~IIami ~ámbrttőS?ék
JELENTÉS a Magyar Televízió pénzügyi -gazdasági ellenőrzéséról
'R/Go
'
!
1991 . június
54.
Az ellenőrzést végezték:
Bakonyvári Róbertné számvevő tanácsos, dr. Burján Margit számvevő, Csóry Györgyné számvevő tanácsos, Deák Tamásné számvevő, Éva Katalin számvevő tanácsos, Hegyesné dr. Solymosi Mária számvevő, dr. Mihály Sándor számvevő tanácsos, Nagy Ákosné számvevő tanácsos, Szab6 József számvevő, Szíjártó Károly számvevő.
Az
ellenőrzést
vezette: Matusek István
főtanácsos
·.
ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK
v -21-26/1991. T émaszám: 48
JELENTÉS
a Magyar Televízió pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről
.·
A Magyar Televízió (MTV), mint költségvetési fejezet két költségvetési intézményt foglal magában: a maradványérdekeltségű MTV Gazdálkodó Szervezetet (továbbiakban: Gazdálkodó Szervezet) és az eredményérdekeltségű Magyar Televízió Kereskedelmi Főigazgatóságát (továbbiakban: Főigazgatóság). A Gazdálkodó Szervezet részét alkotja a szegedi és pécsi MTV Stúdió, mint részben önálló költségvetési intézmény. A Gazdálkodó Szervezet 1990. évi átlaglétszáma 3593 140
fő.
fő
volt, a
Főigazgatóságé
A fejezet 1990. évi tényleges összes bevétele 8,2 milliárd Ft-ot, összes
tényleges kiadása 7,7 milliárd Ft-ot tett ki. (A különbözet a
Főigazgatóságnál
mutatkozó eredmény.) A Fejezet állóeszközállományának bruttó értéke 3,7 milliárd Ft,
ebből
az ingatlanok értéke mintegy l milliárd Ft értékben szerepel a számviteli
nyilvántartásokban. A befejezetlen beruházások 1990. XII. 31-i állománya ugyancsak l milliárd Ft
nagyságrendű
volt.
Az ellenőrzés az 1988. január 1-1991. március 31. közötti időszakban vizsgálta a rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásának törvényességét, célszerűségét és eredményességét. Ezen belül kiemeit figyelmet fordított az MTV folyamatban lévő szervezeti átalakítására.
-2-
I. Következtetések, javaslatok
a vizsgált időszakban folyamatosan emelkedtek. A bevételi előirányzatok 1988-1990. között 38,7%-kal, a kiadási előirányzatok 38,2%-kal növekedtek.
Az MTV bevételi és kiadási
előirányzatai
A bevételekből meghatározó arányt képviselnek a működési bevételek között elszámolt előfizetői díjak (3,3 milliárd Ft 1990-ben), s egyre nagyobb hányadot tesz ki a szponzorok anyagi támogatása. A kiadások valamelyest szerényebb ütemű növekedése ellenére az MTV főképpen a Gazdálkodó Szervezet funkció zavarai és súlyos gazdálkodási hiányosságai miatt több év óta veszteségesen működik. A vizsgált időszakban a válságjelenségek állandósultak és elmélyültek. Többszöri állami gazdasági intervenció ellenére sem sikerült az MTV-t szanálni és stabilizálni. Az állami és belső ellenőrzések által többször feltárt hiányosságokat nem követték
hatékony intézkedések, ezért ma is teljességgel helytállóak és továbbra is aktuálisak a Pénzügyminisztérium által 1988-ban végzett ellenőrzés idevonatkozó megállapításai: "A Magyar Televízió gazdálkodásának ellenőrzése során olyan méretú és mélységű szervezetlenség, szabályozatlanság és szabálytalan működés tárult fel, amelyeket az adott viszonyok fenntartásával, vagy kisebb módosításával már nem lehet a kívánatos irányba terelni. Olyan, a fejezet egészét érintő, átfogó intézkedéssorozatra van szükség, amely a szervezet minden lényeges gazdálkodási feladatát rendszerszemléletben újraszabályozza." Az MTV múködési rendjében tapasztalható
hatásuk következtében tevékenységét.
jelentősen
alapvető
hiányosságak hosszantartó dezorganizálták az egész szeevezetet és annak
Az MTV fejezetnek nincs alapítólevele. A szervezet jogállását szabályozó Mt.
határozat -amely a felügyelet és a kinevezési jogkört illetően többször módosult-
....
-
.,
-3-
tartalmában olyan szűk és elavult szabályozásil elemeket tartalmaz, hogy arra belső szabályozás nem alapozható. A gazdálkodás belső szabályozása sok tekintetben hiányos vagy elavult, s rendszerében nehezen áttekinthető. A vizsgált időszakban a Gazdálkodó Szervezet költségvetési gazdálkodására a pénzügyi egyensúly tartós megbomlása, a növekvő adósságállomány és az állandósult likviditási gondok voltak jellemzőek. Ebben kisebb részben külső, meghatározóan belső okok játszottak közre: - a szakmai elképzelések és a pénzügyi lehetőségek összhangjának hiánya, az intézményi költségvetés megalapozatlansága, a költségvetési és pénzügyi tervezés hibái; - a rendkívül laza gazdálkodási és ügyviteli fegyelem, ami tervszerűtlen, pazarló, esetenként visszaélésektől sem mentes gazdálkodáshoz vezetett; -az intézmények (Gazdálkodó Szervezet és Főigazgatóság) közötti ésszerűtlen tevékenység megosztás, valótlan költségviszonyok (azaz, a ténylegesnél alacsonyabb költségek felszámítása a nyújtott szolgáltatások igénybevételénél); - a fedezet nélkül indított nagyberuházás; - a pénzügyi
lehetőségeket
meghaladó bérfejlesztés;
- a szabályozó hatások késedelmes felismerése, az alkalmazkodás rugalmatlansága; - a gyakori
vezetői
személycserék kulcspoziciókban;
- a feladat- és hatáskörök, felelósségi körök tisztázatlanságai; - az
ellenőrzési
rendszer hiányosságai stb.
Mindezek, az MTV vezetése által is régóta jól ismert okok ellenére gazdálkodási mulasztásokért 1972. óta felelösségre vonást nem alkalmaztak. A teljesség igénye nélkül felsorolt kedvezőtlen feltételek határozzák meg az MTV gazdálkodásának színvonalát és eredményességét a gazdálkodás minden elemében. A negatív jelenségek egy része a Kereskedelmi Főigazgatóságra is jellemző.
-4-
A költséggazdálkodás terén az egyre feszítópb gazdálkodási körülmények kényszerítő hatása ellenére sem történtek átütő erejű, a hatékonyabb gazdálkodást célzó intézkedések. Például: -nem dolgozták ki a takarékos költség- és eszközgazdálkodást biztosító egységes ösztönzési rendszert, -jelenleg sincs elfogadott, véglegesített, a _költségek racionalizálását szolgáló árjegyzék (csak tervezet szintú), -rendszerszerű
közgazdasági munka nem folyik, a költségnövekedés okait nem
elemzik, -a feltárt szabálytalanságokat, mulasztásokat (pl. a maradék filmnyersanyag felhasználás, valamint a szállítással összefüggő túlóra elszámolás hiányosságait) nem követi számonkérés, felelósségre vonás, -az egész MTV-t átható "semmi sem drága" mentalitás az elmúlt években sem változott. A szervezetlenség, az előkészítetlenség következtében általános a kapacitások túlbiztosítása, a múvészi koncepció fűtött kamerák melletti "megálmodása" stb. A számvitelben tapasztalható alapvető hiányosságok miatt a vizsgált idöszak mérlegadatainak valódisága bizonyíthatóan elfogadhatatlan. (Jelentés 10; 23; 24; 26; 27; 28; 32; 33; 38; 45 o.) Tényként leszögezhetó, hogy az MTV-nél a radikális változásokra a lehetetlenné vált gazdálkodási körülmények miatt objektíveszükség volt. Kérdéses csupán a változások iránya és belső tartalma lehet. Az ellenőrzés időszakában megkezdett átszervezés az első olyan elhatározás, amelyik eljutott a megvalósulás fázisáig. A helyszíni ellenőrzés befejeződéséig meghozott intézkedések eredményeiról vagy következményeiról elégséges időtáv hiányában megalapozott, gazdasági eredményekkel minósíthetó véleményt adni alig lehet. Sok jel mutat arra, hogy a kitűzött célok érdekében tett konkrét intézkedések ellentmondásosak. A kellő szakmai bázist és támogatást nélkülöző vezetői döntések végrehajtása gyakran elakad, mivel az intézkedések nem eléggé átgondoltak, nem kellően szakszerúek.
-5-
A támogatás általános hiányát súlyosbította az a körülmény, hogy a fokozatosan kialakított koncepció részleteinek kidolgozására, döntésre, majd végrehajtásra alkalmas formába hozatalára nem létesültek operatív bizottságok. A hivatali szervezetek pedig az átalakulással együttjáró bizonytalanságok Iniatt alkalmatlannak bizonyultak - a munka folyamatosságának fenntartásával egyidejűleg - szabályozásokba foglalni saját átalakulásukat. · A kiérleletlen elgondolások ellentmondásos helyzetet eredményeznek és esetenként tovább súlyosbítják az egyébként sem könnyen áttekinthető helyzetet. Az átszervezés alapvető, rendszerbeli hibájának tekinthető, hogy olyan horderejű új szervezeti struktúra létrehozását határozta el az MTV elnöke, amelyhez kompetenciája nem elégséges és az illetékes szervek előzetes egyetértését nem tudta
megszerezni. Ilyen kulcspozicíó a két kinevezett intendánsé, akiknek műsorügyek ben a deklarált jogosultságát közvetlenül maga az MTV elnöke sem befolyásolhatja vagy korlátozhatja az MTV elnöke által jóváhagyott megbízólevél szerint. Az egyébként is bonyolulttá váló helyzetet tovább bonyolították az intendánsok kezdeti intézkedéseiben előfordult hatásköri túllépések, amelyek elnöki beavatkozást
igényeltek (egyes munkakörök alóli jogosulatlan felmentések, bér- és jutalmazási feltételek megállapítása, kereskedelmi szervezet megbontása). Az átalakulás legsúlyosabb ellentmondása az, hogy az újként elképzelt szervezet
müködése tulajdonképpen maradéktalanul a régi alapokra épül. A szervezetlenség, a szabályozatlanság, a gazdasági-pénzügyi fegyelem hiánya, a megbízhatatlan, hézagos nyilvántartások következményeit nem lehetséges kizárólag a versenyeztetés eszközeivet imitált, vagy valódi piaci hatásokkal felszámolni. Az erélyes és eredményes vezetói intézkedések egyelőre hiányoznak. Mindezek a nem kívánatos jelenségek csak részben indokolt velejárói egy nagy átalakításnak. A negatívumok többsége elkerülhető, de legalább is enyhíthető lett volna, ha az MTV vezetése előzetesen megnyeri a részletesen kidolgozott koncepciójának a külső , belső döntési faktorokat és az eredményes végrehajtásban érdekelt személyeket és az átalakítás egyesített erővel folyna. A régebb óta fennálló finanszírozási nehézségek és az átszervezés Iniatt mutatkozó gyártási, beszerzési bizonytalanságok következtében a műsortartalékok oly mértékben lecsökkentek, hogy komolyan veszélyeztetik a II. félévi műsorszolgáltatás folyamatosságát és színvonalát.
-6-
Jóllehet a sugárzott músor az MTV tevékenységének végső célja és eredménye, a músor struktúrája, tényleges előállításának módja pedig a költségeket alapvetően meghatározza, a músorok értékelése nem képezte az ellenőrzés tárgyát, mert az pénzügyi-gazdasági ellenőrzési módszerekkel nem minősíthető.
JAVASLATOK
Az előkészületben lévő, de még el nem fogadott törvénytervezetek végleges kialakítása mellett realitásként kell figyelembe venni, hogy az MTV korábbi szervezete döntő pontokon felszámolódott, átalakult vagy átalakulóban van. Javaslatainkat az általunk ismert belső és külső adottságok figyelembevételével tesszük meg:
A Kormány hatáskörébe tartozóan: Az MTV-t érintő törvények további előkészítése során mérlegelést igényelnek az ellenőrzés megállapításai, tényfeltárásai:
l. A megjelenő törvényekkel összhangban alapítólevelét
korszerűsítve
kell kiadni az MTV
2. A szponzoráció gyors bővülése az MTV ..bevételei között számos elvi és gyakorlati problémát vet fel. Legfontosabb ezekközüla nemzeti médiák üelesül az MTV) és azok munkatársainak túlzott és célzatos befolyásolási lehetősége anyagi eszközökkel, valamint a piaci verseny szabályainak megkerülése rejtett reklám útján. Ezért a törvényi szabályozás körébe utalandó kérdések közé javasoljuk sorolni azon etikai normáknak a meghatározását, amelyek betartásával az MTV szponzori- vagy músor- támogatást elfogadhat. 3. Megítélésünk szerint arra kell törekedni, hogy az MTV mint közszolgálati televízió. gazdaságilag minél függetlenebb legyen. Ennek érdekében az MTV bevételeiben növeini célszerű az előfizetői díjak és a saját ár- és díjbevételek arányát. Nem tartható fenn az a korábbi gyakorlat, hogy az előfizetői díjak ernelésén osztozik az MTV, MR és a központi költségvetés. Célszerűnek tartjuk megszüntetni azt a gyakorlatot is, hogy prognosztizált bevételnövekedés képezze a támogatás csö~entés alapját. Indokoltnak tartjuk a TV előfizetói díjak
-7-
beszedésével kapcsolatos eddigi lyozását
jogosult~gok
és eljárási kérdések újraszabá-
4. A törvényi szabályozás során indokoltnak tartjuk meghatározni a nemzeti médiák privatizálásának elveit és korlátait, illetve azok részvételét különböző gazdasági társaságokban. Szabályozandó a leülföldi tőke részvételének lehetősége vagy tilalma a közszolgálati médiák működtetésében, fenntartásában, fejlesztésében.
5. A vidéki körzeti stúdiók szellemi és anyagi potenciáljának nagyságrendje és értéke nyomatékosan szükségessé teszi feladataik és kapcsol6dásuk újrarendezését, önállóságuk növekedését. A Magyar Televízió hatáskörébe tartozóan:
6. Az MTV régi szervezetének és működésének radikális átalakítását rendszerszemléletben, a pénzügyi és a szakmai követelmények összehangolásával, szükség szerint külső szakértők, szervezési intézetek igénybevételével és az ellenőrzés megállapításainak hasznosításával folytatni kell. -A törvények elfogadásáig kerülni kellminden olyan MTV-n belüli megoldást, amiről előre
attól
eltérő
látható, hogy a készülő törvényekben foglaltakkal ellentétes vagy helyzetet eredményezhet. ' .
- Pótlólagosan ki kell dolgozni a belső átalakulás részletes stratégiáját, beleértve a gazdasági feltételeket. Kimunkálandók a várható költségek és hozamok. Az eddigieknél sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani a döntések jó előké szítésére, gazdasági-pénzügyi megalapozására és a végrehajtás körültekintő megszervezésére. -Az átszervezés tényleges sikerének feltétele, hogy a további előkészítő munka .
szervezettebbé váljék, az átalakítás különböző folyamatainak megalapozását és végrehajtását belső szabályozások időbeni elkészítésével segítsék. Mielőbb intézkedések szükségesek a szervezeti és működési szabályzat, az ügyrend és a munkaköri leírások kiadása, bevezetése érdekében. -A belső gazdasági stabilitást minél hamarabb helyre kell állítani, már csak
azért is, mert a tényfeltárás arra mutat, hogy a rendelkezésre álló talék vészesen fogyóban van.
műsortar
-8
-A szervezeti egységek feladatmegosztását a célszerűség, gazdaságosság, a !
költségvetési források kímélése szempontok érvényesítésével kell kialakítani és megszervezni, s ennek keretében fel kell számolni a Kereskedelmi Főigazgatóság és a Gazdálkodó Szerv közötti kifogásolt kapcsolatrendszert. -Az érvényes munkajogi szabályok szerint kell rendezni a központi állományba
tartozók sorsát. Megengedhetetlen, hogy tényleges munkak:ör és feladat nélkül történjék több hónapon keresztül bérfizetés. 7.
Sűrgős
megoldást igényel a megüresedett gazdasági vezetői munkak:örök betöl-
tése. 8. Az MTV számára bizonyíthatóan hátránnyal járó pénzfelhasználások miatt (pl. Peugeot gépkocsik lízingdíja, a szabálytalanul kihelyezett pénzeszközök) indokolt a személyes felelősség tisztázása és a felelősségre vonás érvényesítése. 9. További vizsgálat után szintén indokolt lehet a személyes felelősség tisztázása azokban az esetekben, anúlcor rendszeresen előforduló, ismétlődő hibák kiküszöbölésére nem történtek vezetői intézkedések (számviteli hiányosságok, beruházások pénzügyi rendezetlensége, analítikus nyilvántartások hiánya stb.). IO.Rendezendők
az állammal szembeni befizetési kötelezettségek (pl. ingatlanvásárlásból befolyt bevételek, lízingelt gépkocsik után fizetett ÁFA, a maradványérdekeltségű tevékenység javára elszámolt összegek miatt).
.•
-9-
n. Az
ellenőrzés
részletes megállapításai
A) A fejezet és a Gazdálkodó Szervezet müködése 1988-1990. években.
l. A fejezet szervezeti-müködési rendje, a
belső
szabályozás helyzete.
Az MTV tevékenységi körét - a módosítása ellenére is - elavult l 04 7/197 4. (IX. l 8.) Mt. határozat állapítja meg, amely a televízió feladatául szabja: - a Magyar Köztársaság politikájának részvételt;
felelős
propagálásában való hatékony
- a korszeru, gyors hírközlést és tájékoztatást; - a közművelődési igények színvonalas kielégítését és a kihasználásának elősegítését.
szabadidő
tartalmas
A Magyar Televízió és a Magyar Rádió felügyeletéről szóló 116/1989.(XI.22.) MT rendelet a békés átmenet megvalósítása érdekében Felügyelő Bizottság létrehozásáról intézkedett, egyidejűleg megh~~ározva a Bizottság hatáskörét. Az 1/1990. (1.4.) MT rendelet a felügyeleti szabályokat módosította, majd a 92/1990. (V.l O.) MT rendelet mindkét korábbi rendeletet hatálytalanította. A Felügyelö Bizottság tevékenységéró1, határozatairól az MlV-nél iratok nem lelhetó'k fel. Érdemi hatása az MlV tevékenységére vagy irányító szervezctére nem mutatható ki.
Az MTV jogállásának, az állam által meghatározott feladatainak korszeru és a megváltozott társadalmi-politikai viszonyoknak megfelelő törvényi szintű szabályozására az ellenőrzés lezárásáig még nem került sor. Több, előkészületben lévő törvényi szintű jogszabály érinti az MTV további működését, (a Magyar Rádió és a Magyar Televízió jogállásáról; a sajtóról, a távközlésről és a frekvenciagazdálkodásról) amelyek végleges formában való elfogadása- optimális esetben - a következő hónapokban várható.
-
10
Az M1V szervezeti és müködési szabály2?ltát 1986. óta nem korszerúsítették.
Jelenlegi formájában és tartalmában alkalmatlan az intézmény szabályozására. Az irányítást és működést (szervezeti struktúrát) és körlevelekkel szabályozták.
főképpen
működésének
elnöki utasításokkal
A kiadott utasítások azonban többnyire nem vezettek eredményre, mert nem megalapozott, objektív helyzetfeltáráson, a célok világos meghatározá-
sán alapultak, hanem gyakran a
vezetőváltással,
szubjektív indítékokkal,
rögtönzött döntésekkel voltak összefüggésben, ldilönösebb
előretekintés
nélkül. Dyeooek tekinthetó'k a TV-l. és TV-2. programközpontok létrehozása, a gazdálkodással összefüggö feladatok késedelmes szabályozása. Elnöki utasításból 90 db, elnöki körlevélból 37 db van érvényben. Ezen kívül nagy számban jelentek meg egyéb
belső
utasítások is.
A belső utasítások nagy száma nem tette szervezettebbé a működést, sót az mind bonyolultabbá, összefüggéseiben áttekinthetetlenebbé és ellenőrizhetetlenebbé vált. A Gazdálkodó Szervezet számviteli rendjének újraszabályozása hozott ugyan némi javulást, de annak eredményeit az elkövetett súlyos szabálytalanságok elfedik. A pénzügyi és bizonylati fegyelem nem kielégító. Folyamatosan ismétlődő hiányosság a bizonylatok hiánya, ami megnehezíti a belső ellenőrzési rendszer (folyamatba épített ellenőrzés, vezetői ellenőrzés) hatékony működését. Sok helyen hiányoznak a megfelelő áttekintést nyújtó analítikus nyilvántartások. A kialakított nyilvántartási rendszerek hiányosak, nem alkotnak zárt rendszert, a belőlük nyert adatok valódisága nehezen bizonyítható. Az utalványozás és kötelezettségvállalás tartalma ügyrendben nincs szabályozva.
Az utalványozók köre több helyen 15-20 fős. Az MTV-nél összesen núntegy 300 főt ruháztak fel utalványozási joggal.
A szervezeti változások mindhárom évben jelentősek voltak. A változások- a kitűzött céltól eltéróen - létszámcsökkentéssei nem jártak, a szervezeti egységek száma sem lett kevesebb. Az igazgatósági szintü szervezetek (gazdasági, müszaki és gyártási) létreho-
zását a beruházási, fejlesztési feladatok indokolták. A Kereskedelmi Főigazgatóság
státuszának meghagyását, majd 1989-ben a Gazdasági és
.
-ll-
Kereskedelmi Főigazgatóság összevonását elsősorban személyi indítékok vezették. A pénzügyi,gazdasági folyamatok tisztázását a Főigazgatóság kialakított
működési
rendje jelenleg is akadályozza.
