Gondolatok a nagypénteki ünneplésünk elé. „ …azt azonban látjuk, hogy az a Jézus, aki rövid időre kisebbé lett az angyaloknál, a halál elszenvedése miatt dicsőséggel és tisztességgel koronáztatott meg, hiszen ő Isten kegyelméből mindenkiért megízlelte a halált. Mert az volt méltó Istenhez, akiért van a mindenség, és aki által van a mindenség, hogy őt, aki számtalan fiát vezeti dicsőségre, üdvösségük fejedelmét szenvedések által tegye tökéletessé.” (Zsidó levél 2,9-10)
Keresztyén Testvéreink!A Bibliát olvasók és általában a nagypéntekkel foglalkozók úgy tudják, hogy Jézus kereszthalálának eseményei úgy kezdődtek el,hogy a papi tanács tagjai elhatározták az ő halálát. Valójában a nagypéntek eseményeinek kezdete a Szentírás első lapjain van megírva,az ember bűnbeesésénél és az Isten válaszánál. Amikor az első emberpár, a mi ősszüleink az igazság helyett a bűnt, a hit helyett a hitetlenséget választották, akkor kezdődött el a nagypéntek. Amikor a kegyelmes Isten nem pusztította el az embert, hanem helyette üdvígéretet mondott:nos akkor vette kezdetét a nagypéntek. A Mindenható irgalma jelölte ki a teremtést követő időkben Szent Fia útját, aminek a csúcspontja a golgotai kereszt lett, ahogyan alapigénk is vallja: Mert az volt méltó Istenhez, hogy őt, üdvösségünk fejedelmét szenvedések által tegye tökéletessé! Isten Fiának ebben az embervilágban csak a szenvedés jutott, ahogyan az Apostoli Hitvallás vallja meg Krisztus Urunk élettörténetének összegzéseként: „Szenvedett Poncius Pilátus alatt, megfeszítették, meghalt…” Nem tudom, feltűnt-e már nekünk, amikor elmondjuk, hogy „született Szűz Máriától” azután rögtön az jön: „szenvedett Poncius Pilátus alatt”. Majd így folytatódik: „megfeszítették, meghalt és eltemették.” Ami az Ő emberré léte és kereszthalála között volt, azt egyetlen szóval lehet jellemezni: szenvedett. Az Apostoli Hitvallás Jézus harminchárom esztendős földi szolgálatát ebbe az egyetlen szóba tömöríti: szenvedett. A mostani nagypénteken, figyeljünk arra először, hogy miért kellett a kereszthalálig tartóan szenvednie az Úr Jézus Krisztusnak, másodszor pedig értsük meg, hogy milyen következményeinek legyenek a mi életünkben annak, Urunk szenvedett és nagypénteken meghalt?Miért kellett ennek a tökéletes, szeretetteljes, kedves Krisztusnak, Isten Szent Fiának ennyit szenvednie? A választ az Ige adja meg: Ő Isten kegyelméből mindenkiért megízlelte a halált! Az történt nagypénteken, hogy Isten Fia miattunk, helyettünk és érettünk teljesítette be szenvedése útját. Milyen furcsán, idegenül hangzik: mindezt Isten kegyelme munkálta. Hát mi volt abban olyan kegyelem, hogy az Úr Jézus Krisztus kereszthalált szenvedett? – kérdezheti a balga, hitetlen. Mi tudjuk: a kegyelem itt rólunk szól. Krisztusunknak azért jutott a kegyetlenség, hogy minekünk kegyelemben legyen részünk. Ez egy nagyon mély és alázatra indító kijelentés. Valaki azért szenvedett elképzelhetetlen fájdalmak és gyötrődések között, hogy nekünk ne kelljen. Aki a kereszt előtt hálával tud térdre borulni, az érti a nagypéntek titkát, és annak az embernek van üdvössége. A másodikként feltett kérdésünk ez volt: mi a következménye az életünkre nézve a Krisztus kereszthalálának? Nagypénteken a templom kárpitja felülről kettéhasadt. A kárpit volt, ami a szentek szentjét elzárta,de szabad lett az út. Szabad az út a Mindenhatóhoz. Szabad itt Magyarországon, Karcagon, szabad reggel és délben és este. Szabad, mert megbékélt velünk az Isten. Nem mondja azt: el a színem elől! Nagypénteken megnyíltak a sírok. Kiderült, hogy a kereszt diadaljel. Diadalívet építettek a császárok. Isten keresztet, hogy azt hirdesse: legyőzte a halált. A feltámadás lesz a második jele annak, hogy vereséget szenvedett a halál.Fontos következménye legyen életünkben Jézus halálának. Mi magunk is a megbocsátásban kell, hogy járjunk, hiszen nekünk is annyi bűn bocsáttatott meg. Áldott Nagypénteket és Húsvétot kíván:Konczné Lehoczky Krisztina lelkipásztor.
