II. ÉVFOLYAM.
1938. MÁJUS H p
5. SZÁM.
GŐJtÖGKATOURUS ÉLET
HITBUZGALMI FŐSZERKESZTŐ:
FOLYOIRAT
SEREGHY
FELELŐS SZERKESZTŐ ÉS KIADÓ : P A P P
SZERKESZTŐSÉG
LÁSZLÓ
GYÖRGY
D R.
ÉS KIADÓHIVATAL: NYÍREGYHÁZA, BETHLEN-U. 5
ELŐFIZETÉSI DÍJ EGÉSZ ÉVRE 1 P 60 K.
POSTATAKARÉKPÉNZTÁRI CSEKKSZÁM: 17.271
A szeretet köteléke. Irta: M e l l e s G é z a kanonok. „Krisztus közöttünk van" — mondja egyházunk ősi köszöntése. Szent Pál apostolnak a rómaiakhoz írt levelével valljuk, hogy „Őbenne élünk, mozgunk és vagyunk." De különösen jelen van köztünk az örök isteni szeretet legértékesebb zálogában, az Oltáriszentségben, a kenyér és a bor színe alá rejtőzve, a szentmisében a megváltás kegyelmeinek bőségét árasztva a világra s a szent áldozásban velünk a legbensőbben egyesülve. A miénk akar lenni, liogy bennünket a magáéivá, testvéreivé, a boldog örök-életnek, az O szent vére hullásával megnyitott mennyországnak részeseivé tegyen. Az Ur Jézus közvetlenül kínszenvedése előtt tartott főpapi imájában így könyörgött a mennyei Atyához: „Szent Atyám ¡tartsd meg őket a Te nevedben, kiket nekem adtál, hogy eggyé legyenek, mint mi vagyunk , . . Nemcsak őérettök könyörgök pedig, hanem azokért is, akik az ő igéjük által hinni fognak bennem, hogy mindnyájan eggyé legyenek, amint te, Atyám, énbennem és én tebenned, úgy ők is mibennünk eggyé legyenek." Ezt a iölséges egyesülést valósítja meg az Oltáriszentség. A szentségimádás és a szent mise buzgó hallgatása, de még inkább a méltó szent áldozás egyesít bennünket Krisztussal és Őáltala, Őbenne egymással a szeretet kötelékében. A keresztség fölvételénél azt kérdezi a pap a keresztelendőtől: Ellene mondasz-e a sátánnak, egyesiilsz-e Krisztussal? S a jelölt — vagy helyette a keresztszülő — igennel felel. Ez az egyesülés a szent áldozásban teljesül be. Innen van, hogy az ősegyházban a kisdedet a keresztelés és a bérmálás után a bor színe alatt meg is áldoztatták. Ezt a szokást az Egyház eltörölte ugyan, mert a Szentség néha méltatlan bánásmódnak volt kitéve. De, ha valaki felnőtt korában keresztelkedik meg, nemcsak engedélyt kap a szent áldozásra, hanem utasítást is. Az Eucharisztia kultusza, a méltó és gyakori szent áldozás növeli a lélekben a buzgóság mellett az igazi felebaráti szeretetet 61
s a túlzó önszeretet — az önzés — legyőzésével türelemre, megbocsátásra, jótékonyságra, az ellenség szeretetére vezet az egyénnél s a társadalomban egyaránt. Ezt a nagy igazságot hirdetik a keleti és a nyugati egyházatyák, kiváltképen Aranyszájú Szent János, Szent Ágoston, Damaszkuszi Szent János stb. Az ő tanításuk s a mi meggyőződésünk szerint a hítbuzgóság mellett ez a legdrágább gyümölcse az eucharisztikus életnek. Ez a nagy szentség szorosan összefűz bennünket egymással. Megvalósítja az igazi demokráciát, a valódi egyenlőséget és testvériességet, mert ugyanazon oltár elé járul a szegény és gazdag, a koldus és király, a tudós és tudatlan. Mindegyik egyenlő mértékben részesül Krisztus halhatatlan éltető titkaiban, egyformán veszi magához az O legszentebb testét-vérét. Ezt a titokteljes egyesülést hirdeti Szent Pál a korintusiakhoz írt I. levelében: „Az áldás kelyhe nemde a Krisztus nevében való részesedés és a kenyér, melyet megtörünk, nemde a Krisztus testében való részesedés? Mivel egy a kenyér, egy test vagyunk mindnyájan, kik egy kenyérből részesülünk." Krisztus a feje annak a testnek, amelynek mi — megkeresztelt hívek — mindnyájan tagjai vagyunk. A megváltó Istenember adja magát eledül nekünk, hogy önmagához hasonlókká tegyen, hogy úgy szeressük egymást, olyan testvéri, áldozatos szeretettel, mint az érettünk életét adó isteni Mester. „Egyek legyenek, mint mi vagyunk" — mondja Jézus. A testvéri szerétetnek oly nagy mélységre, tökéletességre kell törekednie — habár sohasem érhetjük el egészen — mint amennyire tökéletesen egy az örök Ige az Atyával. íme az Eueharisztia: a szeretet köteléke minden hívő között. SZENT ÁGOSTON: A te igéd — Istenem kenyér, amely táplál és erősít; olaj, mely megszépít s örömet fest arcunkra; bor, mely ittassá tesz, de ez az ittasság az ég örömeit ízlelteti meg velünk s elvon bennünket a föld örömeitől. NAZIANZI SZENT GERGELY: Testvéreim, ti Istentől származtok, Isten birtokai vagytok, Istenért éltek itt a földön, hogy Öt szeressétek s ezért 0 titeket örökké szeressen és megjutalmazzon. Törekedjetek tehát Istenhez, iparkodjatok előre, szárnyaljatok az örök élet felé! Ragadjatok meg minden eszközt a boldog örökkévalóság elnyerésére. Ebben áll az egész bölcsesség s az ember hivatása és rendeltetése, SZENT ÁGOSTON: Magadért teremtettél minket Isten s nyugtalan a mi szívünk, míg tebenned nem talál nyugalmat. PÁZMÁNY PÉTER: Miként a sas kiköltött fiai közül csak azt ismeri övéinek, csak azt neveli, mely a nap sugárit egyenes szemmel nézheti: te is, oh Isten! csak azokat kedveled, kik minden cselekedeteikben tereád függesztik szemüket, a te tisztességedre igazitják akaratukat, 62
A fényszóróktól az örökmécsesig. Mire ezek a sorok napvilágot látnak, már dübörögve futnak be fővárosunkba a vonatok a világ minden tájáról; sokezer ember ajkán feltör az eucharisztikus Krisztusnak-hódolás allelujája s „győzelemről énekel Napkelet és Napnyugat"; százezres tömegek lelkesültségétől környezve, pazar fényszórók sugárkévéinek özönében teszi meg a Dunán diadalútját a Nagy Király s minden igaz katolikus ajaknak lesz „Hozsannája" Dávid Fiának. És így is kell, hogy legyen. És mégis akadnak majd, akik — nem ez akolból valók — morcosan megállnak majd az utak szélén, sötéten néznek a hit fényének kiáradására; lelküket, mint egykor a farizeusokét, homály üli meg. s szeretnének odakiáltani a virágvasárnapias ujjongáson át az Ünnepelthez: „Mester, fedd meg tanítványaidat; ne engedd, hogy téged ünnepeljenek!" Sőt talán még a krisztushívők között is sokan akadnak, akik nem tudják felfogni, hogy azt a Krisztust, aki szegénységet, alázatot, visszavonultságot, bensőséget prédikált, ekkora pompával, diadallal, külsőséggel, hogy