GÖRGETEGI ÁLTALÁNOS ISKOLA

GÖRGETEGI ÁLTALÁNOS ISKOLA

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

2007.

Tartalomjegyzék I. ISKOLÁNKRÓL .................................................................................................................... 3 II. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA............................................................................. 4 1.

KÜLDETÉSNYILATKOZAT....................................................................................... 4

2. PEDAGÓGIAI ALAPELVEK........................................................................................... 4 3. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ és OKTATÓ MUNKA CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI ..................................................................................................... 8 4. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK .............................................................................................................................................. 14 5. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK............................. 17 6. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS és a KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGI RENDSZER és SZERVEZETI FORMÁK............................................................................................................................. 18 7. A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEK ENYHÍTÉSÉT.................. 25 SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGEK...................................................................................... 25 9. A GYERMEK- és IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK ......... 28 10. A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁNAK SEGÍTÉSE............................................................................................................................ 30 11. A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSE .............................................................. 31 12. A CIGÁNY KISEBBSÉGI OKTATÁS......................................................................... 32 13. A SZÜLŐK, a TANULÓK és a PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI .............................................................................................................................. 36 14. ISKOLAI EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM ........................................................... 38 15 ISKOLAI KÖRNYEZETI NEVLÉSI PROGRAM ........................................................ 41 16. FOGYASZTÓVÉDELEMMEL ÖSSZEFÜGGŐ ISKOLAI FELADATOK................ 43

Mottó: „Két pont között legrövidebb út: a mosoly”

I. ISKOLÁNKRÓL A fenntartónk által kiadott alapító okirat szerint alapfeladatunk a beiskolázási körzetünkbe tartozó tanköteles korú gyermekek általános műveltségének megalapozása. E feladat megvalósításának érdekében intézményünkben nyolc évfolyamos általános iskola működik. Görgetegen 8 évfolyamos iskola megállapodás alapján ellátja a rinyaszentkirályi 4-8. osztályos tanulók nevelési-oktatási feladatait is. A rinyaszentkirályi önkormányzat 1 tanulócsoportos, 1-3 összevonású iskolát tart fenn. A napközis és tanulószobai ellátást a felmerülő igényeknek megfelelően a görgetegi önkormányzat biztosítja. Mindkét intézmény ellátja a cigány kisebbségi nevelés-oktatás feladatait. A görgetegi iskola megszervezi a sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelését, oktatását. A két feladatellátó község – továbbra is –társadalmigazdasági szempontból elmaradott, az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliségű település. Ennek megfelelően a beiskolázási körzetünkben élő családok szociális, anyagi és kulturális helyzete nagymértékben eltér, a családok többsége esetében romló színvonalú.

Ezért nevelő és oktató munkánk ehhez a helyzethez igazodik: tanórán és tanórán kívül megpróbáljuk segíteni a nehéz körülmények között élő, hátránnyal induló tanulók felzárkóztatását, ugyanakkor kiemelt fontosságú feladatnak tekintjük a tehetséges, jó képességű gyermekek fejlesztését is.

A társadalom, a pedagógusok és a szülők célja azonos: gyermekeinkből művelt, jól képzett, az életben boldogulni tudó embereket szeretnénk nevelni.

II. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA

1. KÜLDETÉSNYILATKOZAT Intézményünk, a görgetegi Általános Iskola és Óvoda a görgetegi és rinyaszentkirályi gyerekek oktatását és nevelését vállalja fel. Célunk, hogy a hozzánk járó gyerekek megalapozott tudásával a továbbtanulást sikeresen és törésmentesen tudjuk biztosítani.

Gyermekközpontúság jellemez bennünket, nagy hangsúlyt fektetünk az egyéni adottságok fejlesztésére. Iskolánkban olyan légkört kívánunk megteremteni, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat. Szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges gyermekeket kívánunk nevelni. Partnereink igényeit, elvárásait figyelembe véve, együttműködve kívánunk megfelelni az elvárásoknak. A nevelőtestületünk összetétele, felkészültsége, szemlélete garanciát ad mindehhez.

2. PEDAGÓGIAI ALAPELVEK A görgetegi Általános Iskolában tanító pedagógusok mindennapi nevelő és oktató munkájukban az alább felsorolt pedagógiai alapelveket szeretnénk érvényre juttatni.

2.1. Iskolánkban olyan légkört kívánunk teremteni, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat. Ennek keretében:
a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk,
a gyermekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe,
a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük,
diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük,
minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban,
az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk:

 tanuló és tanuló,  tanuló és nevelő,  szülő és nevelő,  nevelő és nevelő között. 2.2. Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése a legfontosabb pedagógiai feladat. Nevelőink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a ránk bízott gyermekekből. Ennek érdekében: 

a tervszerű nevelő és oktató munka a tanulók alapkészségeit fejleszti, és számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget nyújt,



iskolánk olyan – az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó - ismereteket közöl, melyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben,



az iskola oktató tevékenységének célját a gyermeki személyiség széleskörű fejlesztésében látjuk,



fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit,



szeretnénk elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen,



törekszünk a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre,



segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót – megelőzni, felismerni a rosszat,



törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására,



szeretnénk tanulóinkat megismertetni nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és hagyományaival, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk a gyermekekben a haza, a szülőföld iránti szeretet.

2.3. Iskolánk – elsősorban a szülőkkel ápolt kapcsolatok révén – folyamatosan részt kíván venni lakóhelyünk életében. Ennek érdekében:

o rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal, o igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy iskolánk életéről, tevékenységéről, eredményeiről minél többet megismerhessenek a szülők, valamint településünk érdeklődő polgárai, o nevelőink fontos feladatnak tartják, hogy iskolánk – eddigi hagyományaihoz híven – továbbra is képviseltesse magát a különféle falusi rendezvényeken.

2.4. Eszményeinkben olyan tanuló képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat:  humánus,  erkölcsös,  fegyelmezett,  művelt,  kötelességtudó,  érdeklődő, nyitott,  kreatív, alkotó,  becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát,  képes a problémák érzékelésére és megoldására,  gyakorlatias,  képes eligazodni szűkebb és tágabb környezetében,  jó eredmények elérésére törekszik (játékban, munkában, tanulásban),  van elképzelése a jövőjét illetően,  becsüli a tudását,  öntevékeny, aktívan vesz részt a tanulásban,  ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit,  képes tudását tovább fejleszteni és önállóan ismereteket szerezni,  tudását folyamatosan gyarapítja, bővíti,  képes az értő olvasásra, gondolatait helyesen és szabatosan tudja megfogalmazni szóban és írásban,  a mindennapi életben felhasználható képességekkel rendelkezik,  ismeri, tiszteli, óvja, ápolja:

-

nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket,

-

a természetet, a környezet értékeit,

-

más népek értékeit, hagyományait,

-

az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit,

 a társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és a természeti környezetben,  ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat,  ismeri és betartja a különféle közösségek (család, iskola, társadalom) együttélését biztosító szabályokat,  ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott formáit és módszereit,  viselkedése udvarias,  beszéde kultúrált,  társaival együttműködik,  szüleit, nevelőit, társait szereti és tiszteli,  képes szeretet adni és kapni,  szereti hazáját,  megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket,  szellemileg és testileg egészséges, edzett,  egészségesen él,  szeret sportolni, mozogni,  megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott. Tudjuk, hogy e tulajdonságok mindegyikét nem vagyunk képesek kialakítani minden egyes hozzánk járó tanuló személyiségében. Nevelőink mindennapi nevelő és oktató munkája azonban arra irányul, hogy a lehető legtöbb diákunk rendelkezzen végzős korára minél több itt felsorolt személyiségjeggyel.

3. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ és OKTATÓ MUNKA CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI Az iskola helyzetéből adódó kiemelkedő célunk továbbra is: 

valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejlesztése,



a megfelelő szövegértés, beszédkultúra, az anyanyelv minél teljesebb értékű ismeretének megvalósítása,



a viselkedéskultúra fejlesztése,



az egészséges életmódra való felkészítés (megfelelő testi, lelki, szociális nevelés),



a környezettudatos életvitelre nevelés: ismerjék az emberi tevékenységek okozta környezetkárosító folyamatokat, azok megelőzésének és megszüntetésének lehetőségeit,



egymás megértésére, elfogadására, megbecsülésére, a másság iránti toleranciára nevelés,



az erkölcsi nevelés eredményessége érdekében építünk az egyházak segítségére (fakultatív hitoktatás),



családi életre nevelés: felkészítés az önellátásra, a háztartás feladatainak gyakorlására a célszerű gazdálkodásra a mindennapi életben,



a társadalmi beilleszkedés feltételeinek megteremtésére és az önálló életvezetési technikák elsajátítására törekvés.

Az elmúlt időszakban elénk tűzött célok bővítendők az alábbiakkal:
óvjuk és fejlesztjük az iskolába lépő kisgyermekekben a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot, átvezetjük a gyermeket az óvoda játékközpontú tevékenységéből az iskolai tanulás tevékenységébe,
teret adunk a gyermekjáték- és mozgás iránti vágyának,
segítjük a gyermek természetes fejlődését, érését,
lehetővé tesszük a lassabban haladó, az eltérő értelmi fejlődésű tanulók megfelelő fejlesztését,
az önállóságra, öntevékenységre nevelünk,
a kitartó munkához való helyes viszony kialakítására (céltudat, akarat, kitartás, igényesség) törekszünk,
a gyermekközösségek kialakítására, fejlesztésére nagy gondot fordítunk,


a közösségi együttműködés magatartási szabályainak elsajátíttatására és betartatására törekszünk,
a ránk bízott gyermek testi épségének megóvására, erkölcsi védelmére nevelünk,
fékezzük az önzést, a durvaságot a viselkedésben, a kommunikációban, a közömbösséget, az igénytelenséget, a munkamorál romlását,
fokozott gyermekvédelmi tevékenységet folytatunk,
a különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú gyerekeket együtt neveljük,
a cigány etnikai kisebbséghez tartozó tanulók nevelésére-oktatására különös figyelmet fordítunk,
tanulóinkat érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően felkészítjük a továbbtanulásra.

A NAT (2007.) által megfogalmazott célunk továbbá: a kulcskompetenciák fejlesztése. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához:  anyanyelvi kommunikáció  idegen nyelvi kommunikáció  matematikai kompetencia  természettudományos kompetencia  digitális kompetencia  a hatékony, önálló tanulás  szociális és állampolgári kompetencia  kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia  esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Mindegyik egyformán fontos, mivel mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez egy tudás alapú társadalomban. Felértékelődik az egyén tanulási kompetenciájának fejlesztése, mert az emberi cselekvőképesség az egész életen át tartó tanulás folyamatában formálódik. E célok elérése érdekében minden területen támaszkodunk a szülői együttműködésre. A fentiekből adódó feladatok: Iskolánkban folyó nevelő-oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben meghatározandó tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységhez kapcsolódó folyamatos értékelés.

A pedagógiai szakaszok kiemelt feladatai

1-4. évfolyam: a bevezető és a kezdő szakasz •

E szakaszok munkájának középpontjában a személyre szóló fejlesztés álljon, segítve a szilárd alapkészségek – olvasás, írás, beszédkészség, számolás – kialakítását, az átlagtól való eltérés kezelését.

•

A tanórai tevékenység a gyermekek érdeklődésére, természetes kíváncsiságára, mozgásigényére épített legyen. Motivált légkörben fejlődjön felelősségtudatuk, a kitartás képessége, érzelemviláguk.

•

A tanulók kapjanak mintákat az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, segítséget egyéni képességeik kibontakoztatásához.

•

A negyedik évfolyam végére meg kell alapozni tanulási szokásaikat.

•

Meg kell ismerni a gyermekek azon hátrányainak okait, amelyek szociális – kulturális környezetükből fakadnak, törődve ezek csökkentésével.

•

Tudatosítani szükséges a gyermekekben a környezetükben található, megismerhető értékeket, erősíteni a humánus magatartásmintákat, szokásokat.

•

A bevezető és kezdő szakasz tevékenységrendszerének a tanulók személyiségének érését, jellemük formálását kell szolgálnia.

5-6. évfolyam: alapozó szakasz •

Folytatni kell azt a munkát, amely megkezdődött az első négy évfolyamon a szilárd alapkészségek kialakítása érdekében.

•

Az eszközjellegű kompetenciák közül a nem szakrendszerű oktatás időkeretében elsősorban a szövegértési, szövegalkotási és kommunikációs képességeket, illetve a problémaazonosító és megoldó képességeket kell fejleszteni az alapkészségek megszilárdítása mellett.

•

A tanulási tevékenységek folyamataiban, a tanulói közösségekben helyzeteket teremtve a nevelők a gyermekek önismeretét, együttműködési készségét, empátiáját. A tanulás szervezésében a páros és a csoportos munkát igénylő feladatok épüljenek be az oktató-nevelő tevékenységbe. A tanulók megbízhatóságuk, becsületességük, szavahihe-

tőségük igazolására kapjanak olyan lehetőségeket, amelyek az érték rangjára emelik ezeket a tulajdonságokat.

7-8. évfolyam: fejlesztő szakasz •

Széles körű tantárgyi alapozás keretében kerüljön sor a kulcskompetenciák fejlesztésére a csoportbontások által biztosított támogató környezetben.

•

Segítő nevelői magatartással tanítani kell a korosztályt a konfliktusok kezelésére, szükség esetén a mentálhigiénés szolgáltatás, a szakszolgálatok segítségének igénybevételével.

Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek.

Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak:

1. Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. 2. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül.

Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások:

1. Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek.

Közvetlen módszerek

Közvetett módszerek

- Követelés.

- A tanulói közösség tevé-

- Gyakoroltatás.

kenységének megszervezé-

- Segítségadás.

se.

- Ellenőrzés. - Ösztönzés.

- Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadása. - Hagyományok kialakítása, követelés. - Ellenőrzés. - Ösztönzés.

2. Magatartási modellek bemutatása, közvetítése.

- Elbeszélés. - Tények és jelenségek bemutatása.

kialakítása)

lói közösség tevékenységében.

- Műalkotások bemutatása.

- A követendő egyéni és cso-

- A nevelő személyes példa-

portos minták kiemelése a

mutatása. 3. Tudatosítás (meggyőződés

- A nevelő részvétele a tanu-

- Magyarázat, beszélgetés. - A tanulók önálló elemző munkája.

közösségi életből. - Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról. - Vita.

Nevelési céljaink megvalósítását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjainak legalább a kilencven százaléka a nyolcadik évfolyam végén: o Minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. (Természetesen elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége – vagyis több mint ötven százaléka – a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek.)

o Rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljen. o Ismeri a kultúrált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat. o Határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően.

Az iskolában folyó nevelő és oktató munka célja és feladata az integráció tükrében.

Az Integrációs pedagógiai program célja a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók sikeres integrációja és képességkibontakoztatása.

Az oktatási intézmény feladata a pedagógiai feltételek megteremtése a szegregáció mentes oktatásszervezés, -

előítéletek csökkentése,

-

a tanulók fejlődésének nyomon követése,

-

egyénre szabott módszerek, eszközök alkalmazása,

-

család és iskola közötti kommunikáció fejlesztése,

-

különböző szervezetekkel való együttműködés,

-

egyenlő bánásmód elvének érvényesítése,

-

az oktatás eredményességének növelése.

