VERECKEI LÁSZLÓ1 Gondolatok a hálózati társadalomról Ideas of the network society Today’s capitalism is global: the main source of production is capital all over the world. The accumulation of the capital takes place at the global financial markets, based on financial flows. These require information networks to operate. The effect of the economic prosperity and the global recession is that the economic situation of corporations, households and even entire regions might change relatively quickly. Information management and long term planning are getting more difficult. The constantly changing networks of production and management help businesses join to the global accumulation process. Not only companies, but also countries have problems with their resources. They attempt to adapt to global networks by modernizing their own networks and institutions. Interstate associations and supranational unions emerge. People are also trying to meet the requirements of the information society by making family and friend networks. These processes induce a lot of tension among people, and as a result of these contradictions, tensions also appear within people. The human civilization arrived at a milestone: new tools and techniques had come to life, by the help of which society would be able to respond to challenges. The objective of this presentation is to show these processes in details and to explore the potential for failure or success.
A hálózatok kutatása a XX. század elsô évtizedeiben kezdôdött. Az eredmények azt mutatják, hogy nagyon különbözô, élô és élettelen rendszerek is rendelkeznek a hálózatokra jellemzô tulajdonságokkal. A hálózatok általános jellemzôi Néhány terület (a teljesség igénye nélkül) ahol hálózatokról beszélhetünk. Élettelen hálózatok: (tudatosan létrehozott hálózatok) • Energia • Közlekedési • Számítógépes Élô hálózatok • Sejt • Immun • Izom • Növényi például az erdô • Állati például egy méhraj Élô hálózaton belül Társadalmi • Vállalati • Piaci • Kulturális 1
BGF Külkereskedelmi Kar, Közgazdasági és Társadalomtudományi Intézeti Tanszék, adjunktus
125
BUDAPESTI GAZDASÁGI FÔISKOLA – MAGYAR TUDOMÁNY ÜNNEPE, 2011
A hálózatok alapvetô tulajdonságai A következô néhány fogalom definíciójára azért van szükség, mert ez egy közös nyelv lehetôségét teszi lehetôvé a különbözô élô és élettelen hálózatok vizsgálatához. A hálózat: Egymással összekapcsolt elemek összessége. Az elemek gyakran maguk is hálózatok. A hálózatok így egymásba ágyazottak. Kisvilág: A hálózat bármely eleme gyenge kapcsolatok révén néhány lépésben elérhetô, ugyanakkor a véletlenszerû kapcsolatok mellett erôs, kapcsolatok csoportképzôdések is jellemzik a hálózatot. Például a munkatársakkal, illetve a családtagokkal való kapcsolatunk. Törzshálózat: Az összekapcsolt elemek a hálózat összes elemének többségét magában foglalja.
A hálózatok dinamikus tulajdonságaival kapcsolatos fogalmak: Ellenálló képesség: Mennyire marad stabil a hálózat elemeinek illetve kapcsolatainak fokozatos eltávolításakor. Amíg ôrzi a törzshálózatát képes ellenállni. Élô rendszereknél ez az élet vagy halál kérdése. Zavar: Gyakran éri ilyen a hálózatot és egy idô után specifikus választ kényszerít ki a belôle. Ha erre nem képes a hálózat, el is pusztulhat. Elôsegíti a hálózat rátermettségét, a robusztus rendszerek evolúcióját, (magasabb rendûvé való átalakulását). A hálózati modulok megvédhetnek a túlzott zavar ellen, hiszen a hálózat többi részével csak gyenge kapcsolatok tartják össze. Robusztusság: Egy hálózat robusztus, ha a környezet változására (zavaraira) kis érzékenységgel reagál. Ellenálló képesség az elemek vagy kapcsolataik eltávolításával szemben. A hálózat mérete: Az erôs és gyenge kapcsolatok száma Csomópont: A hálózatnak azon eleme, amelynek sok kapcsolata van. Csoport: (cluster) Ha a hálózat egy elemének szomszédjai egymásnak is szomszédjai. (háromszög) Modul: A hálózat elemeinek csoportja, a többi elemtôl viszonylag elkülönülnek és szerkezetileg és funkcionálisan szorosan egymáshoz kötôdnek. Vagy a hálózat széttagolódásából, vagy kisebb alhálózatok integrációjából jönnek létre. (pl. a gazdaság vezetô rétege egy modul a társadalomban) Skálafüggetlenség: Nagyon valószínûtlen – átlagtól eltérô események nullától lényegesen nagyobb valószínûséggel fordulnak elô. Másképpen megközelítve, a hálózatban megjelennek sok belsô kapcsolattal rendelkezô központi szerepet betöltô szereplôk. Növekvô gyakorisággal az egyre kevesebb kapcso-
