SZOLLÁR ANDRÁS - APSI – A LŐOKTATÁSRÓL, KÉPZÉSRŐL 2016
GONDOLATOK A LŐOKTATÁSRÓL, KÉPZÉSRŐL A lőoktatás, akárcsak a lőtudás, olyan készség, amelyet meg lehet tanulni. A Testnevelési Egyetem edzőképzőjén a tananyag 95%-a szól az általános edzéselméletről, gimnasztikáról, egészségtanról, táplálkozásról, stb., a maradék, csekély anyag pedig a lövészetről, mint lősportról. Eme edzői képzéseken már eleve azt feltételezik, hogy a lősport alapjait, technikáit, a biztonságos fegyverkezelést már mindenki, mint kész ismeretanyagot hozza magával. Persze, ha valaki komolyan gondolja a lősportot, mint versenysportot, az említett tantárgyak nélkülözhetetlen sarokkövek egy élsportoló “felépítéséhez”, képzéséhez, azonban egy leendő vadász vagy a lősportot éppen csak megkedvelő, a lőtudományában fejlődni vágyó vagy érdeklődő képzéséhez merőben más kell! A vadászok vagy kezdők képzésének esetében ennek az aránynak fordítva kell lennie, azon belül is a “biztonság mindenekelőtt” szemléletből kell elindulni, arra kell a hangsúlyt helyezni. Ha valaki lőoktató – amatőr vagy hivatásos - szeretne lenni, nincs írásos szakanyag, amelyből a tudást elsajátíthatná. Csekély számban akadnak könyveket, melyek foglalkoznak a lősportottal, de egy sincs, amely az oktatói perspektívából láttatná e témakört. Az APSI LŐOKTATÓ képzés ily módon az első ebben az országban, melynek anyaga egy szintézis eredménye: Saját, 35 éves versenyzői, az elmúlt 15 évet átfogó lőinstruktori és edzői tapasztalatom, melyet 2001-ben kezdtem el, valamint diplomáim tananyaga, amely csekély mértékben merít a TFTI 2 éves edzői diploma anyagából, és merít főként az APSI (Professzionális Lőoktatók Szövetége) valamennyi lehetséges kvalifikációjának anyagából, és 35 éves vadászmúltam gyakorlati tapasztalataiból. Az anyag jelentős része az APSI alapképzésének anyagából áll, melyet a szövetség vezetőinek, Chris Miles, Paul Bentley és Peter Croft urak személyes kiegészítései tesznek érdekesebbé, érthetőbbé, és ezáltal értékesebbé.
© SZOLLÁR ANDRÁS - APSI
1
SZOLLÁR ANDRÁS - APSI – A LŐOKTATÁSRÓL, KÉPZÉSRŐL 2016 Mindezek kiegészülnek, Ken Davies, Steve Denny, Chris Bird, Roland Wild urak véleményével, akik főállású oktatói a Holland & Holland cég London közeli lőterének, az ő gyakorlati tapasztalataik nélkül eme anyag is „soványabb” lenne. Az anyag megformálásában jelentős szerepe van Michael Yardley úrnak, akinek barátsága és bíztatása indította el bennem az elhatározást, hogy e munkát megkezdjem. A szakmai felkészültség megalapozása lehetetlen lett volna az angol szakirodalom alapos ismerete nélkül, - hiszen a magyar szakirodalom mindössze néhány kötetből áll, javarészt az is pontatlan vagy teljesen elavult. A teljes angol szakirodalom több, mint 1.500 kötetének áttanulmányozása meddő vállalkozás lett volna, - hiszen már a beszerzése is komoly „gondokat” vetne fel, ám a 200 legjobb kötetet a - fentebb említett urak ajánlásai alapján - az elmúlt 10 év alatt áttanulmányoztam és könyvtáramba besoroltam. Az alapoktatási anyag fő vázát a biztonság, a lőoktatási módszerek, a lőtechnikák, a méretre agyazás jelenti a jövendőbeli, vagy a műfajban már dolgozó instruktorok számára. Ez az oktatói képzés tehát azoknak szól, akik szeretnék felfedezni és tanítani a lősportot, mert szeretik azt, és élvezettel adják át tudásukat, ismeretanyagukat másoknak. Azoknak is szól, akik nem kívánnak lőoktatással foglalkozni, tudásukat saját maguk örömére akarják használni, de tudatában vannak annak, hogy még nem ismernek mindent, és vágynak arra, hogy tanuljanak, tapasztaljanak. Szól főleg azoknak, akik tudatában vannak annak, hogy mindig van új, amit meg lehet tanulni, éppen ezért kellően flexibilis, dogma-mentes a hozzáállásuk. Lőoktatóként a tanítványoknak olyan tiszta tudást kell átadni, amit magukévá tehetnek, „magukkal vihetnek”. E mindig személyre szabott tananyag megformálásához a szakma alapos ismerete és gyakorlati tapasztalat szükséges, olyan, amely mindig az adott tanítványhoz illeszkedik. Bármi, ami nem ezt a célt szolgálja, szükségtelen. A legjobb instruktorok kevés szót használnak, de az mind jól megválogatott és hatékony.