„ Áldott a mi Urunk Jézus Krisztus Istene és Atyja, aki nagy irgalmából újjá szült minket Jézus Krisztusnak a halottak közül való feltámadása által élő reménységre…” (1 Péter 1,3 )
Gondolatok Húsvétra készülve. Ha megkérdeznénk a ma emberét, hogy mi is a húsvét lényege, a válaszok alapján zavarba ejtően vegyes kép alakulna ki. Kérdezzük csak meg az utca emberét miért ünnepeljük a húsvétot minden évben máskor, de mindig március 22. és április 25. között! Vajon ki tudná rá a választ? (Pedig „igen egyszerű” a felelet: az ünnep napja a tavaszi napéjegyenlőség utáni holdtöltét követő első vasárnap. Biztos bukás a televíziós vetélkedőkben.) Avagy, érdeklődjük már meg, hogy melyek a húsvét jelképei? Felelet: nyuszi, tojás, sonka, bárány, csoki stb. Vagy kérdezzük meg nyugodtan a köznapi embert, hogy milyen eredetű az ünnep? Repdesnek a válaszok: keresztény, germán, római, valláshoz nem köthető pogány, avagy ősmagyar. Úgy tűnik valóban nagy a baj a húsvét körül. Ennek a bizonytalanságnak az okai között egyfelől az elemi bibliaismeret hiányát, a hagyományaink elértéktelenedését, valamint a határtalan szinkretizmust, a vallások és elképzelések látványos keveredését nevezhetnénk meg. Kezdjük az ünnep nevével, hisz egy ünnep lényegének a megértéséhez elsőként is segíthet az elnevezés. Lássuk be, a húsvét szavunk nem sokat segít. Az rögtön világos számunkra, hogy ezt az ünnepet így, ebben a formában, csakis egy magyar ember tudja elnevezni. Mit üzen a név? Újra magamhoz vehetem a húst. Sokszor halljuk választási időszakban a következő vádat Ady és József Attila után szabadon: A magyar a hasával gondolkodik. Bár berzenkedik bennünk a lélek a summás ítélet miatt, de a húsvét szó hallatán az idézett kijelentésnek halovány igazságát el kell fogadnunk. Az elnevezés kialakításában nagy segítség lehetett, hogy a negyven napos nagyböjt azzal kezdődött, hogy húshagyókedden (latinul: carne vale- azaz karnevál) látványosan búcsút intettek az emberek a jóféle húsos ételeknek. A negyven napon át tartó szomorúság után pedig - melynek egyik kiváltó oka éppen az ételmegvonás volt - újra eljöhetett a sonkák, sültek ideje. A régi szokás emléke a húsvéti sonka ünnepélyes felszelésében és tálalásában él tovább. Ne gondoljuk azt, hogy az elnevezés gondjával egyedül vagyunk a világban. A német nyelvben az ünnep neve Ostern, angolul Easter. Mint látjuk a német-osztrák testvéreinknek, de az angoloknak, az amerikaiaknak, ausztráloknak sem könnyű a dolguk. Itt már a vallási keveredés talaján állunk. Vajon honnan is jöhetett az ünnep neve? Azt azonnal látjuk, hogy a két nyelvben az elnevezés közös tőről fakadhat. Valószínű, hogy a kelet, a kikelet, azaz az Ost ill. east szó módosulása a két ünnepnév. Más magyarázat szerint a német mitológiában szereplő Ostra termékenység istennő nevének a két nyelvben végbement módosulását érhetjük itt tetten. A lényeg az, hogy a tavasz, a természet új életre kelésének öröme köszön vissza az ünnep elnevezésében. A keresztény hitre tért germánok, kelták, angolszászok gondolkodásukban egyszerűen a régi név alatt ünnepelték az