126
VERECKEI LÁSZLÓ lattal rendelkezô összekötôk és legnagyobb számban, a néhány kapcsolattal rendelkezô periférikus szereplôk. Relaxáció: Ha a hálózat eredeti állapotát megzavarják a hálózat szétosztja a zavart a hálózat többi elemére. Stressz: Olyan zavar, változás, amelyre a hálózatnak nincs kialakult válasza, vagy volna, de olyan gyors a változás, hogy a válaszra nincs idô. Hálórengés: Ha a hálózat relaxációja gátolt, azaz a zavart a hálózat nem tudja gyorsan és maradéktalanul szétosztani elemei között. Emiatt feszültség gyûlik fel fokozatosan és hálórengés következik be. Ilyenkor a rengések valószínûsége és kiterjedése skálafüggetlen eloszlást követ. Önszervezôdô rendszerek: Egyre komplexebbé váló rendszerek, melyek képesek stabilitásukat kifejleszteni és megôrizni. Önszervezôdô kritikus állapot: Ha gátolt a relaxáció, és a környezet illetve a hálózat által generált zaj hatására nô a feszültség. A hálózat elemei összerendezôdnek, állandósult kritikus állapot lép fel. A hálózat elemei változáslavinákat mutatnak, ezek skálafüggetlen eloszlásuak. Hálóváltások: Amennyiben a hálózat mûködéséhez szolgáló erôforrások elapadnak, illetve a környezeti stressz egyre jobban nô hálóváltások következhetnek be. Energiagazdag környezetben véletlenszerû kapcsolatok alakulnak ki az elemek között. A hálózatot egy random gráffal lehet szemléltetni. Ha az erôforrások csökkennek, kis stressz éri a hálózatot egymástól eltér az egyedek tevékenysége, kiegészítô együttmûködés, feladatmegosztás lép fel. Kölcsönösen elônyös, ha rögzített kapcsolatokba lépnek az egymásra épülô feladatok szerint. A hálózat skálafüggetlenné válik. Ha az energia mennyisége kritikus szintre esik vagy más erôs stressz éri a hálózatot az csillaghálóvá alakul át. A csillaghálót erôs kapcsolatok, hierarchia jellemzi, a gyenge kapcsolatok száma erôsen lecsökken. Ha az energiahiány vagy a veszély elviselhetetlenné válik a hálózat szétesik szubgráfokká, például egy sejt hálózata esetén a sejt meghal. Ebben az elôadásban elsôsorban a társadalmi és gazdasági hálózatok néhány jellemzôjét emelném ki.
A hálózati társadalom és a hálózati gazdaság A hálózati társadalom kifejezés Manuel Castellstôl ered. Castells egy Spanyolországban született szociológus, aki 1996-ban fejtette ki gondolatait 3 kötetes könyvében errôl a témáról. Szerinte, a mai társadalom igényeinek megfelelôen alakult ki a mikroelektronikán alapuló információs és kommunikációs technológia. A kutatásai alapján a mai gazdaságot, amely a XX. század utolsó negyedére bontakozott ki, hálózati gazdaságnak nevezi, amelynek fontos jellemzôi vannak.
127
BUDAPESTI GAZDASÁGI FÔISKOLA – MAGYAR TUDOMÁNY ÜNNEPE, 2011 1. A jelenlegi gazdaság információs, mert az egyes vállalatok, régiók vagy országok termelékenysége, versenyképessége attól függ, hogy milyen mértékben képesek hatékonyan alkalmazni az információt. 2. Globális, mert a termelés és fogyasztás globális léptékben szervezôdnek meg a gazdasági szereplôk közötti kapcsolataik hálózatán keresztül. 3. Anyagi alapokat, ezekhez az információs technikai forradalom teremtette meg. Ezeknek a változásoknak következtében • a tudomány, az innováció szerepe felerôsödött • a munkaerôpiac rugalmassá vált, amely innovációra képes önálló munkaerôt kíván • a vállalatok belsô szervezeti felépítése is átalakult Castells adatokkal alátámasztva többek között azt próbálja bizonyítani, hogy az új gazdaságban a termelékenység gyorsabb ütemben nôtt, mint az 1960-as években, csak a mérési problémák miatt tûnt úgy korábban, hogy csökken. (Castells 2005. I. 138.) Vizsgálja a hálózati gazdaság kialakulásának folyamatát is. Gondolatmenetét röviden összefoglalva: Az ipari gazdaságnak információssá, globálissá és hálózativá kellet válnia, különben összeomlott volna. Az