Korábban. a két programközpont létrehozása a TV2-nél 106
fős
létszám-
növekedéssel járt A kísérteti szervezet nem vált be, vissza kellett állítani az eredeti állapotot. _ 1990. februárjában az MTV irányítását elnökség vette át, majd annak lemondása után ideiglenes
ügyvezető
elnök vezette az intézményt 1990.
augusztus elsejéig, az új elnök kinevezéséig.
Az irányítás rendszere 1990. elején szétesett. A vezetés legfeljebb a nagyobb problémák elhárítására, a napi adásidő zavarmentes biztosítására vállalkozott. Mélyreható szervezeti átalakítást az MTV vezetése 1990. év második felében határozott el, s az elindított folyamat még- a helyszíni ellenőrzés befejezéséig -csak kibontakozóban volt.
2. A fejezet költségvetésének tervezése
A költségvetési tervezés az állami költségvetési tervezési metodikáb6l következően bázis szemléletű. A támogatási előirányzatokat a PM-mel egyeztetve, az előírások szerint alakították ki. A költségvetési lehetőségek és a belső igények mégsem voltak összhangban, mivel a műsoridőre vonatkozó MTV döntéseket a költségvetési kondíciókat és a reális anyagi lehetőségeket megelőzve, azok ismerete nélkül hozták. Az MTV állandó feladatait, a müsoridejét
érintő
olyan célt, vagy döntést,
amely költségvonzattal járt volna, állami szinten nem hoztak. Sőt az állami költségvetés a pénzügyi korlátokból kiindulva a müsoridő esetleges csökkenésével is számolt. Ezzel ellentétben az MTV a müsoridő fedezet nélküli meghosszabbítására hozott rendszeresen döntéseket. Legutóbb az 1991. évi müsoridő
megnövelését határozták el.
Műsorstruktúra
1989. óta nem készült. Ennek hiányában megoldhatatlan volt a szakmai ·célkitűzések és a költségvetési, pénzügyi tervek összehangolása.
Az éves költségvetési terv kiadási előirányzatainak egy részét decentralizált gazdálkodó egységekre bontották le. A felosztott keretek betartásához azonban gyakorlatilag konzekvenciák nem fűződtek. Váratlan feladatokra, vagy a túllépések ellensúlyozására központi pénzügyi tartalékot alig képeztek.
-
12-
A fejezet költségvetésében a bevételi előirányzatok főösszege (kiegyenlítő, függő, átfutó tételekkel együtt) az 1988. évi 5.892,716 millió Ft-ról, 1990-re 92%-kal, 11.319,420 millió Ft-ra emelkedett. Ugyanezen időszak alatt a kiadási előirányzat 5.753,5 millió Ft-ról 1990-re 85%-kal, l 0.653,3 millió Ft-ra emelkedett. A bevételekben - úgy a fejezet, mint a Gazdálkodó Szervezet szintjén- az előfizetési díj a meghatározó arányú, de volumenében és arányában növekvő az ár- és díjbevétel, valarnint a költségvetési támogatás. (l.sz.melléklet)
3. A Gazdálkodó Szervezet bevételei és kiadásai. A Gazdálkodó Szervezet bevétele a vizsgált időszakban dinamikusan, 41 ,5%-kal (2,7 milliárd Ft-tal) emelkedett. Bevételei között a működési bevételként elszámolt előfizetői díjak a legnagyobbak. Az előfizetői díjak címén befolyt bevételek annak ellenére növekedtek, hogy gyakoribbá vált a díjfizetési kötelezettség elmulasztása, továbbá a 70 éven felüliek mentességet élveznek. Azoknak a készülékeknek a száma, amelyek után előfizetői díjat fizettek 1988-1991. között, 330 ezer darabbal csökkent, ebból a 70 éven felüliek készülékének száma 300 ezer db volt. Bevétel kiesésben ez 1989-ben 122 millió Ft-ot, 1990-ben 35 millió Ft-ot jelentett. (2.sz.melléklet)
A kieséseket - egyelőre - bőven ellensúlyozta az előfizetői díjak többszöri emelése. (A havi előfizetési díjakat az 1988. évi 80 Ft-ról három lépcsőben 1991. III. 31-ig 200.-Ft-ra emelték.) Az előfizetői díjbevételek alakulása, illetve annak az előirányzattól való elmaradása az állami költségvetés és a fejezet közötti állandó viták tárgya és egyben a pótelőirányzati igények egyik - nem mindig megalapozott - indoka. A nézetkülönbségek oka az, hogy a Pénzügyminisztérium és a fejezet eltéröen becsüli meg évenként az előfizetök számát és a várható előfizetői díjak összegét. A PM által előre elvont támogatás összege 1988-1990-ben nagyobb volt, mint a számított bevételkiesés. Az 1991. évi hevétcikiesést viszont a fejezet tervezte - az ellenőrzés véleménye szerint - irreálisan magasan (1,4 milliárd Ft) a ténylegesen várhatóhoz képest (kb. 3-500 millió Ft).
Az ár- és díjbevételek rendszeresen alátervezettek. Az M1V Gazdálkodó Szervezetét megillető ár- és díjbevétel nagyobb része a Kereskedelmi Főigazgatóság útján realizálódik. Az 1989. évi U ) millió Ft
-13
bevételi előirányzattal szemben 304,1 millió Ft-ra teljesült. 1990-ben a tervezett 7,6 millió Ft helye~t 422,4 millió Ft folyt be. Az 1991. évi előirányzat már reálisabb, 110,1 millió Ft, de előre láthatóan ez is alacsonyabb a ténylegesnél.
Az ár- és díjbevételek között szerepeinek a szponzor bevételek, amelyből 1990-ben 304 millió Ft-ot realizáltak. Műsortámogatás cfrnén 1990-ben a fejezetnek 34 millió Ft bevétele volt.
A szponzorációt fogalmilag meg kell különböztetni a müsorgyártás támogatásától. Az előbbi a közvetett, rejtett reklám finanszírozása az intézmény útján, az utóbbi valamely - a támogató rokonszenvét bíró - műsor elkészítéséhez való anyagi hozzájárulás, támogatás. A két jogcím feltételeinek megkülönbözetése nem egyértelmű, ebből eredően elvi és gyakorlati problémák fordulnak elő.
PI: szponzortámogatásról az Európa Tanács Tömegtájékoztatási Bizottsága által készített "Határnélküli Televízíózás" c. egyezménytervezet értelmező szövege szerint a szponzor műsorban a szponzor áruira, szolgáltatásaira történő bármilyen hírverés tilos. Az MlV-nél a szponzorált áruk és termékek köre felismerhetö. A szponzoráció célja elsödlegesen a technikai feltételek javítása. Az MTV-nél a szponzorációhoz kapcsolódó jutalmazási rendszer a megszerezhető jöved~lmek felé terelte az érdekeket. A müsorokhoz kapcsolódó támogatások esetében a Főigazgatóság bekapcsolása a bevételek realizálásába felesleges és hátrányos. A szponzorálás és műsortá mogatás belső szabályozása elavult, korszerűsítésre szorul.
Egyes években jelentős összeget, 1989-ben: 140 millió Ft-ot, 1990-ben: 25,2 millió Ft-ot (504,4 ezer dollárt) képviselt a bevételek között az állóeszközök értékesítéséből származó bevétel. Az ingatlanok értékesítése során a vételárból elért bevételek a 1611969.
(IX.30.) ÉVM-MÉM-PM. sz. együttes rendelet IO.paragrafus (2.) bek. szerint az állami költségvetést illetik meg. Az MTV a Cserkesz utcai és a Rajk utcai Ingatlanok eladásánál nem tett eleget beflzetésl kötelezettségének (összesen 165,2 millió Ft). Jelentősebb
bevétel származott még a használt gépkocsik értékesítéséből (évente 2-3 millió Ft). A költségvetési támogatás előirányzata 1988-1991. között ötszörösére emelkedett.(3.sz. melléklet) A ténylegesen juttatott támogatások - az 1989. év kivételével - jelentősen meghaladták a tervezettet mivel csak így lehetett
-
14
helyreállítani a pénzügyi egyensúlyt.(l98~: 140 rnillió Ft bevételkiesés pótlására; 1990: 500 millió Ft likviditási célra). Folyamatosan nőtt a bevételek között a működési célokra átvett pénzeszközök összege (az 1988. évi 133,4 millió Ft; 1990-ben 555,8 rnillió Ft). E forrásban meghatározó és
növekvő
a
Főigazgatóságtól különböző
címen
a fejezet által átcsoportosított pénzeszköz. E bevételcsoportban 1990-tól új tétel az Új Képújság Kft-be befektetett pénzeszközök után kapott eredményrész (1.5 millió Ft).
A költségnövekedés és a müsoridönövekedés évról-évre növekvő adósságállományhoz vezetett. A kifizetetlen számlák 1988. évi - folyamatos számlavezetés hiányában - 200-220 rnillió Ft-ra becsült összege az 1990-es év közepére elérte a 460 rnillió Ft-ot. Az MTV működőképességének biztosítása érdekében nyújtották be a Pénzügyminisztériumhoz az 500 millió Ft-os likviditási pótelőirányzat igényt. A PM az MTV fejezet 1990. évi költségvetési támogatási előirányzatát egyszeri jelleggel, a fenti összeggel megemelte, egyúttal 1990. dec. l O-ig a felhasználásról tételes elszámolást kért. Ez a mai napig nem történt meg.
,
Az összeget december 17-ig a fejezeli számlán tartották. A megalapozottnak. körültekintőnek nem nevezhető, kapkodó felhasználásra csak év végén került sor. A kért céltól eltérően utólag arra fordították, ami éppen akkor a legfeszítóbb gondot jelentette; (beruházásra 116 millió Ft-ot; nagyjavításra 106 millió Ft-ot; személyi kiadásra 160 millió Ft-ot; költségvetési befizetésre 125 millió Ft-ot) . Az adósságállomány mértéke az
.• évenkénti fizetett kamat dinamikus
emeLkedése szempontjából sem elhanyagolható. (A fizetett kamat 1988- . 1990. évek között közel ötszörösére,.22 millió Ft-ra
nőtt). Az
1990. Xll.
31-én fennálló 144,2 milllió Ft-os adósságállomány után felszámítható büntet<'S kamat (44%) elméletilegmegközelíthetnéa 65 mlllló Ft-ot. Ez mindenképpen elgondolkodtató olyan szempontból, hogy a kifizetetlen számlák egyik évról a másikra való göngyölítése, az azokról való tudatos megfeledkezés (1988.) nem megoldása a problémának.
Az összkiadások az 1988. évi 3,1 rnillárd Ft-tal szemben 1990. évben 5,2 rnilliárd Ft-ban realizál6dtak, ami több mint 6096-os dinamikának fel meg.
A kiadásokon lx?lül- 1990. évet alapulvéve- 27,9%-os részarányt képviselnek az intézményt terheló kiadások (bér, jutalom, TB járulék), 28,4%-kal részesednek
-
15-
az ún. általános igazgatást terhelő költségek (pl. rezsi költségek) és a legnagyobb részesedésük (43,7%) a müsort terheló költségeknek van. A postai költségek átlagos 39%-os növekedésén belül- a műsoridő bővülésének egyenes következményeként - a vonalköltség (93 ,5%-os) és a sugárzási díj (20%) emelkedése volt a meghatározó. A műsorsugárzásért a Magyar Posta részére fizetett sugárzási díj 1988. évben 325,8 millió Ft, 1989. évben 333 millió Ft, 1990-ben 390 millió Ft volt. 1990. január l-jével a Magyar Posta 3 leülönálló vállalata jött létre és az illetékes jogutód, a Magyar Műsorszóró Vállalat a műsorsugárzási díjat az eddiginek mintegy háromszorosára kívánja emelni. A Pénzügyminisztérium az APEH útján vizsgálatot rendelt el. A vizsgálat megállapítása szerint a bövítés nélküli sugárzási id ö re jutó MTV-t terheló költség legalább 626 millió Ft. Mindenesetre a tisztánlátást zavarja a Vállalat abszolut monopol helyzete és az a körülmény, hogy a televíziós adóállomások elmaradt fejlesztéseit és a jövőt illető amortizációját jelen pillanatban egyedül az MTV-re lehet hárítani. A vállalattá szervezés megelőzte a piaci viszonyok (frekvenciamoratórium feloldása) létrejöttét.
A gyártási költségek általános növekedési dinamikáját a pénzügyileg meg nem alapozott műsoridő növekedésén túl olyan objektív tényezők is befolyásolták, mint a többszöri forintleértékelés és az áremelkedések. A közgazdasági elemzö munka hiányára vezethetö vissza, hogy ezeknek a tényezöknek még csak a hozzávetöleges hatását sem ismerik. Az energia költségek (80 millió Ft) több, mint 40 millió Ft-os, (102 %-os) növekedésében a tarifa emelkedések mellett a takarékosnak nem mondható felhasználás is szerepet játszott. A dinamika és a nagyságrend szempontjából egyaránt kiemelést érdemelnek még az állóeszközfenntartás költségei (ez a költségtényező 1988. évi 96 millió Ft-ról 1990. évre 326 millió Ft-ra nőtt) . Kétségtelen, hogy az infláció igen kedvezőtlenül hatott a felújítási költségekre, de a növekedés ütemét ez csak részbeo indokolja. Megállapítható volt, hogy belső rendellenességek is közrehatnak a költségek növekedésében. Pl: felújításként számoltak el beruházásnak minősülö költségeket (pécsi stúdió bövítése 18 millió Ft; Ó utcai épület rekonstrukciója 37 millió Ft; Rajk L. utcai épület bontása 25 millió Ft stb.) Nem készültek hosszabb távra
-
16-
szóló felújítási tervek. nem elemzik a többletköltségek okait, elmosódik a költségek alakulásáért való
felelősség
stb.
A költségek között merül fel a meg nem térülö ÁFA, amely szintén növekvő tendenciájú. Ebben azonban tükröződik az is, hogy a Kereskedelmi Főigazga tóság felé elszámolt szolgáltatások költségeinél alkalmazott alacsony díjtételek a reálisnál kevesebb ÁFA-t tartalmaznak. Értelmezési, nézetegyeztetési nehézségek miatt 1988. szeptemberéig elhúzódott az ÁFA köteles szolgáltatások számlázási, nyilvántartási és elszámolási feladatainak egyértelmű meghatározása. Növekvő mértékben terhelték az ÁFA befizetési kötelezettséget a belső adminisztráció lazaságai miatt felszámított késedelmi kamatok (1988: 291 ezer Ft, 1989: 637 ezer Ft; 1990: 2.795 ezer Ft). Az ÁFA bevezetése volt a hivatkozás arra, hogy a Jelmez- és Díszletgyártó Üzem önálló intézményi gazdálkodását megszüntették és tevékenységét az MTV Gazdálkodó Szervezete szakfeladatrendjébe építették. Az ÁFA értelmezéséhez hasonlóan a vállalkozási nyereségadó (VÁNYA) MTV körülményeihez igazított alkalmazása ugyancsak nehézségekkel járt. Az adónemnek a költségvetési szervekre való kiterjesztéséből eredő hatását a fejezet egészére szintén késedelmesen mérték fel és a szükséges intézkedéseket sem tették meg kellő időben. Az eredményt
terhelő
adókuicsok jelentős növelése ellenére sem módosí-
tották a szolgáltatások díjtételeit 1991-ig. Ebből adódóan a Főigazgatóság nyereségének egyik jelentős forrása maradt a
maradványérdekeltségű
költ-
. a
ségvetés.
4. Pénzmaradvány elszámolása A pénzmaradvány elszámolása a Pénzügyminisztériummal az érvényes szabályokkal .összhangban megtörtént A jóváhagyott pénzmaradvány a fejezet szintjén 1988-ban 191,8 millió Ft; 1989-ben l 00,4 millió Ft volt. Az
ellenőrzés
időpontjában
elvi hibának tartja, hogy a pénzmaradvány elszámolásának a függő tételeket úgy tekintik, mintha azok rendezettek lennének.
-
17
Elvileg vitatható az is, hogy a Kereskedelmi Főigazgatóság eredményéből (ami l valójában nem tekinthető az MTV pénzmaradványának) 1988-ban 87,5 millió Ft-ot (ebből jutalomra 58,7 millió Ft-ot), 1989-ben 220,8 millió Ft-ot (ebből jutalomra 120,0 millió Ft-ot) számoltak el az intézménynél a pénzmaradványok között.
5. Az állammal szembeni kötelezettségek teljesítése. Az MTV nyereségadó befizetési kötelezettségét 1988-1989-ben nem a törvényben előírt módon és összegben teljesítette. Ez részben a szabályozás ellentmondásainak, részben azok sajátos értelmezésének a következménye. Az 1988. évi befizetési kötelezettség módosítását kérte az M1V a Pénzügyminisztériumtót A PM a kérelmet azzal utasította el, hogy az M1V és a Kereskedelmi Főigazgatóság gazdasági kapcsolatainak rendezésével oldják meg gondjaikat. Az M1V fejezet a bevételek. a költségek reálisabb megosztását nem valósította meg. 1989-ben a szabályozóváltozásokra hivatkozva kérte az MTV a 136 millió Ft-os kötelezettségének elengedését, amit a PM kompeleneia hiányában elutasított. Javasolta, hogy a zárszámadás során jelezze az MTV az elmaradás indokát Két év során összesen 272 millió Ft után nem teljesítette a feje7,et, illetve a Főigazgatóság a nyereségadó befizetést. Ez évben fentiekhez hasonlóan 74 millió Ft elöirányzatmódosítás történt. A bevételi számla forgalmából egyébként az állapítható meg, hogy az tevékenységek eredménye után mindkét évben .a 10% nyereségadó befizetése - a fenti összegeken felül - ldllbell késedelmekkel ugyan, de megtörtént. eredményérdekeltségű
Szabálytalanul járt el a fejezet amikor nyereségelvonás címén az MTV alapfeladataira l 00 millió Ft-ot a Főigazgatósággal az MTV Gazdálkodó Szervezet számlájára átutaltatott és így a nyereségadózás alól kivont. A módosított 19/1980. (IX.27.) PM számu rendelet 46. paragrafus (4) bekezdése az intézményeknek - mint adóalanyoknak- biztosítja azt a lehetőséget, hogy vállalkozási tevékenységük eredményét csökkentsék azzal az összeggel, amelyet az évközben várható eredményükbó1 a maradvány
érdekeltségü alaptevékenységükre fordítottak. A konkrét esetben azonban a vállakozói tevékenység nem a maradványérdekeltségű ~Iokat
alaptevékenység finanszírozását segítette, hanem javadalmazási
szolgált.
18 -
A nyomdai, szállítási és szeenikal részleg szabad kapadtásának értékesítése során az utókalkuláció~ kimutatott közvetlen bérköltség nem a valós bédelhasználást tükrözi, s így a kimutatott eredmény torzított.
6. Létszám- és bérgazdálkodás A létszám- és bérgazdálkodás az MTV gazdálkodásának állandósult neuralgikus pontja. Az elmúlt tíz évben a vezetés különböző indítékoktól vezetve különféle - mindenféle megalapozottságot nélkülöző- létszámracionalizálási tervekkel kísérletezett, természetesen sikertelenül. (4.sz. melléklet) Az ellenörzött idöszakban a korábban kialakult kedvezötlen folyamatok
tovább folytatódtak. A fejezet létszáma az 1988. évi 3.624 főről 3.733 főre (+l 09 fő) növekedett, miközben szüntelen törekvés volt a létszám csökkentésére. A béralap felhasználás ugyanezen időszak alatt több, mint kétszeresére (216%) nőtt, az 1988. évi 501,1 millió Ft-ról közel 1,1 milliárd Ft-ra. A bér- és bérjellegű kiadások TB járulékkal együtt számított értéke 1990. évre fejezet szinten elérte a 2,2 milliárd Ft-ot, ami a működési kiadások egyharmada. A bérköltségek igen gyors növekedése - többek között - munkaszervezési és irányításbeli zavarokra vezethető vissza. 1
A korábbi kötöttségeket a honorárium szabályzatban feloldották, a kifizetések felső határát megszüntették. A korlátozás nélküli kifizetések nincsenek összhangban a szervezet gazdasági lehetőségeivel és a valóságos viszonyokkal sem. A létszám- és bérgazdálkodásban általánosan tapasztalható negatívumok kialakulásához az is hozzájárult, hogy 1977. óta hiányzik egy olyan belsö érdekeJtségi rendszer, amely megfelelö garanciát nyújtana az eröforrások ésszerü, hatékony felhasználására. A gazdálkodás megreformálására irányuló vezetöi intézkedések így rendre meghiúsultak, az M1V belsöérdekeltségi rendszere összekuszálódott, kezelhetetlenné vált. További súlyos tehertételt jelentett az 1989. IV. negyedévében végrehajtott 30%-os bérfejlesztés, amelyre a Gazdálkodó Szervezetnél akkor került sor, amikor a kifizetetlen számlák összege 284 millió Ft-ot tett ki. A bérfejlesztés feltétele a műsorköltségek csökkentése, az átdolgozások és az önkéntes túlmunkák teljes megszüntetése volt. Egyik feltétel sem teljesült. Ennek elmaradása 1990-ben együttésen 531,4 millió Ft többletköltséget jelentett. A költségnö-
.•
-
19-
vekedés összege némileg meghaladta az 1990-ben költségvetési egyensúly megőrzése céljából kapott félmilliárd Ft egyszeri támogatás összegét. A fejezet létszámának és béralapjának 97%-a a Gazdálkodó Szervezetnél koncentrálódik. A béralap terhére teljesített kiadás az 1988. évi 485 millió Ft-ról több mint l milliárd Ft-ra nőtt. Mindez a bérfejlesztéseken túl alapvetően az önkéntes túlmunka négyszeres, és az átdolgozásra kifizetett összegek tizenegyszeres emelkedésének a következménye. Jelentős összeget képviselt még a szponzorbevételekből kifizetett jutalmak összege is. A Gazdálkodó Szervezetnél a munkatársak egy részének jövedelmét az egyéb címen kapott jövedelemelemek határozzák meg. (6. sz. melléklet) A jövedelmek dinamikusan és egyben rendkívül differenciáltan emelkedtek. Az évi l millió Ft feletti jövedelemmel rendelkezők száma az 1989. évben ll fő volt, 1990-ben 71 főre emelkedett. A legmagasabb éves jövedelem 1989-ben 1.879.737 Ft, 1990-ben 2.909.952 Ft volt. A Gazdálkodó Szervezetben foglalkoztatottak főbb állománycsoportonkénti jövedelem megoszlását a ll . sz. melléklet részletesen szemlélteti. A legjobban kereső l O% (382 fő) adatainak elemzéseszerint az 1990. évben elért havi bruttó átlagkeresetük 28.510 Ft volt. ugyanekkor a havi bruttó átlagjövedelmük 70.946 FL
Az 1988. évi egy főre jutó havi átlagos alapbér összege 1990-re 9.490 Ft-ról 15.989 Ft-ra, 68%-kal nőtt. A 3 év alatt a különféle jogcímeken megvalósított bérfejlesztések havi szinten összességében 26,6 millió Ft-tal növelték a bérköltségeket, és ennek alig felét (47%-át) indokolta a központilag lehetövé tett mérték. (8.sz. melléklet) A kiválasztott főszerkesztőségeken tapasztaltak azonban azt mutatják, hogy a megnövelt alapbérekkel szemben megkövetelt teljesítmény igen alacsony. Ennek egyenes következménye, hogy az önkéntes túlmunka, átdolgozás lehetősége, illetve szükségessége biztositva van. A felkeresett föszcrkcsztöségek közölt volt olyan. ahol a havi munkabérért való követclményszint pár napos (pl: 3 nap) teljesítésével. vagy néhány riport elkészítésével volt egyenlő. Volt azonban olyan főszerkesztőség is. ahol munkakövetelményt egyáltalán nem szabtak meg.
