. Az egészséges táplálkozás alapelemei. Zöldség- és gyümölcstál készítése. Öltöztetőbaba modell ruhatárának rajzolása, öltöztetése. Növényápolás, állatgondozás Otthoni és iskolai szobanövényeink ápolása. Hobbiállatok gondozása. Képlékeny anyagok, papír, faanyagok, szálas anyagok, textilek alakítása II. félév Képlékeny anyagokból (gyurma, só-liszt gyurma, agyag, tészta) egyszerű formák alakítása gyúrással, lapítással, gömbölyítéssel, hengerítéssel. Papír alakítása tépéssel, hajtogatással, nyírással, ragasztással. Faanyagok (hurkapálca) megmunkálása tördeléssel, darabolással, csiszolással. Egyszerű fonalmunkák (sodrás, fonás). Tárgyak készítése természetes anyagokból (termésekből, csuhéból stb.) Építés építőelemekből utánzással, illetve önálló elképzeléssel. A gyalogos közlekedés alapszabályainak megismerése. Meghívó, ajándékok készítése. Teremdekoráció készítése a tanult technikák alkalmazásával.
230
2. osztály I. félév II. félév
Élet a családban Hétköznapok és ünnepek eseményeinek megkülönböztetése. Ajándékok készítése családtagok számára, különböző alkalmakra. Háztartási eszközök, gépek biztonságos használata A szelektív hulladékgyűjtés célja, jelentősége és megvalósítása. Étrend összeállítása képek válogatásával. Szendvics készítése. Higiéné. Testápolás (kézmosás, körömápolás, mosakodás, fürdés, hajmosás, intim területek tisztántartása) eszközei és anyagai. Ruhadarabok válogatása, csoportosítása, hajtogatása. Növényápolás, állatgondozás Otthoni és iskolai szobanövényeink védelme. A növények életfeltételeinek biztosítása. Ismeretek/fejlesztési követelmények
Az anyagok Az anyagok fajtái, tulajdonságai, felhasználhatóságuk. Anyagvizsgálatok érzékszerveinkkel (látás, tapintás útján). Képlékeny anyagokból (gyurma, só-liszt gyurma, agyag, tészta) egyszerű formák alakítása mélyítéssel, mintázással. Papír alakítása tépéssel, hajtogatással, nyírással, ragasztással. Síkbábok készítése papír, fa, fonal és textilanyagok felhasználásával. Építés építőelemekből (pl. konstrukciós játékok – fémépítő, Lego – felhasználásával) kép és rajz alapján, illetve önálló elképzeléssel. A gyalogos közlekedésnél jelentős jelzőtáblák ismerete. A közlekedésben rejlő veszélyek ismerete Családi rendezvények, ünnepek, események Meghívó, kellékek, ajándékok készítése. Az ajándékozás kultúrájának elsajátítása. Teremdekoráció készítése a tanult technikák alkalmazásával. Az iskola esztétikus, harmonikus külső és belső környezetének alakítása.
3. osztály Félévi: Család, otthon háztartás: Ünneplés a családban. Családi szokások és hagyományok Ajándéktárgyak elkészítése mintakövetéssel. Betegségek tünetei. Betegségek elleni védekezés módjai. 231
Tárgyi kultúra, technológiák, termelés Kézi varrás és hímzés eszközei (varrótű, hímzőtű, varrócérna,hímzőcérna, szabóolló, gyűszű), alapöltései. Szabás előrajzolással, minta vagy sablon alkalmazásával. Egyszerű használati tárgyak, dísztárgyak, játékok, ajándékok készítése természetes anyagok felhasználásával Év végi A hétköznapjainkban használatos anyagok felismerése, tulajdonságaik megállapítása érzékszervi megfigyelések és vizsgálatok alapján, a tapasztalatok megfogalmazása. Munkaeszközök célszerű megválasztása és szakszerű, balesetmentes használata. Közlekedés: A gyalogos közlekedés szabályai, lakott területen és lakott területen kívüli közlekedés. A kerékpár használatához szükséges ismeretek elsajátítása. A kerékpár részei, kötelező felszerelési tárgyai, biztonsági eszközök. Az úttest részei. Közösségi munka, közösségi szerepek: Kulturált ünneplés. Közös értékek, szokások, hagyományok őrzése. A szabadidő hasznos eltöltésének tudatosítása.
4. osztály Félév: Elvárások, normák megfogalmazása, vélemények nyílt közlése. Ünneplés a családban. Szokások és hagyományok. Természetes anyagok felismerése, tulajdonságaik. Tárgyak készítéséhez használt eszközök és technológiák ismerete. Veszélyforrások felismerése, segítségnyújtás. A műszaki ábrázolás elemei. A gyalogos közlekedési szabályok ismerete. Év vége: Elvárt jó magatartási elemek, tulajdonságok ismerete; megfogalmazása, vélemény egyszerű indoklása. Családi szokások, hagyományok ismerete, munkamegosztás. Az ünneplés lebonyolításával kapcsolatos tudnivalók. Egészségkárosító és környezeti hatások megfogalmazása. Környezetbarát termékek. Természetes anyagok ismerete, tulajdonságaik. A papír szerepe mindennapi életünkben. Elemi higiéniai és munkaszokások szabályos gyakorlati alkalmazása. 232
Baleseti veszélyek és más biztonsági kockázatok felismerése. Elemi elsősegélynyújtási ismeretek. A műszaki ábrázolás elemei. Mérés eszközei, használatuk. A gyalogosokra vonatkozó közlekedési szabályok tudatos alkalmazása, a kerékpározási alapismeretek.
5. osztály Az étkezéshez kapcsolódó elemi viselkedési szabályok ismerete. Élelmiszerek rendszerezése és szerepe a táplálkozásban. Tűzveszélyes tevékenységek, helyzetek felismerése, tűzvédelmi szabályok ismerete. Elektromos eszközök érintésvédelme. A hulladékok azonosítása, csoportosítása, szelektív gyűjtése. Az anyagok előállításához és megmunkálásához kötődő szakmák. Anyagok újrafelhasználása. Biztonságos kerékpáros közlekedés szabályainak ismerete.
6. osztály Egyszerű konyhai kézi eszközök biztonságos kezelése, az evőeszközök kulturált használata. Munkavédelmi eszközök, felszerelések. A veszélyes hulladékok kezelése, tárolása. Tájékozódás a hulladékokról, veszélyeikről és újrahasznosításuk lehetőségeiről információforrásokból. Az embert érő időjárási és természeti eredetű károsító hatások (leégés, napszúrás, kiszáradás, túlhevülés, kihűlés, villámcsapás, allergia, kullancs- és rovarcsípések, fertőzések, élősködők az emberen és a lakásban). A műveletekhez szükséges munkavédelmi felszerelések alkalmazása. A műveletekhez szükséges munkavédelmi felszerelések alkalmazása.
7. osztály Az ivóvíz forrásai, a víz minősége, fizikai, kémiai és biológiai jellemzői, vízfogyasztási módok, a víz élelmi, más háztartási, valamint műszaki, technológiai célú felhasználása. Megújuló energiaforrások felhasználása a fűtésben és a használati melegvíz készítésében. A hulladékszállítás, szelektív hulladékgyűjtés, hulladékkezelés, energetikai célú hulladékhasznosítás települési környezettől függő rendszerei. A balesetmentes, udvarias közlekedés. A szerszámok célszerű, balesetmentes használata. A megélhetést biztosító tervezett életpályára, munkára való alkalmasság nélkülözhetetlen összetevőinek (képesség, szaktudás, tanulás, munkakultúra) tudatosítása. A települési és a tágabb környezet gazdasági, foglalkoztatási, továbbtanulási lehetőségei.
8. osztály
233
A háztartásban felhasznált anyagok jellemzői, a tevékenységek alapvető feltételei és környezetre gyakorolt hatásaik. A hulladékok kezelése, a hulladék keletkezésével, tárolásával, kezelésével járó veszélyek. A közlekedési környezet, mint rendszer jellemzői. Tájékozódás a megismerendő munkakörnyezetekről, meglátogatandó munkahelyekről, a technológiákról, munkatevékenységekről, termékekről, szolgáltatásokról, munkakörülményekről, munkaszervezeti keretekről. Továbbtanulási, pályaválasztási elhatározás, életpálya-elképzelés kialakítása, megerősítése. Tájékozottság a közlekedési környezetben. Környezettudatos közlekedésszemlélet.
10. AZ ISKOLAVÁLTÁS, VALAMINT A TANULÓ ÁTVÉTELÉNEK SZABÁLYAI Arra vállalkozunk, hogy az ide járó gyermekeket görög katolikus szellemben és görög katolikus hitre neveljük, segítünk gyermekkorukat boldoggá tenni, és majdan az egyház aktív tagjaivá avatni. Olyan személyiségek kialakulásának vetjük meg az alapjait, akik később a társadalom hasznára, az egyház szervezeti keretein belül közéleti tevékenységre, a család számára pedig önzetlen, megértésen és szereteten alapuló szolgálatra képesek. Erkölcsi elvárások a növendékektől: Alapvető, hogy elfogadják és befogadják, az intézmény üdvösségre és felelős tudásra irányuló tevékenységét, és ezt tudatosan ne akadályozzák. Tartsák be az emberi kapcsolatok szabályait. Ehhez segíthetjük hozzá a fiatalt, ha megismertetjük vele a kereszténység alapelveit, megszerettetjük vele a csöndes szemlélődést a természetben, értékes irodalmat, műalkotást, zeneművet adunk a kezébe. Erkölcsi ajánlások a szülőknek: Az intézmény a szülőkkel igyekszik mindjobban megismertetni szellemiségét. A szülőktől is elvárja, hogy elfogadják az intézmény katolikus jellegét, ne neveljenek, ne tegyenek az intézmény ellen. Az intézménnyel kapcsolatos problémáikat az érintettekkel beszéljék meg. Alapvető cél, hogy a növendék adottságaikkal, fejlődésükkel iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb tevékenységükkel minél teljesebben bontakoztassák ki személyiségüket. Az intézmény közösségi életét a Házirend szabályozza. Célja, hogy olyan normákat jelöljön ki, amelyek biztosítják, hogy a közösség minden tagja gyarapodjon Isten- és emberszeretetben. A Házirend előírásai intézményen kívüli életünkben is vonatkoznak minden tanulóra: ilyenkor is szem előtt kell tartani, hogy egy keresztény közösséghez tartozunk, és felelősek vagyunk iskolánk jó hírnevéért. - Igyekszünk megismerni intézményünk múltját, ápoljuk hagyományait. - A pedagógusokkal együtt dolgozunk intézményünk hírnevének öregbítésén. - Vigyázunk magunk és társaink testi épségére, tulajdonára. 234
-
Társas életünkben megtartjuk a kulturált viselkedés szabályait. Munkánk a tanulás, kötelességnek érezzük, hogy iskolai és otthoni, szóbeli és írásbeli feladatainkat legjobb tudásunknak megfelelően végezzük el.
10.1. Belépés az iskola első évfolyamára: Feltételei: Legalább hatéves életkor. Óvodai szakvélemény a beiskolázhatóságról. Egyházközösséghez tartozás. Lelkészi ajánlás / a szülő vállalja, hogy gyermekét a beiskolázást követő két éven belül megkereszteli/. A beiskolázást az igazgató a fenntartóval egyeztetve végzi. A tanulók felvételéről az igazgató dönt. Beiskolázásunkat nem köti körzethatár: felvételi körzetünk: Szabolcs-SzatmárBereg megye A beiratkozás módja: A szükséges iratok, dokumentumok: - a szülő személyi igazolványa - a gyermek születési anyakönyvi kivonata - óvodai szakvélemény - keresztlevél - lelkészi ajánlás
10.2. Belépés a felsőbb évfolyamokra: Tanulót tanév közben csak indokolt esetben veszünk fel. Feltételei: A szülő és gyermeke elfogadja intézményünk nevelési elveit, szabályait, betartja és betartatja intézményünk Pedagógiai Programját, Házirendjét, nem folyt ellene fegyelmi eljárás, tanulmányi eredménye, magatartása jó. A szülők írásbeli kérelme. A tanuló részéről legalább jó magatartás és 4-estől nem rosszabb tanulmányi átlag a fő tantárgyakra vonatkozóan. Tanév közben az újonnan jött gyerekeknek is lelkipásztori ajánlást kell, hozzanak. Amennyiben 3 hónapos időtartam alatt nem sikerült beilleszkednie a tanulónak, a szülő visszaviszi a területileg illetékes iskolába. Az átadó iskola elbocsátója: "Értesítés iskolaváltoztatásról". Érvényes iskolai bizonyítvány. Jó tanulmányi eredmény és magatartás, hitoktatásban való részvétel. A tanuló átvételére akkor van lehetőség, ha az általa tanult tantárgyak többsége megegyezik az iskolánkban tanult tantárgyakkal, illetve a különbség, valamint a tananyagban való esetleges elmaradás mértéke nem haladja meg azt a szintet, amely a tanuló számára pótolhatóvá teszi a lemaradást. 235
A felvételről az osztályfőnök bevonásával az iskolavezetés dönt. Az átlépők beilleszkedésének segítése: 1 hónap türelmi idő szükség esetén korrepetálás, felzárkóztatás, a tananyag különbözőségének kompenzálása.
10.3. Átlépés évfolyamon belül másik osztályba: Csak nagyon indokolt esetben, és ha van párhuzamos osztály: - szülői kérésre, - fegyelmi döntésként, ha a gyermek érdeke és a közösség harmóniája megkívánja.
10.4. Kilépés, a tanulói jogviszony megszüntetése Az általános iskolai tanulmányok bejezése előtt: Más iskolába való távozáskor a tanuló mindaddig nyilvántartásunkban marad, amíg a fogadó iskola az „Értesítés beiratkozásról” című nyomtatvánnyal érkezését vissza nem igazolja. Intézményi Házirend súlyos megsértése esetén tanulmányait intézményünkben nem folytathatja. Nkt.58.§. Az általános iskolai tanulmányok befejezésekor: A 8. évfolyam elvégzése után átlépés négyosztályos gimnáziumi képzésbe, vagy szakképző intézménybe a 9. évfolyamra. Az átlépés feltétele - sikeres felvételi vizsga a választott intézményben - a felvétel visszaigazolása - sikeres tanévvégi bizonyítvány - a bizonyítvány záradéka a „9. évfolyamra léphet”
236
11. A FELVÉTELI ELJÁRÁS KÜLÖNÖS SZABÁLYAI Intézményünkbe felvételi vizsga nincs. Minden növendéket felveszünk, aki az intézményi szabályokat, a katolikus életvitel szabályait betartja /lásd: A tanuló átvételének szabályai című fejezetet/. A Házirend előírásai a tanulóközösség minden tagjára kötelezőek, megtartásukért mindenki felelős. Tanulóink egymás közti viselkedését baráti jóindulat jellemezze! Egymáshoz megbecsüléssel szóljanak, fiatalabb társaiknak adjanak jó példát! A felnőttek iránt - iskolán kívül is - udvariasak, előzékenyek legyenek! Tanítási időben ruházatuk tiszta, gondozott legyen, ünnepek alkalmával egyenruha, fehér ing (blúz), sötét nadrág / szoknya (nem farmer), viselése kötelező. Tanulmányi versenyeken ünnepélyes öltözetben jelenjenek meg.
11.1.A TANULÓ KÖTELESSÉGE Tartsa be az iskolai Házirendet, az intézmény szabályzatainak rendelkezéseit. Tartsa tiszteletben az intézmény vezetőit, pedagógusait, alkalmazottait, valamint tanulótársait és emberi méltóságukat, jogaikat ne sértse. Vegyen részt a tanórákon, a kötelező foglalkozásokon (szakkörökön, sportkörökön, stb. - a beiratkozott tanuló a tanév folyamán köteles részt venni -). Köteles részt venni az iskola által szervezett - iskola, egyházi és állami ünnepekhez kapcsolódó rendezvényeken. - Különös tekintettel a lelkinapon és az iskolai által látogatott szertartásokon, és ott viselkedésével méltóan képviselje iskoláját. Rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással eleget tegyen - képességeinek megfelelően - tanulmányi kötelezettségének. A foglalkozás megkezdése előtt 15 perccel megérkezzen – 3 igazolatlan késés igazolatlan órát von maga után. A hiányzást és késést mindenkinek igazolnia kell! Hozza magával minden nap tájékoztatóját, a valóságnak megfelelően minden érdemjegyet írjon, vagy írasson be, szüleivel írassa alá. Úgy éljen jogaival, hogy azzal mások és az iskola közösségeinek érdekeit ne sértse, valamint mást ne akadályozzon jogainak gyakorlásában. Biztosítsa a tanuláshoz szükséges külső feltételeket: csend, rend, fegyelem. - A tanuláshoz, tanórához, foglalkozásokhoz szükséges felszerelést hozza magával! - Segítse intézményünk feladatainak teljesítését, hagyományaink ápolását és továbbfejlesztését! Tartsa be az egészségvédelmi, baleset-megelőzési, munka- és tűzvédelmi előírásokat. Védje saját és társai egészségét, éppen ezért tilos a dohányzás, az alkohol-, kábítószer-, energiaital fogyasztás stb. Tanuljon szorgalmasan és képességeinek megfelelő tanulmányi eredményt érjen el. Figyelmesen, fegyelmezetten és tevékenyen vegyen részt a tanítási órákon, a tanítási órákhoz szükséges taneszközöket, felszerelését és tájékoztató könyvét
237
mindig hozza magával, más eszközt - pénzt, zavaró játékot, szúró-vágó veszélyes eszközöket, az iskolába ne hozzon. Mobiltelefont szorgalmi időben az iskola területén köteles kikapcsolni. Súlyos vétséget követ el az, aki a telefonját bekapcsolja, fénykép-, videó-, vagy hangfelvételt készít. Megjelenése, öltözködése ápolt és ízléses, életkorának megfelelő legyen. Iskolai ünnepélyen (pl. évnyitó, évzáró, október 23., március 15.) viseljen ünneplő ruhát (lányoknak: fehér ingblúz és sötét középhosszú szoknya, a fiúknak: fehér ing és sötét, hosszú nadrág, nem farmer). Az iskolában tiszta, ápolt, kulturált külsővel, a helyhez, alkalomhoz illő, időjárásnak megfelelő öltözékben jelenjen meg. A tanulók öltözete a jó idő beálltával se legyen kirívó, feltűnő. Smink, körömlakk, hajfesték a fiúknak fülbevaló, piercing használata tilos. Köteles minden nap tisztasági felszerelést hozni és használni, váltócipőjét átvenni. Ismerje meg, és minden, az iskola által szervezett programon tartsa be a Házirend előírásait. A deklaráltan súlyos jogellenes viselkedések – agresszió, másik tanuló megverése, bántalmazása, mások tulajdonának elvétele – súlyos fegyelmi következménnyel jár. Az iskolában és iskolán kívül viselkedjen kulturáltan, magatartásával mutasson példát. Köszönjön az iskola nevelőinek, valamennyi dolgozójának és az iskolába érkező vendégeknek keresztyén szellemiségnek megfelelően. A tanterembe belépő pedagógust, felnőttet, az osztályközösség felállással köszöntse. Köszönésünk: - Dicsőség Jézus Krisztusnak! - Dicsőség mindörökké! A tanuló a felnőtteknek előre köszönjön. A kapunál, a bejárati ajtónál, a lépcsőn az idősebbeket (szülőket, pedagógusokat, nagyobb diákokat) engedje előre. Óvja maga és társai egészségét, testi épségét, tartsa meg a közlekedési, a balesetvédelmi és a tűzrendészeti szabályokat. Vigyázzon az iskola létesítményeire, felszerelésére, berendezéseire, az általa okozott kárt térítse meg. A kirakott szemléltető eszközökhöz nem nyúlhat, az elektronikai eszközöket nem kapcsolhatja be felnőtt jelenléte nélkül. Az iskola tornatermében, számítástechnikai szaktantermeiben és az iskolai könyvtárban csak tanári engedéllyel tartózkodhat. Az iskola területét csak osztályfőnöke engedélyével hagyhatja el. Ha ezt betegsége vagy rosszulléte indokolja, jelzi azt szaktanárának, osztályfőnökének, akik értesítik szüleit vagy az iskola által biztosított felnőtt kísérő felügyelete mellett orvoshoz küldik. Tanításhoz nem tartozó felszerelést (pl.: játék, rádió, magnó, híradástechnikai eszköz, nagy értékű ékszer, számottevő mennyiségű pénz) nem szabad behozni az iskolába, kivéve, ha erre valamelyik tanár külön engedélyt nem ad. Az elveszett tárgyakért az iskola felelősséget nem vállal. 238
Tilos az iskolában és környékén mindenfajta szerencsejáték űzése, árusítása; energiaital, szeszesital és drog fogyasztása, árusítása; dohányzás, rágógumizás, napraforgómag fogyasztása, verekedés. A tanuló nem tarthat magánál fegyvert és fegyvernek minősülő eszközt.
12. AZ ISKOLA VALLÁSOS PROGRAMJAI, ÜNNEPEINK, RENDEZVÉNYEINK, HAGYOMÁNYAINK 12.1. Az iskola vallásos programjai, egyházi ünnepei A keresztény pedagógia alapköve: „a közösség nevel közösséget” elv. A keresztény személyiség kialakítása a hiteles keresztény példaadás során valósul meg. Minden lehetséges alkalommal fel kell hívni a tanulók figyelmét arra, hogy ők szeretve vannak Isten által, és ők is képesek más embert szeretni, megörvendeztetni. A vallási nevelés nem egyenlő a hitoktatással, amely a vallási ismeretek tényszerű elsajátítása. A vallási nevelés az iskola egészében valósul meg. Célunk, hogy az iskola arculatát, programjait, tanáraink és diákjaink gondolkodásmódját, beszédstílusát a keresztény értékek inspirálják. Eszközeink és lehetőségeink: hittanórák 3 felekezet szerint (görögkatolikus, római katolikus, református) tanítás előtti és utáni imák közös ünnepi szent liturgiák osztálymisék nagyböjti és adventi lelki felkészülés, közös gyertyagyújtások tanulói és tanári rekollekciók a szentségi élet lehetősége nyári hittanos- és cserkésztáborok máriapócsi gyermekbúcsú patronáló egyházközségekkel való kapcsolattartás szülői értekezletek, szülői rekollekciók egyházi könyvek folyamatos beszerzése az iskola könyvtárába katolikus újságok, folyóiratok megrendelése Egyházi ünnepeink jelentős szerepet játszanak kereszténységünk elmélyítésében és magyarságtudatunk kialakításában. Megtanítanak az ünnep szerepére, az ünneplés módjaira, megerősítik gyökereinket, a folytonosság tudatát, stabilitást adnak, szokásrendet és hagyományt alakítanak ki. Mivel a Görögkatolikus Egyház fenntartásában működik intézményünk, fontosnak tartjuk, hogy az itt tanuló gyerekek saját felekezetük szokásain és hagyományain túl mindannyian megismerkedjenek a görögkatolikus szokásokkal és hagyományokkal is. E munkát lelki igazgatónk koordinálja.
239
A tanítási napokra eső görögkatolikus ünnepeken az összes diák és nevelő részvételével közös szent liturgián veszünk részt. Egyházi ünnepek: (a tanév során)
szeptember 8. Kisboldogasszony Szűz Mária születése szeptember 14. A Szent Kereszt felmagasztalása október 1. Szűz Mária oltalma november 8. Szent Mihály főangyal és a többi égi erők november 21.Szűz Mária bevezetése a templomba december 6. Szent Miklós püspök ünnepe december 9. Szent Anna foganása december 25. KARÁCSONY Jézus születése december 26.Mária Istenanyasága december 27. Szent István első vértanú ünnepe január 1. Jézus névadása, Nagy Szent Bazil január 6.Vízkereszt, Jézus megkeresztelkedése január 30. Három szent főpap február. 2. Gyertyaszentelő Boldogasszony, Jézus találkozása Simonnal március 25. Gyümölcsoltó Boldogasszony. Örömhírvétel március-április Húsvét. Jézus Krisztus feltámadása április 23. Szent György nagyvértanú április-május Áldozócsütörtök. Az Úr Jézus mennybemenetele május-június Pünkösd. A Szentlélek eljövetele
12.2. Állami ünnepélyek október 6.Aradi vértanúk – megemlékezés iskolarádión keresztül. október 23. Az 1956-os forradalom és szabadságharc – rendhagyó történelmi óra március 15. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc - iskolai ünnepély
12.3. Nevezetes napok, hagyományőrző rendezvényeink szeptember 1. Tanévnyitó szent liturgia és ünnepség október eleje „Apród-és ifjonc avatás ”Iskolánk elsőseinek és ötödikeseinek ünnepélyes avatója november: Batyus bál december: Szent Miklós műsor az alsó tagozatnak, felső tagozatos vetélkedő o Adventi ünnepkör (vetélkedők, vásár, műsor, karácsony, Jézus születése, városi kántálás, ünnepi műsor a görögkatolikus templomban) január : Farsangi karnevál az alsó és felső tagozat számára. január 21. A magyar kultúra napja –rendhagyó irodalmi és történelmi óra. április 11. A költészet napja – rendhagyó irodalmi óra. 240
április „SZENT GYÖRGY NAPOK” programsorozat, területi versenyek „A Föld napja” megyei verseny
május első vasárnapja: Anyák napja május: Koi Márta emlékverseny sorozat május utolsó vasárnapja: Gyermeknap május hónapban: Kisállat szépségverseny június: Ballagás – a 8. évfolyamosok búcsúztatása június 15-25. Tanévzáró szent liturgia, ünnepség és bizonyítványosztás.
12.4. Egyéb műsoros rendezvények SZENT GYÖRGY GÁLA Műsoros gálaest szülők, rokonok és meghívott vendégek számára TÁMOP pályázat keretében témahét megtartása Tornaünnepély (4 évenként – az Olimpia évében). A tehetség gondozásának, a megméretésnek kiváló területe a tanulmányi, kulturális és sportverseny. Segít abban, hogy az igazi tehetség kibontakozzék, és az emberiség javára váljék. A tehetség fölismerése elsődleges pedagógiai feladat. A tanuló akkor mondható tehetségesnek, ha átlagon felüli szellemi képessége átlagon felüli szorgalommal párosul. Egyik a másik nélkül nem vezet eredményre. A tehetséges tanuló nem „ versenyparipa”, és a katolikus iskola nem lehet „versenyistálló”. A jó képességű tanuló túlhajszolása idegi kimerülést, fáradtságot, álmatlanságot okozhat. A felismert tehetséges diákokkal folyamatosan kell foglalkozni, fokozatosan kell adagolni a munkát, a feladatokat.
