GM NÖVÉNYEK TAKARMÁNY- ÉS ÉLELMISZER-BIZTONSÁGI KOCKÁZATA. GMO NYOMONKÖVETÉS ÉS JELÖLÉS VS. GMO MENTES VÉDJEGY. Nagy András - Gelencsér Éva

17. Nemzetközi Takarmányozási Szimpózium

55

GM NÖVÉNYEK TAKARMÁNY- ÉS ÉLELMISZER-BIZTONSÁGI KOCKÁZATA. GMO NYOMONKÖVETÉS ÉS JELÖLÉS VS. „GMO MENTES” VÉDJEGY Nagy András - Gelencsér Éva Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ, Élelmiszer-tudományi Kutatóintézet, Biológiai Osztály Budapest, Magyarország

Összefoglalás Az EU állati termék előállítása az elmúlt évtizedben jelentősen nőtt és import függősége a fehérje-dús takarmányokban (közel 70%), elsősorban szójabab őrleményben továbbra is fennáll. 2014-ben a biotechnológiai úton előállított növényeket 181,5 millió hektáron termesztették, mely az elmúlt 19 évben közel 100szoros növekedést mutatott. Szója esetében a teljes termőterület (111 millió hektár) 82%-a volt GM szója. Európában a marha, a sertés és a baromfi takarmányok többségében a GM növény a GM eredetű fehérjeforrás, de gyakran használnak GM eredetű adalékokat (pl. vitaminok, probiotikumok) vagy enzimet. Az

európai

szabályozásnak

megfelelően,

a

genetikailag

módosított

(GM)

élelmiszerek/takarmányok és termékek (továbbiakban GM termékek) csak abban az esetben kaphatnak forgalomba hozatali engedélyt, ha egy szigorú élelmiszerbiztonsági kockázatértékelési folyamaton mentek keresztül. Az EFSA (European Food Safety Authority,

Parma,

Olaszország)

tudományos

alapon

végzi

a

GMO-k

kockázatértékelését, míg a döntéshozás az Európai Bizottságra és a Tagállamokra, mint kockázatkezelőkre hárul. A GM növények kockázatértékelése a bizalom és a lényegi egyenértékűség (összehasonlító kockázatbecslés) elvére épül. Az EFSA feladata annak elbírálása, hogy a GM növény legalább annyira tápláló és biztonságos, mint a hagyományosan termesztett növényé, figyelembe véve a köztermesztésben lévő növényfajták variabilitását is. Amennyiben a lényegi egyenértékűség nem áll fenn, további vizsgálatokat szükségesek. Fontos kérdés, hogy az új fehérje és a GM termék fogyasztása jelent-e bármilyen toxikológiai vagy allergén kockázatot. Szükséges a GM

56


termék szándékos környezetbe történő kibocsátását követő lehetséges környezeti hatások elemzése és annak figyelembe vétele, hogy a tervezett felhasználás import-, feldolgozási vagy köztermesztési célú. Az EU tagállamokban ezért az engedélyezett GM termékek nyomonkövetése és pozitív jelölése kötelező. Ennek megkönnyítésére számos információs platform és adatbázis áll rendelkezésre. Egy speciális intézkedés került be a gyakorlatba az élelmiszerek jelölésére, függetlenül attól, hogy mit ír elő az EU szabályozás, mely szigorúan kizárja a GMO-k használatát az élelmiszerekben vagy takarmányokban (ú.n. negatív jelölés), melyet se nem tiltanak se nem szabályoznak EU-szinten. A „GMO-mentes” élelmiszer jelölés vagy egy minőségjelző védjegy vagy egy ellátó lánc követelmény. Itt is a jelölés általános szabályait kell alkalmazni (Directive 2000/13/EC).

Summary Food safety assessment of GM plant derived feed and food. Post market monitoring of GMOs, labelling vs „GMO-free” food labelling. In the last decade the animal food production in EU has increased meaningfully and the import dependence on the protein-rich feeds still is high (approximately 70%), mainly on the soybean meal. In 2014 the global cultivation area of biotech plants was 181.5 M ha and it has grown impressively in the last 19 years, with a remarkable 100fold increase. In case of soya 82% of the global cultivation area (111 M ha) was GM soya. In Europe most of the feeds for cattle, pig and poultry contain GM plants as GM derived protein sources but GM derived feed additives (e.g. vitamins, probiotics) or enzymes can also be used. Under European regulation GMO and derived feed and food products ( GM products) must be evaluated by EFSA (European Food Safety Authority, Parma, Italy) using a rigorous safety assessment before they can be authorised in the EU. The Panel’s independent scientific advice is then used by the Commission and Member States when taking a decision on market approval. The safety assessment of GM plants is based on the Concept of Familiarity and the Concept of Substantial Equivalence (Comparative Safety Assessment). The EFSA job is to assess whether the GM plant is as nutritious and safe as the non GM counterpart considering the variability of commercial non GM controls. If the substantial