-20-
Átdolgozás, önkéntes túlmunka eimén való kifizetések eloszlása igen eltérő, de esetenként jelentős jövedelmi forrás. Az 1990. évi ldfizetésekró1 készített -
nem teljes körű - kimutatásból is
látható, hogy ilyen módon az alapbér közel hatszorosa is megkereshető voll (9. sz. meUéklet)
Az
ellenőrizetlen
folyamatok nem zárják ki fiktív kifizetések
lehetőségét.
Az 1991. l. negyedévi kifizetések indokoltsága alapvetően megkérdőjelezhető, mivel az átszervezéssel kapcsolatosan a napi műsorokon kívül csak az előző évről áthozott produkciók és napi aktuális műsorok ''gondozása" volt folyamatban. Mégis az önkéntes túlmunka és átdolgozás megszüntetésének elrendelésére csak ez év l. negyedévének végével került sor. Addigra az ilyen címen folyósított kiadások összege meghaladta az 1988. évben kifizetett összegek két és félszeresét, az l sugárzott műsorpercre jutó összeg pedig több mint nyolcszorosára
nőtt.
Az elnök rendelkezése azonban az érdekeltek ellenállása, tiltakozása miatt nem került végrehajtásra. Végeredménybenakifizetések továbbra sem szüntek meg. Április hónapban 23,2 millió Ft-ot fizettek ki önkéntes túlmunka címén. A prémium jelentősége csökkent, mivel a nem műsorkészítő egységeknél 1986-ban teljes egészében beépült az alapbérbe, a műsorkészítő területen csak részben és nem egységesen. Jelenleg ll szervezeti egység rendelkezik prémium kerettel. Az ellenőrzött főszerkesztőségeken a prémium ösztönző szerepét egyértelműen nem lehet megállapítani. Sajátos szerepe van az ún. Filmgyári prémiumnak. Ezen a címen kerül elszámolásra a külső gyártásban közreműködő MTV-s dolgozók részére kifizetett díj összege. A produkciókban közreműködő munkatársak nagyságrendileg magasabb összegű prémiumban részesülnek ugyanazon munkakörben, mint a belső gyártásban résztvevők. A gyártási költségek terhére kifizetett prémiumok összege szabályozatlan. Így teljes egészében szabálytalan kifizetésnek minősül nek. A jutalmazási források dinamikusan nőttek, ennek megfelelőenakifizetések is (l O.sz. melléklet), Éves szinten egy főre vetítve több mint háromszorosra
-21
emelkedtek és 1990-ben 51.697 Ft-ot tettek ki. A személyre szóló kifizetés l összege attól függött, hogy rnilyen összegű szponzorbevételre tudott a szervezeti egység szert tenni. A szponzor bevételekből származó jutalék-jutalom kifizetések mögött lényegében munkateljesítmény nem áll. Egyes esetekben 3-400 ezer Ft fölötti összeget is felvettek - szabálytalanul - az érvényes elnöki utasításokat megszegve. (12.sz.melléklet) Külön említést érdemel az elnöki különkeretböl folyósított jutalmak ellentmondásossága. Egy-két napos rendkívüli esemény során végzett tevékenységeket feltűnően magas összegekkel honorált az MTV vezetése. A vizsgálat ezeken kívül más, etikátlan, egyben indokolatlanul magas összegű kifizetéseket is tapasztalt. Például az 1989. decemberi romániai fordulat során a közvetítésben résztvevők között több, mint 2 millió Ft-ot osztottak ki. Az országgyűlési választások idején 50 főnek l millió Ft-ot, a labdarugó VB közvetítéséért 31 főnek 465 ezer Ft-ot, a taxisblokád ideje alatt 657 ezer Ft jutalmat utalványoztak. Egy személynek a főszerkesztőségről való lemondás címén 100 ezer Ft-ot fizettek ki. Az állásából felmetltett gazdasági és kereskedelmi igazgatónak az ellene folytatott vizsgálat ideje alatt kieső jövedelem pótlására visszamenőleg 20%-os bérfejlesztést állapítottak meg és elmaradt prémium, jutalom címén további l 00 ezer Ft-ot folyósítottak. A bér- és jövedelem kiegészítések együttes összege TB járulék nélkül 162.000 Ft volt. Egy bemondónőnek betegsége miatt, segélyként 100 ezer Ft jutalmat fizettek. Ezek a példák nem egyediek.
·. A Főigazgatóság által kifizetett megbíZisi díjak jelentős mértékben befolyásolták a Gazdálkodó Szervnél dolgozók jövedelemszintjét. Gyakori volt a több százezer forint összegű kifizetés. Az elvégzett munka és a díjazás mértékének aránya az esetek nagy részében erősen vitatható. Megbízási díjakat, honoráriumokat belső és külső munkatársak részére egyaránt folyósítanak. Mindkét jogcímen kifizetett összegeknél a teljesítések igazolását megengedhetetlen nagyvonalúság jellemezte. Az Angyalbőrben filmsorozat 13-26. rész novelláiról írt 2 oldalas szakértői
véleményért 50 ezer Ft; ugyancsak a film egyik epizódja (négy oldalas) szinopszisának megírásáért 40 ezer Ft; a költészet napja alkalmából 2 t>ldalas (20 pontba foglalt) szakanyagért 10 ezer Ft honoráriumot fizettek
-22-
ki. (Hozzá kell tennünk, hogy az érvényben lévő személyi jövedelemadózási l
rendszer szerint az ilyen címen felvett összegek 35%-a után kell SZJA-t fizetni.) A honoráriumok mértéke más esetekben talán nem ennyire magas. de minden esetben nagyvonalú. Jogszerűen nem kifogásolbatóak. mivel az M1V belső szabályai szerint a bonorárium mértéke a "piaci viszonyok" függvénye és ezért felső határuk nincs.
Az MTV dolgozóinak 85%-a részesült valamilyen okból vagy címen megbízási díJban, illetve honoráriumban. Rajtuk kívül rendszeresen alkalmaznak munkatársakat a Magyar Rádi6t61, illetve a MAFlLM-tőL A Magyar Rádiót61427-483 fő közötti létszámot, a MAFlLM-től 224-272 főt. A megbízási díj címén kifizetett l főre jutó összege az MR és MAFlLM dolgozói esetében a vizsgált időszak végére kétszeresükre, belső dolgozók esetén a négyszeresükre növekedtek. E mögött alapvetően a honorárium szabályzatban meghatározott tarifák felső határainak eltörlése áll. Ennek következtében a vizsgált esetekben a teljesítményekkel összhangban nem álló kifizetések a jellemzőek. Megállapítható volt továbbá a viszonassági foglalkoztatásban való érdekeltség is, mivel a megbízási jogcím a legtöbb esetben megegyezett az MTV-ben főfoglalkozású munkaviszonyban foglalkoztatottak munkakörével. Különösen igaz ez a
vezetők
esetében.
7. Beruházás, állóeszközgazdálkodás A fejezethez tartozó két költségvetési szerv Főigazgatóság
a Gazdálkodó Szervezet és ·a
-
állóeszközállományának könyv szerinti nettó értéke a vizsgált időszakban ll %-kal nőtt és ezzel 2 milliárd Ft fölé emelkedett. Az aktivált beruházások főképpen a Szabadság téri stúdi6k korszerűsítését, berendezéseinek modemizálását célozták. A befejezetlen beruházások állománya közel kétszeresére növekedve az időszak végére meghaladta az l milliárd Ft-ot. A Bojtár utcai stúdi6központban folyamatban lévő további beruházásokat is figyelembevéve, az állóeszközök bruttó értéke a közeli jövőben megközelíti, elérheti a 4 milliárd Ft-ot. A vagyont megtestesítő épületek, technikai eszközök stb. jövőbeni megújítására, az érték megtérülésére lehetőséget nyújtó mechanizmusok a jelenlegi költségvetési gazdálkodási rendben nem müködnek.
..
-23-
A maradványérdekeltségű rendszerben tevékenykedő szervezetek - ilyen az MTV is - költségként nem számolnak el amortizációt, így forrásuk sem keletkezik állóeszközeik megújítására. Emellett az értékcsökkenési leírást nem tartalmazó müködési költség valótlan információt ad arról, hogy mennyibe is kerül az intézmény által nyújtott szolgáltatás.
A megtérülési elv jövőbeni figyelmen kívül hagyása támogatási igényt indukál.
növekvő
költségvetési
A beruházások lebonyolításának rendszerét, a batásköröket, az idevonatkozó bizonylatok útját nem szabályozták. A kialakult gyakorlat szerint a beszerzések a szervezeti egységek (főosztály, főszerkesztőségek stb.) előzetes igényfelmérése alapján, rangsorolva, központilag történtek. Az ellenőrzés során azonban számos esetben ettől eltérő gyakorlatot is tapasztaltunk. A beruházásokra középtávú terv nem készült, azok az éves terveken, pénzügyi lehetőségeken alapulnak. Az éves terv is késedelmesen (a tárgyév április-májusára) készül el. Tartalmukat tekintve sem teljesek, mivel pl. a fejlesztési alapból megvalósított beruházásokat nem tartalmazzák. A terven felüli beruházásoknál elmarad a megfelelő előkészítés (árajánlat, pénzügyi fedezet rendezése stb).
Az MTV állóeszköz-nyilvántartási rendszere igen sok kívánni valót hagy maga után. A számviteli rendszer nem zárt, ne~ . ad biztosítékot a vagyontárgyak hiánytalan, pontos nyilvántartására. Több vagyontárgy nem szerepel a nyilvántartásokban, más vagyontárgyakat pedig helytelen értékkel rögzítették a könyvekben. Az 1983-ban a 43. sz. Állami Építőipari Vállalattól megvásárolt Bojtár u.
49-59. alatti, A, B, C-vel jelölt épületek és telek (450 millió Ft) nem szerepeinek az 1990. évi mérlegben sem. A Zsálya utcai vendégházat - felértékelés alapján - 1990-ben 6 millió Ft értékben aktíváltak Az 1981. szeptemberben keltezett tulajdoni lap szerint azonban már ekkor az ingatlan kezelője az MTV volt. Az MTV a könyveiben 1985. óta l millió Ft értékkel tartja nyilván az Ó-u.
14. sz. alatti ingatlant, amit az elmúlt években a felújítási költségek terbére jelentős összeggel (37 millió Ft) korszerűsítettek. Az ingatlant a Kereskedelmi Főigazgatóság 1990-ben 122 millió Ft értékkel- szabálytalanulaktiválta. Az Ingatlan így az év végén mlndkét Intézmény mérlegé-
-24-
ben szerepel. Az ingatlan nyilvántartási értéke előírások
az érvényben
lévő
szerint- csak az eszközölt ráfordítások beruházásnak minösülö
részévellett volna növelhető, és az is az MlV-nél, nem pedig a
Főigatóság
nál. (Az ingatlan vagyonértékét növelte az 1989. évben a Texért Vállalat részére kifizetett 10,5 millió Ft, amely a Münnich F. u. 18. sz. épület bérleti jogának volt a fedezete. A megállapodást 1985-ben kötötték és az ellenértéket ugyanebben az évben átutalták. Akliválásra csak 1989. év végén került sor. Ugyanakkor az épületnek az MTV nem
kezelője,
csak bérlője évi l
millió 275 ezer Ft bérleti díj fizetése mellett.)
Hasonló hiányosságak jellemzik a gépi beruházások nyilvántartását is. A nagyarányú beruházások mellett az MTV ingatlan vásárlásokkal is (Rajk L. utcai textilgyár, Nádor u. 18. sz. alatti épület bérleti jogának megvásárlása) igyekezett elhelyezési gondjain enyhíteni, lényegében eredménytelenül. Ez egyben a beruházások A
működéshez
célszerűtlenségére
utal.
rendelkezésre álló saját terület mellett az MTV 43 bérleményben
l 0-12 ezer m területet bérel főleg raktárak és irodák céljaira. A kifizetett bérleti díjak az 1988. évi 12,5 millió Ft-ról 1990-re 27,7 millió Ft-ra emelkedtek. Az említetteken kívül a Kereskedelmi Főigazgatóság is bérel 16 2
helyiséget (ebből 7 üzlet) kb. 1.400 m2 alapterületteL Az építési beruházások között központi helyet foglal el
a Bojtár utcai
stúdióközpont. Ez a beruházás magán viseli az elmúlt évtizedek beruházásaira jellemző
összes negatívumokat (alátervezés, finanszírozási gondok, a megvaló-
sítás elhúzódása stb.). A beruházás eló'készületei az 1980-as évek elején kezdödtelc. Az indításra vonatkozó
első
engedélyt az OT elnöke 1982-ben adta ki, majd 1985-ben
426 millió Ft-ban határozta meg a beruházás költségeit. ÖSSzefoglaló
dokumentáció, beruházási program ekkor készült utoljára a tervezett új létesítményröl. A tényleges bekerülési értéke megközelíti az 1,6 milliárd Ft-ot. A beruházás 1991-re jutott el a befejezésig. Vizsgálatunk idején (1991. V. hó) folynak a végleges átadás-átvétel munkálatai.
A megvalósítás során évről-évre visszatérő gond volt a beruházás folytatásához szükséges pénzügyi források előteremtése. Többszöri módosítás után olyan megoldás született, hogy az OT és a PM garanciája mellett 876,5 millió Ft hitelt vett fel az MTV, amit folyamatosan 1996-ig fog visszafizetni, 15%-ban a saját forrásaib61, 75%-ban (752 millió Ft-ot) pedig a költségvetésból a következő
..
-25-
években kiutalandó támogatás terhére ~telszerződést a kapott tájékoztatás szerint nem kötöttek). Ezzel a pénzügyi megoldással a garanciát vállaló szervek - elözetes parlamenti jóváhagyás nélkül - az emlitett összeget elöre"elköltötték" az 1991-96. évek állami költségvetéséböl. A hosszúra nyúlt megvalósítási idő. a rendkívül sok probléma ellenére végülis egy korszeru, építészetileg látványos, a célszerűségi követelményeket némileg meghaladó színvonalú létesítmény jött létre. A stúdió üzembehelyezésével az MTV technikai bázisa, tehetőségei számottevően bővülnek, a technika működtetése azonban egyben jelentős költségeket fog igényelni. Ezért rendkívül fontos, hogy működtetése és kihasználása megfelelő legyen, ugyanis félő, hogy enélkül az üzemeltetés várható - eddig még ki nem számított -költségei újabb teherként a költségvetésre fognak nehezedni. A gépek, berendezések vagyonértéke 1990-ben 2,5 milliárd Ft. Az 1990. évi új beszerzés 192 millió Ft-ot tett ki. A müszerimportról megállapítható volt a gazdaságosságra való törekvés. A beszerzésekre vonatkozó szabályokat (előkészítés, tipizálás, gazdaságosság) megfelelően érvényesítették. A korszeru és jelentős értékű szakmai berendezések beszerzése az alapfeladat ellátásához szükséges műszaki színvonal javítását szolgálta. A beszerzéseknél figyelembe vették a már meglévő eszközállomány típusát, szállítóját és annak megfelelően eszközölték a további fejlesztéseket. (Pl. az új stúdiót a Studer és a Thomson cég berendezéseivel szerelték fel. ) Ezzel szemben az egyéb, működési feltételeket szolgáló gépeknél, berendezéseknél nem érvényesül a tipizálásra való törekvés. Ez a fenntartási, üzemeltetési · költségek növekedését vonta maga után (pl. az ellenőrzés időpontjában 43 féle típusú másol6gépet üzemeltetett a televízió, mindez különféle egységcsomagot, eltérő szervízelés szükségességét jelenti; ugyanez a helyzet a jelentős számú és értékű írógéppel is). Az
ellenőrzés időpontjában
az MTV 154 db személygépkocsival rendelkezett, amelyből 19 db a 0 -ra leírt. Ezen kívül 222 db egyéb haszonjármű (mikrobusz, autóbusz, tehergépkocsi, pótkocsi, konténerszállító stb.) volt a birtokában, amelyekből l 09 db a O-ra leírt.
-26
Az elmúlt két évben 64 db személygépkocs~t. 14 db autóbuszt és egyéb járművet szereztek be. A beszerzett járművek közül 8 db Volga szgk. aktíválatlan. Ezeken kívül az MTV viszonylag nagyobb darabszámban különböző típusjelű Peugeot gépkocsit is vásárolt, illetve lízingelt, amelyek - helytelenül - még nem szerepeinek az áll6eszköznyilvántartásban. A lízingügylet - az ÁFA kétszeres felszámítása és a szállító 65%-os árrése következtében - 35 millió Ft többletkiadást okozott az MTV-nek. A többlet kifizetésekért való személyes felelősség tisztázást igényel.
A beruházási célú beszerzések pénzügyi rendezése, számviteli elszámolása, ill. könyvelése nem minden esetben felel meg a szabályoknak. Az ellenőrzött időszakot megelőző évekből rendezetlen még összesen 2.5 millió Ft összegű beszerzés, mellyel együtt az 1990. év végi rendezetlen állomány 109,4 millió Ft volt. A készletre, ill. költségre elszámolt, azonban kiegyenlítésre még nem került szállítói számlák összege 144.2 millió Ft volt Ez utóbbi késedelmi kamatokat is vonhat maga után.
Szükségesnek tartjuk, hogy a számlák kifizetésére, a már kiegyenlített számlák esetében a készletrevételezés és költségelszámolás teljesítésére haladéktalanul intézkedjenek. Decentralizált hatáskörben, elszámolási utalvánnyal több beruházást, illetve beszerzést valósítottak meg. Ezekben az esetekben többrétü hiányosság fordult elő. Így az Üzemgazdasági főosztály által beszerzett csöfagyasztó értékét kétszer egyenlítették ki; a Pénzügyi főosztály korábban a már kifizetett számlák bekérésére, esetleges pótlására nem tette meg a szükséges intézkedéseket; az iktatás hiányosságai miatt a pénzügyi és számviteli kötelezettségek késedeiméért vagy elmulasztásáért a felelösséget nem lehet egyértelműen
megállapítani.
A hiányzó számlák 1989. évben 53,4 millió Ft-ot (926 tétel), 1990. évben 31, 5 millió Ft-ot (605 tétel) képviselnek. Ezek számviteli elszámolása nem történt meg. A hiányzó számlák miatt számvitelileg rendezetlen állományból a szúrópróbaszerüen kiválasztott esetek vizsgálata Előfordult
különböző
eredményre vezetett
pl. tényleges számlahiány, bevételezés elmulasztása, kétszeres
kifizetés stb.
Előfordult
azonban, hogy a számla
előkerült,
osztályok koordinációs készségének hiánya miatt nem
csupán az
rendeződött
az ügy.
Esetenként a bevételezés is megtörtént a szállítólevél alapján, ugyanakkor a számla hiányában ennek számviteli rendezésére mégsem került sor.
-27-
Számos rendezetlenség fordul elő a befejezetlen beruházások állományánáL Az MTV beszámolója szerint a befejezetlen beruházások értéke 1988-ban 561 ezer Ft, 1989-ben 671 ezer Ft volt, 1990-ben meghaladta az l milliárdot. A beszámoló adatai nem tekinthetök teljesnek és megalapozottnak. A befejezetlen állolllá.Qyban nem szerepel a Bojtár u. 49-59. sz. épület értéke. A befejezetlen gépberuházások értéke sem tükrözi a valóságot, mivel vannak olyan berendezések, amelyek már évek óta üzemelnek és még nem, vagy jóval késoöb aktiválták azokat (pl: Beta BVW 75. tip. video lejátszó 3,5 millió Ft értékben).
Általában megállapítható, hogy az állománybavételi bizonylatok kiállítása rendkívül hiányos, amelyek a szükséges esetekben nem teszik lehetővé az azonosítást. Végezetül megemlítjük még a hiányosságak között, hogy a lízingelés időtarta mára elmulasztották nyilvántartásba venni (O számlaosztályban) a lízingelt 26 db Peugeot gépkocsit.
8. Müsorgyártás, müsorvásárlás A műsorsugárzás 1990. évben 485.907 perc volt, ami az 1988. évit 28,7%-kal haladta meg és ezzel a heti átlagos műsoridő 150,9 órára alakult (1989. évben 132,4 óra, 1988. évben l 09,4 óra volt). A növekedés főleg az 1989-es évben volt jelentős, ami a rendszeres hétfői adásnap bevezetéséből adódott. ( 13. sz. melléklet) A sugárzott müsor összetétele: mintegy fele saját gyártású müsor, 19%-a vásárolt, illetve kölcsönzött film, 18%-a ismétlés. A többi átvett músor, reklám stb.