13. AZ INTÉZMÉNY HELYI TANTERVE 13.1. A választott kerettanterv megnevezése 110/2012.(VI.4) Korm. rendelete a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról. 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet módosításában kiadásra kerülő kerettantervek
Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet katolikus helyi tanterve alapján készült intézményünk tantárgyi struktúrája és óraszámai a 2013/14-es tanévtől első és ötödik osztályra vonatkozóan felmenő rendszerben. Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak 1. 2. 3. 4. évf. évf. évf. évf. Magyar nyelv és irodalom 7 7 6 6 Idegen nyelvek 2 241
Matematika 4 (Erkölcstan helyett) hittan 1 Környezetismeret 1 Ének-zene 2 Vizuális kultúra 2 Életvitel és gyakorlat 1 Testnevelés és sport 5 Szabadon tervezhetõ órakeret 2 Magyar nyelv és irodalom (szabadon tervezhetõ 1 órakeretbõl) Iskola által felhasználható további (szabadon 1 tervezhetõ órakeretbõl) Rendelkezésre álló órakeret 25 Hittan (nem számít bele az órakeretekbe a NAT 9.§ 1 1.a szerint)
242
4 1 1 2 2 1 5 2
4 1 1 2 2 1 5 3 2
4 1 1 2 2 1 5 3 2
2
1
1
25 1
25 1
27 1
Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak
5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf. Magyar nyelv és irodalom 4 4 3 4 Idegen nyelvek 3 3 3 3 Matematika 3 3 3 3 (Erkölcstan helyett) hittan 1 1 1 1 Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 2 2 2 2 Természetismeret 2 2 Fizika 2 1 Kémia 1 2 Biológia-egészségtan 2 1 Földrajz 1 2 Ének-zene 1 1 1 1 Dráma és tánc/Hon- és népismeret 1 Vizuális kultúra 1 1 1 1 Informatika 1 1 1 Technika, életvitel és gyakorlat 1 1 1 Testnevelés és sport 5 5 5 5 Osztályfõnöki 1 1 1 1 Szabadon tervezhetõ órakeret 3 3 3 3 Fizika (szabadon tervezhetõ órakeretbõl) 1 Kémia (szabadon tervezhetõ órakeretbõl) 1 Földrajz (szabadon tervezhetõ órakeretbõl) 1 Iskola által felhasználható további (szabadon tervezhetõ órakeretbõl) 3 3 1 2 Rendelkezésre álló órakeret 28 28 31 31 Hittan (nem számít bele az órakeretekbe a NAT 9.§ 1.a szerint) 1 1 1 1
243
13.2. A választott kerettanterv feletti óraszám SZENT GYÖRGY GÖRÖGKATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA 2013-2014-es tanévtől Tantárgyi struktúra és óraszámok Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok az 1–4. évfolyamon
Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam
A
B
Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika (Erkölcstan helyett) hittan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Szabadon tervezhető órakeret Magyar nyelv és irodalom (szabadon tervezhető órakeretből) Informatika (szabadon tervezhető órakeretből)
1. évf. 7
2. évf. 7
3. évf. 6
4 1 1 2 2 1 5 2 1 1
4 1 1 2 2 1 5 2 1 1
4 1 1 2 2 1 5 3 2 1
4. évf. 6 2 4 1 1 2 2 1 5 3 2 1
C
Rendelkezésre álló órakeret
25
25
25
27
D
Tantárgyi engedélyezett
2
2
2
2
A tanuló heti kötelező óraszáma és az osztályok engedélyezett heti időkeret differenciája terhére tervezhető további óraszám (osztálybontás, tanóra) Angol nyelv Felzárkóztatás Hittan Osztálybontás, szakkör, sportkör
3 1 1 1 2
3 1 1 1 2
3 1 1 1 2
6
F
Heti tanulói terhelhetőség óraszám maximuma
30
30
30
35
G
Tervezhető további időkeret (egyéb foglalkozás) EGÉSZNAPOS ISKOLA
22
22
22
20
H
Az osztályok számára engedélyezhető időkeret
52
52
52
55
I
Ntk. 27. § (5) bek. értelmében kötelezően biztosított időkeret tehetséggondozásra és felzárkóztatásra
1
1
1
1
E
244
1 7
Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak 5. évf. 6. évf. A Magyar nyelv és irodalom 4 4 Idegen nyelvek 3 3 Matematika 4 3 (Erkölcstan helyett) hittan 1 1 Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 2 2 Természetismeret 2 2 Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene 1 1 Hon- és népismeret 1 Vizuális kultúra 1 1 Informatika 1 Technika, életvitel és gyakorlat 1 1 Testnevelés és sport 5 5 Osztályfőnöki 1 1 B Szabadon tervezhető órakeret 2 3 Magyar (szabadon tervezhető órakeretből) 0,5 0,5 Matematika (szabadon tervezhető órakeretből) 0,5 1 Hon- és népismeret(szabadon tervezhető órakeretből) 1 Informatika (szabadon tervezhető órakeretből) 1 0,5 Fizika (szabadon tervezhető órakeretből) Kémia(szabadon tervezhető órakeretből)
7. évf. 3 3 3 1 2
8. évf. 4 3 3 1 2
2 1 2 1 1
1 2 1 2 1
1 1 1 5 1 3 1 1
1 1
0,5
0,5 0,5
1
0,5
Technika(szabadon tervezhető órakeretből)
C Tanórai rendelkezésre álló órakeret
5 1 3
1
28
28
31
31
3
3
4
4
4 0,5 0,5 1 1 4
4 0,5 0,5 1 1 4
0
0
1 3
1 3
F Heti tanulói terhelhetőség óraszám maximuma
35
35
35
35
G
16
16
21
21
D
Tantárgyi engedélyezett többletóraszám
E
A tanuló heti kötelező óraszáma és az osztályok engedélyezett heti időkeret differenciája terhére tervezhető további óraszám (osztálybontás, tanóra) Magyar Matematika Felzárkóztatás Hittan Osztálybontás, szakkör, sportkör Tervezhető további időkeret (egyéb foglalkozás) 245
Napközi/Tanulószoba Felzárkóztatás Osztálybontás, szakkör, sportkör
H Az osztályok számára engedélyezhető időkeret I
Ntk. 27. § (5) bek. értelmében kötelezően biztosított időkeret tehetséggondozásra és felzárkóztatásra
15 1
15 1
15 2 4
15 2 4
51
51
56
56
1
1
1
1
Az intézmény pedagógusai által adaptált, elkészített helyi tanterv a mellékletben található. 13.3. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei Pedagógiai munkánk során csak olyan taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép, feladatgyűjtemény) használunk a tananyag felhasználásához, melyet a művelődési és köznevelési miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A nyomtatott taneszközökön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van: pl. tornafelszerelés, rajzfelszerelés. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközössége, szaktanárok határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév második szülői értekezletén tájékoztatja az iskola. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe: a taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének; az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatók; a taneszközök használatában a stabilitásra törekszünk, új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be; a taneszközök áránál a szülők anyagi helyzetéhez, a lehetőségekhez igyekszünk közelíteni. Az iskola – pénzügyi lehetőségeihez mérten – saját költségvetési keretéből, illetve egyéb támogatásokat felhasználva egyre több nyomtatott taneszközt szerez be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a nehéz helyzetű tanulók – a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős nevelő és az osztályfőnök javaslata alapján – ingyenesen használhatják. Választásunkban döntő, hogy jól használható, minőségileg kifogástalan, tehát megbízható és szép tankönyvet adjunk a gyerekek kezébe. A tankönyvválasztás olyan piaci jellegű szabályozó, amely elősegíti, a jövőben még inkább megvalósítja a minőségelv érvényesülését. 246
Az iskolai tankönyvhasználat sarkalatos pontjai: a tanár és a tankönyv közötti összhang, azonosulás vagy alkalmazkodás a tankönyv szerepe a pedagógus felkészülésében, tanmenet és óraterv készítésében a tankönyv tanórai kiaknázásának lehetőségei a tankönyv mint közös nevező a számonkérésben, értékelésben a tantestület egysége, illetve a módszerek tudatosítása a szülők bevonása a tankönyvek értékeinek kibontakoztatásába A választott tankönyvek használatára jól felkészült pedagógusok is sokat segíthetnek abban, hogy a gyermekek is hatékonyabban használják tankönyveiket. Taneszközök használata Minimális programnak tekinthető, hogy valamennyi neveléssel-oktatással foglalkozó személy elsajátítsa az alapvető oktatási eszközök kezelését. Tudjon minden nevelő audiovizuális ismerethordozókat, diaképet, magnetofon hanganyagot, írásvetítő-transzparenseket készíteni, tudja használni az interaktív tananyagokat, interaktív táblát. Tudják az említett eszközöket és anyagokat eredményesen alkalmazni a nevelési-oktatási folyamatban. Minden típusú taneszközre szükség van a tanítás-tanulás folyamatában ahhoz, hogy a nevelés-oktatás minőségét, nagyobb hatékonyságát biztosítsuk. Ezen eszközök csak akkor segítik a munkánkat, ha kiválasztásuk tudatos pedagógiai munkával, módszertanilag megalapozott, célszerű kihasználással párosul.
13.4. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása 13.4.1. ALSÓ TAGOZAT (1-4. évfolyam) Az alapfokú nevelés-oktatás első négy évre terjedő pedagógiai szakaszának alapvető jellemzője az alapozás. Négyéves időtartama két kisebb, eltérő képzési célú szakaszra tagolódik. Az első két iskolai év bevezető szakasz, szerepe szerint előkészít az iskolai tanulmányokra. Gyermekre figyelő fokozatossággal vezet át az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai tanulás szervezeti kereteibe, tevékenységrendszerébe és szokásrendjébe. Felhasználja és továbbfejleszti az iskolába kerülő gyerek természetes tanulási motiváltságát, a megismerés és a megértés iránti érdeklődését, nyitottságát. Széles teret enged játék- és mozgásigénynek kielégítéséhez. Kedvező feltételeket teremt a természetes fejlődési, érési folyamatok kiteljesedéséhez. Előkészíti, megalapozza a kulcskompetenciák kifejlődésének folyamatát. A tanító feltérképezi a tanulók egyéni fejlesztési szükségleteit. A gyerekek közötti különbségeket természetesként fogadja el. Kellő időt enged a tanulási 247
feladatok pszichológiai feltételeinek beéréshez, és személyre szóló fejlesztéssel és értékeléssel esélyt teremt a sikeres iskolai pályafutás, valamint az élethosszig tartó tanulás biztonságos megalapozásához, az egységes műveltségbeli alapok megszerzéséhez. A kezdő iskolaszakaszban, az iskolakezdés 3-4. évében folytatódnak a fenti fejlesztési prioritások, de fokozatosan átalakul a tanulás jellege. Egyre inkább előtérbe kerülnek a teljesítményelvárások által meghatározott tanulási feladatok, a fejlesztési követelményeknek való megfelelés igénye. A tanítási tartalmak feldolgozási folyamata a tanulók együttműködésére épül, kooperatív módszer segítségével. A tanulók fejlettségére és fejlesztési szükségleteire figyelve, differenciált tervezéssel és tanulásirányítással fokozatosan növeli a tanító a terhelést és a teljesítményelvárásokat. A tanulók előmenetelét fejlesztő értékeléssel segíti elő. Élményszerű tanulással, problémahelyzetekből kiinduló izgalmas tevékenységekkel, kreativitást ösztönző feladatokkal fejleszti a kulcskompetenciák összetevőit: az alapvető rutinokat, képességeket és alapkészségeket, formálja az attitűdöket, közvetíti az elemi ismereteket, tanulási és magatartási szokásokat alakít. Megtapasztaltatja az ismeretszerzés korszerű forrásait, azok eszközként való felhasználásának módját, megtanítja és gyakoroltatja az elemi tanulási módszereket és technikákat. A tanulók fokozatosan gyarapodó ismereteit rendszerbe szervezi. Aktivizálja a már megszerzett tudást az új tanulási feladatok megoldásához. A tanító egészséges egyensúlyt teremt a nevelési és oktatási feladatok rendszerében. Kíváncsiságtól és érdeklődéstől motivált, szabályozott és kötetlen tevékenységek célszerűen kialakított rendszerében fejleszti a kisgyermekben a felelősségtudatot, a kitartást, az önállóságot Megalapozza a reális önértékelést. Mintákat és gyakorlóterepet ad magatartási normák, szabályok elsajátításához, a társas közösségekben való részvétel és együttműködés tanulásához, a problémamegoldáshoz, konfliktuskezeléshez. Megerősíti a humánus magatartásformákat, szokásokat, és a gyermek jellemét formálva elősegíti a személyiség fejlődését, érését, a felelős állampolgári magatartás megalapozását. Az esélyteremtés érdekében támogatja az egyéni képességek, a tehetség kibontakozását, tervezetten segíti a tanulási nehézségekkel küzdő, a sajátos nevelési igényű tanulókat. Kiemelten törődik a hátrányoknak a csökkentésével. A feldolgozásra kerülő tanítási tartalmak mennyiségének, nehézségi fokának, a haladás tempójának meghatározásában, valamint a tanítási módszerek, eszközök és munkaformák alkalmazásával kapcsolatos döntéshozatalban mindenkor a tanulók fejlettségi jellemzői és fejlesztési igényei az irányadók. Értékközvetítő szerep A gyerekek nemcsak az iskolában tanulnak. Sokféle más forrásból is bőséges tapasztalatok, ismeretek birtokába jutnak. Ezeket az iskolának számon kell tartania, fel kell használnia nevelő munkájában. Különösen fontos feladata, hogy sajátos eszközés hatásrendszerével olyan értékrendet közvetítsen, amely segít a gyerekeknek a spontán hatások és az őket érő információáradat kezelésében, értékelésében, az elfogadásukról való döntésekben. Az iskola célirányosan meghatározott értékrendjének közvetítésében - a kisiskolások nevelésében - kitüntetett szerepe van: az iskola légkörének, információforrásokkal kapcsolatos nyitottságának, 248
a tanító és a tanulók érintkezésének és együttműködésének, a kortársakkal kialakított magatartási kultúrának, a gyerekek nevelésében a szülői házzal kiépített partneri viszonynak, függetlenül a szülők társadalmi és kulturális hátterétől, az irányított társadalmi tapasztalatszerzésnek, mely kiterjed a társadalom minél szélesebb spektrumára, a spontán szerzett tapasztalatok és tudás feldolgozásának (elemzésének, értékelésének) és felhasználásának, különféle élethelyzetek tanulmányozásának (feladathelyzetek, tanulási szituációk, konfliktushelyzetek, veszélyhelyzetek, versengések, önkiszolgálás, másság jelenléte stb.), az oktatás kultúraközvetítő, értékőrző hatásának, mely kultúra reprezentálja az országban lakók sokszínűségét. Így valósulhat meg már kisiskolás korban olyan értékek megtapasztalása és újbóli átélése során belsővé válása, amelyek alapozzák: az aktív és felelős - nemzeti és uniós – állampolgárt, a modern gazdálkodásban való hasznos részvételt, a közös nemzeti érdekek szolgálatára való eredményes felkészítést az intézményes nevelés keretein belül. Értékeink: Az emberi együttélés és kapcsolattartás értékei: egymás megbecsülése, a személyiség belső értékei iránti fogékonyság, az önértékek felismerése, az érdekérvényesítés, a kölcsönösség, a másság természetesként való elfogadása, a közösség ügyei iránti érdeklődés és feladatvállalás, a szabad véleménynyilvánítás, az önállóság; A tanulás és a munka világához kapcsolódó értékek: a tevékenységmotiváció, a megismerés és az alkotó tevékenység iránti igény, a feladatért vállalt egyéni és közös felelősség, a feladat és a munka megosztása, az együttműködés, a megbízhatóság, a kitartás a feladatok teljesítésében, a tapasztalatok az erőfeszítés, teljesítmény a sikeresség érdekében, a vállalkozó kedv, a sikerek és a kudarcok elviselése, az újrakezdés képessége, 249
a tervszerűség, gazdaságosság, igényesség a tevékenységek megvalósításában, önellenőrzés; Az értékőrző magatartás jellemzői: nyitottság, érdeklődés a saját és más népek kultúrája iránt, hagyományőrzés, a természeti, a társadalmi és a technikai környezet értékeinek és veszélyeztetettségének felismerése és tudatos védelme. Kiemelt fejlesztési feladatok Énkép, önismeret Az első négy iskolai év bevezető időszakában az iskolába kerüléssel együtt járó tanulási mód, környezet- és tevékenységváltást lassú átmenettel szükséges segíteni és minél inkább törésmentessé tenni a gyerekek számára. A tanító biztonságérzetet fokozó, a tanulási sikerek gyakori megélésének és elismerésének feltételrendszerét megteremtő, tapintatos és szeretetteljes bánásmódja teszi lehetővé, hogy a kisiskolások felfedezhessék belső értékeiket, s megtalálják helyüket az iskolai közösségekben, egész életre szólóan megszeressék a tanulást. A társakkal ás a tanítóval való együttműködés segítségével kipróbálhatják, hogy mire képesek, megtapasztalhatják a feladatokkal való megküzdés élményét, próbára tehetik fejlődő önállóságukat, s nem végzetes kudarcként, hanem hasznosuló tanulsággal élhetik meg sikertelen próbálkozásaikat is. A reális énkép és a jó önismeret a szociális és állampolgári kompetencia egyik fontos pillére. Hon-és népismeret A kisiskolások különösen nyitottak, fogékonyak e fejlesztési terület irányában. Fontos, hogy a tanító minden lehetőséget célirányosan felhasználjon, hogy a haza fogalmát megtöltse tartalommal. Gondoskodjon a nemzeti kultúra értékeinek átörökítéséről, ösztönzést adjon a nemzeti hagyományok ápolására, a hazaszeretetre neveljen. Ez a pedagógiai tevékenység természetesen csak akkor lesz teljes értékű, ha már kisiskolás korban megkezdődik a hazánkban élő nemzetiségek és népcsoportok iránti figyelem és nyitottság megalapozása, a kulturális értékeikkel való ismerkedés, és az elfogadásukra, a megbecsülésükre, a tiszteletükre való ráhangolás, a sztereotípiák és előítéletek kialakulásának megelőzése. A fejlesztéshez felhasznált műalkotásokkal való foglalkozás feltételt teremt az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség kompetenciáinak fejlesztéséhez, valamint a szociális és állampolgári kompetenciák gyakorlásához. Az európai azonosságtudat - egyetemes kultúra A jól megalapozott nemzeti azonosságtudatra épülhet fel az a fogékonyság, nyitottság, mely befogadóvá tesz más kultúrák iránt. Ösztönzést ad a külföldi kortársakkal való kapcsolatépítéshez. Mindez azért fontos, mert olyan élmény és tapasztalás birtokába juttat, amelyik a későbbiekben utat nyithat, és feltételt képez az európai identitás fejlődéséhez, az egyetemes emberi kultúra értékeinek elfogadásához, 250
a szociális és állampolgári kompetenciák tartalmi gazdagításához. A sikerességet befolyásoló tényező az idegen nyelvi kompetencia eredményes fejlődése. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés A sokféle közös tanulási és szabadidős iskolai tevékenységben való részvétel a szociális és állampolgári kompetenciák kiváló gyakorlóterepe. A gyerekek többféle szerephelyzetben próbálhatják ki magukat, tapasztalatokat szerezhetnek a gyermeki jogok gyakorlásáról, a szabad véleménynyilvánításról, az együttélés, az alkalmazkodás, a társas érintkezés formáiról és működéséről, a másság elfogadásáról, valamint a rasszizmus, előítéletek elutasításáról. Elsajátíthatják azokat az alapvető ismereteket, magatartási normákat, szabályokat és szokásokat, amelyek megalapozhatják a társadalmi, természeti és technikai környezetükkel kapcsolatos pozitív attitűdjeiket, elősegítve ezzel szocializációjuk sikerességét. E nevelési feladat fontos tartalmi eleme a veszélyhelyzeti magatartáskultúra fejlesztése (katasztrófavédelem). Különféle magatartási stratégiák megismertetésével és gyakoroltatásával fel kell készíteni a kisiskolást a veszélyhelyzetek (árvíz, tűz, veszélyes anyagokkal való találkozás, szélsőséges időjárási jelenségek, járványok, erőszakos és környezetpusztító magatartási megnyilvánulások) felismerésére és arra, hogy mit tegyen a megelőzés érdekében, illetve a már kialakult katasztrófa szituációkban. Gazdasági nevelés A gyerekek általános műveltségének megalapozásához, állampolgári kompetenciáik fejlesztéséhez tartozik, hogy már kisiskolás korukban tisztában legyenek a munka értékteremtő és létfenntartó szerepével, és korosztályuknak megfelelő szinten bánni tudjanak a pénzzel. Ismerjék a fizetőeszközöket, azok nagyságrendjét. Szerezzenek tapasztalatokat családjuk pénzfelhasználásáról, annak tervezhetőségéről és a pénzzel, az idővel, az anyaggal, az erővel stb. való takarékosságról, a közösség vagyonának keletkezéséről és megbecsüléséről. A gazdasági nevelés fontos területe a tudatos fogyasztói szemlélet megalapozása. Eredményességében meghatározó a kisiskoláskori szemléletformálás szerepe. Ezért korán el kell kezdeni a gyerekek környezetkímélő, helyes vásárlási szokásainak alakítását, a reklámok szerepeinek és káros hatásainak tudatosítását, a termékek racionális kiválasztási szempontjainak megismertetését, a szükségletek kielégítésében a takarékossági szempontok jelentőségének felismertetését és gyakoroltatását. Környezettudatosságra nevelés Az iskolába lépő kisgyerek az óvodából sok olyan hasznos tapasztalatot, élményt és érzelmi alapot hoz, amely segíti az alsó tagozat tudatosító, attitűdformáló, szokásalakító tevékenységét a környezettudatos és felelős állampolgári magatartás formálásához. A kisiskolásoknak a természet értékei és problémái iránti fogékonyságának, környezetkímélő magatartásának továbbfejlesztésében kiemelt szerepe van a 251
személyes tapasztalatoknak és az ismételten átélt élethelyzeteknek, ezek többféle nézőpontból történő megbeszélésének, értékelésének, a vélemények ütköztetésének és a pozitív magatartásformák folyamatos gyakorlásának. Különösen fejlesztő hatásúak a gyermekek környezetében megfigyelhető és jól érzékelhető környezeti problémaszituációk, válságjelenségek megoldására szervezett a gyerekek öntevékenységére, ötleteire építő - kreatív feladatok és projekt-jellegű tevékenységek. A tanulás tanítása Kisiskolás korban a hatékony önálló tanulási kompetencia leginkább az érdeklődés, a kíváncsiság felkeltésével, a megfelelő kompetenciák gyakoroltatásával, a közös és egyéni tanulási tevékenységek, problémahelyzetek megoldásával, kreativitást igénylő érdekes feladatokkal, a már megszerzett tudás szüntelen mozgósításával, új helyzetekben való felhasználásával fejleszthető. E tevékenységek közben alakulnak a későbbi - felnőtt kori munkavégzéshez nélkülözhetetlen akarati jellemzők, érzelmi viszonyulások és képesség összetevők (tervezés, döntés, visszacsatolás, együttműködés, megbízhatóság, sikerek megélése, a kudarcok elviselése, újrakezdés, kitartás, önellenőrzés, értékelés stb.), melyek az élethosszig tartó tanulás eredményességét is meghatározzák. Szükséges, hogy ne csak a tanító direkt irányítása mellett, hanem szabadon választható témákban, kötetlen szervezésű és társas tanulási helyzetekben is kipróbálhassák képességeiket a tanulók. Ismerjék meg és használják a tanulás korszerű eszközeit, iskolán kívüli szintereit és lehetőségeit (pl. könyvtári szolgáltatások, IKT, múzeum, színház, művelődési központ) is. Az önálló tanulás képességének megalapozásához eszközként szolgál az anyanyelvi kompetencia és a digitális kompetencia fejlettsége. Elengedhetetlen, hogy a gyerekek már ebben az életkorban elemi szintű tapasztalatokat szerezzenek arról, hogy hogyan lehet az IKT eszközöket az önálló ismeretszerzés szolgálatába állítani. A tanulás eredményességet befolyásoló gondolkodási műveletek és értelmi képességek fejlesztése mellett a tanító fontos feladata, hogy fejlessze a tanulás belső motívumait és teremtsen lehetőséget az olvasás-szövegértés fejlődésének függvényében az alapvető tanulási technikák tapasztalati megismerésére, kipróbálására és aktivizálására, valamint időben kezdje el a tanulási szokásrend alakítását (pl. tanulási sorrend, időtervezés, könyvtárhasználat, szöveghasználat, önellenőrzés, hibajavítás) mind a tanórai, mind pedig az egész napos nevelésben. Testi és lelki egészség A kisiskolás egészséges fejlődését és eredményes tanulását döntő mértekben befolyásolja, hogy az iskola milyen mértékben és módon elégíti ki mozgásigényét. A mozgáskultúra célirányos, szervezett fejlesztése mellett naponta kellő időt szükséges biztosítani a kötetlen játékra és a szabadlevegőn szervezett mozgásra. A tanulók egészséges tanulási környezetének megszervezése, elhelyezése, a humánus, szeretetteljes bánásmód és szorongásmentes légkör megteremtése mellett a tanítónak figyelemmel kell kísérni a testi-lelki egészség védelmében - a gyermekek testi fejlődését és otthoni neveltetését is, hogy adott esetben teljesíthesse védő-segítő 252
feladatait. A felvilágosító munkának ki kell terjednie az egészséges életmód, a helyes táplálkozás, az egészséges napirend, a test, a ruházat és a környezet ápolása iránti érdeklődés és igény felkeltésére, a kapcsolódó szokások alakítására és az ismeretek tudatosítására. A tanító modell szerepe ezen a területen megkülönböztetett jelentőségű. A lelki egészség fontos összetevője a kortárskapcsolatok, a közösségben elfoglalt pozíció, a barátkozás sikeressége. Ezek kedvező alakulásához esetenként a tanító segítsége, indirekt irányítása is szükséges. Olyan pedagógiai eljárások alkalmazása kívánatos, amelyek hatására a mellőzést, a kirekesztést, a sértő elzárkózást, a féktelen indulati megnyilvánulásokat felváltja a csoportban az elfogadás, a türelem, készség az együttműködésre, az egymás segítése, az őszinte hangnem, a kölcsönös megbecsülés. Felkészülés a felnőtt lét szerepeire Az alapozás igényével már a kisiskolások nevelésében is megjelenik az állampolgári nevelés. Itt elsősorban a társadalmi tapasztalatok szerzése (pl. foglalkozások megismerése, a társadalmi munkamegosztás konkrét eseteinek megfigyelése, a felnőtt szerepekhez kapcsolódó szerepjátékok, magatartásformák, személyközi kapcsolatok elemzése, modellezése konkrét esetek kapcsán), az attitűdformálás, a magatartási minták közvetítése a cél. A nevelés fontos, új területe a kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia összetevőinek fejlesztése. Olyan személyiségvonások formálása, amelyek a későbbiekben nélkülözhetetlenek az értékes társadalmi tevékenységekben való részvételhez, az egyén boldogulásához (pl. érdekérvényesítés, kockázatvállalás, kreativitás, probléma-felismerés, a tervezés és végrehajtás, megbízhatóság, precizitás, felelősségvállalás, kitartás, újrakezdés). A fejlesztés keretét a célirányosan szervezett tanulási és szabadidős tevékenységek és a természetes élethelyzetek adják.
