.
Beszéd
Hölgyeim és Uraim!
Szeretettel köszöntöm Mindannyiukat!
Mai fő témánk a tevékeny időskor és a nemzedékek közötti szolidaritás európai éve.
Minthogy azonban a konferenciát a munkavállaló nők szervezik, engedjék meg, hogy néhány szó erejéig kitérjek majd a nemek közötti egyenlőség problémájára és a nők életkorral összefüggő egészségi állapotának kérdésére is.
Európa ma számos kihívás előtt áll: az adósság csökkentésével és a költségvetési hiány leszorításával többek között konszolidálni kell az államháztartásokat, és sikeresebbé kell tennünk a gazdasági kormányzást.
Gondjainkat azonban súlyosbítja egy további komoly probléma: a népesség idősödése.
Az Európai Unió demográfiai fordulóponton áll.
A második világháború után születettek népes korcsoportja lassanként
nyugdíjas
korúvá
válik.
Ennek
következtében
a
következő évtizedekben a 60 év felettiek száma évi két millióval fog növekedni.
1/18
.
Eközben mind kevesebb fiatal jelenik meg a munkaerőpiacon, az aktív munkaképes korúak (20–59 évesek) száma pedig csökkenni kezd.
Ez a tény, tehát hogy a munkaképes korú népesség létszáma hamarosan gyors ütemben csökkenni fog, nem most jelent problémát, gondoljunk csak a gyenge gazdasági növekedést, sőt recessziót
érintő
kilátásokra,
valamint
a
nagy
arányú
munkanélküliségre, különösen a fiatalok körében.
Hosszú távon azonban ez a fogyás a gazdasági növekedés gátjává válik, ezért – ha semmi sem változik - nem tudjuk majd kielégíteni a gyarapodó idősebb korosztály szükségleteit.
A nyugdíjak költségei, az idősek egészségügyi és tartós gondozási költségei elkerülhetetlenül emelkedni fognak.
Ez pedig alááshatja a nemzedékek közötti szolidaritást is, hiszen az idősek növekvő létszámú csoportját a munkaképes korúak egyre kisebb csoportjának kell majd támogatnia. A fiatalabbak fogják fedezni az idősebb nemzedék nyugdíjának, egészségügyi és tartós gondozási szolgáltatásainak növekvő költségeit, miközben ők maguk talán sohasem részesülhetnek hasonló ellátásban.
A nők helyzete különösen is kényes – olyan okok miatt, amelyekkel Önök nagyon is tisztában vannak. A nők a következők miatt szembesülnek több problémával, mint a férfiak:
2/18
.
• átlagosan
kevesebb
többségében
évig
dolgoznak,
alaposabban
kiveszik
hiszen
az
esetek
részüket
a
gyermekvállalásból és a gyermeknevelésből; • nagyobb arányban dolgoznak részmunkaidőben, mint a férfiak, miközben állásuk kevésbé biztos; • ebből következően, valamint a nemek közötti bérkülönbség és a szakmai előmenetel terén fennálló, láthatatlan akadályok miatt életük során kevesebbet keresnek; • korábban nyugdíjba kell vonulniuk, hogy gondoskodhassanak idősebb családtagjaikról vagy unokáikról.
Mindez
azt
jelenti,
hogy
kevésbé
részesülnek
a
társadalombiztosítási juttatásokból, nyugdíjjárulékuk alacsonyabb, így kevesebb nyugdíjban is részesülnek.
Továbbá, mivel átlagos életkoruk a férfiakénál hosszabb, idős korukban nagyobb eséllyel szegényednek el.
Igaz ugyan, hogy tovább élnek, egészségi állapotuk azonban rosszabb lesz, mint a férfiaké, ezért nagyobb valószínűséggel szorulnak a társadalom peremére.
Ezért tehát elemi érdekünk, hogy növekedjék az általános foglalkoztatási ráta, különösen az időseké általában, ezen belül is az idős nőké.
3/18
.
Mint bizonyára tudják, az EU átfogó stratégiája – az úgynevezett „Európa 2020 stratégia” –, amelynek célja, hogy Európa olyan unióvá alakuljon át 2020-ra, amelyben szívesen élünk, a 20 és 64 év közötti nők és férfiak tekintetében 75%-os kiemelt foglalkoztatási célt tűzött ki.
