MONOGBJLmiA Li^ajiJiJinjiRTiM HTjJsraj^B ta
tö.
MAGYARORSZÁG r
r
BODOBACSFELEINEK MAGANRAJZA A
KIR.
MACrVAR TERMflSZKTTilDOMÁNYI TAl^UÍ,AT MKGBIZÁsAliíJI,
Pl OlíVOS-
í:S
ORVÁT II, GÉZA
Kllí. MAOYAIt TKllMKSZKTTnDdMÁN^T TÁRSULAT* A RERLIKX KH BrObSGU ROVAltTANl KUVKsi J.KTKK, NÜVFNYTANI TÁltSULAT, A MAOVAlt KÁUI'ÁTI EOYKSri.KT, A MA(»VAR PÖLDRAJ'/I ÍÁltSin.AT l'^ A FELS- MAO YAK4>R!47.Í0l
SEBÍSZTUnOR, A
A BKi'RI CS. K. ÁLLAT- KB
MI"/iriI-M;'iF';^I.FT IttSDKS TAO.IA.
K(1Y
SZINKS NYOJlASr
BUDAPEST,
T\I!LA\A1,.
1875.
KIADJA A KIK. M. TERMl'-SZF/rTUDOMÁNYI TÁIÍSULAT.
BÓRA LAJOS
ir
Jiudujjdsteti.
^.
MONOGIlJLriI TA
L Y(; A
It:
1 1) .1 11
UM
H ÍJ N
(J
A
// / .4
Ti!.
MAGYARORSZÁG e
r
B()1)()BAC8FELEINEK A
KIR.
MAGANIUJZA
MAGYAR TERMKSZKTTlíDOMANYI TÁRSULAT MEGBIZASABOI,
HORVÁTH GÉZA ORVOS- KH SKUKSZTUDOR, A KIR. MAOYAK TKRMKSZETTI'IIOMÁSVI TÁRSt.LAT, A BKRLISI KS BRL'SSELI ROVARTANI KdYKSrLKTKK, A BKCni
C8. K. ÁlíLAT-
K8 NÖVKNYTANI TÁUS'-'LAT, A MAüYAR KÁRI'ÁTl EGYEsOl*T, A MAGYAR FÖLDEAJZI TÁBSCLAT KS A FELSü-UAGYARoBíiZÁGI
MUZKUM-EGYESÜLET RENDES TAGJA.
K(iY
színes NVUMASU TÁBLÁVAL.
BUDAPEST,
KIADJA A KIK.
M.
1875.
TEllMKSZETTUDOMÁNYI TÁE8ULAT.
Franklin
Tilvsuliit
nycindájiv.
1H7'5
a
magyar
iiyaráu megbízta a k.
lauiia - területeu
m. tcrmészettudomáuyi
elöfordulc'i
I .íjiiacidák
társulat Dr.
iiuiniKjriijihiújándh
Horváth Géza
megirásával,
ezen
urat
állat-
család rendszeres természetrajzának kidolgozásával, a boncztan rs él(>ttan kell fig}-elembe vételével.
Horváth úr 1873-ban
pitotta a
már
nyújtotta be.
és
1874-ben
még
i'ijal)b
gyjtések és kutatások útján
gyai-a-
rendelkezésére álló anyagot és kész munkáját 1875-ik évi június hónapban
A
k.
m. természettudományi
országos segélybl fedezte
s
Budapest, 1875-ik
a kész évi
társulat e
munka
müvet ezennel átadja
deczember
költségeit a rendelkezésére álló
a nyilvánosságnak.
elején.
tíziLY a
kir.
ma^-ar
Kálmán,
t<-riuészt;ttU(lomáu>i társulat eUti titkára.
E Köztudomású dolog, vagyis poloskák soha
liofíy
a
som tartoztak a nagy közön-
még
elhanyagoltatásban
a szo-
számos szakavatott és
és jiillangók,
tahíltak, a poloskák
kir.
tudományi társulat korszer intézkedésének köszönheti
a magyar
létrejöttét,
fauna területén, azaz
részesültek.
ban tenyész félröpü rovarok egyik nevezetesebb
lelkes
mivelre
aránylag vajmi kevés szakember
családját, illetleg
tárgyalja.
egy
annak rendszeres természetrajzát
Hogy mennyiben
sikerült
tudom; azt megítélni majd csak a
sük, a tudás szempontjából véve, ép oly fontos mint
hivatva.
viszont az
munkásságukat telték,
e
igaz,
is
hogy azon kevesek, a kik
azonban
s
Azon elvek
s
ez
ennek köszönhetjük, hogy Eurójja
fél-
magyarázatukat.
Szicziliáig, Finnlandtól
A mint már
röpü faunáját Lapplandtól
Andalúziáig, Angolországtól a Volgáig és a Kaukázusig jelenleg
már meglehetsen
ismerjük.
Csak
a
megelz
pótló akar lenni, a
magyar
nem
lendil},
E
iiiiiit
teriilet
is
jóformán ismeretlen,
pcld. Algír
magában
éjszaki'a fel egészen
— ismeret-
vagy a Kaukázus vidékei.
foglalja
a balkáni
félszigetet
Ez
utóbbi
hogy gyermekéveim óta
folytatott ;íllattani vizsgáló-
d.isaimat mindinkább a hazai félröpüeki'e irányoz-
zam
s pái"
év óta minden szabad
idmet csaknem
kizárólag azok tanulmányozására fordítsam.
Ebbeli
sorokból
lelik
némi
kitnik,
e
Az utóbln köriilmény
zárja ki leíietségét annak,
hogy a magyar elne-
szolgálni, s erre nézve eljárásomat jó eleve
is
indo-
kolni akarom.
^linthogy a rendnek csupán egy családját ki
kíirülmény indított leginkább arra,
Írása-
vezések hiánya némely részrl kifogás tárgyául fog
a Kárpátokig, vagyis Török- s
Görögországot és Imzánhit.
numkám
állattan szempontjából
mely a tudományos
még most
töre-
magánrajz az általános tudás szempontjából hézag-
fiddrészünk délkeleti részén van egy nagy terület, világ eltt hemipterologiai tekin-
állithatok,
becsületesen
azon irány, melyek
kiinduló pcmtot akar képezni.
tetben
lélekkel
jó
kor elttem lebegtek, a következkben
Id
fejtettek
szak-ki"itika lesz
kedtem.
lények tanulmányozásának szen-
annál nagj'obb buzgalmat
irányban;
Annyit
hogy feladatonniak megfelelni
amazoké.
dolgozatomban
magánrajz kellékeinek megfelelnem, nem
ily
ügyeimét voltak képesek lekötni, noha megismeré-
De
magy. természet-
Magyarországban, Erdélyben és Horvát-Tótország-
a rovarok tö])bi rendjei, különösen a bogarak
Mig
magánrajz, nudy fleg a
is foly-
rosabb értelemben vett szakemberek részérl
meglehets
E
rovarok
félröpü
ség kedvencz állatai közé, söt hogy azok
vást
Í.()SZ(').
az
magánrajzom
idt
tárgyául,
nem
tztem
véltem elérkezettnek
arra, hogj' egy gyakorlatilag jelents, a szó-
alkotás, nyelvérzék és tárgy szempontjából egyaránt
helyes
magyar nomenelatura alkotását megkísértsem.
Nekem meggyzdésem, hogy
ez csak az egész rend-
nek beható letárgyalása után a véglegesen megálla-
buvárlataimnak els nagyobb terméke a jelen ma-
pított
gám-ajz.
idszer.
tudományos nevek
etiimohiiiája iihijiján
lesz
VI Az is
Tárgyaimnak a természetben való megfigyelése
meggyz-
érdekében
szerint a gyakorlati értéket teljesen nélkülö-
különböz
akarhattam, a minthogy özek legjobl)
désem
nom
kisérlctck ösvéii.yére lépni
il_yféle
eddifti
még
magyar nyelvérzéket
zik,
st
tik,
néha meg épen a nyelvérzék
azonfelül
a
néhány
me-
Fehér, Szörény, Tolna, Torna, Torontál, Ung, Zala
ellen elkövetett
és
Lygaeida-nem neve, a mint
magyar zoológus jegyzékében
az némely
szerepel
szfniök, hiiftáv, iepkenii, hódka, téiifcr, rsdleg, rörclény,
a melyek, fülsért voltnk mellett, magyar
íjiiládLd,
Zemplén megyében. Az ekként
még
szerzett adatokon kivül átvizsgáltam
a magyar nemzeti múzeum
udvari
terménytár gyjteményeit,
Mayr Gusztáv
Dr.
és a bécsi cs. kir.
kinek, valamint
a,z
kezén a
met nyilvánitom.
Micri)i(j)iiii, Pdi'lniiiicniíi,
mond
Plii/í/ddini.s
szerint,
!
lUniixtruihrdíiuia,
(loniiiiiíitiiíi,
és
Jogosult Lygaeida név, nézetem
most csak a
Jiodahávfi.
a melylyel némely
dunántúli vidék népe a Pi/irlidcoiis
A
l'i/rrliocoriii
(íjifniis fajt illeti.
Sokat köszönhet
nak
a svéd Stalnak ujabb
kelet alapos munkálatait követtem;
nemek
és fajok jellemzésénél is
szer szabatosság
lebegett
s
egyes
az
mindig azon példány-
elttem mintaképül,
melj'
stb.
De nemcsak
zás végett
mát
szaporították,
köszönetem
csaknem fellmulhatat-
hü
és pontos leirása mellett
keztem meg az
H<'í
és lehet-
azonban nem
természetrl sem
;
s
feled-
számos
kirándulásaim alkalmával különösen figyelmet fordí-
tottam az
ííllatok
viszonyaira
már
is.
életmódjára és
mindennem
többet kivan tlünk, mint száraz catalogusokat
és 23uszta leírásokat.
Azon
irány, melyet a szerves
lények tanában egy Darwin hatalmas szelleme
kije-
mai nap már joggal megköveteli, hogy ne csupán
lölt,
csak a gyjteményeinkben liaiicm
magát az
gáljuk.
A
állatot az
r/ó'
természetlit'U vizs-
biológiai viszonyok kutatása
ugyanazon tika
éfó'
felállított élettelen alakot,
fontosságga.1 bir,
mai nap már
mint akár a systema-
vagy a boncztan mivelése.
mindig a szabadd termeszét
ott szerzett
illeti
volt.
ez által adataim szá-
munkámban
elsegítettek,
amiak
fleg Geyer Gyula
Árpád
szejies-iglói
kolozsvári orvos,
Pável
ref.
Sajó
lelkész,
Károly
pest-
megyei birtokos és Schuszter Károly kolozsvári tanító urakat.
Különösen pedig hálás köszönetemet fejezem
Hermán Ottó
tisztelt
l)arátomnak, a ki nemcsak az
ország kükinfele vidékein szerzett tait
ki
töbl) rendbeli
ada-
rendelkezésem alá bocsájtotta, hanem idt és
fáradságot
nem
kiméivé,
még
a
munkámhoz
csatolt
táblát is elkészítette.
Végül fogadják mély köszönetemet egyfell
magyar természettudományi
társulat
tanúsított megtisztel bizalomért titkárai,
az
a kir.
irántam
— másfell annak
a kik ügyemet jóakaró buzgalommal intéz-
minden tekintetben
Forró
(
AJiitiij-rm.
I.
elsegiteiii igyekeztek.
1875.
dcc-i'iiihcr Inirdhíiii.
Csak az
közvetlen észleletek segélyével reméltem
némi eredményre juthatni.
szilágy-nagyfalui
ték és
Vizsgálódásaimnak elséslegbiztosal)!) kútforrása ennélfog\-a
is
János magy. nemz. múzeumi gyjt, Pungur Gyula
élet-
Mert a modern tudomány mai nap
találtam
Az ilyszer közremködésért szinte
tanár, Dr. Gyergyai
Az alakok természetes csoportosítása leg
szakférfiainál
hozzám beküldvén,
Linné óta oly l)ecsesekké
és
állok.
hanem akadtak hazánkban
támogatásra,
körét tágitott:ik.
teszi.
a külföld
IIeutf.r, a franczia
egyesek, kik az általuk gyjtött fajokat meghatáro-
a svéd állattani irodalom termékeit már a nagy
lanokká
szívélyes viszony-
melyben Európa elsrangú hemipterologjai-
— mink a svéd Stál, a finn — PuTON, az olasz Ferrari szives
szinte köszönete-
munkám azon
val
rendszerre nézve csekély eltérésekkel korunk
legkitnbb hemipterologjának,
is,
reinek
emiitett két intézet illet
szíves elzékenységükért ezennel
ÓjilitJnthiiicux,
nem különben
magángyjteményét,
bécsi tanár
kifejezi akarnak lenni annak, a mit az etymologia GrociD'i.t,
ország
az
Borsod, Csongrád, Gömör, Pest, Szabolcs, Székes-
talán tiilszigorúnak látszó Ítéletem igazo-
lására szolgáljon
tettem
kirándulást
is sér-
rényletek sorába tehetk.
Ezen
számos
vidékein, nevezetesen pedig Abauj, Bács,
Dí Horváth Géza.
TÁRTA LOM.IEGYZKK.
I.
ÁLTALÁN OW
liKHZ. Lap
Kiilszervek
1
BelszíMvek
.
Átalakuli'is
Klctmód Földrajzi fltcijodís
Irodalom és gyjtemények.
n.
A Lvfíacidák jelli'inzése Els alcsalád: I.iiymiiHi Második
ak'saláil:
SYSTEMATIKUS
RKtiZ.
és felosztása
Ci/iiiiiKt
llanimdik alcsalád:
ll/i.sxiiKi
Negyedik alcsalád; IhiienUirina Ötödik alcsalád:
(Ivocoriiia
Hatodik alcsalád;
.Irtluiniiiii
Hetedik alcsalád;
O.ri/nirciiiiia
Nyolczaclik ali-salád;
Kilcnczcdik alcsalád; Tizedik ali'salád;
llili
,
Mi/ixlnrliiiia l'iii-rliiifdriiiii
....
i-ii'iii.-ilriiiii
FUGGELKK. A
magyar-daliiiál tciigrr|iaitoii
('szlclt'
l-yg;icidaiajidi névjegyzéke
Index...,
^"„:
•#'
Ml-''' t.
m,
m^
íT'
í«;
*
--
m.
m m
m m
-mi
0^ •• **
*
M m
p* I
**
90-
0*
i
mjffi
—
M A (I Y A R O R S Z A G
LYGAE IDA NAK MAGÁNRAJ ZA. I
I.
A
LYGAF.iDÁK ViiKvis ]!oi)OB.usFKi.Kic
t'K.vik fajdiis
a
l'e.j
AT/rALANOS RKSZ.
családját képezik,
tökcletleii átalakulással Inró
mely a kklemás-röpüek
részen álló
olilaláiiak alsó
a potrohot legfölebb félig
11
f
Iletcrojitcni
kélröpü kovarcik
llcmipti'in
f
/
al-rendjében foglal helyet, és melyet
)
negyizulekn csápok, a négyizülékü szipcsör, a háromizülékii kocsák és
fed háromszög pajzska
jellemeznek.
KÜLSZEEVEK. idoma többc-kevésbbétojásiddiuu vagy bosszu-
csalnak megfelel serte van ellielyezve, melyek szorosan
dad, cgyos esetekben igen karcsú és nyálaid;, de állomá-
egymáshoz szorulván, természetes szuró-eszközt képez-
nya nnndig szilárd szaiamemü.
nek.
A
A
test
fi'j
különböz nagyságú
rendesen háromszög,
és
Az ekként
oldalából ered
alltotott szijicsr
némelykor tetemesen szélesbült, szélein nem lemezes,
hátrafelé visszahajtva levén,
hátul többnyire egészen a szemekig a
a
líajta
vannak a szájszervek, csápok
A szemek
fekv
között és eltt
által
középs
a legnagyobb
nyúlványt képezvén, a (tyhis) neveztetik
szemek
osztva,
elre futó
melyek közöl a
csúcsát alkotja és fejhiUi/ol,--ue]i
a kisebb oldalterk jíí/vihi/iv/ícs (juijum)
;
névvel jelöltetnek.
Ez utóbbiak
alatt fekszik
íüsó oldalán egy-egy pofalcmrz ((jima),
léhez az
ellielyezve.
egy hosszabb vagy rövidebb
és
fej
ha mélyesztett.
rész felül két
három terre van
barázda
és
törj
({j(ikh-iiii:.tJ;
I
liiicfiiliii'
I
a szipcsör els iziilékének befogadására fej
a
fej
alsó szé-
a szipcsör tö-
alsó oldidán csak int-
f(j
kán észlelhetni egy mély, egész hosszát
nyire sekély s legfölebb a
melynek
jiírubiiilí és
vének védelmére szolgálnak. A
már
A
szervekkel biró nél
,-1
s::i/icsiir
esbl
áll,
i
l
meg
HiinVÁTH OKZA
:
s
száj-
és felül tövé-
liegycs triildiiiu ÚiImJIí :ihal van lírfcdve.
csben négy vékony
H
zárt
a rágó rovarok rágonyid- és állkap-
MAUYARORSZÁU I.YGAKUÍAI.
;
nyi'ilik
túlhaladja. szerint
viil-
a két középs izülék azonban rendesen a legliosz-
szabb.
A
négyizülékü cnápok (antennáé) a testnél mindig
rövidebbek,
fonálidomuak, rendesen kissé vastagodott
utolsó ízülékkel
;
az els izülék többnyire a legi-övidebb,
a negyedik pedig a leghosszabb vagy csak ritkán rövi-
debb a második- vagy harmadiknál. EUielyezésüket
tleg
a
f(j
oldidiiiii
a exápdudor-o\i
(
II
szemek eltt egy
tiihcreiiluni
rövid,
antemü/eniw
)
ille-
ers dudoron,
állanak
;
tövük
melyet magunknak a szemek közepétl a szipcsör tövéig
e
egy fels részén nyi-
l'cb'l
nemek
Egj'es ízülékemek hossza a különféle tozik
is
barázda több-
;
mely lényegébi'U a rágó
roviiidli :dMJk;iiiMlí
majd csak kevéssel
többnyh-e azon vonal alatt, ritkán azon vonalban fekszik,
közepéig terjed vagy egészen
rnxlniiii
csúcsának alsó test alsó oldalán
mells csípkön túl, majd a hátsó csípket
húzva gondolunk.
A
négyizülékü
fej
elfoglaló barázdát
hiányzik.
tott liengeres
a
nyugalmi állapotban a
s
szemel,- (neiili)
a
fej
oldalán áUanak, többnyire göm-
bösek és középszerek, csak a (reocorinák alcsaládjánál
nagyok
és tojásdadok
;
rendesen a
ledettek vagy azt érintk.
a fejtetn foglabiak liclyct
A ;
szeinee.teh-
a
elszéléhez köze-
törj (
neelli
kettesével
/
ryrrhdcorináknál hiány-
zanak. 1
ÁLTALÁNOS RÉSZ.
I.
A
második frésze, mely a mozgási szerveket
test
a
viseli,
K^LSZEE^T.K.
tiírj
három részbl
(thora.rj
Az
közép- és iitó-torjból.
m:
áU, u.
az el-,
eltörj, melyet rövidség okáért
általában torjnak ueveziiuk, a
í'ejjel
bad
alsó oldalán az flönullai
I
izülés
jird.stitliiiiiii i
A
függ össze
által
;
a mells lábak izvápái
iziilése
alsó fele a középmell
:
hibákat ^iseh. uidlcn
/
Az
mctaMctliiuin
léteznek.
fscutclhiii)
és a röjjtj'k
),
(im;^ostetliiiiiii
)
középs
a
a hátsó lábakat
)
)
s
a büziuiiügy
iitó-
küls
A
vaunak összekötve.
(
hemchjtra I
mint a többi féh'öpelmél,
,
A uagyobbik brnemü
szög, csúcsával elre
corium
és clavus a
részletet a
nagy conum
fordított
befelé a pajzska mellett
úgj' itt
külöuböz állományú
\dzszintesen fekszenek és két,
részbl állanak.
fekv keskeny chirm
egyenes varráuybau érnek össze
kevésbbé
szembetn
s
s
A
co-
a
részlete,
—
Euuek
egyszer hosszérbl
melyek néha liaráut fekv erecs-
erezete többnyire
által vannaJj összekötve és ez
kányukon tskékkel Aagy fogacskílkkal fegyverezvék.
által
i
:5
egyes sejteket
mennyiben náluk a röphártya tövéu két-három
szefolyó ér veszi eredetét.
több,
A
néha egymás között ösz-
két
A
mells czombok ezen megvastagodása igen nagy
hol a
fokban jelentkezik, befelé görbülnek,
még
lukou
ott
st
rendesen a megfelel
egyes esetekben bels
fogacsoltak
is.
A
liíbsziirak is
homorú
okla-
kocsák három izülékbl
álla-
nak az els ízlék rendesen leghosszabb az utolsó ízülék ;
;
egyszer k;u-macsot
két
A I
felül lapos, alul
ahiUiiiien)
és két tapaesot
aroliiiiiij visel.
(
többé-kevésbbé dombordad potroh
tövének egész szélességével az utótorjhoz van
részletét oldalvást a conne.rirum köti össze. lilvai
röpty
A
potroh lég-
résziut a connexi\iimon, részmt a hasi szelvények
oldalain
vannak
— A negyedik
A
elliclyezve.
léghkak ezen eUielyezése
röphártyái kü-
és ötödik,
vagy csupán csak az ötödik hasi
szelvény utószele a nstényeknél közejiéu gyakran mélyen
kimetszett
e kimetszés egyes esetekben oly mély,
hogy
az iUet szelvény közepén az eltte fekv szelvény
alatt
;
egészen eltnik.
A
nstények hatodik hasi szelvénye
egé-
szen az ivarszervek szolgálatába szegdik és közepén
hosszában kettéhasítva levén,
e
hasadék a tojóes ekej-
tésére szolgál.
alkotnak. Csak a PjTrhocorinák képeznek e teldntetben
melyekbl aztán
czombok, nevezetesen a mells czombok, sok
böztetésére igen biztos és határozott ísmeitetjelt képez.
A
röphárVja (memhrana).
sejt víin,
csipök, az
az ettl
alkotja.
egyes többé-
rium utószéléhez járul a röptyük hártyás
kivételt, a
A
az egyes alcsaládok szerit változik és azok megkülön-
erek által vannak áthatva.
áll,
állana];.
három-
röptrvk tövétl kiinduló és_rézsút be-
felé tartó
kék
—
ersítve és hat szelvénybl áU, melyeknek fels és alsó
repiUszerveket a röptyük és száruvak képviselik.
rnptijiik
A
szenek.
fexr.sví
csípit kivéve, egymáshoz közel fek-
lultsó
esetben tetemeseu vastagodottak, duzzadtak és alsó pár-
Az iitótorj fels része
\dseli.
az utómell oldalvást egy-egy lemezke, az utotarjak Ime-
taplcurac), által
is
(((•('?«/'"/(!/
utótorj felül a szárnyakat, alul az
nyilasát forificiiim odorifeniw
A
f
középtorj fels oldalán vau a potrob felén túl solia
nem nyúló háromszög pajzska
s
és középtorjjal sza-
Itíhxzár és
tiiinpin-, ezotnli,
Oxycareuinák
Az
ivarszel fények
foglalnak helye't.
(
seíjmenta ijenitdlia) a
A három
többnyhe a hatodik potrohszelvény csak a két utolsó látható. *
potroh csúcsán
ívarszelvény közöl az
Ez
alá
els
van rejt\e
és
utóbbiak közöl a hímek-
lönben uj^igalmi áUajJotban rendesen keresztezik egy-
nél az
mást
keskeny szegély jelentkezik, a második ellenben nagy,
és
A
egymáson fekszenek.
vékony hártyás szánii/ak I alaej a röptyükuél min-
dig rö\'idebbek
;
nevezetesebb két
ahá föér (véna
ér,
a,
fels föer
siibtensaj,
I
mi
alaruiii
)
ben egy
által
közejiéu túl egy haráut futó
egy hosszúkás
kéjjzdili.
A
rö\-id erecske
leg-
véna primariaj ós az
erecske, az átfo/jo ér fvena cimncetens) által
kötve,
A
erezetük kevéssé van Idfejldve.
sejt,
van össze-
a számjsejt
l
areola
szárnysejt közepébe a legtöbb eset-
nyúlik be, mely többnyire az alsó
férbl, néha az átfogó érbl ered
és szdrnyhvnxjnak (ha-
musj neveztetik.
A
állajiotbau
legfölebb
csak mint
doniljoru lapot képez és az alfél nyílását alóhól fedi.
A
nstények els ívarszelvénye a tojócs küls hüvelyét képezi, a
másoihk oldalvást fekv háromszög apró
mezkéket képez, melyektl
harmadik a
befelé a közepén ketté hasított
ívai'szelvéuy foglal helj'et.
P^^Trhocoríuák
E
tekiutetben csak
nstényei mutatnak némi
mennyiben náluk a
ketté
le-
nem
eltérést,
a
hasitott hatodik potroh-
szelvény hátul egyenesen csonkítva levén, az els ívar-
szelvény nagy terjedelemben
tnik el
s
a tojócsnek a
hosszában futó hasadékon át enged utat a szabadba.
hihak fpedesj futók, reudescu
a többi rovai-okuál, úgy
els nyugalmi
itt is
öt
középszerek
frészbl
—
és
mint *
a csipü,
E
dobíozat systematUius részében emiélío;í\'a köunycbbsó<í okilért a másodiJi
ivai-sZL-lvéuyt clsónek,
a hiuluadikat másodiknak ucvezem.
I.
ÁLTALÁNOS
eelszer\t:k. atalaki
liftsZ.
i.as
BELSZEEYEK. A
Lygíieiflilk
nyilnak, sokszor tetemcsen kifejldvék és néha igen csi-
központi iflegrendszere a többi félröpííej
kt'-bez liasoiiló és
nos tömlszerü idomokat mutatnak. A !N[ALPiGHi-féle edé-
meglel letsfiii összpoutositott, a raein'|
nyibüii
;i
jiotroli
A
fejbon és torjban képez.
el
lev
kony, tekervényes csü1)1 állanak
két dúcz közól az
fölött áll s a
idegekkel
inferím), a
;
tápcs
alatt részben
már
A büzmmgy
( yaníjlion cerelirale
a torjban foglal he-
az
alsó agj'díicz
övez
els sorban a
A
garatgyriit képez. Az
torjdúcz ((larujlimi thoracicum )
rafelé vonuló
a törj és potroh üi-egeibeu
észlelni,
Az együttérzideg-rendszer úgylátszik igen gyengén nyomait sikerült
egj^es
s
A
véredényrendszer a többi rovarokéval megegyezik
tapintás
A nemz
fleg a csápokban van kifejldve.
Az emészt szervek függelékeibl állanak.
szer hosszabb a testnél
nagyrészt begyidomu
melyek a potroh két oldalán a tápcs
alkotvák.
tápcs körülbell három-négy-
egy különféle
alakií
és
része
hártyás
;ilatt
fek-
a bárzsing, mely
tömlvé van
A vékony
ondóvezeték rendesen
ondózacskót képez
;
csak azután nyí-
lik a rövid közös kilövell ondóvezetékbe, mely az alfél
miatt a potrohban tekervé-
Els
ki
lev
közlekednek.
( spiraculum ) által
tömlcskébl
tápcsbl
sem tágulnak
körléggel a poti'oh oldalain
szenek és rendesen hét egymáshoz Ulesztett hosszúkás
sem tudvmk.
s e
nyesen van elhelyezve.
állanak,
A
me-
szervek a hímnél két legyezidomu herébl
annak mmgyes
a
A
hólyagosakká.
hat pár finom léghk
érzékek közöl a látást a szemek és szemecsek, a
A
áll.
légzést jól kifejlett finom légcsövek közvetítik,
légtai-tó
hallásról és szervérl mit
közelebbrl azonban nehezen
:
lyek mindig csövesek maracbiak és soha
esetekben a tápcs liosszában ész-
szaglást a csápok, az izlelést talán a megnyúlt alajk közvetítik.
a mely azonban soha sem oly kellemetlen, mint
a test hosszán áthúzódó hátedéuj-bl
A
csak a bolygóideg fnernis vm/us)
revenni.
Az
btízimi'igy e család vala-
eddig mégis csak aUg egy
jellemezhet.
A
Nekem
feltalálliató,
a hú-hedt házi poloskánál
lev szervek
teljesiti.
van kifejldve.
nt(')-
párnál sikerült a kiválasztott illékony folyadék szagát
egy bát-
vastagabb idegtörzs, mely aztán sokszoro-
san elágazva beidegzését
mennyi tagjánál
tömegébl ereds
tartozik
helj-et és nyilasai is ez utóbbi-
nak oldalain vannak. Noha a
száj szervek idegeit szolgál-
nek fleg a röp.szervek és lábak számos idegei
már nem
Ezen rendesen sárgás vagy
szervekhez.
mell bels felületén foglal
nagy torjdúezczal van egybeol-
tatja és tübbé-kevésbbé a
vadva.
teljes
emészt<5
/i/lantliila oilori/tra)
vörhenyes, ketts mirigy a potroh tövén, illetleg az
lyet s az elbbivel oldalvásti idegfonalak által levén ösz-
szekötve, a tiípcsövet
a vastagbélbe uj-iluak.*
kitölt zsírtestlieu vannak ellielyezve.
szemeket, szeraecseket és csápokat látja
a másik, az alsó agydúcz
s
Mindezen, valamint a következ szervek a mindent
a fels agydíiez (íjanijUon eerehrale siiperiusj, a táp-
eg^'ik,
es
fejben
nyek, melyek a húgyszerveket képviselik, négy hosszú, vé-
dúczokat csak a
üi-egéiiek kizárásával
alatt
végzdik
nemz
kitágulva.
s
A nstény
a hímvesszvel összefügg.
szervei ehhez hasonlók.
A
két petefészek mhul-
EiTe következik egy pár vékony kaescsal, majd zacskóvá
egyike szintén többnyú-e hét tömlszerü, egy nyalábot
tágulva az emésznye-g^'omor, mely aztán rövid vékony-
képez csövecskébl áU
béllel
csakhamar a vastagbélbe megy át
;
alatt a tojócsvel
ez utóbbi szin-
tén zacskót képez s a hasonlólag zacskó- vagy körte-
idomu, de rendesen nagyobb végbelen át az
—A
utóbbihoz
félc cdéiiyik.
függelékei
A
a nyi'ilmirigyek és a Malpighi-
:
iiy;'ilniirii,'yik,
iinlyck a
végzd
közös hüvelybe nyílnak.
Ez
még rendesen egy pár függelékes míiügy is jíünil.
alfelet eléri. *
tápcs
petevezetékeik szintén az alfél
;
l);irzsiiig
A Thanhoffer
(Maííy. orv. és t^nnészotvizsí:. xiil. na'íy^'vülésíínek
klUatai) últol leirt kítfél" MAi.piom-cilóuyekit. valaniiut niiir eliibb
clijébo
n&L n^- czva alkalumnml
is ha.«7.talai>ul
más
muu-
roTonik-
ke>vst«m.
ÁTALAKULÁS. A
Lygaeidák tökéletlen átalakulással bíró rovarok
levén, a
petékbl kikel álczák •
nem bábozódnak
nem mindig szabadmi mozognak
be, ha-
és tiiplállíoznak s esii-
i
i
'
pán háromszori vedlés
A
által érik el teljes kifejldésüket,
fiatal álczák külsejükre nézve
rovarokhoz hasonlítanak
:
már némileg
a kifejlett
csak a csápok, a szipcsr os a 1
ÁLTALÁNOS RÉSZ.
I.
ÁTALAKULÁS.
lábak zömökebbek, de a legfbb és legállandóbb jelleg,
Isfhnororifi Itciiii/itenis,
mely azokat az
ris apterus, »iay
ivarérett példányoktól megkülönbözteti,
a szemecsek és különösen a röpszervek hiányában
n
Minél inkább
és fejlik
minél több vedlésen megy
,
leend röp-
keresztül az álcza, annál inkább kezdenek
szerveiuek durványai utolsóeltti
tökéletesen
tokba rejtvék (a mi
kifejlett
durványok az
már szembetnkké válnak
után
vedlés
brnemü
egy
és
E
jelentkezni.
is
által az álczák
de durváuyos röpszervü alakok-
,
Az
mindig könnyen megkülönböztethetk).
tól
meghozza végre a
vetUés
röpszerveket
kifejlett
cseket
is
és,
utolsó
ivarszervek mellett a
kifejlett
a hol elfordulnak
a szeme-
,
a féhöpfíck között és igy e család-
melyeknél a röpszervek a harmadik
egyes fajok,
aránylag gyakran észlelhet, legalább sokkal
Ezen rendellenesség abban rendesnél rövidebb
Az
tetik.
hosszabb
;
középs
a
a
A
brnemü tokokat,
mértékben szokott jelentkezni röphártya és a szárnyak
E
szorítkozik.
nek látszik
rendesen a
e családnál
s
,
de rövidebb mint ezek együttvéve.
számának ezen fogyása akként jön
izülékek
hiány els pillanatra csekély jelentségvizsgálva
meggyzdünk,
miszerint a rovar egész külalakjára befolyással van.
A
röpszervek diu-ványos fejldésével ugyanis a röjjszervek
mozgatására szolgáló is
a törj üregében eUielyezett izmok
s
csekélyebb terjedelmüekké
zéptorj,
st
ezzel kapcsolatosan a kö-
s
részben az eltörj
nyebbekké lesznek
szkebbekké
is
és keske-
Pachíjmerus Itolandri,
Ezen
alakoknál a
nemeknél
:
a kifejlett röphártyás
hátúi mindig szélesebb mint ell, a kur-
törj
röjahártyásoknál ellenben vagy ell és hátúi
tított
széles
vagy néha még ell szélesebb.
más alakban még nem riae, Ocuconíi (jnjUovhs, l'hiltliimix jiiiailliis,
nijijics, Sti/(jn(ic(iris
A
többi
14
faj
eset a gyakoribb.
fajok képezik
:
is találtatott. dixjiiii',
durváuyos
Ezek
:
Blúfii(,s
Do-
l!/ii//itiri)iliniuiiis (iiiti'nna-
Iniii/ijn'Hllifi,
i'iisticiis,
liiDiiiiiiiiiix,
Scoliijidatiiliiin
tökéletesen
elfordul és pedig
ily
melyeknek egy része nálunk
észleltem,
fajt
kifejlett
.tiiiiiijitin
dj/inia, jiilosiis.
röpszervekkel
is
némelyeknél emez, másoknál amaz
Ezen második
Li/fiacusoiiia
carhonai'ia,
ciliattis, an'uariiis,
fejldési
hol a
eltérés az ivartól függetlenül
A
legnagyobb ritkaságok közé tartozik ennélfogva egy
gyjteményemben lev
IHplonotus fracticoUis példány,
melynek mindlvét csápja rendellenes fejldést mutat
három izülékbl
csak
áll,
három izülékü
tekintetre talán egészen uj és
valamennyi Lygaeidától eltér
nem
csájijai által
képviseljét volna
'''
sejteni.
vájjon az álczaáUapot mely
még nem
szakában veszi
mely hatányok idézik
eredetét e rendellenesség és vájjon azt el,
és
úgy hogy az ember benne els
tudjuk és felderítése további vizsgála-
toknak van fentartva.
Vannak azonban
esetek,
midn a esájíok szabálytaermvi sérüléseknek kö-
lan fejldése kétségldvül azon
Faunaterületünkön eddig összesen 25 röpszervü
lil.s,
egyenl
Kmih'tliis
jobb, hol a bal, de mindig csak egy oldalon fordul el.
Hogy
és Sculopostethiif:
lihijjiarixlinitiius
MicrutiJiiia
luhtilusus, l'ini,
,
Scohpostethus ajjinü, adjmwUis.
tojásdadból hosszukásabbá, egyenközübbé váhk. Szépen
thi.iiifi
aiKjidaris
Iciis
,
Trajiczoitiitiis
liirsutiia,
hajlandó
tanulmányozhatjuk ezen változásokat különösen a Plin-
hogy
létre,
következ hazai fajoknál észleltem:
jelenséget eddig a
ez által pedig az egész testidom a
;
Az
a második és harmadik izülék egymással összeolvadnak.
vagy részleges hiányára
teljes
de közelebbrl
;
mindig durványo-
durványosság kisebb vagy nagyobb
azonban hosszabb, mint a
izülék
rendes alkotású csápnak akár második, akár harmadik
Metopopla.r diUininiilfS
sak maradnak.
képez-
által
iziilék
csápnál az els és utolsó izülék rendes
ily
E
hauem levetve bár
hogy az egyik csáp a
hosszúságú, vagy az utolsó valamicskével rövidebb vagy
vedlés után vagyis a tökéletesen kifejlett és ivarérett ál-
kifejldésük legmagasabb fokát,
áll,
három
csak
s
lapotban sem érik
el
mely
alkotásában,
gyakrabban, mint valamennyi többi féh-öp családnál.
izüléke külön
is.
Vaunak azonban ban
a
fejldési rendellenességet a csápok e családnál
I'ijrrhoco-
megemlitendnek egyszersmind bizonyos
vélek
Itt
áll.
ScDldjioKli'tltii'i ilccoratiis,
csoport(_)t
a következ
Xi/siiix
rcticiihitiiiii,
.lacohcae,
szöui létrejöttét, melyeket azok a rovar álczaállapotában
szenvedtek. így például egy
bntokombau lev
reticulatmn rövid balcsápja csak
három izülékbl
második izülék rendes hosszúságú, de vége sen vastagodott
s
közvetlenül hozzá egy
lan utolsó izülék csatlakozik.
Lyuacosonia
Egy
felé
áll
;
a
teteme-
zömök idomta-
Xi/kIiis
Snieriuim bal-
csápjának hai'iuadik izüléke utófelén csaknem kétszer
vastagabb mint rendesen, rcividlt
végén gömbösen felfúvódott. Egy
iii'gyedik züléke
pedig
Fatlii/incnis phaniiiviis
szabályos alkotása lialcsáiijának utolsó izüléke a rendi's-
Isriuiodfiiiiis síí/iiihti. (ivin-aris
leti,
Illii//i
/lii.siitiis,
iliiniiiiii
,
l'lijiitiiiitus
nemet plíifliiivuUs,
Miicnjiltiiia
riin'iiiii,
I jtiiijnoilciiiii
Uy
t/'Vt'dúsbe eat'tt val^szinüloR
Costa
is,
inidön a rejtélyes TriUnnacerii
sttí-
iiuiiiniili,
felállitutta.
mely aligha
fejlödésü csápokkal
bnó
les/,
más mint
Scohiptjulfíhtut.
t-py ily mimllii^t
oldalán vemU'llenea
ÁLTALÁNOS
I.
ÁTALAKULÁS, ÉLETMÓD.
KÍ:SZ.
Ilhiijia-
ugyanis közvetlenül a szabályos alkotású els izülékhez
példáuyt láttam, melynek balcsápja
csatlakozik s e mellett csak valamivel rövidebb, mint a
nél felényivel rövidebb. Legujabbiiu pi'dig egy rochi-Dmiix hirmtux
csak ktt izülékbl
áll
a rendes vastagságú utóizülék
;
jobb csáp harmadik és negyedik izüléke együttvéve.
ELETMüD. E
család fajai
vizenysebb
Ti/phae fajok bk-nak a
elszeretettel
Egyedül
1500 méternyi magasságban gyjtöttem.
Chilacis
helyek iránt kiváló
szikes
partjait
látszik különösen
szeretni.
A
verfényes
kopárokon,
gyejjes legelkön,
kövecses dombokon,
lejteken,
sovány réteken, szegényes növényzet
jnisztákon, száraz homoktalajon és ezekhez hasonló
lelhelyekeu tanyáznak, hol egyenként,
péld. Ijjíjacus equestris, de
st nyáron
tavaszszal,
összegylni,
fleg
át is
—
uünt
aptcrus
Fiirrhocuris
—
nagy csapatokban szoktak
fák és falak tövében sütkérezve gyaki-an
s
seregestül találhatók.
valamint
kisebb-na-
hol
Különösen egyes fajok
gyobb társaságokban.
más
I'latijijaxtcr
Taplini/icltus
fcmujinem,
Alnetis és
fordul-
alatt
fahéj
i-ontrtirtiis
Legtöbben azonban száraz növényhulladékok,
moh
lott falevelek,
és
kövek
alatt,
A
f
O.ri/carenina és Hetooijaxtrina
Xi/siiis-íé\ék,
között és apróbb
alcsaládok
képvi-
különféle növények szárain és levelein élnek
mig az élénk virágokon
is
állatok
tai'ka színekkel bir(j /.í/r/«í>».s-fajok
találhatók. Itt
is
gyakran
észlelhetjük tehát némileg
színének a környezethez
való
ii
hol
rovarok liegyen-völgyön mindenütt elfoiduliiiilí,
Icnyészéskhöz megkívántató
Hogy
magasra
egész
bizonyossággal
minthogy épen a határszéli
eültek. Eddigi fel
feltételek
megvan-
elterjedésük függélyes irányban nálunk mily
terjed,
tes hemipterologiai
nek
nem
tudhatjulí,
magasabb hegylánczok
átkutatásban
még nem
tüze-
igen része-
észleleteim szerint leguuigasabban
magyar orvosok
és természetvizsgálók
XVI. nagygylése alkalmával 1S72. szeptember havá:i
nirii:\iliai
Hogy mely
táplálék a túlnyomó, az a fajok, de még inkább az év-
szak
A
változik.
szerint
csak a növényszárakat
magvakat
is
növényi anyagok közöl nem-
Az
a lágyabb
sem támadnak meg,
rovarokból,
állati táplálék döglött
apró bábokból és petékbl áU.
ról
hanem
leveleket,
és
szívogatják, a mint ezt Pyn-hucuris aptenis-
nál tapasztaltam.
s
Kl
azon pár
azonban soha
állatot
ii'ó
között, kik e tárgy-
megemlékeznek, bizonyára legigazságtalanabb
NOLA (Ess. Hém. és
p.
241
— 245),
midn
álczaállapotukban
— eleven
Spi-
rovarok meg-
e
mells
sokszor tövisekkel fegj'verzett
hogy azok
czombjaiból azt következteti,
—
legalább
zsákmáuynyal élnek, tehát
Herkulesfürdó
felett tornvosuli)
l)omog-
mely ama tbeoretikus vélemény
len egy esetnek sem,
mellett szólna
álczák
;
de igenis láttam több esetben,
növényi vagy az emiitett
is
állati
hogy még
anyagok vala-
melyikén lakmároztak.
A
párosodás
temberben történik,
mások
Némely
idszaka különböz. a nyári liiiiiapoklian,
jiárosodnak.
A
st
koziisülés
fajok
egyesek szep-
niiiullg
akként
hogy a him a nstény hátáia kapaszkodik,
miután a uemzoszervck keUleg lefordul, és aztán az
összeragadtak,
ersebb nstény
s
arról
által a közösülés
egész tartama alatt, néha egy-két napig, fejével ellenkez
ú-ánybau idestova vonszoltatik.
A
men-
J ,i/ii(icii.i sa.fatilix, l'aclii/mmis /ihueniceus és Piiii.
ICzeket ugyanis a
liaii
Lygaeidák táplálékát részint növényi, részint állati
tavaszszal,
ii
nak.
A
anyagok, iUetleg azoknak nedvei képezik.
alkalmazko-
dását. \'\
a máramarosi Pietrosz-ha-
rhn-icidiis
vason.
mindig figyelemmel kisértem, nem voltam tanúja egyet-
miiui,
niilr
Cymiis
Liiji/ro-
Tátrafüred mellett,
i'rticcic
továbbá a Cíjmina, Arthe-
mmk
az
valammt
sokkal
ragadozók. Én, ki e tárgyat kii-ándulásaim alkahuilvul
fajok,
a
lehul-
Nem
világosabb színezet
növények tövénél tartózkodnak.
seli
coris sylfeslris és Hcteruija.iUT
vastagodott
nak el.
alatt,
csekélyebb magasságban élnek Xi/siim Jamlieai;
mind lehetleg vizszegéuy helyeken, napsütött
többiek
tehát körülbelül
leten, közvetlenül
a Hencstaris halophilus pedig alföldi sós-
;
annak csúcsa
és kevés
(ícdcoris dicjiar és
Isi/hkkIii/ius .lalmlcti,
tavaink
kedvehk.
a száraz, kopár helyeket
kivétellel
csak az
mind szárazon tartózkodnak,
megtermékenyített nstény hosszúkás apró
petéit,
a meuuyh-e eddig tapasztalliattam, kisebb-nagyobb cso-
mócskákban, hvelek vagy fszálak
felületére rakja.
álczák június eltt és októberen túl
soha sem
a
mibl
azt következtetem,
Az
találhatók
;
hogy midig még ugyan-
ÁLTALÁNOS RÉSZ.
I.
azon évben szoktak kikelni és teljesen kifejldni, mely-
En
ben a peték rakva voltak.
legalább részemrl azt
valamennyi európai Lygaeicla tökéletesen
hiszem,
liosíy
kifejlett
állnpotbau
tflel
E
át.
ÉLETMÖl).
tí
feltevésre
jogosit azon
körülmény, hogy eddig a nálunk tenyész fajoknak már
csaknem
felénél tényleg ezt a viszonyt találtam, és
szenved kétséget, liogy további fajok áttelelését
határozottan
is
nem
kirándulások a többi
téli
fogják mutatni.
ki
FÖLDEA.TZI ELTEEJEDES.