újat. Ennek a gondolatvilágnak a továbbélését látjuk a tojás festése, a locsolkodás, a tojást tojó nyuszi szimbólumaiban és szimbolikus cselekedeteiben. A tojást tojó nyúl szimbóluma egyenesen érthetetlen, genetikailag nonszensz az Ostra istennő mítoszának ismerete nélkül. A termékenység istennőjét tavaszi virágokkal, indákkal körülvéve, tojással kezében, lábánál nyulakkal, feje felett repkedő madarakkal ábrázolják. Fejét tavaszi virágokból font koszorú ékesíti. Az istennő és a kezében lévő tojás a természet megújulását, a tavaszi ébredést szimbolizálja.Ostrának a legenda szerint volt egy különleges madara, amely színes tojásokat tojt. Egy napon az istennő a madarat a gyerekek szórakoztatására nyúllá változtatta, azóta tojnak a nyulak színes tojásokat. Eddig a színes történet. Mi azonban folytassuk tovább az ünnep elnevezését kutató körutunkat. A franciák, spanyolok, olaszok ünnepünket a zsidó ünnepre, a peszah-pászkha-páskára utaló szóval nevezték el. Lássuk be, ez sem segít a derék galloknak,hispánoknak, itáliaiaknak megérteni, mi is a húsvét lényege. Talán meglepő lehet, de az orosz nyelv őrizte meg legkövetkezetesebben az ősi jelentést. A hét egyik napjának elnevezésében minden orosz tudhatja, hogy mi is történt húsvétkor. Ez a szó, a voszkreszenyie, azaz a vasárnap szavuk. A szó ugyanis – és nem emlékszem, hogy az orosz órákon tanáraim ezt nagy lelkesedéssel kifejtették volna– azt jelenti, hogy feltámadás.
Végül elérkeztünk a húsvét ünnepének szívéhez, lényegéhez, a feltámadáshoz, azaz a halál feletti diadalhoz. Húsvét egy konkrét történelmi eseményről szól: Jézus Krisztus feltámadásáról. A Szentírás tanúsága szerint – és ezt még Jézus ellenségei sem tagadhatták – Jeruzsálemben, Pontius Pilátus helytartó regnálásának 7. évében, a páska előtti napon, pénteken kivégezték a Názáretből való Jézust. A kivégzést követő harmadik napon – tehát vasárnap- a sziklasírt, amelybe Jézus testét helyezték, annak ellenére üresen találták a Jézust követő asszonyok és az apostolok, hogy sokmázsás kő zárta és testőrség felügyelte. Sőt, ugyanezen a vasárnapon, de az elkövetkező negyven napon keresztül személyesen is találkoztak és beszélgettek az életre kelt Jézussal. Mindez azt hirdette a számukra, hogy van a halálnál is hatalmasabb erő. Jézus Krisztus feltámadása már önmagában is ünnepelni való esemény lenne, maga a csoda, de ennek a csodálatos eseménynek a következményei teszik igazán örömteljessé az ünnepet. Jézus Krisztus feltámadása a mi feltámadásunknak, a halál utáni életünknek a prototípusa. Pál apostol az ún. „Feltámadás Himnuszban” megénekli Krisztus feltámadását, majd hozzá teszi: „éppen így lesz velünk is.” ( 1 Korinthus 15) A Húsvét lényege az,hogy az életet reményteljessé teszi. Herkules oszlopaira, az Atlanti óceán előtt az volt írva, hogy „non plus ultra”, azaz nincs tovább. Jézus Krisztus feltámadása előtt az emberi lét végét a halál jelentette, ahonnan nincs tovább. Jézus feltámadása azt üzeni: plus ultra, azaz van tovább. Lesz tovább. Vár még ránk valami és vár ránk Valaki a földi életút után. Koncz Tibor lelkész.
