Gönczy Pál Katolikus Általános Iskola. Pedagógia program Karácsond, Szent István út 40

Gönczy Pál Katolikus Általános Iskola Pedagógia program

3281 Karácsond, Szent István út 40.

1

Tartalomjegyzék Bevezetés 1. A nevelő-, oktató munka

4. oldal 10. oldal

1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai

10. oldal

1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

20. oldal

1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

33. oldal

1.3.1 Az egészségfejlesztés iskolai feladatai

34. oldal

1.3.2 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása

40. oldal

1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

41. oldal

1.4.1 A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok

43. oldal

1.4.2 Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai

44. oldal

1.4.3 A diák önkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai

45. oldal

1.4.4 A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai

45. oldal

1.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai

46. oldal.

1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység 54. oldal. 1.6.1 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek

54. oldal

1.6.2 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program

55. oldal

1.6.3 A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése

56. oldal

1.6.4 Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása

57. oldal

1.6.5 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység

59. oldal

1.7 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje

62.oldal

1.8 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel, az iskola közösségeinek kapcsolattartása

64.oldal

1.8.1.Az iskola belső közösségeinek együttműködése és kapcsolattartása

64. oldal

1.8.2. Az iskola külső partnerekkel való együttműködése és kapcsolatai

71. oldal

1.9. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata

74. oldal

1.10 A felvétel, valamint a tanuló átvételének helyi szabályai

78. oldal

2. Az intézmény helyi tanterve

83. oldal

2.1 A választott kerettanterv megnevezése

84. oldal

2.2 A választott kerettanterv feletti óraszám

85. oldal

2.2.1. Római Katolikus Hittan

87. oldal

2.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei137. oldal 2.4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi 2

megvalósítása

138. oldal

2.4.1 Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása

138. oldal

2.4.2 A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása

138. oldal

2.4.3 Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása

139. oldal

2.4.4 A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása

139. oldal

2.5 Mindennapos testnevelés

140. oldal

2.6 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai

140. oldal

2.7 Projektoktatás

141. oldal.

2.8 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések

145. oldal

2.9 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái

148. oldal

2.10 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása 150. oldal 2.11 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei

152. oldal

2.12 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek

152. oldal

2.13 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei

160. oldal.

2.13.1 Az iskola egészségnevelési elvei

160. oldal

2.13.2. Az iskola környezeti nevelési elvei

169. oldal.

2.14 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei 185. oldal 2.14.1 A magatartás értékelésének elvei

185. oldal

2.14.2 A szorgalomjegyek megállapításának elvei

187. oldal

2.14.3 A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei

189. oldal

3. Legitimációs záradék

191. oldal

3

Bevezetés „Akkor jó a világ, ha jó benne gyereknek lenni.” / Véghelyi Balázs/ És akkor jó egy iskola is, ha jó benne lenni diáknak, tanárnak, kicsinek és nagynak egyaránt! Ezekkel a gondolatokkal köszöntünk minden kedves érdeklődőt, aki betekintést szeretne kapni iskolánk nevelési és pedagógiai programjába. intézmény vezetése

Az iskola alapadatai Gönczy Pál Katolikus Általános Iskola Működési hely:

3281 Karácsond, Szent István út 40.

Telefon:

06-37/322-006

Telefax:

06-37/322-006

Fenntartó:

Egri Főegyházmegye 3300 Eger, Széchenyi u. 1.

Intézmény számlaszáma:

………………………………………..

Az intézmény általános forgalmi adó alanyisága: Gönczy Pál Katolikus Általános Iskola 3281 Karácsond, Szent István . út 40.

4

Küldetésnyilatkozat

„Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni.” (Szent-Györgyi Albert)

2016. szeptember 1-jétől iskolánkban keresztény világnézeti alapon folyik az oktatónevelő munka. A hívő tudósok ezreinek példája mutatja, hogy a keresztény világnézet a legkevésbé sem ellenkezik a természettudományos ismeretekkel. Ugyanakkor azt is mindenki tapasztalja, hogy a jó ismerete még senkit sem tesz jóvá, arra rá is kell nevelni az embereket. Ezért nem elég, ha az iskola csak tanít, hanem nevelnie is kell. A keresztény iskola a keresztény erkölcsi elvek alapján, Jézus tanítása és a tízparancsolat alapján nevel. Ugyanakkor arra is ránevel, hogy tiszteletben kell tartani a másként gondolkodó emberek meggyőződését. A katolikus iskolába természetesen elsősorban a hívő szülők gyermekeit várjuk, de jelentkezhetnek mindazok, akik elfogadják a keresztény nevelést. Az erkölcsi nevelés szükségessége egyértelmű, ha belátjuk, hogy az erkölcsi megújulás nem valósul meg „magától”, hanem nevelőmunkát kíván. Ezt kínáljuk a keresztény neveléssel, és hitoktatással. Célunk egy olyan intézmény megteremtése és megőrzése, amelyben a nevelés és az oktatás egyaránt hangsúlyos; értéket teremt, és megfelel a tanulók, a szülők és a pedagógusok helyi igényeinek. Az általunk elképzelt iskola jellemzői: átgondolt, ésszerű és rugalmas szervezeti forma, szeretetteljes, fejlesztő és színvonalas iskolai nevelés-oktatás. Hatékonyságra törekszünk, amely azt jelenti, hogy a lehető legpontosabban meg kell tervezni az előttünk álló feladatokat; körültekintően megszervezni az elvégzésüket, szem előtt tartva azt az elvet, hogy mindent a tőlünk telhető legmagasabb színvonalon, a feltételek legoptimálisabb kihasználásával és a lehető leggazdaságosabban oldjunk meg.

5

Iskolánkat olyan intézménnyé kívánjuk tenni, amit áthat a humánum, a gyermekek és a település szeretete, és ahol a fejlesztés nemcsak az anyagi beruházásokra irányul, hanem a szemléletre is. Az iskolánk feladata, hogy összhangot teremtsen: egyfelől a műveltség és a hit, másfelől a hit és a mindennapi élet között. A gyermekeknek a tanulás, érdeklődés etc. szintén hivatásbeli kötelessége. Aki nem teljesíti vagy elhanyagolja – keresztény voltában is sérül. A tudás megszerzése szellemi igényességet is jelent. Állandó gyermeki lelkületet, örök fiatalságot: aki mindig minden után érdeklődik, aki keres, gondolkodik, aki nagyobb értéknek tartja új ismeretek szerzését a pénzszerzésnél. A tudás nem öncél, hanem eszköze az emberségben való kiteljesedésnek.

Az intézmény bemutatása Tárgyi feltételek Az iskola épülete az 1950-es évek végén épült, 1979-ben bővítették, mai formáját 1992ben kapta meg. Ekkor készült el az új tornaterem a kiszolgáló helyiségekkel és 2 új tanteremmel. Az épületben 14 tanterem és 1 jól felszerelt, korszerű informatika szaktanterem található. A jelenlegi 12 tanulócsoporthoz a termek száma elegendő, azonban 3 tanterem csak kis létszámú osztályok oktatására felel meg. A sajátos nevelési igényű tanulók kiscsoportos vagy egyéni foglalkoztatását fejlesztőterem segíti. A tanulók testedzését saját tornaterem és sportudvar szolgálja. A tornaterem felszerelése bővítésre és felújításra szorul, a tornatermi galéria kihasználatlan. A sportudvar bitumenes, a létesítmény a sportolás és a testnevelés órák céljaira megfelelő, de a rendelkezésre álló terület még nincs teljesen kihasználva. Az épület állaga megfelelő, a berendezés átlagos. A pedagógusok munkahelyi környezete alkalmas az optimális munkavégzésre, a szükséges irodai berendezések (fénymásoló, fax, internetes számítógépek, irodai kisgépek stb.) rendelkezésre állnak. A kollégák az adminisztratív tevékenységek ellátásában és a tanórákra történő felkészülésben egyaránt használják a számítógépet és az internetet is.

6

A szemléltető és audiovizuális eszközök folyamatosan gyarapodnak, a szükséges felszereléseken túl korszerű szemléltető- és taneszközök is vannak (interaktív táblák, projektorok, hordozható számítógépek). Az iskola belső udvara földes- kavicsos borítású, első harmada 2006-ban térkő burkolatot kapott, a szünetekben a kulturált pihenést udvari bútorok szolgálják. Személyi feltételek Az általános iskolában a sokrétű feladatellátást 21 álláshelyen végzik nevelőink. A tantestület összeszokott, tapasztalt, több éve együtt dolgozó pedagógusokból áll. Fejlesztő- és gyógypedagógusa is van az intézménynek, a szakos ellátottság a rajz és informatika tantárgyak kivételével megfelelő. A nevelőtestület szakmailag és pedagógiailag felkészült, odaadással viseltetnek az iskola iránt. Az iskola működését gazdaságvezető, karbantartó, 1 iskolatitkár és 3 takarító teljes és 1 takarító félállásban segíti. Tevékenységük az esztétikus környezet alakításában, a mindennapi működés biztosításában elengedhetetlenül fontos. Az általános iskola létszáma az utóbbi évek átlagát figyelembe véve a 210 – 230 fő között van, a tanulócsoportok száma jelenleg 12, a csoportlétszámok mindenhol megfelelnek a törvényben előírtnak. Jelenleg 3 napközis csoport működik az alsó tagozaton. A felső tagozaton 2 tanulószobai csoport működik. A tanulók szociokulturális háttere meglehetősen vegyes, folyamatosan növekszik a hátrányos és halmozottan hátrányos tanulók száma. A továbbtanulási mutatók évek óta igen jók, a végzősök

átlag

70

%-a

érettségit

adó

középiskolában

tanul

tovább.

7

Záró rendelkezések A Pedagógiai és Nevelési Program jóváhagyása csak a nevelőtestület elfogadásával, az SZMK és a Diákönkormányzat egyetértésével és a fenntartó jóváhagyásával lehetséges. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el és az intézményvezető hagyja jóvá. A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra, a működtetőre többletkötelezettség hárul, a fenntartó, a működtető egyetértése szükséges.

Érvényességi ideje

Az intézmény 2016. szeptember 1-jétől jelen Pedagógiai Program alapján szervezi meg az oktató-nevelő munkát. A helyi tantervet a fenti időponttól alkalmazza.

Értékelése, felülvizsgálata



A programban meghatározott célok, feladatok megvalósulását nevelőtestületünk folyamatosan vizsgálja.



Szakmai munkaközösségeink minden tanév végén az értékelő értekezletünkön írásban értékelik a megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását.



A fenntartó a megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását évente értékeli.

Módosítása

A dokumentum módosítására 

az iskola igazgatója,



az Intézményi Tanács,



a nevelőtestület tagjai,



a szakmai munkaközösségek,



a Szülői Munkaközösség,

8



az iskola fenntartója tehet javaslatot.

A szülők és a tanulók a Pedagógiai Program módosítását közvetlenül az intézmény vezetésének javasolhatják a szülői, illetve diák önkormányzati képviseletük útján. A módosítást a nevelőtestület fogadja el és a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A módosított pedagógiai és nevelési programot a jóváhagyást követő szeptember 1- jétől kell alkalmazni. Nyilvánosságra hozatal

Az intézmény Pedagógiai Programja nyilvános, minden érdeklődő számára az intézményben és az iskola honlapján megtekinthető.

9

1. A nevelő-, oktató munka 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai

A keresztény nevelés alapelvei, értékei Társadalmunkban, amelyet a kulturális pluralizmus jellemez, az Egyház nagy jelentőséget tulajdonit annak, hogy biztosítsa a keresztény gondolkodás jelenlétét. Az Egyháznak így sajátos feladata a nevelés „mert el kell ismernie, hogy nevelésre képes közösség, legfőképpen pedig azért, mert kötelessége hirdetni az üdvösség útját minden embernek, a hívők számára fel kell mutatnia Krisztus életét és állandó szorgoskodással segítenie kell őket, hogy ennek az életnek teljességére eljussanak.” A Katolikus Iskola című 1977-ben kiadott egyházi dokumentum szellemében valljuk, hogy a katolikus iskolában a nevelés és oktatás szoros egységben áll annak érdekében, hogy a fiatalokat a szabadság felelős használatára nevelje, hogy érzékük legyen a transzcendencia és az igazi értékek iránt, megismerjék önmagukat és az őket körülvevő világot, felülemelkedjenek a középszerűségen és egyre jobban elkötelezzék magukat Isten és az emberek szolgálatára. A keresztény nevelés alapja és példaképe az evangélium Jézusa. Ennek megfelelően az iskola azzal válik katolikussá, ha az iskolai közösség minden tagja osztozik a keresztény világlátásban és vállalja a növendékek keresztény szellemű formálását. Nevelésünk négy alapelve: az igaz, a szent, a szép és a jó.

Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei Nevelő-oktató munkánk során a személyiség harmonikus fejlesztése érdekében pedagógiai alapelvünk, hogy:  iskolánk nevelő-oktató munkájában a demokratizmus, a humanizmus, az egyén tisztelete, a lelkiismereti szabadság, a személyiség fejlődése, az alapvető közösségek (család, nemzet az európai nemzetek közössége, az emberiség) együttműködésének kibontakoztatása, a népek nemzetek, nemzetiségi, etnikai csoportok és a nemek egyenlősége, a szolidaritás és a tolerancia értékei hatják át a tanítási-tanulási folyamatokat.;  alapvető jelentőséget tulajdonítunk a kulcskompetenciák kialakításának, az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges motívumok és tanulási képességek kiművelésének.;  kiemelt figyelmet fordítunk az emberiség előtt álló közös problémákra és a különböző kultúrák iránti nyitottságra; 10

 pedagógiánk elfogadott alapelve: a komplexitás elve, azaz annak állandó figyelembe vétele, hogy a nevelés során a biológia, fiziológiai, pszichológiai és társadalmi törvényszerűségek hatásával kell számolnunk;  a nevelés két alapvető tényezője: a pedagógus és a növendék egyenrangú félként vesz részt a folyamatban, közöttük aktív kölcsönhatás van;  a nevelő vezető, irányító kezdeményező szerepe érvényesül a pedagógiai légkör kialakításában,

a

tanulók

aktivitásának

kibontakoztatásában,

tevékenységük

megszervezésében, személyiségük fejlesztésében;  a közösségek biztosítanak terepet a tanulók önállóságának, öntevékenységének, önkormányzó képességének kibontakoztatásához;  az iskola valamennyi dolgozója és tanulója kölcsönösen tiszteletben tartja egymás emberi méltóságát és a keresztény értékrendet.  iskolánk a fiatalokat felkészíti az önálló ismeretszerzésre és önművelésre, ennek feltétele a tanulási képességek és szilárd alapkészségek kialakítása;  a tanulás tervezésében, szervezésében és irányításában a tevékenység-központú tanítási gyakorlatot honosítjuk meg, mely életszerű helyzetek teremtésével alkalmat nyújt konkrét élmények és tapasztalatok gyűjtésére;  alkotó pedagógiai klímát teremtünk az eredményes munka érdekében;  minden tanulónak biztosítjuk az egyéni adottságai, képessége és tehetsége szerint az önmegvalósítás lehetőségét;  az egyéni szükségletek szerint megfelelő feltételeket nyújtunk gyermekeinknek a tanulási esélyegyenlőség megteremtéséhez;  minden támogatást megadunk ahhoz, hogy tanítványaink elsajátítsák az élethosszig tartó tanulás alapjait, valamint a folyamatot megkönnyítő képességeket, készségeket és kompetenciákat: -

anyanyelvi kommunikáció

-

idegen nyelvi kommunikáció

-

matematikai kompetencia

-

természettudományos kompetencia

-

digitális kompetencia

-

a hatékony önálló tanulás,

-

szociális és állampolgári kompetencia

-

kezdeményező képesség és vállalkozói kompetencia 11

-

esztétikai- művészeti tudatosság és kifejezőképesség

 a kompetencia alapú oktatás során az ismereteket - készségeket és attitűdöket kölcsönhatásban fejlesztjük;  hatékony felzárkóztató munkával támogatást adunk a szocio-kulturális hátrányok leküzdéséhez;  iskolánk segíti a világban való eligazodást az idegen nyelv oktatásával;  az általános társadalmi modernizációt követve lépést tartunk az informatikai forradalommal;  az egyéni adottságokat figyelembe véve kialakítjuk tanítványainkban a teljesítményorientált beállítódást, az önálló tanulás képességét;  a nevelési – oktatási folyamatokban következetes „emberléptékű követelményeket támasztunk;  a szociális, életviteli és környezeti kompetencia fejlesztése osztályfőnöki óra keretében valósul meg;  megalapozzuk a konstruktív életvezetés, az egyéni életpálya-építés és egészséges életmód készségét;  reális önismeret és életszemlélet kialakításával segítjük a megfelelő továbbtanulási irány, illetve pálya kiválasztását;  a kommunikációs- és viselkedéskultúra elsajátíttatásával kialakítjuk a tárgyi és személyes világukban való eligazodás képességét;  alapvető értéknek tekintjük a szűkebb és tágabb hazához való kötődés érzését, környezetünk megismerésének és megóvásának igényét;  a NAT valamennyi műveltségi területe szolgálja a kulcskompetenciák fejlesztését;  a képesség-kibontakoztató felkészítés a személyiségfejlesztés, a közösségfejlesztés segítségével járul hozzá a tanulási kudarcból, a szociális hátrányból eredő lemaradás csökkentéséhez, a tanuló egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatásához, tanulási, továbbtanulási esélyének növeléséhez.

12

Nevelő-oktató munkánk célja Segítse a diákokat, hogy a keresztény értékrendre építve művelt emberré, gazdag személyiséggé, Istent és embertársait szerető felelős polgárrá, tisztességes és emberséges alkotásra és boldogságra képes emberré váljanak. A diákok morális és esztétikai szemléletének alakítása, kognitív és kommunikációs képességeinek, az értékes tudás és az értékes alkotások iránti igényének megalapozása. Megalapozott, érvényes és személyes értékrendet alakítson ki, illetve azt segítse elő. A kudarc és sikertűrés készségeit fejlessze. Nagy művészek, tudósok hithez, Egyházhoz való viszonya a gondolkodásra, a szellem fejlődésére gyakorolt hatása álljon példaként diákjaink előtt. A katolikus közoktatási intézmény kötelessége vállalni a tanulók személyiségének keresztény szellemű formálását: „ma különösen, hiszen számot kell vetnünk azzal, hogy a család és a társadalom e téren nem teszi meg, ami rajta áll.” 1 Magas színvonalú és sokrétű ismeretközléssel és hatékony szakmai munkával fejlessze a tanulók önálló problémamegoldó, gondolkodó képességét, készségét és kreativitását. Hagyományainkat, ünnepeinket megismertesse, átörökítse, élővé tegye. A kulturált szórakozás igényét kialakítsa. A tanévnyitót és tanévzárót, szentmisével ünnepeljük. Karácsony és húsvét előtt lelki napot tartunk. A teljes iskolaközösség minden ajánlott egyházi ünnepen részt vesz a szentmisén. A tanítást imával kezdjük, és imával fejezzük be. Az étkezésekhez kapcsolódó imák, és az egyházi köszönés gyakorlása folyamatos. Az egyházi, állami és iskolai ünnepeinkről ünnepélyeken, rádiós műsorokban és a faliújságon keresztül emlékezünk meg. Rendezvényeink: Veni Sancte Tanévnyitó ünnepély Szent Gellértnek, a magyar egyházi iskolák védőszentjének a napja (szept. 24.) Aradi vértanúk emléknapja (okt. 6.) Magyarok Nagyasszonya (okt. 8.) Idősek Napja Az 1956-os forradalom és szabadságharc emléknapja (okt. 23.)

1

A katolikus iskola (A Katolikus Nevelés Kongregációja, Róma 1977.) 45. oldal

13

Mindenszentek, halottak napja Adventi gyertyagyújtások (dec. hónap) Szent Miklós napja (dec. 6) Karácsonyi lelki nap (dec.) Vízkereszt (jan. 6.) Névadónk emléknapja Magyar Kultúra Napja Gyertyaszentelő Boldogasszony, Balázs-áldás (febr. 2., ill.3.) A diktatúrák áldozatainak emléknapja Farsang (febr.) Hamvazószerda, Nagyböjt Húsvéti lelki nap Szent Gergely napja 1848/49-es forradalom és szabadságharc évfordulója (márc. 15.) Költészet napja Föld napja Anyák napja (május első hete) Gyermeknap (május utolsó hete) Katolikus Iskolák Napja(június) Nemzeti Összefogás Napja (június) Bérmálkozás (kétévente júniusban) Ballagás (május, június) Tanévzáró Te Deum (június)

Pedagógiai munkánkban arra törekszünk, hogy intézményünk:  az iskolába lépő kisgyermekben óvja és fejlessze a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot;  vezesse át a gyermeket az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai tanulás tevékenységeibe;  tegye fogékonnyá a tanulót saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok, majd a társadalom értékei iránt;  az iskola adjon teret a gyermek játék- és mozgás iránti vágyának;

14

 az iskola segítse a gyermek természetes fejlődését, érését;  az iskola a tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában elemi ismereteket közvetítsen, alapvető képességeket és alapkészségeket fejlesszen; 

a diákokat segítse abban a folyamatban, hogy a keresztény értékekre építve művelt emberré, gazdag (szépre, jóra fogékony) személyiséggé, Istent és embertársait szerető, felelős polgárrá, tisztességes és emberséges, alkotásra és boldogságra képes emberré váljanak;

 a társas kapcsolataikat hassa át az egymás iránti tisztelet, fogadják el a szabályokat és megállapodásokat, alkalmazzák a kulturált együttélés normáit, tudjanak együttműködni másokkal;  a liturgiába való aktív bekapcsolódásra ösztönözze tanítványainkat;  szeressék és óvják természeti környezetüket;  az olvasás iránti kedv felkeltése, fenntartása;  hogy mélyrehatóan megalapozzuk az alapkészségek elsajátítását, kimunkálását és differenciált fejlesztését;  a különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú gyerekeket érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően készítse fel a továbbtanulásra, a majdani társadalomba való beilleszkedésre;  alapozzuk meg a felkészülést a jogok és kötelességek törvényes gyakorlására;  magas színvonalú és sokrétű ismeretátadással fejlesszük a tanulók önálló problémamegoldó képességét, készségét és kreativitását;  tudatosítsuk a gyermekben a szűkebb és tágabb környezetből megismerhető erkölcsi értékeket, erősítsük meg a humánus magatartásmintákat, pozitív szokásokat, és a gyermekek jellemét formálva szolgálja a személyiség kiteljesedését;  segítsük diákjainkat abban a folyamatban, amelyben művelt emberré, szabad és gazdag személyiséggé, felelős polgárrá, tisztességes és emberséges, alkotásra és boldogságra képes emberekké válhassanak;  elégedett, magabiztos, optimista és felelősséget vállaló embereket akarunk nevelni;  a személyiségfejlesztés céljait szolgálja a tevékenységre nevelés (tanulás, munka, közéletiés szabadidős tevékenységek), a képességek fejlesztése (értelmi, érzelmi, akarati és testi, a nyelvi-kommunikációs, a matematikai, a természettudományos; a történeti, társadalmi, az esztétikai, a szomatikus és a technikai nevelés területei) és a szükségletek alakítása képezze;

15

 fejlesszük a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a környezettel való harmonikus, konstruktív kapcsolathoz szükségesek;  a tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során fejlesszük a tanulók

önismeretét,

együttműködési

készségét,

akaratát,

segítőkészségét,

szolidaritásérzését, empátiáját;  a nevelési folyamat gyakorlati módon igazolja a megbízhatóság, becsületesség, szavahihetőség értékét;  jellemezze munkánkat egyfelől a következetes követelés és igényesség, másrészt a tanulók jogainak, emberi méltóságának tiszteletben tartása, a velük szemben megnyilvánuló pedagógiai tapintat, bizalom, megértés, türelem, igazságosság;  a pedagógiai munka középpontjában a személyre szóló fejlesztés álljon;  a tárgyi tudás mellé a gyermekek szerezzék meg mindazokat az együttműködési, kommunikációs képességeket is, amelyek segítségével tudását önmaga és a mások számára hasznosítani tudja;  a gyermekekben alakuljon ki a reális önértékelés képessége, a teljesítmény- és sikerorientált beállítódás, az egészséges önbizalom és a kockázatvállalás bátorsága;  a „tanulás tanulása” és az önálló ismeretszerzés képességének kialakítása minden gyermek számára elérhetővé váljon;  az informatika alkalmazása és az idegen nyelv tanulása iránti igény fejlesztése is járuljon hozzá az alapműveltség kialakításához;  ismerje és alkalmazza a közösségi együttélés pozitív magatartásformáit;  tanúsítson önuralmat, toleranciát másokkal szemben;  személyiségében legyen: humánus, erkölcsös, fegyelmezett, kötelességtudó, nyitott, kreatív;  alakítsa ki a saját hatékony tanulási stratégiáját, célszerűen alkalmazza a tanulási módszereket. Az iskolánkban folyó nevelő – oktató munka pedagógiai feladatai  a pedagógiai munka középpontjában a személyre szóló fejlesztés törekvése álljon;  a tanítás nem más, mint a tanulók tanulásának szervezése: tervezése, irányítása, szabályozása és értékelése, ezért a tanulásszervezés meghatározó szempontja a tanulók aktivitásának optimális kibontakoztatása legyen;

16

 mutassa fel a szentek, ismert egyházi és elismert személyiségek által követésre méltó példákat.  alapozzuk meg a tanuláshoz való pozitív viszonyt (attitűd);  a tanulói kíváncsiságra, érdeklődésre épített motivációval fejlesszük a felelősségtudatot, a kitartás képességét és mozdítsuk elő a tanuló érzelemvilágának gazdagodását;  támogassuk az egyéni képességek kibontakozását;  alapozzuk meg a tanulási szokásokat és módszereket;  az oktatási folyamatban alkalmazzuk az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit, formáit;  a tanulásszervezés egyik fő elve és teendője a tanulókhoz optimálisan alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, azok megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben;  tanár és növendék működjön közre a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatában;  fontos azoknak a hátrányoknak a csökkentése, amelyek a gyermek szociális- kulturális környezetéből vagy eltérő ütemű éréséből fakadnak,  segítse elő a személyes meggyőződés, keresztény világszemlélet, világkép kialakítását illetve érzelmi-szellemi megerősítését, személyre és konkrét közösségekre szabott feladatok alapján.  tudatosítsuk a gyermekekben a szűkebb és tágabb környezetből megismerhető értékeket;  erősítsük meg a konstruktív magatartásformákat, szokásokat;  a gyermek személyiségének fejlesztését jellemének formálásán keresztül érjük el;  az aktív tanulási tevékenységek közben fejlesszük a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját, toleranciáját;  olyan helyzeteket teremtsünk, amelyekben a tanuló gyakorlati módon igazolhatja megbízhatóságának, becsületességének, szavahihetőségének értékét;  tudatosítsuk a tanulókban a közösség demokratikus működésének értékét és jellemzőjét;  tisztázzuk az egyéni- és közérdek, a többség és kisebbség fogalmát, és ezek fontosságát a közösséghez, illetve egymáshoz való viszonyulásban;  erősítsük a tanulóban az Európához való tartozás tudatát és egyetemes értelemben is késztessük más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerésére, megbecsülésére;  felelősen alakítsa saját természeti, társadalmi és emberi környezetét - a test és a lélek harmonikus fejlesztése 17

- a szocializáció folyamatainak elősegítése - az elemi műveltség alapjainak lerakása, elmélyítése - a tanulási stratégiák és módszerek elsajátítása - folyamatos visszajelzés a tanulmányi teljesítményről, a magatartás minősítéséről -

az értékelés fontos része az önértékelés, a társak értékelése

Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai eljárásai  fokozatosan átvezetjük a gyermekeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe;  mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait;  a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével; a koncentráció képességének alapozásával;  az egészséges életvitel kialakításához egészségnap szervezésével (ősszel és tavasszal) kívánunk hozzájárulni;  az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani  a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása;  a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük;  a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozása, helyes magatartásformák megismertetése és gyakoroltatása;  a kortárs kapcsolatok megerősítése, elemi állampolgári és a mindennapi életvitellel összefüggő praktikus ismeretek nyújtása;  a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátítása; a mentális képességek célirányos fejlesztése; az önálló tanulás és az önművelés alapozása;  az ismeretek tapasztalati megalapozása, a felfedezés lehetősége, a kreativitás fejlesztése, a differenciált fejlesztés, a művészeti, a gyakorlati és a közismereti készségek fejlesztésének 18

egyensúlya, a tanulók egészséges terhelése; fejlődésük folyamatos követése, a személyre szóló, fejlesztő értékelés;  fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat;  növeljük a tanulók aktív részvételét igénylő ismeretszerzési módok arányát (megfigyelés, kísérlet, új információs és kommunikációs technikákat alkalmazó anyaggyűjtés, modellezés, szerepjáték stb.) az iskola épít a tanulók kíváncsiságára és a rendszerezett ismeretek iránti igényükre;  heurisztikus tanulási helyzeteket és rendszerező ismeretszerzési élményeket egyaránt kínálunk tanulóinknak, az így szervezett tanulási folyamat juttatja közel őket a megismerés, a tudás öröméhez, erősíti meg önbizalmukat és növeli teljesítményük értékét;  az érzelem, az értelem és a cselekvés összefüggésének tudatosításával; az erkölcsi meggyőződés és az erkölcsi cselekvés kívánatos összhangjának felismertetésével; az állampolgári ismeretek gyakorlati értelmezésével, a mindennapi életvitellel összefüggő praktikus tudás nyújtásával a szocializációs folyamatokat segítjük elő;  a tanulók megszerzett tudásukat valóságos feladatok, problémák megoldásában, konfliktusok kezelésében is alkalmazzák, döntésképességüket szervezett gyakorlatokban és spontán élethelyzetekben is érvényesítik;  az iskolában folyó nevelő – oktató munka során elvégezzük a diagnosztikus, és szummatív méréseket Az iskolában folyó nevelő – oktató munka pedagógiai eszközei A fentiekben vázoltak megvalósítása során az alábbi pedagógiai eszközöket vesszük igénybe:  a tanulási stratégiák megválasztásában és a taneszközök használatában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembe vétele;  személyes példamutatással neveljük gyermekeinket toleranciára, a másság elfogadására, empátiára, az emberi jogok tiszteletben tartására;  a mentális képességek céltudatos fejlesztése; az önálló tanulás és az önművelés alapozása, gyakoroltatása;  az iskolai tanulás folyamatában a gyakorlatközpontúság, az életvitelhez szükséges, alkalmazható tudás gyarapítása, a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése érvényesül;

19

 megismerjük és alkalmazzuk a tanulói és tanári eszközrendszert, az SDT kínálta lehetőségeket;  az ismeretek és összefüggések tanulói felfedezése, a szemléltetés, cselekvés jellemzi a tanulási – tanítási folyamatokat;  egyéni fejlesztő programokkal (felzárkóztató, fejlesztő) segítjük az egyéni haladási ütem fejlesztését.

1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő- és oktatómunka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A gyermekek sokféle hatásnak vannak kitéve, éppen ezért egységes erkölcsi elvárások nehezen adhatók meg feléjük. Alapvető, hogy elfogadják és befogadják az iskola üdvösségre és felelős tudásra irányuló tevékenységét, és ezt tudatosan ne akadályozzák. Tartsák be az emberi kapcsolatok szabályait. Csak az a fiatal lesz képes ellenállni a fogyasztói társadalom csábításainak, csak az veszi észre a média által reklámozott tárgyak, célok silányságát, aki találkozott az élő Istennel. Ez a találkozás megjelöli az embert. Ehhez segíthetjük hozzá a fiatalt, ha megszerettetjük vele a csöndes szemlélődést a természetben, értékes irodalmat, műalkotást, zeneművet adunk a kezébe. A fogyasztói mentalitás nagyon veszélyes, mert a „Használd és dobd el!” elvet követi; ez a tárgyak esetében rendben van, azonban amennyiben ez átterjed az embertársainkra, helytelenné, veszélyessé válik. A keresztény ember magát és embertársait Isten egyszeri és megismételhetetlen csodájának tekinti. Fiataljaink számára igazi útravaló a küldetéstudat kialakulása: „Ti vagytok a világ világossága.” (Mt. 5,14) Összefoglalva az elvárások a következők: = belső igény a szentre, a szépre, a jóra, és az igazra, 20

= részvétel a vallásának megfelelő (római katolikus, református és egyéb) egyházi programokban, = tiszteletteljes, szép beszéd tanárral, társakkal egyaránt, = mindenki testi, lelki egészségének megőrzése, biztosítása, = alapos, rendszeres és pontos munka, = a rábízott feladatok lelkiismeretes elvégzése, = a házirend felelős betartása. Az iskola a diákok nevelését a tanórákon túlmenően különböző, a lelki fejlődést szolgáló vallási programokkal, szakkörökkel, tanulmányi kirándulásokkal, sport- és kulturális események szervezésével biztosítja. Ezen a diákoknak erejükhöz mérten részt kell venniük. Az iskola diákszervezetei ehhez ajánlást készíthetnek. A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. A személyiség fejlesztésében a következőket tartjuk fontosnak  azonosulás  demokratizmus  együttérzés  előítélet-mentesség  érzelmi intelligencia  jó kommunikációs készség  megbízhatóság  széles érdeklődési kör  szorgalom  kitartás  vállalkozókészség  egészség-centrikusság  a szellemi, fizikai vagy közéleti munka megbecsülése  az értékóvó magatartás, vagyis a közösség szellemi, kulturális és természeti értékeinek védelme, óvása  segítőkészség vagy karitativitás 21

 fegyelmezettség Olyan személyiségvonások kellenek, melyek segítségével másokkal jó kapcsolatot tudnak kiépíteni tanulóink. Pedagógiai feladatok: ezeket a tulajdonságokat gyakoroltatjuk a mindennapi élet eseményein keresztül, és ezzel a helyes erkölcsi értékeket ismertetjük meg tanulóinkkal.

1. A tanulók erkölcsi nevelése. Feladat: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása meggyőződéssé alakítása 2. A tanulók értelmi nevelése. Feladat: az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. 3. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése. Feladat: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. 4. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése. Feladat: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. 5. A tanulók akarati nevelése. Feladat: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. 6. A tanulók nemzeti nevelése. Feladat:A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelet, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. 7. A tanulók állampolgári nevelése.

22

Feladat:Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. 8. A tanulók munkára nevelése. Feladat:Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. 9. A hitre nevelés Feladat:A katolikus embereszmény, Krisztus mértéke szerinti élet megalapozása. Az isten szeretetének megvilágítása a gyermekekben. A keresztény családi nevelés folytatásaként a katolikus értékek erősítése és kiegészítése, valamint közvetítése a gyermekek által a családba. A Krisztustól tanult erények: felebaráti szeretet, megbocsátás. Segítőkészség, bűnbánat, önzetlenség, figyelmesség fejlesztése. A katolikus vallási élet eszközei: Egyház, egyházi év, liturgia, szentek tisztelete. A teremtett világra való rácsodálkozás képességének kialakítása, fejlesztése (öröm, hála, megbecsülés, védelem, óvás, felelősség, stb.). 10. A tanulók testi nevelése Feladat:A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. 11. Sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése Feladat: Beszédfogyatékosság, diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, iskolai készségek kevert zavara, az iskolai készségek nem meghatározott fejlődési zavara, kevert specifikus fejlődési zavarok, az aktivitás és figyelem zavarai állnak fenn. A gyermekek ellátásához a szükséges feltételek részben rendelkezésünkre állnak, részben a speciális igény felmerülésekor biztosításra kerülnek a szakértői és rehabilitációs bizottság, illetve egyéb erre képesített szakember szakvéleménye alapján. A gyermekekről készült szakvélemény figyelembe vételével korrekcióra, korrigáló nevelésre van szükségünk./anamnézis (előzmények feltárása), egyéni korrekciós terv kidolgozása, fejlődést biztosító felzárkóztató nevelés./ 23

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK INTEGRÁLT NEVELÉSE-, OKTATÁSA, GYÓGYPEDAGÓGIAI MEGSEGÍTÉSE A fejlesztő / gyógypedagógus küldetése: ” Meg kell találni minden gyermek speciális tehetségét, hisz minden gyermekben fellelhetők jó képességek, sőt, időnként a szürkének látszó kavicsból is előtűnik a drágakő csillogása.” Iskolánkban a sajátos nevelési igényű tanulók nevelése, oktatása a többi tanulóval együtt, integrált formában folyik.

Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd.

Iskolánk - alapító okirata alapján a következő sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelését láthatja el:  hallássérült (nagyothalló) tanulók  beszédfogyatékos tanulók  pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók  értelmi fogyatékos  autizmus spektrum zavarral küzdő A sajátos nevelési igényű tanulók a tanítási órákon túl gyógypedagógus vezetésével habilitációs, rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben-egyéni fejlesztési terv alapjánterápiás fejlesztő foglalkozásokon vesznek részt. .

24

A fejlesztés egyéni fejlesztési terv alapján történik gyógypedagógus és a szakértői véleményben megjelölt szakemberek team munkája során. Az egyéni fejlesztési terv tervezése, előkészítése a szakszolgálatok szakértői illetve más országos szakértői bizottságok szakértői véleménye, illetve fejlesztési javaslata alapján és minden más, a gyermek megelőző életszakaszából származó diagnózis, vélemény, valamint a pedagógus megfigyeléseiből és kiegészítő pedagógiai vizsgálatainak összegzése alapján történik.

A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai fejlesztésének céljai, feladatai:  számukra megfelelő tartalmak közvetítése segítse, a minél teljesebb önállóság elérését és a társadalomba való mind teljesebb beilleszkedést,  a tanulókat a nevelés, oktatás, fejlesztés ne terhelje túl  az iskola fejlesztési követelményei igazodjanak a fejlődés lehetséges üteméhez.

A fejlesztésük fő területei:  énkép, önismeret  információs- kommunikációs, média kultúra  tanulás tanítása  testi- és lelki egészség  felkészülés az önálló felnőtt lét szerepeire  szabadidő hasznos eltöltése  szűkebb és tágabb környezetbe való beilleszkedés  sérülésnek megfelelő sikeres pályaválasztás  prevenciós munka  megfelelő értékelési eljárások kiválasztása

25

1.A hallássérült (nagyothalló) tanulók Hallássérült a gyógypedagógiai értelmezés szerint az a személy, akinek hallásvesztesége oly mértékben korlátozza a fejlődési, nevelési és tanulási lehetőségeit, hogy az eredményes fejlesztéshez gyógypedagógiai támogatás szükséges. Mivel a hallásvesztéssel arányosan akadályozott az anyanyelv – a beszéd – kialakulása, a speciális nevelési szükséglet elsősorban a természetes beszédelsajátítás feltételeinek megteremtésében jelentkezik. Intézményünk a hallássérült tanulók integrált nevelése érdekében a következő a tárgyi és személyi feltételeket biztosítja:  szurdopedagógus (utazó gyógypedagógus)  intenzív nyelvi kommunikációs fejlesztés (olvasás technikája, írás technikája, tudatos anyanyelvtanulás előkészítése, szókincsfejlesztés, beszéd- és hallásnevelés, szájról olvasás)  az idegen nyelv tanulásában az írásbeliség előtérbe helyezése (diktafon, nyelvi hanganyagok)  számonkérésnél az írásbeli formák előtérbe helyezése  speciális eszközök ( számítógép, interaktív tábla, fénymásolt anyagok, ritmusfejlesztő eszközök) A pedagógusnak az értékelésnél figyelembe kell vennie:

-

a hallássérülés következményeként fellépő kommunikációs nehézségeket,

-

a szókincs esetleges elmaradását,

-

a szóbeli, írásbeli kifejezőkészség gyengébb voltát,

-

az abban előforduló grammatikai hibákat

-

kiejtési problémákat.

Kiemelt feladatok 

a beszédértés fejlesztése



a szövegértő olvasás fejlesztése



konkrét tapasztalatokon alapuló szókincsfejlesztés



a beszéd használata 26



az írásbeli kifejezés fejlesztése



az önálló ismeretszerzés igényének kialakítása



az olvasás technikájának kialakítása,



elemi szövegértési kompetencia kialakítása



az írás technikájának kialakítása,



beszédérthetőség fejlesztése,



a beszédhangok minél pontosabb ejtése,



a beszéddinamika fejlesztése, javítása,



a hallási figyelem fejlesztése,



az épen maradt funkciók fejlesztése. –



a szociális kapcsolatrendszer, az érintkezési formák pontos értelmezése, nyelvi formáinak elsajátítása a személyiség harmonikus fejlesztése érdekében.



az ismeretek bővítésével kapcsolatos fogalomrendszerek pontos kiépítése, a tudáselemek értő, értelmező összekapcsolása a kognitív funkciók (a felfogás, a feldolgozás, a lényegkiemelés, az összefüggések meglátása és az alkalmazás) szintjeinek fejlesztésével.



a

vizuális

percepció,,

a

valóság

képi

feldolgozásának,

megjelenítésének,

értelmezésének folyamatos bekapcsolása a tanulás-tanítás folyamatába– 

a magyar nyelv szabályainak megfelelő beszéd komplex, folyamatos fejlesztése.



az egyéni közlési stratégiák kialakítása és használata;



a nem verbális önkifejezés képességének fejlesztése, illetve a partner nem verbális jelzéseinek értelmezés



az információszerzés, az interperszonális kapcsolatok új technikai formáira való felkészítés (számítógép, Internet stb.),



az írásos kommunikáció fejlesztése,



idegen nyelv ismerete, írásos formájának hangsúlyos megalapozása és fejlesztése.



a tehetségre utaló személyiségjegyek feltárása és gondozása.



felzárkóztatás,



a tehetséggondozás

 a mozgás és ritmus intenzív fejlesztése.  a továbbtanulás, a szakmaszerzés ismereteinek, lehetőségének megalapozása, kitekintés a munka világára. 27

A fejlesztendő területek közül kiemelendő feladat a beszédhallás folyamatos fejlesztése, pályairányítás-reális pályaválasztás, az épen maradt funkciók fejlesztése.

2. A beszédfogyatékos tanulók Beszédfogyatékos az a tanuló, akinél veleszületett vagy szerzett idegrendszeri működési zavarok és a környezeti hatások következtében jelentős mértékű a beszédbeli akadályozottság. Ennek következtében átmeneti illetve tartós zavarok léphetnek fel a nyelvi, kommunikációs és tanulási képességekben, a szociális kapcsolatok kialakításában. A beszédfogyatékosság a beszéd- és nyelvi teljesítmények súlyos zavara, amelynek hátterében elsősorban biológiai/organikus, funkcionális okok húzódnak meg. A beszédhiba a beszédbeli akadályozottság legenyhébb formája. A beszédhangok képzésének eltérései tartoznak ide, amikor a hiba hátterében inkább a beszéd- és a nyelvi fejlődés lassúsága, valamint a beszédszervek ügyetlensége, renyhesége, a hallási észlelés gyengesége valószínűsíthető, mint organikus sérülés. Beszéd- és nyelvi fejlettségi hátrányról akkor beszélünk, amikor a gyermekek tüneteik és tényleges teljesítményük alapján rosszul kommunikálnak és ennek folytán eredménytelenebb tanulásuk, a képzési-oktatási követelményeknek gyengén, vagy egyáltalán nem felelnek meg. Az akadályozottság a beszédhangok helyes ejtésének, a beszéd-észlelés és megértés zavaraiban, a beszédritmus sérülésében, a grafomotoros és a vizuomotoros koordináció éretlenségében, valamint az általános beszédgyengeséggel együtt járó részképesség-kiesésben lehet. Intézményünk a beszédfogyatékos tanulók integrált nevelése érdekében a következő a tárgyi és személyi feltételeket biztosítja:  gyógypedagógus  logopédiai ellátás biztosítása  A fejlesztendő területek közül kiemelendő feladat az expresszív beszéd fejlesztése, kommunikációs stratégiák kiépítése, gyakorlása, megerősítése.