A magyar
nemcsak geographiai, hanem
bii-odalom
faunistikai tekintetben is határozottan jellemzett egysé-
get képez, és mint ilyen
E
nevezete alá foglaUiató. Erdélyt,
gyarországot,
magyar fatin.\terület
liiniiiiifiini.s.
terület
magában
már
hazánkban
dcs,
Oxijcareiuis coUaris, Icits awjularis, Beosiis erijthi-opte-
határozottan dél-
rus,
Pi/rrhocorís
tenger2iartot. *
európai
Lygaeidák családja
szépen van képviselve,
is
és
hiven tükrözi vissza az átmenetet Nyugat-, Dél- és Kelet-
Európa faimái
között.
Az
mintegy | része közösen
eddig észlelt fajoknak ugyanis
mind a három
él
csak Nyugat- és Dél-E uróiJában tenyészik
1 része
vannak ismét
fajok,
Nem kevésbbé jellemz Európában
egész
elterjedt,
az
is,
nem
iiiicnijitfiinii. l'd.'itiní hiniijir,
A
eniHthetók hazánkliól
ritka
faj,
elfordul-
is
mint Macroih'ma
nálunk eddig nem
Cawptotchis
:
nintalis,
lUnijiarurliriinnis jiilicunih, ilisjKw,
Ti'a}H'zii)tiitiin
de
hogy néhány csaknem
találtatott.
nyugat-európai faunaterület képviseli
modí-íitux,
;
melyek Európán kivül még Szibé-
riában, Kis-Azsiában és Ejszak-Afilkában
nak.
területen,
gyanánt
O.víjcarenus
Laskisoiiiiis
SciiliijKHiti'tlitm
jiilu.^ns,
i'iiervis,
l\reimiri)n's
fajokat
a
faj
Geocoris
:
Csaknem kizárólag
niartiinatus.
(ieociiriií
]\Ietopopla.v ditniinn-
s-iculus,
mig a
dispar,
Van azonban (jariciis
még
dig
két általam leh't
és KiiihlHliiK
ciliatuís,
sem
sehol
faj,
iTJ
faunánk kizárólagos
találtatván,
különösen jellemz
sajátságait
képezik,
tartoznak.
Nevezetes ritkaságot
és
hun-
riiiitJii»ii>>
melyek hazánkon kivül ed-
bnunk
fajai
közé
az eddig csak
Franczia- és Olaszországból ismert Diiitorphüpterus Spinolae szép fajban
Az
egész
is.
magyar faunaterület könnyebb
áttekintés
végett négy különbíiz tájra osztható, melyek egymástól
nemcsak áUat-
és
négy természetes föld,
hanem
növénytani,
meteorológiai tekintetben táj
:
is
topographiai és
szembetünleg
eltérnek.
az éjszaki felföld, a délkeleti
E fel-
a központi síkság és a délnyugati dombvidék." Leg-
gazdagabb ezek között úgy a
fajok,
mint az egyedek
számára nézve a délnyugati dombvidék változatos
talaja,
nevezetesen pedig a budai hegyek kopár lejti. Ezután következik a központi síkság, majd a délkeleti
icaiinnisis.
keletvalidiis
l'ítclii/iiii'nis
hazánkon kivül csak Kis-Ázsiában fordul el.
ér-
deket, annyi változatosságot és gazdagságot kölcsönöz.
A
PUnthisiis
fasciatii-s,
Dél- és Kelet-Eiu'ópával a
következ
mi faunánknak annyi
és ez az, a
birjulí
Ma-
;
fauna-bh-odalom ** három területe ér
össze,
Közösen
Doriae,
Illissiis
:
nem
foglalja
Horvát-Tótországot
és
európai jelleg magyar-dalmát eurój)ai
Piuraris cri/ilirocephalus, hlacroplax
külön
számithatjuk azonban hozzá a
A nagy
Dél-Európából nj'omuluak hozzánk
felföld;
az éjszaki feU'öld azonban aránylag mégis legszegényebb. Az
*
aoroltani
ott észlelt Lygaeidi^kat ennélfO'ji'a miuiliilm végén külön függelékben
** Állatföldi'ajzi ismereteiiü; jelen íUlúsániU tudjuk, miszeriut
lemben
vett eiu-ópai faunaterületröl,
szorítkozva,
ma
mái-
nem
mely
szólhatunk.
létezik.
Ma
Európa
tartozik, azonkivül
foglalja.
mái- íUtalánosau
el
t. i.
Ey
fauni-stikai eg>'ség a
még Éjszak-Afrikát,
2.
is
magában
eubópaj fauna-birodalom :
1.
Nyugat-Ettrúpa,
magyar fauuaterületen eddig összesen 100
és
a
özük kerete
három nagy
e tárgyat
6. Éjízalc-Afriltn.
bvebben
kifejtenem
tájon
;
a többi hol csak egy, hol két vagy há-
is találtatott.
így AZ ÉJSZAKI felföldön él 50 sylrfstrix
Jacolirai',
[.iiii/niniris
csakis
lorduhiak el.
itt
és
faj
közöl a
St>)(ini'c
\i/siiix
pali'xtris
A
DÉLKELETI FELFÖLDÖN 60
zöl a többi
három
tájon
nem
faj
teuyészik, melyek kö-
észleltettek
még a
követ-
Em-ópa többi
— Sajnálom, hogy jelen magán-
nem
rom
mind a négy
déli félszigete Dél-Fi-an-
földközi tenger szigeteivel. 3. Kelet-Eurlia,
Kjs-Ásna.
tájon elftirdul
faj
földi-é-
Oroszországban azon vonalig,
keletre
Dél-Eiiripa, földrészünk
része. 4. Síibíria. 5. rajz
egész
nem
keleti és jeges tenger, másfelöl a fekete és kaspí tenger- -vízválasztó-
meg.
cziaországgal
természetben
Kis-Ázsiát és Szibériát
vett úgynevezett
szünk éjszakujTigati része délre az Alpokig,
felel
érte-
van fogadva, hogy azon faunistikai egység, melyhez
Ezen tágabb értelemben
mely egyfell a
szkebb
egyedül csak kis fnhli-észünki'e lenne
nézetem szerint a következ faunaterületekro oszlik
jának
Az
Lygaeidafaj észleltetett. Ezek közöl 30
fel.
engedi.
*
Itt
lényegében azon felosztást követein, melyet niunkálatiiiliim u
meteorológiai és föUUlelejességi intézet
is
haszuálui szokott.
nul':y. kir.
kezk
C/iihicis
:
FÖLDRAJZI ELTERXEDÍS.
ÁLTALÁNOS RÉSZ.
I.
'/'///iliac,
Kviicnn'niis
(
iiuuhsliis
^
IHii/jJHid-
cJiruiiius iiili<-oniis,ililiit(ii.s, l.ttsidsiiiiiua iiifrris, Sti/finrirnris
riisticHs, Ih/niiiis /iniuni'iis,
'Itijilirnjitltiis
cimtrattiis^
lllii/IKinicliniiiiiix
iminix,
A
kéjiczik
süjiUjait
fuj
(icocarh
:
gál a
sonlitás
J'!iiililctliis
DÉLNYUGATI DOMHVIDÉK 7S tenyésznek
itt
filjt
CZek
Ihiriac,
jihojiti-ni.i
Sjiiiiulai;
Micrvplax
i)itirniplnti, Macrnjila.cfdsciatK-i, yc».s-
lílinxi/x
('(iiii/iluli'lnx
kÖZl
Uinxir-
Aniratiis mehuuH-cjiludiix,
:
végett,
elterjedését tiipliil;
cuslalis,
(uujuhuis,
szol-
következ táblázatos kimutatás, melyen, összeha-
közöl ennek kizásíciiIk.i,
riliotiia, Scolopostethiis jiirtiix, /lilnsiix.
csakis
hmiji-
liidinliiliix,
Mindezen viszonyoknak könnyebb áttekintésére
KÖZPONTI slKsÁíioN gyjtött C4
A
I iiiitliixiia
hilinmoiis punctidatus.
l'hilij-
íjastcr J'frnii/int'iis.
rólagos
tiiiti'niHitiix,
l'arlii/iiicnis rallihix,
hanem
a nálunk tenyész fajoknak
nemcsak a magyar
faunateriilet
fökli'ajzi
négy táján,
a tágalib értelenilieu vett európai fauna-bii'oda-
lom valamennyi tartomiínyában az eddig közzétett adatok
nyomán pontosan
összeállitani és liiveii fi'ltiintetui
igyekeztem.
MAGYAIIOIISZAG LYGAEIDAI FÖL])EAJZI ELTElíJEDESENEK ATNEZETE CONSPECTUS DISTEIBUTIONIS GEOGEAPHICAE LYGAEIDAEUM HUNGÁRIÁÉ. Hungária
Mcltiiiíjsjjihis rciiK.slKx II.-S(.H. Ij/iIkiiis xii.ratilix «
iijiicxtris
1
ajiiianx
»
+ + + + + +
L
H.-ScH.
iiii'líOiiiiijiliühix
'l'lll/llli
»
Scllfriiinis
»
lidrctioiH
.
.
ScHILL.
.
.
H.-ScH.
i/laiii/iidli'r
IIahn
IIIi'IiIIIIIII'JjIikIiIX
»
i-ltiriniliix F.aIjL.
hhidiiciriix llfscdac
lllissK.s
Ihiriae
Hciu'.staiis
.
.
+
+ +
+
.
.
.
.
.
.
Fall.
+
.
.
+
+ + .
+
+ +
Sign.
Ferr
IkiIiijiIiíIiis
Dtiím.
]'i(iV'irixiii/Uii(iri'jiliiiliis (
+ + +
.
xahiilHi
+
+
Panz.
IHiiiiiriiliiijiliriis Spiniiliic
+
+
.
FlEIi.
»
+ +
+
H.-tícu.
jiKiirlijiinnis
I.siIiiiikIiiiiiis
FaüIí.
SeHlLL.
WoLFF
»
( 'i/iiiiis
+
Fabr.
jiiiHctato(iiiUatiis
Xi/xiiix Jíicdliruc
i>
+
Eossi
Li/i/acosdiiio ri'tinildtinii
Amiiitiis
.
Scoi'
.
.
St. Faug.í'íHkrv.
+
+ + +
+
ri'iii'dris {iri/lliiiilcx Jj »
ilis/Kír
Wa(ía
II
siciilux
FiEU
»
alhiprnnis
Faür
+
+
+
+
+
+ +
+ +
+
+
+ + +
+
+
+
ÁLTALÁNOS
I.
FÖLDRAJZI ELTERJEDÉS.
líESZ.
H
(
'liihiiis
(
'(llll/itiilcllls
'fii/iliae
Mi,
I
+
.
.
.
Fieb.
.
MuLS.
(lilatatiis
H.-ScH.
»
chircíí/ra
Fabr.
PtcrotniHii.t atupJii/liniiiili'x
SCHOLTZ
»
loni/ijjennis
Fere.
»
liiDKjarinis
ii.
ujj.
.
.
.
.
.
.
+ + +
.
.
.
pedfstiis
»
amiariiis
+
Fall.
'I'fdpc-.iniiitiiíi ncliiihisHii
»
disjiar
+ +
+
+
+ + +
+
+ +
+
+
.
.
+
+
.
+ +
.
Hahn
i/rnic}ilatus
(ii/rcsti.^
+ +
+
Fall.
»
»
+
+
+
.
Fall.
+ +
+
H.-8t'H.
WoLFF
Sti/ipiiiciris nixticiif:
Miiruliiiiia
.
H.-ScH.
hidi'ntiílKS
I'i'iitnchii^ iiubihis
.
.
»
nifipcx
.
.
Fabr.
iiiüiniiiii
.
+ +
.
Buem.
Wolff
Mticrodi'iiia rariiiiii
»
+
H.-ScH.
practfxtatiis
»
+
.
+
jiilicoiiiis
Ar(jiiijiiix
+
+ +
»
Lasío.sdiiiiis fiierris
+
+
+
.
antoinatiis Schill.
Plillt/lislIS plisilhis
+
+
.
»
1)
+ + +
L
Iiin
»
+
+
Fieb
Ji'lii/jniidrhriiiiiKs
Ltmipiiiihiiia
+
+ +
Hahn
aahiúcti
Ti'Djiisti'tliiiH
.
ScHILL.
lilihinntlls frarticiillis
Liili/niairií üi/lrcutriti
Iciis (ini/iilaiia
+ +
+
+
H.-Sch.
fasciatus
a
.
Fieh.
Miicidjilii.i- Preysfih'n' »
i
.
MuLS.
rullaris
»
r
+
Costa
Fall.
).ri/rar<'iiiís wodc.'itii.'s
a
.
FlEB.
nijihl.i- illtilllljitlls
MHiijiiijila.r lütiiiiiiiidrs (
ti
SOHILL
H.-SCH.
nixtalix
11
+
Peer.
lincuhUlls
»
u
.
+ .
+ + +
+
+ +
Hahn. Fall.
Fall.
4.
+
+ +
+
Stal.
{'llrichíi
+
Fieb.
carbonaiia Eossi
+ + +
+ +
+ +
Általános rész.
I.
FöI,liliA.l/.I
Hungária
:
rididiix
it.
»
li/tirciis
Fabr.
»
i/iiiiihiihi.s
»
jihoenicriis
»
r-lih/ayin S(IIII.[,.
»
Pini
fiji.
.
.
.
.
.
.
.
Fabr Fahr
Verha.sri
»
riliatiis n. sj>
»
aroiariiis Ij
+
inaryinepunclíttiix
rdiiiaii'ittix
.
.
Bri'll
cri/thiojiti'iKs
Wolff
KcHlLi
»
ajfhiis
»
ailjlDXtlIX
DoUGL.
11
(li'roratii.s
Hahn
»
jiiliixKS
II
plclii'jii.s
F.\LL
Popul
iiiiiltiiiricKx
Fabr
hnmni'iifs
»
Eeut
iraiiiifiixis
J)ri/iiii(.s si/lríiticii.t
Fabr Sahlb.
í'a/iliiojidtiis cuntractits
H.-iSch
l'latíjíjastcr Aliiét is Ij »
fcrniiiiiiiii.s
l'iinliiii-ori.'i I)
aptcnis
L
Ij
iiiaviiintitiix
KoLKN
llctcnKjastcr ru/rxrmx H.-tícH
H.-ScH
«
qt'/inis
»
AitcmiaiíH'
»
riati/jila.i-
Irtiiac
-t-
ScHILL
Sriiliilio.stctIlKS /lictlls
»
.
FlKB
jiiinrtiihitKs
Kmtiíirorin
.
Schili
Isrliiiiicíiris lieiiiijitenis »
.
H.-SCH.
caffr Thunb.
hiscii.i
.
.
L
»
»
.
Kossi
pilH'ti
l-'.iiilihtJiis
.
Fahr.
»
limmis
(
+ +
lliiliiiKlri Ij
I 'ti(lii/iii(iiix
Schill
Fabr
Salriae Schill
+ et SCOTT.
KI.TKT^TKDÉS.
10
ÁLTALÁNOS BESZ.
I.
IRODALOM ÉS GYJTEMÉNYEK.
IRODALOM ES GYJTEMÉNYEK. A magyar
faiinateriilet
LyKaeidáival eddig összesen
csak 3 külföldi
;
de ez utóbbiak
nyerték adataikat.
A
E
12
lyeknek
belföldi
meg
és
gyjtktl
lS(i
1874-ben
bezárja
fi'ancziául, és
munkája a Lygaeidák közöl csak 3
20 dolgozatban vannak
meg,
jelent
letéve,
németül
!)
meés
Káboly Erdély féhöp faunáját ismertet
1862 Fuss
szorgahnas értekezésében 29 Lygaeida-fajt közöl
1
melyek idszaki sorrendben a következk:
részletes leUielyeivel és
mid
(Verliandl.
1800 Koy Tóbiás rovargyüjteményéiiek névjegyzékében liazánkból 7 Lygaeida-fajt sorol
fel,
gyjtési idejével együtt.
Mittheüuugeii
des
Vereins für Naturwissenschaften
melyeket egy-
nek Idvételével mind Buda körül gyjtött. (Alpha-
siebeubrg.
Hermann-
zu
stadt. XIII.)
1805 Fkivaldszky Imre Magyarország faunájának
betiscbes Verzeicbuiss meiner Insecten-Sannnlung.)
lemzésére a
Ezen
(Magyar tud. Akadémia Évkönyvei. XI.)
mely Budán látott naii-
ritka miinkácskában,
még
világot, a Li/iiacim-nem alatt
sorolva
;
fajnál
leUiclyet. (Die euro-
páischen Hemiptera.)
észleletei
magyar nyelven
fele
rimiuix
VI.)
emhti Magyarországot, mint
tanár.
ii-ó
o.
FiEBEE X. Ferencz az emvjpai leh-öpekrl szóló fontos
Méky
(U.
=
fii/tkrijn/ihala
SVí/(/íí
irt/tln-oci'pJiahis volt.
Koy Tóbiás budai
sort ISOO-ban
kincstári tiszt nyitja
Etel gyri
is
csakugyan
scvjté,
12 búvár foglalkozott ü-odaliuilag, kik közül 9 belföldi és
azonban
ezek
a
részint a Coreidáklioz tartoznak,
között 3 Lygaeidát
jel-
is felemiit.
fel-
1870 Horváth Géza a tornai hegység féhöiiü faunáját
Ca.psidáldioz,
ismertetvén, onnan 27 Lygaeida-fajt közöl a leUie-
több
részint
töl)bi
van
faj
kett pedig
— épen
—
lyek és
idszak pontos megjelölésével. (Math.
és
megfejt-
természettud. Közlemények. VIII.) Ezéii érteke-
Í839 Herkich-Bcháffer magyarországi példányok után,
hemipterologiai dolgozat, a Fieber által hibásan
IldrddiKic Prri/ssl. és
<
)c/iniiiidas
zésben, mely az els,
lietlen.
melyeket vele Fkivaldszky Imre közlött, a következ
meghatározott
5
értend.
uj faj leii'ását és
tatiis, Heteroijaíitfr
ábráját adja:
piinftipcnnis,
iiicrnH fencKtratus, 1'.
H.
l'ailiijiiicnis ilccnr-
ntivtdatus, l'achij-
(Die wauzenartigen
nitidiiliis.
Insecten. IV.)
a Bánságból az
i
)/ilitli
magánrajzában
és UUrirldi leii-ását és
(i. uIIiÍjh-hhí-^
ábráját közli. (Entomolog. Monograpliicn.)
Hekrich-Scháffee liazánkból a és
ilitdiiioiiIcH
fajokat
irja.
—
A
wau-
kötet végéhez csatolt
Lijijacus nr)-ii.= Canidcoris Xi-rii lellielyeül
((jiu'stri.'i
az
lelhelyét közli,
Knöpflee Károly
Mezségbl
erdélyi
fel,
Kolozsvár
Jiclniiciis
a
Líjíjaeiis
meUl
pedig 5
melyeket ösztönzésére
ifj.
Múzeum-
gyiijtött össze. (Erdélyi
egylet Evkönyvei. V.)
Mezség természetrajzi, jelesen állattani
ismertetését eiulit fel
;
folytatván,
o.
5 Lygaeida-fajt
legnevezetesebb ezek között a tévesen
Aitlinicis fíiredldta
(U.
onnan
névvel jelölt
Cliilucix
Tiijiluir.
VI.)
tévesen Magyarországot emliti.
De. Tüeük .József Debreczeurovarfaunájáiiak
Fuss Károly az
tatólagos ismertetésében 11 Lygaeida névjegyzékét
általa
Erdélyben gyjtött féh-öpüek
száraz névjegyzékét közli, mely
1
3 Lygaeidát tar-
talmaz. (Verbandl. und Mittlioilungen des siebenbürg.
Vereins für Natúr wissenscliaften zu
Her-
mannstadt. IV.)
—
Hermán Ottó
1872 Ugyanaz a
StriKujasti r jHillitis
és ábrázolja le. (Die
zenartigen Insecten. IX.)
Index a
Xi/shis Julúiitiunus alatt A'.
Lygaeida-fajt sorol
1844 FiEBEK X. F. az
18.53
1871
magyar nyelven megjelent
Mayr Gusztáv
rozás végett küldött erdélyi rovarok jegyzékéiben 9
sorol
fel.
(U.
o.
(Magy. orv.
nem
emhtett Lygaeida-fajt
Feivaldszky János Mehádia vidékérl
1855 Fuss Káeoly egy általa Nagy-Csr mellett OpJithalmiriis leírását közli, mely,
talált
mint helyesen
XV.
aradi
7
Lygaeida
(Munk Manó, Herkiüesfrd
és kör-
nyéke.)
1873 Ugyanaz Mehádia vidékének részletesebb állattani leh-ását adván,
már
IV.)
és természetvizsg.
nagygylésének Munkálatai.
nevét közh.
a neki Bielz Albert által meghatá-
az elbbi dolgozatbiiu
adja.
foly-
hazánk ama
12 Lygaeida-fajt sorolt
(Magy. orv.
és
délkeleti szögletébl
fel
leUielyeivel együtt.
természetvizsg.
nagygylésének Munkálatai.)
XVI.
mehádiai
U
ÁLT.\LÁNOS KÉSZ.
I.
1873 MocsÁRY Sándür az 1872. év iiyaráu liiluiniiegye területén tett állattani utazásáról szóló jelentésében e megyélji'il
kel
IT)
természettnd.
Közlemé-
Lygaeida-l'ajt enilit
(Math.
együtt.
a
Iclhclyek-
és
Irl
nyek. X.)
tájneveit állitja össze.
l'ijnliuniri^ ajilmis
magyar
(Természcttucloniiiiiyi Köz-
Ugyanaz Buda meUl a fajt Írja le. (Petites
MiiidlíDiniKs lnDiiiariciiii uj
Nouvelles entoniolog. No. Ili.)
Mérv Etel Gyrmegj'e onnan
'.i
(Fehér
állatvilágát
ismertetvén,
közönséges Lygaeida-fajt
meg.
Gyormegye
Ii-oly,
és
város
emlit
egyetemes
számitandók még az
haziink líiUiinbozó
melyeket a
letek,
vidi''kein tett
lS,'"ji
— 70-iid
idszakban
azon pliaenologiai
észle-
magy. természettudományi társulat
kir.
megbízásából Staub
Mób
állitott össze,
és
melyek kéz-
iratban jelenleg a nevezett társulat irattárában vannak
E
letéve.
dolgozat egy pár közönségesebb Lygaeida-1'aj
elterjedésére
mely általam tüzetesen meghatározva
t's
berendezve jelenleg 90 Lygaeida-fajt tartabuaz.
A
második nyilvános gyjtemény,
niclyljen faumite-
rületünk féhöpi szintén szépen képviselvék, a bécsi
E
udvari terménytár európai gyjteménye.
gyjteményi; még Fieber határozta meg
magyar példiínyokat
— közöttük
s a
benne lev
Lygaeidát
'21
cs.
gazdag
— csak-
József gyjtötte 18ö9-ben Mehádia és
ISGO-ban az ogulini hatán'Irozred területén fekv
.losefs-
thal körül.
Dr.
Mavr Gusztáv
gyüjteménynyel az 1858
— 1801.
bir,
évi
bécsi tanár szintén csinos féh'öp-
melynek magyarországi idközben, mint
pesti
példiinyait
tanár, fleg
Budapest vidékén gyjtötte, (iyjteményében, melyet a
leh-ása.)
Ide
és
nem mind Mann
löny. VI.)
—
származnak,
k.
1S74 Dr. Horváth Géza a
—
lEODALOM ÉS OYÍ JTEMÉNTEK.
nézve
is
tartalmaz néhány
liasznáUiató
lellielyek és a
pontos megjelölése különösen fajt
találtam.
Saját
gyjteményem, melynek gyarapításán már 8
év óta fáradozom, a szóban területérl összesen 8i
lev családból
fajt
gyjtés idejének, helyének letes megjelölése sehol
adatot.
id
gyjtési
becsessé tesznek, hazainkból <)sszesen 30 Lygaeiibi
és
tartalmaz.
a
magyar fauna
Hogy
ezeknél a
egyéb körhuényeiuek rész-
sem hiányzik,
feleslegesnek tartom
különösen kiemehii.
A mi illeti,
mel
a faunánk területén szerzett
azok közül fóleg négy nagyobb gyjtemény
enditést.
érde-
Kisebb, általam meghatározott gyjteményekkel
nak még ezenkívül Gey'er Gyula
szepes-iglói
Pungur Gyula szüágynagyfalui lelkész,
'
Elsu helyen szági
gyjteményeket
áll
a magy. nemz. múzeum magyaror-
gyjteménye, meljTiek példányai leginkább Fri-
VALDszKY János, Mocsáry Sándor, Pável János és éntlem
megyei bú'tokos
és
Sa.jó
A
küiozsv&i-i és z&gi-ábi
muzemuok
ííj-üjU-méiiyeít
ucm ismerem.
Károly pest-
ScHUSTEU Károly kolozsvári
tanító.
Hogy Fuss Károly nagybecs erdélyi gyjteménye és hovil lett, nem tudom. Török József
megvan-e még
debreczeni gyjtései talán a debrcczeni *
bír-
tanár,
múzeumában meglesznek.
ref.
collegium
BYSTEMATIKUS RKSZ.
II.
LYGAEIDAE WESTW. nec clypeatum, nec ante ocellos constrictum
Cai:)ut
lateruin capitis oecupantibus.
Antennáé
quadriartit-ulatae.
;
antenniferis partém inferirorem
tiiliei'ciilis
saeinssime adsunt. Eostrum (juaihi-
Ocelli
articulatum. Scutelluui parviun aut mediocre, triangiilare. Hemel,>-tra saepissime completa, eluvo, corio et
niemhrana composita. Társi
A A
izülékü.
nem
szélén
fej
részét foglalják
el.
A
triarticulati.
A
csápok négy-izüléküek.
Ezek képezik a Lygaeidák családjának közös geit,
jelle-
Ily értelem-
családot BuRMEiSTER,
s
terjedelemben fogták
Westwood, Koi.enati
fel
A
és legújab-
arra,
volt általánosan elismerve
terjedelmének
család
hol
szkebb batárokat
NOLA,
,
és
mintbogy egyes szerzk a
megbatározásában
vontak. Mig némelyek,
Herrich-Schaffer, Flor, Douolas
Tingididák családjához tartozó Piesminákat mítják,
még
mások
a
Pyrrliocorinák
tágabb,
bol
és is
mmt
Hn-
A
Lygaeidák systematikus feldolgozása nem
mindig egyenl lépést a fajok ismeretével
alcsaládját
is
kizárják és külön családnak tekintik. Tai^udliatlan, bof^y
a
PiesiiiiiiiUi kis
csoportja tdbli Irkiutctlx'n közel
üxycareuiuáklioz sokkal
eltérbb
;
de
már maguk
jelleget
képeznek,
Lygaeidákboz bdietne számitani. nákat
illeti,
nek és a alcsaládnál
áll
az
a kétizülékü kocsák
sem hogy ket a
A mi pedig a
P^Trbocori-
a szemecsek hiánya s a röphártya erezeté-
ni is
ivarszerveknek kissé eltér és a többi változó alkotása, nézetem szerint,
inéa;
nem
rendez
száma
A
bell
kertén
szerves
megjelent dolgozatok ezen b-áuyt
jóformán elliauyagolták és csak Fieber ben az els nevezetesebb
Végre ISTtí-ben
mig az
s
m ely az összegylt anyagot tisz-
kéz,
egészszé fzte volna.
;
tartott
folyvást szaporodott,
tázva és rendszerezve a család
ScoTT, a ide szá-
négj--
hogy külön család feláUitását szükségessé
utóbbi évtizedekben a fajok
nem mindenütt
szipcsr
és indokolttá tegyék.
hiányzott a
azonban nem mindig
felfogás
A
röptyük többnyire tökéletesen
kocsák három-izüléküek.
elegendk
e
ban korunk Icgkitimöbb bemipterologja, Stal.
A
oldalainak alsó
fej
szemecsek csak igen ritkán hiányzanak.
melyek azt a többi rokon féhöpü családtól megkü-
E
a esápdudorok a
;
pajzska aránylag kicsiny vagy középszer, háromszög.
kifejlödvék s clavus-, corium- és röphártyából állanak.
lönböztetik.
nem szkült
lemezes, a szemecsek eltt
tette e tekintet-
kísérletet.
iiie;,'jelent
Ktai. klasszikus értekezése
az eiu'ópai Lygaeida-nemekrl és tökéletesen kipótolá az
eddig érzett hiányt. Ezen minden tekintetben jeles dolgo-
tudományos akadémia kiadványai-
zat,
mely a svéd
ban
látott uaiivilágot, szerencsés és biztos kézzel jelöh ki
kir.
E
a Lygaeidák tudományos rendszerének alapjait.
mon
indultam és dolgoztam én
Stai. az Hurópilbuu liidra
nálunk
osztja, is
is
nyo-
a jelen alkalommal.
tenyész Lygaeidákat
1
I
alcsa-
melyek egynek (Tcraeriina) Idvételével
núiid képviselve vannak,
s
melyek
táblázat segélyével különböztethetk meg
:
a
következ
TÁBLÁZAT Liiijitcidák
((
a
I
A
poti'oli
10
(ilcgaládjáiKík iniujkiUihihoztctésére.
valamennyi léglika a conncxivnmon van
f>
elhelyezve. hl
A
két
lével)
A
pajzska
ere (egyetlen eset,
haránt futó erecske
Li/iiuriiia /j/iy
törj ós
;
ii,
niphártya
Xi/siiis .luruhrar
líltal
kivéte-
—
van összekötve.
ff )
;
haránt futó ér
törj
és jiajzska
szembetn
a röpliártya két bels ere nincsen által összekiitve.
// ;
— Ci/mina Stal.
el.
—
ccj Legaláblj a két utolsó
/( )
A
i I
A
potrohszelvéuy léglikai
a.
ha-
//;
— Hciustarina Stal. nagy szemek eltt a csápdudo-
hátrafelé keskenyebb.
A
fej
nem
— tíeoconna
dudor(_)k csúcsa felé alig
szélesedk.
szemecsek tisztán kivehetk
vagy épen
párhuzamosak
A
;
a clavus
nem szkült
A
;
;
a röpliártya erezete
áll.
hátsó csipk egymástól elállók
küls
;
a
bzmirigy
nyi-
szélén fogidomu fehéres karély alakjákifelé.
—
(Ui/careniim StXl.
hátsó csipk egymáshoz igen közel állanak vagy érintik
;
a
bzinnigy
szemecsek hiányzanak
vagy három
sejttel,
;
nyilasai
—
egyszerek,
Mi/uilacJiiita
Stal.
a röpliártya tövén két
melyekbl
néha egymás
több,
közt összefolyó hosszér veszi eredetét.
Stal.
—
i'i/nlid-
corina Stal.
feltünleg széles, a szemek eltt a csáp-
clavus oldalszélei
együtt véve.
karélyos nyúlványok nélkül. /(/( ;
rok csúcsáig hirtelen igen ersen szkült
I
a két utolsó
egymást
szelvény léglikai a hason láthatók. igen széles, a
sokkal nyúlnak a csápdudorokon
szílrnyhorog az alsó föérbl ered vagy hiányzik
lasa
ddj Valamennyi vagy legalább a három utolsó potroh-
ec
;
ban nyuhk
d) Csak az ötödik és hatodik potrohszelvény léglikai
fVj
nem
négy vagy öt érbl
son láthatók.
A
s
akkor ezekbl sok, gyakran összefolyó ér fut hátra-
Jllifisi)ta
St.^l.
)
Stal.
felé.
pedig a connexivumon helyezvék
e
A
Artlintfiiia
a röpliártya tövén sejtek nélkül vagy, ha sejtekkel,
hatodik potrohszelvény léglikai a hason, a többié
állanak a hason.
s
a hátsóko-
;
a hátsókocsák els izüléke ritkán rövidebb
mint
vannak elhelyezve.
A
elé
jilromlemezek a fejbütyöknél szembetünleg rövi-
debbek
aaj Legalább a hatodik potrohszelvéuy léglikai a hason
c)
A
túl
röptyük, valamint a
—
együttvéve.
Stal.
pontozással
alig rö\'idebbek
csák els izüléke rövidebb mint a két utolsó izülék
noni vagy leg-
is,
csak enyészeteycn pontozvák
bels
járomlemezek a fejbütyölmél
hosszan nyúlnak a csápdudorok
roptyük, néha a
fölebl)
A
;
a
vagy hátrafelé
;/
A
szárnyhorog az átfogó érbl ered
két
bels we ell egy haránt
Bzekötve, a többi ér egy haránt futó
alapsejtbl ered.
;
a röpliártya
futó ér által
vau ösz-
érbl vagy két
— HHcroijastrina Stal.
EL só ALC SALAI). LYGAEINA STÁL. Caput
triangiilare,
minus
A
latuin; jurís tylo di-
romlemezck a
Tborax ante-
stiucte brevioribus. Occ41i distiiictissiuii.
margine
rius sulciüis diiobus transversis insti-iictus,
bek.
haud
distinc'te
depresso vei impresso. Hemelytra
membranae
vei obsoletissime piinctata;
duabus interioribus
Hamus
qua pleinimque conjunctis.* subtensa emissus.
omnium
in
Abdomen
K
siiiraculis
segmcntt
rum
haránt
A törj
faj
tüuik
által
tenyészik;
—
ki.
r)(6).
;
Terü-
fut(')
;
connexivumou van
A
a
csápdudorok
ha ilyen van, az nem
Az
utótarjak hátul egyenesen vagy kissé kerekítve ;
bfízmnigy
a
nyüásai feketék.
utótarjak iuitul rézsi csoukitottak
Az
:
a lifízmirigy
—
A
fej
Spin.
7(2). A
törj
3(4).
a szemek mögött
nem duzzadt;
a
szemek a
fej
tiis
elszélét érintik.
A törj
lu)ssz;lbau egy az
enyészetes
8(
elszéltl
ormó emelkedik.
I .iiii
ma
kiilvégszöglete
a szemek mögött duzzadt, ez utólil)iak a törj
elszélétl szembetüuöleg távol állanak. (7).
—
Faüií.
nyilasai vorlifiiyesek vagy sárgásak.
tompa. i2
szárny-
potrob valamennyi
ellielyezve; a hasi var-
A törj hosszormó nélkül, vagv,
Li/ijafiix (>(.'")).
öblös
nem vagy
A
erecske által vau összekötve.
csonkítottak
nemben
corinm utószéle egyenes, a clavus csúcsa közelé-
nem
röptyfík épen
iudul ki az elszéltl.
elrészén
ezek 5
s
4(3).
foglahiak helyet.
ben
A
horog az els férbcil ered.
flep; a potroli léKÜkainiik ellielyezése
egy részük éléuk vörös színezet
A
oldalszegletek között többé-kevésbbé
rányok mindkét oldalon egyenesek.
a röphártya erezete által jeUemeztetik.
(8).
van bevésve; utószéle a
bártya két bels ere (Nysias Jdcobeac kivételével)
valamennyinél két haránt fekv barázda vau bevésve
1
törj elöfelén
alariim e vcna
léglika a
letünkön összesen 12
az
l)ai';lzda
A
legfölebb csak igen enyésztesen pontozvák; a röp-
connexivo positis; sutm-is ventralibus
alcsiiliid
fekv
kivt'lietök.
obli-
Excepto Nysio Jacuhtae.
Ezen
s
feltünöleg széles, a já-
fejbiityöknél szembetiinöleg rövidel)-
lenyomott vagy benyomott.
utrinque rectis. '
nem
szemecsek tisztán
pajzska
venis
veniüa transversa
anteriiis
A
két baránt
posteriore inter scutellum et angiilos laterales phis
minus
hávomszögii,
fej
I
).
A
—
Amra-
Spin.
coriuiu utószéle a clavus csúcsa közcléheu öblös
;
a csápdudorok külvégszögletc kiálló, többé-kevésbbé
kiindul('>, liútniíclé
— Mdanosinlus Stal.
hegyes.
—
Xi/xius
Dall.
MELANOSPILUS STAL. lírw. FaJ.r.
1.
p. 7r,.
flSGSJ;
Corpusoblougum. Caput triangulare,coi!V(>xuni, ponc oculos
haud tuniiduni
;
tuborcidis auteuuiferis extus
haud
(")fr.
i
|
Vrt.-.lk. Fnrh. 1872. p. 40.
A
test liosszudad.
A
fij
liáromszögü, domború, a sze-
luek mögött ucni duzzadt; a csájnludorok külvégszögletc
n.
jjrominulis. Oculi
Rostrum
d6
SYSTEMATIKÜS KÉSZ.
marginem anticum
marginem anticum
carinam
et
emelkedik
margines laterales tumesceutes con-
longituinali instructum. Hemelytra completa, apicali
IVÍetapleurae postice olilique truncatae, angulis
corii
postici.s rectis vei
reeto,
VENUSrUS
pajzska,
közepén
marginem posticum
posticos
excopta,
macula síibrotuudata magna média
attingeutibus,
scutello,
macuhs lateraliljus
metastethio,
macula basah paliida notato et orificüs
et
hasi
clavo,
Bíborvörös;
mem-
corii,
maculis
;
Li/i/ai'iis
Long. 9
—
A
;
a
lábak közép-
s
az utószögletekig
ér
folt, tovi'ilibá
(töve kivételével), a corium
elmeUének
folt,
közép- és utómelle, vala-
folt,
és
oldalain
oldalain töl)b folt
alfelével
együtt feketék: fejtetje tövén egy sárgás
meUett lev foltok
ajaklemezei és mellén a s
csí-
a btízmú-igy nyilasai bíbor-
vörösek; röíjliártyájáuak alapszöglete és szélei keskeny
9^, Lat.
238.
II. p.
etr.
E
1318.
Panz. Faun. Germ. 79. tab. 20.
p. 213.
l.
(1804)
;
Livi. I. p. 221.
1.
s
szép
faj,
Algh'ban
mely Európa közép él és
és
déh tartományai-
Kauká-
keletre egészen a Volgáig és
zusig terjed, sokáig a Kelet-Indiában tenyész
Costa Cim. Neap.
familiáris Fabr. fajjal zavartatott össze;
Li/íjaeiis
csak néhány év
eltt sikerült SiAL-nak a régi FASRicius-féle gyjtemények
p. 42. 4. (1838); Blanch. Hist. des Ins. III. p. 7,1.
34. (1845);
áttanulmányozása alkalmával ezen általánosan
(18(30);
Fieb. Eur.
tévedést észrevenni és lielyi'eigazitani.
44. (1835);
továbbá Kolozsvár mellett és Temesmegyében
Nálunk
p. 165. 4. (18(31).
Li/i/úfiis rcninitii.i
Wanz.
utótarjak hiitnl rézsút
egy-egy nagy négyszög
ban
ftuiiiliaris
Flór Rhynch.
Hem.
.
(1840); Kolen. Mel. ent. II. p.
130. 5.
Az
fehérek.
Latr. Hist. nat. XII. I.
röiityk töké-
közepe táján egy nagy kerekded
pk
necFABR.
(1790).
A
laposdad
csápjai és szipcsre, torján két niigy
foltocskával van jelölve;
pectoris
%.
Cimex familiáris Rossi Faun.
cent.
?
.
feje,
röptyin a clavus
és lábaival
membranae angulo imo
basali limboque angusto albidis. d*
33^—31
öljlös.
mint hasának közepén
lateralibus
macuhs
l)ucculis,
;
nem
egészen az utószélig pajzskája,
subquadra.tis maguis,
ventris
coccLueis
emelkedik.
liosszornj(')
A
egyes.
buzmu-igy nyilasai tisztán kivehetk.
fasciisque ihscoidahbus, ano pediljusque iiigris; vertice
ad coxas
a duzzadt oldalszélek
s
utószélén
H.-SCH.
dualius magnis trapezoidalilius,
,
dondioru,
szerek, a czombok iégyverzetlenek.
angulos
mesostethio
ormó
a törj ell ezen
kissé
t'occineus; capite, antennis, rostro, thoracis maculis
brana,prostethii
A szipcsr A törj hosszá-
elszélét érintik.
törj
csonkítottak, ut()sz(ig]eteik épek vagy kissé tomjiák
obtusiuseulis; orificiis distincti.s. Pedes
M.
;
között
csúcsa közelében
medioeres, femoribus inermibus.
1.
I.
letesen kitéjldvék, a corium utószéle egyenes, a clavus
prope apicem clavi liaud
margine sinuato.
szemek a
SÜBFAJITLIA
ban egy az elszéltl kiinduló, hátrafelé enyészetes ormó
médium
vexiusculus; margine jiostico recto. Scutellum plánum,
carina
A
—
ALCSALAD.
negyedik izüléke a harmadiknál hosszablj.
attingente vei si;bat-
tingente, postice evanescente, instructus, ante iiiter
tompa.
thoracis tangeiites.
articnlo íjiiarto tertio longiore. Tliorax carina
Idiigitmlinali,
I.
H.-Sch. Nom. ent.
I. p.
Ins. IX. p. 197. (18.53).
igen
ritka
s
eddig csak
elterjedt
Biharmegyében
Ulma
körül észleltetett néhány példányban.
LYGAEUS PABE, Ent.
sygt.
IV.
Corpus oblongum vei subelongatum. Caput triangulare,
convexum, pono oculos haud tumidum; tuborculis
antenniferis
extus haud prominulis.
Oculi
marginem
i).
133. (1794.J
A
test
hosszudad vagy kissé hosszúkás.
A
három-
fej
szög, domború, a szemek mögött nem duzzadt; a csápdudorok külvégszögletc tompa.
A
A
szemek a
anticum thoracis taugeutes vei subtangentcs. Kostrum
érintik.
articulo quarto tertio breviore vei longitudine subacquali.
debb vagy ezzel körlbell egyenl hosszú.
törj
elszélét
szipcsr negyedik izüléke a harmadiknál rövi-
A
törj
hossz-
17
SYSTEMATIKUS RÉSZ.
II.
Tlioi-ax cíiriiia longituílinali nulla vei ciuina
auticnm
apicem
itrope
SrBFAJUU.\
I.
ha üyeu van, az nem hulul
nélkül, vag>',
ki
az
margiiic postico
elszéltl; utószélén egyenes. Alaposdad pajzska közepén
hosszormó emelkedik. A röptyk többnyire tökéletesen
;
saopissime completa, margiue apicali
HeiiK'lytiii
recto,
ormó
—
eariiia loiifíituilinali instructiun.
attmgente instinctus
liaiul
ScuteUum plánum,
recto.
marginem
.YLCSALAD.
I.
Mctaplcurac
hanti sinuato.
clavi
eorii
ktfejldvék
a corium utószéle egj'eues, a clavus csúcsa
;
nem
közelében
öblös.
Az utótarjak hátul egyenesen vagy
posticc recte truucatae vei snbrotuiulato-tinncatae, niar-
kissé kerekítve csonkítottak, utószéleikeu
gine postico haiul obüquo;
a büznm-igy nyilasai feketék.
nigris.
orificii.s
Pedes niedio-
czombok ritkán
crcs, femoriljus raro spinosis.
A
nem rézsútosak
lábak középszerek, a
tövisesek.
A FAJOK ÁTNÉZETE. 1
2
A A
(i). (3).
frjtut vörös folttal.
5 (G).
corium köröskörül fekete szegélylyel, a röphártya egyszinü sötétbarna.
3
A
(2).
corium fekete szegély pén egy kerek
i
(
A
1 ).
A
feliér
—
L.
uóLkiil; a
L.
i-ijiiistria
A
Coccineus
L.
apiuaix Eossi.
ell fekete szegély nélkül;
törj
a
Jy.
csak egy fehér
roiiliilrtya
középs
feliér
még egy
folton kivül folttal.
—
a röphártya
L.
csúcsán
iiintrUitni/iittatiix
Faiíe.
SAXATILIS SCOP.
pruinosus
levissime
antenuis
,
rostro,
capitis lobo niedio latcribusque, thoracis vittis
duabus
,
közepén. —
lev hasonszinü
L.
fejtet egyszinü fekete.
1.
elszélé fekete; a
folttal
6 (5).
röphártya köze-
—
folttal.
Scop.
sa.i-atilis
törj
;
KoLEN. Mel.
ent. II. p.
Ins. IX. p.
107.
72. 35. (1845);
(IS.V!);
Fieb. EiU'.
H.-Sch. Wanz.
Hem.
p.
Ifi5.
1.
(1861).
irregularibus, antice contiueutibus, uiargiuem aiitice et
Bíborvörös, kissé deres; csápjai és szipcsre, fejének
postice attingeutibus, scntello, parti; apicali clavi, corii
niacula irregulari média ct limbo totó, pectoris maculis tribus
maguis, veutris maculis laterahbus
lateralibus
cum maculis
fasciisque discoidalibus, interdum tluentilms,
auo pedibusque
gine basali medio uigro. rf
cf
.
nigi'is;
9
.
membrana
Long.
Femoribus subtus spinosis
.
;
lü,J
—
1
fusca,
Lat.
.
con-
illis
mar-
',il
'"/m
tibiis sul)tus reniote
Scop. Ent. carii.
sa.iiitilis
LiN. Syst. nat. Ed. 12.
Ent. Beytr.
ISS. (I7S7);
(1704);
5.38.
(iiMEL
Faun.
Li/i/dciix
I. i. p. 217.').
I.
III. p.
I.
p. 50. 2. (1820);
74. 26. (1832);
110. (1834); H.-ScH.
r.tiíM.
cent.
Ilandb. I.
valamint közepén egy szabálytalan idomú
folt,
mellének
oldalain három nagy folt, hasának közepén és oldalain több,
néha oldalvást egymással összefolyó
folt alfelével és lábai-
n.
I.
p. 208. i.
2.
fogacsoltak.
Em-ópa közép
és déli részein a
Kaulvazuson
túl egé-
Panz.
p. 218. 62.
