Grant Thornton Hungary News

Grant Thornton Hungary News 2012 Február

Tartalom

A. Transzfer ár dokumentációs szabályok 2012. évi változásai

B. Kettıs adóztatás elkerülésérıl szóló egyezmények

C:\Documents and Settings\zba\Local Settings\Temporary Internet Files\Content.MSO\8AADB06F.tmp

16.02.2012 /

Tisztelt Ügyfelünk! Az elmúlt hetekben megküldött IB Serviceeink folytatásaként jelenlegi számunkban a transzfer ár dokumentációs szabályok

változására és új kettıs adóztatás elkerülésérıl szóló egyezmények hatályba lépésére szeretnénk felhívni a figyelmüket.

Waltraud Körbler IB Grant Thornton Consulting Kft. E [email protected]

2

A. Transzfer ár dokumentációs szabályok 2012. évi változásai A transzfer ár dokumentációs kötelezettséget szabályozó 22/2009. PM rendelet módosítása jelentıs egyszerősítéseket vezetett be a dokumentációs kötelezettségre vonatkozóan.

Az új szabályokat a 2011. évi nyilvántartási kötelezettség teljesítésére is lehet alkalmazni, ha a nyilvántartás elkészítésének határideje 2012. január 1-je vagy azt követı idıpont.

1. Dokumentációs kötelezettség alól mentesülı ügyletek a) külföldi telephely Az eddigi mentességek mellett (tızsdei ügyletek, nem vállalkozó magánszeméllyel kötött ügyletek) ezentúl nem köteles a magyar vállalkozás transzfer ár dokumentációt készíteni a külföldi telephelye és kapcsolt vállalkozásai közötti ügyletekrıl, ha a telephelynek betudható, külföldön adóztatható jövedelmet a magyar társasági adóalap nem tartalmazza. b) szokásos piaci ár megállapítása az adóhatóság által Az adóhatóság határozata érvényességének idıtartamára nem kell dokumentációt készíteni.

d) továbbszámlázott költségek A nem fıtevékenység keretében nyújtott szolgáltatás, termékértékesítés ellenértékének kapcsolt vállalkozás részére változatlan összegben történı átterhelése esetén is megszőnik a dokumentáció készítési kötelezettség. Feltétel, hogy a szolgáltatást nyújtó vagy a terméket értékesítı társaság a kapcsolt felek egyikével sem áll kapcsolt vállalkozási viszonyban. e) 50 millió alatti ügyletek A 2011-ig érvényes szabályozás szerint az 50 millió forint alatti ügyletekrıl egyszerősített dokumentációt lehetett készíteni. Az új szabályozás szerint, ha a teljesítések nettó értéke szokásos piaci áron nem több mint 50 millió forint a szerzıdés megkötésétıl az adóév utolsó napjáig terjedı idıszakban, ezekrıl az ügyletekrıl nem kell dokumentációt készíteni. Az 50 milliós összeghatár számításánál az összevonható szerzıdésekben szereplı ügyletek értékét együttesen kell figyelembe venni.

c) ingyenes pénzeszköz átadások

3

2. Alacsony hozzáadott értékő, csoporton belüli szolgáltatások a) alacsony hozzáadott értékő szolgáltatások Alacsony kockázattal járó szolgáltatások, amelyet a csoport egyik tagja a csoport másik vagy több tagjának vagy a vállalatcsoport valamennyi tagjának nem fıtevékenysége keretében nyújt és az adott szolgáltatás az igénybevevı fél fı üzleti tevékenységéhez közvetlenül nem kapcsolódik. A nyújtott, illetve az igénybevett szolgáltatás értéke nem lehet több mint 150 millió az adott adóévben és nem haladhatja meg a szolgáltatást nyújtó fél adóévi nettó árbevételének 5%-át, illetve a szolgáltatást igénybevevı fél adóévi üzemi költségeinek és ráfordításainak 10%-át. Az összeghatár arra a félre vonatkozik, amelyik fél a nyilvántartást készíti. Az összevonható szerzıdésekben szereplı ügyletek értékét együttesen kell figyelembe venni, de a különbözı jellegő szolgáltatások nem összevonhatóak. A szolgáltatásnak az igénybevevı számára gazdasági, üzleti értékkel kell bírni. A rendelet mellékletében tevékenységi kóddal tételes felsorolásra kerülnek az ebbe a körbe tartozónak tekintett szolgáltatások. A fı csoportok a következık: • IT szolgáltatások • ingatlankezelés • jogi, számviteli tevékenység, fordítás, tolmácsolás, piackutatás • oktatási tevékenység • adminisztratív szolgáltatások • szállítás, szállítmányozás, rakományozás, raktározás, tárolás • szálláshelyszolgáltatás, üzemi étkeztetés, örzı-védı szolgáltatás