57

equivalence does not exist further assessment is necessary. Important question to be addressed in the safety assessment is the potential toxicity and allergenicity of the new protein and the GM product. Another aspect to be considered the potential environmental impact following a deliberate release of the GM product and taking into account its intended uses either for import, processing or cultivation. Therefore the traceability and positive labelling of the authorized GM products is mandatory in the EU member countries. There are several information platforms and databases to facilitate this activity. Labelling food to highlight that, in addition to what is prescribed by the EU legislation, specific measures have been taken to strictly exclude the presence or the use of GMOs in food or feed products (so-called ‘negative labelling’) is neither forbidden nor specifically regulated at EU level. The“GMO-free” food labelling is one attribute of a quality label or a supply chain requirement. General food labelling rules apply (Directive 2000/13/EC).

58


A közlemény A genetikailag módosított szervezet (genetically modified organism, GMO) olyan élőlény,

amelynek

génállományát

mesterséges

(molekuláris

genetikai)

eszközökkel hozták létre. A transzgenikus élőlények esetében általában más fajból származó géneket ültetnek be a GMO-ba, tehát olyan génkombinációt hordozó élőlényt hoznak létre, amely természetes úton végbemenő nemesítéssel és/vagy rekombinációval nem lenne megvalósítható. E technológiát általában rekombináns DNS

technológiának

nevezik.

GMO-k

lehetnek

növények,

állatok

vagy

mikroorganizmusok (baktériumok, paraziták, gombák). A GM szervezetek utódai is többnyire GM szervezetek, így egyszeri beavatkozással tartósan továbbtenyészthető (továbbtermeszthető) GM fajták (mikroorganizmusok, növények, állatok) hozhatók létre. A GMO-k, a GMO-t tartalmazó vagy a GMO-val előállított termékek piacra történő kibocsátását az EU-ban engedélyeztetni kell. A genetikailag módosított (GM) élelmiszerek/takarmányok és feldolgozott termékek (továbbiakban GM termékek) csak abban az esetben kaphatnak forgalomba hozatali engedélyt, ha egy szigorú élelmiszerbiztonsági kockázatértékelési folyamaton mentek keresztül. Az EFSA (European Food Safety Authority, Parma, Olaszország) tudományos alapon végzi a GMO-k kockázatértékelését. Az értékelési és engedélyezési folyamat GM termékek esetében a 2004. áprilisában hatályba lépett EU rendelet (Regulation (EC) No 1829/2003 On GM food and feed including derived products) alapján történik. A GMOk környezetbe történő szándékos kibocsátását pedig a 2001. márciustól hatályba lépett EU irányelv (Directive 2001/18/EC On deliberate release into the environment of GMOs) szabja meg. Az EFSA szerepe tehát a független, tudományos tanácsadás, nem az engedélyezés. Ez utóbbi az Európai Bizottságra és a Tagállamokra, mint kockázatkezelőkre hárul. Az EFSA GMO Panel és Szakértői Munkacsoportjai (Molekuláris jellemzés, Élelmiszer- és takarmány-biztonság, Környezet-biztonság és más munkacsoportok, mint GM mikroorganizmusok, Módszertani útmutató a GM halak/

emlősök

és

madarak/

rovarok

környezetkockázati

értékeléséhez;

Új

technikákkal előállított növények kockázatelemzése; Piacra kerülést követő környezeti ellenőrzés) szakértői hátteret biztosítanak a tudományos kockázatértékeléshez. A munkában több mint 40 külső szakértő (allergológus, ökológus, mikrobiológus, toxikológus, növény fiziológus és molekuláris genetikus) vesz részt, akik humán- és


59

állategészségügyi szempontból, valamint a környezetre gyakorolt hatás alapján értékelik a lehetséges kockázatok mértékét. Európában a marha, a sertés és a baromfi takarmányok többségében a GM növény a GM eredetű fehérjeforrás, de gyakran előfordul, hogy a takarmány tartalmaz GM eredetű adalékokat (pl. vitaminok, probiotikumok) vagy enzimet is. A GM növények kockázat értékelése a bizalom és a lényegi egyenértékűség (összehasonlító kockázatbecslés) elvére épül, azaz: •

az új gént befogadó, hagyományosan termesztett nem GM növény felhasználása a környezet/fogyasztók/állatok szempontjából biztonságos;

•

a nem GM növények tehát alapul szolgálhatnak a GM növény környezeti és élelmiszer-/takarmány-biztonsági értékeléséhez;

•

a GM növény legalább annyira tápláló és fogyasztása legalább annyira biztonságos, továbbá a környezetet csak annyira terheli meg, mint az összehasonlító értékelésre felhasznált, genetikailag legközelebb álló nem GM kontroll, figyelembe véve annak természetes variabilitását is.