(IS()4);
Brull. Exp. Ins.
II. p. 156. 4.
is
gyalu-an található.
E
fajnak van
talán valamennyi Ijygaeida között a legnagyobb függélyes elterjedése
füi'd felett
:
a
mennyiben én a mehiUliai Herkules-
emelked Domogletnek 1 500 méternyi csúcsa
st Flór
Schill
körül gyjtöttem, Tyrolban 1000,
scient.
Kaukázusban még 3800 méternyi magassiígban
U.
p. 6.
(1842)
szerbit a is
ész-
lelték.
Hazánkban
ent. I. p. 44. (1835);
UOllVÁTH OKZA; WAGVARORSZÁC. LYGAl^lOÁI.
Ilim czombjai alól tüskések, lábszárai pedig
gyobb társaságokban 4-6.
(1835); Costa C'hn. Neap.
Faun. And.
A
szen Perzsia határáig, valamint Éjszak-Afrikában min-
p. 41. 3. (1838); Blancii. Hist. dcs Ins. III. p.
130. 4. (1840); Rawb.
—
denféle növényeken és bokrokon liegyen- völgyön néha na-
Rhyng.
Hahn Wanz.
Nom.
tés.
208.
II. p.
p. 26. fig. 2G. (IStt));
70. tab. 22; Fabr. Syst.
Beitr. ziu- Ent.
fig.
az el- és utószélt érint sáv, továbbá
s
Sl. (1788);
238. 1317. (1790).
(1803); Latr. Hist. nat. XII. p. 212.
Mor.
ell összefolyó
karélya, torján két szabálytalan idomú,
pajzskája, röj)tyin a clavus utórésze, a corium szélei,
Schr.\nk En. ins.
Fabr. Ent. syst. IV. p. 148. cim.
Ic.
Goeze
p. 727. SÍ. (17G7);
I. 2.
Syst. nat.
etr. II. p.
WoLKK
12S. :i71. (1763);
(1781); Fabr. Mant. ins.
m.aitilis
Faun. Germ.
]i.
p. 21i. 81. (1778);
II.
Austr. p. 279.
llossi
középs
val együtt feketék; röphártyája sötétbarna, tövén feke-
denticulatis. < 'iiiir.i-
oldalai és
át,
tökéletesen kifejlett állaiiotlian telelvén
egész éven keresztül taláUiató.
sodik felében
találkoztam.
.Mi-záival július
Lelliclyei:
Szent-Miklós (Pest vm.), Pécs,
Gyr,
uiil-
Budapest, Kisl'jfalu
(Sopron
n.
STSTEMATIKÜS EESZ.
18
I.
SUBFAMILIA
ALCSALAD.
vm.), Beszterczebáiiya, Miskolcz, Nagyvárad, Belényes
voor Eut. Ser.
(Bihar vm.), Bzilágy-Nagyfahi (Krasziia vm.), Szükerék
(1870); Thoms. Opusé. eut. II. p. 181.
Keml
(Belsó'-Szolnok vm.),
(Doholía.
vm.), Kolozsvár,
Aiiahida (Kolozs vm.), Mez-Ziili (Tonla vm.), Seges-
(Szebeuszék), Mcliádia, ürsova, Josefsthal Horvátor-
Walck. Faun.
Liíjviisiijiinitris
(1869) et V.
2. fig. 9.
1.
Paris.
p.
266.
(1870). II.
p.
3-i5.
Moh. cim. Suec.
p.
61.
1.
(1S()2).
Nagy-Csr
Kerczesúra iiveggyár (Fogaras vidék),
vár,
IV. tab.
2.
I.
Cnniis
Fali..
iijiiistiis
10.
(1807).
szágban. Fekete,
EQVESTRK
L.
;'.
1—4
(Fig.
LIN.
clavuson egy Niger, supra nílier; capitis apice et laterilms, tliora-
idomú
parte auteriore, postice bilobulata, fasciaque basali
és közepién
cis
medio subiuterrupta,
média
gulari
membrana
clavi, fascia ii-re-
membraiia, ventris maculis margina-
corii,
medio iuterruptis
fasciisqiie discoidalibus
libiis
macula
scutello,
albidis ornata. rf
J
.
Loiig.
.
10—12. Lat. S—Sk^im. Ciiite.v eqhi'ittria
Uli-.
Ed.
III. p. 276.
212. 77. (1778); Schkank En. ius.
p.
Fabr. Spec.
ius. II. p. 362.
(1781); Mailt. ius. II. p. 298. 185. (1787); Gmel.
Syst. iiat.
I. 4. p.
2172. 77. (1788); Eossi Fauu.
etr. II.
p. 239. 1319. (17(»()). Ciinc.v specidxiif;
Mus. Graoc. p. 59. 2 1
Ius.
76
( 1
.
1
)
Scop. Eut. caru. p. 127. 369. (1763).
WoLFF
Ic.
cím.
Helv. Wauz. 79.
tab.
19;
24.
fig.
tab. 2 fig.
Fabr.
24.
ScHiLL. Beitr.
Hahn Wauz.
ziir
Hem.
Eut.
Ius.
I.
794);
Schellenberg
(ISCKJ);
Gorm.
Eliyug. p. 217. 57. (1803);
Sy.st.
Fall.
( 1
(1800); Panz. Fami.
1.
Latr. Hist. uat. XII. p. 211. p. 390. (1817);
gömböly
(1804); Eegue au. Ius.
Siiec. Ciiu. p. 48. 1. (1829);
58.
I. p.
p. 21.
1.
1.
A
cent. I.
fig. 12.
Burm. Haudb. I.
p.
p. 41. 2. (1838);
Szibéria belse-
elfordul.
is
iiövéuyekeu
tartózkodik
kora
;
tavaszszal
verfényes
Nálunk ban
tölti
is
közönséges
a telet;
és tökéletesen Idfejlett állapot-
álczája juhus
közepétl szeptember
közepéig található. Leihelyei: Budapest, Kis-Szent-Miklós
Alsó-Göböljárás (Székes-Fehér vm.),
vm.),
(Pest
Siinoutornya (Tohia vm.), Pécs, Zágráb,
Komjáti (Torna
Gyr, Pozsony,
Lcse, Eozsnyó, Torna, SzádeU
viu.),
Bogdáuháza (Kraszna vm.), Kolozsvár, Gyeké
kolcz;
(Doboka vm.), Mez-Záli (Torda vm.), Felgyógy (AlsóFehér vm.), Nagy-Csr
és
Kis-Disznód (Szebeuszék);
Mehádia; Bél (Bihar vm.). Nagyvárad, Debreczen, Békés-Csaba, Szeged, Derékegyháza (Csongrád
vm.)ésa
fürd (Bács vm.).
pahtyi
(1831); Curt. Brit.
II. 1. p.
298.
(1835);
3.
L.
APU.INS BOSSI.
III.
Coccmeus;
cajjite,
antenuis, rostro, thoraois
autico
posticum attingentibiis, anterius convergentibus,
III. p.
apic('
Wanz.
Flór Ehyuch.
p. 2.
1.
1.
(1848);
p. 166. 5. I;
H.-Sch.
Livi. I. p.
(1861); Stai,
Dougl.
et
Scott
(1867); Voll. Tijdsch.
hmbo
macuhsque duabiis angulato-arcuatis, margiiiem
coida.li,
1862. p. 212.
és
Kassa, Hidas-Némethi, (4aradiia,
Blanch. Hist. dos Ius.
Hem.
Eészint
helyeken csoportosan szokott sütkérezni.
44. (1835); Costa Cim. Ncap.
Lis. IX. p. 196. (1853);
st
kövek alatt vagy fák tövében, részint különféle vú-ágzó
.53.
Eut. moutlil. Mag. IV.
tövén két
Kis-Azsiában Bagdadig és Palesztináig nyomul,
Sahlb. Mou. Geoc. Feuu. p.
222. 2. (1860); FiEB.Eur.
s
i-öphár-
mely nemcsak egész
hanem Azsiábau
Eiu'ójJában közönséges, jéig,
130. 2. (1840); Kolen. Mel. eut. II. p. 74. 38. (1845);
Öfv. Vet.-Ak. Förh.
fehér folttal
legelterjedtebb fajok egyike,
3.
H.-ScH. Nom. eut.
szegély
tab. 5. fig. 4. (1829);
Ent. X. tab. 481. (18.32); Brull. Exp. scieut. Mor. p. 74. 24. (1832);
hasának oldalain
Szolnok, Forró, Eásony és Szikszó (Abauj vm.), Mis-
FABR.Eiit. syst. IV. p. 147. 43.
I. p.
foltok feketék; fehér
Beszterczebáiiya,
Poda
Lyiiaeuseqiu'striíi
lev
kisebb fehér foltocskával van diszitve.
Goeze
p. 718. lOi. (177.5);
p. 280. 540. (1781);
Aiistr.
142.
II.
946.
2. p. 25.3.
De Geek Mém.
Fabr. Syst. eut.
Eut. Beytr.
Suec. Ed.
177. (176i); Syst. mit.
p.
12. I. 2. p. 726. 77. (1767); 19. (1773);
szalag, továbbá röpiiártyája s a
még Éjszak-Afrikában Algnban
LiN. Faun.
(1761); Mus. Lud.
a corium közepéu egy szabálytalan
folt,
tyája liözepéu egy
iiigris;
albido-limbata et macula média rotuiida ma-
ciilisque duabiis basalibus
utószélén
folt,
pedig egy közepén megszakasztott szalag, pajzskája, a
6—7.)
c-t
vörös; feje csúcsán és oldalain fekete,
f'eliil
torjának elfeléu egy hátul két-karélyos
imo excepto, clavo
membrana,
totó,
pectore,
scutello,
macula, parva corii dis-
aiigulo
autico
prostethii
excepto, ventris hasi et segmeuto a.picah, maculis coun(>xivi,
auo pedibusque
cf
memlirana allúdo-liinbata
média rotiuida maculisque duabus basalibus
et ma.cula
ornata.
iiigris;
.
9. Loug. 7^—8. Lat 2^
'"/„i.
n. SYSTEMATIKtIS
Ciiiir.r fijiiiiDis VíOHi^i Wiiiit.
Fauk.
Li/i/diiis /jiiiKiiiiii
(1799);
WoLFF
cim. II. p.
Ic.
ins. 11. p.
I.
p.
l'-i.
'A)7
fii..
IV. p.
syst.
Elit.
(1794); CoQUEB. Illustr. ins.
19
Ufts?;.
214.
0.
Brull. Exp.
Haudb.
Pan/.
(180Í.); seieut.
Mor.
II. 1. p. 294. 5.
intorru]ita elavi,
70. (1<S01); Fahií.
corii,
tig.
(lenn.
Fiuiii.
75.
l.")?.
iiat.
IIS.
Nom.
44. (1835); Blanch. Hist. des lus. III. p. 130.
7.
J/i/i/ai'iis
H.-Sch. Wanz.
Iiis.
IX.
nec non maculis eoniiexivi nigris; inombrana
Faun.
p. 198. (1853).
8; BuKii.
Spec. ins. II. p. 365.
Ehyng.
Fabr. Ent. syst. IV. p. 158.
p. 224. 97. (1803);
Handb.
érint, elöl pedig couvergáló
kilja
(csúcsának kivételével), röptyin a clavns egészen,
folt,
Kolen. Mel.
továbbá pajzs-
és utolsó szelvénye s
Costa Cini. Neap. cent.
gély röphártyájának közepén egy gömböly
(1835);
Wanz.
Lytianix
foltjai
fehér
I.
Nom.
p. 42.5.
H.-Scii.
Schill Beitr. zur Ent.
folt,
1.
Ins. IX. p. 199.
i/iiUatiis
Li/iiat'osuiiia
Nom.
(1829); H.-Sch.
tab. 2. fig. 4.
3.
keskeny fehér sze-
;
ent. II. p. 76. 41. (1815);
Lyi/aciis Schiiiiiiiiclii
kivételével), ha-
a conuexivinn
alfelével és lábaival egj'ütt feketék
Faun. Germ. llS.tab.
299. 6. (1835); H.-Scii.
II. 1. p.
Wanz.
Ins. IX. p. 199. (1853).
a corium közepén pedig egy kis petty, azoiiluvül röphár-
elmell closzögleteinek
Latr. Hist.
(1838); Blanch. Hist. des Ins. IIL p. 131.8. (1840);
valamint torján
nem
sának töve
"'/m.
nat. XII. p. 214. 8. (1804); Panz.
elszél és két könyök-idoinúlag görlnilt, az utószélt
tyája, melle (az
li— If
Lil!l(inis jiiiucidtiiiiiiitatiis
ent. I. p. 44. (1835);
asi
nigi-a,
242. 1324. (1790).
etr. 11. p.
77. (1794); Syst.
Fieb. Em-. Ilem. p. 1G5. 2. (1861).
feje, csápjai és szipcs<5re,
pone médium
luarginem eostalem
161. (1781); Maut. ms. II. p. 300. 210. (1787); Eossi
(1840);
9. íig. 13. (1845).
Bíborvörös;
(ililoiiga
iir(i]ie
(/ime.c inmctaUuiiiUatHs Faisr.
p.
rentralh Kolen. Mel. ont. II. p. 75. 30. tab.
Lyi/aeiis apiians
medio
postcriore,
Variat segmeiitis vcntrahbus concoloribus.
EAMB.Fauu.Aml.ILi).155.2. (1842);KoLEN.Mcl.ent.n. p. 75. 40. (1845);
rotuiubitii iiicdia
9- Long. 4.1—5. Lat.
d*.
Burm.
ciit. I.
luncula jiniviuscubi
,
macula
I.
angulo basali interno, disco apicequo albido-maculata.
11;
t;ili.
III. p. 74. 27. (1832);
(1835); H.-Sch.
XII.
SFBFAMII.IA
niinis: tlioracis parte
(•oiinexivoipu'
il. tali. 10. tig. 14.
Syst. Rhyiig. p. 221-. 94. (1803); Latr. Hist. p.
(W.tí).
.
—
AI.t'SM.An.
I.
fig.
60.
I. p.
ent. I. p. 44.
985. (1853).
Ramb. Faun. And.
punctato
II.
p.l55. 3.(1842).
Em'. Hem.
p. 167.
(1861).
tövén két kisebb fehér foltocska foglalnak helyet.
Verfényes kopár helyeken Eiu'ópa keletre a Volgáig és is
Fekete; torja, röptyui, pajzskájának csúcsa, elmel-
mclcgelil) tiijain
st
Kaukázusig elfordul,
lének elszélé, hasának negyedik és ötödik szelvénye
Algú-bau
connexivunia vörösek; a
tenyészik.
miskolezi szli'íliegyeken fordul el, hol 1875. szeptember
budai liegyekoii, Nagyvárad vidékén
s
justól kezdve
gömböly
egy
folt,
valamint a conuexivum
csúcsán egy-egy fehér
Temesmegye ho-
folttal
van
feketék.
Teuyészési térkre Európa déli és keleti részére,
vábbá Algúra, st még Teneriifa szigetére L.
PUNCTATOGUrT.ITVS
FAIUt.
HazáiikliMu
Niger; thorace, hemelytris, apice imo scuteUi, limbo aiitico prostethii.
segmentis
(piarto ct (piiiito
Corpus obloiigum. Caput oculos huud
tumidum;
triaiigulare,
11,'m. p.
Alin.
czriikiviil
budai Sashegyen a
még csak
I\ícli;iili;i
SPIN,
;.^Ö4.
Síir.
'
(1840).
L'iH. Li/mi. JStíd. p.
A
eonvexum, pone
tuberculis antenniferis extus ob-
cilitóberig a
to-
kiterjed.
is
uál észleltetett.
LYGAEOSOMA
Apterola MuLs.
:i)irilist('ll
gyérebb fajokhoz tartozik;
vontralibus
E.S.S-.
és
jelölve.
Hasi szelvényei egyes esetekben egészen egysziuüek,
— má-
— egyes példányokban. 4.
foltjai feke-
bels alapszögletén, közejiéu
ték; a fekete röphártj-a
lígy kifejlett,
mint álcza állapotban észleltem. Azonkívül még csak a
moktalaju pusztáin Grebeuácz körül találtatott
utórésze, a olavuson egy
hosszúkás foltocska, a corium küls széle közelében pedig
Faunaterületünkön nagyobb mennyiségben csak a
els felében száraz fatörzseken sütkérezve
törj
s
test
368.
hosszudad. A
niek mögött
nem
fej
háromszög, domború, a
sze-
duzzadt; a csápdudorok külvégszöglete 3*
tusis.
margiuem auticum
üciili
20
SYSTEMATIKUS RÉSZ.
n.
tlioracis taiigeiites
vei
subtangeutes. Eostrum articulo quarto tertio breviore.
Thorax
cariiia longituclinali,
marginom aiiticum
attin-
I.
SÜBFAMILIA
ALCSALAD.
I.
A szemek a törj elszélét érintik. A szipcsor uegye-
tompa.
dik izüléke a barinadiknál rö\idebb.
A
törj
közepéu az el-
széltl kiiuduló bosszoruió nélkül, utószéléu egyeues.
A la-
gente destitutus; margiue postico recto. Scutellum plá-
posdadpajzska közepén liosszormó emelkedik. Aröptyük
num, carina
többnyire tökéletesen kifejldvék, acorium utószéle egye-
lougitudinali instnictum.
sime completa, margiue apicali
RETICULATUM
L.
Niger, griseo-puberulus cajjitis
prope apicem
corii recto,
Pedes mediocres, femoribus
1.
saepis-
Metaplem'aoposticeobli(pe truiicatae
clavi luuul siuuato. orificiis rufls.
Hemelytra
declivi;
láliak
;
nem
öblös.
Imea longitu-
középszerek, a czombok fegyverzetleuek.
fejének szemek eltt a.
Az utotarjak
a büzmh'igy nyilasai vörhenye-
ersen pontozott
Fekete, szürkésen pelyliedz; torja
thorace impresso-pnnctato;
;
A
sek.
iiieriuibus.
H.-SCH.
maximé
parte anteoeulari
nes, a clavus csúcsa közelében
hátul rézsút csonkítottak
fekv
része tetemesen lejts; torjáu
középvonal, az utószögletek és többnyire egyszersmind
dinaU, angulis posticis, plerumque etia.m margiue autico
a keskeny elszél, továbbá pajzskájának csúcsa, con-
angustissimo
nexivumánaJv
tlioracis, apice scutolli,
f'emorum apice,
tibiis
maculis connexivi,
tarsisque rulis; maculis pectoris ad
coxas, limbo postico metastethii et prostethii, hujus etiam
limbo antico gi-iseo-flavescentibus
;
hemelytris valde ab-
foltjai és
czouibjainak csúcsa lábszárai- és
kocsáival együtt rtsárgák vagy vörhenyesek; mellén a
csijik közelében s
lev
foltok, az
el-
és utómell utószélei
az elmell elszélé sárgásak; röptyüi vagy tetemesen
breviatis, incomíjletis, vei saepissime completis, basi plus
megrö\idültek, durványosak, vagy pedig többuyu-e töké-
minus rufescentibus
niembraua
letesen kifejldvék, tövükön többé-kevésbbé vörhenyesek,
utriuque albido-lunulata et iutus basiu versus
szürke szrös erezettel; fekete röpbártyáj a mindkét olda-
uigra,
albo-hmbata.
rf
•
9
.
,
veuis
Long.
griseo-pilosis
i.
Lat. li
;
lán egy-egy féUiold-alaku fehér foltocskával van diszitve
"'l,,,.
Variat colore rufescenti magis vei minus extenso. Heteroí/astí'r retu-idatiis fig. 40.5.
H.-Scu. Wanz. Ins. IV.
s
azonkívül bell töve
A
p. 77.
LyfjaL'owiiia sardea Spin.
Ess.
Hém.
Pachymerus vaiiabilh Eamb. Faun. And.
152.
II. p.
Li/i/acm sardoiis
Lucas Exp.
Li/iiaeijsoiiui ifticidata
Fieb. Eur.
Hem. p.l 08. 2.
(
1
8G1
).
lejteken
földi'észünk
délibb
él.
kifejlett
í_>///.s/vííV»/íífH.vH.-ScH.Wanz. Ins. IX. p. 20i. (1853).
kövecses
Nálunk a budai hegyeken gyakori
scient. Alger. Ins. III.
p. GS. G7. tab. 2. fig. 4. (1849).
hol
tájain, Spanyolországtól egészen Astrachanig, és Algír-
ban
12. (1842).
s
nagyobb mérvben szokott jelentkezni.
Verfényes
p. 256. (1840).
fehéren szegélyezve.
vörhenyes sziuezot terjedelme változékony
kisebb, hol
(1839).
felé
állapotban
telel
át.
Május
álczáival július elején találkoztam.
és tökéletesen
elején
Egy
ízben
párosodik;
már
a pesti
Rákos homoktalaján a rákos-palotai erd közelében
is
gyjtetett.
AROOATUS
SPIN.
Ess. IL'm. p. 257. (1840).
Tetralaccus Fieb. Eur. Hem. Corpus oblongum. Caputtriangulare, convexum, pone
j).
A
44
et
test
164. (ISGl
hosszudad.
A
J.
fej
háromszög, domború, a
oculos tumesceus, his a margíne antico tlioracis distincte
szemek mögött duzzadt; ez utóbbiak a
distantibus
szembetüuleg
l)romínulis.
tuberculis
;
Antennáé
aeque longis,
vei
hoc
antenniferis artículís íllo
stincte punctatus, anterius
apice
extus haud
secundo et quarto fere
paullo breviore. Thorax di-
pone margineui anticum
cal-
leto
tompa.
távol állanak
A csápok
;
második
törj
elszélétl
a csáiidudorok külvégszögés
negyedik izüléke egyenl
hosszú vagy ez utóbbi amannál valami vei rövidebb.
szembetnleg
A törj
pontozott, ell az elszél közelében hava-
21
n. SYSTEMATIKI'S liÉSZ.
losns, poiK>
Ciillimi
jilns
íiiitcrins
iiiinus
cariiia
maisino
,
aiúcali corii recto
mögött egy liosszormó
(lályos, e
Hemelytra com-
a coriiim utószéle
jjrope apicera clavi
,
halld siiinato. Mctapkiirac postice rccti' trniicatao, aiigu-
öblös.
Az
Pedes me-
leteik
épek
lis
posticis rectis; orificiis nifis vil jiallidis.
diocrcs,
A.
A
gásak.
í'fiiioriliiis iiicruiiliiis.
;.
MELAXflCEPHALVS
FAItít.
I.
ós két többé-kevésbbé
chivus csúcsa közelében
nem
egyenesen csonkítottak, utúszög-
a bíízniirigy nyilasai vörhenyesek vagj' sár-
;
lábali
középszerek, a czombok fegyverzetlenek.
;/((/(//ií«íy>/((í/)/.s-
Hcm.
FiEB. Eiir.
totó, se-
efí3'enes, a
iitütarjak hátul
Aívcdiiis
Ruber; capite, antennanim articulo primo
SIIBFAMILIA
szembetn bonyoniiísliítható. A laposdadiiajzskaküzcpón bosszormó emelkedik. A röptyük tökéletesen kifejldvék,
Scutellnm
Ijiiiupressus.
pliiuuin, ciiiiiia longitucUnali iiistruetuni.
pleta
iiistinctus ct
loiiiíitudiuiili
distinete
ALCSALAB.
I.
Kw.
]i.
Spin. Ess. Ib'in. ]i.257.('18-iO);
(IS(i|).
ciindo basi apiceque, thoraeis fascia média transvcrsa, utrin(ju(í
vei'sus
latcrales ct
anguluni posticuin extensa, margines
posticum
Vörös;
maculis con-
costali parteque posteriore corii, 2)ectore,
nexivi et lateralibus ventris, annulo apicali lato
membrana
l'usca
Li/ildciis iiu'ldiiiicjiliahix 7.-).
lev
d"
.
Long.
(í.
Lat.
Fahk. Ent. syst. Suiqil.
(l/ÍIS); CoQiiEi!. lUustr. ins. I. p. :!7. tab.
(17!K»);
1:1
;
Faür. Hyst. Kliyng.
p. 2!2i.
<».").
]i.
(iSOli);
oldalszélei vörösek tat; csápjainak
I.
H.-ScH. Nom. ent.
I.
Haudb.
II.
p. iS. (isa.'));
1.
p.
2'.l!l.
E
(
.
9.
kocsáinak utolsó izléke feke-
lev
foltok s az
barna idiibiirtyája érczes fényt mu-
;
másocHk
negyedik izléke
és
fajt,
mely Európa nulegebb vidékein
reptáig vau elterjedve, a in. n.
ISSÜ);
köriilbfliil
múzeum
keletre Sa-
magyarországi
gyjteményében egy ismeretlen leUielyrl származó him-
Panz. Faun. Germ.
127. tab. 9; Blanch. Hist. des Ins. III. p. Kii
H.-ScH. Wanz. Ins. IX.
7.
s
egyenl hosszú.
Latu.
Hist. uat. XII. p. 214.. 7. (ISOi); Scuill. lieitr. zur Ent.
I.p. 01.5.(1829); Burm.
pettyek, valamint czombjainak vége felé egy széles
egyes szelvények utószélei, azonkivl az elmell el- és
TiiO. 1
hasának oldalain
ték; ajaklemezei, mellén a csi])k mellett
'"/m-
lig.
!).
közepén egy oldalvást
hai'ánt sáv, pajzskája, coriunuinak oldalszéle
gyürü, lábszárainak töve
aenescente; articulis secundo et quju'to
aiitennarum fere aeque longis.
(orjiiiiali
megnyúlt, de az oldal- és utószéleket
és utórésze, melle, connexivum-foltjai, a
maculis pectoris ad coxas, limln) postico segmcntorum
pectoris limbisque autico et lateralibus prostethii riibiis
els csápizléke egészen, a másodiknak
az ntószögletek felé
nem érint
femorum,
basi til)iarum tarsorumqiie articulo iiltimo nigris; biicciilis,
leje,
töve és csúcsa, valamint
scut<41o, uiargine
liauil attiiigente,
példány képviseli.
(1840);
A
bécsi es. és k. udvari terménytár
Budáról kapott egy példányt.
p. 19S. (18.5:i).
NYSIUS DALL.
Li.'it
Corpus ovatum
vei oblongiim.
;
culorum antennifcrorum prominulo, acuto
marginem anticum
gentes.
sum. Tliorax cum capite Scutellum prope basin
11. p. 551.
apicali tuber-
vei acutiiisculo.
posticas
haud
minus
alig
distinete transversim deiii
test
tojásidomú vagy hosszudad. a
A fej háromszög,
szemek mögött nem duzzadt; a csápdudorok
klvégszöglote kiáUó, többé-kevésbbé hegyes.
vei vix exten-
elevatum vei basi plus minus antrorsum de))ressum,
(1852).
dombom,
törj
•vei
scutelloqiie distinete pímctatus.
pliis
A
i
subtau-
thoraeis tangentes
Eostrum pone coxas
Ihm.
Caput triangulare, con-
vexum, poue oculos haiid tumidum angulo
Oculi
of
A
elszélét érintik.
szipcsör épen
nyúhk a hátsó csípkön
túl.
.\
törj
kával együtt szembetünleg pontozott.
a
vagy pedig tövén többé-kevésbbé lenyomott,
s
többnyii-e tökéletesen kifejldvék, a
Segmentum
geuitale
mnrium fuveolatum.
pajzs-
mögött többé-kevésbbé szembetn haránt emelkedést visel
Hemelytra saepissime completa, margine
inermibus.
csak
pajzska töve
kezdve hátrafelé tompa hosszornió húzódik.
prope apicem clavi sinuato. Pedes mediocres, femoribus
szemek a
fejjel és
A
posteriora versus ruga obtiisa longitudinaii iustruetum. apicali corii
A
nem vagy
vus csúcsa közelében öblös.
bük fegvverzetlenek.
A
A
aztán onnan
A
röptyük
corium utószéle a
cla-
lábak középszerek, a czom-
liimek ivarszelvénye gödröcskés.
22
SYSTEMATIKÜS RÉSZ.
n,
I.
StlBFAMlLIA
A.LOSALAD.
I.
A FAJOK ÁTNÉZETE. 1
2
A A
(G). (3).
tés;
WOLFF.
kiíéjldvék, ez utóbbi esetben a röphártya két
.*")
a pajzska liosszormója
fehér.
X.
Jacobeac
ScHILL.
tyk
A
3(2).
bels
ü
(1
A A
).
7 (8).
kifejldvék
röpityfík tökéletesen
ere
egy haránt futó ér
által
van össze-
Ovatus
vei
N.
jacoue.íe schill.
suboblongo-ovatus,
griseus, fusco-punetatus, sulitus
hasin versus nigricaus,
totis nigris vei articiúis
cum
femoribus anticis
macuhs ad coxas
secundo
giueis, basi apiceqiie nigris
alhida
albidis
medio
gine apicali fusco-lineolato
jrnctis rf. ?. Long. .
feri'u-
scuteUi
longitiidiiiali
4-5
mar-
leviter ampliatis, corii ;
membrana
sordide hyaliua,
duabus interioribus véna trausversa
venis
r>^.
Lat.
U— 2
con-
liiiud
9
Ventris disco posteriore griseo-flavesceute.
HftcríKjasti'r .hicuht'ae
a röphártya a potroli
H.-8ch.
Iii'lceticiis
túl.
—
pímcti-
A',
H.-ScH.
letesen kifejldvék,
közepükön Idszélesedvék, a corium utó-
szélén fekete vonalakkal
sz, két bels
A him a
szennyesen
röpliiirtyája
;
hasának utófeléu két sárgás
által
éjszaki
helyet
folt foglal
nstény hasának közepe pedig egészen Ezen
áttet-
ere nincsen haránt futó ér által összekötve.
sárgás.
mely röphártyájáuak eltér erezete
faj,
ezeu alesalád valamennyi többi fajától különbözik,
földi'észüuk
hidegebb
hegyesebb tájam tenyészik és
s
hazánkban eddig csak az
éjszaki felföldön fedeztetett fel
négy példányban. Az egyik tökéletesen
röphár-
kifejlett
tyával bú-ó példány Sztránszke treucsénmegyei falu, egy
™/m.
Ventris maciilis duabus posterioribus griseo-fla-
vesceutibus. .
— X.
nyúlik a potroh végén
jicnuis
antennis
;
et tertio dihite
ruga
ven-
;
hemelytris saepissime valde abbreviatis, iucom-
;
pletis, vei completis,
rf
;
Schill.
Si'iuvionis
nyire tetemesen rövidültek, durványosak, vagy pedig tökéflavescenti-
pallide
limbo griseo-flavesceute, uigro-maciilato
tris
Tlnjmi
test felülete rövid felálló szrözettél; a röi^hártya
nem
1.
— N.
nem szrös;
test felülete
A
8(7).
Fénytelen; a pajzska, csúcsát kivéve, egészen feke-
(5).
áttetszk.
végén túl uyúUk.
kötve.
4
N.
corium külszéle egyenes.
a röjjhártya két
s
a
Kissé fényl; a pajzska hosszormója fehér: a röp-
(i).
belsü ere nincsen haránt futó ér által összekötve
—
—
röptyk nem áttetszk.
coi'ium külszéle kcizcpéii kiszélesedett. röptytík tetemesen rövidültek vagy tökéletesen
Schill. Beitr. zur Ent.
p. 87.
I.
másik durványos röpszerv pedig származik
;
iijaliban a
m.
ez u.
utóbbihoz hasonló két példány került
múzeum gyjteményébe Máramarosme-
Krösmez
gvébl
melll
Tátrafüred
határából.
6. tab. 8. fig. 2. (1829.)
PacJiymerus Fragariae Bon. üfv. Vet.-Ak. Förh. 1852. S.
N.
THYMI WOLFF.
p. 52. 4. Ciliiiiis ( ArtJieni'ia
290.
1.
)
Jacohccw
Flór Rhyuch.
Livi.
I.
p.
seus, fusco-pímctatus, subtus nigricaus, maculis
(1860).
Xi/niiin Jacdhfvi'
FiEB. Eur.
Stal üfv. Vet. Ak. Förh. Li/iIKciia
subopacus," paUide flavesceuti-gi'i-
Oblongo-ovatus,
Hem.
lS(i2. p.
Jtuiihcor Thosis.
l(iS.
ji.
212.
1.
(IS(il);
1.
et 1S72. p. 43.
Opusc. ent. IL
1S3. 5.
p.
(1S70).
albidis
;
;
scutello,
hemelytris completis,
interdum
medio
Tojásidomn vagy hossiítojásdnd, sárgás-szürke,
mells czomliok
alul a
feketés, mellén a
csipk mellett fehér
széle sárgás, fekete foltokkal
feketék
foltokkal
;
biir-
együtt
tiivével
hasának
tarkázva,; csápjai egészen
vagy azoknak második
harmadik
és
szennyes rtsárga, csak tövén és csúesiin fekete káján fehéres hosszoi'mó emelkedik
;
izüléke ;
pajzs-
röptyüi legtöbb-
narnm Lat.
1
(f
obscnrioril)ns
— .
1.t
vrl
apice imo excepto, nigro
;
distincte ampliatis, venis
mai'gine apicali corii fusco
fusco-lineolatis,
membrana. sordide hyalina
násan pontozott,
ad coxas
antennis nigris, articulis secundo et tertio iuter-
vei infuscata, fuscis.
,-f.
9
.
interstitiis
ve-
Long. 3^
i\.
""/„,.
hiegmentis
posterioribus
tribus
ventiis
medio
hnilioque griseo-flavescentibus.
9
.
Ventre griseo-flavesceute, utrinque nigro-vittato.
Li/fiüi'iis
'l'liijiiii
WoLFK
Ic.
(1804); Thoms. Opusc. ent.
cim. IV.
!>.
149.
fig.
II. p. 1S!2. 3. (1870).
143.
n.
iliUriiiiust, r
I
135. í
l.J:
tal).
SciilLL. ]!eitr. zur
lirtd
H.-Sch.
(1S2Í));
4. tal). 7. fig. 10.
Nom.
eiit. I.
BuRM.
'//w».s Kricii,'
23
SYSTEMATIKUS EÉSZ.
i(i.
p.
i.'.
S(i.
p.
Fium. Genn.
Pa.n/..
I
4
J
I
.
p.
2.
i2'.)2.
(1S35) 12.
87. 5. 135.
Ilfti'iniiastfr
(1836)
'riiijiiii
CniiT.
Sahlh. Mon. Gcoc.
;
Elit.
Ili'it.
XIII.
Foiiii. p. 52. 2.
(
')'.)!.
p.
I.
Livi.
li:
arnfcionis
li^r.
1.
Nom.
Lon^
Srmi.i,. Bi-itr.
zur
I.
l'',nt.
[i.
Germ.
(IS29): II-Sch. Panz. Faun. eut. I. p. iÜ. (1835).
ri/iKuidcs
Con-.iis /,>(>««' 1.
.
Ess.
Si'iN.
Hém.
252.
p.
1.
(1810).
iSiS).
ArK'nrí.i) Krirar Fi.ok Rliynch.
('yiiiiis f
tali. 8.
tai).
?
cf.
r.
.
ArthiHiis
(1870).
fig. 4.
,m
3
Ilit,iiiii
V. p. 294. 2. tab,
RÜBFASrrr.IA
interduni guttula l'usca notata.
(ISS.j).
Haiiill>. II.
VoLL. Tijdscli. voorEnt. Ser.
1.
l'^ul.
~
ALCSALAD.
I.
KoLEN. Mel.
Hem.
FiEB. ElU-.
Xi/siiis sriiiriiiiiis
p.
eut. IT. p.
r,0.
21. (1815).
p. 109.
(1801).
(1.
292. 2. (18C0). Xi/síks
Fiuk. Eiir. Heiii.
ilit/mi.
Stíl ÜIV.
Vc't.-Ak. Förli.
ScoTT Brit. Nysiuii
Hem.
I.
p. 22(i.
3.
ct
XXXI.
98.(1870).
p.
pontozott, alul feketés, foltokkal
tab. S. i\g. i. (18(55).
I.
Hosszt()j;isdad, kissé fényl, sárgás-szürke,
(IS(il);
DoUOL.
213.
Scott Eut. Zeit.
íjnirili.f
Iii9.
ji.
\S{;-2
hasa közepén
;
csipk mellett fehéres
pontozott, alul feketés, mellén a foltokkal; fekete csápjainak
barnásán
sárgás-szürke,
fénytelen,
második
és liarmailik izüléke
néha sárgás-barna; pajzskája, csúcsát kivéve, egészen feketés
tökéletesen kifejldött röptyüi közepükön szem-
;
betünoleg kiszélesedvék
corium utószéle barna
erezetük
,
itt-ott
valamint a
,
fekete, a
vagy barnás, az erezet közötti téresek sötétebb szine-
;
nstény hasa egészen
a
bárom
ntolsó szelvénye
sárgás, oldalvást egy-egy
A
legelterjedtebb fajok egyike,
mely nemcsak egész
Em'ópábau, hanem Szibériában egészen Irkucskig
ós az
Nálunk júniustól szeptemberig mindenféle növényes ez
szembetünleg s
a
corium utószéle barna röphártyája színtelen, néha azon;
ban köze2ién egy barna foltocska
Európa mérsékelt van
tájaitól
látható.
Alghig és a Kaukázusig
elterjedve.
gyepes helyeken igen
,
gyakori; tökéletesen kifejlett állapotban telel át és
június
s
augusztus elején párosodik. LeUielyei Budapest :
Kom-
;
Szádell (Torna vm.), Kassa, Forró, Csecs
Somodi (Abauj vm.), Homonua
és
és
Parnó (Zemi>lénvm.),
Sztrajnyán (Ung vm.), üros (Szabolcs vm.), Nagyvsli-ad,
Bél és Rév (BUiar vm.). Tövis és Felgyógy (Alsó-Fehér
Amm'-vidóldg elfordul.
ken tanyázik
töv
tökéletesen
kiszélesedvék, erezetk sárgás, a clavus van-ányszéle
játi és
fekete csikkal.
emelkedik;
hosszormó
fehéres
Faimaterületüukön* száraz
hiimiél a has oldalszélei és
sárgás
is
még
tövén, els izüléke pedig csúcsa felé
kifejldött röptyüi áttetszk, közepükön
zetüek.
A
és szélein alfelével együtt sár-
negyedik izülék többnyire barnás; fekete
pajzskáján
röphártyája szennyesen áttetsz
;
barnásán
csipk mellett fehéres
a
sárgás csápjainak második és harmadik, néha
gi'is;
negyedik izüléke HossztojásdacI,
meUén
utóbbi hónap elején párosodDc. Lei-
(Zemplén vm. ), Nagy várad.
helyei Biidajjest, Pécs, Parnó :
Szeged, Szatymaz (Csongrád vm.), Uj-Szeged (Torontál
vm.); Mehádia, Orsova; Ora\'icza, Franzdorf (Krassó vm.), Baziás, Grebenácz (Temes vm.),
Szreg
és.
Uj-
Szeged (Torontál vm.). Szeged, Szentes, Csongrád, Horgos (Csongrád vm.). Üszög (Baranya vm.).
vm.), Pahty (Bács vm.), Grebenácz (Temes vm.) t.
.3.
N.
SKSKCIONIS SCHILL.
N.
HELVETWUS
ll.SCH.
Oblongus, obsoletissinie pubescens, paUide
flaves-
Oblongo-ovatus, parum laevigatus, pallido tiavcscenti-
centi-griseus, fusco-punctatus, subtus nigro-variegatus,
subtus nigricans, maculis pec-
limbo postico metastethii matulisque pectoris ad coxas,
gi'iseuE, fusco-pniictatus,
toris
ad coxas
ano
gi-iseo-flavesceutibus
secundo et
aliiidis; ventris
tertio,
;
discopostice linib()(|nc
antmnis
interdum etiam qnarto
primo apicem versus
nigris,
scutello basi nigro,
instruoto;
liciiiclytris
corii
fuscis;
articulo
ruga longitudinali albida
completis, pellucidis,
stinctc ampliatis, venis pallidis, apicali
liasi,
iirtit-ulis
articulo (piarto plerum(|ue
infuscato;
margine
pnllidis,
t-uni
mcdio
margino suturali
di-
clavi et
nirmbrana dccolore, disco
nec non
orificiis
extrorsinn auriculiitd-pruniiiuilis, albi-
anteunis nigro-fuscis, plcrunique ad partém fusco-
dis;
testaccis;
ruga longitudinali scutcUi albida; liemelytris
completis, liaud fusco-punctatis, mcdio haud amphatis,
venis fusco-linoolatis, margine apicah corü fusco;
braua lore, cf
.
aliiloiniiiis
iuterstitiis
mem-
apicem distinctissime superante, deco-
venarum
?. Long. ij-5i. Lat.
disco
U-lj
saepissimo infuscatis. '"/«.
thijnii
fli'trnii/axti'y
Nom.
tab. 13;
24
SYSTEMATIKÜS RÉSZ.
n.
eiit. I.
H.-ScH. Panz. Fann. Germ. 135. ití.
p.
H.-ScH. Wanz.
hciretirus
IX.
Ins.
A>/».s ohsohius FiEB. Eiir. Hein. p. 170.
Li/i/acii.'i tliijiiii
Suec. Cim. p.
(1S61).
0.
2.
Hosszudad, aHg cszrevelietleg pelyliodz, világosbarnásán pontozott
sárgás,
meUén
a csípk
utószéle
a
s
,
kifelé
,
tarkázott,
,
szin-
tökéletesen kifejldvék, barna pontozás nélkül, egye-
nes külszéllel, barna vonalos erezettel és ugyan
Cijiinia
3.
Ezen érdekes tenek össze,
faj,
mely csak Franczia-, Svéd-, Orosz-
s
Németországból
és a
tlii/iiii
I
Artltvncix
Svájczbi'il
volt ismeretes,
és
Sciull. Beitr. zur Ent.
I
tlii/iiii
A7/.S7Í/.S jiiiiii-ti/iniiiix
Ofv.
Wanz.
Flok Ehynch.
FiEB. Eur.
Vet.-Ak. Förh.
.\'i/siiis jiiilirsiciis
Fenn. Förh. IX.
melyet sokan a következvel tévesz-
I. p. 2(52.
85. 3.
I. p.
Ins. IV. p.
Livi. I. p. 293.
(1860).
p. 43.
színtelen, csak közepe táján az erezet
Hem.
(1828); Fall.
2.
(1829); Zett. Ins. lapp.
Hctcroí/aMer iiiinrtipcnnis H.-Sch.
corium-utószéUel; röphártyája a potroh végén szembetü-
közötti téresek barnásak.
(1S07);
75. fig. 403. (1839).
Stal.
ncíleg túl nyúlik,
p. 409.
I.
3.
p. 63. 3.
(1840).
szúiü
ily
fuscescentibus no-
Fall. Mon. cim. Suec.
4*1.
Hctrriiiiasti'r
többnyh'e részben
sárgásak; pajzskáján fehéres hosszormó emelkedik; röp-
vittis interruptis
tab. 7. íig. 9. (1829).
az utómell
megnyúlt nyilasai
csápjai sötétbarnák
;
feketével
alul
mellett fehéres foltokkal
bzmmgynek
tén fehéresek
tyfíi
venarum
Zett. Faun. lapp.
(1853).
I.
9- Long. 4.^—6. Lat. ik—ií "%.
tatis. rf.
203.
p.
SÜBFAIHLIA
ALCSALAD.
brana abdominis apicem nunquam superante, decolore, interstitüs
(1835).
Hetn-nfiaster ei-icae'RoYí. Vet.-Ak. Haiull. 1SÍ9. p. 245. Cijiiniü
I.
Hem.
p. 170. 8. (1861);
1862. p. 213. 2. et 1872.
Sahlb. Not. Skpts pro Faun. ot Flór.
p. 170. (1868).
Thoms. Opusc. ent.
Li/i/iicii.i jiiniriíjii iniis
II. p.
182.4.
(1870).
hazánk-
Én
Hosszudail, felülete rövid felálló szrözettél, szeny-
június elejétl szeptember közepéig gyjtöttem a budai
nyes szürke, barmlsan pontozott, alul feketével tarkázva,
ban
meglehetsen, noha gyéren vau
is
hegyeken, a pesti Rákoson, továbbá mellett
Tornamegyében
,
elterjedve.
Görg
és
Komjáti
valamint Wiskolcz mellett és
mellén
a.
széle s a
csipk mellett fehéres büzmirigynek
kifelé
foltokkal, az utómell utó-
megnyúlt nyilasai szintén
fehéresek; csápjai vagy egészen feketésbarnák vagy rész-
Orsovánál.
ben sárgás-barnák; pajzskáján fehéres hosszormó emel-
A
sequente corjíore
jjallidiore,
haud
piloso, thorace
antrorsum fortius angustato, scutelloconvexiore,hemelytris
haud fusco-punctatis, meml)rana abdomine semper
longiore bene distinctus.
kedik
;
tökéletesen kifejldött röptyiii barnán pontozottak,
a coriiim utószéle barna; színtelen röphártyája soha
nyúlik a potroh végén
túl,
barnás pettyek foglalják
el.
sem
az erezet közötti téreseket
Tenyészési térköre a legkiterjedtebb, a mennyiben •5.
Gblongus,
N.
PUNCTJPENNIS
H.-SCH.
fusco-punctatus, subtus nigro-variegatus, metastetliii,
postico
albidis; antennis nigro-fuscis
ad partém fusco-testaceis
scutelli albida; tis,
hmbo
maculis pectoris ad coxas orificiisquc extror-
sum am-iculato-promümlis, totis vei
nemcsak Európa legtöbb tartományában, hanem
bi'eviter pilosus, sordide tlavescenti-griseus,
;
ruga longitudinah
hemelytris completis, mediohaud amplia-
parce fusco-conspersis, margine apicali fusco
;
mem-
riában egészen Kamcsatkáig elfordul,
Amerikához tartozó Sitka-szigeten
Hazánkban június
Szibé-
st még az Éjszak-
is észleltetett.
elejétl szeptember végéig talál-
ható; juhusban párosodik; álczája szeptember els
ben jelenik meg.