13.4.2. FELSŐ TAGOZAT (5-8. évfolyam) Az alapozó és fejlesztő szakasz szervesen folytatja a bevezető és kezdő szakasz nevelő-oktató munkáját, a kulcskompetenciák, az alapkészségek és képességek fejlesztését. A szakasz fejlesztési feladatainak megtervezésekor - igazodva a gyermeki gondolkodás fejlődéséhez, az életkori sajátosságokhoz – figyelembe kell venni, hogy a 10-12 éves tanulók gondolkodása erősen kötődik az érzékelés útján szerzett tapasztalatokhoz. Az 5-6. évfolyamokon ezért az integratív-képi gondolkodásra alapozó fejlesztés folyik, a serdülőkor kezdetétől a 7-8. évfolyamon (a fejlesztő szakaszban) már előtérbe kerül az elvont fogalmi és elemző gondolkodás. Az 5-8. évfolyamokon is különböző gyerekeket együtt neveljük. Más az értelmi, érzelmi, testi fejlettségűk, az érdeklődésűk, a képességűk, a motivációjúk, kultúrájuk. Más-más aszociális hátterük. 253
Érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően felkészítjük őket a középiskolai, illetve szakiskolai továbbtanulásra, és előkészítjük őket a társadalomba való beilleszkedésre. Kiemelten kezeljük az anyanyelvi kommunikációt, az idegen nyelvi kommunikációt, az ezekhez szükséges képességek fejlesztését, valamint a matematikai gondolkodás, a kritikus gondolkodás, a problémamegoldás alapképességeit, a komplex információk kezelésével kapcsolatos képességeket, kulcskompetenciákat. Az 5-6. évfolyamon, a 7-8. évfolyamban az egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben a már megalapozott kompetenciák fejlesztése, bővítése, hatékonyságának növelése válik hangsúlyossá. Továbbfejlesztjük a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a környezettel való harmonikus, konstruktív kapcsolathoz szükségesek. A tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során fejlesztjük a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját. Rávezetjük a megbízhatóság, becsületesség, szavahihetőség értékeire. Az alapozó és fejlesztő szakasz szocializációs folyamatában az iskola tudatosítja a közösség demokratikus működését és néhány általánosan jellemző szabályát. Tisztázza az egyéni és közérdek, a többség és kisebbség fogalmát, és ezek fontosságát a közösséghez, illetve egymáshoz való viszonyulásban. Megalapozza a felkészülést a jogok és kötelességek törvényes gyakorlására. A demokratikus normarendszert kiterjeszti a természeti és az épített környezet iránti felelősségre, a mindennapi magatartásra is. Az iskolának kiemelkedő feladata a nemzeti, a nemzetiségi és az etnikai hagyományok tudatosítása és az ápolásukra való nevelés. Nevelési-oktatási tevékenységével az iskola fejleszti a tanulókban a nemzeti azonosságtudatot, képviseli az egymás mellett élő különböző kultúrák iránti igényt. Erősíti az Európához tartozás tudatát, és egyetemes értelemben is késztet más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerésére, megbecsülésére. Ugyanakkor figyelmet fordít az emberiség közös problémáinak bemutatására. Kiemelt fejlesztési feladatok Az énkép és önismeret A személyiség fejlődését azzal segíthetjük elő, ha önmaguk megismerésére motiváló tanulási környezetet szervezünk a tanulók számára. A Nemzeti alaptantervben megnevezett nevelési értékek abban az esetben épülnek be a fejlődő személyiségbe, ha a tanulási tartalmak elsajátítása során a tanulók maguk is aktív részeseivé válnak ezen értékek megnevezésének és azonosításának. Ahhoz, hogy tanulóink képesek legyenek énképükbe integrálni az újabb és újabb ismereteket, folyamatosan gondoskodnunk kell arról is, hogy egyre kompetensebbnek érezzék magukat saját nevelésük, sorsuk és életpályájuk alakításában. Az önmegismerés és önkontroll, a feladatokkal vállalt felelősség, magatartást irányító tevékenység. A kiskamaszok énképe a róluk alkotott vélemények ellenére, az önmagukkal szemben támasztott követelmények, elvárások hatására is formálódik. 254
Hon- és népismeret Elengedhetetlen, hogy a tanulók megismerjék népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értekeit. Mélyedjenek el a kiemelkedő magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók tevékenységének, munkásságának tanulmányozásában. Ismerjék meg a haza földrajzát, irodalmát, történelmét, mindennapi életét. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. Ismerjék meg a városi és a falusi élet hagyományait, jellegzetességeit. Segítsük elő a harmonikus kapcsolat kialakítását a természeti és társadalmi környezettel. Alapozzuk meg tanulóinkban a nemzettudatot, mélyítsük el a nemzeti önismeretet, a hazaszeretetet és ettől elválaszthatatlan módon a hazánkban és szomszédságunkban élő más népek, népcsoportok értékeinek és eredményeinek megbecsülését, előzzük meg a sztereotípiák és előítéletek kialakulását. Ösztönözzük a fiatalokat a szűkebb és tágabb környezet történelmi, kulturális és vallási emlékeinek, hagyományainak feltárására, ápolására. Késztessük őket az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre. Európai azonosságtudat - egyetemes kultúra Európa a magyarság tágabb hazája. A tanulók szerezzenek ismereteket az Európai Unió kialakulásának történetéről, alkotmányáról, intézményrendszeréről, az uniós politika szempontrendszeréről. Diákként és felnőttként tudjanak élni a lehetőségekkel úgy, hogy magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárokká. Tanulóink már az Európai Unió polgáraiként fogjak felnőtt életüket leélni, ezért arra kell törekednünk, hogy iskolás éveik alatt olyan ismeretekkel, személyes tapasztalatokkal gazdagodjanak, amelyek birtokában meg tudják majd találni helyüket az európai nyitott társadalmakban. Nem kevésbé fontos az sem, hogy európai identitásuk megerősödésével legyenek nyitottak és elfogadóak az Európán kívüli kultúrák iránt is. A fejlesztés kiemelt területei: a személyiség és az emberi jogok tiszteletére nevelés, a nemzeti identitás, a történelmi és állampolgári tudat erősítése, a szociális érzékenység, az életkornak megfelelő társadalmi problémák iránti nyitottság. A tanulók ismerjék meg az egyetemes emberi civilizáció legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeit. Váljanak nyitottá és megértővé a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt. Szerezzenek információkat az emberiség közös, globális problémáiról, az ezek kezelése érdekében kialakuló nemzetközi együttműködésről. Személyes tapasztalatok felhasználásával, a nemzetközi együttműködésről szerzett információkkal gazdagítjuk tudásukat. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés 255
Az 5-8. évfolyamon a társadalmi együttélés közös szabályait és követelményeit tudatosítjuk a tanulókban. Olyan részképességek fejlesztése a cél, mint a konfliktuskezelés, az együttműködés, a közéleti szerep gyakorlása, a demokratizmus gyakorlatban elsajátítható felelősségvállalás, az előítéletek és rasszizmus elutasítása. A gazdasági nevelés, a gazdálkodás és a pénz világára vonatkozó tudás. Az egyszerű eszközök, szerszámok használatában is fontos a figyelem, az elővigyázatosság megtanulása. A hatékony munkavégzés érdekében a rend, az időbeosztás hatását érdemes megtapasztaltatni. A környezettudatosságra nevelés Célja, az élő természet és a társadalmak fenntartható fejlődésének megértetése. Feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével olyan tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatív, problémamegoldó gondolkodásmóddal rendelkeznek, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság terén, és felelős elkötelezettséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikben. Mindez úgy valósítható meg, ha figyelmet fordítunk a tanulók természettudományos gondolkodásmódjának fejlesztésére. Ha a tanulók érzékennyé válnak környezetük állapota iránt, képesek lesznek a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és elemi szintű értékelésére, a környezet természeti és ember alkotta értekeinek felismerésére és megőrzésére, a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeik vállalására és jogaik gyakorlására. A környezet ismeretén és a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás egyéni és közösségi szinten egyaránt a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv. A környezeti nevelés során a tanulók ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Konkrét hazai példákon ismerjék fel a társadalmi-gazdasági modernizáció pozitív és negatív környezeti következményeit. Kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értekeinek megőrzésébe, gyarapításába. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére való törekvés váljék meghatározóvá. Szerezzenek személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása téren. A tantárgyak lehetőségei szerint, minden évfolyamon lehetőség van a környezetkímélő magatartás felismertetésére, adott helyzetek kritikus megítélésére. A tanulás tanítása A pedagógus fontos feladata, hogy megismerje a tanulók sajátos tanulási módjait, stratégiáit, stílusát és szokásait. Vegye figyelembe a megismerés életkori és egyéni jellemzőit, és ezekre alapozza a tanulás fejlesztését. Gondosan kutassa fel és válassza meg a fejlesztés tárgyi-cselekvéses, szemléletes-képi és elvont-verbális útjait. Törekedjen a gondolkodási képességek, elsősorban a rendszerezés, a tapasztalás és kombináció, valamint a következtetés és problémamegoldás fejlesztésére. A tanulás az iskola alapfeladata, amely magába foglalja valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejlesztését. 256
Gondolkodási képességek: kreatív gondolkodás, döntéshozatal, problémamegoldás, előrelátás, hatékony tanulás, érvelési képesség. Minden műveltségi területen (illetve tantárgyban) gondot kell fordítani a kritikai és kreatív olvasás képességének fejlesztésére, beleértve mind a valós, mind a virtuális csatornákon keresztül felfogott jelek befogadását, értelmezését és megválaszolását. Az iskolának az elektronikus média és a különböző médiumokban való eligazodásra, a szelektív használatára kell nevelnie. Olyan fiatalokat kell kibocsátania, akik sikeres tanulási stratégiákkal használják ki az információs világháló lehetőségeit és eszközeit az élethosszig tartó tanulás során. A tanulás számos összetevője tanítható. Minden nevelő teendője, hogy felkeltse az érdeklődést a különböző szaktárgyi témák iránt, útbaigazítást adjon annak szerkezetével, hozzáférésével, elsajátításával kapcsolatban, valamint tanítsa a gyerekeket tanulni. A tanulók fokozatosan tegyenek szert önállóságra a tanulás tervezésében. Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátítatása, főleg a gyakoroltatás: az előzetes tudás és tapasztalatok mozgósítása, az egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítése, a csoportos tanulás módszerei, a kooperatív csoportmunka; az emlékezet erősítése, a célszerű rögzítési módszerek kialakítása; a gondolkodási kultúra művelése; az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása; az élethosszig tartó tanulás eszközeinek megismerése, módszereinek elsajátítása; az alapkészségek kialakítása (az értő olvasás, az íráskészség, a számfogalom fejlesztése). Olyan tudást kell kialakítani, amelyet új helyzetekben is lehet alkalmazni. Előtérbe kerül az új ötletek kitalálása, azaz a kreatív gondolkodás fejlesztése. Ezzel párhuzamosan érdemes nagy hangsúlyt helyezni a tanulói döntéshozatalra, az alternatívák végiggondolására, a variációk sokoldalú alkalmazására, a kockázatvállalás, az értékelés, az érvelés és a legjobb lehetőségek kiválasztásának területeire. Fontos feladat a kritikai gondolkodás megerősítése, a konfliktusok kezelése, az életminőség javítása, az életvitel arányainak megtartása, az értelmi, érzelmi egyensúly megteremtése, a teljesebb élet megszervezése. A tanulás fontos színtere és eszköze az iskola könyvtára. A könyvtár használata minden ismeretterületen nélkülözhetetlen, hiszen szolgáltatásai az iskolai tevékenység teljességére irányulnak. Használatának technikáját, módszereit - az önálló ismeretszerzés érdekében - a tanulóknak el kell sajátítaniuk. Váljanak rendszeres könyvtárhasználóvá. Testi és lelki egészség Az iskolára nagy feladat és felelősség hárul a felnövekvő nemzedékek egészséges életmódra nevelésében. Minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Személyi és tárgyi környezetével az iskola 257
segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek, a fiatalok egészségi állapotát javítják. Az egészséges életvitellel kapcsolatos szemlélet és magatartás formálása, az alsóbb évfolyamok fejlesztését folytatja. Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. A pedagógusok készítsék fel a gyerekeket, a fiatalokat arra, hogy önálló, felnőtt életükben legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani, konfliktusokat megoldani. Fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást. Ismertessék meg a környezet - elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés leggyakoribb, egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit és ezek elkerülésének módjait. Nyújtsanak támogatást a gyerekeknek - különösen a serdülőknek - a káros függőségekhez vezető szokások (pl. dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, rossz táplálkozás) kialakulásának megelőzésében. Segítsék a krízishelyzetbe jutottakat. Az iskola feladata is, hogy foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel. Neveljen a családi életre, felhívja a figyelmet az egymásért felelős, örömteli párkapcsolatok kialakításának szükségességére. Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvő, tevékeny részvételével alakíthatók ki. Fontos, hogy az iskolai környezet is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. Ebben a pedagógusok életvitelének is jelentős szerepe van. Felkészülés a felnőtt lét szerepeire A felnőtt lét szerepeire való felkészülés egyik fontos eleme a pályaorientáció. Általános célja, hogy segítse a tanulók további iskola- és pályaválasztását. Összetevői: az egyéni adottságok, képességek megismerésen alapuló önismeret fejlesztése; a legfontosabb pályák, foglalkozási ágak tartalmának, követelményeinek és a hozzájuk vezető utaknak, lehetőségeknek, alternatíváknak tevékenységek és tapasztalatok útján történő megismerése; a lehetőségek és a valóság, a vágyak és a realitások összehangolása. Tudatosítanunk kell a tanulókban, hogy életpályájuk során többször pályamódosításra kényszerülhetnek. Az iskolának - a tanulók életkorához és a lehetőségekhez képest - átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételek, tevékenységek biztosítására van szükség, amelyek elősegíthetik, hogy a tanulók kipróbálhassak képességeiket, elmélyedhessenek az érdeklődéseiknek megfelelő területeken, ezzel is fejlesztve ön- és pályaismereteiket. Kiemelt figyelmet érdemel a rugalmasság, az együttműködés képességének fejlesztése. A pályaorientáció csak hosszabb folyamat során és csak akkor lehet eredményes, ha a különböző tantárgyak, órán és iskolán kívüli területek, tevékenységek összehangolásán alapul. A hatékony társadalmi beilleszkedéshez, az együttéléshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos, 258
pedagógiailag megtervezett fejlesztése. A szociális kompetenciák fejlesztésében kiemelt feladat a segítéssel, együttműködéssel, vezetéssel és versengéssel kapcsolatos területek erősítése. Ezzel párhuzamosan szükséges a társadalmi-állampolgári kompetenciák körét is meghatározni, a jogaikat érvényesítő, a közéletben részt vevő és közreműködő tanulók képzéséről van szó. A szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztésének fontos részét képezik a gazdasággal, az öntudatos fogyasztói magatartással, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek, mint például a vállalkozási, a gazdálkodási és a munkaképesség, szoros összefüggésben az un. cselekvési kompetenciák fejlesztésével.
259
13.4.2.1. Többletkötelezettség a nevelés-oktatás folyamatában Többletkötelezettség tartalma
A többletkötelezettség rövid indoklása
A többletkötelezettségből adódó fenntartóra háruló várható összes költség egy tanévben (Ft-ban)
A megvalósításhoz szükséges személyi feltételek
A megvalósításhoz szükséges tárgyi feltételek
Tanévnyitó ünnepély
az óvodába-, iskolába beiratkozott gyerekek megajándékozása
10.000-
osztályfőnökök, iskolavezetés
tanévenként változó, pl.: mesekönyv, kifestő, színesceruza, labda
Tanévzáró ünnepély: kiemelkedő teljesítményt mutató tanulók jutalmazása (Szent György ikon, "Jó tanuló - jó sportoló", "Akire büszkék vagyunk" és egyéb díjazottak Iskolanyitogató, óvodanyitogató foglalkozások
az intézmény életében kitűnő tanulmányi eredményt elérő, versenyeken résztvevő tanulók jutalmazása
80.000-Ft (+SZMK+Alapítvány+ intézményi DÖK támogatása
osztályfőnökök, szaktanárok, tantestület, intézményvezetés
ikon megfestése, kupa vásárlása, gravirozása, könyvek, vásárlási utalványok
a beiskolázást megelőző óvodásokat és szülőket foglalkoztató programok szervezése
50.000-Ft (+SZMK, Alapítvány, tantestület, technikai dolgozók, intézményi DÖK támogatás intézményvezetés
Tanulmányi versenyen résztvevő tanulók anyagi támogatása (megyei, területi, országos)
nevezési díj, utazás, szállás térítése
50.000-Ft (+SZMK, Alapítvány, felkészítő- és kísérő pedagógusok utazási eszköz, szállás intézményi DÖK támogatás
Szent György Napok rendezvénysorozat
2 kéten át tartó angol, történelem, vers- és prózamondó, népdal éneklési, környezetvédelmi vetélkedő megyei, kerületi szinten
200.000-Ft (+SZMK, Alapítvány, DÖK támogatás)
intézményvezetés, tantestület, technikai dolgozók
versenyhelyszínek biztosítása, jutalmak megvásárlása, étkezés biztosítása
Kulturális programokon való részvétel: színházlátogatás, filharmóniai előadás
intézményünkben 70 %-os a HHH-s gyerekek száma, ezért a kulturális programok anyagi feltétele nehézséget jelent
400.000-Ft
tantestület minden tagja
bérletek megvásárlása, utiköltség biztosítása
260
papír-, írószer, festékek, játékok
Szakköri foglalkozások támogatása
aerobik, báb, tantárgyi szakkörök eszközeinek (ruházat, anyagszükséglet, papír, nyomtatás) előteremtése
szakkörvezető pedagógusok
papír, fénymásolás, fénymásoló festék, textiliák
Kézműves szakkör: rajz, agyagozó, tárgyi eszközök: kemence, agyag, 500.000-1 000.000-Ft tűzzománckészítő festékek (kemence) Néptánc szakkör a magyar gyermekjátékok, 800.000-Ft (néptáncruha) néptánc hagyományainak megőrzése, megtanítása, ruházat biztosítása
művésztanár
kemence, agyag, tűzzománc kellékek néptáncruha
Úszásoktatás
felső tagozatban a mindennapos testnevelés óra terhére felmenő rendszerben úszásoktatás
testnevelő tanár, csoportkísérő pedagógus
városi úszoda, busz
Sportszer szükséglet
a testnevelés tantárgy 700.000-Ft megnövekvő óraszáma sportszerek vásárlását, felújítását, karbantartását igényli, versenyekhez nevezési díj, utazási költség, egységes ruházat
testnevelő tanár, edzők
sportpályák, tornatermek karbantartása, felújítása, sportszerek, egységes ruházat, nevezési díj, utiköltség
Erdei iskola
az erdei iskola sajátos 28.000-Ft/fő, összesen: tanulásszervezési forma, az iskola 700.000-Ft + szülői támogatás tantervének része, helyszíne eltér a lakóhely jellegétől. A program megvalósítása a tanulók aktív, cselekvő tevékenységére alapoz. Az ismeretszerzés kooperatív tanulási technikákra, projekt módszer alkalmazására épít.
osztályfőnökök szaktanárok
utazási eszköz, szálláshely, étkezés, munkáltatáshoz különböző eszközök, jutalomtárgyak
100.000-Ft (+SZMK, Alapítvány, DÖK támogatás)
462.500-Ft
261
néptánctanár
Tanulmányi kirándulás 1.osztály: Sóstó-vadaspark
a tapasztalati úton történő ismeretszerzés leghatékonyabb formája, a közvetlen és tágabb természeti környezet, kultúra alaposabb megismerése
500-Ft/fő(+szülői támogatás)
felkészítő pedagógus
utazási eszköz, belépőjegyek
2.osztály: Debrecen
a tapasztalati úton történő ismeretszerzés leghatékonyabb formája, a közvetlen és tágabb természeti környezet, kultúra alaposabb megismerése
1.000-Ft/fő (+szülői támogatás)
felkészítő pedagógus
utazási eszköz, belépőjegyek
3.osztály: Sárospatak
a tapasztalati úton történő ismeretszerzés leghatékonyabb formája, a közvetlen és tágabb természeti környezet, kultúra alaposabb megismerése
1.000-Ft/fő (+szülői támogatás)
felkészítő pedagógus
utazási eszköz, belépőjegyek
4.osztály: Zemplén,Kőkapu
a tapasztalati úton történő ismeretszerzés leghatékonyabb formája, a közvetlen és tágabb természeti környezet, kultúra alaposabb megismerése
1.200-Ft/fő (+szülői támogatás)
felkészítő pedagógus
utazási eszköz, belépőjegyek
5.osztály: Eger, Szilvásvárad
a tapasztalati úton történő ismeretszerzés leghatékonyabb formája, a közvetlen és tágabb természeti környezet, kultúra alaposabb megismerése
2.000-Ft/fő (+szülői támogatás)
felkészítő pedagógus
utazási eszköz, belépőjegyek
262
6.osztály: Miskolc, Diósgyőr, Lillafüred
a tapasztalati úton történő ismeretszerzés leghatékonyabb formája, a közvetlen és tágabb természeti környezet, kultúra alaposabb megismerése
2.500-Ft/fő (+szülői támogatás)
felkészítő pedagógus
utazási eszköz, belépőjegyek
7.osztály: Sz-Sz-B. Megyei körút vagy Kecskemét, Szeged, Festy körkép
a tapasztalati úton történő ismeretszerzés leghatékonyabb formája, a közvetlen és tágabb természeti környezet, kultúra alaposabb megismerése
1.500-Ft/fő vagy 3.000-Ft (+szülői támogatás)
felkészítő pedagógus
utazási eszköz, belépőjegyek
8.osztály: Budapest és nevezetességei
a tapasztalati úton történő ismeretszerzés leghatékonyabb formája, a közvetlen és tágabb természeti környezet, kultúra alaposabb megismerése
3.000-Ft/fő (+szülői támogatás) felkészítő pedagógus
263
utazási eszköz, belépőjegyek,szállás
hon és népismeret /5-6. évfolyamon/, informatika /1-5. évfolyamon/ angol nyelv /1-3.évfolyamon/ testnevelés sportköri foglalkozásai.
13.4.2.2. Mindennapos testnevelés A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a köznevelési törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg a következő módon: heti 3 óra beépül az órarendbe, alsó tagozaton heti 1 óra néptánc felső és alsó tagozatban kötelezően választhatók az alábbi sportköri tevékenységek: atlétika o kézilabda o futball o asztalitenisz o tollaslabda o röplabda o úszás o sakk A választás tanév elején történik. A választott foglalkozáson kötelező a részvétel, hiányzás igazolatlan órákat von maga után.
A kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások terhére az alábbi szakköröket, önképzőköröket, tehetséggondozó foglalkozásokat vezetjük be alsó és felső tagozaton, a tanulói, szülői igényeket és a pedagógus szakirányú felkészültségétől függően:
13.4.2.3. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai A tantárgyfelosztás az iskola pedagógus-erőforrásainak optimális kihasználásával készül úgy, hogy minden osztály és tanulócsoport számára biztosítsa a szakos ellátást. Ugyanakkor tantárgyfelosztásunknak biztosítania kell azt is, hogy minden pedagógus számára heti 22-26 óra tanítási órát vagy egyéb foglalkozást biztosítson. Az iskola méretéből adódóan a pedagógusok szülői-tanulói oldalról történő kiválasztására ezért általában nincs lehetőség.
magyar matematika felvételi előkészítő énekkar drámajáték önismereti kör, elsősegélynyújtás csecsemőgondozás, életmód Öko szakkör, természetjáró képzőművész rajz idegen nyelv bábkészítő bábjáték fizika kémia művészi torna aerobik fit-ball sportkörök tenisz informatika néptánc hangszeres játék szabadidős sportok
A választható tantárgyak meghirdetésekor közöljük azt is, hogy a
Pedagógiai programunk szerint választható tantárgy iskolánkban: 264
tárgyat várhatóan melyik pedagógus fogja tanítani
folyamat, a gyakorlati tevékenységek megvalósítása során szerzett tapasztalatok, élmények szellemi és érzelmi hatása.
13.4.2.4. Projektoktatás
13.4.2.5. A esélyegyenlőségét intézkedések
A korábban jól bevált, az iskola hagyományrendszerébe beépült tevékenységi formák alapján a pedagógiai program végrehajtása során sajátos pedagógiai módszereket is alkalmazunk. A projektoktatás során a témaegységek feldolgozása, a feladat megoldása a tanulók érdeklődésére, a tanulók és a pedagógusok közös tevékenységére, együttműködésére épül. L.: Iskolánk arculata, képzési rendje című fejezet Projektmódszer Probléma centrikus, Reformpedagógiai elemekből építkezik Olyan újszerű szervezési mód, melynek a Játék is része lehet, az Egyéni munka is fontos eleme, de Kis csoportokban is történhet a Tanulás.
tanulók szolgáló
A társadalmi tendenciák azt mutatják, hogy tanulóink egyre több negatív hatásnak, veszélynek vannak kitéve. Ezért iskolánk kiemelt feladatának tartja a szociálisan hátrányos körülmények között élő tanulók problémáinak kezelését, a tanulók veszélyeztetettségének megelőzését, illetve megszüntetését. E feladatokat az alábbiakban határozzuk meg: Szociometriai felméréseket készítünk a tanulók valódi körülményeiről a személyiségi jogok messzemenő figyelembevételével. A rossz anyagi helyzetben levő, a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diákok segítésének formái: ingyenes tankönyvellátás biztosítása a jogszabályok által meghatározott módon, tankönyvvásárlási támogatás biztosítása, tanulmányi kirándulások anyagi támogatása, kedvezményes ebéd biztosítása, javaslat tétele rendszeres gyermekvédelmi támogatás folyósítására. Mentálisan sérült tanulók esetén pszichológus tanácsának kikérése, munkájának igénybevétele. A tanulók jogainak fokozott védelme.
A projekt sajátossága, hogy kettős funkciójú: egyrészt egy tanulási egység, melynek középpontjában a valós életben felmerülő az emberek többségét érintő kihívás, probléma áll, melynek megoldása felelős, együttműködésre képes, magatartást kíván; másrészt a tanulva tanulás során létrejött produktum, projekt magában hordozza az elsajátított tanulás további alkalmazását, gazdagítását, újabb produktumok alkotását. A projektmódszer fő értéke a munkafolyamat: a gondolkodási 265
Az életmódprogram keretében rendszeres felvilágosító munka végzése az osztályfőnök, a szaktanárok és a védőnő segítségével (drog, alkohol, dohányzás). Törekszünk arra, hogy minél több pedagógus szerezzen alapos ismereteket a sikeres kábítószerellenes program megvalósításához. Rendszeres kapcsolattartás a tanulók szüleivel. A veszélyeztetett, illetőleg hátrányos helyzetű tanulók helyzetének figyelemmel kísérése.
tanulóink beilleszkedését, folyamatos fejlődését. Ez a feladat igényli a legtöbb tapintatot. A mai társadalomban az emberek illetve a családok anyagi helyzete különböző. A szülő nehezen nyilatkozik anyagi gondjairól, sokszor a pedagógus veszi észre, hogy a család problémával küzd. Az év elejei tanszervásárlás, a havi ebédbefizetések, kirándulások több szülőnek gondot okoznak. Az otthoni gondok mindig kihatnak a tanulók tanulmányi munkájára, sőt magatartására is. Ez a legfontosabb jelzés a pedagógus számára. Ha egy gyerek megváltozik – főleg negatív irányba – ott a problémát elsősorban a családban kell keresni. Amennyiben otthon a gondok sokasodnak, a szülők is türelmetlenebbek, nyugtalanabb háttérből kerül hozzánk a tanuló.
A fenti feladatok összefogását az igazgató által megbízott gyermek- és ifjúságvédelmi felelős végzi, aki folyamatosan kapcsolatot tart a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat szakembereivel, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal.
Célunk segíteni azon tanulóink beilleszkedését az iskolai környezetbe, akik szociális körülményeiket tekintve – akár átmenetileg is – hátrányos helyzetűek.
„Hátrányos helyzetű gyermekek és fiatalok azok, akiknek alapvető szükséglet-kielégítési lehetőségei korlátozottak. Családja, szűkebb társadalmi környezete az átlaghoz képest negatív eltérést mutat, elsősorban szociális, kulturális téren.”
Elsődleges céljaink:
Tapasztalható, hogy városunkban fokozatosan csökken a beiskolázási tanulólétszám, ugyanakkor növekszik az egyre nehezebb körülmények között élő tanulóink száma. Intézményünkben fokozott mértékben jelenik meg ez a probléma. Különböző módon segítjük hátrányos helyzetű
266
A szociális háttér megismerése. A szociális hátrányok enyhítése, Szociális hátrányokból eredő zavarok leküzdése, helyes értékrend kialakítása. Kapcsolatfelvétel, együttműködés a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal, Nevelési Tanácsadó és Szakszolgálattal, hitoktatókkal.
tanulás iránti motiváció kialakítása tanulás fontosságának felismertetése tanulási szokások kialakítása.
Felvilágosító munka szervezése, információk biztosítása, melynek segítségével a hátrányok enyhíthetők.
Feladatok Családlátogatások, szülőkkel való beszélgetéskor adjunk felvilágosítást szociális juttatások lehetőségéről (tankönyvtámogatás, étkezési térítési kedvezmény, rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, alsó tagozatosok bérlettámogatása, stb.).
Olyan szemléletet alakítsunk ki a gyermekekben, melynek segítségével el tudják fogadni a szociális hátránnyal küzdő társukat. Tanulják meg a "másságot" elfogadni.
Közvetítsünk pozitív értékeket a gyermekeknek személyes példaadással.
A negatív nevelési szokásokat pozitív szokások kialakításával ellensúlyozzuk.
Alsó tagozatos gyermekeknek iskolaotthonos foglalkoztatást szervezzünk.
Felhívjuk figyelmüket a drog, alkohol, dohányzás káros hatásaira.
Pályázatokat figyelve ösztönözzük őket arra, hogy vegyenek részt pályázatokon, segítjük őket ennek elkészítésében.
Ismereteik bővítése érdekében olyan tevékenységek biztosítása, melyek enyhítik szociális hátrányukat: könyvtárlátogatás múzeum-, színházés mozilátogatás kirándulás iskolai és osztályrendezvényeken való részvétel szakkörökön, sportkörökön, versenyeken való részvétel.