Az összehasonlító elemzés során akkor kell a transzformációból eredő váratlan hatással, azaz kockázattal számolni, ha a genetikai módosítás tervezett hatását konzisztensen meghaladó különbséget tapasztalnak a GM és a nem GM növény között, mely növénybiológiai szempontból és a metabolizmus utak ismeretében előre nem volt megjósolható, mint pl.: •

rekombinációk

(újrarendeződéssel

új

génkombinációk,

endogén

gének

stimulációja vagy elcsendesítése, génszétesés miatt módosult expresszió); •

metabolitikus perturbációk;

•

eredeti összetevők részarányának változása antiszenz technológia miatt.

A fenti elveket alkalmazva, az EFSA GMO Panel értékelése a kérelmezők által benyújtott tudományos dossziékon alapul, figyelembe véve a témában elérhető, releváns tudományos információkat is. A dossziékban szereplő adatokat az EFSA által közzétett Útmutatók alapján kell a kérelmezőnek benyújtania, melynek tartalmaznia kell a humán-, állategészségügyi- biztonságra és a környezet-biztonságra vonatkozó hatások elemzését. A Panel gyakran kér kiegészítő tudományos információt vagy az eredmények pontosítását, ha nem elégedett az eredetileg benyújtott anyaggal. Ez az esetek több mint 95%-ban előfordul.

60


Az EFSA Útmutatók a GM termékek kockázatelemzéséhez adnak módszertani segítséget. Hét ilyen Útmutató tartalmazza a fő irányelveket. •

GM növényekből származó élelmiszerek és takarmányok kockázatelemzése (2011);

•

GM növények környezeti kockázatának elemzése (2010);

•

GM élelmiszerek és takarmányok valamint GM élelmiszer és takarmányozási célú GM növények engedélyeztetési kérelmének benyújtására vonatkozó útmutató (2011);

•

GM mikroorganizmusok és élelmiszer és takarmányozási célú termékeik kockázatelemzése (2011);

•

GM növények kockázatértékelése, melyeket nem élelmiszer és takarmányozási célra kívánnak felhasználni (2009),

•

Engedélyezett GMO termékek engedélyezésének megújítása (2006);

•

GM állatokból származó élelmiszerek és takarmányok kockázatértékelése valamint az állategészségügyi és állatjóléti szempontok (2012).

Az EFSA további, kiegészítő információkat is közzétett. •

Az összehasonlítók kiválasztását szolgáló útmutató (2011);

•

A szántóföldi kísérletek statisztikai tervezését elősegítő vélemény (2010),

•

GM növények és mikroorganizmusok allergenitásának elemzését elősegítő vélemény (2010);

•

Nem-célszervezetekre gyakorolt lehetséges hatásokkal kapcsolatos vélemény (2010);

•

Álletetési kísérletekről szóló jelentés (2008);

•

GM növények piacra kerülését követő környezeti megfigyelési útmutató (2011)

Az EFSA a GMO értékeléssel kapcsolatban egy több mint 100 szervezetet és Európai Hatóságot magába foglaló hálózatot működtet, melyben közel 250 szakértő tevékenykedik.

A

tagországok

a

véleménynyilvánítási

szakaszban

saját

hozzájárulásokkal segíthetik a véleményalkotást, melynek összegzését és azokra adott válaszokat az EFSA az egyes GM események véleményezésénél megjelenít, ezúton is biztosítva a véleményezési szakasz átláthatóságát. A genetikailag módosított szervezetekkel kapcsolatos fenti információk az EFSA honlapján (http://www.efsa.europa.eu/) részletesen hozzáférhetők.


A

GM

növényekből

származó

élelmiszerek

és

61

takarmányok

összehasonlító

kockázatelemzésében (EFSA, 2011) az alábbi kérdésekre kell adatokat szolgáltatni az engedélyezőnek: •

a GM termék molekuláris jellemzése, a donor és befogadó szervezet alapján;

•

a GM termék komponens- és tápanyag-összetételi, továbbá agronómiai jellemzése;

•

A GM termék toxicitása és allergenitása;

•

a GM termék szándékos kihelyezést követő környezeti hatás és annak figyelembe vétele, hogy a GM termék az import, feldolgozási vagy termesztési célú felhasználásra kerül.