b) egyszerősített nyilvántartás A nyilvántartásnak tartalmazni kell • az ügyletben résztvevı kapcsolt felek adatait • a szerzıdés tárgyát, megkötésének és módosításának idıpontját, idıbeli hatályát • a szokásos piaci árat • dokumentáció elkészítésének és módosításának idıpontját. c) szokásos piaci ár meghatározása Az egyszerősített nyilvántartás készítésének feltétele, hogy a szokásos piaci árat a költség és jövedelem módszer alkalmazásával határozza meg az adózó. Szokásos piaci haszonkulcsnak a 3% és 7% közötti tartományba esı haszonkulcs minısül. A tartományon kívül esı haszonkulcs alkalmazása esetén az érintett szolgáltatások tekintetében összehasonlító adatokkal kell alátámasztani az alkalmazott haszonkulcs szokásos piaci jellegét. Nem élhet az adózó az új egyszerősített nyilvántartási lehetıséggel, ha az adóévben vagy a megelızı két adóévben nem kapcsolt féllel kötött szerzıdést (nyújtott vagy vett igénybe) alacsony hozzáadott értékő szolgáltatás tekintetében összehasonlítható körülmények között és ennek alapján megállapítható, hogy a 3%-7% közötti haszonkulcs nem tekinthetı szokásos piaci árnak.

4

3. Mulasztási bírság A nyilvántartási kötelezettség tekintetében tapasztalható fenti egyszerősítésekkel szemben tovább szigorodnak a kivethetı bírság tételek. Az adózás rendjérıl szóló 2003. évi XCII. törvény új szabályai szerint (172.§ (16) bekezdés) megmarad a nyilvántartásonként kivethetı 2 millió forintos bírság, ha hiányos vagy hiányzik a nyilvántartás. Ismételt jogsértés esetén nyilvántartásonként 4 millió forint a bírság felsı határa.

Ugyanazon nyilvántartás elkészítésének ismételt elmulasztása esetén pedig az elsı esetben kiszabott bírság mértékének négyszereséig terjedhet a bírság, de a törvény szerint a kötelezettség teljesítése esetén a kiszabott bírság korlátlanul mérsékelhetı. Ha két egymást követı mulasztás között 2 évnél több telt el, abban az esetben azonban nem tekinthetı ismételtnek a jogsértés, vagyis nem lépnek be a magasabb bírság mértékek.

Ilona Szarka IB Grant Thornton Consulting Kft. E [email protected]

5

B. Kettıs adóztatás elkerülésérıl szóló egyezmények

2012. január 1-jétıl a régi egyezményt új német és brit egyezmény váltja fel és hatályba lép a Mexikóval kötött egyezmény.

1. Magyar - német egyezmény A 2011. évi LXXXIV. törvénnyel kihirdetett új egyezmény a régi egyezményt kihirdetı 1979. évi 27. tvr-t váltja fel. A legfontosabb változások a régi egyezményhez képest a következık.

elsı államnak joga van arra, hogy a hazai joga szerint megadóztassa az ebben az államban belföldi illetıségő társaságban lévı tıkeérték növekedését a magánszemélynek az elsıként említett államban lévı illetısége idıtartamára.

a) elidegenítésbıl származó nyereség

c) munkaviszonyból származó jövedelem

A régi egyezmény szerint az üzletrész eladásból származó nyereség csak az elidegenítı illetısége szerinti országban volt adóztatható. Ha tehát egy német illetıségő magánszemély értékesítette magyar gazdasági társaságban lévı üzletrészét, ez után a nyereség után Magyarországon nem keletkezett adófizetési kötelezettsége.