vehetjük körül? s ha igaz lenne — mondják ezek — hogy Krisztus elrejtőzött a kenyér és bor színében, a titkok titkába burkolta magát, akkor nem engedné, hogy százezrek gyűljenek köréje s kivigyék a terek nyilvánosságára s megzavarják csendjét . . . „Mester, intsd le tanítványaidat, ne tüntessenek!,, — mondják, de valójában nem azért, mintha az Elrejtőzött Istenhez ezt méltatlannak találnák, hanem mert nem hiszik, hogy valóban ott van az elrejtőzött Isten . . . És az Üdvözítő felel csendesen, szelíden s mégis diadalmasan, mint egykor a farizeusoknak: „Mondom nektek, hogyha ezek hallgatnak, a kövek fognak kiáltani." (Luk. 19, 40.) ' Mi hát az igazság? Az, hogy egyaránt király Krisztus, mikor a világkongresszus hódolatát fogadja és mikor titkon rejtőzik a szentély néma mélyén: a fényszóróktól az örökmécsesig! Igen, az a Krisztus, ki diadalmasan vonult be Jeruzsálembe, harminc évig rejtett életet élt, negyven napig böjtölt a sziklák között elrejtőzve, s hányszor találta magányosan, imába merülve a hajnal pírja?! s valóban kétszeres fátyollal takarta el önmagát az Oltáriszentségben, melyet méltán nevezhetnénk a Csend Szentségének. Soha ember igénytelenebb alakban nem jelent meg, mint az Istenember a kenyér és bor színében. És kifejezetten csak egyetlen parancsot hagyott hátra erre a titkos, nagy Szentségre vonatkozóan, a szentmiseáldozat parancsát: „Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre". De azt mondja Akvinói Szent Tamás: „Azokban, amik ezt a Szentséget körülveszik, két dolgot kell nézni; ezeknek egyike az Ür szenvedése körül történt dolgok megjelenítéséhez tartozik" (vagyis az áldozat megismétlése — ez a szt. mise lényege); „másika pedig az ez iránt a Szentség iránt való tisztelethez tartozik, melyben Krisztus valóság szerint és nem csak képletben jelen van." (S. Th. -III. 83, 3.) Ha a pap csupán az átváltoztatás szent 63
szavait mondaná cl a kenyér és bor felett, valóságos áldozatot mutatnánk be, s az Ür szószerinti parancsának eleget tennénk ma is, — de nem tennénk eleget a szeretet, a hódolat, az imádás lelkünk legmélyéből feltörő parancsának. Ez a parancs pedig ott van szívünk bíbor táblájába vésve; az a parancs, mely ruhákat teríttetett és virágos gallyakat szóratott és „Hozsannát" kiáltatott az első virágvasárnapon; mely drága kenetet öntetett az Ür fejére Simon házában; mely arimateai Józseffel tiszta gyolcsba göngyöltette s illatos szerekkel láttatta el az ő legtisztább Testét, s mely kenethozó asszonyokat indított a sírhoz . . . Ugyanez az emberi szívből előtörő parancs vétette körül a szentáldozatot énekek, imák, ékes szertartások koszorújával, ötvöztetett arany tányérkákat és kelyheket, s —• mihelyt az Egyház kikerült a katakombákból — emeltetett az Ürnak szentelt baldachinos oltárokat és szent hajlékokat, öltöztette külön erre szentelt ruhákba az oltárnál szolgálókat, gyújtatta meg a hódolat jóillatú tömjénjét s a szüntelen áhítat örökmécseit: minden korral megadatta korszerűen azt, ami a Királynak kijár, — s ma, a tömegfelvonulások és technika korában a technika minden eszközének igénybevételével vonultatja fel hódolatra a hívők százezreit. Hangszórók harsogják a Királynak a himnuszt, és O ki „méltó, hogy övé legyen a tisztelet és dícsősség és áldás" (Je1. 5, 12.), elfogadja a mi ujjongásunkat: „Ha ti hallgattok, a kövek fognak kiáltani," S mégis, engedd meg, testvér, hogy ebben a nagy, szent, virágvasárnapias ujjongásban, valamit halkan a füledbe súgjak: szeresd az Elfátyolozott Istent a mostani ünnepben is és a hétköznapokban is; az ujjongásban és a csendben. A csendet és a szót egymásnak teremtette az Isten. A világ lehetőségével szunynyadó csendbe hangzott bele az Ür teremtő szava: „Legyen világosság!" és a sírok némaságába fog majd belezengeni a feltámadás harsonája. Hangtalanul bomlik rikoltó színű virágba a rügy; hónapok csendje szökkenti szárba a magot, míg felcsendül az aratók dala, Csend érleli meg a szót, az éneket! A kongresszus is csak pompás virágbaborulása a csendes szentségimádások rejtett éveinek, egy hatalmas lángba összefolyása a földkerekségen szétszórtan lángoló szív-örökmécsek millióinak, hogy egymás tüzéből, buzgóságából is merítve azután ismét a maga Isten-rendelte helyén annál forróbban lángoljon minden szetségimádó szív mécsese. Ha Krisztusnak, az Igének hódolunk most igével, szóval, énekkel, nyilt hitmegvallással, hódoljunk neki csenddel, néma imádással is, mert csak az „Élet csendjében" hallhatjuk meg az „Élet igéit" a csendbe rejtőzött Ige ajkairól. Zengjünk ma világraszóló hozsannát az Ürnak, — de aztán találjuk meg vissza az utat a fényszóróktól az örökmécsesig! Halkítsuk le néha a munka zaját és halljuk meg Krisztusra-vágyó lelkünk boldogító szavát: „A Mester itt van, és hí téged . . . " (Ján. 11, 28.) Theodoulos. 64
Aranyszájú Szent János (f407) az Eucharísztiáról. „Hányszor mondják ma: szeretném látni K r i s z t u s alakját, külsejét, ruháját, saruját! íme az E u c h a r i s z t i á b a n ő t látod, ö t ízleled, Öt eszed! Te ugyan csak ruháját szeretnéd látni; Ö pedig megengedi nemcsak, hogy lássad, hanein hogy valóban egyed, ízleljed, és magadhoz vegyed. Krisztus mindenegyes hívévei összefűzi önmagát titkai által és akiket nemzett, sajátmagával táplálja, ezzel is meggyőzvén téged, hogy a te testedet vette fel. Ne legyünk hát érzéketlenek, kik ekkora szeretetre méltattattunk és ilyen megbecsülésben részesültünk! Nemde láttátok már a csecsemőt mekkora mohósággal kap az emlők után és mily lelkes vággyal szorítja ahhoz ajkait? Járuljunk mi is ekkora lelkesedéssel ehhez az asztalhoz és e lelki kehelynek emlőihez. Sőt sokkal nagyobb szenvedéllyel, mint a szopó csecsemő, vonjuk magunkhoz a lelki kegyelmet és legyen fájdalom számunka, ha ettől az ételtől megfosztanak. Mert nem emberi erőnek művei ezek, amelyek elénk tétetnek: aki akkor, ama vacsorán csinálta, ugyanaz csinálja ma is azokat. Mi a segédkezők szerepében vagyunk, aki pedig szentel és átváltoztat, az Ö maga." (Hom. 60.)