Húsvéti köszöntő vers Megjött már a húsvét, Elhozta az Isten. Lett kikelet újra, Ezt hirdeti minden. Hírnök lettem én is, Azért jöttem ide, Ahol látom, van még A lelkeknek hite. Napsugár elűzi Felőlünk a telet, Megolvad a jég is Vetéseink felett.
Eső jön a földre Isten jóvoltából, Ringó kalásztenger Lesz majd a búzából. Rád is gondoltam, Gyönyörű virágszál, Megöntözlek téged, Hogy el ne hervadjál. Ezentúl is áldjon A jó Isten téged, Találd meg a földön Minden szerencsédet
Tudjátok-e mi a húsvét? Feltámadás napja! Boldog ma a keresztények Apraja és nagyja. Tudjátok-e mi a húsvét? Vigasztaló ünnep! Vége lesz, ha hinni fogunk Átoknak és bűnnek. Tudjátok-e mi a húsvét? Gyönyörű szép álom! Váltson meg a Jézus Krisztus Szívemből kívánom!
Szentesi Lajos főgondnok urat kérdeztük az esztendőre tervezett munkálatokról: Örvendjetek!: Főgondnok úr! Milyen munkálatokat tervez a Presbitérium erre az esztendőre? Szentesi Lajos: A múlt évben elindítottuk a padfűtés kiépítési munkálatait. Idén szeretnénk Adventre üzemkész állapotba hozni. Az Egyházközség megvásárolta a Kálvin utca 5. szám alatti iskolaépületet, így a nyárra is meg van a feladat. Ide az általános iskolából szeretnénk osztályokat áttenni. Pályázunk a gimnázium nyílászáróinak a cseréjére. A temetőkben útfelújítási ill. -építési munkálatokat tervezünk. Természetesen mindig akadnak rendkívüli helyzetek, feladatok, így azokra is készülnünk kell. Ö.:Főgondok úr az Egyházmegye és az Országos Presbiteri Szövetség vezetőségében is benne van. A 2012ben megrendezett, és nagy sikert aratott nemzetközi konferencia után terveznek-e Karcagon ilyen alkalmat szervezni? Szentesi Lajos: Igen. Erre az évre is sikerült egy jelentős konferenciát Karcagra hozni. A Nagykunság presbitériumainak a küldötteit várjuk az év folyamán. Ez közel 250 főt jelent. Ö.:Köszönjük a válaszokat. Isten gazdag áldását kérjük Főgondnok úr és a Presbitérium szolgálatára.
HÍREK INTÉZMÉNYEINK HÁZATÁJÁRÓL A Nagykun Református Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola és Kollégium az elmúlt hetekben tartotta felvételiztető beszélgetéseket. 150 diák jelölte meg intézményünket a felvételi lapokon. Több mint 130 diákkal beszélgettünk szüleik jelenlétében, és segítettünk a középiskolai feladatok megértésében. Nagy reménnyel várjuk a beiratkozást. Imádkozzunk a leendő kilencedikesekért. Imádkozzunk az érettségi és a felvételi vizsgákra készülő diákjainkért is.