A kiküldött munkavállalók esetében három feltétel együttes teljesülése kell ahhoz, hogy a kiküldetés idıtartama alatt is a kiküldı országban adózzanak (183 napnál rövidebb idıtartam, a díjazást nem fogadó országbeli munkaadó fizeti és nem ebben az országban lévı telephely viseli). A 183 napos feltételt a régi egyezmény alapján naptári évenként kellett teljesíteni. Az új egyezmény szerint a 183 napos idıszakot az adott adóévben kezdıdı vagy végzıdı bármely tizenkét hónapos idıtartamon belül kell figyelni.

Az új egyezmény értelmében az olyan társaság részvényeinek, üzletrészének elidegenítésébıl származó nyereség, amelynek eszközei több mint 50 százalékban ingatlan vagyonból vagy ahhoz főzıdı jogokból állnak, megadóztatható az ingatlan fekvése szerinti államban. b) tıkeérték növekmény adóztatása Ha egy magánszemély legalább öt évig vagy hosszabb idıtartamig belföldi illetıségő volt az egyik államban és jelenleg a másik szerzıdı államban belföldi illetıségő, az

d) osztalékadó Az osztalék forrásadó mértéke 5%, ha a haszonhúzó olyan társaság (kivéve a nem adóköteles személyegyesítı társaságot), amely az osztalékot fizetı társaság tıkéjében legalább 10%-os közvetlen részesedéssel bír, minden egyéb esetben 15%.

6

e) telephely

c) munkaviszonyból származó jövedelem

Nem változott, hogy az építési terület vagy az építkezési, szerelési munkálatok akkor keletkeztetnek telephelyet, ha tizenkét hónapnál tovább tartanak.

A kiküldött munkavállalók esetében három feltétel együttes teljesülése kell ahhoz, hogy a kiküldetés idıtartama alatt is a kiküldı országban adózzanak (183 napnál rövidebb idıtartam, a díjazást nem fogadó országbeli munkaadó fizeti és nem ebben az országban lévı telephely viseli). A 183 napos feltételt a régi egyezmény alapján naptári évenként kellett teljesíteni. Az új egyezmény szerint a 183 napos idıszakot az adott pénzügyi évben kezdıdı vagy végzıdı bármely tizenkét hónapos idıtartamon belül kell figyelni.

2. Magyarország és Egyesült Királyság közötti egyezmény A 2011. évi CXLIV. törvénnyel kihirdetett új egyezmény a régi egyezményt kihirdetı 1978. évi 15. tvr-t váltja fel. A legfontosabb változások a régi egyezményhez képest a következık.

d) osztalékadó a) telephely Az építési terület vagy az építkezési, szerelési munkálatok akkor keletkeztetnek telephelyet, ha tizenkét hónapnál tovább tartanak (régi egyezmény alapján 24 hónap volt a határ).

Az osztalék forrásadó mértéke 0%, ha a haszonhúzó olyan társaság, amely az osztalékot fizetı társaságban a szavazati jog legalább 10%-át közvetlenül vagy közvetve ellenırzi, egyéb esetben 10% (15% speciális befektetési eszközbıl származó osztalék esetén).

b) elidegenítésbıl származó nyereség e) speciális rendelkezések A régi egyezmény szerint az üzletrész eladásból származó nyereség csak az elidegenítı illetısége szerinti országban volt adóztatható. Az új egyezmény értelmében az olyan társaság részvényeinek, üzletrészének elidegenítésébıl származó nyereség, amelynek az értékének több mint 50 százaléka közvetlenül vagy közvetve ingatlan vagyonból származik, megadóztatható az ingatlan fekvése szerinti államban..