Differenciált feladatok adása, egyéni bánásmód előtérbe helyezésével segítjük a korrekciót.
Rendszeres felzárkóztatással biztosítjuk a hiányosságok pótlását. Önismeret-, önértékelés fejlesztésével önbizalmukat fejlesztjük. A segítségadáshoz nélkülözhetetlen az iskola és a család közreműködése. Módszerek: Fogadóórák, ifjúságvédelmi fogadóóra. Előadások szervezése a gyermekeknek. (például: drog, bűnözés). Célzott beszélgetés.
Korrekciós és kompenzációs szervezeti formákban próbáljuk segíteni tanulásukat: 267
Tájékoztató kiadványok terjesztése. A szociálisan hátrányos helyzetben
A nevelő-oktató munka iskolánkra vonatkozó ellenőrzési-, mérési-, értékelésiés minőségbiztosítási rendszerének meghatározása a nevelési-oktatási célok elérését, a pedagógiai munka eredményességének, hatékonyságának folyamatos biztosítását, valamint az iskolával kapcsolatban álló partnerek (elsősorban a tanulók, a szülők, a fenntartó és a nevelők) iskolánkkal szembeni igényeinek, elvárásainak történő megfelelést szolgálja. A rendszer egyik részét a MIP tartalmazza. E fejezetben a tanulókra vonatkozó rendszert mutatjuk be.
élő gyermekeinknél különösen fontos a következő kompetenciaterületek fejlesztése, amelyek a későbbi társadalmi beilleszkedésüket, szocializációjukat segíthetik elő: Anyanyelvi kommunikáció: Önálló
szövegértés,
szövegalkotás,
gondolatok,
vélemény
megfogalmazása
szóban és írásban
13.5.1. Ellenőrzés, mérés
Matematikai kompetencia:
Pedagógusok ellenőrzése, értékelése
Alapvető, gyakorlati számolási és
gondolkodási
kialakítása,
képességek
amelyek
élethelyzetek
A pedagógusok ellenőrzését az iskola igazgatója mint munkáltató, illetve helyettesei, mint a pedagógusok közvetlen felettesei végzik. Segítségükre vannak ebben a szakmai munkaközösségek vezetői. A pedagógusok ellenőrzése két szintű: munkajogi és szakmai. Munkajogi ellenőrzés és értékelés Az igazgató mint a munkáltatói jogok gyakorlója, ellenőrzi a pedagógusok munkavégzésének idejét, pontosságát, körülményeit a jogszabályokban és kollektív szerződésben előírt módon. Az igazgató és/vagy az igazgatóhelyettesek havonta ellenőrzik a pedagógusok adminisztratív tevékenységét (haladási és mulasztási naplók, helyettesítési napló vezetése, anyakönyv vezetése, stb.). Az igazgató a félévi és tanév végi értekezleten értékeli az iskolai munkafegyelmet és az iskolában
konkrét
megoldására
készítenek fel. Digitális kompetencia: Információkeresés Szociális
és
állampolgári
kompetencia: Konfliktusmegoldás, közügyekben való eligazodást segítése, flusztráció kezelése, Egyéni és közérdek tisztelete.
13.5. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái
268
végzett adminisztratív színvonalát is.
munka
Az írásos beszámolót, az azt készítő jelenlétében közösen értékelni kell. Az igazgató, az igazgatóhelyettesek, a napközis munkaközösség vezetője valamint a szabadidő-szervező folyamatosan figyelemmel kíséri és ellenőrzi az iskolában folyó tanórán kívüli munkát. A napközis nevelők munkáját a napközis nevelést felügyelő igazgatóhelyettes és a napközis munkaközösség-vezető az óralátogatások rendjével azonos módon ellenőrzi. A pedagógiai munka ellenőrzése elsősorban az alábbi területekre terjed ki:
Szakmai ellenőrzés és értékelés A tanév elején a pedagógus köteles az igazgatónak engedélyezésre átadni a tanévre szóló osztályokra lebontott tanmenetét. Ez a dokumentum a pedagógus tanórákon végzett munkája értékelésének kiindulási pontja. A tanmenetnek összhangban kell lennie az iskola helyi tantervével. Az igazgató és helyettese a munkaközösség-vezetőkkel egyeztetve tanévi ellenőrzési tervet készítenek, melyben feltüntetik a pedagógusoknál esedékes óralátogatások várható idejét, és szempontjait. Az óralátogatáson az igazgató és/vagy az adott tagozatot felügyelő igazgatóhelyettes és lehetőség szerint a munkaközösség-vezető vesz részt. Az óralátogatás pontos időpontját legalább 1 nappal előre közölni kell. Az igazgató és/vagy a tagozatot felügyelő helyettese jogosult bejelentés nélkül is órát látogatni. Bármilyen óralátogatást a résztvevők, és a tanító pedagógus jelenlétében közösen értékelni kell. Az óralátogatást végzőknek tapasztalataikról, benyomásaikról írásos feljegyzést kell készíteniük (óralátogatási napló). Az igazgató és/vagy a tagozatot felügyelő igazgatóhelyettes kérheti a pedagógust tanévi munkája, pedagógiai céljai, eredményei, tervei írásos összefoglalására, amit az érintett pedagógusnak 10 munkanapon belül el kell készítenie.
A pedagógusok nevelő-oktató munkáján belül: A tanár-diák kapcsolatra, a tanulói személyiség tiszteletben tartására. A szülőkkel való kapcsolattartásra. A nevelő és oktató munka színvonalára a tanítási órákon. Ezen belül különösen fontos ellenőrzési területek: o A nevelő előzetes felkészülése és tervező munkája. o A tanítási óra felépítése és szervezése o A tanítási órán alkalmazott módszerek. o A tanulók ellenőrzése, értékelése. o A tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, 269
o magatartása a tanítási órán.
Az ellenőrzés és értékelés során figyelembe kell venni a tanulók életkori sajátosságait, a tantárgy jellegét, a tanuló önmagához viszonyított fejlődését is. A pedagógus ügyel az ellenőrzés értékelés során a szóbeli és írásbeli formák helyes arányára, különös tekintettel, a tanulási nehézségekkel, részképesség-zavarokkal küzdő tanulók speciális helyzetére. Az osztályozás nem lehet a fegyelmezés, büntetés eszköze.
o Az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése. o A felzárkóztatás és a tehetséggondozás. o Az iskolai diákönkormányzat tevékenységének segítésére. o A tanórán és az iskolán kívüli foglalkozások szervezésére, az ezeken való
A diagnosztikai értékelés: funkciója az előzetes készségek és tudás felmérése, a tanítási mód kiválasztása, tanulási problémák esetén az okok meghatározása, az értékelés időpontja szakasz elején, végén, problémák esetén, az értékelés tárgya: képességszint, pszichomotoros területek, fizikális, pszichológiai környezeti tényezők, célja: formálás, motiválás, fejlesztés. Az év eleji ismétlést követik, tájékoztató jellegűek, ezért nem osztályozzuk.
o részvétel. o A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátására. o A tanulók továbbtanulásának segítésére, irányítására. o A pedagógusra bízott tanterem rendezettségére, dekorációjára.
A formatív értékelés: funkciója: visszacsatolás a tanulóhoz és a tanárhoz, a tananyagon belül különböző, egyénre szabott megoldási módok kialakítása, értékelés az oktatás során, az értékelés tárgya: a kognitív területek
A tanulók iskolai munkáján belül A tanulók értékválasztására, jellemvonásaira. A helyi tantervben előírt követelmények teljesítésének szintjére, az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményre. Az iskolai és az osztályközösségben végzett tevékenységére.
A szummatív értékelés: funkciója: a tanulók minősítése, értékelés időpontja a szakasz végén,
A tanuló magatartására, viselkedésére, fegyelmezettségére. 270
az értékelés tárgya általában kognitív, műveltségterülettől függő.
HANGOS OLVASÁS=(HO) PÁLYAORIENTÁCIÓ=(PO) TANULÁSI MOTIVÁCIÓ=(TM)
A méréseket a tanítók, szaktanárok végzik. A nevelő-oktató munka ellenőrzését (és a hozzá kapcsolódó méréseket) tanulók esetében az iskola pedagógusai, valamint külső szaktanácsadók és szakértők végezhetik. A pedagógiai munka ellenőrzése a tanulók iskolai munkáján belül elsősorban az alábbi területekre terjed ki: 11. A tanulók értékválasztására, jellemvonásaira. 12. A helyi tantervben előírt követelmények teljesítésének szintjére, az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményre. 13. Az iskolai és az osztályközösségben végzett tevékenységére. 14. A tanuló magatartására, viselkedésére, fegyelmezettségére.
TANULÁSI STÍLUS=(TS) TESTI FEJLETTSÉG, ERŐNLÉT MÉRÉSE =(TFE) NEVELTSÉGI SZINTMÉRÉS=(NSZM)
A tanulók iskolai munkájának ellenőrzése folyamatosan történik az iskola helyi tanterve, illetve a nevelők által összeállított tanmenetek és osztályfőnöki munkatervek alapján. A mérés tervezéséhez mérési naptár készítése: DIFER =(DIF) SZÖVEGÉRTÉS=(SZÉ) MŰVELETI SEBESSÉG=(MS) 271
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
TM HO MS SZÉ TFE
TS HO MS SZÉ TFE
TS HO MS SZÉ TFE
TS HO MS SZÉ TFE
Évfolyam Hónap Szeptember DIF
HO
Október
HO
HO
MS SZÉ TFE
MS SZÉ TFE
November NSZM
December
NSZM
NSZM PO
Január Február
DIF
Március Április
MS
MS
MS
MS
MS
MS
Május
SZÉ TFE HO
OKM TFE HO
SZÉ TFE HO
OKM TFE HO
SZÉ TFE HO
OKM TFE HO
Június
HO
HO
Bemeneti mérés: (DIFER) Célja: az iskolába érkező első évfolyamosok iskolakészültségi fokának megállapítása; az osztály képesség szerinti összetételének felmérése; a fejlesztő feladatok meghatározása. Formái: szóbeli (a tanulók beszédének tartalmi és formai fejlettsége: tiszta hangképzés, szókincs, kommunikáció) Módszerei: o megfigyelés o feladatlap: (térbeli és síkbeli tájékozódás; o a tanulók megfigyelőképessége; mennyiségek megjelenítése, relációi; o a grafikus tevékenységre való alkalmasság: o írószer használat, vonalvezetés) Felelős: az osztálytanító Időpontja: szeptember A helyi tanterv követelményeinek teljesítését vizsgáló mérések: Évfolyamonként minden tantárgyból egy-egy témakör lezárását követően a követelmények elsajátítását vizsgáló összegző mérést kell végezni. Az alsó tagozatos évfolyamokon, a tanév végén a tanulók teljesítményét a magyar irodalom, a magyar nyelv, a matematika és a környezetismeret 272
tantárgyakból a tantárgynak az addig feldolgozott teljes tananyagát és fő követelményeit átfogó méréssel kell vizsgálni. Szaktárgyi mérések: Az egyes tantárgyakhoz, ismeretkörökhöz kapcsolódó egyéb mérési feladatok Matematika: az 5 - 8. évfolyamon. (tanév végén) Magyar nyelv és irodalom: Hangos olvasás, szövegértés mellett helyesírás (tanév elején és végén) Idegen nyelv: a 3- 8. évfolyamon. (tanév végén) A kiemelt szintnek megfelelően Informatika: a 3- 8. évfolyamon. (tanév végén) A kiemelt szintnek megfelelően Kimeneti mérés 8. évfolyam végén: magyar nyelvtanból, irodalomból, matematikából, minden évben
13.5.2. A nevelő-oktató munka értékelése 2. Az iskolánkban folyó értékelő tevékenység célja, hogy az ellenőrzés során feltárt adatokra, tényekre támaszkodva azt vizsgálja, hogy a nevelő-oktató munka és annak eredményei mennyiben felelnek meg az iskola Pedagógiai programjában megfogalmazott célkitűzéseknek. Célja továbbá az eredményesség, és a minőség javítása, a rendszer egészének, vagy egyes elemeinek és funkcióinak fejlesztése. 3. A nevelő-oktató munka értékelésének alapvető feladata, hogy megerősítse a nevelőtestület pedagógiai tevékenységének helyességét, vagy feltárja a hibákat, hiányosságokat, és így ösztönözze a pedagógusokat a hibák kijavítására, a nevelő és oktató munka fejlesztésére. 4. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka értékelése a következő területekre terjed ki: 11. A pedagógusok nevelő-oktató munkájának értékelésére. 12. Tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységének, fejlődésének értékelésére. 13. A tanulók személyiségfejlődésére, tanulmányi munkájára, magatartására, viselkedésére. Az intézményi szintű értékelés szempontjai: 14. Az iskola működését jellemző legfontosabb adatok (tanulólétszám, tanulócsoportok, pedagógusok és más dolgozók létszáma, beiskolázás adatai). 15. A nevelő és oktató munka feltételeinek alakulása (az intézményi költségvetés legfontosabb mutatói, tárgyi feltételek: épületek, helyiségek, berendezések, tantárgyi szakmai anyagok). 16. A tanítási-tanulási folyamat eredményessége (tanulmányi átlageredmények, a felzárkóztatás és a tehetséggondozás területei és eredményei, bukások száma, versenyeredmények, a továbbtanulás alakulása). 273
A személyiségfejlesztéssel, közösségfejlesztéssel kapcsolatos nevelő tevékenység eredményessége (a diákönkormányzat és az osztályközösségek fejlődése, szabadidős tevékenységek, magatartási és viselkedési rendellenességek, gyermekés ifjúságvédelem, veszélyeztetett tanulók). A pedagógusok nevelő és oktató munkája (tanítási módszerek, program- és tantervfejlesztés, továbbképzések, személyes példamutatás, tanórán kívüli nevelési feladatok vállalása). Az iskola és a helyi társadalom kapcsolata (külső kapcsolatok, részvétel a helyi közéletben, az iskola a helyi médiában, a középiskolák visszajelzése, az iskola és a tantestület hírneve). Az értékelés szempontjai: Az osztályközösség életét jellemző legfontosabb adatok (létszám, fiúk-lányok aránya, új tanulók, távozók). Az osztály szociális összetétele (a családok szociális helyzete, a családok kulturális elvárásai, gyermek- és ifjúságvédelmi munka). A tanulási teljesítmény (tanulmányi átlageredmények, tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, a bukások, a tehetséges tanulók eredményei). Neveltségi szint (magatartás, társas viselkedés, beilleszkedési- és magatartási nehézségekkel küzdő tanulók). A közösségi tevékenység (önkormányzás szintje, közös programok és rendezvények, tanórán kívüli foglalkozásokon való részvétel). A szülői házzal való kapcsolat (a családlátogatások és a szülői értekezletek tapasztalatai, a szülők nevelési elvei, a szülők kapcsolata az iskolával). Minden felsorolt területen belül meg kell határozni az alapvető pedagógiai feladatokat: o Milyen változások történtek? o Milyen új problémák jelentkeztek? o Milyen beavatkozás látszik célszerűnek? A tanulók személyiségfejlődését, magatartásuk és viselkedésük jellemzőit az osztályfőnökök folyamatosan szóban - és a tájékoztató füzeten keresztül írásban - értékelik.
Ellenőrzés, mérés
A nevelő-oktató munka ellenőrzését (és a hozzá kapcsolódó méréseket) tanulók esetében az iskola pedagógusai, valamint külső szaktanácsadók és szakértők végezhetik: A pedagógiai munka ellenőrzése a tanulók iskolai munkáján belül elsősorban az alábbi területekre terjed ki: 15. A tanulók értékválasztására, jellemvonásaira. 16. A helyi tantervben előírt követelmények teljesítésének szintjére, az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményre. 17. Az iskolai és az osztályközösségben végzett tevékenységére. 18. A tanuló magatartására, viselkedésére, fegyelmezettségére. 274
A tanulók iskolai munkájának ellenőrzése folyamatosan történik az iskola helyi tanterve, illetve a nevelők által összeállított tanmenetek és osztályfőnöki munkatervek alapján. 17. A helyi tanterv követelményeinek teljesítését vizsgáló mérések: Évfolyamonként minden tantárgyból egy-egy témakör lezárását követően a követelmények elsajátítását vizsgáló összegző mérést kell végezni. 18. Az alsó tagozatos évfolyamokon, a tanév végén a tanulók teljesítményét a magyar irodalom, a magyar nyelv, a matematika és a környezetismeret tantárgyakból a tantárgynak az addig feldolgozott teljes tananyagát és fő követelményeit átfogó méréssel kell vizsgálni. Az egyes tantárgyakhoz, ismeretkörökhöz kapcsolódó egyéb mérési feladatok: a. Hangos olvasás: a 2-4.évfolyamon félévente, az 1. és 5-8. évfolyamon, év végén b. Testi fejlettség, erőnlét mérése (testnevelés): a 2- 8. évfolyamon. (ősszel és tavasszal) c. Matematika: az 5 - 8. évfolyamon. (tanév végén) d. Magyar nyelv és irodalom e. Hangos olvasás, néma értő olvasás, helyesírási, nyelvtani és fogalmazási felmérők f. Idegen nyelv: a 3- 8. évfolyamon. (tanév végén) 1. A tanulói teljesítmények értékelése: Értékelési alapelvek: Az értékelés kiemelt célja a személyiség fejlesztése, az önértékelési és önálló tanulásra való képesség és igény kialakítása. Az értékelés személyre szóló, kifejezi a tanuló önmagához képest való fejlődését. Tantárgytól függetlenül fontos a szép, helyes magyar beszéd és írás, valamint a kifejezőkészség minősége. A szóbeli és írásbeli értékelési formák között szükséges a helyes arány, egyensúly megteremtése. Az értékelés legyen objektív és megbízható, feleljen meg a tanulók életkori sajátosságainak és a tantárgy jellegének. Az érdemjegy és az osztályzat megállapítása a tanuló teljesítményének értékeléskor nem lehet fegyelmezési eszköz. Az értékelésben a pozitív megerősítés legyen a vezérelv és csak másodsorban a hiányosságok feltárása! Fontos, hogy a tanuló tisztában legyen a vele szemben támasztott követelményekkel, valamint azzal, hogy milyen módon felelhet meg az elvárásoknak. A tanulót és a szülőt az érdemjegyekről, a tanuló tanulmányi előmeneteléről, magatartásáról és szorgalmáról a tanév során folyamatosan tájékoztatni kell. A számonkérés formái: Szóbeli felelet: havonta legalább egy, heti egy vagy kétórás tantárgy esetén kéthavonta egy. 275
Írásbeli számonkérés. Gyűjtőmunka, tanórai aktivitás, kiegészítő feladatok vállalása A számonkérésnek ki kell terjednie az írásbeli házi feladatra, füzetvezetésre is. Az osztályzatok elnyerésének kritériuma: Jeles (5-ös) a felelet minősítése, ha: a tanuló önállóan, a tantárgy szakkifejezéseinek helyes használatával, példák említésével ad számot a tananyagról, ezen felül helyesen válaszol a tananyaggal kapcsolatos gondolkodtató kérdésekre, az ismétlő feladatot is jól megoldja. Jó (4-es) a felelet értéke, ha: a tanuló a fentiek szerint, de kisebb hiányosságokkal teljesít, például: nem emlékszik a korábbi tananyagra, nem tud az ismétlő kérdésekre válaszolni. Közepes (3-as) a felelet értéke, ha: a tanuló tájékozott a tananyagban, de csak tanári, vagy tanulói segítséggel, kérdésekre adott válaszadással tudja azt kifejezni. Elégséges (2-es) a felelet értéke, ha: tanári, illetve tanulói segítséggel is hiányos ismeretekről ad jelzést, kb. 40 százalékban. Elégtelen (1-es) a felelet értéke, ha: a tanuló 30 százaléknál kisebb tájékozottságot mutat. Az írásbeli teljesítmény értékelése (egységes pontrendszer alapján): Jeles Jó Közepes Elégséges Elégtelen
(5-ös) (4-es) (3-as) (2-es) (1-es)
= = = = =
100-91 % 90-76 % 75-51 % 50-31 % 30- 0 %
A tantárgyi értékelés módja tanév közben az alsó tagozaton: Az 1.osztályban a tanulók nem kapnak érdemjegyeket (Kivéve a magatartás és szorgalom havi érdemjegyeit!) A különböző tantárgyakból nyújtott teljesítményeiket különböző jelekkel (pl.:piros vagy fekete pont, csillag, szíves csillag, mosolygós vagy szomorú arc stb.) vagy szöveges értékeléssel minősítik tanítóik, melyeket a tájékoztató füzetbe is mindig beírnak. A 2-4. évfolyamokon tanév közben osztályzatokat, érdemjegyeket kapnak a tanulók. A tantárgyi értékelés módja félévkor és a tanév végén: 1. évfolyam, 2. évfolyam félévkor Szöveges értékelés: tantárgyanként különböző. A részletesen értékelő mondatok megtalálhatók az egyes tantárgyak helyi tantervénél, egy-egy évfolyam végén. Közös minősítések és szükség esetén történő átválthatóságuk. 276
kiválóan megfelelt - 5 jól megfelelt - 4 megfelelt - 3 felzárkóztatásra szorul 1-2 2. év végétől 8.évfolyamig: - jeles (5) - jó (4) - közepes (3) - elégséges (2) - elégtelen (1) A kiemelkedő teljesítmény minősítése: 1.. évfolyam: a … tantárgyból kiválóan megfelelt, "dicséretben részesül” 2.-8. évfolyam: „a … tantárgyból dicséretben részesül” A mérés, az értékelés kritériumai: Előzetes bejelentés a témazáró dolgozatok esetében Kedvező órarendi pozíció. Egy nap legfeljebb két témazáró dolgozat íratható. A feladat megfogalmazása legyen egyértelmű. Az elvégzésre fordított idő legyen elegendő. Csak olyan feladat adható, melynek elvégzésében a tanulók gyakorlatot szereztek. Csak a tanterv által előírt, leadott anyag kérhető számon. A tanulónak ismernie kell az értékelési alapelveket. A magántanulók értékelése: A magántanulók munkáját évente 1 alkalommal osztályozó vizsgán értékeljük. Ennek időpontja a tanév végét követő augusztus. A kötelező tanórákon való részvétel alól felmentett (magán)tanulók az előírt vizsgát 3 tagú vizsgabizottság előtt tehetik le minden tantárgyból. A tanuló magasabb évfolyamba lépéséről a nevelőtestület dönt. A nevelőtestület e jogát átruházhatja az osztályban tanító pedagógusok közösségére. A magántanulók magatartását és szorgalmát nem értékeljük.
277
Belső vizsgarendszer terve: - Osztályozó vizsga - Javítóvizsga - Idegen nyelvi vizsgák: 1. különbözeti vizsga más iskolából érkezettek számára, 2. más iskolák tanulói számára, ha iskolájukban nincs lehetőség az angol nyelv tanulására
13.6. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása Az otthoni írásbeli házi feladat kiadásának korlátai A tanulókat (versenyre készülők, a tantárgy iránt aktívan érdeklődők) egyéni választásuk, kérésük alapján szorgalmi feladattal segíthetjük, számukra szorgalmi feladatot javasolhatunk. Az otthoni tanulási idő (írásbeli és szóbeli feladatok elvégzésének együttes ideje) maximum 20-30 percet vehet igénybe egy-egy tantárgyból az átlagos képességű tanulónak.. A napi felkészülés otthoni (napközis, iskolaotthonos, tanulószoba) ideje nem lehet több 1–2,5 óránál.
13.7. A magasabbévfolyamba lépés feltételei A tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha a helyi tantervben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon minden tantárgyból teljesítette. A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája alapján bírálják el. Az 1. évfolyamon – félévkor és év végén, továbbá a 2. évfolyam félévkor – szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól, vagy megfelelően teljesített, illetve „felzárkóztatásra” szorul. Ha a tanuló „felzárkóztatásra” szorul minősítést kap, a szülő bevonásával értékelni kell a tanuló teljesítményét, javaslatot kell tenni az akadályozó tényezők megszüntetéséhez szükséges intézkedésre. A nevelőtestület hozhat olyan döntést, hogy a tanulónak meg kell ismételnie az évfolyamot, de csak abban az esetben, ha a tanuló az adott tanítási évben legalább 250 tanítási óráról távolmaradt, vagy egy tantárgy tanítási óráinak 30 százalékáról mulasztott, és az igazolatlan távolmaradások száma magasabb volt az igazolt távolmaradásokénál, feltéve, hogy megtörtént a szülő figyelmeztetése az igazolatlan távolmaradás jogkövetkezményeire. A 2-8. évfolyamon minden tantárgyból az „elégséges” év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz. Ha a tanuló a 2-8. évfolyam végén bármely tantárgyból "elégtelen" osztályzatot szerez, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javítóvizsgát tehet. Osztályozóvizsgát kell tennie a magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak ha: az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól; 278
az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse; egy tanítási évben 250 óránál több mulasztott; és az igazolt mulasztások száma magasabb volt, mint az igazolatlan mulasztásoké; magántanuló volt; egy tantárgyból a tanítási óraszám 30 %-ánál többet mulasztott. 250 óránál többet igazoltan mulasztott tanulóknak és a magántanulóknak minden tantárgyból. A 250 óránál többet mulasztott tanulók és a magántanulók esetében az osztályozó vizsga tantárgyai az osztályban tanított tantárgyak, kivéve a készség tantárgyak.
13.8. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei Iskolánkban csoportbontásban tanítjuk 7. 8. évfolyamon a felvételi tantárgyakat. Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, hogy több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és a tanulók tudásának megalapozására. A választás a tanulók készségei, képességei alapján történnek, 6. év vési, 7. osztály év eleji felmérés alapján. Félévkor a teljesítmény függvényében, pedagógus, szülő egyetértésével van lehetőség a másik csoportba való belépésre. A nem kötelezően választható /szakköri, önképzőköri, tehetséggondozó, felkészítő, felzárkóztató, fejlesztő, sportfoglalkozások/ órákra a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik, és tudomásul veszik, hogy az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne.
13.9. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek Az állapotmérésről általában A közoktatásról szóló törvény 41. § (5) bekezdése kimondja, hogy az általános iskolában, középiskolában és szakiskolában évente két alkalommal, ősszel és tavasszal gondoskodni kell a tanulók fizikai állapotának méréséről. Az általános fizikai teherbíró képességek mérése során feltérképezhetők az egyes képességek területén mutatkozó hiányosságok. A hiányosságok feltárása, a tanulók életmódjának ismerete kiindulási alapul szolgál mind az egyéni, mind a közösségi fejlesztő, felzárkóztató programok elkészítéséhez, lehetőséget biztosít az egészségileg hátrányos helyzet megszüntetésére, az általános fizikai teherbíró képesség fokozatos fejlesztésére, a szükséges szint elérésére, megtartására.