-

együttnevelés, egyéni képességek fejlesztése, alapkompetenciák meg-

Célrendszer:

teremtése a másság elfogadtatása, a HHH tanulók hiányzásának csökkentése, kapcsolattartás hatékonyságának növelése, -

egységes értékelési rendszer alkalmazása.

Dokumentáció: egyéni fejlődési napló, osztálynapló, egyéb.

4. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. Iskolánk pedagógiai programja a NAT-ban leírt és képviselt értékekre, valamint a helyi sajátosságokból adódó hagyományokra és szükségletekre épül. Ezért pedagógiai feladatainkat az alábbiakban határozzuk meg:  a NAT-ban és a kerettantervben leírt egységes alapvető tartalmak átadása, elsajátítása,  az ezekre épülő differenciált fejlesztés. E két feladat azt a célt szolgálja, hogy tanulóink:
a különböző adottságaikkal,
az eltérő mértékű fejlődésükkel,
az iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal,
érdeklődési köröket érintő tevékenységükkel,
szervezett ismeretközvetítéssel,
spontán tapasztalataikkal összhangban minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket.

A különböző ismeretek elsajátítása során törekszünk tanulóink értelmi, önálló ismeretszerzési, kommunikációs, egészséges és kultúrált életmód iránti, cselekvési motívumainak, képességeinek a kialakítására, fejlesztésére.

Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink:

1. A tanulók erkölcsi nevelése. Feladata: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. 2. A tanulók értelmi nevelése. Feladata: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása.

3. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése. Feladata: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. 4. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése. Feladata: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. 5. A tanulók akarati nevelése. Feladata: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. Az egyén önmagához való viszonyának alakításában alapvető: önismeret, önállóság fejlesztésének igénye, valamint a személyes méltóság. 6. A tanulók nemzeti nevelése. Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra. Feladata: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet felébresztése. A tanulók szerezzenek ismereteket az Európai Unió történetéről, intézményrendszeréről, tudjanak élni a megnövekedett lehetőségekkel. Magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai állampolgárokká. 7. A tanulók állampolgári nevelése. Feladata: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. 8. A tanulók munkára nevelése. Feladata: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. Az iskolának – a tanulók életkorához és lehetőségéhez képest átfogó képet kell nyújtania a munka világáról.

9. A tanulók egészséges életmódra történő nevelése. Feladata: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. 10. A tanulók gazdasági nevelése. Feladata: Pozitív attitűd kialakítása az értékteremtő munka, a javakkal való gazdálkodás és a gazdasági ésszerűség iránt. 11. A tanulás tanítása. Feladata: Alapkészségek kialakítása, önművelés kibontakoztatása, fokozatos önállóságra nevelés, szaktárgyi érdeklődés felkeltése. 12. A tanulók felkészítése a felnőtt lét szerepeire: Feladata: A szociális és állampolgári kompetencia tudatos, pedagógiailag tervezett fejlesztése.

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok az integráció tükrében.

Az integrációs fejlesztést megvalósító pedagógiai rendszer az együttnevelés esélyeit növeli. Az IPR-ben kitüntetett szerepet kapnak a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos kompetenciák fejlesztését szolgáló tevékenységek. A szociális és életviteli kompetenciák körében olyan attitűdök, készségek, képességek tartoznak, amelyek alapját képezik a személyes harmóniának a társadalmi beilleszkedésnek. Elemei:

-

önbizalom,

-

öntudatos és a környezetért felelős magatartás,

-

pozitív beállítódás,

-

tolerancia,

-

őszinte kommunikáció,

-

interkulturális tolerancia,

-

előítélet mentes gondolkodás,

-

szolidaritás érzés.

Dokumentáció: szociometriai mérések. Felelős: osztályfőnökök.

5. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségében, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása. Feladata: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. 2. A tanulók életkori fejlettségének figyelembevételével a tanulóközösségek fejlesztésében. Feladata: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronóm – a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró – személyiségének lassú átalakulásától az autonóm – önmagát értékelni és irányítani képes – személyiséggé válásig. 3. Az önkormányzás képességének kialakítása. Feladata: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. 4. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. Feladata: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódhatnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttélés-

hez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. 5. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. Feladata: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása.

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok az integráció tükrében:

Az iskolai integrációs program elemei közül a szociális kompetenciák fejlesztését célzó részelemek a közösségfejlesztő, közösségépítő programok hozzájárulnak a társas viselkedés terén az empátia, a kommunikációs és kooperatív készség, a vitázó és érvelő képesség, a konfliktustűrő és megoldó képesség fejlesztéséhez. Az integráció társadalmi jelentősége szempontjából alapvető közösségépítés nemcsak a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számára. Dokumentáció: A program hatékonyságának mérése: szociometria eszközeivel történik. Felelős: osztályfőnökök, gyermekvédelmi felelős.

6. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS és a KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGI RENDSZER és SZERVEZETI FORMÁK 6. 1. A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanításitanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra. Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. a) A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. b) A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják.

c) Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így – elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél – a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak. 6. 2. Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi tanítási órán kívüli tevékenységek segítik.
Hagyományőrző tevékenységek A múlt értékeinek megőrzését és továbbvitelét az intézmény által teremtett hagyományok szolgálják. A spontán módon és tudatosan kialakított hagyományok rendszere kisugárzó erővel bírhat az iskola egész közösségére, még a településre is. A formai jegyekben megnyilvánuló hagyományokon túl az intézmény lényegéhez, szellemiségéhez szervesen kötődő szokások segítik az iskola légkörét meghatározó sajátos nevelési stílus kialakulását. Szervezeti hagyományok: Ünnepségeink formájukkal és színvonalukkal pozitív érzelmekkel hatják át az ünneplőket. Ilyenkor bemutatjuk önmagunkat a külvilágnak. -

tanévnyitó ünnepély,

-

október 23-a ünneplése,

-

karácsony ünnepe,

-

március 15-e ünneplése,

-

anyák napi ünnepély.

A tanévek legkiemelkedőbb eseményei a szórakozást, a vidám együttlétet, a tanórán kívüli hasznos tevékenységet, a szellemi gyarapodást és a tanultak bemutatását szolgálják: -

a Mikulás látogatása,

-

a farsangi Karnevál,

-

a sportnapi – gyermeknapi rendezvények,

-

kulturális bemutató,

-

az iskolanap,

-

a tábor,

-

az országjáró kirándulások szervezése,

-

az iskolaújság, iskolarádió.

Hagyományaink közé sorolhatjuk külső kapcsolatainkat: -

az óvodákkal, mint az intézmény szervezeti egységeivel: leendő elsősök és szüleik felkészítése a zökkenőmentes iskolakezdésre, tapasztalatok átadása, stb.

-

a Petőfi Emlékkönyvtárral, mint az iskolai könyvtári feladatokat ellátó intézménnyel: könyvtári órák, felkészítés a tanulmányi és egyéb versenyekre, közös vetélkedők, stb.

-

a községi egészségügyi szervekkel: kötelező orvosi vizsgálatok, szűrések, egészségnevelési feladatok egyeztetése, csecsemő-gondozói szakkör, stb.

-

a fogorvosi szolgálattal: fogászati szűrés a helyszínen, csoportos fogászati ellátás megszervezése,

-

a közeli városok (Barcs, Nagyatád, Csurgó) középiskoláival: a pályaválasztási tevékenység segítése: pályaválasztási nyílt napok megszervezése,

-

kapcsolat a szülőkkel: év eleji szülői értekezlet, osztály szülői értekezletek, fogadóórák, nyílt tanítási napok, családlátogatások,

-

közös rendezvények a Szülői Munkaközösség szervezésével, illetve segítségével: SZM bál, diák diszkók, gyermeknap,

-

kölcsönös kapcsolat az iskolában működő hitoktatókkal: a hittanórák órarendi egyeztetése, a nevelőtestületi, iskolai rendezvényekre való állandó meghívás,

-

folyamatos kapcsolat a fenntartó önkormányzatokkal.