28

Pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók A pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók csoportjába azok a tanulók tartoznak, akik az iskolai teljesítmények és a viselkedésszabályozás területén a kognitív, emocionális-szociális képességek eltérő fejlődése, a kialakult képességzavarok halmozott előfordulása miatt egyéni sajátosságaik figyelembevételével fokozott pedagógiai, pszichológiai megsegítést, gyógypedagógiai segítséget igényelnek. Specifikus tanulási zavarok:  diszlexia,  diszortográfia,  diszkalkúlia,  diszgráfia, diszpraxia, mint a motoros képesség fejlődésének zavar, valamint ezek maradványtünetei  a fentiek együttjárása miatt kevert specifikus tanulási zavarok,  hiperaktivitás és figyelem zavar,  a szocioadaptív folyamatok zavarai, az érzelmi kontroll ön vagy mások felé irányuló agresszió,  szorongás, az én- szabályozás gyengeségét mutató magatartásjellemzők, alkalmazkodóképesség, célirányos viselkedés, az önszervezés, valamint metakogníció eltérő fejlődésében mutatkozik meg. Intézményünk a pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók integrált nevelése érdekében a következő tárgyi és személyi feltételeket biztosítja:  gyógypedagógus  informatikai eszközök alkalmazása  fejlesztő eszközök, játékok  gyógytestnevelés

A pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók iskolai nevelése, oktatása során kiemelt feladatok: 29

 a tantervi előírásoknak megfelelő sikeres továbbhaladás biztosítása  pozitív énkép és reális önértékelés kialakítása  kommunikáció fejlesztése  beszédészlelés, beszédmegértés fejlesztése  verbális figyelem és emlékezet fejlesztése  olvasás fejlesztése  akusztikus és vizuális észlelés fejlesztése  tanulás iránti motiváció és a kudarctűrő képesség növelése  kortársakra és a felnőtt közösségre irányuló rendezett társas kapcsolatok kialakítása  a társadalmi együttélés szabályainak követése és az önállóságra nevelés. Egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs foglalkozások ajánlottak a tanulóknak. A gyógypedagógiai tanár, terapeuta által vezetett pedagógiai rehabilitáció a funkcionális képességfejlesztő programok külön alkalmazásával, a fejlesztések során tanultak elmélyítésével szolgálja az eredményes iskolai előmenetelt. 4.Enyhe értelmi fogyatékos tanulók: Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók a tanulásban akadályozott gyermekek körébe tartoznak, akik az idegrendszer és/vagy genetikai okra visszavezethető gyengébb funkció képessége illetve a kedvezőtlen környezeti hatások folytán tartós, átfogó akadályozottságot, tanulási nehézségeket, tanulási képességzavart mutatnak. Tanulási helyzetekben jellemzőik:

-

téri tájékozódás fejletlensége

-

finommotorika kialakulatlansága

-

figyelem koncentráció hiánya

-

bonyolultabb gondolkodási folyamatok sérülése

-

kommunikáció a szociális alkalmazkodás fejlődésének eltérései

30

Fejlesztés feladatai: 

a reális énkép megfelelő önismeret kialakítása



belső kontrol kialakítása



a másságok elfogadtatása



a szociális érzékenységet segítő magatartás kialakítása



egyénre szabott tanulási módok megismerése, ezek alkalmazása



a beszédértés és a kifejező beszéd fejlesztése



konkrét cselekvéssel összekapcsolt tapasztalat szerzés kialakítása



matematika tudásának praktikus használata az élet különböző területein



digitális kompetencia kifejlesztése



az életvitelhez, tanuláshoz, szabadidő hasznos eltöltéséhez kapcsolódó ismeretszerzés elsajátíttatása



az értékteremtő munka a saját felelősség felismertetése



a tanulók képességének megfelelő pályaválasztás segítése

5. Autizmus spektrum zavarral küzdő tanulók: Az autizmus spektrum zavarral küzdő tanulók kiemelkedő jelentőségű tulajdonságai melyek nem hagyhatók figyelmen kívül a fejlesztés, oktatás során:  A másik személy szándékának, érzéseinek, gondolatainak, szempontjainak (pl. az információátadás szándékának) meg nem értése, az önmagára vonatkoztatás hiánya. Legsúlyosabb esetben képtelenség arra, hogy az embereket, mint a valóság egyéb elemeinél fontosabbakat megkülönböztesse.  A szociális megerősítés jutalomértékének hiánya, vagy az ezzel kapcsolatos öröm későbbi, direkt tanítás útján való kialakulása, illetve a belső motiváltság gyengesége – gyakran teljes – hiánya. Többnyire nagyon kevés vagy szokatlan dolog okoz számukra örömöt. 

A beszéd korlátozott megértése, még látszólag jó beszédprodukció mellett is, amelyet nehezítenek a beszéd érzelmi, társas viselkedési sajátosságai, mint pl. a hanghordozás.

 A beszéd vagy más kommunikációs eszköz spontán, funkcionális, rugalmas alkalmazásának sérülése.  Egyenetlen képességprofil, pl. a szigetszerű ismeretek, képességek és az önellátás 31

vagy a mechanikus és a személyes memória közötti szakadékszerű különbség.  Hiányzó vagy korlátozott belátás, pl. saját tudásával, az ismeret forrásával, módjával, a szubjektív jelentőséggel kapcsolatban.  A változásokkal, újdonsággal kapcsolatos ellenállás, szorongás. Az autizmus spektrum zavarral küzdő tanulók fejlesztésének általános céljai, feladatai  A legáltalánosabb cél az egyéni képességek, fejlettség szintjén elérhető legjobb szociális adaptáció és önállóság feltételeinek megteremtése, ennek alapja a szociális, kommunikációs és gondolkodási készségek hiányának speciális módszerekkel történő kompenzálása és a meglévő készségek fejlesztése.  Az iskolai és a mindennapi életre felkészítő tananyag, ismeretanyag speciális módszerek segítségével történő elsajátítása.  A tananyag kiválasztásának legfontosabb szempontja a tanuló túlterheltségének elkerülése érdekében a felesleges információk megszűrése, lényegtelenek eltörlése, mert nagy mennyiségű információ az autizmus spektrum zavarral küzdő gyermek számára nehézséget jelent.  Speciális, egyéni motivációs és jutalmazási rendszer kialakítása.  Vizuálisan segített kommunikációs rendszer, a speciális környezeten belül és személyek között: beleértve a gyermek felé irányuló minden kommunikációt.  A tanítási nehézség miatt keresni kell az információ átadására a gyermek megértési szintjének megfelelő és szociális vonatkozásoktól leginkább független módszereket és médiumokat (pl. írott utasítás, folyamatábra, számítógépes oktatás stb.).  A fejlesztésben, tanításban és a viselkedésproblémák kezelésében alapvető a kognitívviselkedésterápia módszereinek alkalmazása.  Az egyéni fejlődési eltérések az általános értelmi, önállósági, beszédképességi szint, illetve a viselkedésproblémák jellege szerint további speciális, egyedi módszerek alkalmazását teszik szükségessé.  A fejlesztés üteme és a tanuló továbblépési lehetősége függ a mért eredményeitől, azaz: a gyermek képességeitől és a képzés intenzitásától.  A képességek szinten tartása az önállóság fejlesztésével  A szociális-kommunikációs kompetencia fejlesztése  Kognitív fejlesztés, különös tekintettel a problémamegoldó gondolkodásra  A tananyagot mennyiségi és minőségi szempontból módosítani és redukálni kell a 32

tanulók speciális szükségletei szerint.  A tananyag szűrése, egyes tantárgyakból, tananyagrészekből felmentés,  A tananyag elsajátításához speciális módszerek és eszközök használata szükséges.  Alapvető nevelési cél az énkép és önismeret fejlesztése,  Saját és mások érzelmeinek, nézőpontjának felismerése, megértése,  A saját gondolatok és érzelmek kifejezésének tanítása.  A viselkedésproblémák megelőzése, hatékony kezelése hozzájárul a testi-lelki egészség megőrzéséhez és kiküszöbölheti a gyógyszeres kezelést.

1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

Az egészség alapvető emberi jog, amelynek biztosítása és fenntartása egyéni és társadalmi cél, ugyanakkor megléte a hosszú távú társadalmi és gazdasági fejlődés egyik döntő feltétele. A magyar lakosság egészségi állapotának mutatói (pl. demográfiai trendek, átlagos életkor, halálozási okok, krónikus betegségek gyakorisága, növekvő drogfogyasztás, öngyilkosságot elkövetők számának alakulása, allergiás megbetegedések szaporodása, stb.) egyértelműen jelzik, hogy bőven van tennivaló ezen a téren. A negatív irányú változások okai különböző tényezőkben rejlenek. Összekapcsolódó hatások sokaságáról van szó, hiszen az egészségi állapot a genetikai tényezőkön kívül a környezeti-, természeti-, társadalmi tényezők is befolyásolják. Hazánkban éppen úgy, mint világszerte az emberek külső és belső környezete közötti harmónia alakítása, helyreállítása az egészségnövelés központi feladatává vált. Az utóbbi években széleskörű egészségnövelési, prevenciós tevékenység indult meg. Sok esetben jellemző, hogy ismeretanyagban nincs hiány. A magyar emberek életvitelének alakulásában inkább a nem megfelelő szemlélet játszik szerepet. Ennek egyik oka, hogy a társadalmi értékrendben az „egészség” nem kapja meg a megfelelő rangot. Az egészséggel kapcsolatos információ tehát szükséges, de korántsem elégséges feltétele az egészséges életvitel, életmód alakulásának.

33

Az egészségnevelés fogalma: Az egészségfejlesztés az összes nem terápiás egészségjavító módszer gyűjtőfogalma; tehát magában foglalja a korszerű egészségnevelés, az elsődleges prevenció, a mentálhigiéné, az egészségfejlesztő szervezetfejlesztés, az önsegítés feladatait, módszereit. A WHO meghatározása szerint az egészségfejlesztés az a folyamat, amely képessé teszi az embereket arra, hogy saját egészségüket felügyeljék, és javítsák. Az iskola a családi környezet mellett a szocializációnak azt a színterét jelenti, amelyben mód nyílik az egészségesebb életvitel készségeinek, magatartásmintáinak kialakítására és begyakorlására. 1.3.1 Az egészségfejlesztés iskolai feladatai

a) Tartalma: ● Önmagunk és egészségi állapotunk ismerete. ● Egészséges testtartás, mozgás fontossága. Mindennapos testnevelés megvalósítása. Tömegsport, sportszakköri foglalkozások,sportrendezvények segítségével a tanulók sportszeretetének kialakítása. ● Az étkezés egészséget befolyásoló szerepe. A korszerű táplálkozás fontossága, életkornak megfelelő, rendszeres, tartalmas táplálkozás igényének kialakítása (tejtermékek, friss gyümölcsök, zöldségfélék rendszeres fogyasztása). ● A betegségek megelőzése, kialakulása és gyógyulási folyamat. A prevenció szerepe. Fogadják el beteg társaikat, segítsék mindennapi életüket. Megfelelő ismeretekkel rendelkezzenek a leggyakoribb fertőző betegségekről. ● Barátság, párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben. Tisztában legyenek a testükben végbemenő biológiai és pszichés változások okával és következményeivel. Életkoruknak megfelelő ismeretanyaggal rendelkezzenek a szexuális kultúráról, fogamzásgátlásról. ● A személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák. Önismeret fejlesztése, stressz oldó technikák elsajátítása. ● A tanulás technikái. Az egyes tantárgyak tanulásához más-más módszerek lehetnek célravezetők. ● A rizikóvállalás és határai. Legyenek tisztában a gyerekek testi és lelki tűrőképességükkel! ● A szenvedélybetegségek elkerülése. Ismerjék meg a tanulók az alkohol, a dohányzás és a 34

kábítószer-fogyasztás egészségkárosító hatásait! ● A természethez való viszony. Az egészséges környezet megóvása érdekében védjék a természet adta kincseket! Tudják, hogy ők is részei az élő természetnek, tehát annak minden változása rájuk is kihat. ● Az egészséges környezet jelentősége, védekezés a környezeti ártalmak ellen (fény, hang, füst, pollen, környezetszennyezés). ● Mentálhigiéné. A test és lélek szoros kapcsolatban áll, ha az egyik megbetegszik, az kihat a másikra is. Ismerjék meg szorongásaik okát, és próbálják azokat megszüntetni! ● Személyes biztonság megőrzése, közlekedésbiztonság. Kerüljék a veszélyhelyzeteket, az utcán gyalog és kerékpárral körültekintően, a KRESZ-szabályok betartásával közlekedjenek! b) Megvalósítás lehetőségei a tanórai keretek között: A NAT és a kerettanterv lehetőségeit kihasználva – a tantárgyi programokból kiindulva – meg kell határozni az egészségnevelési tananyagot! Jelenjen meg az egyes tantárgyak tanmeneteiben az egészségnevelés, mint pedagógiai cél! Meg kell állapodni abban, hogy a tanárok a tanmenetben jelöljék valamilyen módon azokat az órákat amelyek tananyaga szorosan kapcsolódik az egészségnevelés célkitűzéseihez. Biológia: A tanulók 

szerezzenek minél sokoldalúbb ismereteket a növényekről, amelyek táplálékként, gyógynövényként hasznosíthatók;



ismerjék meg azokat a környezetükben fellelhető növényeket, amelyek veszélyt jelenthetnek számukra bizonyos alkotórészeik miatt;



legyenek tisztában szervezetük működésével életkoruknak megfelelő szinten;



ismerjék érzékszerveik működését, hogy az káros hatások ellen hatékonyabban védekezhessenek;

 ismerjék, és szeressék a természetet, védjék értékeit;  alakuljon ki ökológiai szemléletmódjuk;  sajátítsák el a testi és lelki egészséget megőrző technikákat;  legyenek tájékozottak az ember és természet közötti sokoldalú kapcsolatrendszerről;  ismerjék a környezetük egészségügyi problémáit; 35

 legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére; Fizika: A tanulók  ismerkedjenek meg az elektromos áram hasznával, veszélyeivel;  tudják, melyek a környezetre veszélyes hulladékok, azokat hol lehet elhelyezni;  tudják mi a villám, hogyan kerülhetik el a villámcsapást;  ismerkedjenek meg a napsugárzás hasznos és káros hatásaival, valamint azzal, hogyan védhetik bőrüket, szemüket az erős napsugárzástól;  váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára, ismerjék az egyes jelenségek egészségre gyakorolt hatását;  ismerkedjenek meg a szelektív hulladékgyűjtés lehetőségeivel, jelentőségével, a gyakorlatban alkalmazzák ismereteiket;  tudják, melyek a veszélyes hulladékok, mit kell velük kezdeni;

Kémia: A tanulók  ismerjék az oxigén, a szén-dioxid élettani hatásait;  tudják, milyen a tiszta levegő összetétele, milyen szennyezőanyagok, hogyan kerülhetnek bele, hogyan védekezhetünk ellenük;  tudják, mi az ózonlyuk, mitől, hogyan alakul;  ismerjék a gyakoribb vegyszerek összetételét, egészségre kifejtett hatását, biztonságos használatukat;  az alábbi elemekről tudják, hogy magnézium-idegrendszerre és izomzatra gyakorol hatást, a kalcium-csontépítő, a nátrium-konyhasó alapeleme, hatása a vérnyomásra, érrendszerre, vas-vérképzésben van szerepe, higany, ólom, radioaktív anyagok mérgező hatása  tudják, hogy az alkoholok milyen hatást gyakorolnak szervezetünkre,  tudják, hogy a sósav hypoval reagálva mérgező gázt termel

36

Tánc és dráma: A tanulók  harmonikus mozgásának fejlődésével testi és lelki egyensúlyuk is optimálisan alakul  testbeszédük, mimikájuk, egyéb érzelmi megnyilvánulásaik megismerésével, irányításával javíthassák társas kapcsolataikat  érezzék át a mozgás örömét, tudják, hogy pozitívan befolyásolja testi és lelki fejlődésük alakulását Technika és életvitel: A tanulók  ismerjék meg az emberi alkotásokban megtestesülő használati,esztétikai, formai és etikai értékeket  ismerkedjenek meg a technika okozta változások hasznával, és egészségkárosító vonatkozásaival is. Tudjanak ezek ellen életkoruknak megfelelő szinten védekezni  sajátítsák el a kertészeti alapismereteket, ismerjék a komposztálás technikáját, jelentőségét  alakuljon ki kritikus fogyasztói magatartásuk  ismerjék és alkalmazzák a gyalogos és kerékpáros közlekedésre vonatkozó KRESZ szabályokat Testnevelés: A tanulók  győződjenek meg a mozgás jótékony hatásairól az egyes szervrendszerekre vonatkozóan  igényeljék a rendszeres testmozgást, használják ki a lehetőségeket  higiénés szokásai alakuljanak, szilárduljanak meg. Tudják, hogy az ápolatlanság nemcsak visszataszító, hanem az egészségre káros lehetőségeket is rejt  tapasztalják meg, hogy a közös sportolás, játék milyen jó hatással van a közösségi életre, így az egyén lelki egyensúlyára is  testi képességeire irányuló mérések ösztönözzék őket a fejlődésre

37

Egyéb tantárgyak: Amely tantárgyaknál, a tárgy jellegéből adódóan nem kapcsolódik a tanmenethez konkrétan nevelési feladat az egészségnevelés témaköréből, a következő szempontok betartásával segíthetjük a tanulók egészségnevelését:  ügyeljünk arra, hogy megfelelő gyakorisággal szellőztessünk, biztosítva az oxigéndús levegőt a foglalkozáshoz  a tanulókat ösztönözzük arra, hogy helyes testtartással üljenek, álljanak  írásnál, olvasásnál a megfelelő távolságról nézzék a könyvet, füzetet  védjük őket a zajártalomtól  biztosítsunk számukra életkoruknak megfelelő iskolabútorokat  otthoni feladataik kijelölésekor ne terheljük túl a gyerekeket, maradjon idejük kikapcsolódásra, pihenésre  az óra felépítésénél életkori sajátosságaikat szem előtt tartva terheljük a tanulókat, vegyük észre, ha problémájuk van, éreztessük velük, hogy számíthatnak ránk. c./ Megvalósítási lehetőségek tanórán kívül: Az egészségnevelésre minden alkalmat meg kell ragadni a tanórán kívül is. Az óraközi szünetekben, kirándulások, délutáni foglalkozások alkalmán is minden nevelőnek és a gyerekek körül tevékenykedő egyéb beosztású dolgozóknak ( takarító, büfés, gondnok, iskolatitkár stb) is szem előtt kell tartani az egészségnevelési feladatokat. A KDSK 2013. október 9-én alakult meg. A 2013/2014-es tanévben az alábbi sportcsoportokat hoztuk létre: 1. Asztalitenisz (II-III-IV. korcsoport) 2. Labdarúgás (II-III-IV. korcsoport) 3. Labdajátékok, atlétika (III-IV. korcsoport 4. Tollaslabda A KDSK megalakulásának célja: A mindennapos testedzés, a sportban tehetséges fiatalok helyi. ill. intézmények közötti versenyekre való felkészítése. A diákok edzettségi szintjének, mozgáskultúrájának fejlesztése; a kitartó munkára, toleranciára, konfliktuskezelésre, egészséges életmódra való nevelése Működését a Gönczy Pál Katolikus Általános Iskola Iskolai Sportkörének Alapszabálya határozza meg. 38

A diákoktól éves tagdíjat nem szedünk! Bozsik program: Az MLSZ-el kötött szerződésnek megfelelően, a tanévben aktualizált csoporttal részt veszünk a programban. Egészségügyi hét: Előadásokat, vetélkedőket, pályázatokat szervezünk a következő témákhoz kapcsolódóan: egészséges táplálkozás, életvitel; testi, lelki változások a serdülőkorban; alkoholfogyasztás hatásai; dohányzás; fogamzásgátlás; stressz helyzetek kezelése; tiszta környezet. Elsősegély nyújtási szakkör: Újra beindítjuk ezt a régen hagyományként működő szakkört. Környezetvédelmi hét: Témájánál fogva szorosan kapcsolódik az egészségneveléshez. Itt a szelektív hulladékgyűjtés, környezetvédelem témában szervezünk programokat.

Erdei iskola: Ha lehetőségünk nyílik rá, tanulóink erdei iskolai keretek között ismerkedhetnek a természeti környezettel harmonikus. Egészséges életvezetési képességekkel. Lovaglás A nemzeti lovas kultúra oktatás bevezetése a 4. évfolyamon. Cél: A nemzeti lovas kultúra és a magyar lovas hagyományok, valamint a lovaglás gyakorlati alapjainak megismertetése. A nemzeti öntudat erősítése, környezettudatos és egészséges életmódra történő nevelés. Úszás Az úszásoktatás bevezetése az 5. évfolyamon. Célja: A mindennapi testedzés, helyes testtartás kialakítása, egészséges életre nevelés. A vízhez szoktatás után az úszás alapjainak elsajátítása.

d./ Módszerek, eszközök: Az életkori sajátosságok figyelembe vételével tervezzük, szervezzük az egyes tanulócsoportok programjait. A kicsiknél játékosan, egyszerű, konkrét feladatokkal valósítjuk meg nevelési céljainkat. 39

A nagyobbaknál, mivel már több csatornán szereztek tapasztalatokat, információkat az egészség megőrzésének fontosságáról, segítünk rendszerezni és a mindennapi életükben jól használhatóvá tenni tudásukat. Fontos, hogy a gyerekek a témával kapcsolatban felmerülő kérdéseikre kielégítő válasz kapjanak, problémáikra megoldást találjanak. Az egészségfejlesztés szemléletének széleskörű elsajátítása az iskolában, meghívott előadók segítségével, pedagógusok, szülők, alkalmazottak, tanulók, számára. Az iskola környezetének folyamatos szebbé tétele, tisztán tartása.

Ellenőrzés, értékelés, minőségfejlesztés

a) Alapelvek: - Az egészséges életmódra nevelés területén az ellenőrzés, értékelés és a minőségfejlesztés rendszere kapcsolódjék össze! - Tevékenységek ellenőrzésébe és értékelésébe szükséges az együttműködő partnerek bevonása. b) Az értékelés formái: - külső (szakértő, szaktanácsadó) - belső (igazgató, munkaközösség-vezető, osztályfőnök) c) Az értékelés típusa, irányulása és módszerei: - a folyamatra és/vagy eredményre irányul - egyénre és/vagy csoportra figyel - kimeneti pontokon (4., 8. osztály végén) - tanulói munkák, kiállítási anyagok, élménybeszámolók 1.3.2 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanírási órákon belül és délutáni csoportfoglalkozásokon valósul meg. Elsősegélynyújtáson értjük azt a cselekedetet, amikor egy megsérült, illetve hirtelen megbetegedett embernek segítünk, illetve ellátjuk. A megfelelő beavatkozáshoz mind elméleti, mind gyakorlati felkészülés szükséges. A jó elsősegélynyújtó mindent megtesz a feltétlenül szükséges beavatkozások elvégzése érdekében, de ismervén korlátait, csak a szükséges beavatkozásokat végzi el. Nem 40

kezd olyan ellátásba, mely az adott helyszínen felesleges, vagy nem kivitelezhető, esetleg kifejezetten káros. Az elsősegélynyújtónak tisztában kell lennie alapvető biológiai, anatómiai ismeretekkel, alapvető elsősegély-nyújtási műfogásokkal, az életveszélyes, vagy ahhoz vezető állapotok felismerésével. Fontos a megfelelő kapcsolatteremtő képesség. Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja: Az elsősegély nyújtási alapismeretek elméleti és gyakorlati elsajátítása, veszélyhelyzetekben alkalmazásuk. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái: a) a tanórai használatra: biológia órák, kémia órák (mérgezések, vegyszer okozta sérülések, égési sérülések), fizika órák (égési sérülések), osztályfőnőki órák b) Tanórán kívüli lehetőségek: erdei iskolák (a túrázás balesetvédelmi ismeretei), témahetek, szakkör, önképző körök. Idő hiányában a pedagógusok fő célja a motiváció megteremtése lehet, ezt követően érdemes a diákokat valamilyen célszervezethez irányítani (Ifjúsági Elsősegélynyújtók, Magyar Vöröskereszt). 1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A közösségi tudat legfőbb meghatározója, hogy Jézusban mindannyian Isten gyermekei vagyunk: tanárok, diákok, szülők. Ezt a tudatot erősíti mindennapos, illetve rendszeres vallásgyakorlásunk – az ima (iskolában tanítás előtt és után), a szentmisék (a közösségünk és az Egyház ünnepein) és a lelkigyakorlatok. „Az iskola épp azzal válik katolikussá, hogy – bár más-más fokon – az iskolai közösség minden tagja osztozik a keresztény világlátásban, s ezt ki is jelentik. Így ebben az iskolában az evangéliumi elvek válnak nevelési eszménnyé, belső ösztönzővé és egyúttal végső céllá.” A közösségfejlesztés közös feladat. Az iskola valamennyi dolgozójának figyelembe kell vennie mindennapi munkája során, hogy példaként áll a diákok előtt megjelenésével, viselkedésével, beszédstílusával. A pedagógiai program szempontjából iskolánk keretén belül működő közösségi nevelés területei: 41

Tanórák: hittanórák, szaktárgyi órák, osztályfőnöki órák Tanórán

kívüli

szabadidős

foglalkozások:

szakkörök,

sportfoglalkozások,

lelkigyakorlatok, zarándoklatok, kirándulások, Diákönkormányzat munkája Napközi otthon (általános iskolában) Közös lelki nap Feladata: A keresztény értékrend megismerése, mélyítése, ezzel segítve az egységes nevelésben való együttműködést. Közös zarándoklatok Feladata: Ismerjük meg Magyarország híres kegyhelyeit, ezzel is segítve a keresztényi nevelést, a nevelői példa felmutatását. Plébániákkal közös programok Feladata: A plébániákkal való élő kapcsolatok erősítése. A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1.

A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása. Feladat: Az iskolai élet egyes területihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítás, a valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése.

2.

A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében. Feladat: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronóm

–

a

felnőttek 42

elvárásainak

megfelelni

akaró

–

személyiségének lassú átalakulásától az autonóm – önmagát értékelni és irányítani képes – személyiséggé válásig. 3.

Az önkormányzás képességének kialakítása. Feladat: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitőzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjen

4.

A tanulói közösségek tevekénységének megszervezése. Feladat: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek

tevékenységének

tudatos

tervezése

és

folyamatos

megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. 5.

A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. Feladat: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása.

1.4.1 A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok: 6.

A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanításitanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra.

7.

Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást.

8.

A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk.

9.

A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat

a

módszereket

és

szervezeti

formákat,

amelyek

a

tanulók

tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják. 10. Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a

legnagyobb

mértékben

igazodjon 43

a

tanulók

egyéni

fejlettségéhez,

képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. E feladat megoldását a tanítási órákon az alábbi tanítási módszerek és szervezeti formák segítik. 11. Az első évfolyamon a szociálisan hátrányos helyzetű, beilleszkedési, magatartási, tanulmányi problémákkal küzdő tanulók részére kis létszámú első csoportot szervez az iskola. 12. A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így – elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél – a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak.

1.4.2 Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai Célunk, hogy minden gyerek az iskolai közösség tevékeny, önszervező tagja legyen, tudjon véleményt nyilvánítani, legyenek ötletei, javaslatai. Az iskolai életben törekedjék az emberi jogok és alapvető szabadságjogok tiszteletben tartására. Képes legyen felelősségteljes döntéseket hozni a saját és társait érintő kérdésekben. Ismerje fel saját helyét a közösségben és felelősségét a közösségért. Célunk, hogy a közösségi célokért tenni akaró, aktív gyerekekből álló, demokratikus elvek alapján működő közösségeket hozzunk létre. Olyan közösségeket, amelyek tagjai ismerik és betartják az iskolai szabályokat, a házirendet, magukénak vallják az iskola értékrendjét, óvják az iskola berendezéseit, eszközeit. E cél érdekében feladatunk, hogy alakítsuk ki bennük az összetartozás érzését, erősítsük a közösségi tudatukat. Olyan osztályközösségeket fejlesszünk, ahol a gyerekek tisztelik társaikat és a felnőtteket, elismerik egymás eredményeit. Elfogadják és tisztelik nehézségek leküzdésében, az esetleges kudarcok elviselésében. Mivel iskolánk osztályainak némelyikében sajátos nevelési igényű gyerekek tanulnak, ezért különösen fontos szerepet kap a tolerancia, a másság elfogadása.

44

Valamennyi terület feladata azonos, mivel az iskola nem differenciáltan, egymástól függetlenül, egymás mellett fejleszti a gyermekek/tanulók személyiségét, hanem közösen, egymást erősítve, a gyermekek/tanulók egyéni képességeit, beállítódását figyelembe véve.

1.4.3 A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai Az iskolai diákönkormányzat tanulóink önirányító, önszervező közössége, melynek keretében a tanulók a diákönkormányzatot segítő pedagógus vezetővel együtt, önállóan intézik saját ügyeiket. Célunk, hogy tanítványaink a diákönkormányzat működése során tanulják meg jogaikat gyakorolni, a jogok által biztosított mozgásterüket kihasználni, gyakorolják állampolgári szerepeiket. Szerezzenek tapasztalatokat a konfliktusok kezelésében, azok megoldásában; tanulják meg a konszenzuskeresést. A diákönkormányzat saját működési szabályzata alapján tevékenykedik. Feladataink:  olyan közös érdekeken alapuló közös és konkrét célok kijelölése, amelyek az egyéni érdekekkel is összhangban vannak,  a hagyományokon alapuló közösségépítő tevékenységek fejlesztése,  a régi tevékenységek mellett új hagyományok teremtése,  a diákság olyan közösséggé alakítása, fejlesztése, amely büszke saját sikereire, eredményeire, értékeli a más közösségektől megkülönböztető tulajdonságait 1.4.4 A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai Pozitív értékrendet magáénak valló kisebb közösségek, pl. osztályok, és nagyobb - pl. évfolyamok, alsó-, felső- tagozat, és az egész iskola tanulóiból álló - közösségek szervezése, kialakítása, fejlesztése. E cél érdekében különböző rendezvényeket szervezünk: tanulmányi – és egyéb versenyek, papírgyűjtés, karácsonyi ünnepélyek, karácsonyi –és húsvéti kézműves foglalkozás, farsangi bál, sportnapok,színház- és mozi látogatások . A tevékenységformák kialakításakor törekszünk arra, hogy a résztvevők adottságára építve érdeklődésük ne csak alkalmanként, véletlenszerűen érvényesüljön, hanem tartós aktivitásra ösztönözzön.

45

Segítjük olyan csoportok kialakítását, amelyek az emberi kapcsolatok elmélyítése mellett hatnak az egész személyiség fejlesztésére, valamint hatással vannak a pozitív töltésű életmód kialakítására. Az osztályon belüli és az osztályok közötti kapcsolatok kiépülésében, az együvé tartozás érzésének elmélyítésében jelentős szerepe van az iskolai rendezvényeknek. A tár-sas együttlét tartalmas programjai meghatározó élményt nyújtanak, miközben a kulturált viselkedés gyakorlására is módjuk van.

1.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai Erkölcsi elvárások a tanároktól A diákok nevelése felelős, örök életre szóló feladat. Üdvösségre nevelünk. Ahhoz, hogy a diákok harmonikus, kellő önismerettel, önfegyelemmel rendelkező, szépre, jóra fogékony, Istent és embertársat szerető emberekké váljanak, a pedagógusoknak is ilyennek kell lenniük. A nevelő pedagógusnak nyitottnak kell lennie minden értékre, amelyet beépíthet saját életébe és nevelő-oktató munkájába. Elengedhetetlen az önképzés, az olvasás, a kultúra szépségeinek megtapasztalása, amelyek lelki-szellemi töltést adnak a napi munkához.

A gyerekek nevelése elképzelhetetlen a szeretet, az „adás vágya” és az empátia nélkül. Meg kell érezni, melyik diáknak van éppen szüksége szerető személyes beszélgetésre, és melyiknek határozott szigorra. A megalázást viszont minden esetben kerülni kell. A személyre szabott nevelőmunkát csak a gyermek és családja minél jobb megismerésével lehet lelkiismeretesen elvégezni. A pedagógus minden pillanatban értéket közvetít. Ezért kerülnie kell mindent, amely értéktelen, amely az aktuális fogyasztói divatot képviseli, ami csak szórakoztat, de nem nevel, ami üres tudást ad, de személyiséget nem fejleszt, ami Isten helyett valami pótszert akar nyújtani az embernek. Mindezt úgy kell tennie, hogy igazodjon a gyerekek jogos igényeihez, életkori sajátosságaikhoz, hogy ne elriasszon, hanem magával hívjon.

46

A tanár élete összhangban álljon az általa és az iskola által képviselt értékekkel. Ezért fontos, hogy minden pedagógus pontos, fegyelmezett, alapos munkát végezzen. Ígéreteit megtartsa a diákok és a kollegák felé is. Konfliktusait emberi módon kezelje. Tudjon megbocsátani. Családi háttere rendezett legyen. Ezt a munkát csak magasan kvalifikált, hitükben képzett, a gyerekeket szerető és értő pedagógusok tudják ellátni. A pedagógus szavai és tettei mindig legyenek összhangban, hiszen mindennél nagyobb veszélyt jelent a gyerek számára a hamis tanúságtétel. Az iskolában minden olyan pedagógus taníthat, aki elfogadja annak katolikus voltát, nem dolgozik a hitvallásos nevelés ellen. Alaposan tanulmányozza a keresztény tanítást és munkája közben nem tesz elmarasztaló, sértő megjegyzést egyházra és tanítására, hiszen ez a diákokban meghasonlást idézhet elő. Az iskola katolikus volta, jó hírneve csak ebben az esetben biztosítható. A keresztény szellem, a tanúságtétel, az iskola lelki élete szervezése szempontjából elengedhetetlen, hogy minél több hitvalló pedagógus legyen a tanári karban. A fejlődés előfeltétele, hogy számarányuk növekedjen. Ez sohasem jelentheti azonban azt, hogy az egyszínűségre kell törekedni, mert a diákok akkor tanulnak igazán sokat nevelőiktől, ha azok a világ sokszínűségét tudják képviselni. Iskolánk ökumenikus jellege a tantestületben is megköveteli a sokszínűséget, a más felekezethez tartozók jelenlétét. Az iskola vezetőségére nagy felelősséget ró a megfelelő pedagógusok kiválasztása. A legnagyobb jó szándék esetén is történhetnek sikertelen választások. Ezért minden új tanár először egy éves szerződéssel alkalmazható, amelyet a felek kölcsönös megelégedése esetén lehet véglegesíteni. Az iskola a tanárokat fejlődésük érdekében szakmai továbbképzésekre küldi előre meghatározott rend szerint. Nevelési értekezleteket és lelki programokat szervez, és lehetőségeihez képest mindent megtesz, hogy jó hangulatban, örömmel és megfelelő felkészültséggel, magas szakmai színvonalon dolgozhassanak. A keresztény nevelő hitvallása Értékrendünk nem idealista – a természetfölötti feltételezi a természetest. Mi is igaznak tartjuk a bölcsességet: ép testben ép lélek.

47

Nevelni csak a közösség képes – már az ősegyházban egy „szív, egy lélek” jellemezte az első keresztényeket. Isten közösségben találkozik az emberekkel, ugyanakkor fontos az egyéni felelősség. Tekintély és demokrácia – a nevelő a növendékeihez képest többletet hordoz. Erkölcsi kérdésekben nem szavazhatunk, ugyanakkor az egyesek szavára figyelni kell. Felelősség – a diákjaink ránk vannak bízva. Abban a tudatban cselekszünk, hogy Isten előtt egyszer majd számot kell adnunk.

A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg. A pedagógusok jogait és kötelességeit a köznevelésre és szakképzésre vonatkozó törvények és azok végrehajtási rendeletei, az intézmény Pedagógiai Programja és belső szabályzatai tartalmazzák. A munkaköri leírásra a Munka Törvénykönyve, a vonatkozó jogszabályok, az Egyházi Törvénykönyv és a Katolikus Egyház egyéb előírásai és szabályzatai irányadóak. Munkavállaló tud arról, hogy a fenntartó és a Munkáltató egyházi elkötelezettségéből helyi szabályozókban (pl. szervezeti és működési szabályzat, pedagógiai program, munkaterv) is megnyilvánuló többletkövetelmények erednek. Munkavállaló feladatait a helyi szabályozók, munkaköri leírása és a munkáltatói jogkör gyakorlójának utasításai szerint köteles ellátni az Egyházi Törvénykönyv (Codex Iuris Canonici - CIC) 793-806. kánon és a Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet Etikai Kódexe alapján. Munkavállaló tudomásul veszi, hogy munkáját a hatályos jogszabályok alapján a Katolikus Egyház tanításának figyelembevételével végzi, és munkahelyén kívül sem tanúsít egyházi alkalmazotthoz méltatlan, a Katolikus Egyházat sértő magatartást. Kötelezettséget vállal arra, hogy a munkavégzés során tudomására jutott bizalmas információkat titokként kezeli, azokat sem a munkaviszony fennállása, sem azt követően harmadik személy tudomására nem hozza. A munkavállaló pedagógus részletes feladatai:  a diákok iskolai életre szocializálása, kötelességtudatuk, készségeik fejlesztése 48

 törekedni

az

egészséges

életmódnak

megfelelő

szokások,

követelmények

megismertetésére, gyakoroltatására  a tanulók - az életkornak megfelelő - fejlesztő foglalkoztatása a NAT követelményeinek és az iskola pedagógiai programjának szellemében  tanóráira és tanórán kívüli foglalkozásaira rendszeresen felkészülni, nagy gondot fordítva a diákok

életkori

sajátosságainak,

képességeinek,

megfelelő,

azokat

fejlesztő

foglalkoztatásra, a rendelkezésre álló idő optimális kihasználására  tanítási tevékenységét jóváhagyott tanmenet alapján végezni  tanórai munkáját a tanulók adottságainak, haladási tempójának megfelelően differenciáltan szervezni, gondot fordítva a tehetséges tanulók megfelelő foglalkoztatására is, amit a tanórai differenciáláson kívül szakkörökre való javaslat, tanulmányi versenyekre való felkészítés formájában is megtehet.  gondoskodni arról, hogy lehetőleg minden tanuló - ha különböző ütemben is - megszerezze a NAT követelményeiben meghatározott készségeket, a képességeinek megfelelő ismereteket  rendszeresen ellenőrizni és értékelni a diákok tanulmányi munkáját úgy, hogy az értékelés motiváló hatású legyen. Az értékelésnél alkalmazza a belső szabályzatok előírásait  tanításában kiemelten kezelni az írásbeli és szóbeli kommunikatív képességek fejlesztését  a tanulók személyiség fejlesztését a tanulás-tanítás folyamatában tervszerűen végezni. Ennek érdekében feladata a tanulók minél alaposabb megismerése  biztosítani tanulói számára, hogy nyugodt légkörben, türelmes, de egyidejűleg igényes környezetben fejlődjenek  a tanulók számára a tanulás, a szellemi erőfeszítésekben rejlő örömforrások felfedeztetése, spontán érdeklődésük fenntartása  gondoskodni a szociális segítségre szoruló, hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyerekek segítéséről, a felmerült problémákat idejében jelezni az osztályfőnököknek, illetve az ifjúságvédelmi felelősnek  a sajátos nevelési igényű diákok speciális oktató-nevelő formáinak személyre szabott alkalmazása  adminisztratív tevékenységet végez: 

naplók vezetése



a tanulók előmenetelének rendszeres érdemjeggyel és más formában történő értékelése



felkérésre statisztikák készítése az általa ellátott feladatokkal kapcsolatban 49

Kötelessége az iskolai munkatervben rá osztott feladatok végrehajtása, ügyeletesi teendők ellátása, az iskola rendezvényein, ünnepségein való megjelenés. A pedagógus joga, hogy:  a tanításhoz maga válassza meg a felhasználni kívánt taneszközöket és módszereket, azonban választásánál tekintettel kell lennie arra, hogy munkájával a tantestület által kialakított pedagógiai koncepciót szolgálja. Ennek érdekében kapcsolatot tart és konzultál a szakmai munkaközösség vezetőjével is.  a felelős taneszköz és módszerválasztás feltétele, hogy a tanár megismerje a rendelkezésre álló tanítási programokat és eszközöket, folyamatos önképzéssel tájékozódjon az új szakmai törekvésekről.  irányítsa és értékelje a tanulók munkáját  minősítse a tanulók tudását  hozzájusson a munkájához szükséges ismeretekhez  a nevelőtestület tagjaként részt vegyen az iskola pedagógiai programjának tervezésében és értékelésében, gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető jogokat.  szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzésben való részvétel útján gyarapítsa, részt vegyen pedagógiai kísérletekben, tudományos kutatómunkában  szakmai egyesületek, kamarák tagjaként vagy képviseletében részt vegyen helyi, regionális és országos közoktatással foglalkozó testületek munkájában  személyét, mint a pedagógusközösség tagját megbecsüljék, személyiségi jogait tiszteletben tartsák, nevelői, oktatói tevékenységét elismerjék Egyéb rendelkezések:  A pedagógus, mint a nevelőtestület tagja, részt vesz a nevelőtestület döntéseinek meghozatalában, kötelessége az értekezleteken, közös iskolai rendezvényeken való részvétel.  A pedagógus munkavégzése során köteles betartani az iskolai szabályzatokban (pl.: SZMSZ) rá, mint munkavállalóra vonatkozó előírásokat.  Naponta 15 perccel az első tanítási órája, 5 perccel ügyelete megkezdése előtt köteles munkahelyén megjelenni. Akadályoztatása esetén a lehető legrövidebb időn belül, de

50

legkésőbb az adott munkanapon 7:35-ig köteles értesíteni a munkáltatóját, és a tanítási anyag, valamint a taneszközök átadásával hozzájárul a helyettesítés szakszerűségéhez.  Megtartott óráit az iskola belső használatára készített nyomtatványán is rögzíti. Ebben feltünteti a tantárgy felosztás szerint ellátott óráin túlmenően a helyettesítéseket, megtartott egyéb foglalkozásokat.  Éves munkatervben rögzített feladatok elvégzésére heti pihenő és szabadnapon is berendelhető. Munkaideje kötetlen, de 7:45-16:00 között oktatással kapcsolatos feladatok ellátására kötelezhető. Az iskolában munkaköri feladatainak teljesítéséhez szükséges időtartamban köteles tartózkodni.  Szakmai munkaközösségében aktívan részt vesz a szervezett önképzésben, az iskola által biztosított továbbképzési lehetőségeket kihasználja. Újonnan szerzett ismereteiről beszámol a munkaközösségében.  Munkavégzés során az utasítási jogkör és az ellenőrzési jogkör gyakorlójának szervezeti megjelölése: igazgató, igazgatóhelyettes, munkaközösség-vezető.

Az utasítási jogkör

gyakorlója jogosult a munkaköri leírásban meghatározott munkaköri feladatokon túlmenően, a munkakör jellegéhez kapcsolódó egyéb utasítások adására is.  Külön díjazás ellenében ellátható feladatait azok képezhetik, melyek a tanulókkal összefüggők, és a tantárgyfelosztásban nem szerepelnek. Ilyenek pl.: iskolán belüli tanulmányi verseny szervezése, munkaidőn kívüli tanulmány kirándulás, stb. Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve.