MÁJUS. Május, a legillatosabb, legszebb hónap újra megjött. . . itt van, s illatával betölti az egész földet . . . Madárdaltól hangos a liget, a berek, az erdő, — gyöngyvirágillattól terhes a lég; vadgalamb-búgástól hangos az erdő . . . ünnepel a föld, ünnepli a tavasz jöttét, illatát, szépségét, ragyogását. . . Az ég azúrja tündöklően ragyog, az úszó bárányfelhők szelíden integetnek, a fák ágai rügyektől, virágoktól duzzadnak. Itt a tavasz . . . az igazi tavasz . . . ünnepel a szív, a lélek, az ég . ... a föld . . . Szívünk is áhítatra gerjed ilyenkor . . . virágot viszünk az Istenanyának hódolatunk és szeretetünk jeléül. A legszebb virág mégis a mi lelkünk tisztasága . . . az a sok lélek-mélyéből fakadó ima, mely májusi hozsánnaként Máriát dicséri zengedezve . . . Mindenütt, ahol csak harangok hirdetik Isten dicsőségét, énekekkel és imákkal dicsérik Isten anyját, — aki édes mosolyával és szívének olthatatlan szeretetével az emberiségért remeg és könyörög szent Fiához azok megtérítéséért! Jertek tehát őt magasztalni, mert ő „valóban méltó" nemcsak a tiszteletre, de az olthatatlan szeretetre is! RADVÁNYI
SÁNDOR'. 65
A P Á P A S Á G AZ OROSZ ORTHODOXIA TÜKRÉBEN cím alatt újabb nagyon értékes művel ajándékozta meg a tudományos világot az uniós problémáknak ma már európai hírű kutatója és apostola: dr. Szántay-Szémán István prelátus. Fegyelmezett logikával, határozott judiciummal, nagyszerű tudományos felkészültséggel, a mi viszonyaink között szinte elképzelhetetlen olvasottsággal s mindenekfelett lángoló-lobogó ügyszeretettel írta meg a tudós szerző ezt a legújabb munkáját, mely az eljövendő keresztény unió szempontjából vizsgálja az orosz egyház csaknem ezer éves múltját s megállapítja, hogy a schizma nem szakította le rögtön az anyaszentegyház törzséről az orosz egyházat, hanem közel két évszázadon át eleven volt a kapcsolat az orosz nép és Krisztus egyháza között. Caerularius kiközösítése után a pápai misszió Kievbe ment, ahol a nagyfejedelem és az orosz nép illő tisztelettel fogadta; érthető is ez,' hiszen épen 1054 táján, a görög-orosz háború után teljes volt a szakítás Bizánc és az orosz egyház között. VII. Gergely pápa idejében a kievi nagyfejedelem fiát küldte a pápához, hogy az orosz földet Szent Péter oltalmába ajánlja. Dániel Romanovics fejedelem a pápától katpa a királyi címet 1255-ben. A XI. és XII. században sok orosz kereste fel Rómát s a nyugati zarándok-helyeket. A polocki fejedelmi család sarja: Paraszkéva hercegnő Rómában halt meg 1239-ben; 1273-ban szentté is avatták. Megtaláljuk az oroszoknál a nyugati szentek tiszteletét. A tatár betörés azonban elszakította ezeket a szálakat. A továbbiakban az újabb orosz theológia és irodalom részletes képét adja a szerző, majd pedig az Egyházról s a pápai primátusról szóló orosz tanokat ismerteti s a keleti szentatyák műveiből cáfolja meg azokat. *
A páratlanul érdekes művet igen melegen ajánljuk olvasóink figyelmébe; problémáink iránt érdeklődő egyetlen hittestvérünk könyvtárából sem szabad hiányoznia ennek a nagyszerű könyvnek. (Bolti ára 2'80 P, a szerzőnél megrendelve 2'— P.)
Dr. SÍPOS ISTVÁN prelátus-kanonok K a t o l i k u s E g y h á z j o g c. könyvének 2-ik kiadása jelent meg. A nagyszerűen megírt könyv a gyakorlati szempontokat tartja szem előtt. Áttekinthető világos összefoglalását kívánja adni a katolikus egyházjognak. Kitűzött céljának tökéletesen meg is felel. Főérdeme, hogy a latin jogi kifejezéseket találóan, minden erőltetettség nélkül ülteti át a magyarba. Akik az Enchiridiont forgatják, azoknak a számára is sok újat mond a magyarországi partikuláris joggal kapcsolatban. (Ara 4-50 P.) 66
Á keleti szertartások képviselete az Eucharisztikus Kongresszuson Eddig 22 keleti szertartású egyház-fejedelem jelentette be a budapesti Eucharisztikus Világkongresszuson való részvételét: T a p p o u n i I g n á c az egyetlen keleti szertartású bíboros, antiochiai pátriárka. A szír katolikus egyház legfőbb papja. Jelenleg Beyrouthban (az egykori Berytus) székel. Itt lesz a másik antiochiai pátriárka is, a melkíták legfőbb papja: Mogabgab IX. Cyrill; Damaskusban és Kairóban székel. Kíséretében fog jönni egyik püspöke. Papp Antal érsek úr Onagyméltóságán kívül hat érsek lesz a kongresszus vendége: Nessimian Jakab alexandriai örmény érsek, Kididjan Péter ciliciai örmény érsek, Naslian János tarzusi örmény c. érsek, az örmény pátriárka generális vikáriusa; Baccache Kelemen, Calcide — az egykori Chalcedon — érseke, a szír pátriárka egyiptomi vikáriusa (székhelye Kairó), Nuri Atanáz, a szír pátriárka beyruthi vikáriusa, Gerapolis c. érseke és Phares Emmánuel, tarzusi c. érsek, a maronita pátriárka egyiptomi vikáriusu (Kairó). A püspökök között lesz Sztojka Sándor munkácsi és Gojdics Péter eperjesi püspökön kívül Kalavassy György püspök, a Törökországban és Görögországban élő görög szertartású katolikusok főpapja, aki felváltva székel Konstantinápolyban és Athénben — (ő fogja pontifikálni május 27-én, pénteken fél-íizkor a Szent István-Bazilikában az ünnepi nagymisét) Mobarak Ignác beyruthi maronita püspök, Mele János lungroi (italogrékus) püspök; Warouches Dénes c. püspök, stambuli apostoli administrátor, Buczkó János, gr. Szepticzky András lembergi érsek segédpüspöke és Kurteff Cyrill c. püspök, Bulgária apostoli adminisztrátora (Sofia). Részt fognak még venni a kongresszuson Bányay Jenő nagyprépost, káptalani helynökünk, dr. Szántay-Szémán István prelátus, vikárius generális, dr, Brinzeu Miklós, a lugosi egyházmegye nagy préposta és gróf Sipiaguíne Sándor, az egykori cári parlament tagja, jelenleg a pápai keleti intézet professzora s a keleti egyházjog kodifikáló bizottságának tagja, A keleti szertartásoknak tehát majdnem minden ága képviselve lesz. A bizánci (görög) szertartásúak közül a vendéglátó magyarokon kívül itt lesznek a görögök, az italo-grékusok, az oroszok, a ruthének, a románok, a bolgárok és a melkiták; végül az örmények, a szírek és a maroniták. DIOGENESZ pogány bölcs mélyen elgondolkozva állott egy halom emberi csont mellett. Nagy Sándor megkérdezte a merengő bölcset: — Mit nézel azon a csont-halmazon? Talán keresel valamit? — Azt nézem, hogy van-é valami különbség a királyok meg a koldusok csontja közt — válaszolta a bölcs.