A molekuláris jellemzés során a donor gén és a befogadó szervezet genetikai jellemzésével, továbbá a transzgén(ek) és a transzformációs folyamat jellemzése alapján előre jósolható, hogy a transzformáció hatással lesz-e az endogén vagy a tervezetten módosított génfunkciókra és a váratlan hatásoknak lehetnek-e funkcionális következményei. A genetikailag legközelebb álló és az összehasonlító elemzésben kontrollként használt nem GM vs GM növényfajta fenotípusos jellemzői és agronómiai viselkedése, továbbá komponens összetételi adatainak összehasonlító vizsgálatával megállapítható, hogy a GM növény fogyasztása/etetése ugyanolyan tápláló és biztonságos, mint a biztonságos fogyasztási gyakorlattal rendelkező befogadó növény, azaz van-e lényegi különbség közöttük. Ha van lényegi különbség, akkor annak biológiai relevanciájáról kell dönteni, azaz a köztermesztésben lévő, nem GM növényfajta komponens összetételi adatainak természetes variabilitásán belül történt-e a változás vagy azt konzekvensen meghaladja. Ez utóbbi esetben nincs lényegi egyenértékűség és további vizsgálatok szükségesek a kockázatelemzésben. A természetes variabilitás megismerésére

nemzetközileg

elismert

adatbázisok

állnak

rendelkezésre

(pl.

Consensus Documents for the work on the Safety of Novel Foods and Feeds; http://www.oecd.org/document). Takarmányok esetén pl. az abraktakarmány és a mag (kukorica, búza, árpa), illetve termékek (szója, len, repce magok és teljes olajtartalmú darái) adatai is fontosak lehetnek a különböző állatok (kérődzők, nem kérődzők) számára. Ilyen mérőadatok lehetnek pl. szárazanyag, nyersfehérje, nyerszsír, savas és neutrális oldószerben oldható rostok, ásványi anyagok, nyershamu, keményítő, aminosavak, zsírsavak és vitaminok (Flachowsky, 2011).

62


Mivel a transzformáció egy vagy több genetikai elemmel járul hozzá a GM növény gemomjához, melynek expressziós terméke egy vagy több új fehérje, ezért meg kell vizsgálni, hogy az új fehérjének lehet-e toxikus vagy allergén hatása. Ezért el kell végezni az új fehérje molekuláris és biokémiai jellemzését és más fehérjékkel történő kölcsönhatásának vizsgálatát, továbbá stabilitását hővel vagy enzimes bontással szemben. A fehérje szerkezeti homológia megállapítására DNS és fehérje (toxikus, allergén) alapú adatbázisok állnak rendelkezésre. Az allergének funkcionális homológia vizsgálatánál allergiás betegek szérumával való kereszt-reaktivitást vizsgálnak. Amennyiben transzformációból eredő váratlan hatást tapasztalnak, úgy indokolt esetben rágcsálókon végzett (28 napos) toxikológia vizsgálatot kell végezni. Amennyiben az allergén fehérjével kapcsolatban nincs elegendő információ, úgy de novo allergén aktivitás vizsgálatára is szükség lehet. Minderről az evidenciák súlyozása alapján szükséges dönteni. Lényegi egyenértékűség hiányában a GM növény toxikológiai vizsgálatát ismételt dózisú, 90 napos rágcsálókon végzett kísérletekkel kell elvégezni. Esettől függően, gyors növekedésű haszonállatokon (pl. csirke) kiegészítő tápanyag hasznosulási vizsgálatok is szükségesek lehetnek. Potenciális allergénforrás (pl. szója) esetén a GM növényben a módosult fehérje expresszió miatt a teljes növény allergén potenciálját is szükséges megvizsgálni. Végül a GM termék szándékos környezetbe történő kibocsátását követő lehetséges környezeti hatások elemzése szükséges és a tervezett importcélú, feldolgozási célú vagy termesztési célú felhasználást. Az összehasonlító kockázatelemzésnek is megvannak azonban a korlátai: •

hiányzik a genetikailag közelálló nem GM növény biztonságos fogyasztási története;

•

nem áll rendelkezésre megfelelő adat a GM növény agronómiai és összetételi tulajdonságairól;

•

hiányosan áll rendelkezésre a genetikailag közelálló fajták természetes variabilitására vonatkozó kémiai és fiziológiai paraméter adat;

•

hiányzik a megfelelő kontroll az olyan multigénes illesztésnél, ahol a metabolikus út megváltozhat;

•

hiányzik a megfelelő módszer (pl. géntermékek jellemzése, allergenitás).

•

Amennyiben a kockázatelemzésben maradtak még nyitott kérdések a termék piacra kerülését követő nyomonkövetést is javasolhat a Panel.


