I. Évfolyam - 1. szám - Május 2006
Gondolatok a Kolompszóhoz Dombok között meghúzódott kis székely falvak, dombok közé szorult kis emberi életek mindennapi igyekezetébe belesimul a kolomp mezőillatú hangja. Nem harsány híradás, csak visszafogott szerény üzenet, életjel magunkról, de lehet, hogy kiáltó szó... A Milvus Csoport ajánlotta föl egy községi szintű lap indítását, amely a kisközség életének tükre lenne. Elfogadtuk. Öregedő falvak veszendőbe hanyatló értékeit szeretnők megtartani legalább az írott szó szintjén, és felmutatni azokat a kis fényeket, amelyek az életet jelzik, a továbbélés tisztásait világítják. A hajdani rendtartó székely falu értékrendje bizony megbomlott mindenhol, de hátha sikerül
olyan ösvényekre lelni, amelyek egymáshoz vezetnek, és emberi kézfogások melegét mentik át a jövendőnek. És szóljon a Kolomp mindenről és mindenkihez. Hozza föl a mélyből a porladó ősök tisztességét, hitét, a gyökerek életet tápláló igazságát, a házat és hazát építő múlt tízparancsolatát, a verejtéken is átsuhanó derűt, döbbentsen rá arra, hogy nem a lassú sorvadásra, hanem életre születtünk. Dombjaink hajlataiban még csobognak tiszta források, nőnek sudár fák, kérges tenyerek nyomán még kalászba szökken a búza – csak meg kell teremteni egy újabb honfoglalást. És ne kérdezd testvérem, hogy miként – nem tudom. De ha
Dombok között meghúzódott kis székely falvak - ez esetben Rigmány...
mindannyian próbálkozunk és újrateremtjük a lelkesítő hitet, akkor már kezdhetünk valamit. A Kolompszó legyen mindenki szava, a szívnek hangja, életben gondolkodó, jövőbe mutató tiszta üzenet. Áldja meg az Isten jó szándékunkat és erősítse meg népünket a megmaradásért vívott küzdelemben! László János, Havad
Húsvét Rigmányban A húsvét vallásos ünnep, amelybe beleolvadtak a pogány kori tavaszváró, termékenységvarázsló hagyományok. A népélet az újjászülető természettel állítja párhuzamba Krisztus feltámadását. Az ünnepkör a húsvétvasárnapot megelőző virágvasárnappal kezdődik. Rigmányban a szokások fenntartásáért a ”reguták”, a leendő katonák a felelősek, ők a szervezők. Nagypénteken összegyűlnek a fiatal legények, kimennek a falu határába, kitakarítják a kutakat, forrásokat, levágják a kapu díszítéséhez a fenyőágakat. Régebben e napon nagyon fontos feladat volt a
határt jelző hompok felrakása is. Szombaton behordják a fenyőágat a faluba és éjszaka feltűzik a kapukra, a lányos házaknál fenyőhegyet is tesznek. Hajnalban kisebb csoportokra oszlanak a legények, bekiáltanak minden házhoz, hívják a ház gazdáját határt kerülni. Régebb ennek a szokásnak fontos gyakorlati jelentősége volt, ekkor ellenőrizték, hogy fel vannake rakva a hompok, megvan-e minden talpalatnyi föld. Volt rá eset, hogy a szomszéd faluval vitáztak a határt illetően. A második költögetéskor már kantálni hívják az embereket. Összegyűlnek a központban és megválasztják a csapat fontos tisztségviselőit, az ítélőbírót, a csapómestert, a csendőröket, a bolondot és a két sereghajtót. A kantálás kezdetén és végén mindenki három botütést kap, emlékeztetőül Jézus szenvedéseire. Énekszóval haladnak végig a falun, a sereget az álarcos bolond vezeti. A rendbontóknak, az otthon
maradt férfiaknak botütés a büntetésük, de lesújt a vessző arra a legényre is, aki fenyőhegyet tett a lányos házhoz. Mire bejárják a falut, megtelnek a kosarak tojással, kaláccsal, szalonnával és pénz is gyűl a zenészeknek. A kantálás végén megsütik az összegyűlt szalonnát, tojást és közösen megeszik. Este mindenki bálba megy. Húsvét hétfője a játék és vidámság napja. A szokásos locsolásnak népi és keresztyén hagyományai is vannak. Régen ilyenkor tartották a keresztelőket. Ezelőtt nem csak a mai finomkodó kölnivizes öntözés járta, hanem vödörrel locsolták a leányokat és bodzafából készült vízipuskával. A víz tisztító erejét a termékenységgel hozt á k kapcsolatba. A locsolkodásért a lányok tojást adnak cserébe. A tojás hagyományos húsvéti eledel, az újjászületés és a termékenység szimbóluma. A piros és a különböző festett és hímes tojások pedig a Húsvét nélkülözhetetlen kellékei. Nálunk leggyakoribb a piros tojás. Nem véletlenül: az ősmagyaroknál a piros szín védelmet jelentett az ártó szellemek ellen. A kereszténység felvétele után új tartalmat nyer, Jézus kiömlő vérét jelképezi. Húsvét a feltámadás ünnepe, az örök reménységé. Jézus kiöntött vérét a feltámadás öröme követi, a téli dermedtséget a serkenő fű zöldje. Ez adjon hitet a megmaradáshoz, az újrakezdéshez.
