God of War: Ghost of Sparta Szövegkönyv
Fordította és lektorálta: Gora Olümposz ‐ Kratos trónja
ea m
Gaia: Kratos, Spárta Szelleme vette át az Olümposziak közt, a Háború Istenének helyét. A vérontás és a könyörtelen csaták végül idejuttatták. Árész halott. S bár Olümposzivá vált, halandó életének emlékei továbbra is kísértették. Callisto: Kratos, segíts rajtam...
ók T
Gaia: Kratos tudta, hogy ez nem csupán látomás volt. Mert az Isteneknél semmi sem volt az aminek látszott. A múltbeli látomásai miatt, Kratos válaszokat keresett. Válaszokat, melyek Atlantisz városában, Poszeidón templomában feküdtek.
sít
Athéna: Ez nem valami bölcs döntés részedről, Kratos. Ez csupán egy álom. Semmi több.
No
Kratos: Ezek látomások nem hagynak nyugodni engem, Athéna! A látomások, amiktől ígéreted szerint meg kellett volna szabadítanod. De ez a látomás... Olyan amin még tudok változtatni!
HU
Athéna: Talán jobb lenne ha e látomás változatlan maradna. Több dolog forog kockán ezen kívül, ezt te is tudod. Kérlek...
Atlantisz ‐ Kratos anyjánál Callisto: Annyira hiányoztál, Kratos. Kratos: Miféle árulás ez? Az Istenek újabb ármánykodása? Callisto: Nem az fiam, tényleg én vagyok az. Apád hozott ide. Olyan sokáig vártam. Kratos: Az apám...? Callisto: Nincs sok időnk, Kratos. Ahogy a fivérednek sem maradt sok hátra.
Kratos: Deimos? Callisto: Életben van. Csapdában a Halál Birodalmának gyötrelmeiben. Kratos: De hisz... neki nyoma veszett! Azt mondtad nekem, hogy... Callisto: Sajnálom. Kénytelen voltam hazudni neked. Hallgass meg. Spártában, Árész temploma... olyan titkokat rejt, amik elvezethetnek a testvéredhez. Az út nem lesz veszélytelen... De csak te segíthetsz rajta. Meg kell tenned Kratos... Szüksége van rád.
ea m
Kratos: Ez... lehetetlen. Miért? Miért tetted ezt? Callisto: Apád megtiltotta, hogy beszéljek róla.
Callisto halála
ók T
Kratos: Az apám? Ki az apám?
Callisto: Végre, szabad vagyok. Találd meg a fivéred... Kratos. Menj... Spártába. Találd meg Deimost. Szüksége... van rád.
sít
Kratos: Anyám! Mit tettem...
No
Gaia: Utolsó leheletével megszabadult terhe súlyától, és végre megtalálta a békét, mit oly rég keresett. Kratos dühe viszont már szinte tapintható volt. Sorsa ismét az őrületbe kényszerítette.
HU
Atlantisz ‐ Vulkán
Théra: Régóta várok valakire aki elég kegyes ahhoz, hogy megszabadítson minket. Gai megjövendölte üdvösségünk eljövetelét, Spárta Szelleme. Kratos: Nem miattad és a fajtád miatt jöttem ide. Théra: Ne légy olyan naiv, Kratos. Az utad ide vezetett hozzám. Szükséged van az erőmre. Kratos: Semmire nincs szükségem tőled, Théra. Théra: Ha nem szabadítasz meg, te is erre a sorsa fogsz jutni! Velem együtt fogsz meghalni, ezen a helyen. Tégy szabaddá. Tégy szabaddá és minden hatalmam a tiéd lesz. Nélküled, örökre a kínok rabjai leszünk.
Atlantisz pusztulása Gaia: Szkülla csapása alapjaiban rázta meg Poszeidón királyságát. Atlantisz elsüllyedt. De ez kicsit sem számított, Spárta Szellemének.
Athéna szobránál Athéna! Hazudtál nekem! Az Istenek átvertek engem! A fivérem életben van! Életben van! Athéna!
ea m
Athéna: Ne hagyd, hogy a dühöd elvakítson, Kratos. Sok dologgal nem vagy még tisztában. Én figyelmeztettelek, hogy mindenki megpróbál majd megállítani...