A műsorsugárzás fajlagos költsége (percköltség) az intézményi mérlegbeszámoló adatai alapján 1988-ban 7.191 Ft, 1989-ben 8.080.-Ft és 1990-ben 9.889 Ft volt. A müsorgyártási tevékenységet az 1980. évben kiadott "A Magyar Televízió műsorgyártási rendje" c. 4/1980. sz. elnöki utasítás részletekbemenően szabályozta ugyan, de az elmúlt évek során ez részben elavult, részben bizonyos elemei a napi munka során háttérbe szorultak, gyakorlatilag nem alkalmazták előírásait.
-28
A gyártáson belül a nyilvántartások saját belsö és saját külsö gyártást különböztetnek meg. Saját belső gyártásként a saját szellemi és anyagitechnikai kapacitással készített produkciókat veszik figyelembe, saját külső gyártásnak pedig az MTV kezdeményezésére, de külső gyártó közreműködésével készült produkciókat tekintik. A gyártási m6d meghatározása a főszerkesztősé gek vezető munkatársai döntési körébe tartozott és általában a helyi, rendelkezésre álló kapacitáslehetőségeket vették figyelembe. Zömében a dramatikus, több helyszínt, több szereplőt, statisztériát igénylő nagyobb szabású produkciókat és a több részból álló sorozatjellegű feldolgozásokat adták külsö gyártásba. Az utóbbi években az ilyen jellegű gyártás az anyagi
lehetőségek
korlátozottsága miatt visszaszorult, illetve kissé
csökkent
A gyártott és beszerzett műsorok ideje 1990. évben 377.780 percet tett ki, az 1988. évi hasonló adatot 55,8%-kal haladta meg. Az összes gyártáson belül jelentősebben (70%-kal) fejlődött a saját belső gyártású műsorok ideje. Az összes műsorperc 72,7%-a saját belső gyártású, l ,4%-a saját külső gyártású, 25,9%-a beszerzett músor volt. Fenti műsorperc gyártási költségeként a belső nyilvántartások 2312 millió forintot jelölnek meg, de ez az adat nem telj.es, mert a gyártás során igénybevett kapacitások költségeit nem tartalmazza, továbbá a saját külső gyártásban rendszeresen közremúködő televíziós dolgozók ún. filmgyártási prémiuma sem szerepel az e címen kimutatott összegben. A műsorperc fajlagos gyártási költségének alakulása a vizsgált években kedvező. ÖSSzességében több mint l O%-kal csökkent és egy müsorpcrc Jegyártása 1990-ben 6121 forintba került az 1988. évi 6.856 forinttal szemben. A beszerzett müsorok mutatják a legkedvezöbb fajlagos gyártási költséget, egy · müsorperc 3.672.-Ft-ba került, a saját
belső
gyártású müsorok esetében ez
a mutató 5.807.-Ft, a legdrágábbak pedig a saját külsö gyártású müsorok, amelyek 67.606 Ft-ba kerültek percenként.
A gazdálkodás célszerúségét vizsgálva áttekintettük az egyes gyártási m6dok szervezettségét, költségelszámolását. A gyártáshoz szükséges személyi és eszközkapacitásokat az igények és lehető ségek összehangolását számítógép segítségével végezték el és osztották szét.
!
-29-
A főszerkesztőségek igényei elég sok túlbiztosítást tartalmaztak, így a gyakorlati munkában sűrűn előfordult a biztosított kapacitás lemondása, átdiszponálása, vagy kiegészítő, új igények kielégítése. Az ilyen esetekre gyűjött adatokkal nem rendelkeznek, de szúrópróbaszerűen az egyes főszerkesztőségek ilyen eseteit megvizsgál tuk. A saját belsö gyártásra vonatkozóan normativát - néhány kezdeti kísérletet nem számítva - nem alakítottak ki és a túlforgatások arányaira sem tartanak nyilván adatokat. Általában az a vélemény, hogy a rövidebb forgatási idő hosszabb utómunkálatokkal jár, illetve fordítva, a hosszabb forgatási idő megtérül a rövidebb utómunkálatokkal. A túlforgatások kirívó esetei az intézménynél szóbeszéd tárgyát képezik. de az érintett alkotók eDenállása miatt - akik óvakodnak attól, hogy tevékenységük kézzelfoghatóan minősíthető, rangsorolható legyen- ezek nyilvántartásával érdemi vizsgálatával az M1V nem foglalkozott.
A produkciókra elő- és utókalkuláció nem készült, de az összeállított részletes költségvetéseket előkalkulációnak tekintik. Ezek utólagos gazdasági értékelése megtörténik ugyan, de az meglehetősen formális. A saját külsö gyártású műsorok előkészítése lényegében a saját belső gyártásúakéhoz hasonló, de indításukra általában a költségkeretek lebontása .után (március-április hó) került sor. Bizonyos előkészítő munkák (szinopszis, forgatókönyv készítés, terepszemlék stb) már ezt megelőzően is előfordultak. A keret ismertté válása után kértek fel bizonyos i}rártókat - akik tevékenységéről referenciákkal rendelkeztek- hogy készítsenek költségvetést a műsorra. A műsor megvalósításakor az M1V tett javaslatot a rendező, az operatőr és a gyártásvezető személyére - ezek általában televíziós dolgozók voltak - és további 12-16 fő televíziós dolgozót is kirendelt a produkcióhoz (hangmémököt, díszlet-, jelmeztervczőt, fövilágosítót, berendezőt, koreográfust, sminkest, fodrászt, asszisztenseket stb.), akik a forgatás 1-2 hónapja alatt a gyártónál tevékenykedtek.
A saját külső gyártású műsorok elkészítésében 1990. évben l 7 kűlső gyártó vett részt, de 5 gyártó kapta az ezen a jogcímen kifizetett 358.4 millió Ft 90%-át. A vizsgált időszak két első évében 1988-1989-ben a Föigazgatóság szervezte a legtöbb külsö .gyártást. A forgatáshoz szükséges feltételeket (személyi és
-30-
eszköz) általában az MTV biztosította, jóval a tényleges önköltsége alatti térítés ellenében. Az intézményben 1990. évben 46 (1988-ben 57, 1989-ben 46 műsor).
műsor
készült
kűlső
gyártók bevonásával
A magas költségszint és a produkciók nagy száma miatt az ellenőrzés a Drámai főszerkesztőség saját külső gyártású műsorait tételesen is vizsgálta. A Drámai főszerkesztőség az adásidő l %-át adta, ugyanakkor a fószerkesztöségi létszámok ll %-át. a költségek 21 %-át vette igénybe. A főszerkesztő ség 199o-ben 14 müsort adott külsö gyártásba, 9 produkció készült saját belső
gyártásban, további 8 müsor saját
működökkel.
alkalmazott a rendezőnek
belső
gyártásban, de külsö közre-
A "teljesítménykövetelményekre" jellemző, hogy 38 rendezőt Főszerkesztöség,
de 1989-ben 8
nem volt forgatás alatt
lévő
rendezőnek,
1990. évben ll
filmje egész évben.
Az intézmény 1990. évben 359,4 millió Ft-ot fordított müsorok beszerzésére, illetve a beszerzett műsorokkal kapcsolatos utómunkákra (szinkron, hangalámondás stb). Fenti összegból l 00 millió forintot filmvásárlásra, 80 millió forintot filmkölcsönzésre, 150 millió Ft-ot a filmek szinkronizálására fordítottak, a
külföldi sportközvetítésekkel kapcsolatos költségek 29 millió Ft-ot tettek ki. A kedvező fajlagos költségű (3672 Ft/perc) beszerzett műsorok műsorideje 1990. évben 97891 perc volt, ami az 1988. évit 30,5%-kal haladta meg, de növekedése az összes gyártás növekedése mögött elmaradt, és aránya az összes gyártáson belül az 1988. évi 31 %-ról 26%-r(( csökkent. Az MTV közismert anyagi nehézségei mellett, továbbá miután a külföldi televíziók műsoraiban számtalan igen jó színvonalú kultúrális, technikai, földrajzi, néprajzi, zoológia stb. ismeretterjesztő sorozat szerepel, célszerű lenne
megvizsgálni az ezekból való válogatás Iehetőségét, amivel a beszerzett, olcsóbb műsorok aránya növelhető lenne.
9. Anyag és készletgazdálkodás Az anyag- és készletgazdálkodásban a pénzforrások szűkítése relatív javulást eredményezett. Az MTV 1990. év végén 464, l millió Ft értékű anyag- és
fogyóeszközkészlettel rendelkezett, amely a vizsgált időszak 1988. január 1-i induló készletértékéhez viszonyítva 22,2%-kal növekedett. A MTV feladatbóvü-
:
-31-
lését tükröző heti átlagos músoridő 38%-os növekedése mellett összességében a készletellátottság szintjének emelkedése nem jelentős. Az anyagkészlet összetételére jellemzö, hogy a vizsgált idöszakon belül az
összes anyagérték mintegy 213 részét a fenntartási anyagok tették ld. A szakmai anyagokon (filmszalag, videokazetta) kívül - amelyek nem egészen 30%-os részarányt képviseltek 1990. év végén 10% az irodaszer, nyomtatvány volL
a fennmaradó mintegy
A készletek 1990. év végi záróállománya intézményi szinten átlagosan 7 havi felhasználásra elegendő, amely 1988. évhez viszonyítva kedvezőbb, mivel akkor 8,6 hónapnak megfelelő készletállománnyal rendelkeztek év végén. Ez főként a legnagyobb volument képező fenntartási anyagok nagyobb ütemű felhasználásának hatására következett be. (Az 1988. évi zárókészlet még 15 hónapnak megfelelő felhasználást biztosított, amely 1990. év végére 9 hónapra mérséklődött.)
A fogyóeszközkészletek 1990. évvégi 277,1 millió Ft-os záróállományamellett alacsony a készletezési szint, mivel az új fogyóeszközökből l O millió Ft-ot sem éri el a raktárkészlet. Ez mindössze 2%-a a munkahelyre kiadott, használatban lévő készletnek. A beszerzéseket a 3l 198 9. sz. Gazdasági és Kereskedelmi Főigazgatói utasítás a gazdálkodási fegyelem javítása érdekében újraszabályozta és megszigorította. Az utasítás a szervezeti egységek számára lényegében p6tolta az elavult szervezeti és múködési szabályzatban elnagyQltan megfogalmazott és aktualitását vesztett feladatmeghatározást.
-.
A keretgazdálkodás 1989. évi szabályozásának szerény eredménye, hogy a készletbeszerzésre biztosított keret szervezeti egységenkénti felhasználása 1990. évre tervszerübbé vált, mivel az 1989. évi 80%-os túllépés 1989. évben 27%-ra, majd 1990. évben 20%-ra mérséklödötL
A beszerzések célszerüsége, hasznossága és a takarékossági törekvések nem követhetök nyomon mivel a felhasználói területek túlzottan szétaprózottak. Az
ellenőrzés
során annyi megállapítható volt, hogy a nagy felhasznáJók a
részükre előírt felhasználói keretek betartását nem tekintették szigorú kötelemnek. A legnagyobb felhasználást reprezentáló Müszaki Igazgatóság kerettúllépése 13% volt, a Gyártási Igazgatóság 50%-kal (50 millió Ft) haladta meg a részére megállapított értéket. A pénzügyi egyensúlyt veszélyeztető
fegyelmezetlenségeket sem vizsgálat, sem retorzió nem követte.
32-
Az ellenőrzés tapasztalatai alapján megáll~pítható, hogy a készletgazdálkodás szabályozottsága nem megfelelö. A döntési, hatásköri és információs rendszer nem épül egymásra, a rendszer nem zárt. A készletgazdálkodás teljes folyamatát
átfogó egységes ügyrendi szabályozás hiányában a részérdekek érvényesülésének nincs rendszerbeli korlátozása. Lényeges gazdálkodási területek így kikerülnek a vezetói ellenőrzés köréból. Például a szponzoráci6ban való érdekeltség miatt elterjedtek az ún. kompenzációs szerzódések, amelyek során a szponzorok kompenzált ellenszolgáltatásként vagyontárgyat juttatnak az MTV-nek és ezek sorsa nem rendeződik megfelelő m6don. Így fordulhatott elő, hogy az IKEA-tól 1989. év végén 4 millió Ft értékben beszállított iroda és kellékbútorok készletrevétele a vizsgálat időpontjáig nem történt meg. Szintén kompenzációs szerződés keretében a Hungarotextől 2,7 millió Ft értékben beszerzett utcai jelmezként kezelt férfi és női ruhák. kellékek és díszítök az M1V tulajdonává minősítő bizonylatolása sem valósult meg mindezideig. Ezek a vagyonbiztonság és vagyonvédelem témakörét is érintő mulasztások a számviteli és bizonylati rend hiányosságaira is felhívják a figyelmet.
A készletek raktározási helyzete az elmúlt években romlott. A készletek elhelyezése a raktárak széttagoltsága és a szakosítás hiányossága miatt messze van az optimális feltételektól~ Központi cikktörzskönyv hiányában minden raktár egyedileg alakított ki cikkszámokat. Ezért azonos anyagokhoz különféle cikkszám is tartozik. A raktárak szakosodása sem tiszta profilú, ezért átfedések, párhuzamos beszerzések lehetősége fennáll. A központi raktárak közill még csupán a Bojtár utcában valósították meg a korszeru feltételeket - bár a Bútorraktár túlzsúfoltsága miatt itt sem biztosítható az állagvédelem.
A központi raktárakon kívül számos kéziraktár található a MTV-nél, amelyek anyagkezelésre vonatkozó szabályozás hiányában az előírt raktári nyilvántartások nélkül működnek. Az ellenőrzés során csupán a Díszletgyártó üzemben volt található szabályszerű és a vagyonbiztonságot is kielégító kéziraktár. A felhasználásra kerülő anyagokat (pl videokazetta, film) azonnal költségként leírják, azokról mennyiségi nyilvántartást a továbbiakban nem vezetnek. A készletek mozgását tehát a raktárból való kivételezést követően semmilyen ellenörzés nem követi.
-33
Megoldatlan az archív és a szalagtári anyagok kiadási és kopírozási rendje, amelynek következtében - mint azt a belső ellenőrzés megállapította - csak a véletlenen múlt, hogy a M1V egy értékes, saját gyártású anyaga nem semmisült meg. Ez bármikor megtörténhet
',
Elkészítették a MTV állományában lévő eszközök teljes körű, rendszeres számbavételét biztosító leltározási szabályzatot. Nem gondoskodtak azonban az abban foglaltak maradéktalan betartásáróL A feltárt hiányosságok miatt összességében megállapítható, hogy a mérleg leltárral igazolt bizonylati alátámasztása a vizsgált időszakban sem volt megfelelő. Leltározási ütemtervet egyik évben sem készítettek. Az MTV-nél a felesleges vagyontárgyak hasznosítására és selejtezésére a költségvetési gazdálkodás jelenlegi rendjét ki nem elégítő 3/1972. sz. Igazgatói utasítás van érvényben. és főként elfekvő készletek feltárása és hasznosítása nem tervszerű, nem rendszeres, ezért nem segíti elő az anyagok és eszközök gyorsabb cseréjét.
A
selejtezendő
Az egyéb eszközök és források állományának számbavételénél tapasztalt hiányosságak Iniatt szintén megkérdőjelezhetö a mérlegvalódiság. A szállítókkal és vevőkkel szemben fennálló tartozások és követelések szept. 30-i egyeztetése évek óta nem történt meg. Emiatt a 1990. év végén a rendezetlen tételek értéke l 00 millió Ft volt; A leltárak kiértékelését a könyvelés végzi, a leltáreltérést többnyire nem rögzítik.
Az évenkénti leltározási kötelezettséget a munkahelyre kiadott, basználat-
ban lévó fogyóeszközök vonatkozásában nem teljeskörüen hajtották végre. holott vagyonvédelmi szempontból ennek jelentősége kiemeit
A leltározás jellemzőek.
előbb
részletezett hiányosságai a Díszletgyártó üzemre nem
-34
lO.A körzeti stúdiók müködési feltételei és továbbfejlesztésük irányai l Az MTV-nek két körzeti stúdiója működik Pécsett és Szegeden. Működési
(költségvetési, technikai, elhelyezési) feltételeik az elmúlt 15 évben fokozatosan bővültek. Szegeden új stúdiót létesítettek, Pécsett régi épületekből alakították ki, a stúdi6helyiséget pedig most újították fel. A stúdiók részt vettek a központi músorok készítésében, teljesítik az MTV Szerkesztőségeinek megbízásait, így részesei az országos músorprogramoknak. · A körzeti stúdiók 1V-l és 1V-2 müsoraiban való részvételére 1988-ban még éves terv készült. 1989-1990. évekre már nem. 1988-ban a Szegedi Stúdió 5200 perccel. a Pécsi Stúdió 6.600 perccel vett részt a 1V-2 müsorszerkesztése alapján az országosan sugárzott müsorok elöállításában. 1989-ben és 1990-ben a 6.500 perces. illetve 6.600 perces müsorigény 55-60%-a a 1V-1 . 40-45%-a a 1V-2 megrendelésére készült. Kiemeit programjuk a nemzetiségi műsorok készítése. Működésükkel szemben a kihívások fokozódnak. ezeknek új műsorokkal. a szolgáltatások fejlesztésével igyekeztek megfelelni. (Szegeden a Virradóra. Pécsett az Extra 1V c. szórakoztató magazin jellegű műsorokkal). Ezek a műsorok szponzorok támogatásával készülnek. a költségvetésből erre nincs fedezet.
A stúdiók eszközellátottsága a teljes körű ~úsorgyártáshoz elegendő, színvonaluk, korszerúségük az MTV múszaki paraméterei átlagához közelítő. Jelenleg a szúk keresztmetszetet a rögzítő és az utómunkálati eszközök jelentik, amelyek korszerútlenek, elavultak. A stúdi6k - gazdálkodás szempontjából - részben önálló költségvetési intézmények; nincs jogkörük a költségvetési tervezésre, a bér- és létszámgazdálkodásra; hatáskörük a működési költségvetési keret felhasználására és lebontására terjed ki. A vizsgált időszakban a stúdiók irányítási. gazdálkodási kötöttsége nem változott. föosztályi besorolásban az MlV "kihelyezett.. szervezeti egységciként működtck. A belső szervezet kialakítását racionálisan oldották meg.
Az MTV és a körzeti stúdiók között több területen tisztázattanok a kapcsolódási
pontok és hiányoznak az érdemi önállóság elemi feltételei, a vonatkozó javaslatai nem kerültek elfogadásra.
stúdi6vezetők
erre
-35-
A stúdiók működésére kedvezőtlenül hat, hogy az M'IV átszervezési tervéböl kimaradtak. A stúdióvezetők a jövőbeni működésre vonatkozó elképzeléseiket az MTV elnökének megküldték, azonban sem őket érintő koncepció nem készült, sem konkrét döntés nem született.
..
A stúdiók már eddig is több figyelmet érdemeltek volna. A korábbianál sokkal nagyobb részt vállalhatnának az MTV központi műsorprogramjáb61, vagy egyéb módon hasznosulhatnának jobban. A Gazdálkodó Szervezet - eddig Új Képújság Kft-ben érdekelt.
egy privatizált gazdasági társaságban, az
Az MlV egy helyiség 10 évre meghatározott bérleti jogát vitte apportként az Új Képújság Kft-be. Elmulasztotta azonban az elhelyező hatóság engedélyét megkérni. Az MlV számára hátrányosan értékelték a Kft-be bevitt apportot. Az MlV által nyújtott szolgáltatások nem mindig mérhetöek a személyi átfedéselemiatt (pl. Manager Magazin), ezért az M1V eszközeinek és szellemi
erőforrásainak
kihasználása
ellenőrizhetetlen.
A szellemi kapa-
citás igénybevétele ellenértékének megfizetése az M1V számos munkatársának érdeke, mert így többletjövedelemhez jutnak (müszaki karbantartás, erősáramú
ll.Az M1V Kereskedelmi
klíma, müsor készítésében
Főigazgatóságának
résztvevők).
gazdálkodása
A Főigazgatóság és a Gazdálkodó Szervezet kapcsolatrendszerét a nem kellő szabályozottság, ellentmondásos átfedések, nem egyértelmű kapcsolódások jellemzik. A vizsgált időszakban a bonyolult, kusza szervezeti, hatásköri és pénzügyi viszonyok felülvizsgálatára és egyértelmű, átfogó újraszabályozására nem került sor. Az egyetlen számottevő változás 1989-ben az volt, hogy az MlV korábbi gazdasági igazgatójának és a Kereskedelmi Főigazgatóság főigazgatójának távozása után a két funkciót összevonva Gazdasági és kereskedelmi főigaz gatót neveztek ki. A két funkció egyszemélybe való egyesítése nem megoldotta, hanem elmélyítette a két szervezetnél korábban is fellelhető szabálytalanságokat, negatív jelenségeket.
Az MTV két Intézménye sajátos gazdasági szlrnblózlst alkot. Ennek az a lényege, hogy az eredményérdekeltségű Főigazgatóság a Gazdálkodó Szervtől átvett szolgáltatásokat a tényleges költségeknél alacsonyabb áron látja el és a keletkező hasznon osztomak. A sajátos munkamegosztás magas összegű belső foglalkoztatást és honorárium kifizetéseket is lehetövé tesz.
-36-
A Gazdálkodó Szervezetnél észlelt hiányosságok nemcsak hasonlóképpen jelennek meg a Főigazgatóságnál, hanem előfordulási lehetőségük alapvető feltétele éppen együttműködésük szabályozatlan m6djáb61 ered. A képtelen anomáliák núnden átalakítási szándékkal dacoló tartós fennállását a szervezet szinte minden tagjára kiterjedő személyi érdekeltség és az intézmények egybeeső érdekei biztosították. E súlyos megállapítást·a vizsgált gazdasági folyamatok mindegyike maradéktalanul alátámasztja.
a.) A költségvetési gazdálkodás A Főigazgatóság költségvetési- pénzügyi tervezését - a fejezethez, illetve a Gazdálkodó Szervezethez hasonlóan - a bázis szemlétet és a saját bevételek rendszeres alátervezése jellemzi. Némi javulás az 1990-es év tervezésénél tapasztalható, amelynél részben tervesítették a már elért tényleges bevételeket. A Főigazgatóság pénzforgalmi kiadási előirányzatának terv- és tényadatai olyan eltéréseket mutatnak, amelyek jelzik, hogy az intézménynél az előirányzatok
kialakítása során
tervezésről
nem beszélhetünk.