Fenntartható vidékfejlesztés Havad községben
2005-ben a marosvásárhelyi székhelyű Milvus Csoport Madártani és Természetvédelmi Egyesület egy fenntartható vidék fejlesztési projektet kezdeményezett Havad községben. Ennek címe: Fenntartható vidékfejlesztési modell projekt a Kárpátokban. Kivitelezése a magyarországi központú CEEWEB (Közép- és Kelet-Európai Munkacsoport a Biodiverzitás Megőrzéséért) nemzetközi hálózattal közösen történik, a rendelkezésre álló pénzalapot a hollandiai DOEN alapítvány biztosította. A projekt két éves lefutású, melyből a 2005-ös év a stratégiai tervezésre, a 2006-os pedig a konkrét kivitelezésekre volt szánva. A kezdeményezés egy hosszú távú fejlesztési folyamat első lépését képezi. A végső cél egy olyan fejlesztés lépésenkénti megvalósítása, amely más Kárpát -régióbéli, hasonló adottságú településeknek is mintául, követendő példaként szolgálhat majd. A fenntartható vidékfejlesztés a vidéken élők életminőségének javítását jelenti, harmóniában a vidéki környezet és táj adottságaival, megőrizve annak nem pótolható erőforrásait és kultúráját. Az ilyen jellegű ke z d eménye z é s ek egyik igen fontos követelménye a közösségi részvétel. Ez a Balogh Irma, Rigmány helyi emberek, döntéshozók
folyamatos konzultálásával, a helyieknek úgy a tervezés, mint a kivitelezés különböző fázisaiba való bevonásával történik. Egy igen fontos szempont tehát a folyamatos informálás és ezáltal a célok, tevékenységek és eredmények átláthatósága. Az imént említettekből kifolyólag, a fejlesztési programot már a kezdetektől fogva a helyi ötletekre és a helyi lakosságra próbáltuk alapozni. Éppen ezért a projekt tervezési fázisa egy felméréssel kezdődött, a folyamatnak a „Havad Község Jövőműhelye” címet adtuk. Ennek célja az volt, hogy képet nyerjünk arról, miben látják a helybéliek falujuk, illetve községük pozitívumait, problémáit valamint fejlesztési lehetőségeit. A felmérést mind az öt falu szintjén helyi, előzetesen „kiképzett” emberek végezték. Az egy hetes felmérés során összesen 130 ember véleménye lett kikérve, minden faluból az illető település lélekszámával arányosan. Az ezt követő hétvégén a beérkezett válaszokat a helyiekkel együtt összesítettük, illetve osztályoztuk. Ezt követően a havadi kultúrotthonban egy nyilvános vitára került sor, amelyre a község minden háztartásába külön meghívót juttattunk el. A nyilvános vitán minden résztvevőnek alkalma nyílt hozzászólni a felmérések eredményeihez, illetve egyéb javaslatokat tenni. A felmérés és a nyilvános vita eredményeképpen öt fő fejlesztési irányvonal körvonalazódott: Természet- és környezetvédelem,
Pillanatkép: „Havad Község Jövőműhelye”
Fennt ar t ható turizmu s, Mezőgazdaság, Szociáliskulturá lis-if jú sá gi és Infrastruktúra. Ezekre épül a Fejlesztési Stratégia (amely egyelőre még csak egy vázlat) és a 2006-os Kivitelezési Terv is. Ezt követően szeptember 10-17 között 16 Havad községi lakos (a felmérés legaktívabb közreműködői) egy magyarországi tanulmányúton vett részt, ahol sikeres és kevésbé sikeres vidékfejlesztési programokat, valamint ezek eredményeit tekintették meg és több előadást hallgattak meg a fenntartható vidékfejlesztésről. A tová bbia k ba n (a Kolompszó késő bbi számaiban) majd részletesen beszámolunk mindazokról a tevékenységekről, amelyek a projekt keretén belül az idén – 2006-ban – megvalósulnak. Most ezen tevékenységek közül elsősorban kettőre szeretnénk részletesebben kitérni: a kézben tartott Kolompszóra és a nyárádszentsimoni Tájházra.
A Kolompszó azért látott napvilágot, mert fontosnak tartjuk, hogy Havadnak legyen egy saját újsága, amely még szorosabb kapcsolatot teremt az öt falu lakossága között, igazi egységgé kovácsolva a községet. A Kolompszót a helybeliek írják, a helybelieknek. Bárki közölhet benne helyi érdekeltségű híreket, cikkeket, saját irodalmi alkotásokat, vagy bármit, ami a saját megítélése szerint fontos valamely falu, vagy az egész község számára. Ugyanakkor a Milvus Csoport a Kolompszó minden számában be fogja mutatni a vidékfejlesztési projekt legújabb fejleményeit. Az ingyenes újság évente négyszer fog megjelenni – 3 havonta, és a község minden háztartásához el lesz juttatva. Az első szám sajnos objektív okok miatt megkésve jelent meg, de ezt a mulasztást a jövőben behozzuk. Ugyancsak a projekt keretén belül Nyárádszentsimonban egy hagyományos jellegű parasztház, valamint a
Az épületegyüttes Tájházként fog működni - Nyárádszentsimon
ho zz át a r to z ó gazdasági épületek lettek megvásárolva. A felújítási, javítási munkálatok – amelyek a hagyományos jelleg megőrzésének jegyében történnek – már el is kezdődtek, és a nyár folyamán fognak befejeződni. A felújítási munkálatokat helybéli vállalkozók végzik. Az említett épületegyüttes a továbbiakban Tájházként fog működni, valamint egy irodának fog helyet biztosítani. A Tájház a vidékre jellemző hagyományos építkezést, berendezési tárgyakat, kismesterségeket, mezőgazdasági eszközöket, népszokásokat, népviseletet, stb. fogja bemutatni, ezáltal remélhetőleg a község egyik reprezentatív kulturális központjává válva. A gazdasági épületek (istálló, csűr, stb.) a vidék hagyományos állatfajtáinak (erdélyi vöröstarka, mangalica disznó, erdélyi kopasznyakú tyúk, stb.) fognak otthont adni, élő mintagazdaságként szolgálva.