63

Az első generációs GM növényeket agronómiai és környezetvédelmi céllal állították elő, melyek nagyobb toleranciát mutatnak a kártevőkkel szemben (IR= Insect Resistant/kártevővel

szemben

ellenálló)

vagy

nagyobb

ellenálló

képességgel

rendelkeznek a növényvédő szerekkel szemben (HT= Herbicid tolerant/herbicid tűrő). Az

engedélyezett

növények

ebben

az

esetben

sem

összetételükben,

sem

táplálóértékükben nem különbözhetnek a befogadó növénytől, azaz velük lényegében egyenértékűek.

A

második

generációs

fejlesztéseknél

egyrészt

táplálkozási

szempontokat vesznek figyelembe, ahol a növények csökkent koncentrációban tartalmaznak antinutritiv vagy toxikus komponenseket (pl. lektinek, enzim inhibitorok, allergének)

vagy

éppen

nagyobb

koncentrációban

tápanyag-

és

egészség

szempontjából fontos komponenseket (pl. telítetlen zsírsavakban dús szója- és repceolaj). Szintén ide sorolják a rossz mezőgazdasági adottságokat jól tűrő (szárazság-, hideg-sótűrő, stb.) fajtákat. A harmadik generációs növényeket nem élelmiszer vagy takarmányozási célra fejlesztik, hanem pl. gyógyszeripari hatóanyag termelési céllal. Az engedélyezésre beadott GM növények egy vagy több kedvező tulajdonságot hordozó gént együttesen is tartalmazhatnak. Az EU szabályozásnak megfelelően, ha a kérelmező egy már korábban engedélyezett GM terméket 10 év múlva is a piacon kíván tartani, akkor a tagországok döntését megelőzően azt az EFSA-val ismételten véleményeztetni kell az újra benyújtott dossziék alapján.

2007. és 2008. évben a Panel összesen 25 újraengedélyezési

kérelmet bírált el, többek között a MON 810 és más GM kukorica (GA21, Bt11), gyapot és szójabab, vagy repce (T45) fajtára vonatkozóan.

A MON 810 kukoricával

kapcsolatos tagországi aggályok eloszlatása miatt az EFSA információs napot is szervezett. Az engedélyezett GM növényekre vonatkozó információk (pl. a transzformációs esemény egyedi azonosítója, az engedélyeztető cég neve, az új gének neve és jellemzőik, az engedélyezett felhasználás módja, az engedély státusza és a lejárata, vagy a GM esemény élelmiszer- és takarmánybiztonsági értékelése) különböző adatbázisokban

(pl.

http://ec.europa.eu/food/plant;

http://www.isaaa.org;

http://www.gmo-compass.org) kereshetők. 2014-ben a biotechnológiai úton előállított növényeket 181,5 millió hektáron termesztették, mely az elmúlt 19 évben közel 100-szoros növekedést mutatott. Szója esetében a teljes termőterület (111 millió hektár) 82%-a GM szója, kukorica esetében

64


(184 millió hektár) 30%-a GM kukorica, gyapotmag esetében (37 millió hektár) 68%-a GM gyapotmag és repce esetében (36 millió hektár) 25%-a GM repce. Jelenleg 28 ország termeszt GM növényt, melyből 19 országban (USA, Brazília, Argentína, India, Kanada, Kína, Paraguay, Pakisztán, Dél-Afrika, Uruguay, Bolívia, Filipin, Ausztrália, Burkina Faso, Mianmar, Mexikó, Spanyolország, Kolumbia, és Szudán) termesztenek 50 000 hektáron vagy azt meghaladó mértékben GM növényt. Jelentéktelen mennyiségben (<0,05 millió hektár) a Cseh Köztársaság, Románia, Szlovákia, Portugália is termeszt GM növényeket (James, 2014). Mivel a föld népessége exponenciálisan növekszik és ebben az évtizedben már eléri a 9-10 billió embert, továbbá az EU-ban az egy főre jutó várható jövedelem is növekszik ezért az állati termékek iránt keresletet is világszerte nő. Az EU EB 6. Keretprogramja által támogatott GMO Compass projekt (2005-2007) honlapján (http://www.gmocompass.org) számos, hasznos információt közöl a GM takarmányokkal kapcsolatban. A honlap szerint, az EU állati termék előállítása az elmúlt évtizedben ezért jelentősen nőtt és import függősége a fehérje-dús takarmányokban (közel 70%), elsősorban szójabab őrleményben továbbra is fennáll. A BSE krízis (kerge marha kór) miatt az állati eredetű takarmány felhasználás tilalma az import függőséget még tovább fokozta. A szója viszonylag olcsó fehérje és olajforrásnak számít. A szójadara közel 55%-os fehérjetartalmával az egyik legfontosabb állati takarmányforrás az EU-ban. További fontos import takarmányforrás a kukorica, repce, gyapotmag, búza, rozs és a zab. Az EU tagországok évente kb. 40 millió tonna nyers szóját importálnak. Ennek közel felét takarmányozási céllal hozzák be szójabab, illetve zsírmentes szójadara formájában. Az import általában Brazíliából, USA-ból és Argentínából érkezik, ahol nagy volumenben termesztenek GM szóját. Becslések szerint a világ szójaexportjának 60-90%-a GM eredetű. GM-mentes szója, mely <0,9%-ban tartalmazhat GM szóját, Brazíliából szerezhető be. Innen, a kizárólag hagyományosan termesztett szója, hajón jut el Európába, gondosan elkülönítve a GM szójától. Az ilyen, megfelelő tanúsítvánnyal ellátott szóját, mint prémium terméket forgalmazzák. Kukoricában Európa jelentős része önellátó. A termés közel kétharmada állati takarmány céljára kerül felhasználásra. Az európai GM kukoricát kizárólag takarmányozási célra használják fel. Ugyanakkor a takarmányban lévő kukorica többsége nem GM eredetű. Amennyiben a GM kukoricatermelés növekedne Európában, akkor ez elsősorban a marhák takarmányozásában jelentkezne. Az EU tagországok kukorica glutént