Az egyes előirányzatok terv- és tényadatai 1988-1990. évekbeo szeszélyes hullámzást mutatoak. Egyes esetekben az egyes költségnemek tényadatai több miot 6-8 szoros túllépést mutatoak az előirányzathoz képest, más esetekben esetleg ugyanez a költségoem csak 80%-ra teljesül.
A Főigazgatóság 1990. évi ár- és díjbevétele 2.064 millió Ft-{)t tett ki, több mint egy milliárd forinttal haladva meg az 1988. évit. Az intézményi ár- és díjbevételen belül a TV reklám-sugárzásból és technikai müsorkészítésből eredő bevétel 1990-ben 1.090,5 millió Ft volt, amely több, mint 2,5-szerese az 1988. évinek. Az 1990. évi bruttó eredmények 70.2%-a (798,1 millió Ft) származott reklámsugárzásbóL Ezt 44,4 millió Ft sugárzási díj terhelte. Az MlV-nek
térítendő
sugárzási díj évek óta változatlao volt -
4.500
Ft/perc- és csak 1990. IV. l-től emelkedett 12.000 Ft/percre (+ÁFA).
A mesterségesen alacsony szinten tartott sugárzási díjtétel hozzájárult ahhoz, hogy a Kereskedelmi Főigazgatóságnál e tevékenységnél kiugróan magas nyereség képződött.
-37-
A nagy nyereség elérését természetesen olyan tényezők is befolyásolták. mint az 1988-ban bevezetett felárrendszer a legfrekventáltabb adásidöknél, a reklám sugázási
idő
dinamikus emelkedése ( 1990-ben a televízió- reklám
percszám 33,4%-kal volt magasabb az 1988. évinél.)
A Főigazgatóság által az MTV Gazdálkodó Szervezetétől igénybevett technikai eszközök térítési díjai viszonylag alacsonyak voltak a vizsgált időszakban, amellyel ugyancsak "elősegítették" a növekvően eredményes gazdálkodást, mivel az alacsony térítések miatt a költségek jó része az MTV gazdálkodását terhelte. A M1V Gazdálkodó Szervezet a Főigazgatóság felé 1988-ban összesen 86,6 millió Ft-ot, 1989-ben 206,1 millió Ft-ot, 1990-ben 549,4 millió Ft-ot számlázott ld. Ebbó1 sugárzási díj címen az egyes években 38,7; 26,4; 44,4 millió Ft, egyéb MlV-töl igénybevett kapacitás térítése címen 36,1; 15,6; 200,9 millió Ft került leszámlázásra, míg a fennmaradó legnagyobb hányad azon szponzorbevételek 90%-a, amelyek az M1V-t illetik a közvetett reklámtevékenységért (11,9; 164,1; illetve 304,1 millió Ft).
A bevételek között számottevő a devizát hozó koprodukciós tevékenység devizabevétele, amelynek forint értéke 1987-ben 68,7, 1988-ben 220,2, 1989-ben 136,5 és 1990-ben 30,3 rnillió Ft volt. Az összes devizabevételen belüli részaránya 1987-ben 70%, 1988-ban 79% volt, 1990-ben 23%-ra csökkent. A devizaérték az 1987. évi 1.481 ezer USD-ról 1988-ban 4.016 ezer USD-ra emelkedett, majd 1990-ben 471. ~zer USD-ra esett vissza. Ez az érték az 1987. évi bevételnek alig egyharmada volt.
Az adózott eredményt az 1983-ban elfogadott érdekeltségi szabályzat elvei szerint osztották fel. (14. sz. melléklet)
A Főigazgatóság több esetben még az éves eredmény elszámolása és a felosztás fejezeti jóváhagyása előtt eszközölt pénzeszköz átutalásokat az MTV és a Magyar Rádió érdekeJtségi alapja terhére az intézmények rendelkezései alapján. Az MlV 1988:..b an 15,1 millió Ft-tal, 1989-ben 30,2 millió Ft-tal lépte túl éves érdekeilségi alapját. A Magyar Rádió érdekeJtségi alapjánál 1989. évben 20,1 millió Ft, 1990-ben 28 millió Ft volt a túllépés.
-38
A túlköltekezést az eredmény~lszámolás és eredményfelosztás jóváhagyása után rendezte a Főigazgatóság - 1988-1989. években - az alapok képzéséveL Az 1990. évben még nem történt meg az elszámolás.
Fentieken kívül - mint a fejezet gazdálkodásánál már bemutattuk - az adózatlan eredményből az MTV fejezeti célokra elvont összegeket a költségvetési szabályozások félréértelmezése alapján. A devizás nemzetközi szolgáltatásból származó árbevétel az 1988. évi 35.5 rnillió Ft-ról 1989-re 61 ,2 rnillió Ft-ra emelkedett, 1990-re jelentősen, 33,2 millió Ft-ra csökkent. 1989-ben több nemzetközi
érdeklődésre
számot tartó esemény (Nagy Imre
temetése, Bush elnök látogatása, Kohl kancellár látogatása, stb.) sok külföldi tudósítót vonzott.
csökkent- kedvezőnek itélhető, 1988-ban 57,1 %-os, 1989-ben 46,6 %-os, 1990-ben 42,2 %-os volt. A tevékenység 1988-ban 20,3 rnillió Ft, 1989-ben 28,6 rnillió Ft, 1990-ben 14,0 rnillió Ft eredményt hozott. A kedvező eredmény mögött azonban egyaránt megtalálhatók a pozitív és negatív gazdálkodási jelenségek. Az árbevétel arányos eredmény- bár
évről-évre
A devizás költségvetésben figyelembe vett személyek száma lényegesen kisebb, mint a forintos elszámoló költségvetésekben. A nyugati stábok kisebb létszámmal forgatnak, tehát kevesebb közremOködő honorárlurnát hajlandók klflzetnl. Az igénybevett technikai eszközök, stúdiók deviz.ában kalkulált árát az utóbbi években többször emelték. A szolgáltatási díjak ldalakításánál figyelemmel kell azonban lenni arra is, hogy a hazai technikai felszereltségünk, infrastruktúráok elmarad a nyugati színvonal mögött. Az árajánlatoknál differenciálnak aszerint is, hogy régi vagy új partner-e az
igénylő,
a
régiek jutányosabb áron kapják a szolgáltatásokaL A honoráriumokat -
mivel az 5/1988. M1V számú utasítás a felsö
tarifahatárokat eltörölte - a munkavállalóval
történő
megegyezés alapján
állapítják meg. A megbízási
szerződésckbőllegtöbbször
munkakör, a megbízás ideje, így nem mennyi
idejű
nem állapítható meg az ellátandó
ellenőrizhető,
hogy a honoráriumot
munkavégzésre fizették ki;
Az egy-egy szaigáitatás során kifizetett honoráriumok összege nem magas, az egyes technikai
közremüködőknek
300-500 Ft-ot fizetnek, általában 4
6rai munkáért. Találtunk azonban az átlagosnál lényegesen magasabb
;
-39
összegű
kifizetéseket is. A ne~tközi szolgáltatás keretében végzett túl-
mun.káért 1200-65.0<X>.-Ft közötti kifizetésellel is találkoztunk (5 nap teljesítés ellenértékeként). A Nemzetközi Szolgáltatási Osztály dolgozói gyártásvezetői mun.kát vállal-
..
tak. bár munkaköri leírásukban nem szerepel, hogy különösen 1989-ben magas
..
főállásukban
kötetlen
munkaidöben dolgoznak. A szolgáltatásokban végzett tevékenységükért összegű
honoráriumokat vettek fel (4
fő
135.0<X>-370.0<X> Ft/fő értékhatárok között)• A szolgáltatások díjaként a Nemzetközi Szolgáltatási Osztály dolgozói közvetlenül átvehetnek valutát a megrendelőtől Az átvevők a pénzt addig maguknál tartják. míg a bankba be nem fizetik. A valutakezelésnek ezt a szabálytalan módját az MlV
belső ellenőrzése
már korábban kifogásolta,
de intézkedés mindeddig nem történt. További részletesebb vizsgálatot igényel annak tisztázása, hogy ilyen módon mekkora összegeket vettek át a munkatársak és általában mennyi
idő
telt
el a befizetésig.
A bevételi többletek, az átmenetileg szabad pénzeszközök - koprodukciós és filmgyártási tevékenység, ingatlan értékesítés átmenetileg lekötetlen pénzeszközei is - új típusú vállalkozásokra, sőt szabálytalan - a költségvetési előirányzatok pénzeszközeinek kezelésére érvényes előírásokat sértő - tökekihelyezésekre is lehetőséget adtak. A Főigazgatóság 1988. év végén 163,5 millió Ft, 1989. év végén 44,4 millió Ft, 1990. év végén 3,2 millió Ft kihelyezett vagyonnal rendelkezett. A döntően kamatozású betétekben, kötvényekben elhelyezett és többször meghosszabbított befektetések alacsony (5-1 7% közötti) kamathozadékai a kihelyezések célszerütlenségét mutatják. ( 15.sz. melléklet) A
különböző
bankokban szabálytalanul elhelyezett betétek után a kamatjó-
váírás 31 ,7 millió Ft volt. A vásárolt diszkont kincstárjegyek és államkötvények után 4.2 millió Ft volt a bevétel.
A Főigazgatóság két részvénytársaságban és három korlátolt társaságban viszonylag szerény tőkebefektetésekkel érdekelt. A
tőkekihelyezés
felelősségű
összege 1990. év végén 3.2 millió Ft volt. Az
ebből
származó 2,3 millió osztalék a 1,5 millió Ft összegű részvények után jutott. A Főigazgatóság Kft befektetései 1989-1990. évekre esnek. e rövid idő alatt az új szervezetek jelentősebb eredményt még nem értek el.
-
40
A Reform RT Lap- és Könyvkiadó Részvénytársaság 1989. évi osztalék ' átutalása 2,1 millió Ft volt.
Az MTV Kereskedelmi Főigazgatóság pénzügyi fizetőképessége az egyre növekvő kintlevőségek ellenére az 1988-1990. években jónak ítélhető. A növekvő bevételek és eredményelszámolás után képezhető alapok pénzeszközei a lazább pénzügyi gazdálkodásra is lehetőséget adtak. A Főigazgatóság kintlevösége 1990. év végén 721 millió Ft volt. több mint kétszerese az 1988. évinek. Ebból az 1990. év végére a 90 napon túli kintlevőség 230,1 millió Ft-ot tett ki. A tartósan nem fizetóllel szemben mindössze 20,7 millió Ft tartozás érvényesítése érdekében kezdeményeztek jogi intézkedést.
A Főigazgatóság a késedelmes fizetákkel szemben a késedelmi kamatot nem érvényesíti, mely egyben jelentős bevételkiesést jelent.
b.) Létszám- és bérgazdálkodás A Főigazgatóság tervezett létszáma a vizsgált években 156 fő volt, 1990-ben 180 fő. Ténylegesen 1988-ban 120; 1989-ben 139; 1990-ben 171 fő volt. (5.sz. melléklet) l
A létszám az intézmény szervezeti változásával- Ó utcai irodaház belépése, a Belkereskedelmi Igazgatóság szervezetének módosulásai, Vállalkozási Iroda létesítése, illetve megszünése- részben a bevételek emelkedése miatti többletlétszám igénnyel függ össze. illetve azon 1990. évi létszámzárlattal, amely vonatkozott a Föigazgatóságra is (elnöki intézkedésként).
Az 1990-ben mutatkozó 35,7%-{)s Iétszám emelkedéssel szemben a béralap felhasználása az 1988. évinek kétszeresére emelkedett. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak éves átlagos alapbére 1990. évben 192.806 Ft/fő/évre emelkedett, amely 68%-kal haladta meg az 1988. évit. (Felhívjuk a figyelmet arra, hogy 1988-ban az Igazgatóság alapbérci jelentösen meghaladták a Gazdálkodó Szervezetét, 1990-ben még mindig valamivel magasabb volt a Gazdálkodó Szervezet létszám- és béradatainál.) A jutalmak egy főre jutó összege - szabályszerű forrásokból - 1990. évben átlagosan 135.180 Ft/fő/év volt. 81.8 %-kal magasabb mint az 1988. évben.
:
-41-
Az 1990-es évben az egy
főre
kifizetett jutalmak összege éves szinten
20-500 ezer Ft között szóródott. (Belkereskedelmi Igazgatóságon pl. a főa5ztályvezetó1c és helyettesek jutalmazására 380-409 ezer Ft/fő között, a takaritók jutalmazására 50-55 ezer Ft között volt
.. -.
lehetőség
(takaritók
1990. XII. havi alapbére 7.7oo-7.900 Ft volL) A jutalmazásoknál ugyancsak az Igazgatóság van kedvezőbb helyzetben a Gazdálkodó Szelvezethez viszonyítva, annak ellenére, hogy az egy főre jutó összeg ott is meghácomszorozódotL A magas jutalmansra elsódlegesen az
előző
évi bérmegtakarítás és érde-
keltségi alap adott lehetőségeL
Az átlagkereseten belül az alapbérek aránya 52-59%. A keresetek alakulásában a jutalmakon kívül egyes szakmai területeken és a vezetőknél a kifizetett honoráriumok és megbízási díjak is számottevő jövedelemforrást jelentettek. A december havi alapbérek alapján 1990. év végére az alapbérele átlagosan 67%-kal haladták meg az 1988. évi t. A havi alapbérele átlagosan a vezetólcnél 90,0%-kal, a a szakalkalmazottaknál és ügyintézoméi 73%-kal, az ügyviteli alkalmazottnál 51,6%-kal, a fizikai ~olgozóknál 42,4%-kal haladták meg az 1988. év végi alapbéreket. Az átlagkeresetek a vezetők kategóriájában 1990. év végére havi 71.900 Ft/före emelkedtek. a növekedés több mint ké_tszerese az 1988. évinek. A többi kategóriákban az átlagkeresetele 83,2%-56,0%-kal haladták meg az 1988. évit. (Részletes adatok az 7. sz. mellélcletben)
Az 1989-1990-es években az MlV Kereskedelmi Föigazgatóság dolgozóinak döntö hányada (84-81 %-a) részesült honoráriumban, míg az 1988. évben a dolgozók 56%-a élvezett ilyen .címen jövedelmet. Az utóbbi két évben nőtt a honoráriumok jutalmazási, illetve prémium jellege, a közvetetten érintett munkakörökben a honorárium terhére eszközölt kifizetések köre szélesedett, nőtt a formai megbízások, szerződések száma és aránya is. Ennek az SZJA szabályokban rejlik a magyarázata, ugyanis a honoráriumokat terhelő személyi jövedelemadó az fgy kifizetett összegek 35%-át terheli. Feltétlenül szigorítást igényel a belsö honorárium szabályzat, mivel fennáll annak gyanúja, hogy az eddigi ilyen jellegű pénzkifizetések a személyi jövedelemadó szabályainak kijátszására irányultak.
-42-
c.) Anyag- és készletgazdálkodás
Az 1990. évi zárókészlet értéke az 1988. évi nyitókészlet értéknek a
háromszorosa. Nőtt
a szakmai anyagok (filmek. üres videokazetták) és késztermékek. müsoros kazetták aránya és a fogyóeszközökön belill az igazgatási berendezéseké.
A Főigazgatóságnak önálló raktára nincs, ezért az irodaszereket, nyomtatványokat, takarítószereket, propaganda anyagokat a beszerzéskor azonnal költségként számolják el és használatba adják. A készletek leltározása munkahelyenként történik, ebből a készletadatok összevontan (fajta, méret, minőség szerint) csak hosszas munkával volnának megállapíthatók. Ez a nyilvántartási m6d - amely a fejezeti gazdálkodást szabályozó előírásoknak sem felel meg - lehetetlenné teszi a teljes áttekintést és gazdálkodást. A leltáraktanúságaszerint a leltározás megtörtént A selejtezések szabályszerűsége nem ellenőrizhető.
szabályozás hiányában '
teljeskörűen
d.) Filmexport lebonyolítása
Az MTV (a Főigazgatóság által lebonyolított) filmexportból származó
devizabevétele 1988-ban 434 ezer USD, 1989-ben 429 ezer USD volt, 1990-re 38 l ezer USD-re csökkent. A leértékelés miatt a bevétel forintban évröl-évre nőtt. (1988-ban 21.375 ezer Ft. 1989-ben 21.413 ezer Ft. 1990-ben 23.682 ezer Ft volt.) A müsorok kiajánlási árai függetlenek a hazai ráfordításoktót A kialakult nemzetközi gyakorlatnak megfelelöen a müsor müfajától és a vásárló országban müködő 1V készü1ékek számától függ.
A filmexport tevékenység nyeresége - a forintbevétel növekedése ellenére - csökkent, 1990-ben már veszteséges volt. (1988-ban 5.633 ezer Ft, 1989-ben 3.968 ezer Ft nyereséget, 1990-ben 3.533 ezer Ft veszteséget könyveltek el.).
-43-
A veszteségek okai: -
Jelentősen
emelkedtek a reklám-propaganda költségek, utazási, szállodai díjak, amelyek szorosan hozzátartoznak az értékesítési ráfordításokhoz.
-Magasak a hazai TV-feszti~ok reklám-propaganda, vendéglátói, reprezentációs költségei is, ugyanakkor minden konkrét üzletkötés, eredmény nélkül. -Növekedtek a nemzetközi kópiák előállításának költségei is. A magyar músorkínálat elsősorban riport és dokumentumfilmekből állt, amelyekért a nemzetközi piacon elérhető ár nemhogy az értékesített músorok bekerülési költségeit fedezte volna, gyakran még a piaci értékesítés költségét sem. -Az elszámolt értékesítési külön költség emelése már régen indokolt lett volna.
-Rossz a kapcsolat, az információáramlás a músorgyártó főszerkesztőségek és az export osztály között. Sem a szerkesztőségeknek, sem az alkotóknak nem fűződik érdeke az exporthoz. Az utazásokra forintban kifizetett költségek a devizaforint kiadásoknak kb. háromszorosára tehetők. Az export osztály dolgozói több esetben meghívásra utaztak, utiköltségeikhez, ellátásukhoz a meghívó hozzájárult, vagy fesztiválokra utaztak, ahol a konkrét üzletkötések történtek.
Nem mondható ez el a Főigazgatóság volt vezetőiről, egy-egy dolgozójáról, az MTV vezetőiről, akik kapcsolatfelvétel, kapcsolattartás céljából utaztak több alkalommal távoli országokba, konkrét üzleti eredmény nélkül. -A Főigazgató 198 7-ben NSZK, Franciaország, Ausztria, Ausztrália, Svájc, Anglia uticéllal, 1988-ban Ausztriába, Franciaországba, Angliába, Ausztráliába, NSZK-ba, Kanadába utazott. -A gazdasági vezető 1987-ben Spanyolországba, Franciaországba, Ausztriába, 1988-ban Franciaországba, NSZK-ba, Finnországba látogatott. -A titkárság vezetője- 1987-ben Franciaországba, Ausztráliába, Ausztriába, 19~8-ban Franciaországba, Ausztráliába, Olaszországba utazott.
-44
-Az MTV főrendezője 1987-ben BrfiZiliába, 1988-ban Franciaországba,
Kinába látogatott.
e.) A reklámfilmgyártó tevékenység A reklámkészítés dinamikusan fejlődő tevékenysége a Főigazgatóságnak. A reklámmegrendeléseket részben ügynöld hálózaton keresztül - jutalékért részben a Kereskedelmi Főosztályon dolgozó munkatársak segítségével szerzik. 1988-ba.n 45,8 millió Ft bevételt és 19,4 millió Ft nyereséget, 1990-ben 63,8 millió Ft bevételt és 21,4 millió Ft nyereséget hozott ez a tevékenység.
Az intézmény a ténylegesen elszámolható személyi és egyéb költségeken túlmenően korábban 50 %, jelenleg 65 % fedezeti hányadot számol fel a megrendelők felé. A közvetlen költségek közül a honorárium kifizetések 1988-ban 72,7 %-{)t, 1990-ben 68,3 %-{)t képviseltek. Az M1V-től bérelt technikai eszközöket, stúdiókat az elavult 1984-es szolgáltatási árjegyzék alapján, nagyon olcsón veszik igénybe, ezért is alakulhatnak ki a már említett személyi-technikai költségarányok. (Az M1V stúdióinak igénybevételéért a legmagasabb díj 1.500 Ft/óra. Más reklámgyártó cég (MAHIR) stúdióbérletért egy órára pl. 3.500 Ft-{)t számol fel.)
Az elért árbevétellel és eredménnyel szemben 1989-ben 3.4 milli6 Ft-{)t,
1990-ben 42 millió Ft-{)t utaltak az MTV részére a reklámfilmkészítéshez bérelt eszközök, stúdi6k használatáért ( 1990-ben ez az összeg a TB járulék és honorárium nélkül számított közvetlen költség 42%-a volt.) Az egy-egy reklámfilmre kifizetett honoráriumköltségek személyenként nem tűnnek magasnak. Meg kell jegyezni azonban, hogy a megbízásokat a TV dolgozói ún. önként vállalt túlrnunkában végzik, s mivel a megbízási szerződéseken - szabálytalanul - legtöbbször nem tüntetik fel a munkavégzés idejét, nem ellenőrizhető, hogy reális, valóban túlrnunkában végzett teljesítményért fizetik-e ki az összegeket.
;
-45
f.) Beruházások
..