Kedves Olvasó! A Szentsimonban létrehozandó községi Tájház berendezéséhez az Ön segítségére is szükség van! Kérjük gondolja át, milyen hagyományos vagy régi tárgy adományozásával tud hozzájárulni a község hagyományait bemutató létesítmény kialakításához. Önkénteseink a közeljövőben ezzel kapcsolatban felkeresik Önt. Köszönjük!
Szétnézőben az anyaországban
2005 nyarán a Milvus Csoport szervezésében sor került egy nagyon szép és tanulságos tanulmányútra az anyaországban. A községünket képviselő 16 fős csapat sok ötlettel gazdagodott, hasznos ismereteket gyűjtött. A gondjainkat itthon hagytuk, Domokos Csaba, Milvus Csoport és felszabadultan, vidáman
élveztük a rendha g yó kirándulások örömeit. Bár különböző korosztályokból állt össze a csapat, sikerült olyan hangulatot teremtenünk, hogy mindenki korát meghazudtoló frissességgel tudott tréfálkozni, örülni. Gömörszőlős, a Balatonfelvidék, a Káli medence: Meglepő volt a táj látványa, amely azonnal szívünkhöz nőtt, ugyanis nagyon hasonlított a mi vidékünkhöz. De a falvak, azok egészen másak voltak: tiszták, rendezettek, takarosak szépen nyírt növényekkel, gondozott kertekkel, piros muskátlis udvarokkal. Dr. Gyulai Ivánnak az „Ökológiai lábnyom” című előadása rámutatott, hogy terheljük, mondhatni zsaroljuk a természetet. Utunk során temérdek tapasztalatot szereztünk, és láttuk az ötletek kivitelezhetőségét is: falumúzeum mezőgazdasági gépekkel, régi kézművesek szerszámaival. Láttunk gyapjúfeldolgozást, dzsemkészítő üzemet, kulcsos házat, erdei iskolát, „mezítlábas ös vény t ”, szőnyegfoná st, biokertészetet. Érdeklődéssel szemléltük az őshonos állatfajtákat: szürkemarhát, mangalica disznót, de a fazekas műhelyt, játszóteret, szélmalmot, napelemes fűtést, háromzónás szennyvíztisztítót, biogazdálkodásban a szélkereket a locsoláshoz, dombos ágyást, biooszlopot az epernek, hordóban paprikát, a fákon fülbemászólakot, hangyaövet, napelemes aszalót is. Viszont nem láttunk a faluban egyetlen tehenet sem. Meglepő volt, hogy az egyik
tanyán, Hegyesden, a házigazda angol származású. Van lova, mezőgazdasági felszerelése, de nem tud mit kezdeni vele, hisz nem tudja befogni a lovat. Szívesen megfizetné azt is, ha valaki megtanítaná a mezei munka folyamataira, hogy ő is bemutathassa az érdeklődőknek. Náluk a lóval végzett munka már csak turisztikai látványosság. Nálunk még a megélhetést jelenti. Itthon is megvalósítható lenne egy mezőgazdasági eszközökkel berendezett múzeum, de különben nálunk élő múzeum az egész falu. A régi eszközök közül, azt hiszem, csak a cséphadaró ment ki „divatból”. Viszont egy égőpiros muskátlikkal kiemelt zöld övezet harmonikus látványt nyújtana itt is. A vidékfejlesztési program beindítása minden jövőben gondolkodó falutársunk feladata. Én személyesen vállalom az „erdei iskola” megszervezését, amelyről majd külön szólunk. Mi, rigmányi nők, azt is vállaltuk, hogy a villanyoszlopokra futómuskátlikat helyezünk és azokat felváltva öntözzük. Találkoztunk alkalmazható ötletekkel, mint a nádvirágból készült seprű, amely kitűnően h a sz n á l h ató p orolón a k . Ug y a nc s a k g y a korl at i a s kivitelezésű a három hosszú zsebes gyógynövény-gyűjtő kötény. Ha nyitott szemmel és nyitott szívvel járunk mindenfelé, akkor sok hasznos dolgot tanulhatunk. Csak el kell indulni, hisz minden út egy lépéssel kezdődik.