A Haldokló Harcosnál
ók T
Harcos: Tarts ki, Dominus, megnyertük a csatát. Tarts ki. Kratos: Mi történt itt?
sít
Harcos: Feldühítettük őket... az Isteneket.... Ezt az üzenetet küldték mindenkinek aki szembeszáll dicsőségükkel. De mi... mi túléltük. Megkímélt minket...
No
Kratos: Ki kímélt meg titeket?
HU
Harcos: A lánya... üzent... Spárta Szellemének... A munkája kezdetét vette... Halál... vár a Szellemre. Hamarosan nem tudhatja magának a koponyáját. A koponyáját... Kratos: Eljöttem érted, testvérem.
A sírásónál
Sírásó: Milyen ostobák. Milyen ostobák. De te... Kratos, te vagy a legnagyobb ostoba mind közül. Spárta Szelleme. Árész gyilkosa, és most már Atlantisz elpusztítója. Vigyázz magadra, spártai. Poszeidón királyságának elpusztítását nem nézik majd jó szemmel az Olümposzon. Kratos: Kicsit sem érdekelnek az Istenek. Sírásó: És mégis egy lettél közülük.
Kratos: Nem én kértem Árész trónját. Sírásó: Az a megtiszteltetés ért, hogy egy lehetsz az Istenek közül és mégis ebben a piszokban járkálsz. Kratos: Az Istenek megtarthatják a becsületüket. Én csak a testvéremet szeretném megtalálni.
ea m
Sírásó: Ó, igen. A másik. Próbálkozz csak nyugodtan, de úgysem járhatsz sikerrel. Sosem fogod megtalálni. Mikor majd felébredsz pusztításodból csak is a megváltásodba süllyedhetsz tovább. Ez minden... ez minden ami rád várhat az utad végén. Kratos: Addig, nem amíg meg nem találom Deimost.
Emlék (Kratos és Deimos)
ók T
Sírásó: Légy bölcs, fiam... és fordulj vissza azonnal. Semmi keresni valód a Halál Birodalmában.
sít
Kratos: Sosem hagyhatod el az őrhelyedet, Deimos! Egy spártai harcos, sosem hagyhatja, hogy a földre küldjék. Még a halál küszöbén, egy spártai állva marad a csatatéren. Nos spártai vagy, vagy sem!?
Erinys
No
Deimos: Az vagyok, Kratos.
HU
Gaia: Erinys... Thanatosz, a Halál Istenének lánya. A fájdalom formálta, a gonosz adott életet neki. Erinys: Spárta Szelleme. Az Isten Mészáros. A bátyád Thanatosznál vendégeskedik. Szóval be kell érnem a te véreddel is. Kratos: Nem állíthatsz meg! Senki sem állíthat meg!
Emlék (Kratos és Demois) Kratos: Egy spártai harcos, sosem hagyhatja, hogy a földre küldjék. Még a halál küszöbén, egy spártai állva marad a csatatéren. Nos spártai vagy, vagy sem!? Demois: Az vagyok, Kratos.
Gaia: A titánokkal vívott nagy háború után... Az Orákulum előre megjövendölte az Olümposzi Istenek és lakhelyük elbukását. Tisztában volt vele ki hozza el végzetüket... Nem a Titánok keze, mely annyira szomjazott a bosszúra, hanem egy Halandóé, egy megjelölt harcosé. Aki irányítása alatt tartja ezt a megjelölt harcost... az kovácsolja az Olümposz sorsát. (Az Istenek Halandók számára érthetetlenül beszélnek)
ea m
Athéna: Elég legyen! Apánk azért küldött, hogy a megjelölt harcost vigyük elé, nincs szükségünk a másik fiúra. Árész: Annyira szűk látókörű vagy, Athéna. Állj félre az utamból! Athéna: Azt mondtam, hogy hagyd a másikat. Vidd a megjelöltet és távozz!
ók T
Demois: Kratos! Segíts! Kratos! Athéna: Bocsáss meg... (érthetően) Demois: Segítség!
sít
Kratos: Demois!
Spárta (A Jelen)
No
Callisto: Kratos? Demois? Hol vagytok? Gyertek haza, fiaim!