Beszámoló a Karcagi Nagykun Református Gimnázium, Egészségügyi Szakközépiskola és Kollégium csoportjának zilahi útjáról „Magyar! Életen át ne bánkódj! Magyar! Higgy és bízz, ez az országod, tarts ki, amíg élsz!” énekli a fiatalok körében manapság oly népszerű Punnany Massif zenekar. A magyarság él. Határon innen, és határon túl.Ezt biztosan állítjuk, hiszen 2013. március 14-15-én a Karcagi Nagykun Református Gimnázium, Egészségügyi Szakközépiskola és Kollégium 22 tanulója és 3 tanára Erdélybe utazott, hogy zilahi testvéreinkkel együtt ünnepelhesse meg az 1848. március idusán történt eseményeket. Az út során megismerkedhettünk Erdély számos csodás nevezetességével. Nem sokkal a határ átlépése után Nagyváradon álltunk meg, ahol végigmehettünk a Kanonok soron és beléphettünk a Szent László székesegyházba, amelynek hatalmas és díszes beltere mindegyikünket ámulatba ejtett. Sajnos, a tervezett városnézést elmosta az eső, de abban nem akadályozhatott meg bennünket, hogy megtekintsük a Királyhágó csodálatra méltó látványát. Később még megálltunk Csucsán, a Boncza kastélynál. Itt láthattuk többek között Ady Endre esküvői fotóját, egyik kéziratát és érettségi bizonyítványát. Ezt követően továbbutaztunk Bárffyhunyadra, az ottani református templomba, melynek gyönyörű kazettás mennyezetén nem találhattunk két egyforma képet.
Kora délután érkeztünk meg Zilahra. Vendéglátóink, a Zilahi Református Wesselényi Kollégium tanulói a rövid iskolai fogadás után szálláshelyeinkre kísértek minket. Az este hátralévő része a szállást nyújtó családokkal való megismerkedéssel telt. Nem mindenki volt helyben elszállásolva. Aranyos pici faluk légkörét is átélhettük. Tradicionális ételeket kóstolhattunk meg. És élveztük a vendégszeretetet. Mint rájöttünk, az emberek sokkal önellátóbbak, mint nálunk. Vendéglátóink mindent megtettek annak érdekében, hogy semmiben se szenvedjünk hiányt, és ezt mindegyikünk egy apró ajándékkal köszönte meg. Másnap "iskolába mentünk", ahol először áhítaton vettünk részt, ezt követően előadtuk kis ünnepi műsorunkat, majd belecsöppentünk a tanórák sűrűjébe, s így lehetőségünk volt betekintést nyerni az ottani iskola világába. Ebéd után kipihentük magunkat és elbúcsúztunk ideiglenes családunktól. Délután rész vettünk az ünnepi istentiszteleten a református templomban, majd a zord, hideg téli idő ellenére a
koszorúzáson is a templom kertjében. Iskolánk a Művelődési Házban köszöntötte a zilahiakat, és irodalmi műsorral fejezte ki háláját az ott megélt csodálatos érzésért, hogy megtapasztalhattuk a magyarság összetartó erejét.A kora esti órákban indultunk haza. Utunk kissé kalandosan ért véget, mivel az időközben kialakult hazai hóhelyzet kerülőútra kényszerített minket, és az eredeti tervekkel ellentétben nem Ártándnál, hanem Csengernél léptük át a magyar határt.A természet szeszélyes megnyilvánulásaitól sem rettenő kis csapatunk jó hangulatban, kedves emlékeket őrizve, barátságokat szerezve tért haza, abban a reményben, hogy jövőre is ellátogathat, és együtt ünnepelhet honfitársainkkal. Összegzésként: szerintünk felejthetetlen volt ez a két nap, amit itt töltöttünk. Mindenki megannyi új élményekkel gazdagodott. Rimaszombati Fruzsina 11. B, Mészáros Anna 10. C, Molnár Bibiána 10. C, Lippai Anna 9. C A Nagykun Református Általános Iskola 1996-óta szolgálja Egyházunk és Városunk oktatásának az ügyét. Isten iránti hálával tekintünk vissza a 17 évnyi útra. Imádkozunk az Intézmény szolgálatáért.