Nagyotmondó igaz történetek
Régen minden falunak megvoltak a mesemondói, akik színes, izgalmas történeteikkel elbűvölték a hallgatóságot, és akiknek a nevét haláluk után is megőrizték a falubeliek, történeteiket pedig hosszú téli estéken ma is szívesen elmesélik. Rigmányban Rigmányi Sándor volt a közelmúlt legnagyobb mesélője, akinek meséiben, igaz történeteiben a valós és mesebeli elemek keverednek. „Uniós” katonatörténeteit mindenki ismeri a faluban, ezek a háborús Szovjetunióban játszódnak, főszereplőjük ő maga, a kiskatona, aki túlélte a borzalmakat, az éhezést és az elviselhetetlen szibériai telet. Hazatérve egy életen át mesélte, hogy mi történt vele távol a falujától, azon a messzi idegen földön. „Az semmi, de az Unióban egészen másképp volt...”, így kezdődnek a beszámolói. Elmondása szerint az uniós tél rettenetesen hideg volt, olyannyira, hogy a forró víz pillanatok alatt megfagyott és még a jég is párolgott. Egy hatalmas törzsű fát egy hétig heten fűrészeltek, akkor vették észre, hogy heten fűrészelik a másik oldalát is. Egyszer olyan eső kerekedett, hogy a hirtelen lezúduló víztől a csatorna kiveresedett. Az Unióban minden rendkívüli volt, az aratógép is más volt, mint mifelénk, hisz a Csípán Ilona, Rigmány búzamezőn ez a gép nemcsak
aratott, csépelt, hanem hátul a frissen sült szilvaízes lepény is kiszottyant belőle. A hatalmas fej káposzta alá egy regiment katona is befért. Egyszer egy égig érő házat építettek, a balta leesett, és mire földet ért, kirothadt a nyele. Ezek a történetek a szóbeliségben hatnak és legfontosabb jellemzőjük a komolyság, amellyel a mesélő előadta azokat. Rigmányi Sándor mindig megsértődött, ha a hallgatóság hitetlenkedett. Csak a történetei iránt érdeklődő embereknek mesélt. Balogh Irma, Rigmány
Tavasz Árad a Küküllő, elönti a berket, maguk alá húzzák lábukat a kertek. Kicsap a medréből, /nem is tud a gátról/, réten méri mélyét botjával a pásztor. Pipéiket féltőn Gágogják a ludak, A parti füzek most a közepén úsznak. Bömböl a Küküllő. Széle-hossza egy lett. Fut a nyúl előle, Inal dombnak,hegynek. Hinnéd-e,hogy volna, ki rámerészkedneS fél szárnyával bátran Beleszánt a fecske. Kányádi Sándor
Falvaink története Orbán Balázs nyomán „E rejtett, alig sejtett völgyecskék bármennyire távol esnek is a főútvonalaktól, mégsem egészen érdek nélküliek a kutató utasra, ki ottan több érdekes régi műemlék mellett, kedves, romlatlan, vendégszerető híres népet talál, mely e kopár vidéknek silány helyeit szorgalommal műveli, mely ős eredetiségének jellegét hűn megőrizte.” Havad: a régi okmányokban és a falu pecsétjén Hóvad néven szerepel. Az 1567es regesztrumban Hawad néven jegyzik be 10 kapuval. Nevét a havas, vadon tájékból származtatják. Ez azért is lehetséges, mert a település nagyon szűk völgyben húzódik meg, és a nyugati részén emelkedő, meredek ívelésű dombok északossá teszik a falut. Vadasd: szintén az 1567-es A szentsimoni harang
regesztrumban találkozunk az elnevezéssel, amelyet akkor Wadasdnak írtak. Nevét uradalmi vadaskertről eredeztetik. A mostani templom a régi templom helyén áll. Újraöntött régi harangjának felirata 1502-t mutat. Geges falu az 1567-es regesztrumban 25 kapuval jegyeztetett be, amely akkor Marosszéknek legnagyobb faluja volt. Kicsi harangját a kuruc háborúkor Morvaországban járt két gegesi huszár, Simonffi Gáspár és László György, hozta el lovaik közt. Híres volt gyümölcstermesztéséről, még címerében is benne van a marosszéki piros párizs. Rigmány az említett regesztrumban Rygmany néven 8 kapuval szerepel. Földbirtokosa a Gyulai család volt. Hajdan fényes udvarház is állott a faluban, helyét még a XIX. század végén is Gyulaikertnek hívták. Geges és Rigmány határában értékes történelmi vonatkozású földvár húzódik, az avarsánc. Szentsimon a község legkisebb faluja, amely hajdan a legnépesebb volt. Az 1332-es pápai tizedjegyzékben csak ezt a falut említik, a többi a „filiája” volt. Az 1567-es regesztrumban Zent-Symon néven szerepel. Az 1836-ban újraöntött régi harangja, az akkori lelkész feljegyzései szerint, 778 évig „szolgált”. Ez azt bizonyítja, hogy az államalapítás és a kereszténység felvétele után itt erős település lehetett, ha már akkor harangja is volt.
A néhai paraszt
Lássuk csak úgy szerre-rendre, Ki volt ez az emberféle, Milyen volt a paraszt világ, Hogy ítélte meg a világ. Ő végezte el a munkát, Mások nyerték hányadosát. Benne a nagy tudós társak Tanulatlan bunkót láttak. El is halmozták jelzőkkel, Nem éppen kecsegtetőkkel. Ha nem kéne úgy a dolga, Jobb volna, ha nem is volna. Ő azonban tette dolgát, Markolta az eke szarvát, Játékként bánt a kaszával, Csodát művelt a kapával. Szőlőt érlelt domb oldalán, Permetezőt vitt a hátán. Bort forralt a hordójában, Almát termelt mázsa számra Beültette kertjét fával, Hagymával és káposztával. Ha eltört a szekértengely, Félrehúzott a gerendely, Fogta magát, megbütykölte, Nem kellett pénzt adjon érte. Oltotta a cseresznyéjét, Irtotta a mezők férgét. Állatorvos sosem kellett, Amikor a koca ellett. Kifogta születő borját, Kövérre tömte a libát. Népdalait énekelte Zenéjét is ő szerezte. Délcegen ülte a lovát, Karddal védte meg a hazát. Ő dolgozta fel a kendert, Inget, gatyát maga termelt. László János, Havad Állatbőrből csizmát érlelt,
Másfél fával búzát csépelt. Vályogból gyúrt házfalakat, Épített szép templomokat, Kutat ásott, hol vizet nyert, Erdejében vadat fülelt. Így ment végig sok éveken, Mindig ő volt a végeken. Tudós díjat, ha osztották, Biztos, hogy nem neki adták, Mert hát nem volt egyeteme, Butának volt elkönyvelve. De hol az az egyetemfi, Aki mindazt megműveli, Mit művelt ő századokon, Ő, aki csak buta rokon. Jött aztán a nagy technika, Atombomba, lézer, hinta: Mázsa gyapjú lesz egy juhon, Géntechnikás paradicsom, Űrrakéta, s rohan azon A billentyűs társadalom. Ő is ott volt az útszélen. Az autó elment szépen. Nem vette fel, ilyen ember Digitális kornak nem kell. Így szép csendben rendre elfogy, Műnap reá már nem ragyog. Ha már sorra mind-mind elmegy, Klónoznak majd újat egyet. Okosokban tudás virrad, S adnak neki Nobel-díjat.