Ezt a célt a stratégia kifejezetten „a nők nagyobb mértékű foglalkoztatásával” kívánja elérni.
Az „Európa 2020 stratégia” egyik további célja, hogy 2020-ig legalább 20 millióval csökkenjen a szegénységi küszöb alatt élő európai polgárok száma.
E
célok
ismeretében,
lássuk,
miként
fest
a
helyzet
ma
Magyarországon.
2011-ben az 55 és 64 év közöttiek foglalkoztatottsága 35,8%-os volt Magyarországon. Összehasonlításképpen: az európai átlag 47,4%, vagyis lényegesen magasabb, mint nálunk!
Az 55 és 64 év közti magyar férfiak tekintetében ez az arány 39,8%os volt, szemben az európai 55,2%-os átlagértékkel.
Ami a hasonló korú nőket illeti, a foglalkoztatottság mértéke 32,4%os volt. Az európai átlag itt 40,2%.
Hogyan tükröződnek ezek az adatok a szegénységi küszöb alatt élő idős magyar népesség, különösen az idő magyar nők arányában?
4/18
.
2010-ben a nemek közötti különbség a szegénységi küszöb alatt élők aránya tekintetében a teljes népességre vetítve elhanyagolható volt, a 65 év felettiek körében azonban ez a különbség 7,4 százalékpontnyi volt a férfiak javára.
Ez bizonyos mértékig azzal is magyarázható, hogy Magyarországon a nők tovább élnek, mint a férfiak, nyugdíjjogosultságuk ugyanakkor vélhetően alacsonyabb.
Hölgyeim és Uraim!
Mindaz, amit elmondtam, magyarázat arra, miért is van szükség a tevékeny időskor és a nemzedékek közötti szolidaritás európai évére.
A tevékeny időskor megvalósításával elkerülhetjük, hogy túlságosan nagy teher nehezedjék a fiatalabb nemzedék vállára.
Az aktív időskor olyan pozitív megközelítés, amely az öregedő társadalom problémájának kezelését szolgálja. Stratégia, mellyel képesek lehetünk arra, hogy idős korban is megtartsuk az irányítást életünk felett: hosszabb ideig maradhatunk a munkaerőpiacon, továbbra is aktív szerepet vállalhatunk a társadalomban, és a lehető legtovább önállóak maradhatunk.
A tevékeny időskor alapja az idősek integrációja és érvényesülésük segítése. Vagyis egy olyan, a lehetőségek tárházát kínáló környezet megteremtése, melyben az öregség nem azzal egyenlő, hogy rászorulunk másokra.
5/18
.
Természetesen számos akadálya van annak, amiért az idősödő emberek
nem
tudják
teljes
mértékben
kibontakoztatni
képességeiket, és ezek leküzdése komoly erőfeszítést igényel.
Sokféle területen kell cselekednünk, többek között a foglalkoztatás, a szociális védelem, az oktatás és képzés, az egészségügyi és szociális szolgáltatások, a lakhatás és az állami infrastruktúra terén.
Szükség van az érdekelt felek bevonására is. A kormányoknak, a regionális és helyi önkormányzatoknak, a civil társadalomnak és a szociális partnereknek mind-mind meg kell tenniük a maguk részét annak érdekében, hogy a tevékeny időskor valósággá váljon.
Fontos szerephez jutnak az integrált stratégiák is: a különböző szintű
(nemzeti,
regionális,
helyi)
kormányzásnak
számos
szakpolitikai területen kell előmozdítania a tevékeny időskor ügyét.
Az egyes országokban – vagy akár térségekben – igen eltérőek lehetnek a tevékeny időskor megvalósításának útjában álló, legyőzendő akadályok.
Ezeknek a stratégiáknak a tevékeny időskor megvalósításával összefüggő konkrét igényekre és lehetőségekre kell épülniük, és maximálisan figyelembe kell vennünk az egészségi állapottal és a nemek közti különbségekkel kapcsolatos szempontokat.
6/18
.