A református általános iskola beiskolázási mutatói Református általános iskolánkban 15. alkalommal szerveztük meg – a már hagyománnyá vált – Iskolaelőkészítő foglalkozásokat, nagycsoportos óvodások részére.2012. október közepén a foglalkozások megkezdése előtt tájékoztatóra hívtuk a szülőket. A részletes, mindenre kiterjedő ismertető után bemutattuk iskolánk épületeit. A szülők megismerték továbbá a személyi és tárgyi feltételeket, a Pedagógiai programot, Képzési kínálatunkat, Házirendünket, valamint iskolánk Missziói programját.Az előkészítő foglalkozásokra 84 óvodás gyermeket írtak fel a szülők. A különböző óvodákból érkező gyerekek hamar összeismerkedtek, barátokra találtak. A foglalkozásokat a leendő első osztályos tanító nénik tartották. Február végéig 10 foglalkozáson vettek részt leendő elsőseink. A 2013/2014-es tanévre 73 szülő adta be a jelentkezési lapot. A nagy érdeklődésnek köszönhetően 3 első osztályt indítunk a következő iskolai évben.Az előkészítő végén „Gólya-programmal” várjuk a gyerekeket, óvónőket és a kedves szülőket.Nagy örömünkre szolgál, hogy az iskolánkba jelentkező óvodások több mint 80%-a meg van keresztelve református szertartás szerint, illetve több gyermeknél a keresztelés folyamatban van.A jelentkező gyerekek minden esetben részt vettek a város óvodáiban megtartásra került óvodai református hitoktatáson. Földváriné Simon Ilona igazgató asszony
Református hit és erkölcstan oktatása a város óvodáiban Amikor egyáltalán szóba kerül az óvodások hitoktatásának lehetősége sokan megkérdezik, nem korai-e? Hitünk és meggyőződésünk: sosem korai megtanítani egy imádságot, egy éneket, a gyermeket kézen fogva elvinni a templomba, akár a nagy ünnepek alkalmával azoknak a családoknak, szülőknek, akiknek ez fontos, vagy szeretnék gyermeküket keresztyén szellemben nevelni.A református hit- és erkölcstan foglalkozás időkerete: heti egy alkalom, harminc perc. A helyszín az adott óvoda foglalkozási terme.Mit csinálunk a foglalkozások alatt? Énekeket tanulunk, énekelünk - hangszerekkel is. Az énekeket egy-egy ünnepi alkalommal el is énekeljük.Rövid imádságokat tanulunk, minden alkalommal elhangzik egy-egy bibliai történet. Beszélünk ünnepeinkről: karácsony, húsvét, pünkösd alkalmával az adott ünneppel foglalkozunk. A foglalkozások tartalma a református óvodai nevelési tematikáját követi. Szinte minden alkalommal a bibliai történethez kapcsolódóan színezünk, a hittan végén memória - játékot szoktunk játszani.Használunk bábokat, képes bibliát, különböző szemléltető eszközöket ismétlések, összefoglalások alkalmával.Ebben a tanévben 8 óvodában, 16 csoportban 96 középsős, illetve nagycsoportos óvodás vett részt a foglalkozásokon. A gyermekek szívesen jönnek a foglalkozásokra, a szülők részéről a tanév során folyamatos volt az érdeklődés. Köszönjük a lehetőséget és az eddigi segítséget és nyitottságot a Karcagi Református Egyházközség vezetőségének, presbitereknek, az érdeklődő szülőknek. A továbbiakban is számítunk mindannyiuk jó szándékú támogatására abban a munkában, amit gyermekeink nevelése, növelése érdekében – hisszük - közösen végezhetünk. Földvári Márta
„A keresztyénség nem csak földi tényező, nem csak lelki balzsam, idelenn ható erő, nem csak kultúra, nem csak humanizmus, nem csak történelem: a keresztyénség az örökélet iskolája.” Ravasz László
Hiszed-e? „Feltámadott!” – De hiszed-e? Vagy kétségekkel vagy tele? Átjárta-e a szívedet a feltámadás öröme? Tudod-e, hogy JÉZUS veled minden napon, s hogy ez elég? Hordozza-e az életed a feltámadás erejét? Füle Lajos
Vendégeink voltak…
Január 27-február 2. között rendeztük meg az Egyetemes Imahét alkalmait. Nagy érdeklődés mellett és Istenünk gazdag áldásait átérezve töltöttünk el egy hetet Római Katolikus és Baptista testvéreinkkel. Mi reformátusok szeretettel fogadtuk a felekezetek képviselőit és magunk is örömmel fogadtuk el szíves meghívásukat. A gyülekezetek tagjai mellett találkozhattunk Gulyás Zsolt római katolikus, Pesti Csaba és Beke László (Törökszentmiklós) baptista, valamint Szilágyi Gábor (Kisújszállás) református lelkészekkel is. Március 1-én tartotta Nőszövetségünk a Nők Világimanapjához kapcsolódó rendezvényét. Asszonytestvéreink lelkesen vettek részt a több órás alkalmon, ahol Péntek Ágnes öcsödi református lelkész szolgált. Március 10-én, a nagytemplomi istentiszteleten ketten képviselték a bibliakiadással és terjesztéssel foglalkozó missziós társaságot, a Magyar Gedeon társaságot. Berkes József monor-nagytemplomi és Dr. Szabó Károly szolnoki presbiterek jelenlétükkel és beszámolójukkal hívták fel a figyelmet erre a nagyszerű szolgálati lehetőségre. Terveik között egy karcagi központ létrehozása is szerepel. Isten áldását kérjük szolgálatukra. Március 15-én, a Nemzet ünnepén Nagytemplomunkban láttuk vendégül a Város ünneplő közösségét, közöttük Varga Mihály miniszter urat és Dobos Lászlót, városunk polgármesterét.