279
A mérés céljai, várható hasznosulása Lehetővé teszi az egyén, a közösség, a társadalom egészének, vagy bizonyos rétegeinek egészségszempontú fizikai állapotának számszerűen is kifejezhető megbecslését, a mért adatok egészséggel összefüggő értelmezését, elemzését. A különbözőségek felfedezése lehetőséget ad az egyénre szabott optimális edzésintenzitás szakszerű megválasztásához. Biztosítja a pillanatnyi fizikai állapottal való szembesülést, a megadott követelményértékekhez viszonyítást. Felfedezi az esetleges hiányosságokat, ezáltal lehetővé teszi azok mielőbbi tudatos felszámolását. A rendszeres időszakos ellenőrzés folyamatos visszacsatolást jelent a hibák kiküszöböléséhez. Összehasonlítási, viszonyítási lehetőséget ad az azonos módszerrel, de pl. különböző földrajzi területen élő, tevékenykedő, különféle sportágakat űző egyének teljesítményeihez. Már a kisiskolás korúak körében felszínre kerülnek, kitűnnek az egyes területen elért kimagasló eredményükkel a genetikailag kiváló - testi, biológiai, fiziológiai - adottságokat öröklő sportolni vágyó fiatalok. Összefoglalva: az egyén az általános fizikai teherbíró-képessége mérése során választ kaphat arra, hogy fizikai terhelhetősége szempontjából jelenleg hol tart, hová kell felfejleszteni magát és hogyan tegye meg az első lépéseket. A módszerrel szemben támasztott legfőbb elvárások Megbízhatónak kell lennie - a motorikus képességeken belül, a kondicionális képességek közül — valóban az egészség szempontjából leglényegesebb faktorokat mérje. Egyszerűnek kell lennie, különösebb előképzettséget ne igényeljen. Könnyen használható, objektív mérési, értékelési és minősítési rendszer tartozzon hozzá — az elért teljesítmény mérésének pontossága a külső objektív és szubjektív feltételektől nem, vagy csak igen minimális mértékben függjön. A gyakorlati életben jól alkalmazható legyen — a lehető legkisebb anyagi és időráfordítást igényelje. Adjon módot összehasonlításra a nemzetközi és hazai vonatkozású eredmények alapján. Mérés az iskolában A „Mini Hungarofit" tesztrendszer méri, értékeli és minősíti a törvény által előírt, adatszolgáltatási kötelezettséget jelentő, egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességeket: az aerob kapacitást, amely a kardiorespiratorikus rendszer állóképességének legjobb mérőszáma,
280
azon izomcsoportok erejét, amelyeket a mindennapi tevékenységünk során a leggyakrabban használunk, és amelyek gyengesége pl. a tartási rendellenességek leggyakoribb okozói. Kiegészítő mérésként módszert kínál: Optimális testtömeget, illetve az attól való eltérés mértékének meghatározásához, Bemutatja az aerob állóképesség területén elért teljesítmény és a próba megkezdése előtt és elvégzése után mért pulzusértékek értelmezését. Általános vizsgálati szempontok A vizsgálatot életkorra és nemre való tekintet nélkül minden olyan egészséges tanuló elvégezheti, aki az iskolai testnevelés alól nem kap teljes felmentést. A könnyített- és a gyógy-testnevelésre utalt tanulók általános izomerejének minősítése csak — szakorvosi véleményezés alapján — az orvos által nem tiltott motorikus próbákban elért teljesítmény alapján végezhetjük el. A vizsgálat megkezdése előtt a próbázónak tisztában kell lenni a vizsgálat céljával, gyakorlati hasznosságával és az elvégzendő feladatokkal. A vizsgálati módszert az erre a célra elkészített mérési útmutató alapján kell elvégezni. Az általános fizikai teherbíró-képesség pontértékeinek meghatározása a táblázatok alapján történik. A motorikus próbákat sportöltözetben, jól szellőző nagy teremben, tornateremben, illetve szabadtéren célszerű elvégezni. Minden motorikus próba elvégzését általános és speciális bemelegítés előzze meg. A motorikus próbák elvégzését az izomerő mérésére alkalmazott próbákkal kell elkezdeni. Az iskolánkban alkalmazott vizsgálati módszer az általános fizikai teherbíró képesség műszerek nélküli méréséhez Mini Hungarofit (1+4 motorikus próbában elért teljesítmény alapján) 1. HELYBŐL TÁVOLUGRÁS (cm): Az alsó végtag dinamikus erejének mérése. Kiinduló helyzet: a tanuló az elugró vonal mögé ál úgy, hogy a cipője orrával a vonalat nem érinti. Feladat: térdhajlítás – ezzel egy időben páros karlendítés hátra, hátsó rézsútos mélytartásba, előzetes lendületszerzés, - majd erőteljes páros lábú elrugaszkodás és elugrás előre. Érkezés: az utolsó nyom és az elugró vonal közötti távolságot mérjük cm-ben. Három kísérletből a legjobbat értékeljük. 2. HASONFEKVÉSBŐL TÖRZSEMELÉS FOLYAMATOSAN (4 perc/db): A hátizmok dinamikus erő-állóképességének mérése. Kiinduló helyzet: a tanuló hason fekszik úgy, hogy az homlokával megérinti a talajt és mindkét karja laza tarkótartás helyzetében van. A lábakat nem kell leszorítani. Feladat: 1. ütem törzsemelést végez 2. ütem összeérinti a könyökét az álla alatt 281
3. ütemre visszanyit oldalsó középtartásba 4. ütem törzsét leengedve visszafekszik a földre. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma. 3. HANYATTFEKVÉSBŐL FELÜLÉS FOLYAMATOSAN (4 perc/db): A hasizmok erő-állóképességének mérése. Kiinduló helyzet: a tanuló torna szőnyegen a hátán fekszik és mindkét térdét 90 fokos szögben behajlítja, talpa a talajon. Laza tarkótartás előre néző könyökkel. Feladat: a tanuló felül, könyökével megérinti azonos oldalon a combokat. Hanyatt fekvés és újabb felülés következik folyamatosan. A lábakat nem kell leszorítani! Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott felülések száma. 4. FEKVŐTÁMASZBAN KARHAJLÍTÁS FOLYAMATOSAN KIFÁRADÁSIG (db): A vállövi és a karizmok dinamikus erő-állóképességének mérése. Kiinduló helyzet: mellső fekvőtámasz (tenyerek vállszélességben előre néző ujjakkal, egyenes törzs, nyak a gerinc meghosszabbításában, nyújtott térd, merőleges kar) Feladat: a tanuló mellső fekvőtámaszból indítva karhajlítást- és nyújtást végez. A törzs feszes, egyenes tartását a karnyújtás- és karhajlítás ideje alatt is meg kell tartani, a fej nem lóghat. A karhajlítás addig történik, amíg a felkar vízszintes helyzetbe nem kerül. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma. 5. COOPER-TESZT FUTÁSSAL (12 perc/m): Az aerob állóképesség mérése. Feladat: minden tanuló a tőle telhető legnagyobb intenzitással fusson,- kocogjon 12 percig közel azonos sebességgel úgy, hogy futás közben ne alakuljon ki tartósan oxigénhiány. Értékelés: a megtett táv méterekben. Értékelési rendszer A vizsgálati módszerhez tartozó megbízható értékelési és minősítési rendszer, nagyszámú mérési eredményen alapul. Az elérhető' maximális pontérték: 140 pont I. Aerob állóképességé maximálisan: 77 pont II. Izomerő-állóképesség maximálisan: 63 pont A MINI Hungarofít tesztrendszer legfőbb értékelési formái Szóbeli és írásbeli értékelés testnevelési órán, sport-foglalkozáson, edzésen: Értékelés pontértékelés formájában Értékelés mennyiségi mutatókkal Értékelés érdemjegyekkel Az értékelési formák kombinációja 282
Tanulóinkat az A felméréseket az Országos Hungarofit táblázat alapján tudjuk értékelni. országos átlaghoz is mérhetjük. Fontosabb azonban az „önmagához” mérés, hisz mindenkinek önmagát kell legyőznie, önmagához képest kell fejlődnie. A táblázatokat és a végrehajtások pontos leírását az OM 2000-ben kiadott „Útmutató a tanulók fizikai állapotának méréséhez, minősítéséhez” című kiadványból használjuk. A minősítési rendszer kategóriái: 0- 20,5 pont 21- 40,5 pont 41- 60,5 pont 61- 80,5 pont 81 - 100,5 pont 101 - 120,5 pont 121-140,0 pont
IGEN GYENGE GYENGE KIFOGÁSOLHATÓ KÖZEPES JÓ KIVÁLÓ EXTRA
Hogyan értelmezzük az egyes minősítő kategóriákat? IGEN GYENGE Gyenge fizikai állapota miatt, a mindennapi tevékenységének maradéktalan elvégzése, legtöbb esetben olyan fizikai-szellemi megterhelést jelent, hogy rendszeresen fáradtnak, kimerültnek érzi magát. Figyelem terjedelmének, tartósságának növeléséhez, közérzetének - átmeneti - javításához igen gyakran különféle élénkítő szerek, esetenként gyógyszerek fogyasztására van szükség. Hajlamos a gyakori megbetegedésre. Immunrendszerét a kisebb fertőzések, könnyebb megbetegedések leküzdése is már igen gyakran komoly feladat elé állítják. GYENGE Az egésznapi tevékenységétől még gyakran fárad el annyira, hogy nem tudja kipihenni magát egyik napról a másikra, ezért estére sokszor fáradtnak, levertnek, kimerültnek, rosszkedvűnek érzi magát. KIFOGÁSOLHATÓ A rendszeres mindennapi tevékenységétől ugyan már ritkán fárad el, de a váratlan többletmunka még erősen igénybe veszi. KÖZEPES Eléri azt a szintet, amely elegendő ahhoz, hogy az egészséges létezése stabil maradjon, azaz tartósan kiegyensúlyozottan, jó közérzettel élhessen. Rendszeres, heti 2-3 óra testedzéssel a továbbiakban törekedjen arra, hogy a későbbi élete folyamán is egészsége megőrzése érdekében legalább ezt a szintet megtartsa. JÓ Ezt a szintet általában azoknak sikerül elérni, akik valamilyen sportágban alacsonyabb szintű szakosztályban, illetve amatőr szinten rendszeresen edzenek, versenyeznek. Ha valaki arra az elhatározásra jut, hogy élsportoló szeretne lenni, legjobb, ha minél előbb hozzákezd az alapvető kondicionális képességeinek magasabb szintre fejlesztéséhez. 283
KIVÁLÓ Aki ezt a szintet eléri már joggal reménykedhet abban, hogy speciálisan is olyan jól terhelhető fizikailag, hogy néhány sportágban már akár élsportoló is lehet. EXTRA Ha valaki ezt a szintet eléri és megtartja, akkor az általános fizikai teherbíró-képessége területén elérte azt a szintet, hogy fizikailag kiválóan terhelhető. Az eddigi vizsgálataink szerint, ez egyben azt is jelenti, hogy alkalmassá vált szinte valamennyi sportágban olyan rendszeres, magas szintű sportági specifikus edzés elvégzésére, hogy nemzetközi szinten is csúcsteljesítményt érjen el. Élsportolóknak 19 év felett is az egész sportpályafutásuk alatt folyamatos odafigyeléssel arra kell törekedni, hogy az általános fizikai teherbíró-képesség szintjét a sportághoz szükséges „megkívántság" szintjén tartsák. Az általános fizikai teherbíró-képesség fejlettsége akkor tekinthető kiegyensúlyozottnak/harmonikusnak, ha a próbázó a vizsgálat során elért összes pontszámainak legalább a felét az aerob állóképesség mérésére alkalmazott próbában szerzi meg.
13.10. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei Bevezető A társadalmunkban ma sokfajta probléma nehezíti a felnövekvő nemzedék kiegyensúlyozott testi, lelki és pszichés fejlődését. Sok szülő szerint a gyerekeket ki kell tenni a felnőtteket érő hatásoknak, amelyek eredményeként jobban felkészülhetnek a felnőtt életre. Ezzel siettetik érésüket és súlyos lelki sérüléseket okoznak nekik. A gyermek még nem képes az őt ért káros hatások feldolgozására, kivédésére. Ez gyakran eredményezi a gyermeki személyiség torzulását, tűrőképességének csökkenését.
13.10.1.Az egészség fogalma A WHO megfogalmazása szerint az egészség: „a teljes fizikai, mentális és szociális jólét állapota.” A korábbi állásponttal szemben nem a betegség hiánya, hanem aktív viszony az életminőség fejlesztése érdekében. Állandó változásban lévő kiegyenlítődési folyamat, amely a szervezeten belüli összhangban, illetve a szervezet és természetitársadalmi környezete közötti dinamikus egyensúlyban nyilvánul meg. Az egészség az emberi lény minden irányú, biológiai, pszichológiai és szociális harmóniája, ezért az egészségfejlesztés a személyi és szociális fejlődési program egyik kulcseleme, így kitüntetett helye van az iskolai nevelés folyamatában.
284
13.10.2.Iskolai helyzetkép Nagy területű szabadtéri létesítményei frekventált, de a nagy forgalomtól mégis zárt területe, nagy szabadtéri létesítményei, parkja előnyösen befolyásolja környezeti és egészségnevelési tevékenységünk tartalmát, lehetőségeit. Az iskola működése környezeti és egészségnevelési szempontból Iskolánkban a tantestület valamennyi tagja foglalkozik bizonyos szinten a tantárgyak adta lehetőséget kihasználva egészség- és környezetneveléssel. Intenzíven a tantestület kb. egyharmada, főleg a természettudományos, életvezetési ismereteket, rajz tantárgyakat tanítók. Vannak, akik minden munkában, akciókban részt vállalnak, mások időnként kapcsolódnak egy-egy tevékenységi területhez. Hagyományaink: iskolánk már rendelkezik olyan hagyományokkal, amelyek kifejezetten a környezeti- és egészségnevelést szolgálják.
Iskolapark: osztályok gondozásában Környezetvédelmi „jeles napok akció” Takarítási akciók: szülők, gyerekek Parkosítási akciók: szülők, gyerekek Papírhulladék gyűjtési akciók Föld Napja Megyei verseny Rajzpályázatok – kiállítás November: őszi fogászati, testápolási hónap December: AIDS világnap Január: káros szenvedélyek elleni hónap Február: egészséges életmód, táplálkozás, testápolás, mozgás Május: elsősegélynyújtás, program zárása: vetélkedő, reform ételek készítése
Épület és berendezés Az épületek anyaga környezetbarát – tégla Az iskola világítása mennyezeti – neon – kellő megvilágosítást biztosít. A helyi megvilágosítást adó falikarok – a felújított „kúria” épületet kivéve – hiányoznak. Az épületek új részein igen, máshol nem kellő az ablakok szigetelése (nagy a hő-veszteség). A tanulók által használt termek mérete megfelelő, tágasak Megfelelő mennyiségű mosdó áll rendelkezésre, a kisebbik tornaterem akadálymentesített bejárata az elmúlt évben készült el. Az épületek dekorációja esztétikus, sok tárló, faliújság, tabló biztosítja a gyermekmunkák elhelyezését.
285
Az egészségnevelés fogalma
A testi, a személyiség és a társas környezethez való viszonyulás komplex egysége. Egészségfejlesztés minden olyan tevékenység, esemény, folyamat, amely megvédi az egyének, csoportok, közösségek egészségi állapotát, melynek során a szerzett ismereteket aktív magatartássá formálja. Folyamatos nevelésen alapul, amely a felnőtté válásig tart. Konkrét végső célja, hogy a növendékeink megértsék a saját környezetük egészségvédelmének jelentőségét, rendelkezzenek azokkal az ismeretekkel, jártasságokkal, készségekkel, amelyekkel környezetük-, egészségi feltételeik javítását, saját és a közösségük védelmét legyenek képesek cselekvően megteremteni. Az egészséges életmód elemeit képező attitűdök már nagyon korán, a kisgyermekkorban szerveződnek, majd a személyiségfejlődés során további strukturálódást követően sajátos belső értéket alkotnak. Az attitűdalakításban alapvető szerep jut a szülőknek. A mai átlagcsalád nem mindig tud eleget tenni vagy gyakran nem fordít elég gondot egészségfejlesztési feladatának ellátására. A szocializáció legfontosabb színtere tehát az iskola, megnőtt ezért a nevelési intézmények szerepe, egészségfejlesztő funkciója. Az iskola felelőssége, hogy az életkori sajátosságoknak megfelelő alapos ismereteket nyújtson, információt, felvilágosítást adjon az egészséggel kapcsolatos kérdésekről, hozzásegítve a növendékeinket a helyes magatartási, a egészséges életviteli szokások kialakításához, begyakorlásához, a helyes döntések meghozatalához. 1. Segítse a tanulókat a testi és a lelki harmóniájuk megteremtésében, az egészséges életmód kialakításában és megtartásában. 2. Fejlessze az életvezetési képességeket. 3. Fejlessze a tanulók felelősségérzetét egészségük megőrzéséért. 4. Készítse fel a tanulókat a stressz-hatások feldolgozására. 5. Segítse elő a környezeti és egészség-tudatosság erősítését. 6. Valósítsa meg a mindennapi testedzést a tanulók számára. 7. Fejlessze a tanulók felelősségérzetét egészségük megőrzéséért. 8. Terjedjen ki a mentálhigiénés nevelésre is. Az egészségnevelés szemlélete Holisztikus szemlélet, amely az alapelveknek megfelelően – túl az ismeretek oktatásán és egy-egy elszigetelt egészségügyi program megvalósításán – áthatja iskolánk egész nevelő-oktató munkáját. Programjainkkal szolgálja tanulóink egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Módszerei nem tiltásokon alapulnak, hanem: az „Élj egészségesen”! igenlő magatartásforma elfogadásán.
286
Isten törvénye szerint kell élni, bölcsen használni a földi javakat, mértékletességre az erények gyakorlására törekedve. Az egészségnevelés alapelvei o o o o o
a legszélesebb értelemben vett megelőzés céljait szolgálja, tervszerű, szervezett és rendszeres tevékenységen alapul, tömegméretű, mert kiterjed az intézmény minden tagjára, tudományosan megalapozott, helyes cselekvésre serkentő.
Egészségnevelésünk célkitűzései Olyan Egészségfejlesztő Iskola létrehozása, ahol mind a gyermek, a pedagógus, a szülő és az iskolai személyzet jól érzi magát: az iskola váljék tanulóink és minden dolgozó második otthonává. 1. Segítse a tanulókat a testi és a lelki harmóniájuk megteremtésében, az egészséges életmód kialakításában és megtartásában. 2. Fejlessze az életvezetési képességeket. 3. Fejlessze a tanulók felelősségérzetét egészségük megőrzéséért. 4. Készítse fel a tanulókat a stressz-hatások feldolgozására. 5. Segítse elő a környezeti és egészség-tudatosság erősítését. 6. Valósítsa meg a mindennapi testedzést a tanulók számára. 7. Terjedjen ki a mentálhigiénés nevelésre is. Iskolaprofil fejlesztési koncepció Iskolánk meglévő Egészségnevelési profilját a környezet- és természetvédelmi és drogprevenciós pedagógiai tartalommal egészítjük ki. Fő célunk olyan egészségnevelési program megvalósítása, amellyel iskolánk Pedagógiai Programja tovább fejlődik az Egészségnevelő Iskolává válás útján, így hosszú távon elnyerte második alkalommal a Környezet-, Természet és Egészségvédelmi Iskola az ÖKOISKOLA címet. Az egészségnevelés fő feladata Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel.Az iskola megkerülhetetlen feladata, hogy foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, és figyelmet fordítson a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítésre. Az egészséges harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvő, tevékeny részvételével alakíthatók ki. Fontos, hogy az iskolai környezet is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. Ebben a pedagógusok életvitelének is jelentős példaértékű szerepe van. Igen jelentős szerep hárul a hittantanárra, aki közvetíti a valláserkölcsi normákat, s az erényes, mértéktartó életvitelre buzdítja a rábízottakat./NAT 2003./
287
Alapvető erkölcsi elvárás, hogy a gyermekek elfogadják és befogadják az iskola üdvösségre és felelős tudásra irányuló tevékenységét és ezt tudatosan ne akadályozzák. Csak az a fiatal lesz képes ellenállni a fogyasztói társdalom csábításainak, aki találkozott az élő istennel. Ehhez segíthetjük hozzá a fiatalt, ha megszerettetjük vele a csendes szemlélődést a természetben és megismertetjük értékes műalkotásokkal. Fiataljaink számára igazi útravaló a küldetéstudat kialakulása: „Ti vagytok a világ világossága.” / Mt. 5,14 / Igyekszünk kialakítani a belső igényt a szentre, a szépre, a jóra és az igazra. Az egyházi programokban való részvétellel a tiszteletteljes szép beszéddel , a rábízott feladatok lelkiismeretes elvégzésével, a házirend felelős betartásával hozzájárulunk mindenki testi, lelki egészségének, biztosításához, megőrzéséhez. Az iskola, mint az egészségfejlesztő környezet megteremtése: egészségfejlesztő közösségi tevékenység és az egyéni képességek fejlesztésével. Olyan kommunikációs formákat használó, tudatosan létrehozott tanulási lehetőségek összessége, amely az egészséggel kapcsolatos ismereteket, tudást és életkészségeket bővíti az egyén és a környezetében élők egészségének előmozdítása érdekében, így cselekvésorientált tevékenység. E komplex feladatot az Egészségfejlesztő Iskola képes teljesíteni. Az Egészségfejlesztő Iskola ismérvei - A rendelkezésre álló módszerrel elősegíti a tanulók és a tantestület egészségének védelmét, egészségük fejlesztését és az eredményes tanulást. - Együttműködést alakít ki a pedagógiai, az egészségügyi, a gyermekvédelmi szakemberek, a szülők és a diákok között annak érdekében, hogy az iskola egészséges környezet legyen. - Egészséges környezetet és iskolai egészségügyi szolgáltatásokat biztosít. - Kiemelt jelentőséget tulajdonít az egészséges étkezésnek, a testedzésnek, és a szabadidő hasznos eltöltésének, teret ad a társas támogatást, a lelki egészségfejlesztést és tanácsadást biztosító programoknak. - Olyan nevelési-oktatási folyamatot folytat, amely tekintetbe veszi a pedagógusok és a tanulók jólétét és méltóságát, többféle lehetőséget teremet a siker eléréséhez, elismeri az erőfeszítéseket és a szándékokat. - Törekszik arra, hogy segítse a családok, az iskolai személyzet, a helyi közösségek tagjainak egészségmegőrzését. - Együttműködik a helyi közösség vezetőivel. Az egészségnevelés szemlélete Holisztikus szemlélet, amely az alapelveknek megfelelően – túl az ismeretek oktatásán és egy-egy elszigetelt egészségügyi program megvalósításán – áthatja iskolánk egész nevelő-oktató munkáját. Programjainkkal szolgálja tanulóink egészséges testi, lelki és
288
szociális fejlődését. Módszerei nem tiltásokon alapulnak, hanem: az „Élj egészségesen”! igenlő magatartásforma elfogadásán. Isten törvénye szerint kell élni, bölcsen használni a földi javakat, mértékletességre az erények gyakorlására törekedve. Programunk biztosítja: o az életkorral járó biológiai, higiénés és életmódbeli ismereteket o a társas kapcsolatok egészségi és etikai ismeretei o az egészségre káros szokások (helytelen táplálkozás, inaktív életmód) o az antihumánus szenvedélyek (cigaretta, alkohol, drogfogyasztás) ismereteinek átadását. Az egészséges életmódra nevelési programunk nemcsak a betegségek megelőzésére tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére nevel. Felkészítjük gyermekeinket arra, hogy önálló felnőtt életükben is legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, konfliktusokat megoldani, egészséges életvitelt kialakítani. El kell sajátíttatni tanulóinkkal a boldogságra való képességet, a törekvést a harmonikus élet tudatos megteremtésére. Hittanórán a teremtett világ, a Föld védelme, a helyes erkölcsi értékrend alapozása, a harmóniára, a boldogságra való törekvés a családi életben, a férfi és a nő kapcsolatán alapuló párkapcsolat , a szentségi házasság vállalása, a gyermekek fogadása,a családtervezés./természetes, az egyház által is elfogadott/ Megvalósítási programunk területei:
Az egészséges táplálkozás
o Iskolai étkeztetés megújítása, egészséges ételek választékának javítása. A minőség nem mindig megfelelő. Több főzelék, gyümölcs, saláta és friss alapanyagból készült ételt szeretnénk. o Az iskolai büfé választékának bővítése (OÉTI ajánlásai alapján). Vállalkozó üzemelteti, aki igyekszik a választékát a diákok igényeihez is igazítani. o NUTRI KID – Egészséges táplálkozási program: évek óta részt veszünk, mely anyagokat a NESLÉ HUNGÁRIA biztosítja az igénylő iskolák számára.
Higiéné, mentálhigiéné
Az egészséges környezet, egészséges ember összefüggése tudatosuljon a tanulókban. o Az iskolai környezet tisztaságának javítása, megőrzése o Tisztasági őrjárat szervezése o Higiénés szabályok betartása o Higiénés és életmódbeli ismeretek és készségek elsajátítása. ALWAYS program: Kamaszkori felvilágosító programban veszünk részt évek óta, melyekhez az anyagot évente igényeljük. 289
Mindennapos testedzés biztosítása
1-4. évfolyam: testnevelési órák, sportkör játékos, egészségfejlesztő testmozgás a szabadidős órákban 5-8. évfolyam: testnevelési órák, sportkör a hét több napjára tervezett tömegsport foglalkozás Napközi, tanulószoba: játékos, egészségfejlesztő testmozgás (asztalitenisz, tollaslabda, foci, kosárlabda, stb.) A Magyar Vöröskereszt által meghirdetett programba kívánunk bekapcsolódni - Sebellátás diákok felkészítése - Elsősegélynyújtó tanfolyam szervezése minden évben A nemdohányzók védelmére, - a dohányzó felnőtt munkatársak dohányzásról leszoktató program Az ismeretnyújtás témakörei o Önmagunk és egészségi állapotunk ismerete o Az egészséges táplálkozás területei o A betegségek kialakulása, a megelőzés jelentősége o Barátság, társas kapcsolatok o Személyes krízishelyzetek és kezelési stratégiák o Tanulási technikák, az egészséges tanulási helyzet kialakítása o Az idővel való gazdálkodás szerepe o A rizikóvállalás és szenvedélybetegségek elkerülése o A természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége Feladatok: Egészségfejlesztési csoport létrehozása Tagjai: o intézményvezető o egészségfejlesztésért felelős személyek (bio. szakos tanárok) o iskolai drogügyi koordinátor o iskolaorvos, védőnő o testnevelő tanárok o diákönkormányzatot segítő pedagógusok o gyermekvédelmi felelős o o o
Segítő kapcsolatok: szülők ÁNTSZ, Rendészeti szervek iskolavezetés: jelentős támogató, anyagi forrást teremtő hiteles személyek, 290
o tanárok: a tantárgyakba beépítve tanítják az egyes környezeti tartalmakat, az egészségnevelési tartalommal ötvözve, o DÖK tanárok, osztályfőnökök: napi kapcsolata a diákokkal, egyedi problémák azonnali kezelése, aktualitások azonnali megbeszélése iskolai, osztályközösség szintjén, o Iskolaorvos, védőnő: szakmai kompetenciája révén személye ráhatássalelőadások tartása a szülőknek, gyerekeknek az egészséget károsító környezeti ártalmakról (az elmúlt évben indult kezdeményezésünk). A tanulók életkorhoz kötött vizsgálata, testi, érzelmi és érzékszervi. Védőoltások, kóros elváltozások korai felismerése. Közegészségügyi, járványügyi, környezet – egészségügyi feladatok ellátása az iskolavezetésével egyeztetés alapján. o Adminisztratív és technikai dolgozók: a tanári munka feltételeinek biztosítása, parkosítás, szeletív hulladékgyűjtés, takarékosság. o Diákok: a tervezett programok aktív résztvevői – tevékeny szerepvállalással, önálló kezdeményezéssel. A cél a szemléletformálás - Szülők: előadások tartása – azon részvétel: szemléltető eszközök gazdagítása, anyagi támogatás, külső erőforrások felkutatása. A segítő kapcsolatok színterei és kapcsolódási pontok Szülők (család) Legfontosabb társ a tanulók érdekében végzett megelőző munkában. A szülők megfelelő előkészítés és információ-átadás után részvételükkel tudják támogatni az iskola programjait. A veszélyeztetettek körében, valamint a konkrét esetekben végzett felvilágosító, szemléletformáló munka eredményeként a szülők partnereivé válhatnak a tanár korrekciós törekvéseinek, pedagógiai interakciójának. nehezebb az együttműködés azokban az esetekben, amikor a gyermek viselkedése az otthoni hatások következménye, de ekkor is a legfontosabb társként kell kezelni a családot. A drog-koordinátor támaszkodhat a szülők közvetlen, ill. osztályfőnökökön keresztül eljuttatott információra is. Ezek segítését nyújtanak a veszélyek felméréshez, de konkrét intézkedést igénylő esetben elégséges jelzés lehet a pedagógiai program megtételéhez. Szülői munkaközösség Az a szervezet, amely hidat képez az oktatási intézmények és a tanulók szülei között. Az iskolai egészségfejlesztő program kialakításába be kell vonni az SZMK-t és szükséges megnyerni támogatásukat is. Ez a „szövetség” garanciája annak, hogy a szülők lehetőségükhöz képest minden területen segítsék az elsődleges megelőzést. Háziorvos A háziorvosnak különösen kisebb közigazgatási egységekben lehet kiemelt szerepe, hiszen nemcsak a fiatalt, hanem az egész családot ismeri. Segítséget tud nyújtani az orvos szakmai továbbképzések tartásában valamint rizikócsoportok szűrésében. A másodlagos prevención belül, a szakrendelésre irányításban és más egészségügyi
291
csatornákkal történő kapcsolattartásban tud konkrét feladatot ellátni a háziorvos. Ahol nincs iskolaorvos, ott a háziorvos vállalhatja fel a feladatok egy részét is. Védőnői hálózat Rendszeres szűrések szervezésében és végrehajtásában, valamint a prevenciós program elkészítésében tud segítséget nyújtani a védőnő. Az alsós évfolyamokban a legális drogokkal kapcsolatos előadásokat, valamint a leányoknak nőgyógyászati és szexuálhigiénés foglalkozásokat vezethet. Az egészségügyi szerveken túl az államigazgatási szervekkel történő kapcsolattartása jelentheti az intézkedést igénylő esetekben a konkrét szakmai támogatást. Rendészeti szervek A rendőrkapitányságok ifjúságvédelmi munkatársai a bűnmegelőzési programok közös munkálásában, a tanári továbbképzések rendészeti, közlekedési témájú előadások tartásával tudnak segítséget nyújtani az iskolának. Az egészségnevelési program iskolai színterei Színterek: tanórai és tanórán kívüli foglalkozások Tanórán: o önálló tantárgyként (Biológia 6. évf. – 8. évf.) lásd PP. o osztályfőnöki óra keretén belül 5. évfolyamtól felfelé – lásd PP. o más tantárgyba beépítve alsó és felső tagozatokon o egészségnevelés tartalmú tantárgyakban: biológia, testnevelés, természetismeret, technika és életvitel o nem egészségnevelés tartalmú tantárgyak, melyekbe beépíthetők az ismeretek: történelem, fizika, matematika, idegen nyelv, rajz, informatika Tanórán kívüli foglalkozások: o napközis foglalkozások o mindennapos iskolai testedzés programja, melyben: minden gyermek mindennap részt vesz. Pedagógiai szempontjai: o minden testmozgási alkalmon megtörténik a keringési és légzőrendszer megfelelő terhelése o minden testmozgási alkalmon van gimnasztika, benne a biomechanikailag helyes testtartás kialakítását és fenntartását szolgáló gyakorlat és légzőtorna o gerinc és izületvédelmi szabályokat betartó gyakorlatok, fittségmérés és izomerősítés o a testmozgás-program életmód-sportokat, életminőség-sportokat is megtanít, személyiségfejlesztő hatásai érvényesülnek a teljes testmozgás programban, játékokat és táncot is tartalmaz.