Az osztályfőnök feladatai és hatásköre  Osztálya közösségének felelős vezetője.  A pedagógusokra vonatkozó általános munkaköri feladatokon túlmenően az alábbiak a szakmai feladatai és a hatásköre:  Alaposan ismernie kell tanítványai személyiségét, az iskola pedagógiai elvei szerint nevelni osztályának tanulóit a személyiségfejlődés tényezőit is figyelembe véve. Segíti az osztályközösség kialakulását.  Együttműködik az osztályban tanító kollégáival, segíti munkájukat, látogatja óráikat.  Észrevételeit és az esetleges problémáit az érintett nevelőkkel megbeszéli. 51

 Aktív pedagógiai kapcsolatot tart fenn az osztály szülői munkaközösségével, a tanítványait oktató, nevelő tanárokkal, a tanulók életét, tanulmányait segítő személyekkel.  Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét.  Különös gondot fordít a hátrányos helyzetű tanulók segítésére.  Értékeli, minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, a velük kapcsolatos észrevételeit, javaslatait a tanártársai elé terjeszti.  Szülői értekezletet tart, szükség esetén családot látogat.  Az ellenőrző füzet útján rendszeresen tájékoztatja a szülőket a tanulók magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről. Az ellenőrző könyvben havonta ellenőrzi a kapott érdemjegyek bejegyzését.  Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli feladatokat (osztálynapló vezetése, félévi és év végi statisztikák, továbbtanulással, ifjúságvédelemmel kapcsolatos tennivalók, stb.).  Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, valamint közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében.  Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, kitüntetésére (a tanulók véleményét figyelembe véve)  Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában.  Javaslataival és észrevételeivel, a kijelölt feladatok elvégzésével elősegíti a közösség tevékenységének eredményességét.  A nevelő-oktató munkájához tanmenetet készít.  Segíti a tanulók pályaválasztását, pályaorientációját, azok személyiségének ismeretében. A pedagógus munkaközösség-vezetői megbízatásából eredő feladatai:  Összeállítja – az iskola pedagógiai programja és éves munkaterve alapján, a munkaközösség tagjainak bevonásával – a munkaközösség éves programját.  A munkaprogram végrehajtása során irányítja a munkaközösség szakmai munkáját, összehangolja tagjainak ez irányú tevékenységét.  Ellenőrzi és összehangolja – az igazgatónak történő benyújtás előtt – a munkaközösség tanmeneteit. Segíti ezek elkészítését, ügyelve a tantervi követelmények megvalósítására, a követelmények, ütemezések megtartására.  A félévi és a tanévzáró nevelőtestületi értekezletekre – az igazgató által meghatározott szempontok alapján – beszámolót, értékelést, adott esetben elemzést készít a nevelőtestület 52

számára munkaközösségének tevékenységéről, a munkaterv végrehajtásáról.  Segíti a pedagógusok szakmai továbbképzését, javaslatot tesz ennek ütemezésére, részt vesz a helyi szakmai-pedagógiai továbbképzések tartalmi kimunkálásában.  Az iskolavezetéssel együtt szervezi területe szakmai, tanulmányi versenyeit, segíti a tehetséges tanulók kiválasztását, felkészítését.  Javaslatot tesz szükség szerint a tárgycsoportot tanítók továbbképzésére, jutalmazására, értékelésére,  Részt vesz a tárgycsoporthoz tartozó pályázatok előkészítésében, kidolgozásában  Részt vesz a tárgycsoportba tartozó tárgyak óralátogatásain - saját ütemtervének megfelelően -, az óralátogatásokról feljegyzést készít, melyet a vezetés rendelkezésére bocsát,  irányítja az iskolai nevelési-oktatási programok vonatkozó részeinek kidolgozását,  javaslatot tesz a tárgycsoport óráinak tantárgyfelosztására,  jelzi az igazgatóhelyettesnek az oktatás során felmerülő tárgyi-személyi és tartalmi problémákat, lehetőség szerint javaslatot tesz azok megoldására,  Irányítja az időszakonkénti eredményességi vizsgálatokat, szükség esetén részt vesz elemzésükben, értékelésükben, az ezekből következő feladat-meghatározásban.  Javaslatot tesz az intézményi működési feladatokhoz, az oktató-nevelő munkához kapcsolódó intézményi szabályzatok változtatására, az intézményben folyó szakmai tevékenység korszerűsítésére, a nevelési értekezletek témáinak megválasztására.  Segíti az iskolavezetést a munkaközösségi tagok helyettesítésének megszervezésében.  Figyelemmel kíséri az éves ütemterv időarányos megvalósulását, segíti az o intézményvezetést a feladatok teljesítésében, a szervezési munkák ellenőrzésében, o különös tekintettel az iskolai hagyományokból adódó nagyrendezvények, illetve a munkaközösségét szakmailag érintő feladatok esetében.

53

1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység

1.6.1 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek Minden gyermeknek joga van a neki megfelelő nevelésre és oktatásra. A gyerekek különböző paraméterek

mentén

részben

születésüknél,

részben

szocializációs

folyamataik

különbözőségeinél fogva egyenlőtlenek, illetve különbözőek, s az oktatásból való profitálás szempontjából egyenlőtlen helyzetben vannak, ha az oktatás nem alkalmazkodik különbözőségeikhez. Mi igyekszünk alkalmazkodni hozzá. A következő elvek szerint végezzük nevelő-oktató munkánkat: 

Kulcskompetenciák

megalapozása,

megszilárdítása

az

1-8.

évfolyamon,

folyamatos, egyénhez igazodó fejlesztés, a kulcskompetenciák bővítése az iskolázás minden szakaszában. 

A tanulók tanulási nehézségeinek feltárása, problémái megoldásának segítése az iskolai nevelés- oktatás egész folyamatában



A tanulási esélyegyenlőség eredményes segítésének egyik alapvető feltétele a tanulók személyiségének megismerése, az ahhoz illeszkedő pedagógiai módszerek alkalmazása.



A tanulók önmagukhoz és másokhoz viszonyított kiemelkedő teljesítményeinek, tehetségjegyeinek feltárása, fejlesztése a tanórákon, más iskolai foglalkozásokon és e tevékenység támogatása az iskolán kívül.



Adaptív tanulásszervezési eljárások alkalmazása



Egységes, differenciált és egyénre szabott tanulási követelmények, ellenőrzési értékelési eljárások alkalmazása.

A tehetség kibontakozását segítő tevékenység: órarendbe építetten a tanórai használatra: biológia órák, kémia órák (mérgezések, vegyszer okozta sérülések, égési sérülések), fizika órák (égési sérülések), osztályfőnőki órák csoportbontás tanórán belüli differenciálás tanórán kívüli tevékenység: szakkörök, sportköri foglalkozások, 54

az olvasóvá nevelés eszközeivel az önművelési igény kialakítása (körzeti olvasási pályázat) versenyfelkészítő foglalkozások továbbtanulás segítése szabadidős foglalkozások/színház, múzeumlátogatás/ választható tanórán kívüli foglalkozások A tehetséggondozásban elsősorban a szakmai munkaközösségekre és az osztályfőnökökre számítunk. Iskolánk az alapkészségek biztos elsajátítása, a tanulók alap- és általános műveltségének biztosítása az emelt szintű oktatás színvonalas oktatása, a differenciált képességfejlesztés mellett fontos feladatának tartja a tehetséggondozást és a különböző szintű iskolai, városi, megyei, regionális, országos és nemzetközi / tanulmányi, kulturális- és sportversenyekre való felkészítést, a versenyeztetést. Az iskola alapítványa anyagilag is támogatni kívánja az iskolai tehetséggondozást, a tanulók különböző szintű és jellegű versenyeztetését. 1.6.2 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program

Feladat: A tanulási kudarc észlelését minden esetben kövesse a kudarcok okainak feltárása, a probléma azonosítása. A szakszolgálat diagnózisát követően az egyéni fejlesztési tervek elkészítése és következetes végrehajtása, a végrehajtás, és az elért eredmények értékelése. Eljárás: A szakemberek véleményei alapján maximum 5 fős csoportokban legalább heti két alkalommal fejlesztő pedagógus irányításával a részképességek fejlesztése. A fenti tanulókra egyéni fejlesztési tervek készítése, a terv végrehajtása, az elért eredmények értékelése, és visszacsatolása a következő év fejlesztési tervébe. A gyermekeket tanítók és a tanulási kudarcnak kitett tanulók fejlesztésében leginkább jártas kollegák folyamatos konzultációja. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő tevékenységi formák 

az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése,



az egyéni foglalkozások, 55



a felzárkóztató foglalkozások,



az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata,



a napközi otthon, tanulószoba,



továbbtanulás irányítása, segítése,



a tanuló helyes önismeretre és küzdőképességre való nevelése.



A tanulási kudarcot kiváltó okok sokfélesége jelzi, hogy a kezelés módszerei is sokfélék lehetnek. Minden alkalmazott eljárás személyfüggő.

1.6.3 A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése Önmaga értékeire kell megtanítani először az iskolai kudarcokkal küzdő tanulót, életcélt kell keresni neki. A kommunikáció helyes módjának megtanításával sikeresebb lehet társai között, ami az előrelépést segíti. „Amit akar a gyerek, arra képes is, de nem mindig képes akarni.” – ezért a motiválatlanságot kell leküzdeni ahhoz, hogy az igényesség megjelenjen a gyereknél. Ha biztonságérzete van, és szeretetet érez, akkor képes saját képességeinek megfelelően teljesíteni, és a közösségnek hasznos tagja lenni. A gyerekekkel pozitív érzelmi kapcsolatot kell kialakítanunk, különben nem tudjuk nevelni őket. A beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek Eljárás - eszköz:  a pedagógusok felkészítése az egyéni bánásmódra konfliktuskezelő megoldó tréningeken, az ez irányú tanfolyamokat végzett kollégák bevonásával.  szoros kapcsolat az óvodákkal, nevelési tanácsadóval és gyermekjóléti szolgálattal  az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése,  a felzárkóztató órák,  a tanulószoba és a napköziotthon a fenntartó hozzájárulásával a szülők kérése alapján megszervezhető  a felzárkóztató foglalkozások,  a nevelők és tanulók személyes kapcsolatai,  a családlátogatások,  segítségnyújtás a szülők és a családok nevelési gondjainak megoldásaiban 56

1.6.4 Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása Valamennyi pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók

fejlődését

veszélyeztető

körülmények

megelőzésében,

feltárásában,

megszüntetésében. E tevékenység kiterjed a tanórai és a tanórán kívüli területekre egyaránt. Ez a legszorosabb együttműködést feltételezi a családdal és a gyermek-és ifjúságvédelmi intézményekkel, szakemberekkel. Az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásának segítésében a területileg illetékes Gyermekjóléti és Szociális Szolgálat családgondozó munkatársa tevékenykedik. Alapvető feladata 

a pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkájának segítése,



a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak,



családlátogatáson való részvétel a veszélyeztető okok feltárása érdekében,



a Gyermekjóléti Szolgálat tevékenységének segítése,



a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapításának kezdeményezése,



tájékoztatás nyújtása a tanulók részére szervezett szabadidős programokról,



együttműködés: 

az osztályfőnökkel



óvónőkkel,



az Iskolai Diákönkormányzattal és a Diákönkormányzatot segítő tanárral.

A gyermekvédelmi tevékenység fontosabb feladatai 

a gyermek elemi szükségleteinek (élelem, ruházat, tanszer, pihenés) figyelemmel kísérése,



a tanulók egészségi állapotának figyelemmel kísérése, rendszeres ellátás biztosítása az iskolaorvosi szolgálaton keresztül és az iskolafogászati rendeléseken,



a tanulók intézményes ellátása, az iskola valamennyi szolgáltatásának biztosítása igényeik szerint (ügyelet, fejlesztő foglalkozás, felzárkóztatás, étkezés stb.),



segélykérelmek támogatása, és az ezzel kapcsolatos tanácsadás a család szociális és anyagi helyzetétől függően, 57



a tanulók eredményeinek figyelemmel kísérése, a rendszeres iskolába járás folyamatos ellenőrzése, szükség esetén a szabálysértési eljárás kezdeményezése.

Az iskola gyermekvédelmi tevékenysége három területre terjed ki 

a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzésére,



az okok feltárására,



az okok megszüntetésére.

A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola a Gyermekjóléti Szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel a súlyosabbá válásukat. Az iskolai gyermekvédelem célja a gyermek hátrányos helyzetének csökkentése és a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése, illetve a veszélyeztetettség megszüntetésében való segítségnyújtás, együttműködés a különböző szakemberekkel. Az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermek- és ifjúságvédelem céljainak megvalósítását 

intézményi gyermekvédelmi felelős kijelölése



az indulási hátrányok csökkentése,



a veszélyeztetett és a hátrányos helyzetű fiatalok tanulási előmenetelének figyelemmel kísérése,



a felzárkóztató foglalkozások,



az iskolai étkezés lehetősége,



esetlegesen a tanulószobai és napközis foglalkozás



az egészségügyi szűrővizsgálat,



az egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése,



a családi életre való nevelés,



a személyes és egyéni tanácsadás,



a szülőkkel való együttműködés,



tájékoztatás a családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatásokról,



a tanulók szociális helyzetének javítása (segélyek, alapítványi támogatások),



a szenvedélybetegségek megelőzése.

58

Az iskola vezetői, gyermekvédelmi felelős, osztályfőnökök, Gyermekjóléti Szolgálat vezetője, jegyző, SZMK, iskolaorvos, védőnő, rendőrség együttes, összehangolt munkája szükséges a komplex tevékenység hatékony végzéséhez. Ismerni kell a tanulók problémáinak okait: 

környezeti okok ismerete (a család összetétele, nevelési hiányosságok, szülők szenvedélybetegségei, rossz baráti társaság stb.)



a gyermeki személyiség gondjának pontos feltérképezése (értelmi, érzelmi, szociális visszamaradottság, agresszivitás, csavargás, káros szenvedélyek, lopás, garázdaság stb.)



a családi anyagi hátterének ismerete (munkanélküliség, csökkent munkaképesség a család eltartói körében, nagycsaládos környezet)



egészségügyi problémák megismerése (érzékszervi károsultság, idegi károsultság, zaklatott családi háttér, fertőző betegségek, higiéniás problémák stb.).

A pontos „kórkép” ismeretének birtokában az iskola igényli a szakhatóság és az önkormányzat hatékony támogatását. Cél: a gyermeki személyiségfejlődést veszélyeztető tényezők kiküszöbölése, a hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének növelése. Pedagógiai támogatás fontos mozzanatai 

a preventív munka



a rendszeres korrepetálás, fejlesztés



fokozott figyelem



tolerancia



rugalmas, egyéni bánásmód



családlátogatás



naprakész információ



értékeléskor a tanuló önmagához mért változása a döntő.

1.6.5 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység A tevékenység célja: Segíteni azon tanulók egyéni fejlődését, ismeretelsajátítását, az iskolai környezetbe való beilleszkedését, akik szociális körülményeiket tekintve hátrányos helyzetűek.

59

A hátrányos helyzet okai: a) Családi mikrokörnyezetükből adódóan: 

a család gazdasági helyzetéből adódó nem megfelelő lakásviszony,



túlságosan alacsony az egy főre jutó jövedelem,



a család kulturális helyzete (a szülők alacsony iskolázottsága, a kultúra megbecsülésének hiánya, a(z) (ön)művelődés lebecsülése),



a családi hagyományok ereje (hagyományokon alapuló kapcsolatok a családon belül és kívül, vallási, erkölcsi, szociális hagyományok, nevelési hagyományok, stb.),



a család élete, a családtagok magatartása (kevés közös élmény a szülőkkel, helytelen nevelési módszerek, a gyermek nem megfelelő helyzete a családban, a szülők kifogásolható erkölcsi magatartása, rendezetlen életmódja, az iskola munkájának lebecsülése, közömbösség vele szemben, stb.)

b) Családi házon kívüli környezet miatt: 

az utca, a lakókörzet negatív hatásai,



helytelen viszony, kifogásolható kapcsolat rossz magatartású és erkölcsű gyermekcsoporttal vagy felnőttekkel.

c) Iskolai körülményeiket tekintve 

az oktatási intézmény hiányos, tárgyi, személyi ellátottsága,



az iskolába naponta más településekről való bejárás



a tanítás hatékonyságának alacsony színvonala,



a tanulók értékelésének, minősítésének merev módszerei,



a tanulók nem megfelelő helyzete a különböző közösségekben.

d) Csonka családban felnövő gyerekek (árva, félárva, elvált, stb.). e) Munkanélküli szülők gyermekei. f) Átmenetileg hátrányos helyzetűek. g) Áttelepült, beköltözött (új) tanulók. h) Tartós betegség miatt hátrányba kerülők.

60

A tanulók előképzettségében nemcsak a megszerzett ismeretek, készségek terén mutatkoznak jelentős – a lemaradók számára speciális segítség nélkül leküzdhetetlen hátrányt jelentő – különbségek, hanem a szocializáció fokában, a viselkedésmódban, az udvariassági szabályok ismeretében és a higiénia terén is. Szociális hátrányok enyhítését az alábbi tevékenységek szolgálják: 

a nevelők segítő, személyes kapcsolattartása a rászoruló tanulókkal



a szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése (egyéni beszélgetés az osztályfőnökkel, fogadóóra, családlátogatás, szülői értekezlet stb.)



továbbtanulás irányítása, segítése.



egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése



délutáni és egyéni foglalkozások



felzárkóztató foglalkozások



iskolai könyvtár



a szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése



családlátogatások



szoros kapcsolat a helyi önkormányzattal és gyermekjóléti szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek.

A szociális hátrányok enyhítésére szolgáló pedagógiai tevékenységek Egyre több tanuló kerül olyan anyagi helyzetbe, mely egészséges testi fejlődését, zavartalan tanulását hátráltathatja. Az iskola életében fontos feladat az esélyek kiegyenlítődése, a hátrányok csökkentése, a társadalmi egyenlőtlenségek hatásainak enyhítése. A segítésre szorulók elsősorban az alacsony jövedelmű, a munkanélküli, valamint a szociális ellátásban részesülő szülők gyermekei. Eszközeink a szociális hátránykompenzáció tevékenységeire: 

a gyermekvédelmi tevékenység hatékonyságának növelése,



a szociokulturális hátrányok enyhítése: 

a szabadidő kulturált eltöltésének biztosítása,



tanácsadás a rászoruló gyermekeknek, szülőknek stb.,



felzárkóztató, illetve tehetséggondozó programok szervezése, 61



pályaorientációs tevékenységek szervezése,



felvilágosító és drogmegelőzési programok szervezése,



felvilágosítás nyújtása a szociális juttatások lehetőségeiről,



kapcsolatfelvétel a szakszolgálati intézményekkel,



pályázatok figyelése,



a tanulási folyamat tervezésében minden tanuló tényleges részvételének biztosítása (csoport, páros, individuális munkaforma),



az érintett tanuló érdek-és esélyérvényesülésének elősegítése.

1.7 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje A tanulói közösségek döntési jogkört gyakorolnak saját közösségi életük tervezésében, szervezésében, valamint tisztségviselőjük megválasztásában, jogosultak képviseltetni magukat a diákönkormányzatban. Az intézmény tanulói a házirendnek megfelelően diákönkormányzatot hozhatnak létre. Az intézmény tanulóinak tájékoztató fóruma a diákközgyűlés. Az évi rendes diákközgyűlés összehívását a DÖK vezetője kezdeményezi. Ezen a DÖK és az iskola képviselője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról. A diákönkormányzat (DÖK) A diákönkormányzat feladata : 

a diákok érdekeit képviselje,



a tanórán kívüli tevékenységek segítése:versenyek, vetélkedők, pályázatok (iskolaújság, iskolarádió, iskolai honlap).

A DÖK tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi területre kiterjed. A DÖK saját hatáskörébe tartozó döntések előtt a nevelőtestület véleményét az igazgatón keresztül kéri meg. A kapcsolat formái 

Személyes beszélgetés



Tárgyalás, értekezlet, diákgyűlés 62



Írásos dokumentumok átadása.

Az intézményvezetés 

Átadja a diákönkormányzatnak a véleményezési, egyetértési, javaslattételi jogok gyakorlásához szükséges dokumentumokat



A dokumentumokhoz kérésre, tájékoztatást, felvilágosítást biztosítanak



Megjelennek a diákgyűléseken, a DÖK javaslatait, véleményét figyelembe veszik döntéseik meghozatalakor. A diákönkormányzat



Gondoskodik

a

véleményezési,

egyetértési,

javaslattételi

joggal

kapcsolatos

dokumentumok áttekintéséről, a jog gyakorlásáról. Az ezzel kapcsolatos vélemények beszerzéséről az igazgató gondoskodik. 

Aktívan részt vesznek azokon a fórumokon, melyen megjelenni jogosultak.



Gondoskodnak az intézményvezetés tájékoztatásáról.

A DÖK munkáját az általuk felkért nagykorú személy segíti, aki eljárhat a DÖK képviseletében. A DÖK a nevelőtestület véleményének kikérésével dönt 

Saját működéséről



A DÖK működéséhez biztosított eszközök felhasználásáról



Hatásköreinek gyakorlási módjáról



Egy tanítás nélküli munkanap programjáról.

A DÖK Szervezeti és Működési Szabályzatát a tanulói közösség fogadja el és a nevelőtestület hagyja jóvá. A DÖK véleményét ki kell kérni 

a tanulók nagyobb közösségét érintő döntések meghozatalánál

63



a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, az iskolai sportkör működésének megállapításához



a tanórán kívüli tevékenység formáinak meghatározásához.



Az SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt,



a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, és



a házirend elfogadása előtt.

Azokban az ügyekben, amelyekben a DÖK véleményének kikérése kötelező, illetve amelyekben egyetértési jogot gyakorol a határidő előtt legalább 15 nappal meg kell küldeni az anyagot a diákönkormányzatnak. Jogainak megsértése esetén 15 napon belül törvényességi kérelmet nyújthat be a fenntartóhoz. A tanulók rendszeres tájékoztatása történhet 

a havonta tartandó DÖK ülésein



tanévnyitó, tanévzáró megbeszéléseken



iskolagyűlésen



iskolai faliújságra kitett hirdetményeken

1.8 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel, az iskola közösségeinek kapcsolattartása

1.8.1.Az iskola belső közösségeinek együttműködése és kapcsolattartása Az intézményi alkalmazottak közössége Az intézményi alkalmazottak közössége az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozókból áll. Az intézményi közalkalmazottak jogai és kötelességei, juttatásait, valamint az intézményen belüli érdekérvényesítő lehetőségeit magasabb jogszabályok (Mt, Kjt, ezekhez kapcsolódó végrehajtási rendeletek, utasítások), és a közalkalmazotti megállapodás rögzíti. Az iskola pedagógiai, valamint funkcionális és kisegítő szervezeti egységei közötti kapcsolattartás színtere az alkalmazotti közösség értekezlete.

64

Az iskolavezetés és a nevelőtestület együttműködésének formái: Az intézmény egyszemélyi felelős vezetője az igazgató. A vezetésben segítik: – az igazgatóhelyettes, – a mindenkori karácsondi plébános, – a gazdasági vezető. Az

igazgató

közvetlen

munkatársai

munkájukat

munkaköri

leírásuk,

valamint

az

intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. Az intézményvezető közvetlen munkatársai az igazgatónak tartoznak közvetlen felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel. A vezetőség tagjait az igazgató bízza meg. Ilyen megbízást az intézmény határozatlan időre alkalmazott pedagógusa kaphat, a megbízás határozott időre szól. A vezetőség tagjainak feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területekre kiterjed, amelyet munkaköri leírásuk tartalmaz. Személyileg felelnek az igazgató által rájuk bízott feladatokért. A vezetők helyettesítése az SZMSZ-ben meghatározottak szerint történik. A nevelőtestület nevelési-oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja az intézmény valamennyi pedagógusa, valamint a nevelő-oktató munkát segítő felsőfokú végzettségű közalkalmazott. A nevelőtestület döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza meg. Egyenlő szavazat esetén az igazgató szavazata dönt. A döntési, véleményezési jogkörébe tartozó határozatairól jegyzőkönyv készül, melyet irattárba kell helyezni és minden nevelőnek be kell tartania.

A pedagógust titoktartási

kötelezettség terheli a nevelőtestület tagjainak és tanulók személyes ügyeiben. A nevelőtestületi értekezleteket az igazgató hívja össze. Ezek pontos időpontjait a tanévre szóló éves munkaterv tartalmazza. Az intézmény tanévenként az alábbi nevelőtestületi értekezleteket tartja: 

Tanévnyitó értekezlet feladata az intézmény éves munkatervének elfogadása.



Félévi és év végi osztályozó értekezletek feladata a magatartás, szorgalom és tantárgyi érdemjegyek megállapítása.



Félévi és év végi nevelőtestületi értekezletek feladata a nevelő-oktató munka értékelése.

65



Nevelési értekezletek feladata a nevelőtestület által meghatározott témában elemezze az intézmény tevékenységének hatékonyságát.



Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, ha olyan esemény sorozat történik, amely hátráltatja a nevelő-oktató munkát. A nevelőtestületi értekezletet az igazgató köteles összehívni, ha azt a testület 1/3 része kezdeményezi, a napirend megjelölésével.

A nevelőtestületi értekezletre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni akkor, ha az aktuális feladatok miatt csak a testület egy része (többnyire az azonos beosztásban dolgozók) vesz részt egy-egy értekezleten. Ilyen értekezlet lehet: általános iskolai tanítók, tanárok, külön értekezlete. A nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjai több mint 50%-a jelen van. A nevelőtestület döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza meg. Személyi kérdésekben titkos szavazással kell dönteni. A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása a megbízott pedagógus vezetők és választott képviselők útján valósul meg.

A kapcsolattartás fórumai: 

intézményi tanács



vezetői megbeszélések



különböző értekezletek



megbeszélések.

Ezen fórumok időpontjait az intézmény munkaterve tartalmazza. Rendkívüli megbeszélés összehívásáról az igazgató dönt.

Az iskolavezetés tagjai kötelesek: 

A vezetői megbeszélések után az irányításuk alá tartozó pedagógusokat tájékoztatni az ülés döntéseiről, határozatairól.



Az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az igazgatótanács, az intézményvezetőség felé.

66



A nevelők kérdéseiket, javaslataikat, véleményüket szóban, vagy írásban egyénileg, vagy munkahelyi vezetőjük, illetve választott képviselőjük útján közölhetik az igazgatótanáccsal az intézmény vezetőjével.

A szakmai munkaközösségek együttműködése: a munkaközösségi feladatok területei, az együttműködés formája és módja. Az intézményben alsó tagozatos, fejlesztő, valamint felső tagozatos humán és reál munkaközösség működik. Együttműködésük kiterjed az iskolai nevelő-oktató munka egészére, a folyamatos egyeztetés a munkaközösség vezetők feladata. Az együttműködés formája a szóbeli megbeszélés, illetve a munkaközösségi értekezletek. A szakmai munkaközösségek feladatai 

Gondozza a munkaközösség területéhez tartozón tantárgyakat.



Javaslatot tesz a területéhez tartozó tantárgyak eredményességének ellenőrzésére, továbbfejlesztésére, a tantervek korszerűsítésére, a tantervi anyagok átrendezésére, kiegészítő programokra, taneszközökre, egyéb tanulmányi segédletekre, módszerekre.



Központi alternatív programok választására, helyi adaptációjára.



Tanórán kívüli foglalkozások programjaira



Egységes követelményrendszer kialakítására



Pedagógiai pályázatok kiírására, díjazására



Összeállítják az intézmény éves munkaterve alapján saját munkatervüket



Tantárgyi versenyeket szerveznek és lebonyolítanak



Véleményezik a továbbképzési tervet



Segítik a pályakezdő fiatalokat



Közreműködnek

a

nevelési-oktatási

eredményvizsgálatok

megszervezésében,

lebonyolításába, elemzésében, értékelésében, a feladatok meghatározásában 

Folyamatosan feltárják és figyelemmel kísérik a gyermekek, a tanulók szociális, kulturális hátterének, érdeklődési körének, egyéni adottságainak, képességeinek alakulását



Összefoglaló elemzéseket, értékeléseket készítenek a nevelőtestület számára a munkaközösség tevékenységéről.

A szakmai munkaközösség vezetője 

Képviseli a munkaközösséget az intézményvezetés felé, a külső szakmai fórumokon.



Irányítja a munkaközösség tevékenységét 67



Szaktárgyi, módszertani értekezleteket, megbeszéléseket tart



Állásfoglalása előtt köteles meghallgatni a munkaközösségi tagok véleményét



Tájékoztatja a nevelőtestületet azokról az ügyekről, melyben átruházott jogkörében járt el.

A szakmai munkaközösség vezetőjét –előzetes egyeztetés után – az igazgató bízza meg és munkáját vagy ő, vagy az igazgatóhelyettes irányítja. Az intézményi munka egyes feladatinak megoldására a tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület, vagy az igazgató döntése alapján. Amennyiben az igazgató hozza létre a munkacsoportot, erről tájékoztatnia kell a tantestületet.

Az vezetőség és az iskola közösségeinek együttműködése: a kapcsolattartás formája, rendszeressége és a tájékoztatás módja. Az operatív vezetési ügyekben az igazgató és az igazgatóhelyettes minden héten megbeszélést tart. Az igazgató pedagógiai, szakmai ügyekben döntés-előkészítő, véleményező, javaslattevő testülete az iskolavezetés, melynek tagjai az igazgató, igazgatóhelyettes és a munkaközösség vezetők. Az igazgató által meghatározott munkaprogram alapján, de legalább havonta tanácskoznak. Az ülések összehívása az igazgató feladata. Az ülésre – napirendi ponttól függően – tanácskozási joggal meghívható a DÖK vezetője,és a KT elnöke. Az intézményi tanács az aktuális feladatokról a nevelői szobákban elhelyezett hirdetőtáblán, valamint írásbeli tájékoztatókon illetve értekezleteken keresztül is értesíti a nevelőket.

A nevelők és a tanulók együttműködése: osztályfőnök, diákönkormányzat, szaktanár szerepe. A tanulói kérdések, vélemények, javaslatok közlési módjának meghatározása.

68



Az intézmény egészének életéről, az intézményi munkatervről, az aktuális feladatokról az igazgató a DÖK ülésein és a diákgyűlésen (évente legalább 2 alkalommal) ad tájékoztatást.



A tájékoztatás másik formája a folyosókon elhelyezett hirdetőtáblákon keresztül történik.



Az osztályfőnökök az osztályfőnöki órán adnak tájékoztatást.



A tanulót egyéni haladásáról a szaktanárok szóban, vagy írásban adnak tájékoztatást.



A tanulók kérdéseiket,

véleményüket,

javaslataikat egyénileg, vagy választott

képviselőjük, tisztségviselőjük útján juttatják el az intézményvezetéshez. A szülői házzal való kapcsolattartás a nevelők kiemelt feladata. Minden iskola létét, szükségességét a mögötte álló szülők társadalma igazolja. A szülők joga és kötelessége, hogy hitüknek megfelelő iskolába járassák gyermeküket. Az iskola igazán egyházi szelleme csak akkor születhet meg, ha szülők is közösséget alkotnak, hiszen „a keresztény hit is egy közösség ölén születik és növekszik” (Kat. Isk. 53.). Így a gyermekek egy egyházi közösségből kerülnek be az iskola közösségébe, és az iskola elvégzése után oda kerülnek vissza. Ez hatalmas garancia arra, hogy a gyerekeket az iskola után nem sodorja el az élet sokszínű áramlata. Az iskola a szülőktől is elvárja, hogy elfogadják az iskola egyházi jellegét, ne neveljenek, tegyenek az iskola ellen, hanem erkölcsileg, szükség esetén anyagilag is támogassák. Iskolával kapcsolatos problémáikat az érintettekkel beszéljék meg. Az iskola feladata, hogy jogos problémák esetén a szülőkkel együtt megkeresse azok mindenki számára megnyugtató megoldását. Az iskola a szülőkkel igyekszik mindjobban megismertetni szellemiségét, nevelési alapelveit. Ezt a szülőkkel való folyamatos kapcsolattartással igyekszik elérni A nevelők és a szülők kapcsolattartása és együttműködése: fogadó óra, szülői értekezlet, családlátogatás, egyéni megbeszélés, nyílt nap, írásbeli tájékoztatás stb. Az intézmény egészének életéről, az iskolai munkatervekről, az aktuális feladatokról az igazgató 

a szülői munkaközösség választmányi ülésein



a folyosókon elhelyezett hirdetőtáblán



az iskola honlapján 69



alkalmanként írásbeli tájékoztatókon ad tájékoztatást.

Az osztályfőnökök szülői értekezleten tájékoztatják a szülőket. A gyermeke egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi fórumok szolgálnak: 

eseti családlátogatás



szülői értekezlet



fogadóórák



előre egyeztetett egyéni megbeszélések



nyílt napok



írásbeli tájékoztatók a tájékoztató füzetben, illetve levélben.

A szülői értekezletek, fogadóórák, nyílt napok idejét a munkaterv tartalmazza. Az iskola és a szülői ház kapcsolattartásának fórumai: - a szülői értekezletek (év elején, félévkor, év végén, valamint bármely probléma esetén) - fogadóórák: minden hónap első keddjén SZMK vezetőségi értekezlet: évente 2 alkalommal. továbbá minden iskolai ünnepély nyitott, ahová valamennyi szülő meghívott, így:tanévnyitóra, fenyőünnepre, farsangi karneválra, ballagásra, tanévzáróra stb. - Családlátogatás:

személyes információ, tapasztalatszerzés a pedagógus számára, a

gyermek otthoni körülményeiről. Első és ötödik osztályban elengedhetetlen ennek lebonyolítása. A szülők részéről elvárhatjuk: = aktív részvételt az iskolai rendezvényeken, = ötletnyújtást az előadások (hitéleti, nevelési, stb.) témáihoz, = őszinte véleménynyilvánítást, = együttműködő magatartást, = nevelési problémák őszinte megbeszélését, a közös megoldásra való törekvést, = érdeklődő, segítő hozzáállást, = szponzori segítségnyújtást.

70

A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslatukat egyénileg vagy választott képviselőjük, tisztségviselőjük útján közölhetik az intézményvezetéssel, SZMK-val. A Szülői Munkaközösség és az iskola közösségeinek együttműködése: a kapcsolattartás formája, rendszeressége és módja. Az intézményben iskolaszék nem működik, a szülők érdekeinek, véleményének képviseletét a Szülői Munkaközösség látja el. A Szülői Munkaközösség saját hatáskörében dönt működéséről, megválasztja vezetőjét, képviselőit, és véleményezési jogát gyakorolja minden olyan, az iskola életét meghatározó kérdésben, amelyet számára jogszabály előír. A működés feltételeit az igazgató biztosítja. A kapcsolattartásért az igazgató felelős: -

részt vesz az SZMK értekezletein;

-

tájékoztatást nyújt szóban vagy írásban;

-

rendelkezésre bocsátja a véleményezésre szánt dokumentumokat.

A Szülői Munkaközösség vezetője – vagy képviselője – az igazgató felkérésére meghívottként részt vehet az intézményi tanács, az iskolavezetés vagy a nevelőtestület értekezletein.

1.8.2. Az iskola külső partnerekkel való együttműködése és kapcsolatai Együttműködő partnerek : Terület

Közoktatást érintő feladat

Külső

Intézményben a

intézményekben a

feladat

feladat ellátásáért

Ellátásáért felelős

felelős Gyermek-

és A

gyermek-

és

ifjúságvédelmi Gyámügyi

ifjúságvédelem rendszer működtetése. Rendszeres ügyintéző,

Igazgató, igazgatóhelyettes,

gyermekvédelmi támogatás (térítési gyermekjóléti

GYIV

díj,

osztályfőnökök

tankönyvtámogatás,

stb)

a szolgálat

törvényi szabályoknak megfelelően. Veszélyeztetett, hátrányos helyzetű

71

munkatársa.

felelős,

gyermekek

feltérképezése,

nyilvántartása

a

fokozottabb

gondoskodás, segítés érdekében. Szociálpolitika

Gyermekek,

tanulók

egyenlő Gyámügyi

Igazgató,

esélyeinek biztosítása – szociális háló ügyintéző, kiterjesztése Egészségügy

Rendszeres

egészségügyi

megszervezésének, ellátása

igazgatóhelyettes,

gyermekjóléti

GYIV

szolgálat

osztályfőnökök

ellátás Háziorvos,

Igazgató,

működtetésének védőnő,

óvodás

kortól

felelős,

Igazgatóhelyettes,

a fogorvos

intézményegység

tankötelezettség végéig a 26/1997.

vezetők

(XI.3.) számú rendelet 2. számú melléklete, valamint a Kt. 41. § (5) bek. Alapján Közművelődés

A gyermekek szabadidejének hasznos könyvtáros,

Igazgató

eltöltésének biztosítása, szervezése művelődésszervező Pedagógusok könyvtárban Művészeti

Szabadidő hasznos eltöltése: grafika, Fabula

oktatás

furulya, színjátszás, tánc

Munkaerő

Pályaorientációk,

gazdálkodás

megfelelő

Alapfokú igazgató,

Művészeti Iskola

pályaválasztás

középiskola,

a Középiskolák

szakma pályaválasztási felelősei,

választása

pedagógusok Igazgató, osztályfőnök

megyei

pedagógiai intézet, szakszolgálatok Pedagógiai

Továbbképzések,

módszertani Igazgató,

szakmai

anyagok, mérőlapok, szakkönyvtár

igazgatóhelyettes

szolgáltatók

Igazgató, Igazgatóhelyettes munkaközösség vezetők

Pedagógiai

Speciális pedagógiai szolgáltatások Szakszolgálat

Igazgató,

szakszolgálat

igénybe vétele a gyermekek, tanulók munkatársai

Igazgatóhelyettes,

fejlesztése, felzárkóztatása érdekében

osztályfőnökök, GYIV

72

felelős,

fejlesztő pedagógus Fenntartó

Szakmai irányítás, a taneszköz-ellátás ………………….

Igazgató

és a külső szakmai ellenőrzés – a tanfelügyelet – támogatása. Rendőrség

Gyermekeket érintő közlekedési és Helyi rendőr

Igazgató,

bűnmegelőzési előadások

igazgatóhelyettes, osztályfőnökök

Óvoda

Csoportfoglalkozások

és

órák Óvodavezető

Igazgató,

látogatása, szülői értekezletek, közös óvónők

igazgatóhelyettes,

szabadidős programok, konzultációk

Alsós munkaközösség vezető Tanítók

Cigány

Egymás tájékoztatása a pályázati Kisebbségi

Igazgató,

kisebbségi

feltételekről, ösztöndíjakról

önkormányzat

igazgatóhelyettes,

elnöke

osztályfőnökök

önkormányzat

73

1.9. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata A vizsgaszabályzat célja A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályainak, követelményeinek, az értékelés rendjének, valamint az intézményi felvételi vizsga szabályainak rögzítése. A tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 64-78§ alapján kell megszervezni. A vizsgaszabályzat hatálya Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz: 

osztályozó vizsgákra,



különbözeti vizsgákra,



javítóvizsgákra

vonatkozik. Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára: 

aki osztályozó vizsgára jelentkezik,



akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít,



akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít.

Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira 

akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő.

Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira.

74

A tanulónak osztályozóvizsgát kell tennie :  ha fel volt mentve a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól,  ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a kétszázötven tanítási órát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet,  ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet. Az osztályozóvizsga időpontját az igazgató jelöli ki. Az osztályozóvizsga előírásai:  Az osztályozó vizsgát bizottság előtt kell tenni.  Tagjai: szaktanár, munkaközösség-vezető, igazgató, vagy igazgató helyettes.  Az osztályozóvizsgákat a tanítási év utolsó napjáig meg kell szervezni.  A sikertelen osztályozóvizsgát a tanuló a javítóvizsgán a továbbhaladás érdekében kijavíthatja. Jellegétől függően írásbeli, szóbeli illetve gyakorlati részből áll. Az osztályzatot a bizottság állapítja meg A tanuló pótló vizsgát tehet:  ha valamely vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. A tanuló javítóvizsgát tehet:  ha a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott.  az osztályozó vizsgáról, különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésett, távol maradt, vagy a vizsgáról engedély nélkül távozott. A javítóvizsgák előírásai:  A javítóvizsgát az iskola pedagógusaiból alakított bizottság előtt kell tenni. A bizottság tagja: szaktanár, osztályfőnök, igazgató, vagy helyettese;  A javítóvizsgáról jegyzőkönyvet kell felvenni; 75

 A javítóvizsga időpontja: augusztus 15- 31-ig terjedhet.  Az időpontjáról és helyéről a tanulót illetve a szülőt értesíteni kell;  A javítóvizsga eredményét az osztályfőnök írja be az anyakönyvbe és a bizonyítványba, a záradékot az osztályfőnök és az igazgató írja alá;  A javítóvizsga helye az iskola, ahonnan a tanulót javítóvizsgára utasították.  A javítóvizsga nem ismételhető;  Azt a tanulót, aki az osztályozó-, ill. javítóvizsgán nem jelent meg, úgy kell tekinteni, mintha sikertelen vizsgát tett volna. A tanuló különbözeti vizsgát abban az iskolában tehet , amelyben a tanulmányait folytatni kívánja. -

A tanulmányok alatti vizsgát abban a nevelési-oktatási intézményben, amellyel a tanuló jogviszonyban áll, a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendeletben meghatározottak szerint , független vizsgabizottság előtt lehet letenni.

-

A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető.

A tanulmányok alatti vizsga követelményei és az értékelés helyi szabályai A vizsgák követelményeit (a helyi tanterv alapján) a munkaközösségek, szaktanárok állapítják meg. (20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 65§ (5).) Minden vizsgatantárgy követelményei azonosak az adott évfolyam adott tantárgyának az intézmény pedagógiai programjában található követelményrendszerével.(1. számú melléklet) A vizsgák értékelése: Az írásbeli vizsgák értékelése az alábbi egységes osztályozás szerint történik: 0 - 30 % → elégtelen 31 -49 % → elégséges 50 - 74 % → közepes 75 – 89 % → jó 90 - 100 % → jeles A szóbeli és a gyakorlati vizsgarész értékelése egyetlen érdemjeggyel történik, amelyet a kérdező tanár javaslatára a vizsgabizottság állapít meg. 76

Abban az esetben, ha egy vizsga több vizsgarészből áll, a végső eredmény a vizsgarészekre adott osztályzatok átlagából kell számítani. A vizsgák rendje: Az írásbeli vizsgák rendje: Az írásbeli vizsga feladatlapját a szaktanár készíti el, nyomtatott formában és a vizsgát szervező igazgató-helyettesnek adja át legkésőbb az írásbeli vizsgát megelőző napon. A vizsgateremben egy időben padonként 1 tanuló vizsgázhat. A tanulók csak az iskola bélyegzőjével ellátott papíron dolgozhatnak. A rajzokat ceruzával, minden egyéb munkát tollal kell elkészíteni. Az írásbeli feladatok megoldásához rendelkezésre álló idő vizsgatárgyanként 45 perc. Egy napon egy vizsgázó vonatkozásában legfeljebb három írásbeli vizsga szervezhető. (Az elégtelen írásbeli vizsgaeredmény szóbeli vizsgán javítható.) A szóbeli vizsgák rendje A szóbeli vizsga kérdéseit a szaktanár állítja össze és a vizsgabizottság elnökének adja át legkésőbb a szóbeli vizsgát megelőző napon. A szóbeli vizsgák legalább 3 tagú vizsgabizottság előtt történnek. A tanuló a kérdező tanár által kiadott kérdések megválaszolására gondolkodási időt kap. Ezt követően válaszát 10-15 percben önállóan fejti ki. Ha vizsgázó a feleletet befejezte, a következő vizsgatantárgyból történő tételhúzás előtt, legalább 15 perc pihenőidőt kell számára biztosítani, amely alatt a vizsgahelyiséget elhagyhatja. Ha a vizsgázó a szóbeli vizsga helyett írásbeli vizsgát tesz, a vizsgatétel kihúzása után külön helyiségben, vizsgáztató tanár mellett készíti el dolgozatát. A dolgozat elkészítésére harminc percet kell biztosítani. A dolgozatot a vizsgázó vagy a vizsgázó kérésére a vizsgáztató tanár felolvassa. Ha a vizsgázónak engedélyezték, hogy az írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen, és a vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekből áll, két vizsgatételt kell húznia és kifejtenie. A felkészüléshez és a tétel kifejtéséhez rendelkezésre álló időt tételenként kell számítani. A vizsgázó kérésére a második tétel kifejtése előtt legfeljebb tíz perc pihenőidőt kell adni, amely alatt a vizsgázó a vizsgahelyiséget elhagyhatja. Egy napon legfeljebb három szóbeli vizsga szervezhető. A szóbeli vizsgák eredményének kihirdetése az adott vizsganapon történik.