AZ EUCHARISZTIA ÜNNEPÉRE. Az ég csillogó kék felhőtengere felől valami csodás szent melegség árad felénk . . . Szívünkig hatol a pompázó tavasz hallelujája és beleömlík lelkünk az isteni kegyelmek virágpompájában tündöklő május ünnepi templomába. Szívünk imádságos áradása végtelen örömöt sodor az ég felé . , . Lélek-szentélyünk ajtaja kitárul a legméltóságosabb 01táriszentségből áradó tüzes mennyei fény befogadására, hogy az isteni tavasz örökéletre keltse üdvösségünk magvát. Legyen ez az isteni tavasz örökös számunkra, hogy lelki magvetésünk az égig érjen. Le kell pattannia lelkűnkről a földi kötelékeknek, hogy a földhözkötöttség el ne sorvassza örökéletre szánt lelkünket. Ugy érzem ezrek és ezrek lelkéről húllt le a sorvasztó kötelék e szentévben és kikeltek a bűn sírjából, mint hajdan Lázár, s föltámadtak az Eucharisztikus Király számára. Hallom örömújjongását a megtérteknek s az igazak is örülnek velük. Millió és millió szív dobban egyszerre össze egyetlen gondolatban, a legszentebb Eucharisztia imádatában. Mindannyian érezzük az Eucharisztia örökvízű forrásának drága hűs cseppjeit, mely megfáradt lelkünket felüdítette, s mint májusi permet áldást eredményezett halhatatlan lelkünk üdvös vetésén. Az Eucharisztiából felénk áradó végtelen nagy szeretet és kegyelem a kereszthordozásra kötelez bennünket, hogy Krisztussal szenvedjünk, megfeszíttessünk és föltámasztassunk. Nekünk tehát Vele együtt kell járnunk azon az úton, melyen 0 szenvedett, meghalt és föltámadott. Hiszen 0 azokért jött e világra, azokért szenvedett és azokért győzött, akik szenvednek és terhelve vannak. Vágyakozzunk az Oltáriszentség után és tegyük méltókká lélekszentélyünket arra, hogy mindig velünk lakjék és velünk maradjon. Sóvárogja lelkünk a szent együttlétet, mert így szenvedéseink, panaszaink, bajaink elviselhetőkké válnak; erősek maradunk, mert az erő forrása az isteni kegyelem, mely az Eucharisztiából árad felénk. Legyünk örök részesei és mélységes hódolói az Eucharisztíának, mert benne az Üt, Élet és Igazság. Dicsőségére szenteltetik a legszentebb találkozó Budapesten. Lelki fegyverekkel teljesen felvértezve készülünk a nagy „Seregszemlére" és hódolunk az Takarékosság.
Szabott ár.
HARTOS LAJOS Férfi- és női gyapjúszövet különlegességek, selymek, mosóárúk, szőnyegek, ágy garnitúrák, sezlonteritők, ruha- és kelengyevásznak nagy raktára.
Nyíregyháza, Vay Ádám-utca, 68
(Takarékpalota)
Eucharisztikus Király előtt, diadalmas szent hitünk megvallásában. Tudjuk, hogy az oltáriszentségi Jézus élő és elevenítő hatalom, emberformáló, átalakító, nevelő, alkotó erő, mely a csodák ezreit teremti. Emberi korlátokat, gátakat nem ismer; föltétlen szükséges és pótolhatatlan számunkra. Imádkozó kezünket helyezzük Krisztuséba, ahonnan kivettük azt, mert nincsen más, ki segítsen rajtunk, csak a világok sorsát intéző örökhatalmú Isten. Igazi, tiszta, erkölcsös, hősies élet alapfeltétele az Eucharisztia csodás ereje és hatalma, — mely kell, hogy szívünkben lüktessen. Ennek a boldogtalan világnak összes fájó sebeit, problémáit csak az Eucharisztikus Krisztussal lehet megoldani. PAPP ARZÉN.
AZ ÖREG K A T R I N Y Á K . Csoszogás volt, fázós s rongyokban járt a falú vénje: az öreg Katrinyák. Isten ments . . . nem volt afféle koldus ő de utcahosszat tudta, hogy mi fő. Szag után ment s mi innyét csiklandozta: gulyás-leves, csusza, vagy ünnepi sonka kellett neki. S köhécselve állt a ház előtt s botjával a homokba döfködött: — No, mi lesz? A kutyák marják a szegényt? s kezébe véve kalapját, a vént, — gyüri-gyürögeti s mond egy Miatyánkot, — míg tar fején a napsugár, az áldott táncot jár s gyér hajának hó-ezüstjét fütyülő szél kuszálja össze s szét . . . És dünnyögve mondja a Miatyánkot. Harangoznak. Dél van. S valaki szól: — Na, hívjátok be az öreg Katrinyákot! TARTALLY
ILONA.
Megbízható
CIPŐT Q T í R I Í f \ 1
H
OLCSÓ ÁRON
l
O
1
I L J l "
l u l
Nyíregyháza, Zrínyi Ilona-utca 2, sz. Róm. kat. parochia-épület.
TELEFON 579. 69
SZENT ISTVÁN MAGYARSÁGA É S A BIZÁNCI KERESZTÉNYSÉG Kétségtelenül érték a IX.—XI. században a magyarságot politikai és egyházi vonatkozásokban a görögvallású szláv népektől jövő hatások, de ezek mellett valóságos görög kultúrhatások is, amint a fennmaradt nyomok mutatják. Minthogy pedig a művelődés leghatalmasabb tényezője a középkorban a vallás volt, különösen egyházi téren találjuk a görög kultúra magyar földön tett útjainak nyomait. Magyarország nagyon sokáig volt ütközőpontja a keleti és nyugati kultúrának. Egészen világos emlékek szólnak a mellett . . . . hogy a Szent Istvánkori magyarság egy része görögszertartású keresztény volt s hogy ennek a magyarságnak meg kellett vívnia a harcot a nyugati műveltséghez kapcsolódó latin szertartású kereszténységgel. Őseink régi érintkezései a bizánci birodalommal, Bulcsu, Gyula, Ajtony megtérése, Metód öröksége, a görög-szláv liturgia, a szláv biblia, Hierotheos püspök térítése, Tevel fia Tormásnak Konstantinos Porphyrogennetosszal való vendégbarátsága már 949-ben, Sarolt kapcsolatai, a görögül tudó pap Szent István udvarában, a marosvári görög szerzetesek, a veszprémvölgyi görög apácák hatása nem múlhatott el nyomtalanul. Kézai tanúsága szerint Szent István Nagygörögországból, DélTtálíából hozat templomépítéshez értő építőket. Ezek építik első kőtemplomainkat. Bizáncban megszálló házat épít, Hazai keresztneveink közül sok a görög egyház hatásából magyarázható: Vál, Vászoly (Bazilios), István (Stephanos), Béla, Piroska (Prisca, Paraska, Paraskéva), Helyneveink közt is van görög hatás: Kozma (Csik), Ilyésfalva (Háromszék), Kerlés. Kézai szerint Szent László a besenyőket a Kyrioleis-hegynél veri meg (Szolnokdoboka-megye). A magyar hónapok nevei közt Szent György, Szent István, Szent Mihály hava, Bőjtelőhava (febr,), Böjtmás (márc.), a görögöknél nagyhét előzi meg a nagyböjtöt, Boldogasszonyhava (jan,) a régi keleti egyháznak ama szokásától veszi eredetét, hogy sokáig vízkereszt ünnepét szentelték a kis Jézus születésének emlékére. Erős görög hatásra vall a koronázó palást és előmintája. .. A palást képének elrendezése nagyon hasonlít a görög íkonosztázion, képállvány díszítéséhez. Az ikonosztázion legfelsőbb képének a palást elején levő kereszt felel meg. Az ikonosztázion u. n, királyi ajtajának megfelel a Megváltó mandorlában levő képe, a Szent Szűz képe, a négy evangelista jelvénye és az angyalok. Összehasonlítva a templomi ikonosztázion jobb oldalával, ott a következő próféták foglalnak helyet, akik a paláston is ott vannak: Jeremiás, Dániel, Mikeás, az ikonosztázion baloldalával: Izaiás, Zakariás, Malakiás. Miért csak három-három próféta található meg? A paláston 70