Vendégeink lesznek…
Március 21-én Dr. Csoma Judit berekfürdői református lelkész tart előadást a lelkigondozói szolgálatról Nőszövetségünk tagsága előtt. Április 14-én a Pesterzsébet Központi Református Gyülekezet látogat el hozzánk. Kitűnő kórusuk szolgálata mellett, Takaró Tamás esperes szolgálatát is meghallgathatják a nagytemplomi istentiszteletre érkezők.
Csoportos keresztelés Kedves Testvérek! Csoportos keresztelkedésre lesz lehetőség. A csoportos keresztelések időpontja
2013.április 28. és május 5. vasárnap d.e. 10 óra.
Helye a Karcagi Református Nagytemplom. A kereszteléshez a jelentkezési adatlap kitöltése szükséges, amit a Református Lelkipásztori Hivatalban /Kálvin u. 3./ lehet megtenni. Jelentkezni, érdeklődni a Hivatalban vagy Konczné Lehoczky Krisztina lelkipásztornál a +36 30/ 62786-13-as telefonszámon lehet.
OLDAL A sziget
Sokan kérdezik, hogy Isten miért nem oldja meg rögtön a világ gondjait, vagy a mi saját problémáinkat. Miért vár az Úr? Miért nem küldte el hamarabb Jézust? A válasz abból a történetből is megérthető, amit a másik oldalon olvashattok: mert Isten szeret bennünket. A szeretethez idő kell. Gondoljátok csak el, hogy hányszor bocsátottak meg nektek is szüleitek, barátaitok. Időt adtak nektek, hogy javíthassatok. Ez a szeretet. Isten is még vár arra, hogy mindenki meghallja a hívását, hogy mindenki igent mondhasson Rá. Vajon örülnél-e, ha jó barátaid, akik még nem hisznek Őbenne, nem kapnának több esélyt Istentől?
