Gondolatok a hazai medenceüledékek (leg)felső, felszín közeli tartományának geotermikus adottságairól Dr. Papp Zoltán „XVIII. Konferencia a felszín alatti vizekről” Siófok, 2011. április
Általános elvek 1.
A földtani egyensúlyi állapotok – ezek közül a termikus feltétel (A. Rittmann: Volcanoes and their activity, 1962).
2.
Komplex geológiai feszültséglejtő (p, T, c, és … szerintem: v).
3.
A Lenz-törvény analógiája általában a természetben.
4.
A Heisenberg-féle határozatlansági elv alkalmazása általában a természetben (a méréstechnika megváltoztatja a mért eredményt).
5.
Minden beavatkozás egyensúlyvesztést egyensúlyzavarok sorozataként cseng le.
kelt,
amely
további
Termelő és visszasajtoló kútpár (Jung és társai, 2002.)
termelőkút
visszasajtolókút víztartó 1-2 km vízfogó
Mádlné Dr. Szőnyi Judit és Dr. Lenkey László: A geotermikus készletek osztályozása és készletbecslés
Nyitott hurkos kétkutas rendszer
Komlós Ferenc, Fodor Zoltán, Kapros Zoltán, Dr. Vajda József, Vaszil Lajos: Hőszivattyús rendszerek
- Más vélemények szerint: 137 W/m2
Fokozódó szennyezés-potenciál • A kisebb gáz- és áramszámla reményére ültetett hőszivattyús technológiák iránti - sok tekintetben alapos és jogos - igény további táptalajt kölcsönöz a minden szakmaiságot és engedélyt nélkülöző illegális, ugyanakkor a lakosság tágabb körében megfizethető kútfúróipar másodvirágzásának. Szélesíti, fokozza azokat az ez idáig is szó szerint felmérhetetlen károkat (feltételezem, nem is igyekezett azokat felmérni senki), amelyeket korábban az energiahasznosítás nélküli, csupán a vizet, mint ásványkincset, és nem egyben hőhordozót célzó fekete vízbányászati tevékenység okozott.
A technológia elemei 1.
Víznyerő kút Nem teljesen üledékmentes, és/vagy vasas. Nyomásesést/depressziót keltve befolyásolja/megváltoztatja az addigi szivárgási viszonyokat (esés/hozam/sebesség). A vizet kiemeli a pórustér természetes szivárgási tartományából. A folyadék (víz) geofázist vált, útját mesterséges határok között (nem pórustérben) folytatja. Fúrástechnikai korlátok. A legjobb üledékes vízadóba (átmosott görgeteg/kavicshatár) történő belefúrás a védőcsőátmérő-igény miatt túlzottan nagy indulóátmérőt igényelve megnöveli a kiviteli költségeket. Az alkalmazható technika (markoló) megszabja a szükséges csőátmérő alsó határát, ugyanakkor a szivárgás a kialakuló nyomáslépcsők miatt a turbulens tartományba „csúszik át”, ahol a hidraulikus gradiens a fajlagos hozamban már törtszámkitevőn dolgozik. A leszívási „alakzaton” belül geotechnikai jellegű következmények is előállhatnak, amelyek (pl. stabilitási problémák, épületkárok, stb.) ezek mértékétől, jellegétől, másrészt a beépítettség (művi környezet) jellemzőitől függenek.
A technológia elemei 2.
3.
4.
5.
Hálózat Lebegőanyag- és vaseltávolítás. Az esetenként többlépcsős szűrők időszakos átmosásának, és a kiülepített földanyagoknak a rendszerből való eltávolítása (kényszer). A levegővel való közvetlen kapcsolat megszüntetése érdekében a hálózati elemek mindegyikét lehetőleg azonos nyomás alatt kell tartani. Visszasajtoló kút A kolmatáció veszélye. A nyomás/vízszint helyi megemelkedésének hidrogeológiai és geotechnikai következményei. Hidraulikailag egységes kifejlődésű összletben a víz a legkisebb energiaigényű pályát fogja követni – pl. a cső, vagy a csőpalástcement külső felülete mentén. Felszínközeli/felszíni vizesedés. Ellehetetlenítheti még a géppel való terepi megközelíthetőséget is, nem beszélve pl. a közeli töltéskárosodás, építménystabilitás(felúszás, stb.) veszélyéről. Ha nincs a közelben más – pl. nyílt – befogadó, akkor a nyeletés ciklikus probléma. Üzemviteli gondok A rendszer időszakonkénti leállítása az újraindítás nehézségeit fokozza. A búvárszivattyús rendszerek esetében a szivattyú nem állítható le teljesen a szivattyúmotor hűtésigénye miatt. Monitoring Általában többletköltségekre való hivatkozással nem terveztetik/építtetik meg. Ennek jelentősége nyilván a rendszer elterjedése során növekszik majd.