levő próféták mind jövendőitek Krisztusról, aki trónon ül, fejét keresztes nímbus ékesíti, jobbjával görög módra áld, balját tárt könyvön, evangéliumon nyugtatja, A harcosoknak liturgikus módon való szokatlan ábrázolása a görög császári palástokról van véve, A palást a görög apácák kezemunkája . . . . Szent László törvényeiben a papság házasodása keleti fegyelemre vall . . . . A halotti bészéd temetési szertartása görög ritusú. A honfoglaló ősök már a görög rítustól átitatva jöttek be az országba. Itt az önként meghódoló ker. szlávok nagy hatással voltak rájuk. Az új haza területén az első rendszeres térítés Bulcsu és Gyula vezérek idejére esik, majd Ajtony folytatja. De Szent István véglegesen Nyugathoz, a latinos műveltséghez csatolta a magyart. *
Dr. Mihályi Ernő bencés főiskolai tanár „Szent István élete és műve" című kétkötetes könyvéből vettük a fenti részletet, A magyar történettudomány kimagasló értéke ez a könyv, mely hatalmas tudományos apparátussal, imponáló tárgyilagossággal, a nagy közönség számára is elsőrangúan élvezhető előadásban tárja elénk Szent István korának eszme- és érzésvilágát, annak különböző eredetű összetevőit, Szent István életének történetét, az országalapító nagy király egyházi, politikai, törvényhozói művét. A kiváló értékű művet különösképen kell értékelnünk nekünk, gör. kat magyaroknak, hisz egészen részletesen és teljes tárgyilagossággal tárgyalja a szentistváni magyarország szellemi arculatának görög hatásra utaló vonásait; a görög térítés eredményeit, a bolgár egyház térítői kísérleteit és sikereit, a Szent István korabeli görög monostorokat, művészetünk bizánci vonatkozásait, a Szent Korona történetét (megállapítja, hogy annak felső része a X. századi bizánci hatás alatt működő itáliai ötvösművészet remeke, alsó része pedig tipikus bizánci munka), a koronázó palást történetét. A Palladis rt. kiadásában, ünnepi tárgyának megfelelő pazar kiállításban megjelent művet igen melegen ajánljuk olvasóink figyelmébe. ARANYSZÁJÚ SZENT JÁNOS: Szállj le, óh ember, a pokolba míg élsz, hogy ne kelljen alászállnod, ha majd az életből elköltöztél; mert senki, aki ezt a szörnyű tüzet szem előtt tartja, nem juthat oda; miként senki — aki azt megveti és elfelejti — el nem kerülheti. SZENT JEROMOS: Ha a nap, hold és csillagok Istennek szolgálnak, miért ne szolgálnék neki én is. Ég és föld Istennek szolgál, csak az ember nem akar előtte hódolni?! A léleknek uralkodnia és szolgálnia kell, Uralkodni a testen és szolgálni az Istennek. 71
MIATYÁNK. A földi élet sokszor nehéz és kísértései nagyon erősek; sokszor kell áldozatot hozni, lemondani, ösztönös vágyainkat féken tartani, — csak el ne csüggedjünk, csak gyöngék ne legyünk, csak ne sokalljuk a harcot a mennyországért. Jusson eszünkbe ilyenkor VIII. Henrik angol királynak fájdalmas felsóhajtása. Ismerjük a történelemből, mint zavarta el törvényes feleségét, hogy elvegyen egy másik nőt, Boleyn Annát. Azért szakította el egész országát a katolikus Egyháztól, mert a pápa nem engedte meg neki, hogy elváljon első feleségétől. Egy este VIII. Henrik ott áll Boleyn Annával palotájának ablakában és mindketten belebámulnak a csodálatos sejtelmesen ragyogó csillagokba, És akkor a fiatal királynő szíve ellágyul. . . talán a csillagok ragyogása hatott így rá . . . , talán egykori ártatlan fiatalságának emléke ébredt föl benne . . . . egészen elérzékenyülten kiáltott föl: „Milyen szép a csillagos ég! De menynyivel szebbnek kell lennie ott a csillagokon túl, . . az égben . . . Istennél!" A király erre kézen fogta, elhúzta az ablaktól és lehajtott fővel csak annyit mondott: „Anna ez nem nekünk való." Szegény, szegény király! Lábad alatt egy óriási birodalom, remeg előtted mindenki . . ., de te meg a remegő csillagok fényétől rettensz össze, mert eszedbe juttatják, hogy az az ország nem neked való: csak a tisztáknak, csak az erkölcsösöknek, csak az istenfélőknek való! Jaj, Testvérek, nem élnek-e ma is körölöttünk VIII. Henrikek, akiknek mindenük megvan: van palotájuk, van jómódjuk, van második, harmadik és negyedik feleségük még az előbbiek életében, mindenük megvan — csak a csillagos égre nem mernek nézni, mert érzik, hogy ez „nem nekik való"? Nem élnek-e ma is Boleyn Annák, akik előkelő férjhez jutottak, jómódba jutottak, nagy nevet kaptak, szép lakást, autót, ékszert, ruhát kaptak — de lelküket kellett cserébe adníok, vallási meggyőződésüket, erkölcsi érintetlenségüket? Mindenük megvan — csak a szemüket nem merik az égre emelni, csak imádkozni nem merik: „Mi Atyánk, ki vagy a mennyekben", mert abban a pillanatban tiltakozva szólalnak meg a csillagok: Anna, ez nem neked való ! A mennyország az erkölcsös, a vallásos, a tisztességes embernek való, Ür Jézus, ki megtanítottál minket a fönséges szavakra: „Mi Atyánk, ki vagy a mennyekben" . , ., segíts minket úgy élni, hogy ez a mennyország nekünk való legyen és hogy egykor eljuthassunk ahhoz az Atyjához, aki a mennyekben vagyon! * •
Dr. Tóth Tihamér professzor legújabban megjelent „Miatyánk" című könyvéből vettük ezt a szemelvényt. Nincs az országnak olyan 72
eldugott helye, ahol ne ismernék a rádión keresztül az egyetemi templom nagyhírű hitszónokának beszédeit. Az egész világon olvasott korábbi kötetekhez méltóképen sorakozik ez a legújabb gyűjtemény, mely a Miatyánk megszólításának és első kérésének: „Mi Atyánk, ki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a Te neved" csodálatos mélységeit tárja fel. Papoknak és hívőknek egyaránt a legmelegebben ajánljuk. A tökéletes külső a Szent István-Társulatot dicséri.
É N ÖNZŐ . . . Nem tudom: önzés-e, vagy jóság,. s kérdem a bús vándorlegénytől: ha szelek pár darab kenyeret Mit tudsz fiam, az anyádrul? s néktek adom kis toprongyosok, A vándorlegény csak néz csodálva ti éhező cigány gyerekek. fáradt arcán felgyúl az élet, Mint kis állatok, neki estek boldog, hogy őt embernek érzem az élet-ízű friss kenyérnek s furcsa, fanyar mosolyba réved. s nekem öröm minden falat, Nem tudom, önzés-e, vagy jóság: mit erős, vad fogaik tépnek. de szómra kérges szíve rebben S nap-nap mellett egyre jönnek s nekem jól esik, ha látok munkátlanok, vándorlegények, könnyeket a zord szemekben. bús homlokukon konok dac ül, míg zordul ócska holmit kérnek. Ezért nem tudom, ki jár jobban: én, ki adok, vagy ők, kik kapnak, Nem tudom: önzés-e, vagy jóság, az boldogabb, ki kenyeret szel? de ilyenkor a szívembe fájdul Vagy azok, akik beléharapnak? TARTALLY ILONA.
Legjobb k a l a p o t ,
sapkát
VERESS-nél
Kertész István látszerész
Nyíregyháza, Bethlen-utca 3. sz, Róm. kat. isk. épület.
vásárolhat. Minőségben és árban vezet. Nyíregyháza, Kossuth-tér 11. szám.
Zeíss-Punkta
ÜEgar ház.
Kész szemüvegek és minden optikai cikkek raktára
Róm. kai. templom mellett.
üvegek
lerakata.
FŰSZERT, CSEMEGÉT olcsón — jó minőséget
vitéz T o r n a y István üzletében — Nyíregyháza, Zrínyi Ilona-utca 9. sz.