Fűben, fában orvosság Fehér fagyöngy – Viscum album Fás, félélősködő növény, mely különböző fák ágain gömbölyű, 60-100 cm átmérőjű bokrokat képez. Szára ismételten álvillásan elágazó, tagolt, zöldessárga. A levelek átellenesek, vastagok, bőrneműek, épek. A termés kb. 5 mm átmérőjű, fehér vagy sárgás árnyalatú, áttetsző, gyöngyszerű álbogyó, benne egyetlen enyves, lapos maggal. Rendszerint 23 álbogyó képződik egymás mellett. Télen érnek be, madarak fogyasztják és terjesztik, a magvak a fák ágain csíráznak. A legkülönbözőbb lombhullató fáinkon, főleg nyárfán, almafán, ritkábban jegenyefenyőn, esetleg lucfenyőn élősködik. A leveleket vagy leveles hajtásokat rendszerint ősszel vagy télen gyűjtik. A drog ne tartalmazzon 0, 5 cm-nél va st agabb ágrészeket, de terméseket se. Szobahőmérsékleten szárítják. A drog erős hatású polipeptideket tartalmaz, viszonylag sok, lúgos
kémhatású fehérjét, melyek a főzés során tönkremennek. Szájon át adagolva vizes kivonata vérnyomáscsökkentő, de a hatás megbízhatatlan. 24 kávéskanálnyi drogot 250 ml hideg vízzel áztatunk, szobahőmérsékleten, estétől reggelig, a vizes kivonat felét reggel fogyasztjuk el éhgyomorra, reggeli után a másik felét. Esetleg aznap még egy adag fogyasztható. Társítják a galagonya (Cratalgus monogina) virágaival, leveleivel és/vagy a gyöngyajak (Leonurus cardiaca) földfeletti részeivel. Ez utóbbiakból főzéssel készítenek kivonatot, majd annak kihűlése után benne áztatják, szobahőmérsékleten a fagyöngy leveleit. A legértékesebbnek tartják az almafáról gyűjtött fagyöngyöt, csökkenő sorrendben következik a jegenyefenyőről, nyírfáról, kőrisről gyűjtött fagyöngy. A legkevésbé felel meg a juharról, hársról, dióról, fűzről, nyárfáról szedett gyöngyág.
Szabó András, Geges
Okos Domokos Népi bölc sesség: „A függetlenséget ideig-óráig fegyverrel is lehet biztosítani, de munkával állandóan.” Szabó András, Geges
Kakukkhang Természeti ér tékeink faluturizmus szolgálatában
a
Havad község falvai: Havad, Vadasd, Geges, Szentsimon, Rigmány a Kis-Küküllő és a Nyárádmente peremvidékén helyezkednek el. Ezek a szelíd dombok közé bezárt kis falvak csodálatosan szép környezetet nyújtanak nemcsak az itt élő embereknek, hanem az erre járó turistáknak is, akik megrögzött természetjárók, gyalogtúrázók, a természetet, a vidéki csendet kedvelők lehetnek. Olyan emberek, akik nem egzotikus természeti környezetben, nem mozgalmas, látványos turisztikai programokban keresik a kikapcsolódást, a pihenést, a feltöltődést. A turisztikai csomagba, amelyet megvásárol a vendég, belekerül a természetjárás, a
természet nyújtotta összes lehetőséggel, az egészséges életmód részeként a gyaloglás, a helyi étel- italspecialitások, a vidék kulturális és néprajzi jellegzetességei, a vidéki élet adta csend és nyugalom. Természetességével, emberléptékű szelíd dombjaival, szép erdeivel a Nyárád és a KisKüküllő közti dombvidék méltó színhelye lehet egy újszerű turisztikai mintaprogramnak, mely a faluturizmust vagy akár az ökoturizmust célozza meg. A néhányszázlelkes falvak, helyenként a fenntartható gazdálkodás és életvitel szép példáját nyújtva, vonzóvá tehetik ezt a vidéket nemcsak a természetkedvelő, természetvédő turistának, hanem az ingerszegény városi életmódból kitörni kívánó átlagember számára is. A legfontosabb program, amit turistáknak szervezni lehet a „Gyalogolni jó” jelszavat meghirdetve a gyalogtúrák,
Sok templomban találunk festett kazettás mennyezetet.