© SZOLLÁR ANDRÁS - APSI
2
SZOLLÁR ANDRÁS - APSI – A LŐOKTATÁSRÓL, KÉPZÉSRŐL 2016 Szükséges-e magas szintű lőtudás a jó oktatáshoz? Semmi sem garantálja azt, hogy egy jó lövő jó tanár is egyben. Mint ahogy egy repülőgép vezetését sem lehet könyvből megtanulni, így ezt sem, ám mindkettőhöz biztos elméleti tudás szükséges. Tovább kell tehát képezni magát annak is, aki valamikor jó versenyző volt, vagy ma is az, mert nincs garancia arra, hogy mint oktató is jól megállja a helyét. A tapasztalat csak a lehetőséget rejti magában, de a jó oktatáshoz, nem elegendő! Mindazonáltal fontos, hogy a leendő instruktor jártas legyen a fegyver kezelésében, azt magabiztosan és kellő gyakorlottsággal tudja használni. A lőtudás szükségessége az oktatási szituációtól függ, azonban ezt a tudását a lőoktatónak ritkán kell demonstrálnia. Egy dolog azonban egészen biztos: - a lőinstruktor képessége szignifikánsan magasabb kell, hogy legyen, mint a tanítványé! Semmi nem rombolja le ugyanis gyorsabban egy oktató hitelességét, mint a sorozatosan elrontott, sikertelen gyakorlati demonstráció. Ezért a leendő lőinstruktor egyik legfontosabb feladata a saját lőtudásának fejlesztése. Az angol lőoktató szakma három “oktatói” kategóriát különböztet meg: 1., Annak az “oktatónak”, aki minduntalan csak az elétartást akarja korrigálni, Angliában hamar felkopik az álla. Hiszen az elétartás növelése vagy csökkentése minden szakmai alapot nélkülöző, amatőr, önjelölt „oktatók” által használt “fogás”. A tanítvány úgy érzi, hogy megtanult valamit, aztán másnap egy másik helyszínen megint elköveti ugyanazokat a korábban elkövetett hibákat. Hiszen nem a hibák forrását javították ki, hanem a legegyszerűbb módszerhez nyúltak, - az elétartáshoz. A „lőj ennyivel/annyival többet alá/fölé/elé” módszert „speed coaching”-nak, „gyors okításnak” hívja az angol. Ez képezi az oktatók között a „kerülendő” kategóriát. 2., A következő “szint” a „csináld úgy, ahogy én csinálom” kategória, amely azzal érvel, hogy „ha úgy csinálod mint én, Te is úgy fogsz találni (megj.: vagy hibázni!), mint én.” E szemléletet képviselők sem sokat hallottak az embernek, mint individuális egyednek a fogalmáról. Nem ismervén, hogy különféle emberek hatékony tanulási módszere különböző lehet.