[Nemek közötti egyenlőség]
Hölgyeim és Uraim!
Amikor az idősödő népesség, a foglalkoztatottsági célok, az életkorral összefüggő betegségek és a nyugdíjak problémájáról szólunk, megkerülhetetlen a nemek közötti egyenlőség kérdése, mely az előbbiekkel szorosan összefügg.
Az Európai Unió mélyen elkötelezett a nemek közötti egyenlőség iránt. Azon közös értékek egyike ez, amelyek az Unió alapját képezik. Maguk a szerződések is a megvalósítandó célok közé sorolják.
Az Európai Unió Alapjogi Chartájának 23. cikke kimondja: „A nők és férfiak közötti egyenlőséget minden területen, így a foglalkoztatás, a munkavégzés és a díjazás területén is biztosítani kell.”
Nem
véletlenül
állt
fel
a
nemek
közötti
egyenlőség
jogi
szabályozásával foglalkozó uniós testület, mely egyébként a tevékeny időskor ügyének előmozdításához is hozzájárul.
Ez a testület a munkához jutás és az egész életen át tartó tanulás lehetőségeit
korlátozó
egyenlőtlenség
olyan
alapvető
megnyilvánulásai ellen küzd, amelyek miatt az idős nők kevesebb nyugdíjhoz jutnak és nagyobb eséllyel szegényednek el.
Az előrelépést a nők és férfiak közötti egyenlőségre vonatkozó, 2010–2015-ös uniós stratégia keretében az EU „PROGRESS” elnevezésű foglalkoztatási és szolidaritási programja is biztosítja. 7/18
.
A nemek közötti egyenlőtlenség kérdése mindezek ellenére továbbra is kemény dió, ráadásul a válság jelentősen rontott a helyzeten.
Az
említett
tényezők
mindegyre
aláássák
abbéli
erőfeszítéseinket, hogy az egyenlő jogokból végre a gyakorlatban is egyenlőség legyen.
A nemek közötti egyenlőtlenség a kisgyermekkori neveléstől kezdve végigkíséri életünket. Tükröződik tantárgy-preferenciánkban és iskolai
eredményeinkben.
Meghatározza
életpályánkat,
jövedelmünket és életszínvonalunkat.
Jelenleg az EU-ban három diplomás nőre két diplomás férfi jut. Egészségügyi és szociális területen ez az arány három az egyhez, míg a természettudományok, a matematika és a számítástechnika terén jóval kiegyenlítettebb az arány.
Vagyis több a női diplomás, mégsem látjuk ott a nőket a vállalatok irányítótestületeiben és az egyéb döntéshozói pozíciókban.
[Tevékeny időskor, valamint az életkorral betegségek megelőzése a nők esetében]
összefüggő
Hölgyeim és Uraim! Abból a tényből, hogy az idősek korcsoportjában a nők számbeli fölényben vannak, egyértelműen következik, hogy a nők – valamennyi tagállamban – hosszabb ideig élnek, mint a férfiak.
Ha azonban a jó egészségi állapotban töltött várható évek számát tekintjük, a különbség már csak egy év.
8/18
.
2010-ben a nők egészségben töltött becsült élettartama születéskor 62,6 év volt, míg a férfiaké 61,7 év.
Ugyanez az érték a 65. év betöltésekor mindkét nem esetében nagyjából azonos: a hátralévő évek becsült száma valamivel kevesebb mint 9.
A nők tehát azokat az éveket, amelyekkel túlélik a férfiakat, rossz egészségi állapotban töltik. Mindebből az következik, hogy az idős nők
nagyobb
valószínűséggel
élnek
magányosan,
illetve
szenvednek mentális betegségekben, mint a férfiak.
Annak érdekében, hogy esélyt adjunk a nőknek a tevékeny és méltóságban eltöltött öregségre, az egészségügyi szolgáltatásoknak fel kell készülniük a nők és a férfiak eltérő igényeire, valamint arra, hogy a rossz egészségi állapot elhúzódó időszakát több nő lesz kénytelen megtapasztalni, mint férfi.