összeomlásra jó példa a Szovjetunió, amely képtelen volt váltani. Castells alapján a hálózatokra jellemzô fogalmakat felhasználva az 1970-es években a globális hálózatokat zavar érte és különbözô módon sikerült a relaxáció, a zavar áthárítása, illetve az erre való reakció kiépülése az egyes országokban illetve régiókban. A hálózati váltás azért nem sikerült a Szovjetunióban, mert hálózata csillagháló szerkezetû volt, diktatórikus rendszerû és nem volt képes gyenge kapcsolatok kialakítására, amely az új hálózatokat stabilizálta volna az innovációk révén. Az 1970-es években a vállalatok nyereségessége csökkent a piacgazdaságokban. A vállatoknak költséget kellett csökkenteni (pl. bérköltséget), termelékenységet növelni, a piacot kiszélesíteni, és a befektetett tôke megtérülését felgyorsítani. Ehhez felhasználták az új információs technológiát. Az információs technológiát elôállító vállalatok elôször a katonai piacokra termeltek, amíg a befektetések már szélesebb piacon is megtérültek. A Japánok, a Dél-Koreaiak védték a belsô piacaikat, és azután célozták meg a globális piacokat. Vagyis itt az erôs kapcsolatok az államok tették lehetôvé a gyenge kapcsolatok kiépülését, a piaci hálózat kiterjesztését. Az állami szektornak azonban a növekvô (elsôsorban katonai) kiadásokra adóemeléssel, illetve pénzkibocsátással, inflációgerjesztéssel kellett reagálnia. A vállalatok növelték exportjukat, a pénzpiacok globális integrációja (melynek most már megvolt a technikai háttere) lehetôvé tette a külföldi tôkebefektetések ugrásszerû növekedését. A kialakult globális gazdaság tehát egy olyan újfajta rendszer, amely képes valós idôben önálló egységként mûködni. A termelés a kereskedelem a tôkebefektetés zöme, továbbra
128
VERECKEI LÁSZLÓ is az egyes országokon belül zajlik. Azonban a versenyképesség, a nyereség egyre inkább a globális gazdaság függvénye. Ennek az átalakulásnak a következtében átalakul az intézményi rendszer az egész kultúra. Véleményem szerint ez azt mutatja, hogy a világgazdaságban a szereplôk kölcsönös függôsége felerôsödött. Egy magasabb szintû hálózati integráció van kibontakozóban, amely egyfajta válasz az ipari rendszer zavaraira, válságára. A hálózatokhoz lassan minden gazdasági szereplô, kapcsolódni fog gyenge vagy erôs kapcsolatok révén. Castells a vállalati hálózatokat is vizsgálja. Nézzük meg például, hogyan elemzi a Ciscomodell esetét. Ez a hálózatok hálózatának kialakulására egy konkrét példa. (Castells 2005. I. 242-247.) A Cisco Systems egy kaliforniai vállalat, amely eleinte kapcsolat és adatforgalom irányítókat (rútereket) gyártott. 1984-ben alapította két Stanfordi professzor, akik késôbb kiléptek a cégtôl. 1986-ban 2 millió dollárt fektetett be egy vállalkozó. A cég forgalma 1990-ben 69 millió dollár lett. 1999-ben (14 év telt el az alapítás óta) 12, 2 milliárd dollár lett a bevétele, 2,5 milliárd dollár a jövedelme! A cég piaci értékét 1999-ben 220 milliárd dollárra becsülték. Ez akkor az 5. legmagasabb érték volt a világon. Az újító szellemû versenytársait fel tudta vásárolni. Sikerének titka az az üzleti modell, amelyet elsôk között valósított meg. Ma már gyakorlatilag nem termel. Cisco Év
Forgalom ($)
Jövedelem ($)
1984
Létszám (fô) 2
1990
69 millió
1999
12,2 md
2003
19 md
250 2,5 md
24 000 35 000
Mivel foglalkoznak akkor a dolgozói? Többségük mérnök, kutató, gazdasági vezetô, kereskedelmi szakember. A központi mag a vállalati honlap. Itt láthatják a vevôk a választékot (naponta frissítve). A vevôk ennek alapján pontosítják igényüket, ezt automatikusan küldi a honlap a beszállítóhoz, aki a felhasználóhoz juttatja el a terméket. A vállalat kutat-fejleszt, kiépíti a beszállítókkal a hálózatot, tanácsadással segít a vevôknek. Csak a nagyobb szerzôdéseket intézik személyesen. A dolgozók fele külföldön van. Velük belsô hálózaton keresztül állnak kapcsolatban. A Cisco stratégiai szövetségben áll szolgáltatókkal, gyártókkal (Intel Hewlett-Packard, Microsoft stb.) Más cégek is hasonló módon építik ki hálózataikat (Dell, HP) A legkülönbözôbb területeken kezdenek elterjedni hasonló hálózati megoldások a vállalati szervezeteknél.