1. Kapcsolódó hagyományok: Az ünnepek érzelmi átélését is segítik az ünnep lényegét megjelenítő vers- és prózaíró,- mondó és rajzversenyek: karácsonyi, húsvéti és jeles évfordulókhoz kapcsolódó pályázatok, illetve más szervek által meghirdetett versenyek. Évenként meghirdetjük a népdaléneklő és a Kazinczy szépkiejtési versenyt. 2. Értékelési hagyományok: Havonta nevelői értekezleten értékeljük tanulóink magatartását, szorgalmát. Kéthavonta az iskola közössége előtt – a jó eredményt elérő tanulókat név szerint kiemelve – értékeljük az iskola tanulmányi helyzetét. 3. Iskolai sportkör: az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi

testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. a. Diákönkormányzat: A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját a 4-8. osztályokban megválasztott küldöttekből álló diák-önkormányzativezetőség irányítja. A diák-önkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti. b. Napközi otthon, tanulószoba: A közoktatási törvény előírásainak megfelelően,- amennyiben a szülők igénylik – az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban az 1-4. évfolyamon napközi-otthon, az 58. évfolyamon tanulószoba működik. c. Diákétkeztetés: A napközi otthonban felvett tanulók napi háromszori étkezésben (tízórai, ebéd, uzsonna) részesülnek. A napközibe nem járó tanulók számára – igény esetén – ebédet (menzát) biztosít az iskola fenntartója. d) Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások: Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. -

Az 1-4. évfolyamon az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére heti két felzárkóztató órát szervezünk.

-

A 8. évfolyamon a továbbtanulás, a középiskolai felvétel elősegítésére a gyenge eredményt elérő tanulók részére felzárkóztató, a jó eredményt elérő tanulók részére képesség fejlesztő órákat tartunk Heti egy órában magyar nyelv és matematika tantárgyakból. További tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt.


Szakkörök: A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör,

hobbi alapján is. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója.
Versenyek, vetélkedők, bemutatók: A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti, stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik.
Tanulmányi kirándulások: Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal tanulmányi kirándulást szerveznek, az iskola anyagi lehetőségeinek függvényében.
Szabadidős foglalkozások: A szabadidő hasznos és kultúrált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények, stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.
Iskolai könyvtár: A községi könyvtárral együtt működik, a tanulók egyéni tanulását, önképzését segíti, a tanítási napokon látogatható.
Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata: A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép, stb.) a tanulók – tanári felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják.
Hit- és vallásoktatás: Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak – az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül – hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes.

6. 3. Az eltérő értelmi fejlődésű tanulók integrált nevelésének színterei Az elmúlt években egyre határozottabban fogalmazódott meg a sajátos nevelési igényű kisgyermekek nevelésének, oktatásának lakóhelyen történő megszervezésére irányuló szülői elvárás. Ennek megfelelően iskolánk vállalja és szervezi az eltérő ér-

telmi fejlődésű illetve sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését, oktatását. (kivételt képez, ha a gyermek több területen felmerülő fogyatékossága súlyos beilleszkedési, magatartási zavarral párosul: önmagára és társaira veszélyt jelent). Feladataink az integrált nevelés szervezésével kapcsolatban: -

legfontosabb feladat a fogyatékosság korai felismerése,

-

A vizsgálatok előkészítése, megszervezése: a szülő meggyőzése, szükség esetén a körjegyző segítségének (Kt.30.§/4/ bek.) igénybe vétele.

-

A vizsgálatok eredménye alapján a fejlesztés megszervezése.

Az iskolában működő szervezeti keretek: -

A sajátos nevelési igényű tanulók tanórai és tanórán kívüli integrált nevelése, oktatása (segíti a gyógypedagógus, gyógyped. asszisztens),

-

A részképesség-zavarral küszködő tanulók tanítási órán kívüli Fejlesztése erre a célra létrehozott csoportban (pl. dyslex-program)

A pedagógussal szemben a következő elvárásokat fogalmazzuk meg: - ismerje a részképesség-zavar tünet együttesét, - tudjon differenciáltan nevelni, oktatni, - semmiféle hátrányos megkülönböztetés, degradáció nem érheti részéről a tanulót, -

az értékelésnél vegye figyelembe a tanulók eltérő képességeit,

-

a teljesítmény mérésénél adjon előnyt a hátránnyal küzdőknek, önmagához képest is nézze a fejlődést,

-

a hátrányt nem jelentő képességterületeken erősítse a tanuló kiemelkedési lehetőségeit, azaz a képességek kompenzatórikus átszerveződését,

-

nevelje a közösséget a képességek különbözőségének tolerálására, a másság elfogadására.

Elvárásaink az osztályfőnökkel szemben: -

a szülővel kiemelten figyelmesen és tapintatosan viselkedjen, foglalkozzon,

-

a tanuló problémáit értesse meg a szaktanárokkal,

-

szükség esetén – a szülővel egyeztetve – forduljon szakemberhez a tanuló ügyében,

-

kísérje figyelemmel a tanuló szakellátásának folyamatát, eredményességét,

-

gondoskodjon a tanuló megfelelő iskolafokozatba kerüléséről, pályaválasztásáról,

-

szükség esetén a tanuló iskolai magatartásáról, teljesítményéről írásban adjon véleményt.

7. A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEK ENYHÍTÉSÉT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGEK

A magatartási zavarok hátterének megismerése, a problémák feltárása napi pedagógiai feladat. A körültekintő felderítő munkában hagyományosan a Nevelési Tanácsadó segítségét kérjük. A Nevelési Tanácsadó vizsgálata előtti konkrét teendők: ─ az osztályfőnök – megfigyelései alapján – elkészíti a vizsgálati javaslatot, ebben konkrétan megjelöli a beilleszkedési, magatartási problémákra utaló tapasztalatokat, ─ az érdekelt szülőkkel folyamatos kapcsolatot tart, és igyekszik meggyőzni őket a vizsgálat (esetleges terápia) szükségességéről, ─ nyilvántartást vezetünk a vizsgálatokra történő felterjesztésről, a vizsgálatokon való részvételt segítjük. A Nevelési Tanácsadó vizsgálati eredményei, fejlesztési javaslatai alapján készítjük el a személyre szóló fejlesztési programot. A programban megjelöljük a konkrét feladatokat a tanítási órákon, a tanítási órán kívül végzendő fejlesztése vonatkozóan. A fejlesztés során fontos a gyermek pozitív személyiségvonásainak erősítése, és ezzel a nem kívánatos jegyek fokozatos háttérbe szorítása. Lehetőségeink:
a tanórákon: - a differenciált osztálymunka megszervezése - az értékelésben biztosítani kell a sikerélmény átélését: az önmagához viszonyított fejlődés elismerését, - az osztályfőnöki tevékenységben a problémák folyamatos feltárása és a megoldási lehetőségek keresése, javaslatok készítése.
a tanórán kívül: -

korrepetálás szervezése,

-

egyéni konzultáció,

-

gyűjtő és kutatómunka szervezése egyéni érdeklődés alapján,

-

napközis és tanulószobai segítségnyújtás fokozása,

-

tehetséggondozás: a kiemelkedő képességterületek továbbfejlesztése.

Eszköztárunk: 

A szülői házzal való szoros együttműködés (családlátogatás, nyílt tanítási napok, fogadóórák „megszervezése”).



A pedagógus személyisége (fokozott odafigyelés, példamutatás, állandó informáltság a gyermekről, speciális felkészültség, stb.).