65

importálnak az USA-ból, illetve kis mennyiségben édes kukoricát Argentínából. Mindkét ország jelentős GM kukoricatermelő. Annak ellenére, hogy az EU-ban GM repcét vagy GM gyapotot nem termesztenek, mégis a GM eredetű repce mag vagy gyapot mag, Észak-Amerikai importból, jelentéktelen mennyiségben bejuthat az európai takarmány piacra. Ezen kívül, az állati takarmányba kerülhetnek különböző adalékanyagok és enzimek, melyeket GM mikroorganizmusok segítségével állítottak elő. Ilyenek pl. az állategészségügyi céllal adott vitaminok (B2, B12, biotin), a minőségjavítási céllal adott aminosavak, takarmányemésztést javító enzimek, vagy színező anyagok, (pl. béta karotin lazacban). Az

Európai

Bizottság

(http://ec.europa.eu/food/plant)

Élelmiszerbiztonsággal

kapcsolatos

honlapján

hasznos

nyúlt

növények

információkat

a

GM

környezetre és egészségre gyakorolt hatásának a teljes élelmiszerláncban való nyomonkövetéséről. Ennek érdekében a termesztőknek, az élelmiszer- és takarmányelőállítóknak írásos bizonylatban kell tanúsítaniuk amennyiben a termék vagy annak egy adott komponense tartalmaz GMO-t, GM eredetű összetevőt vagy GM eredetű mikroorganizmussal termelt összetevőt. Közölni kell a GMO egyedi azonosítóját, vagy keverékek esetén deklarálni kell az egyes GMO-k egyedi azonosítóját. A fenti információt mindig a láncban előbb állótól kell megkapni és a láncban következőnek kell átadni. A dokumentumokat 5 évig meg kell őrizni. A nyomonkövetés és azonítás másik eszköze a GMO-k „pozitív jelölése” (Directive 2000/13/EC; 1829/2003 EC; 1830/2003 EC). A jelölés a fogyasztónak nyújt választási lehetőséget abban, hogy kívánnak-e GM terméket vásárolni. Ennek megfelelően az előrecsomagolt GM élelmiszerek és takarmányok esetében a címkén felsorolt összetevőknél jelölni kell, ha az adott összetevő GM eredetű vagy GM eredetű mikroorganizmussal készült (GM szervezet neve). Amennyiben az egyedi GM élelmiszer-/ takarmány-összetevő részaránya nem haladja meg a 0,9%-ot, akkor ezt véletlen mechanikai szennyezésnek tudják be és a jelölés nem kötelező. A „Biológiai-biztonsági jegyzőkönyv” (Cartagena Biosafety Protocol, 2000), amely a GMO-k országhatárokat keresztező szállítását szabályozza, megengedi a kormányoknak a határátlépés tilalmát, ha felmerül a „fertőzöttség” gyanúja. A kimutatásnak azonban számos nehézsége van. A vizsgálati anyagok gyakran inhomogén volta miatt kényes probléma mind a minta mérete, mind a mintavétel módja és reprezentativitása. Az EU Közös Kutató Központjában (Joint Research Centre,