Lellielyei
:
felé-
Budapest, Szeged, Nagyvá-
rad, Felgyógy (Alsó-Feliér vm.); Miskolcz
vm.), Komjáti és Derenk (Torna vm.).
;
Forró (Abauj
II.
25
SYSTEMATIKUS RÉSZ.
n.
sur.F.\MiLiA n.
.\Lcs.\i,.\i).
MÁSODIK ALCSALAD. CYMINA STAL. ('aput
iiiiims
trian;.;iilan',
distinete breviin'ilms.
cum
punctata:
vtnis
branae
véna trausvcrsa liaud
alarum
nulliis vei e
men
positis
;
jujíis
A interioribus
nieiii-
Hainus
conjiinctis.
omnibus
in loiau'.'civo
inargiiieK attin-
él.
kis alcsaliiil, lUL'lybtil í'auuáuk területén csak
nem
duló 2
mástól
bels
A A
által
tér
el.
A
náluidí
valamennyi
potroli
elhelyezve
;
és
az oldalszélekig érnek.
s
kánál hosszabb.
A
2(1).
—
Cifinus
varráuyszéle a pajzs-
Hahn.
elrészén két haránt fekv
törj
bevésve
a
van
leglika a conne.xivumon
liátrafelé szélesbült clavus
a következ jellegek által különbözik egy-
elrésze haránt fekv barázdák nélkül
törj
a hasi varrányok mindkét oldalon egye-
;
;
liariizda
van
a mindenütt egyenl szélesség clavus
varráuyszéle a pajzskánál rövidebb. törj
utószóién
ere nincsen liar:ínt futó ér által összekötve.
faj
elfor-
törj
szárnyborog hiányzik vagy az alsó férböl ered.
:
A
(2).
pontozása
A
A roptyíik valamint a
lejts.
pajzska szembetimö pontozással, a rdpli.irtva ket
az elbbitl fleg a röphártya erezete és a röptyük
szembetn
1
4
IVltiiuöleg széles; ajjíroni-
szembetünöleg rövidebbek.
szemecsek tisztán kivelietök.
domborúan
nesek
gentibiis et utriiacpie rectis.
E
fejbiityükiiel
postice
'l'liiiiax
véna subtensa emi.ssus. Abdo-
Kut uris ventralibus
min
Ai'ej hiíroinszö^^'ii,
tylo
tlioracc scutcllixnu:'
segmentorum omiiium
spiraciilis
;
lemezek a
adsunt.
Oi-clli
convexo-dcclivis. Uciiiflytra, distinftissime
latniii
— Khidu-
Westw.
ccrim
OYMUS HAHN. ]V
lii.s.
1.
p.
A
Corpus oblongmn. Caput subtrausversum, utrinque sulco longitudinali instruetmn
;
tubercuUs antenniferis
apice extus antrorsum acutiuscule prominuUs brevibxis, sat elcvatis
;
;
buccuUs
gúla haud sulcata. llostrum poiie
coxas posticas haud extcnsum. Antennáé corpore bre\'iores,
primo incrassato,
articulo
haud
attingeiite, articulo
ante
médium ruga
sulculis
transversis
brcvi,
apicem
capitis
quarto tertio breviore. Thorax
longitudinah laevigata instructus, anticis
destitutus, basi truncatus.
Scutelluni traiisversum. Ilemelytra completa, deiise fortiterípie irregulariter punctata, clavo
commissura tuta.
scutcllo longiore.
retrorsum amphato,
Alarum
areola liamo desti-
Pcctus intcr coxas sulco pcrcurrciitr instructnm.
Pedes brevcs, fcuKirilms iiicrmilms.
76.
(ISSIJ.
A
hosszudad.
test
kissé
fej
oldalán egy hossz-barázdával
;
harántos,
mhidkét
a csápdudoi-ok külvég-
szöglete hegj-eseu kinyúló; az ajaklemezek rövideli,
meg-
A
szip-
lehetsen emelkedetté li
CBr nem
;
a íorok barázda nélkül.
nyúlik a hátsó csipköii
túl.
A
csápok a testnél
röwiebbek, az els izülék vastagodott, rövid, a csáig
A
törj
nem
csú-
a negyedik izülék rövidel)b a harmadiknál.
ér,
közepe eltt sima hossz-ormó foglal helyet, elré-
szén híu'ánt
A
fij
fi'liv bariizibík nélkül, utószélén csonkított.
pajzska harántos.
A röptyk
sr, ers és rendetlen
tökéletesen kifejldvék,
pontozilssal, a hátrafelé szélesbit
clavus vai'rányszéle a pajzskáuál hosszabb. hiányzik.
A
vonul végig.
A szárnyborog
null közepén a csípk között egy barázda
A
lábak rövidek, a czdiubok fegyverzetlellek.
A FAJOK ATNKZETE. (2).
A
pajzska közepén világos színezet sima liossz-
egyenl hosszú vagy
ormóval
lUaúor Haun,
lionVATH GKZA
;
;
a második csápizlék a harmadikkal
MAGYAUOIiS/.Al^ LYtiAKIIíAI
kissé hosszabb.
i/laii-
2
A
(1).
26
SYSTBMATIKÜS BESZ.
n.
pajzska sima hosszonnó
mindenütt er-
iiélkiil,
B
A
(i).
pajzslía
valamint
,
második
C.
vitta longitudinah
nigro-fnscus,
subtiis
coxas nec non
fusco
carina ante
;
1
j.
(
pallitlioribus
maculis ad
et
tlioraeis
;
antennarum secundo
articulis
Ct/iiiiis
nec non scutelli
(1874).
Hahn Waiiz.
íjhuiiUiuiliír
Hem.
FiEB. Em-.
Förh. 1802.
p. 203.
p. 223.
1
1.
et
Ins. 1. p. 70. fig. 45.
Scott Brit. Hem.
(1865); Yoll. Tijdsch. voor Fnt. Ser.
2.
;ihiitili<-i'Iiir
2.
I.
V.
színezetek,
I
Flór Bhynch.
Livi.
I.
p.
299. 5. (1860). Li/(/aeiis iihiiidivolnr
corium
fejével s a
ali'il
és a clavus csúcsával
a második és harmadik csápizülék
;
fekete, a
a jíotroh hátával együtt
s
connexivum sárgás; czombjainak csúcsa sárgás.
Tenyészési térköre Európa központi részére és Angol-
INIeveu Ent. Zeit. II. p. 89.
(jhniilicdlor
203. 2.
p.
röptyi vibigosahb
pontozott,
pajzskája hosszormó nélkül
országra szorítkozik.
Hazánk ('ijiiii(x)
'"/,„.
körülbell egyenl hosszú, az utolsó csápizülék l)arnás
10. (1841). Ci/iiiiis
1^
Saunders Eutom. mnnthl. Mag. XI. pag. 62.
együtt sötétbarna
p. 295. 4. tab. 12. tig. 6. (1S7U). Hrteivijastfi-
Hem.
Eur.
Fieb.
—
1
4^—5. Lat.
(18U1); Stal. ÖíV. Vet.-Ak.
Dougl.
;
femoriljus
;
.
tiiflaiinnjiluilii^
tertio
et
? Long. 3.J— 3]. Lat.
cT.
Agyagsárga, ersen
'ijiinix
—
seutello liaud rai'in;ito
dorso nigris, connexivo luteo
apice flavescentil)us.
arti-
(1831); Blanch. Hist. des Ins. III. p. 131.2. (1840);
p. 236.
;
et al)dominis
ml
l
második
Fall.
iliifini/iis
'.
suliaeípialibus, ultiiuo iufuseato;
(1861);
Long.
cf-?.
laevi.
<
uhimo
et tertio snbaeqnalibns,
médium
paliida,
distinctiore,
exeepta, lateribus
Fieb.
iiielanocrjihahis
csápizülék a harmadiknál sokkal rövidcjjb.
nigro-fuscus
distincte pmictatus,
C.
potroli háta és a pajzska sárgásak; a
rövidebb
apice limboqiie abdominis testaceis
antennarnm seciindo
culis
1
pectoris
A
a
OLANDICOLOR HAHN.
Flavo-vel testaceo-f;risescens, hemelytris,
fekete;
liáta
valamivel
csak
esiipiziilék
J.
potroli
a
(3).
SUBFAJULIA H.
—
harmadiknál.
a
4
sen pontozott.
—
n. ALCSALAD.
Thoms. Opusc.
ent. II. p. 183. 7.
tott a
közepétl júliusig
déli részein miijus
következ helyeken:
Pilisi
tabllta-
hegység (Pest vm.),
Harkány (Baranya vm.), Baziás
és
vm.), Nagyvárad, Nagy-Szeben,
Nagy-Csr
Grebenácz (Temes
Feny-'
és
falva (Szebenszék).
(1870).
Barnás- vagy szürkés-sárga, szcmbetünleg pontozott, röjítyi, egy hosszában elnyulcj esik kivételével, világo.3.
sabbak alul sötétbarna, melle oldalvást ;
valamint hasának csúcsa és és
szélei
s
sárgásak
a második
;
harmadik csápizülék körülbelül egyenl hosszú, az
valammt a
utolsó csápizülék barna; a torjának elfelén, jíajzskáján
emelked hosszormók szembetünek,
színezetek
és simák.
Ezen
egész
világos
faj,
mely egészen a
Volgáig és Kis-Azsiáig van elterjedve, í'aunaterületünkön
nem gyakran tötte
fordul el.
Mann
Josefsthal mellett
gyj-
Horvátországban; én pedig 1873. június 12-éu egy
példányt találtam a rákos-palotai
mennyiségben fedezte
gyjt
1
Flavescenti-griseus, dinstincte punctatus, hemelytris et
abdomine paUidioribus
tertio breviore,
fel
875. juhus havában
erdlien.
Pável János m.
n.
d".
;
1
Li/i/acHs
Ins. lapp.
Caricix
I.
Hem.
MELANOCEPHALVS
dioribus, subtus
cum
leviter
infuscato
seutello ha.ud carinato.
Zett.
10.
tab.
p. (ü. 4.
Thoms.
12.;
(1870).
Faun. lapp.
I.
p.
473.
11.
Suec. Cim. p. 51. 5. (1829); Zett.
p. 264. 14. (1840).
fig. 6.
Schill. Beitr. zur Ent.
(1829); H.-Sch.
Nom.
ent.
I.
I.
ji.
p. 46.
FIEB.
(1835);
Luteus, distinctissime
non capite subtus
'"/„,.
II. p. 183. ü.
(1828); Fall.
90. tab. 8. C.
;
antennarum
Fall. Mon. cim. Suec.
lleteroijaster chiricuhis
g.
apice corii
(1807); Germ. Faun. ins. Eur.
Opusc. ent.
Nagyobb
megyében.
articulo secundo
incaruato
claricii/iis
múzeumi
Krösmez körül Máramaros-
laté
?• Long. 3i. Lat. Li/i/aciis
;
articulo ultimo uec
pectoreque nigro-fuscis
limbo ventris
Európában tenyész
CLAriCVLUS FALL.
r.
a csipk mellett,
punctatus,
hemelytris palU-
capite et apicibus corii clavique
(
Meyee Ent.
'iinnis
claviciiliiK
(1831); BuEM.
Zeit. II. p. 89. 10. (1841).
Hahn Wanz.
Handb.
II.
1.
Ins. I. p. 77. fig. 44.
p. 292. 3. (1835);
Blanch.
II.
Hist. des Ins. III. p.
des
Hém.
l.'il.
(ISiO); Aii. ot Sérv. Hist.
'.i.
Costa Cim. Neap. ceut.
p. 259. 1. (1843);
Kolen. Mel.
p. 32. 3. (1843);
p.
p. 204. 3. (1861);
n.
ont.
Sahlb. Moh. Geoc. Fenn. p. 72.
Hem.
27
SYSTEMATIKÜS RÉSZ.
a második csápiziUék
;
a corium csúcsa kissé bar-
235.
ormó
I. ]).
tab.
1.
2.
V.
melle sötétbarna
feje alul és
;
;
;
nélkül.
Egész Eurójiiibau keletre a Volgáig
Kaukázusig,
és
valamint Algírban honos.
12. fig.5. (1870).
FtoR
clan'culiis
Iiliyncli.
Livi.
I.
Nálunk
gyepes
végétl augusztusig száraz
április
helyeken néha gyakran található. LeUielyei: Budapest,
(1800).
('i/iiiiis
színezetek
viliigosiibb
rövidcbl) a barmadiknál, az utolsó csápizülék valamint
nás hasa széles vörhenyes szegélyzettel jjajzskája hossz-
tíili.
iCi/iiiiis)
potroha
Fieb. Eur.
(1805); Voix. Tijdscli. voor Ent. Ser.
(i.
Sárgiis-szürke, szembetiinlcg pontozott, röptj'i és
Förli. 18r)2.
8. fig. 8.
Ci/mi<.i
SUBFAMTLIA H.
2. (184-8);
p.294.
p.300.
—
ALCSALAD.
Stal Öfv. Vet.-Ak.
223. 2; DouGL. et Scott Brit. Hem.
3.
II.
p. 91. G3. (1845);
II.
Ann.
lÍEUT.
ariílclliix
ent. Ser. 5. IV.
Soc.
(Bács
Pality
Pécs,
máramarosi
(Torontál vm.)
I'j-Szeged
viii.).
Homouna (Zemplén
p. 5C0. 5. (1874).
vm.),
Szobráncz (Ung vm.)
és
;
a
Pieti'osz-havas.
KLEIDOOERUS WESTW. Mud.
Intrud.
ISCHNORHYNCHUS FlEB. Corpus oblongo-ovatuni. Cajjut triangulare, destitutum
longitudinalibus apiee
tuberculis
;
humilibus.
Rostrum
Antennáé corpore
superans.
apicem capitis superaute, giore.
Thorax
sulculis
,
Alarum
in-
punctorum
in-
commissura scuteUo
Sordide
fej
alsó részén egészen
iziilék hosszabl) a
fej
A
túl.
A
szipcsr
csájjok a testnél
csúcsán túl nyúlik, a ne-
A
liaiinadikuál.
elrészén két haránt fekv iiarázda van
törj,
melynek
ln'vésve, utószé-
lén kerokitett s ugyanott oldalvást keskenyen lenyomott.
Apajzskaegyenoldalu. áttetszk
s
A
röptyük tiikéletesen kifíjldvék,
néhány pontsort viselnek
:
a
mindenütt egyenl
szélesség clavus xarrányszéle a pajzskánál rövidebb.
A
A
büzmirigy nyilasa
küls
szélén fogidoinu karély alakjában hosszan nyúlik
kifelé.
A
K.
ItESEDAE PAS'Z.
supra
,
harum
niediis et
vei nigro-fuscis
pectoris ad coxas albidis
;
;
pectore di-
articulis
secundo
quatuor marginis api-
limbo postico
aiiic(>
lábak középszerek, a czombok fegyA-erzetleuek.
flavo-ferrugineis, articulo ultimo tarsoruin nigro. d".
cum
hemelytris griseo-flavesceutibus, niacu-
duabus minutis
calis nigris
uem
iner-
et tertio basi apiceque cxceptis, luteis; capite scutelloque ;
rövidebbek, az els izülék a
gyedik
hossz-
,
Pedes mediocres, íémoribus
basi scutelli antennisque niger,
corii
elre; az ajaklemezek a
ki
háromszög
fej
a csápdudorok külvégszöglete
szárnyhorog az alsó férlil ered.
extensis
stiucte punctatus, subtus cum sulculis transversis thoracis,
lis
;
apice
testaceo-flavescens
rufo-ferrugineis
iK'lkíil
et
longe
mibus.
1.
nyúhk
A
hossztojásdad.
test
barázdák
100. (IHGlJ.
sokkal nyúlik a hátsó csípkön
areola liamo e véna subtensa emisso
mstructa. Oriíicia extrorsum dentato-productis.
A
l-t
primo
margüie posteriore utrinque
seriebus noiiiuiUis
h1
p.
végig vonuhiak, közepük mögött alacsonyak.
quarto tertio lon-
articulo
structa, lateribus clavi parallelis, breviore.
articulo
jione
Ili •III.
multo
Scutellum aequilaterum. Hemelytra
dejii'essus.
completa, hyalina
posticas
líreviores,
sulcis
duobus transversis anterius
structus, hasi rotimdatus,
anguste
coxas
Elír.
antenniferis
haud prominulis; bueeulis percurrentibus,
médium
122. (1840).
Claasif. II. p.
et
maculis
abdominis pedibusque
Long. 3i
—
i.J,
Lat. li
9-
—
Variat anteunis luteis, articulis primo et secundo basi,
quarto totó nigris.
I.íjliui'm
Ili'si'iltic
Thüms. Opusc. ont. Lijijaciis ili.liiiinix
Panz. II. p.
Faun. (lenn.
tab.
20;
184. 8. (1870).
Zett. Vet.-Ak. Hamll. 1819. p. 71.
20; Fali,. Suppl. cim. Síuc.
Cim.
iO.
p. 50. 4. (1829).
p.
7.
(1820);
Hem.
Suec.
28
SYSTEMATIKÜS KÉSZ.
U.
Fall. Heni. Snec. Cim.
Phitororiit /iKucticuilis
n. ALCSALAD.
Szennyes sárga,
p. 95.
Hetero(iastcr reardac Schill. Beitr. zur
tab. S. fig. 5. (1829);
H.-Sch. Nom.
Haudb.
Cymiis Um'dae Burm.
Blanch. Hist. Neap. cent.
p. 31.
II.
lev haránt barázdákkal,
kájának tövével és csápjaival együtt fekete, a második és
p. 46. (1835).
liarmailik csápiiziilék, tövének és csúcsának kivételével,
(1835);
sárga; feje és jjajzskája vörhenyes; röptyfii szürkés-sár-
gák, a coriiim közepén két, ntószéléii pedig négy apró
p. 292. 1.
Kolen Mel.
Sahlb. Mon. Geoc. Fenn.
ent. II.
vagy sötétbarna petty
fekete
foglal helyet
melle fehéres
;
71.
1.
utószéllel s a csipik mellett fehéres foltokkal
(1848); VoLL. Tijdsch. voor Ent. Sev. 2. V. p. 292.
1.
uak csúcsa
p. 92. G4. (1845);
tab. 12.
Cyimis
p.
(Lyctiis/
Eesedae
Flór
Rhyncli.
Livi.
A
I.
hrliiKirlii/iuliiis
Hem.
p. 199. 1.
els
Vet.-Ak. Förh. 1862.
még
Fieb. Eur.
di
koosák utolsó izü-
csápok néha világosabb színezetek, ugy hogy a
és
második csápizülék töve
fekete.
Földi'észünk csaknem valamennyi tartományán kivül
(1801). hckiK.ihiinrlnis Ui'S.'dcw
213.
tab.
potrohá-
mindig feketén maradó utolsó izüléken kivül csak az
p. 290. 4. (1860).
p.
és lábai ró'tsárgák, csak a
;
léke fekete.
(1870).
fig. 3.
pajzs-
p. 80.
I.
(1840); Costa Cim.
1.
1.
(1843);
1.
eiit. I.
II.
Ins. III. p. 131.
(les
Ent.
II.
valamint mellén szembetünleg
felül
pontozott, alul a torján
37. (1829).
SUBFAMII.IA
8.
Stal
Üi'v.
DuuGi.. et Scott Brit.
1; íig.
Ilrni.
I.
233.
p.
Hazánkban májusban
1.
(1805); Ent. montlil. Mag. II. p. 217.
7.
Szibériában egészen Irkucskig és Kis-Azsiábau
helyeken
:
észleltetett a
következ
él.
lei-
Budapest, Visegrád, Rozsnyó, Szeged, Derék-
egyháza (Csongrád vm.), Nagyvárad, Mehádia, Nagy-
(1866).
Csi' (Szebenszék). Mindenütt csak egyenként.
HARMADIK ALCSALAD. BLISSINA STAL. Capnt
i^arviim,
brevioribus.
Ocelli
minus latum adsnnt.
;
Thorax
versis anticis destitutuí5, postice clivis.
Membrana venisqinque
tensa emissus.
Abdomen
trans-
sulciilis
haud convexo-de-
simplicibusinstructa,
Hamus alarum
areola basali destituta.
e
veua sub-
spiraculis segmenti sexti in
ventre, segmentoriim reliquoruni iu comiexivo sutiu'is ventralibus
tis;
i)Osi-
omnibiis margines laterales
attiiigentibus et utrinque rectis.
A dot,
e csekély
miszerint több neménél a
uem mint
a
töbl)i
fej
aránylag
terjedelm
haránt fekv barázdák nélkül, utószélén
rúan
It'jtíis.
A
röphártya erezete öt egyszer érbl
alapsejt nélkül.
A
A
2(3).
szárnyhorog az alsó föérböl ered.
connexivumon helyezvék
A
s
el
;
csápok hosszabbak, mint a
egyenl hosszú.
hanem (2).
A
a hasi varrányok
mindkét oldalon egyenesek.
véve, a szipcsr második és
alcsalá-
—
fej
és törj együtt
harmadik izüléke
Isi-hnodciiius
Fieb.
csápok körülbell oly hosszúak, mint a törj
is
áll,
hatodik potrohszelvény léglikai a hason, a többié
liedig a
3
Az Európában tenyész 3 nem nálunk
feltünöleg széles
A szemecsek tisztán kivehetk. A törj elöfelén nem dombo-
debbek.
mells csipk izvápái
alcsaládnál az eliuell utószélén,
nem
a járomlemezek a fejbütyöknél szembetünleg rövi-
annak líorongján állanak, az elmell utószélét tehát nem érintik.
liiesiny,
az oldalszéleket elérik
potrohszelvények léghkamak elhelyezésén kivül
fleg azon sajátság jellemzi
A
jugis tylo distincte
együtt véve
;
fej
és
a szipcsr harmadik izüléke a
elforniilsodiknál rövidebb.
—
Oiniuíjdiojiti rits
Stal.
dul és egy-egy fajjal van képviselve. 1
(4).
A mells csipk helyezvék a
el s
izvápái
az
elmell
az elmell utószélét
mells czombok
fegyverzetleuek.
korongján
nem
érintik
4
(1
).
A mells csipk izvápái és itt nyitottak
;
a
az elmell utószélét érintik
mells czombok
fogacskával fegyverezvék.
—
lllisxus
alól
egy kis
Burm.
n.
29
SYSTEMATIKUS RÉSZ.
m.
ISOHNODEMUS Weitenw.
Coipus elongatum, depressum. Capnt oculos pi'diniuulos brevitor productiuii simis.
;
Aiitciiimt' capiti; tlioniceqnt' siiiml snnitis loiigio-
primo
res, articulo
longis, articulo
parum
brevi, capitis aijiceiii liaiul vei
Rostrum
supcraute.
articulis
Hhn.
seeiimlo ct tertio aeque
quarto tertio paullo breviore.
Tliorax
(1840J.
test iiyuhliik,
A
aprók.
véve
;
iii
csak kevéssel nyúlik
túl.
Hemelytra
margiue
parallela,
apicali oorii recto, iuter-
duin valdf alibreviata, scutello .saltem triplo lougiore,
A
.s
A
egyenl hosszú,
dik izülékc
rectaii-
L'xomplis brachj-pteris Icvitcr obtusaiigulum.
fej
a kissé kiálló
jiicsiiiy,
csápok hosszabbak, mint a
az els izülék rövid
szkült.
gulum,
A
lapos.
szemek eltt röviden megnyújtott; az ajaklemezek igcu
A
rövidebb a liarmadikniil.
Hcutellum
lateribns obtusis, aiitice aiigustatus.
m.
fl836J.
p. 218.
A
]iaivnin, ante
lnu-culis niiiiutis-
SUIiFAiniJA
PIEB.
Britr. I. p. 337.
Mifiiopus Spin. Esh.
—
ALCSAI,.U).
a
fej
nem vagy
szipcsör második és
harma-
izülék valamivel
a negyedik törj
együtt
és törj
fej
végén épen
oldalszélein tompa, ell
pajzska épszögü, a kurtított röptyfis példá-
nyoknál kissé tompaszög.
A röptyk
pilrhuzamosak, a
corium utószele egyenes; a röptyk néha tetemesen megrövidültek, a pajzskánál legalább
inembraua brevissima. Acetabula autica postice occlusa.
s
Pedes mediocres, femoribus iiiermibus.
elmell utószéle
röphártyájuk igen rövid. felé
nem
háromszor hosszabbak
A mells csipk
A
nyitottak.
izvápái az
lábak
közép-
szerek, a czombok fegyverzetlenek.
1.
I.
SABULETI FALL.
St.?l Öfv. Vet.-Ak. Förh.
Niger, opacus, giiseo-sericeus; margiue postico thoracis,
limbo imo abdominis jiedibusque dilute
hemelytris griseo-flaveseentibus,
fusco-venosis,
saepis-
sime valde abbreviatis, iucompletis, membrana minutis-
limboque interiore sordide lj
s
—
1
uiacula, basali
albidis.
cf.
Hem.
Suec. Cim. p.
()2.
23. (1S201;
'.).
Iscliiioilciiiii.s
\r,.
I 'ilrlii/iinlils
FiEB. in
íjiKiilraíiis
decurtatits
X. p. 200.
2.
V.
(1820);
Thoms. Opusc.
Weitenw.
bels szegélye szennyes azonban nem
küls
fehérek. —
.\
alapszöglete és
nstény ötödik
ér egészen az illet szelvény tövéig.
Európa legtöbb tartományában, valamint Algírban
ent.
H.-8cH. Wanz. Ins. IV. p.
C'oSTA ij.
(18.-)3);
Voi.i..
kifejlett
állapotban
telel
,-ít;
én
Cini.
10.
Tijdsch.
észleltem. Nevezetesen
1874. nnljus 8-án Szentesnél a
megáradt Tisza dús növényzet partjain a vizben
álló
némelyek
(1870).
sás levelein tömegesen összegylve találtam
Sér.
1.
épen akkor jiárosodtak. Megjegyzend, hogy az ott gyj-
Neap. cent.
II.
Aun. Soc.
(ISI-i);
Nálunk tökéletesen
I.
i'x'it)-.
i).
ent.
tött
;
több száz példiíny között csak egyetlen egy tökélete-
sen kifejlett röphártyával biró példánjTa akaiUiattam.
p. 35. 12. (1843). I'(ir/ii/iiicrii.i linicliiijiiiiii.s
Iíamb.
Faun. And.
153.
II. p.
A
kifejlett
kábbak.
13. (18i2). aahiitiii
röphártyával, melynek
eddig márcziuB végétl július végéig vizenys helyeken
p. 278. 11. tab. K). Ilg.
ininillillts
7. tab. U. fig.
J\Iicro/iiix
röptyi
tenyészik.
350. (1839) et IX. p. 20S.
voor Ent. 8or.
;
hasi szelvénye utószélén nu'Iyen kinu'tszett, e kimetszés
tab. 2. fig. 11. (183G).
I'aclij/iiicni.'i
fig.
czombjai közepü-
röphártyával, vagy tökéletesen kifejldvék, sötétel)b ere-
haud attiugeute. p.
és liibai sjírgásak,
kön liisehb-nagyobb szélességben sötétbarnák
4J— G.
II. p. 182. 2. (1870).
p. 338.
potrohának szegélye
megi'övidültek, durványosak. fehér szegély, baru;ls kis
9. Long.
Fall. 8uppl. cim. Suec.
tab. 8. fig. 2. (18C5).
Fekete, fénytelen, szürke-selymes; torjának utószele,
zet barnás
J.i/il
1.
szeuuyes-sárgák, barna erezettel, legtöbbnyii'e tetemesen
?• Segraento ventrali quinto postice ]irot'unde emarginato, enuirgiuatura hasin segmenti
18C2. p. 212. 1.; Dotiol. et
mem-
im.
J
p. 220.
externa
sinia, fusceseente, laté albo-limbata, vei completis,
brana fuscescente, fuseo-venosa,
I.
te.staceo-
femoribus medio plus minus laté nigro-fuseis
ílavis,
Hem.
ScoTT Brit.
Skín.
Ann. Soc.
ent.
3.
V.
(1861
)
Sér.
Eur. Hem.
— Az
a budai
emiitett leihelyen kivül elfordul
rit-
még
e
Farkasvölgyben, továbbá Komjáti (Torna
vm.), S.-A.-Ujhely (Zemplén vm.), l'j-Szeged (Torontál
p. 29. 8. tab. 2. fig. 7 et 8. (1S57).
hchwiletiiiiK sahiilrti FiEB.
faj
röphártyás példányok niílunk általában
p.
I
(13. 2.
vm.)
és
Orsova mellett.
n.
30
SYHTEMATIKUS RÉSZ.
m. ALCSALAD.
sdbfamuja
in.
DIMOEPHOPTEEUS STAL. Öfi: Vet.-Alc. Förh. 1872. p. 4á.
A
Corpns clougatum, deprcsstini. Ciiput parvum, ante oculos prominnlos
Antennáé
simis.
lírevit.cr
lu'oductum
;
l)ucculis miimtis-
capiti thnracique simul smutis longi-
tudine subaequales, articnlo primo brcvi, apicem capitis
pariim superan te. Rostrum articnlo tertio articulis secimdo etquartobreviore. Thorax lateribus
obtiisis, antice
augu-
Scutellum obtusangulum.
margine
apicali
corii
recto
,
in
Hemclytra
kicsiny, a kissé kiálló
az ajaklemezek igen
membrana
quam
pliis
duplo
brevissima. Acetabula
test
A
aprók.
lajios.
csápok körixlbell oly hosszúak, mint a
együttvéve
törj
A
túl nyúlik.
az els izülék rövid
;
a
s
tompa,
A
szkült.
elól
A
röptyüs példiínyok röjityi igen rövidek, a pajzská-
nál alig több, mint kétszer hosszabbak, háromszögüek
rom
hujus margine postico dilute piceo
dilute pioeo-flavescentibus;
mine paullo brevioribus, infuscatis, 4.^.
liat.
9
.
1
flavo-testaceis
,
—
pedibusque
Mici-d/iiix
A nstény
E kitn
ötödik basi szelvénye utószélén mélyen
fajt
Francziaországból ventrali quinto postico profunde emar-
ginato, emargiiuitura basin sogmeuti Sjiiiiiildt'
SiGN. Alin.
haud
Soc.
Sér. 3.
,
nem
terjed egészen az
melyet Hignoeet legelször éjszaki irt le
éjszaki Olaszországban
attingente.
eiit.
rüptyi tökéletesen kifejldvék, a
illet szelvény tövéig.
Long.
™/„,.
Begmento
;
kimetszett, e kimetszés azonban
basi apiceque .
a csipk
gükön barnásak, áttetsz röphártyájának erezete barna.
rostro, pectoris
fusco-venosa. 9
s
valamint a büzmirigy nyilasai és a
foltok,
potrohnál valamivel rövidebbek, sárgák, tövükön és vé-
hemelytris completis, abdo-
membrana subhyalina,
lev
lábak baruássárgák
Niger, pubesceus; capite thoraceque distincte pun-
orificiis
az elomell utószéle felé
csápizülék, a szipcsr, a mell utószéle
mellett
a.nteuna.runi,
s
A mells csipk uem nyitottak. A lábak
igen rövid röphártyákat tüntetnek el.
(Fiff. 8.)
limbo postico macuhsque ad coxas,
röp-
tott
SPINOLAE SION.
articulis tribus basalibus
A
eorium utószele egyenes; a kurtí-
középszerek, a czombok fegyverzetlenek.
,
törj oldalszé-
pilrliuzaniosak, a
iz vápái
ctatis, laevigatis
és
tyk
mibiis.
D.
fej
végén kissé
pajzska tompaszög.
antica postice occlusa. Pedes mediocres, femoribus iner-
I.
fej
harmadik izüléke rövidebb, mint
szipcsór
akár a második, akár a negyedik izülék.
exemplis bracliypteris
(müii ignotis) brevissima, scutello vix longiora, triangiilaria,
parallela,
A
fej
leiu
status.
nyúlánk,
szemek eltt röviden megnyúlt;
fedezte
fel
1852.
és
,
is
mely Gaebiglietti szerint
tenyészik, Fkivaldszky János
május 20-án a budai Sashegy táján
egy nstény példányban.
V.
p. 30. lU. tab. 2. tig. 10. (18.57). /.si/níi"/r//ní.s'.S'y//)í()/(ícFiEB.Eur.Hcm. p. lOÍ. 'i.(18Gl
Obs.
).
I.
Fekete, pelyhedz; feje és torja szembetünleg 2wntozütt,
ienvl, ez utóbbinak utószéle barnás
;
az
genere
els há-
j\[ir)-(ijiiis
p. 09. tab.
hujus
I.
Siipinnii Kiischak. íig.
1 linnirjiliojitiro
/p.
(18G1), a
adjectus
,
Horae
E. Ross.
S.
Dom. Stal
1.
c. p.
45
au forma brachyptera
siieciei':*
BLISSUS BUEM.
ILtmlh. II.
Corpus anguste ovale
vei
1.
p.
290. (1835).
A
oblongum, ininus depres-
test hossztojásdad
vagy hosszúkás, kevésbbé lapos.
sum. (Japut parvum, ante oculos proiuinulos breviter
A
líroductum, bucculis minutissimis. Antennáé capite tho-
nyúlt; az ajaklemezek igen aprók.
raceque simul sumtis vix longiores, articulo
bak, mint a
]irinio brevi,
fej
kicsiny, a kissé kiálló
fej
és törj
szemek eltt röviden meg-
A
csápok alig hosszab-
együttvéve; az els izülék rövid
s
n.
apicem
capitis
31
SYSTEMATIKÜS KÉSZ.
haud superante. Eostrum
a
articulo .seciiudo
antice angustatus. Scutellum obtu.saiitínhun,
versum. Hemelytra triangiilaria corii
in
apicem Pedcs
,
membraiia
deíicieuti'
iguotis)
subtuH
aiiticis
törj
A
szipcsor második iziüéke
A
Idiupa, ell szkiilt.
(il(lalsz(-lfiii
pajzska tom-
kevéssel hosszabbak, háromszögüok, a röphártya hiány-
piope
zik; kifejlett röptyíis példiinyokiiál a coriniu utószele a claviis
csúcsa közelében
elmell
spimila
meüs
II.
nyúlik.
apica]i
armati.s.
1.
nem
csúcsán túl
paszög, haráutos. A röptyk igen rövidek, a pajzsakáuál
Acetabula antica posticc aperta.
í'oiuoribus
,
margino
;
(müii
macropteri.s
clavi siiiuato.
mecliocres
A
traiis-
brcvissima, scutello paiillo longiora,
exemplis
lej
IH.
hosszabb, mint akár a harmadik, akár a negycihk izülék.
articulis tortio ct quarto kmgiore. Tliorax latorilius obtusis,
SrBFAMTLH
ni. -\I.CS.4I-AD.
DOm.íE FERB.
iitószéléii
czonibok
potv(iliiin;ik
alt')l
ii;it;i
öltlös.
nyitottak.
A mells csipk izvápái az A ]:ili;ik középszerek, a
egy kis tögacskával felszereltek.
tninniiiii
liai-:ínt-redöcskézett; csápjai,
szipcsre, mellén a csipuk mellett lev foltok, a büzinirigy capite,
nyilasai, lábai, valamint torjának utószele sárgás-barnák;
thorace pectoreqne distincte puuetatis, abdominis dorso
az utolsó csápizlék, tövét kivéve, feketés; röpty-diu-vá-
transversim ruguloso; antennis, rostro, maculis pectoris
nya-i
ad coxas, orificüs, pedibus nec non inarghie postico tho-
nye utószélén mélyen kimetszett, e kimetszés az illet
subuitidus,
Niger,
racis
breviter
flavido-pilosns
antennarum
dilntc flavo-piceis;
hasi excepta, nigricante; rudimento
neo. cT. ?. Long. SJ-a^i. Lat.
9 8egmento
ventra.li
ginato, emargiuatura Blifisiis
;
Ezen
hemelytrorum casta-
§-í
basm segmenti Aiiii.
Dél-Francziaországbau
lev
Fekete, kissé fényl, mindenütt rövid sárgás szrözet;
feje, torja és
melle
s
mely csak
és
mely
állítólag
alatt
s ott
kora tavaszszal
már több
izben talál-
magyarországi példányok a gyjteményemben
A
tatott.
te! borított
is
növényhulladékok és kövek
VI. p. 150. (1874).
faj,
elfordul, hazáulíban a budai
Gellérthegy déü lejtjén tenyészik
(lenova.
di
civ.
szelvé-
eltt lett a tudományos világnak, mint
Fels-Olaszország lakója bemutatva,
attiugente.
Mus.
külsejére nézve álczaidomu kis
néhány hónap
'"/,„.
quinto postice profumle cmar-
Poriae Ferrari
— A nstény ötödik hasi
szelvénynek egészen tövéig terjed.
ultimo,
articulo
gesztenye-szinüek.
a leiró szerztl magától kapott olaszországi pél-
dányokkal tökéletesen megegyeznek.
szembetnleg poutozottak.
NEGYEDIK ALCSALAD. HENESTARINA STAL. Caput latissimiim, ante oculos
apicem tuberculorum antenniferorum
A
usque ad
stj'latos
siibito
IVj
igen széles, a kidüledt szemek eltt a csáp-
dudorok csúcsáig hirtelen igen tetemesen szkült.
maximé
angnstatum. Ocelli distinctissimi. Tliorax margine
A szemecsck
posteriore convexo-declivi, versus angulos laterales
doinbonian lejts, az oldalszegletek
subdepresso. areola
basali
Membrana destituta.
venis
quinque
mott.
iiistructa,
ITamus alarum
e
véna
totis rectis et
A röphártya
alapsejt nélkül.
Az ötödik
subtensa emissus. Aluloinen spii'aculis segmentorum qiiinti et sexti in
tisztán
A
kivehetk.
erezete öt
A
törj
ntószélén
felé kissé lenyo-
egyszer
erbrd
szárnyborog az alsó föérböl ered.
és hatodik potrohszelvény léglikai a
következliöz közeledik, a magyal- fauna területén I
E
Ids alcsaládot,
mely
széles
nagy
leje
már a
s
az
oldalszélekig érnek.
margines laterales attingentil)us.
által
hason
állanak; a hasi varrányok egészen egyenesek
ventre positis; suturis ventralibus
:ill,
j
és
1
faj
képviseh.
1
nem
n.
32
SYSTEMATIKUS EÉRZ.
SÜBFAMILIA
rv. aIjCsalaji.
HENESTAEIS
IV,
SPIN.
Ess. Héiii. p. 228. (1840).
cum
Coipiis oblongum. Caput
prominens
triaiigulariter
breviter
sensim altitudine
decresceiitilius,
oeiüis tlionico latixis, ;
retrorsum
bucctilis
pone insertionem anten-
A
test
csílpok töve
primo
seouudo
bek, az
Eost.rnm coxas medias attinfíons. Tborax
trapezoidcus,
duobus trausversis
sulculis
structus. Scutellum aequilaterum.
antt-rius
Hemelytra completa,
abdominis ajiicem liand supt^rantia, marginibus bus clavi
parallelis.
in-
latorali-
Pedes mcdiocres, femoribiis inermi-
a szemekkel együtt a torjnál
rtjakleraezek hátrafelé egyenletesen
avticiilo
tertio longiore.
fej
háromszög alakjában elreuyiilt
rövid
naruni extensis. Antennao corpore breviorcs, ii.pieem cajiitis diiuidio sujierante, articiilo
A
hosszudad.
szélesebb,
mögé
els
A
nyúlna.k.
alacsonyabbak
fej
második izülék a harmadiknál hossziibb.
A
egyenoldalu.
végén
túl
A
sak.
A röptyük
nem
s
a
csápok a testnél rövideb-
izülék felényivel nyúlik a
ded, elrészén két haránt
az
;
fekv
végén
tökéletesen kifejldvék
a
ferdény-
törj
liarázdával.
túl,
A
pajzska
s
a potroh
nyúlnak, a claviis oldalszélei párhuzamo-
lábak középszerek, a czombok fegyverzetlenek,
bus, articiilo primo tarsoriim posticonim articulis duobiis
a hátsó kocsák els izüléke hosszabb mint a két utolsó
ultimis simul snmtis longiore.
izülék együttvéve.
1.
H. HAIJIJ'HIIA'S
BÜRM.
I
Sordide griseo-flaveseeiis, puberulus, snpra
cum
pe-
liiirstdiix
p. 229.
liiiici'jia
DoiuiL.
et
Hem.
fScoTT Brit.
I.
tab. 8. fig. 5. (18G5).
1.
ctore remete nigro-punctatus; vertice et thoracis parte
anteriore utrinque, clavo pone
médium
et
margine
introrsum macula parva uigra notatis
corii
auteiniis pedibusque plus
stitiis
membrana venarum
albida;
apicali
scutello,
minus nigro-conspersis, illarum
non femoribus posterioribus supra
articulo basali nec nigris;
;
halophilus
et veutris basi nigris.
9.
d".
fekv II.
•
I
.
p.
Cukt. Brit. Ent. XIII.
292. 4.
p. 597.
597. (18.36).
Henestaris Spinolai' Costa
Hém.
Hém.
ent.
II. p. 30.
p. 250.
1.
Sér. 1.
1
.
X.
(1843);
(1843); Fieb.
Faun. And.
11.
p.
145.
Ci/iiiKs
;
potrohának háta
sötét színezet
latia'ps
szennye-
;
H.-HcH. Wanz.
Ins.
IX.
p.
s
bels alapszöglet
hasának töve
Volgáig elterjedt
Hazánkban
203.
július
Chenopodium-félék augusztus elején
tenyész
LeUielyei
:
faj,
Spanyolországtól ke-
mely színezetének változé-
körül
sós
Tövis
taláUiató.
a szegedi
növények
a budai kincstári
Alcza-áUapotban Fehértó
szikes
tövében.
/SV/ío/jccíá snlsa f
)
erd, a
Rákos, a
pesti
Szatymaz (Csongrád vm.), a
sóstó partjai (Bács vin.),
vár,
alatt katott le.
közepétl szeptember végéig fleg
észleltem
és
feketék.
néha ersebben van kifejldve.
Augolországtól déh'e Algnig,
szegedi Fehértó
(1842).
(1853).
fehéres
partjain
p. 174. (1861).
Hcnestavis Iiüpaniis Ramb.
felül feketék
konysága miatt a legkülönbözbb nevek
p. 230. (1840).
Ann. Soc.
Cim. Neap. cent.
Hist. des
czombok
téresek barnásán pettyezettek, a
letre a
Hencstarís Genei Spin. Ess.
Em-. Hem.
a corium utószélén befelé egy-egy kis fekete
izüléke valamint a hátsó
A
Sekv.
s
sen áttetsz röphártyájának erezete barna, az erek között
"Ím.
BuRM. Handb.
HHci-oi/astfr Jaticepti
et
torjának elrészén oldalvást, valamint a clavus közepe
mögött
nagyobb mértékben feketén pettyezettek, a csápok els
(1835).
Am.
s
foltocska foglal helyet; pajzskája, csápjai és lábai kisebb-
Variat colore nigro magis extenso.
p. 304. (1841);
felül vala-
fejtetjén
sordide hyaliua, fusco-venosa, inter-
Long. 5—6. Lat. \\—\l
fig.
;
fusco-coiispersis, angiilo basali interno
abdominis dorso
Ci/iiiiis
Szennyes szürkés-sárga, kissé polyhedz,
mint mellén szétszórt fekete pontozással
palityi
Oros (Szabolcs vm.), Kolozs-
(Alsó-Fehér vm.) és az erdélyi Mezség.
n.
SYSTEMATIKUS
33
liftsZ.
ALCSALAB.
V.
SUBFAMIIJA
V.
ÖTÖDIK ALC8ALAI). GEOCORINA STÁL. ('a|nit latissiiimiii. aiitc ociilds i'cc-iir\(is iisijiU'
ajiifcin tulificuldiuni aiitiiniifciniiiin suljito
anjijustatmii, liis liaiul [iioniiiLiilis; in liiicaiii
saepe
rctrorsimi per
contiimato, instructo. Ocflli
vt'rticciii
maximé
tvli> siik-o.
HubtilÍKsiniaiii
iiiijiiessaiii
Tlio-
adsiiiit.
A
ad
rax anterius síüculis duobus transversis destitutus,
igen szeles, a kiduledt nagy szemek eltt a
fej
esápdndorok tompa csúcsáig hirtelen
igén
ersen
szkült: a fejbütyok egy l)arázdával, mely gyakran liátrafelé
a fejtetön egy
lindiiian
alakjában folytatóchk. Aszemecsek
A
törj elöfelen ket harjínt
Ím iiydiiiótl
fekv barázda
vonal
kivehetk.
tisztihi
nélkül, utó-
alariim e veua subtensa emissus. Spiracula segmeu-
nem domborúan lejts. Az elömeU elrészén A röptyíílaiél a clavus hátrafelé keskenyebb, varrány nelkul. A szárnyhorog az alsó föérböl ered. A három utolsó potrohszelvény léglikai
torum
a hason láthatók.
havid
postice apii-ali
Prostcthinm
couvexo-declivis.
parte
transversim siibcallowuin. JK'iiu'lvtrdi-uin cla-
vus retrorsum aiigustatus, comniissnra nulla, llamus
apicaliiim abdoiainis in veiitre posita.
triiuii
A rövid zömök
testidom, széles
nyebb clavus ezen érdekes bitl
már els már
Azért
és hátrafelé keske-
fej
kis alcsaládot
tekintetre feltüuleg
az öreg Fabeiciüs
is,
szóién
kissé havadályos.