A Főigazgatóság bemházási kiadásokra az 1988-1990. évben 17,4 millió Ft-ot fordított. A nem számottevő fejlesztések lebonyolítását esetenként a Főigazgatóság, esetenként a Gazdálkodó Szervezet végezte, mely esetekben a Főigazgatóság a pénzügyi fedezetet átutalta az MTV szervezetének. A fejlesztések tervezésének, lebonyolítási folyamatának intézményen belüli és két intézmény közötti szabályozása hiányos . Az állóeszközök számviteli nyilvántartása nem megfelelő. Az analitikus nyilvántartások az eszközök leglényegesebb adatait is hiányosan tartalmaz-
zák. a vagyonvédelmi követelményeket nem elégítik ki. (Eszközök azonosítási adatai pontatlanok. hiányosak. elmarad a tartozékole feltüntetése. a bekövetkezett változások nyomonkövetése. A lizingbe adott. illetve átvett eszközöket a Főigazgatóság a Ol állóeszközök nyilvántartási számlában nem mutatja ki. (Pl. aMAHIR részére 1988-ban átadott 8.1 millió Ft filmtechnikai berendezéseket. az MTV részére Iizingelés útján 1990-ben beszerzett személygépkocsikat.)
B) Az M'IV szervezeti átalakításának elökészítése, l
megalapozottsága és következményei Az intézmény már régóta meglévő súlyos gazdasági-pénzügyi problémái, a személyes anyagi érdekeltség teljesítménytól független túlburjánzása, s az ezzel járó korrupciós jelenségek már évekkel korábban a gazdasági ellehetetlenülés állapotát idézték elő az MTV-nél. Az MTV vezetése azonban az elmúlt l 0 -15 évben képtelen volt a súlyosbodó helyzeten változtatni. Az intézmény szervezeti-működési rendjét nem korszerűsítették, a pénzügyi-gazdasági folyamatokban a tisztánlátás, a gazdaságosság, a takarékosság nem jutott érvényre, a működési és bérköltségek a teljesítményektól elszakadva növekedtek. A létszám- minden ellenkező deklarációval szemben- folytonosan emelkedett. A szakmai és a gazdasági szempontok közelítése, a különbözó érdekek konzisztens kezelése sikertelen maradt. Ezen a tarthatatlan helyzeten kíván változtatui az MTV átalakítási terve, amelynek a végrehajtása 1990. december hóban kezdódött és a vizsgálat időtartama alatt is folyamatban volt. Az átalakulás operatív végrehajtására az MTV elnöke 1990. év végén Ad Hoc Bizottságat hozott létre. Az Ad Hoc Bizottság feladata a több alternatív döntési
-46-
lehetőséget
tartalmazó átalakítási tervből - témakörönként - a legjobb megoldási variáns kiválasztása, a végrehajtás megszervezése volt. Az Ad Hoc Bizottság az átalakítás minden szempontból megalapozott előkészítésének hiányát nem tudta pótolni. A végrehajtás így gyakorlati akadályokba ütközött. Ennek tudható be, hogy az ütemtervhez képest időben jelentős elmaradások keletkeztek a feladatok teljesítésénéL Az Ad Hoc Bizottság mellett Gazdasági Bizottságat és Kereskedelmi Bizottságat is létrehoztak, folyamatosan azonban csak az Ad Hoc Bizottság működött.
A bizottság az első másfél hónapban nagyobb részt az átalakítási terv alternatíváinak értelmezésével foglalkozott. Ebben az időszakban kevés érdemi döntés született. A legtöbb és visszatérő vitát kiváltó kérdések az alábbiak voltak: -Az intendatúrák és a produceri irodák (vezetők) feladatai, kapcsolatai. -Az MTV Enterprises további működése, a reklám, a szponzorációs tevékenység
a két csatornánál egy szervezetben (Enterprises), vagy külön-külön (TV2-nél Enterprises, TVl-nél megbízott ügynökség útján). -A músorgyártási feltételek, szolgáltatások teljesítésére leányvállalatok létesítése. -A központi állományban maradt létszám helyzetével azok pénzügyi kihatásai.
összefüggő
feladatok és
-A működéshez szükséges technikai feltételek, pénzügyi eszközök szétválasztása, szétosztása. -A
szerződések,
kinevezési okmányok
előkészítése,
realizálása.
l. Szervezeti elgondolások Az új struktúrában az MTV működése új szervezeti egységeken keresztül valósul
meg. Meghatározó szerepet szántak a két csatornának. illetve intendatúrának. amelyek önálló költségvetéssel, müsorpolitikával, müsorszerkezettel rendelkeznek; a csatorna müsoraiért teljes felelősséggel tartoznak; a szükséges müsorokat a produceri irodáktól rendelik meg.
-47
Az intendatúrák feladatai nem kerültek szabályozásra. A szevezeti és működési
szabályzat, valamint az ügyrend az ellenőrzés befejezéséig még nem készült el. Az intendánsok kinevezési okmányukkal együtt munkaköri leirásukat átvették. A munkaköri leírás a csatorna egész működéséért az intendánst teszi felelőssé, a megfelelő műsorpolitikai, gazdasági-pénzügyi, munkáltatói jogosítványokkal együtt. A munkaköri leírás - áttételesen - az inteodatúrák működésére vonatkozó feladatokat is tartalmazzák. Figyelmet keltő, hogy az intendánsok vezető munkatársaik személyi alapbérét ·._ akik igazgatói besorolást, címet kaptak - igyekeztek túlbiztosítani. A müsorkészítéssel, a produkciók szervezésével a produceri irodák foglalkoznak (számuk induláskor mindegy 40-re tehető), amelyek- a kialakított elképzelés szerint - egymással versenyeznek a két csatorna megrendeléseiért. A produkciók elkészítése céljából szerzödéses viszony jön létre az inteodatúrák és a produceri irodák között.
Az ún. belső produkciós irodák (amelyek az intendánsokhoz közvetlenül kapcsolódnak) működési feltételeit írásban szabályozták, azt minden produkciós iroda vezetőjének a kinevezési okmánnyal, a munkaköri leírással együtt átadták. Ez a szabályozás részletesen tartalmazza a megalakitás. a müködés feltételeit, az intendatúrákkal kötött megállapodások körét (szponzoráció, könyv-, ' iroda tagjainak jövedelemforrásait (bér,lemezkiadás, stb.), a produkciós honorárium-keret, anyagi ösztönzési bevételek).
A koncepció feltételezései szerint, a kivitelező vállalatok, szolgáltató szervezetek a műsorgyártáshoz szükséges kapacitásokat a produceri irodáknak ugyancsak szerződéses alapon biztosítják (MTV Filmgyártó Vállalat, MTV Enterprises). Az előzetes tájékozódás hiányával függ össze, hogy megalapozatlan reményeket fűztek a leányvállalati forma kialakításához. az Enterprises és a Gyártási Igazgatóság létrehozásához. Ezzel magyarázható, hogy a PM az új leányvállalati forma megalapításához késedelmesen és feltételekkel járult hozzá. (1991. év végéig szól az engedély azzal, hogy gazdasági társaságokban a leányvállalat nem vehet részt.)
Az új szervezetben továbbra is
működnek
központi szervezetek, amelyek a műsorgyártással, a központi adminisztációval, egyéb közös feladatok ellátásával foglalkoznak (gazdasági, műszaki, ügyvezető igazgatóság). E területek, illetve a szervezetek működésével kapcsolatos feladatok még kialakulatlanok. A rájuk vonatkozó állásfoglalások, döntések, szabályozások még nem jelentek meg.
-48
Az átszervezés során kerülni kell olyan! belső lépések megtételét, amelyek ellentmondásba kerülhetnek az új média~törvényekkel. Az átszervezés során számolni kell egy olyan helyzet kialakulásával, hogy az új struktúra és a média-törvény ellentmondásba kerülhet egymással. Ebben az esetben a belső szervezetet és ennek működését hozzá kell majd igazítani a törvény követelményeihez.Ennek következményei ma még beláthatatlanok. PL intendánsole jogkörének megváltoztatása, privatizációs döntések stb.
2. Az átszervezés pénzügyi megalapozottsága Az új műsorrend és az új felépítésű televíziós szervezet anyagi, pénzügyi feltételei nem voltak és nincsenek megnyugtató m6don biztosítva. Az 1991. évi fejezeti költségvetés időpontjában az átszervezés elvi alapjai sem voltak még részletesebben megfogalmazva, amelyeket az éves költségvetési tervnek kellett volna alátámasztania. A tervezés különböző fázisaiban ezért jelentős mértékben összeggel és támogatási igénnyel számoltak.
eltérő
kiadási
fő
l
1990. szeptemberében az új
műsorstruktúrára, műsoridőre,
az áremelke-
désele részbeni fedezetére, sajátgyártású TV játékok. filmek költségeire 1,5 milliárd Ft fejlesztési igényt jeleztek. melyet kiválthatónak ítéltek az előfizetői díj 70.-Ft-os emelésével. Az 1990. novemberében készült javaslatban már 1,6 milliárd Ft alapelöirányzattal (a 70 éven felüliek miatti bevételkiesésére 425 millió Ft, ún. automatizmusokra 317 millió Ft), 4,6 milliárd fejlesztési igénnyel és 1,5 milliárd Ft beruházási szükséglettel összesen 7,7 milliárd Ft támogatási igénnyel számoltak. A fejlesztési többletből 1,6 milliárd Ft a Műsorszóró Vállalat időközbeni díjemelési közlésén alapult, 2.2 milliárd Ft az átszervezés (két független csatornára, nyugat-európai
műsorstruktúrára
való átál-
lásra), 0,8 milliárd Ft az infláció részbeni fedezetére szolgált volna. A TV előfizetési díjak 70.-Ft-os emelése a jelzett támogatási igényt 1,6 milliárd Ft-tal csökkenti a kalkulációjuk szerinl A támogatási igény- így számításaik szcrint- legalább 6,1 milliárd Ft.
A Parlament az MTV igényeit csak részben fogadta el. A jóváhagyott költségvetési támogatást l milliárd Ft-ban határozta meg, s döntött az előfizetési díjak havi 70 Ft összegű emeléséről. A központilag jóváhagyott kondiciók nem
-49-
voltak elégségesek az M1V vezetése által elgondolt műsorstruktúra finanszírozására, mégis az a döntés született, hogy májusban elindítják az új műsorrendet.
..
A nagy vonalakban elgondolt új szervezeti struktúra - az M1V feltételezései szerint - megtakarításokat fog eredményezni, ezt azonban a tervezők is távlatosan, legkorábban 1992-től .várták. Az 1991. január-április hónapok pénzügyi-gazdasági adatai sem igazolják egyelőre megtakarítások realizálhatóságát. Bármilyen konkrétsággal bíró gazdasági sztmftás, vagy becslés a megtakarftásl kl hiUsok al,támaszt4súa nem készOit. Arra nézve sem történt intézkedés. hogy a kétségtelenül meglévő pazarlás, indokolatlan költekezés, fölösleges létszám felszámolásával vagy legalább csökkentésével nyerjenek realizálható forrásokal A megnövelt műsoridővel elérhető reldámbevételi többletek a hiányt csak enyhíteni képesek. megszüntetni nem.
A korlátozottan rendelkezésre bocsátott költségvetési támogatás és a feltáratlan belső tartalékok nem nyújtanak kellő pénzügyi fedezetet az igényesebb és hosszabb idejű műsorok elkészítésére és szolgáltatására. Ezekre a tényekre alapítva az ellenőrzésnek az a véleménye, hogy az M'IV vezetése nem igazította elképzeléseit a lehetöségekhez. Az új gazdálkodási formációk (intendatúrák, produceri irodák) a pénzügyi lehetőségekról mindvégig bizonytalan információkkal rendelkeztek. Az általuk felhasználható pénz- és egyéb eszközökról hatályos felhatalmazás és jogosítás hiányában késedelmesen voltak képesek szerzódéseket kötni és a produkciók . .. gyártását megkezdeni. Az új szervezeti egységek kapcsolatrendszerét. müködési rendjének gazdasági szabályait (ÁFA elszámolás, árképzés, rezsikihatások stb.) tartalmazó dokumentumokat nem bocsátottak az ellenőrzés rendelkezésére. Ezek hiányában a döntések pénzügyi. gazdasági megalapozottsága és várható Idbatásai nem ítélhetók meg.
Egy 1991. III. 28. keltezésű számítási anyag, amely a Gazdálkodó Szervezet 1991. évi kiadásainak felosztását tartalmazza rovat tétel mélységú bontásban, nem ad választ az eszközállomány, a kapacitások és egyéb tárgyi feltételek várható elosztására, azok ár- és költségkihatására. Az itt figyelembe vett adatok nincsenek összhangban az ugyanekkor készült más dokumentumokban foglaltakkal.
-50-
A gyártás költségeire itt 712 millió Ft-{)t terveztek. a produceri irodálc 90.2 millió Ft-tal, a központi szervezetek 2.335 millió Ft-tal, a lV-l 952 millió Ft-tal, a 1V-2 956 millió Ft-tal szerepelnek. Az előirányzatok realitása egyéb információk hiányában nem értékelhető, ellenőrizhető. Az összesen 6.250 millió Ft-ra tervezett költségvetés sugárzási díjra 600 millió Ft-{)t irányzott elő.
A Pénzügyminiszternek március 25-én megküldött támogatási igényben a sugárzási díj 1.2 milliárd Ft-tal szerepel, a fede~tlen kiadások összege pedig 233 millió Ft
A2 ellenőrzés adatai szerint az előfizetési díjemelés késedelméből és egyéb jogcímek miatt kieső bevételek a közölt 1390 millió Ft-tal szemben 3-500 millió Ft-ra becsülhetó'k..
3. Az átszervezés létszám- és bérfeltételei Az átalakulás lebonyolítására 1990. decemberében egy ütemterv készült. A meghatározott idópontokhoz képest - különösen a személyi döntések késedelmesen valósultak meg. Póképpen az intendánsok kinevezésének elhúzódása okozott tartós bizonytalanságot és zavart a többi személyi döntésnéL Az eddig hozott döntések is feszültséget okoztak. A végrehajtás idóközben egyes területeken elakadt, a szervezeti kiépítés lelassult (pl. intendatúráknál). Az intendánsok a megállapított személyi bruttó alapbéren felül a külön
megkötött megbízási szerződés alapján havonta nagyobb összegű megbízási díjban részesülnek mint a megállapított személyi alapbérük.
Az új vezetök kinevezésével és azok jövedelmi szintjének megállapításával, a múlt ellentmondásai konzerválódtak. Ennek következtében a vezetés rninden más területet érintó, a bérköltséget csökkentó próbálkozása nagy ellenállásba ütközik (pl. önkéntes túlmunka megszüntetése). Etikai kérdéseken túl az intendánsi és igazgatói kinevezéseknél a megbízási díjak folyósításának módja az adózási jogszabályok megkerülését eredményezi. Az intendánsok az inteodatúra vezető munkatársai részére a személyi
alapbéren felül 100% prémiumot biztosítanak olyan feladatok teljesítéséért, amelyek a munkaköri kötelezettségük közé sorolhatók.
A2 inteodatúrák költségvetése, létszáma, szervezeti kialakítása nehézkesen ~atad, több vezető munkatárs kinevezésére még mindig nem került sor.
-51
Igen problematikusnak tekin~ető a központi állományba kerülök helyzete, akiknek a száma kb. 400 főre tehető, (pontos adat nem áll rendelkezésre). Az Ad Hoc Bizottság 4 szakmai irodát alakított, a központi állományba tartozó dolgozók ide kerülnek áthelyezésre. Ez a helyzet nyomasztó feszültséget teremt; tisztázatlan a dolgozók jogállása. létszáma, besorolása, bére. Ez az ára annak. hogy a vezetés felduzzasztotta a létszámot, a csökkentést nem az átszervezést megelőzően hajtotta végre.
..
A további kinevezések, amelyeket az intendánsok foganatosítottak szintén jogos kifogás alá esnek. Az inteadáosok a kinevezésekkel egyidejilleg olyan munkakörökből meatették fel munkatársaikat, amelyre az MTV elnöke volt csak jogosulL A munkakörök nem egyértelmű meghatározása szervezeti, irányítási zavarokat okozott (pl.: a Kereskedelmi Igazgatóság jogállása a TV-2-höz csatolásával).
Az eddig megállapított új munkaköri bérkondiciók tovább növelték a már korábban is meglévő bérfeszültségeket és a bérelőirányzatok jelentős túllépésével fenyegetnek leülönösen abban az esetben, ha létszámcsökkentés nélkül végrehajtják azt az általános 20%-os béremelést, amiben az MTV elnöke az érdekképviseleti szervekkel megállapodott. Enélkül is a béralapot meghaladó kötelezettségek 75,3 millió Ft-ot tesznek ki. (16. sz. melléklet) Az ellenőrzés olyan megalapozott tervezetet. nem tudott véleményezni, amelyből az átszervezés létszámcsökkentő hatása látható lenne. A músoridő közel 40%-os tervezett emelése egyébként is erőteljesen az ellenkező irányba hat. A pénzügyi lehetőségek azonban nem engedik meg azt a magatartást, hogy miközben egyetértés van abban, hogy a meglévő létszám túlzott mértékű, ezzel szemben semmilyen érdemi intézkedés a helyzet megváltoztatására nem történik.
4. Az átszervezés hatása a müsorgyártás körülményeire Az M1V-nél folyó átszervezés jobbító szándéka vitathatatlan. A két felelős intendáns megbízása, a korábbi főszerkesztőségek helyett produceri irodák létrehozása, az irodák versenyeztetése, a gyártási kapacitásokra kialakított belső árjegyzék, a költségekkel és a gyártási módokkal való gazdálkodás minden bizonnyal elősegítheti a célszerűbb költségalakulást.
-52
A produceri irodákkal való szerződéskö~ések elhúzódása és más gyakorlati kérdések rendezetlensége miatt a músorgyártási tevékenység a korábbi időszak lendülete, tehetetlenségi ereje következtében folyik ugyan, de új alapokra még nem helyeződött. A megalakult inteodatúrák a músorstuktúra megtervezése során naponta 15 órás (szombaton-vasárnap 16 órás) músoridővel számoltak mindkét csatorna esetében, ami heti 214 órás adásidőt, évente több mint 667 .OOO músorpercet eredményez. Ez az adásidő az 1990. évi músorpercet 40%-kal haladná meg. Dyen arányú müsoridö növekedés az utóbbi 8-1 O évben nem ford ult elő. Tervek szerint a müsorstruktúrán belül az összetétel az olcsóbb müsorok felé fog eltolódni és az egyes csatornák az adásidőt a jelenleginél (49%) nagyobb arányban kívánják kitölteni saját készítésű müsorok.kal. A megnövekedett müsoridő kitöltéséhez 1991. elején felmérték a megszünő főszerkesztőségele adáskész. illetve félkész müsorállományát. Az adatok szerint jelenleg 219 müsor van adáskész állapotban, ennek müsorideje 12.445 percet tesz ki és további 139 müsor van forgatás, illetve utómunká-
latole alatt, 136 esetében pedig a forgatókönyv készül vagy elkészült. Ha a függóben lévő müsorok elkészülnek, illetve a forgatókönyvekből müsort készítenek, akkor a tartalék müsorok adásideje megközelíti a 30.000 percet, ami a tervezett éves a~idő 5%-a alatt marad és nem nyújt megfelelő biztonságot az adások zavartalan lebonyolításához. A beszerzett müsorok és a sugárzásra került beszerzett müsorok különbségéből is feltételezhetően van cea 100 ezer perc müsortartalék, ami kissé javítja a helyzetel
A két csatorna músoraival kapcsolatban költségtervezés az ellenőrzés befejezéséig még nem folyt, mert a csatornák költségkerete bizonytalan volt. Az év elején még csatornánként 2 milliárd forintos költségkerettel számoltak, de 1991. április közepére ez a keret 950 millióra, illetve 820 millióra szúkült. Ilyen költségkeretek esetében a músorgyártás, különösen a megnövekedett músoridő kitöltése nem biztosított. Elgondolások szerint a rendelkezésre álló költségkeretet szponzorációs pénzekből, reklámbevételekből kívánják kiegészíteni, de ennek realitása jelenleg még nem
minősíthető.
A csatornák folyamatosan tárgyalnak a produkciós irodákkal és a músorgyártás előkészítése folyik, bizonyos előszerződések aláírásra is kerültek. A megalakult produceri irodák között bizonyos versenyeztetés lehetövé vált és elő is fordult. A produkciós irodák által kivitelezett músorokról egyelőre nincs ismeretanyag, miután közremúködésükkel készülő gyártás még nem folyik, illetve nincs értékelhető állapotban.
-53-
5. Pénzügyi folyamatok az 1-N. hónapokban l
Az MTV 1991. I-III. havi bevételei meghaladták a 2141 millió forintot, ami az előző év azonos időszakának bevételeit közel egyharmadával (31 ,3%-kal) haladta meg. A bevételek 60%-a az előfizetési díjakból származott, közel 25%-a saját forrás volt (nyitó pénzállomány és fejlesztési célú saját forrás): 6%-a músortámogatás és músorhozzájárulás, közel 5%-a költségvetési támogatás, a fennmaradó 4,9% pedig a Kereskedelmi Főigazgatóságtól, az Új Képújság Kft-től származó nyereség, egyéb bevétel, vállalkozói tevékenység bevétele és ÁFA visszatérítés volt. Az előző évhez képest abszolut összegben növekedett az előfizetői díj, a músortámogatás és músorhozzájárulás, valamint a vállalkozói tevékenység bevétele (ez pl. több mint 15-szörösére nőtt, de az összes bevételnek így is csak fél százalékát adta) és csökkent a Főigazgatóság alaptevékenységéből származó és az egyéb bevétel. Ugyanezen időszakban a kiadások megközelítették a kétmilliárd forintot (l 992 765 129.-) és a tavalyinál 30,9%-kal voltak magasabbak.