129
BUDAPESTI GAZDASÁGI FÔISKOLA – MAGYAR TUDOMÁNY ÜNNEPE, 2011 Ilyen területek például: • a mezôgazdasági gépipar (John Deere) • az élelmiszer-kiskereskedelem (Webvan Group) • az autógyártás (Toyota, Renault) • a felsôoktatás (Duke Egyetem MBA képzés) Gelei Andrea (2008) tanulmányában a vállalati hálózatok alakulásának más aspektusaira hívja fel a figyelmet. Az üzleti hálózat egy olyan struktúra, melyben számos csomópont, számos szálon kapcsolódik egymáshoz. A hálózat szereplôi a termelôk, vevôk, logisztikai vagy pénzügyi szolgáltatók. Általában van egy központi vállalat, aki az ellátási háló, más néven ellátási lánc motorja. A hálózat tagjai a vevôi igények kielégítésére alkalmas termék, vagy szolgáltatáscsomagot hoznak létre. Azért erôsödtek fel ezek a jelenségek, mert a gazdaságban a tôke és tudásigény jelentôsen megnôtt. A vállalatok a költségek csökkentése és a szervezet rugalmasabbá tétele érdekében inkább kiszervezték a belsô tevékenységek egy részét. Hálózati kapcsolatba került a központi vállalat ezekkel a kiszervezett egységekkel. Ezt szolgálta az új technológia, amely lehetôvé tette az idô és tér zsugorítását az ellátási folyamatban. Ezzel meghatározó tevékenységek kívül kerültek, nôtt a függôség, szükségessé vált a hálózat tagjai közötti stabil kapcsolat. A koordinációs mechanizmus is átalakult. A koordinációs mechanizmus a társadalmi tevékenységcsere végrehajtását irányító alapelvek és szabályok összessége. (Itt Gelei elemzése a Kornai János által leírt koordinációs mechanizmusokat használja fel). Fajtái: 1. Piaci 2. Bürokratikus 3. Etikai 4. Agresszív Az elôzôre jellemzô az ár és a verseny, mint koordináló eszközök. A másodikra az utasítás. Magas kockázatú üzletnél egy új termék bevezetésénél alkalmazzák a kereszttulajdonlást, ahol a központi vállalat részben tulajdonosa a beszállítónak. Így bürokratikus eszközökkel megpróbálhatja elkerülni, hogy külsô fél megszerezze a kutatási eredményeket. Tömegtermékeknél inkább az 1 és 3. koordináció a jellemzô. Általában felértékelôdött a 3. szerepe a bizalom a hálózat résztvevôi között a kölcsönös függôség miatt elôtérbe került. A 4. is elôtérbe kerülhet, ha erôfölény alakul ki a megrendelô vagy a beszállító esetében. Például a Toyota autógyár esetében a következô viselkedés figyelhetô meg. A magas értékû részegység gyártónál a vállalatnak magas a tulajdonosi hányada, de minimum 20%. Standardizált tömegtermékeknél nem törekszik tulajdonosi részesedés megszerzésére.
130
VERECKEI LÁSZLÓ Dinya László –Domán Szilvia a „Gazdasági hálózatok tanulmányozásának módszertani kérdései” (2004) címû tanulmányukban bemutatják, hogy lassan minden vállalkozás valamilyen hálózat tagjává válik. Az Internet az információ kezelésére, szállítására, és terjesztésére szolgáló technológia, gyorsítója a hálózatképzôdés folyamatának. Felerôsíti a piacgazdaságban az önszervezô (növekedésre, belsô szerkezetük átalakítására képes), öntanuló folyamatokat. A gazdaságra, mint komplex rendszerre akár a természetre is érvényes az önszervezés és öntanulás. Az Internet hatékony infrastruktúrát ad a hálózatok valós idejû mûködéséhez. Tértôl és idôtôl függetleníti az összekapcsolt szereplôket. A közeli jövôben minden vállalat valamilyen hálózat része lesz. A gazdaság alapegysége a vállalatok együttese lesz (klaszterek). A klaszter (az angol cluster szó magyar fonetikus megfelelôje) olyan cégek gazdasági hálózata, amelyek ugyanabban az ágazatban (gyártók, szállítók, kutatók, szolgáltatók) dolgoznak. Michael Porter a Harvard Business School professzorának megfogalmazásában: „Kölcsönösen együttmûködô cégek, szakosodott beszállítók, szolgáltatók, kapcsolódó iparágak cégeinek és velük kapcsolatban álló intézmények (egyetemek, állami szervezetek, ügynökségek, szakmai egyesületek, kereskedelmi szövetségek) földrajzi koncentrációja, melyeket egy adott témában/területen hasonlóságaik és egymást kiegészítô jellemzôik kapcsolnak össze.” A hálózatok bôvülésének okai: • Rövidülô termékélet-ciklus, amely nagyobb rugalmasságot követel a cégektôl, specializálódnak és kiszervezik, piaci alapokra helyezik a tevékenység nagy részét. • A kiszervezett önállóvá lett vállalatokkal hálózatos formában mûködnek együtt, egyidejûleg versenyeznek és kooperálnak velük. • A kis és közepes vállalatok hálózatokat hoznak létre, hogy a nagy tôkeerôt képviselô versenytársakkal szemben versenyelônyt érhessenek el. Alulról szervezôdnek. Az informatikai hálózat lehetôséget teremt az összekapcsolódásra. Változásokat jelent ez sok területen. • A piaci információk könnyebben elérhetôvé válnak • Felértékelôdik a vállalati tudás tôke szerepe • A vállalati szervezetben a bürokratikus struktúrák mellett sokszor gyenge kapcsolatok jellemzik a belsô hálózatot. Sajátossága az információnak, hogy más erôforrásokkal szemben, a felhasználás során nem csökken, hanem szaporodik. Az elôállítása során viszonylag magas a fix költség, de ez egyre nagyobb információ mennyiségre oszlik meg az átlagos fix költség csökken.