1
(2.)Apajzska szembetünleg hosszabb, mint szélesebb,
valamennyi töb-
oldalszélei
megkülönböztetik.
röphártya
a ki pedig valamennyi
nem
hez sorozta.
nembeu
Nákmk
ehhez,
eddig 5
hauem a Salda-uemtaláltatott,
faj
felé
kissé kiszélescdvék s
födetuek
a
;
I'iiiniiis
2
(1
).
A
melyek 2
—
StaI,.
pajzska egyenoldalu, egcszeu csúcsáig egyenle-
tesen
foglahiak helyet.
a
szipcsr második
izüléke a harmadiknál valamivel hosszabb.
Lygaeidát az egyetlen Lygacus-iicmben foglalt össze, az eltte ismeretes fajokat
csúcsa által
szkült
;
a szipcsr második izüléke a har-
madiknál rövidebb.
— Geocoris
Fall.
PIOCOEIS STAL,
Öfv.
Vet.-Ak. Forh. IS}"^. p. 45.
A
Corpus ovale, subcpiadrangulare, depressum, nndum.
Caput obtusissimum,
tlioraci
intcr antemias levissime
Oculi
ina.í,'ni,
latitudine aequale, apice
promLuulum
retrorsum sat producti,
;
bncculis rainutis.
aiiti-orsuni
conver-
Eostnini ad coxas posticas exteusum, articio
gentes.
primo basin
A
fej
test tojásdad,
secundo
igen tompa, oly széles miut a törj, csúcsán a csápok
A A
pauUo
et tertio
lougiore.
sziiscsr a hátsó csípkig nyúlik, az ér,
versus,
(pmebaugularis,
Scntellnni
di-^tiiiclc
Idouius
productum, marginibus plauatis,
meudu-aua
41111111
:
MAOVAKORSZÁíi
triuis-
angustatus.
latius, apice latiuscule
snbex-
Ileuiclytra eoniiileta. l'e
mechocres, femoriI)us inermibus. UDllVÁTll OK/.A
leviter
lateraliiius partis aiiiealis
tectis.
LVC.AKIIIÁI.
izülék a
fej
a második izülék valamivel hosszabb, akiir
a barmadili izülék.
A
csápok a
Antennáé corpore
primo brevissúuo. Thorax antrorsum
els
arti-
testnél sokkal rövidi-bbek, az
nuilto breviores, articulo
apn')l<.
nagy szemek hátrafelé megnyúltak, ell convergálók.
miut akár az els, cuhs primo
és csupasz.
között igen kevéssé elrciiyúKi; az ajaklemezek
csúcsáig ahg capitis vix attiugente, articulo
csaknem négyszög, lapos
A
törj
els
izülék a legi'ö\ádebb.
A pajzska
barántos, négyszög, ell kissé szkült.
szembetünleg hosszabb miut
szélesebb, csúcsán kissé
szélesen megnyúlt, oldalszélein csúcsa felé kissé kiszélesedett s a röphártya által fndetik.
kifejldvék.
A
A röptyük tökéletesen
lábak közéjiszerek, a czoiid)ok fegyv'er-
zetlenek. 5
1.
P.
34
SYSTEMATníUS DESZ.
n.
EBYTHBOCEPHALUS
ST. FABO.
ET SEBV.
(Ijilithahiiiciis
Niger; tliorace, scutello, parte apicali corii et pectore crebre impresso-pímctatis
suturam
corio ad
punctonxm
clavi serielms diuilins
abbreviata, iustrnctis
miuiatis, rostro
;
ca2)ite,
medio plus miuus
rostro pedibusque
iiigricante
duobus mediis apice,
;
auteuua-
non apice imo
margine antico pcctoris, maculis ad coxas
scntelli,
ciisque flavo-albidis
3é—4
iiec
Lat.
U-lf
membrana
;
orifi-
d"-?- Long.
byaliiia.
része és
cnjtJiidci'jihala Öt.
apiceqiie
basi
Farg.
ot
exceptis,
Sérv. Enc. méth.
Costa Cim. Neap. cent.
Blanch. Hist. des lus.
Eiu-. (
Hem.
p. 174.
Mou.
;
feje,
a clavixs egy pontsort, a
;
két, bátrafelé diver-
szipcsre és lábai sárgásak vagy
els csápizülék
feketés; az
egészen, a két
középs
felül,
a negyedik többnyire
pcilig csúcsán,
valamint a pajzska
III. p. 135. 2. I. p.
304. 2.
p. 115. 2. tab. 9. fig. 24. (1844);
'phtliaJiiiicKsfniuUiJi.':
;
hátsó czombok néha feketék, csak tövük és csúcsuk
marad
világos szinezetü.
dél-európai
Algírban
lakja
s
p. 23.
mely fökh-észünkön kivül még egész
hazánk déhiyugati
tenyészik, is
faj,
Kis-Azsiiíban
és
Euphrat
az
és délkeleti
folyóig
dombvidékeit
júniustól szeptemberig itt-ott gyéren található.
Alczáját ez utóbbi hónapban észleltem.
Leihelyei
H.-ScH. Wauz. Ins. IV.
lexlj foltok s
a bfízmii'igy njdlásai sárgás-fehérek röpbártyája áttetsz.
(18G1).
1.
eroseu pontozott
pontsort visel
Ezen
(1840); Costa Aim. Accad. Aspii-. Natm-. (1843); FiEB. Ent.
meUe
czinóbervörösek, a szipcsr közepe táján többé-kevésbbé
p. 321. 1. (1825).
p. 40. 2. (1838);
(1843).
gáló, külszéle mellett pedig egy csak közepe tájáig ter-
jed
A
Ojilithahiiitiis iiijtlinici'iihdliis I.
Sérv. Hist. des
et
csúcsa és mellén az elszél, a csipk mellett
™/».
Variat femoribus posticis,
Salda
1.
corium a clavus-varriíuy mentében
nigricautibixs.
X.
p. 2r,l.
Am.
i'njtíivocfpliala
V.
Fekete; torja, pajzskája, valamint coriumának utó-
retrorsum sensim
riim articulo primo supra, articulo qiiarto pk'ruuniue totó, articnlis
Hém.
SUBFAJOLIA
ALCSALAD.
serié ima,
ad margiuem costalom serié vina pone
divergentibns,
médium
clavo
;
V.
:
a budai ZugUget, a Pécs melletti Tetyo-
hegy. Nagyvárad, Felgyógy (Alsó-Fehér vm.), Nagy-Csi-
(Szebeuszék); Mcliádia; Oravicza és Ki'assova (Krassó
(1839). Gcocoris frontális H.-íSch.
Wanz.
Ins. IV.
fig.
371.
vm.), valamint Baziás és az ogulini határrezred terü-
fekv
letén
(1839).
Joscfsthal.
GEOOOEIS FALL. Nor. mrth. Umn. disp. p. 10.
Ophthalmicus Schill.
(18U).
Beitr. zur Ent. I. p. 37.
A
Corpus ovatum, depressum, luidum. Caput basi tho-
(18'^OJ.
test tojásidomu, lapos és csupasz.
mint a
A
csúcsán a csáj)ok között
racis latitudine aequale vei latius, apice inter antennás
vagy
leviter vei levissime prominuliuii; bueculis ininutis. Oculi
kevéssé elrenyúló; az ajaklemezek aprók.
magni, antrorsum convergentes, retrorsum fortius pro-
mek ell
Eostrum coxas
ducti.
posticas attingens, articulo primo
ad hasin capitis extenso, articulo socundo
Antennáé corpore multo vissimo.
apicem
primo bre-
Thorax transversus, quaih'angularis, antrorsum
angustatus.
leviter
tcrtio breviore.
breviores, articulo
Scutellum aequilaterum, usque ad
sensim acuminatum.
Hemelytra
incompleta,
clavo et corio counatis, vei complcta, clavo ct corio
haud
connatis. Pedes mediocres, femoribus inermibus.
A
szélesel)b
törj töve,
oly széles
fej
A
nagy
sze-
couvergálók, hátrafelé ersebben megnyúltak.
szipcsr a hátsó csípkig
ér,
az
els
izülék a
fej
tövéig
nyúhk, a második izülék a harmaihkuál rövidebb. A csápok a testnél sokkal rövidebbek, az els izülék legrövidebb. törj
harántos, négyszög, ell kissé szkült.
A
A
pajzska
egyeuoldalu, egészen csúcsáig egyenletesen szkült. Aröp-
tyük durványosak, összentt clavus- és coriummal, vagy tökéletesen kifejldvék, össze
mal.
A
nem ntt clavus-
és
corium-
lábak közéjsszerüek, a czombok fegyverzctlenek.
A FAJOK ÁTNÉZETE. (4).
A röptyk és
hiányosan fejldvék, az összentt clavus
corium határ nélkül összefolynak
;
a röphár-
tya vagy teljesen hiányzik vagy legfölebb mint alig
észrevehet keskeny szegély van
jelen.
35
n. STSTEMATIKUS liÉSZ.
A
2 (3).
ós
törj
röptyl;
valainciiiiyi
—
szegélyzettel.
3 (2). Csak
el- és oldalszélei
törj
ii
V. AI.CSAI.All.
széle széles sárga
L.
s
5
A
(fi).
víinnak keskeny sárgán szegélyezve. — (J.dispar
Waga. i
(
I
tökéletesen
clavus varráiiya
1.
a.
a corinin
kifej ló'dvék,
tisztán
lisque posticis uec ;
li-2
non
subdeficiente.
—
9. Loug. 4
cf.
5.
Lat.
9
stramiueo, tylo
Lin. Faim. suec. Ed.
Ciiiicf (in/Uui(h:s
Ed.
Syst. nat.
(1761);
Gmel. Syst. Acantkia
nat. I.
12.
2.
I.
246. 910.
2. p.
717.
p.
egyiitt
hasonlóan sárgiisak
corium
és clavus
(1767);
1.3.
794)
;
Faim. Taris. Sdhhi
Ic.
Fabb. Ent.
cim. II. p. 44.
iiii/lliiidi's
Fabr.
IV.
syst.
]i.
szegélyt képez.
Qeocoris
41
fig.
Mon. cim.
Syst.
.
ROl
1
(
)
;
I. p.
266.
221-.
1.
<
62. fig.
1.
Em-ópában
egész
1.
7.
I.
p.
I.
70.
p.
p. 47G. 1.
p. 47. (1835); Zktt.
1.
(1829);
Ins. lajjp.
ScHiLL. Beitr. zm- Ent.
iiii/ll'iidcs
1.
Hahn Wanz.
;
BüRM. Handb.
1.
123. 17. tab. 10.
(1S60)
I.
p. 300. fig. 7. ;
]>.
1.
11. 1. p.
39.
1.
(1843); Fikb.
Fieb. Eur.
Hem. 2.
I.
p.
Ins. I. p. 86.
291.
(1838)
(1844); Flok
VoLL. Tijdsch. voor Ent. Ser. fig. 7.
lapp.
Cim.
Suee.
Costa Cim. Neap. cent.
p. .306.
XII.
219.27.
Siiec. p. 63.1. (1807).
tab. 8. fig. 7. (1829)
Aspir. Natúr.
eddig egyedül csak
s
;
de szintén
.sok pél-
p.
Livi.
1.
1.
tab. 12.
lateraUbus thoracis, exteruo heme-
margme
macu-
limbo ventris pedibusque
non
liemelytris abbreviatis, incompletis,
clavo
9. Long.
niemlirana nulla
et corio connatis,
Lat. 2.
5.
"'/„,
Ophtlialiiiitiia
Asph-. Natúr.
Vn.
;
orificiis,
p. 16. fig.
1.
1. fig. 2.
)i.
:iM..
696
;
(>.
et 097.
fig.
8 et
Soc. ent. Sér.
(184i); Fieb. Ent.
Ins.
:M(>n. p.
•
9. (1844).
Ent. Mnn. p.
175.
ers pontozással
;
p.
í.
torja, pajzskája és melle sürü,
de mindkét esetben
Wanz.
(1843); H.-Scu.
Kur. U.in.
I.
Costa Ann. Accad.
(18.39);
rilrichii Fieb.
tab. 10. fig. 0. (18ii);
Fekete
Waga Ann.
di.tjjar
122. 16.
(1861).
röptyi
ritka,
fejének vége, szip-
csre, torjának el- és oldalszélei, röptyüiuek külszéle,
torja, jiajzskája és melle
ers pontozással
antico
sordide stramineis
p. 175. 3. (1861);
V. p. 296.
rostro,
apice,
capitis
;
lisque ad coxas, nec
Ojditliahiiicitn
Ent. Mon.
et
lytrorum, apice scutelli, pectoris
124. 19. tab. 10.
liliyncli.
DISPAIt W.ÍOA.
remote impresso-punctatis
tris
(1835);
1.
0.
j)ajzskájának csúcsa, mellén az elszél, a ;
a
thorace, scutello et pectore crebre, liemely-
Ann. Accad.
(1870).
Fekete
nem
és
észleltetett.
VIII. p. 523. tab.
48. (1831);
Szibériában honos.
és
Gellérthegyen április végétl augusztusig
dányban
(1840); Stal. Öfv. Vet.-Ak. Förh. 1862. p.
)/iliili(i/ini(iis
a fejbiityök
;
Walck.
pag. 115.
Eliyng.
Zett. Faun.
Hem.
H.-ScH. Nom. out.
vége a himnél
fej
Budapest körül, nevezetesen a Rákos homoktalaján
Niger,
Jjatu. Hist. nat.
íjrtjUoides
F.vLL.
(1828);
A
miudlvét ivarnál fekete.
marginibus antico
(1804); Fall.
—
69. 6.
(1803). Lj/fiai'iix iiri/llviilrs
röptyi megi-övidültek, a
sárgás, a usténjTiél fekete vagy barnás
339. 8. (1802).
II. p.
;
p. 2124. 13. (1788).
4-.
(/ri/llaides
WoLFF
foltok s a
összenttek, a röpliilrtya csak alig észre-
i>.
(1
csipk mellett lev
Területünkön meglehetsen ritka
nigi'o.
—
valamint hasának szélei lábaival
büzmii'igy nyilasai,
vehet keskeny
fekete.
is
pajzskájának csúcsán egy rövid
vonal, mellén az elszél, a
Csaknem
Capitis apice uigi'O vei fusco-testaceo, tylo nigro.
.
Fieb.
(j. sinilnx
Fabr.
tr. alhi/ii'iDiix
"'/'»
1^. Capitis apice
,
coxas angu-
ail
ventris pedibusque
orificiis, linibo
liemelytris abbreviatis, clavo et corio conua-
membraua
tis,
lineola apicali
,
limbo autico, mactilis
scutelli, pectoris
stramineis
marginibus omnibus thora-
;
hemelytrorum
interno et exteruo
cis,
—
egész törj fekete, közepén sárga hosszvonallal;
sárgásán szegélyezve,
Niger, thorace, sciitello et pectore crebre, bemelytiis
remotc impresso-pímctatis
elrésze feketés, sárga liosszvoual nélkül;
a röptyük bels, uéba küls széle
és
lin.
törj
Az
(5).
rphártya
a
liivclifti'i:
anYLLoiDES
legfölebl) kissé rövi-
kifejlett,
a röptyük egyszinüek. G
A rö{)tyk
).
StIBF.VMIIJA V.
iliilt.
niiitynk külszéle
ii
egészen
töl)l)nyire
—
:
torja és
sr,
röptyi
ritlia,
roptyi kíiroskörül
lev lei
foltok s a
és lábai
bzmirigy
csipk mellett
nyilasai, toviíbbá
szennyes sárgák
;
hasának
szé-
nijjtvi megrövidültek.
(Im-Vi'uiyosak, a
36
SYSTEMATIKUS RÉSZ.
n.
corium összcnttek, a röphár-
és
cla'ST.is
ritlva
kelet-európai
melynek tenyészési
fa.j,
tér-
köre Németország keleti határaitól a Volgán túl Szibériában egész Irkucskig terjed, és mely
Waga szermt
Lengyelországban fleg vizenys helyeken
nálunk
él,
egy nstény példányban találtatott a pestmegyei peszéri jjusztán
liánságban és a hor-
észleltetett azonkiviil a
;
SUBFíVinLIA
végig; torjának keskeny elszélé
V.
egész utófele, pajzs-
s
kájának csúcsa, egész röptyi, mellén az elszél, az utó-
tya teljesen hiányzik.
Ezen
ALCSALAD.
V.
vátországi Josefsthalban
hasának
nyílásai
csipk mellett lev
a
s
vagy
együtt halványsárgák
széleivel
fehéresek; szipcsre és lábai agyagsárgák, czombjai bar-
nán pontozottak
tökéletesen kifejlett
;
röptyi némileg
áttetszk és színtelen röjjliártyákkal vaunak
A him a
is.
bzmkigy
szögletek, a foltok,
ellátva.
—
sárgás - fehér, a fejtet tövén keskenyen fekete
feje
nstényé
szemek meUett lev
fekete, a
foltok
s
alsó
része halványsárga.
A 3.
corium utószéle közepe táján néha kissé barnás.
SICÜLVf) FI EB.
fí.
Dél- és Kelet-Európa jellemz faja, mely Si)anyol-
Niger
thorace, seutello hemelytrisque remote, pe-
;
ctore crebre impresso-punctatis, thoracis limbo postico
impunctato
ram
clavo
;
clavi serieljus
punctorum
duabus retrorsum sensim divergentipone médium
ad mai'giuem costalem serié una
liHs,
abbreviata, instructis
harum
ad sutu-
sorié nna, corio
rostro et antennis fiavo-testaceis,
;
basalibus
articulis tribus
primo extus hneola nigra notato
hasi
artieulo
nigris,
limbo antico angusto
;
parteipte jjosteriore thoracis, apice scutelli, hemelytris,
pectoris
coxas,
margine antico, angulisque
orificiis,
miueis
rostro
;
pedibuscjue
macuhs ad
posticis,
Hmbo paUide griseo
nec non veutris
mem-
cT.
?
.
Long.
:'h-.l. Lat.
%.
ÍJ— 1|
.
Capite flavo-albido, vertiee hasi anguste nigro.
9
.
Clapite nigro,
áprihs végén e szép fajjal legelször találkoztam. Augusz-
ama
tus elején ismételve meglátogatván
fürd
pahtyi
körül
vidéket,
nem-
hanem még a Bácsmegyében fekv
csak Horgos mellett,
nagyobb mennyiségben voltam
is
szerencsés gyüjthetni
st
;
egy hónappal késbb, szep-
tember 8-án a pesti Eákos futóhomokján
is
találtam egy
jjéldányt. Alczáit augusztus elején észleltem.
Hazai példányaink a gyjteményemben lev délfrancziaországi és szicziliai
példányoktól torjuk világosabb
Italiae
iTi'ocoriíi
jxdliJipennis Costa
meridionahs
(awjuJaris Fieb.),
et Siciliae incola, sjaecie nostra
minor,
thorace minus fortiter, sed crebrius et usque ad margi-
Variat margine apicali corii medio leviter infuscato.
Ann.
Costa
alhipciuiís
p. .'U7. 3. (1843)
I.
azon hely, melynek futóhomokján az emhtett év
volt
ÜBS.
hujus parte inferiorc maculisque ad
oculos ílavo-albidis.
O/j/itltiiliiiiciis
évi legszebb rovarászati felfede-
zéseim egyikét képezi. Csougrádmegyének Horgos községe
szúiezete által némileg eltérnek.
(f
Natiu'.
mely 1874-ik
jedve, és
femoribus
flavo - testaceis,
fusco-punctatis; hemelytris subhyalinis, completis,
brana decolore.
stra-
-
országtól és Algírtól a Kaukázusig és a Volgáig vau elter-
;
Accad. Aspir.
Cim. Neap. cent. IL
nem
posticuni aecpialiter punctato, corio aiigulo interno
fusco-maculato beiie distinetus.
p. 28.
3. (184.3). 4.
Ojiliiliii/iiii, iis
Hóm.
ii((lli
3.
(18i3).
O/tlitlKihiiiciix
siciihis
)..
-2i\\.
0. fig. 27.
et
Sérv.
Hist.
j).
eiv. di (-ienova.
I7(i.
VI. p.
dnuiiiis anijiihhis KoEEN. Mi'l.
117.
p.
S.
7.
tab.
(ISCI); Fek-
l.M..
(1874).
elit. II. p.
'.tí.
tab.
10. fig. 23. (1SÍ5).
Fekete
zott
;
torja, pajzskiíja és röptyíii
;
ut('iszéle
ritlia.,
azonlian
síírü
ponto-
a clavus egy ptmtsort, a corium a clavns varrány
mentében
-
két, hátrafelé divergáló, külszéle mellett
egy csak közepe tájáig terjed pontsort visel és csápjai sárgásak, a
az
meUe
nem
;
szipcsre
három els csiípizlék tövén
els esápizlék küls
pedig
dldaláii fekete csikocska
fekete,
vonul
;
antennarum
et
articulis duo-
totó, lineola longitudi-
média, thoracis, liemelytris, pectoris margine antico
maculis ad coxas,
albido-testaceis
pontozással, torjiínak
FABR.
thorace, seutello et pectore crebre, hemelytris
;
bus inediis apice, artieulo ultimo
tis,
ers
ALBIPENMS
remote impresso-punctatis
iiali
(ili.
(I.
des
Niger
Mon.
FiER. Elit.
(1844); Eur. Hem.
Ann. Mus.
KARI
Am.
nigris
;
;
oriticiis,
hemelytris completis,
lina, abdoniinis
((.
.S(í/(/(í
membrana sordide hya-
31—4. Lat.
o
—U
™/,„.
— Margine suturali hemelytrorum
Lyijaeitx
tl;ivo- vei
apieem iuterduiu liaud attingente, par-
viuscula. cf. 9- Long.
Var.
rostro pedibns(jue
femoribus posticis, hasi apiceque excep-
Faur. Syst. Rhyug. p.
((Ihi/iniiiix
Liath. Hint. nat.
1
laté nigro.
14. 5. (1803).
XII.
p.
219.26.
(1804).
H.-ScH. Nom.ent.
I. pa.g. '(7.( 183.')).
n.
(
3.
BvRM. Haudb.
Jplitlialininis alliipemii.s
H.-ScH. Wanz. Ins.
(1835);
(1839); Am. ct Sehv.
des Iléiu. p.
Hi.st.
177.
Viii'.
—
I>.
!.");").
;
Eur.
;
civ.
di
latc iiigro,
haud extensa
Genova. VI.
civ. di c.
var. hiiincrdlix Ferrabi
155
p.
— Hemelytrorum
tjilitlialiilicuK
Ojilttlinlmii'iis
et
civ. di
Am.
Beev. Euc.
et Sérv.
Fieb. Ent.
Mon.
(úhipcnniK rar.
szipcsre és lábai
tyájauéliamegi'övidült
A
siitii-
jokból
nj'ilásai s
siirgilk
a csipk mellett
vagy sárgiisfebérck
s
a iicitrohnál valamivel rövidebb.
széleiken rendesen feketék
rÖ2)tyiík
Európa
uiétli.
X.
Hist. des. 122.
p.
14.(1844).
Stercni Fieb.
Ferrari Ami. Mus.
civ.
Hém.
is
s
ezen fekete
di
Genova.
közepén lev világos hosszvoiial néha csaknem
törj
teljesen
egy példány
p.
rar.
Ferrari Aiin.
ciislalii
;
az
ily
a),
Vau gyjteményemben
melynek vitóczombjai
is
egészen
világos szmezetüek.
Hazánk homokos
talajú vidékein
nem
ritka és töké-
letesen kifejlett állapotban telelvén át, egész éven keresz-
Alczáit szeptember
elején észleltem.
—
LeUielyei: a budai Sashegy, a pesti Eákos, T:'ipió-Szele
(Pest vm.), Debreczen,
155 et 15G. (1874).
példányokra aztán Fabricius
alkalmazható.
(vai'.
tül található.
(illiijifiiiii-s
Genova. VI.
délibb tájait lakja; s mint a felsorolt válfa-
kivehet, színezetére nézve igen változékony.
egészen elenyészik
Eur. Hem.
(1874).
I5(;.
(Iji/itliiiliiiiciix
Mus.
foltok,
leú'ása
p. 177. ll.(18(ii);
A
bzmú-igy
az elszél, a
kéletesen kifejlett röptyinek kissé szennyes szinii röiihár-
et 156. (1874).
margiiiibus costali et
Faeg.
Stt'rmii
201.2. (1843);
l.')5
lev
ldve.
p. 321. 2. (1825).
VI. p.
meUén
A
Salda Stemúi St.
p.
csápiziilék csúcsán, az
utolsó egészen, torjának közepén egy hosszvonal, röptyíli,
Ami.
rali laté iiigris.
<
középs
pontozással; a két
színezet hol kisebb, hol nagyobb mértékben van kifej-
Ophthahiiicii.'i (ill'l/niniis
Var.
SÜBFAJIir-IA V.
Fekete; torja, pajzskája és melle sürü, röptjaii ritka
ers
apicequc
basi
aiitwioribus,
iiigi"a,
exceptifi, iiigris.
Mus.
ALCSALAD.
hátsó czombjai, csúcsuk s tövük kivételével, feketék; tö-
Margine suturali hciuolytonnii
Icmoribus ctiam
;
(1843)
4.
(1844)
(1874).
mai'giiie costali vitta poiie mcdiiiiu
notato
4-.
370.
fig.
'J(il.
fig.
V.
p. 291.
1.
(1861); Ferkaei Ami. Mus.
II.
(íenovii. VI. p.
II.
IV. p. 22.
FiEB. Elit. Moii. p. 120. 11. tab. 10. Hc'in. p.
37
HTSTEMATIKUS RÉSZ.
és
Hódmez-Vásárhely, Szatymaz
Horgos (Csongi-ád vm.), Grebenácz (Temes vm.).
HATODIK ALCSALAD. ARTHENEINA STAL. Caput
triangiilare,
luinus latum
:
vei paullo breviorilius, loiige ante tulitieula- .•uitfiuii-
fera extensis.
Oeelli
adsuiit.
Tliorax antice snlciilis
duobiis tranHversis destitutus, postice
Meuibrana venis quatnoi-
declivis. Ktriicta,
areola hasali destituta.
haud convexo-
vei
(|uin(iut' in-
ilaimis alaruiu e
véna suhtensa emisHus. Alidomen spiraculis omnihuK in vciitre positis
:
sntnris veiitralibiis
A fej háromszög, nem fultünöleg széles
jugis tvlo vix
iitriiiiiiic
rectis
bek
s
iiosszau iiyiilnnk a i-sriiidudurdk elé.
csek tisztán kivehetk. I)a.rázdák
nelkul,
A niphártya nélkül.
utószélén
nem
erezete négy vagy
A szániyhorog
valaineiiiiyi
A
leglika
a
az alsó
i>t
erlil
férhl
ered.
.\
s
:
potroli a hasi
az oldalszé-
hátsó koesák els izüléke
ríividebli.
mint a két utolsó izülék egvüttvéve.
bre^ior.
Hazánk alesahíildt
A
alapsejt
;ill.
hasmi van elhelyezve
lekig érnek.
uiiuiii
fekv
donihoruaii lejts.
corum
ad
A szeme-
törj ulöfcléu haránt
varrányok mindkét oldalon egj'enesek
u.piealiliiis cliinlnis
a jiü'om-
leniezek a fejhütyökuél alig vagy csak kissé rövideb-
et msu'gines laterales attiugentibiis. Tarsuniiii posti-
articulus prinins
;
,
területén
melynek
I
nem
és
1
faj
legszembetiimMiii
képviseli jellegét
e a
kis
bütyökkel körülbell egyenl hosszúságú járonilemezek
fej-
képezik.
n.
38
SYSTEMATIKUS RÉSZ.
VI.
ALCSALAD.
SUBFAlvnLIA
VI.
OHILACIS FIEB.
fl864J.
U'ini. E)it. M
Corpiis jugis
tylo
oblongum
paullo
aiitice
et tliorace
brevioribns
2'íiullo
altioril)iis.
subtilissimis,
biicculis
;
A
Capiit triangulare
deiiressum.
,
üeuli majusculi. Antennáé capite
simul sumtis brcvioros, articulo primo capite
strum
primo
cajMtis
médium
ante
destitutus.
attiiigente.
Thorax trapezoideus,
attingonte.
basiii
transversim snbcallosus, sulco longitu dinali
Membrana
Scutellum acquilatorum.
A
lehetsen nagyok. együttvéve, az
els
venis
sem
középs csípket csaknem
eléri,
A
törj
PEIÍlt.
pectore remote
impresso-punctatus; autennis et rostro fusco-testaceis; capitis lineola antice et íjostice bifurcata
maculisque ad
oculos, thoracis j)unctis anterius pleriimque coufluenti-
bus
et scutello nigris,
hujus elevatione
latorali
intramar-
ginali utriuque callosa apiceque ílavescentibus
niger
,
maculis ad coxas
subtus
;
limbo postico segmentorum
,
pectoris limbisque antico et latcralibus prostethii albidis
abdominis
hmbo
et apice
articulo ultimo
tarsorum piceis
;
disco levissime infuscata. 9 Ilctfioíiíi.ster
18,j7. p.
tijjiliac
margine costaü
corii
Long.
membrana Lat.
4vJ.
Peeris Ann.
Soc.
H
p. 73. tab.
231.
1.
5.
alig
(i.
Hem.
(1SÜ5).
pajzska
s
az oldalszéleiii alul fekete,
;
s
a
bzmmgy nyilasai fehéresek
és szélei lábaival együtt sárgák
;
;
potro-
a coiinexi-
a czombok, tövük és csúcsuk kivételével, ;
Sárgás-szürke, felül valamint mellén
Ezen ritka fajt, mely eddig csak Angol-, FraneziaOroszországban
s
a Svájczban
füzérein észleltetett, nálunk
Mezségen. Az
múzeum
Artlicufis fdfivlatíi
illet
agyékény
A
,'
és hátrafele villás vonal s
a,
;
de ersen
fején egy
szemek mellett egy-egy
elfolt,
valamint torjának ell többnyii'e összefolyi) pontjai és
a
Hekman Ottó
tulajdonát
képezi
és
fedezte
fel
/
az
jelenleg az eredetileg
ott
Ugyanezen
Spin. névvel volt jelölve.
Mezség
és
Tíjpha hitifulid
nstény példány
alatt közié azt felfedezje a
ismertetésében.
természetrajzi
meghatározás tévességérl azonban,
muzeumrtl
mely Dietkich Gáspár zürichi közvetlenül
i'itkán,
s
a corium külszéle és
meggyzdtem, minthogy
származik,
tisztelt
barátom,
Dr. Entz Géza kolozsvári egyetemi tanár kérésemre
pontozott; csápjai és szipcsre barnásak
Az
áll.
középszerek, a czom-
észrevehetleg barnás.
erdéljT
(1804); Dougl. et Scott Brit.
A
erezete halványabb, sima; a röphártya áttetsz, közepén
'"'ím-
Fieb. Wien. Ent. Monatschr. VIII.
tab. S. tig.
láliak
kocsák utolsó izüléke sötétbarnák
név
1. fig.
foltjai,
erdélyi
Lin. Lyon.
tövéig
az egyes szelvények utószéle, ezenkívül az elmell
háuak csúcsa vuni
fej
négy érbl
röphártya erezete
el- és oldalszélei
hyalina,
1.59.
Cliildcis Ti/phae
I. p.
.
szipcsr karcsú, a
az els izülék a
bell ]v\ü havadiUyos duzzadás sárgásak
meUéu
és
fej
ferdéuyded, elfelén haráutosan kissé ha-
A
egyenoldalu.
nec non pedibus ílavo-testaceis
maculis connexivi, femoribus, basi apiceque exceptis, et
venisque pallidioribus impunctatis;
A
ér.
pajzskája feketék, ez utóbbinak csúcsa
cum
A szemek meg-
vadályos; hosszában húzódó barázda nélkül.
bok fegyverzetlenek.
Palhde griseo-testaceus, supra
magasabbak.
a járomlemezek csiicsáig
nyiilik,
a járom-
izülék a fejnél sokkal rövidebb s
mediocres, femoribus iiiermibus.
TYPHAE
háromszög;
csápok rövidebbek, mint a
elmell barázda nélkül. A
C.
fej
csak kissé rövidebbek; az ajaklekissé
quatuor iustructa. Prostetliium liaud sulca.tum. Pedes
1.
A
Eo-
coxas intermedias snbattiugeus, articulo
gracile,
fej bütyöknél
mezek parányiak, ell törj
multo breviore, jugornm apicem haud
test liosszudad, lapos.
lemezek a
szí-
ves volt e ritkaságot megtekintés és tüzetes megvizs-
gálás végett
hozzám átküldeni
;
a miért
is
neki ezennel
szinte köszönetemet kifejezni kedves kötelességemnek ismerem.
39
n. sYSTEM.vrrKus unsz.
\'U.
SÜBFAMILIA
ALCSAL.VD.
VII.
HETEDIK ALCSALAJ). OXYCARENINA STAL. Caput
triaogulari.'
antennifera sat productura ribus.
Ocelli distiucti.
versis
destitutus
;
Tborax antice
postice
,
Membrana plerumque
haiul
Ijrevio-
sulcis trans-
couvexo-dt't-livis.
venis quatuor vei raro venis
quinque instructa. Alae Orificia odorifera apice
multo
jiigis tylo
bamo
A
tubcreula
iioiTfctum, antu
,
areolari
destitutae.
extrorsum distinctissime
bata vei dentato-iiroducta, álba vei paliida.
lo-
Abdomen
fej liiLrdin.szögu, kiallo,
túlnyúló; a jái'omleraezek a
A
videbbek. felcn
fekv barázdák
A
lejts.
négy, ritkán öt érbl
A
sokkal rö-
fejl)üt}'ölait'l
A
Hzemecsek tisztán kivelietök.
liiii-:ínt
domborúan
a fsapdudnnikoii jóval
A
áll.
nem
utószélén
nelkiil,
röjiliártya
törj elö-
töl)bnyirc
ei'ezete
szárnyhorog hiánj'zik.
büzmirigy nyilasa küls szélén fogidoniu fehéres
vagy sárgás karély alakjában nyúlik
kifelé.
Vala-
hason láthatók; a
spiracuüs segmentorura oinniuni in veiitre distin-
mennyi potrohszelvény
guendis; sutiu-is ventralibus totis rectis et margiiies
hasi varránj^ok egészen egyenesek s az oldalszélekig
laterales attingeutibus. Pedes posteriores distiucte
érnek.
distautes.
elállók.
E
cshios alcsüládot töblmyu'e apró, do annál szebb és
4(1).
A
A
finomabb alkotású alakok képezik, melyek fleg melegebb tájakon tenyésznek. Hazánkban összesen 5 8 1
faj
(4).
fe-
meUs
alól legfölebb
egy tövissel fegy vérez vék, e
mögött igen ritkán áU meg egy ahg
5
(6).
clavus
nem
(/aiiiptfitfliis
be a másikat.
fedi
(5).
A
7 (S).
A
6
egészen a
s
és határozot-
tövéig érnek; a
fej
legalább
alól
két
—
(7).
Fikb.
llriii.
C'iirpus (ilildii^uni, dc|iri'Shuiii, pilusiiluni.
p.
j3
thoracis (hstiucte angustius; tubercuhs antenihferis extus
parum promhiuhs
;
buccuhs brevissimis, tan-
nem képeznek fogidomu
cl
204.
A
(
Kostrum
vix
ponc coxas anticas extensum, articulo primo
^
—
Murro-
ItiúlJ.
test hosszuiliiil, lapos,
keskenyebb a torjniU;
tompa
a
s
szrös.
csak a
A csápok
fej
els
felén
els izülékc a
fej
A
fej
csápdudorok
és csak kevéssé kinyúló
torok gyönge barázdáival,
siiperante.
Fieb.
FIEB.
dek
haud
O.ri/rareniis
sor a
FlKli.
Kulcata, ad sulcuni levilur tumescente. Antennui>
culo primo apicem capitis
—
küls
hátrafelé szélesed clavus egész terje szabály-
tiim in apicah i)arte capitis (hstinctc elevatis, gúla Icviter ;irti-
karc-
mmdeniitt egyenl szélesség clavus szabályos
jilíl.i-
basi
(',i|iut
Fieb.
talanul eUielyezett mély i)outozással.
CAMPTOTELUS
Km:
csápdudorok
nagy fogidomu karé-
Mctojiojila.v
varrányhoz közeledett.
A
a nagy röphárMicni/ilii.r
kifelé hajlott
pontsorokkal, melyek közöl a két
8 ;
csápdudorok
lyokat.
—
FiEB.
tyák szélesen fedik egymást.
vei [laullo
szembetnen
czombok fegyverzete
lyokat képeznek. —
pontozott; az egyik röj^bártya ahg
clavus oldalszéleLn pontsorral
obtusis et
A
észre-
tövisecske.
vagy csak igen kevéssé
A
fej
;
vehet parányi
A
igen rövidek és csak a
szembctünleg emelkedettek a mells czom-
tövis
(2).
els
hosszú ajaklemezek tan emelkedettek
szembetüuöleg
egymástól
lábak
tövisbl áU.
Az ajaklcmozek bok
3
és
fordul el.
lén
2 (3).
nem
hátsó
léglikai a
;
szembctünleg külvégszöglete
az ajaklomezek igen rövi-
szembctünleg emelkedettek, a mely mellett kissé duzzadt. végén
túl
nem
csr ahg vagy csak valamivel nyúlik
a
nyúlik.
meUs
A
szip-
csipk
n.
40
SYSTEMATIKÜS EÉSZ.
capite plus (limidio breviore, jjoue insertionem anteiinaliaiid
ruiii
vei paiillo extenso,
fsecundo basin
articialo
Thoriix transversim levissime
caiiitis (ÜKtiiicte stiperaute.
convexus, depressiu.sciilus, autrorsiun sensim distincte angiistatus, lateribus
transversum
vix
medio
iii
Hemelytra com-
subaer|uibiteruiii.
,
8cutellum
sulisiiiuiitis.
pleta; clavo imjiuiictato, latorilms parallolis iiistnicto;
valvauU',
iiifinbraiia vix vei k'vissiiia'
iutus
liaud vei
levissime ampliata, veiiis (juimpie iiistrueta. Pedes
me-
Xn. ALCÍÍALAD.
éi
s
A
törj
vékony
szélesedéssel
— C.
erezettel.
lincdlutiis
Nigi'icans; tliorace posterius in
;
fej
ferrngineum vergente
;
;
csak igen kevéssé
l'edi Ite
antennarum
nem
,
csaknem
pontozott cla-
a másikat, erezete öt érbl
legfölelil)
abíl
épen
áll.
nem
csak enyésztes fogacskával légyverezvék.
ATNEZETE. Az els
2(1).
csiipizülék a
fej
végével
egyenl bosszú;
ez
utóbbi csúcsáig egyenletesen szkült; a röptyük
—
C. costalis
Feketés; torja utószélén,
producta
liarántos
a
középszerek; a mells czombok
láliak
erezete vastag.
plerumque etiam antice
a su2iero visa auterius subampUata
A pajzska alig A röptyük kifejldvék
vusdldalszéleiinirlmzamosak; az egyik röpli;irtya alig vagy
Schill.
capitis parte apicali
kissé ér, a
tövén szerabetünleg túl nyúlik.
ell egyenletesen szkült, oldalszéleinek közepe
egyenoldalu.
a röptyük
LINEOLATUS SCHILL.
C.
1.
végénél rövidebb; a
fej
lemezidomu
csúcsán
mögé épen nem vagy csak fej
táján kissé öldös.
vagy
Az els csápizülék a
felényivel rövidebb a fej-
irányban igen gyöngén ddinlidvn, némileg
ljiii':liit
lapított,
niibus.
(i2).
a csápok töve
második izülék a
A
FA.JOK
STJBFAjnLIA TH.
mögé; az els izülék több miut
diocres; i'emorilius aiiticis sul)tus iiienuibus vei subinei'-
.\
—
rozsdasárga;
feje
els csápizülék a
st
H.-Sch.
többnyire elszélén
is
csúcsán lemezidomu szélesedéssel; az végénél rövidebb, a második izülék
fej
rozsdasárgás;
articulo
egészen vagy,
secundo
riiptyi szennyes sárgák, barna-eresek, a coriuni utószé-
totó vei liasi apiceque exceptis, flavo-ferrugineo; lieme-
lén keskenyen lia.rnák, a röpliártyák csak igen keskenyen
primo apicem
;
capitis liaud a.ttingcnto, articulo
fusco-venosis, mar-
lytris sordide griseo-flavescentibus,
giue imo apicali corii fusco
,
membrana angustissime
valvante, abdominis apicem superaute, sordide liyalina,
venis exterioribus duabus saepe veinila transversa conjunctis
;
limbo postico segmentorum pectoris limboqiie
antico prostethii, tibiis
flavo-albidis
macuUs ,
apice
apiceque
basi
femoribiis anticis sub-
?
.
Loug. 3
— 31. Lat.
ml lm.
Hctirmiiistef iinnihitiis Schill. Beitr. zur
>.i'i/c(in'ni(s
p. 344. 22.
Ent.
I. p.
89.
a potroli végén túl nyúlnak, szennyesen
küls erük gyakran egy haránt ;
futó erecske
mellén az egyes szelvények utó-
valamint az elmell elszélé, a csipk mellett lev
foltok s a
bzmirigy
s
nyilasai a lábszárakkal együtt sár-
czombjainak csúcsa, lábszárainak töve
a kocsák barnásak
;
mells czombjai
és
alól enyé-
szetes fogacskával fegyverezvék.
Ezen kevéssé sem gyakori kivül,
liiici)l(itii!<
FiEB.
in
tab. 2. ftg. 18. (1830);
Weitenw.
Beitr.
I.
Eliyncliotogr. p. 42.
hol
melyet külföldi'l csak
elterjedt faj,
Ilctmií/atstcr cotttatiis
H.-Sch. Wanz. Ins. VI.
és a
budai
májusban
cl,
Sashegyen
Farkasvölgyön
és
még Nagyvárad
és (irebenácz
Legújabban pedig Abauj-
(Temes vm.) mellett
találtatott.
megyébeu Forrón
felfedeztem egy gyejjes domboldalon
kakulif
12. (1851).
fig.
széle,
kivéve,
Német-, Olasz- és Dél-Oroszországból ismerek, nálunk
tab. S. fig. 4. (1829). <
s
van összekötve
csúcsa
.
l
4
által
femorum cum
tus spinula obsoleta armatis. rf (
áttetszk, két
gásfehérek,
;
1
egymást
pectoris ad coxas, orificiis et
tibiarurn tarsisque fuscescentibus
i S
fedik
tövét és csúcsát
íThi/iiiiiKj
is
tövében.
p. 34.
592. (1842). :;.
Sti'iKKjastcr castatiLs
H.-Sen. Wanz. Ins. IX.
COSTALIS
II.-SCH.
Nigricans; parte apicali producta capitis sensiiu an-
(1853). Caiiijitdtiliis liiiídhitKs
C.
p. 215.
FiEu. Eur.
Hem.
St.^l üfv. Vet.-Ak. Förb. 1S72. p. 48.
p. 205.
(1861);
gustata
;
antennarum
ai'ticulo
primo
apicem
cajútis
aequaute, articulis secundo et tertio Üavescentibus hemo;
lytris,
limbo postico prostethii
et metastethii, prostethii
11.
etiam
liiiibo antico,
flavo-alliitlis;
41
SYSTEMATIKÜS RÉSZ. maciilis pectoris ad coxas ct oiitieiis
venis et margine
csápiziilék a
harmadik
apicali corii lato fnscis,
femorum iiicrmium,
bitc fiisco-vouo.sa; apico
sisquo avcsceiitibns. Striidifdstt'i-
rf
.
'í
Long.
.
Lat. |
i.
().(
1
Förli.
primo antemianim lytrdruiii
A még
cli-
csúcsáig egyeuletoseu szkült; az els
i>.
;
53
tantum
in
parti>
apiciili
A
primo apicem
eapitis distiuctc elevatis, gúla
articulo
primo
eapitis liaud attingente.
distincte
poue médium
eapitis,
interdum
fere
A
buK subsinuatis.
completa
;
punctato:
Scutt'lliiiu Mibtransvcrstiin.
akadt reá 1S75. május
test liosszudad,
tompa
törj
;
els
fej
szembe-
fej
felén
az ajaklemezek
;
szembetünleg emel-
A
csápok els izüléke
nem
a
ér
szipcsr els izüléke szembetünleg a
csúcsáig.
fej
fej
közepe s a
fej
csaknem a mells csípkig van meg-
töve mögé, néha
nyúlva.
A
törj
haránt irányban igen gyöngén domborn,
némileg lenyomott, elfelén egyenletesen szkült, oldal-
lateri-
Hcnielytra
széb'in kissé öblös.
A
pajzska csakiuni liaráutos.
yk
membrana
szélein pontsorokkal; a
nagy röphártviik szélesen
i'gymást, erezetülí négy
egyszer érbl
spina sat
magna
niagna, laté valvante, venis quatuor
Pcdes mcdiocres et
;
femoribus anti-
t()kélct('S('n
;
ritkán
.1/.
Niger; hemclytris
isTKitnvi'TVK FIEB. [)alli(l('
1
grisco-lbivesccutibus, sutura
davi nec non venis duabus
sime infuscata, fusco-vi'uosa oritieiiscjuc albidis
;
;
iHctmis
aiiti luiai'Uni
niiu'iilis
li-vis-
:
f.