Az időszaki kiadások 29%-a az intézmén~ terhelő (bér, jutalom, TB járulék), 3096-a az általános igazgatást terhelő, 41 %-a a músorgyártást terhelő kiadás volt. Az elözö évhez képest röleg az általános igazgatást terheló kiadások növekedtek (258 millió forinttal, 7596-kal), aminek legnagyobb része (165 millió Ft) a beruházásokkal volt kapcsolatos, de jelentős összegű többletkiadást okozott az is, hogy gépészeti fenntartási anyag beszerzésére 1990. I-IV. hónapban 7 millió forintot, 1991. év azonos időszakában 50 milliót fordítottak, 25 millióval volt több az ÁFA, 15 millió Ft-tal az energia költség. Intézményi szinten az 1991. I-IV. havi kiadások összege 470 millió forinttal volt magasabb mint az előző évi. A kiadási többlet legnagyobb tétele a beruházások többletköltsége, a postával kapcsolatos költségek az előző évit 61 millió forinttal haladták meg, a munkabér, jutalom címen történt személyi jellegű kifizetések (honoráriumok), valamint a bérjellegű kifizetések (önkéntes túlmunka és átdolgozások) összességében 20,896-kal, több mint 115 millió forinttal voltak magasabbak mint egy évvel korábban, (ezen belül a munkabér pl. 15,396-kal volt nagyobb, bár az elhatározott 2096-os béremelésre még nem került sor). Filmgyártásra közel 47 millióval (5296-kal), fenntartási anyagok beszerzésére 45 millióval (29396-kal) többet fordítottak mint 1990. év I-IV. hónapjában. A
-54-
felsoroltakon túlmenően több kiadással járt a játékfilmek beszerzése (+6 millió Ft), a külső labor munkák (+l O millió Ft), a szállítás (+7 millió Ft), a bérleti díj (összesen+ 18 millió Ft), az energia (+ 15 millió Ft), a szinkronizálás (+4 millió Ft), a kiküldetés (+ 16 millió Ft). Összefoglalva, megállapítható, hogy az I-IV. havi adatok az M1V átszervezésének költségcsökkentó hatását nem jelzik, bár feltehető, hogy az eltelt időszak a pozitív hatások érvényesülésére nem volt elegendő( továbbá figyelembe kell venni azt is, hogy egyes kérdések (pl. produkciók valós költségeinek kimutatása) továbbra sem megoldottak.
Budapest, 1991 . június
Melléklet: 16 db 22 lap
--ii ~~.l~ Hag~ayer István
\~~/
,. l. sz. me l léklet a V-21-?6 / 1991. számhoz
m fejezet BIYmLil- liAD!SOl AWUL!SA negnevezés er.elóír.
1988. 1ód.elóír. teljesítée er.elóír.
1990. 1989. 1991. 1ód.elöír. teljeoítés er.elóírás 1ód.elóírás teljesítés er.elóí.
1989/88
1990/89
51. Kúködési bevétel 2.826.777 52. !r- és díjbevétel 640.805 Intéztényi bevétel össz.: 3.467.582 4t (öl tségvetési táJog. 209.362 55. [öltsévet.szervek befiz. 136.000 57. liszállázott !fA 58. m visszatérítés 62. Múködési célra átvett pénze. 82. llózó évi pénza. igénybev. 84. trd. és egyéb alap igénybev.
2.599.777 2.596.181 3.336.700 3.262.700 3.133.149 3.(31.250 3.431.250 3.301.173 5.000.100 640.805 1.113.136 665.561 789.582 1.131.485 1.116.701 1.137.649 2. 486.442 1.339.400 3.240.582 3.769.317 4. 002.261 4.052.282 4.864.634 UH.951 4.568.899 5.787.615 6.339.500 474.709 474.709 321.207 321.207 321.207 839.800 1.339.823 1.339.823 1.000.000 49.000 40.215 136.000 53.000 69.159 53.000 53.000 H. 810 1s2.m 116.400 116.400 302.325 230.000 234.343 536.457 284.700 (7. 242 23.879 23.879 78.920 45.700 197.257 78.900 34.219 450.483 8U0 5 71.087 279.846 264.715 306.967 276.152 13.(31 13.431 18.433 18.433 30.328 30.328
120,7 147,6 129,1 67' 7 172,0 186,1 230.6
177,4 250,0
372,4. 137,2
104,3 164,6
Bevételek összesen
3.863.027
7.703.100
129,1
138.7
3.106.978 7. 031. 085 11.319. 420 1. 703.100 6.978.085 10.653.326 7. 703.100 2. 932.536 7. 703.100 6.978.085 7.720. 790 6.197.204 6.503.685 7.057.300
128,0 129,3 127,8 114,5 132.6 128.2
468.857 725.610 1.108. 701 1.082.053 1.165.994 1.160. 946 830.265 708.517 1.108 .018 1.5H. 512 636.728 592.475 170.000 169.995 78 399.499 451.210 376.831
113, l 121,4 93,4 138,0 121' 6 340,2 188,9 325,7
111,9 177.8 117,5 113,4 126,3 196,1 115,9 553,9
136,1
60,6
3.812.944
[iegy.függó, átfutó bev. Bevételek fó összege 3.812.944 liadások fó ömege 3.676.944 li egy, függő, átfutó kiad liadások összesen 3.676.944 Múiödési k.iadások 3.628.723 ebból: ll. lészletbeszerzés 363.809 12. Béralap 535.291 13. !nyagjellegú k.iad. 773.869 14. Bérjellegú kiad. 302.249 15. Szolgáltatáeoi 932.578 16. löltségvetési bef. 199.430 17. hgyjavítás 44.642 21. löltségvetési elvonü 23. Intézaényei tartaléka 169.000 61. m. cé lra átad. pénzeezU07.855
3.863.027 3.8H.027 3.814.027 3. 714.874 351.707 531.813 775.313 397.160 974.309 124.237
U65.H9
4.599.747
1.327.267 5.892.116 U99.747 5. 753.501 4.463.147 1.539.648 4.213.853 4.463. 747 3.906.598 4.041.487
243.536 501.100 1.057.727 452.874 1.005.514 88.789 98.860 77.663 886 22.143 169.000 291.589 457 .252
367.795 582.070 798.277 355.298 992.312 367.265 . 44.215 226.400 307.855
4.865.047, 5.919.393 1.698.385 7.617.718 7.617.778 1.763.347 4.812 .047 5.586.753 U8U57 5.008.913
t865. 047 4.812.047
5. 716.451 5. 716.451 5.663.451 5.663.451 5.122. 451
421.528 421.676 717.345 692.257 608.625 881.011 948.785 817.238 988.199 590.131 624.652 507.973 963.582 1.222.805 1.118.899 437. (36 306. 111 302.069 58.433 146.623 64. OOO 72.122 1.322 226. 400 H7.000 307.855 522.142
7.031.085 8.212. H2
886.334 1.053.100 l. 965. 037 781.457 1.424.402 512.470 234.500
105,4 143,6 119,0 417' l 64,8
148,6 144,9 138,2 129.8
200.000
2.sz. lelléklet a V-21-26/1991. sz-hoz
lm Gudáltodó Sumzete
..
ATY készülékei száaálat, az elótizetési díj váltolásúak hatása a 1üödési beYételre .
.. !988.
1989.
199Ő .
1991. terv
l. Díjköteles TV készülékek átl. szála ezer db
2. Díjlentes TV készülékek átl. szála
ezer db
2.791
2.689
2.646
232
253
330
2.500
t
díj
Ft!hó
80
4. l díjköteles készülékre jutó átlagos havi díjbevétel
Ft !bó
77,5
%
96,8
3.
Előfizetési
5. Díjfizetési arány
100
130
200
97,0
103,9
!66, 7
97,1
95.9
100,0
6. Húködési bevétel eredeti elóir~nyzata
ezer rt
2. 782.562
3.336. 700
7. Rádiónak átutalandó elóirányzat
ezer Ft
305.255
305.255
8. !!TV-t illető túködési bevétel elóiránnata
ezer rt
2.477.307
3.031.445
3.431.250 5.000.100
2.596.181
3.133.149
3. 301.173
ezer rt
305.255
305.255
ezer rt
2.290.926
mr Ft
- 186.381
ezer ft
140.000
ezer Ft
87.000
9. Húiödéei bevétel teljesítése 10. Rádiónak átutalt túk. bev. ll. m-t
illető
tényleges túk.bev.
12. [ülönbözet !8-lll 13. !llaai tálogatás (pótl tük. bev. kiesésre 14. !!TV bmk. Fóig. tól átvett
ezer rt
3. 431.250 5.000.100
2.827.894 3.301.173 -203.551
-130.077
H. OOO
79 .OOO
•Megjegyzés: ebból 5/6 rész HTV, 1/6 rész HR. 1990-tól a Hi közvetlenül - nea a !!TV-n keresztül - kapja aeg az ót aegilletó tútödési bevételt.
3. s z . me 11ék1e t a V-21-26/1991 . számhoz
m fejezet
..
löltségyetéai táJogatások alakulása 1988.
·o~o 1••• •
Megnevezes:
ezer ft
e!ózó évi eredeti bázis
~
előirányzat
n
209.362
előirányzat
tárgy évi jóváhagyott eló ir.
ezer
473.349 209.362
4U
321.207
•
265.347
költségvetési támogatás össz.:
474. 709
55.9
100
321.207
em Ft
mr Ft
321.207
839.800 u
100
fejlesztésre jóváhagyott elóir. pótelóiránmt
!991.
!990.
100
339.800
25.4 1.000.000
500.000
37.3
500. 023
37,3
1.339. 823
100
100
1.000.000
100 H
m eszkiadások össz. eredeti:
2.99U06
3. 654.851
3.857.633
!!TV GSZ kiadások össz. tényl.
3.127. 421
4.053.63~
5.m.m
6.110.116
!iadásoi tervezett táJog.fed.
6,7
8,8
8,8
liadások tényleges táJog.fed .
15.2
7.9
24.5
16.4
Megjegyzések:
*
1989-ben a 771.207 ezer ft volt a száaitott alapelóirányzat, aaely helyett az eléfizetési díj 20.-Ft/késziilék/hó eaelés 650 11illió ft -ra becsült bevétel növelő hatására tekintettel 450 1illió rt-tal kisebb összegben hagyott az országgyúlés jóvá. Vetítési alapként az lfl'V Gazdálkodó Szervezete átfutó függö és kiegyenlíté tételeket ne1 tartalmó összkiadása szolgált. tekintettel ma, hogy a tátogatás - 1989. évben a Díszletgyártó Omnek juttatott 5.248 em Ft kivételével - anna.k részbeni finanszírozását ezolgálta.
*' Akiadáeok összege tartaltazza az irányító szervi gzinten tervezett 234. 500 ezer Ft felújítisi elóirányzatot is.
4. sz. melléklet a V- 21-26/1991. számhoz
az lfrV gazdálkodó szervezetének 1980-1990 . évek közötti létszámadatai
...
ldcjsznl<
Fizikai Alkalmazott tény tény keret keret dec. Jl-i állapot szerinti létszám
l
l
Éves átlagos összlétszám keret
tény
1980 .
2158
1989
1495
1384
3607
3326
1981.
2229
2093
1424
1317
3637
3385
1982.
2266
2118
1448
1349
3672
342 7
1983.
2354
2177
1384
1281
3726
3445
1984.
2392
2202
1349
1230
3746
3441
1251
3745
3422
1
1985.
2393
2227
1348
1986 .
2361
2238
1387
1315
3752
3516
19f57.
2310
2187
1471
1381
3774
3565
1983 .
2217
2115
1528
1343
3763
3501
1989.
2225
2047
1596
1481
3772
3491
1990.
2265
2109
1624
1530
3856
3593
Megjegyzés:
•
A részfoglalkozásúaknál redukált létszámot vettünk figyelembe.
5. sz. melléklet a V-21-26 / 199 1 . számhoz a Főigazgatóság 1980-1990. évek közötti létszámadatairól
J dűsutk
l
l
l
~es
átlagos összlét szám
keret
tény
1980.
82
72
9
9
90
81
1981.
88
74
7
7
96
83
1982.
97
87
8
7
102
88
1983 .
95
87
7
7
102
95
1984.
103
90
9
8
ll O
98
1985.
103
89
10,
9
115
99
1986.
116
104
8
8
121
106
1987.
120
116
10
9
130
122
1988.
132
no
12
ll
143
123
1989.
151
124
19
17
165
132
1990.
149
124
20
18
171
140
Megjegyzés:
.i l
Fizikai Al kalmazott -l tény tény keret keret dec. 31-i állapot szerinti létszám
A részfoglalkozásúaknál redukáltléts zámot vettünk figyelembe.
6.sz. melléklet
a V~2l-2 6/l9 9 l.
Jövedelaek alakulása 1990 .~v
FT/hO
Alapbér POtlé- Préaiua KAFIL" Jutalea TúlOra 3t.,tR J.'" a 9. !deci kok összesen l -ában to 2 3 4 5 b 7 8 9
Vezetök
l~t-
Ke~bi L
sz~•
di j 11
162
39620
!628
1329
s zá mt
álloftánycsoportonk~nt
425
10187
53190
74.4
t l ÍJ4'f
BeHPr 9Ht•l2 lg. öm <.-sen
t:s
12
1!87
Mll?R
==================================================================================================::;:::=========================== Szakalaazottak és
üqyintéz~k
1814
17380
41! 8
459
915
24 221
4972
71.7
7750
tb27
33599
=======================================::;:::===================================================================================::; O~yviteli
dolgazOk
b4
11310
345
157
414 7
37
15'199
10.b
]~!
277
l]1)?8
======== ============================ ===== ====== === =================================================== === ========== =~========:::::: : .\ .
Fizikai
do\~ozbk
12278
16~1
407
~.
· ·:r: ·
i
!87
98
2664
20 b5
17/02
b9. 1
==================================================================================================================================
... Hagyar TeleviziO átlaga:
3671
15989
l
486
385
514
4lb2
921
22 460
71.1
581.1
======================:====================== = ============================================================= == == = = == ===== = ===== = ==~
Kereskedelmi F6igazgat6ság a Jövedel~ek
al~lulása állo~ánycsoporton~ént
1990 .év
FT /hb
1. ~ ·-
Al~pb~r
PH! é- Pré11iu• MFT I_" Jutalo111 TU! Ma 3+•• ·~
szá:'
fdecl
l: nl
"•
1
·.•
4
7. sz. melléklet V-21-26/1991. számhoz
..
.~
összesen .,'·
5
R
b
- 9.
-áb~n
\il
9
11egbi z. Belker 9+11 +12 Iq. összesen di i 11
12
13
.. Vezetök
160
505
274'58
1,137
7\9!)(1
~ ======================= == =========== ========== =================================================== ===== =============================
9'2
15441)
59 .!:;
1011 7
320
3072
?934f)
=================================== ================================================================================================= 'IR 31
1681'1
6987
5~ .4
563
17400
=====~-~======================================== ======================= ==================================================r===== =====
18
1(1 144
286
')d 74
l ll
.
~
,... )
'
84~
l-~
lb'125
==================================================================================================================================== 144
1h151
301
11
5'1 . ?
2b7
~78?
30646
============================================================================================ ========================================
8. sz. melléklet a V-21-2 6/ 199 1. számhoz
Bérfejlesztések havi összege
.. 1988. évi
havi növekedés összege Ft
gves bérfejlesztés Túlórák nettó értékének megtartása miatti bérfejlesztés Felsőfokú iskolai végzettségüek béremelése az alsó határ elérése miatt
újságírók béremelése Prémiumkeret alapbéresítése
1.261. OOO 333.000 61.250 1.122. 450 2.200 2.779.900
1989. év gves bérkifizetés Húszaki karbantartók bérfejlesztése Prémiumkeret alapbéresítése 30 % bérfejlesztés
2.505.700 524.000 30.000 11.790 . OOO 14.849.700
1990. é v gves bérfejlesztés
8.884.310
Külföldi tudósíták béremelésére
51.380
Prémiumkeret alapbéresítése
55.630 8. 991.320
9. sz.melléklet a V- 21-26 / l 9 91 . szám h o z
1990. évben önkéntes túlmunka, illetve átdolgozás címén 500 ezer Ft feletti kifizetésben réazesültek
alap- Atdolg. bér önként. túl munk. Ft Ft
~es
Beosztás
szerk. fómunk. szerkesztó ' szerk. vezetó igazgató ernondó fógyártásvezetó vezetó rendezé szerk.vez.h. gyártásveze tó ' szerk. riporter szerk. riporter szerk. riporter szerk. veze tó szerk. riporter l ov .h. gyártásvezető
...
szerk. h. vez. fógyártásvez. sze r le h. ve z. fógyártásvezetó operatéri fmtárs szerk. riporter adásrendezé rendezé szerkesztó fógyártásvezetó fószerkesztó h.vez. rendezé fószerk. vez. szerkesztó rendezé szerk.vez.h. ov. gyá rtásveze tó gyártásveze tó fm. adásrendezé szerkesztó ö.szerk.vez . ö.szerk.vez. szerk. riporter
291.600 240.000 365.000 720.000 226.500 254 . 100 420.000 354.000 220.800 246.366 262.500 209.196 420.000 324.000 444.000 376.200 642.000 , '242. 400 420.600 258.000 331.500 300.000 228.000 222.571 222.000 258.000 600.000 198.000 570.000 294.600 168.000 482.000 420.000 300.000
578.000 630.898 510.000 921.850 506.700 1.468.800 1.044.550 685.750 598.500 662.000 899.750 522.300 1.051.200 1.234.600 582.000 536.000 1.032.500 588.870 559.000 566.950 758.300 886.200 655.000 560.900 868.791 593.200 687.500 1.373.413 L 129.268 1.468. 750 798.000 615.000 531.000 882.900
263.333 276 .000 214.500 580.800 720.000 300.000
541.000 650.750 567 .000 733.300 589.100 786 .900
Aránya %ban 198,2 262,9 139,7 128,0 223,7 578,0 248,7 193,7 271,1 268,7 342,8 249,7 250,3 381,0 131,1 142,5 160,8 242,9 132,9 219,7 228,7 295,4 287,3 251,9 391,3 229,9 114,6 693,6 198 ,1 498,6 . 475,0 127,6 126,4 294,3 243,4 235,8 264,3 126,3 81,8 262,3
.... .
t
: 10. sz. melléklet a V-21-26/1991. szán~oz
MTV Gazda strgi Szervez e te
Jutalmazási alap
ké pz ődésének
forrásai ezer Ft
Megnevezés
1988. keret
l/ Kv-ben tervezett jutalom előirányzat 7.830 2/ Előző évi bérmaradv. 25.857 31 Tárgyévi bérmegtakarít . 41 Betegség miatti bérmegtak. 5/ Atvett jut . (pénzeszk. átcsop . ) 20.003 6 / Egyéb jogcím (min . és jub. stb) 3.778 Osszesen: Tényl eges átlaglétsz. (fő) l főre eső ,i ut. Ft /fő/év
57.468
felhaszn.
1989. keret felhaszn .
1990. felhaszn keret
529 25.857
7.922 26.061
8.325 26.061
56.528 25.089
56.528 25.089
20 . 003
58.704
57.791
120.031
89.193
4.106
8.295
9.568
10.000
12.114
50 .4 95
10 1. 385
101 . 745
211.648
182.924
3.208
3. 332 1 5 .740
3.520 30.535
5 1 . 967
MTV Gazdálkodó Szervezet a
f Kúnk~Ürö(~nrr~>nd j~> ~ j~";e'detiek: l'iia9v5l9í1iirTiit~: 1990
iin~J J
..
'l
A c,pdpc~töség V!'l!!lÖjl?
fnS 1 Pr.Psztij~é~
VP'PtÖjf?
r öi q ~: 'l~t~
11• 7 ~>1 ~
ft~y vo ~a~i ~~~ · ~•ti r;;oc,t~lyv~zpf ii
!•
Fii~•o•~"s7tii~6~ holyatte~ ve~. 11>;~>1~h~lyollpc
JI\
~ ~. ~~~rkPc'l~c~q hr;oly~?lli?S
ll
ilnonlr.r i nn~nn•l~
v.
l iii'"IO•~Pr~
f r •nnl >t .irc;
"2
ijn ~JIA n~il~l y ve;~tii
4
•:•od .
9
h~Jyotloc V j) ~ Ptijjo
q-orJo=•tr~6~ ~ o:oliijP
l.
'J"olii rPflriP;n Prn~r~~föc,orlo~:tii
r~~r~!(lyvpze lő hely~!tes
flnv•t 'll" l>' n <J•or•D~7tn fö"nnl· ~t~r<;
20 43 19
759 68 10504q 30 410 q45R3 880(10 717M
M.970
5521)4 4?'i$R
65116
59257 33353 39541
57?24 'ib 748 5'i bb 6
n
t
55 bb b 50627
10
3541>R
44 tO
39281) 50~47
Aol!l nnrl~
5
?'18•'~
7
39 97. q
rii1)".irl ~S V 1?7P' ~
37
·: .-; o! n
~7
n,,, ~ ,
7R
Yozol ~ jol~o:larvo?ii
l) t ir H<"" :ol ii l
nr uni ol5rc
J(l
r~vi
IS 711 t
l !~n~i Ih l
Ronrio 7ii l. L~t v~ ny•ivit,lo z ii
11
1
1.
7.
lfonrio~n
75
/a ~l>lii!r~ fi ~. ne
t
tlql.il;··•P7r:o! ii haly e lte~
npor> l nr l. !1iis;~h fijlllr!nht~rt;
r
~~~ ~ rP'Irff ? ii Jlii<; 7 ~~i
VP~P~ii
~~gA ~ ~ ~Pntat~·s
s,~r~~~zt9-rip~t~r
7..
Ki~~~t• szá~il$stl>thn-i ~.társ
44
II'P" I" P'Piii
'~
v~zoli b~~~nrl~
4~
)1~r~o~' tij
47
~;JoHiilii
~r
Fr~norrtin~t~r
l.
l. <.7\ olt on·e-; ii
7.1:1~118
nm
40 38 11 39 IS 7 30
5 20 1 74 2 6 3 H
556 37 55558 553 96 55271! 54 830 547 40 c. ~t-n
57.371
45':P.I)
51~47
4b).~ l
SilACt
357q? 3922?
'il)5)5
51589
8
FijiJp<>nt~r
~!215
61082 60651
3620~
l
holyetiPS
649 37
34~87
ni~ z J~! 1 ~.i~,j~l~P7lorv, fÖilllll:
ne•I~Jyvo ;~ !ii
94 737 RROOO
~gq~b
1 .· "''
iil.
145095 IIJ286 105049 100118
41)1?1,
Ya~Pt n~ 7f?rte~ ' 'Ö
t.