131
BUDAPESTI GAZDASÁGI FÔISKOLA – MAGYAR TUDOMÁNY ÜNNEPE, 2011 Minél nagyobb a résztvevôk száma egy hálózatban annál nagyobb a résztvevôk elônye a hálózatból. (Kialakulhat azonban csillagháló is például ezt látjuk a Microsoft esetében). A versenypozíciók változnak (Porter 2000) • A beszállítók alkupozíciója erôsödik, ha nagyobb vevôi körhöz juthatnak hozzá és esetleg a közvetítôket is kikerülhetik. • Erôsödik a helyettesítô termékek szerepe, nagyobb az áttekintés a piacokon. • Csökken, a belépési korlát az új belépôkkel erôsödik a verseny. A hálózat tagjai között tartós, kölcsönös kapcsolat létezik és az együttmûködés mindenkinek elônyös. A jogilag önálló szervezetek, persze nem azonos gazdasági pozíciót képviselnek. Lehet valaki kiszolgáltatottabb helyzetben a hálózat másik résztvevôjéhez képest. A szereplô alkalmazkodási mozgástere bôvül, de le kell mondania döntési szabadsága autonómiája egy részérôl. A hálózatok egymásba ágyazottak. A hálózatnak lehet magja (pl. törzshálózat) és lehetnek periférikus tagjai. A piaci hálózatról (Hayek 1995. alapján) Hayek nem használja a hálózat kifejezést. Ô a piac mûködését magyarázó elméletet katallaxisnak nevezi. (Hayek, 1995, 213. old.) Ez az ógörögben a csere mellett azt is jelenti befogadni a közösségbe, ellenségbôl baráttá változtatni. A törzsi életformában természetes volt, hogy az idegenre már nem vonatkoznak a morális kötelezettségek. Hordákban éltek az emberek több százezer éven át. Az emberiség körülbelül 10 ezer éve folytat mezôgazdasági termelést, hoz létre városokat, „nagy társadalmat”. Hayek bízik abban, hogy a piaci rend fejlôdése során a nemzetközi csere, munkamegosztás olyan mértékben megerôsödik a jövôben, hogy lehetôvé teszi azt, hogy a különbözô népek békében éljenek együtt. Hayek szerint • A piaci rendszer nem tudatos irányítás alatt mûködik. Egyébként kialakulása sem tudatos döntés és cselekvés eredménye, pedig az egyes résztevékenységekre ez a jellemzô. • A társadalom az erôforrásaival egyének elhatározásain, cselekvésein keresztül gazdálkodik • A társadalom tudása, ami a döntésekhez szükséges az egyénekben szétszórtan, létezik • Az eredmény senki által nem látható elôre • A visszacsatolás során, utólag derül ki, a folyamat sikeres volt vagy sem A fenti elemzés a gazdaságot elsôsorban gyenge kapcsolatainak hálózataként mutatja. Erre teszi a fô hangsúlyt. Más írásaiban Hayek az erôs kapcsolatokat is elemzi például az állam szerepét, a demokrácia lehetôségeit. A különbözô hálózatok hasonló tulajdonságai: Csermely Péter: A rejtett hálózatok ereje címû könyvében (2205) elsôsorban az élô hálózatok hasonló tulajdonságait vizsgálja. De bemutat számos élettelen, tudatosan
132
VERECKEI LÁSZLÓ létrehozott hálózatot is. A hálórengések, illetve a hálóváltások, sok hálózatnál tapasztalhatók. Ennek elemzéséhez szükség van még néhány fogalom részletezésére, melyeket már az elôadás elején vázlatosan megemlítettem. A hálózatok fajtái: Random gráf hálózat: A hálózat elemei közötti kapcsolat véletlenszerûen alakul ki. Ha nagy a rendelkezésre álló energia, kicsi a zaj, egyformák az elemek. Skálafüggetlen hálózat: Erôs és gyenge kapcsolatok egyensúlya jellemzi. Nagyon stabil lehet. Kevesebb a külsô energia, több a külsô és belsô zaj. A külsô hatás már károsítja az elemek egy részét. Több az egymástól különbözô elem, így a reakciók sem egyformák. Csillagháló: Társadalmi hálózatnál egyértelmû függôségi viszonyok alakulnak ki. Néhány kiemelt célra koncentrál a hálózat. A gyenge kapcsolatok száma visszaesik. Erôsebb a stressz. A hálózat instabillá válhat. Komplex kihívásokra nem képes válaszolni. Szubgráf: Szétesik a hálózat alhálózatokká, nem biztos, hogy életben marad. Sejteknél ez biztos halált jelent. Az emberi társadalom esetében, esetleg ezen az úton létrejöhet új, bonyolultabb szerkezetû skálafüggetlen hálózat. Hálórengések: Hasonló jelenségek figyelhetôk meg, a különbözô hálózatoknál, ha a hálózatokat zavar éri. Hálórengés alakul ki. Ilyen például az áramrengés, sejtrengés, vállalati rengés, piaci rengés (válság) stb. A különbség az élô és élettelen rendszerek között, hogy az élô inkább képes önszervezôdô jellege miatt stabilizálni önmagát. Ha a zavar, stressz jellegû, azaz a hálózatnak nincs ideje megfelelô választ adni a zavarra, katasztrófa alakulhat ki, a hálózat akár szét is eshet. Áramrengés: Az USA-ban, 1996 augusztusában, a hôség miatt a légkondicionálók sok áramot fogyasztottak. (Csermely 2005 80.) Egy távvezeték leégett. Áramrengés és 13 alhálózat égett ki ezután. Láncreakciószerûen 11 államban szûnt meg az energiaellátás 4 millió ember maradt áram nélkül. A modulok kiépítése adhat megoldást erre a problémára. A modulok között a kölcsönhatások gyengék lehetnek és így megáll a pusztítás a modulhatáron. Pánikrengés: Ha egy teremben kitör a pánik. Az embereknél katasztrófa idején az érzelmeket irányító ôsi agyterület átveszi az irányítást, birkaszellem lesz, úrrá rajtuk nem veszik észre az alternatív kijáratot. Piacrengés: Hasonló az emberek viselkedése a gazdasági válságok idején is. Ha van idô, hogy az emberek az információkat elemezzék, bízzanak a többi szereplôben, vagyis sok gyenge kapcsolatuk van, akkor ésszerûen viselkednek. Ha gyorsak a változások a mérvadókra hallgatnak, és mindenki egyszerre kezd eladni (vagy venni). Kicsit részletesebben a piacrengés jellemzôirôl. (Csermely 2005. 251.)