77

A gyakorlati vizsgák rendje A gyakorlati vizsgarész megkezdése előtt a vizsgázókat tájékoztatni kell a gyakorlati vizsgarész rendjéről és a vizsgával kapcsolatos egyéb tudnivalókról, továbbá a gyakorlati vizsgarész

helyére

és

a

munkavégzésre

vonatkozó

munkavédelmi,

tűzvédelmi,

egészségvédelmi előírásokról. Vizsgatárgyak, vizsgarészek: A megengedettnél többet mulasztott tanulók és a magántanulók estében az osztályozó vizsga tárgyai a következők: Vizsgatárgy

Évfolyam

Írásbeli

Szóbeli

Magyar nyelv

1-8.

X

x

Magyar irodalom

1-8.

x

Történelem

5-8.

x

Angol nyelv

4-8.

X

x

Matematika

1-8.

X

x

Természetismeret

5-6.

X

x

Fizika

7-8.

X

x

Biológia - egészségtan

7-8.

X

x

Kémia

7-8.

X

x

Környezetismeret

1-4.

X

x

Gyakorlati

1.10 A felvétel, valamint a tanuló átvételének helyi szabályai Ha új tanuló jelentkezik az iskolába, felvételéről illetve átvételéről az iskola igazgatója dönt. A tanulói jogviszony a beíratás napján jön létre. Fontos kritérium, hogy a tanuló elfogadja a katolikus hittel, vallással kapcsolatos elvárásokat és az iskola pedagógiai programját. A felvételnél előnyt jelent a keresztlevél megléte.

78

Beiratkozás az első évfolyamra Az adott évben tanköteles korba lépő gyermeket a szülő március 1-je és április 30-a között – a kormányhivatal által közleményben vagy hirdetményben közzétett időpontban – köteles beíratni a lakóhelye szerint illetékes vagy a választott iskola első évfolyamára. A beiratkozáshoz szükséges feltételek:  az iskolába lépést megelőzően - az adott év augusztus 31- ig – betölti a 6. életévét (6 éves kor előtt a kormányhivatal szülői kérésre és szakértői bizottság véleménye alapján engedélyezheti az iskolába lépést.)  óvodai szakvélemény alapján tankötelessé válik  amennyiben van Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság által kiadott szakvéleménye, az abban foglaltaknak iskolánk eleget tudjon tenni. Adminisztratív feltételek:  a tanuló adatainak nyilvántartásához szükséges okiratok bemutatása ( a gyermek személyazonosítására alkalmas, a gyermek nevére kiállított személyi azonosító és lakcímet

igazoló

gyermekfelügyelettel

hatósági

igazolvány;

megbízott

szülők

születési

anyakönyvi

személyazonosságát

kivonat,

igazoló

a

okirat,

lakcímkártya)  a diákigazolvány elkészítéséhez szükséges lépések megtétele Körzetbe tartozó gyermek beíratása, átiratkozása másik iskolába:  Az iskola köteles felvenni, átvenni azt a tanulót, akinek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a körzetében található.  Amennyiben a szülő gyermekét másik iskolába kívánja átíratni, azt a körzeti iskolában a beiratkozás napján be kell jelenteni. A körzeti iskolába való beiratkozás után az iskola „Értesítés iskolaváltoztatásról” irattal látja el a szülőt, melyet a választott iskolában kell leadnia. A választott iskola visszaigazolást küld a körzeti iskolának a beiratkozás tényéről. A tanulók más iskolából való átvétele Ha más intézményből érkezik a tanuló az iskolába, tanulmányainak megfelelő évfolyamra iratkozhat, amennyiben a felvételhez kapcsolódó elvárásoknak megfelel. Az iskola felzárkóztató programmal segíti őt, hogy megfeleljen a követelményeknek. A 2-8. évfolyamba jelentkező tanulóknak – az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított – szintfelmérő vizsgát kell tennie idegen nyelvből és

79

azokból a tárgyakból, amelyeket előző iskolájában – a bizonyítvány bejegyzése alapján – nem tanult. Körzeten kívül lakó tanulók felvétele  Az iskola körzetén kívül lakó tanuló felvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt.  Ha a körzeten kívüli tanuló az 1-4. évfolyamra jelentkezik, vagy ha az 5-8. évfolyamon tanév végi osztályzatának átlaga 3,5 alatt van, illetve magatartása vagy szorgalma rossz, hanyag, változó minősítésű, az igazgató a tanuló felvételéről szóló döntése előtt kikéri az érintett évfolyam osztályfőnökének véleményét.  Ugyancsak ezt kell tenni akkor, ha a beiskolázási körzeten kívül lakó tanuló előzőleg már iskolánk tanulója volt, de tanulmányi eredménye, magatartása vagy szorgalma a fentebb leírtak szerint alakul. Ilyen esetben az iskola igazgatója az osztályfőnök véleményének figyelembe vételével dönt arról, hogy az érintett tanuló folytathatja-e tanulmányait iskolánkban, vagy jelentkeznie kell a lakóhelye szerint illetékes iskolában. A döntésről a szülőt írásban értesíteni kell. A belépési követelmények megállapítása során alkalmazott eljárások:  beszélgetés a leendő tanulókkal,  megfigyelés foglalkozás közben a nagycsoportban. Fellebbezési lehetőségek, eljárások: A szülő a jelentkezés elutasításának esetén, amennyiben azzal nem ért egyet, 15 napon belül írásban az iskola igazgatójához, illetve a fenntartóhoz.

Az óvodából az iskolába való átmenet segítésének programja Idő

feladat

cél

hely

résztvevő

felelős

Ellenőrzést végző

Az 1. osztályos tanító és az Szept.

elsősök közös részvétele a tanévnyitón

Az első osztályosok biztonságérzeté

Iskola

nek növelése

80

tanító, óvónők

tanító

igazgató

Okt.

Az óvónők

Az elsősök

Az 1.

látogatása az 1.

beilleszkedésé

osztály

osztályban

nek vizsgálata

terme

óvónők

óvodavezető

óvodavezető

Az óvoda és az iskola egymással Közös Nov.

munkaközösségi értekezlet

Óvodavezető,

szembeni elvárásainak megbeszélése

iskola

Óvónők, alsós

alsós

nevelők

munkaközösség

A DIFER

igazgató

-vezető

vizsgálat eredményeinek megbeszélése

Dec.

Az iskolába menő

Képességeik,

nagycsoportosok

készségeik,

írásos

esetleges

jellemzésének

lemaradásaik

áttekintése

megismerése

óvoda

A nagycsoport

Óvodavezető,

óvónője és a

alsós

leendő első

munkaközösség

osztály tantója

-vezető

igazgató

A szülők megismerik az

Január

Szülői értekezlet

1. osztályos

a leendő első

követelmények

osztályos

et, a tanító a

nevelővel

szülők számára

Nagycsoporto óvoda

sok szülei,

Alsós

leendő első

munkaközösség

osztály

-vezető

igazgató

tanítója

tanszerjegyzék et készít A leendő első

Az iskolába

osztályos nevelő

készülők

a leendő első

Február

hospitálása

szokásrendjéne

osztály

Márciu

legalább 2

k,

s

alkalommal a

önállóságának,

csoportvezető

nagycsoport

figyelem-

óvónő

foglalkozásain,

koncentrációjá

óvoda

81

tanítója,

Óvodavezető, alsós munkaközösség -vezető

igazgató

szabadidős

nak,

tevékenységén

feladattudatána k, szociális viselkedése kialakulásának megfigyelése A leendő első

Nagycsoportosok Április

látogatása az 1. osztályban

Ismerkedés az iskolai élettel

Az 1.

osztály

osztály

tanítója,

terme

csoportvezető óvónő

Óvodavezető, alsós munkaközösség

igazgató

-vezető

A leendő 1. osztályosok

Május

A

szereplés

Óvónők, a

nagycsoportosok

közbeni

nagycsoport

anyák napi

magatartásának óvoda

óvónője,

műsorának

, anya-

szülők, leendő

megtekintése

gyermek

elsős tanító

kapcsolatának megfigyelése

82

Óvodavezető, alsós mk.közösségvezető

igazgató

2. Az intézmény helyi tanterve

2.1 A választott kerettanterv megnevezése

Az iskola helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei teljes egészben megegyeznek az oktatási miniszter által kiadott kerettantervben meghatározott tananyaggal és követelményekkel.

A választott kerettanterv tantárgyait és kötelező minimális óraszámait az alábbi táblázatok tartalmazzák.

Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom

1. évf.

2. évf.

3. évf.

4. évf.

7

7

6

6

Idegen nyelvek

2

atematika

4

4

4

4

Erkölcstan

1

1

1

1

Környezetismeret

1

1

1

1

Ének-zene

2

2

2

2

Vizuális kultúra

2

2

2

2

1

1

1

1

5

5

5

5

Szabadon tervezhető órakeret

2

2

3

3

Rendelkezésre álló órakeret

25

25

25

27

Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Informatika

83

Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak

5. évf.

6. évf.

7. évf.

8. évf.

Magyar nyelv és irodalom

4

4

3

4

Idegen nyelvek

3

3

3

3

Matematika

4

3

3

3

Erkölcstan

1

1

1

1

2

2

2

2

2

2

Fizika

2

1

Kémia

1

2

Biológia-egészségtan

2

1

Földrajz

1

2

1

1

1

1

1

1

1

1

1

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret

Ének-zene

1

Dráma és tánc/Hon- és népismeret

1

Vizuális kultúra

1

Informatika Technika, életvitel és gyakorlat

1

1

1

Testnevelés és sport

5

5

5

5

Osztályfőnöki

1

1

1

1

Szabadon tervezhető órakeret

2

3

3

3

Rendelkezésre álló órakeret

28

28

31

31

A kerettantervek közül az alábbiakat alkalmazzuk: Tantárgy megnevezése

Változat

Magyar nyelv és irodalom

A változat

Matematika

A változat

Fizika

A változat

Kémia

B változat

Biológia-egészségtan

A változat

Ének-zene felső tagozat

A változat

Ének-zene alsó tagozat

A változat

84

2.2 A választott kerettanterv feletti óraszám A választott kerettantervek óraszámát a szabadon tervezhető órakeret terhére a következő évfolyamokon és tantárgyakban emeljük meg az alábbi óraszámokkal.

Óraterv a helyi tantervhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom

1. évf.

2. évf.

3. évf.

4. évf.

7+2

7+1

6+1

6+1

Idegen nyelvek

2

Matematika

4

4+1

4+1

4

/Erkölcstan helyett/ hittan

1

1

1

1

Környezetismeret

1

1

1+1

1+1

Ének-zene

2

2

2

2

Vizuális kultúra

2

2

2

2

Életvitel és gyakorlat

1

1

1

1

Testnevelés és sport

5

5

5

5

Informatika

0

0

0

0+1

Szabadon tervezett órakeret

2

2

3

3

Rendelkezésre álló órakeret

25

25

25

27

1

1

1

1

Hittan (nem számít bele az órakeretekbe a NAT 9.§ 1.a szerint)

85

Óraterv a helyi tantervhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak

5. évf.

6. évf.

7. évf.

8. évf.

4

4

3+1

4

3+1

3+1

3

3+1

Matematika

4

3 +1

3+1.5

3+1.5

/Erkölcstan helyett/ hittan

1

1

1

1

2

2

2

2

2

2

Fizika

1.5+0.5

1.5

Kémia

1.5

1.5

Biológia-egészségtan

1.5

1.5

Földrajz

1.5

1.5

1

1

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret

Ének-zene

1

1

Dráma és tánc/Hon- és népismeret

1

+1

Vizuális kultúra

1

1

1

1

0+1

1

1

1

Technika, életvitel és gyakorlat

1

1

1

+0.5

Testnevelés és sport

5

5

5

5

Osztályfőnöki

1

1

1

1

Szabadon tervezett órakeret

2

3

3

3

Rendelkezésre álló órakeret

28

28

31

31

1

1

1

1

Informatika

Hittan (nem számít bele az órakeretekbe a NAT 9.§ 1.a szerint)

Alsó tagozatban a szabadon tervezett plusz órákat a több gyakorlásra, a tananyag elmélyítésére szánjuk. Az informatika bevezetését fontosnak tartjuk 4. osztályban. Ezzel lerakjuk az alapjait az informatikai alapismereteknek, melyet 5. osztályban tovább bővítünk és ezekre a felsőbb osztályokban építhetünk. Felső tagozatban a magyar nyelv és irodalom, a matematika, a fizika tantárgyakhoz tervezett többlet órákat gyakorlásra, a tananyag elmélyítésére szánjuk. Ötödik évfolyamon dráma és tánc, a hatodik évfolyamon hon- és népismeret oktatása folyik. Nyolcadik

86

évfolyamon a technika, életvitel és gyakorlat tanításával a mindennapi gyakorlati életre készítjük fel diákjainkat. Az angol órák számának növelésével az idegen nyelvi beszédkészséget kívánjuk fejleszteni, amit beszédgyakorlatok, szituációs feladatok, kiejtési gyakorlatok alkalmazásával érünk el.

Római Katolikus Hittan

Római Katolikus Hittan 1-4. évfolyam RÓMAI KATOLIKUS H I T T A N 1. évfolyam Célok és feladatok A foglalkozások segítsenek feldolgozni a gyermekek mindennapi tapasztalatait, élményeit. A fogalmi jellegű feldolgozást érzelmi megközelítéssel is ki kell egészítenünk. Ismerkedjenek meg a gyermekek a történeti Jézus életének főbb eseményeivel. Ismerjék meg Jézus Krisztust, mint az Atya küldöttét (kapcsolódva a karácsonyi és a húsvéti ünnepkörhöz). Ismerjék meg a jézusi tanítás sarkalatos elemeit néhány evangéliumi példabeszéd tükrében. Váljanak számukra ismerőssé, érthetővé a vallási jelek, főbb szimbólumok; ismerkedjenek az egyházi élet személyeivel, eseményeivel és kellékeivel. Közös

élmények,

cselekvések

kapcsán

az

osztályközösség

tagjai

erősödjenek

összetartozásukban. Közös áhítatélmények révén váljanak képessé személyes imádságra;

87

gyakorolják a közösségben végzett ima kötött, fegyelmezett formáit is. Jézus tanításának ismeretében tudatosan reflektáljanak személyes életük eseményeire, feladataira. Az anyag feldolgozásánál alkalmazzuk: az érzelmileg motivált, személyes jellegű beszélgetéseket; megfigyelések végeztetését; értékelések és ítéletalkotások ütköztetését; a dramatizálást; az élményrajzokat; az énekes-mozgásos és zenés gyakorlatokat; a rendszerezés, összefoglalás és értékelés rejtvényszerű és játékosan tesztelő feladatait; az áhítat perceit képelmélkedésekkel s egyéb ihletett megoldásokkal. 1. évfolyam Óraszám: 2 óra/hét 74 óra/év Ajánlás az éves óraszám felosztására Témakörök

Óraszám

Bevezetés – Isten gyermekei vagyunk 1.

témafeldolgozás összefoglalás, ellenőrzés témafeldolgozás összefoglalás, ellenőrzés témafeldolgozás összefoglalás, ellenőrzés témafeldolgozás összefoglalás, ellenőrzés

Világunk, embertársaink

2.

Isten Fia emberré lett

3.

Isten Fia köztünk élt

4.

3

Isten népe Az egyházi év ünnepeihez kapcsolódó aktuális foglalkozások Év végi ismétlés, összefoglalás Összesen

14 2

16

13 2

15

20 2

22

6 2

8 3 7 74

88

Bevezetés – Isten gyermekei vagyunk Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok Szociális és állampolgári kompetencia A társadalmi érzékenység fejlesztése Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség A harmóniaérzék fejlesztése Fenntarthatóság, környezettudatosság

Témák, tartalmak

Tanulói tevékenységek

Ismerkedés egymással, az iskolával, a hittannal

Tanítói irányítással kapcsolatteremtő játékokat játszanak Bemutatják családjaikat Imádkozni tanulnak énektanulással, gyertyagyújtással

Kapcsolódási lehetőségek Ének-zene

Világunk, embertársaink (1. témakör) Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Fenntarthatóság, környezettudatosság A megfigyelés és a stratégiai tervezés képességének fejlesztése Testi, lelki egészség Anyanyelvi kommunikáció A beszédkészség fejlesztése A szóbeli szövegek megértése és értelmezése készségének fejlesztése Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése Szociális és állampolgári kompetencia Állampolgárságra, demokráciára nevelés A nyitottság és társadalmi érzékenység képességének fejlesztése Hatékony, önálló tanulás A tanulás tanítása A kapcsolatba hozás képességének fejlesztése

Témák, tartalmak

Ismerkedés a teremtett világgal és az embertársakkal: A nagyvilág: a Föld Az élő világ: Isten az élet ura A ránk bízott világ Embertársaink (nemek, életkorok, embertípusok) Élet a családban: családtagok, vendégszeretet; családi ima Élet az embertársak között: szomszédok, az utca népe Gyermekek egymás között: az együttélés szabályai

89

Tanulói tevékenységek Bevezetés: fényképek gyűjtése a világról Tanórai beszélgetés a világról, az embertársi kapcsolatokról

Aktualizálás: rajzkészítés a családról; énektanulás, hogy otthon is hozzá tudjanak járulni az imához

Kapcsolódá si lehetőségek Környezetis meret Rajz Ének-zene

Isten Fia emberré lett (2. témakör) Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok Anyanyelvi kommunikáció Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra A beszédkészség és a szóbeli szövegek megértésének, illetve alkotásának fejlesztése Hatékony, önálló tanulás A tanulás tanítása A megkülönböztetés képességének fejlesztése Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Testi, lelki egészség Az esztétikai érzék fejlesztése Szociális és állampolgári kompetencia Állampolgárságra, demokráciára nevelés Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése A felelősségérzet és társas aktivitás készségének fejlesztése

Témák, tartalmak Ismerkedés Jézus életének eseményeivel: Az angyali üdvözlet Mária és József várja a gyermeket A napkeleti bölcsek látogatása A Szent Családnak menekülnie kell

Tanulói tevékenységek A tanító bemutatja a szentírási elbeszéléseket

Kapcsolódási lehetőségek Ének-zene

Ismeretek szóbeli visszamondása, megszilárdítása Aktualizálás: történetek dramatizált előadása; társasjátékok (pl. betlehemi társasjáték) játszása; ima (Miatyánk), ének és versek tanulása

Isten Fia köztünk élt (3. témakör) Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok Anyanyelvi kommunikáció Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra A beszédkészség és a szóbeli szövegek megértésének, illetve alkotásának fejlesztése Hatékony, önálló tanulás A tanulás tanítása A reflektálás képességének fejlesztése Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Testi, lelki egészség Az esztétikai érzék fejlesztése Szociális és állampolgári kompetencia

Témák, tartalmak Ismerkedés a földi Jézus életének eseményeivel: Jézus a világ elé lép: a tanítványok kiválasztása Jézus az Atya szeretetéről tanít: a tékozló fiú története Jézus az emberszeretetről tanít: az irgalmas szamaritánus története Jézus részt vesz az emberek életében: a kánai menyegző; a kenyérszaporítás Jézus segít barátain: a vihar lecsendesítése Jézus segít a betegeken és a szomorkodókon: Jairus leányának feltámasztása 90

Tanulói tevékenységek A tanító bemutatja a szentírási elbeszéléseket Ismeretek szóbeli visszamondása, megszilárdítása

Aktualizálás: történetek dramatizált előadása; társasjátékok (pl. igazhamis) játszása; ima

Kapcsolódási lehetőségek Ének-zene Olvasás

Állampolgárságra, demokráciára nevelés Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése

Jézus a Jó Pásztor

(Üdvözlégy Mária), ének és versek tanulása

A felelősségérzet és a társas aktivitás készségének fejlesztése

Isten népe (4. témakör) Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok Anyanyelvi kommunikáció Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A beszédkészség és a szóbeli szövegek megértésének, illetve alkotásának fejlesztése Hatékony, önálló tanulás A tanulás tanítása A memória képességének fejlesztése Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Testi, lelki egészség Az esztétikai érzék fejlesztése Szociális és állampolgári kompetencia Állampolgárságra, demokráciára nevelés A felelősségérzet és a társas aktivitás készségének fejlesztése

Témák, tartalmak

Tanulói tevékenységek

Kapcsolódási lehetőségek

A tanító bemutatja a szentírási elbeszéléseket

Ének-zene Olvasás

Ismerkedés Isten népével: Isten családjának tagjai: a keresztelés Jézus pásztorokra bízta népét: papok, püspökök, pápa Isten népének ünnepi együttléte: a szentmise A mindennapok megszentelése: imamódok, imaformák Jézus anyát is adott: Mária

Ismeretek szóbeli visszamondása, megszilárdítása Aktualizálás: történetek dramatizált előadása; társasjátékok (pl. csapatversenyek) játszása; ének és versek tanulása

Élet az egyházközségben

Alapkövetelmények Legyen a gyermeknek élményszerű fogalma Istenről mint gondviselő Atyáról, s ezt tudja is kifejezésre juttatni a maga értelmi-érzelmi szintjén. Ismerje és tudja elmondani Jézus életének főbb eseményeit kisebb segítséggel. Váljék tudatossá a gyermekben, hogy Jézus az Atya küldötte. Ismerje a karácsony, húsvét, pünkösd ünnepeinek tartalmát. Ismerje és értse a legelemibb vallási jeleket, szimbólumokat. Ismerje és szeresse az egyházat mint Isten népét, a Jézus Krisztusban hívők nagy családját, amelynek látható feje a római pápa. Ismerje a templom főbb liturgikus tárgyait, s tudjon a templomban megfelelő módon viselkedni, illetve a közös liturgiában részt venni. Tudja az alapvető imádságokat, az egyszerűbb egyházi énekeket.

91

Ellenőrzése, értékelés, minősítés Kérdésfeltevéssel, beszélgetéssel ellenőrizzük, hogy az órán elmondottakat mennyire értették meg, illetve tették magukévá a gyermekek. Rendszeresen ellenőrizzük a tanulók füzeteiben végzett tanulói tevékenységet. A helyes válaszokat, jó meglátásokat dicséretben részesítjük: ez serkenti a gyermekeket igyekezetükben. A hibás feleletet azonnal javítjuk, de sohasem elmarasztaló módon, hanem nagy szeretettel, tapintattal. Az értékelés változatos módon történik: szóbeli dicséret, jó pont, a jutalmazás különböző formái: szentkép, csillag, szív nyomda, elismerő kézfogás stb. Első osztályban nincs osztályzás, a „megfelelt”, „jól megfelelt” minősítést alkalmazzuk. Projektmunka: tervezés, rend, szépség, együttműködés

92

HITTAN 2. évfolyam Célok és feladatok A gyermekeknek meg kell ismerniük az őket hívó Jézus életének és tanításának főbb mozzanatait az evangéliumok alapján. Meg kell tanulniuk a Miatyánkot, az Üdvözlégyet, a Hiszekegyet (elemeiben), a szentmise főbb részeit, és ismerniük kell a keresztség szentségét. Segíteni kell a gyermeket annak felismerésében, hogy Jézus az ő barátja, aki hívja, szereti és tanítja őt. Készségessé kell tenni a gyermeket a Jézussal való szentségi találkozásra. 2. évfolyam Óraszám: 2 óra/hét 74 óra/év Ajánlás az éves óraszám felosztására

Témakörök

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Jézus hív témafeldolgozás Jézus követésre hív összefoglalás, ellenőrzés témafeldolgozás Jézus örömre hív összefoglalás, ellenőrzés témafeldolgozás Jézus a mennyei Atyához hív összefoglalás, ellenőrzés témafeldolgozás Jézus testvérként hív összefoglalás, ellenőrzés témafeldolgozás Jézus példájával hív összefoglalás, ellenőrzés témafeldolgozás Jézus közösségbe hív összefoglalás, ellenőrzés témafeldolgozás Jézus tanúságtételre hív összefoglalás, ellenőrzés Az egyházi év ünnepeihez kapcsolódó aktuális foglalkozások Év végi ismétlés, összefoglalás Összesen

Óraszám 6 2 6 2 6 2 6 2 6 2 5 2 5 2

8 8 8 8 8 7 7 3 7 74

93

Jézus követésre hív (1. témakör) Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok Anyanyelvi kommunikáció Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra A beszédkészség és a szóbeli szövegek megértésének, illetve alkotásának fejlesztése A másolási és a szövegértési képesség fejlesztése Hatékony, önálló tanulás A tanulás tanítása A lényegkiemelés képességének fejlesztése Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Testi, lelki egészség Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése Az esztétikai érzék fejlesztése Szociális és állampolgári kompetencia Állampolgárságra, demokráciára nevelés A felelősségérzet és a szervezőképesség fejlesztése

Témák, tartalmak

Tanulói tevékenységek

Kapcsolódási lehetőségek

Jézus, aki követésére hívja az embert – ismerkedés az újszövetségi elbeszélésekkel:

A tanító bemutatja a szentírási elbeszéléseket

Írás Olvasás

Az első tanítványok meghívása Jézus és a gyermekek Lévi, a vámos meghívása A gazdag ifjú találkozása Jézussal

Ismeretek szóbeli visszamondása, megszilárdítása Ismeretek közös, rövid jegyzetelése; lerajzolása Aktualizálás: történetek dramatizált előadása; tanórai beszélgetés: Jézus minden embert hív a közösségébe, a templomba

Jézus örömre hív (2. témakör) Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok Anyanyelvi kommunikáció Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra A beszédkészség és a szóbeli szövegek megértésének, illetve alkotásának fejlesztése A másolási és a szövegértési képesség fejlesztése Hatékony, önálló tanulás A tanulás tanítása Az összehasonlítás képességének fejlesztése Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

Témák, tartalmak

Tanulói tevékenységek

Az örömre hívó Jézus – ismerkedés az újszövetségi elbeszélésekkel:

A tanító bemutatja a szentírási elbeszéléseket

A kánai menyegző A csodálatos kenyérszaporítás Jézus imádkozni tanít

Ismeretek szóbeli visszamondása, megszilárdítása Ismeretek közös, rövid jegyzetelése; lerajzolása Aktualizálás: történetek dramatizált előadása; tanórai beszélgetés: a csoda az ember életében a kapcsolatokban

94

Kapcsolódási lehetőségek Rajz Ének-zene Írás Olvasás

Testi, lelki egészség Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése Az esztétikai érzék fejlesztése Szociális és állampolgári kompetencia Fenntarthatóság, környezettudatosság Az önkifejezés és a másokra való odafigyelés képességének fejlesztése

nyilvánul meg; Projektmunka: óriási közös rajz készítése a történetekről az osztályterem díszítésére

Jézus a mennyei Atyához hív (3. témakör) Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok Anyanyelvi kommunikáció Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra A beszédkészség és a szóbeli szövegek megértésének, illetve alkotásának fejlesztése A másolási és a szövegértési képesség fejlesztése Hatékony, önálló tanulás A tanulás tanítása A koncentrálás és elmélyülés képességének fejlesztése Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Testi, lelki egészség Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése A nyitottság és az önfejlesztés képességének fejlesztése Szociális és állampolgári kompetencia Felkészülés a felnőtt lét szerepeire Az önkifejezés és a másokra való odafigyelés képességének fejlesztése

Témák, tartalmak

Tanulói tevékenységek

Jézus, aki imádkozni tanít – a Miatyánk ima értelmező megismerése:

A tanító bemutatja a szentírási elbeszéléseket

Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a Te neved… Jöjjön el a Te országod, legyen meg a Te akaratod… Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma… Bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is…

95

Ismeretek szóbeli visszamondása, megszilárdítása Ismeretek közös, rövid jegyzetelése; lerajzolása Aktualizálás: történetek dramatizált előadása; tanórai beszélgetés: miért fontos a megbocsátás; személyes imák írása és elimádkozása az órák végén; Projektmunka: mécses készítése az otthoni imaalkalmakra

Kapcsolódási lehetőségek Rajz Technika Írás Olvasás Ének-zene

Jézus testvérként hív (4. témakör) Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok Anyanyelvi kommunikáció Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra A beszédkészség és a szóbeli szövegek megértésének, illetve alkotásának fejlesztése A másolási és a szövegértési képesség fejlesztése Hatékony, önálló tanulás A tanulás tanítása Az oksági gondolkodás képességének fejlesztése Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Testi, lelki egészség Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése A másoknak való örömszerzés képességének fejlesztése Szociális és állampolgári kompetencia Felkészülés a felnőtt lét szerepeire Az önkifejezés és a társas aktivitás képességének fejlesztése

Témák, tartalmak

Tanulói tevékenységek

Jézus születésének elbeszélése az evangéliumokban – az újszövetségi elbeszélések megismerése: Az angyali üdvözlet Mária látogatása Erzsébetnél Úton Betlehem felé Jézus születése; első látogatói: a pásztorok Jézus bemutatása a templomban A napkeleti bölcsek látogatása Jézus az egész világ Megváltója A 12 éves Jézus a templomban

A tanító bemutatja a szentírási elbeszéléseket Ismeretek szóbeli visszamondása, megszilárdítása

Kapcsolódási lehetőségek Ének-zene Olvasás Írás Rajz Technika

Ismeretek közös, rövid jegyzetelése; lerajzolása Aktualizálás: történetek dramatizált előadása; tanórai beszélgetés: az igenekből fakadó öröm; Projektmunka: karácsonyi veresek/énekek/szentírási részek tanulása, előadása a családtagok számára

Jézus példájával hív (5. témakör) Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok Anyanyelvi kommunikáció Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra A beszédkészség és a szóbeli szövegek megértésének, illetve alkotásának fejlesztése A másolási és a szövegértési képesség fejlesztése Hatékony, önálló tanulás A tanulás tanítása A kritikus gondolkodás képességének fejlesztése Esztétikai-művészeti

Témák, tartalmak

Tanulói tevékenységek

Jézus életének eseményeit bemutató elbeszélések az evangéliumokban – az újszövetségi elbeszélések megismerése: Jézus megkeresztelkedése Jézus elvonul a pusztába Nem mindenki fogadja el Jézus tanítását Bevonulás Jeruzsálembe A kereskedők kiűzése a templomból 96

A tanító bemutatja a szentírási elbeszéléseket Ismeretek szóbeli visszamondása, megszilárdítása Ismeretek közös, rövid jegyzetelése; lerajzolása Aktualizálás: történetek dramatizált előadása;

Kapcsolódási lehetőségek Rajz Technika Ének-zene Olvasás Írás Környezetismeret

tudatosság és kifejezőképesség Testi, lelki egészség Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése Az elmélyülés képességének fejlesztése Szociális és állampolgári kompetencia Állampolgárságra, demokráciára nevelés A felelősségérzet és a szervezőképesség fejlesztése

Az utolsó vacsora Jézus imádkozik az emberekért Az oltáriszentség elrendelése Jézus elfogása, pere Jézus a kereszten – János és Mária

tanórai beszélgetés: a keresztút/nehézségek a szeretet útja; Projektmunka: keresztúti képek készítése és kiállítása az osztályteremben; szülők meghívása közös keresztúti imára

Jézus közösségbe hív (6. témakör) Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok Anyanyelvi kommunikáció Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra A beszédkészség és a szóbeli szövegek megértésének, illetve alkotásának fejlesztése A másolási és a szövegértési képesség fejlesztése Hatékony, önálló tanulás A tanulás tanítása A rendszerszemlélet képességének fejlesztése Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Testi, lelki egészség Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése A pozitív gondolkodás képességének fejlesztése Szociális és állampolgári kompetencia Állampolgárságra, demokráciára nevelés Az etikai érzék fejlesztése

Témák, tartalmak

Tanulói tevékenységek

Jézus életének eseményeit bemutató elbeszélések az evangéliumokban – az újszövetségi elbeszélések megismerése: Jézus feltámadása Jézus és Mária Magdolna találkozása Az emmauszi tanítványok Tamás apostol hitetlensége Jézus a Tibériás tavánál Jézus búcsúzik Jézus Péterre bízza az egyházat A tanítványok közössége Jézus mennybemenetele után

97

A tanító bemutatja a szentírási elbeszéléseket Ismeretek szóbeli visszamondása, megszilárdítása Ismeretek közös, rövid jegyzetelése; lerajzolása

Aktualizálás: történetek dramatizált előadása; tanórai beszélgetés: milyen közösséggé válhat az osztály; Projektmunka: rajzok készítése az osztályközösségről; a legjobban sikerült alkotások megjelentetése az iskola honlapján

Kapcsolódási lehetőségek Olvasás Írás Technika Rajz Ének-zene

Jézus tanúságtételre hív (7. témakör) Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok Anyanyelvi kommunikáció Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra A beszédkészség és a szóbeli szövegek megértésének, illetve alkotásának fejlesztése A másolási és a szövegértési képesség fejlesztése Hatékony, önálló tanulás A tanulás tanítása A modellalkotás képességének fejlesztése Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Testi, lelki egészség Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése A kommunikáció képességének fejlesztése Szociális és állampolgári kompetencia Állampolgárságra, demokráciára nevelés Fenntarthatóság, környezettudatosság Az empátia fejlesztése

Témák, tartalmak

Tanulói tevékenységek

A tanúságtévő közösség – az újszövetségi elbeszélések megismerése:

A tanító bemutatja a szentírási elbeszéléseket

Az első Pünkösd – a Szentlélek eljövetele A Szentlélek ajándékai

Ismeretek szóbeli visszamondása, megszilárdítása

Kapcsolódási lehetőségek Rajz Technika Írás Olvasás

Ismeretek közös, rövid jegyzetelése; lerajzolása Aktualizálás: történetek dramatizált előadása; tanórai beszélgetés: milyen ajándékai/képességei vannak a közösség egyes tagjainak

Alapkövetelmények Ismerje a tanuló Jézus nyilvános működésének főbb eseményeit. Tudjon elmondani egy-egy evangéliumi történetet. Ismerje Jézus megváltói szerepét, tevékenységét. Ismerje a keresztség szentségét. Ismerje a szentmise fő részeit. Ellenőrzése, értékelés, minősítés Folyamatosan számon kérjük az órán hallott és feldolgozott evangéliumi történetet vagy tanítást. Kérdésekkel, beszélgetéssel ellenőrizzük, mennyire értették meg, illetve sajátították el tanulóink Jézus tanítását. Értékelésünket dicsérettel, jutalmazással és osztályzattal fejezzük ki. A helytelen vagy pontatlan feleletet javítjuk, pontosítjuk. Projektmunka: tervezés, rend, szépség, együttműködés.

98

HITTAN 3. évfolyam Célok és feladatok A gyermeknek ismernie kell Jézus életét, legfontosabb tanításait, el kell sajátítania a bűnbánat szentségével, illetve az oltáriszentséggel kapcsolatos tudnivalókat; tudnia kell a tízparancsolatot és Jézus új parancsolatát. – Harmadikos korban a gyerekek számára feltétlenül biztosítani kell az Újszövetségi Szentírás használatát, és az órákon mintegy bele kell nőniük a Szentírás rendszeres olvasásába. A gyermeket hozzá kell segíteni ahhoz a felismeréshez, hogy a Jézust követő ember válasza Isten szeretetére a Krisztus tanítása szerinti élet és a vele való találkozás az eukharisztiában. A gyermek tárgyi tudásának építésével egy időben lelki fejlődését is segítenünk kell, hogy a harmadik év végére minél felkészültebbé válhasson az eukharisztia tudatos vételére. Imaéletének formálásában arra kell törekednünk, hogy a saját korának megfelelő szinten értse és érezze az ima fontosságát. Segítenünk kell őt abban, hogy szintjének megfelelő tudatossággal válaszoljon Jézus szeretetére, törekedjen a jóra. 3. évfolyam Óraszám: 2 óra/hét 74 óra/év Ajánlás az éves óraszám felosztására Témakörök

Óraszám

Találkozás Jézussal 1.

A találkozás – öröm

2.

A találkozás – változás

3.

A találkozás – kapcsolat

4.

A találkozás – növekedés a bölcsességben

5.

A találkozás – szeretetből vállalt áldozat

6.

A találkozás – megváltás

7.

A találkozás – élet

8.

A találkozás – küldetés Az egyházi év ünnepeihez kapcsolódó aktuális foglalkozások Év végi ismétlés, összefoglalás Összesen

témafeldolgozás összefoglalás, ellenőrzés témafeldolgozás összefoglalás, ellenőrzés témafeldolgozás összefoglalás, ellenőrzés témafeldolgozás összefoglalás, ellenőrzés témafeldolgozás összefoglalás, ellenőrzés témafeldolgozás összefoglalás, ellenőrzés témafeldolgozás összefoglalás, ellenőrzés témafeldolgozás összefoglalás, ellenőrzés

6 2 6 2 6 2 6 2 6 2 6 2 6 2 6 2

8 8 8 8 8 8 8 8 3 7 74

99

A találkozás – öröm (1. témakör) Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok Anyanyelvi kommunikáció Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra A szóbeli szövegek megértésének és alkotásának fejlesztése Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése Hatékony, önálló tanulás A tanulás tanítása A beszédkészség fejlesztése A másolási és íráskészség fejlesztése Testi, lelki egészség Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség A felelősségérzet fejlesztése

Témák, tartalmak

Tanulói tevékenységek

Az evangéliumi Jézus megismerése:

Tanórai beszélgetés az örömet adó találkozások lehetőségéről

Az örömet adó találkozáselbeszélések értelmezése: Mária, Simeon, a bölcsek A tanítványok öröme A halászok és Máté meghívása A gazdag ifjú

A tanító elmondja, bemutatja a bibliai elbeszéléseket Ismeretek közös, rövid lejegyzése a füzetbe

Aktualizálás projektmunka keretében: a vasárnapi szentmisékről rajz készítése egy füzetbe – a füzetet az elsőáldozási szentmisén felajánláskor az oltárra teszik a gyerekek

Kapcsolódási lehetőségek

Olvasás Írás

Rajz Technika

Felkészülés a felnőtt lét szerepeire

A találkozás – változás (2. témakör) Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok Anyanyelvi kommunikáció Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra A szóbeli szövegek megértésének és alkotásának fejlesztése Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése Hatékony, önálló tanulás A tanulás tanítása A beszédkészség fejlesztése A másolási és íráskészség fejlesztése Szociális és állampolgári kompetencia A felelősségérzet fejlesztése

Témák, tartalmak

Tanulói tevékenységek

Az evangéliumi Jézus megismerése:

Tanórai beszélgetés az ember változásának lehetőségéről

Az ember változását bemutató evangéliumi elbeszélések megismerése: A bűnös asszony Simon farizeus házában Bartimeus meggyógyítása Nikodémus A szamariai asszony

A tanító bemutatja a bibliai elbeszéléseket Beszélgetés a történetekről: Menj, és többé ne vétkezzél– miben áll Jézus követése Ismeretek közös, rövid lejegyzése a füzetbe Aktualizálás: imádságok megfogalmazása a füzetbe; mécses készítése

100

Kapcsolódási lehetőségek Technika Rajz Olvasás Ének-zene Írás

Zenehallgatás Testi, lelki egészség Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség A harmóniára való készség fejlesztése Felkészülés a felnőtt lét szerepeire

A találkozás – kapcsolat (3. témakör) Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok Anyanyelvi kommunikáció Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra A szóbeli szövegek megértésének és alkotásának fejlesztése Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése Hatékony, önálló tanulás A tanulás tanítása Beszédkészség fejlesztése A másolási és íráskészség fejlesztése Szociális és állampolgári kompetencia A felelősségérzet fejlesztése ismétlődik? Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Az olvasási, az értő olvasási készség fejlesztése Az etikai érzék fejlesztése Testi, lelki egészség Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség A harmóniára való készség fejlesztése Kezdeményezőképesség és

Témák, tartalmak Az evangéliumi Jézus megismerése: A Jézussal való kapcsolatot bemutató evangéliumi elbeszélések megismerése: Példabeszédek: Jézus: a jó Pásztor Jézus: a kapu Jézus: az Út, az Igazság és az Élet Jézus a gondviselésről tanít A tékozló fiú története

Tanulói tevékenységek

Kapcsolódási lehetőségek

Tanórai beszélgetés az emberek közti kapcsolatok lehetőségéről

Rajz Technika Olvasás Írás

A bibliai elbeszélések egyéni, hangos, értő olvasása; tartalmuk elmondása irányított tanítói kérdések segítségével; beszélgetés a történetek mondanivalójáról: Isten mindig szeretettel várja vissza az embert Ismeretek közös, rövid lejegyzése a füzetbe Aktualizálás projektmunka keretében: nagy kapu készítése csomagolópapírra, teremdíszítés; meditáció: a kapu mint az Atya visszaváró szeretetének szimbóluma

101

vállalkozói kompetencia Fenntarthatóság, környezettudatosság Önállóságra nevelés Állampolgárságra, demokráciára nevelés

A találkozás – növekedés a bölcsességben (4. témakör) Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok Anyanyelvi kommunikáció Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra A szóbeli szövegek megértésének és alkotásának fejlesztése Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség A harmóniára való készség fejlesztése Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Fenntarthatóság, környezettudatosság Önállóságra nevelés Felkészülés a felnőtt lét szerepeire Hatékony, önálló tanulás A beszédkészség fejlesztése A tanulás tanítása A másolási és íráskészség fejlesztése Az olvasási, az értő olvasási készség fejlesztése Az etikai érzék fejlesztése

Témák, tartalmak Az ember növekedését elősegítő Jézust bemutató evangéliumi elbeszélések megismerése:

Példabeszéd a sziklára épült házról A talentumokról szóló példabeszéd A szűk kapu, a keskeny út Jézus lecsendesíti a vihart A csodálatos halfogás A bénát Jézus elé viszik barátai Jézus meggyógyítja a tíz leprást A magvetőről szóló példabeszéd Látogatóban Máriánál és Mártánál Az irgalmas szamaritánus Jézus megbocsátásra tanít

Kapcso lódási Tanulói tevékenységek lehetős égek ÉnekTanórai beszélgetés az zene ember talentumairól Rajz Előkészítő projektmunka: Techni jó cselekedeteket jelző ka színes virágok gyűjtése, a Olvasás gyűjtemény kiállítása az Írás osztályteremben A jócselekedet szó jelentésének megbeszélése, lejegyzése a füzetbe A bibliai elbeszélések egyéni, hangos, értő olvasása; tartalmuk elmondása irányított tanítói kérdések segítségével; beszélgetés a történetek mondanivalójáról: Isten minden embert megajándékoz lehetőségekkel, amelyekért hálásak vagyunk Ismeretek közös, rövid lejegyzése a füzetbe Aktualizálás projektmunka keretében: kis könyv készítése az ember szellemi-lelki