•

A közösség formáló erejének felhasználása, a kirekesztettség feloldása.

A kulcskompetenciákat fejlesztő programok:

A személyiségfejlesztés színterei a beilleszkedési, magatartási problémákkal kapcsolatos tevékenységek keretében: -

Nyelvi hátrányok kompenzálása. Célunk elsősorban az alapvető kommunikációs képességek kibontakoztatása, a helyes, kulturált nyelvi magatartás kialakítása, a szóbeli és írásbeli szövegalkotás megtanítása, gyakorlása. Feladataink: kommunikációs helyzetek kialakítása, elsajátítása, megerősítése szituációs játékokban való részvétellel a nyelvi hátrányok leküzdése, szókincsbővítése. Az igényes kommunikációs magatartás kialakítása. Ezzel kapcsolatos feladataink két fő területen jelentkeznek: 1.Tanórán •

differenciált osztálymunkát kell számukra biztosítani,

•

az értékelésben meg kell jelennie a sikerélménynek (a tanuló önmagához viszonyított fejlődésének elismerése),

•

osztályfőnöki órán a problémák feltárása, megoldási javaslatok adása.

2. Tanórán kívül •

korrepetálás biztosítása (főleg matematikából, magyarból, történelemből),

•

egyéni konzultáció szükség szerint,

•

gyűjtő – és kutatómunkába való bevonás. (Ezen munkák önkéntesek, érdeklődési körnek megfelelőek legyenek.)

•

a napközi, tanulószoba tanóráin lehetőség nyílik az egyéni segítségnyújtásra is,

•

a drámajáték szakkör keretein belül az önmegismerés elősegítése.

-

Integrációt segítő módszertani elem a kooperatív tanulásszervezés a magatartási zavarok enyhítésére.

-

Együttműködési megállapodás a Nevelési Tanácsadóval és a Tanulási Képesség Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottsággal.

-

Együttműködési-partnerségi kapcsolat a szülői házzal a kommunikációs terv alapján – egyéni fejlődési napló vezetése a HHH tanulókról.

Dokumentáció: naplók. Felelősök: szaktanárok, osztályfőnökök, igazgató helyettes.

8. A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT AZ ALÁBBI TEVÉKENYSÉGEK SEGÍTIK  az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése,  integrációs és képesség-kibontakoztató program (külön ütemezés szerint),  a nem kötelező (választható) tanórán tanulható tantárgyak tanulása,  a tehetséggondozó foglalkozások,  az iskolai sportkör,  a szakkörök,  versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális, stb.),  a szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások),  az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata,  a továbbtanulás segítése. A tehetség, képesség kibontakoztatás az integráció tükrében. A tanítást – tanulást segítő eszközrendszer elemein belül a továbbhaladás feltételeinek biztosítása a fő cél. Az IPR célja növelni az érettségit adó középiskolába való továbbtanulást a HH tanulók körében.

Ehhez segítséget ad az együttműködési megállapodások megkötése a középiskolákkal. ─ lemorzsolódás enyhítése továbbtanulási programokkal (pályaválasztási munkaterv alapján), ─ együttműködések (partnerségi kapcsolatok a középfokú oktatási intézményekkel), ─ Útravaló ösztöndíj program. ─ eszközjellegű kompetenciák fejlesztése a Táltos Művészeti Oktatás keretében. Dokumentáció: együttműködési megállapodások.

9. A GYERMEK- és IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK

a) A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatainak és a családlátogatásoknak egyik fő célja a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, megelőzése. Minden pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. b) Az iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok segítésére gyermek- és ifjúságvédelmi felelős működik. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős alapvető feladata, hogy segítse a pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. Ezen belül feladatai közé tartozik különösen:
a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak,
családlátogatásokon vesz részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében,
a veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot,
segíti a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét,
a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi,
tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról.

c) Az iskola gyermekvédelmi tevékenység három fő feladata: a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzése, feltárása, megszüntetése. A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola a gyermekjóléti szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat. Iskolánk alapvető feladatai a gyermek- és ifjúságvédelem területén:
fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit,
meg kell keresni a problémák okait,
segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához,
jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek. d) A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszűntetésének érdekében iskolánk együttműködik a területileg illetékes:


nevelési tanácsadóval,




gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal,




polgármesteri hivatallal,




iskolaorvossal,




továbbá a gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal.

e) Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását:


a felzárkóztató foglalkozások,




a tehetséggondozó foglalkozások,




az indulási hátrányok csökkentése,




a differenciált oktatás és képességfejlesztés,




a pályaválasztás segítése,




a személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek),




egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése,




a családi életre történő nevelés,




a napközis és tanulószobai foglalkozások,




az iskolai étkezési lehetőségek,




az egészségügyi szűrővizsgálatok,




a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok),




a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás),




a szülőkkel való együttműködés,




tájékoztatás a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról.

10. A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁNAK SEGÍTÉSE

A tanulási képesség (tanulásra való képesség) olyan tanult képesség, amelynek kialakulása és működése különböző személyiségbeli előfeltételektől függ, és tanulás közben végzett gyakorlás által, tanulási tapasztalatok szerzése és feldolgozása közben jön létre. A tanulási képesség gyakorlás hatására, tanulási tevékenység folyamatában fejlődésen megy át, pedagógiai eszközökkel célirányosan fejleszthető. A tanulási képesség biológiai, pszichológiai és szociális feltételeiben zavarok keletkezhetnek, amelyek következményeként a tanulás eredményessége csökkenhet, és iskolai tanulási problémákhoz, teljesítményzavarokhoz, a tanulás akadályoztatottságához vezethet. Feladataink: •

A tanulási eredménytelenség megelőzése a tanítási órákon, napközis és tanulószobai foglalkozásokon differenciálással, kis csoportos foglalkozások, egyéni fejlesztés szervezésével valósul meg.

•

A tanórai felzárkóztató tevékenység további eredménytelensége esetén szakemberek – Nevelési Tanácsadó, TKVSZRB – segítségével kell feltárni a tanulási problémák tünetei alapján a kudarc okát, az egyéni fejlesztés lehetőségeit, feladatait. A vizsgálati javaslat alapján iskolánkban megszervezzük a különböző fogyatékosságban szenvedő tanulók integrált nevelését, oktatását.

•

A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program koordinátora az osztályfőnök. Feladata a felderítés (osztályzatok alakulása, kollégák jelzése saját tapasztalatai alapján), a fejlesztési javaslatok előkészítése (differenciált foglalkoztatás, napközis, tanulószobai ellátás biztosítása, vizsgálat kezdeményezése), az eredményesség, eredménytelenség követése, visszajelzés és új eljárások kezdeményezése.

•

Integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítés (külön program szerint)

•

A tanulási kudarc megelőzését szolgáló szervezeti keretek:

-

tanórai differenciálás,

-

korrepetálás,

-

egyéni fejlesztő foglalkozások (habilitációs, rehabilitációs, stb. foglalkozás),

-

tanulószoba, napközi,

-

„utazó” szakember (logopédus, fejlesztő pedagógus, stb.) segítségének igénybevétele,

-

szaktanácsadói, szakértői rendszeren belül konzultációs lehetőség igénybevétele,

-

a tanulási problémák kezelésével kapcsolatos ismeretek megszerzése, bővítése (továbbképzésen való részvétel, tanfolyami végzettség megszerzése).

Az IPR tanulást – tanítást segítő eszközrendszer elemein belül a kulcskompetenciákat fejlesztő programok ─ a tanulási és magatartási zavarok enyhítését segítő dyslex program, ─ integrációt segítő módszertani elem a differenciált tanulásszervezés, ─ műhelymunka – esetmegbeszélések, szükséges intézkedések, ─ Útravaló ösztöndíj program az integrációt segítő tanórán kívüli program, ─ együttműködési megállapodások – tartalmazzák a partnerségi kapcsolatok kiépítésének ─ céljait, feladatai. Felelősök: pedagógusok.