a környék flórájának és faunájának megismerése, a falusi életmóddal való személyes találkozás. A turisták bejárhatják a környék falvait, erdőit, mezőit, gyümölcsöseit. Figyelmükbe ajánljuk a környék templomait. Sok templomban találunk festett kazettás mennyezetet, bútorzatot, A haranglábak, az egyszerűségükben is méltóságot sugárzó fehér falú templomok legszebb példáit találjuk Rigmányban, Szentsimonon, Gegesben. Szinte minden falu környékén találunk extenzíven művelt, helyenként felhagyott g y ümölc sösöket, bennük szá mt a la n h a g yom á nyos gyümölcsfajtát. Nagy értéket képviselnek a műveléshez kapcsolódó tájképi és néprajzi elemek (a porták csűrjei, a szőlőhegyek kunyhói) is. Ezen a vidéken olyan extenzív szántók vannak, amelyek nagyrészt mentesek növényvédő szerektől és a műtrágyától. Ezek a területek természetvédelmi értéket is képviselnek több ritka növény élőhelyeként, ugyanakkor állatok, így bizonyos madárfajok (például fácán) menedékéül is szolgálnak. Egyszóval, az agrárgazdaság helyben topogása a természet tisztaságának megőrzését, a faluturizmus és ökoturizmus előretörését is jelentheti. A természetbarát turista ezek között a dombok között feltöltődhet látvánnyal, fénnyel, csenddel. Begyűjthet némi energiát a tekintélyes tölgyektől, gyertyánoktól, megsimogathatja a füveket, virágokat, lefényképezhet
felejthetetlen pillanatokat, gyógynövényekkel tömheti tele tarisznyáját. A patakok partján fűzfák nőnek, amelyek látványként is értékesek. A nagyrészt cser-, kocsánytalan tölgy és gyertyán alkotta, tavasszal kakasmandinkóval, kopolnyakkal, nyáron kosborfélékkel is díszített erdők vadban gazdagok. Sokfelé találkozhatunk őzzel, vaddisznóval, szarvassal,
medvével, rók áva l. A rigmányi erdőszélen van egy tölgymatuzsálem, amely helyi védettség alatt áll, Rákóczi c ser fája ként emleget ik . Kiváló látványosság erdőt, mezőt járó turistáknak. Vidékünk dombjai elmaradnak ugyan terjedelmükben a hegyektől, ám szépségükben, formagazdagságukban, elhelyezkedésükben egyedülállóak és
Arany ábécé - erkölcsi
rendhagyóak. A jól megtervezett gyalogtúra-útvonalak mellett az erdők és mezők növényei, az állatok, az emberek vendégszeretete méltán öregbítik e vidék hírnevét. Aki teheti, keresse fel a Nyárád és a Kis-Küküllő közti völgyekben meghúzódó falvakat és biztosan szívébe fogja azokat zárni. Balogh Irma, Rigmány
K
ritkán végy szádra, soha ne övess mindig igazságot, s esküdj hiába! üzenet a XX. század elejéről gyűlöljed a hamisságot. Ha csak egyszer hazudni mersz, hitelt ondot másokra is viselj, többet nem könnyen nyersz! és ne csak magadra ügyelj. A mit nem kívánsz magadnak, szegényt is kell szeretned, nagy te se tedd embertársadnak! égy gyors munkás és hív vétek lenne megvetned. Azért szolga, az ilyennek jól megy ánj a házi cselédekkel ha bírsz földi jókkal, jót tégy a dolga. Ne add restségnek testedet, mindenben, mint emberekkel! nyomorultakkal. Másnak tett sok alvásnak szemedet. Minden Testvéreidet szívből szeresd és a szolgálatodért ne kérj tőlük gonoszság kezdete a henyélés szép egyezséget keresd! mindenkor bért! szeretete.
A
G
L
B
Csúfságot
H
vénekkel ne tégy, a nemes a famíliád, még hogy te azért büntetést ne végy. az becset nem ruház rád, Gyermek, te is vársz vénséget, adj tehát azzal ne hánykódjál, ne hát vénnek tisztességet! kérkedj, ne tolakodjál. Szeme előtt az Istennek: paraszt és olgozz, tanulj serényen, jó nemes nincsenek, kinél az ész, kedvvel, ne tunyán, kényen. erkölcs nemes, e címre csak az Ha tanulni nem örvendesz, érdemes. megbánod, ha vén leendesz. Legjobb örökséget vettél, ha fjú, kíméld életedet, mert bú okosan nevelkedtél. éri ősz fejedet. Ifjú, ha tobzódol, fecsélsz, vénségedre koldulásból lvett jókat ne fitymáljad, de élsz. A sok iszom-eszem végre azokat megháláljad! Ha nem juttat keserves ínségre. mondasz köszönetet, nyersz goromba nevezetet! ól rendezd el mindenedet, folytasd vidám tiszteleted. Amit ogadást csak okosan tégy, véghez kell vinned ma, azt de aztán szódnak ura légy. Ha ne halaszd el holnapra. Mert esküdni mersz hamisan: megver ha kerülsz dologtételt, nem Isten bizonyosan! Esküvést érdemled meg az ételt.
D
I
E F
J
Megbántódol, ne állj bosszút, békességre ez a legjobb út. Kész légy jussodból engedni, hogyse mással perlekedni!
Ne csüggedj el ínségedben, tedd
tisztedet, bízz Istenben! Erős lélek legyen benned, nem kell mindent szívre venned. Minden csekélységért ne sírj, nagy búban is magaddal bírj.
Oh, félj az első vétektől, bűnt
ne kövess, irtózz ettől. Akármely rejtekhelyen légy, lát az Isten, rosszat ne tégy! Szép korona és ékesség a tisztán tartott szüzesség, hogy meg ne fosztassál ettől: Irtózz az első vétektől.
Pallérozott
erkölcsű
légy,
goromba szokást fel ne végy. Korán tanulj emberséget, így találhatsz kedvességet. Figyelj a szép szokásokra, s tanulj szert tenni azokra!