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség A harmóniára való készség 102

fejlesztése Fenntarthatóság, környezettudatosság Önállóságra nevelés Felkészülés a felnőtt lét szerepeire

értékeiről

A találkozás – szeretetből vállalt áldozat (5. témakör) Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok Anyanyelvi kommunikáció Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A szóbeli szövegek megértésének és alkotásának fejlesztése Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése Hatékony, önálló tanulás A tanulás tanítása A beszédkészség fejlesztése A másolási és íráskészség fejlesztése Szociális és állampolgári kompetencia A felelősségérzet fejlesztése Az etikai érzék fejlesztése

Témák, tartalmak Az emberért áldozatot vállaló Jézust bemutató evangéliumi elbeszélések megismerése: Az utolsó vacsora Jézus kereszthalála Jézus feltámadása

Kapcsolódá Tanulói tevékenységek si lehetőségek Tanórai beszélgetés az Írás áldozatot vállaló Olvasás szeretet lehetőségéről Ének-zene Előkészítés: nagyheti Rajz népénekek tanulása Technika (számítástec hnika) A bibliai elbeszélések egyéni, hangos, értő olvasása; tartalmuk elmondása irányított tanítói kérdések segítségével; beszélgetés a történetek mondanivalójáról Ismeretek közös, rövid lejegyzése a füzetbe

Az olvasási, az értő olvasási készség fejlesztése

Aktualizálás: beszélgetés a keresztútról a feltámadás fényében, mint a találkozások útjáról; rajzkészítés a találkozásról, a rajzok kifüggesztése az iskola kápolnájában, illetve közzététele az iskola honlapján

Testi, lelki egészség Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Az esztétikai érzék fejlesztése Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Fenntarthatóság, környezettudatosság Önállóságra nevelés Felkészülés a felnőtt lét szerepeire Digitális kompetencia Képi információ létrehozása 103

A találkozás – megváltás (6. témakör) Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok Anyanyelvi kommunikáció Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra A szóbeli szövegek megértésének és alkotásának fejlesztése Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése Hatékony, önálló tanulás A beszédkészség fejlesztése A másolási és íráskészség fejlesztése Szociális és állampolgári kompetencia A felelősségérzet fejlesztése A tanulás tanítása Az olvasási, az értő olvasási készség fejlesztése Az etikai érzék fejlesztése

Témák, tartalmak A megváltó Jézust bemutató evangéliumi elbeszélések megismerése: A főparancs Jézus nem ítél el Bűnbocsátó hatalom

Kapcsolódási lehetőségek Tanórai beszélgetés a Olvasás bűnről, a bűnbánatról és Írás a bocsánatról Ének-zene Tanulói tevékenységek

A bibliai elbeszélések egyéni, hangos, értő olvasása; tartalmuk elmondása irányított tanítói kérdések segítségével; beszélgetés a történetek mondanivalójáról: a bűn rombolja az embert, de Jézus segít a megbánásban és a megbocsátásban Ismeretek közös, rövid lejegyzése a füzetbe Aktualizálás: beszélgetés a kiengesztelődés szentségéről; készület szentgyónásra; énektanulás

Testi, lelki egészség Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség A harmóniára való készség fejlesztése Felkészülés a felnőtt lét szerepeire

A találkozás – élet (7. témakör) Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok Anyanyelvi kommunikáció Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A szóbeli szövegek megértésének és alkotásának fejlesztése Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség A harmóniára való készség fejlesztése

Témák, tartalmak

Tanulói tevékenységek

Az életet adó Jézust bemutató evangéliumi elbeszélés megismerése:

Tanórai beszélgetés a szentmiséről Előkészítés: a szentmise állandó énekeinek eléneklése

Jézus az élet kenyere

104

A bibliai elbeszélés egyéni, hangos, értő olvasása; tartalmának elmondása irányított tanítói kérdések segítségével;

Kapcsolódási lehetőségek Olvasás Írás Ének-zene

beszélgetés a történet mondanivalójáról: az oltáriszentségben is jelen lévő Jézus a teljes életre hívja az embert

Hatékony, önálló tanulás A beszédkészség fejlesztése A másolási és íráskészség fejlesztése A tanulás tanítása Az olvasási, az értő olvasási készség fejlesztése Az etikai érzék fejlesztése

Ismeretek közös, rövid lejegyzése a füzetbe Aktualizálás: rövid hálaadó imádságok megfogalmazása és lejegyzése a füzetbe Felkészülés az első szentáldozásra

Testi, lelki egészség Szociális és állampolgári kompetencia Önállóságra nevelés Felkészülés a felnőtt lét szerepeire

A találkozás – küldetés (8. témakör) Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok Anyanyelvi kommunikáció Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A szóbeli szövegek megértésének és alkotásának fejlesztése Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség A harmóniára való készség fejlesztése Állampolgárságra, demokráciára nevelés Hatékony, önálló tanulás A beszédkészség fejlesztése A másolási és íráskészség fejlesztése A tanulás tanítása Az olvasási, az értő olvasási készség fejlesztése Az etikai érzék fejlesztése Testi, lelki egészség Szociális és állampolgári kompetencia Önállóságra nevelés Felkészülés a felnőtt lét szerepeire

Témák, tartalmak

Tanulói tevékenységek

A küldetést adó Jézust bemutató evangéliumi elbeszélés megismerése:

Tanórai beszélgetés a közösségi életről Előkészítés: rajzkészítése arról a közösségről, ahová tartoznak

Az első keresztények élete

A bibliai elbeszélés egyéni, hangos, értő olvasása; tartalmának elmondása irányított tanítói kérdések segítségével; beszélgetés a történet mondanivalójáról: jó közösséghez tartozni Ismeretek közös, rövid lejegyzése a füzetbe Aktualizálás projektmunka keretében: csoportplakát készítése: plébániák neve, védőszentje, búcsúja; közös jegyzetelés a füzetbe

105

Kapcsolódási lehetőségek Rajz Írás Olvasás Technika

Alapkövetelmények Ismerje a tanuló Jézus életének legfontosabb eseményeit és tanítását. Sajátítsa el a bűnbocsánat szentségével és az oltáriszentséggel kapcsolatos tudnivalókat. Tudja fejből a tízparancsolatot. Ismerje a négy evangélium szerzőjét, az evangéliumok sorrendjét. Tudjon fejből idézni legalább 20 evangéliumi részből egy-egy verset. Ismerje Jézus új parancsát. Ellenőrzés, értékelés, minősítés Kérdésekkel és megbeszéléssel ellenőrizzük, mennyire értették meg, illetve tették magukévá az órán elhangzott tanítást. A füzetvezetést, házi feladatokat is rendszeresen ellenőrizzük. A helyes válaszokat, az órai aktivitást, jó meglátásokat dicséretben részesítjük, jutalmazzuk. A hibát szeretettel és nagy tapintattal javítjuk. Az értékelés változatos módon történik: szóbeli feleletek, rajzok, memoriterek, szorgalmi feladatok jutalmazása, illetve osztályzattal történő minősítése. Az elsőáldozáshoz szükséges vizsgakérdéseket a tanév során folyamatosan magyarázzuk, tanítjuk, megtanulásukat ellenőrizzük. Projektmunka: tervezés, pontosság, szépség, együttműködés, rend.

106

HITTAN 4. évfolyam Célok és feladatok A gyermekek ismerjék meg az ószövetségi elbeszéléseket, azok erkölcsi üzenetét, valamint a belőlük sugárzó végtelen isteni szeretetet. Törekednünk kell arra is, hogy a tanulók észrevegyék az elbeszélések Újszövetségre mutató jellegét. – Nem szabad azonban elfelejtenünk, hogy ebben az életkori szakaszban a gyermekek még nem rendelkeznek történeti ismeretekkel, nem képesek történelmi távlatban gondolkodni. Jóllehet a történetek bizonyos időrendiségben követik egymást, nem célunk az üdvtörténeti sorrendiség bemutatása. Alapcélkitűzésünk az, hogy megragadjuk a gyermekek bizalommal teli érdeklődését, és azt Isten szeretetére irányítsuk. Tudatosítsuk bennük, hogy miként az ószövetségi ember élete, az ő életük is Isten kezében van. Segítsük őket abban, hogy mindennapi életükben bizalommal hagyatkozzanak a mennyei Atya gondviselő jóságára. Alakítsuk ki bennük a készséget, hogy figyeljenek a népét féltő szeretettel vezető és minden problémájára választ adó Úr szavára. 4. évfolyam Óraszám: 2 óra/hét 74 óra/év Ajánlás az éves óraszám felosztására Témakörök

1. 2. 3. 4. 5.

Népem vagytok – mondja az Úr témafeldolgozás Nagy néppé teszlek – mondja az Úr összefoglalás, ellenőrzés témafeldolgozás Kimenti népét az Úr összefoglalás, ellenőrzés témafeldolgozás Vezeti népét az Úr összefoglalás, ellenőrzés témafeldolgozás Népének oltalma és menedéke az Úr összefoglalás, ellenőrzés témafeldolgozás Mindvégig szereti népé az Úr összefoglalás, ellenőrzés Az egyházi év ünnepeihez kapcsolódó aktuális foglalkozások Év végi ismétlés, összefoglalás Összesen

Óraszám 8 2 8 2 8 2 8 2 11 2

10 10 10 10 13 3 7 74

107

Nagy néppé teszlek – mondja az Úr (1. témakör) Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok Anyanyelvi kommunikáció Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra A szóbeli szövegek megértésének és alkotásának fejlesztése Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése Hatékony, önálló tanulás A beszédkészség fejlesztése A másolási és íráskészség fejlesztése A tanulás tanítása Az olvasási, az értő olvasási készség fejlesztése Az etikai érzék fejlesztése Testi, lelki egészség Szociális és állampolgári kompetencia Önállóságra nevelés Felkészülés a felnőtt lét szerepeire Anyanyelvi kommunikáció A szóbeli szövegek megértésének és alkotásának fejlesztése Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség A harmóniára való készség fejlesztése

Témák, tartalmak

Tanulói tevékenységek

Az ősatyákról szóló ószövetségi elbeszélések megismerése és értelmezése:

Tanórai beszélgetés a nép fogalmáról, a néppé válás folyamatáról

Kapcsolódá si lehetőségek Olvasás Írás Ének-zene Rajz

A tanító ismerteti a bibliai elbeszéléseket; tartalmuk elmondása irányított tanítói kérdések segítségével; beszélgetés a történetek mondanivalójáról

Ábrahám Izsák Jákob József

Ismeretek közös lejegyzése a füzetbe Aktualizálás: történetek dramatizált előadása; tanórai beszélgetés Isten megtapasztalásáról, aki sohasem feledkezik el az emberről

Kimenti népét az Úr (2. témakör) Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok Anyanyelvi kommunikáció Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra Gazdasági és pénzügyi nevelés A szóbeli szövegek megértésének és alkotásának fejlesztése Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Esztétikai-művészeti tudatosság

Témák, tartalmak

Tanulói tevékenységek

A Mózesről és a szövetségkötésről szóló ószövetségi elbeszélések megismerése és értelmezése:

Tanórai beszélgetés a közösségi kapcsolatokról, szerződésekről, szövetségekről

Mózes meghívása és küldetése A húsvéti bárány Átkelés a Vörös-tengeren Az aranyborjú

A bibliai elbeszélések egyéni, hangos, értő olvasása, illetve tanítói előadása; tartalmuk elmondása

108

Kapcsolódá si lehetőségek Képzőművé szet – Michelangel o: Mózes szobra Ének-zene Olvasás Írás Természetis meret

és kifejezőképesség A harmóniára való készség fejlesztése Hatékony, önálló tanulás A beszédkészség fejlesztése A másolási és íráskészség fejlesztése A tanulás tanítása Az olvasási, az értő olvasási készség fejlesztése A memória fejlesztése Természettudományos kompetencia Testi, lelki egészség Szociális és állampolgári kompetencia Önállóságra nevelés Felkészülés a felnőtt lét szerepeire

A manna Szövetségkötés, a tízparancs

irányított tanítói kérdések segítségével; beszélgetés a történetek mondanivalójáról: Isten segít megszabadulni a bűn kötelékeiből

Rajz Technika

Ismeretek közös, rövid lejegyzése a füzetbe A tízparancs memorizálása Aktualizálás: a történetek dramatizált előadása; beszélgetés az életet segítő szabályokról; Projektmunka: két nagy „kőtábla” készítése papírból, rajta a parancsokkal; a „kőtáblák” kifüggesztése a teremben

Vezeti népét az Úr (3. témakör) Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok Anyanyelvi kommunikáció Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra A szóbeli szövegek megértésének és alkotásának fejlesztése Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Hatékony, önálló tanulás A beszédkészség fejlesztése A másolási és íráskészség fejlesztése A tanulás tanítása Az olvasási, az értő olvasási készség fejlesztése Az etikai érzék fejlesztése

Témák, tartalmak

Tanulói tevékenységek

A bírákról és az első királyokról szóló ószövetségi elbeszélések megismerése és értelmezése:

Tanórai beszélgetés a közösség felelős vezetőinek feladatairól A bibliai elbeszélések egyéni, hangos, értő olvasása, illetve tanítói előadása; tartalmuk elmondása irányított tanítói kérdések segítségével; beszélgetés a történetek mondanivalójáról: Isten minden embert felelősségteljes cselekvésre hív

Gedeon Sámson Sámuel Saul Dávid Salamon

Ismeretek közös, rövid lejegyzése a füzetbe

Szociális és állampolgári kompetencia Önállóságra nevelés Felkészülés a felnőtt lét szerepeire

Aktualizálás: a történetek dramatizált előadása; 109

Kapcsolódási lehetőségek Ének-zene Olvasás Írás Rajz

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Testi, lelki egészség A harmóniára való készség fejlesztése

Zenehallgatás (pl. Gavel testvérek: Sámuel)

Népének oltalma és menedéke az Úr (4. témakör) Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok Anyanyelvi kommunikáció Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra A szóbeli szövegek megértésének és alkotásának fejlesztése Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Hatékony, önálló tanulás A beszédkészség fejlesztése A másolási és íráskészség fejlesztése A tanulás tanítása Az olvasási, az értő olvasási készség fejlesztése Az etikai érzék fejlesztése

Témák, tartalmak

Tanulói tevékenységek

A legfontosabb ószövetségi próféták és prófétai iratok megismerése és értelmezése:

Tanórai beszélgetés a prófétaság intézményéről

Kapcsolódási lehetőségek Ének-zene Olvasás Írás Rajz

A bibliai elbeszélések egyéni, hangos, értő olvasása, illetve tanítói előadása; tartalmuk elmondása irányított tanítói kérdések segítségével; beszélgetés a történetek mondanivalójáról: Isten embereket küld akaratának kinyilvánítására

Illés Elizeus Izaiás Jeremiás Ezekiel Dániel

Ismeretek közös, rövid lejegyzése a füzetbe

Szociális és állampolgári kompetencia Önállóságra nevelés Felkészülés a felnőtt lét szerepeire Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Testi, lelki egészség A harmóniára való készség fejlesztése

Aktualizálás: a történetek dramatizált előadása; beszélgetés annak fontosságáról, hogy bátran vállalja az ember belső meggyőződését; Énektanulás (pl. Küldelek én…)

Mindvégig szereti népét az Úr (5. témakör) Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok Anyanyelvi kommunikáció Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra A szóbeli szövegek megértésének és alkotásának fejlesztése Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése

Témák, tartalmak

Tanulói tevékenységek

A legfontosabb ószövetségi tanító jellegű elbeszélések megismerése, értelmezése:

Tanórai beszélgetés a tanító jellegű elbeszélések fontosságáról

Makkabeusok Jónás Jób

A bibliai elbeszélések 110

Kapcsolódási lehetőségek Rajz Olvasás Írás Ének-zene Irodalom

Hatékony, önálló tanulás A beszédkészség fejlesztése A másolási és íráskészség fejlesztése A tanulás tanítása Az olvasási, az értő olvasási készség fejlesztése Az etikai érzék fejlesztése Szociális és állampolgári kompetencia Önállóságra nevelés Állampolgárságra, demokráciára nevelés Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Testi, lelki egészség A harmóniára való készség fejlesztése Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Fenntarthatóság, környezettudatosság A szervezőképesség, a döntésképesség fejlesztése

Tóbiás Judit

egyéni, hangos, értő olvasása, illetve tanítói előadása; tartalmuk elmondása irányított tanítói kérdések segítségével; beszélgetés a történetek mondanivalójáról Ismeretek közös, rövid lejegyzése a füzetbe Aktualizálás: a történetek dramatizált előadása; beszélgetés a példát és bátorságot adó történetek jelentőségéről; Projektmunka: gyűjtőmunkával idézeteket keresni az elbeszélésekből, ezeket nagyobb lapra, nagyobb betűvel kiírni, majd tanító jellegű faliképként kifüggeszteni az osztályban

Alapkövetelmények Tudják elmesélni a hallott ószövetségi történeteket. Tudják az olvasmányok végén szereplő szentírási idézeteket könyv nélkül. Ismerjék az erény és a bűn fogalmát, a három isteni erényt, azok jelentőségét az ember életében. Ismerjék meg a legfőbb erényeket az ószövetségi történetek kapcsán. Tudják a négy sarkalatos erényt. Ismerjék a főbűnöket, illetve az ezekkel ellentétes erényeket. Ismerjék az ószövetség népének Isten által kiválasztott kiemelkedő személyeit. Tudják hitünk fő igazságait. Ellenőrzés, értékelés, minősítés Az olvasmányok végén szereplő szentírási idézeteket minden órán számon kérjük. A könyv nélkül tudott szentírási részletet, a bibliai történet értelmes és értelmezett elmondását osztályzattal minősítjük. A tanórai beszélgetések során fény derül arra, mi nem világos a tanulók számára, mi érdekli őket különösképpen a hallott bibliai történetek kapcsán. Így ellenőrizhetjük tudásuk helyességét és hitbeli fejlődésüket. Projektmunka: karácsonyi műsor készítése, amit az idősek otthonában adnak elő (versek, énekek, történetek, idézetek a Szentírásból) és apró ajándékok készítése (pl. papírból szív, rajta egy szentírási idézet).

111

Hittan 5-8. évfolyam HITTAN 5. évfolyam Célok és feladatok A tanulókban elmélyítjük a liturgikus cselekmények, helyek, idők, ünnepek és kellékek jelképrendszerének ismeretét, valamint életkori sajátosságaiknak megfelelően bevezetjük őket a szentmise és a szentségek teológiájába. Az elméleti megalapozással segítjük a tanulókat, hogy figyelmesen, odaadóan és értő módon vegyenek részt az egyház liturgikus életében. 5. évfolyam Óraszám: 2 óra/hét 74 óra/év Ajánlás az éves óraszám felosztására

Témakörök

1.

2.

3.

4.

5.

Az élet Isten népének közösségében témafeldolgozás összefoglalás, Isten népe ünnepel ellenőrzés témafeldolgozás összefoglalás, A húsvéti misztérium ünneplése ellenőrzés témafeldolgozás összefoglalás, Az ünneplés helye, ideje és kellékei ellenőrzés témafeldolgozás összefoglalás, Ünnepeink ellenőrzés témafeldolgozás összefoglalás, A szentségek és szentelmények liturgiája ellenőrzés Az egyházi év ünnepeihez kapcsolódó aktuális foglalkozások Év végi ismétlés, összefoglalás Összesen

Óraszám 12 2

14

12 2

14

10 2

12

10 2

12

10 2

12 3 7 74

112

Isten népe ünnepel (1. témakör) Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok Anyanyelvi kommunikáció Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra A szóbeli szövegek alkotása képességének fejlesztése A szóbeli és írott szövegek megértése képességének fejlesztése Írásbeli szövegek alkotása Szociális és állampolgári kompetencia Alternatívaállítás. A lényegkiemelés és a rendszerzés képességének fejlesztése Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A tanulás tanítása Gazdaságiés pénzügyi nevelés Az önfejlesztés és az önállóság képességének fejlesztése

Témák, tartalmak

Tanulói tevékenységek

Ismerkedés az egyház alapvető liturgikus szolgálatával:

Tanórai beszélgetés az ünnepekről

Isten ószövetségi népének ünneplései Az ősegyház liturgikus szolgálata – Jézus parancsának teljesítése Liturgikus szolgálatok az oltárnál Liturgikus szolgálatok a közösségben Elődök és társak az ünneplésben (égiek és földiek)

Gyűjtőmunka: fényképek gyűjtése az egyházközségi liturgikus szolgálatokról; az egyházi szolgálat mibenlétének tisztázása tanári irányítással Tanári irányítással szómagyarázat: egyház, ősegyház, ministráns, lektor, agapé Ismeretek közös jegyzetelése

Aktualizálás projektmunka keretében: az egyház agapé-szeretetének megnyilvánulás – aprósütemény készítése más osztályok / hajléktalanok / rászorulók megörvendeztetésére

113

Kapcsolódási lehetőségek Irodalom Technika Ének-zene

A húsvéti misztérium ünneplése (2. témakör) Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Felkészülés a felnőtt lét szerepeire A harmóniaérzék fejlesztése Anyanyelvi kommunikáció A tanulás tanítása A szóbeli szövegek alkotása képességének fejlesztése A szóbeli és írott szövegek megértése képességének fejlesztése Írásbeli szövegek alkotása Szociális és állampolgári kompetencia Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra Alternatívaállítás Állampolgárságra, demokráciára nevelés Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése A lényegkiemelés és a rendszerzés képességének fejlesztése

Témák, tartalmak

Tanulói tevékenységek

A húsvéti misztérium ünneplése: A húsvét mint az egyház misztériuma

Bevezetés: orgonazenehallgatás, énektanulás (pl. Uram irgalmazz…)

A húsvéti misztérium ünneplése a szentmisében: Igeliturgia Áldozati liturgia Az utolsó vacsora eseményei: A kenyér és a bor átváltoztatása Az eukharisztia szó (hálaadás) jelentése

Kapcsolódási lehetőségek Irodalom Ének-zene Rajz

Tanórai beszélgetés a szentmise részeiről A gyermek-misekánon (V. kánon) közös, hangos, értő olvasása; tanári irányítással értelmezése Ismeretek közös jegyzetelése

Az ember válasza Isten hívására: a hálaadó ima; a közösség válasza a zsolozsma Aktualizálás: hálaadó ima írása: a szentmisén találkozhat az ember Jézussal, s kifejezheti legmélyebb vágyait; az imádságokból osztályimakönyv készítése

Az ünneplés helye, ideje és kellékei (3. témakör) Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok Digitális kompetencia A családi életre nevelés A forráskezelés és a kommunikációértékelés képességének fejlesztése Anyanyelvi kommunikáció A tanulás tanítása A szóbeli szövegek alkotása képességének fejlesztése Hatékony, önálló tanulás A szóbeli és írott szövegek megértése képességének fejlesztése

Témák, tartalmak A liturgikus ünneplés helye, ideje és kellékei: A családi otthon mint a legfontosabb ünneplési hely A templom mint Isten háza és az ünneplő közösség színhelye Legfontosabb liturgikus kellékek, szimbólumok: a templom berendezése, oltár, gyertya, liturgikus színek, liturgikus ruhák 114

Kapcsolódás Tanulói tevékenységek i lehetőségek Tanári irányítással Irodalom prezentáció vetítése a Rajz magyarországi Művészettört bazilikákról énet Tanórai beszélgetés a templomról mint az imádság helyéről; Tanári irányítással templomra és imádságra vonatkozó szövegek keresése a Szentírásból; a

Írásbeli szövegek alkotása Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Állampolgárságra, demokráciára nevelés Az önértékelés és a nyitottság képességének fejlesztése Testi, lelki egészség Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése

szövegek tanórai értelmezése Ismeretek közös jegyzetelése Aktualizálás: imádság szervezése az iskola kápolnájában; rövid zsoltárrészletek, taizéi énekek; gyertyagyújtás

A társas aktivitás képességének fejlesztése Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Felkészülés a felnőtt lét szerepeire A harmóniaérzék fejlesztése

Ünnepeink (4. témakör) Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Állampolgárságra, demokráciára nevelés Az önértékelés és a nyitottság képességének fejlesztése Testi, lelki egészség A társas aktivitás képességének fejlesztése Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Felkészülés a felnőtt lét szerepeire A harmóniaérzék fejlesztése Anyanyelvi kommunikáció A tanulás tanítása A szóbeli szövegek alkotása képességének fejlesztése Hatékony, önálló tanulás A szóbeli és írott szövegek megértése képességének fejlesztése Írásbeli szövegek alkotása Fenntarthatóság,

Témák, tartalmak

Tanulói tevékenységek

A legfontosabb egyházi ünnepek vallási tartalmának megismerése:

A legfőbb keresztény ünnepek dramatizált megjelenítése kis csoportokban

Vasárnap Karácsony: Jézus születésének ünnepe Húsvét: Jézus megváltó kereszthalálának és feltámadásának ünnepe Pünkösd: a Szentlélek eljövetelének, az egyház születésének ünnepe Szűz Mária ünnepei: Gyümölcsoltó Boldogasszony, Nagyboldogasszony A szenetek, különösen a legfontosabb magyar szentek 115

Tanórai beszélgetés a keresztény ünnepek vallási mondanivalójáról Ismereteket közös jegyzetelése

Aktualizálás projektmunka keretében: gyűjtőmunka az interneten: a

Kapcsolódási lehetőségek Ének-zene Irodalom Rajz Technika Tánc és dráma

környezettudatosság

(Szent István, Szent Erzsébet, Szent Margit) ünnepe

legfontosabb magyar Mária-kegyhelyek felkutatása; történetükről képes beszámoló készítése a faliújságra

A szentségek és szentelmények liturgikája (5. témakör) Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Állampolgárságra, demokráciára nevelés Az önértékelés és a nyitottság képességének fejlesztése Testi, lelki egészség Anyanyelvi kommunikáció A tanulás tanítása A szóbeli szövegek alkotása képességének fejlesztése Hatékony, önálló tanulás A szóbeli és írott szövegek megértése képességének fejlesztése Írásbeli szövegek alkotása

Témák, tartalmak

Tanulói tevékenységek

Belépés Krisztus közösségébe – ismerkedés a szentségek és szentelmények liturgiájával:

Tanulói kiselőadások a hét szentség kiszolgálásának liturgiájáról

A keresztség, a bérmálás és az oltáriszentség mint a keresztény életbe bevezető titkok A kiengesztelődés szentsége és a betegek kenete mint Istenhez vezető út Az egyházi rend és a házasság szentsége mint az ember kibontakozását segítő ajándékok

Szociális és állampolgári kompetencia Gazdaságiés pénzügyi nevelés Az etikai érzék, az empátia és a felelősségvállalás képességének fejlesztése

Kapcsolódási lehetőségek Irodalom Technika Ének-zene

Tanári irányítással liturgikus szövegek hangos és értő olvasása; szövegelemzése Ismeretek közös jegyzetelése

Aktualizálás projektmunka keretében: apró ajándékok készítése és eljuttatása idősek otthonába – kifejezve, hogy a szentségek ajándékozó létre hívják meg az embert

Alapkövetelmények A tanuló tudjon tájékozódni, adott részeket ügyesen megkeresni a Szentírásban. Ismerje az egyházi év fogalmát, a szentmise teológiáját alap szinten és liturgiáját, a hét szentség és a szentelmények liturgiáját. Tudja, mit, mikor, hogyan és miért ünneplünk az egyházban. Ismerje a liturgikus cselekmények, helyek, idők, kellékek, színek jelképrendszerét. 116

Ellenőrzés, értékelés, minősítés Az ellenőrzés, értékelés a tantervi követelmények teljesítésére irányul, független a tanuló személyes meggyőződésétől, vallási elkötelezettségétől. Szóbeli feleletek és írásbeli dolgozatok formájában ellenőrizzük az elsajátított tudásanyagot. Tanegységenként témazáró dolgozatot íratunk. Értékeljük a tanulók órai aktivitását, házi és szorgalmi feladatait, füzetvezetését. A hittan tantárgyból is 5 osztályzattal minősítjük a tanulók tudását. Projektmunka: tervezés, a munka szervezése, rend, szépség, együttműködés.

HITTAN 6. évfolyam Célok és feladatok Segítjük a tanulót abban, hogy sokrétű és korszerű ismereteket szerezzen az egyház alapításáról, lényegéről, életéről, szervezeteiről és céljáról. Felébresztjük a tanulóban az egyházi közösséghez tartozás vágyát, és felébresztjük felelősségérzetét is, amely később elvezetheti őt ahhoz a döntéshez, amelyben az egyház tudatos elfogadójává és az egyházi közösség tevékeny tagjává válik. 6. évfolyam Óraszám: 2 óra/hét 74 óra/év Ajánlás az éves óraszám felosztására Témakörök

Óraszám

Egyházunk 1.

A természetes közösségtől az egyházig

2.

Az egyház gyökerei

3.

Az egyház születése

4.

Az egyház az evangélium útján Az egyházi év ünnepeihez kapcsolódó aktuális foglalkozások Év végi ismétlés, összefoglalás Összesen

témafeldolgozás összefoglalás, ellenőrzés témafeldolgozás összefoglalás, ellenőrzés témafeldolgozás összefoglalás, ellenőrzés témafeldolgozás összefoglalás, ellenőrzés

14 2

16

14 2

16

14 2

16

14 2

16 3 7 74

117

A természetes közösségtől az egyházig (1. témakör) Fejlesztendő kompetenciák, Témák, tartalmak Tanulói tevékenységek fejlesztési feladatok A természetes közösségtől Bevezető: Kezdeményezőképesség és az egyházig – közösségek Projektmunka: egy vállalkozói kompetencia Állampolgárságra, életadó szerepe: emberrajz készítése, amely demokráciára nevelés tagjaiba beírják a különböző Az önértékelés és a nyitottság emberi feladatokat, képességének fejlesztése szolgálatokat, hogy elgondolják, mindenkinek Anyanyelvi kommunikáció A tanulás tanítása megvan a maga feladata A szóbeli szövegek alkotása az ember feladatait, képességének fejlesztése szolgálatait megjelenítő emberrajz készítése annak Hatékony, önálló tanulás Testi, lelki egészség A család a közösségek kifejezésére, hogy A szóbeli és írott szövegek alapja mindenkinek megvan a megértése képességének A barátok közössége mint a feladata fejlesztése megnyílás lehetősége Írásbeli szövegek alkotása A nemzet közössége mint a Tanórai beszélgetés a hovatartozás érzését adó különböző közösségekről, a Digitális kompetencia Felkészülés a felnőtt lét közösség családról, barátságról, szerepeire Az egyház közössége mint nemzetről, egyházról Írásbeli munka készítése Krisztus élő teste képességének fejlesztése Ismeretek közös jegyzetelése Szociális és állampolgári kompetencia Az önismeret és a társas Aktualizálás: rövid kultúra fejlesztése fogalmazás írása „Én az Az etikai érzék és a egyház tagja vagyok” felelősségvállalás címmel; a legjobban sikerült képességének fejlesztése alkotások közzététele az iskola honlapján

Kapcsolódási lehetőségek Irodalom Rajz Tánc és dráma Technika (Számítástechn ika)

Az egyház gyökerei (2. témakör) Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok Hatékony, önálló tanulás Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra A lényegkiemelés és a kapcsolatba hozás képességének fejlesztése Anyanyelvi kommunikáció A tanulás tanítása A szóbeli szövegek alkotása képességének fejlesztése A szóbeli és írott szövegek megértése képességének

Témák, tartalmak

Tanulói tevékenységek

Az egyház gyökerei az Óés Újszövetségben:

Kvízjáték a legfontosabb ismert ószövetségi és újszövetségi elbeszélések felelevenítésére

Az Ószövetség mint Isten népe születésének története; mint a szabadulás története Az Újszövetség mint Jézus tanítványainak közössége: Jézus az alapító, halálával ő ad életet az egyháznak

A legfontosabb ószövetségi és újszövetségi szakaszok újraolvasása és értelmezése a közösségi szempontokat kiemelve

118

Ismeretek összefoglalása a

Kapcsolódási lehetőségek Irodalom Ének-zene Tánc és dráma

fejlesztése Írásbeli szövegek alkotása Testi, lelki egészség Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Felkészülés a felnőtt lét szerepeire Az önkifejezés képességének fejlesztése Szociális és állampolgári kompetencia Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése Az önkifejezés és a társas aktivitás képességének fejlesztése

tanár által Ismeretek közös jegyzetelése Aktualizálás: egy-egy elbeszélés dramatizált megjelenítése kis csoportokban, majd a tapasztalatok megbeszélése: mit jelent a közösség tagjának lenni

Az egyház születése (3. témakör) Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Állampolgárságra, demokráciára nevelés Az önértékelés és a nyitottság képességének fejlesztése Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése Az önállóság képességének fejlesztése

Témák, tartalmak

Tanulói tevékenységek

Az egyház születése:

Bevezető: Projektmunka: kiállítás készítése az osztályban az egyház missziós tevékenységének bemutatására

A Pünkösd Az ősegyház élete: misszió, összetartozás, mindent megosztó szeretet Az egyház az evangélium útján jár: Pál megtérése

Anyanyelvi kommunikáció A tanulás tanítása A szóbeli szövegek alkotása képességének fejlesztése A szóbeli és írott szövegek megértése képességének fejlesztése Írásbeli szövegek alkotása Szociális és állampolgári kompetencia Felkészülés a felnőtt lét szerepeire A képi információ feldolgozása képességének fejlesztése A forráskezelés képességének fejlesztése

Az Apostolok Cselekedeteiből elbeszélések értő olvasása és irányított megbeszélése Ismeretek közös jegyzetelése

Aktualizálás projektmunka keretében: információk, képek gyűjtés az interneten az első századokban vértanúhalált halt szentekről; közzététel az osztályfaliújságon 119

Kapcsolódási lehetőségek Irodalom Technika Ének-zene Történelem

Az egyház az evangélium útján (4. témakör) Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Testi, lelki egészség Az esztétikai érzék fejlesztése Anyanyelvi kommunikáció A tanulás tanítása A szóbeli szövegek alkotása képességének fejlesztése A szóbeli és írott szövegek megértése képességének fejlesztése Írásbeli szövegek alkotása Szociális és állampolgári kompetencia Felkészülés a felnőtt lét szerepeire A képi információ feldolgozása képességének fejlesztése Állampolgárságra, demokráciára nevelés Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése Az önkifejezés képességének fejlesztése

Témák, tartalmak

Tanulói tevékenységek

Az egyháztörténet főbb Bevezetés: zenehallgatás állomásai (pl. Ivántsics Tamás: A történelem célja: örömben Damaszkusz) együtt lenni Istennel Az egyház lelkigondozó tevékenysége: szentségek kiszolgáltatása Az egyház szociális tevékenysége (pl. szegénygondozó, betegápoló rendek)

Kapcsolódási lehetőségek Irodalom Ének-zene Történelem Rajz

A Szentírásból és egyházi iratokból vett szemelvények értő olvasása, tanári irányítással értelmezése Ismeretek közös jegyzetelése

Az egyház kulturálisoktatási tevékenysége (pl. tanító rendek) Az egyház szervezeti felépítése

Aktualizálás: a megismert szentekről, a tanulók védőszentjeiről rajzokkalképekkel illusztrált kiállítás készítése az osztályban

Alapkövetelmények Tudja megkülönböztetni a katolikus egyházara vonatkozó fogalmakat a többi vallás fogalmaitól. Ismerje az egyház alapításának körülményeit, az egyház lényegét, célját, szervezeti felépítését. Legyen tisztában az egyház üdvösségszerző küldetésével, ismerje, hogyan valósította és valósítja meg ezt a történelem különböző korszakaiban és napjainkban. Ellenőrzés, értékelés, minősítés Az ellenőrzés, értékelés a tantervi követelmények teljesítésére irányul, független a tanuló személyes meggyőződésétől, vallási elkötelezettségétől. Szóbeli feleletek és írásbeli dolgozatok formájában ellenőrizzük az elsajátított tudásanyagot. Tanegységenként témazáró dolgozatot íratunk. Értékeljük a tanulók órai aktivitását, házi és szorgalmi feladatait, füzetvezetését. A hittan tantárgyból is 5 osztályzattal minősítjük a tanulók tudását. Projektmunka: a munka szervezése, szépség, együttműködés, rend. 120

HITTAN 7-8. évfolyam Célok és feladatok A tanuló életkorának megfelelően (nem elvont fejtegetésekkel, hanem bibliai szemelvények segítségével) bemutatjuk, hogy a Krisztus előtti zsidóság történelme az egyetemes emberi üdvtörténet ószövetségi szakasza, amelynek folyamán Izrael fiai megtapasztalták a Messiás eljövetelét ígérő Isten jelenlétét, működését, és megpróbálták „megrajzolni” titokzatos Istenük arcát. Segítjük a tanulót annak tudatosításában, hogy az ő kicsiny történelmében is jelen van a messiási kor boldogságát ígérő és előkészítő Isten. A bibliai szemelvények tükrében bemutatjuk, hogy az üdvtörténet újszövetségi szakaszának kezdetét (és az egész üdvtörténet középpontját) Jézus Krisztus élete, tanítása, kereszthalála, feltámadása és egyházának születése alkotja. A szemelvények megfelelő alkalmazásával segítjük a tanulót abban, hogy bátran nyíljon meg a Messiásnak és Isten hatalmas Fiának bizonyuló Jézus Krisztus felé, aki titokzatos módon jelen van életében. 7. évfolyam Óraszám: 2 óra/hét 74 óra/év Ajánlás az éves óraszám felosztására Témakörök

Óraszám

Bevezetés – Az üdvtörténet ószövetségi szakasza 1.

Az üdvtörténet színtere és főszereplője

2.

Istenélmények Ábrahámtól Mózesig

3.

Isten megtapasztalása Józsuétól Salamonig

4.

Istenélmények a próféták aranykorában

5.

A perzsa kor emberének tapasztalata az üdvösséget munkáló Istenről

6.

Vallási tapasztalat a hellén korban Az egyházi év ünnepeihez kapcsolódó aktuális foglalkozások Év végi ismétlés, összefoglalás Összesen

3 témafeldolgozás összefoglalás, ellenőrzés témafeldolgozás összefoglalás, ellenőrzés témafeldolgozás összefoglalás, ellenőrzés témafeldolgozás összefoglalás, ellenőrzés témafeldolgozás összefoglalás, ellenőrzés témafeldolgozás összefoglalás, ellenőrzés

11 2

13

9 2

11

5 1

6

14 2

16

7 2

9

5 1

6 3 7 74

121

Bevezetés – Az üdvtörténet ószövetségi szakasza Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok Szociális és állampolgári kompetencia Társadalmi érzékenység fejlesztése Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése Hatékony, önálló tanulás A tanulás tanítása Ismeretszerzési, rendszerezési képesség fejlesztése

Témák, tartalmak

Tanulói tevékenységek

Kapcsolódá si lehetőségek

Bevezetés az év munkájába: a hittani ismeretek fontosságának tudatosítása a személyes életre és a közösségi együttműködésre vonatkozóan

Tanórai megbeszélés, a hittani ismeretek felfrissítése

Irodalom

Bevezetés a szentírásismeretbe: a Szentírás könyvei, a kanonizáció folyamata, szentírásfordítások

Anyanyelvi kommunikáció Az értő olvasás, szövegértés Az üdvtörténet fogalma fejlesztése Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Képi információ feldolgozása Esztétikai érzék fejlesztése

Képzőművé szetek

Páros és csoportos gyűjtőmunkával ismerkedés a bibliai könyvekkel. A szentírási könyvek rendszerezése, sorrendbe állítása Az ismeretek megbeszélése, közös jegyzetelése Az üdvtörténet fogalmának szemléltetése a tékozló fiúról szóló szentírási példázat és pl. Rembrandt Tékozló fiú c. képének elemzése segítségével. Tanórai beszélgetés az üdvösségtörténetről Aktualizálás: erkölcsi tanulságok levonása

Az üdvtörténet színtere és főszereplője (1. témakör) Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok Anyanyelvi kommunikáció Szóbeli szövegek megértésének és a forráshasználat képességének fejlesztése

Az olvasott szövegértés képességének fejlesztése

Témák, tartalmak

Tanulói tevékenységek

Kapcsolódási lehetőségek

Történeti és műfaji bevezetés az Ábrahámig terjedő korszakba („Nagy bumm” elmélet; biológiai fejlődéselmélet; műfajok: etiológa, mítosz, monda) A Pentateukhosz legfőbb jellemzői

Tanórai beszélgetés, az előzetes tanulói ismeretek felelevenítése: a világ kialakulása, a törzsfejlődés; a monda, a mítosz műfaja; Történelmi atlasz használata: az ember kialakulása Ismeretek átadása tanórai beszélgetés formájában

Irodalom Történelem Földra jz Biológia Informatika Képzőművésze tek (pl. Michelangelo) Zeneművészet (pl. Haydn)

Bibliai szemelvények 122

A szóbeli kifejezőkészség fejlesztése Hatékony, önálló tanulás A tanulás tanítása A rendszerezési és a jegyzetelési képesség fejlesztése Egyetemes kultúra Szociális és állampolgári kompetencia Az erkölcsi érzék fejlesztése Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése

értelmezése: Az üdvtörténet színtere: a teremtett világ (Ter 1,1– 2,4) Az üdvtörténet főszereplője: az ember (Ter 1, 26-30 és Ter 2, 425) Az ember első kudarca és az isteni segítség ígérete (Ter 3, 1-24)

A teremtés-elbeszélések egyéni irányított, majd közös hangos olvasása Tanári irányítással szóelemzés, szövegértelmezés tanórai beszélgetés formájában Az ismeretek jegyzetelése a füzetbe

Az értelmezett bibliai szövegek aktualizálása: a jó és rossz titkának értelmezése

Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A társas aktivitás, a szervezőképesség, a felelősségérzet és a döntésképesség fejlesztése Fenntarthatóság, környezettudatosság

Projektmunka: a szépnek teremtett világban mekkora kárt tesz az ember a környezet-rombolással, illetve hogyan őrizheti meg az ember a világot

Anyanyelvi kommunikáció A szövegalkotási készség fejlesztése Digitális kompetencia IKT alkalmazási képességének fejlesztése

A projektmunkák eredményeiből beszámoló készítése az iskolai közösség számára, közzététel az iskola honlapján

Istenélmények Ábrahámtól Mózesig (2. témakör) Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok Digitális kompetencia IKT alkalmazási képességének fejlesztése Hatékony, önálló tanulás A tanulás tanítása Ismeretszerzés, információk szerzése Tájékozódás térben és időben

Témák, tartalmak

Tanulói tevékenységek

Történeti áttekintés: Kr. e. 2000-től 1200-ig (Mezopotámia, Egyiptom, II. Ramszesz, a kivonulás)

Gyűjtőmunka az interneten: az ókori Egyiptomra és Mezopotámiára vonatkozó ismeretek gyűjtése; az adatokból táblázat készítése

Irodalmi-műfaji áttekintés:

Tanórai beszélgetés: az

123

Kapcsolódási lehetőségek Történelem Irodalom Informatika

A kritikus gondolkodás, az összehasonlítás, az analógiák felismerése képességének fejlesztése Anyanyelvi kommunikáció Szóbeli szövegek megértésének fejlesztése

monda, teofánia, novella, legenda, kultikus elbeszélés, törvénygyűjtemény

előzetes tanulói ismeretek felelevenítése, kapcsolatkeresés a már ismert irodalmi műfajokkal

Az olvasott szövegértés képességének fejlesztése

Bibliai szemelvények értelmezése: Ábrahám istenélménye; Isten jelenléte Izsák, Jákob és József életében (Ter 12, 1-5; Ter 18, 20-33; Ter 22, 1-18) A szabadító Isten megnyilatkozása a kivonulás idején (Kiv 3, 120; Kiv, 12, 1-14) A tízparancsolat és a mózesi szövetség (Kiv 1920; Kiv 24)

A pátriárkákról szóló elbeszélések egyéni irányított, majd közös hangos olvasása Tanári irányítással szóelemzés, szövegértelmezés tanórai beszélgetés formájában

A szóbeli kifejezőkészség fejlesztése A kreatív nyelvhasználat fejlesztése Hatékony, önálló tanulás A jegyzetelési képesség fejlesztése Szociális és állampolgári kompetencia Az erkölcsi érzék fejlesztése Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése A pozitív gondolkodás képességének fejlesztése

Az ismeretek jegyzetelése a füzetbe

Az értelmezett bibliai szövegek aktualizálása: hogyan képes felismerni az ember saját élethivatását

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Demokráciára nevelés Fenntarthatóság, környezettudatosság Testi, lelki egészség A társas aktivitás és az önfejlesztés képességének fejlesztése Az egyetemes kultúra iránti tisztelet fejlesztése

A tízparancsolat értelmezése bibliodráma-előadással: cselekedeteinknek hatása van környezetünkre is, mindenkinek lehetőséget kell adnunk a jó megélésére.