292
Minden testnevelési óra és egyéb testmozgási alkalom örömet és sikerélményt jelent, még az eltérő adottságú tanulóknak is. E pedagógiai szempontok érvényesek a testnevelési tanórára és a mindennapos testedzésre vonatkozó programokra vonatkozóan is. -Szakköri és tanfolyami foglalkozások: elsősegélynyújtó ismeretek elsajátítása -Egészségnap – egészséghét szervezése: közös iskolás-óvodás egészségnevelési vetélkedő -Intim beszélgetések heti rendszerességgel (az iskolai védőnővel, egészségnevelési iskolai szakemberekkel). Időtervezés o o o o
folyamatos rövidtávú: 1 éven belül középtávú: 1-3 év hosszú távú : 3-5 év
Ismeretnyújtás folyamatosan a Pedagógiai Programban foglaltak szerint: Rövidtávú: o az egészségfejlesztési csoport létrehozása o az egészségfejlesztési csoport feladatainak kijelölése o iskolai büfé átalakítása o a mindennapos testedzés biztosítása tanulóink számára Középtávú: o pedagógusok és a technikai személyzet feladatainak optimális elosztása o a dohányzásra kijelölt hely átalakítása o iskolai étkezés megújítása Hosszú távú : o ÖKOISKOLA cím elnyerése o Az iskola, mint harmonikus élettér megvalósítása
13.10.3. A környezeti nevelés, ökoiskolai program Az ember ősi szerződését a Természettel megszegőn, bűnétől iszonyodva néz szét megrontott erdőn és mezőn. (Jékely Zoltán) Az emberiség úgy jött létre, hogy nem sokkal születése után szembefordult szülőanyjával, a természettel. Néhány ezer éves történelmünk egésze nem más, mint harc a természet ellen. Az emberiség teremtett magának egy új, mesterséges környezetet, amelyből a természetet megpróbálta száműzni. 293
Napjainkra odáig jutottunk, hogy ma a legnagyobb gondunk a környezeti válság, a bioszféra válsága. Alig 20-25 éve tudatosult az a felismerés, hogy létünket elsősorban önmagunk veszélyeztetjük, és előttünk áll történelmünk egy legnagyobb feladata: újra végig kell, gondolunk a természet és az ember viszonyát. Ezt a nagy erejű tisztázást legszívesebben szakemberekre bíznánk, csakhogy ez éppen olyan feladat, amelyben mindenki közreműködésére számítani kell. Magatartásformáinkat, kultúránkat, családi, majd tágabb közösségekben tanuljuk. De tanulunk-e a családban vagy más közösségekben olyan magatartást, ami megtanít a természetben kötelező viselkedés elsajátítására? Az iskolában, amikor elolvastatjuk Fekete István Tüskevár című ifjúsági regényét, többet teszünk a természet megszerettetéséért, mint a következő évek sok-sok elméleti ismeretanyagának tanulásával. Olvashatunk, nézhetünk csodálatos természetfilmeket, de a természetet megtanulni csak a természetben lehet! Itt elsősorban a gyermekekre gondolunk, hiszen a felnőttek többé-kevésbé már elveszítették a fűvel-fával közös nyelvet. Ha a gyermekeket sikerült jól nevelnünk, akkor ők ezt a hatást továbbadják a felnőtteknek. Elsődleges célunk nem lehet más, mint amit Fekete István tűzött elénk saját munkásságával. „Szolgálni a jót, lobogásra és világosságra gyújtani azokat, akik keresik és várják a Szépet, hogy világosságra, örömre és szeretetre gyúljanak önmaguk, és gyújtsanak másokat is…” Évről évre azt látjuk, hogy fogynak az erdők, a sivatag terjeszkedik, a termőföldek felszíni rétege erodálódik, az ózonlyuk tovább tágul, egyre több állat- és növényfaj tűnik el és a melegházhatás egyre fokozódik. A levegő szennyezettsége több száz városban átlépte az egészségre veszélyes mérték küszöbét, és minden kontinensen pusztítanak a savas esők. Általánosságban úgy fogalmazhatunk, hogy minél fejlettebb egy ország, annál több energiát használnak, annál több erőforrást emésztenek fel. „Ha egy napra gondolsz előre, egyél. Ha egy évre gondolsz előre, ültess fát. Ha száz évre gondolsz előre, tanítsd a gyerekeket.” (Kínai közmondás) Az utóbbi évtizedek néhány nagy gondolkodója (Konrad Lorenz, Gregori Bateson, Vaclav Belohradsky és Arne Naess) úgy véli, hogy értékválság alakult ki a modern világban ez az egyik oka, amiért egyre többen hívják fel a figyelmet a környezeti nevelés fontosságára. Ezúton lehet ugyanis leghatékonyabban felhívni a figyelmet közös környezetünk kritikus helyzetére, s ezen csak közös összefogással változtathatunk.
294
A környezeti értékek megőrzését elősegítő törvények „Nem elég a mai időkben törvényeket írni, de azok iránt szimpátiát is kell gerjeszteni.” (Széchenyi István) Az 1990-es éveket a magyar jogi történetírás valószínűleg a törvényalkotás évtizedeként fogja feljegyezni. Az alkotott törvények célja a demokratikus jogállamiság megteremtése, a civilizált államok által elfogadott jogelvekkel való egyezőség biztosítása, valamint az európai jogharmonizáció megvalósítása. A szakmai törvények között a legfontosabbak a természetes és művi környezetünk védelmét szolgálók. A természet élő és élettelen elemi védelmének a gondolata, mind a modern természetvédelem alapja, Magyarországon is a múlt század második felében intézményesült és ekkor jelentek meg az első természetvédelmi szervezetek. A társadalmi igényeket a jogi szabályozás viszonylag később követte. Az első magas szintű szabályozás 1935-ben az erdőről és a természetvédelemről jelent meg. A napjainkban – még – hatályos 1982-ben alakult ki (1982. évi 4. tv. és a végrehajtásáról szóló 8/1982. (III.15.) MT. rendelet). Az országgyűlés 1995. május 30-án fogadta el, majd 1995. december 21-én hatályba lépett az 1995. évi Törvény, amely hazánk környezetvédelmének általános szabályait tartalmazza. Benne célként az ember és környezete harmonikus kapcsolatának kialakítása, a környezet elemeinek és folyamatainak védelme és a fenntartható fejlődés környezeti feltételeinek biztosítása fogalmazódik meg. Legfontosabb alapelvei: Megelőzés Elővigyázatosság Leghatékonyabb megoldás Helyreállítás Felelősség Együttműködés Tájékozódás és nyilvánosság A környezeti elemek, köztük a levegő, víz, föld, élővilág és az épített környezettel foglalkozik. Szól a hulladékok környezetre gyakorolt hatásáról és a zaj, valamint a sugárvédelemről is. A törvény 54. §. cikkelye szerint „minden állampolgárnak joga van a környezeti ismeretek megszerzésére és ismereteinek fejlesztésére.” A nevelés állami feladat. Legfontosabb dokumentumként a NAT, a Nemzeti Környezetvédelmi Program (illetve annak része a Nemzeti Környezet-egészségügyi Akció Program) említődik. De az Országgyűlés 1996. június 18-án elfogadta a természet védelméről szóló, 1996. évi LIII. Törvényt. 295
Az új szabályozást a következők indokolták: Az elmúlt évtizedekben felgyorsult a természet elemeinek veszélyeztetettségi, pusztulási folyamata. Természetes és természet-közeli élőhelyek pusztultak el, újabb növény és állatfajok kerültek a kipusztulás szélére, vagy tűntek el. Ennek egyik oka: a fokozott területhasználás, urbanizáció, infrastruktúrák terjedése. A rendszerszemléletű gondolkodásmód, az ökológiai ismeretek bővülésével nyilvánvaló lett, hogy a hagyományos tevékenység mellett a természeti erőforrások felhasználásához, megújításához szükséges feltétel rendszer kialakítása szükséges. Ez az elv jelent meg az ENSZ Közgyűlésének 7/XXXVII. számú, 1982. október 28-án kihirdetett határozatában, a Természeti Világ-Chartában. Az 1970-es évek vége óta Magyarország több nemzetközi természetvédelmi egyezményhez csatlakozott, legutóbb a biológiai sokféleségről szóló egyezményhez. Külön kell szólni az Európai Unió jogi szabályozásával való összhang megteremtéséről, amely az un. Társulási szerződésünkben nyilvánul meg. A nemzetközi természetvédelmi egyezmények a következők: o A nemzetközi jelentőségű vadvizek, különösen, mint a vízimadarak tartózkodási helyéről szóló, Ramsarban 1971. február 2-án elfogadott egyezmény (1993. évi XLII. tv.) o A világ kulturális természeti örökségének védelméről szóló, Párizsban 1972. november 16-án elfogadott egyezmény (1985. évi 21. tv.) o A veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló 1973. március 3-án Washingtonban elfogadott egyezmény (1986. évi 15.tv.) o A vándorló, vadon élő növények, állatok és természetes élőhelyeik védelméről szóló, Bonnban 1979. június 23-án elfogadott egyezmény (1986. évi 6. tv.) o A biológiai sokféleségről szóló, Rió de Janeiróban 1992. június 5-14. között aláírt egyezmény (1995. évi LXXXI. tv.) A fenti egyezmények mellett két jelentős EU-direktíváról érdemes megemlékezni, a 92/43/EEC Council directíva természeti élőhelyek és a vadon élő növény- és állatfajok védelméről rendelkezik, valamint a 79/409/EEC, amely a vadon élő madarak védelméről szól. A természet általános védelmét, a védett természeti területek és értékek védelmét szolgáló jogintézmények mellett újabbak is megjelentek. a.) Ökológiai (zöld) folyosó b.) Ökológiai hálózat c.) Érzékeny természeti terület A védelem jelentősége és a védetté nyilvánításra jogosultság két nagy csoportja: - országos jelentőségű védett természeti terület - helyi jelentőségű védett természeti terület 296
A védett természeti területek: -
Nemzeti park Tájvédelmi körzet Természetvédelmi terület
Különleges védelmi kategória: a rezervátumok. Az ismeretterjesztés, oktatás érdekében, ahol ezt a természetvédelmi célok lehetővé teszik, a védett természeti területek bemutatását biztosítani kell. Az állami természetvédelmi hatóságok ennek érdekében oktatási, bemutató létesítményeket tartanak fenn. A környezeti nevelés átfogó célja, hogy; Elősegítse a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti-válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. A fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével olyan tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatív, problémamegoldó gondolkodásmóddal rendelkeznek, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog, a gazdaság terén, és felelős elkötelezettséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikben. A természetet, az épített és társadalmi környezetet, az embert tisztelő szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása. A fenntartható fejlődés, erőforrás gazdálkodás, a fenntartható fogyasztás érdekében szükséges ismeretek, tudás, magatartásminták, értékek és életviteli szokások megtanítása. Pedagógiai célok:
nyitott, önálló személyiséggé válás ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése összefüggések megértése, holisztikus szemlélet kialakulása az élet tisztelete, az értékek védelme rendszerszemléletre nevelés konfliktusok, problémák kezelése vitakészség, kritikus véleményalkotás kommunikáció, médiahasználat együttműködési stratégiák megismerése a sokféleség értékként való elfogadása empátia, tolerancia fejlesztése egészséges életmód igénye globális gondolkodásmód a munka, a kiemelkedő teljesítmény megbecsülése 297
cselekvési stratégia, cselekvési kultúra az állampolgári felelősség felébresztése az egészség és a környezet összefüggései problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség helyes fogyasztói szokások lokális elkötelezettség
Legfontosabb cél: saját, közvetlen környezetük értékeinek megismerése, szeretete! A környezetvédelmi program és megvalósulása A környezeti nevelés során ismerjék meg a tanulók azokat a folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válság jelei mutatkoznak. Konkrét hazai példákon ismerjék fel a társadalmi- gazdasági modernizáció pozitív és negatív környezeti következményeit. A tanulók kapcsolódjanak be a közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére való törekvés váljék meghatározóvá. Szerezzenek személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. /NAT / A közoktatás intézményrendszerében a 6-18 éves tanulók környezetvédelmi tudatformálását a hatályos tartalmi szabályozás jogilag megalapozza. Mint a legtöbb országban, nálunk is a környezetvédelmi politika integráns része a közoktatás intézményeiben zajló környezeti nevelés, amelyet, a tanítást és tanulást tartalmilag meghatározó országosan kötelező érvényű tantervi dokumentumok előírnak és tartalmaznak. Az elmondottakból következik, hogy a korszerű iskolai oktatásban a természettudományoknak alapvető szerepet kell kapniuk, mert ezek nélkül bizonytalan a mindennapi élet technikai környezetében keveset ért a világ globális problémáiból, féligazságokkal, áltudományokkal könnyen félrevezethető és manipulálható. Az egyház elfogadja a természettudományok illetékességét a kutatásokban, de hiszi, hogy a fejlődés törvényei, tényei mögött a Teremtő akarata áll, mint végső ok és magyarázat. A természettudományok és a hit viszonyát összegezve megállapíthatjuk, hogy nincs közöttük összeférhetetlenség. A természettudomány a materiális világ objektív jelenségeit, törvényeit kutatja, és eredményei is csak erre vonatkoznak. A hit szubjektív, filozófiai jellegű választ kínál az ember egzisztenciális alapkérdéseire. A probléma mindig akkor adódott, ha valamelyik fél képviselői illetéktelenül behatolt a másik fél területére. Az emberiség számára nincs más lehetősége az életben maradásnak, mint hogy folytatja a természet kutatását, és az eredmények ésszerű hasznosítását, azaz engedelmeskedve a bibliai Parancsnak „ uralma alá hajtja a Földet”.
298
1. A tananyag tartalmi szabályozása háromszintű A Nemzeti alaptanterv önálló fejezetben tartalmazza az iskolai környezeti nevelés céljait, kívánatos és javasolt tartalmi témaköreit. A kereszttantervi fejezet lehetővé teszi, hogy a környezeti nevelés nem elkülönült tantárgyban, hanem valamennyi tantárgyban helyet kaphasson, az iskola lehetőségeinek, pedagógiai céljainak és sajátos arculatának függvényében, a Közoktatási törvény szövege szerint kötelező módon. A Kerettantervek a NAT-ra épülve meghatározzák az egyes közoktatási intézményekben a tanulókkal szemben támasztható követelményeket, az egyes tantárgyak tartalmát és óraszámát. Ezzel elősegítik a hazai intézményrendszer átjárhatóságát és az egyes eltérő arculatú iskolák pedagógiai munkájának, a környezettel kapcsolatos tanulási követelményeknek tartalmi egységét. A legtöbb tantárgy tartalmazza környezeti neveléshez kapcsolódó környezettani, környezetvédelmi, a természeti, az épített és a társadalmi környezetre, valamint az egészségre vonatkozó ismereteket, az ezekkel összefüggő tanulói követelményeket. A helyi iskolai Pedagógiai program részeként kidolgozott és a fenntartó által elfogadott helyi tanterv, amely tantárgyaként tartalmazza a helyi iskolai nevelés pontos tartalmát, az iskola helyi sajátosságait, feltételeit, hagyományait és pedagógiai célkitűzéseit is figyelembe veszi. 2. Módszerek Szempontok a módszerek kiválasztásakor alkalmazkodjanak az életkori sajátosságokhoz vonjanak be minél több tanulót az iskola keretein túl is legyenek hatással a természetbe szervezett tevékenységek száma a lehető legtöbb legyen alapvetően pozitív szemléletet tükrözzenek, kerüljük a katasztrófapedagógiát a lakóhelyi vagy közeli konkrét példára alapozzanak, kötődjenek a napi élethez nyújtsanak sok élményt a tanulónak az érzelmeken keresztül hassanak a személyes megtapasztaláson alapuljanak együttműködésen alapuljanak (teljes tantestület, egyéb iskolai dolgozók, külső szövetségek, szülők stb.) alapozzanak a korosztály kíváncsiságára, versenyszellemére, öntevékenységére, megismerési vágyára, korszerű technikai ismeretére legyen bennük sok játékos elem. Játékok szituációs érzékelést fejlesztő kapcsolatteremtést segítő
memóriafejlesztő ráhangolást segítő drámapedagógia
299
kombinációs bizalomerősítő
Modellezés hatásvizsgálatok Riportmódszer kérdőíves felmérés Projekt módszer analízis – akció projektek Terepgyakorlati módszerek terepgyakorlatok táborok térképkészítés egyszerű megfigyelések célzott megfigyelések, mérések Aktív, kreatív munka 1. természetvédelmi és fenntartási munkák 2. rekonstrukciós munkák 3. madárvédelmi feladatok 4. szelektív hulladékgyűjtés 5. rend- és tisztasági verseny Közösségépítés csoportszervezés a környezet-egészségügyi nevelés érdekében Művészi kifejezés vizuális művészet a környezeti nevelésben irodalmi alkotások zeneművészet esztétikai érzékenység és élmény fejlesztése a tanulók önkifejezése a művészetek nyelvén Taneszközök Környezetvédelmi vizsgálódásokhoz: Víz-és talajvizsgáló készlet, savas eső felfogó tartály, mérőhenger, Petri-csészék, kémcsövek, szűrők, határozók, mikroszkópok, tárgylemezek, fedőlemezek, indikátorok (alumínium, ammónia, kémhatás, nitrát, olaj, ólom, vízkeménység), glicerin, cellux. Elsősegélykészlet: 10 öntapadó sebtapasz, 3 közepes méretű steril kötszer, 1 nagyméretű steril kötszer, 1 extra- nagy steril kötszer, 1 steril szempárna, 2 háromszögletű kötöző-kendő, 2 krepp kötöző-tekercs, 6 biztosítótű, eldobható műanyag kesztyű, olló, csipesz. Kommunikáció 300
Iskolán belül: Munkaértekezletek, faliújság, felelősök rendszere (DÖK), egyéni beszélgetések, iskolagyűlések. Iskolán kívül: Tájékoztató füzet, faliújság, szülői értekezletek, SZK megbeszélések. Minőségbiztosítás A szakmai tartalmakat az egyes tantárgyak helyi tantervébe építjük be, s ennek keretében kerülnek mérésre is. A környezeti nevelésért felelős munkacsoport – az iskolai munkaterv részeként- minden tanév elején írásos formában elkészíti az iskola éves környezeti nevelési munkaprogramját. A félévi és év végi nevelőtestületi értekezleten az iskolai munkaterv részeként megvitatásra, illetve elfogadásra kerül. Továbbképzés Belső: Nevelési értekezletek, tanfolyamok. Külső: Rendezvényeken való részvétel. Akkreditált továbbképzéseken való részvétel. 13.10.3.1. A környezeti nevelés lehetőségei a tanítási órákon A közoktatás intézményeiben, az iskolákban a környezeti nevelés legfontosabb színtere a tantárgyi tanítási óra, amelynek tartalmát és követelményeit az állami dokumentumok törvénykezési joganyagban és kapcsolódó dokumentumokban kötelező hatállyal meghatározzák. Hagyományosan a természettudományi tárgyaknak van e téren döntő szerepe és felelőssége, hiszen a természetre vonatkozó tudás az alappillére a környezeti nevelésnek. Hazánkban a környezetvédelmi szemlélet és ennek nevelési szükségessége a természettudományok képviselői és intézményei felől indult el. A társadalomtudományi tárgyak feladata, hogy a társadalomszerveződés, valamint az emberi viselkedés és kultúra irányában mutassák be az ember és a környezet kapcsolatának történetét, sajátosságait és tényeit. Fogalmakat és ismereteket közvetítenek, készségeket fejlesztenek a társadalom környezeti problémái felismeréséhez és megoldásához. Az emberismeret és más humán tárgyak feladata az is, hogy bemutassák a fogyasztó modellel szembeni alternatívákat, a környezeti válság megoldásához szükséges világképet és erkölcsi értékrendet. A technika- életviteli tantárgyak: lehetősége, hogy gyakorlati szempontból elemezzék a környezetbarát létformát, helyes példákat mutassanak be és gyakoroltassanak. A fenntartható fogyasztás, a hétköznapok életviteli szokásrendszere, környezetkultúrája e tárgyban kaphat helyet. A művészeti tárgyak: Kiemelten alkalmasak a kérdéskör érzelmi megközelítéséhez, keretet biztosítanak a természet szépségeinek az átéléséhez, az „érintetlen” természettel vagy a leromlott környezettel kapcsolatos érzések művészi 301
megfogalmazásához, a természet és a kultúra szoros kapcsolatának bemutatásához, a mítoszok, jelképek által rögzített ökológiai tudás közvetítéséhez. A test- és egészségnevelési tárgyak: a környezet és az egészség szoros kapcsolatának bemutatásával, megértésével az igények – szükségletek, valamint értékrend kialakításával elősegíthetik a megfelelő szemlélet formálását. Az osztályfőnöki órák: a tanulók kisközösségi magatartását, társas szokásait, önismeretüket fejlesztik, elősegítik a helyi közösséghez való kapcsolódás formáit, módszertanilag megalapozzák a részvételi demokráciára nevelést, elősegítik az állampolgári nevelési célok megvalósulását. Az iskolai környezeti nevelés hitelessége: a tapasztalat evidenciája. A pedagógiai folyamatot a nevelés és ismeretnyújtás állandó kölcsönhatása jellemzi. Lényege a tanulás, a különféle tevékenységi formák, s ezek révén az érzelmek és az érdeklődés felkeltése. Ezeket, a lehetőségeket szeretném bemutatni a tanítási órák folyamán. Magyar nyelv és irodalom:Az anyanyelv szerepe a környezeti nevelés szempontjából fontos, mivel segíti az együttműködést a kommunikáció által, megfelelő gondos válogatással a természeti értékeket mutathatja be. Helyes magatartási mintákat mutat be. A tantárgy célja többek között a szép iránti fogékonyság kialakítása, az ítélőképesség, erkölcsi, esztétikai érzékenység és képességfejlesztés. Az anyanyelv eszköz a műveltség megszerzéséhez, fejleszti a képzelőerőt, élménybefogadóvá tesz. A szövegértés és szövegalkotás a lényeg megragadásának képességét alakítja. A múlt bemutatása hozzájárul a jelen megismeréséhez, s ez által a jövő céljaihoz is közelebb visz. A tantárgy olvasmányanyaga ismereteket közvetít a társadalomról és a természetről, a hazáról, a családról. Népünk múltjának történetei, kiváló személyiségének ismerete erősíti nemzeti azonosságtudatukat, ezek szolgálják személyiségük fejlesztését, a másik ember tiszteletére a környezetért érzett felelősségre nevelést. Drámajátékok elősegítik kapcsolatteremtő képességüket, fejlesztik mozgáskultúrájuk, a beszéd és a testbeszéd összehangolását. Lehetőség nyílik a lakóhely, a haza történelmi emlékeiről adatok gyűjtésére, beszámolók készítésére. Csoportos improvizációs játékok, közös dramatizálás az elsajátított ismeretek alkalmazásával. Memoriterként szabadon választott költemény, prózai szöveg választása célszerű helyi szerzők művei közül. Tánc és dráma:A nem verbális kommunikáció elterjedt és egyetemes jellege miatt minden korosztály számára fontos, de hangsúlyos a személyiségformálás kezdetén. Kifejezőkészség a kapcsolatfelvétel, kapcsolattartás, önmegismerés és mások megismerésére. Hagyományőrzés a társadalomba való beilleszkedés érdekében: népi mondókák, gyerekjátékok, népszokások, táncok ismerete. A nép gyermekjátékoknál szerepelnek: az altatók, simogatók, vigasztalók, nyelvtörők, csúfolók, állatutánzók. 302
Jeles napokon: elevenednek a lakodalmas játékok, ünnepkörök, ünnepköszöntők, fantázia játékok, állatok karácsonya, fák örökbefogadása. Idegen nyelv:A kommunikáció segíti más kultúrák megismerését. Nyitottabbá teszi a gyermekeket, a globális és regionális problémák megoldásához. Az együttműködéshez megteremti az alapokat. A témák összhangban vannak a környezeti nevelési céljainkkal. Kedvenc állatok, időjárás, idegentájék élővilága, időjárás, szabadidő megfelelő eltöltése. A kirándulások élményeiről is néhány mondatos beszámolót készíthetnek. Megismerkedhetnek térkép segítségével országunk, városunk környező folyóink neveivel. Matematika:A megfigyelőképességek fejlesztése, a kapcsolatok, összefüggések felismerése, a környezeti nevelés eszközéül szolgálnak. Csökkenhet a matematikai feladatok elvontsága, ha a képzeleterő igénybevétele helyett az érzékelt, tapasztalt, ismert természeti környezetből válogatja a feladatokat. A szemléltető képek, rajzok ábrázolhatnak: virágokat, gyümölcsöket, fákat, madarakat. Felkelthetjük az érdeklődést egy téma iránt, ha azt kedvenc állataikkal hozzuk kapcsolatba. Lehetőség nyílik arra, hogy megbecsüljék egy család „szeméttermelését”. Megmérhetik a térfogatát, osztályozhatják, halmazba rendezhetik anyaguk szerint. A szelektív gyűjtéssel kapcsolatos pénzmegtakarítás az újrafeldolgozással, tömörítéssel kapcsolatos számítások is fontosak lehetnek. A nyitott mondatok is szólhatnak a természetről. Érzékszervi megfigyelés alapján összehasonlítások végzése a valóság tárgyairól, alakzatokról, dolgokról. Kísérleti eredmények összevetése a becslésekkel, az eltérések megállapítása és magyarázata. A világméretű környezeti problémák vizsgálata, statisztikai adatok gyűjtése, összefüggések felismerése ma már elképzelhetetlen számítógépek nélkül. A számítógépekhez fűződő pozitív attitűdöt felhasználhatjuk a környezeti problémákra való figyelés, környezeti érzékenység kialakításához. Természetismeret: Valamennyi tantárgy közül a legnagyobb lehetőséget biztosít a környezeti nevelésre. A tantárgy célja, hogy f elkeltse a tanulókban a környezetük élő és élettelen világa iránti érdeklődést. Bátorítson a természet és a lakóhelyi környezet önálló megismerésére, jelenségeinek felfedezésére. Jól értelmezett képzeteket alakítson ki a közvetlenül vagy közvetve megismerhető természeti és az ember által létesített környezetről. Fokozza a tanulóknak a környezetük állapota iránti érzékenységet, alapozza meg a környezet értékeit tisztelő, azokat megóvni kész magatartásokat. Segítse őket tájékozódni természeti és társadalmi környezetükben, intse őket a veszélyhelyzetekkel kapcsolatos óvatosságra. Sétáljunk minél többet tanulóinkkal a lakóhelyünkön, ismertessük meg a fontosabb épületeket, a környékbeli utcák neveit. Vigyük el őket különböző intézmények rendezvényeire. Ismerjék meg szüleik, nagyszüleik gyermekkorát és akkori környezetüket. A régebbi lakóépületek és azok díszítő elemeinek megismertetése a nemzedékek egymásra épülésének érzelmi átéléshez is segítséget jelent. A gyermekeket gyakran ki kell vinni a természetbe. A városban, erdőben, réten megfigyelt dolgokat, jelenségeket felidézve fejlődik emlékezőtehetségük. A sok 303
tapasztalat a természet rendjének, logikájának, változásának, szépségének felismeréséhez vezet. A séták lehetőséget biztosítanak természeti jelenségek, folyamatok megfigyelésére. Tájékozódhatnak a környezet élő és élettelen anyagainak érzékszervi megismerése alapján. Meg kell ismerniük a háztartások leggyakoribb veszélyforrásait. Meg kell tanulniuk az egészséges táplálkozás ismérveit. Az időben való tájékozottságot jelenti a természet periodicitásának megismerése, valamint annak érzékeltetése, hogy az élőlények az idő múlásával maguk is megváltoznak. A természettudományos megismerésről való tájékozódást jelenti, ha felismerik, hogy az ismeretszerzés színtere a természetről szóló leírások olvasása. A természetet kutató tudósok, felfedezők közül a hazaiak, ill. a helyiek munkásságának megismertetése is feladatunk. Többször meghívtuk beszélgetésre mindenki által nagyon tisztelt Dr. Béres Józsefet. Fizika, kémia: Az energiát elemi szinten kell, hogy értelmezzék tanulóink, ismerjék az energiaforrásokat a közvetlen környezetben, energiaváltozást, energia- előállítást a mindennapi gyakorlatban. Vitassák meg a fenntarthatóság problémáját, az erőforrás mennyiségi felhasználásának viszonylatában. Figyeljék meg a szél és a víz alakító munkáját, formázzák meg a terepasztalon. Vizsgálják meg, hogy az elektromos áram fogyasztása közben milyen fogyasztói szokások uralkodnak, milyen lépéseket tehetünk a takarékosság érdekében. Nagy lehetőség számunkra, hogy üzemlátogatásra vihetjük 8. osztályosokat az Izzó helyi gyárába. Az anyagokat csoportosíthatják összetételük alapján, kísérleteket végezhetnek, vizsgálhatják a változás okát. Az oldatok töménységének meghatározásakor utalunk a permetező szerek felelősségteljes használatáról. A nemesfémes elemek és vegyületeinél a jellemzés szempontjai lehetnek: fizikai, kémiai, élettani hatások, előfordulás, természetvédelmi szempontok. Az ipari anyagok előállításakor fontos szólnunk az újrahasznosítás elve. Életvitel és gyakorlati ismeretek: A technikai kultúra használatára, a fejlődés eredményeivel való együttélésre készíti fel a felnövekvő generációkat. Kultúrateremtésre, környezetformálásra csak az képes, aki érti, hogy az, ami körülveszi, miért van ott, mi az oka és célja működésének, és hogyan változtathat rajta. A tanulói tevékenységet úgy kell megszervezni, hogy tapasztalatokat szerezhessenek az anyagok tulajdonságairól. Tárgykészítés, anyagalakítás során a tulajdonságok megváltoztatását összefüggésbe kell hozni a felhasználással, a szükségletek kielégítésének különböző szintjeivel, a technikai folyamatok káros következményeivel is. Ember és társadalom műveltségi terület: A tanulók társadalmi környezetben való eligazodásához, szocializációjához ad lehetőséget, mert ennek igénye megfogalmazódott a társadalom részéről. Tudnia kell, hogy mit tehet közvetlen környezetéért. A tevékenység közben legfontosabb a társas kapcsolatokon alapuló együttműködés kialakítása, a döntéskészség, tolerancia, 304
környezetbarát attitűd, társadalmi tudat és cselekvés fejlesztésén van a hangsúly. Azon, hogy mindenki tegye meg amit tud, és ott, ahol van. Merítsen ismereteket saját társadalmi környezetéből, történetekből, képekből, múzeumi látogatásokból. Értse, hogy van amit érdemes megőrizni és van, amin változtatni szükséges. A fenntartható élet és fejlődés fogalmának beépülése a tudatba sokak szerint a jövő záloga. Tapasztalatokat gyűjthetnek a lakóhelyi közösségek életéből, ehhez ki kell lépni az iskolából, együtt kell működni környezetvédelmi hatóságokkal, a helyi médiákkal, és az önkormányzattal. Ennek a formája lehet a projekt, a témahét. Az emberi közösségek hagyományos alkalmai, a családtagok kapcsolatai kerülhetnek megismerésre. Életképek hazánk jellemző tájairól, a természet, a társadalom, és a környezeti állapot összefüggéseinek keresése hozzájárul a környezeti neveléshez. Az Etika tantárgy keretén belül szituációs játékok segítenek a gyermekek személyiségének, érzelmeinek, viselkedésének fejlesztésében.