A nyíregyházi tanitóképző-íntézet tájékoztatója A vallás- és közoktatásügyi minisztérium a fennálló tanítóképzőintézetek fo*kozatos megszüntetését és a gyakorlati irányú középiskola — liceum — és az erre épülő, a líceummal kapcsolatban fenntartott tanítóképző-akadémia felállítását tette folyamatba. A nyíregyházi áll. tanítóképző-intézet I. osztálya helyett az 1938—1939. tanévvel az áll. liceum I. osztálya nyílik meg. A liceum I. osztályába az 1938—39. évre beiratkozhat az a tanuló, aki a középiskola, vagy polgári iskola IV. osztályát sikerrel elvégezte és a 17. életévét még nem töltötte be. Beiratkozás 1938. június 18-án d. e. 8 órától. Tekintettel a korlátozott férőhelyekre, ajánlatos a félévi iskolai bizonyítvány, születési anyakönyvi kivonat és községi bizonyítvány benyújtása alapján az előzetes jelentkezés. Tandíjátlag kb. évi 52' — P. Beiratkozási díj kb. 14'—P. Bentlakóknak internátusi díj havi 50 P. Felvételnél előnyben részesül a jobb tanulmányi előmenetelt tanúsító, továbbá a bentlakó-növendék, egyenlő tanulmányi előmenetel esetén a hadigyámoltak, a többgyermekes családok, tanárok, tanítók, lelkészek, jegyzők és egyéb közszolgálati alkalmazottak gyermeke. Az érdeklődőknek a felvételre vonatkozó, vagy azzal kapcsolatos felvilágosítást az intézeti igazgatóság ad. A négyéves liceum érettségi bizonyítványa mindazokra az állásokra és tisztségekre képesít, amelyek elnyeréséhez az 1883: I. törvénycikk, vagy más jogszabály értelmében középiskolai érettségi vizsgálat szükséges. Képesít továbbá a kétéves tanítóképző-akadémiákon, az egyetemek, jogakadémiák és hittudományi főiskolák kivételével a főiskolákon és a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem közgazdasági karának közgazdasági és kereskedelmi osztályán, valamint a gazdasági szaktanárképző-intézetben folytatandó tanulmányokra. *
A fenti tájékoztatóra nyomatékosan hívjuk fel a fia. lelkész urak figyelmét, A polgárit, vagy 4. középiskolát végzett növendékeket méltóztassanak búzditani a beiratkozásra. A ..jó" rendű tanulmányi előmenetel többé nem előfeltétel.
MAYER ISTVÁN ÓRÁS ÉS ÉKSZERÉSZ - ARANYÉRMES MESTER
Alapítva 1890. Postatakarékpénztári számla-szám 40.723. Telefon 298.
N Y Í R E G Y H Á Z A , Z R Í N Y I I L O N A - U . 1.
Nagy raktár. Legolcsóbb szabott árak.
74
Készpénz-áron Intelbe is vásárolhat.
SZENT MISSZIÓK. A bazilita atyák a kettős szentév alkalmából a hívek lelki előkészítésére a következő helyeken tartottak népmissziókat: Gadna: 1937. X. 9—13. P. Sándor—P. Dudás; Rakaca: X. 13—17. P. Sándor—P. Dudás; Mogyoróska: X. 16—19. P. Sándor—P. Mező; Viszló; X. 18—22. P. Sándor—P. Mező; Tornabarakony: X. 2 2 - 2 6 . P. Sándor—P. Mező; Martonyi: X. 26—27. P. Sándor—P. Mező; Rakacaszend: X. 27—31. P. S á n d o r - P . Mező; Csobád: X. 27—31. P. Zatkovics—P. Dudás; Garadna: X. 31 — XI. 4. P. Zsatkovics—P. Dudás; Abaujszántój: XI. 2—10. P. Sándor —P. Mező; Pere: XI. 11 —14. P. Sándor—P. Mező; Boldogkőváralja: XI. 14—16. P. Sándor—P. Mező; Nyirgyulaj: XI. 17—21, P. Zsatkovics-P. Dudás; Tiszabüd: XI. 2 3 - 2 8 . P. Sándor—P. Mező; Piricse: XI. 27.—XII. 1. P. Sándor—P. Zsatkovics; Encsencs: XII. 2 - 3 . P. Zsatkovics-P. Dudás; Mikóháza: XII. 4 —8. P. Sándor — P. Jőcsák; Alsóregmec: XII. 8 —11. P. Jőcsák — P. Sándor; Homrogd. 1938. II. 1 2 - 1 7 . P. S á n d o r - P . Hegedűs; Abaujszolnok II. 17—21. P. Sándor—P. Hegedűs; Selyeb II. 21 —25. P. Sándor—P. Hegedűs; Beregdaróc: II. 2 1 - 35, P. Zsatkovics—P. Dudás; Irota: II. 25, —III. 1. P. Sándor—P. Hegedűs; Napkor: II. 27-111. 3. P. Zsatkovics—P. Dudás; Szakácsi III. 1 - 3 . P. Sándor—P. Hegedűs; Petneháza III. 5 — 9. P. Zsatkovics—P. Dudás; Rudabányácska: III. 8.—12. P. Sándor—P. Hegedűs; Baktalórántháza: III. 9 — 12. P. Zsatkovics - P. Dudás; Filkeháza: III. 12—16. P. Sándor—P. Hegedűs; Nyiradony: III. 19—24. P. Sándor—P. Hegedűs; Hejőkeresztur: III. 17—20. P. Zsatkovics — P. Dudás; Sajópetri: III. 20—23. P. Zsatkovics — P. Dudás; Felsőzsolca: III. 23—27. P. Zsatkovics - P. Dudás; Miskolc: III. 31 — IV. 3. P. Zsatkovics—P. Dudás; Diósgyőr: IV. 1—3. P. Dudás; Sajószöged: IV. 3—6. P. Zsatkovics -P. Dudás; Sajópálfalva: IV. 7—10. P. Zsatkovics—P. Dudás; Sajóvámos: IV. 8—10. P. Dudás; Tornyospálca: IV. 6 —10. P. Sándor—P. Hegedűs; Hajdúböszörmény: III, 25 — 28. P. Mező. Fáradhatatlan bazilita atyáink szentbeszédeit mindenütt hatalmas tömegek hallgatták. A gyónók és áldozók tízezrekre menő száma bizonyítja, hogy magvetésük jó talajba hullott. SZÓKRATÉSZ: Miután becsületesen éltem, vidáman várom a halált. ARANYSZÁJÚ SZENT JÁNOS: Ha belépünk egy börtönbe s ott némelyeket piszkos, rongyos öltözetben, másokat bilincsekben, ismét másokat éhezve, szűk, nedves, sötét üregekben kínlódva látunk, — megborzadunk s mindent elfogunk követni, hogy hasonló helyre ne kerüljünk. Gondoljunk tehát azért gyakran arra, hogy szörnyű sorsban lesz részünk a másvilágon, ha a pokol kínos rabságára leszünk kárhoztatva. 15
A breisachi rózsaoltár. Breisach városának gyönyörű templomában van a Szent Szűznek egy olyan oltára, melyet bámulattal és gyönyörűséggel szemlél mindenki, akit arra visz az útja. S ha megkérdi a breisachi polgárokat, hogy ki remekelte azt a csudálatosan szép oltárt, igen szép és érdekes történetet fognak róla elmesélni. Élt egyszer Breisach városában egy nagyon derék, művészi lelkű szobrász: Hans Liefrink. Ügyes keze alól a szent szobroknak egész serege került ki s messze földön csodálták művészetét. Egy alkalommal betoppant műhelyébe a városka legszebb leánya, egy gazdag posztógyárosnak gyermeke: Margaréta kisasszony s megrendelte nála Szent József szobrát. Sokáig álldogált ott és álmélkodva nézte az ifjú mestert, amint a fatuskókból elővarázsolta a csodálatosan szép, művészi alakokat. Persze a készülő Szent József-szobrot többször meg kellett tekinteni s közben a szép kisasszony és az ifjú művész szíve szerelemre lobbant. A közeledő karácsony alkalmából a művész rózsafűzért ajándékozott szerelmesének, melynek szemeit illatos rózsafából faragta. Margaréta boldogan mutatta meg az ajándékot édesapjának, aki azonban felháborodott a szobrász-művész merészségén s megparancsolta leányának, hogy verje ki fejéből a szegény, földhözragadt