Isten megtapasztalása Józsuétól Salamonig (3. témakör) Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok Hatékony, önálló tanulás A tanulás tanítása Ismeretszerzés, információk szerzése

Témák, tartalmak

Tanulói tevékenységek

Történeti áttekintés: Kr.e. 1200-tól 931-ig (bírák, királyság – Saul, Dávid, Salamon)

Tanórai beszélgetés: az előzetes tanulói ismeretek felelevenítése Történelmi atlasz használata

124

Kapcsolódási lehetőségek Irodalom Történelem

Tájékozódás térben és időben A jegyzetelési képesség fejlesztése

Jegyzetelés a füzetbe

Anyanyelvi kommunikáció Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra Az értő olvasás gyakorlása Az olvasott szövegértés képességének fejlesztése A szóbeli kifejezőkészség fejlesztése Szociális és állampolgári kompetencia Az erkölcsi érzék fejlesztése Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése

Bibliai szemelvények értelmezése: Isten működése Józsue életében (Józs 6, 1-16) Istenélmények a bírák korában (Bír 16, 1-31) Isten segítségének megtapasztalása a királyság kezdeti időszakában (1 Sám 17, 151; 1 Kir 8)

A bibliai szövegek egyéni irányított, majd közös hangos olvasása Tanári irányítással szóelemzés, szövegértelmezés tanórai beszélgetés formájában Egyes szövegek feldolgozása az ún. „tanulásút” módszerrel, szöveg-kiegészítő, értelmező olvasással Az ismeretek jegyzetelése a füzetbe Az értelmezett bibliai szövegek aktualizálása: – hogyan képes felismerni az ember saját élethivatását; – a történeti szövegekben megkülönböztetendők a valós eseményekre vonatkozó adatok és az építő jellegű megállapítások

Hatékony, önálló tanulás A kritikai gondolkodás fejlesztése Anyanyelvi kommunikáció A szövegalkotási képesség és a kreatív nyelvhasználat fejlesztése Digitális kompetencia Önálló forráshasználat, szövegszerkesztés

Házi dolgozat készítése a történelemben megnyilvánuló Isten megtapasztalásáról

ismétlődik? Állampolgárságra, demokráciára nevelés Testi, lelki egészség A vitakészség fejlesztése Saját képességeinek megismerése, a kritika elfogadása

A dolgozatok közzététele (szóban és írásban), megvitatása, értékelése Istenélmények a próféták aranykorában (4. témakör)

Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok Hatékony, önálló tanulás A tanulás tanítása

Témák, tartalmak

Tanulói tevékenységek

Történeti áttekintés: Kr. e. 931-től 538-ig (a

Tanórai beszélgetés: az előzetes tanulói ismeretek

125

Kapcsolódási lehetőségek Történelem

Ismeretszerzés, információk szerzése Tájékozódás térben és időben A jegyzetelési képesség fejlesztése A kritikus gondolkodás, az összehasonlítás, az analógiák felismerése képességének fejlesztése Anyanyelvi kommunikáció A szóbeli szövegek megértésének fejlesztése Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra Az értő olvasás gyakorlása Az olvasott szövegértés képességének fejlesztése A szóbeli kifejezőkészség fejlesztése

Szociális és állampolgári kompetencia Az erkölcsi érzék fejlesztése Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése Állampolgárságra, demokráciára nevelés A pozitív gondolkodás fejlesztése Felkészülés a felnőtt lét szerepeire Az egyéni és a közösségi felelősségérzet fejlesztése Testi, lelki egészség Hatékony, önálló tanulás A tanulás tanítása

prófétaság intézménye, Izrael és Júda, a babiloni fogság)

Irodalmi-műfaji áttekintés: prófétai elbeszélések, kölcsönzött beszédformák, mondások, messiási jövendölések

Bibliai szemelvények értelmezése: Illés, Ámosz és Ózeás az üdvözítő Isten szolgálatában (1 Kir 18, 140; Ám 5, 18-24; Óz 11, 19) Nátán próféciája; Izajás próféciái az üdvösséget munkáló Istenről (2 Sám 7, 4-16; Iz 7, 10-17; Iz 8,23–9,6; Iz 11, 1-9)

felelevenítése Történelmi atlasz használata Jegyzetelés a füzetbe Tanórai beszélgetés az ismeretek felelevenítésére, kapcsolatkeresés a már ismert irodalmi műfajokkal

A prófétai szövegek egyéni irányított, majd közös hangos olvasása Tanári irányítással szóelemzés, szövegértelmezés tanórai beszélgetés formájában Az ismeretek jegyzetelése a füzetbe Az értelmezett bibliai szövegek aktualizálása: – az ember személyes boldogságot adó élményeinek megkeresése – az ókori próféták példájából megérthető, hogy a közösségi problémákat a szolidaritás alapelvével lehet megoldani Memoriter a prófétai szövegekből

126

Irodalom

A perzsa kor emberének tapasztalata az üdvösséget munkáló Istenről (5. témakör) Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok Digitális kompetencia IKT alkalmazási képességének fejlesztése Hatékony, önálló tanulás A tanulás tanítása Az ismeretszerzési, a rendszerezési és a lényegkiemelési képesség fejlesztése Tájékozódás térben és időben képességének fejlesztése A kritikus gondolkodás, az összehasonlítás képességének fejlesztése, az analógiák keresése, analógiák felismerési képességének fejlesztése Anyanyelvi kommunikáció A szóbeli szövegek megértésének fejlesztése Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra Az értő olvasás gyakorlása Az olvasott szövegértés képességének fejlesztése A szóbeli kifejezőkészség fejlesztése

Szociális és állampolgári kompetencia Az erkölcsi érzék fejlesztése Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése A helyes önértékelés fejlesztése Felkészülés a felnőtt lét szerepeire A pozitív gondolkodás fejlesztése

Témák, tartalmak

Tanulói tevékenységek

Történeti áttekintés: Kr. e. 538-tól 333-ig (Círusz, Zerubbábel, Jézus (Józsue) főpap, Nehemiás, Ezdrás)

Gyűjtőmunka az interneten: a perzsákra vonatkozó ismeretek gyűjtése, rövid vázlat készítése a füzetben

Irodalmi-műfaji áttekintés: fogság utáni prófétai, bölcsességi, bibliai lírai és zsoltárirodalom

Tanórai beszélgetés során az irodalmi műfajokról tanultak felelevenítése, kiegészítése

Bibliai szemelvények értelmezése: A perzsa kor prófétai irodalmában tükröződő istenélmény (Zak 4) A perzsa kor bölcsességi irodalmában megfogalmazódó istentapasztalat (Péld 8, 22-36; Jób 10) A Messiásról éneklő zsoltárok (Zsolt 2; Zsolt 72; Zsolt 110)

A perzsa korról szóló elbeszélések egyéni irányított, majd közös hangos olvasása Tanári irányítással szóelemzés, szövegértelmezés tanórai beszélgetés formájában Az ismeretek jegyzetelése a füzetbe

Az értelmezett bibliai szövegek aktualizálása: hogyan képes az ember feldolgozni élete nehézségeit

127

Kapcsolódási lehetőségek Történelem Irodalom

Anyanyelvi kommunikáció A szövegalkotási képesség, a kreatív nyelvhasználat fejlesztése

Fogalmazás írása: a zsoltár mint a mi imánk

Vallási tapasztalat a hellén korban (6. témakör) Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok Hatékony, önálló tanulás A tanulás tanítása Az ismeretszerzés, a rendszerezés képességének fejlesztése Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra Tájékozódás térben és időben képességének fejlesztése A jegyzetelés, vázlatírás képességének fejlesztése Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség A kapcsolatba hozás képességének fejlesztése, a művészi kifejezőeszközök felismerése képességének fejlesztése

Témák, tartalmak

Tanulói tevékenységek

Történeti áttekintés: Kr. e. 333-tól 63-ig (Nagy Sándor, Ptolemaioszok, Szeleukidák: IV. Antióchosz Epifánész, Makkabeusok)

Tanórai beszélgetés a hellenizmus korának történetéről Közös jegyzetelés a táblán és a füzetbe

Hatékony, önálló tanulás A tanulás tanítása A kritikus gondolkodás, az összehasonlítás képességének fejlesztése, az analógiák keresése, analógiák felismerése képességének fejlesztése Anyanyelvi kommunikáció Szóbeli szövegek megértésének fejlesztése, az Bibliai szemelvények igényes szóbeli értelmezése: nyelvhasználat fejlesztése Az épületes irodalomban tükröződő istenélmény Az értő olvasás gyakorlása (Jónás könyve) 128

Történelem Zeneművészet Irodalom

Zenehallgatás: részlet Händel Makkabeusok c. művéből

Irodalmi-műfaji áttekintés: épületes irodalom, apokaliptikus irodalom, patetikus történetírás

Kapcsolódási lehetőségek

Tanórai beszélgetés során az irodalmi műfajokról tanultak felelevenítése, kiegészítése

A hellén korról szóló elbeszélések egyéni irányított, majd közös hangos olvasása

Az olvasott szövegértés képességének fejlesztése A szóbeli kifejezőkészség fejlesztése

Az apokaliptikus irodalomban jelentkező ígéret (Dán 7) Az üdvözítő Isten a hellén kor bölcsességi irodalmában (Sir 24) Az üdvösséget előkészítő Isten a patetikus történetírásban (2 Makk 7)

Szociális és állampolgári kompetencia Az erkölcsi érzék fejlesztése Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése Az önfejlesztés és a felelősségérzet fejlesztése Felkészülés a felnőtt lét szerepeire A vitakészség fejlesztése A vitakultúra és a kritika elfogadásának fejlesztése

Egyes szövegek feldolgozása a hiányos szöveg kiegészítése módszerrel Tanári irányítással szóelemzés, szövegértelmezés tanórai beszélgetés formájában Az ismeretek jegyzetelése a füzetbe

Az értelmezett bibliai szövegek aktualizálása: mekkora az ember felelőssége feladatai elvégzésében

Élethelyzetek megvitatása a felelősségvállalásfelelőtlenség kérdéskörében

129

8.évfolyam Óraszám: 2 óra/hét 74 óra/év Ajánlás az éves óraszám felosztására Témakörök

1.

2.

3.

4.

5.

6.

Óraszám

Bevezetés – Az üdvtörténet újszövetségi szakaszának kezdete témafeldolgozás A Jézus Krisztus születésének és rejtett összefoglalás, életének időszaka ellenőrzés témafeldolgozás Jézus Krisztus személye, küldetése és összefoglalás, tanítása Isten országáról ellenőrzés témafeldolgozás Jézus Krisztus közösséget teremtő összefoglalás, tevékenysége ellenőrzés témafeldolgozás Jézus Krisztus csodái mint Isten országának összefoglalás, jelei ellenőrzés témafeldolgozás Jézus Krisztus megváltó szenvedése, halála összefoglalás, és feltámadása ellenőrzés témafeldolgozás Az egyház születése és kibontakozása Kr. u. összefoglalás, 30/33-tól 100-ig ellenőrzés Az egyházi év ünnepeihez kapcsolódó aktuális foglalkozások Év végi ismétlés, összefoglalás

2 7 2

9

8 2

10

8 2

10

8 2

10

10 2

12

9 2

11

Összesen

3 7 74

Bevezetés – Az üdvtörténet újszövetségi szakaszának kezdete Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok Szociális és állampolgári kompetencia A társadalmi érzékenység fejlesztése Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése

Témák, tartalmak

Tanulói tevékenységek

Bevezetés az év munkájába, az újszövetségi szentírásismeretbe; a hittani ismeretek fontosságának és közösségi szerepének tudatosítása; a hittani ismeretek szerepe a belső értékrend kialakításában

Tanórai megbeszélés, a tanulók hittani ismereteinek felelevenítése

130

Kapcsolódási lehetőségek Irodalom

Hatékony, önálló tanulás A tanulás tanítása Az ismeretszerzési, a rendszerezési képesség fejlesztése

Az Újszövetség könyvei, műfajai (evangélium, apostoli levél, apokalipszis)

A jegyzetelési képesség fejlesztése Anyanyelvi kommunikáció A szóbeli szövegek megértésének fejlesztése

Az újszövetségi üdvtörténet fogalma

Páros és csoportos gyűjtőmunka keretében ismerkedés a bibliai könyvekkel: a kikeresett szentírási könyvek rendszerezése műfaj és időrend szerint Az ismeretek megbeszélése, jegyzetelése a füzetbe

Jézus Krisztus születésének és rejtett életének időszaka (1. témakör) Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok Anyanyelvi kommunikáció Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra

Tanulói tevékenységek

Történeti áttekintés: Kr.e. 6/4 – Kr. u. 28/29 (Hasmoneusok, Nagy Heródes, Jézus születésének éve)

Asszociációs előkészítés: szimbólumgyűjtés – mit Irodalom jelent Jézus születése Történelem Csoportmunka: Jézus születési idejével kapcsolatos tudnivalók gyűjtése a Bibliai Lexikonból

A szóbeli szövegeket megértésének és a forráshasználat képességének fejlesztése Hatékony, önálló tanulás A tanulás tanítása Tájékozódás térben és időben Ismeretszerzés, információk szerzése, rendszerezése A kritikus gondolkodás, az összehasonlítás, az analógiák felismerési képességének fejlesztése A jegyzetelési képesség fejlesztése Anyanyelvi kommunikáció A szóbeli szövegek megértésének fejlesztése Az olvasott szövegértés képességének fejlesztése A szóbeli kifejezőkészség fejlesztése A kreatív nyelvhasználat fejlesztése Szociális és állampolgári kompetencia

Kapcsolódási lehetőségek Rajz

Témák, tartalmak

Irodalmi-műfaji áttekintés: gyermekségtörténet, nemzetségtábla, születésmeghirdetés, gyermekkort bemutató epizód, midrás és hagadda, előszó

Bibliai szemelvények értelmezése: Jézus Krisztus születésének értelmezése Máté evangéliumában (Mt 1, 1-17; Mt 1, 18-25; Mt 2, 1-23) Jézus Krisztus születése és gyermekkora Lukács szerint (Lk 1, 26-38; Lk 2, 1-7; Lk 2, 41-52) 131

Tanórai beszélgetés: az ismeretek felelevenítése, kapcsolatkeresés a már ismert irodalmi műfajokkal A Jézus gyermekkoráról szóló szövegek egyéni irányított, majd közös hangos olvasása Tanári irányítással szóelemzés, szövegértelmezés tanórai beszélgetés formájában

Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése Az erkölcsi érzék fejlesztése A pozitív gondolkodás képességének fejlesztése Felkészülés a felnőtt lét szerepeire

Az ismeretek jegyzetelése a füzetbe Az értelmezett bibliai szövegeket saját személyes tapasztalataik alapján a mai ember életének, a család fontosságára vonatkoztatják. Az értelmezett bibliai szövegek aktualizálása: a család fontossága ma az ember életében Fogalmazás írása: Jézus gyermekkora elbeszéléseiben is megnyilvánul isteni mivolta

Jézus Krisztus személye, küldetése és tanítása Isten országáról (2. témakör) Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok Hatékony, önálló tanulás A tanulás tanítása Tájékozódás térben és időben Ismeretszerzés, információk szerzése, rendszerezése A kritikus gondolkodás, az összehasonlítás, az analógiák felismerési képességének fejlesztése A jegyzetelési képesség fejlesztése Anyanyelvi kommunikáció Szóbeli szövegek megértésének fejlesztése Az olvasott szövegértés képességének fejlesztése A szóbeli kifejezőkészség fejlesztése A kreatív nyelvhasználat fejlesztése

Témák, tartalmak

Tanulói tevékenységek

Történeti áttekintés: Kr. u. 28/29 – Kr. u. 30/33 Palesztina politikai és vallási helyzete Jézus Krisztus fellépése idején (negyedes fejedelmek, Pontius Pilatus, vallási és politikai csoportosulások; szövetségek közti irodalom, apokrif iratok, qumrani leletek)

Csoportmunka: Palesztina politikai és vallási helyzetének áttekintése; a Jézus korabeli vallási csoportosulások; hagyományos irodalmi műfajok – forrás: történelmi atlasz és hittankönyv

Irodalmi-műfaji áttekintés: életművet bemutató epizód, megtéréstörténet stb. – nem ezek a műfajok? Bibliai szemelvények értelmezése: Jézus Krisztus személye (Lk 4, 16-21; Mk 1, 9-11; Jn 1, 19-34) Jézus Krisztus küldetése (Lk 4, 42-44; Mt 5, 17-20; Lk 15, 11132

A Jézusról szóló elbeszélések egyéni irányított, majd közös hangos olvasása Tanári irányítással szóelemzés, szövegértelmezés tanórai beszélgetés formájában

Kapcsolódási lehetőségek Történelem Irodalom

Szociális és állampolgári kompetencia Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése Az erkölcsi érzék fejlesztése A pozitív gondolkodás képességének fejlesztése Felkészülés a felnőtt lét szerepeire

32) Jézus Krisztus tanítása Isten Egyes szövegek országáról (Lk 17, 20-21; Mt 6, feldolgozása az ún. 9-15; Mt 5, 1-12; Mt 20, 1-16) „tanulásút” módszerrel, szövegkiegészítő, értelmező olvasással Az ismeretek jegyzetelése a füzetbe Az értelmezett bibliai szövegek aktualizálása: boldogságot adó élmények a mai ember életében Memoriter: a nyolc boldogság

Jézus Krisztus közösséget teremtő tevékenysége (3. témakör) Fejlesztendő kompetenciák, Témák, tartalmak Tanulói tevékenységek fejlesztési feladatok Történeti áttekintés: Kr. u. Csoportmunka: a Jézus Szociális és állampolgári 28/29 – Kr. u. 30/33 Izrael korabeli vallási kompetencia Az önismeret és a társas vallási közösségének közösség jellemzőinek kultúra fejlesztése tagolódása Jézus korában összegyűjtése Az erkölcsi érzék fejlesztése (főtanács, főpap, papok, A pozitív gondolkodás leviták, írástudók) képességének fejlesztése Felkészülés a felnőtt lét Irodalmi-műfaji áttekintés: szerepeire neveket tartalmazó lista, tanítványi missziót bemutató Hatékony, önálló tanulás A tanulás tanítása epizód, katekézis, találkozásTájékozódás térben és időben elbeszélés Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra Bibliai szemelvények Ismeretszerzés, információk értelmezése: A Jézus szerzése, rendszerezése A szoros értelemben vett tevékenységéről szóló A kritikus gondolkodás, az tanítványi kör (Mk 3, 13-19; elbeszélések egyéni összehasonlítás, az analógiák Mt 16, 13-20) irányított, majd közös felismerési képességének A tág értelemben vett hangos olvasása fejlesztése tanítványi kör (Lk 10, 1-16; Tanári irányítással A jegyzetelési képesség Mk 9, 38-41; Lk 9, 23-27) szóelemzés, fejlesztése A mindenki előtt nyitott szövegértelmezés messiási közösség (Lk 19, 1tanórai beszélgetés Anyanyelvi kommunikáció A szövegalkotási képesség és 10; Lk 7, 36-50; Mt 5, 38-48) formájában a kreatív nyelvhasználat Az ismeretek képességének fejlesztése jegyzetelése a füzetbe Az értő olvasás gyakorlása 133

Kapcsolódási lehetőségek Vallástörténet Irodalom

Az értelmezett bibliai szövegek aktualizálása: mennyire határozza meg az embert az a közösség, amelyben él

Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Testi, lelki egészség Az önfejlesztés és a forráskezelés képességének fejlesztése

Házi gyűjtőmunka: különféle vallási csoportok jellemző szimbólumai Jézus Krisztus csodái mint Isten országának jelei (4. témakör) Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Állampolgárságra, demokráciára nevelés A társas aktivitás és a döntésképesség fejlesztése Hatékony, önálló tanulás A tanulás tanítása Tájékozódás térben és időben Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra Ismeretszerzés, információk szerzése, rendszerezése A kritikus gondolkodás, az összehasonlítás, az analógiák felismerése képességének fejlesztése A jegyzetelési képesség fejlesztése Anyanyelvi kommunikáció A szövegalkotási képesség és a kreatív nyelvhasználat képességének fejlesztése Az értő olvasás gyakorlása Szociális és állampolgári kompetencia Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése Az erkölcsi érzék fejlesztése Testi, lelki egészség

Témák, tartalmak

Tanulói tevékenységek

Bevezetés a csodaelbeszélések műfajába (a csoda külső és belső oldala)

Projektmunka: különleges események összegyűjtése és értelmezése; a projektmunka lépéseinek megtervezése; eredményeinek közzététele (pl. csoportújságban)

Irodalmi-műfaji áttekintés: gyógyítási csodaelbeszélés, ördögűzés, ajándékozó csoda, mentő-csoda, halottfeltámasztás

Bibliai szemelvények értelmezése: Ördögűzések és gyógyítási csodák – a helytállás és a szabadság új lehetősége (Lk 8, 26-39; Mk 1, 40-45; Mk 2, 112) Ajándékozó- és mentő-csodák – az öröm és a bizalom új lehetősége (Mk 6, 34-44; Mk 4, 35-41) Feltámasztási csodák – az új élet lehetősége (Lk 7, 11-17)

A Jézus csodáiról szóló elbeszélések egyéni irányított, majd közös hangos olvasása Tanári irányítással szóelemzés, szövegértelmezés tanórai beszélgetés formájában Az ismeretek jegyzetelése a füzetbe Az értelmezett bibliai szövegek aktualizálása: a legnagyobb csoda az ember életében, ha képes jóindulatúan odafordulni a másik emberhez

134

Kapcsolódási lehetőségek Informatika Irodalom

Jézus Krisztus megváltó szenvedése, halála és feltámadása (5. témakör) Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok Digitális kompetencia Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Az információkezelés és a kommunikáció-értékelés képességének fejlesztése Hatékony, önálló tanulás A tanulás tanítása Tájékozódás térben és időben Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra Ismeretszerzés, információk szerzése, rendszerezése A kritikus gondolkodás, az összehasonlítás, az analógiák felismerési képességének fejlesztése A jegyzetelési képesség fejlesztése Anyanyelvi kommunikáció A szövegalkotási képesség és a kreatív nyelvhasználat képességének fejlesztése Az értő olvasás gyakorlása Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Felkészülés a felnőtt lét szerepeire Testi, lelki egészség Fenntarthatóság, környezettudatosság A pozitív gondolkodás és a környezettudatosság képességének fejlesztése

Témák, tartalmak

Tanulói tevékenységek

Jézus szenvedése, halála és feltámadása a történelemtudomány fényében (Jézus halálának ideje, a zsidó húsvét és a kovásztalan kenyér ünnepe, az utolsó vacsora ideje, Jézus feltámadása)

Gyűjtőmunka: a Jézus halálára vonatkozó ismeretek összegyűjtése az interneten; az információk rendszerezése közös órai megbeszélés keretében

Irodalmi-műfaji áttekintés: szenvedéstörténet, feltámadási jelenés, kultikus etiológia, vitabeszéd

A Jézus haláláról és feltámadásáról szóló elbeszélések egyéni irányított majd közös hangos olvasása Egyes szövegek feldolgozása a hiányos szöveg kiegészítése módszerrel Tanári irányítással szóelemzés, szövegértelmezés tanórai beszélgetés formájában

Bibliai szemelvények értelmezése: Jézus Krisztus szenvedése – a kereszt felé vezető út (Jn 10, 22-39; Lk 22, 7-20) Jézus Krisztus halála – Jézus pere és keresztre feszítése (Jn 18,28–19,16; Mt 27, 27-66) Jézus Krisztus feltámadása – feltámadási jelenések (Mk 16, 1-8; Mt 28, 1-20; Lk 24, 13-35; Jn 20, 19-29) Az ismeretek jegyzetelése a füzetbe

Az értelmezett bibliai szövegek aktualizálása: – az újrakezdés lehetősége – Jézus halálát és feltámadását bemutató festmények elemzése: mennyire épülnek a bibliai szimbólumokra

135

Kapcsolódási lehetőségek Informatika Történelem

Irodalom

Képzőművészet ek

Az egyház születése és kibontakozása Kr. u. 30/33-tól 100-ig (6. témakör) Fejlesztendő kompetenciák, fejlesztési feladatok Hatékony, önálló tanulás A tanulás tanítása Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása Anyanyelvi kommunikáció A szövegalkotási képesség és a kreatív nyelvhasználat képességének fejlesztése Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra Az értő olvasás gyakorlása Szociális és állampolgári kompetencia Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése Az erkölcsi érzék fejlesztése

Témák, tartalmak

Tanulói tevékenységek

Az egyház története Kr. u. 30/33-tól 100-ig (az egyház fejlődése, Saul)

Tanulói kiselőadás az ókeresztény egyház és Saul életéről. Az ismeretek jegyzetelése a füzetbe

Irodalmi-műfaji áttekintés: elragadtatási elbeszélés, apostoli igehirdetés, meghívási látomás, apokaliptikus látomás Bibliai szemelvények értelmezése: Jézus Krisztus mennybemenetele és az első pünkösd – az egyház születése (ApCsel 1, 1-11; ApCsel 2, 136) Az egyház az apostoli korban (Kr. u. 36-tól 65-ig) (ApCsel 9, 1-19; ApCsel 15, 1-11; 1 Kor 12, 12-30) Az apostolok nevében tanító egyház – a Kr. u. 65-től 100-ig terjedő időszak (1 Tim 2, 1-7) A világ és az egyház jövője János jelenéseiben (Jel 12)

Kapcsolódási lehetőségek Vallástörténet Történelem

A bibliai elbeszélések egyéni irányított majd közös hangos olvasása Egyes szövegek feldolgozása a hiányos szöveg kiegészítése módszerrel Tanári irányítással szóelemzés, szövegértelmezés tanórai beszélgetés formájában Az ismeretek jegyzetelése a füzetbe

Az értelmezett bibliai szövegek aktualizálása: Isten hívása minden embernek szól A továbbhaladás feltételei Ismerje meg a tanuló az Ószövetség legfontosabb, hitünket meghatározó és érintő részeit, tudatosítsa, hogy e könyvekben a választott népnek az az élménye, hogy az üdvösséget ígérő Isten nem hagyja magára népét, vallási drámákban, sajátos műfajokban és jelképekben fogalmazódik meg. Sajátítsa el a bibliai exegézis alapelemeit, és a mondanivalót tudja saját korára, önmagára, Isten közöttünk végbevitt üdvözítő tevékenységére alkalmazni. Ismerje meg a tanuló az újszövetségi könyveket: az evangéliumokat, az Apostolok Cselekedeteit és a leveleket. Tudatosítsa, hogy a sajátos műfajokban és igehirdetői céllal megfogalmazott újszövetségi vallási drámák arról tanúskodnak, hogy Jézus követői élményszerűen meggyőződtek arról: mesterük a megígért Messiás, s az ember üdvössége érdekében valóban legyőzte a halált, s tanításában, Igéjében, az egyház által közvetített tanításában és az eukharisztiában jelen van. 136

A tanulók értékelésének formái Szóbeli feleletek ─ összefüggő felelet (tartalom, összefüggések, a szaknyelv megfelelő használata); ─ rövid beszámoló az egyénileg vagy csoportmunkában végzett gyűjtőmunka tapasztalatairól, azok magyarázata; ─ kiselőadás az olvasottakról stb.; ─ vita, érvelés. Projektmunka ─ tervezés, a munka szervezése, pontosság, rend, együttműködés. Írásbeli munka ─ témazáró dolgozatok, rövid írásbeli feleletek; ─ önálló fogalmazás írása; ─ házi dolgozatok; ─ füzet vezetése; ─ projektmunka közkinccsé tétele tabló, esszé formájában. Az értékelés előre megadott szempontok alapján, pontosan meghatározott, a tanulók által is ismert követelmények alapján történjen.

2.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei  Megfeleljen a kerettantervi követelményeknek.  Az iskola pedagógiai programjával és helyi tantervével szinkronban legyen.  Ahol lehetséges, előnyben kell részesíteni a több éven keresztül használható tartós tankönyveket.  Törekedni kell a tankönyvcsaládok használatára – célszerű, ha a hasonló jellegű tantárgyak tankönyvei ugyanattól a kiadótól származnak.  Az 1.-4. évfolyam esetében célszerű az egész tagozaton ugyanazt a tankönyvet vagy tankönyvcsaládot használni.  Előnyt élveznek azok a tankönyvek, amelyek teljes eszközrendszert kínálnak (munkafüzetek, felmérőlapok, tanári kézikönyvek, tanmenetek, egyéb segédanyagok stb.).  Biztosítsa az évfolyamok közötti zökkenőmentes tartalmi átmenetet.  Kivitelezése, esztétikuma, árfekvése megfelelő legyen. Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket a hivatalosan tankönyvvé nyilvánítottak és a 2012 NAT-nak megfelelő.

137

2.4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása

2.4.1 Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat első két évében a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése. Tanulási módszerek kialakítása, iskolai fegyelem és figyelem, kötelességérzet kialakulása. Fokozatosan átvezetjük a gyermeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe. A mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével; a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával segítjük az egyéni fejlődést. 2.4.2 A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat harmadik-negyedik évfolyamán meghatározóvá válnak az iskolai teljesítmény-elvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. Fokozatosan előtérbe kerül a Nat elveiből következő motiválási és a tanulásszervezés folyamat. A teljesítmények növekedése érdekében fontos szerepe van a motivációnak és a tanulásszervezésnek.

Mintákat

adunk

az

ismeretszerzéshez,

a

feladat-

és

problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait. A tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása. Fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatívinteraktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat. Az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani.

138

2.4.3 Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási

eredményességhez

szükséges

kulcskompetenciák,

képesség-együttesek

és

tudástartalmak megalapozásának folytatása. Kulcskompetenciák megalapozása, együttműködési készség fejlődése, a tanulói tudás megalapozása. Az együttműködési készség fejlődése érdekében fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat. Az együttműködési készség elsajátítását az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztésével tudjuk elérni. Fontos tudatosítani a tanulókban, hogy az együttműködésnek igen jelentős szerepe van a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban. A személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozása; helyes magatartásformák megismertetése és gyakoroltatása ebben az életszakaszban igen fontos. A biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával a kulcskompetenciák kialakulásának alapjait rakjuk le. A tanulói tudás megalapozásához mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz. Kialakítjuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait. Fontos a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük.

2.4.4 A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata - a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben - a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra. Mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, kialakítjuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait. A tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati 139

megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása. A biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával biztosítjuk a továbbtanulás zökkenőmentességét. Az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztésével, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban, és a párkapcsolatokban kívánjuk segíteni végzős tanulóinkat az élethosszig tartó tanulás folyamatában és a felnőttkori társas életükben. A

személyiség

erkölcsi

arculatának

értelmi

és

érzelmi

alapozásával;

helyes

magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával segítjük a leendő középiskola, új közösségébe való könnyű beilleszkedést, alkalmazkodást.

2.5 Mindennapos testnevelés

A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a köznevelési törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg a következő módon. Minden osztályban minimum 3 órában délelőtt, a többi órában a tornaterem beosztásától függően délután tartjuk a mindennapos testnevelés órákat. Azok a tanulók, akik hivatalosan tudják igazolni a heti rendszerességgel sportegyesületben tartott sportfoglalkozásokon való részvételt, mentesíthetők a délutáni testnevelés órák alól.

2.6 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai A Nkt. 2011. évi CXC tv. 35.§ (1) alapján az erkölcstan és a hit- és erkölcstan tantárgyak oktatása közül felmenő rendszerben 2013. szeptemberétől az első és ötödik osztályos tanulók szülei választhatnak. A törvény adta további lehetőségeket a választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályait illetően iskolánk nem tudja vállalni. Csak egy idegen nyelvet tanítunk, ezért a tantárgyválasztás nem megoldható. Másrészt a nevelőtestület kis létszámú, így nem adottak a feltételek a pedagógusválasztás lehetőségére sem.

140

2.7 Projektoktatás Bevezető: A projektpedagógiáról

Az utóbbi évtizedekben nemcsak a gazdasági szféra strukturálódott át, hanem az olyan nehezen változó területeket is megérintette a változás szele, mint az oktatás. Az alternatívnak nevezett pedagógiai irányzatok népszerűsége töretlenül növekedett, és a kísérletező, innovatív szándék révén ismét előtérbe kerületek a reformpedagógia különböző irányzatai. Ezek között az újra felfedezett módszerek között találjuk a projektmódszert. A pedagógiai projekt M. Nádasi Mária meghatározása szerint: „valamely összetett, komplex, gyakran a mindennapi életből származó téma, a témafeldolgozáshoz kapcsolódó célok, feladatok meghatározása, a munkamenet és az eredmények megtervezése, az eredmények prezentálása.” A feladat nem egyszerűen egy probléma megoldása vagy megválasztása, hanem a lehető legtöbb vonatkozásnak és összefüggésnek a feltárása, amely a való világban az adott problémához organikusan kapcsolódik. A pedagógiai projekt azzal, hogy egy gyakorlati problémából vagy megoldásra váró feladatból indul ki, megfordítja az iskolai tanulás folyamatát, vagyis az alapvető emberi tanulást véve mintául, az elméletnek csak annyi szerepet szán, amennyit a feladat igényes megoldása kíván. A pedagógiai projekt jellemzői 1. Tevékenységorientáltság: Bármi is a feldolgozandó téma vagy a megoldásra váró probléma, mivel a gyakorlatból indul ki, csakis valamiféle tevékenységen keresztül lehet megközelíteni, és nyilvánvaló, hogy valóságos helyzetekhez kapcsolódik. 2. Tartalmi komplexitás:

141

Meghatározó, szervező eleme lehet egy tantárgy vagy inkább műveltségterület, de egyes részeiben teljesen más területekhez kapcsolódó ismeretekből is integrálhat elemeket. Olyan témakörök, tartalmak kerülnek az iskolai munka homlokterébe, amelyek eddig semmilyen tantárgyi összefüggésben sem kerültek elő. Tartalma több tantárgy anyagából, komplex, illetve integrált módon tevődik össze. Természetesen nagyon sokféle következménnyel járhat a tartalom ilyen szintű szabad kezelése, kinyitása.

3. Kooperatív technikákra épül: A tartalom sokat veszít tantárgyi kötöttségeiből, a szilárd pontot itt a feldolgozás szabályozása adja. A feldolgozás lényegét tekintve a kooperatív tanítási formára épít. Ez annyit jelenet, hogy kiemelkedő szerepet kap a kooperatív csapatmunka, tehát maga a tanulói aktivitás és a csoporton belüli verseny helyett az együttműködés. Ezt az együttműködést erősíti továbbá az a közös termék is, amelyben a részek egésszé állnak össze.

4. A képességfejlesztésre koncentrál: A tartalom szabadabb felfogása mellett a képességfejlesztés szigorúbb megjelenése látható. A tevékenységorientáltság és a kooperatív tanulási módszerek alkalmazása természetesen céljaiban és elvárásaiban is a különböző képességek fejlesztését szorgalmazza. Maga a munkaforma alkalmas arra, hogy többféle képesség is egyszerre fejleszthető legyen. Egyrészt azok a képességek, amelyek nem köthetők tantárgyakhoz (empátia, szociális érzék, önértékelés helyessége, egymásra figyelés stb.), másrészt azok, amelyek általában tanulási képességek (szövegértés, információgyűjtés és rendszerezés, matematikai logika stb.), és természetesen fejleszthetőek a szaktantárgyi képességek is. A képességek mellett a személyiségfejlesztésre és ezen belül az attitűd alakítására is nagy lehetőség kínálkozik. 5. Időkezelés: Az egyes projektek időkezelése rendkívül rugalmas. A feldolgozásra váró téma, a korosztály, a résztvevők száma és a célok határozzák meg a tervezett időtartam hosszát.

142

6. Motiváló: Az iskolai tanítási-tanulási folyamat során gyakran kerülünk szembe azzal a problémával, hogy diákjaink nem érdeklődőek, nem motiváltak. A pedagógiai projekt kikerüli

ezt a

problémát azzal, hogy megkívánja, hogy a kiindulópont a diákok problémafelvető kérdése legyen, és a tervezés közösen történjen. 7. Tanár és diák közösen alkot: A projekttanulás alapvetően felborítja a hagyományos tanár-diák szereposztást. A tanár az ismeret és tudás megtestesítőjéből a tanulásmódszertan, az ismeretszerzés és a gondolkodás segítőjévé, módszertani szakértővé kell, hogy váljon. A tananyag komplex elsajátításának egyik lehetséges formája az ún. témahét, amikor az adott tárgykört a diákok három-öt tanítási napon, iskolai és iskolán kívüli helyszíneken, rugalmas időkeretek között, változatos tevékenységtípusok és sokszínű módszertani eszközök segítségével dolgozzák fel. Témahét A témahetek mutatják meg leginkább a projektmódszer jellemzőit. A tanulási folyamat kiszakad az iskolai hagyományos rendszerből, maga teljességében a tanulói aktivitásra épül, mégpedig úgy, hogy az önállóság és együttműködési készség fejlesztésére, illetve kipróbálására helyezi a hangsúlyt, valamint lehetőséget többféle készség, tehetség egyidejű kibontakoztatására. Tartalmában egy nagyobb, sok szempontból megközelíthető témát helyez a vizsgálódás középpontjába, s végül, de nem utolsó sorban a kimenete pontosan meghatározott és szabályozott. A témahét a projektek sajátos formája, mégis inkább szimuláció, mintsem klasszikus projekt, mert bár formailag megfelel a projekt kritériumoknak, de tervezettebb, részleteiben kidolgozottabb. A célok megfogalmazása a témahetek esetében eltér a tantervek megfogalmazásától. Természetesen az iskolai tanulás hagyományos eleme, az ismeretszerzés e tanulási formában 143

is jelen van, de a hangsúly az ismeretszerzés napi gyakorlattól eltérő formáin van, és a képességfejlesztés szempontjai kiemelkedő jelentőségűek. A témahéten olyan témák kerülnek feldolgozásra, amelyek valamilyen oknál fogva szétfeszítik a hagyományos tantárgyi kereteket – komplexitásuk, rejtett tantervi céljaik, feldolgozási módszerük (élményszerűség, együttműködés) vagy más, tantárgyakon átívelő képességfejlesztés okán.

Intézményi szintű témahét tervezése A témahét a következő kritériumoknak kell, hogy megfeleljen: - a tananyag komplex elsajátításának egyik lehetséges eszköze; - az adott témát a diákok három-öt tanítási napon dolgozzák fel; - jellemzői: > iskolai és iskolán kívüli helyszínek, > rugalmas időkeretek, > változatos tevékenységtípusok, > sokszínű módszertani eszközök, - megjelennek benne az alapkövetelményekhez kapcsolódó kötelező foglalkozások és az egyes részterületekhez kötődő, kutatást és alkotótevékenységet biztosító választható programok, - a témahetek egy-egy kulcstéma integrált feldolgozására alkalmasak.

. Projektek a nyelvórán

A projektmunka tanórai alkalmazását fontosnak tartjuk, mert a projektmunka során a tanuló teljes személyisége aktívan részt vesz a tevékenységekben. A tanuló hasznosítja korábbi ismereteit, az iskolában és azon kívül elsajátított készségeit, felhasználja kreatív ötleteit, képzeletét, érzéseit, és fizikálisan is aktív.

144

A nyelvórák óraszámának 10 százalékában az adott évfolyamot érintő project illetve témahét anyagát beintegráljuk a nyelvóráinkra, hozzájárulva ezzel ahhoz, hogy a tanuló teljes személyiségét fejlesszük A project illetve témahét anyagát a tanmenetek jelölik.

Témahetek a tanév során Egészségügyi hét Környezetvédelmi hét

2.8 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések

Az iskola az etnikai kisebbséghez tartozó tanulók számára külön oktatási, nevelési programot is kínál. Ennek az a célja, hogy a cigányok és a nem cigányok együtt ismerkedjenek meg a cigány - kultúra műveltségi anyagával, ismerjék meg ennek értékeit, és ennek alapján becsüljék a környezetünkben lévő cigány csoportok mellett hazánkban és Európában élő cigány csoportok kulturális hagyományait.

Feladatai: Cigány hagyományok megőrzése és továbbfejlesztése, az elveszett értékek újra élesztése. Ezáltal lehetőség nyílik a cigány tanulók hátrányainak csökkentésére, társadalmi beilleszkedésük elősegítésére. Ezzel a másság tiszteletére és a mások értékeinek felfedezésére válik lehetőség.

E célok és feladatok megvalósítására a költségvetés külön normatívát biztosított. Ezen pénzeszköz felhasználására készült el egy tervezet, amely tartalmazza a cigány tanulókkal való foglalkozás programját. A program megvalósításában részt vesznek az iskola nevelői, pedagógusai, de a nem cigány tanulók is az által, hogy megismerik a cigány kultúra egyes részterületét.

145

A fejlesztés célkitűzései a következők: 1. a cigány tanulók felzárkóztatása, a tanulási zavarok leküzdése, 2. tehetséggondozás, segítségnyújtás a pályaválasztásban, 3. a hagyományápolás, 4. anyagi segítségnyújtás a rászorulóknak. A fenti célkitűzések megvalósítása három síkon folyik. 1. Felzárkóztató foglalkozások Differenciált tanórai és tanórán kívüli foglalkozások (nívócsoportok, szakkörök, sportköri foglalkozások). 2. Kiegészítő művelődési anyag nyújtása (a tanítási órák anyagába és a

szakköri

foglalkozások anyagába is beépül a cigány művelődési anyag).

Felzárkóztató foglalkozások: Osztályonként a következő tantárgyakból szerveztük:

1-8.osztály

magyar - matematika

Követelmények:

1-2 osztályban alapvető cél a betűk, a számok írásának, olvasásának készségszintű elsajátítása. A folyamatos olvasás készség elsajátítása. Adott számkörben az alapműveletek biztonságos elvégzése. 3-4 osztályban a hangos olvasás és a néma értő olvasás készségszintű végzése. Az olvasott szöveg tartalmának megértése, ismertetése a tanuló által. Alapműveletek biztonságos végzése az adott számkörben. A leggyakoribb térformák és síkbeli alakzatok felismerése és jellemző tulajdonságainak ismerete.

146

5-6-7 osztályban az olvasási és számolási készségek szinten tartása, a négy alapműveletben az arányossági feladatok, illetve az első fokú egyenletek megoldásában a racionális számok halmazán biztos tudás. Az alapvető térbeli és síkbeli alakzatok jellemző tulajdonságainak ismerete. Kerület, terület, felszín és térfogat kiszámítása a legegyszerűbb alakzatoknál. Legyenek tájékozottak a különböző jelenségek tudományos magyarázatában. Legyenek képesek a társadalmi jelenségek értelmezésére és magyarázására. Tudjanak környezetükkel kulturált módon kapcsolatot tartani. Fontos feladat kommunikációs és beszéd készségük fejlesztése. Kapjanak segítséget a belépő tantárgyak tanulási nehézségeinek leküzdéséhez. 8. osztályban a folyamatos felzárkóztatás mellett kiemelt feladatot kap a továbbtanulásra való felkészülés.