13.10.3.2. A környezeti nevelés a tanítási órákon kívül A környezeti nevelés komplex jellege és hatékonysága akkor teljes, ha az iskola egész tevékenységrendszerében megnyilvánul. A jó színvonalú környezeti nevelés feltétele az átgondolt, összehangolt nevelőtestületi munka. Elengedhetetlen a munkaközösségek szorosabb együttműködése úgy, hogy műveltségterületeikben a környezeti nevelés közös követelményeinek szempontjait is érvényesíthessék. A szülők segíthetnek a tanórán és az iskolán kívüli nevelési helyzetekben, részt vesznek a kampányokban, akciókban, a helyi természet és környezetvédelmi megmozdulásokban, segítenek a táborok előkészítésében és megtartásában. Terepi feladatok: 11. Erdei iskola 12. Terepgyakorlat-biológia, természetismeret órán vízparti kirándulások, környezeti viszonyok tanulmányozása, vízminta vizsgálat 13. Tanulmányi kirándulások hazánk szép tájainak, kulturális értékeinek megismerése Komplex nevelési feladatok, az ismeretek összekapcsolása, az értelem érzelem, gondolkodásmód formálásának lehetősége Akadályverseny: Madarak és Fák Napja, Gyermeknap alkalmából természetkörnyezetvédelmi és egészségvédelmi vetélkedők szervezése Tanösvény – a Vár melletti tanösvény gondozása, akciónapok Iskolakert: védnökség vállalása, parkosítás, rendszeres gondozás Kézműves foglalkozások: főleg természetes anyagokkal építve a népi mesterségek hagyományaira.
305
Akciók: Szeméttérkép készítése Papírgyűjtés tavasszal és ősszel Zöld büfé szervezése Madarak téli etetése Tisztasági őrjárat Vetélkedők, szakkörök, versenyekre való felkészülés Föld és Víz Világnapja alkalmából kiállítás, rajzpályázat, faültetés Nemzetközi jeles napok – kutatómunka, faliújság Városi Környezetvédelmi Világnap Témanapok- hetek Kapcsolatépítés a környezeti nevelés esetében elengedhetetlen: a helyi közösségekkel, regionális, országos szakmai intézményekkel. Mivel a környezeti nevelés a korszerű műveltség része lett, ennek költségeit az államnak, az önkormányzatoknak kell vállalniuk, de sokat segíthetnek a pályázatok is. Elengedhetetlen a munkaközösségek szorosabb együttműködése úgy, hogy műveltségterületeiken a környezeti nevelés közös követelményeinek szempontjait is érvényesíthessék. A szülők is segíthetnek a tanórán kívüli nevelési helyzetekben, részt vesznek a kampányokban, akciókban, segítenek a táborok előkészítésében, és megtartásában. Mivel a tanítási órák kerete meghatározott, ill. leszűkített, ezért a tanórán kívüli formák előtérbe kerültek. Ezek a tanórán kívüli tevékenységek oldottabbak, egyénibbek, az egyes tanulók irányultságához jobban alkalmazkodnak. A teljesítményközpontú társadalmi környezet elvárásai az ismeretközpontú oktatásnak kedveznek. A tanórán kívüli tevékenységek során felszabadulhatnak a tanulók a teljesítmény kényszer alól és mivel más stílusú munkaforma érvényesül, fontosnak érezhetik magukat. E nevelési terület nagyobb odafigyelést igényel, sérülékenyebb a tanórai neveléshez képest. Az iskolai lehetőségek: 1. Az osztályterem Az osztálytermek környezetkultúrája mindent elárul az ott tanulókról és nevelőkről. Az igényesség, a harmóniára törekvés, a tisztaság alapvető követelmény kell, hogy legyen. Egy kialakított virágsarok a gondoskodást jelzi az ott élő növényekről. A kirándulásokon, sétákon gyűjtött természetes anyagokból készített díszítő elemek alkalmazása hangulatossá teszi a tantermet. Az iskola hagyományainak, a település helyi értékeinek is meg kell itt jelenniük a kiállított tárgyakban, tablókon. Versenyt hirdethetünk egyes osztályok között, ezáltal növeljük a motivációt. Fontos szerepet játszik a jutalmazás, az elismerés. Egy-egy természetről szóló újságnak, könyvnek nagyon örülnek a gyermekek. A faliújságon folyamatosan jelenhetnek meg cikkek a természet és a környezet sokszínűségéről, az esetleges veszélyekről. A bemutató polcokon kerülhetnek kiállításra a diákmunkák is. 306
2. Iskolaújság Ismeretterjesztő cikkek, élménybeszámolók, fényképek, keresztrejtvények, rajzpályázatok, versek segítenek a környezet minél szélesebb körű megismerésében. 3. A folyosók Folyosóink faláról vidáman tekintenek ránk az állatokról készített felnagyított fotók. A technika és rajzórákon készített tanulói munkák büszkélkednek a vitrinekben. Érdeklődéssel figyelhetik meg nagyszüleink által használt eszközöket, alkalom adtán akár ki is próbálhatják azokat. 4. A könyvtár A legnagyobb lehetőség az információgyűjtésre. Az olvasóvá nevelés, a környezeti nevelő számára is ad feladatokat. A könyvek használatát kibővítette az elektronikus adathordozók használatának lehetősége. A zöld sarok a természettel kapcsolatos könyveket, folyóiratokat, a település történelmi múltját, bemutató kiadványokat kínálja. Tanórai és délutáni foglalkozások szervezésére is nyílik lehetőség. A videó-tárban sok film segíti a képzeletbeli kirándulást az idegen tájak élővilágába, a Nemzeti Parkokba. 5. A napközi A képességfejlesztés mellett, az egyéni foglalkozásnak, a tehetséggondozásnak, a környezeti nevelésnek is ideális színtere. Minél többet kell sétálni, megfigyelni az évszakok váltakozását, a növények fejlődését. A friss levegőn való tartózkodás erősíti a szervezetüket, séta közben terméseket, faleveleket gyűjtögethetnek. A környezetvédelmi akciók aktív résztvevőivé válhatnak. Feladataik közé tartozik parkok gondozása, szemétgyűjtés, madáretetők kihelyezése, folyamatos figyelése. Nagyon fontos az élmények megbeszélése, feldolgozása, rögzítése. 6. Szakkör, fakultáció Elsősorban a tehetséggondozás színtere, széleskörű érdeklődésre tart számot. Itt van lehetőség érdekes kísérletek elvégzésére, szakirodalom tanulmányozására, terepen való vizsgálódásokra, a szükséges eszközök használatának elsajátítására. 7. Iskolaudvar A hazai életközösségek fajainak bemutatását szolgáló terület, kiegészítve a kőzettani ismeretek lehetőségével. Az időjárás megfigyelését műszeres méréssel bővíthetjük. Az előkertben megismerhetik a dísznövények egy részét, valamint a gyógy- és fűszernövényeket. A kertben lévő kis tó a vízpartok élővilágát hívatott szemléltetni. 8. Aktív részvétel az önkormányzat által hirdetett – városszépítő, hulladékgyűjtési, parlagfű irtási, szárazelem-gyűjtési, papírgyűjtési – akciókban. Reméljük, lassan elérjük szelektív hulladékgyűjtés lehetőségét is. Természetesen ezekben az akciókban való részvételt széleskörű felvilágosítás, előkészítés előzi meg. Látogatást szoktunk tenni a városi vízműnél, ahol a gyerekek szembesülhetnek azzal, hogy hogyan jut az ivóvíz a poharukba. 307
9. Tanulmányi kirándulások Iskolánkban hagyományosan megszervezésre kerülnek osztály-, és iskolai szintű tanulmányi kirándulások. Ezek egyre bővülő lehetőségeket kínálnak és távolabbi területek megismerését teszik lehetővé. Nagyon sok hátrányos helyzetű tanulónk van, akiknek csak ez a lehetőség adott, hogy megismerkedjenek hazánk természeti értékeivel és történelmi hagyományaival. A szülőknek anyagi áldozatot kell vállalni, iskolai erőforrásokat is igénybe kell venni, pályázati lehetőséget kell felkutatni a kivitelezéshez. A természeti és épített környezet, a történelmi múlt és jelen megismertetése erősíti a szülőföldhöz való kötődést, az érzelmi azonosulást és a későbbi környezettisztelő magatartást alapozza meg. A közösségi élmények, az előkészítés, a szellemi, fizikai terhelés, az egymásra figyelés növeli a felelősség személyiségformáló erejét. Alsó tagozatban megyénken belül kirándulnak gyermekeink. A Vízpartra, erdőbe szervezett túrák alkalmával élvezhetik a természet harmóniáját, a mozgás örömét, a madárdalt, a tiszta levegőt, ami testi-lelki felüdülést jelenthet számukra. 10. A táborok Az elmúlt években sikeres nyári táborokat szerveztünk, amelyeket anyagi források hiányában évek óta nem tudunk megszervezni. Az iskolában megvalósuló környezeti nevelést sikeresnek értékelhetjük, melyet konkrét eredmények is tanúsítanak, de az a legfontosabb, hogy tanulóink pozitívan viszonyulnak környezetükhöz. Az iskolába érkező elsősök az óvodában megszerzett, megfelelő ismeretekkel rendelkeznek a természettel és a környezetükkel kapcsolatban. A tananyag elsajátítása során egyre bővülő információhoz jutnak az alsó tagozat folyamán. Aktívan bekapcsolódnak a DÖK által szervezett akciókba, levelezős tanulmányi versenyeken is nagyon jól szerepelnek. A tantermük, az udvar, a folyosók tisztaságának megőrzése alapvető feladatuk. Gyakran vesznek részt sétákon a Vár-tóhoz, Múzeumba, a katolikus templomba. Az osztálykirándulások is a természet minél alaposabb megismerését kívánják szolgálni. A felső tagozatos tanulóink aktívan dolgoznak szakkörökben. A 6.-os osztályok Erdei iskola programban vesznek részt. A munkánk elismeréseként, a megyei Föld Napja rendezvény megszervezésére kapunk felkérést a szakértő által évek óta. Ezen a versenyen tanulóink 4 fős csapata többször első helyezést ért el. Az országos tanulmányi versenyeken minden évben az elsők között szerepelnek az általunk felkészített tanulók: a Kaán Károly, a Herman Ottó, a Teleki Pálról elnevezett tanulmányi versenyeken. Ezzel is öregbítik városunk és iskolánk jó hírnevét. Városi szinten is nekünk jutott feladatul a Környezeti Világnap megszervezése. A város Főterén, tablókon mutatjuk be a természet védelmével kapcsolatos információkat. Környezetvédelmi szakemberekkel konzultálhatnak az utcán sétálók. Kis irodalmi összeállítás bizonyítja a környezeti téma komplexitását. A programhoz csatlakozott a helyi Vöröskereszt is, egészségmegőrzéshez kapcsolódó felvilágosító 308
tevékenységükkel. Itt kerülnek kiállításra a rajzpályázaton sikeresen szereplő tanulók munkái is, melyek minden alkalommal elnyerik a városlakók tetszését. Rendezvényünkről a helyi és a megyei sajtó is beszámolót közöl. A fenntartó által meghatározott elvárásoknak igyekszünk maximálisan megfelelni, nagyon jó, kölcsönös együttműködés alakult ki az iskola és az Önkormányzat között. Célunk, hogy a fenntartó a kötelező támogatáson túl is finanszírozza az iskolai környezeti nevelési programokat. Természeti környezetünket elsősorban nem őseinktől örökölt javunknak, hanem gyerekeinkre és unokáinkra hagyományozandó örökségnek kell tekintenünk. Utódainkra életképes világot kell hagynunk. Ma a környezeti válság a Föld élővilágát, így az emberi létet is fenyegeti. A Föld atmoszférájának felmelegedése, az ózonréteg lebomlása, a termőtalaj minőségének romlása, a fosszilis energiahordozók rohamos csökkenése, a szennyeződés a vízben, levegőben, talajban kérdésessé teszi az ember túlélési esélyeit. „A természetben nincsenek sem jutalmak, sem büntetések, csak következmények léteznek.” – figyelmeztet Robert Green Ingersoll. Az efféle ökológiai katasztrófák során szinte a végtelenségig lehetne sorolni. Nagyon könnyű bemutatni, hogy mekkora kárt tettünk a világ vadonjaiban. Fontosabb azonban átgondolni, hogy mit kellene a természet védelméért tennünk. Tudomásul vennünk, hogy a természeti világról alkotott régi képünk, amelyben az ember viszonylag csekély szerepet játszott, elavult és tarthatatlanná volt. Teljesen hamis az elképzelés, miszerint az ember élőhelyén és befolyásán túl elterülő végtelenül gazdag természet mindig mindennel el fog látni bennünket, amire csak szükségünk van, akármennyit is veszünk el belőle, és akármilyen rosszul is bánunk vele. Nem bízhatjuk többé a Gondviselésre azoknak az egymással finom, kölcsönös összefüggésben álló állati és növényi közösségeknek a fenntartását, amelyektől saját létünk is függ. Környezetünknek az a sikeres befolyásolása, amit ezelőtt 10000 évvel a Közép-Keleten kezdtünk el, napjainkra tetőpontjára ért. Akár akarjuk, akár nem, ma már befolyást gyakorolunk a földgolyó minden részére. A természet nem statikus, soha nem is volt az. Az erdők füves pusztákká alakultak, a szavannákból sivatagok lettek, a folyótorkolatok eliszaposodtak és elmocsarasodtak, a jogsapkák előrenyomultak és visszavonultak. Geológiai korszakok léptékében mérve azonban bármilyen gyorsak is voltak ezek a változások, az állatok és a növények nagy része mindig is képes volt az alkalmazkodni, így szinte mindenütt fenn tudták tartani az élet folyamatosságát. Ám az ember most olyan gyorsan változtat, amelykehez az élő szervezeteknek ritkán van idejük alkalmazkodni. Olyan „ügyesen” bánunk a technikánkkal, és olyan „ötletesen” használjuk a vegyszereket, hogy néhány hónap leforgás alatt már nemcsak egy-egy folyószakaszt vagy az erdő valamelyik szakaszát tudjuk teljesen átalakítani, hanem akár egy egész folyamrendszert vagy egy teljes erdőséget is!
309
Az élet további folyamatos létezése a kezünkben van! Ha értelmesen és hatékonyan akarjuk igazgatni a világot, akkor el kell döntenünk, hogy szabályozásunknak mik legyenek a céljai. Nem szabad olyan intenzíven kizsákmányolnunk a természetes állat- és növényfajokat, hogy képtelenné váljanak a megújulásra, és végső soron eltűnjenek. Nem szabad megváltoztatnunk a Föld arculatát, hogy megzavarjuk azokat az alapvető folyamatokat-, a levegő oxigéntartalmának alakulását, a tengerek termékenységét-, amelyek az életet fenntartják. Márpedig ez történhet, ha tovább is mérgeink szemétlerakó helyül használjuk az óceánokat. Meg kell tennünk minden tőlünk telhetőt, hogy megőrizzük a Föld állatainak és növényeinek sokféleségét. Egyszerűen nincs rá erkölcsi jogunk, hogy mindörökre kiirtsunk élőlényeket, amelyekkel osztoznunk kell ezen a Földön. Amennyire tudjuk, a mi bolygónk az egyetlen hely az egész mérhetetlen nagy fekete Világegyetemben, ahol élet van. Egyedül vagyunk az űrben. És az élet további folyamatos létezése immár a mi kezünkben van. (David Attenborough/1989.) Változást az emberek gondolkodásának, életvitelének megváltozása, viselkedéskultúrának fejlesztése hozhat. Ebben pedig a közművelődésnek, a pedagógiának van a család után a legfontosabb szerepe. Egy új emberkép, az ezredforduló polgári erkölcse hordozza magában azt a környezetkultúrát, amely feltétele társadalmunk és Földünk fenntarthatóságának. A XX. sz. a gazdaság százada volt. A jelen, a XXI. sz. a környezetvédelem, az emberi- és természeti értékek megóvásának és menekítésének százada kell, hogy legyen, nem pedig az atom- és vegyipar továbbmélyítése. Mindenki közös ügye, hogy Földünket, környezetünket újra otthonná tegyük, illetve ahol lehet, e jellegét megőrizzük: hiszen mindezt nemcsak magunknak, de az utánunk következő generációk sokaságának is biztosítani kell. Ez a feladat nem lehetőség, hanem kötelesség. Ugyanakkor megkérdőjelezhető a központi, államilag indított tevékenységsorozat is. Érdemes-e a tizenéves gyermekeket környezetvédelemre oktatni, ha otthonukban, szűkebb és tágabb környezetükben a papíron jól működő folyamatok megvalósíthatatlanok. Ez az egész rendszer tehát egy megállíthatatlan ördögi körnek tűnik, s egyelőre a „zöldek” vannak kisebbségben. A pesszimistább szószólók szerint a környezetvédelem ma már nem a végveszély megelőzésére irányul, hanem a hamarosan bekövetkező bioszféra katasztrofális helyzetének mérséklésére. A világot csak egy másként gondolkodó, ennek következtében másképpen cselekvő és élő, felelős magatartású generáció mentheti meg a végpusztulástól. E generáció pedig a jelenleg iskolás, (6-16 éves) korosztályt jelenti. Őket pedig csak otthon, a még más világban felnövő szülők, az iskolában a modern gondolkodású tanárok, és az ifjúsági közösségek vezetői képesek meg- és felnevelni erre a nagyszabású feladatra. 310
Az élet fenntartóhatósága, az emberi élet minőségének javítása döntően attól függ, hogy az egyének, a különböző közösségek, politikai, vallási, települési, a nemzetközi szervezetek milyen tájékozottsággal, tervekkel, cselekvőképességgel rendelkeznek. Ennek társadalmi feltételeit csak a legtágabban értelmezett nevelés teremtheti meg, az információkat nyújtók és közvetítők felelős segítségével. Az emberiség csak úgy kerülheti el önmagának és természeti környezetének elpusztítását, ha ötvözni képes a felelősségre ébredő tudomány eredményeit az örökérvényű erkölcsi értékekkel. „A természet varázsát ontja bőven. A fűben, a virágban és a kőben. Ó, nincs a Földön oly silány anyag, Mely így vagy úgy ne szolgálná javad: De nincs oly jó, melyben ne volna vész, Ha balga módra véle visszaélsz.” (William Shakespeare) 13.9.3.2. ÖKOISKOLA PÁLYÁZAT Iskolánkban több évtizede kiemelten kezeljük a felnövekvő nemzedék környezet- és egészségvédelmi szemléletének kialakítását. A NAT- ra épülő Kerettantervi szabályozáson túl a Pedagógiai Programunkban kidolgozott és a fenntartó által elfogadott helyi tantervünk tartalmazza azokat a helyi sajátosságokat, hagyományainkat, amelyeket a pedagógiai célkitűzéseink megvalósításában felhasználhatunk. A.Tanítási órák: A környezettel és egészséggel kapcsolatos ismeretek, tudás megszerzésének legfontosabb szinterei a szaktárgyi órák, amelyek közül a természettudományos tárgyaknak van kiemelkedő szerepe. - Az iskolánk valamennyi pedagógusának tanmeneteiben a fejlesztendő kompetenciák mellett kiemelten szerepelnek a tanítási órán megvalósítandó ÖKO célkitűzések, amelyek nem erőltetett módon, de a szaktárgy adta lehetőséget figyelembe véve közvetítenek fogalmakat, fejlesztenek készségeket a társadalom környezeti és az egyén egészségi problémáinak felismeréséhez, és megoldásához. A humán tárgyak bemutatják az ember és a környezete kapcsolatának történetét, sajátosságait, a fogyasztói modellel szembeni alternatívákat, a környezeti válság megoldásához szükséges világképet és erkölcsi értékrendet. A technika-életviteli tantárgy keretein belül a környezetbarát létformák bemutatásán, elemzésén keresztül a helyes életviteli szokások, a fenntartható fogyasztás és a környezetkultúra kompetenciáinak fejlesztése a legfőbb feladat.
311
A művészeti tárgyaknak a kérdéskör érzelmi megközelítésében, a természet szépségeinek átélésében, vagy az érintetlen természet és a szennyezett környezettel kapcsolatos érzések megfogalmazásában van fontos szerepe. A testnevelés és egészségnevelési tantárgyak az egészséges életmód, és környezet kapcsolatának és összefüggéseinek bemutatásával a helyes értékrend kialakításán keresztül formálja a szemléletet. A tanulók társas kapcsolatainak, közösségi magatartásának formálásában, önismeretük fejlesztésében az osztályfőnöki óráknak van nagy szerepe. A környezeti és egészségnevelési célkitűzéseink az iskolai élet minden területét átfogják, olyan komplex tevékenység, amely a tantestületünk minden tagjának, az iskola minden dolgozójának összehangolt munkájának eredménye. Iskolánk 2009/ 2010-es tanévtől a TÁMOP 3.1.4-08/2 KOMPETENCIA ALAPÚ OKTATÁS, EGYENLŐ HOZZÁFÉRÉS INNOVATÍV INTÉZMÉNYEKBEN Pályázati Program nyerteseként is a kötelező elemeinek megvalósításában kiemelt szerepet vállalt a környezeti nevelés témakörben. 2009-ben iskolánk nem csak a programba bevont nyolc, hanem valamennyi pedagógusa olyan új oktatás-és tanulásszervezési formákat, módszereket vállaltunk fel , amelyek nélkülözhetetlenek az egészség-és környezetvédelmi neveléshez. A témahetek, projekthetek, moduláris oktatás, erdei iskola programok megvalósítása során alkalmazott oktatási formák, technikák / kooperatív, differenciált/ hozzájárulnak az önálló ismeretszerzés , az élethosszig tartó tanuláshoz, az alkalmazható tudás megszerzéséhez szükséges kompetenciák kialakításán túl hozzájárulnak a környezettudatos, felelősségteljes magatartás kialakításához. Bár ökoiskolai továbbképzésen nem vett részt az elmúlt 3 év folyamán iskolánk pedagógusa, de a TÁMOP Programban kötelezően előírt továbbképzéseken 150-300 órát teljesítettek. /melléklet-továbbképzési terv./ Az elmúlt közel két évben az egészség-és környezeti nevelési programjainknak a TÁMOP –ban vállalt kötelezettségeink foglalták keretbe. A moduláris oktatási program az osztályfőnöki órák keretében és az ehhez kapcsolódó szabadidős programokban három fő témakörben kerültek kidolgozásra, bevezetésre. A moduláris program mindhárom témája az év adott időszakaiban folyamatos tevékenységet igényel pedagógusoktól, diákoktól és a szülőktől egyaránt. A programban az iskolánk valamennyi diákja 1-8 évfolyam , az osztályfőnökök a technikai dolgozók és a szülők is részt vesznek.