11. A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSE
az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése,
a felzárkóztató órák,
a napközi otthon,
a tanulószoba,
a diákétkeztetés,
a felzárkóztató foglakozások,


az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata,
a nevelők és a tanulók segítő, személyes kapcsolatai,
a szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése,
a családlátogatások,
a továbbtanulás irányítása, segítése,
az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenysége,
szoros kapcsolat a polgármesteri hivatallal és a gyermekjóléti szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek.

12. A CIGÁNY KISEBBSÉGI OKTATÁS Iskolánkban hagyománya van a nemzeti etnikai kisebbség iskolai oktatásának. A kisebbségi oktatást a 14/1998.(III.25.) MKM rendelettel módosított 32/1997.(XI.5.) MKM rendelete alapján a cigány kisebbségi oktatás megszervezésével végezzük.

Ennek keretében biztosítjuk a cigány tanulók számára a cigányság kulturális értékeinek megismerését, történelméről, irodalmáról, képzőművészetéről, zenei és tánckultúrájáról, valamint hagyományairól szóló ismeretek oktatását. Biztosítja a cigányság helyzetéről, jogairól, szervezeteiről és intézményeiről szóló ismeretek oktatását. A pedagógia eszközeivel – asszimilációs elvárások nélkül és a szegregáció lehetőség szerinti elkerülésével – segítse a cigányság integrációját.

A cigány kisebbségi oktatásban kötelező jelleggel: ─ a cigány népismeret műveltségi terület oktatását (kisebbségi önismeret fejlesztését), ─ az iskolai sikerességet elősegítő képesség- és készségfejlesztést, egyéni tehetséggondozást, ─ szocializációs, kommunikációs fejlesztést (felzárkóztatást) tervezzük tantárgyi programjainkban.

Általános fejlesztési követelmények: a.) Kisebbségi népismeret:

1-6. évfolyamon: A tanuló tudjon ismereteket meríteni a különböző forrásokból népcsoportjáról, ismerje családja és környezete kisebbségi kötődésé, zenei és tradicionális népi kultúráját, nyelvhasználati sajátosságait. Ismerje a kisebbség szimbólumait, ünnepeit. Ismerje kisebbsége regionális és országos elhelyezkedését. 7-8. évfolyamon: Ismerje a tanuló a kisebbség kulturális életének kiemelkedő eseményeit, országos és regionális fesztiváljait, személyiségeket, műveket. A tanuló ismerje a kisebbség történelmét. Ismerje a hazai kisebbségi és emberi jogok rendszerét.

Az előírás szerint (lsd. 2 db. melléklet) a részletes követelményeket az érdekelt osztályfőnökök, tanítók, szaktanárok beépítik éves tanmeneteikbe. b.) Az iskolai sikerességet elősegítő képesség és készségfejlesztést, egyéni tehetséggondozást a tanítási órákon, a felzárkóztató foglalkozásokon (magyar nyelv és irodalom, matematika), a korrepetálásokon, a középiskolára előkészítő, a tanulmányi és sportversenyekre felkészítő és egyéb más szakköri foglalkozásokon végezzük. (Évente elkészített, személyre szóló program szerint.)

A cigány kisebbségi oktatás megszervezése

Az etnikai és kisebbségi oktatás megszervezhetőségének törvényi háttere: 32/1997. (XI. 5.) MKM rendelet D./2./ bekezdés: A cigány kisebbségi oktatásban kötelező a cigány népismeret műveltségi terület oktatása, a kisebbségi önismeret fejlesztése és a folyamatosan szervezett cigány kulturális tevékenység.

1. – 4. évfolyamon

magyar nyelv és irodalom, környezetismeret, ének-zene, rajz

tantárgyainak tanmenetében kell beépíteni a kerettantervi témaköröket évi legalább 37 órát érintően az alábbiak szerint:

1-4. évfolyamon: Magyar nyelv és irodalom

15 óra/tanév

Környezetismeret

6 óra/tanév

Ének-zene

7 óra/tanév

Rajz

9 óra/tanév

5-6. évfolyamon: magyar nyelv és irodalom, történelem és állampolgári ismeretek, hon és népismeret, ének-zene, rajz, osztályfőnöki órák, technika és életvitel tanmenetébe kell beépíteni a kerettantervi témaköröket évi legalább 37 órát illetően az alábbiak szerint:

5. osztály

6. osztály

Magyar nyelv és irodalom

8 óra/tanév

8 óra/tanév

Történelem és állampolgári ismeretek

2 óra/tanév

4 óra/tanév

Hon és népismeret

6 óra/tanév

7 óra/tanév

Ének-zene

6 óra/tanév

7 óra/tanév

Rajz

5 óra/tanév

6 óra/tanév

Technika és életvitel

3 óra/tanév

Osztályfőnöki

7 óra/tanév

3 óra/tanév

A kerettanterv meghatározza a továbbhaladás feltételeit, ennek teljesítése osztályozás nélkül, szóbeli és esetenként írásbeli munkák alapján történik.

7-8. évfolyam: Magyar nyelv és irodalom, Történelem és állampolgári ismeretek, Ének-zene, Rajz, Technika és életvitel,

Osztályfőnöki órák Tanmenteibe kell beépíteni a kerettantervi témaköröket évi legalább 37 órát érintően az alábbiak szerint:

7. osztály

8. osztály

Magyar nyelv és irodalom

8 óra/tanév

8 óra/tanév

Történelem és állampolgári ismeretek

4 óra/tanév

4 óra/tanév

Ének-zene

6 óra/tanév

6 óra/tanév

Rajz

6 óra/tanév

5 óra/tanév

Technika és életvitel

6 óra/tanév

5 óra/tanév

Osztályfőnöki órák

7 óra/tanév

7 óra/tanév

A minimális teljesítmény ellenőrzése szóban, esetleg írásban történik, osztályzat nélkül értékelendő.

A cigány kisebbségi oktatás további időkerete

1-8. osztályban: 2 óra/hét szakköri keretben

A foglalkozások dokumentálása

osztálynaplókban szakköri naplókban (alsós, felsős)

A tanítást – tanulást segítő eszközrendszer részeként a multikulturális tartalmak a tananyagba beépítve jelennek meg. A tanulásszervezés kooperatív tanulás formájában történik. Cél az előítéletek csökkentése az integrációs program keretében, valamint a családokkal való pozitív kapcsolat. Dokumentáció: napló A cigány kisebbségi oktatásban résztvevő tanulók részére a tananyag a mellékletben található.

A tanulási esélyegyenlőség segítésének elvei

Minden tanköteles tanulónak törvényben biztosított joga, hogy számára megfelelő oktatásban részesüljön. Ennek érvényesítéséhez az iskolának (az iskolafenntartókkal, a családdal,

a gondviselőkkel, szakmai és civil szervezetekkel együttműködve) a következő elvek szerint kell biztosítani a nevelő-oktató munka feltételeit: -

kulcskompetenciák megalapozása, megszilárdítása az 1-6. évfolyamon, folyamatos, egyénhez igazodó fejlesztés, a kulcskompetenciák bővítése az iskolázás további szakaszain,

-

a tanulók tanulási nehézségeinek feltárása, problémái megoldásának segítése az iskolai nevelés-oktatás egész folyamatában és valamennyi területén,

-

a tanulási esélyegyenlőség eredményes segítésének egyik alapvető feltétele a tanulók személyiségének megismerése, az ahhoz illeszkedő pedagógiai módszerek alkalmazása,

-

a tanulók önmagukhoz és másokhoz viszonyított kiemelkedő teljesítményeinek, tehetségjegyeinek feltárása, fejlesztése a tanórákon, más iskolai foglalkozásokon és e tevékenység támogatása az iskolán kívül,

-

adaptív tanulásszervezési eljárások alkalmazása,

-

egységes, differenciált és egyénre szabott tanulási követelmények, ellenőrzésiértékelési eljárások alkalmazása.