66


JRC, https://ec.europa.eu/jrc) működik a GM élelmiszerek és takarmányok vizsgálatára alkalmas Referencia Laboratórium (European Union Reference Laboratory for GM Food and Feed, Ispra, Belgium). Ennek honlapján található az EU GMO Analízis Referencia Módszereinek Adatbázisa (GMOMETHODS: EU Database of Reference Methods for GMO Analysis). A módszerek és laboratóriumok hitelesítéséhez pozitív, illetve negatív eredményt igazoló referencia-anyagokra van szükség (pl. GMOtartalmú, stabil gabonamagvak, rDNS, esetleg genom- és plazmid-DNS). A referenciaanyagok beszerzését jelenleg megnehezítik a szellemi tulajdonnal összefüggő jogi és financiális gondok. Szójából és kukoricából korlátozott számban rendelhetők a Referencia-anyagok és Mérések Intézetétől (Institute for Reference Materials and Measurements, JRC-IRMM, Geel, Belgium). Annak ellenére, hogy ezek a módszerek egyre nagyobb érzékenységgel képesek az új genetikai elemet vagy fehérjét kimutatni a különböző mátrixokból, mégsem képesek különbséget tenni a haszonállatok húsában, tejében tojásában attól függően, hogy azok GM vagy nem GM eredetű takarmánnyal etetett állatok voltak-e. Erre a kérdésre csak indirekt módon, a takarmány GMO vizsgálatával kaphatunk választ.

Egy

speciális intézkedés került be a gyakorlatba az élelmiszerek jelölésére, függetlenül attól, hogy mit ír elő az EU szabályozás, mely szigorúan kizárja a GMO-k használatát az élelmiszerekben vagy takarmányokban (ú.n. negatív jelölés), melyet sem nem tiltanak, sem nem szabályoznak EU-szinten. A „GMO-mentes” élelmiszer jelölés vagy egy minőségjelző védjegy vagy egy ellátó lánccal szemben támasztott követelmény. Itt is a jelölés általános szabályait kell alkalmazni (Directive 2000/13/EC). A GMO-mentes jelöléssel ellátott hús, tej és tojás nem származhat olyan állattól, amelyikkel génmódosított takarmányt etettek. Ezért számos magán vagy közösségi termelő és szervezet az EU-ban már kifejlesztett számos jelölési sémát ezekre a termékekre, mely még harmonizációra vár (ICF GHK, 2013). Az engedélyezett GM termékek piacra kerülését követő nyomonkövetés részeként az EU EB 7. Keretprogramja által támogatott MARLON projekt létrehozott egy nyilvánosan hozzáférhető adatbázist (IPAFeed, Informal Platform for Animal Health and GM Feed http://ipafeed.eu), mely lehetővé teszi olyan adatok hozzáférését, mely a haszonállatok életének egy meghatározott szakaszában hasznos információt nyújthat a

GM

összetevőt

tartalmazó

takarmány

egészségre

gyakorolt

hatásának

megfigyelésében. A „GM takarmány fogyasztása” szekcióban kutatócsoportok és


67

különböző szervezetek által végzett, kontrollált etetési kísérletekből származó adatok alapján a haszonállatok termelékenységére és egészségi paramétereire található információ. 25 különböző csoportban kereshetők az eredmények, melyben szerepel az állatok leírása, GM összetevőt tartalmazó takarmány jellemzése, az etetés módja és ideje, a mért paraméterek és a megfigyelt, statisztikailag jelentős különbségek is. Az adatok mellett egy link alapján rákereshetünk az eredeti publikációra is. A „DNS és fehérje” szekcióban a haszonállatok etetési kísérletéből származó szöveti és biológiai folyadék (emésztési, vér, vizelet, bélsár) mintáiban kimutatható transzgén és az új fehérje kutatási adatok találhatók. Az adatok állatfajtákként, GM-növény fajta és új tulajdonság, vagy a transzformált gén, illetve az alkalmazott analitikai módszer és biológiai minta szerint kereshetők. Ebben a részben szerepelnek kutatócsoportunk kutatási adatai is, melyet az EU EB 7. Keretprogramja által támogatott projekt GMSAFOOD (2009-2012) projekt (http://www.gmsafoodproject.eu) keretében MON 810 kukorica etetése során vizsgáltuk a transzformált gén és az új fehérje viselkedését a tápcsatornában és a lokális antigénre adott immunválasz minőségét növekedésben lévő és kifejlett állatokon, illetve transzgenerációs kísérletekben vemhes kocákon és utódaikon. Adataink azt mutatták, hogy bár a tápcsatornában még jelen volt túlélő DNS és fehérje, de az már szövetekben és a szervekben nem volt kimutatható (Gu et al., 2013; Buzoianu et al., 2012; Walsh et al., 2012; Walsh et al., 2011). Specifikus ellenanyagválaszt nem sikerült kimutatnunk egyik esetben sem. Az „egészségkövetési program”