312
1. Modul: Hulladék: Szeptember- október Fogyasztói társadalmunk környezetkárosító hatásainak csökkentése érdekében a tudatos vásárlói magatartási szokások kialakításához szükséges kompetenciákat fejlesztünk. Papírgyűjtési akciót hirdetünk a modul zárásaként. Az iskolai gyűjtőben folyamatos a szárazelem gyűjtése. Az osztályok által védnökséget vállalt területen lombgyűjtés, és területrendezés a szabadidős feladat. 2. Modul: Madárvédelem: Október- november és a téli hónapok. A helyi adottságaink, a kisvárosi környezet, az iskolánk szabadtéri helyszínei, a parkunk, jó lehetőséget biztosítanak a természet-közeli megfigyelések, a gondoskodás, a személyes felelősség kompetenciáinak kialakításához. Az osztályok között madáretető- készítő versenyt hirdettünk, amelyek csak természetes, vagy újrahasznosított anyagból készülhettek. Az iskolai madáretető parkunkat bővítettük a verseny legjobbjaival. Novembertől, március végéig az osztályok által hozott élelemmel, heti rendszerességgel gondoskodnak az ököszakkörösök a feltöltésről. Decemberben a parkunk bokraira, fáira a „madárkarácsonyt „szervezünk. 3. Modul: A Föld: Április-június A tavaszi időszakban a környezetvédelem jeles napjainak alkalmából /Víz,- Föld,Környezetvédelmi Világnap/ alkalmából a tanítási órákon megismerkednek az emberiség környezetkárosító tevékenységének hatásaival, globális problémáival, az egyén felelősségével. A szabadtéri programok szervezésével a természeti és épített környezetünk védelméhez az egészséges életvitel, környezetkímélő magatartás kialakításához szükséges kompetenciáikat fejlesztjük a fenntartható fejlődés érdekében. Iskolánk 11 év óta szervezi a Föld Napja alkalmából a megyei Természet, Környezetvédelmi Földrajz Versenyt a megye iskoláinak részvételével. Ugyancsak a Jeles Napok alkalmából meghirdetett rajzpályázat és tablók adják az anyagot az iskolánk által 9 éve szervezett városi akciónapra. A város főterén az óvodák és iskolák bevonásával szervezünk takarítási akciót, kiállítást a Környezetvédelmi Világnap alkalmából. Az elmúlt években több alkalommal kapcsolódott programunkhoz a Magyar Vöröskereszt Kisvárdai Szervezete. Dolgozói vércukor, vérnyomás és testsúlymérést végeztek . Célunk az utca emberének a felnőtt lakosságnak figyelmét felhívni a földi környezetünk egyre romló állapotára, az egyén felelősségére és egészségvédő, környezetkímélő alternatívákra. Az akciónap sikerében az E-misszió Megyei Természet - Környezetvédelmi Egyesület segíti programunkat szórólapokkal és tablókkal. A 2010-es rendezvényünk / A vár ereje nem a kövekben, hanem a védők lelkében van!címmel /kapcsolódott a Kisvárda Város Önkormányzata által meghirdetett és elfogadott Kisvárda 40 éve újra város programsorozathoz . Az alkalomra meghirdetett pályamunkák között természetes,-újrahasznosított anyagokból, hulladékból készült használati tárgyak, dísz-és ajándéktárgyak is szerepeltek. /dok: Városi programfüzet, fotók, újságcikk, Kisvárda Online hírei, vendégkönyv/ 313
A felnövekvő nemzedék egészség-és környezeti nevelése nem képzelhető el a szülők segítő támogatása nélkül, ezért programjaink mindegyikébe bevonjuk a szülőket, amelyeknek tevékeny részesei.
13.11. A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei A magatartás és szorgalom minősítésére félévkor és a tanév végén az osztályfőnök tesz javaslatot az osztályban tanító pedagógusok közösségének. Előzőleg megismeri az osztály diákönkormányzatának véleményét az egyes tanulókról. Az osztályfőnök javaslatát a testület többségi döntéssel véglegesíti. Szavazategyenlőség esetén az igazgató véleménye a mérvadó. A magatartási és szorgalmi jegyek megállapításához támpontul szolgáló segédeszközeink: Magatartás füzet Havi magatartás és szorgalom jegyek. A magatartás és szorgalom értékelés szempontjai havi értékelésnél: MAGATARTÁS: Példás (5-ös) magatartás: Ha az adott hónapban a tanulónak nem volt osztályfőnöki fokozata. Ha fegyelmezett az órákon és az órákon kívül, viselkedése példamutató. Közösségi feladatait hiánytalanul elvégezte, kezdeményező. Ha tisztelettudó a felnőttekkel, türelmes társaival. Ha az iskolából nem mulasztott igazolatlanul ( 5 késés 1 igazolatlan órát von maga után!) Megjegyzés: Ha a tanulónak van 3-4 beírása a magatartás füzetbe, de abban a hónapban közösségi munkáért, vagy egyéb, iskolának hasznos tevékenységéért (versenyeredmény) írásbeli dicséretet kapott, megkaphatja a példás magatartást. Jó (4-es) magatartás: Az iskolai rendszabályokat következetesen betartja. A közösség munkájában részt vesz, de nem kezdeményez. A legenyhébb büntető fokozat (szóbeli osztályfőnöki figyelmeztetés). Írásbeli fokozat nélkül négy bejegyzés a magatartás füzetbe (dicséretet nem kapott abban hónapban). Tanáraival, a felnőttekkel és társaival szemben őszinte, tisztelettudó. Az iskolából nem mulasztott igazolatlanul (5 késés 1 igazolatlan órát von maga után!)
314
Változó (3-as) magatartás: Viselkedésével szemben kifogások merülnek fel. Felelősségtudata változó. A közös programokról gyakran igazolatlanul távol marad. Tanáraival, társaival szembeni magatartása nem mindig udvarias. Indulatait nem mindig képes fékezni, hangneme kifogásolható. Osztályfőnöki írásbeli fegyelmi fokozatot ért el. Rossz (2-es) magatartás: – A Házirend szabályait nagyon hiányosan tartja be. – Kivonja magát a közösségi feladatokból, rossz hatással van társaira, rossz példát mutat, bomlasztja a közösséget. – Tanáraival, a felnőttekkel és társaival szemben nem őszinte, tiszteletlen. – Sorozatos igazolatlan mulasztás, – Igazgatói fegyelmi fokozatok – Kirívó fegyelmi vétség, mely önmaga és társai testi épségét és az iskola hírnevét veszélyezteti. SZORGALOM: Az értékelés szempontjai: Példás (5-ös) szorgalom: Képességeinek megfelelően teljesít, tanul, gyűjtőmunkát végez. Felszerelése mindig rendben van. Házi feladatait elkészíti. Az órákon aktív, érdeklődő. Jó (4-es) szorgalom: A szempontok megegyeznek a példás szorgalom odaítélésének szempontjaival, de akaratának különleges megfeszítésére nincsen szükség. (A tanuló nem mindig példamutató.) Változó (3-as) szorgalom: Nem teljesít képességeinek megfelelően, az órákra nem készül rendszeresen, figyelmetlen, pontatlan. Felszerelése időnként hiányos. Házi feladatait nem készíti el rendszeresen. Az órákon sokszor passzív, érdektelen, nehezen aktivizálható. Hanyag (2-es) szorgalom: Képességeihez és körülményeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében. Elégtelen osztályzatok sorozata. A felszerelés hiánya, rendetlensége. A házi feladatok elkészítésének elmulasztása. Az órákon teljes érdektelenség, tájékozatlanság, közömbösség, passzivitás.
315
3.A tanulók jutalmazása és büntetése: A jutalmazás célja minden esetben a helyes magatartás kiemelkedő teljesítmény megerősítése, honorálása. A jutalmazás rendkívül nagy motiváló erő, főleg kisgyermekkorban, de később sem lebecsülendő a szerepe. Éppen ezért helyes mértékkel és időben kell alkalmazni. Csődöt mond a jutalmazás: ha a jutalom értékét veszti, ha a jutalom időben túl távoli, ha a jutalom (máshonnan) megszerezhető, ha el nem fogadható viselkedéssel is megszerezhető, ha az elfogadható viselkedés jutalom nélkül marad, ha a jutalom elérése túl nehéz. A jutalmazás hátránya lehet, hogy a gyerek a jutalomért „hajt”. Arra neveljük ezzel, hogy a jó viselkedésért ellenszolgáltatást kell kapnia. Nem látja értelmét annak a cselekvésnek, melyet nem jutalmaznak. Osztályzatokra hajt, nem a tudásra, nem a belülről jövő megelégedettségért dolgozik, hanem csak a külső elismerésért. A jutalmazás formái: Szóbeli : dicséret osztályközösség vagy az iskola tanulóközössége előtt. Írásbeli: Osztályfőnöki fokozatok: II. 5 dicsérő piros bejegyzés az Magatartás füzetbe = osztályfőnöki dicséret III. házi versenyen elért 1, 2, 3. helyezés = osztályfőnöki dicséret IV. városi versenyen iskolánk színeiben elért helyezés a 4. helytől kezdve a 10. helyezésig = osztályfőnöki dicséret V. megyei versenyeredmény -iskolánk színeiben indulva- a 6. helyezéstől kezdve a 10. helyezésig (ha ez az első forduló) = osztályfőnöki dicséret Szaktanári dicséret abban az esetben, ha a tanuló egyenletesen jó teljesítményt mutat, vagy ha teljesítménye látványosan javul. Célja: ösztönzés a szülők tájékoztatása Igazgatói dicséret: 1. 5 osztályfőnöki dicséret jutalmaként 2. városi versenyen iskolánk színeiben elért I., II., III. helyezés 3. területi, megyei I-V. helyezés (1 fordulós verseny esetében) illetve ha több forduló után került be a versenyző a megyeire, helyezéstől függetlenül 4. országos tanulmányi versenyen való részvétel (helyezéstől függetlenül) 5. kiemelkedő közösségi munkáért az iskola javát szolgáló, hírnevét öregbítő cselekedetért 316
Büntetés, elmarasztalás: A büntetés akkor működik, ha szakszerű, ha célja a diák helyes irányba terelése. Mindig ott álljon a büntetés mögött a megbocsátás, a kiengesztelődés lehetősége. Az egyszer már büntetett viselkedést a továbbiakban mindig büntetni kell. Büntetni közvetlenül a helytelenített viselkedés után kell. Büntetni csak kivételesen súlyos esetben szabad más gyerek jelenlétében, mert ez megszégyenítés. Nem szabad túl súlyosan, vagy túl gyakran büntetni, mert a gyerek feladja a megjavulásra irányuló próbálkozásait. Az enyhe büntetés nem hatékony, a túl súlyos viszont agresszivitást, erőszakot szülhet, Károsíthatja a gyermek testi, lelki egészségét. Az elmarasztalás, büntetés formái: I. ELMARASZTALÁS, BÜNTETÉS Osztályfőnöki fokozatok: 3 bejegyzés az Magatartás füzetbe = szóbeli osztályfőnöki figyelmeztetés a magatartás havi érdemjegye legfeljebb 4-es. + 2 bejegyzés az Magatartás füzetbe = írásbeli osztályfőnöki figyelmeztetés, a magatartás havi érdemjegye legfeljebb 3-as. + 2 bejegyzés az Magatartás füzetbe = osztályfőnöki intés, a magatartás havi érdemjegye legfeljebb 3-as. + 2 bejegyzés az Magatartás füzetbe = osztályfőnöki megrovás, a magatartás havi érdemjegye legfeljebb 3-as. Az ellenőrző hiányát minden esetben jegyezzük be az Magatartás füzetbe, hogy a szülő megértse, miért nem kerülnek be az osztályzatok időben. Ezekből a bejegyzésekből hármat számítunk egynek, ha a fokozatok megállapítása a célunk. A felszerelés és a házi feladat hiányát, a felszerelés nem befedését, a szorgalom érdemjegyébe számítjuk be. 5 hiányzó házi feladat következménye:1 elégtelen osztályzat az adott tantárgyból. Rendkívüli osztályfőnöki fokozatok adhatók: kisebb szándékos károkozás, rongálás, firkálás, a falak, berendezési tárgyak bemocskolása az iskola nevelői és alkalmazottai emberi méltóságának megsértése többször tapasztalt csúnya beszéd, káromkodás az iskola területének engedély nélküli elhagyása tanítási idő alatt hetesi illetve ügyeletesi feladat nem teljesítése Az osztályfőnöki fokozatok után: Nevelőtestületi meghallgatás és szóbeli figyelmeztetés. Ezek után a fokozatok után következik az igazgatói elmarasztalás: 317
Az igazgatói büntetés fokozatai: 1. Igazgatói írásbeli figyelmeztetés Havi érdemjegy: 2. 2. Igazgatói intő Havi érdemjegy: 2. 3. Igazgatói megrovás Havi érdemjegy: 2. Rendkívüli igazgatói fokozatok adhatók: a Házirend súlyos megsértéséért verekedés, szándékos súlyos testi sértés lopás, nagy értékű károkozás az iskola épületében, vagy a társak személyes felszerelési tárgyaiban dohányzás alkohol és drog fogyasztása az iskola engedély nélküli elhagyása (súlyosabb esetek!) A rendkívüli igazgatói fokozatok mellett továbbra is odaítélhető a következő osztályfőnöki fokozat: (Például a tanulónak csak osztályfőnöki figyelmeztetője volt, de dohányzás miatt igazgatóit kapott, az Magatartás füzet alapján a következő fokozata az osztályfőnöki intés lehet.) Nevelőtestületi írásbeli fokozatok: 11. nevelőtestületi írásbeli figyelmeztetés (a szülő értesítése levélben és telefonon!) 12. nevelőtestületi intés 13. nevelőtestületi megrovás – nevelőtestületi határozat más iskola közösségébe való áthelyezésről. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a tanulóval szemben a magasabb jogszabályokban előírtak szerint fegyelmi eljárás is indítható. A fegyelmi eljárás megindításáról az iskola igazgatója vagy a nevelőtestület dönt. A fegyelmi bizottság összetétele: nevelőtestület megválasztott tagjai Ifjúság és gyermekvédelmi felelős Diákönkormányzat képviselője Szülő vagy képviselője A büntetések a súlyuknak megfelelően a havi és az év végi magatartás, illetve szorgalomjegyben is tükröződnek. Minden esetben az osztálykönyvbe és az ellenőrzőbe bejegyzésre kerülnek. Tudomásul vételét a szülő aláírásával jelzi. A tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás részletes szabályai 22/2013.(III.22.) EMMI rendelet 2.§ 11.§ A fegyelmi eljárás megindítása a tanuló terhére rótt kötelességszegést követő 30 napon belül történik meg, kivételt képez az az eset, amikor a kötelességszegés ténye nem derül ki azonnal. Ebben az esetben az információ megszerzését követő 30. nap a fegyelmi eljárás megindításának határnapja. A fegyelmi eljárás megindításakor az érintett tanulót és szülőt írásban is és személyes megbeszélés révén is tájékoztatni kell az elkövetett kötelességszegés 318
tényéről, valamint a fegyelmi eljárás megindításáról és a fegyelmi eljárás lehetséges kimeneteléről. A legalább háromtagú fegyelmi bizottságot a nevelőtestület bízza meg, a nevelőtestület ezzel kapcsolatos döntését jegyzőkönyvezni kell. Az fegyelmi bizottság elnöke az iskola igazgatója. A fegyelmi tárgyaláson a vélt kötelességszegést elkövető tanuló, szülője /szülei/, a fegyelmi bizottság tagjai, a jegyzőkönyv vezetője, továbbá a bizonyítási céllal meghívott egyéb személyek lehetnek jelen. A bizonyítás érdekében meghívott személyek csak a bizonyítás érdekében szükséges időtartamig tartózkodhatnak a tárgyalás céljára szolgáló teremben. A fegyelmi tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról írásos jegyzőkönyv készül, amelyet a tárgyalást követő három munkanapon belül el kell készíteni, és el kell juttatni fegyelmi eljárásban érintett tanulónak/ szülőjének. A fegyelmi tárgyalást követően a fegyelmi bizottság tagjai meghozzák a határozatot. A fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyvét a fegyelmi eljárás dokumentumaihoz kell csatolni, az iratot az iskola irattárában kell elhelyezni. A fegyelmi eljárással kapcsolatos iratok elválaszthatatlanságának biztosítására az iratokat egyetlen irattári számmal kell iktatni, amely után (törtvonal beiktatásával) meg kell jelölni az irat ezen belüli sorszámát.
A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai. A fegyelmi eljárást egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás célja a kötelességét megszegő tanuló és a sértett közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az intézmény vezetője a fegyelmi eljárás megindítását megelőzően írásban értesíti a sértett és az elkövető képviselőit (gondviselők) a fegyelmi eljárás várható menetéről, valamint a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről. A kötelességszegéssel gyanúsított tanuló szülője az értesítés kézhezvételétől 5 tanítási napon belül írásban jelentheti be, ha kéri az egyeztető eljárás lefolytatását. A fegyelmi eljárást megindító határozatban tájékoztatni kell a tanulót, a szülőt, a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről, a tájékoztatásban meg kell jelölni az egyeztető eljárásban történő megállapodás határidejét. Az egyeztető eljárás kezdeményezése az intézményvezető kötelezettsége. A harmadik kötelezettségszegéskor indított fegyelmi eljárásban az iskola a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárást nem alkalmazza, ebben az esetben erről a tanulót és a szülőt nem kell értesíteni. Az egyeztető eljárás időpontját az intézmény igazgatója tűzi ki, az egyeztető eljárás időpontjáról és helyszínéről, az egyeztető eljárás vezetésével megbízott pedagógus személyéről írásban értesíti az érintett feleket. Az egyeztető eljárás lefolytatására az intézmény vezetője olyan helyiséget jelöl ki, ahol biztosíthatók a zavartalan tárgyalás feltételei. 319
Az egyeztető eljárás lebonyolítója az intézmény vezetője. Az egyeztető eljárás során jegyzőkönyvet kell vezetni. Az egyeztetést vezetőnek arra kell törekednie, hogy az egyeztető eljárás-lehetőség szerint – 10 napon belül írásos megállapodással lezáruljon. Az egyeztető eljárás lezárásakor a sérelem orvoslásáról írásos megállapodás készül, amelyet az érdekelt felek és az egyeztetést vezető pedagógus írnak alá. Az egyeztető eljárás időszakában annak folyamatáról a sértett és a sérelmet okozó tanuló osztályközösségében kizárólag tájékoztatási céllal és az ennek megfelelő mélységben lehet információt adni, hogy elkerülhető legyen a két fél közötti nézetkülönbség fokozódása. A sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni. Amennyiben az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik, továbbá a bejelentés az iskolába történő megérkezésétől számított 15 napon belül az egyeztető eljárás nem vezetett eredményre, a fegyelmi eljárást le kell folytatni. Adható még: szaktanári figyelmeztetés, melynek célja a szülő közvetlen tájékoztatása. A magatartás, szorgalom és az egyházi elvárásoknak való megfelelés értékelése félévkor és tanév végén: A félévi és tanév végi magatartás és szorgalom minősítéséről a tantestületi konferencia dönt, az elmarasztalások és a dicséretek, valamint a havi magatartási jegyek figyelembevétele mellett. Az egyházi elvárásoknak való megfelelést a liturgia-/mise-/istentisztelet-látogatási füzet bejegyzései alapján értékeljük. A tájékoztatóba és a bizonyítványba a magatartáshoz a „példás”, „jó”, „változó”, „rossz”, a szorgalomhoz a „példás”, „jó”, „változó”, „hanyag” értékelés kerül bejegyzésre. A megjegyzés rovatba írjuk az egyházi elvárásoknak való megfelelés értékelő mondatát. Tanév végi jutalmazások Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén a nevelőtestület döntése alapján az alábbi fokozatú dicséretben részesíthetők: Szaktanári Példamutató magatartásért Kiemelkedő szorgalmáért Példamutató magatartásáért és kiemelkedő szorgalmáért Kiemelkedő közösségi munkáért Kiemelkedő sporttevékenységéért Nevelőtestületi
320
Az iskolai tanév végén az iskolai szintű versenyeket, vetélkedőkön, előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók osztályfőnöki dicséretben részesülnek. Az iskolai tanév végén, az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, előadásokon, bemutatókon eredményesen tanulók igazgatói dicséretben részesül. Az egyes tanévek végén 1-4 osztályban kiemelkedő (kitűnő), 5 –8. osztályban kitűnő és jeles eredményt elért tanulók az oklevél mellé könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át. A nyolcadik tanév végén a nyolc éven át kiemelkedő eredményt elért tanulók közül a szaktanár és a nevelőtestület döntése alapján a tanulók az alábbi kitüntetésben részesülhetnek: II. III. IV.
Szent György Ikon Jó tanuló, jó sportoló (kupa) Akire büszkék vagyunk (oklevél)
A kiemelkedő eredményekkel végzett együttes munkát, az egységes helytállást, tanúsító osztályközösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni.
321
MAGATARTÁS 1. 2.
Házirend (Késés) Órai magatartása
3.
Szüneti magatartása Példamutató
Fegyelmezett
4.
Ebédlői magatartás
Példamutató
Fegyelmezett
5.
Iskolai Példamutató liturgiák,ünnepélyek magatartása Órák zavarása, Soha közbeszólások Társak zavarása Soha
Fegyelmezett
Kialakított szabályok, elvárások betartása Utasítások elfogadása
6. 7. 8.
9.
10.
Másokkal való törődés
11.
Igyekezete önmagához képest Viselkedése tanárokkal,
12.
Soha, mindig pontos Példamutató
Önmagától tudja, szófogadó
Előfordult már Fegyelmezett
Ritkán Figyelmeztetni kell Figyelmeztetni kell Figyelmeztetni kell Figyelmeztetni kell
Többször Fegyelmezetlen
Rendszeresen Rossz
Fegyelmezetlen
Rossz
Fegyelmezetlen
Rossz
Fegyelmezetlen
Rossz
Előfordul
Ritkán
Többször
Rendszeres
Előfordul
Ritkán
Többször
Rendszeres
Egyszer szólni kell
Többször szólni kell
Többször ugyanazért kell szólni
Öntörvényű
Figyelembe veszi Ritkán veszi a munkáját segítő figyelembe a utasításokat munkáját segítő utasításokat Magától észreveszi és Mindig törődik Az elvárásoknak segíti a rászorultakat másokkal igyekszik megfelelni Nagyon igyekvő Kicsit igyekvő Változtatni akaró Mindent pontosan az elvárásoknak megfelelően tesz
Mindenkivel udvarias, Általában mindenhol köszön, udvarias az
Nem veszi figyelembe Az utasítások a munkáját segítő ellen tesz utasításokat Énközpontú
Közömbös
Változtatni nem akaró Beletörődő
Ha figyelmeztetik, Ha figyelmeztetik sem Udvariatlan tudja az illemet és tudja az illemet
felnőttekkel 13. 14.
tisztelettudó
iskolában köszön köszön
Viselkedés társaival Segítőkész, udvarias, szemben önzetlen Csúnya beszéd Soha
Udvarias, önzetlen Előfordul
A barátaival udvarias Ritkán
Udvariatlan, irigy Többször
Kötekedő, veszekedő Rendszeresen
Hangereje a tanórán Normál
Halk
Túl halk
Hangos
Túl hangos
Hangereje általában Normál
Halk
Túl halk
Hangos
Túl hangos
15. 16. 17. 18.
A kudarc elviselése Nem okoz gondot, Elviseli Elviseli, de bántja Nehezen viseli magát reálisan értékeli Érzelmi egyensúlya Különlegesen stabil Kiegyensúlyozott Többnyire Labilis, vagy tompa (önfegyelem) kiegyensúlyozott Magabiztossága
Túlzott az önbizalma
Sok az önbizalma
Becsület
Mindig szavatartó
Viselkedése játék közben A konfliktusok kezelése Viszonya társaihoz
A játékban demokratikus vezető Nem provokál és elkerüli Nyílt, könnyen barátkozik
Megbízható, becsületes Alkalmazkodó vezetett Segít a feloldásában Nyílt, nehezen barátkozik
19.
20. 21. 22. 23.
323
Szorongóvá teszi Túlérzékeny, hisztis, vagy közömbös Reálisan ítéli meg Kevés az önbizalma Túl kevés az önmagát önbizalma (gátlásos) Általában Csak ráhatásra vállalja Nem vállalja szavahihető tettét tetteit Akaratos Kötekedő vagy Durva kirekesztő Elfogadja a Beleavatkozik és Durván akarja megoldást vonzza megoldani Csak pár Zárkózott, nehezen Legtöbbször gyerekkel barátkozik egyedül játszik barátkozik
AZ EGYHÁZI ELVÁRÁSNAK VALÓ MEGFELELÉS 1.
Vasár- és ünnepnapi Nagyon rendszeres szertartásokon való részvétel
Havonta 2-3 alkalommal
Havonta 1 alkalommal
Csak a nagy ünnepeken
Egyáltalán nem vesz részt
Figyelmetlen
SZORGALOM 1.
Órai figyelme
Kitartó
Általában kitartó
Elterelhető
2.
Órai aktivitása
Állandóan jelentkezik
Sokat jelentkezik
Gyakran hozzászól
Könnyen elkalandozik Keveset jelentkezik
3.
Felszerelése
Hiánytalan
Néha hiányos
Néha elfelejti
Többször elfelejti
4.
Szorgalmi feladatok készítése Füzetvezetés, külalak Felelősi tevékenysége Rend a környezetében
Rendszeres és sok
Rendszeres, de kevés Tiszta, rendezett
Ritka
Alkalomszerű
Rendezetlen
Hanyag, firkált
Néha figyelmeztetni kell Néha figyelmeztetni kell
Gyakran figyelmeztetni kell Gyakran figyelmeztetni kell
5. 6. 7.
Szép, gondos
Lelkiismeretes, Kötelességszerű lelkes Igényli és megtartja Megtartja
324
Csak felszólításra mondja Gyakran elfelejti Soha Piszkos, gondatlan Nem végzi el Rendetlen
14. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
14.1. Szülői szervezet
14.2. Óvoda A fenti Pedagógiai Programot az Angyalkert Görögkatolikus Óvoda Szülői közössége 2013. március 25-én véleményezte és elfogadásra javasolta.
Kisvárda, 2013. március 25.
………………………… SZK vezető
326
14.3. Iskola A fenti Pedagógiai Programot a Szent György Görögkatolikus Óvoda és Általános Iskola Szülői Munkaközössége 2013. március 25-én véleményezte és elfogadásra javasolta.
Kisvárda, 2013. március 25.
………………………… SZMK vezető
327
14.4. Diákönkormányzat
A fenti Pedagógiai Programot a Szent György Görögkatolikus Óvoda és Általános Iskola Diákönkormányzata 2013. március 25-én véleményezte és elfogadásra javasolta. Kisvárda, 2013. március 25.
…………………………
.............…………………
DÖK segítő tanár
DÖK elnök
328
14.5. Pedagógus közösség A fenti Pedagógiai Programot a Szent György Görögkatolikus Óvoda és Általános Iskola pedagógus közössége a 2013. március 25-én elfogadta.
Kisvárda, 2013. március 25.
…………………………
.............…………………
jegyzőkönyv-vezető
jegyzőkönyv-hitelesítő
.…………………………
…………………………
igazgató
tagintézmény-vezető
329
14.6. Fenntartó
A Szent György Görögkatolikus Óvoda és Általános Iskola Pedagógiai Programját jóváhagyom: Nyíregyháza, 2013 ………..
…………………………. a fenntartó
330