MAUVAltoU.SZÁG LVtíAKIDÁl.
Long.
lii.
121. tab. S;
3.4-5.
röp-
alól jó
nagy
iill.
fedik be
A lábak közép-
tövissel s e
mögött
ll;ivo-fi'rrugineis.
'"lm.
cnt.
I.
H.-8cn.,
tig.
L'.\nz.
Faun. (ierm.
p. IC. (IS!!.'.).
iiiliiiii/iltis
23. tab. 2.
13. (is.-,n.
.\
a clavus piirhuzanios oldal-
duobus basalilms
linriiUítiix
Nom.
(I.n/ciiniiii>:
p.
;
enyé.szetes tövisecskével fegyvcrezvék.
Jjat. \
Ili'ti'niiiti.strr
ad coxas
articulo secundo, hasiét
apice exceptis, genieulis imis, tibiis laté albn-aiiinilatis, GKZA
;
még egy
tarsDi-iuiKpU' articulis
intcriovilnis corii iiosterius
marginc(|ue imo apicali fuscis, nicnibnina bviilina,
kifíjldvék
szerek a mells czombok
pone hanc raro spinula obsoleta
arnuitis.
/.
.ö-én
a csápdudorok külvég-
és csak kevéssé kinyúló
csak a
s
A
lapos, kissé szrös.
clavo ad niargincs latcvalcs parallclos scriatini
simplicibus inslructa.
JH>11V.ÍTH
Nálunk P.\vkl
észleltetett.
gyjt
csápok töve mögé nyúlik, második izüléke pedig jóval a
ad coxas anticas pro-
antrorsum scnsim distincte angustatus,
mely hazánkon kivül eddig
(1801).
duzzadt.
pone
Tliorax transversim levissimc convexus, depres-
siusculus,
melyet sok szerz, igy
kedettek, a torok gj-önge barázdával, mely mellett kissé
insertionem antennarum extcnso, articulo secundo longe
poue hasin
múzeumi
n.
igen rövidek
Eostrum
eapitis ct
m.
szöglete
leviter sulcata, ad sulcum leviter tumescente. Ajiteunae
articulo
ismert, és
tüiileg keskenyebb, mint a
buccialis brevissimis,
;
legritkább fajok egyike,
:W7.
<:t
tubercuHs antenniferis apice
extus obtusis et haiid prominulis
czombjainak
FIEB.
C'orpus oblongum, depressnm, pilosulum. Caput basi thoracis distüicte angustiu.s
szintén vastag
és
fogyverzetlen
;
a budai Sashogyeu két példiinyban.
MIOROPLAX
Ilnii.
van
erezetük
csak Németországban
.János
/-:»;.
hosszúak
egyciilu
köriilljclul
maga Fieuer som
,;..
feje a
és utószéle szélesen sötétbarna,
csúcsa a lábszárak- és kocsiíkkal együtt sárgás.
articulo
parviuscula bt'ne
nieiiiliraiia
\ali(lii>rib\is,
Feketés;
cis
corium erezete
rohhal
apiconi caxiitis aerpiante, venis henic-
wtiuctu.s.
csipk
1872.
minor, parte apicali producta
miuus longa, autcrius haiid ampliata,
és utószéle, az utómcll utószéle, a
foltok s a btízmii'igy nyilasai sárgásfehérek
a roplüirtviík alig és/.revchetleg fedik egymást, a pot-
sötétbarna
l'rafcodéiiti simillimus,
ducto.
lev
853).
V.).
capitÍK
sárgás; röptyiíi, valammt mellén az
iziilék
röptytíin a
'"/m
(o.sV((//.sH.-ScH.Waiiz. Ins.IX.p.21
CainiiUitdua costaUit St.\l Öfv. Vet.-Ak. p.
mellett
tar-
tiliiis
Vll.
végével egj-enló hosszú, a második és
tej
cWmell el-
iiienibraiiavixvalvanto, abdoininis apicem subsiipcrante,
— SUBF.OnLU
Víf. .\I,CS.\LÁD.
l!l.
Vwa:.
in
(is:iil);
W'i-.itk.vw.
i'.eitr.
ribviieliotogr.
i>.
1. 1-3.
42
SYSTEMATIKUS KÉSZ.
n.
Wimz.
Stenogaster Hm'nlattis H.-Sch.
Ins. IX. p. 214.
Vn. ALCSiVLAD.
Microplax inhrnqitiisFiKB. Eur.
Hem. p. 208. 2. (1861 ).
SUBFAUnLIA
gyrvel
\T3.
czombok
csápiziilék, tövét és csúcsát kivéve, a
a széles fehér
(1853).
—
csúcsa,
els
diszitett lábszárak s a két
kocsa-izülék rozsdasárgák.
Tenyészési térköre Német-, Franczia- és Olaszország-
Fekete
;
röptyi halvány sárgásszürkék, a clavus var-
Dél-Oroszországig
tól
Egyptomban
Kis-Ázsíáíg terjed,
s
—
Az
st Fieber
ránya, valamint a corium utószele és két bels ere utó-
szerint
felén keskenyen barna, a röpliártya áttetsz, aUg észre-
faunaterületrl cdtlig egyetlen egy himpéldány ismeretes,
vehetleg barnás, barna-eres; mellén a csípk mellett
melyet 187i. június 18-án a budai Gellérthegy
lev
foltok és a bfízmü-igy nyílásai fehéresek
;
a másodílv
Corpus oblongum, depressnin basi thoracis distincte augustius
;
llnii. p.
53
FIEB.
A
szrös.
test liosszuilad, lapos, kissé
nleg keskenyebb mbit
a törj
;
A
ltt nagy fogidomu karélyokat képeznek
miiiulum, productis; tylo maris prope apicem processu
Ilimnél csúcsán
laminiformi porrecto instructo
lemezek szembetünleg
;
bucculis longissimis, totis
Antennáé
subattingentibiis. tis
haud
articulo
primo apicem
Kostrum mesostethii médium
attingente.
gens, articulo primo longe pone
médium
capitis extenso,
articulo secundo coxas anticas attingente.
versim levissúue convexus
,
capiattiu-
Thorax trans-
depressiusculus
,
antrorsum
sensim distincte angustatus, lateribus in medio haud
pleta, clavo lateribus parallelis instructo, seriatim tato, seriebus
punc-
duabus exterioribus ad sutiu'am appropin-
membrana magna,
quatis;
laté valvante, venis
simplicibus instructa. Pedes medioeres
;
quatuor
femoribus anticis
subtus spinis duabus armatis, spina anteriore majoré.
1.
Niger
;
M.
cali nigro-fuscis,
narum
corii posterius
margineque imo
membrana hyalina, fusco-venosa;
fulcris et
anten-
nem
csápok els izüléke
ér
els
ér,
közepe mögé uyúhk, második izüléke
csípkig
A
ér.
törj
haránt hányban igen
nem
A
öblös.
pajzska csaknem ha-
rántos.
A röptyk oldalszélekkel
két
tökéletesen
kífejldvék;
bhó clavus pontsorokkal, melyek közöl a
küls sor a varráuyhoz
közeledett
;
szélesen fedik egymást, erezetük négy
A
a párhuzamos
lábak közéjiszerüek
;
a
a nagy röphártyák
egyszer érbl
meUs czombok alól két
áll.
tövissel
fig.
Orii/diii
KoLEN. Mel.
tal).
.
10.
19. (1845). Stenoíjastfr ilittnnnidfx
fig.
ent. II. p. 90. 61
H.-Sch. Wanz. Ins. IX.
p. 216.
964. (1853). Metopiipla.r
(litmiiiiiili's
FiEB.
Eur.
Hem.
p.
207.
(1861).
geuicuhs imis nec non basi apiceque
?. Long. 3-35. Lat. J-í '%.. l'acJii/iiienis
A
szipcsr a középmell közepéig
szkült, oldalszélem
api-
tibiarum tarsorumque articnlis duobus basalibus fuscis. d-.
meUs
a fejbütyök a
gyöngén domború, kissé lenyomott, elfelén egyenletesen
Cijiiiiiít
articulo secundo, basi apiceque exceptis, flavo-
;
pedig a
DITOMOIDES COSTA.
ferrugiueo; pectoris maculis ad coxas, orificiis tibiisque albidis
A fej
fej
;
szélesedéssel; a hosszú ajak-
fegyverezvék.
hemelytris pallide griseo-flavesccntibus, venis
duabus interioribus
csúcsáig.
a
szembetii-
és határozottan emeUsedettek s
tövéig érnek.
fej
izüléke jóval a
Hemelytra com-
Scuteilum subtransversum.
sinuatis.
egészen a
lemezidomu
fej
a csápdudorok kifelé haj -
extus in lobum dentiformem curvatum, extrorsum pro-
acute et sat alté elevatis, liasin capitis attingentibus vei
déli lejt-
207. (1861).
ci
puboruhun. Caput
,
tubercuUs autenniferis
magyar
egész
ién találtam.
METOPOPLAX
Km:
elfordul.
is
(Utuiiiiiidcx
Costa Cim. Neap. cent.
p. 3C. 13. tab. 3. fig. 8. (1843).
Fekete;
röptyi halvány sárgás-szürkék, a corium
utószéle és két II.
bels
ere utófelén barnás-feketék, a röp-
liártya áttetsz, barna-eres; a
második csápizülék, tövét
és csúcsát kivéve, rozsdasárga
;
meUén
a
csipk mellett
n.
lev
43
STSTEMATDCDS RÉSZ.
foltok 8 a Inízuiirigy iiyilá.sai a lábszárakkal együtt
fehéresek
czombok
a
;
és lábszárak tövei és csúcsai s
Vn. AIXJSALAD.
féh'öpüirol közzétett értekezésben hibásan Microplax in-
a
terruptus névvel jelölve.
kocsák két els izüléke barnák.
Ezen
Algii'ban elterjedt lit
B
Hazánkban
st
Dél- és Kelet-Eiu'ópában, faj
els
ily
is
beküldtem
így egy izben
midn
e fajt
neki hemiptero-
gi'ád.
meghatározás végett
az általam a tornai hegység
Wfitenw.
(Temes
Ih'dr. 1.
Stenogaster Hahn
^Vdiis.
i>.
lis
tis
parum prominuUs
sexuum
attingentibus.
Antennáé
articulo
confuruii, buccu-
primo apicem
389. fl83ÚJ.
(1835 J.
hosszudad, lapos, kissé szrös.
test
keskenyebb, mint a
tompa
longissimis, totis acute et sat alté elevatis, basin capi-
és csak
és határozottan
capitis
A
toij
;
;
emelkedettek
nyúlik.
A
bashi abdominis productum, articulo primo longe pone
van megnyúlva, els izüléke
attingente.
lum subtransversum. Hemelytra completa, clavo
sum haud amphato,
I
épen retror-
A
magna,
laté
pluribus
spinis
veuis
valvante,
Pedes mediocres
structa.
saltem
,
appropinquatis
;
quatuor
simplicibus
femoiúbus
duabus
membrana
;
anticis
iuter
has
is
jóval a
nem vagy
közeledett
subtus
;
a hátrafelé
nem
;
fej
közepe mögé ér.
A
törj
A
a
röptyük tökéletesen
szélesedett cla\iis szabályos
küls
sor a varrányhoz
a nagj' röphártyák szélesen fedik egjTnást,
erezetük négy egyszer érbl
magnis
még
legfölebb csak alig észrevehetleg öblös.
pontsorokkal, melyek közöl a két
iu-
tövéig érnek.
mells csípkig
pajzska csaknem harántos.
seriátim punctato, seriebus dunlms
sutm'am
ad
fej
haránt hányban igen gyöngén domború, oldalszélein
kifejldvék exterioribus
egészen a
nyúlik, második izüléke pedig a
Thorax transversim levissime convexus, mar-
ginibus lateralibus haud vei levissime sinuatis. Scutel-
s
szipcsr jóval a potroh töve mögé
médium
secuudo coxas anticas
a fejbütyök mindkét
;
csúcsáig ér vagy azon
fej
kissé túl
capitis extenso, articulo
sokkal
fej
a hosszú ajaklemezek szembetünleg
csápok els izüléke a is
A
a csápdudorok külvégszöglete
kevéssé kinyúló
ivarnál egyforma
Eostrum longe pone
subaequantes vei subsuperantes.
PIEB.
A
tubercuUs auteuniferis obtu-
tylo
;
Algy, Szeged és Szatymaz
\nu.).
Ins. Ili. p. 15.
Corpus oblognum, depressum, jJuberulum. Caput basi ;
Szentes, Derékegyliáza,
(Csongi-ád vm.), Uj-Szeged (Torontál vm.), Grebenácz
OXYOARENUS
sis et
a
vm.), Parnó (Zemplén vin.), üres (Szabolcs vm.), Cson-
faj
thoracis miilto angustius
tölti
még
tévedésbe esett, a
azért vau e
;
állai)otban
végén párosodik, és a hol elfordul, ott
július
telet;
tökéletesen kifejlett
gyakori. Leihelyei: Budapest, Miskolcz, Komjáti (Torna
tanulmányaim kezdetén
logiai
Kis-.\zsiál)an és
tekintetre az elubbiliez liasou-
azzal gyaki'an tévesztetik össze.
FiEBER
süBF.uriLiA vn.
mells czombok alól több
áll.
A
lábak középszerek
tövissel fegy verezvék,
;
melyek
közöl legalább kett mindig jóliora nagyságú.
armatis.
A FAJOK ÁTNÉZETE. 1
(2).
— O.mo-
Rozsdabarna; a corium utószéle egyenes. ih'stii.'i
ris
O.
MODKSrUK
FAI.L.
Dilutc fusco-ferrugineus, subtus articulo
cum
corii
recto,
scutello niger
membrana
fascia basali lata albida;
macuhs
iiallidis,
subhyalina,
margine
infuscata,
pectoris ad coxas limbo
ívelt.
—
orilieiis
Lat.
\
— Loug.
"•%.
/,//'/íí(Ví.s- w(i(/i'47».s-
Fali,. Hciu.Sui'c. Cini. 11.57. 14-. (1S29).
li ctcriKja.'iU'i- liu.saUx
tab. 18.;
coUa-
sanguineis; pedi-
bus fusco-ferrugiiuis, fcnioribus obscurioribus. 3.
(>.
MuLS.
que postico mctastcthii albidis;
secundo, basi et apice exceptis,
flavo-ferrugineo; hemelytris basi hite apicali
2(1). Viblgos sárga; a eorium utószéle
Fall.
I.
anteunarum
j
Nom.
ent.
L
H.-Scu., Panz. Faun. Germ. p. \ü. (1835).
13.').
44
n. SYSTEMATIIvUS KÉSZ.
O.ri/rtifí'niis Sjiil:i/i
10.
tab.
2.
Weitenw.
Fieb. in
Beitr.
I.
Rliyncliotogr. p.
{1S.3G);
12.
fig.
p. 340.
pedibusqne
40.
rum
6.
llHciiKjastcr
SiliiUiiiijü
Sc'hdltz
und Yeriiud.
AiIj.
Hahlb. Moh. Geoc. Feiiu. p. C9.
StcHoijastrr Faltciiii 1.
margine
d
Lyon. 18.^0— .02. StenoijasU'i-
p. 100.
huxalis
(1852); Opusc. ont.
1850—52.
ciilltiris
H.-ScH. Wanz. Ins. IX.
p. 215.
p. 102.
(_).ri/c(irciiits jiiíllni.s
Flok Eliyuch.
iiiii(h'stiis
(1800); FiEii. Eiir.
Hem.
p. 200. 4.
(
—U
'"/,„.
MuLS.
Ann.
p. 121.
I.
Wanz.
Lyon.
Lin.
Soc.
Ins. IX. p. 215.
903. (18.53).
fig.
(185.3). ( ).i-i/<-(iri'iiii!<
1
membrana
arcuato,
(1852); Opiisc. ent.
StemxjaaU'f jxillfns H.-ScH.
p. 119.
I.
corii
etiam capite et antennarum articulis tribus basali-
Sti'iiíii/a.ttcr
MuL*. Ami. Hoc. Lin.
abdominis annuloque lato femo-
apicali
Long. 3—4. Lat.
9
A'II.
bus ílavo-ferrugineis.
(1848). J'dilii/iiimis (jiii)iijiif-itia(iilati(s
SUISFAMILIA
Variat fascia transversa thoracis et femoribus, inter-
dum
184Ü. p. 142.
luteis, basi
nigris;
decolore.
(1851).
.\LCSALAD.
VII.
Hem.
Fieb. Eur.
p. 20G. 2. (1801
).
Livi. I. p. 285. 2.
ISO!
Világos-sárga;
).
szipcsre,
csápjai,
torján egy
feje,
haránt sáv, valamhit pajzskájának töve és melle feketék; Eozsdiiburna, alul valamint iiajzskilja ilik (ísápiziilí'^k,
trketi'
a máso-
;
tövét és csúcsát kivéve, sárgás; röptjáíi
tövükön világosabbak, a corium utószele egyenes, a röp-
barmlsan iittetsz, csak tövén
liártya
csipk mellett lev
meUén
íéliéres;
a
foltok s az utómell utószele fehéresek,
elómeU el-
ez utóbbin az
lev
foltok s az utómell utószéle feliéresek; a
nak
töve,
bzmirigy
a
s
közepe fekete
hártya sziutelen.
tartományában honos.
—
Károly gyjtötte egy ízben
Nálunk április
eddig
Fuss
Leirásiit ausztriai pékbíny után készítettem.
torján
feje s a
röptyin a corium utószéle
;
lev haránt sáv
három els
Nálunk nem
közepén az Uj-Egy-
házszékben fekv Holczmány helység mellett tölgyfahéj alatt.
A
annak több csak
nyilasai potroha- és lábaival
együtt szennyes sárgák, a potroh töve és a czombok
czombok sötétebb szinüek. sajátja és
Francziaország
csápizülék
ritka déli
faj,
s
augusztus els rostro,
capite, thoracis
fascia transversa, basi scuteUi pectoreque iiigiis
antico et postico prostethii,
macuhs
limbocjue jjostico metastethii albidis
secundo, idenuuque basi articuli
;
limbis
;
pcctoris ad coxas
antenuarum
tertii, oriticiis,
articulo
abdomine
jelenik
mely Spanyolországtól kezdve
részén és Olaszországon keresztül
április
végétl október közepéig különféle
Eur. Ilcm.
;
párzási ideje
p.
53
angustius
;
angulo apicali exterire obtusis
sexuum coüformi; bucculis
tuberculis et
haud
antenniferis
promiiiulis; tylo
longissimis, totis acute et
distinctissime elevatis, basin capitis attingentibus.
An-
tennáé articulo primo apicem capitis distinctissime supe-
Eostrum coxas posticas
attingens, a-rticulo
primo
dimidio breviore, articulo secundo ])one basin capi-
felére esik, álczája ez
után egy hónappal
Szeged,
Szatymaz (Csongrád vm.), PaUty
(Bács vm.), Uj-Szeged (Torontál vm.), Baziás és Grebe-
nácz (Temes vm.), Oravicza (Ki-assó vm.), Benedek (Alsó-Fehér vm.).
et
FIEB.
20G. (ISGl).
A
Corpus oblongum, depressum, ])ilosulum. Caput basi
cai)ite
él
meg. LeUielyei: Budapest, Miskolcz, Czegléd,
Csongrád,
MAOROPLAX
rantes.
st
néha világos barnák.
COLLABIS MDLU.
PaUide flavescens; antenuis,
distincte
a röp-
Dél-Oroszországig van elterjedve.
Hazánkban
thoracis
ívelt,
czombjaíuak közepe,
is
növényeken nagyobb társaságokban í. O.
második
csápizülék egészen, többnyh-e egyszersmind a harmadik-
a büzmii'igy nyilasai vörösesek; lábai rozsdabarnák, a
Nyugat-Európa kizárólagos
csipk mellett
és utószéle, a
test
hosszudad, kissé lapos és gyöngén szrös.
szemlietnleg keskenyebb, mint a dorok külvégszöglete tompa és
törj
kifelé
töve
nem
;
A fej
a csápdu-
nyúlik; a
fcj-
bütyök mindkét ivarnál egyforma; a hosszú ajakleiuczek
szembetünleg fej
és határozottan emellvedettek s egészen
tövéig érnek.
túl nyúlik.
A
A
csápok els izüléke a
szipcsr a hátsó csípkig
felényivel Wividebb
a
fejnél,
fej
a
csúcsán jóval
dr,
els izléko
második izüléke a
fej
töve
tis extc'iiso.
45
SYSTF.MATIKUS HÉSZ.
II.
Thonix
medio
triiusvcrsiui leviter eoiivexus,
STIBFAMII.IA VH.
ni. ALCS.M.AIl.
A
van megiij'úlva.
iiiögé
közepe táján többé-kevésbbé szembetünleg
plus miiius ilistincte coarctatus. Scutellum trausversum.
doinboni
Hcmclytra coiupleta
szkült.
A
pnjzska haránto.s.
ldvék;
a
ii;itrafelé
clavo rotrorsum luiipliato, irregu-
;
profundu inipresso-puiictato; nieiiibi-ana
laritiT
valvante, veiiis qxiatuor apicc
laté
iustructa. Pedos
inediocres;
spiua
aiiti'
ct
liiaf;na
i'emonbiis spiinilis
liiiiic
iiiedioeri,
conuoxi.s
aieiiatini
subtus
anticis
dunbiis vcl trilms
,
röphártyilk
ers pontozást
egymilst
szélesen fedik
;
kiviil
még
mellsci
ezonibok
a közép-
visel;
végükön Ívesen összefolyó négy ér képezi.
szerek a
arniatis.
A röptyk tökéletesen kifej
szélesed clavus egész terje sza-
bálytalanul ellielyezett
szer
haránt iráuybau gyöugéu
törj
erezetüket
,
A lábak
egy nagy tövissel
alól
középs
ezen-
két vagy liiíroni kiselib tüskévcd fídszeroltek.
A FAJOK ATNKZETE.
1
(2).
A Wiptyk szennyes
fehérek; a corium és röphár-
tya barna erekkel és közbe szórt foltocskiíkkal.
2(1).
A röptyk
1.
Nigricans
— M.
l'/rj/KsIcri
tejfehérek
Fieü.
corium
a
;
erezete
thorace medio vix coarctato, posterius
;
arti-
foltocskákkal
sötétbarna,
három
fehér folttal.
barna erezettel
és
foltocskákkal, a corium töve
világosabbak
szöglete
bznm'igy
foltok,
lábszárakkal együtt fehéresek
corio
menibranaque venis
maculis mmutis
et
fuscis, parte basali corii
nae parviusculae macula poue apiccm cuUs pectoris ad coxas, tibiisque albidis et
;
orificiis,
fulcris,
Liiterstitio-
nec non membra-
O.rifcareniis Trrijxxlerü p.;i'i-3.
^l.tab.
a
rak tövei és
közbe szórt apró barnás
nyilasai
s ;
alap-
lev a
az utómell utószéle
czombok
a
a kocsák két
csi'iosai s
küls
mellett
és lábszá-
t-izléke szennyes-
sárgák.
Tenyészési térköre fökh'észünla'e szorítkozik és Svéd-
limbo postico metastethii
országtól Szicziliáig, Livlaudtól Fraucziaországig terjed.
genicnhs, basi apiceque tibiaruiu
?. Long. 3—4.. Lat.
faxciatiis
ma-
corii, albidis;
tarsorum articuhs duobus basalibus dilute lutescenti-
bus. d"
— M.
a röphártya
s
culo secuudo, basi apiceque exceptis, ferrugiueo; heme-
rum venarum
ha-
a röphártya
;
mellén a csipk
;
lytris albidis,
levissime iufuscatis, clavo fusco-punetato,
között
erezet
sötét
apró
és r
plerumque in ferrugineum vergente; antennarum
a
fekete,
sonló szinü
H.-ScH.
csak
PREYSSLERI FI EB.
M.
középen
i)aruás
a])i-ó
1— U
Egyetlen biztos leihelye hazánkban a Pécs melletti
Mecsekhegy, melyen Pável János m.
""h-
Weitenw. Beitrage
Fieb. in
2. tig. 17. (is;j(j);
Kelet-Európában hiányzik.
lÜiynchotogr. p. -W.
1
u.
múzeumi
gyjt
I.
az 1872-ik év nyarán több példányban gyjtötte. Fuss
i-.
Erdélybl szintén
megeiuliti, de lelhelyét
nem
közli.
(isr.i). tilcnuíiaster J'unco-ceiwsus
Dahlb. Vet.-Ak. Haudl. 1850. í.
M. F.iSCIATVS H.SCH.
*
p. 221.
Oxycarenus 1.
liitfohitiis
Flór Rhynch.
Livi.
p. 283.
I.
postiee
(18C0).
Macrc/ilax PreijssImFmn. Em-. l'iixi-ii-ri'niisun
('.i'i/cfí nvií/.s"
18(;2. p.
22 i.
Li/il
Niger; thorace medio distinete coarctato, autice et
Hem. p.
St.\l. Ofv.
207.
1
.
(18G1
).
Vet.-Ak. Förh.
TiioMs. Opusc. ent.
II.
[>.
ISí. 9.
albido-flavesccute, corio lacteo,
basi
margineque imo
nec non venis raacuhsque nonnuUis iuterstitiorum
venarum nudio.
nu'inbraiia nigi'O-fusca, augulv
nigris;
duabus
basaU interno maculisípie
(1870).
arti-
culo secundo, basi apiceque exceptis, ferrugineo; clavo
apicali,
1.
l'i('iis\l(ri
plerumque firrugineo-limbato; antennarum
apicaliltus
magnis,
una ad marguiem externum, una ad marginem interuum, Feketés; torja közepe kült, utószélén többnyire
izülék,
tövét
és
ti'ijiín
alig észrevchetóleg
rozsdabaruás
;
csúcsát kivéve, rozsdasárga;
szennyes fehérek, a cbivus
sz-
a második csái)-
tnirnii ))ontozással.
:i
lacteis;
maculis pectoris ad coxas,
metastethii it
tibiis
orificiis,
limbo postico
albidis; fulcris, geuiculis, basi api-
röptyi
ceque tibiarum tarsoruni(|Uc' articulis duobus basalibus
euriuni
Haviscenti-firrugineis.
j"
.
y
.
Long. 35 — i. Lat.
í
—
1
J
"%,.
46
SYSTEM ATIKUS BÉSZ.
rt.
Heteniijaster fasriatiis
K.ScH. Panz. Faun. Germ.
135.
ALCSALAD.
—
SUBFAMILIA
Heteroyaster íjuttida
H.-Sch.
Nom.
I.
eiit.
p.
46.
a elavns sárgásfehér, a coriixm tejfehér, ez utóbbinak
fekv
táján fekete, a fekete erezet között
téreseken ha-
sonló színezet apró foltocskák foglalnak helyet; a röp-
(1835).
Weitenw.
U.ci/carenus Helfevn Fieb. in
343. 20. tab. 2.
IG. (183C);
fig.
Beitr.
Ehynchotogr.
I.
p.
p. 39. 4.
hártya fszine sötétbarna, belsó alajiszögletén azonban egy, végén pedig két tejfehér folttal
lev
a csipok mellett
(1851). Ajilimuis
Costa Cini. Neap. cent.
iiisii/iiis
I. p.
45. 7.
H.-Sch. Wanz. Ins. IX.
p. 215.
Fieb. Eur.
Hem.
(18G1
p. 207. 2.
).
gyöngy örü
Azsiábau
és
mely Dél-E m-ópán
faj,
Algírban
is
és iitószélén
többnyire rozsdasárga; a második csáp-
röptyin
izülék, tövét és csúcsát kivéve, ugyanily sziuü;
s
az
els kocsa-izü-
hegyen déh-e
és a
]á\\\\
még
Kis-
elfordul, nálunk egyedül csak
a budai hegyeken tenyészik
Fekete; torja közepe tAján szembetünleg szkült,
a htízmii'igy nyilasai
és lábszárak tövei és csúcsai s a két
E
Helféri
diszitve; mellén
lék rozsdasárgák.
(1853).
Macnqdax
foltok,
van
utómell utószéle a lábszárakkal együtt fehérek; a czom-
bok
(1S38).
Stenoí/aster fusciatiis
el-
Vll.
csak töve és utószéle keskenyen, valamint erezete közejje
tab. 19.
fig. 7.
\TI.
s
nevezetesen a Sas-
ott,
Farkasvölgyben, valamint a Gellérthegytl
fekv réteken májustól augusztus közepéig egyen-
ként található.
NYOLCZADIK ALCSALAD. MYODOCHINA STAL. Caput triaugulare, minus latiim
duobus
sulculis
transversis
jufíis tylo
destitutns
postice
,
haud convexo-declivis. Membrana venis quatuor
A fej háromszög, nem feltünöleg
di-
Thorax anterius
Ocelli adsunt.
stincte brevioribiis.
;
lemezek a fejbütyöknél szembetünöleg rövidebbek.
A
Hamiis alarum
e
Orificia odorifera aiiice
Abdomen
dueta.
vei saltem veiitrali
spiraculis
véna subtensa
haud lobato-pro-
segmentorum omniiim
trium apiealiiun in ventro positis
nuato-curvata
et
sutura
plerumque antrorsum
utrinque
tertia
;
ruargiuem haud
attiiigeiite.
si-
Coxae
képezi,
családjának
mely hazánkban 59
ftömegét ezen alcsalád
fajjal
25 nemhez tartozik.
Ez
1
(38).
A
Az 59
egyszerek, karélyos nyiilványok nélkül. Ya-
vény léglikai a hason vannak elhelyezve
;
a harmadik
hasi varrány mindkét oldalon többnyíre öblösen elre hajlik s az oldalszélt
2 (5).
A
nem
éri el.
A
hátsó csípk egy-
közepe táján szembetünöleg szkült által
képezett
oldalvásti
szembetünöleg szögletes; a
nem
meg
lyos folt közöl a hátsó igen távul áll az
törj
szkülés
faj
párkányoltak
;
s
a
bemetszés
törj oldalai
tompák,
ell tisztán kivehet gyrü-
idomu nyakörvvel.
negyedik hasi szelvény oldalain lev két homá-
s
nyílásai
A büzmirigy
az alsó föérböl ered.
lamennj'i vagy legalál)b a három utolsó potrohszel-
utóbbiak a következ táblázat
segélyével különböztethetk
nem dombo-
röphártya erezete négy vagy öt érbl
A szárnyhorog
van képviselve, a mi
az összes hazai fajoknak több mint felét teszi.
A
elfelén két
mást érintik vagy egymáshoz igen közel állanak.
posticae contiguae vei levissime distantes.
A Lygaeidák
törj
haránt fekv barázda nélkül, utószélén vei
áll.
emissus.
A
szemecsek tisztán kivehetk.
rúan lejts. qiiinque instructa.
széles; a járom-
elstl
az illet szelvény utószéléhez közeledett.
3
(4).
A
második
és
harmadik hasi szelvény finoman
rovátkolt sávok nélkül; a hátsó kocsák
els
izü-
léke legflebb csak felényivel hosszabb, mint
47
SYSTEMATIKUS RÉSZ.
n.
a két utolsó izülék együttvéve.
—
]>ipl(»uitiix
Vm. ALCSALAD.
20
(7).
A
(3).
A
második
els részénél szembetünleg
A mells czombok
fegyverzctienek, Icgflolili nc-
tek
haránt-rovátkolt
csupasz sáv látható; a hátsó kocsák elsizülékc
— LiijnrorarU Stal.
együttvéve.
21 (20).
A
tompán öblösek
nem
feneke
hanem
szögletes,
s
A
nem
oldalszélei
törj
nem vagy
sak, épen
A
nyakörv
24(25).
A harmadik
törj
els felének
25 (24).
A harmadik
els
felénél
elszög-
8(10).
9 (14).
A mcUs
soha sem szélesebb,
;
a
st
fej
20(21
A mells czombok
(0).
A
28(35).
A
27
tolj oldalszélei
mulag
sen elre hajlik.
több apró tövissel vagy
fogacskával fegyverezvék. 10(1
1
A
1 1
(
10).
A A
13(12).
A
14 (0).
A mells czombok
30(29).
A
—
törj iitófele kissé
H/ii/jiaroclirnwiis
alól fegyverzetlenek
Curt.
vagy
31 (34).
A
16(17).
A
test
17(16).
A
test
A
törj
szembetnbben
—
32(33).
fej
A
egy
;
et Sérv.
33(32).
A
;
fegyverezvék.
A
harmadik hasi varrány egészen
34(31).
A
—
riiHlllisllx
WeSTW.
—
oly
csápok els izüléke
csúcsán
túl.
és
harmadik izüléke körülbell egyenl
;
a szipcsr második izüléke
—
/
szembetün-
'athíjmcnix St.
Farg. et Serv. fej
a törj elszélénél szélesebb; az
ízülék több túl.
cgj-enes.
a-
;
leg hosszabb a harmadiknál.
Lamjiniilniia Fieb.
19 (8).
rézsút
elszélé egyenes vagj- legi'lebb gyengén
törj
öblös
tojás-
Miicniilfimi Fieb.
töviskévcl
elöfelé
kiállók; a hátsó kocsák
hosszú. — Mirrotoma Lap.
a törj hosszabb,
nem nyomott, er.seu harántos, nem öblös a mells czombok alól
szembetn
néha csaknem
elszélé szembetünleg öblös; a szipcsr
törj
törj iitófeléu le
oldalszélein
hátsó
a törj els felénél keskenyebb vagy azzal
második
öblösek.
— rterotmetux Am.
harántos.
a
alig nyúlik negyed- vagy legflelib haruuulrészé-
néha két enyé-
idoma zömökebb, hosszudad vagy
dad; a 18(15).
tompán
idoma nyúlánk, karcsú
mint szélesebb.
;
oly hosszú,
— Trapczo-
egj'ütt véve.
körülbell egyenl széles
leg-
vcl a fej
lenyomott és
pontozott, oldalszélei
néhány
hosszú, mint a két utolsó izülék együtt véve.
szetes diidorcsával.
A
visel
els izüléke csaknem vagy legalább kétszer
fölebb egy észrevehet foggal,
15(18).
els csápízülék ritkán
csápdudorok, oldalvást nézve, lehajlók,
— Ims Fieb.
egyenl hosszú.
az
Hotun Fieb.
szipcsr második és harmadik izüléke körül-
belül
;
mint a más két izülék
Bzipszr második izüléke a harmadiknál sokkal hosszabb.
szélesedvék.
kocsák els izüléke sohasem kétszer
mells czombok az apró fogacskákon kívül még egy uagj'obb tövissel fegyverezvék.
Fieb.
egész kiterjedésükben lemezido-
szélé alatt függélyesen lefelé hajlanak
;
— TropistHhu.i Fieb.
12(13).
l'iiitrcrhiis
tövissel
csápdudorok, oldalvást nézve, a szemek el-
a szipcsr második izüléke a harmadiknál sokkal hosszabb.
vagy három
két
alól
rövid sertét.
29(30).
mells czombok fogacskái egyenl nagyságúak
).A
et
csápok meztelenek vagy csak ritkán rövid pelyhedzéssel
alól
—
fegyverezvék.
a törj
gyalu'an
harmadilí hasi varrány mindkét oldalon öblö-
czombok
— Styynocoris Dougl.
SCOTT. ).
keskenyebb.
A
a clavus négy pontsorral, a máso-
;
dik sor néha rövidült.
oldalszélei egyenesek,
— Acniijnix Fieb.
hasi varrány mindkét oldalon öblösen
elre hajlik
csak igen csekély mérték-
néha tetemesen kerekítettek
len és
hasi varrány egészen egyenes; a cla-
vus három iiontsorral.
letem azonban szembetünleg, többnyire hü'te-
Laxiosoiiuis
egészen pontozottak.
törj és röptyfík
ben lemezidomiilag szélesedvék. 7 (20).
—
Fieb.
A
párkányoltak vagy ormó-
eoriuni oldalszegélye
része sima és fényes.
23(22).
hiányzik vagy enyészetes. 6(27).
hordozó enyészetes dudorcsával.
fele, viilaniiiit a
középs
az öböl
s
ívelt;
els
törj
csak
igen kevéssé szkült, ez utóhbi esetben oldalszélei legfölebb csak
fej
liány, sortét
22(23).
nem vagy
közepe táján vagy épen
törj
a
;
szélesebb.
kétszer oly hosszú, mint a két utolsó izülék
A
oldalszélei egész terjedehaük-
a törj
harmadik hasi szelvény közepén
és
két igeu finoman és sürüeu
5 (2).
els felének
törj
beu egyenesek, még elszögleteín sem kerekítet-
Stal.
4
SüBFAMILIA VIU.
35(28).
A
—
mint felényivel nyúlik a
llfosiix
Am.
et
els csápfej
Serv.
csápok els három izüléke mereven sertékkel.
csúcsán
felálló
II.
A
36(37).
csápdudorok kül végszöglete tompa; a
szembetünleg
szélé
—
kítettek.
A
37 (36).
48
SYSTEMATIKUS BESZ. törj
FiEB.
Etíihlethix
a törj el-
és oldalszélei
nélkül.
A
43(46).
csápdudorok külvégszöglete hegyesen
test
a
kiálló;
csaknem egészen egye-
nesek, elszögletei kissé kiállók.
—
(líDiiandtiis
A
(1).
44(45).
közöl
folt
a hátsó igen
szelvény iitószélétl
s
els
az
távol
áll
jiiixtctlllls
45(44).
A
szemek nagyok; a fejtetnek szemek között
szemek
nélkül.
—
Isr/niricorís
A
A
fejtetnek szemek között fekv része
mint az középszer vagy
széles,
apró szemek
a törj elszélén keskeny, lenyo-
;
47(42).
A
A
fej
szembetn
s
pajzska és
törj,
fej,
pontozással.
— Dnjinus
kinyúlik
torjliól
a szemek mögött, me-
s
nem
észrevghetleg
érintik,
szkült; a pajzska közejíén ers benyomással, utófelén
48(41
).
szembetn
hosszormóval.
A harmadik
hasi varrány mindkét oldalon egye-
nes; a test igen lapított.
egészen a szemekig van a torjban besü-
— Taphro-
Stal.
pcltiis
la-
pított.
42 (47).
a
fej
harmadik hasi varrány mindkét oldalon öblö-
nem
Kri^iimniris Fieb.
lyek a törj elszélét
mott, közepén néha enyészctes nyakörvvel.
sen elre hajlik; a testkevésbbé széles,
—
alól
két nagyobb tövissel
FlEB.
köriilbe-
ll négyszer oly
A
41 (48).
sr
mell
FlEB.
Scolo-
mint a szemek átmérje; az
idoma tojásdad; a
test
mells
—
tövist viselnek.
mells czombok
fegyverezvék.
46 (43).
fogacsolt
csápok közötti távolság köriilbell
és
fogacsolt
része a szemeknél köriilbell kétszer szé-
lesebb; a törj ell nyakörv
4.0(39).
sren
FlEB.
oly hosszú,
fekszik.
fekv
csápok közötti távolság a szemek
és
czombok egy nagyobb
a
közelében
folt
finoman pontozott
a törj clfelével együtt sima, legflebb igen
fej
A szemek
negyedik liasiszelvény oldalain lev két ho-
A
felül
átmérjénél rövidebb, a
mályos
39(40).
idoma hosszúkás,
enyészetesen pontozott.
FlEB.
38
\TlI.
lyedve; a pajzska laposdad, ntófelén hosszormó
el-
ell kere-
öblös, oldalszélei
SUBFAIHLIA
\'m. ALCSALAD.
—
riati/í/asU'r
Schill.
DIPLONOTUS STAL. Vrt.-Al:
(")fr.
Förh.
A
Corpusdlildiigum. Caputtriangularr; tubcrculisantennifcris (il)tusis.
vix
Rostrum
pauUo
vei
primo apicem
longiore. capitis
Antennáé
superante.
mecho
angusto instructus, constrictus,
articulo tertio articulo apicali
emarginatura
vei
pilosulae,
articulo
Tlu)rax apice coliari
pone médium lüstiucte
laterali a strictura
formata
distincte angulata, lateribus teretibus, obtuse convexis,
immarginatis. Scutellum triangulare.
Hemelytra com-
i.SV'?.
test
hosszudad.
A
tompák.
51.
p.
kevéssel liosszabb,
törj
bemetszés
nem
tompák,
Az elmell
oldalszélein
A
és
et tertio
\'ittis
duabiis stridulatoriis,
strigosis, destitutis
;
transvershu dense
macula opaca posteriore laterum
scgmenti quarti a maciila anteriore longissime remota, ad marginem posticum segmenti a|ipropinipiata. Pedes
mediocres
;
femoribus anticis incrassatis, subtus spinis
duabus vei tribus majoribus armatis
;
articulo
duobus ad
unum
et iionnullis
minutissimis
primo tarsorum jiostioonun apicalibus dimidio vei paullo longiore.
másothk
tökéletesen
sávok nélkül
homályos
s
izülék.
A
csápok
csúcsiín túl nyúlik.
;
folt
;
A
szögletes
;
oldalszélei
háromszög.
pajzska,
kifejldvék
párhuziiniosak.
és
bell vonaHdomu barázda uéllil.
harmadik hasi szelvény finoman rovátkolt a negyedik hasi szelvény oldalain
közöl a hátsó igen távol
illet szelvény utószéléhez
szerek
tájiln
a szkülés által képezett oldal-
párkányoltak.
A röptyk
Prostethium intra margines
fej
szembetünleg
laterales
parallela.
a csápdudnruk
;
ell keskeny nyakörvvel van elhitva, közepe
impressione lineari destitutum. Venter segmentis secuudo
pleta,
háromszcigü
mint a negyedik
szembetnkig szkült vásti
fej
els izülékk a
kissé szrösek,
A
A
szipcsr harmadik izléke ahg -vagy csak
a vastagodott
három nagyobb
közeledett.
áll
A
mells czombok
az
lev
elstl
két
az
s
kíbak középalól két
vagy
és több kiselib tövissel fegyverezvék
;
a
hátsó kocsilk els izléke logfölebb csak felényivel hoszszabb, mint a két utolsó izülék együtt véve.
D.
!.
Nigl-icíins
fusco-testaceis
loboqnc
i)().stico
et tertio,
iiu'diis
macu-
apice
tlioriicis,
pcdibus l'ciTugiiieo-flavescentibus
subtus spiui.sduabus majoribus et spiuulisnomaülismiimtissimis aniiatis, tibiis auticis rectis flavo-albidis,
que apicali jiropc augnbim dis
bicvibus, palli-
iuteriiuiii e
ineiubraua infuscata, pailidd-vcnosa.
;
5— 5i.
n-\k
Lat.
tali.
iO.
íig.
6f).
7.
?. Loiig.
cT.
tig.
SciüLL. Beitragc
ziir
I.
DouGL.
Nom.
H.-Scii.
(1831);
fi-(tr/inillis
(1870).
ycoTT Brit. Hcm.
p. 51.
csápjainak nuísodik és barinadik
Feketés;
tövét kivéve, sárgásbarna
iziilékc,
torjának keskeny elszélé és
;
barnafoltos utofele, pajzskájának csúcsa és közepén két elo- és iitómelléuek utószéle s
apró foltocska, továbbá
ent.
I.
172. 3.
170.
1. p.
p. 44.
röptyi szennyes világos-sárgák, barnán pontozottak, a
alól két
(1861);
Vet. -Ak.
13üu.
iiisictKs
Handl.
184!).
és
azonban simák
szöglete mellett
bíu-nás röpbártyája világo-
sabb erezettel.
Európa legtöbb tartományában, különösen éjszak
— Nálunk ritkább mint másfelé (Pest vm.)
Puszta-Peszér
Budapest,
Fehér vm.) körül
250.
bels
és \'ilágosabb színezetek;
tab. ü. fig. 5.
1.
nagyobb
;
tövissel és több igen
apró tüskével fegyverczvék, mells lábszárai egyenesek;
tenyészik.
l'ürliijiiuriix
Stal ÖIV. Vet.-Ak. FörL. 1872.
JUplowitiis/ractinilli.'i
mells czombjai
Moh. ücoc. Fenn.
Sahlb.
(ISiS); FiEB. Eur. Heiu. p. et
Thojis. Opusc. ent. II. p. 194. 33.
I.
(18(i.j).
p.
fi-(ii-tic(ilHs
corium külszélén
riiiritiiiifr'is
Vet.-Ak. Förli. 1862.
(ifv.
tÍT?\i.
I.
Eut.
(1829); Haiin W-aiiz. Ins.
G.
(183.5).
p. 70.
lílij'ueb.
hasának keskeny szegélye lábaival együtt rozsdasárgák
'"/"..
I'acliiiiiii'nis friirtlriillis
p. 82. 27. p.
marfíinc costali maciila-
fusco-pímctatis,
Lijiiacas
Lcmclytris sordide
;
Flor
l'Uíciiiiiirnisj /idcticnllis
I
1^ 220. 2. (1860).
riocivmcrafractinjlliíí
foiuoribus auticis
;
L
SÜBFAinLlX \1n.
p. 214. 2.
limbis posticis
Kc-ntclli,
pro- et metastetliü, liiubo aiií^'ustissimo abiloiiiiuis, ucc 11(111
Livi.
margiiic angusto aiitico
;
fusco-maculato
(luabus niimitis
lisípio
Pdcliiiiiiniis
secumlo
articulis
—
MII. ALCSALÁD.
Fn.lCTICOLLIS_ SCHILL.
iuitcmianuii
;
ixpicc exci'pto,
49
SYSTEMATIKUS RÉSZ.
H.
és eddig csak
Tövis
és
felé
(Alsó-
példányokban.
találtatott egyes
LIGYROCORIS STAL. IV/-.I/,.