Külön rendelkezéseket tartalmaz az egyezmény azoknak a jövedelmeknek az adóztatására, amely egy harmadik államban lévı telephelynek betudható jövedelembıl származnak.

7

2. Magyar - mexikói egyezmény A 2011. évi CXLV. törvénnyel került kihirdetésre az egyezmény a kettıs adóztatás elkerülésérıl és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról (2012-ig nem volt a két ország között egyezmény). a) telephely Az építési terület vagy az építkezési, szerelési vagy beszerelési munkálatok és az ezzel kapcsolatos felügyeleti tevékenység akkor keletkeztetnek telephelyet, ha hat hónapnál tovább tartanak. Egy vállalkozás által nyújtott szolgáltatás (beleértve a tanácsadási szolgáltatásokat) is telephelyet keletkeztet, ha az azonos vagy kapcsolódó projekt idıtartama egyfolytában vagy megszakításokkal meghaladja a 183 napot bármely tizenkét hónapos idıtartamban. b) elidegenítésbıl származó nyereség Az egyezmény értelmében az olyan társaság részvényeinek, üzletrészének elidegenítésébıl származó nyereség, amelynek az értékének több mint 50 százaléka közvetlenül vagy közvetve ingatlan vagyonból származik, megadóztatható az ingatlan fekvése szerinti államban.

Ugyancsak adóztatható az olyan részesedés értékesítésének a nyeresége, amely társaságban a nyereséget élvezı az elidegenítést megelızı tizenkét hónapon belül legalább 25%-os részesedéssel bírt. c) munkaviszonyból származó jövedelem A kiküldött munkavállalók esetében három feltétel együttes teljesülése kell ahhoz, hogy a kiküldetés idıtartama alatt is a kiküldı országban adózzanak (183 napnál rövidebb idıtartam, a díjazást nem fogadó országbeli munkaadó fizeti és nem ebben az országban lévı telephely viseli). A 183 napos idıszakot az adott adóévben kezdıdı vagy végzıdı bármely tizenkét hónapos idıtartamon belül kell figyelni. d) forrásadók Az osztalékadó mértéke 5%, ha a haszonhúzó olyan társaság, amely az osztalékot fizetı társaság tıkéjében közvetlenül legalább 10%-os részesedéssel bír, egyéb esetben 15%. A kamat a kifizetés országában 10%-os forrásadózás alá vethetı, a jogdíj forrásadója pedig 10% lehet. A jogdíj magában foglalja az ipari berendezések használatáért fizetett díjakat is.

Ilona Szarka IB Grant Thornton Consulting Kft. E [email protected]

.

8

Kapcsolat IB Grant Thornton Consulting Kft. IB Grant Thornton Audit Kft. Vámház krt.13. H-1093 Budapest T + 36 1 455 2000 F + 36 1 455 2040 M +36 30 992 29 79 E [email protected] www.ib-grantthornton.com

Az itt megjelölt információk általános természetőek, és olyan tényeken alapulnak, amelyek változhatnak. Ezek az információk nem minısülnek a Grant Thornton Hungary által az olvasónak nyújtott könyvelési, jogi és adótanácsadásnak, így semmiképpen nem értelmezhetık akként. Ezeknek az anyagoknak nem célja, hogy megfeleljenek bizonyos helyzeteknek és alkalmasak legyenek bizonyos körülmények közötti felhasználásra, és szükség lehet néhány itt nem tárgyalt adójogi és más tényezı figyelembe vételére. Ezért - mielıtt jelen információk alapján bármilyen döntést hoznak - tanácsos felvenni a kapcsolatot a Grant Thornton Hungary-vel vagy más adószakértıvel. Az adótörvények változásai, valamint egyéb tényezık - adott esetben visszamenılegesen is - befolyásolhatják az itt bemutatottakat. A Grant Thornton Hungary nem vállal felelısséget az olvasóknak ezekrıl a változásokról való tájékoztatásáért.

9