A „gyógyító” pedagógia alapjai I.
2009.06.28.
NYMENYME- SEK Némethné methné Tóth Ágnes
1
A gyógypedagógia helye a neveléstudományban
NEVELÉSTUDOMÁNY (PEDAGÓGIA) gyógypedagógia
2009.06.28.
Némethné methné Tóth Ágnes
2
A gyógypedagógia tevékenységi területei A gyógypedagógia tevékenységi területére azok az egyének tartoznak, akikre közösen jellemző, hogy bio – pszicho -szociális károsító tényezők következtében •Idegrendszerük vagy valamely analizátoruk perifériás része organikusan vagy funkcionálisan sérült •Fejlődésmenetük, személyiségszerkezetük eltér az átlagostól •Személyiségfejlesztésük a többségi pedagógia eszközrendszerével nem oldható meg •A fejlesztés lehetőségei még adottak
2009.06.28.
Némethné methné Tóth Ágnes
3
Sajátos nevelési igényű tanulók az iskolában
A SNI jogi értelmezése A Közoktatási törvény azt a gyermeket, tanulót definiálja ily módon, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján testi, érzékszervi, értelmi, beszédben akadályozott, autista, vagy több akadályozottság együttes előfordulása esetén halmozottan sérült és/vagy pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar) Ktv.121§ 29.bek.
időszakos n
törött kar
n
nátha
n
nagyszülő elvesztése
n
fülgyulladás
n
haláleset vagy válás a családban
n
mirigygyulladás
n
nagyszülő/szülő elvesztése
n
fülgyulladás
enyhe n
súlyos
intellektuális sérülés (enyhe tanulási probléma
n
agyi sérülés
n
érzékszervi sérülés
n
súlyos tanulási nehézség
n
gerincsérülés
n
állandó
vele született, súlyos és összetett tanulási nehézség
n
súlyos emocionális zavarok
n
érzékszervi sérülés
A SNI tanulók csoportjai a Ktv. szerint • • • • • • •
testi, érzékszervi, értelmileg akadályozott tanulásban akadályozott, beszédben akadályozott, autista, Organikus eredetű pszichés fejlődés zavarokkal küzdők (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar) • halmozottan sérült
A kognitív funkciójukban sérült tanulók oportjai
• • • •
tanulásban akadályozottak, pszichés fejlődés zavarokkal küzdők értelmileg akadályozottak halmozottan sérültek
A tanulásban akadályozottak és pszichés fejlődési zavarokkal küzdő gyermekek
A tanulás • Elméleti és gyakorlati ismeretek, jártasságok, képességek elsajátítása, valamint érzelmi, akarati magatartás – formálás. • Tapasztalat hatására végbemenő tartós magatartás – változás. • Szűkebb értelemben a figyelem és emlékezet, tágabb értelemben az összes pszichés funkció aktivációját igénylő folyamat, melynek során ismereteket, jártasságokat, készségeket, képességeket sajátítunk el.
A tanulás értelmezése
• Pszicho-fiziológiai értelem • Pedagógiai értelem
A tanulás típusai psziho – fiziológiai értelemben
szenzoros (S – R)
asszociatív
kognitív
Szenzoros tanulás (S – R) Ø érző pályán befutó inger Ø ha nem követi megerősítés, rövid ideig tárolható (hangok, fények) Ø kondicionálás
Az asszociatív típusú tanulás • Alapja a feltételes reflex • Ismétlések során rögzül
A kognitív tanulás • felfedezéses tanulás • véletlen cselekedet utólagos megerősítést nyer
tartósság
A tanulási eredmény
as
ív t ia c o z s
ás l u n ta
it n g ko
í
an t v
s á l u
l ás u n a t s o r o z n sze
tempó
A tanulás típusai pedagógiai értelemben • • •
•
Verbális tanulás – szövegekkel, és/vagy jelekkel történő ismeretszerzés (memoriterek, szabályok) Motoros tanulás – mozgásformák elsajátítása (mozdulatok, mozgássorok) Perceptuális tanulás – érzékszervek segítségével történő, ingerek befogadására irányuló elsajátítás (szagok, hangok, képek) Szociális tanulás - más tanulástípusokkal együtt vagy külön történő elsajátítás (értékek, értékrendek, attitűdök, magatartásformák)
Az eredményes tanulás pedagógiai értelmezése Ø
tempó
Ø
tartósság
Ø
konvertálhatóság
Carroll modellje Bloom modellje
Carroll modellje Tfi T= f Tti ( T: tanulási eredmény Tfi: tanulásra fordított idő Tti:tanulásra tervezett – szükséges - idő)
Bloom modellje Tanuló
Tanítás
Kognitívjellegű előzetes tudás
Eredmények Teljesítmény
Tanítási téma
Affektívjellegű előzetes magatartás
Tanulási gyorsaság
Motiváció A tanítás minősége
A SNI tanuláspedagógiai aspektusa X
Az átlagos tanulási teljesítményhez képest extrém negatív vagy extrém pozitív eltéréseket mutató gyermek.