Midász
HU
Kratos: Deimos... Megfoglak találni.
Midász: Ne gyere a közelembe! Ne gyere a közelembe! Átkozott vagyok!! Maradj távol tőlem! Hát nem látod... bármihez amihez hozzáérek... Arannyá válik. Kratos: Midász? Midász: Én... Én nem erre vágytam. Azt hittem... Honnan tudhattam volna, hogyha meglátja... Ó, kislányom... Én gyönyörű kislányom... A Sztüx folyója... Hadész birodalmában lennék? Meg kell tennem! Végre, tudom, hogy mit kell tennem! Áá, Ne, ne....Ááááá!!!!
A hajón
Gaia: Kratost a tomboló mélység felé tartva csak egyetlen kérdés foglalkoztatta, ám azt nem merte feltenni még magának sem. Deimos vajon még életben van?
Poszeidón szobránál Poszeidón: Te meggyaláztad a királyságomat! Ezt sosem felejtem el neked, Spárta Szelleme. Felelni fogsz ezért a sértésért.
Athéna szobránál
ea m
Athéna: Még nem késő visszafordulnod, Kratos. Utazásod semmi jóra nem fog vezetni. Az Istenek... Kratos: Végeztem az Istenekkel! Térj vissza az Olümposzra, és hagyj magamra!
ók T
Athéna: Fivéred fenyegetést jelentett az Olümposzra, Kratos. Ami megtörtént... Annak meg kellett történnie. Bocsáss meg. (emlékben) Bocsáss meg. Kratos: Te is ott voltál akkor? Miért? Miért nem segítettél neki? Athéna: Miattad voltam ott, Kratos. Téged kellett megvédenem.
sít
Kratos: Őt kellett volna megmentened. Nekem kellett volna megmentenem. Athéna: Van még más is ezen kívül amit nem ártana tudnod, Kratos.
HU
A találkozás
No
Kratos: Hazugságok és találós kérdések. Ez minden amit nekem tudsz nyújtani, Athéna. Megfogom menteni a fivéremet, és te félre fogsz állni az utamból!
Kratos: Fivérem. Most már biztonságban vagy. Deimos: Biztonságban? Te hagytad, hogy ez történjen velem! Azt hittem képes vagy megvédeni! Azt hitted, hogy elfelejtettem? Azt hitted, hogy megbocsátottam? Soha nem fogok megbocsátani neked, bátyám. Thanatosz: Megölted a lányomat, spártai! És ezért, most szenvedni fogsz! Demois: Aaaaah!
Újra együtt
Demois: Egy spártai harcos, sosem hagyhatja, hogy a földre küldjék. Nem igaz, testvérem? Kratos: Nem foglak többé magadra hagyni, Deimos. Gyere. A harcnak még nincs vége.
A végső harc
ea m
Thanatosz: Az Orákulum hát igazat szólt, a megjelölt harcos elhozza az Olümposz pusztulását. Árész rosszul választott azon a napon. A fivéredet választotta helyetted. De ennek már nincs jelentősége. Mindent amit veled tett, semmi ahhoz képest amit a választottjával művelt. Kratos: Az Isteneknek nincs többé beleszólása a sorsomba, Thanatosz!
ók T
Thanatosz: Az Istenek csak döntenek... Ám a Végzet Istennői azok akik valójában befolyásolják sorsodat! Te is csak egy gyalog voltál ebben a játékban. Szánalmas vagy. Elérkezett hát az idő, Kratos. A vég kezdete. Kratos: Demois!
sít
Demois meghalt
Kratos: Te már szabad vagy... fivérem.
No
A sziklán peremén ugrásra készen
Kratos: Az Istenekre, mivé váltam?
HU
Sírásó: Halál. A világok... pusztítója.
Athéna: Bevégeztetett. Magad mögött hagytad, halandó mivoltodat. Kapcsolatod ezzel a világgal végleg megszakadt. Most már készen állsz..., hogy Istenné válj. Kratos: Ez mindvégig csak a te játékod volt Athéna?!! Még nincs vége, Athéna. Az Istenek megfognak fizetni mindezért. Athéna: Bocsáss meg... testvérem. Sírásó: És most már csak egy maradt hátra...
VÉGE