FT/hO
75851 751144 689 4h
5!624
?7
24
~l
l 7 7 l lb t? 2
~
~•or ~oc•tii - rirnrter
l; JP
89tqs
12
r iirrrvl<'' ii
.~v
2hll~
7.4637 7.571/. 257 t t.
4n 44
4scm 47727
41."/94 4'iO~Il
J4~0,C,
4~871
31851
43666
400)9
43~ 0 6
7.35(111
41?19 40RJO
2S~R'i
40CIR7
241191 mt~
40714 40655 400 86
211571. q ll.
39qb:J
252 45
J9212
n
39930
2n n
3~057
JOI~b
.18175 371 b7
241.11'
3~~~1l
~Q
1)n7nl
sn
npor~l~r
51
Syár!~
7.
l
62
n·n~
V•lb3
~~
By~r· t~~Y~7~~i
1
p
l
~. 1
2ms
1\.lhv<> • r>lii 1.
JhOI t
R
2'in,
5~
IP~hnil ~; r~n~ ~;~
3
194 !fl
3-tqss .H 809
•l
ii
l{ j
?.
d
ll. sz.melléklet V- 21-26/1991. számho z
- 2 -
Sors•~•
Hunkalör
!Hszáa
kere ~e t
j öved el e•
-----------------------------------------------------------------------------------------------------------·--·----------··----------,. cc .J .J
56 ~7
58 59 60 bl
62 63 64 65 bb
67 bB
69 70 71 72
73 74 75
n
71
78 79 60 81 82 83 84 BS Bb
07 88 89 9(1 91 92 93 94 95 96 97 9ti 99 100 lOt 102 1(13 1(14 105 1(16 1(17 túli
Csoport ve< et ö Hühelyvezetó H~ sz aki 1üsorlészitö föv i l~gositb 2. Zenei szed l'sz tö 2. Vezetö aüsort ec hn-i lunkatárs Hüsort echni~ ai aunkatárs 1. Oiszlettervezó 1. Vezetö fejlesztö ~ i eaelt a ~ s
Disz pécser l.'oordinát()r Fi
Jelaeztervezö l . Archi vá! O2. l1asz1'11est er 2. Jogtanácsos Revizor VAgb l. Rende~öass
Garázslester Fögarázs•esler VAg6 2. Hüszak i auntafárs l. Ruhafelelos Kaaera1ann 2. Vezeto dr a • ~ turg Fel vétel vezet ö 2. Szál lil0111nUs Progra1szerl~ s z tö
Vi ll any szerel ö rieae lt s za ~auntás ~eljédop~r él t or l.
81 9 21 5 3 25 51 6 3 30 21 lb 47
10 23
4 6 27 l 6 16 11 2 b2 36 7 2 6 53 4 36 6 101 16 5 11
2.
5 1 2 52 27 13 t
24 15
a 40 2 33
18 7 5 44 14
31241
~H%
JHS'l
J4755 336 27 J2h86 32b56 32m J2118
17519 24o os 16419 22'191) 187b0 30998 28618 18957 25551 24 383 27 509 2b798 229 b2 247 77 29080 IH327 275 73 26 305 238 24 24142 18554 2571.1 19569 28125 16591 2190.3 20299 22 562 24441 20 674 20903 22145 263 32 23080 25413 27050 26 987 20705 17613 25690 26 275 19912 21019 21178 17481 24 978 18067 20 740 24165 20 499 73 121 lb 725
3?0~5
31960 31 bb 4 31559 31444 31316 31127 3101:l2 30928
308 67 30 743 30b0b 30379 29741 29 bb b 29592 29343 19216 241062
2891 1 28:):) 4 28223 2/9~il
27930 27 882 278 33 277 44 275 98 212 89 27159 270 50 26 987 26935 269(11 26b45 16441 26396 26 Jl 2 258b.J 25 757 25703 25613 255ö0 25408 25 297 251)54 25019
·t.
- 3 -
---------- ·--· ---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------1'•7
Ti Hlr
lll)
It' ~'IP r ~'"~'lll l.
lll
riinhn]lirr:>c.
Jq
l:ill~n~il~
'13
.)nfrll1' 7 f r-r•tr:> 7 Ő
114
f.ripj ,\r~'"
ll~
p;~ll~tl~>rv~ z ij
117 liA 119
<;"'16ri'lpt?nl iir i .
w;
2.
17 l
')
' •
VP7Pfii ~p ·il d ~fp6c7PI i
l~b ~ ?r~~nl ~rt~
?.
-~
q
\' o·~lij r~H~r,.c
n~ ol.,"," , ir ~.,,il~ c l~rhoi•>i
111•rnht~r c
larhni ~>i 11t1nhPrs 7.
Pl
11 ·1 ~ ",
P?
(lrH~·t a>ot ij
1!'3
r.r,fihr~
1 '.~ 4
f;f>nir~
1·; 5
r n~ A~
2, 1.
Pl.
r.n•tp':'l~
177
IFi , : ~•·i
l"ll
Slur1ihfnlij~ypln
17?
l'~r~~nl
'ri 1' 1
r,~
~~ ~
l' i
n~
""~~ti•J y j~~
1.!4
M ii ~ ,~~;
7 73
,~o
l
77 B 2&6 2 b ll lll l.
rlr:>huro"nl ~t ')r
:~
1
ort h
.. ~_,.,;,
hrfPIIf~rt~
!5
18~41
21)286 209 42 llr?RI
~; ~~ ~~· fp~J~
12
i t ii
14
~7
l'"'
~· " rto ~· lö - q y> lnrn n ~
1'1. 1'7
1~~~ln ~ llir "'>h qprl·,. : ·t ~
l
l'.~ rpi l " "- ~h z i t ii
l~
~~~
n
f: t ii ~r!A
j11)
!: ; ~h~
I'IIO~~t~rc;
.. !
1 ~9
>i
1?. 3
lll
<: zS ~~'il~dcrftnil
~~~
l' •in yvl '' "c
J
f,1~
lll
{\rrhi'!~' A l. f1.,f·o! t~6 o zi tn
6 4
g~r'"~ Pl"
1/,lb4 18675
1
IRW•
~·>~fl'r•nl· ~ ~
117
l1rl :p J j
14R 119
f.r
1~1)
r;.,.,q,.,~
tr J
~·· ·r;ri~- ~ 7
r. R
'"7
A ~~ t~1n =
~ ~
Jr.1
f.: in~< 7 r>rlyr : t .- l ö
1 ~4
F~lij
~
l ii
"! .
r oo t~ - ·d : ~lö
1739~
12 B 7
flnp~~~~ ~: cnii
1.
16795 19?'7? 203 45 19Jil3 1913"i 7.0001
SJ
115
.~ijc"rl ! ": í
11,7~~
1114~7
lll94 1 18273 1Q47'l IB75b 1111)24
H~
~~j ~ l lC
-
21 .344 1649Q 27.50!1 11141\ 236 14 19144 716!!7 19475 1BIIl7 21n3 15659 20?.72 14101 19411. 206 4b 21416 2130.1; 2(1420 211132 185SO
n 1 73 9 IR 4
.
..
B2 q
'" "·'
3
7.l
m~1
IB~~q
!79b! 171~R
Ir~ ~
rn
1':1,
13
171139 1541(1
f ~ lt~rn :
o
1 ~17?
IS 7 t C:9
nil~ ; '"'~ c?~h l·
~5
!r,q 1/.0
•. ·~~A >
l503b Pi91( 1.41)'n n ':in 1345!1
~
t1 íi c:;~ or6 c:::?
?.
11.1
~" ]6rlr ~ l· q
1~?
fPr YP>i ~~~ ~ j~ • fpn ~
l/.'
r" j 1f;~ t ii
r (Ic
17 lj
1•) B 1 7
IJ,2Q~
16-lr/.Q
24 734 2417 1 241'141 7. .Hl~ij 23R~4
23583 23415 2-~249
23150 229 49 22Q3J 2?. 9H
nnq
7.2763 217 49 2?. 686 27.5 BJ 223 04 22195 22188 21 bOJ 21~78
21785 21247. 21708 21009 201178 7.0~71
7'•~45
20068 200~.6
201\0 1 19932 19815 19801 19589 19373 19330 19301 19?7? 19?1R )QOS? 189Q2 l 867C 18393 lB3b7. 18353 18165 17b~b
1157 1 17465 17 4 .~ 0 17146 17116 l 690 9
- 4 -
ll,~
l'ri'lini~'tr~lnr
l l,'\
YP1 ) 6~P~
IM
1 h~hlal ) ~~p~ r tlerr "' , l v~nynl ~
11. 7
C:111in~es
II,R
I\7P11i ~pn l A fll'thc•"r Pt;;
11,9 l
7•)
r~ r Q~cp6 r i~ )a~~ t n 5
17 .~
( P]t-\rll~b
l
:-1
i ....
ll
.,
15241 14199
2 . 13
nt/l
~ ~~97
13540
161)95
IU~·4
l i-1:11:!3
29
l:í41t~
l
14065 15191
15937 15778 151t79 ISb 78 15137 IH l 6 14716 t4n8
5
l'i'i~S
4
W1ő~s: • i5·t~•tc:
IT)
1\rrhi \'IIIII~ P 7Pl .; r:!hl· 6~, i t.ö
l.
16827 1b706
5
Gtpjir"~ vi ) l ~ ~~~~~~i lll li~ 7.
114 176 117 171:! 179
l
' brht-. -~ 6 ~: il n
ll l 172
2~ ?ij
13 2 l t 2 .J
14BJb !314b 14 71~
IP,O t lll tR?
TP ) ~fonlijrpont - ~P!P i ö
n
142 1 B 1.3090 1391(. 13B(I2 13419
flpt .:011 i t rt H
19
IJOH
13~ 7 1
2 \Q 77
12375
!?608 1?!1R7 12016 11454 11235 t t 153 1(101)1)
~ailti~·~H~~~
/171Ptf·ij l ij
·] ,
~7ohr~c7-f~s7nhr~sz
Yfrpcil&s
lll'"~ ~c;
n~ l ~ijJj
~~~
r·urt ~c;
I·H
~"~t-r!,.,,,,~~~
l ij)
r·fir17 t ~r i c'~"'" ji"
liinyvel ~
lq.t,
lf iv ~~~l<-~?g~d
IR/
r~~->.riiA
tqq
l'r llr>lm~ -~F ' · nrnnl·
13 93 l
12~~R
IJ'I(I4 10954 111 (tC) 10MS 1(10(t(l
1 40~9
14085 14037 135~ 6
Kereske~~lmi
Főigazgatóság
lJ/a . sz. melléklet a V- 21 -2 6/1 991 . sz . hoz ~ jiiv""~'! l mP~
lino l aHröl sorrpnd j P
l qql)
)(l >;,~ t~
4
ijr•~ ll~
3
Fiin=·t. ~lp
4
Fiin~ , ·~tyvc>7Pin
irnrh
'l!'t~ jl'
~Jn .~
1073~~ 81!199 77 308 68103 600 38 51,4\h 54161
2
5017'i 44170
469!6
1
47flill
420R~
40 754 3941!0 368 26 35bl3 35 207 30658 298 32 7841!7 284rn 27325 26077
51.1.1)1)
hl>\ y~ttP~
..c
721-. 9'1
2
610 2{) 567 B8
r:
._l
1Jc.zUJyvt>7~'ii
l l
l,
Rnv ll.
I_I O']Pt
l
7
Vr zel
~!:P ri'f,:? f(i
11
Jn~bn~r C. 'Je
1
q
lJ q t! J)'V P7l> l~ hl? l yc> l. t l' c.
l
i
l
·l
J
ll l
i
.l
:i
6
n
21!911.,
l (J
T>ro~ rc; •r1ö
11
f.~!lr"rlvt>
12
Szprl· ~ptö
n
FiiP i ii•r1h
14
Fii~y ·'rt~wP7Ptn
?
3bP-9 7.8811, 279 2~ 30 B~
~~
ő;~~ · '!l"tij
33~7'5
'"
F~pl> oo! t~rl)r;
7. t l
29c; n 21458 240ft 8 21341
10 4 7
1.
17
G t~rl ~Wl'H'. ii
18 19
v~~h
1.
2.
lf ric;. p~j
I!Unl·~t~rs
}f)
A ny>~lo Pco 7 Pr~n
"l
G y ~r tásvet fl. ii
?{
Ti iHr
"·'
~, I ~Hö~ö
.'1
<j' •• , l"". t~
:'~
(J~ )ri~
?f..
r~ ·· i t .lan~ i t~
1.
~3458
26~2~ 'l
! •
"
(.
' 1.
3
25~32
~
7~7 1
?
25 Q7~
259 7~
'l 4,'1. 1
}~471
7110~5
'?
~R
219:'9
2~864
1 -~
7H41 1177?
2.)11'17 27.779
1
?.7
~~pf=il4s n~ll ~ li
2R 2'1
S, ~~"''"~ ~s
1 9 '- ~~
205fJ~
Hötcp~j ••.•ro~~u,.~ ~.•
f91\~R
~o
rP\v6lpjy~z~~ij
19400
Hiny ,·rl;;
1
1')1.7~
~
14011? W 3'!.
1944'? 194ft0 17bl8 11164 16617 16353 15625 152"0 15174
1 Fllfo
14 7f•R
\.
31
11 ~
-~7
Hi u~f•I= P~~~
3 ?.
l~'i~?
B
6~pi l~
5
I.V•91
l~C
S~h~~~~
4
1'5?54
2.
.:
)6
Bnnr" lilö l. A•ll'lil'ir; 7ldlnr
37
(lp f_~ • oit(l tt óliliO l· ~c
w
l
~ '~'~"~> ti -~y~~nrnn~
')
19
F'r-n~ ~~ ij
4~
P11rt ~~
·.•!
l
FT l hh
• ~v
99ftOO
?
n~gysága Sli? r i nt
2.
11
lPidnnl·öif'"!ll - ~" ' "'Ö
47
P~ro~l~ri
c;].l"'f"j•n
141.74
..
14t;M
145h6
~
14190
142R1
'l 1
not'•
14111)
141•~0
140'i0
12271 960 '5
41
T·~ ~, it~
5
ti !.'~ !
44
Par ron~v ~ l,
l
9 ~55
1 2. s z . me1lé kl e t a V-2 1- 26 / 19 91. s zá mhoz KIMUTATÁS a szponzorálási szerzódések után kifizetett üzlet-
szerzói
jutalékokról. Forintban!
Kifizethetó összeg a 6/1989 .sz . elnöki utasítás szerint
Összesen :
Tényleges kifizetés
Túlfizetés
4.500 215.759 7.500 104.796 33.483 2.625 2. 000 14.823 14.823 29.058 8.350 3.840
5.000 469.333 7.500 272 .233 52 . 050 2. 625 2.000 100.000 100.000 46 . 058 8.350 4.800
500 253.574
441.557
1, 069 . 949
.628 . 392
167. 437 18 . 567
85.177 85.177 17 .OOO
960
.,
. ...
,. 13 . ...·J3z .melléklet a
A sugá r zási
Megnevezés
1988. perc
Saját g}•ártású müsor Atvett belf. müsor (sport, ezinház közv . )
A.
idő
alakulása az
1989 . pe rc :'i
1~88-1990.
1990. perc /o
43,9
211.650
51,2
230.854
49. -
19 . 359
5,7
24.267
5,9
36.958
7,8
6,4
11.670
2.8
16,248
3,5
Vásárol t film
57,235
16,7
71. 100
17,2
'82. 231
.·l 17,5
0,9
7. 735
1,9
I smét l és
78 .508
23. -
73 .148
17,7
Reklám
11,470
3,4
13,626
3,3
413,196
100,0
Heti átl. müsoridö Egyéb
adásidő
öss zes sugár z.
· idő
341,448
100,0
109,4
óra
132,4
óra
36,230
. .
23,224
. .
. .
436,420
377,678
7.4171 •
r
82.922
14,264 . . 3,_..
l
150,9 15,013 . 485,907
l
l l. l l l l
ll
125.9
125,4
152,3
. .
.
l
l !
l
l
l
i '
137,2
l
53 ,6
139,2
i
12'4 '2
56,7
i
248,4
95,9
91,7
l
93,2
113,4
118, 8
104, 7
121, -
114, -
113,4
..
115,7
l
l
117 ,4
..
l i
i
• '
102,5
---
-
-- -
~
i l
l !i l
l
l
108,1
·. . - l
1990/89. \
109,1
óra
!·
!
%
141,1
l
100,0
l
. .
1.6 17,6
470,894
I n d e x l8Ö9/ 88.
112,5
l 21 . 770
összes müsoridó
~
HIBö / tH.
149.992
3.114 .
szám ho z
években.
Atvett külf. müsor (sport, _ I nte rvízió, Euróvízió)
Kölcsönzött film
V- 21- 26 / 1991 .
--
•
.-
.-
115,6
lll ,3
l l l
.
•
14. sz. melléklet a V-21-26/1991. számhoz az 199o. évi eredmény felosztása
a Magyar Televíz ió és a Magyar Rádió között ezer forintban
Sorszám
1./. 2./ 3./ 4./ 5. / 6./ 7./ 8./ 9./
Magyar Televízió
Magyar Rádió
Megnevezés
Belker .tevékenység Felkínálom Külker.tevékenység Tele P' Art Televíziós pr.filmek Filmfőszerkesztőség
Bongó Televideo Egyéb tevékenység
l99o. év összesen:
Kitemelés %-a
Összesen: Eredlllény
árbevétel
költség
árbevétd költség
árbevétel
költség
l. 461.342 4. o45 89.5o3 l.ol3 l. 795 4.42o 68.ol3 55 .181 21.897
529 .216 5.o57 5o.8ol 1.'420 l. 795 l. 78o 66 . 361 57 .274 52.837
4o2.965
l. 864. 3o7 4.o45 9o.l89 l.ol3 l. 795 4.42o 68.ol3 55.181 22.o73
736.725 5.o57 5o.8ol l. 42o l. 795 1.780 66.361 57.274 52.837
2o7.5o9
686
176
L 7o7 .2o9
766.541
4o3.827
Bo,9 %
78,7%
.19,1%
2o7.5o9
21,3 %
2.lll.o36
lao %
974.o5o ·
lao %
1.1 27. 582 - l. ol 2 39.388 4o7 -
2.64o 1.652 - - 2.o93 - 3o.764
1.136.986
.
'
.,
MTV KeiC>kede1mi Főigazgatóság
• Befektetés helye
Befektetés Kihelyezés időpontja fajtája
betétei, részvénye i ,Kft tagsága i Kihe1yezés l ejárat a
Kihel yezés f eltét elei
'
1900-1991. III. 3l.-:iu a V-::? l - 2 6/ 1991. sz - hoz Kihe1yezés összeoe
Oevé l c l
1./
Bp.Bank RT
betét
1987.08.19
l 980.o9 . 3o
o%,
12,5 %
5o . ooo .ooo. -
5. o2 0. 868
2./
Bp.Bank RT
betét
1987.03.13
1988 . 12.31
9 % , 12,5 %
28.ooo. ooo . -
4. 592 . ooo. -
3./
Bp.Bank RT
váll.
1987.03 .13
1989.03.20
4oo.83o.- / n . év 4o5.ooo.- / n .év
12 .ooo.ooo.-
3.206.ooo. -
4./
Interbank
betét
l987.12 .o2
1989 .ol. la
5 %, 9,25 %,14 %
3o.ooo. ooo.-
5 .533.543.-
5./
Befektetési Bank
betét
1988.12 .13
1989.12 .23
17 %
4o.ooo .ooo.-
'• 7.933.213 .-
6./
Ip.Fejl . Bank
betét
l988.o6 . 2o
1989 . 03.31
12 %
So. ooo .ooo . -
5. o83333.-
7./
Citibank Bp .
betét
1988.04.14
1988 . 08.31
ll % ' 12 %
44.169 .000.-
l .97o . 356,o2
8./
Citibank Bp
betét
1988.o4.15:
1989 .03 . 31
11,5 %, 12 %,14 %
2. ooo.ooo.-
25l.36o ,47
9./
MNB
diszkont kincstár j.
l989.o8. 22
1989.o9.2o
la./
Postabank RT
éUlarnkötv. · 1989.o9.o7 . 1989.12.27
ll./
Ip.Fejl.Bank
részvény
1987
-
-
12 ./
Reform RT
részvény
l988.o9 .16
-
m.á.
l l.
.
47 . 465 . 000.-
2.53 , 5.ooo .-
3o.ooo .ooo.-
l. 729. 75o.-
l
·5.76%
.
15. sz. rnellékl~l ·
l.ooo .ooo .5oo. ooo.-
l9o.ooo.2.o9o.ooo .-
- 2 -
.MT.V:: Kereskedelmi=Fóigazgatóság' :bete·te i ~·részvényei =~Kft= .tagsága Í'··l986:..199l.=iiL JK- i !J ·.·.. · Befektetés helye
Befektetés Kihelyezés fajtája időpontja
Kihelyezés lejárata
Kihelyezés feltételei
t
Kihelyezés összege
·.
Bevétel
13./
Kalendárium Kft
alaptőke
l99o. ·
-
-
6oo.ooo.-
-
14./
Audió Kft
alaptőke
1989
-
-
947.680.-
-
alaptőke
l 99o
-
-
l5o .ooo.-
-
15./
.
TV. 3 Kft
• •. .
•
l6. sz . me llé k let a V-2 1-26/1991. számhoz
1991. évi béralapot terheló kötelezettségek
l!:ves szinten I. Atszervezés elötti kötelezettség
818.616,0 ezer Ft
- alapbér + pótlék II. Atszervezéssel kapcsolatos többlet kötelezettség vállalás: - produceri irodák
25.020.8 ezer Ft
15.454,8 ezer Ft
- csatornák
3.266,0 ezer Ft
- 100% prémium
6 .300.0 ezer Ft
III. Bérfejlesztés (3500
Ft/hó/fő)
IV. Atdolgozás + ön. túlmunka (1991. április 16-ig)
89.428 .2 ezer Ft
Mindösszesen:
1.090.326,0 ezer Ft
Éves béralap:
1.015.050 , 0 ezer Ft
Hiány:
1991. június
157.261,0 ezer Ft
75.276,0 ezer Ft