Rosszat, ha hallasz másoktól,
Kismesterségek A venyigekosár fonása Rigmányban
A gazdálkodó ember a el ne tanuld azoktól. Irtózz környezetében föllelhető trágár, ocsmány szóktól, mint természetes anyagokat használta keresztyén, gyalázattól. föl a szükséges munkaeszközök Ez viszont zülőd leghívebb barátod, készítésére. leleményességet, kézügyességet, javadra van, tudod s látod. Légy hát nekik szófogadó, minden szaktudást igényel. Rigmányban ma még tisztességet adó. Közöld ővele mindenki ha sználja a dolgodat, ne rejtsd előttük törökbúzaszedő kosarat, de titkodat! már csak Balogh Béla készíti ilalmas örömöt kerülj, azokat. A faluban emlékeznek a szabadosba ne merülj. Ami híres kosárfonókra, akiktől már könnyen megsért és bánt, ahhoz sajnos nem lehet ellesni a fonás ne nyúlj játék gyanánt. Játékod csínját-bínját, mivel magukkal ártatlan legyen, hogy az neked vitték a sírba. Balogh Béla még nagyapjától, Vass Dénestől kárt ne tegyen! tanulta a készítésmódot, de tálj lopni, senkit ne csalj, és csak az idei télen fogott hozzá a talált jószágot kivallj. Egy pénzt fonáshoz. Vass Dénes nemcsak a is lopni szörnyű bűn, lelked törökbúzaszedő kosarak, hanem sérelme meg nem szűn, míg a méhkasok és a féloldalas mindent vissza nem adtál, amit kosarak készítésének is mestere volt. mástól elraboltál! A kosár alapanyaga a venyige, alamely mérges kígyókat, azaz iszalag (Clematis vitalba), kerülj minden csábítókat. Ne a gyűrűfa, vörösgyűrűsom barátkozz a jobbakkal, tarts (Cornus), és a fűzfa (Salix) vagy mindig a legjobbakkal: ne ülj a mogyorófa (Corilus avellana). A rágalmazókkal. Álnokság lakik fonáshoz kétéves venyige vesszőt szívükben, s te ne részesülj kell használni. A legnehezebb a váz, a karika bűnükben! meghajtása: melegítik és körben a b ol á z d i n d u l a t o d a t , térden formálgatják, hajlítgatják mérsékeljed haragodat. Ne légy – ez gyűrűfából készül. A soha szitkozódó, sem esküvő, karikát már egy évvel korábban elkészítik, hogy jól kiszáradjon. káromkodó! A karikára erősítik a kávákat, Közli Jula nanyó után ezek 2-2,5 cm átmérőjűek. Csípán Ilona, Rigmány El kell hasítani őket, majd
S
T
U
V
Z
10
megfelelő méretre kell faragni, mert egyébként túl vastagok és nem elég hajlékonyak. A kávák száma a kosár nagyságától függően változik (13, 15, 17). Fűzfát vagy mogyorófát használnak kávának. A kávák rögzítése után jöhet a fonás. A venyigét le kell hajalni, a kérgét le kell pucolni késsel, majd durva posztóval lesúrolni. Az így előkészített venyigével – a fülektől kezdve – befonják az egész kosarat. Balogh Réka, magyar-néprajz szakos egyetemi hallgató, Rigmány
Közhírré tétetik: Az Önkormányzat hírei: 1. Veress Gergely, Havad község polgármestere lapunknak beszámolt a megválasztása utáni időszakban, a községben történt tevékenységekrő l, eredményekről: • a közvilágítást teljes mértékben felújították a községben • fontos előrelépés, hogy az iskolákba és más közintézményekbe beszerelték a gázt és ellátták fűtőtestekkel, amelyek értéke több mint 614 millió lej • az iskolákba bevezették a vizet és belső illemhelyekkel látták el az épületeket • a vadasdi kultúrotthont az elmúlt nyáron felújították, átalakították • a Havadi Polgármesteri Hivatal 300 millió lejért egy eszkavátort vásárolt, aminek segítségével a mezei utakat és a sáncokat rendbetették, az átereszekbe cementgyűrűket helyeztek és a hidak építésénél is fontos segédeszköz volt • Gegesben a falubeliek és a tanácstagok három hidat építettek újra • a Havad és Geges közt lévő Szájván hídját a Megyei Tanács finanszírozásával építették meg, amelyet a tél elmúltával még megemelnek; ugyancsak híd van épülőben Szentsimonban, az Adorján fele vezető út mentén, ez azonban még befejezésre vár • Gegesben a hidak építésénél, az útjavításnál a következő
falubeliek segédkeztek: ifj. Kacsó István, id. Kacsó István, Karda Endre, Fülöp Dezső, Fülöp József, ifj. Simonfi György, id. Simonfi György, Adorjáni László, Simonfi Dénes, Fülöp Árpád, Simonfi Elemér, Katona Ernő • a havadi közmunkáknál Dósa Imre, ifj. Bakó Mihály, ifj. Bakó Ferenc, Mihály Zoltán nevét említhetjük meg • a vadasdi kultúrotthon átalakításánál a következő vadasdiak dolgoztak: Páll Zoltán, Velencei Szilárd, Kutasi Gyula, Simon Kálmán, Simon Attila, Farkas Dénes, ifj. Sárosi Tibor, Sárosi Bálint, Dali Győző, Kutasi Árpád, ifj. Kutasi Gyula, ifj. Györfi László, id. Györfi László, ifj. Soó Imre, Szilágyi Endre, Bodoni Levente, Kutasi Tibor, Kutasi Dezső, Györfi Zsolt, ifj. Szilágyi József, id. Szilágyi József, Kovács Zsombor, ifj. Sárosi Sándor, Csizmadi Csaba, Réghián József, Réghián Sándor, Barabás János, Simon Gyula, Kutasi Sándor, ifj. Szilágyi Mihály, Simó Endre, Páll László • a szentsimoni hídépítésnél dolgozó falubeliek: Balogh László, id. Páll András, ifj. Páll András, Szabó József, ifj. Szabó Béla, Csipán Endre, Molnár Endre, Szabó Lajos, Csípán Sándor • a rigmányi közmunkázók: Csípán János, Szabó Béni, Veress Ernő, Vass Domokos, ifj. Kovács Áron • a Polgármesteri Hivatal előtti teret átalakították, ide szép virágos és zöld pázsitos parkot és autóparkolót létesítettek