(")j'r.
('(ir|ins
antfiniilVris
(ibl(iiiL,'niii.
('aput
triaiigularc
obtusis.
liostrnni
articulo
Antennáé baud
niulto longiore.
apiceni capitis vix snperantr. lit'ornii
tcrtici
Thorax apice
(juarto
coliari
ponc
amin-
iiicdiiuii
di-
emarginaiura lateraU a strictura
for-
mata, distincte angiüata,
vei
lateribiis teretibus,
vexis, innnarginatis. Scutelluui
completa, prnllila. l'rostctbiiuu
triaiigulare. intra.
l.S?;^.
A
tuberculis
pilosae, arlicnlo ])riuio
angusüi instructus, medio
stincte constrictus,
;
/•'-„//.
obtuse con-
Hemelytra
luargines latei'ales
test
hosszudad.
A
tompák.
-U.
p.
fej
A
csápok
végén
nyakörvvel van
szkült
s
fej
liáromszögü
;
a csiípdudorok
szipcsr harmadik izülékc a negyediknél sok-
kal hosszabb.
nyúlik a
A
nem szrösek, els A
túl.
ellátva,
törj
izülékük ahg
ell gyürüidonui keskeny
közepe táján
szembetünleg
a szkülés által képezett oldalvásti bemetszés
szembetünleg
A
kányoltak.
nem
szögletes; oldalszélei tompák,
A
pajzska, háromszíigü.
pár-
nijityük tökélete-
sen kifejldvék és párhuzamosak. Az elniell oldalszé-
bell vonalidomu barázda nélkül.
A
második
és
impressionií lincari destitutum. Venter segmentis secundo
lcin
et tertio disco utrüique pone acctabula vitta transversim
harmadik hasi szelvény közepén két igen finoman
densesubtilissiine(iuestrigosadenudatainstructis; macula
nüeu haránt-rovátkolt csupasz sáv látható; a negye-
opaca posteriore laternni segiuenti (piarti a macula anteri-
dik
orc longissimc rcmota, ad
appropincpiata.
l'edes
marginem posticum segmenti
medioeres
crassatis, subtus antice spinis
bus
et nonnullis
;
duabus
duobus
;
tarsis posticis
apicalibus ^imul sunitis
zöl
szelvény oldalain
a hátsó igen távol
széléhez közeledett. dott
meUs
czombok
i.ycíakidai.
A
lev
két
áU az elstl
homályos s
folt kö-
a szelvény utó-
lábak középszerek
alól két
;
a vastago-
vagy három nagyobb és
több apróbb tövissel felszereltek
;
a
In'itsó
kocsák els
izüléke kétszer oly hosszú, mint a má.soililv és izülék együttvéve.
duplo longiore.
»íí/,a: aiA(.iV.vJtoHszA(i
in-
vei fribus majori-
niiiiutissimis arniatis
articuld piinio ullicnlis
Huuv.vm
femoribus anticis
hasi
és sü-
harmadik
;
auteimarum
nec non basi
totó,
SYLVESTRIS
L.
1.
Nigricans
50
SYSTEMATIKUS EESZ.
n.
LIN.
minoribiis
unllis
pone modium iida,
armatis
riiirioiiicni.\
médium
macnlaque
cescente, veuis
et
oostali
Livi.
;
membrana
apicali albidis
gincis ornato.
Viwcx
9
Long.
5j. Lat. 1^
(1761); Syst. uat. Ed. 12.
256.-965.
csipk
"••il
.v/h-L'striíi
Flor
xilr)'>:tiis
Rliyiicli.
St.al Ufv. Vet.-Ak. Förh.
;
csápjainak
elsú'
1862.
izüléke csúcsán, a második
lev
mellett
foltok
s
az utómell utószele lábai-
mells
együtt sárgásak; liátsóczombjaiiiakcsiicsa, a
czombok pedig egészen
731. 111. (1767).
I. 2. p.
rii)ci
egészen, a barmadik izülék pedig tövén, valamint mellén
a 2. p.
I
231.3. (1860).
Feketés •
""'lm.
Lin. Faim. öuec. Ed.
síjlvestrís
p.
fus-
thoracis lobo
;
Zeitsclir.
p. 213. 1.
maculis quatuor, mediis duabns elougatis ferru-
2)ostico
I.
ridcioiiii'ra
propc apicem pal-
iiifuscato
Bakenspr. Berl. Ent.
Liii-lisii
l'üchijiiiiins
non-
heinclytris testaoeo-albidis,
;
macula
nigris,
corü disco ante
duabns majoribus
spiuis
totis nigris, his subtiis
p. 209.
III. p. 330. tab. 6. tig. 2. (1859).
flavo-testa-
i)i_'(lilius<|uc
femoribus posterioribus apiceui versus, anticis fere
ceis,
H.-ScH. Waiiz. Lis. IX.
(1853).
ad
niaculis pectoris
tertii,
articiili
SÜBFAMILLV VHl.
.UiCSALAD.
FacJii/iiiiriis yi/lrf.itris
articulo pviino apice^^ secunclo
coxas, limbo postico metastetliii
Vm.
feketék, ez utóbbiak
alól
két
i
Acanthia
.ii/lrcstris
Pabe. Mant
ins.
II.
(17S7); Elit. syst. IV. p. 76. 37. (17!Ki);
^79. 23.
p.
Eliyug.
tíyst.
fii/hrstris
Fall. Mon. cim. Suec.
(1807); Zett. Faun. lapp. lapp.
I. p.
I. p.
p. 69. 15.
473. 10. (1828); Ins.
264. 12. (1840); Thoms.
Opusc. ent.
11. p.
lattal
barnás
;
lev
csúcsán
bai'ua folttal
röpliártyájának erezete, fehéres
folt
van
Fall.
Hem.
Suec. Cim. p. 61. 22.
(1829). .sí7i'isí/-í.s
(1848); FiEB. Eiu-.
Sahlh. Mon. Geoc. Fenn. p. 70.
Hem.
p. 171.
I.
(ISGI).
Kiir.
Ili
III.
i>.
4S
ISI.
rt
A
,
IMI
í.
test bosszuibid.
intermedias attingens
középs
Antennáé
articulo
Thorax lougior quam
secundo
primo apicem latior,
multo
tertio
capitis supe-
pone médium trans-
versim leviter imiiressus, ante inipressi(.)nem levissime convexus, lateribus immargmatis, couvexis, pone subsinuatis, apice rotundatis.
Hemelytra completa,
membranae véna sutui'a
curvata quarti a
nem
tertia ;
utrinque
médium
quam
Scutellum longius
parallela, venis exterioribus
transversa
haud
distincte
macula opaca posteriore
coiijunctis.
autrorsum latw-um
Hazánk-
FIEB.
nél keskenyebb; a
articulo
ritka.
Fhivaldszky János 1872-ben Tátrafüred mellett
thoracis angustius; ocuhs medincrilius. líostrum coxas ,
nem
és
akadt.
C'orpus iibliingum. Caput tria.ngularc, parte subapicali
latius.
négy rozsda-
diszitve.
azonban eddig csak egy nstény példány ismeretes,
melyi-e
TROPISTETHUS
rante.
valamint Qgy
torja iitófelén
ban egészen L-kncskig elfordul 1)01
longiore.
;
Földi'észünk közép és éjszaki tájain kivül Szibériá-
Li/[i«eiis silrcstrin
2.
röjstyüi
;
sárgás fehérek, utófelükön feketék, a corium utószöglete
194.34.(1870).
I'liHÍ(iiiirnis
és több kisebb tövissel fegyverezvék
mellett egy világos folttal, közepe táján liarnás mázo-
p. 116. 17. (1803). ljij<j(icuit
nagyobb
Venter sinuato-
segmenti
macula anteriore longissime remota, ad margi-
posticuin segmenti appropiiKpxata. Pedes mediocres
A
A
liámniszögü
domború
;
csápok els izüléke a
s
közepük mögött kerekítettek.
A
alig
nem
párkányoltak
A
elfelé-
szipcsr a
erei
csúcsán
,
tiil
domborúak,
észrevehetleg öblösek, ell pedig
pajzska hosszabb mint szélesebb.
nincsenek haránt futó ér
;
;íltal
A
tö-
a röphártya összekötve.
harmachk hasi varrány mindkét oldalon öblösen -elre
hajlik folt
;
a negyethk hasi szelvény oldalain
közöl a luítsó igen
tjívol
áll
szelvény utószéléhez közeledett.
bus arinatis, spina unica ceteris majoré
a vastagodott
apud
fej
kéletesen kifejlett röptytík jiárhuzainosak
küls
tolj
A
ezen benyomás eltt igen gyöngén
oldalszélei
femoribus anticis incrassatis, subtus spinulis compluridestitutis,
s a
hosszabb mint szélesebb, közepe mögött
törj
benyomott
kissé
fej
csipiiig ér, második izüléke a harmadiknál sok-
kal hosszabb. nyúlik.
A
szemek középszerek.
mells czomlmk
az
A uli'il
lev kéthoinályos
elstl
s
az illet
lábak középszerek; tr>bl)
apró és lumd
II.
SYSTHMATIKUS EÉSZ.
51
yjU. ALCSAI.AD.
maies subtns rotundato-siibaugulatis, aute médium com-
egyenl nagyságú
prossis; tibiis anticis cnrvatis.
lábszárak görUiiltck.
/.
SAIIÜLETI
T.
H.llíN.
Niger, opaens, ))arce pubcscens
rostro, maculis pe-
;
ctoris
ad coxas pedibusque ílavo-testaecis,
medio
piceis; bemolytris
ciuiiamomeis
cum
fusco-punetatis
,
apico
angiilii iiitcnio, iiilrrduiii ctiani
niaculato
;
membrana
imo
obscura, raro abbri'viaf a.
cf
.
V
íig.
201.
Ins.
lííO.
p. p.
1.
45.
li(il(isi'n'<-iiis
ScHOLTZ Arb. und
V'eriind.
Li/(innix
Soc. cnt.
P)u11.
ll;il.
I'ciilii/iihriix
BoH.
siiiiiiiiiirlliia
Tropi-itetliiis
Tuoms. 0]msc. eut.
IkiIiisci-'ktii.s
csipk mellett lev
II. p. 189. 21.
csával együtt barnák
pel3'liedz('!;
varráuy mellett
;
végs
rílplyüi a pajzska
sötétebb pontozás.sal
,
nebány
is
szipcsre, mellén
foltok és lábai sárgásak, czombjai
közepükíin liarniis-fckcték
Förb.
Vct.-Ali.
Ol'v.
Csilpjai
E (írliniptíriís
Eur.
Fieií.
Ilom.
184.
ji.
st
Tyiipistiiliiis hnliisiriirii.s :
esú-
a corium
,
uélia a clavus-
fekete petty foglal
helyet;
néba többé-kevésbbé világos sziuezetück.
csinos kis
mely fleg Európa n^iigati
faj,
elterjedve, rendesen
apróbb társaságokban
felén
él és
DouGL.
Stal
et Síjott Brit.
('
)1V.
Yet.-Ak. Förli.
Heni.
I.
]i.
8C2.
1
tab.7.
2(K). 1.
pest, Pécs,
vau
uáluuk
tökéletesen kifejlett állapotban telel át. Lelbelj'ei:
(1861).
1
1.
(1870).
1852. p. 57. II.
217.
GaHH.
röpbártyája feketés és csak ritkán durványos.
\m:,. p. 10. 2.
]).
(ilixciinis
csúcsán sötétbarnás, bels szögletén,
(1835). PdiIii/iiiiTii.i
(ienova VI.
di
c-iv.
mells
a
:
p. 117. (I8(;í)).
a
II.
H.-SfH. Nomencl. entomol.
(1S.3'Í.);
Ann. Mus.
Fekete, fénytelen, kissé
Hahn Wanz.
feg\'verezvél<
.
Variat antennis plus miuus flavo-testaccis. sithiilcti
fogacsliával
FioRiiAiti
Sr(i!ii/iiKlrt/iils
Loug. 2,i-2i.Lat. J-l %,.
rtiilii/iiirnis
SDBFAMILIA VTU.
IGl. (1874).
iiifuscato,
sutuniin clavi nigro-
iid
]).
fenioribns
scutelli pallide
apice
coi-jo
,
5. (18(15);
íig.
-
Buda-
Temesvár, Veresmart (Szekeuszék), Miskolcz,
Forró (Abauj vm.), Komjáti (Torna vm.).
lOUS riEB.
Elír.
Haii. p. 4G
ct
173.
Corpus auguste oblongo-ovatiim. Caput triaugulare, longius
quam
latius, parte subapicali tboracis augustius.
Rostrum coxas
baud
intei'metlias
attiugens, articule se-
cuiido tertio distinctissime lougiore.
primo ajjicem
capitis supcrante.
gustatus, longior íjuam latior, poue leviter impressus, lateribus tis,
pone médium obtuse
teUum longius quam exterioribus
Autemiae
articulo
Thorax anti'orsum an-
médium transversim
immargiuatis, baud lamina-
siuuatis, apice rotuudatis. Scu-
latius.
membranae véna
Hemelytra completa
;
veuis
A
tertia utriuque
A
antrorsum cm'vata macula ;
ad marginem posticum segmenti
appropinquata. Pedes luedioeri's; fenioribns anticis valdo incrassatis, subtus spinis pluribus, tibiis anticis curvatis.
A
keskeny hossztojásdad. s
szipcsr a középs csípket
nem
a
fej
végén túl
nyúlik.
A
nem
nem
szélesedvék, közepük mögött
A
A
izü-
csápok els
izii-
hosszabb mint
mögött kissé benyo-
psírkányoltak és lemezidomulag
;
pedig kerekítettek.
A
törj
szélesebb, ell keskenyedett, közepe
mott
oldalszélei
második
éri el,
léke sokkal hosszabb a harmadiknál.
léke
háromszög,
fej
a törj elfelénél keskenyebb.
tompán
pajzska hosszabb,
röptytík tökéletesen kifejldvék
öblösek, ell
mmt
szélesebb.
a röplüírtya
;
küls
trausveiisa biiiid coiijunetis.
opaca postcriore laterum segmenti quarti a macula anteriore longissime remota,
test
18G1
hosszabb mint szélesebb
erei
Veuter sutm-a
f
una
nuijore, armatis
A
nincsenek
haránt futó erecske
által
összekötve.
barnuidik hasi varráiiy mindkét oldalon öblösen elre
hajlik; a negyedik hasi szelvény oldalain
lyos folt közöl a hátsó igen távol áll az
szelvény utószéléhez közeledett. a tetemesen vastagodott sel felszereltek,
A
lev
elstl
két s
homá-
az illet
lábak középszerek;
mells czombok
alól több tö\is-
melvek közöl egvik nagvobb
a többinél.
II.
1.
I.
52
SYSTEMATIKUS BÉSZ.
ANOULAItlS FIEB. VAR. HVNQARICVS HORY.
;
se-
iiiterdum etiaiu iiiargine autico aiigiistissimo
tlioracis,
limbo postico
SUIÍFAMILIA
inetastotliii et prostethii, hiijus
kivéve), szipcsre, torjának
elszélé, valamint mellén az elomell el- és utószéle, az
utómell utószéle
s
a csipk mellett lev toltok láliaival
sorokkal, a corium utószélén és
pedibus flavo-testaceis; hemelytris griseo-flavesceiitibu.s,
sötétebbek
;
sat i'ortiter seriatim fu.sco-punetatis, coi'io uiargine apicali
áthatva
azonkiviil
riorilnis
membrana
;
ajiieem corii veuisque I
—
1
/;«
4
rf
cf
.
oliscn-
macuila parva poue
fuscescente, all)idiy.
venarum
?
Loug. 4
•
—
4-^.
FiEB. Kiu'.
Iciis (niijiiUirix
Miyaloiiitiis
liiniiiiin'ciis
Hem.
Az
Ids fehér
— A liim els csápizüléke, csúcsát
Olasz- és Déloroszországbau
tenyész törzsfajnak
melyet fleg az egészen világos színezet
válfaja,
A
lábak jellemeznek.
HoKv. Pet. Nouv. Ent. 1874.
gyzdtem meg Níllunk
p. 455.
Varietas iusignis spéciéi Fieberianae, a qiia colore
pedum praesertim difiért.
Fieber
nem mint ilyet le is ntam
által adott lenással s
a valiuli tény/illásról.
a liudai
hegyeken igen ritkán
kez csápjai-
találliató, hol
1874. június lü-én a Gellérthegyen, augusztus 20-án a
A
követ-
évben pedig Pável János gyjtötte ugyanott
iíprilis
Svábhegyen fedeztem
;
van
erezettel
küls alapszögletéu egy
csak miután a törzsfajt magát természetben megkaptam,
p. i7o. (IS(Jl).
Fekete, fénytelen, csaknem egészen csn^sasz
fehéres
röpli;lrty!Íja
egyezvén, külön fajnak tartottam
testaceo.
röptyük alapszínénél
kivéve, sárga.
kitn a.rticnlo pvinio, apice excepto, flavo-
baruils
pettyecskével jelölve.
Lat.
.
Antenuarimi
.
interstitiis
s
i)ont-
bels szögletén szélesen
fekete, az erezet közötti téresek a
angulo interno laté nigro,
ers barna
együtt sárgák; röptyi szürkés-sárgák,
etiam limbo antico, maciilis pectoris ad coxas ncc non
et
Mn.
néha egyszersmind igen keskeny
utószögletei és utószele,
antonnaviim articulo
cimdo, apice excepto, rostro, aiigulis posticis et limbo jjostico,
ALCSALÁI).
nak második izüléke (csúcsát
(Fis. 10.)
Niger, opacns, glabriculus
Vm.
néhány példányban.
fel
közepén a Gellért-, m;íjus elején a Sashegyeu.
EHYPAEOGHROMUS CURT. B)it.
XIII.
Elit.
Megalonotus Fieb.
Eiiy.
Corpus oblongum vei oblongo-ovatum. C'aput
Hem.
ocuUs mediocribus. Piostrum coxas intermedias
attingens, articulis secundo et tertio longitudine subae-
qualibus.
Antennáé
articulo
primo
apicem plus
capitis
minus longe superante. Thorax longior quam pione
médium transversim
latior,
levissime impressus, ante im-
pressionem leviter convexus, marginibus lateralibus natis, liaud vei subsiniuitis, liitius.
lela
;
minimé laminato-explanatis, pone médium
apice rotundatis. Scutellum longius
Hemelytra completa \enis
cari-
exterioribus
quam
vei raro incompleta, paral-
membranae véna
transversa
liaud conjunctis. Veuter sutiu'a tertia utrinque distincte
47
p.
A
ti'ian-
gulare, subtransversum, parte subapicali thoracis angustius;
G12. (1836).
2'-
test
cf
ISI.
f
ISfíl
hosszudad vagy hossztojásdad.
szög, csaknem harántos
A
és
A
fej
három-
szipcsr a középs csípkig
;
ér,
harmadik izüléke körülbell egyenl hosszú.
csápok els izüléke a
nyúlili.
A
a törj elofelénél keskenyebb
s
A
a szemek középszerek.
második
J.
törj
fej
csúcsán többé-kevésbbé túl
hosszabb mint szélesebb
kissé benyomott, ezen
és
közepe mögött
benyomás eltt gyöngén domború;
oldalszélei ormósafc, de
épen
nem vagy
igen csekély mér-
tékben lemezidomulag szélesedvék, közepük mögött alig
észrevehetleg
ölilösek,
ell pedig kerekítettek.
hosszabl) mint szélesebb.
A
röptyfík
A
pajzska
párhuzamosak
és
rendesen tökéletesen kifejldvék, ritkán durványosak; a
röphártya küls
erei
nincsenek haránt futó ér által ösz-
posteriore
szekötve. A harmadik ha sivarrány mindkét oldalon öblösen
laterum segmenti quarti a macula auteriore lougissime
elre hajlik a negyedik hasi szelvény oldalain lev két ho-
remota, ad marginem posticum segmenti appropinquata.
mályos
Pedes mediocres
subtus
szelvény utószéléliez közeledett.
anticis
vastagodott mells czombok alól egy nagyobb és több kisebb
antrorsiuii
siuuato-curvata;
;
macula
ojiaca
femoribus anticis incrassatis,
spina majoré et spinulis phnibus armatis; basin versns curvatis.
tibiis
;
folt
közöl a hátsó igen távol
tövissel fegvverezvék
:
áll
az
elstl s az
illet
A lábak középszerek
;
a
a lábszárak tövük felé görbültek.
SySTEMATIKDS
11.
53
líftsZ.
A
A
(0).
1
egyszín sárgák.
liíbíik
2
{')).
Az egész
'.i
(i).
A
test fVlülete
A
6(1). Legalább a
szrös; a
egyszín
fpkote.
7 (10).
8 (9).
— H.
törj
.llltll.s
hir-
a lábak és csápok liosszu szrözettél, a a törj ntó-barniada és
;
rozsilaliariuik.
l):ii'kányai
1.
—
//.
niger,
I
— K.
oriticiis
lienielytris obsciu'e
pedibus-
fusco-testaeeis,
abbreviata, fuscescente. d". Loijg. 4
5.
Lat.
mells
a
s
—
li.
/iiaclrxtatiis
R.
HlRSUrU.S FIKH.
Obloiigo-ovatus, niger, subojiaeus, loiige aiiteiiiiarum artículís culis pectoris lytris
duobus basalibus
pilosulus;
totis, rostro,
ad coxas pedibusque flavo-testaccis;
margine
fusco-testaceis, clavo
nigi'o-limbato, corío
margine
scutellai'i
70.
IS. tali. S. tig. lU. (1829);
58.
fig.
(1831);
;J5.
Hahn Wanz.
Bon. Öfv. Vet.-Ak.
Lis.
Förh.
I. p. I.
5.
J'dclii/iiii-nis
120. tab. 7;
p.
fii..
membraua completa
10.
(1848); DouciL. et Scott Brit. Horn.
Loug.
.
H.-Hcn. P.\NZ. Fauu. Gcrm.
ent. I. p. 44. (18.35.).
Hem.
Eur.
p. 181
.
2.
(1801
).
L
Hossztojásdad
p.
fekete,
,
csaknem
fénytelen,
felülete
hosszú szrözettél borított; csápjaínak els két izüléke
ruclii/iiirnis I.
vei
Mou. Geoc. Fenn.
200. 5. (1805).
Livi.
initiitnatii-'i
Nom.
Mfijalondliin /liniutKs Fied.
p. 55. 9.
n/nilianiclmiwiis nnti'nnafiis Sahlb.
auguste
Lat. \k '^m.
p.
1852.
ma-
lieine-
apicali et angulo iiiterno
abbreviata, fuscescente, augulis basalibus albidís. 9
Schill. Beitr. zur Elit.
láb-
Fahr.
chiraiira
H.-SeH.
latíssime uigi'o, fusco-variegato,
l'rlii/iiicnis aiiti'iDKiiiix
//. ilila-
feketék, a többiek a lábszárak-
és kocsákkal együtt sárgák.
parce
,
lm
4
csápízlék
iiKÍsndil;
:i
snlinitidus
maculis pectoris ad coxas,
fiavo-testaeeis;
meiidiraiia.
a
A mells czombok
Muls.
/li/icuniis
pnbesceiis; aiiteniiarum artieulo primo ajiice, secundo
que
10 (7).
k'es]((>ny oldal-
—
H.-ScH.
Legalább
ANTKNNATVÍi SCHILL.
R.
oliloiigo-ovatus,
Aiigiiste
ezonibok feketék.
szárak részben sárgilk.
csupasz
totó, rostro,
(S).
!)
FlER.
5(2). Csupán test
7í.
niellsu
csápok és lábak egjszin feketék. tatii.i
—
SUBFAMILIA ^IH.
Yabuneniiyí czomb fekete.
A
untennatiix Schill.
csái)ok két ti'iizüléke egészen sárga.
—
.Vl'NÉZETE.
csápok els izüléke csúcsán, a második izlék egészen sárga.
I-I^).
F.V.TOK
VIII. .\I.CS.\I,.\D.
(
l'aclii/mrnix
)
nntnniatiis
Floe
Rliyiicli.
lev
p. 252. 13. (1800).
MeijaJonotua antmnatiin Fieis.
Eur. Hem.
p. 181.
(1801); ST.tL Öfv. Yet.-Ak. Förb. 1802. p. 210. Lijijafiix antiiniiitiis
egészen, továbbá szípcsre és mellén a csipk mellett
Thoms. Opnsc.
elit.
IL
1.
foltok lábaival együtt sárgák
bels szögletén
2.
p. 100. 24.
;
röptyi barnák acla;
vus pajzs-varrányáu keskeny, a coriixm utószélén és széles
fekete szegélylyel, ez utóbbin a
fekete színezet barnával tarkázott; röpliártyája tökélete-
sen kifejlett vagy pedig durványos, sötétes színezet és
(1870).
csak alapszögleteiu kissé fehéres.
Keskeny
liossztojílsdad, fekete, kissé
fényl
és
gén szrös; csápjainak els iziUékc csúcsán, második izüléke egészen, valamint szípcsre, mellén a
lev
lett
Ezen
gyön-
csipk mel-
foltok s a bzinirigy nyílásai lábaival együtt
ritka s az
elbbihez hasonló
faj
teuyészési tér-
köre Német-, Franczia- és Olaszországra szorítkozik.
Els magyar
s
a 8vájczra
példányát 1874. május 31 -én a
budai kincstári erdben fedeztem
fel.
sárgák; röptyüi sötétliariuík, dm'ványos sötétes röpliár-
gyében Grebenácz, Jláramurosmegyében
tyával.
lett
Azóta Temesme-
Krösmez
mel-
szintén tablltatott egy-egy példány.
Angolorszilgtól a Volgáig, Finnországtól Algírig elterfaj,
mely fauiiaterületünköii a légritkábbak közé
tartozik.
Az egyetlen eddig talált magyarországi példány-
jedt
3.
r<'il,
mely jelenleg
ben riztetik,
valószín,
a
még
liogj"
magy. nemz. iinizeum gyjteményéa közelebbi
lellielyet
sem tudjuk: de
a budai liegyeki'l származik.
R.
PILICORNIS MÜLS.
Oliloiigus, niger, opacus, glaber
;
antenuis pedibusque
longe pílosis; anteiimuum artículís primo totó. secundo
dímídío basah, tylo, rostro. margíuibus lateralíbus angus-
54
SYSTEMATIKUS BÉSZ.
n.
E
liemely-
tissimis parteque depressn, posteriore tboracis,
abdomiuis apice ncc non pedibiis forrugineis
tris,
;
margi-
suBFA&nLiA xxn.
VUI. AI.CSALAD.
mely egész Közép-
fajt,
uibus angustissimis costaH et apicab corii iiallidioribus
Nagy-Csr (Szebenszék)
mcmbraua
ismervén, a fenneblji leírást
fuscescente, pallido-vonosa, angiilis basabbiis
Long.
ntriiiquc tíavo-macnbitis. rf
Farliijwcnix jiilicornis Mui.s.
1850—52.
Ti.
I. p.
I. p.
202.
DouuL.
et
ScüTT Brit.
n.
és híbai
fekete, ieiiytclen és csupasz, csak csápjai
vannak bosszú szi'özettel boritva
els izüléke egészen, nuisodik izíUékc
;
csápjainak
t-i'elén, fejbü-
toljanak keskeny oldalpárkányai és
szipcsre,
työkje,
lenyomott utúfele,
CHIRAOr.A FABU.
Oblongo-ovatus, niger, opacus, pílosulus
rum Hosszudad,
csak francziaországiak
Hem.
(1SÜ5).
1.
Hazai példányokat nem
IIS. .5.
Ulnipaiiirliroiinix /lilicoDiis
is
után készítettem.
^ ™/„,
1
mellett.
Ami. Soe. Lin. Lyon.
Opusc. ent.
p. 99. (lS!-.2);
Lat.
Dél-Európában nem
és
ritkán tenyészik, nálunk eddig csak Fuss Károly észlelte
potrobának csúcsa
röptyííi,
és lábai
articulo secundo, fulcris, basi
duobus basa-
bemelytris fusco-testaeeis, fusco-pímcta-
;
clavo margine scutellari anguste nigro-limbato, corio
tís,
augulo iuteruo nigro, maculis duabus
margine apicab
et
fusco-testaceis
notato,
membraua completa
rozsdabarnák; a corium utó- és oldalszélei igen keske-
abbreviata, fuscescente, macula pone apicem
nyen világosabb színezetek
que
salili
;
sötét röpbártyája világo-
még
eddig
csak kevés számú pékbinyokban ismeretes.
Hazánkban
ép
is
mebádiai
sikerült a
környékén egy hímet
Herkulesfiirdó
találluxtni,
mely
a.
—
Var.
h.
—
Antennarum
articiilis
cum
testaceis, liujus basi apiceque
carum
secixndo et tertio
apice tibiarum anti-
nigricantibus.
Var.
testaceis
DILATATUH
'«/,„.
Antennarum articulo secundo tibüsque
c.
— Antenuarum articulo secundo nigro, medio
testaceo-annulato;
n.
corii veuis-
apíce ínterdum testaceo.
a magy. nemz. múzeum gyjteményében látbató.
i.
li— 2
raro
vei
saltem antícis apice nigricantibus, illarum articulo primo
gyéren fordul el, a mennyiben
ily
eddig csak Fkivaldszky Jánosnak
jelenleg
s
?. Lt)ng. /(J— G]. Lat.
albidis. d".
Var.
erezettel és alapszögletein egy-egy sárgás petytyel.
Nyugat-Európa egyes tartományaiban igen ritka
antenna-
femorum posteriorum,
geniculis imis, tíbiis tarsorumque articulís libus testaceis
;
;
nigris,
tíbiis
antícis dimídio
basalí
bemelytris obscurioribus.
H.-HCH.
Lyijacus vhirai/m Fabe. Ent. syst. IV. p. IGS. 113.
Oblongo-ovatus, niger, subnitidus, parce pubescens; bemelytris nigro-fuscis, corio linibo costali et ad sutm'am clavi pallidiore, corii
meml)rana obscura, macula pone apicem imis tarso-
articubs basalibus sulitus testaceo-ferrugineis.
Long. 5—5.1. Lat 1|— 2
1S50— .52.
p. 3.3.
I. p.
IMtils.
Ann. Soc. Lin. Lyon.
(IS52); Opusc. eut.
p. 97.
Fieb.
ililatatiis
p. 201.. 3. tab. 7. tig.
I.
Eiu'.
p.
1
2.
IG.
Hem.
p.
182.
G.
(;.
Dougl.
et
Scott Brit.
Ins.
ent. II. p. 82. 51. 2.
V.
;
küls
alapszögletón pedig egy fehéres
tomporai, czombjainak
kocsáinak t-izülékei
aliJl sárL'ils
p. 75.
p. 5G. íig.
122. tab. 8.; II.
1.
II. p. 34. 9.
p.
294.
(1843);
(1845); Voll. Tíjdscbr.
p. 27G. 9. tab. 12. fig. 1. (1870).
l'dfhi/iiifnis tiliiulix
végs
csúcsa és
rozsdabarnák.
8.
Hahn Wanz.
Ins.
I.
p. 23. fig. 14.
Blanch. Hist. des Ins.
p. 63. 15. (1S4S); 2.
III. p. 133.
(1840).
Sahlb. Mon. Geoc. Fenn.
UhiijKinicInKiiiiix Cliiniijia
és
clavus-varrányán világosabljak sötétes röpbártyája tövén fehéres erezettel,
Burm. Handb.
I.
I.
(1831).
röptyi Ijarnásfeketék, a corium oldalszélén
;
Hahn Wanz.
(1835); Costa Cím. Neap. cent.
Ajiltaiiiin cliiraiirii
foltocskával
ScHiLL. Beitr. zur Ent.
ent. I. p. 45. (1835);
KoLEN. Mel.
Hem.
(1SG5).
Hossztojásdad, fekete, kissé fényl, gyöngén pely;
2G3. 10. (1840); Thoms. Opusc. ent.
IG. tab. G. fig. 9. (1829);
Nom.
(1829);
IG.
190. 22. (IS70).
voor Ent. Ser.
I!/n/ji(inirhniiiiiis iIÍIíiIií/hs
liedz
Fall. Mon. cím. Suec.
Suec. Cím. p. 58.
34. (1831); H.-ScH., Panz. Faun. Germ.
(18Gn.
L
Zett. Ins. lapp.
Hem.
Pachiiiiicrua rliira(jia
H.-ScH. Wanz. Lis. VI.
(ilisriinis
I\íiyl<mijtiis
p. GG. 9. (1807);
II. p.
591. (1SÍ2). I'dciii/iiiniis
nat. XII. p. 218. 23. (1804);
mi,„.
ilihitatiis
r'arlii/iiiciiis
fig.
fulcris, geniculis
venisque basi albidis;
rumque
(1794); Syst. Rbyng. p. 233. 144. (1803); Latr. Hist.
DouoL.
et
Scott Brit.
Hem.
I.
p. 203.
(18G5). Paclii/infnis
Livi.
I. p.
I
l'driii/iiii'iiia
254. li. (ISGO).
j
ililrdiini
Fi.ou
l!byiK-]i.
SYSTEMATIKUS
U.
Fieb.
rhiiaijia
Mciinhiniitiis
(ISCl); Stal
t')lV.
55
liESZ.
llvin.
Eiir.
Vct.-Ak. Förh.
IS2.
\k
210.
lS(i:2. p.
7.
Vm.
—
ALCSAL.VD.
SUBFAinLIA VUI.
testacco-flavis, his ajnce latissimc nigro-hinbatis
brana sordida, disco obscuriorc,
!.
mem.
;
nigra
basali
faseia
femoribus auticis nigris, fulcris et geuiculis imis fiaves-
második
;
centibus.
mennyi czoiabjának vé^'s kocsáinak két t-izülékc
s:írg:ík
rüptyi barniis-sárgák
;
keskeny
feketén szegélyezve, a coriiim iitószélén és Ijcls szög-
a riipliártya tökéletesen kifejlett, csak színezete sötétes, erezete és
küls
i-itk:in
idult,
iiii'l,'1(i\
,
földi-észünkön kívül
még
Hazánkban mindenfelé igen gyakori keresztül, pest,
még
Pécs
Dereuk
és
;
tél
közepén
is
és
a Kaukázu-
Algü'ban s
Rozsnyó, Jólész (Gömör vm.), Komjáti,
\1.
\. y.
ont.
p. U).
1.
357. (183!)); Voll.
fig.
17. fal). II. fig.
--'Sí-.
í).
iihkiiIí/h iiiiis CriíT.
Fut. Xlll.
Brit.
(lS3(i).
Bon.
friiiiiralÍ!<
Ilandl.
Vet.-Ak.
ISiTI.
2í.').
Fur. lluiu. p. ISl.
Mciialowjtii.s inarlci-ldliis Fiioii.
Stal Üfv. Vet.-Ak. Forh. IS02.
(181)1);
praHcvtaliis
lUii/paroc/iniiiiii.i
Hem.
Buda-
:
i>\-2.
I'iiclii/iiicriis
is él.
egész éven
található. Lellielyei
-1.
Nom.
Il.-Siii.
Ins. IV. y.
Ii'/iiljHinii/iri'iinis
p. (J12. Hg.
változékony
színezetére nézve igen
mely egész Em-ópában keletre a Volgáig
st
"",m.
(1870).
p.
sig elfordul,
U— 11
Long. 1,1—5. Lat.
Tijdsch. voor Ent. S.r.
alapszöglete valamivel
világosabb.
faj
.
(1835); Wanz.
letén fekete s ugyanott két l)arnás-s;'irga folttal tarkiízva;
és
?
.
I'aclii/iiirnix piartcrtiiliis
csúcssi, valaiiiint lálsszíirai s
barna pontozással, a clavns pajzs-varrányán
Nagyságára
rf
hátsó czombjaLiiiik töve, vula-
tomiiorai,
csáinzülókc,
szrös
fénytelen,
fekete,
Hossztojáscliid,
I. p.
205.
i.
3.
p. 217. 3.
Dougl.
et
Scott
Brit.
(1805).
Lyiiacu.s incícIc.rldlKs
Thoms. Opusc. ent.
II.
p. IDÜ.
25. (1870).
Szádell (Torna vm.). Forró (Abauj vm.),
Homonua-Bresztó (Zemplén várm.),
Ilosszudad, fekete, csupasz és fényes; els és második
Sztrajnyáu (Ungvm.), Szilágy-Nagyfalu (Kraszna vm.),
csápizüléke csúcsán, valamnit lábai és röptyüi világos-
Bzükerék (Bels-Szohiok vm.), Nagy-Bzeben, Nagy-Csr
sárgák, ez utóbbiak utószélükön széles fekete szegélyzet-
(Szebenszck), Oravicza (Ki-assó vm.), Baziás és Grebe-
tel
Nagy-Jíihály és
nácz
(Temes
Szeged,
van.),
Horgos (Csongrád vm.),
Hódmez-Vásárhely, Szentes, Nagyvárad, Debrcczen.
szennyes
;
pedig egészen fekete
csinos
Algii'ban R.
is
faj
Oblougus, uiger, glaber, nitidus; apiec articiüorum primi et secimdi antennarum,
pedibus hemelytrisque
meUs
.sötétebb,
tövén
czombjai feketék, végs
földi-észünk legtöbb tartományában,
st
elfordul. N;íluiik tökéletesen kifejlett álla-
PIUETEXT.ÍTÜS H.HCU.
potban
;
közepén
tomporokkal együtt sárgásak.
csixcsiikon a
E «.
szinii riiph:irty:'ija
telel át és
Budapest környékén kívül Tornaiue-
gyébeu Komjáti, Temesmegyébeu Baziás mellett gyjte-
nem
tett
igen sok példiínybau.
PTEROTMETUS AM. ET SÉRV. Hi.s/.
Corpus elougatum. Ca])ut longius quam subapicali thoracis
haud
latius
;
Unii. p. 256.
,l,s
A
latius, parte
oculis niajusculis,
mar-
flHiSJ.
test karcsú,
liagy
coxas intermedias attíugeus, articulis secundo tertinipie
a
longitudine subaequahbus. Antennáé articulo primo api-
körülbell egyenl
capitis
latior, posticc
snperantc.
Thorax multo longior quam
subdepressus, ante depressionem leviter
convexus, miU'ginibus lateralilms nato-cxi)lanatis,
pone meiUum
c-arinatis,
haud lami-
obtuse sinuatis, a|)ice fere
augulato-rotimdatis.
Scutellum
Hemelytra completa
vei
longius
íucompleta,
quam
parallela
latius. ;
venis
fej
hosszabb mint
sebb, a törj elfelénél Jiem szélesebb; a
ginem anticum thoracis haud attingentibus. Rostrum
ceni
A
nyúbink.
szemek a
törj
középs csípkig
csúcsiin túl
lesebb s
második
A
A
és
meglehetsen
érintik.
A
szipcsr
harmadik izüléke
csápok els izüléke a
fej
sokkal hosszabb mint szé-
törj
utórészén kissé lenyomott, ezen lenyomás eltt
gyöngén domború:
mulag nem sek,
ér,
hosszú.
uyúhk.
nem
elszélét
széle-
oldalszélei
ormósak, de lemezido-
szélesedvék, közepük mögött tompiín öblö-
ell pedig csalvuem szögletesen kerekítettek.
hosszabb mint szélesebb.
A
A pajzska
röptyük párhuzamosak és
exterioribiis
siniiato-curvata
margiuem posticum
;
mindkét oldalon öblösen elre
liarniadik hasi varrány
hajlik; a negyedik hasi szelvény oldalain
lyos folt közöl a hátsó igen távol
iiicrassatis, siibtus denti-
szelvény utószéléhez közeledett.
A
miims
vei spinula plus
a vastagodott mells czombok
distincta
haud
verezvék; a
vitli.
hemelytris dilute rufescenti-
;
saepissime
valde
Liji/at'iis StaiiIii/liiKiiiles
membraua
abbreviatis,
Fmn. Enr. Hem.
5— 5i
Lat.
1—
raclii/i/iiiiis stKjild/h'iiifiiniii.'i
p. 77.
1(1.
1
J
nils-fekete röphártyával,
Wanz.
kivíil
Ins. I.
JíuKJi.
bels
leg-
mely keskeny fehér szegélyzetén
szélén töve felé egy széles fehér sávval van
bels alapszögletén pedig barna;
diszitve,
Faun. Germ. 121.
tomporai
sárgásak.
ent. I. p. 45. (1835).
Píirlii/iiiiriis Ktiiiihi/litiiiiilis
röptyi rozsdasárgák,
;
ványnyal vagy pedig tökéletesen kifejldvék, nagy bar-
ScHiLL. Beitr. zur Ent.
tah. 3. fig. i. (1S29); H.\hn
Nom.
1.
II. p. 187.
többnyire tetemesen kurtítottak, fehéres röphártya-dur-
"'/,«.
p.22fi.fig. 118.(1831); H.-Sch., Panz. tab. 4.;
p. 183. 2.
p. 215.
Thoms. Opusc. ent.
Fekete, fényes, csujiasz
albido-fasciata, angulo basali interno fusco; fulcris testa-
I.
tövissel fegy-
14. (1870).
nigro-fusca, augustissime albido-hmbata, basi iutus laté
Long.
szembetn
memhrana magua,
albida, rudimontaria, vei complctis,
.
lábak középszerek
Stal Öfv. Vet.-Ak. Förh. 1862.
(IStíl);
9
az illet
KTAPHYLINOIDEfl BUBM.
Niger, nitidus, glaber
ceis. c?.
s
homá-
mells lábszárak egyenesek.
PtcrotDiftii.'í .sta/ilii/liiiiiiiha
ferrugineis,
két
alól két enyészetes fogacs-
kával vagy egy többé-kevésbbé
SlJtciiniiia ffuiorilius anticis iiiennibus
P.
lev
Pedes
appropinquata.
tibiis anticis rectis.
1.
a röpliártya
;
nincsenek haránt futó erecske által összekötve.
erei
áU az elstl
segmenti
duobus minutissimis
armatis
A
seg-
remota, ad
aiiteriore longissime
mediocres; femoribus anticis culis
küls
iitrinque clistinctc aiitrorsum
macula opaca posteriore laterum
;
macula
meiiti qnarti a
suBFAinLiA ^^^.
Vni. ALCSALAD.
tökéletesen kifejldvék vagy dnrványosak
membranae véna transversa haud conjnn-
Veiiter sutiu'a tertia
ctis.
56
SYSTEM ATIKUS RÉSZ.
n.
Handb.
11. I.p.
E
294.
széx)
karcsú
tenyészési térköre
faj
Európa csaknem
valamennyi tartományán kivül keletre Szibériában egé3.
(1835).
szen Irkucskig terjed. stiq'hijlÍHÍJnniiix
I'ti riitiiictiis
Am.
et
állapotban
kifejlett
Héin.
p. 25().
1.
ent. II. p. 22.
1.
Kuschak
(1813);
in
Motsch.
Etudes
(1853).
Bon. Vet. -Ak. Handl. 1850.
I. p.
I
l'íK
/ii/iiti
iiix
j
st((jiliii/iniiiili.'>
I'lok lihynclj.
szlkben,
;
s
és a
Buda, Turony (Bamehádiai Herkules-
a tornai réteken s a derenki
letesen kifejlett röphártyákkal
Eiir. 11, m.
PlONOSOMUS FiKB. Corpus oblongum
vei ovale.
i>.
Klif.
17
haud superante.
eviter depressus, ante
nálunk
articulis
et
7.SYA
)i.
f
).
test
flSGl).
hosszudad vagy tojásdad. A
elfeléuél keskenyebb
a
törj
A
szipcsr a középs csípkig
inámo
izüléko
transversus,
postice
csán túl
depressionem convexus, margini-
IKfíl
i^' ,1 l'Sö.
ap)icem
articialo
Thorax
secundo
FIEB.
A
Caput triangulare, parte
trum coxas intermedias attingens, Antennáé
,'t
llcill.
suba.pieali thoracis angustius; ocuhs mediocribus. Ros-
aequc longis.
biró példányok
ritkábbak.
259. 17. (1860).
MAOEODEMA
capitis
telet
erdk tisztásain gyjtöttem, gyakraliban taláUiató. A töké-
l'driii/iiii iiis
tertio
a
körül gyéren fordul el. Ellenlien Tornaniegyélien,
hol azt a komjiiti
p. 105.
Livi.
tölti
ranya vm.). Nagyvárad, Orsova
fürd
Vincii, iiiiriis liníc/n/jiti'ni.i
— Faunaterületüukön tökéletesen
Sérv. Hist. des
egyenl hosszú.
nem
nyúlik.
A
A
;
ívj
háromszög
ér,
második
és
harmadik
csápok els izüléke a
törj
s
a szemek középszerek.
fej
csú-
harántos és utórészén kissé
lenyomott, a lenyomás eltt domború
;
oldalszélei
ormó-
57
SYSTEMATIKUS RÉSZ.
n.
pone
Inis liiteralilius ciirinatis, liaud laminato-cxplaiiiitis,
niediniii sulisiiiuatis, apicc aiignlato-rotuiHlatis.
qiiam
loufíius
liiin
coiiiiilcta;
Voutor sutura
coujunctis.
antrorsum
distincto
Mimla
exteriorilms inriiiliraiiac
vc'iiis
liaud
vi'i'sa
Scutel-
sinuato-curvata
postorioro lateruiu segmonti ipiarti a niacula anteriore
remota, ad
longissinio
niargiiii'ni
Pedes
appropinquata.
scgmenti
ptisticuin
niediocros
anticis
i'oni()ril)us
;
uigruni,
Oviilr,
Hinlii) aiitico thii, fulcris, lis
pilosuni
apice excepto,
fuiiild,
duabus
:
küls
arlii-uld
so-
pectoris
luodio,
tcrtio
imofemorum, til)iis, tarsis necnoumacu-
médium unaque apicah
uigro-fuscis;
membraua
parviuscula, iill)ido-marginata, vei magna, infra
.,f j.lT.