133
BUDAPESTI GAZDASÁGI FÔISKOLA – MAGYAR TUDOMÁNY ÜNNEPE, 2011 A piaci katasztrófák szinte minden generáció életében elôfordultak. A gazdasági összeomlások hosszú évek megtakarításait tüntethetik el. A beszállítói lánc megrendelései egymásra utaltak. A piacra bejutnak új és új termékek (energia). Ha a relaxáció gátolt, kereskedelmi többletek, hiányok lépnek fel, piaci feszültség lép fel. Részvények, ingatlanok tartós alul vagy felülértékelése jelentkezhet. Egy-egy hálózati csomópont kitörlése az egész hálózatot alapjaiban megrázza. (Barabási 2011.) Az emberek közötti gyenge kapcsolatok száma, a bizalom csökken. (Lásd még Akerlof-Shiller: Animal Spirits 2011. 87.) A gazdasági szereplôk pánikba esnek. A felgyorsult változások idején nincs idô az információk alapos feldolgozására (piacrengés). A többiekre, a mérvadóakra, a pletykákra hallgatnak. Normális menetben sok a gyenge kapcsolat, ezek stabilizálnak. Végletes helyzetben a hálózat csillagháló szerkezetûvé alakul át, csak a többségre viselkedése irányít, például mindenki el akar adni. Embernek maradni nehéz! A nehéz helyzetekben is hasznos lehet az ésszerû viselkedés. (Csermely 2005. 255.) Sejtrengés A sejtek esetében, egy kisebb stressznél az energiatermelés csökken. A legfontosabb folyamatok fenntartására kell koncentrálni. A gyenge kapcsolatok lecsökkennek és mutációk jelennek meg. amely diverzitáshoz, eltérésekhez vezet. A skálafüggetlen hálózat, csillaghálóvá alakul át. A csillagháló jó esetben késôbb visszaáll skálafüggetlen hálózattá. Ez evolúciós ugrást eredményezhet, vagyis a rendszer komplexitása, stabilitása magasabb szintû lesz. Kell tehát a stressz és kellenek a stressztôl mentes idôszakok, amikor a mutációk kialakulhatnak. Vállalati rengés Ha a vállalatot stressz éri, például vesztesége keletkezik, vagy/és nem tud megfelelni az új kihívásoknak stb. vállalati rengés következik be. Felülrôl elindulhat egy átszervezési kampány, létszámleépítés stb. A gyenge, informális kapcsolatok helyett, az utasítások a bürokratikus koordináció erôsödik meg. Csillagháló alakulhat ki. Ez rövidtávon megmentheti, hosszabb távon azonban instabillá teszi a vállalatot. Elôbb utóbb kénytelen lesz növelni a diverzifikációt, új szervezeti hálózati formákat, tevékenységi köröket stb. kialakítani. Ekkor stabilabb skálafüggetlen hálózat jöhet létre.
Speciális vonások a társadalmi hálózatokban Az emberi agy nagyon plasztikus. Agykapacitásunk nagy részét a kapcsolatainkkal összefüggô információk kötik le. Koncentrikus körökben éljük életünk. Család, legjobb barátaink 5 fô, közeli barátok 15 fô, munkatársak 35 fô, távolabbi ismerôsök 80 fô, falunk összesen körülbelül 150 fô. Aki nagyvárosban él annál is megfigyelhetôek ezek a számok. Ennyi emberrel való kapcsolatot észben tartani nagyon sok információ tárolását jelenti és ehhez sok energia kell. A fáradt ember ezért udvariatlan, nem tudja kezelni a többiek elvárásait, igényeit. A kimerült agy lezár. (Csermely 2005. 188.) Azokkal ismerkedünk, barátkozunk, akik hozzánk hasonlítanak. A barátaink is ezt teszik, csoport képzôdik. Ezt összeválogatódásnak hívják a hálózatban. A hasonlóak szeretik
134
VERECKEI LÁSZLÓ egymást. Ez a kapcsolatokban erôs kölcsönhatást jelent. A társadalmi hálózat tagjait változatos szociális dimenziókba sorolhatjuk be. (Terestyéni 2011. 97.) Beszorulunk a közeli ismerôsök szûk körébe, ami moduláris és hierarchikus szerkezetet alakít ki. Ugyanakkor lehetôvé válik a kisvilágok kialakulása, a nagy távolságok elérése a sok szociális dimenzió átlépése lehetôvé válik. (pl. áruk, információk, stb. cseréje révén) A zártabb közösségek például a középkorban a hagyományok finomítása révén a mindennapi életet beszabályozták, áttekinthetôvé tették. Egy külsô támadás azonban elpusztíthatott mindent. A kis közösség kiszolgáltatott volt. Nem tudta mikor vagy, honnan jön a baj. Ha rossz volt a termés éheztek, nem volt cserelehetôség. A