Differenciált tanórai és tanórán kívüli foglalkozások:  1-8 évfolyamon a tanulókkal való differenciált foglalkozás a tanórán belül csoport munkában.  Lehetőséget kell biztosítani a fakultatív és emelt szintű csoportokban való részvételhez.  Kapcsolódjanak be az iskola által szervezett szakköri és tehetséggondozó foglalkozások munkájába. Felzárkóztatás: A tanulmányaikban lemaradó tanulóknál az okok felkutatása, felzárkóztatás megszervezése. (szaktanár, of.) Tehetséggondozás: A kiemelkedő képességű tanulók fejlődését is biztosítani kell. Minden tanulóknak joga van a fejlődéshez, tehetsége kibontakoztatásakor (szaktanár, osztályfőnök).

147

2.9 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái

Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik,

Az

ellenőrzés

kiterjedhet

a

régebben

tanult

tananyaghoz

kapcsolódó

követelményekre is.

1 Írásbeli feladatok értékelése Írásbeli beszámoltatás módjai: Diagnosztikus: tanév elején íratjuk, százalékoljuk, szóban és írásban értékeljük, jegyet nem adunk rá. Szummatív: témakörök végén íratjuk, osztályozzuk, hangsúlyozottan vesszük figyelembe a tanuló értékelésénél. Minden esetben összefoglalás, gyakorlás előzi meg, a tanulók előre tudják, hogy miből és mikor lesz a számonkérés. Formatív: rövid, eseti röpdolgozat, legfeljebb 20 perc időtartamban, egy-két tananyagból. Osztályzattal értékeljük.

Megállapodásaink:

1 A tanulók osztályzattal történő értékelésénél a különböző jellegű osztályzatok más-más színnel kerülnek a naplóba. Pirossal: témazáró dolgozatok Kékkel: szóbeli és írásbeli feleletek Zölddel: kiselőadás, pontok, szorgalmi feladat, gyűjtőmunka. 2. Egy tanítási napon alsó tagozatban egy, felsőben kettő témazáró dolgozat íratható. 148

3. A félévi és az év végi osztályzatok megállapításánál a piros jegyek hangsúlyosabb szerepet kapnak. 4. A diagnosztikus és szummatív beszámoltatásnál mindig közöljük a tanulókkal a dolgozat várható idejét, témáját, időtartamát. Egy tanítási órán íratjuk.

2 Szóbeli értékelés: A következő elméleti jellegű tantárgyak: magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv (a 4-8. évfolyamon), matematika, környezetismeret, természetismeret, történelem, fizika, kémia, biológia, földrajz ellenőrzésénél a nevelők a tanulók munkáját egy –egy témakörön belül szóban is ellenőrizhetik. A nevelők a szóbeli feleletek alkalmazása során a tanulók szóbeli kifejezőkészségét igyekszenek fejleszteni. A tantárgyi érdemjegyek követelményei szóbeli feleletek esetén: - Jeles (5), ha a tanuló a tantervi követelményeknek kifogástalanul eleget tesz. Ismeri, érti, tudja a tananyagot, mindezt alkalmazni is képes. Pontosan, szabatosan fogalmaz, lényegre mutatóan definiál, saját szavaival is vissza tudja adni a szabályt. Tud szabadon, önállóan beszélni, bátran mer visszakérdezni. - Jó (4), ha a tanuló a tantervi követelményeknek megbízhatóan, csak kevés és jelentéktelen hibával tesz eleget. Hasonló az ötöshöz, de apró bizonytalanságai vannak. Kisebb előadási, fogalmazási hibákat vét. - Közepes (3), ha a tanuló a tantervi követelményeknek pontatlanul, néhány hibával eleget tesz, a nevelői segítségre (javításra, kiegészítésre) többször rászorul, ismeretei felszínesek, kevésbé tud önállóan dolgozni, beszélni. Segítséggel képes megoldani szóbeli feladatát. Válaszadása kényszerített. (Párbeszéd alakul ki a tanár és a tanuló között.) - Elégséges (2), ha a tanuló a tantervi követelményeknek súlyos hiányossággal tesz csak eleget, de a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel, jártassággal rendelkezik. Egyszavas válaszokat ad, fogalmakat nem ért, gyakorlatban képtelen önálló feladatvégzésre. - Elégtelen (1), ha a tanuló a tantervi követelményeknek a nevelői útbaigazítással sem tud eleget tenni, a minimumot sem tudja.

149

A tantárgyi értékelés követelményei, nevelőtestületi feladatai -

A tanuló tudja, értse, milyen teljesítményt, milyen irányú fejlődést várunk el tőle.

-

Értékeljük a sikeres és sikertelen tanulói munkát egyaránt.

-

Új tantárgynál az első hónapban különös gondot kell fordítani a tantárgy iránti érdeklődés felkeltésére.

-

Figyelembe kell venni a tanuló adott tárgyban mutatott többletmunkáját.

2.10 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása

A házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás (készség- és képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása; Olyan mennyiségben terheljük a tanulókat írásbeli és szóbeli feladatokkal, hogy azok egy átlagos képességekkel rendelkező diák számára mind mennyiségben, mind minőségben elegendőek legyenek a tantervben előírt továbbhaladási követelmények elsajátításához, illetve begyakorlásához. Hét közben: olyan feladatot adunk otthonra, amelyet a tanítási órán előkészítettünk, begyakoroltunk. Hétvégére: külön feladatot nem adunk, csak a szokásos hét közben megszokott mennyiséget. Ebben az esetben a tanuló péntek délután megoldhatja feladatait, a hétvégét pihenéssel, szórakozással töltheti. Őszi, téli, tavaszi, nyári szünetre: szóbeli és írásbeli feladatot sem adunk, csak szorgalmi feladat készíttethető.

Szóbeli házi feladatok: Memoriterek: (vers, próza) kiadása és számonkérése között, egy hét álljon rendelkezésre. Szabály elsajátítása a következő tanórán már számon kérhető. 150

A kötelező olvasmányok címét a tanulók az előző tanév végén, de legkésőbb a tanév elején ismerjék meg.

Írásbeli házi feladatok: 3. osztálytól tollal írják a gyerekek. Matematika számfeladatok megoldása ceruzával, felső tagozatban tollal történjen. A feladatok megoldásának helyességét mindig ellenőrizzük. A házi feladat hiánya esetén a tanulót szorgalomból marasztaljuk el.

Az otthoni írásbeli házi feladat kiadásának korlátai Iskolánkban a házi feladatok meghatározásával kapcsolatosan az alábbi szabályok érvényesülnek:  az első-negyedik évfolyamon a tanulók a tanítási szünetek idejére nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot;  az ötödik-nyolcadik évfolyamon a tanulók a tanítási szünetek idejére – a szokásos (egyik óráról a másikra esedékes) feladatokon túl – nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot.  Az otthoni tanulási idő (írásbeli és szóbeli feladatok elvégzésének együttes ideje) maximum 20-30 percet vehet igénybe egy tantárgyból.  A napi felkészülés otthoni (napközis, iskolaotthonos, tanulószoba) ideje nem lehet több 11,5 óránál.  A tanulókat (versenyre készülők, a tantárgy iránt aktívan érdeklődők) egyéni választásuk, kérésük alapján szorgalmi feladattal segíthetjük, számukra szorgalmi feladatot javasolhatunk.

151

2.11 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei

Iskolánkban azokon az évfolyamokon, ahol a kevés tanulói létszám miatt csak egy osztályt indíthatunk csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelvet, az informatikát, a magyar nyelv és irodalmat, a matematikát. Ezenkívül a nevelők terhelhetősége szerint a fizika, kémia, történelem, biológia, földrajz, természetismeret tantárgyakat. Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és tanulók tudásának megalapozására, a tehetséges tanulók fejlesztésére.

2.12 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek

1. A tanulók fizikai állapotának mérése

A testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a testnevelés órákon, tanévenként két alkalommal október, illetve május hónapba. (A felmérés a csatolt táblázatalapján került összeállításra.) A mérés eredménye

A mérés alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, és ezt az értesítő könyvön keresztül a szülők tudomására hozzák. A tanulók fizikai állapotának mérését szolgáló feladatok Az elért eredményekhez pontszámok tartoznak.

152

A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE A tanulók fizikai erejét és állóképességét felső tagozaton a Netfit rendszer alapján mérjük. E mellett a tanulók fizikai állapotának vizsgálatához a 6 próbát tartalmazó fizikai teherbíró képesség és általános testi erő teljesítmény mérésrendszert is használjuk. A PRÓBÁK Cooper teszt (12 perc futás) Helyből távolugrás Kétkezes dobás hátra, tömött labdával, fej fölött Mellső fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás folyamatosan, kifáradásig Hanyattfekvésből felülés térdérintéssel, folyamatosan, kifáradásig Hason fekvésből törzsemelés és leengedés folyamatosan, kifáradásig Pontértékek Kategóriánként

Maximum

Próbák

(1 próbán belül)

(próbánként)

száma

Összesen

Cooper-teszt

7,0 pont

77,0 pont

1

77,0 pont

Motorikus próbák

1,5 pont

10,6 pont

5

53,0 pont

Mindösszesen:

130,0 pont

A motoros tesztekben elért teljesítmények pontértékeinek összege ismeretében ki-ki saját maga minősítheti az általános fizikai teherbíró képességét.

Az általános fizikai teherbíró-képesség minősítése: 0 –

30,0

pontig igen gyenge

31 –

50,0

pontig gyenge

51 –

65,0

pontig elfogadható

66 – 90,0 91 – 110,0 111 – 130,0

pontig közepes pontig jó pontig kiváló

153

COOPER-TESZT (12 PERCES FUTÁS) A 12 perces futás pontérték táblázat (m), fiúk Élekor 0 (év) pont 7 <1275 8

<1375

9

<1515

10

<1565

11

<1650

12

<1725

13

<1785

14

<1885

15

<1905

16

<1950

17

<1980

18

<2005

19

<2020

7 pont 12761425 13761525 15161665 15661715 16511800 17261875 17861935 18562005 19062055 19512100 19812130 20062155 20212170

14 pont 14261575 15261675 16661815 17161865 18011950 18762025 19362085 20062155 20562205 21012250 21312280 21562305 21712320

21 pont 15761725 16761825 18161965 18662015 19512100 20262175 20862235 21562305 22062305 22512400 22812430 23062455 23212470

28 pont 17261875 18261975 19662115 20162165 21012250 21762325 22362385 23062455 23062505 24012550 24312580 24562605 24712620

35 pont 18762025 19762125 21162265 21662315 22512400 23262475 23862535 24562605 25062655 25512700 25812730 26062755 26212770

42 pont 20262175 21262275 22662415 23162465 24012550 24762625 25362685 26062755 26562805 27012850 27312880 27562905 27712920

49 pont 21762325 22762425 24162565 24662615 25512700 26262775 26862835 27562905 28062955 28513000 28813030 29063055 29213070

56 pont 23262475 24262575 25662715 26162765 27012850 27762925 28362985 29063055 29563105 30013150 30313180 30563205 30713220

63 pont 24762625 25762725 27162865 27662915 28513000 29263075 29863135 35563205 31063255 31513300 31813330 32063355 32213370

70 pont 26262775 27262875 28663015 29163065 30013150 30763225 31363285 32063355 32563405 33013450 33313480 33563505 33713520

77 pont 2776< 2876< 3016< 3066< 3151< 3226< 3286< 3356< 3406< 3455< 3481< 3506< 3521<

Megjegyzés: a pont értékhatárokon belül a teljesítmény értékelésének további finomítása érdekében az egyes kategóriákon belül az alsó értékhez viszonyítva kb. plusz tíz méterenként további 0.5 pont, ill. 20 méterenként további 1 pont adható. Pl. 18 éves fiú 2 480 m-t futott. alapérték: 2 356 m = 28 pont, kiegészítő pontérték 2 4802 356 m = 124 m = 6 pont; összesen tehát 34 pont.

A 12 perces futás pontérték táblázata (m), lányok Életkor 0 (év) pont 7 <1266 8

<1310

9

<1337

10

<1404

11

<1425

12

<1444

13

<1457

14

<1467

7 pont 12671416 13111460 13381487 14051554 14261575 14451594 14581607 14681617

14 pont 14171566 14611610 14881637 15551704 15761725 15951744 16081757 16181767

21 pont 15671716 16111760 16381787 17051854 17261875 17451894 17581907 17681917

28 pont 17171866 17611910 17881937 18552004 18762025 18952044 19082057 19182067

35 pont 18672016 19112060 19382087 20052154 20262175 20452194 20582207 20682217

154

42 pont 20172166 20612210 20882237 21552304 21762325 21952344 22082357 22182367

49 pont 21672316 22112360 22382387 23052454 23262475 23452494 23582507 23682517

56 pont 23172466 23612510 23882537 24552604 24762625 24952644 25082657 25182667

63 pont 24672616 25112660 25382687 26052754 26262775 26452794 26582807 26682817

70 pont 26172766 26612810 26882837 27552904 27762925 27952944 28082957 28182967

77 pont 2767< 2811< 2838< 2905< 2926< 2945< 2958< 2968<

15

<1470

16

<1468

17

<1462

18

<1455

19

<1445

14711620 14691618 14631612 14561605 14461595

16211770 16191768 16131762 16061755 15961745

17711920 17691918 17631912 17561905 17461895

19212070 19192068 19132062 19062055 18962045

20712220 20692218 20632212 20562205 20462195

22212370 22192368 22132362 22062355 21962345

23712570 23692518 23632512 23562505 23462495

25212670 25192668 25132662 25062655 24962645

26712820 26692818 26632812 26562805 26462795

28212970 28192969 28132962 28062955 27692945

2971< 2970< 2963< 2956< 2946<

Megjegyzés: a pont értékhatárokon belül a teljesítmény értékelésének további finomítása érdekében az egyes kategóriákon belül az alsó értékhez viszonyítva kb. plusz tíz méterenként további 0.5 pont, ill. 20 méterenként további 1 pont adható. Pl. 18 éves lány 2 858 m-t futott. Alapérték: 2 806 m = 70 pont, kiegészítő pontérték 2 8582 806 = 52 m = 2,5 pont: összesen tehát 72,5 pont.

MOTORIKUS PRÓBÁK AZ ÁLTALÁNOS TESTI ERŐ, ERŐ-ÁLLÓKÉPESSÉG MÉRÉSÉHEZ: HELYBŐL TÁVOLUGRÁS (M) Az alsó végtag dinamikus erejének mérésére alkalmazzuk. A vizsgált személy az elugróvonal (elugródeszka) mögé áll úgy, hogy a cipőorrával a vonalat nem érinti. Térdhajlítással és ezzel egyidejű páros karlendítéssel hátra, hátsó rézsútos mélytartásban, előzetes lendületszerzéssel, erőteljes páros lábú elrugaszkodást és elugrást végez előre. Az utolsó nyom és az elugróvonal közötti távolságot mérjük cm-ben, 3 cm-es pontossággal. Fiúk pontérték táblázata (helyből távolugrás (m)) Életkor (év) 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19

0 pont

1,5 pont

3 pont

4,5 pont

6 pont

7,5 pont

9 pont

10,6 pont

<1,00 <1,13 <1,26 <1,37 <1,48 <1,58 <1,67 <1,75 <1,81 <1,88 <1,92 <1,97 <2,00

1,01-1,10 1,14-1,23 1,27-1,36 1,38-1,47 1,49-1,58 1,59-1,68 1,68-1,77 1,76-1,85 1,82-1,91 1,89-1,98 1,93-2,02 1,98-2,07 2,01-2,10

1,11-1,20 1,24-1,33 1,37-1,46 1,48-1,57 1,59-1,68 1,69-1,78 1,78-1,87 1,86-1,95 1,92-2,01 1,99-2,08 2,03-2,12 2,08-2,17 2,11-2,20

1,21-1,30 1,34-1,43 1,47-1,56 1,58-1,67 1,69-1,78 1,79-1,88 1,88-1,97 1,96-2,05 2,02-2,11 2,09-2,18 2,13-2,22 2,18-2,27 2,21-2,30

1,31-1,40 1,44-1,53 1,57-1,66 1,68-1,77 1,79-1,88 1,89-1,98 1,98-2,07 2,06-2,15 2,12-2,21 2,19-2,28 2,23-2,32 2,28-2,37 2,31-2,40

1,41-1,50 1,54-1,63 1,67-1,76 1,78-1,87 1,89-1,98 1,99-2,08 2,08-2,17 2,16-2,25 2,22-2,31 2,29-2,38 2,33-2,42 2,38-2,47 2,41-2,50

1,51-1,60 1,64-1,73 1,77-1,86 1,88-1,97 1,99-2,08 2,09-2,18 2,18-2,27 2,26-2,35 2,32-2,41 2,39-2,48 2,43-2,52 2,48-2,57 2,51-2,60

1,61< 1,74< 1,87< 1,98< 2,09< 2,19< 2,28< 2,36< 2,42< 2,49< 2,53< 2,58< 2,61<

Megjegyzés: az egyes kategóriákon belül 3 cm = 0,5 pont

155

Lányok pontérték táblázata (helyből távolugrás (m)) Életkor (év) 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19

0 pont

1,5 pont

3 pont

4,5 pont

6 pont

7,5 pont

9 pont

10,6 pont

<1,01 <1,11 <1,20 <1,27 <1,35

1,02-1,11 1,12-1,21 1,21-1,30 1,28-1,37 1,36-1,45

1,12-1,21 1,22-1,31 1,31-1,40 1,38-1,47 1,46-1,55

1,22-131 1,32-1,41 1,41-1,50 1,48-1,57 1,56-1,65

1,32-1,41 1,42-1,51 1,51-1,60 1,58-1,67 1,66-1,75

1,42-1,51 1,52-1,61 1,61-1,70 1,68-177 1,76-1,85

1,52-1,61 1,62-1,71 1,71-1,80 1,78-1,87 1,86-1,95

1,62< 1,72< 1,81< 1,88< 1,96<

<1,41 <1,46 <1,50 <1,54 <1,58 <1,59 <1,59 <1,59

1,42-1,51 1,47-1,56 1,51-1,60 1,55-1,64 1,59-1,68 1,60-1,69 1,60-1,69 1,60-1,69

1,52-1,61 1,57-1,66 1,61-1,70 1,65-1,74 1,69-1,78 1,70-1,79 1,70-1,79 1,70-1,79

1,62-1,71 1,67-1,76 1,71-1,80 1,75-1,84 1,79-1,88 1,80-1,89 1,80-1,89 1,80-1,89

1,72-1,81 1,77-1,86 1,81-1,90 1,85-1,94 1,89-1,98 1,90-1,99 1,90-1,99 1,90-1,99

1,82-1,91 1,87-1,96 1,91-2,00 1,95-2,04 1,99-2,08 2,00-2,09 2,00-2,09 2,00-2,09

1,92-2,01 1,97-2,06 2,01-2,10 2,05-2,14 2,09-2,18 2,10-2,19 2,10-2,19 2,10-2,19

2,02< 2,07< 2,11< 2,15< 2,19< 2,20< 2,20< 2,20<

Megjegyzés: az egyes kategóriákon belül 3 cm = 0,5 pont KÉTKEZES DOBÁS HÁTRA, TÖMÖTT LABDÁVAL, FEJ FÖLÖTT A váll- és a törzsizmok gyorsasági erejének mérésére. (12 éves korig 2 kg-os, afelett 3 kg-os tömött labdával.) A vizsgált személy a dobás irányához képest háttal áll fel a dobóvonal mögé, úgy, hogy a lábával nem érinti a vonalat. Előrehajlással -–közben lehet térdhajlítás is – a szerzett lendület után két kézzel, a fej fölött hátrafelé kell eldobnia a labdát. Dobás közben vagy után tilos a vonalat érinteni vagy átlépni. A dobóvonal és a labda talajra érése – utolsó nyom – közötti távolságot mérjük 10 cm-es pontossággal. Fiúk pontérték táblázata (Kétkezes dobás hátra, fej fölött tömött labdával, (m) (12 éves korig 2 kg-os, afelett 3 kg-os)) Életkor (év) 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19

0 pont

1,5 pont

<1,50 <1,60 <2,60 <3,60 <4,50 <5,40 <6,20 <6,90 <7,50 <8,00 <8,50 <9,00 <9,40

1,51-2,30 1,61-2,40 2,61-3,40 3,61-4,40 4,51-5,30 5,41-6,20 6,21-7,00 6,91-7,70 7,51-8,30 8,01-8,80 8,51-9,30 9,01-9,80 9,41-10,20

3 pont

4,5 pont

6 pont

7,5 pont

2,31-3,10 3,11-3,90 3,91-4,70 4,71-5,50 2,41-3,20 3,21-4,00 4,01-4,80 4,81-5,60 3,41-4,20 4,21-5,00 5,01-5,80 5,81-6,60 4,41-5,20 5,21-6,00 6,01-6,80 6,81-7,60 5,31-6,10 6,11-6,90 6,91-7,70 7,71-8,50 6,21-7,00 7,01-7,80 7,81-8,60 8,61-9,40 7,01-7,80 7,81-8,60 8,61-9,40 9,41-10,20 7,71-8,50 8,51-9,30 9,31-10,10 10,11-10,90 8,31-9,10 9,11-9,90 9,91-10,70 10,71-11,50 8,81-9,60 9,61-10,40 10,41-11,20 11,21-12,00 9,31-10,10 10,11-10,90 10,91-11,70 11,71-12,50 9,81-10,60 10,61-11,40 11,41-12,20 12,21-13,00 10,21-11,00 11,01-11,80 11,81-12,60 12,61-13,40

Megjegyzés: az egyes kategóriákon belül 26 cm = 0,5 pont

156

9 pont

10,6 pont

5,51-6,30 5,61-6,40 6,61-7,40 7,61-8,40 8,51-9,30 9,41-10,20 10,21-11,00 10,91-11,70 11,51-12,30 12,01-12,80 12,51-13,30 13,01-13,80 13,41-14,20

6,31< 6,41< 7,41< 8,41< 9,31< 10,21< 11,01< 11,71< 12,31< 12,81< 13,31< 13,81< 14,21<

Lányok pontérték táblázata (Kétkezes dobás hátra, fej fölött tömött labdával, (m) (12 éves korig 2 kg-os, afelett 3 kg-os)) Életkor (év) 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19

0 pont

1,5 pont

3 pont

4,5 pont

6 pont

7,5 pont

9 pont

10,6 pont

<1,35 <2,00 <2,55 <3,05 <3,60 <4,05 <4,45 <4,80 <5,05 <5,30 <5,50 <5,60 <5,70

1,36-1,95 2,01-2,60 2,56-3,15 3,06-3,65 3,61-4,20 4,06-4,65 4,46-5,05 4,81-5,40 5,06-5,65 5,31-5,90 5,51-6,10 5,61-6,20 5,71-6,30

1,96-2,55 2,61-3,20 3,16-3,75 3,66-4,25 4,21-4,80 4,66-5,25 5,06-5,65 5,41-6,00 5,66-6,25 5,91-6,50 6,11-6,70 6,21-6,80 6,31-6,90

2,56-3,15 3,21-3,80 3,76-4,35 4,26-4,85 4,81-5,40 5,26-5,85 5,66-6,25 6,01-6,60 6,26-6,85 6,51-7,10 6,71-7,30 6,81-7,40 6,91-7,50

3,16-3,75 3,81-4,40 4,36-4,95 4,86-5,45 5,41-6,00 5,86-6,45 6,26-6,85 6,61-7,20 6,86-7,45 7,11-7,70 7,31-7,90 7,41-8,00 7,51-8,10

3,76-4,35 4,41-5,00 4,96-5,55 5,46-6,05 6,01-6,60 6,46-7,05 6,86-7,45 7,21-7,80 7,46-8,05 7,71-8,30 7,91-8,50 8,01-8,60 8,11-8,70

4,36-4,95 5,01-5,60 5,56-6,15 6,06-6,65 6,61-7,20 7,06-7,65 7,46-8,05 7,81-8,40 8,06-8,65 8,31-8,90 8,51-9,10 8,61-9,20 8,71-9,30

4,96< 5,61< 6,16< 6,66< 7,21< 7,66< 8,06< 8,41< 8,66< 8,91< 9,11< 9,21< 9,31<

Megjegyzés: az egyes kategóriákon belül 20 cm = 0,5 pont MELLSŐ FEKVŐTÁMASZBAN KARHAJLÍTÁS ÉS NYÚJTÁS FOLYAMATOSAN, KIFÁRADÁSIG (A MEGSZEREZHETŐ MAX. PONTSZÁM ELÉRÉSÉIG) A vállövi és a karizmok dinamikus erő-állóképességének mérésére. A vizsgált személy mellső fekvőtámaszból indítva karhajlítást és nyújtást végez. Mellső fekvőtámaszban a törzs egyenes, a térd nyújtott, a láb zárt, a kar a törzs síkjára merőleges, a kéztámasz előrenéző ujjakkal történik, a tenyerek vállszélességben vannak egymástól. Karhajlítás közben végig megköveteljük a törzs nyújtott helyzetét. A karhajlítás addig történik, amíg a felkar vízszintes helyzetbe nem kerül. A törzs feszes, egyenes tartását a karnyújtás és karhajlítás ideje alatt is megköveteljük. A cél minél több – lányok max. 25 db, fiúk max. 55 db – szabályosan, folyamatosan végrehajtott ismétlés. Fiúk pontérték táblázata (Mellső fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás folyamatosan, kifáradásig (a megszerezhető max. pontszám eléréséig)) Életkor (év) 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19

0 pont

1,5 pont

3 pont

4,5 pont

6 pont

7,5 pont

9 pont

10,6 pont

<7 <9 <12 <14 <16 <18 <20 <22 <23 <24 <25 <26 <27

8-11 10-13 13-16 15-18 17-20 19-22 21-24 23-26 24-27 25-28 26-29 27-30 28-31

12-15 14-17 17-20 19-22 21-24 23-26 25-28 27-30 28-31 29-32 30-33 31-34 32-35

16-19 18-21 21-24 23-26 25-28 27-30 29-32 31-34 32-35 33-36 34-37 35-38 36-39

20-24 22-25 25-28 27-30 29-32 31-34 33-36 35-38 36-39 37-40 38-41 39-42 40-43

24-27 26-29 29-32 31-34 33-36 35-38 37-40 39-42 40-43 41-44 42-45 43-46 44-47

28-31 30-33 33-36 35-38 37-40 39-42 41-44 43-46 44-47 45-48 46-49 47-50 48-51

32< 34< 37< 39< 41< 43< 45< 47< 48< 49< 50< 51< 52<

Megjegyzés: az egyes kategóriákon belül kb. 1 db = 0,5 pont

157

Lányok pontérték táblázata (Mellső fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás folyamatosan, kifáradásig (a megszerezhető max. pontszám eléréséig)) Életkor (év) 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19

0 pont

1,5 pont

3 pont

4,5 pont

6 pont

7,5 pont

9 pont

10,6 pont

<11 <12 <13 <13 <14 <14 <14 <14 <14 <14 <14 <14 <14

12 13 14 14 15 15 15 15 15 15 15 15 15

13 14 15 15 16 16 16 16 16 16 16 16 16

14 15 16 16 17 17 17 17 17 17 17 17 17

15 16 17 17 18 18 18 18 18 18 18 18 18

16 17 18 18 19 19 19 19 19 19 19 19 19

17 18 19 19 20 20 20 20 20 20 20 20 20

18< 19< 20< 20< 21< 21< 21< 21< 21< 21< 21< 21< 21<

Megjegyzés: az egyes kategóriákon belül kb. 1 db = 0,5 pont HANYATTFEKVÉSBŐL FELÜLÉS TÉRDÉRINTÉSSEL, FOLYAMATOSAN, KIFÁRADÁSIG (MAX. 120 DB) A csípőhajlító és a hasizmok erő-állóképességének mérésére. A vizsgált személy hanyatt fekszik a tornaszőnyegen, úgy, hogy a lába túlnyúlik a szőnyegen. Behajlítja a térdét, hogy sarkával éppen a tornaszőnyeg széléhez érjen. A lábfejek egymástól kb. 30 cm-re vannak. A társ lefogja a lábfejet, és a talajhoz szorítja. A vizsgált személy keze a tarkón van. Úgy kell felülnie, hogy könyökével érintse meg mindkét térdét. Hanyattfekvés és újabb felülés következik folyamatosan. A cél, minél több – max. 120 db – szabályosan, folyamatosan végrehajtott felülés. Fiúk pontérték táblázata (Hanyattfekvésből felülés térdérintéssel, folyamatosan, kifáradásig (max. 120 db)) Életkor (év) 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19

0 pont

1,5 pont

3 pont

4,5 pont

6 pont

7,5 pont

9 pont

10,6 pont

<29 <32 <36 <40 <44 <47 <49 <50 <51 <52 <52 <52 <51

30-39 33-42 37-46 41-50 45-54 48-57 50-59 51-60 52-61 53-62 53-62 53-62 52-61

40-49 43-52 47-56 51-60 55-64 58-67 60-69 61-70 62-71 63-72 63-72 63-72 62-71

50-59 53-62 57-66 61-70 65-74 68-77 70-79 71-80 72-81 73-82 73-82 73-82 72-81

60-69 63-72 67-76 71-80 75-84 78-87 80-89 81-90 82-91 83-92 83-92 83-92 82-91

70-79 73-82 77-86 81-90 85-94 88-97 90-99 91-100 92-101 93-102 93-102 93-102 92-101

80-89 83-92 87-96 91-100 95-104 98-107 100-109 101-110 102-111 103-112 103-112 103-112 102-111

90< 93< 97< 101< 105< 108< 110< 111< 112< 113< 113< 113< 112<

Megjegyzés: az egyes kategóriákon belül kb. 3 db = 0,5 pont

158

Lányok pontérték táblázata (Hanyattfekvésből felülés térdérintéssel, folyamatosan, kifáradásig (max. 120 db)) Életkor (év) 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19

0 pont

1,5 pont

3 pont

4,5 pont

6 pont

7,5 pont

9 pont

10,6 pont

<28 <32 <35 <38 <42 <44 <46 <48 <49 <50 <51 <51 <51

29-38 33-42 36-45 39-48 43-52 45-54 47-56 49-58 50-59 51-60 52-61 52-61 52-61

39-48 43-52 46-55 49-58 53-62 55-64 57-66 59-68 60-69 61-70 62-71 62-71 62-71

49-58 53-62 56-65 59-68 63-72 65-74 67-76 69-78 70-79 71-80 72-81 72-81 72-81

59-68 63-72 66-75 69-78 73-82 75-84 77-86 79-88 80-89 81-90 82-91 82-91 82-91

69-78 73-82 76-85 79-88 83-92 85-94 87-96 89-98 90-99 91-100 92-101 92-101 92-101

79-88 83-92 86-95 89-98 93-102 95-104 97-106 99-108 100-109 101-110 102-111 102-111 102-111

89< 93< 96< 99< 103< 105< 107< 109< 110< 111< 112< 112< 112<

Megjegyzés: az egyes kategóriákon belül kb. 3 db = 0,5 pont HASONFEKVÉSBŐL TÖRZSEMELÉS ÉS LEENGEDÉS FOLYAMATOSAN, KIFÁRADÁSIG (MAX. 100 DB) A hátizmok dinamikus erő-állóképességének mérésére. A vizsgált személy hason fekszik úgy, hogy az álla a földön van. A karok könyökben hajlítva, oldalsó középtartásban vannak, a tenyér azonos oldali fülön – az ujjak a tarkó felé mutatnak. A társ az egymáshoz tett lábfejeket a földhöz szorítja. A vizsgált személy az 1. ütemre törzs- és karemelést végez, a 2. ütemre karleengedéssel összeérinti a könyökeit az álla alatt, a 3. ütemre visszaemeli a karját oldalsó középtartásig, a 4. ütemre törzsét és karját leengedve visszafekszik a földre. Hasonfekvés után újabb törzsemelés következik. A cél, minél több – max. 100 db – folyamatosan, szabályosan végrehajtott ismétlés. Fiúk pontérték táblázata (Hasonfekvésből törzsemelés és leengedés folyamatosan, kifáradásig (max. 100 db)) Életkor (év) 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19

0 pont

1,5 pont

3 pont

4,5 pont

6 pont

7,5 pont

9 pont

10,6 pont

<23 <26 <29 <32 <35 <37 <39 <40 <41 <42 <43 <43 <42

24-32 27-35 30-38 33-41 36-44 38-46 40-48 41-49 42-50 43-51 44-52 44-52 43-51

33-41 36-44 39-47 42-50 45-53 47-55 49-57 50-58 51-59 52-60 53-61 53-61 52-60

42-50 45-53 48-56 51-59 54-62 56-64 58-66 59-67 60-68 61-69 62-70 62-70 61-69

51-59 54-62 57-65 60-68 63-71 65-73 67-75 68-76 69-77 70-78 71-79 71-79 70-78

60-68 63-71 66-74 69-77 72-80 74-82 76-84 77-85 78-86 79-87 80-88 80-88 79-87

69-77 72-80 75-83 78-86 81-89 83-91 85-93 86-94 87-95 88-96 89-97 89-97 88-96

78< 81< 84< 87< 90< 92< 94< 95< 96< 97< 98< 98< 97<

Megjegyzés: az egyes kategóriákon belül 3 db = 0,5 pont

159

Lányok pontérték táblázata Hasonfekvésből törzsemelés és leengedés folyamatosan, kifáradásig (max. 100 db)) Életkor (év) 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19

0 pont

1,5 pont

3 pont

4,5 pont

6 pont

7,5 pont

9 pont

10,5 pont

<19 <22 <25 <28 <31 <33 <35 <36 <37 <38 <39 <39 <38

20-27 23-30 26-33 29-36 32-39 34-41 36-43 37-44 38-45 39-46 40-47 40-47 39-46

28-35 31-38 34-41 37-44 40-47 42-49 44-51 45-52 46-53 47-54 48-55 48-55 47-54

36-43 39-46 42-49 45-52 48-55 50-57 52-59 53-60 54-61 55-62 56-63 56-63 55-62

44-51 47-54 50-57 53-60 56-63 58-65 60-67 61-68 62-69 63-70 64-71 64-71 63-70

52-59 55-62 58-65 61-68 64-71 66-73 68-75 69-76 70-77 71-78 72-79 72-79 71-78

60-67 63-70 66-73 69-76 72-79 74-81 76-83 77-84 78-85 79-86 80-87 80-87 79-86

68< 71< 74< 77< 80< 82< 84< 85< 86< 87< 88< 88< 87<

Megjegyzés: az egyes kategóriákon belül kb. 3 db = 0,5 pont

2.13 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei 2.13.1 Az iskola egészségnevelési elvei 1. EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM ALAPJAI: Bevezetés: Az egészség alapvető emberi jog, amelynek biztosítása és fenntartása egyéni és társadalmi cél, ugyanakkor megléte a hosszú távú társadalmi és gazdasági fejlődés egyik döntő feltétele. A magyar lakosság egészségi állapotának mutatói (pl. demográfiai trendek, átlagos életkor, halálozási okok, krónikus betegségek gyakorisága, növekvő drogfogyasztás, öngyilkosságot elkövetők számának alakulása, allergiás megbetegedések szaporodása, stb.) egyértelműen jelzik, hogy bőven van tennivaló ezen a téren. A negatív irányú változások okai különböző tényezőkben rejlenek. Összekapcsolódó hatások sokaságáról van szó, hiszen az egészségi állapot a genetikai tényezőkön kívül a környezeti-, természeti-, társadalmi tényezők is befolyásolják. Hazánkban éppen úgy, mint világszerte az emberek külső és belső környezete közötti harmónia alakítása, helyreállítása az egészségnövelés központi feladatává vált.

160

Az utóbbi években széleskörű egészségnövelési, prevenciós tevékenység indult meg. Sok esetben jellemző, hogy ismeretanyagban nincs hiány. A magyar emberek életvitelének alakulásában inkább a nem megfelelő szemlélet játszik szerepet. Ennek egyik oka, hogy a társadalmi értékrendben az „egészség” nem kapja meg a megfelelő rangot. Az egészséggel kapcsolatos információ tehát szükséges, de korántsem elégséges feltétele az egészséges életvitel, életmód alakulásának.

Az egészségnevelés fogalma: Az egészségfejlesztés az összes nem terápiás egészségjavító módszer gyűjtőfogalma; tehát magában foglalja a korszerű egészségnevelés, az elsődleges prevenció, a mentálhigiéné, az egészségfejlesztő szervezetfejlesztés, az önsegítés feladatait, módszereit. A WHO meghatározása szerint az egészségfejlesztés az a folyamat, amely képessé teszi az embereket arra, hogy saját egészségüket felügyeljék, és javítsák. Az iskola a családi környezet mellett a szocializációnak azt a színterét jelenti, amelyben mód nyílik az egészségesebb életvitel készségeinek, magatartásmintáinak kialakítására és begyakorlására.

2. HELYZETELEMZÉS:

a) Helyi sajátosságok: ● Falunk a Mátra közelében található, de az erőmű és a bányaüzem légszennyezése és talajra gyakorolt hatása befolyásolja az itt élő emberek életét. ● A gázfűtés elterjedése miatt tisztább a levegő, mint korábban. ● A gyerekek kb 20%-a a napköziben étkezik ● Iskolabüfé áll a tanulók rendelkezésére, ahol élelmet, üdítőt vásárolhatnak ● A szülők egy része munkanélküli. ● A családok nagy része tisztán, gondozottan járatja gyermekét iskolánkba. ● Rendszeres orvosi, fogorvosi, védőnői ellenőrzés ill. szűrés folyik tanulóink körében. ( testsúly, testmagasság, fogazat, gerincferdülés, látás, hallás, bokasüllyedés, élősködők stb) 161

● Évente szervezünk előadásokat a káros szenvedélyekről, AIDS-ről, fogamzásgátlásról, egészséges életvitelről. b) Objektív feltételek: ● Iskolánk átlagosan felszerelt; rendelkezünk számítógépekkel, videóval, könyvekkel a témához. ● Az épület elfogadható állapotban van, a tetőt a közeljövőben felújítják. ● A világítás korszerűsítése nemrég történt. ● Tornatermünk jól felszerelt, folyamatosan fejlesztjük az eszközállományt. ● Bekerített bitumenes kispálya is van az udvarunkon. ● Az udvar mérete jó, nagy része füves, egészségesebbé tétele tervben van.( A poros felület hamarosan lefedésre kerül, udvari bútorok, készülnek .)

c) Humán erőforrások: ● Minden pedagógusunk szakképzett, továbbképzéseken és önképzéssel szerzik meg a megfelelő ismereteket. ● A biológiát, kémiát, fizikát tanító nevelők kiemelt feladatuknak tekintik, hogy minden szaktárgyuk adta lehetőséget kihasználjanak az egészségnevelésre. ● Jó munkakapcsolat alakult ki az iskolaorvossal, védőnőkkel, fogorvossal, akik nagy segítséget nyújtanak e téren adódó nevelési feladataink megoldásában. ● Egészségfejlesztő munkacsoportot hozunk létre, melynek tagjai: Tóth Józssefné – gyiv. felelős Mészáros Péter – diákönkormányzatot segítő pedagógus Katona János – biológia szaktanár Dobosné Mahunka Mária – kémia szaktanár Földiné Tasi Ágnes – fizika szaktanár Dr. Rózsa Csaba – iskolaorvos Borosi Andrea - védőnő ● Partnerek:

fenntartó iskolaorvos

162

ÁNTSZ védőnő Nevelési Tanácsadó Pedagógiai Intézet Gyermekjóléti Szolgálat-családgondozó körzeti megbízott Gyöngyösi Járási Hivatal-szociális ügysegéd óvoda d) Anyagi erőforrások: Azokat az egészségnevelési programokat és célokat, melyeket a kötelező tanórai (hagyományos, nem hagyományos) keretekbe építünk be a kormányzat az tankerületeken keresztül támogatja. A tanórán kívüli programok anyagi erőforrását az alapítványunk, diákönkormányzatunk biztosítja. Bizonyos rendezvények lebonyolításához pályázat útján is anyagi támogatáshoz juthatunk. Esetenként a helyi vállalkozók, boltok, gyógyszertár adományát is felhasználjuk.

3. EGÉSZSÉGES ÉLETMÓDRA NEVELÉS:

c) Tartalma:

● Önmagunk és egészségi állapotunk ismerete. ● Egészséges testtartás, mozgás fontossága. Mindennapos testnevelés megvalósítása. Tömegsport, sportszakköri foglalkozások segítségével a tanulók sportszeretetének kialakítása. ● Az étkezés egészséget befolyásoló szerepe. A korszerű táplálkozás fontossága, életkornak megfelelő, rendszeres, tartalmas táplálkozás igényének kialakítása (tejtermékek, friss gyümölcsök, zöldségfélék rendszeres fogyasztása). ● A betegségek megelőzése, kialakulása és gyógyulási folyamat. A prevenció szerepe. Fogadják el beteg társaikat, segítsék mindennapi életüket.

163

Megfelelő ismeretekkel rendelkezzenek a leggyakoribb fertőző betegségekről. ● Barátság, párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben. Tisztában legyenek a testükben végbemenő biológiai és pszichés változások okával és következményeivel. Életkoruknak megfelelő ismeretanyaggal rendelkezzenek a szexuális kultúráról, fogamzásgátlásról. ● A személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák. Önismeret fejlesztése, stressz oldó technikák elsajátítása. ● A tanulás technikái. Az egyes tantárgyak tanulásához más-más módszerek lehetnek célravezetők. ● A rizikóvállalás és határai. Legyenek tisztában a gyerekek testi és lelki tűrőképességükkel! ● A szenvedélybetegségek elkerülése. Ismerjék meg a tanulók az alkohol, a dohányzás és a kábítószer-fogyasztás egészségkárosító hatásait! ● A természethez való viszony. Az egészséges környezet megóvása érdekében védjék a természet adta kincseket! Tudják, hogy ők is részei az élő természetnek, tehát annak minden változása rájuk is kihat. ● Az egészséges környezet jelentősége, védekezés a környezeti ártalmak ellen (fény, hang, füst, pollen, környezetszennyezés). ● Mentálhigiéné. A test és lélek szoros kapcsolatban áll, ha az egyik megbetegszik, az kihat a másikra is. Ismerjék meg szorongásaik okát, és próbálják azokat megszüntetni! ● Személyes biztonság megőrzése, közlekedésbiztonság. Kerüljék a veszélyhelyzeteket, az utcán gyalog és kerékpárral körültekintően, a KRESZ-szabályok betartásával közlekedjenek! d) Megvalósítás lehetőségei a tanórai keretek között: A NAT és a kerettanterv lehetőségeit kihasználva – a tantárgyi programokból kiindulva – meg kell határozni az egészségnevelési tananyagot! Jelenjen meg az egyes tantárgyak tanmeneteiben az egészségnevelés, mint pedagógiai cél! Meg kell állapodni abban, hogy a tanárok a tanmenetben jelöljék valamilyen módon azokat az órákat amelyek tananyaga szorosan kapcsolódik az egészségnevelés célkitűzéseihez.