Volt egyszer nagyon régen egy sziget, ahol emberi érzések éltek: a Vidámság, a Bánat, a Tudás és még sok más, így a Szeretet is. Egy napon az érzések tudomására jutott, hogy a sziget süllyed. Ezért valamennyien előkészítették hajóikat és elhagyták a szigetet. Egyedül a Szeretet akart az utolsó pillanatig maradni. Mielőtt a sziget elsüllyedt, a Szeretet segítségért imádkozott. A Gazdagság egy luxushajón úszott el a szeretet mellett. A szeretet megszólította: - Gazdagság, el tudnál vinni magaddal? - Nem, nem tudlak! A hajómon sok aranyat, ezüstöt viszek, itt nincs már hely számodra! Így hát megkérdezte a Szeretet a Büszkeséget, aki egy csodaszép hajóval közeledett: - Büszkeség, kérlek! El tudnál engem is vinni? - Nem Szeretet, nem tudlak elvinni! - Válaszolt a Büszkeség, - itt minden tökéletes, és Te esetleg árthatnál a hajómnak! Hát, a Szeretet megkérdezte a Bánatot is, aki éppen előtte hajózott el: - Bánat, kérlek, vigyél el magaddal! - Ó, Szeretet !- mondta a Bánat- Én olyan szomorú vagyok, de egyedül kell maradnom a hajómon! A Vidámság is elhúzott a Szeretet mellett, de olyan elégedett és boldog volt, hogy meg se hallotta szeretet kérését. Hirtelen megszólalt egy hang: - Gyere Szeretet, én elviszlek téged! Aki megszólalt, egy öregember volt. Szeretet olyan hálás volt és olyan boldog, hogy elfelejtette megkérdezni az öreg nevét. Amikor földet értek, az öreg elment. A Szeretet úgy érezte, sokkal tartozik neki, ezért megkérdezte a Tudást: - Tudás, meg tudod mondani, ki segített nekem? Nem késlekedik az Úr az - Az Idő volt- mondta a Tudás. ígérettel, amint egyesek gondolják, hanem türelmes - Az Idő?- kérdezte a Szeretet. Miért segített rajtam az Idő? A Tudás válaszolt: - Mert csak az Idő érti meg, hogy milyen fontos az életben hozzátok, mert nem azt akarja, hogy némelyek elvesszenek, Szeretet!Mert csak az Idő ad elég teret a szeretetnek, hogy rügyből bimbóvá, majd hanem azt, hogy mindenki virággá fejlődjön. megtérjen.( 2Péter 3,9) Kedves Gyerekek! A rejtvény megfejtéséhez a Máté 13,24-52. példázatát olvassátok el. 1.Kenyéralapanyag. 2.…-mag. 3.„Hasonló a mennyek országa ahhoz az emberhez, aki jó magot … a szántóföldjébe.” 4.Ebbe gyűjtik a jó halakat. 5.Jézus segítői. 6.Élesztõ, más szóval. 7.Halfogó eszköz. 8.A példázatban a világvége, más szóval. 9.Így nevezte magát Jézus. 10.Az elrejtett kincs helye. 11.Ezt talál a példázatbeli kereskedő. 12.Madarak otthona. Amennyiben megfejtitek arra a kérdésre kaptok választ, hogy milyen jó dolog történik a Mennyek Országában.
Ünnnepi alkalmaink! „Az áldás, a dicsőség és a bölcsesség, a hálaadás és a tisztesség, a hatalom és az erő a mi Istenünké örökkön-örökké. Ámen." (Jelenések 7,12. ) Március 24. (vasárnap) de.9-10.: Virágvasárnap. Istentiszteletek a Kiskulcsoson és a Nagytemplomban. Ünnepi műsor a Nagytemplomban. Március 27-29. ( szerda-péntek ) du. 4 óra : Bűnbánati istentiszteletek a Varró utca
4.sz. alatt. Március 29. ( péntek ) de. 10 óra : Nagypénteki istentisztelet a Nagytemplomban. Március 30. ( szombat ) du. 4 óra : Nagyszombati istentisztelet a Varró utca
4.szám alatti Gyülekezeti házban. Március 31. ( vasárnap ) de. 9-10 óra : Húsvét elsőnapi istentisztelet, és úrvacsorai közösség a Kiskulcsosi templomban és a Nagytemplomban. Március 31. ( vasárnap ) du. 4 óra : Húsvét első napján délutáni istentisztelet a Varró utca 4. alatti Gyülekezeti házban. Április 1. ( hétfő ) de. 9 óra : Húsvét másodnapi istentisztelet a Kiskulcsosi templomban. Április 1. ( hétfő ) de. 10 óra : Húsvét másodnapi istentisztelet, és úrvacsorai közösség a Nagytemplomban. Április 1. ( hétfő ) du. 4 óra : Húsvét másodnapi ünnepzáró istentisztelet a Varró 4. alatti Gyülekezeti házban.
Örvendjetek! A Karcagi Református Egyházközség időszakos lapja. Felelős kiadó: Koncz Tibor. http://www.reformatuskarcag.hu