© SZOLLÁR ANDRÁS - APSI
3
SZOLLÁR ANDRÁS - APSI – A LŐOKTATÁSRÓL, KÉPZÉSRŐL 2016 3., A tisztességes lőoktatást nyújtó lőoktató tehát ismeri azt a tényt, hogy az emberek a tanulási folyamataikban különböző módszereket preferálnak, és különböző hatékonysággal sajátítanak el dolgokat, ezért különböző tanítási módszereket is igényelnek. A kiváló oktató a tananyagot alaposan ismerve, a módszereket az adott lövőhöz igazítva, a pszichológiát és pedagógiát helyesen alkalmazva adja át az ismeretanyagot, éri el a tanulás folyamatában a legnagyobb hatékonyságot. Munkájának eredményeképpen tanítványa a lősport valamennyi esszenciális elemét elsajátítja, fegyverét biztonságosan, mi több eredményesen használja A tisztességes lőoktatás csak minősített, tapasztalt oktatók által lehetséges. Szakmai szempontok alapján az alábbi kategóriák különböztethetők meg: 1., Alapszintű klub oktató: elegendő jártassága és tudása van, amellyel képes egy kezdőt lősport alapjainak, vagyis a biztonságos fegyverkezelés alapjainak megtanítására. A képzettebb lövők között is képes az alapvető problémákat kijavítani. Kvalifikációval rendelkezik, mely alapján megfelelő tudással felvértezett, eltökélt, nagy a tudásszomja, barátságos, ám határozott a modora, és megfelelő a fegyver kezelésében való jártassága ahhoz, hogy az alaptechnikákat demonstrálja. Alapképzést végzett, feladata, hogy az elsődleges alapvető lőtechnikákat oktatni tudja, tévedhetetlen, magabiztos legyen a biztonság oktatásában. 2., Középszintű klub oktató: részmunkaidőben vagy főállásban dolgozik, minimum 3 éves oktatatói gyakorlattal rendelkezik, széles látókörű, tudásával képes demonstrálni valamennyi, vagy közel valamennyi lőtechnikát – jól! Képes arra, hogy felvállalja a legkülönfélébb feladatokat a legkülönfélébb lövőkkel. Több képzésen részt vett, és folyamatosan képezi magát, - minősített, gyakorlati tapasztalatát általában valamelyik versenyágból, mint versenyző vagy mint elszánt apróvad vadász sajátította el. 3., Lőtanár: legalább 10 éves oktatói múlttal rendelkezik, a szakirodalmat (angol) jól ismerő, egy vagy több nyelven kommunikálni képes, tudása átfogó, a lősport valamennyi ágát jól ismeri, mindegyiket tudja oktatni. A legkülönfélébb lövőket a legmagasabb szinten is oktatni képes. “Látja” a lövést, bármilyen kihívást kezelni képes, valamennyi helyzetben vagy a vadászat körülményei közepette.
© SZOLLÁR ANDRÁS - APSI
4
SZOLLÁR ANDRÁS - APSI – A LŐOKTATÁSRÓL, KÉPZÉSRŐL 2016 Legfelsőbb kvalifikációja a 4., Lőtanár – fegyveragyazás bemérő, aki képes a harmóniát megtalálni a cél, az ember és eszköze között. Képes a vadászat körülményei közepette is oktatni (live coaching). Minden kategórián belül alkategóriák, variációk léteznek, amelyeket az egyedi képzettség, tapasztalat és érdeklődési terület határoz meg. Pl.: az egyik instruktor a trap lövészetre specializálódik, míg a másik a vadászat és vadmadár lövészete iránt érdeklődik jobban, míg egy másik a skeet, egy harmadik pedig a parcour sport oktatásába mélyed bele. Ez különösen a legfelső szinten várható el. Összességében a lőoktatás elsőszámú célja, hogy az egyén a fegyverét biztonságosan tudja kezelni.
A jó lőoktató ismeri eme jártasság kialakításához szükséges “fogásokat”.
Másodsorban a keze alól hozzáértő, fegyverüket eredményesen használó tanítványok kerüljenek ki. Bár a kettő között összefüggés van, mégis az első cél sokkal fontosabb, mint a második. A biztonság centrikus lőoktatásban nincs kompromisszum. Nem fér bele “egyéb” apró érdek és vélemény egyezsége. Abba csak egy dolog fér bele: a 100 %-os biztonság. Mert a 98 % nem elég. Éppen úgy nem elég, mint ahogy a vadászaton vagy egy lőállásban egy lövés leadásakor sem elég! Egyetértés kell, hogy legyen abban, hogy egyrészt a vadászat és lősport egy fontos szabadidős tevékenység, másrészt törekedjék arra, hogy a vadászat és a lősport hazánkban visszanyerje tradicionális és népszerű formáját. Az APSI program célja, hogy növelje az oktatók rangját és képzettségét, akik a vadászat és lősport szerves részét képezik, ily módon e tevékenységek színvonala és biztonságos művelése növekedjék. A CÉL: a professzionális módon művelt, a szakma csínját-bínját ismerő, pedagógiát és pszichológiát helyesen alkalmazó, kommunikációjában barátságos, de határozott modorú, a szakma etalonjaként nyilvántartott tisztességes londoni lőoktatás alapelvei szerinti lőoktatók ELISMERTETÉSE.
© SZOLLÁR ANDRÁS - APSI
5