164

Biológia: A tanulók 

szerezzenek minél sokoldalúbb ismereteket a növényekről, amelyek táplálékként, gyógynövényként hasznosíthatók;

 ismerjék meg azokat a környezetükben fellelhető növényeket, amelyek veszélyt jelenthetnek számukra bizonyos alkotórészeik miatt; 

legyenek tisztában szervezetük működésével életkoruknak megfelelő szinten;



ismerjék érzékszerveik működését, hogy az káros hatások ellen hatékonyabban védekezhessenek;

 ismerjék, és szeressék a természetet, védjék értékeit;  alakuljon ki ökológiai szemléletmódjuk;  sajátítsák el a testi és lelki egészséget megőrző technikákat;  legyenek tájékozottak az ember és természet közötti sokoldalú kapcsolatrendszerről;  ismerjék a környezetük egészségügyi problémáit;  legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére;

Fizika: A tanulók  ismerkedjenek meg az elektromos áram hasznával, veszélyeivel;  tudják, melyek a környezetre veszélyes hulladékok, azokat hol lehet elhelyezni;  tudják mi a villám, hogyan kerülhetik el a villámcsapást;  ismerkedjenek meg a napsugárzás hasznos és káros hatásaival, valamint azzal, hogyan védhetik bőrüket, szemüket az erős napsugárzástól;  váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára, ismerjék az egyes jelenségek egészségre gyakorolt hatását;  ismerkedjenek meg a szelektív hulladékgyűjtés lehetőségeivel, jelentőségével, a gyakorlatban alkalmazzák ismereteiket;  tudják, melyek a veszélyes hulladékok, mit kell velük kezdeni;

165

Kémia: A tanulók  ismerjék az oxigén, a szén-dioxid élettani hatásait;  tudják, milyen a tiszta levegő összetétele, milyen szennyezőanyagok, hogyan kerülhetnek bele, hogyan védekezhetünk ellenük;  tudják, mi az ózonlyuk, mitől, hogyan alakul;  ismerjék a gyakoribb vegyszerek összetételét, egészségre kifejtett hatását, biztonságos használatukat;  az alábbi elemekről tudják, hogy magnézium-idegrendszerre és izomzatra gyakorol hatást kalcium-csontépítő nátrium-konyhasó alapeleme, hatása a vérnyomásra, érrendszerre vas-vérképzésben van szerepe higany, ólom, rádióaktív anyagok mérgező hatása  tudják, hogy az alkoholok milyen hatást gyakorolnak szervezetünkre,  tudják, hogy a sósav hypoval reagálva mérgező gázt termel Tánc és dráma: A tanulók  harmonikus mozgásának fejlődésével testi és lelki egyensúlyuk is optimálisan alakul  testbeszédük, mimikájuk, egyéb érzelmi megnyilvánulásaik megismerésével, irányításával javíthassák társas kapcsolataikat  érezzék át a mozgás örömét, tudják, hogy pozitívan befolyásolja testi és lelki fejlődésük alakulását

Technika és életvitel: A tanulók  ismerjék meg az emberi alkotásokban megtestesülő használati, esztétikai, formai és etikai értékeket  ismerkedjenek meg a technika okozta változások hasznával, és egészségkárosító vonatkozásaival is. Tudjanak ezek ellen életkoruknak megfelelő szinten védekezni

166

 sajátítsák el a kertészeti alapismereteket, ismerjék a komposztálás technikáját, jelentőségét  alakuljon ki kritikus fogyasztói magatartásuk  ismerjék és alkalmazzák a gyalogos és kerékpáros közlekedésre vonatkozó KRESZ szabályokat Testnevelés: A tanulók  győződjenek meg a mozgás jótékony hatásairól az egyes szervrendszerekre vonatkozóan  igényeljék a rendszeres testmozgást, használják ki a lehetőségeket  higiénés szokásai alakuljanak, szilárduljanak meg. Tudják, hogy az ápolatlanság nemcsak visszataszító, hanem az egészségre káros lehetőségeket is rejt  tapasztalják meg, hogy a közös sportolás, játék milyen jó hatással van a közösségi életre, így az egyén lelki egyensúlyára is  testi képességeire irányuló mérések ösztönözzék őket a fejlődésre Egyéb tantárgyak: Amely tantárgyaknál, a tárgy jellegéből adódóan nem kapcsolódik a tanmenethez konkrétan nevelési feladat az egészségnevelés témaköréből, a következő szempontok betartásával segíthetjük a tanulók egészségnevelését:  ügyeljünk arra, hogy megfelelő gyakorisággal szellőztessünk, biztosítva az oxigéndús levegőt a foglalkozáshoz  a tanulókat ösztönözzük arra, hogy helyes testtartással üljenek, álljanak  írásnál, olvasásnál a megfelelő távolságról nézzék a könyvet, füzetet  védjük őket a zajártalomtól  biztosítsunk számukra életkoruknak megfelelő iskolabútorokat  otthoni feladataik kijelölésekor ne terheljük túl a gyerekeket, maradjon idejük kikapcsolódásra, pihenésre  az óra felépítésénél életkori sajátosságaikat szem előtt tartva terheljük a tanulókat

167

 vegyük észre, ha problémájuk van, éreztessük velük, hogy számíthatnak ránk c./ Megvalósítási lehetőségek tanórán kívül: Az egészségnevelésre minden alkalmat meg kell ragadni a tanórán kívül is. Az óraközi szünetekben, kirándulások, délutáni foglalkozások alkalmán is minden nevelőnek és a gyerekek körül tevékenykedő egyéb beosztású dolgozóknak ( takarító, büfés, gondnok, iskolatitkár stb) is szem előtt kell tartani az egészségnevelési feladatokat. Egészségügyi hét: Előadásokat, vetélkedőket, pályázatokat szervezünk a következő témákhoz kapcsolódóan: egészséges táplálkozás, életvitel; testi, lelki változások a serdülőkorban; alkoholfogyasztás hatásai; dohányzás; drogprevenció; fogamzásgátlás; stressz helyzetek kezelése; tiszta környezet. Elsősegély nyújtási szakkör: A védőnők szervezésében újra beindítjuk ezt a régen hagyományként működő szakkört. Környezetvédelmi hét: Témájánál fogva szorosan kapcsolódik az egészségneveléshez. Itt a szelektív hulladékgyűjtés, környezetvédelem témában szervezünk programokat. Erdei iskola: Ha lehetőségünk nyílik rá, tanulóink erdei iskolai keretek között ismerkedhetnek a természeti környezettel harmonikus. Egészséges életvezetési képességekkel. d./ Módszerek, eszközök: Az életkori sajátosságok figyelembe vételével tervezzük, szervezzük az egyes tanulócsoportok programjait. A kicsiknél játékosan, egyszerű, konkrét feladatokkal valósítjuk meg nevelési céljainkat. A nagyobbaknál, mivel már több csatornán szereztek tapasztalatokat, információkat az egészség megőrzésének fontosságáról, segítünk rendszerezni és a mindennapi életükben jól használhatóvá tenni tudásukat. Fontos, hogy a gyerekek a témával kapcsolatban felmerülő kérdéseikre kielégítő válasz kapjanak, problémáikra megoldást találjanak. Az egészségfejlesztés szemléletének széleskörű elsajátítása az iskolában, meghívott előadók segítségével, pedagógusok, szülők, alkalmazottak, tanulók, számára. Az iskola környezetének folyamatos szebbé tétele, tisztán tartása.

168

2.13.2. Az iskola környezeti nevelési elvei A környezeti nevelés fogalma „ Az iskolai környezeti nevelés az a pedagógiai folyamat, amelynek során a gyerekeket felkészítjük környezetünk megismerésére, tapasztalataik feldolgozására, valamint az élő és az élettelen természet érdekeit is figyelembe vevő cselekvésre. Ezért a környezeti nevelés: ­ megfelelően stabil és megújulásra képes érzelmi kapcsolatot alapoz és erősít meg az élő és élettelen környezettel; ­ kifejleszti a szándékot és képességet a környezet aktív megismerésére; ­ felkelti az igényt, képessé tesz a környezet változásainak felfogására; összefüggő rendszerben történő értelmezésére, a rendszerben felismerhető kapcsolatok megértésére, a problémák megkeresésére, okainak megértésére, a környezet érdekeit figyelembe vevő cselekvésre.” Alapelvek, jövőkép, hosszú távú célok Az ember környezetéhez hozzá tartozik mind a természetes, mind az épített és a társadalmi környezet. Ezért a környezeti nevelés olyan személyiségformálást jelent, melynek során az ember felismeri a természeti, társadalmi, gazdasági jelenségek kölcsönös voltát, helyét és szerepét e környezeti rendszerben. Kialakítja az emberekben azokat az új környezettel kapcsolatos magatartási és életviteli mintákat, melynek során a társadalom környezetért felelős személyiségeivé válnak. Ennek céljából fontos biztosítani mindenki számára azt a lehetőséget, hogy elsajátíthassa a környezet megvédéséhez szükséges tudást, készséget, értékrendszert, pozitív érzelmi hozzáállást, elkötelezettséget. A környezetben minden mindennel összefügg, ezért szerencsés, hogy a környezeti nevelés rendszer-szemléletű, holisztikus látásmódú, lehetővé teszi az egésztől a részek felé való megismerést, több tudományterület összekapcsolását. A környezeti nevelés élethosszig tartó folyamat, nemcsak az iskolában folyik, hanem az élet más színterein is (család, óvoda, más intézményes és intézményen kívüli terület). A környezeti problémák igazából soha nem helyi jellegűek, mindig tágabb környezetre hatnak, mégis érzelmileg fontos, hogy a környezeti nevelés helyi problémákra, a helyi természeti-társadalmi jellemzők megismerésére támaszkodjon, miközben megláttatja ezek globális összefüggéseit. Az aktuális problémák szemléletformáló hatásán keresztül eljut a gyermekekben a jövő iránti erkölcsi felelősség kialakításáig. Cél olyan emberek nevelése, akik a természetes és a társadalmi környezet szépségeire nyitottak, ezeket tudják értékelni, 169

majd a természettel harmonikusan tudnak együtt élni, életvitelüket harmonikusan tudják vezetni, ezért a nevelésnek a valóságos életben kell gyökereznie. A problémák egyedül nem megoldhatók, ezért a környezeti nevelés fontos célja az együttműködésre nevelés, az egymásra odafigyelés, az egymás iránti szeretet kialakítása, a társadalomba való beilleszkedés képességének kifejlesztése. A jövő problémái sok esetben még előreláthatatlanok, ezért fontos feladata a környezeti nevelésnek a kreativitás, az önálló ismeretszerzés és kritikus, problémamegoldó gondolkodás képességének kialakítása, fejlesztése.

Konkrét célok és feladatok  A gyermekekben hajlandóságot ébreszteni az aktív részvételre, kialakítani a tenni akarást a problémák megoldására, kifejleszteni az eredményes konfliktuskezelés cselekvő képességét, aktivitást és jó együttműködést.  Érzékennyé tenni a gyerekeket a harmonikus környezet szépségének befogadására, élvezetére.  Segíteni a környezeti folyamatok, összefüggések megértését, a környezettudatos életvitel kialakítását, lehetővé tenni a természet teljességének, osztatlan egységének megérzését, az ehhez kötődő pozitív emóciók megélését, a környezetérzékenység javulását.  Megvalósítani a helyes döntések meghozatalához szükséges ismeretek átadását, a magatartások, viszonyulások, értékrend, pozitív jövőkép és környezeti etika kialakulásához nélkülözhetetlen élmény-helyzetek biztosítását.  Lehetővé tenni a problémák, jelenségek sokoldalú megközelítésének, látásmódjának kialakítását.  Felkészíteni a gyerekeket, hogy ha lehetőségük van választani, dönteni akkor a környezetkímélő termékeket, technológiákat részesítsék előnyben. Kialakítani a gyerekekben a károsodásokat megelőző gondolkodás, megismertetni a gyerekekkel a takarékos és mértékletes életvitel lehetőségeit.  Kis létszámú osztályok fenntartása, ahol a pedagógusok jobban oda tudnak figyelni a gyerekek előrehaladására, problémáira. A kis létszám lehetővé teszi, hogy felfedezzük a gyerekek bizonyos irányú tehetségét, és módunkban áll érdeklődési körüknek megfelelően terelgetni őket azon az úton, melyen tehetségüket kibontakoztathatják. A kis közösségi létszám lehetővé teszi a könnyebb együttműködést, a szereteten alapuló nevelés szolgálatát.

170

 A környezeti nevelés beépítése a természettudományokon kívüli tantárgyakba (technikaéletvitel, történelem, társadalomismeret-etika, művészeti tárgyak), ez lehetővé teszi, hogy az összetett és bonyolult környezeti jelenségeket, folyamatokat könnyebben megértsük több tudomány eredményeinek felhasználásával, a sokoldalú megközelítéssel.  A valóságos természeti és humán környezet megtapasztalását biztosító programok: erdei iskola, témahét, jeles napok megünneplése, terepi foglalkozások a természetismeret, a biológia és a földrajz tantárgy keretében.  Konkrét természetvédelmi és környezetvédelmi oktatás a felsőbb évfolyamokon a természetismeret , a földrajz, a kémia, a fizika és biológia tantárgy keretében.  Ökológiai szemlélet tükröződése a természetes életközösségek sokféleségének megfigyelésével, a környezetben bekövetkező változások nyomon követésével, az élőhelyek megóvásával, megfelelő irányítással történő természetvédelmi tevékenységgel.  A gyermekek környezetóvó, javító tevékenységének szervezésekor bekapcsolódás különböző természetvédelmi szervezetek és az önkormányzat munkájába. Tanulásszervezési és tartalmi keretek Tanórai keretek A tanórai tartalom a tanulók számára a kötelezően elsajátítandó tartalmat jelenti. Ennek szervezési formája lehet  hagyományos, mely alatt a 45 perces tanórákat értjük, illetve  nem hagyományos tanóra, ami lényegében a komplex (kereszttantervi, tantárgyközi) foglalkozásokat öleli fel, s mint ilyen kiemelkedő jelentőségű a környezeti nevelés szempontjából (pl. projektmódszer, erdei iskola, témanap-témahét, terepgyakorlat stb.) Ezek olyan tanulásszervezési formák, amelyeknek éppen az egyik meghatározó jellege, hogy nem tanórakeretben történnek. Hagyományos tanórai foglalkozások A nemzeti alaptanterv és a kerettanterv lehetőségeit kihasználva – a tantárgyi programokból kiindulva – meg kell határozni a környezeti nevelési tananyagot. Minden tantárgyba próbáljuk beépíteni a környezeti nevelés célkitűzéseit. Jelenjenek meg a környezeti nevelési programban itt az egyes tantárgyak elvárásai, céljai környezeti nevelési szempontból. A helyi tanterv

171

megírásakor is törekedjünk rá, hogy az egyes tantárgyak célkitűzéseinél jelenjenek meg a környezeti nevelési célok is. Meg lehet állapodni abban, hogy a tanárok a tanmenetben jelöljék valamilyen módon azokat az órákat, amelyek tananyaga szorosan kapcsolódik a környezeti nevelési célkitűzésekhez.

A tanórán a tananyagon kívül még sok problémán haladó beszélgetés is nevel a környezet megóvására, környezetbarát életmódra. Alább az egyes tanórákon megvalósítható környezeti nevelési célok, feladatok szerepelnek. „A céloknak megfelelő feladatok, tevékenységek konkrét meghatározása, minél részletesebb felsorolása, bemutatása nemcsak az áttekinthetőség, a könnyebb gyakorlati alkalmazás, hanem a finanszírozás miatt is nagyon fontos. A nevelőtestületnek el kell döntenie, hogy milyen módon kívánja megvalósítani feladatait, milyen területek azok, amelyek leginkább szolgálják a kitűzött célokat, és nem utolsósorban, hogy melyek azok a területek, amelyekhez az erőforráslistában talál megfelelőt, vagy van reális esélye a megszervezésre.” Lehet önálló tantárgyat is létrehozni a környezeti nevelési tartalmak oktatására, de ha az iskola egészét nem hatja át a környezeti nevelés szelleme, nem érjük el vele célunkat. Az egyes tantárgyak környezeti nevelési lehetőségei, feladatai: Magyar nyelv és irodalom A tanulók  ismerjék meg az anyanyelv gazdagságát, a tájnyelv, a köznyelv és az irodalmi nyelv egymásra hatását  ismerjék meg közvetlen természetes- és mesterséges környezetük értékeit bemutató irodalmi alkotásokat! (meséket, mondákat, népdalokat és verseket  ismerjék meg az irodalmi művekben megjelenő természeti és környezeti értékeket, az ember és a természet közötti harmonikus kapcsolatok kialakulását  legyenek képesek irodalmi szövegek alapján problémafelvetésekre, vitára, véleményalkotásra, érvelésre  erősödjön esztétikai, erkölcsi érzékenységük  tudatosan készüljenek az anyanyelv védelmére, a „nyelvi környezetszennyezés” elkerülésére  sajátítsák el a médiumok elemzésének technikáit

172

A tanulókban  alakuljon igénnyé a hatékony kommunikációra való törekvés, a jó problémafelvetés, vitakészség, véleményalkotási képesség  növeljük a környezethez való, pozitív érzelmi és intellektuális közeledést a környezet- és természetvédelemi témájú könyvek feldolgozásával  fejlesszük az egyéni és a közösségi kompetenciákat a drámajátékok segítségével Történelem A tanulók  értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet  tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi normák alakulására  ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete  legyenek képesek a globális problémákra megoldásokat keresni a természeti népek példáján keresztül  értsék meg az egész világot érintő globális problémákat, és érezzék hangsúlyozottan az egyén, az állam és a társadalom felelősségét és feladatait a problémák elhárításában, csökkentésében Hon és népismeret A tanulók  ismerjék meg a természet közelben élő, a természetet tisztelő, azt felhasználó, és nem kihasználó paraszti életmód értékeit  ismerjék meg a népszokások egészségvédelmi vetületét (ünnepek előtti böjtök) Idegen nyelv A tanulók  váljanak érzékennyé a természet szeretetére a jól megválasztott szövegek feldolgozásának segítségével  legyenek érzékenyek a hazai környezeti problémákra és ismerjék meg a nyelv segítségével más országok hasonló problémáit  tudják más népek ilyen irányú tevékenységeit és ismerjék az idegen országok környezetvédelemmel foglalkozó szervezeteit 173

 legyenek képesek a környezetvédelmi problémákra önállóan, csoportmunkában, projektmunkában választ keresni  állampolgári felelősségtudatuk fejlődjön A tanulókban  alakuljon ki és fejlődjön a nemzetközi felelősség a környezettel szemben  fejlődjön az idegen nyelvi kommunikáció képessége, és fedezzék fel ennek lehetőségeit Matematika A tanulók  váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket matematikai módszerekkel demonstrálják  legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére statisztikai módszerek alkalmazásával  tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni  logikus gondolkodása, a szintetizáló és a lényegkiemelő képessége fejlődjön  tudják megfigyelni az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyait  váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására  ismerjenek konkrét, a valós életből vett példákat, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni  Legyenek képesek reális becslésekre  Tudjanak egyszerű statisztikai módszereket alkalmazni A tanulókban  alakuljon ki a rendszerben való gondolkodás  alakítsuk ki a környezeti rendszerek megismeréséhez szükséges számolási készségeket Környezetismeret A tanulók  ismerjék meg a környezetet megfigyelésekkel, vizsgálatokkal  ismerjék meg az élővilág sokszínűségét, az élőlények egyedi, megismételhetetlen voltát, az ember felelősségét az élővilág megőrzésében  Ismerjék meg saját testük alapvető felépítését és működését, az egészség megőrzéséhez szükséges életvitel jellemzőit 174

Természetismeret A tanulók  váljanak képessé a természet jelenségeinek elemi szintű értelmezésére  a megismerés komplexitása, egészlegességére törekvés (középpontban az élő és élettelen természet konkrét valósága, a jelenségek, a táj és a környezet áll)  természettudományos gondolkodás kialakításához megfelelő képességek kialakítása;  környezet állapota iránti érzékenység fejlesztése  ökológiai szemlélet fejlesztése  helyes környezeti attitűdök fejlesztése  magatartás fejlesztése  értékrend alakítása  környezettudat fejlesztése  felelősségérzet fejlesztése  környezet használatára vonatkozó helyes döntések támogatása

Fizika A tanulók  váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára  ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzások, zaj, rezgés) egészségkárosítását, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetőségeit  ismerjék fel a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti analógiákat, valamint az élő, és élettelen közötti kölcsönhatásokat  tudják értelmezni a környezet változásának törvényszerűségeit, és ennek tudatában legyenek képesek megoldást keresni a globális környezeti problémákra  mérjék fel annak fontosságát, hogy a környezeti erőforrásokat felelősséggel szabad csak felhasználni  ismereteik birtokában váljanak tetteik következményeit látó, előregondolkodó állampolgárrá  ismerjék meg az alternatív energiahordozókat és forrásokat Kémia A tanulók  rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel 175

 törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására  legyenek képesek a környezeti elemek egyszerű vizsgálatára, az eredmények értelmezésére  ismerjék a környezetüket legjobban szennyező anyagokat, törekedjenek ezek használatának csökkentésére  ismerjék az emberi szervezetre káros anyagokat és ezek szervezetre gyakorolt hatásait, tartózkodjanak ezek kipróbálásától  értsék meg a különböző technológiák hatását a természeti és épített környezetre, valamint becsüljék meg ezek gazdasági hatásait Földrajz A tanulók  szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen környezetükről  érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit  értsék meg, hogy a népek eltérő természeti és gazdasági körülményei, hagyományai meghatározzák gondolkodásmódjukat, világszemléletüket  értsék meg, hogy a társadalomföldrajzi változások, a felgyorsult fogyasztás a Föld erőforrásainak kimerüléséhez vezet  ismerjék meg a globális problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit  ismerjék, szeressék és őrizzék a természeti és az épített környezet szépségeit A tanulókban  a környezet értékeinek megismerésével erősödjön a környezettudatos életmód iránti igény  alakuljon ki az igény a szülőföld cselekvő felfedezésére  fejlődjön közösségük, lakóhelyük, országuk, régiójuk és a világ problémáinak megoldásában való aktív részvételi készség

Biológia A tanulók  ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit  ismerjék és szeressék a természeti és az épített környezetet

176

 ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti-működési jellemzőit, fedezzék fel azok között az ok-okozati összefüggéseket  legyenek tájékozottak a földi élővilág sokféleségét, valamint az emberek és biológiai környezetük közötti kapcsolatrendszert illetően  ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat  legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére és mérséklésére  sajátítsák el a testi-lelki egészséget megőrző életviteli technikákat A tanulókban  alakuljon ki ökológiai szemléletmód  alakuljon ki a természeti és az épített környezet iránti felelősség Ének-zene A tanulók  ismerjék fel a természeti és a művészeti szépség rokonságát és azonosságát  ismerjék meg a természet zenei ábrázolásának módjait  fedezzék fel a természet szépségeinek megjelenését a népdalokban  vegyék észre a zene közösségerősítő, közösségteremtő szerepét  tudják, hogy az élő és az élettelen természet hangjai a zenében és a hétköznapokban egyaránt akusztikus élményt jelentenek  fedezzék fel a zenei környezetszennyezést, és tudjanak ellene védekezni Rajz és vizuális kultúra A tanulók  ismerjék meg a természet sokszínűségét, formagazdagságát  ismerjék fel a természeti és a művészeti szépség rokonságát és azonosságát  ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit  ismerjék és tudják, hogy a hagyományápolás a fenntarthatóság egyik alappillére  Tudjanak példákat említeni a népi építészet, díszítőművészet hazai előfordulásaira  ismerjék a természetes alapanyagok használatát  legyenek képesek alkotásokat létrehozni, melyek a természetről szólnak  legyenek képesek a műalkotásokat környezeti nevelési szempontoknak megfelelően elemezni  legyenek képesek alkotásokat létrehozni a környezeti nevelési témaköröknek megfelelően 177

 ismerjék a tárgyi világ formanyelvi elemeit, a tartalom és a forma összefüggését  tudjanak példákat mondani a környezetvédelmi szempontok szerinti formatervezésre  kutassanak fel, ismerjenek meg helyi, népi építészeti emlékeket

Tánc és dráma A tanulók  tudjanak improvizálni természeti jelenségeket a tánc és dráma eszközeivel  legyenek képesek adott szituáció megfogalmazására tartásképben és mozdulatsorok segítségével (árvíz, erdőtűz, stb.)  természethez való érzelmi kötődése erősödjön a drámajátékon keresztül  sajátítsák el a néptánc elemeit, lássák benne a környezeti nevelési lehetőségeket

Technika és életvitel A tanulók  ismerjék meg az emberi alkotásokban megtestesülő használati, esztétikai, formai és etikai értékeket  ismerjék meg a technika okozta környezeti károsodásokat és azok megelőzésének módjait  értsék meg a fenntartható fejlődés összefüggéseit és követelményeit  ismerjék meg a problémák rendszerét és a lényegét átlátó környezetgazdálkodást  sajátítsák el az alapvető biokertészeti ismereteket  ismerjék meg az egészséges táplálkozás alapelemeit  sajátítsák el a gyógynövények alapvető ismeretét és felhasználási módjait  ismerjék meg a komposztálás folyamatát és hasznát  ismerjék meg a környezetbarát technikákat és technológiákat  ismerjék meg a felhasznált természetes anyagok, az épített környezet jellemzőit  sajátítsák el az egészséges táplálkozás, kertészeti alapismeretek, komposztálás, szelektív hulladékgyűjtés alapvető ismérveit A tanulókban  alakuljon ki az egészséges életmód iránti igény

178

 a civilizáció társadalmi és környezeti vonatkozásainak feltárása révén erősödjön a felelős, környezettudatos beállítottság  alakuljon ki a kritikus fogyasztói magatartás Informatika A tanulók  legyenek képesek az interneten illetve a szakirodalomban információkat keresni, konkrét, a valós életből vett példákat értelmezni, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni  legyenek képesek a számítógép segítségével megszerezhető tudás szűrésére, váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására  ismerjék meg az informatikában (pl. az internet-használatban) rejlő környezetvédelmi lehetőségeket  használják a világhálót kutatómunkára, ismeretszerzésre  futtassanak környezeti elemek megváltozását figyelembevevő szimulációkat és statisztikai teszteket  rendezzenek környezeti kérdésekről virtuális fórumot máshová járó diákokkal közösen  szerkesszenek és nyomtassanak környezetvédelmi újságokat és posztereket  ismerjék meg a távközlési-informatikai berendezések környezetkárosító hatásait  váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket informatikai módszerekkel demonstrálják (számítástechnika alkalmazása, könyvtárhasználat, irodalmi hivatkozások)  legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére a különféle szoftverek (adatok táblázatos tárolása, kiértékelése, összefüggések vizsgálata, statisztikai módszerek alkalmazása) segítségével  a számítástechnikai eszközök használata során valósítsák meg az anyag- és energiatakarékos alkalmazás feltételeit Testnevelés A tanulók  fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják, egészséges testi fejlődésüket  győződjenek meg a mozgás jótékony hatásairól a különböző szervrendszerek működését tekintve 179

 legyenek tisztában azzal, hogy testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerű tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia fejlesztésében  értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a környezetszennyezés az egészségre veszélyes  igényeljék, hogy a sportoláshoz lehetőség szerint természetes anyagokból készüljenek az eszközök, és a tornaszerek  sajátítsanak el régi magyar, mozgást igénylő népi játékokat A tanulókban  tudatosítsa az egészség és a környezet komplexitását  alakuljon ki az igény a higiénés normák betartására  segítse az egészséges napi-heti-évszakos életritmus kialakulását Nem hagyományos tanórai foglalkozások Kötelező tananyag elsajátítása nem hagyományos (45 perces) órakeretek között is történhet. Néhány példa szerepel itt az ilyen típusú tanítási-tanulási keretre. Ezek a környezeti nevelés céljainak kitűnően megfelelnek:  Erdei iskola: „Az erdei iskola olyan többnapos, szorgalmi időben megvalósuló, a szervező intézmény székhelyétől különböző helyszínű, környezethez illeszkedő nevelésitanulásszervezési egység, melynek során a tanulás folyamatát – a tanulói képességek fejlesztését és a tananyag elsajátítását – a tanulók aktív, együttműködő, cselekvő (kooperatív-interaktív) megismerő tevékenységére építik. Az ismeretszerzés folyamatában elsősorban tanulási technikákra helyezi a hangsúlyt. A tanítás tartalmilag és tantervileg egyaránt szorosan és szervesen kapcsolódik a választott helyszín természeti, ember által létesített és szociokulturális környezetéhez. Kiemelkedő nevelési feladata a környezettel harmonikus, egészséges életvezetési képességek fejlesztése és a közösségi tevékenységekhez kötődő szocializáció.”  Az évente a 7. osztály számára meghirdetett „Határtalanul” pályázaton való részvétel. Nyertes pályázat esetén annak megvalósítása. Pedagógiai célja: a határon túli magyarság életének megismerése. A pályázaton elnyert pénzeszközön felül, a szülők az étkezésre anyagi hozzájárulást gyűjtenek.

180

 Témanap – témahét. Ilyenkor választunk egy témát, melyet változatos módszerekkel dolgozunk fel, korosztályoknak megfelelően. Témahétnek felel meg az áprilisi FÖLD HETE .  Jeles Napok: Ide a hagyományosan, minden évben megtartott, állandó programmal rendelkező jeles napokat vegyük listára, melyen kötelező tananyagot sajátíttatunk el. Ilyen pl. a Madarak és Fák Napja.  Terepgyakorlatok: Nagyon jó módszer Magyarország élőhelyeinek, ezek élővilágának megismerésében.  Nem a tanteremben tartott óra. A háziállatfajták oktatásánál meglátogatunk pl. egy gazdasági udvart. A történelmi tananyagok tanulásánál lehetőségünk nyílik a műemlékek, múzeumok meglátogatására, és itt a tananyag feldolgozására.  A 4. évfolyamon rendhagyó környezetismereti-természetismereti órák tartása a Mátra múzeumban.  A 7. évfolyamon rendhagyó biológia-földrajz órák tartása a Mátra Múzeumban.

Tanórán kívüli lehetőségek

- szakkör

- tanulmányút

- önképzőkör

- múzeum, állatkert látogatása

- fakultáció

- állatház fenntartása

- gyűjtőmunka

- pályázatokon való részvétel

- diákkonferencia

- iskolakert

- fórum

- nemzetközi projektek

- vetélkedő

- kiállítás (készítés, megtekintés)

- disputa

- települési környezet szépítése

- nyári tábor

- köztéri demonstráció

- kézműves foglalkozás

- tanösvény kialakítása

- színház, mozi

-kampányok

- akciók - kirándulás, túra 181

Módszerek Használhatunk hagyományos módszereket, de a környezeti nevelés szempontjából sokkal hatékonyabbak az élményalapú, tevékenységalapú, érzékenyítő, interaktív módszerek. Törekedni kell ezek minél sokoldalúbb alkalmazására. Taneszközök  Tankönyvek, nyomtatott és elektronikus anyagok, természetismereti könyvek, mesekönyvek, játékgyűjtemények, hírlevelek, folyóiratok, természetfilmek, dokumentumfilmek, diasorozatok, plakátok.  Térképek, tájékozódási eszközök (iránytű, tájoló), modellek, tablók.  Fizikai, kémiai mérésekhez megfelelő eszközök, anyagok, biológiai vizsgálatokhoz szükséges eszközök, anyagok (nagyító, mikroszkóp, bonckészlet stb.).  Játékokhoz szükséges felszerelések (labda, szembekötő stb.)  Anyagok és eszközök a kézműves foglalkozásokhoz, gyakorlati természetvédelemhez (papír, ragasztó, írószerszámok, faanyag stb.)  Eszközök és anyagok az életvitel és gyakorlati ismeretek környezeti nevelési célkitűzéseihez (pl. megfelelő szerszámok) Az iskolai környezet 1. Az iskolaépület és működtetése A helyzetelemzésben kiderült, milyen az iskola jelenlegi állapota, képe, és az is, hogy ez mit jelent környezeti nevelési szempontból. A most leírtaknak az a célja, hogy átgondoljuk, mi az, amit változtatni szeretnénk és tudunk (van rá lehetőség, megoldható pénzügyileg is), hiszen az iskolai környezet is jelentős hatást gyakorol a gyerekek személyiségének formálódására. Meg kell próbálni olyan körülményeket létrehozni, mely lehetővé teszi, hogy a gyerekek úgy érezzék, hogy az iskola értük van.  Ügyeljünk az iskola esztétikusságára, a termek, folyosók ne kongjanak az ürességtől, legyenek faliújságok, színes tablók, tárlók, ahol a gyerekek műveit is kiállíthatjuk. Adjuk meg a lehetőséget, hogy a gyerekek maguk is részt vehessenek környezetük szépítésében.  Legyenek az iskolában megfelelő termek, helyiségek, ügyeljünk a világosságra és a megfelelő hőmérsékletre.

 Az iskolaudvar zöldítése: próbáljunk minél több zöld területet csempészni az iskola udvarára. Törekedjünk rá, hogy legyen minél több fa. Helyezzünk el padokat is az udvaron, hogy a gyerekek le tudjanak ülni, mert sokszor azért nem mennek ki szívesen az épületből, mert nem tudnak hol beszélgetni.  Hulladékkezelés: Szervezzük az iskolában szelektív hulladékgyűjtést. Papírgyűjtést rendezünk, és megszervezzük a MÉH-be való elszállítását.  Energiagazdálkodás, vízgazdálkodás: nyílászárók megfelelő szigetelése, energiatakarékos izzók beszerelése, víztakarékos WC tartályok felszerelése. Persze fontos, hogy a gyerekek is figyeljenek oda, hogy a villanyok le legyenek kapcsolva ott, ahol nem tartózkodnak, a csapok megfelelően legyenek elzárva stb. Az iskola életvitele  Pedagógusok, iskola dolgozóinak példamutató magatartása (tartsák be ők is a hulladékkezelés, energia- és vízgazdálkodás gyerekek számára is előírt szabályait, a takarítók ügyeljenek a hulladékkezelésre, gondnok, technikai dolgozó munkavégzése, élete is legyen példamutató stb.).  Étkezés: terítés, étkészlet anyaga, minősége, kulturált étkezés szokásai (asztalnál ülve, csendben, az ételt megköszönve, gyerekek is részt vehetnek a terítésben, segíthetnek a tálalásban stb.)  Öko-büfé  Szünetekben szellőztetés, minél többet legyenek a gyerekek az udvaron stb.  Délutáni foglalkozás megszervezése, napközi, szakkörök, könyvtár, korrepetálás, énekkar, olyan szabadfoglalkozás, amikor különböző helyszínekből a gyerekek választhatnak. A helyszíneken pedagógus foglalkozik velük. A következő helyszínek lehetnek: kézműves foglalkozás, sport, csoportos és ügyességi játékok, videofilm-vetítés, csendes sarok, ahol beszélgetni, társasozni, sakkozni stb. lehet.

Kommunikáció 1. Iskolán belül  Tanárok–iskolavezetők, tanárok–tanárok: előre kiírt és rögtönzött értekezletek, faliújság, megbeszélések,  Diákok–tanárok: faliújság, iskolarádió, iskolaújság, diákönkormányzat, osztályfőnökök tájékoztatása,

 Diákok–diákok: faliújság, iskolarádió, diákönkormányzat,  Iskola–szülők: szülői értekezletek, fogadóórák, levélben való tájékoztatás, nyílt napok, szülőkkel közös programok, kiállítások.  Iskola–fenntartó: iskolagyűlés  Iskola–partnerek: nyílt programok, nyílt napok, levélben való tájékoztatás. 2. Külső (helyi és országos média)  Település újsága, önkormányzat faliújsága, nyílt programok, zöld hirdetőtábla.  Országgal: TV, rádió, Internet. A tanulók környezeti nevelési eredményeinek értékelési szempontjai: Egyes tanulók esetében  az iskolai cél- és értékrendszer megvalósulása  a szociális képességek alakulása  a beállítódások és értékorientáció fejlődése  a csoporthelyzet megismerése  a konfliktuskezelés módjai Osztályközösségek esetében  a csoportviszonyok alakulása  a közvélemény, a morális gondolkodás változása  az informális kapcsolatrendszerek alakulása  a tevékenységrendszer megismerése A pedagógusok környezeti nevelési gyakorlata színvonalának minősítése:  Rendelkeznek-e mindazon ismeretekkel, szakmai hozzáértéssel és személyiségvonásokkal, amelyek a környezettudatosság és az együttélési morál alakítása során mintaként szolgálnak?  Felkészülésüket áthatja-e az együttműködésre törekvés?  Törekednek-e fenntartani az egyensúlyt a személyiség szabadsága és a munkavégzés rendje között?  Tanulóik számára jól szervezett tevékenységek során biztosítják-e a sokoldalú, személyes tapasztalatszerzési lehetőséget és kommunikációs helyzetet?  Alkalmat adnak-e az önálló elemzés, szabály, sejtés tanulói megfogalmazásának?

 Segítik-e a szabály, összefüggés, megállapítás napi élethelyzetekben megjelenő példáinak és a szükségszerűségeinek felismerését?  Lehetőségeket biztosítanak-e arra, hogy a tananyag legyen természetes valóságában tanulmányozható, és élményt nyújtson?  Megszervezik-e az egyéni és kooperatív tanulás formáit, biztosítják-e a differenciálás lehetőségeit a képességek fejlesztésének folyamatában?

A tanulók személyiség-fejlődése  A tanulók személyiségének formálódását már nem ilyen egyszerű mérni: használhatunk kérdőíveket, szociometriai vizsgálatokat, különböző megfigyeléseket, egyéni vagy csoportos beszélgetéseket. Továbbképzések 1. Belső (helyi)  Értekezlet valamilyen meghatározott témában, melyre a pedagógusok készülnek fel.  Tanulmányutak szervezése  Továbbképzés az iskolában meghívott szakértők segítségével az egész tanári kar és a többi dolgozó számára. 2. Külső  Részvétel akkreditált környezeti neveléssel kapcsolatos továbbképzéseken. Meg kell tervezni, hogy az iskola egy évben hány főt küld továbbképzésre, és milyen hiányterületek vannak, amihez jó lenne, ha a tantestületből értene valaki.

2.14 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei

2.14.1 A magatartás értékelésének elvei A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél az 1-8. évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) érdemjegyeket, illetve osztályzatokat alkalmazzák.

A tanulók magatartását az első évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök osztályzattal minősíti és ezt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. A 2-8. évfolyamon a tanuló magatartását az osztályfőnök minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli. A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztálytatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. a) Példás (5) az a tanuló, aki:  a házirendet betartja,  a tanórán és tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik,  kötelességtudó, feladatait teljesíti,  önként vállal feladatokat és azokat teljesíti,  tisztelettudó,  társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, előzékenyen, segítőkészen viselkedik,  az osztály és az iskola közösségi életében aktívan részt vesz,  óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet,  nincs figyelmeztetése, intője vagy megrovása. b) Jó (4) az a tanuló, aki:  a házirendet betartja,  tanórán vagy tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik,  feladatait a tőle elvárható módon teljesíti,  feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti,  az osztály vagy az iskolai közösség munkájában csak felkérésre, bíztatásra vesz részt,  nincs írásbeli intője vagy megrovása. c) Változó (3) az a tanuló, aki:  az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be,  a tanórán vagy tanórán kívül többször viselkedik fegyelmezetlenül,  feladatait nem teljesíti minden esetben,  előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva,

 a közösség, az iskola szabályihoz nehezen alkalmazkodik,  igazolatlanul mulasztott,  osztályfőnöki intője vagy megrovása van. d) Rossz (2) az a tanuló, aki:  a házirend előírásit sorozatosan megsérti,  feladatit egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti,  magatartása fegyelmezetlen, rendetlen,  társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik,  viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza,  több alkalommal igazolatlanul mulaszt,  több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki megrovása vagy ennél magasabb fokú büntetése. A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges.

2.14.2 A szorgalomjegyek megállapításának elvei A szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei

A tanulók szorgalmának értékelésénél és minősítésénél az 1-8. évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket, illetve osztályzatokat alkalmazzák. A tanulók szorgalmát az 1. évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök osztályzattal minősíti, és azt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. A 2-8. évfolyamon a tanuló szorgalmát az osztályfőnök minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli. A szorgalom félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni.

a) Példás (5) az a tanuló, aki:  képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt,  tanulmányi feladatait minden tartárgyból rendszeresen elvégzi,  a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi,  munkavégzése pontos, megbízhat,  a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként vesz részt,  a taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza. b) Jó (4) az a tanuló, aki:  képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt,  rendszeresen, megbízhatóan dolgozik,  a tanórákon többnyire aktív,  többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozásokon vagy versenyeken való részvételt önként nem, vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti,  taneszközei tiszták, rendezettek. c) Változó (3) az a tanuló, akinek:  tanulmányi teljesítménye elmarad képességeitől,  tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó,  feladatait nem midig teljesíti,  felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik,  érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja,  önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik. d) Hanyag (2) az a tanuló, aki:  képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében,  az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg,  tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen,  feladatait folyamatosan nem végzi el,  felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek.

2.14.3 A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei 1 Jutalmazás Azt a tanulót, aki képességeihez mérten  példamutató magatartást tanúsít, vagy  folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy  az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy  iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport- és kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön vesz részt, vagy  bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola jutalomba részesíti. Az iskolai jutalmazás formái Iskolánk dicséretben részesíti, illetve jutalmazza azt a tanulót, aki képességeihez mérten:  tanulmányi munkáját kiemelkedően végzi,  kitartóan szorgalmas,  példamutató közösségi magatartást tanúsít,  eredményes kulturális munkát végez,  kimagasló sportteljesítményt ér el,  jó szervező és irányító munkát végez tartósan, vagy kiváló eredménnyel záruló együttes munkában vesz részt. Az írásos dicséretek formái  tanítói és szaktanári dicséret  napközis nevelői dicséret  osztályfőnöki dicséret,  igazgatói dicséret,  nevelőtestületi dicséret Az egyes tanévek végén kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át.

A nyolc éven keresztül kitűnő tanulmányi eredményt elért tanulók egyszeri ösztöndíjban részesülnek, melyet a karácsondi Diákokért Alapítvány finanszíroz. Az oklevelet és a pénzjutalmat a ballagáson vehetik át a tanulók. A végzős diákok és iskolai dolgozók közül minden évben Gönczy-díjjal jutalmazunk egy-egy személyt, aki arra érdemes. Ennek odaítélésében közalkalmazotti gyűlés keretében az iskola dolgozói döntenek. Az emlékplakettet és a könyvjutalmat a ballagáson vehetik át. Az iskolai szintű versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók osztályfőnöki dicséretben részesülnek. Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön az első tíz helyezés, illetve előadáson, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek.

2 Büntetés

1. Az a tanuló, aki kötelességeit enyhébb formában megszegi, fegyelmi intézkedésben részesül. Az intézkedés különböző fokozatait a tájékoztató füzetbe, és az osztálynaplóba is be kell írni. Szóbeli figyelmeztetés, intés, rovás előzi meg az írásos intézkedéseket. Írásos fegyelmi intézkedések:  tanítói, szaktanári figyelmeztetés, intés, rovás,  osztályfőnöki figyelmeztetés, intés, rovás,  igazgatói figyelmeztetés, intés, rovás. 2. Az a tanuló, aki kötelességeit szándékosan és súlyosan megszegi, fegyelmi büntetésben részesítendő. A fegyelmi büntetést a Fegyelmi Bizottság szabja ki, alkalmankénti tagokkal. Fegyelmi büntetések (a Közoktatási Törvény alapján):  megrovás,  szigorú megrovás,  áthelyezés más tanulócsoportba vagy iskolába (kizárás az iskolából) nevelőtestületi határozat alapján. A büntetést írásba kell foglalni és azt a szülő tudomására kell hozni. Azonos fokú büntetési formát követően magasabb fokozatú büntetési forma kerül bejegyzésre.