13. A SZÜLŐK, a TANULÓK és a PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI 13.1.A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják: ─ az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén, ─ a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és a diákönkormányzat faliújságján keresztül, ─ az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon. 13.2.A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják.

13.3.A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy a Szülői Munkaközösséggel.

13.4.A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják: ─ az iskola igazgatója legalább félévente egyszer a szülői munkaközösség választmányi ülésén vagy az iskolai szintű szülői értekezleten, ─ az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein. 13.5.A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak:

a) Családlátogatás. Feladata a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében. b) Szülői értekezlet. Feladata: a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása, a szülők tájékoztatása
Az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről,
Az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól,
A helyi tanterv követelményeiről,
Az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról,
Saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskola magatartásáról,
A gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről,
Az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról,
A szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé. c) Fogadó óra. Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egyegy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás, stb.) d) Nyílt tanítási nap. Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiban, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről. e) Írásbeli tájékoztató. Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról.

13.6. A szülői értekezletek, a fogadó órák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg.

13.7. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével vagy a szülői munkaközösséggel.

Az iskolai integrációs program alkalmazásához elengedhetetlen az együttműködés, a partnerségi kapcsolat a szülői házzal. Felelős: osztályfőnökök.

14. ISKOLAI EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM a) Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai: o Az egészséges életmódra felkészítés: megfelelő testi-, lelki-, szociális nevelés, o A tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében, o Tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmód tevékenységi formáit, az egészségbarát viselkedésformákat, o A tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel  a táplálkozás,  az alkohol- és kábítószer fogyasztás, dohányzás, AIDS,  a családi és kortárskapcsolatok,  a környezet védelme,  az aktív, mozgásban gazdag életmód, a sport,  a betegség és a gyógyulást segítő magatartás (elsősegélynyújtás, gyógyszerhasználat),  a személyes higiénia,  a szexuális fejlődés,  csecsemőgondozás területén. b) Az egészségnevelés az egészséges, edzett személyiség kialakítása az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata. Testnevelés órán kiemelten: a tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. A különböző testi deformitások lehetőség szerinti megelőzése, javítása. c) Az iskolai egészségnevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják:  a mindennapi testedzés lehetőségének biztosítása: testnevelés órák, játékos, egészségfejlesztő testmozgás az első-negyedik évfolyamon, az iskolai sportkör foglalkozásai, tömegsport foglalkozások, szakkörök, gyógytestnevelés,  a természetismeret, a biológia, az egészségtan, a technika, a rajz, a magyar nyelv és irodalom, a testnevelés, a fizika, a kémia, a matematika, az idegen

nyelv, a történelem, a hon- és népismeret, az ének-zene, a földrajz tantárgyak, valamint az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek,  az egészségnevelést szolgáló tanórán kívüli foglalkozások: délutáni szabadidős foglalkozások, túrák, kirándulások, minden fél évben osztályonként egy-egy gyalog- vagy kerékpártúra a környékre, minden évben egy alkalommal játékos vetélkedő, videó vetítés az első-nyolcadik évfolyamos osztályoknak az egészséges életmódra vonatkozó tudnivalókkal kapcsolatosan. Novemberben egészségnevelési és fogápolási hónap megtartása rajzpályázattal. Blend-a-med és Allway’s programok lebonyolítása,  az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybevétele: az ötödik-nyolcadik évfolyamon osztályfőnöki órák megtartása (5. osztályban a táplálkozás, 6. osztályban dohányzás, 7. osztályban a serdülőkor, 8. osztályban AIDS, szexualitás, párkapcsolatok). A tanulók egészségügyi és higiéniai szűrővizsgálatának megszervezéséhez. Az IPR-en belül moduláris oktatás beépül az iskolai oktató-nevelő munkába. A kulcskompetenciákat fejlesztő programelem a szociális kompetenciák fejlesztése. Mentálhigiénés program keretében történik az egészségfejlesztés.

A mindennapos iskolai testnevelés programja

1. Az egészségfejlesztő iskolai testmozgás program célja: • • •

a 6-14 éves korosztály egészséges életmódra nevelése, a rendszeres sportolás, mozgás iránti igény kialakítása és segítése, a sport megszerettetése, a gyermekek egészséges testi, lelki fejlődésének elősegítése a testmozgás eszközeivel, az iskolai testnevelés és a sport keretei között az egészséges nevelés, a szociáliskompetenciák, a csapatmunka és a társakkal való kreatív együttműködés fejlesztése

2. Az egészségfejlesztő testmozgás hatékony megvalósítása érdekében a következő egészségügyi és pedagógiai szempontoknak kell érvényesülniük:
Minden gyermek minden nap részt vesz a testmozgás programban.
Minden testnevelés órán és minden egyéb testmozgási alkalmon megtörténik a keringési- és légző-rendszer megfelelő terhelése.
Minden testnevelés órán van gimnasztika, benne a biomechanikailag helyes testtartás kialakítását és fenntartását szolgáló gyakorlatanyag és légző torna.
A testnevelési tananyag egészében a gerinc- és izületvédelem szabályainak betartása, külön figyelemmel a fittség mérések testhelyzeteire és izomerősítések különböző testhelyzeteire.
Minden testnevelési óra és egyéb testmozgási alkalom örömöt és sikerélményt jelent még az eltérő adottságú tanulóknak is.
A testnevelés és sport személyiségfejlesztő hatásai érvényesülnek a teljes testmozgási programban.


A testmozgás program életmód sportokat, életminőség sportokat is megtanít a tanulóknak. 3. Az iskolában működő mindennapos testedzés formái:





Kötelező tanórai foglalkozások (testnevelés órák). Iskolai sportköri (tömegsport) foglalkozások. Tanórán kívüli foglalkozások. Gyógytestnevelés. Kötelező tanórai foglalkozás keretében heti megosztásban évfolyamonként

évfolyam

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

Testnevelés

3

3

3

3

2,5

2,5

2,5

2,5

óra Iskolai sportköri (tömegsport) foglalkozások heti megosztásában évfolyam

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

Sportkör/

2

2

2

2

3

3

3

3

tömegsport

Tanórán kívüli foglalkozások formái és gyakorisága Tanórán kívüli mozgási lehetőségek: napközis-szabadidős és sportfoglalkozás, szervezett kirándulás, túra, osztálybajnokságok /foci, kosárlabda, kidobó, méta/ Testedzés gyakorisága, időtartama: a napközis tanulók naponta 35-45 percet levegőn tartózkodnak, mozognak. Szervezett túrán vesznek részt tanulóink évente egy-két alkalommal, kerékpárral illetve gyalogosan osztályszinten. Gyógytestnevelés: A tanuló, ha egészségi állapota indokolja, az iskolaorvos – szakorvosi szűrővizsgálat alapján könnyített vagy gyógytestnevelésben részesül heti egy alkalommal.

4. A mindennapos testedzésre vonatkozó általános rendelkezések: • • • •

Az órarendi beosztásnál arányosan elosztva 1-1 testnevelés vagy sportköri foglalkozás van tervezve naponta, melyek mellett 1-1 szabadidős sportfoglalkozásra van lehetőség. Testnevelési órák – sportfoglalkozások időtartama min. 45 perc, max. 90 perc. A tanórán kívüli foglakozások időtartamát jellege határozza meg. A foglalkozásokat minden esetben pedagógus vezeti. A tanórai foglalkozásokat tanító, testnevelő tanár vezeti. A tanórán kívüli foglalkozásokat osztályfőnök, napközis nevelő, DÖK vezető. Az iskolában folyó testedzés foglalkozásairól írásbeli dokumentációt vezetnek a nevelők a hely, idő és résztvevők számának feltüntetésével.