Az aktív és egészséges időskor témájára vonatkozó európai innovációs partnerség, amelynek célja, hogy a várható egészséges élettartam két évvel növekedjen 2020-ig, csak akkor lehet sikeres, ha figyelembe veszi az említett különbségeket a nemek között.
[A nemek közötti egyenlőségre vonatkozó uniós stratégia] Az EU változást akar. Éppen ezért a nemek közötti egyenlőség szempontjait
figyelembe
kell
venni
valamennyi
szakpolitikában, ideértve a foglalkoztatás- és szociálpolitikát is.
9/18
uniós
.
Az „Európa 2020” általam említett céljai megpróbálják hasznosítani a női munkaerőben rejlő kiaknázatlan tartalékokat.
Ezenkívül bizonyára Önök is hallottak már a Bizottság új irányelvjavaslatáról, amely kvóták meghatározásával kívánja szabályozni a nemek arányát a vállalatok irányítótestületeiben.
Én feltétlenül támogatom Reding alelnök asszony javaslatát. Számos tanulmány hangsúlyozza a nemek egyensúlyának jótékony hatását
a
vállalatirányításra
és
általában
a
vállalatok
teljesítményére.
Itt tisztán gazdasági és szociális ügyről van szó, nemcsak a nemek közötti egyenlőség vagy az úgynevezett "diverzitásmenedzsment", de a foglalkoztatottság szempontjából is.
A tapasztalatok szerint az önkéntes cselekvés nem elégséges, és jogilag kötelező fellépés híján továbbra is rendkívül lassú lesz az a folyamat, amelynek célja a nemek vállalatirányításban megvalósuló egyensúlya.
Ez az irányelvjavaslat – a nemek közötti egyenlőséget támogató, valamint a munka és a családi vagy magánélet összeegyeztetésére irányuló többi intézkedéssel együtt – segíthet nekünk egy befogadóbb munkaerőpiac és üzleti környezet kialakításában.
10/18
.
[A nemek közötti kezdeményezések]
egyenlőséggel
kapcsolatos
uniós
Hölgyeim és Uraim!
A nemek közötti egyenlőség érvényesítésén túlmenően a célzott politikáknak biztosítaniuk kell a nők részvételét a munkaerőpiacon. A Bizottság már több kezdeményezést indított a nyugdíjrendszerek stabilizálására és a népesség öregedésének kezelésére.
A Bizottság által a közelmúltban bemutatott foglalkoztatási csomag, melynek célja, hogy az EU-t a „munkahelyteremtő fellendülés” felé vezesse, ugyancsak kitűnő lehetőséget kínál arra, hogy a nemek közötti egyenlőséget az uniós foglalkoztatási politika sajátjává tegyük.
Célja a nők munkaerő-piaci integrációja egyenlő bérezéssel, megfelelő gyermekgondozási lehetőségekkel, a megkülönböztetés és diszkriminatív adókedvezmények felszámolásával, valamint a szülési
és
szülői
szabadság
időtartamának
optimális
meghatározásával.
A
nyugdíjakról
szóló
bizottsági
fehér
könyv
egy
olyan
fenntartható és adekvát nyugdíjrendszer vízióját vázolja föl, amely áthidalja a nemek közötti nyugdíjszakadékot és megkönnyíti a biztonságos
kiegészítő
nyugdíjcélú
megtakarításokhoz
hozzáférést mind a férfiak, mind a nők számára.
11/18
való
.
[Pénzügyi támogatás]
A nemek közötti egyenlőség ügyét pénzügyi eszközeinkkel is támogatjuk, és az Európai Szociális Alap programjaiban is központi szerepet kap.
Az
Európai
Szociális
Alap
és
más
strukturális
alapok
tekintetében tett, a 2013 utáni időszakra vonatkozó bizottsági javaslatok
összehangolásra
kerültek
az
Európa
2020
célkitűzéseivel.
Ezek
között
olyan
foglakoztatási,
oktatási
és
szegénységcsökkentési célok szerepelnek, amelyek a társadalmi egyenlőtlenségek döntő tényezőivel is kapcsolatban állnak.
A Bizottság javaslata szerint ezekre a célokra a kohéziós politika keretében rendelkezésre álló finanszírozás egynegyedét kellene fordítani, az Európai Szociális Alap költségvetésének társadalmi befogadásra vonatkozó hányadát pedig meg kellene duplázni: 10%ról 20%-ra.