szekcióban

egészségkövetési

az

programok

EU-ban és

létező,

haszonállatokkal

kezdeményezések

listája

kapcsolatos

található,

melyek

országonként vagy állatfajták szerint kereshetők az adatbázisban. A Kormány elkötelezett az állattenyésztés fejlesztése mellett, ebben a fajlagos takarmány-felhasználás és a takarmányköltségek csökkentésének egyik eszköze a hazai

termelésű

fehérjenövények

felhasználásának

növelése

(Nemzeti

Fehérjeprogram). Mivel a hazai termesztés és az alacsony termésátlagok nem képesek a szükségletet fedezni, az ágazat jelentős importra szorul. Hazánk átlagosan 70-80 ezer tonna közötti szóját termel 30-37 ezer hektáron, ami az igények kb. 10 %-ra elegendő.

68


Irodalomjegyzék Buzoianu, S. G. - Walsh, M. C. - Rea, M. C. - O'Donovan, O. - Gelencsér É. - Ujhelyi, G., - Szabó E. - Nagy A. - Ross, R. P. - Gardiner, G. E. - Lawlor, P. G. (2012): Effects of Feeding Bt Maize to Sows during Gestation and Lactation on Maternal and Offspring Immunity and Fate of Transgenic Material. PLOS ONE 7. 10. e47851. Directive 2000/13/EC of the European Parliament and of the Council of 20 March 2000 on the approximation of the laws of the Member States relating to the labelling, presentation and advertising of foodstuffs. Official Journal L 109, 6.5.2000, 29). Directive 2001/18/EC of the European Parliament and of the Council of 12 March 2001 on the deliberate release into the environment of genetically modified organisms and repealing Council Directive 90/220/EEC - Commission Declaration. Official Journal L 106, 17.04.2001 1-39. EFSA (2011): EFSA Panel on Genetically Modified Organisms (GMO); Scientific Opinion on Guidance for risk assessment of food and feed from genetically modified

plants.

EFSA

Journal

2011;

9

(5):

2150.

37.

www.efsa.europa.eu/afsajournal.htm Gua, J. - Krogdahl, A. - Sissenera, N.H. - Kortnera, T.M. - Gelencser, E. - Hemrea, G.I. - Bakke, A.M. (2013): Effects of oral Bt-maize (MON810) exposure on growth and health parameters in normal and sensitised Atlantic salmon, Salmo salar L. Brit. J. Nutr., 109. 08. 1408-1423. Flachowsky, G. (2011): Poultry Feed from Genetically Modified Plants. Lohmann Information, 46. 1. 43-60. James, C. (2014): Global Status of Commercialized Biotech/GM Crops: 2014. ISAAA Brief No. 49. ISAAA: Ithaca, NY. Regulation (EC) No 1829/2003 of the European Parliament and of the Council of 22 September 2003 on genetically modified food and feed (Text with EEA relevance) Official Journal L 268 , 18/10/2003. 1-23. Regulation (EC) No. 1829/2003 of the European Parliament and of the Council on genetically modified food and feed. Official Journal L 268, 18 October 2003, 123.


69

Regulation (EC) No. 1830/2003 of the European Parliament and of the Council concerning the traceability and labelling of genetically modified organisms and the traceability of food and feed products produced from genetically modified organisms and amending Directive 2001/18/EC. Official Journal L 268, 18 October 2003, 24-28. State of play in the EU on GM-free food labelling schemes and assessment of the need for possible harmonisation. Final report (2013). ICF GHK. http://ec.europa.eu/food/plant/docs/gmo-traceability-gm-final_report_en.pdf) Walsh, M. C. - Buzoianu, S. G. - Rea, M. C. - O’Donovan, O. - Gelencsér É. - Ujhelyi, G. - Ross, R. P. - Gardiner, G. E. - Lawlor, P. G. (2012): Effects of Feeding Bt MON810 Maize to Pigs for 110 Days on Peripheral Immune Response and Digestive Fate of the cry1Ab Gene and Truncated Bt Toxin. PLOS ONE. 7. 5. 1-11. Walsh, M. C. - Buzoianu, S. G. - Gardiner, G. E. - Rea, M. C. - Gelencsér É. - Jánosi A. - Epstein, M. M. - Ross, R. P. - Lawlor, P. G. (2011): Fate of Transgenic DNA from Orally Administered Bt MON810 Maize and Effects on Immune Response and Growth in Pigs. PLOS ONE 6. 11. 1-12.

GM NÖVÉNYEK TAKARMÁNY- ÉS ÉLELMISZER-BIZTONSÁGI KOCKÁZATA. GMO NYOMONKÖVETÉS ÉS JELÖLÉS VS. GMO MENTES VÉDJEGY. Nagy András - Gelencsér Éva

Recommend Documents