szobrászt. Közben a városi tanács elhatározta, hogy a székesegyházban új oltárt állíttat a Boldogságos Szűz tiszteletére. A szobrászok egész serege versenyezett a megbízatásért, de a tanács választása Hans Liefrinkre esett. Mérhetetlen volt az ifjú művész boldogsága. Igen nagy volt a kitüntetés, melyben részesült, de hatalmas nagy volt az összeg is, amivel jutalmazni kívánták munkáját. Többé nem volt szegény, — tehát elment a gazdag posztógyároshoz s megkérte leányának kezét. Az apának nem volt kedve szerint való ez a házasság, de nyiltan nem akarta elutasítani a kérőt, hanem furfangos feleletet adott: — Szívesen hozzád adom lányomat feleségül, ha olyan oltárt fogsz faragni, amely nagyobb lesz a székesegyháznál és mégis bele fog férni! Az ifjú művész rettentően lesújtva távozott, hisz ezt a lehetetlen feladatot senki sem oldhatja meg. Minden bizalmát a Boldogságos Szűzbe vetette. S nem csalatkozott. Egy éjszaka álmot látott. Megjelent előtte a Boldogságos Szűz, csillagos köpennyel a vállán, aranyos koronával a fején. Egész alakját rózsaágak fonták körül. Másnap a művész munkához kezdett. S a látomás szerint készítette el az oltárt. Egy rózsatő emelkedik ki az oltárból. Szárai és ágai olyan hosszúak, hogy kiegyenesítve magasabbak 7(3
volnának, mint a székesegyház; de visszahajolnak, a Boldogságos Szűz alakja köré fonódnak s így mégis beleférnek a templomba. Egy álló esztendeig készült az oltár; de amikor felállították, ámuldozva nézte a nép s csodájára járt az egész környék. A művészi alkotás meglágyította a gazdag posztógyáros szívét is, hiszen a B. Szűz szobrának arcvonásaiban saját leányának vonásaira ismert. Meghatódott szívvel adta beleegyezését a fiatalok házasságához. *
így szól a történet, melyet a B. Szűz középkori legendái között olvashatunk. Kedves és megható történet a breisachi Máriaoltárról, mely gyönyörű jelképe annak a titkos értelmű rózsának, melyről találóan írja Lévay Mihály püspök: a mennyekig nyúlik, körülfonja a földet ágaival és virágaival és mégis elfér a hűséges és áhítatos emberi szívek kicsiny templomában.
§
L I T U R G I K U S
Május 22. Vasárnap Május 26. Csütörtök Május 29. Vasárnap
Junius Junius
4. Szombat 5. Vasárnap
Junius
6. Hétfő
Junius 6—11-ig. Junius 12. Vasárnap Junius 13. Hétfő
Divatáruban legolcsóbb b e v á s á r l á s i forrás
A húsvéti időszak 6. vasárnapja. Vakonszületett emléke. 5. hang. Jézus mennybemenetele. Kenyéráldás, olajkenet. A húsvéti időszak 7. vasárnapja. A niceai zsinat atyáinak emléke. 6. hang. Szent István-év megnyitása. Halottak emlékezete. Szentlélek leszállása. Pünkösd vasárnap. Kenyéráldás. Szentmise után nagyvecsernye könyörgő ekténiával, térdhajtásí imákkal. Szentháromság ünnepe. — Pünkösd hétfő. Szentmise után körmenet, olajkenet. Szabad hét. (Böjt nincs.) Pünkösd után 1. vasárnap. Mindszentek emléke, 8. hang. Apostolfejedelmek előbőjtjének kezdete.
Mayer Ágoston ÜRI-
TELEFON 537.
É L E T
ÉS NŐI D I V A T A RÜHÁZA
NYÍREGYHÁZA, Zrínyi Ilona-u. 2. 77
Mxmmm^mmsimim^mmmmmmmHmmmmHmmKm^
1Si
EGYHÁZI
ÉLET
I
SS
mmmm%mmmvmmw$mmmmmmmmmmmmm%m
Az Eucharisztikus Világkongresszus keleti szertartású programmja. Május 22-én, vasárnap: 8 óra: A honvédség és rendőrség gör, kat. tagjainak szentmiséje és áldo/ása a Rózsák-terén lévő gör. kat. templomban, Szentbeszédet mond dr. Krajnyák Gábor tb. kanonok. Május 25-én, szerdán: 8 ó. 30 perc: Papp Antal érsek úr Őnagyméltósága szentmisét mond a Rózsák-terén lévő gör. kat. templomban. 10 ó. 30 perc: Bányay Jenő nagyprépost, káptalani helynök szentmisét celebrál a Rózsák-terén lévő latin szertartású templomban. Május 27-én, pénteken: 9 ó. 30 perc: görög szertartású szentmisét pontifikál Kalavassy György athéni püspök a keresztények újra-egyesüléséért a Szent István-Bazilikában. Este 9 órakor: Szentségimádás a Rózsák-terén lévő gör. kat. templomban. Május 28-án, szombaton: 8 órakor szentmisét pontifikál a Rózsák-terén lévő latin szertartású templomban Sztojka Sándor munkácsi püspök. Délelőtt 11 órakor nemzetközi konferencia a budai Vigadóban „az Eucharisztia és az Egyház egysége" címen, Tappouni Ignác biboros, antiochiai pátriárka elnökletével. Beszédet tartanak: Papp Antal érsek, Gojdics Péter eperjesi püspök, Matulionis Theophil kaunas-i püspök (Litvánia), Varouches Dénes c. püspök, ap. administrátor, Kurteff Cirill c. püspök, ap. adminisztrátor, Buczkó János c, püspök, gróf Sipiaguine Sándor professzor, dr. Brinzeu Miklós nagyprépost és dr. Minya Lajos theologiai tanár. Az előadóknak a konferenciát rendező albizottság nevében köszönetet mond dr. Szántay-Szémán István prelátus, vikárius generális, az Eucharisztikus Kongresszus keleti albizottságának elnöke. Déli 12 órakor: Szentmisét mond a Rózsák-terén lévő gör. kat. templomban Melles Géza kanonok. — Lelkészi kinevezések. Orosz Ágoston Végardóra h. lelkésszé, dr. Nyika Béla Debrecenbe hit/ oktatova, lotin Pal a dr. Vargha Gézáné nyugdíjazása által megüresedett székesfővárosi hitoktatói állásra és ifj. Véghseő Dániel Révaranyosra h. lelkésszé kine-
— Dr. Oláh János m. kir. ügyészségi elnököt a káptalani h f \ n ö k ^ Ő m é l t ó s á g a a nyiregyházi egyhazkozseg tanacsanak tagjává nevezte ki. _ Csopey Jenő esperesnek az O. K. H. 40 éves jubileuma alkalmából Darányi Kálmán f 1 ^ mint földművelésügyi miniszter — elismereset tejezte ki „a veztetett. mezőgazdasági szövetkezeti ügy — Kuzma György gebei kántor- fejlesztése érdekében kifejtett buztanító igazgató címet kapott, gó és eredményes munkásságáért." 78
— A budapesti egyházközség nagyszerűen sikerült eucharisztikus dísz-ünnepélyt rendezett. Dr. Krajnyák Gábor tb. kanonok megnyitó beszédében kifejtette a Kongresszus jelentőségét katolikus, magyar és görög szertartású szempontból. Papp Katalin szavalata után dr, Ruttkay Miklós az Eucharisztiáról tartott előadást. Lakatos István, a V. P. K. ifj. elnöke az eucharisztikus nevelésről, dr. Papp Emiiné a gör. kat. nőknek a Kongresszuson való részvételéről, dr. Schirilla Achilles egyh. k. elnök pedig a kongreszszus kettős jelentőségéről és az eucharisztikus hitről tartott előadást. Szende Mária művésznő szavalata s a polgárista leányok szavalókórusa után a himnusz éneklésével fejeződött be a mély hatást kiváltó ünnepség.