Végül a nemek közötti egyenlőséget a PROGRESS program is alapelvnek tekinti, és előirányozza mind a nemek közötti egyenlőség jogi aspektusaival kapcsolatos adatok gyűjtését, mind pedig a nemekkel kapcsolatos statisztikák és mutatók kidolgozását.
Érdekes egyébként megemlíteni, hogy a szociális gazdaságban – így a szövetkezetekben – a férfiak és a nők jövedelemkülönbsége kisebb, az itt dolgozó nők jobban össze tudják hangolni családi és munkahelyi kötelezettségeiket, és szakmai fejlődésük is töretlenebb, 12/18
.
mint a versenyszférában. A felmérések azt mutatják, hogy a szolidaritás elvére épülő vállalkozásokban a nemek közti szolidaritás is jobban érvényesül.
[Magyarország és a tevékeny időskor]
Hölgyeim és Uraim!
Hadd ejtsek néhány szót a magyarországi helyzetről is.
A múltban erős törekvés mutatkozott az előrehozott nyugdíj visszaszorítására; a kormány számos erőfeszítést tett az aktív időszak kiterjesztésére, illetve abban kívánta segíteni az embereket, hogy
szociális
juttatások
helyett
munkaviszonyból
eredő
jövedelemből éljenek.
A nyugdíjkorhatárnak a 2009-es nyugdíjreform keretében történő fokozatos felemelése 62 évre, illetve 2020-ig 65 évre, valamint az a kormányzati törekvés,
hogy az
aktivitási ráta a gazdasági
növekedés és a munkahely-teremtés révén erőteljesen növekedjen, elméletileg jó irányba mutat.
De arra is szükség lenne, hogy a magyar hatóságok mielőbb kidolgozzák a reformelképzeléseiket, többek között a nyugdíjak, az egész életen át tartó tanulás és az aktív munkaerő-piaci intézkedések tekintetében.
Az 55 és 64 év közötti idősebb korosztály foglalkoztathatóságának elősegítését célzó intézkedések végrehajtására az Európai Unió
13/18
.
pénzügyi támogatást nyújt Magyarországnak az Európai Szociális Alapból.
Szeretném
hangsúlyozni,
hogy
a
Bizottság
a
fiatalok
foglalkoztatását növelő politikai elképzelések megvalósulását is támogatja, hiszen semmiféle ellentmondás nem feszül a fiatalabb és az idősebb munkavállalók munkaerő-piaci támogatása között.
Ellenkezőleg, az idősebbek hosszabb ideig történő foglalkoztatása élénkíti
a
gazdaságot,
ami
serkentően
hat
a
gazdasági
növekedésre.
Az idei európai év egyik fontos célja, hogy szemléletváltást idézzen elő és pozitívabb hozzáállásra sarkalljon az idősödéssel kapcsolatos kihívások kezelése terén.
Közvetlenül az európai év kezdete előtt egy Eurobarometerfelmérést rendeltünk arról, mi a véleményük az embereknek Uniószerte az idősekről, az idősödésről és a nemzedékek közötti kapcsolatokról.
Az uniós polgárok többsége – 61%-uk – úgy érzi, hogy az 55 éven felüliek megítélése pozitív. A közép-európai országokban mért adatok ugyanakkor mást mutatnak, itt ugyanis inkább negatívan viszonyulnak az idősekhez.
A felmérés szerint az európai polgároknak csupán harmada véli úgy, hogy szükség van a nyugdíjkorhatár felemelésére 2030-ig. Ez alapvetően eltér a legtöbb politikai döntéshozó és szakértő véleményétől. 14/18
.
Magyarországon
a
válaszadók
78%-a
nem
értett
egyet
a
nyugdíjkorhatár emelésének szükségességével.
Jó hír viszont, hogy az európaiak a jelek szerint szívesen dolgoznának hosszabb ideig. Többségük elveti a meghatározott korhoz kötött kötelező nyugdíjkorhatár gondolatát.