Tankötelesek Tanulási nehézséggel, zavarokka l küzdők
Kivételes képességűek
Tanulásban akadályozottak
Értelmileg akadályozottak
Magatartási problé mákka l küzdők
Tanulási problémák
Tanulási nehéz ségek, zavarok
átmeneti
Tanulási nehézség
Le ma radó tanulók Las s an tanulók Helytelen s zokás okkal, móds zere kke l tanulók
Tanulási akad ályok
tartós
tartós, átfog ó
Tanulási zavar
Dis le xia Dis graphia Dis calculia Hipera ktiv itás Be illes zkedés i zavarok Magatartás zavarok
Tanulási akadályozottság
Percepció zavar Motoros műk. zavar Ko mmunikáció zavar Kognitív funkc iók zavara
Általános pedagógiai kompetencia (Felzá rkóztatás)
Gyóg ypedagógiai kompetencia (dia gn ózison ala puló e gyéni fejl esztés)
A tanulási zavarok • • • • •
Percepciózavarok Motoros működési zavarok A kognitív funkció zavarai Beszéd és kommunikáció – zavarok Beilleszkedési és magatartási zavarok
Percepciózavarok vizuális
betűfelcserélés
auditív
hangtévesztés
téri taktilis kinesztetikus
helytelen tér és síkszemlélet tapintási problémák mozgásérzékelés
A motoros működés zavarai hiperaktivitás
szituatív
valódi
A kognitív funkció zavarai • Figyelemzavar Ø Koncentrációzavar Ø szelektivitászavar
• Megértés zavara Ø Fogalom tartalma Ø Asszociációzavar
• Emlékezetzavar Ø Rövid távú Ø Hosszú távú
• Gondolkodási zavar • A kognitív stílus zavarai Ø Reflektív (lassan, precízen) Ø Impulzív (azonnal, hibásan)
Beszéd –és kommunikációzavarok • A belső beszéd kialakulásával kapcsolatos deficitek, anomáliák • A receptív (megértő) nyelv elsajátítása • Az expresszív (kifejező) nyelv elsajátítása • Beszédhibák ØBeszédpercepció ØBeszédmotorika ØArtikuláció
Beilleszkedési - és magatartászavarok • Agresszió • Regresszió • Szocializációs zavarok ØÉrtékzavarok ØSzabálytudat zavarai
Az operációs rendszer Eredet Tanult Közeg Struktúra
Közegfüggetlen Zárt
Közegfüggő
Nyitott
készség Függő
rutin
Tárgy
Öröklött
jártasság
Zárt
Nyitott
szokás
Közegfüggetlen Zárt
Nyitott
Közegfüggő Zárt
Nyitott
adottság
képesség Független
2009.06.28.
műveleti
általános
Némethné methné Tóth Ágnes
30
A képesség • A képesség a pszichikum aktuális fejlettségi foka, • az egyén operációs (pszichikus szabályozási) rendszere, • melyben integráltan jelen vannak az ismeretei, jártasságai, készségei, gyakorlottsága.
2009.06.28.
Némethné methné Tóth Ágnes
31
A képességek rendszere
Általános (alap) képességek
2009.06.28.
Műveleti (speciális) képességek
Némethné methné Tóth Ágnes
32
Általános (alap) képességek kommunikatív
szociális
műveleti képességek
kognitív
modifikatív
2009.06.28.
Némethné methné Tóth Ágnes
33
Műveleti (speciális) képességek
bizonyítási
rendszerezési
alapműveletek
kombinatív
nyelvi - logikai
2009.06.28.
Némethné methné Tóth Ágnes
34
kommunikatív
Ak
ép es sé ge k
bizonyítási
2009.06.28.
szociális
rendszerezési
műveleti képességek alapműveletek
nyelvi - logikai
kombinatív
kognitív
modifikatív
Némethné methné Tóth Ágnes
35
A tanulási képesség • Ismétlődő tanulási szituációban kialakuló specifikus viselkedési mód. (Pl. a kognitív dominanciájú pszichikus folyamatok hatására.) • A tanulásra való képesség, amelynek kialakulása és működése különböző személyiségbeli diszpozícióktól függ és gyakorlás által, tapasztalatok szerzése közben jön létre. (Biopszicho- szociális feltételek) • Gyakorlás hatására, fejlődésen megy át • Pedagógiai eszközökkel célirányosan fejleszthető. • Kialakulásában a fejlődéssel ellentétes irányú változás vagy lelassulás is bekövetkezhet.
• Átmenetileg vagy tartósan sérülhet, és működésében zavarok következhetnek be, amelyek a tanulás eredményességét csökkentik, és teljesítménydeficithez vezetnek. • Fejlődésének zavara/akadályozottsága megfelelő nevelési feltételek kialakítása esetén megelőzhető vagy különböző mértékben csökkenthető. • Kialakulásában a kognitív folyamatok mellett a saját cselekvésből szerzett tapasztalatoknak, a motivációnak és az emocionális /szociális összetevőknek is meghatározó szerepük van.
Terápiás lehetőségek • • • • • •
2009.06.28.
Korai felismerés Korrekt diagnózis Programozott fejlesztés Célzott tevékenységek Egyéni fejlődési ütem Motiváció
Némethné methné Tóth Ágnes
38
A képességfejlesztés A képességfejlesztés az általános vagy alapképességek fejlesztését jelenti a műveleti vagy a speciális képességeken, jártasságokon, készségeken keresztül.
2009.06.28.
Némethné methné Tóth Ágnes
39
Az értelmileg akadályozott gyermekek
2009.06.28.
Némethné methné Tóth Ágnes
40