Az IPR kulcskompetenciákat – szociális kompetenciákat fejlesztő program eleme a mentálhigiéniás program a védőnői szolgálat segítségével. A mentálhigiéniás program ütemterve a munkaterv alapján történik. Feladatait, céljait az együttműködési megállapodás tartalmazza.

15 ISKOLAI KÖRNYEZETI NEVLÉSI PROGRAM

„A környezeti nevelés az emberi teljességet az életvitelnek és életmódnak az értékek, a hit, a tudás és az erkölcs alapjaihoz történő szoros kötését hirdeti” (Horváth Péter) 15.1. Alapok. 15.1.1. Erőforrások  Iskolavezetőség – ösztönző rendszert dolgoz ki, támogatja a programot  Pedagógusok – programok tervezése, lebonyolítása  Diákönkormányzatot segítő tanár – környezeti nevelési munka támogatása  Tanulók – tantermek rendezése, papírhulladék gyűjtése, tisztasági ellenőrzés  Szülők – programok támogatása, segítése  Technikai dolgozók – programok lebonyolításának segítése 15.2. Célok, feladatok 15.2.1. Általános célok, alapelvek -

társadalom fenntartható fejlődésének elősegítése,

-

tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelése,

-

kötelességek és jogok megismerése, a személyes felelősség vállalásának fontossága,

-

válságjelenséget mutató folyamatok megismerése,

-

fogyasztás és környezeti erőforrások kapcsolatának megismerése, a fenntartható

-

fogyasztás elvének betartása.

15.2.2. Általános feladatok -

személyiségformálás,

-

önszabályozás,

-

problémaérzékenység fejlesztése,

-

konfliktuskezelés készségeinek erősítése,

-

társas együttműködés.

15.2.3. Az iskolai környezeti nevelési tevékenység konkrét feladatai és céljai Konkrét feladatok: ─ Tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük azokat a környezet megóvásához szükséges képességeket és készségeket, amelyek a természeti és társadalmi környezet zavartalan működését elősegítik. ─ A tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – iskolán belül tanórai és tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkozzanak a környezet megóvása szempontjából legfontosabb ismeretekkel: környezet fogalmával, környezetszenynyezés formáival, környezetvédelem lehetőségeivel, lakóhelyünk természeti értékeivel – környezetvédelem feladataival kapcsolatosan Konkrét célok: -

Igényes környezeti kultúra kialakítása a tanteremben, iskola belső terében, iskola körül. Helyes fogyasztási szokások kialakítása. Takarékos és figyelmes anyaghasználatra nevelés (energiatakarékosság, papír újrahasznosítása). A természeti és mesterséges környezet esztétikumának alakítása. Lakóhelyünk környezetvédelmi munkájában aktív részvétel, helyi értékek, problémák feltérképezése. Hagyományok védelme: család- iskola- település relációban. A szülőkkel, az iskola környezetében élőkkel a kommunikáció fejlesztése.

15.3. Tanulásszervezési és tartalmi keretek a környezeti-nevelés színterei Az iskolánkban három szinten folyik a környezeti nevelés: I. Tanórai keretek között Szaktárgyi órákon (természettudományos, humán, osztályfőnöki, művészi) a tananyagba beépítve. II. Iskolán belül tanórán kívüli lehetőségek       

Szakkörök Tanulói pályázatok – rajzpályázatok a környezeti neveléssel kapcsolatosan Tanulmányi kirándulások – ellátogatunk a gyermekcsoportokkal nemzeti parkokba, vadas parkba, múzeumokba. Vetélkedők – házi versenyek, vetélkedők az ismeretek rögzítése érdekében. Akciók – jeles napokon szervezünk olyan akciókat, amelyek felhívják a figyelmet egy helyi környezeti problémára. Hagyományőrző rendezvények: Föld Napi megemlékezés, mellyel a cél a hagyományok ápolása. Elméleti, gyakorlati feladatokat tartalmazó akadályverseny lebonyolítása. Diák önkormányzati nap – az iskolai programnak mindig lehet környezeti nevelési része.

  

Művészeti csoportok, ünnepségek – kézműves foglalkozások keretében a természet adta anyagok, újrahasznosítható hulladék anyagok felhasználásával különböző tárgyak készítése, majd kiállítás szervezése (kulturális bemutató). Napközis, szabadidős foglalkozások – szervezett kirándulás, kötetlen séta a település környékén. Természetjárás – gyalog és kerékpártúrák szervezése, a környezeti értékek felfedezése érdekében.

III. Iskolán kívüli formák:  

Erdei iskola – a tanulók tanulási folyamatát az aktív, együttműködő, cselekvő (kooperatív – interaktív) megismerő tevékenységévé építik. A humán és a természeti környezet megtapasztalása. Táborok – a Diákönkormányzattal való együttműködés keretében szervezünk olyan programokat, amelyek során megismerhetik a gyerekek a szűkebb és tágabb környezetet.

15.4. Módszerek > terepgyakorlati módszerek, nyári táborok, egyszerű megfigyelések, célzott megfigyelések, > kreatív munka: természetvédelmi munkák, tisztasági verseny, hulladékgyűjtés, > közösségépítés, csoportszervezés, > játékok, > művészi kifejezés: - műalkotás, rajz, > vers, színdarab > a környezetünkért könyvsorozat alkalmazása.

16. FOGYASZTÓVÉDELEMMEL ÖSSZEFÜGGŐ ISKOLAI FELADATOK

Célja: A fogyasztói kultúra fejlesztése és a tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban. Kezdő és bevezető szakasz: A kisiskolás korban leginkább jellemző fogyasztói magatartások a kiválasztás, az áruismeret, a döntés, a kockázatvállalás, a bizalmi elv érvényesülése. Alapozó és fejlesztő szakasz: A jogérzék kellő jogismeret, a szolgáltatásismeret, a fogyasztói értékrend és a vállalkozásismeret kialakítása. Feladat: Meg kell ismertetni a tanulókkal a piac, a marketing és a reklám szerepét, alkalmassá téve őket e területen való eligazodásra. Hangsúlyozni kell a minőség és a biztonság szerepét a fogyasztás során, valamint a gazdaságosságot és a takarékosságot. Színterei: Az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásaiba jól beépíthetők a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos tartalmak:

Például: Technika – áruismeret, a gyártás és a termékminőség összefüggései. Matematika: - banki, biztosítási vagy üzemanyag fogyasztási számítások. Fizika: - mérés, mértékegységek, mérőeszközök (villany, gáz, víz mérőórák), Földrajz: - eltérő fogyasztási struktúrák és szokások. Magyar: - reklámnyelv, feliratok, a reklám kommunikációs csapdái. Biológia: - génmódosított élelmiszerek (GMO), amíg egy élelmiszer a boltba kerül, táplálkozási kiegészítők és divatjaik, egészséges táplálkozás. Kémia: - élelmiszerbiztonság, élelmiszeradalékok (E-számok), vegyszermaradványok, háztartási vegyszerek, kozmetikumok célszerű és tudatos használatuk. Informatika: - elektronikus kereskedelem (e-kereskedelem), internetes fogyasztói veszélyforrások, telefónia. Történelem: - EU fogyasztói jogok, fogyasztástörténelem és fogyasztóvédelem, a reklám története. Médiaismeret: - a reklám képi nyelve és hatásai. Osztályfőnöki óra: a fogyasztói kultúra.

Tanórán kívüli tevékenységek (vetélkedők, versenyek, rendezvények). Iskolán kívüli helyszínek: (piaci séták, üzletek látogatása).