Minden harmadik európai úgy nyilatkozik, hogy a nyugdíjkorhatár elérése után is szeretne tovább dolgozni.
Dániában a válaszadók 57%-a szeretne tovább dolgozni a hivatalos nyugdíjkorhatár elérése után, szemben a magyarországi 24%-kal.
Az európai polgárok többsége az adott életkorban elkövetkező teljes nyugdíjazással szemben vonzóbbnak találja azt az elképzelést, amely a részleges nyugdíjazást részmunkaidős foglalkoztatással kombinálja.
Magyarországon a válaszadók 60%-a tartja vonzónak a rugalmas munkaidős vagy részmunkaidős foglalkoztatási konstrukciókat.
Mindez azt mutatja, hogy az európaiak nem kívánnak kötelező jelleggel tovább dolgozni, de – megfelelő feltételek mellett – szívesen maradnának tovább a munkaerőpiacon.
15/18
.
[Az európai évet követő intézkedések] Hölgyeim és Uraim! Az európai év utolsó negyedében járunk.
Korai lenne még értékelni az európai év hatását a tagállami szakpolitikák alakulására, de bizonyos, hogy az érdekeltek széles körét sikerült mozgósítani, és számos olyan új kezdeményezés került a figyelem középpontjába, amely előre viheti a tevékeny időskor ügyét, és erősítheti a nemzedékek közötti szolidaritást.
A tagállamok további fellépések mellett kötelezték el magukat.
Több tagállam jelentős nemzeti szintű kezdeményezéseket indított, elősegítendő a tevékeny időskor megvalósulását.
Ki kell használnunk az így létrejött politikai lendületet és további megfelelő lépéseket kell tennünk. Különféle kezdeményezések révén a Bizottság készséggel támogatja ebben a tagállamokat és az érdekelteket.
Először is, végéhez közeledik az a folyamat, amelynek keretében a tagállamok irányadó elveket dolgoznak ki a tevékeny időskorra vonatkozóan. Ezeket az elveket, melyek iránymutatással szolgálnak majd
a
tevékeny
időskort
érintő
feltételek
és
lehetőségek
javításához, reményeink szerint még a ciprusi elnökség idején, decemberben jóváhagyják a szociális ügyi miniszterek.
Másodszor, az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságával és a bécsi Európai
Központtal
karöltve
egy 16/18
„tevékeny
időskori
index”
.
kidolgozásán fáradozunk, hogy értékelni lehessen a konkrét előrehaladást.
Ez az index tagállamokra lebontva kifejezésre juttatja majd, milyen lehetőségek rejlenek az idősebb férfiakban és a nőkben a társadalom aktív tagjaiként.
Harmadszor, a tagállamoknak nyújtandó segítségként a Bizottság 2013-ban nyilvános ajánlattételi felhívást tesz közzé olyan átfogó stratégiák kidolgozására, amelyek a tevékeny időskort érintik.
A tevékeny és egészséges időskorra vonatkozó jó kormányzásról szóló júniusi konferenciánkon széleskörű egyetértés mutatkozott abban, hogy a különböző szinteken lévő, eltérő szakpolitikai területeken működő közigazgatási szerveknek szorosan együtt kell működniük a tevékeny és egészséges időskorral kapcsolatos hatékony és átfogó stratégiák kidolgozásában.
A Bizottság örömmel támogatja ezt az együttműködést, és gondoskodni kívánunk arról, hogy az országok hasznosíthassák egymás tapasztalatait a tevékeny időskor terén megvalósuló integrált döntéshozatal révén.
[Következtetés] Hölgyeim és Uraim! Ha
az
idősödés
folyamatát
meg
nem
is
állíthatjuk,
megtapasztalását, megélését pozitívabb élménnyé tehetjük.
17/18
.
Mindannyian érdekeltek vagyunk abban, hogy idős korunkban is tevékenyek, a társadalom aktív tagjai maradhassunk mindaddig, amíg csak lehetséges.
Meggyőződésem,
hogy
a
kérdés
nemekkel
kapcsolatos
aspektusának megoldása is közös érdekünk.
Figyelmüket megköszönve mindnyájuknak kellemes és hasznos konferenciát kívánok.
18/18