helyi önkénnyel szemben – erôszakos úr vagy szomszéd sokszor nem volt védelmük. Elmenekülhettek esetleg más vidékre. Betegségre voltak gyógyfüvek, de orvost aligha láttak. Soha nem volt aranykor! A mai kapcsolatrendszerek nehezebben áttekinthetôek. Változnak az emberek körülöttünk, új és új arcok jelennek meg. A társadalmi elvárás is változik, nehezen tervezhetô a válasz. Segítséget jelent számunkra a törvény. Az államok kialakulásával születik meg a törvénykezés. A törvény tisztelete a szabálykövetés a fontos, ami segít az eligazodásban. Erôs kölcsönhatás a törvénytisztelet, a viselkedési kód minimumát meghatározza, kiszámíthatóbbá teszi a helyzeteinket. Jared Diamond szerint is (Diamond 2006 14. fejezet 266-294.) csak az államok kialakulásával jelenik meg az erôszak monopóliuma és a központi törvénykezés. Könyvének ez a 14. fejezete szerintem a társadalmi és gazdasági hálózatok kiépülésének egyfajta magyarázatát adja. Ezért gondolatai összefoglalásakor használom a hálózatokra jellemzô fogalmakat. Még i.sz. 1500-ban a világ földterületének 20%-át határolták le államhatárok. Mára csak a Déli sark nincs felosztva. Az eddig kialakult társadalmakat Diamond 4 kategóriába sorolja. • Csoport • Törzs • Fejedelemség • Állam A csoport 5-80 fôs. Egy nagycsalád, vagy több rokoni kapcsolatú nagycsalád együtt. Vadászó gyûjtögetô életet élnek. (Hatékonyan tehát Levy úton keresik az élelmet Csermely 47.) Nincs állandó lakhelyük. Kor, nem szerinti munkamegosztás van közöttük. A vezetô szerepért vetélkednek, testi szellemi adottságaikat felhasználva. A területen kevés az élelmiszer, nincsenek ôshonos növények a termesztéshez. Mindig tovább kell vonulni, ha egy területet kimerítettek. Harcolni kell a területekért. A törzs több száz fôs. Néhány tízezer éve jelent meg. Állandó települése van. Termékeny terület, kedvezô éghajlat, növényi fajták, tenyészthetô állatok, technológia kellenek ahhoz, hogy lehetôvé váljon pár száz ember állandó ellátása.
135
BUDAPESTI GAZDASÁGI FÔISKOLA – MAGYAR TUDOMÁNY ÜNNEPE, 2011 A csoportoknál és törzseknél nincs rendôrség, bürokrácia, adók. A fôembernek mások felé kötelezettségei vannak. Nincs aránytalanul nagyobb vagyona a többieknél. Mindenki részt vesz a termelésben a fôemberek is, nincsenek fôállású szakemberek. A fejedelemségben a lélekszám néhány ezer vagy tízezer fô lehet. A fejedelemségek a Termékeny Félhold területén kb. 7500 éve jöttek létre. Itt már az egyén az emberek túlnyomó részével nem áll rokoni kapcsolatban. Együtt kellett élni idegenekkel erôszak nélkül. Az erôszak a fejedelmet illeti meg. Ez már öröklôdô juttatást kíván meg a fejedelem családjának. Ebbôl felfegyverez egy elitet és megpróbálja leszerelni a népet. Fenntartja a közrendet. A fejedelem a beszolgáltatott javak egy részét visszaosztja. Szakembereket, hivatalnokokat tart el. Isteni eredetûnek nyilvánítja magát, hogy igazolja hatalmát. Más társadalmak támadását így jobban ki tudják védeni, vagy másokat leigázni. Az államok Mezopotámiában kb. 5700 éve jöttek létre. Jellemzô az írásbeliség. A lakosság több milliós is lehet. A legnagyobb fejedelem székhelye a fôváros. Monopólium alakul ki az információk, a döntéshozás, a hatalom felett. Nagyobb mértékû a gazdasági specializáció ezért csökken az önellátás. Többszintûvé válik az igazgatás, vertikális és horizontális szakosodás alakul ki. Írott törvények, bíróság, rendôrség szükséges a rend fenntartásához. Politikai, területi alapon szervezôdnek, nem rokoni alapon. Komplex bonyolult hálózatok szövik át a társadalmat. Belterjes élelmiszertermelés, növekvô népesség, gazdasági szakosodás, társadalmi rétegzôdés alakul ki. Elitek és, specialisták modulok jönnek létre. Az erôs kapcsolatok, kölcsönhatások a hasonlót a hasonlóval összekötik és a hálózat állapotát ôrzik. A gyenge kapcsolatok a hálózatot fejlesztô kiterjesztô kapcsolatok. A modulok kapcsolata gyenge. Ha kapcsolatban