— Hajdúböszörményben a Mária-kongregáció nagyszerűen sikerült tea-estélyt rendezett; a jövedelmet oltárterítők beszerzésére fordították, — Bujon mindkét szertartású hívek részére ápr. 23—30. napjain népmissziót tartottak a Ferenc-rendi atyák. A gyónók száma 1500.
— Dr. Kiss Andor szfőv. hittanár népszerű imakönyvének harmadik kiadása is megjelent. A 228 oldalas „Legszentebb Imakönyv" tartalmazza a képekkel és magyarázatokkal illusztrált szentmisét s a többi istenitiszteleteket, különböző énekeket és imákat. Megrendelhető a szerzőnél (Bp., Káplár-u. 20). Félvászonkötésben, aranynyomással 1'20 P.; egész zászonban, vörös metszés— A debreceni Vértanuk Emlék- sel 1 '86 P. alap Bizottsága kegyeletes emlékünnepélyén mély hatású emlékbeszédet mondott dr. Radó Rezső kormányfőtanácsos. A Kollwentz Rezső karnagy által vezényelt Szent László Dalegylet vegyeskara, a Pécsváradi-Piribauer Ferenc, dr. Lévay Lajos, Nyilas könyv- és papírkereskedés István és Horváth István quartettje és a dr. Magyar István kegyesrendi tanár által előadott énekés zeneszámok, valamint a Thuster Jolánka által előadott költemények méltó keretet biztosítottak a nagyszerűen megrendezett emRom, kat, bérpalota, lékünnepélynek .
IJfsaobolf Nyíregyháza, Bethlen-u. 2.
— Orosz István oki. egyházi karnagy vezényletével a tokaji áll. elemi iskola 100 tagú énekkara a márc. 15-i ünnepélyen Praetorius és Kodály-szerzeményeket adott elő tökéletes felkészültséggel,
TELEFON: 53, Nagy raktár imakönyvekben és v a l l á s o s iratokban,
79
I
S Z Í V G Á R D A
i
mmmim^ísmmmmmmm^mmmmmmmmmmmmmm Gárdaparancs: Minden vasárnap, de ha tehetem, még hétköznap is buzgó imádsággal veszek részt a szentmisén. Kedves Gárdisták! Egy kis szívgárdistáról olvastam e történetet, aki nagy buzgósággal, lelki összeszedettséggel készült földi élete legnagyobb eseményére: az első áldozása napjára. Kimondhatatlan örömét és boldogságát csak az zavarta meg, hogy hiába kérte édesapját és édesanyját, mégsem akartak vele együtt gyónni-áldozni. Mindketten már évek hosszú során át elmulasztották a húsvéti szentgyónást és szentáldozást. Pedig az édesanya régen minden hónapban gyónt és áldozott, de férje rossz példája, megjegyzései lassan őt is eltérítették az élet igaz útjáról! Már nem csak a szentgyónását, hanem a vasárnapi szent misét is hónapok óta elmulasztotta. Első áldozás előtt álló kisgyermekük hiába kérte őket, látszólag eredménytelen maradt minden próbálkozása. De nem azért volt ő szívgárdista, hogy a nehézségektől mindjárt megijedt volna? Sokszor megtanulta és hallotta jó hitoktatójától, hogy milyen nagy kincs a szentgyónás és szentáldozás. Jól tudta, milyen nagy értéke van a szentmisehallgatásnak. Ezek által lehet csak az örök életet, a mennyországot megszerezni. Mivel igazán helyesen szerette szüleit, a lelkük üdvösségével inkább törődött, mint ők maguk. Űj küzdelembe kezdett, az Ür Jézússal kötött szövetséget s elhatározta, hogy a szentmisében kíesdi szülei számára a megtérés kegyelmét. Minden szerdán és pénteken korán felkelt, gyorsan felöltözve vette könyveit és elsietett hazulról. Mindjárt feltűnt ez szüleinek, de ők nem tudtak rá magyarázatot találni. A harmadik héten szerdán reggel titokban utána ment és mindenütt követte édesanyja, Meglepődött mikor látta, hogy kisgyermeke egyenesen a közeli templomba siet, hogy a 7 órakor kezdődő szentmisét elérje. Távolról, az utolsó padból figyelte és örült a lelke, mikor ájtatosan imádkozó gyermekét gyónni és áldozni látta. Otthon férjének elújságolta, rendkívüli felfedezését, de az édesapa nem akarta ezt elhinni. Ezért pénteken a két szülő már együtt követte gyermekét és együtt csillogott a szemükben a bánat, illetve már az öröm könnye is. És felsírt lelkükben a bánat és megértés sóhaja. „Ez így tovább nem mehet — mondották — ezentúl minden vasárnap együtt jövünk a szentmisére. Minden hónapban együtt a szentáldozásra." Mise után a templom ajtajában várták a gyermeket. Mikor látták kis gárdista gyermekük könnyes szemeit, aggódva kérdezték szinte egyszerre tőle, hogy mi az oka annak, hogy ilyen korán jön minden szerdán és pénteken a szentmisére? A gyermek anyja nyakába bo80
rult és bátran, őszintén felelte: Minden szerdán édesapámért, pénteken pedig édesanyámért hallgattam szentmisét és áldoztam azért, hogy az Ür Jézus szent Szíve az Oltáriszentségben vezesse vissza őket az igazság útjára. A következő vasárnap a kis Gárdista szülei között térdepelt a szentmise alatt. Hosszú, nehéz, de kitartó küzdelem után, még ilyen nehéz körülmények között is diadalt aratott. Rajta Gárdisták, kövessétek a jó példát! A jó szentmisehallgatás közben kérjétek Jézus legszentebb Szívét és meglátjátok, megadja nekünk is, amit hittel, szeretettel kérünk Tőle. Pali bácsi. Lapunk legközelebbi' — júniusi megjelenni. Lapzárta június 1-én.
— száma június 19-én
A MI L A P J A I N K
A Központi Sajtóvállalat lapjai: Nemzeti Újság. Havonként (kedv. nélkül) 4 pengő. Uj Nemzedék. Havonként 1'50 P. Egy sz. 6 fillér. Képes Krónika. Negyedévre 2'40 pengő. Megrendelhetők: Bp. V. Honvéd-utca 10. sz.
Hetilapok: Élet. Bp. Szentkirályi-u. 28. — 12 pengő. Népújság. Bp. IV. Veres Pálné-u. 9. sz. 4 pengő. A Szív. Bp. VIII. Horánszky-utca 20. — 5 pengő. Jövőnk. Bp. VIII., József-u. 61. sz — 5 pengő.
B1TTNER LAJOS ÖTVÖSM ŰVES ARANYKOSZORÚS - MESTER
BUDAPEST, !V„ PROHÁSZKA OTTOKÁR-U. 8. Készít és raktáron tart: szentségtartókat, kelyheket, cibóriumokat stb. e g y h á z i ö t v ö s m u n k á k a t . Aranyozás és ezüstözés!
Katolikus műiparos cég!
fog