2. Az idéntől bevezetik a földadót. A község földterületeit D kategóriába, a Romániában létező legalac sonyabb minőségkategóriába sorolták be. Ez alapján 1 ha szántóterület után 200.000 régi lejt fizetnek a tulajdonosok, a kaszáló, legelő után 100.000 lejt, az erdők után 90.000 lejt, a szőlős, gyümölcsös után 400.000 lejt kell fizetni. 3. Fogorvosi rendelője lesz Havadnak, amely az orvosi rendelő mellett fog működni – tudtuk meg a polgármestertől. A Polgármesteri Hivatalt Kuharcz Olivér németországi adományozó támogatja e tevékenységben a teljes technikai felszerelés adományozásával. Kuharcz Olivér úr ígérete szerint remélhetőleg már május végén megnyílhat a rendelő a betegek előtt, miután elhozza a még hiányzó készülékeket. 4. Rigmányban 2002ben sikerült visszaállítani a Közbir tokossá got. A Közbirtokosság tulajdonát Rigmányban 27 ha erdő, 5 ha legelő és a Szováta közelében levő Székhavason 70 ha erdő képezi – tudtuk meg Csípán János elnöktől. A valamikori székházat még nem sikerült visszaszerezniük, jelenleg a Strassbourg-i Testületnél van az ügyük. Az elmúlt időszakban a rigmányi erdőben 1 hektáron tarvágást végeztek és ezt a területet be is ültették vadcseresznye, juhar- és tölgycsemetékkel. A kitermelt fát Rigmányban értékesítették. Jelenleg 132 millió lejük van a bankban. Balogh Irma, Rigmány
11
Fakanál Tejes málé
Hozzávalók: - fél kg puliszkaliszt - 2 borospohár búzaliszt - 1 tojás - 1 kk. szódapor - 4 kanál cukor, só, vaníliapor, citromhéj, tej Elkészítés: A lisztet és a többi hozzávalót tejjel elkavarjuk kavart tészta sűrűségűre. A masszát kikent tepsibe öntjük, a tetejére kristálycukrot szórunk és közepes erősségű tűznél pirosra sütjük. Veress Teréz, Rigmány
Szabógallér leves
Hozzávalók: - 4 tojás - liszt - vegyes zöldség - hagymaszár - petrezselyem zöldje - gríz - olaj Elkészítés: Az összevágott petrezselyem zöldjét és a hagymaszárat kevés grízzel olajban megpirítjuk és rászórjuk a kinyújtott laskára. 2 tojást keményre főzünk, apró darabokra vágunk és ezt is rászórjuk a laskára. A laskát felgöngyölítjük és a kés fokával darabokra vágjuk. Vegyes zöldségből megfőzzük a zöldséglevest, kiszedjük a levesből a zöldséget és belefőzzük a laskát. Balogh Ágnes, Rigmány
12
Havad község rövid bemutatása A község földrajzila g Maros megye keleti részén, a K is-Küküllő eg yik völgyrendszerében húzódik meg. Ezt a völgyrendszert az úgynevezett Rigmány és Abod patakainak völgye képezi. Öt falu tartozik a községhez: Geges, Rigmány, Szentsimon, Havad és Vadasd. A községet átszeli a Nyárádszeredát Havadtővel összekötő műút. A Marosvásárhely-Szováta útvonalon levő Havadtőtől balra tér le az út Nyárádszereda, illetve Vadasd felé, amelyet tábla is jelez. Vadasd után Havad következik, ahol a völgy kétfelé ágazik, egyrészt Szentsimon és Rigmány, másrészt Geges irányába. Mind az öt falu székely település a legrégebbi időkből, lakói reformátusok, ma azonban terjedőben van az adventista felekezet és a Jehova Tanúi gyülekezet is. Az 1567. évi rege sz t r u m tek intélye s falvakként tartja számon, melyek közül Geges a 25 kapujával nagyságrendben Marosvásárhely és Nyárádszereda után következik. A domborzati formá k szempontjából a községet dombok – n a g yré szt agyagdombok – veszik körül, melyek tengerszint feletti magassága 550-600 méter között váltakozik. A falvak lakói a kötött, agyagos talajon verejtékes munkával, de mindent
megtermeltek. A régebbi időkben a gyümölcstermesztés és az állattenyésztés volt a fő foglalkozás. Ami a község növényvilágát illeti, inkább a fűfélék és a lombhullató erdők képezik a község területének nagyobb részét, viszont a magasabb dombokon előfordulnak a tűlevelű erdők, vagyis a fenyőerdők is (ezek mesterségesen lettek telepítve). Az állatvilág megegyezik a megye ezen részén fekvő községekével, megtalálható az őz, nyúl, fácán, vaddisznó és szarvas, míg a ragadozók közül a rókát, farkast említhetjük, és időszakosan előfordul a barnamedve is. A község összlakossága az utóbbi népszámlálási adatok szerint 1545 személy, mely adat bizonyítja azt a tényt, hogy községünk egyike Maros megye legkisebb községeinek. A község összterülete mintegy 21 négyzetkilométer, a lakosság sűrűsége 36,8 személy négyzetkilométerenként. Sajnos mind az öt településről elmond h ató, elörege dő képet mutatnak, hiszen az összlakosság nagyobb része 5060 év között, illetve fölött van. Folytatás következik Adorjáni Judith, Havad
Kolompszó - Havad község lapja Megjelenik 3 havonta.
Szerkesztők: Balogh Irma, László János, Domokos Csaba Lektorálta: Deák Borbála Design és tördelés: Deák Attila