állnak a köztük jelentkezô konfliktusok megoldhatóak. A modulokra szétesett társadalom konfliktusos. (pl. törzsi társadalom, még nem integrálódott. A munkamegosztás a modulok között gyenge kapcsolatokat hoz létre. Egymásra lesznek utalva és ez összetartozást ad. Ha a heterogenitás egy szint fölé nô a modulok annyira eltérnek, hogy polarizáció, konfliktus keletkezik. A mássággal szembeni tolerancia stabilizálja a társadalmat. Az intolerancia, a kirekesztés destabilizálóvá változtatja a kisebbséget, bezárkózik erôs kölcsönhatást épít ki a csoportján belül. A mosoly, a beszélgetések gyenge kapcsolatokat építenek ki (Csermely 2005) és stabilizálják a komplex társadalmat. A férfiak sokszor kimaradnak ezekbôl a gyenge kapcsolatokból. A politikusok személyzete képviseli ezeket a gyenge kapcsolatokat. Tradicionális társadalomban nem kezdhet gyenge kapcsolatot a nô, mert, a hûtlenség jelének veszik. A társadalmak elkülönülô modulokra bomlanak robbanásveszélyes konfliktusokkal. (lásd. Pl. Irak Afganisztán stb.) A központosításnak a bonyolult irányítási rendszer kialakulásának sok oka van. Diamond négy fô okot sorol fel. Ilyen ok az állam megléte esetén, hogy nagy tömegû embernél a kapcsolatrendszer nagyon összetetté válik. Két fôs kapcsolatok milliói létezhetnek, gyûlöletek, gyilkosságok, bosszú is kialakulhat. Törzsi társadalomban ki is alakul. A rokonok segíthetnek a konfliktuskezelésben. De itt már olyan sok az idegen, hogy az egyéni konfliktuskezelés szétverheti a társadalmat.
136
VERECKEI LÁSZLÓ Szükséges a hatalom monopóliuma. A közös döntés megvalósíthatatlan. Nem tud mindenki informálódni, hozzászólni. Szükséges a centralizált döntés. Az árucsere a feleslegek hiányok kezelése csak a piaci hálózat kiépülésével hatékony. Ezt egészíti ki az újrafelosztás. A negyedik ok, hogy a nagy népsûrûség kis területeken szintén szükségessé teszi a komplex rendszer kialakítását. A hálózatok kutatása ma még a kezdeteknél tart. A hálózatok egymásba ágyazottak. Ezért a különbözô területeken végzett elemzések, úgy tûnik erôs összefüggéseket tárnak fel a látszólag teljesen eltérô hálózatok között. Az élô és élettelen, a társadalmi és gazdasági hálózatok közös és eltérô jellemzôinek, kapcsolatainak, feltárása termékenyítôen hathat az egyes tudományterületekre.
IRODALOMJEGYZÉK AKERLOF-SHILLER: Animal Spirits Corvina Kiadó Kft Budapest 2011 BARABÁSI ALBERT-LÁSZLÓ: Behálózva Helikon 2011. A HÁLÓZATI GAZDASÁG KIALAKULÁSA ÉS JELLEGZETESSÉGEI: Vállalkozás online 2004 03. 25. http://www.vallalkozas-online.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=30&Itemid=48
GELEI ANDREA: Hálózat – a globális gazdaság kvázi szervezete 2008 http://edok.lib.uni-corvinus.hu/285/1/Gelei95.pdf
DINYA LÁSZLÓ - DOMÁN SZILVIA: Gazdasági hálózatok tanulmányozásának módszertani kérdései JATEPress, Szeged, 2004 http://www2.eco.u-szeged.hu/tudkozlemeny/2004_Dinya_Doman.html
KOLLÁNYI – MOLNÁR –SZÉKELY: Bp. 2007 Társadalmi hálózatok, hálózati társadalom http://vigzoltan.hu/x_bit/netis/04_MKSZ_halozat.pdf
CSERMELY PÉTER: A rejtett hálózatok ereje Vince Kiadó 2005 CASTELLS: Az információ kora Gondolat-Infonia 2005 I. –II. III. kötete DIAMOND: Háborúk, járványok, technikák Typotex Budapest 2006 FALUS ANDRÁS ME. (Mindentudás Egyeteme) 2.0 2011. 02. 04. Génjeinkben az egészség? – Öröklôdés és életmód a 21. században címû elôadása http://mindentudas.hu/elodasok-cikkek/item/2519-génjeinkben-az-egészség?-–-öröklôdés-és-életmóda-21-században.html
FRIEDRICH A. HAYEK: Út a szolgasághoz KJK 1991 FRIEDRICH A. HAYEK: Piac és Szabadság KJK 1995 TERESTYÉNI TAMÁS: Kompország a nyugat iskolájában Gondolat 2011 VERECKEI LÁSZLÓ: Gondolatok a piacgazdasági rendszer különbözô szemléletû megközelítéseirôl BGF Tudományos Évkönyv 2009. VERECKEI LÁSZLÓ: Gondolatok a gazdaságról, mint komplex rendszerrôl BGF KKFK Szakmai Füzetek 26. szám 2009. WIKIPÉDIA http://hu.wikipedia.org/wiki/Klaszter
137