/Ili
4
Li/i/dfiix
I-d
VíohFF
liiiiKiiiilatiix
Li/fldiiis
p. 7;í.
(
I8:!l);
voor
fig.
p.
iiis
!.').
(
Vet.-Ak.
ScoTT
lirit.
az illet
alól fegvverzotlenek.
llcm.
I'.ur.
Hem.
s
lábak középszerek
I.
I!)ij.
p.
18;").
p.
!S(>1
(
)
tab. 7. fig. 3.
1.
Förh.
Stai, Öfv. Vct.-Ak.
nii-iiis
I'tn-'tliih'ttis
I8(i2.
p. 21(1. 4.
Tojásdad, fekete, szrös; másoihk csápiziUékc (csú-
lig.
142.
elszél, a
1(1.
p.
Y.
tozott petty sárgák
;
rüptyüi szennyes fehérek, barnásán
három barnásfekete
csúcsán
(I82G);
Hem.
fehér pettyes,
l'lut. 1.
Ins.
1.
p. 78. ál.
szélein
;ill
;
li.
többnyke kissé megrövidült
bell néhány fehéres
pedig Horgos
és
11,111.
p.
48
("orpus ovalc. C'aput triaiigularo, transversmn, parte ;
attingoiis,
articulu
oculis parvis.
articnlo priino
Kostrum
secundo a|iicriii
tertio
capitis
aequante. Thorax fortitcr transversus, posiice haud dc..i/a: MAGYAnOltS/.ÁG LYOAKIdAi.
ct
foltocsk!i\
homokos
talajú
Puszta-Peszér
mellett tanyázik.
lérthegy déli lejtjén
.\nteiinae
ala2)szögletein és fehéren sze-
mely esetben
iil
van tarkílzva.
elterjedt csinos kis faj,
végétül augusztus elejéig
megyében Pest
(1870).
idiiiis Fi,(in líliyiicli. Livi. I.
sui)apicah thoracis augustius
folt foglal
elaviis mellett, a
röphártyája
lianiásfekete
Egész Em'ópában
p. tüt. üg. 42.
/•:»/•.
coxas hitcrmodias
melyek közöl az els tövén a
inásodik közepe mögött az oldalszélen, a harmadik pedig
p. ii. (18:i.^); Voi.i,. Tijdsch.
I
helyet,
1819.
p. l277. 10. tah. 10. fig.
I '(ichi/iiii iiis
foltok és az utómell utószéle,
valamint torjának utófeléu két barnásán pon-
és kocsái,
LAMPRODEMA
HnKVÁlH
csipk mellett lev
továbbá tomporai, czombjainak végs csúcsa, lábszárai
Haiicll.
(18GU).
Bublongiore.
harmadik csápizüléke közepén, mellén az
csát kivéve),
gélyezett vagy pedig tökéletesen kifejlett, a
Hahn Wanz.
H.-Sni. Nom. ent.I.
iMii. Ser. 2.
25G.
Zett.
p.
iS.
IS7. Ki. (IS7()).
Schill. Bcitr. zur
12. (1820);
I '(KÍii/iii)
p.
I
15. (18:29).
.")S.
I'dciiiliiurii.s rariiis (1.
IV.
Ic. cini.
Suppl. cim. Suec.
Fai.i,.
Slicc. Cini. p.
tab.
FiF.n.
pontozottak, a coriiimoii
.
ri 11.1
(ISOi); TudJis. Opusc. ent. II.
'2'.\:
d"-
marginem
Long. 2J — 3.
?.
ml
11 1
1 I
iionnuUis ornata.
alliidis
nigi"o-
plerumque
fusca, hasi intus ct extus albido-maculata,
I I
mells czombok
homá-
két
posticis thoracis tcstaeeis, his fusco-punctatis
uiia ad clavuin propc hasin, una costali pone
maculis
lev
(18(w).
homelytris sordide albidis, fusco-punctatis, corii maculis trilius,
A
szelvény utószéléhez közeledettt.
Doriii,. ct
összekötve.
elstl
lyos folt közöl a hátsó igen távol áll az
líiriiis
a röphártya
;
által
mindkét oldalon öblösen elre
hasi varrány
I'idixi.siiiiiiis
autoiiiianini
articnlo
haránt futó ér
ninesoiiek
A harmadik
uiacuUsque ad coxas, liuibo postico metaste-
apicc
erei
A röptyk
pajzska hosszabb miut szélesebb.
hajlik; a negyedik liasi szelvény oldalain
nuLFF.
wiitrr.v
.u.
ell pedig szögletesen kere-
A
a vastagodott
incrassatis, subttis inorniihus.
;.
alig észi-evohetóleg öblösek,
tökéletesen kifojldvék vagy durványosak '
opaea
niacuia
;
suBFA^^LIA \"m.
szlsöd vk, közepük mögött
dv leincziilomulaK
kitettek.
traiis-
utrinque
tirtia
—
ueiii
salí,
coiajilota vei iu-
Iloniclyti'a
latius.
vin. alcsalAd.
is
,
Egy
mely
ilprilis
rónáinkon Pest-
Csongrádmegyében izbeu a budai Gel-
észleltem.
FIEB.
184.
A
(1861).
test tojásdad.
A
fij
hilromszögü, hanintos
elfelénél keskenyebb; a szemek kicsinyek.
középs csípkig
szipcsr a
nyúlik, nnisodik izüléke valamicskével
hosszabb a harmadiknál. csúcsával
A
s a törj
egyenl hosszú.
\
A
csápok els izüléke a
ttuj
ersen harántos
fej
és utó-
n.
58
STSTEMATIKUS RÉSZ.
pressiis, marfíiiiilms lateralibus cariiiatis,
haud
lamiiiato-
explanatis, liauil sinuatis, antrorsum levissime rotmitlatis, angulato-rotuntlatis.
apice (listincte
qnam
Hemelytra completa
latins.
Sciitellum lougius
vol incomjileta
exterioribus luombrauae véna transversa
venis
;
haud coiijuuctis.
Venter sutura tertia utrinque distmcte autrorsum sinuatocurvata
nem nyomott oldalszélei ormósak, de lemez nem szélesedvck és nem öblösek, elfelé igen
felén le
;
gyöngén, az elszögleteken pedig szembetüuleg szögle-
A
tesen kerekitetteli.
A
küls
röpliártya
A
a macula anteriore longissime remota, ad margi-
nincsenek haránt
erei
erecske által
fiTtó
harmadik hasi varrány múidkét oldalon
öblösen elre hajlik quai'ti
pajzska hosszabb mint szélesebb.
röptyük tölcéletesen kifejldvék vagy durványosak; a
laterum segmenti
posteriorc
ojíaca
SUBFAMILIA XUI.
idoinulag
összekötve.
macula
;
Vm. ALCSALAD.
a negyechk hasi szelvény oldalain
;
fcmoribus anticis incrassatis, subtus apicem versus spinula
lev két homályos folt közöl a hátsó igen távol áll az elstl s az iUet szelvény utószéléhez közeledett. A lábak középszerek a vastagodott mells czombok alól egy
distinctissima arinatis.
szembetn
nem posticum segmenti
appropinquata. Pedes mediocres,
;
J.
Nigrum, nitidum scentibiis
L.
;
MAUEUM
Fekete, fényes;
capite, thorace scuteUoque aene-
angulis posticis
;
F.iBR.
saepissime
,
hmbo
postico
angustissimo thoracis nec non hemelytris fusco-ferrugi-
membrana
neis, oorio intus obscuriore,
completa, sordide
hyalma, macula discoidali fusca notata, vei abbreviata,
macuhs
infuscata;
ad coxas,
jiectoris
basahbus
4—
U-lf
Long.
4.J.
Lat.
geuicuUs
fulcris,
imis, tibiis anterioribus totis, jiosticis apice
articuhs duobus
tarsorumque
testaceo-í'errugiueis.
c?
.
Li/ijaí'iis
?
iiitiiliiliix
része sötétebb
;
szennyesen áttetsz és közepén barnás-fekete zett,
csúcsa,
foltok, tomporai,
bels
Idfejlett,
folttal jegye-
vagy pedig megrövidült és szürkésfekete
csipk mellett lev
;
mellén a
czombjainak végs
mells lábszárai egészen, a hátsók csupán csak
csú-
esetben a röphártya feketés és rendesen diu'ványos szo-
Tenyészési térköre korlátozott, a mennyiben nyu-
p. 238. ISO. (1R03).
H.-Sch. Wanz. Ins. IV.
p. 96.
gaton csak Német-, Franczia és Spanyolországban, keleten pedig a Volga tájain
H.-ScH. Wanz. Ins. IV.
íig.
Rákoson Eur. Hem.
p. 185.
I
.
(
18G1
).
él.
Hazánkban Budapest
439.
(1839). LawjiniilciiKi Illanni Fieb.
a coriixm
;
röphártyája vagy tökéletesen
kott lenni.
Ehyng.
(1839). racIii/Ditriis nitidiifi
érczfényü
Színezete néha egészen egyenletes érczfényfi, mely
abbreviata nigricante.
Parhi/iiicnis
utószéle, röptyivel együtt rozsdabarnák
'7™.
wiinis Fabe. 8yst.
torja és pajzskája
feje,
torjának utószögletei, gyaki'au egyszersmind igen keskeny
csukon, valamint koesáinak két t-izüléke rozsdasárgák.
Variat corpore, clavo et corio concoloribus, aeneis,
membrana
töviskével felszereltek.
itt
tökéletesen
kifejlett is
gyakoribb.
vidékén, nevezetesen a pesti
a liudai Sas- és Gellérthegyen
s
országban
Ott ritkább,
iíllapotban
tölti
a
nem
telet.
ritka, és
Dalmát-
elfordul.
PLINTHISUS WESTW. Introd. Miid. Classif.
Gorpus oblongum
vei
angustius
;
A
oblongo-ovatum, depresstam.
Gaput triangulare, transversum, parte subapicali thoracis
11. p.
oculis parvis.
Rostrum coxas intermedias
fej
132. flSáüJ.
test
hosszudad vagy hossztojásdad, lenyomott.
háromszög, harántosés a
a szemek kicsinyek.
attingens, articulo secundo tertio paullolongiore. Anten-
másoihk izüléke
náé articido primo apicem capitis sujserante. Thorax
A
transversus vei longior
quam
versim levissime depressus
minus convexus carinatis,
,
latior, ,
pone médium trans-
anto depressionem
plus
marginibiis lateralibus olisoletissime
haud laminato-exjdanatis, pone médium sub-
A
törj
elfelénél keskenyebb;
szipcsr a középs csípkig
valamivel
csápok els izüléke a
fej
A ér,
hosszabb a harmadiknál. csúcsán
túl nyúlik.
A
törj
harántos vagy pedig hosszabb mint szélesebb és közepe
mögött haránt ii'ányban kissé lenyomott, ezen lenyomás eltt többc-kevésbbé domború
ormósak
és
;
oldalszélei
igen
tompán
lemezidomulag nem szélesed vék, közepük
SYSTICMATIKns
ÍI.
59
ItííSZ.
\1I1. Ar,rSAT.ÁI>.
siimatis, apice angulato-rotiuul;itÍM. iScutrlluiii subaequi-
mögött
laterum vei subtransversum. Hemelytra saepissime
tek.
in-
completa, clavo et corio counatis, vei completa, clavo et corio baiiil counatis
subreeta
recta vei
;
venis exterioribiis luenibraiiae véna
cojuuctis. Venter Kutura tertia tota
transversa baiid
;
macula opaca posteriore laterum
A
öblösek, ell pi'dig szögletesen kerekítet-
lu'iiiileg
A
pajzska
egyenoldaln
röptyv'ik logtöbbnyiro
sal és
ad mai'giuem jjosticum segmeuti appropinquata. Pedes mediocrcs, femoribus anticis incrassatis, subtus spinis
duabus
interdiim etiam lumnullis miuutissi-
distiiictis,
ven összenve
szen egyenes
;
;
és coriiim nincsenek
A
barmadik basi varrsiny egé-
lev áU az elstl
a negyedik basi szelvény oldalain
A
az illet szelvény iitószclébez közeledett.
zépszerek
bal
is,
mere-
a röphártya küls erei nincsenek baránt
két bomályos folt liözl a bátsó igen távol s
liarántos.
durványosak, összeuíltt elavus-
mely utóbbi esetben a clavus
lábak kö-
mells czombok alól vagy két néba még azonkívül néhány aprób-
a vastagodott
;
szembetn
mis, vei spiimla luiica anuatis.
csakuem
vagj-
coriummal, vagy pedig tökéletesen kifejludvék.
futó ér által összekötve.
segmenti qniati a macula luitcriore longissimo remota,
STIBFAMn.IA MII.
-
tövissel,
vagy csak egyetlen egy tüskével t'egyverezvék.
A FAJOK ÁTNÉZETE.
(2).
1
A
liarántos törj egyenletes durva pontozással;
mells
egyenesek.
lábszárak
—
hártya vagy egészen hiányzik, vagy legfölebb
a
2(1).
A
els két harmadán
siuia
igen euyészetesen pontozott
5 (6j.
A
vagy legfölebb csak a mells lábszárak
;
(4).
A
tökéletesen kifejlett.
—
/'.
;
Iiiihnttiliis
a röphártya
1.
subparallelis
;
fcrrugíneis
;
;
thorace distincte transverso,
lateribus
antennarum artícuhs duobus basalibus,
a durváuyos röphár-
;
test felülete
finom aranysárga pelyhedzéssel
röptyk három
hátul egyenesen csonkított
rohszelvényt hagynak teljesen hiányzilí.
födotlenül
— P.
Eur.
Hem.
Lyyai'iix iHixilliix TiHfiia.
oblique
postíce
Long. 15-2. Lat.
l'tu-hijiiii iiis iitisillim
2ü;
p. li.j.
22.
tal).
Vni.i,.
rotundato-truncatis,
§—
=]
ScHOLTZ
Arii.
(
|S.-j2. p.
55. 8.
lS(i.
12.
pontozott;
észirvehetleg
torja
lianíntos,
csaknem párhuzamosak; csápjaínak els
Tijdsc-h. v(Mir
((ilni/itrcílns
s
;
durváuyos
lev
két izüléke,
foltok
és lábai
röptyíii az utolsó poti-oliszel-
az utolsó elttinek felét födetlcnül hagyják, utó-
Ser. 2. V. p. 2SS.
egymással mereven összenttek, a röphártya csaknem
b'.iit.
egészen hiányzik (ieoc.
Fenn.
;
mells
tüskével fegyverezvék,
czonibjaí alól egy észrevehet
mells
lábszárai egyenesek.
Nyugat-Európ;íbaii honos parányi l'xiii.
oldals/.élei
szélükön rézsút kerekítve csonkítottak, a clavus és corium
ISiS).
l'íichymeniK
]i.
und Vrríiud. 18ÍC.
II. lig. 11. (ISTO).
lo.
11.
Hossztojásdad, sötétbarna, fényl, csupasz és ersen
vényt
'"/»•
Hliii/iiuiiiliidiiiiis riiliiijiiidlK.'i Sahi.1!. Mi>ii.
y. no.
l.(lSül);
(1870).
rozsdasárgsík
.
a
1.
Opusc. ent.
ribus anticis spinula distincta anuatis, tibüs anticis rectis.
9
;
pot-
sji.
ii.
p. 17S.
StXl. üfv. Vet.-Ak. Förh. 1802. p. 217.
szipcsre, mellén a csípk mellett
.
7^.
a röphártya
;
hitnijaririis
clavo et corio coniiatis, mcmbraiia subdeficiciite; femo-
cf
—
tnik el.
ad coxas pedibusque testaceo-
hemelytrís iucompletis, abdumínis scgmeu-
tcgtiitibus,
a hátul rézsut
;
Ferr.
riintltUii^ piisilliis FiEii.
tuiu dorsale ultímuiu et segmeuti peiiultiiui diiuidiuiu liaud
A
a röp-
P.PUSILLUS SCHOLTZ.
rostro, maculis pectorís
6 (5).
corium és
üblougo-ovatus, nigi-o-piceus, nitidus, fortíter puu;
Iinuiipnini.s
II.-Scu.
diu'váiiyosak, kurtítottak, a
clavus egymással mereven összenttek
ctatus, glaber
vau
szegély
rö])tytík csak a két utolsó potrohszel-
vényt hagyják födetleuül
röptyflk tökéletesen kifejldvék, a corium és cla-
A röptyk
(3).
egészen csupasz
tya keskeny szegély alakjában
vus limesének mereven összenve
4-.
test felülete
csoiikitott
görbültek.
3
keskeny
jelen.
rendesen valamivel hosszabb mint szélesebb törj
észrevehet
ahg
mint
ptisilbis
J'.
ScHOLTZ.
Ofv.
Vet.-.\k.
Förli.
tökéletesen kifejlett állapotban telel Gellért-
és
Sashegyeu kívül
faj.
át.
moly
ii;ílunk
Eddig a budai
Abauj megyében Forrón,
60
SVSTEMATIKUS EÉMZ.
n.
Tornamegyében Komjiíti mellett líyüjtöttem egyes
pél-
VIII.
ALCSALAD.
SITBFAMII.IA
Vm.
sensim vix angustato, lobo antico levissime convexo liemelytris incompletis, disco leviterpuuctatis,
dányokban.
duo ultima
segmenta dorsaha abdominis haud tegentibus, postice oblique
BIDEXTULÜS
P.
;'.
clavo
truueatis,
corio conuatis,
et
membrana
H.-SCH.
subdeficiente, femoribus antieis spinis dualius majoribus
Oblongo-ovatus, thorace
latitiulini
rius sensim latiore
tioribus
rosti'o,
;
uitidus, pnnctatus
niger,
glaber
,
;
sublongiore, levissime convoxo, poste-
anteunis
;
maculis
ad coxas,
i:)ectoris
fiilciis,
geni-
Plintliisiis
Genova. VI.
apicem sul)snperante
flavesceute, abdominis
í'emoribus aiiticis spinis dualms avuiatis,
/. ?
SJ— 3i.
Long.
.
l'acliipiii'nix liideiitiilKS
Lat.
1
— 1'
;
antieis
tibiis
H.-SoH. Wanz. Ins. VI.
p. 31. 2.
V.
p. 287. 2U. tali. 11. tig. 10. (ISTO). riiiiUiisiis
DouGL.
(18ül):
FtEB. Eur.
liiilniiiihis
Hem.
ScoTT Brit. Hcni.
et
I.
178.
p.
2.
pag. 212. 2.
lev
lett
liiili
iitiihis
Thums. Upusc. ent.
II. p. 180. 13.
(1870).
színezetek; torja körülbell oly
világosabb
hosszú mint
domború
igen gyöngén
elfelén
közeiiükcin
gyöngén pontozottak,
tak
utols('i
a két
s
észrevehetleg szkült,
széles, hátrafelé alig
röptytíi
;
csupasz és pontozott
fénye.s,
mint szélesebb, igen gyöngén
domború, hátrafelé lassankint szélesebb
;
csápjai sötét-
barnák, az egyes izülékek csúcsai világosabbak
csre, mellén a csipk mellett lev
foltok, csipi,
czombjainak végs csúcsa, lábszárai
;
szip-
tompo-
iiotrohszelvényt fiidetlenül hagyják, a
clavus és corium egymással mereven (isszenttek, a röp-
keskeny székely alakjában tnik el
czombjai két nagyobb tövisen kivül
mells
mells
még néhány apróbb
lábszárai görbültek. illik
azon két
pél-
dányra, melyet 1874. május és augusztus végén a budai kincstári
erdben gyjtöttem. A magy. nemz. múzeum
gyjteményében
zet
is
van azonkívül egy vihígosabb
példány, melyet
állit(')lag
színe-
magéiban a múzeumi kert-
ben fogtak.
;
a corium 4.
s
;
és koesái, vala-
mmt tökéletesen kifejlett röptyíii sárgás-barniík közepe
durványosak,
hiitúl rézsút csonldtot-
Ferrari leh'ása tökéletesen reá Hossztojásdad, fekete,
rai,
di
tomporai, czombjainak csúcsa, lábszárai
tüskével fegj'verezvék,
torja valamivel hosszabb
civ.
p. 157. (1874.).
foltiik,
hilrtya csak
(18G5). Li/i/ai'Ks
Ami. Mus.
Feeraki
liiiii/ijiíiiiiis
curvatis.
aiiticis
csápjainak két t-izüléke, szipcsre, mellén a csipk mel-
és koesái
'"'/»..
588. (]<S42); Voll. Tijdseli. voor Ent. Ser.
fig.
f-t
tibiis
"'/,„.
Hosszuda.d, sötétbarna, fényl, csupasz és pontozott;
fusco-testaceis, corii disco et sutura clavi dilutioribus,
curvatis.
Lat.
nec non liemelytris completis
culis imis, tibiis tarsisque
membraua
3— 83^
9. Long.
cT.
apico dilu-
íjiceis, avtieulis
minoribus armatis,
et noninilis
P.
HUNOARTCUS
iV.
SP.
a clavus varránya világosabb színezetek, a IFií. 12.1
röphártya sárgás és a potroh végén valamicskével túl
nyúhk
;
mells czombjai
két tövissel felszereltek,
meUs
Ezen
tökéletesen kifejlett röphártyái által valameny-
uyi többi rokonától eltér déli
részem
s
Oblongus, nigro-piceus, nitidus, punctatus, ctissime aurato-pubescens
lábszárai görbültek.
Algírban
nem
fajt,
mely Európa közép
és
ritkán szokott elfordulni,
;
rostro, maculis peetoris ad
tarsisque dilutioribus; thorace latitudini sublon-
tibiis
giore,
posterius sensim angustato, lobo
convexo; liemelytris incompletis,
erdben
minis tria ultima
május 31-én számos példányban
felfe-
deznem.
230stice recte
segmenta
fortiter punctatis,
dorsalia.
membrana
.antieis sphiis pluribus, dualnis inter P.
LONOIPENNIS
antico mochce
iiuUa; femoribus
has magiiis armatis,
FERII.
antieis
tibiis
abdo-
haud tegentibus,
truncatis, clavo et corio counatis, aiigulo
postico externo corii recto, a.
aj)ice,
coxas, fulcris, geniculis imis,
eddig csak egyetlen egyszer sikerült a budai kmcstári 187i.
distiu-
anteimarnm articuhs
curvatis.
(f.
9.
Long.
3J
—
3,3.
Lat.
(Fig. 11.)
i-l üblongus, nigro-piceus, nitidus, puiictatus, glaber;
anteuuarum articuhs duobus basaUbus, peetoris ad coxas, fulcris, apice
femorum,
rostro, maculis tibiis
tarsisque
dilutioribus; thorace latituilini fere aequilongo, posterius
'"lm.
Variat anteiuiarum articuhs duobus basahbus pedi-
busque 7'.
totis testaceo-ferrugiucis. iiiihi-scenti
antico (honicis
Ferr.
minus
affinis,
pube
dilatato et
distiuctiore,
lobo
minns convexo, heme-
61
SYSTEMATIKÜS RÉSZ.
n.
piuictatis, posticc recto trnncatis, aiiKiilo
lytris tbrtins
nem
SUDPAMILIA Vm.
csoda, ha elgondoljuk, hogy e
szerzk kevés
postico extenio corii locto beue ilistiiictus.
—
\Tn. ALCSALAD.
nem
fajairól az eddigi
mily gyarló leírásokat adtak.
kivétellel
Nevezetesen több dél-em-ópai és éjszak-afi-ikai
Hosszudad, sötétbania, léuyos, pontozott, felületén íiuoiu
aranysárga pelyhedzéssel
szipcsi-c, nicllrn
csápizülékeinek csúcsa,
;
csipük lucllctt lv\6
ii
tduiporai,
iullnlv,
czomhjainak csúcsa, lábszárai és kocsái világosabl) nezeti'iek
torja valamivel
;
szkült,
rafelé lassankint rüptyííi
hosszabb mint
szélesubl), hát-
mérsékelten
elclfeléu
diuványosak, ersen poutozott;ik,
sen csonkítottak
és
szi-
dombom;
li:íiiil
egyene-
nagyobi)
mells
czonilij;ii
tövissel
mjhv')
t<)lili
aranysjírga pelyhedzésc
E
különbözik.
mennyi Ferr.
felszereltek
mells
,
már
lál)aival
együtt egé-
felíillit;'isa
sok fejtörésembe került,
a
mi
II,
i:
III.
4.S
ultra latéra apicis thoracis
promimis. Rostrum pone
coxas intermetUas productum,
articnlo
secundo
tertio
vidéken
kivül,
erdben
szli
sának
li
között
tanyázik,
IS-'j.
A törj
( (
ISGl
Hemelytra completa
antrorsum angustata
membranao véna
;
limbo costali vittaque
corii lacvigatis
;
venis exterioribns
haud eonjunctis.
transversa
levi-
Venter
test hossztojásdad,
túl nyúlik,
A
kiiílbik.
leteken
segmenti appropiuquata.
ad marginem posticum
Pedes mediocres; femoribus
Niger,
nitidus;
L.
ENKltriH H.-SCH.
aiitennis,
sterius nec
non hemelvtris
háromszög
fej
A
s
a
a szemek a törj
;
szipcsr a középs csípkön
fej
csúcsán jóval túl nyúlik.
csaknem egész elfelén sima és fényes;
sem ersebbon
ormósak
lémezidomulag
és
szegélyén erei
A
kereldtettek.
nem
középs részén simák
és
nincsenek
pajzska egyenol-
tökéletesen kifejldvék
har.hit
futó
;
a corium oldal-
s
a röphártya
erecske
által
küls
összekötve.
harmadik hasi varrány mindkét oldalon öblösen elre ;
a negyedik hasi szelvény oldalain
szelvény utószéléhez közeledett.
A
lev
elstl
lyos folt közöl a hátsó igen távol áll az
brana flavescentc;
articulo ai>ieali excei)to,
rostro pedibusque tiístaceo-flavescentibus;
A
bíiiak
két s
homá-
az illet
középszerek;
a kissé vastagodott mells czombok alól fegyverzetlenek.
auticis leviter üicrassatis, inermibus.
1.
a
második izüléke sokkal hosszabb a harmadik-
A röptyk
dalu.
hajhk
,
s
váro-
szélesedvék, elfelé gyöngén és egyenletesen, az elszög-
cula opaca jiosteriore laterum segmenti quarti a macula
remota
szrös.
csápok els izüléke a
törj ferdénj-ded,
A
longissime
még csak Csongrád
elfelénél szembetünleg szélesebb
elszögletein túl
sutura tertia utriiupie distincte antrorsum cm'vata; ma-
anteriore
Eddig Buda-
)
totó laevigato, marginibus lateralibus obsoletissime cari-
Scutellum subaequi-
liaziinkra szorítkozik; a
FIEB.
oldalszélei igen tonip;ln
antrorsum sensim
szembe-
t:ilillk(izt:ini vele.
A
fortius rotundatis.
iiltal is
hol a budai oldalon a Gellérthegy
longe superaute. Thorax trapezoideus, lobo antico fere
laminato-i'xplaiiatis,
alkotása
kiz;íi<'ilag
multo longiore. Auteniuie articulo primo apicem capitis
laterum.
leú'ó
eltér.
nál.
haud
/'. /iiilirsceiix
déU lejtjén, a pestin pedig a régi váczi tonuitben
Corpus oblongo-ovatum, longo pUosum. (íaput triangulare, parte ajücaü thoracis distinctissime latius; oculis
röptyk
a törj és a
rákos-palotai
Ki
ter, apice
egyedül csak a
telet tökéletesen kifejlett állajiotbau tölti.
LASIOSOMUS
bánd
jellemzetesen
mely szintén pelyhedz, de ettl ismét a
Tenyészési térköre
pest
Csápjainak két t-izüléko néha
natis,
;
liltal is
meg egyszersmind vala-
jelleg kühhiböztetí
többi fajrokouától
az,
tüuleg
tüs-
szen rozsdasárga. nj faj
már
pedig
név alatt szerepelt, melytl
Latií.
/'. Iiri'fi/u'nnix
fajjal
eddig több-
e faj
eorinm egymással mereven össze-
czombjai görbültek.
Ezen
nyire
Gyjteményeinkben
szerztl magától kapott olaszországi példsínyok után
hártya teljesen liiihiyzik; két
—
van dolgom.
Ítélve
nttek, ez Titóbbinak küls utószöglete épszögtí, a röp-
kivül
végre kénytelen voltam beismerni, hogy valóban uj
három potrohszelvényt hagynak
födetlenül, a clavus és
kén
fajt kel-
ennélfogva a természetbon összehasonlítanom, míg
lett
thorace po-
dilute fusco-testaceis,
mem-
tylo, pectoris
simo maeulisrjue ad coxas feiTUgineis. .^/•/(rtHMs
9
.
Long.
t-Hí'n'i.s-
i.
et
Lat.
hmbo
antico angustis-
abdominis apice testaceo1
3
"%
H.-RcH. Nom. ent.
I.
p.
i
(I^t35).
n.
nirrris
]'
62
SYHTEMATIKUS HÉSZ.
H.-ScH. Wauz. Ins. VI.
p. 57.fig.
Fieb. Eiir.
La.siosoDiiis enercis
et
ScoTT Ent.
moiitlil.
Hem.
Mag. VIII.
1
(1871
.
).
—
SÜBFAMIIJA elcíszél s
\atl.
a csipok mellett
foltok és a potroli vége rozsdasárgák.
Igen ritka
p. 18G. (1861);
p. 26.
ALfSALÁD.
valamint mellén a keskeny
lev
618. (184á).
DouGL.
\TII.
faj,
mely eddig Angol-, Dán-
és Franczia-
országban, Ausztriában és a Svájczban, de mindenütt csak egyes példányokban észleltetett. Hazánkból
Fekete, fényes;
az utolsó izüléket kivéve,
csápjai,
szipcsre és lábai sárgák
;
torjáuak utófele röptyüivel
együtt sárgás-barnák, röpliártyája sárgás; t'ejbütyökje,
ban a mehádiai Herkulesfürduél gyjtött,
Hem.
Corpus oblongo-ovatum. Caput transversiim apieali tlioracis distinctissime latius
p.
48
latéra apicis tlioracis valde prominuüs.
Kostrum coxas
ct
A
test bossztojásdad.
A
apicem vix superante. Tliorax trapezoideus, punctatus,
túl.
marginibus lateralibus carinatis, liaud
nem
seiisim le\dssime
baud
apice
,
fortiiis
rotundatis.
haráutos
A
szögletein túl tetemesen kiállók.
bosszú.
sum
fej
ér
A
,
három
csápok t-izüléke a
membranae
tertia tota subrecta;
macula
ü2iaca poste-
macula anteriore
riore laterum segmeuti quarti a
longis-
szipcsr a középs
sem ersebbeu
az elszögleteken
A röptyk
sort visel
egyenes
a röpbártya küls
;
A
összekötve.
ér által
harmadik hasi varrány egészen
1.
A.
RUFIPES WOLFF.
dum culo
ai-ticulis
secundo
et tertio
etiam ano, flavo-testaceis apieali
nigro-fuscis
fusco-punetatis,
niembrana
1—1 A
posterius
rudimeutaria.
;
;
pedibusque,
rostro et tarsorum arti-
9.
Long.
34— 4 J. liasi
nirijics
Wolff
Ojilttlialiiiiciis lonifrrtif
3. tab. 2. fig. 3. l'di-lii/iiitriis
I. p.
Ic. cini.
IV. p. l.M.
IS,'",.
tig.
Ii5.
ScHiLL. Beitr. zurEnt.
I.
pallijics
et
I
l'arhiiiiicyus
nijijH's
p.
214.
ent. I. p. 47. (1835). II. p. 152.
1 1
.
(
1
Si2).
p. 67. 4.
clacatits
j
p. 104.
Flór Rhynch.
Fieb. Eur.
Hem.
Hem.
I. p.
218.
p. 1.
186.
(1861);
tab. 8. íig.
I.
riinpis
Stal Öfv. Vet.-Ak. Förh. 1862.
I.
l'ucltijiiuniis
H.-ScH., Panz. Faun. Germ. 121.
46. (1835).
Bon. Vet.-Ak.HaiuU. 1859.
ScüTT Brit.
(ij,/itluiliiiiriis
p. 03.
az
(1865).
II. (1870).
(1829).
s
244. 8. (1860).
Acdiiijiiis
DouGL.
(1804); Thoms. Opusc. ent. II. p.
tab. 2.
l'uchipiii'nis
aiceque
excejjtis, nigris.
Nom.
I. p.
Bahlb. Mon. üeoc. Fenn.
Iiisiiiiudiis
l'acltijtii.
Lat.
"im.
H.-Sch. Nom. ent.
Ramb. Faun. And.
Beosiis clanttiix
elstl
lábak középsze-
(1848).
Livi.
Variat femoribus anticis vei oninibus,
Lyijai'Kx
l'url,i/iii. ,liil,iiis
fusco-maculatis, abbreviatis, .
pallijies
A
két ho-
mells ezombok fegyverzetleuek.
Geocúris hmict'i-ae H.-Sch.
iiiter-
hemelytris testaceo-albidis,
cf
a kissé vastagodott
Aphaniis
Niger, subnitidns, vix puberulus, fortiter punctatus;
antemiai'um
;
lev
közöl a hátsó igen távol áU az
illet szelvény utószéléhez közeledett.
rek
pont-
nincsenek haránt futó
mályos
folt
pajzska
három
a clavus
;
erei
a negyedik hasi szelvény oldalam
;
A
kerekítettek.
quata. Pedes mediocres; femoribus anticis leviter iucras-
iuermibus.
egyenl
tökéletesen kifejldvék vagy jjedig
sime remota, ad margiuem posticum segmenti appropin-
satis,
el-
szélesedettek, elfelé egyenletesen és igen gyöngén,
durványosak, egészen pontozottak
exterioribus
törj
ferdéuyded, pontozott; oldalszélei ormósak,
törj
egyenoldalu.
Venter sutura
törj elfelé-
csúcsán alig nyúlik
fej
Scutellum aequilaterum. Hemelytra completa vei abbre-
véna transversa baud conjunctis.
a
utolsó izüléke körülbell
viata, tota punctata;
clavo triseriatim pímctato; venis
s
;
tudine subaequalibus. Antennáé articulo
dilatatis, antror-
A
szembetünleg szélesebb a nagy szemek a
uél
csípkig
capitis
jelen-
186. (18G1J.
iutermedias attingens, articuüs tribus aiiicalibus longiliasali
mely
FIEB.
parte
,
oculis maguis, ultra
;
és
magy. nemz. múzeum" gyjteményében riztetik.
leg a
ACOMPUS Etir.
csak
is
egy nó'stényt ismerek, melyet Frivaldszky János 1853-
V. p. 275.
ru/ipes
Voll. Tijdsch. voor Ent. Ser.
7. tab. 11. fig. 7.
(1870).
2.
63
STSTEMATIKÜS RÉSZ.
II.
Fekete, gyöngén fényl,
sárgák
st néha
;
potrohiiuak vége
si'nr.\Mii.i.\ ^T^.
Mells czombjai vagy valamenujd czombja néha feke-
ésürevehetleg szrös,
íilig
de ersen pontozott; csápjainak második és harmadik izülékc, valamint lábai,
vin. Ai,rs.u,.vD.
legflcbb csak tövükön és csúcsukon sárgásak.
ték,
Nyugat- és
is
mely nálunk
Dél-lMiii'>piilian elterjedt faj,
szipcsore kocsáinak utolsó izülékével együtt fc-
tökéletesen kifejlett állapotban telel át, és mely eddig a
sárgás-fehérek, barnán pontozot-
budai hegyeken, a pesti Rilkoson, továbbá Szeged mel-
kctés-harna; röptyi tak, ntúfelükön pedig
néhány barna
folttal jehiltek
röp-
;
valamint Gömörmcgyében
lett,
Putnok körül csekély
számú példányokban gyjtetett.
hái'tyája durviíuyos.
STYGNOCORIS DOUGL. ET SOOTT. Ihit. IJnii.
I.
p. 213.
Stygnus Fieb. Eur. Uan.
p.
(1865).
49
et
186. (1861J.
XX.
Steth(.itropis Fieb. Vcrh. zmil. haf. (ica. Wien.
Corpus ovatum vei oblongo-ovatnm. Caput lare,
majusculis, ultra latéra apicis tlieracis valde prominulis.
Rostrum poue coxas intermedias productum, secundo
longiore. Antennáé
tertio
articulo
articnlo
primo apicem
Thorax trapezoideus
capitis dimidio superaute.
,
totus
piuictatus, margLnibus lateralibus obsoletissimecarinatis,
haud
ililatatis,
tius rotundatis.
Icviter, apiee
Scutellum longius
quam latius. Hcmelytra
completa vei iucompleta, tota puuctata puuctato,
riatim
venis exterioribus junctis.
haud
antrorsum sensim
serié
;
clavo quadi'ise-
secuuda iuterdum abbrcviata;
membranae veua transversa haud
Venter sutm'a
fnr-
tertia utrinque
antrorsum
con-
.sinuata;
maeula opaca posteriore laterum segmenti quarti a macula anteriore longissime remota, ad
segmenti apjíropiuquata. anticis
incrassatis
,
Pedes
margiuem posticum
mediocres; femoribus
tubcrculis nonnullis obsoletissimis
s
a törj elfelénél szembetüuleg szélesebb
sen nagy szemek a
A
szijJcsr a
törj
a meglehet-
;
elszögleteiu túl tetemesen
középs csipk mögé
nyúlik,
kiiillók.
második
izü-
A csápok els izüléke a fej nyúUk. A törj ferdéuyded és egé-
léke hosszabb a harmadiknál.
csúcsán felényivel túl szen pontozott
;
oldalszélei igen
tompán ormósak
és
nem
szélesedettek, elfelc egj'enletesen és gyöngén, az elszög-
letekeu
sem ersebben
miut szélesebb.
A
A
Icerekitettek.
röptyk
pajzska hosszaid)
tökéletesen kifejldvék vagy
diu-ványosak, egészen pontozottak
;
a claviis négy pont-
sorral, melyek közöl a milsodik sor néha rövidült; a röp-
hártya küls erei nincsenek haránt futó ér kötve.
A
jíltal
össze-
harmadik hasi varrjiny mindkét oldalon öblösen
elre hajlik
homályos
a,
;
folt
negyedik hasi szelvény oldalain lev két
közöl a hátsó igen
tíivol
vastagodott
iill
A
illet szelvény ntószéléhez közeledett.
rek; a
setigeris praeditis.
fl870j.
A test toj ilsidomu vagy hossztoj ásdad. A fej háromszög
triangii-
parte apicali thoracis distinctissime latius; oculis
p.'ilö.
mells czombok
az
elstl
s
az
lábak középsze-
alól
néhány, sertét
hordozó enyészetes dudorcsiival felszereltek.
A FAJOK ÁTNÉZETE.
1(2).
A
törj
és a
röptyk egyszín
feketék,
csak
ez
3(4).
A
— 2
( 1 ).
A
.S.
;
szrözettél, kissé fényl; az
els három csápizülék
utólibiak oldalszéle igen keskenyen és alig észrc-
vehetüleg barnás
test felülete rövid
—
a röphártya mindig durványos.
s
a lábak egészen sárgák.
S. pedeslrk F'all.
rusticus Fai^l.
törj utófele s
a
röptyk bármik
;
a röphilrtya töké-
4(3).
A
test felülete
fénytelen,
letesen kifejlett, csak a legritkább esetekben dm'-
els
ványos.
rendesen barnásfeketék.
pelyhedz;
és negj'cdik csápizülék
—
fekete; N.
legalálib az
a czombok
amuirins Üahn.
64
SYSTEMATIKUS RÉ
n.
S.
1.
RUSTICVS FALL.
—
SÜBFAOTLIA Vni.
PEDESTEIS FALL.
g. S.
Niger, nitidulus, breviter pilosus, crebre et sat for-
puncta-
piiberulus, crelire fortitcrqne
Niger, opacus,
Vm. ALCSALÁB.
punctatus
antennis, rostro, maculis pectoris ad
tus; rostro, antennis pedibusiiue piccis, illarum articulis
titer
primo et quarto, iiec noii feuKiriljus ciim articnlo tarso-
coxas,
rimi ultimo ol)scurimi))UK; liemelytris abbreviatis, mar-
metastethii, alidominis a.piee pediliusque testacco-flaves-
giiie costali (ibsdletissime
íiist-d-picco
membrana
;
vissima, albiila. d". ?• Long. ?4—'ii. Lat.
(1807); Zett. Faun. lapp.
I.
Hem.
(1S!2'..I);
8iiec.
Cim.
IJ— Ij
Fall. Mou. cim. Succ.
Lyi/aeiis riisticKx
p. Gi. 25.
17.
Fall.
Zett. Ins. lapp. II.
eiit.
p.
Parii i/niii-Kx
Wanz.
(1829); H.uin
5.
tig.
110. (1831); KoLEN. Mcl. ont.
188.
17.
I. p.
8J.
lus.
(1845);
ViiLL. Tijascli. voor Ent. Ser. 2. V. p. 272. 3. lig. 3.
10.
tali.
Nom. eutom.
H.-i3ch.
iKsticiis
p.
I.
nistii-iix
Sahlb. Moh. Geoc. Feim.
p.
Lat.
U
9
'"/»<•
Fall. Moh. cim. Suec.
jii'ihatiis
(1807); Zett. Faun. lapp.
IS.
p. 71.
p. 470. 4. (IS2S): Fall.
I.
Suec. Cim. p. 04. 26. (1829); Zett. Ins. lapp.
I.
p. 263. 5. (1840).
I'iuhiiuicnis
Beitr.
Si'HiiiL.
stihiiliisiis
Hahn Wanz.
p. 81. 25. (1829);
Lis.
Ent.
zur.
I.
p. 224. íig. 117.
I.
(1831); VoLL. Tijdsch. voor Ent. Ser. 2. V. p. 27i.
Aphaiiufi
07. 3.
6.
H.-Sen. Nom. entom.
aaliuhixhíi
I.
40.
p.
IHii/jKirdcIiniiiiiis
Curt.
jiiiIh'sci')i.i
Ent.
Brit.
XIII.
p. 0)2. 24. (ls.30).
(1848). l'ailiijiitiiii.'i
241.
(
l'iiiliijiiii iiis
niMicHs Floi!
I
líliyiu'li.
Livi.
nixtiitis
IHiil/Hiniiliniiiiiis
Enrop. Hcmipt.
FiEB.
ISO.
p.
I 'iiilii/iiiiiiis
I.
Livi.
(1861). líphtliahiiiiiis nisliiiis
Stal
Ol'v.
Vet.-Ak. Forli. 1802.
(
1.
nistiiii.s
Hem.
Douoi.. ot Scott rit.
I.
p. 245. tab. 5. lig. 3.
Mag. VI.
(1870)
p. 242.
;
Dougl.
1.(1 870)
et
p.
Kcott Ent.
= Fmma
wanopt.
siiliiihiíiiix
)
Flór Rhyncli.
p. 243. 7. (1800).
Fieb.
IjUI'.
Stál
Hem.
(itV.
p. 1S7. 2. (ISO!).
Vet.-Ak. Forh. IS02.
4.
Sti/iinociiris
Fieb. Verli. zool. bot. Ges. Wien.
l'iii-liiiiiii'nix
>ji/it/i«liiiiiiis saliiihisiis
p. 215.
tab. 7. tig. 9. (1865).
Stetlwtrojiiít inniiia
I.
f
Sti/iinici siiliiildxiis
p. 214. 2. Stijiiniiriiyis
Sahlb. Moh. Geoc. Fenn.
saLiiilíjsiis
p. 58. 7. (1S4S).
0. (I8()()).
Stijijnii^
Uiontlll.
mem-
leviter iufuscata, palhdo-veuosa. r?
(1835).
Bt'osiia
XX.
83^.
I.ilijai'iia
40.
(1835).
p. 214.
thorace
;
tab. 10. íig. 4. (1870).
(1870).
Ajjhaniif:
I. p.
Long.
p. 223.
I.
II. p. 83. 53.
antcniiarum articulo apicah nigro
;
brana completa,
Hem.
20. tab. 7. fig.
centibus
I.
(1870). nixticiis ScHiLL. Beitr. ziir Eut.
limbo postico angustissimo prostethii et
posterius nec non hemelytris dilute fusco-testaceis,
'"/;».
70.
p.
p. 470. 3. (lSi2S);
Thoms. Opusc.
p. 262. 4. (1840);
bre-
;
orificiis,
xiiliiiliiíiint
Dotigl. et Scott Brit.
Hem.
I.
215. 2. (1805).
Garb. Bull. Soc. ent.
l'/iitrirliiix ni/i/ii's
Ital.
1.
p.
1
15.
(1869). Li/,/aiiis
Thoms.
s((liiilii.sii.s
()i)Usc.
ent. II. p. 189. 20.
(1870).
Fekete, fénytelen, kissé pelybedz,
stírim és
ersen Fekete, kissé fényl, felülete rövid szrözettél és sürü
ptiptozott; szijjcsre csápjai és biliai i'eketés-ljarnák, az
els
és
negyedik csápizülék, valamint czombjai
utolsó izüléke
még
sötétebb sziuezetüek
;
s
a kocsák
röptyi
nyosak, oldalszélük alig észrevelietleg barnás
;
diu'vá-
röpliár-
meglehetsen ers pontozással;
meUén
a
csipk mellett lev
igen keskeny utószéle
s
foltok, az
utolsó izüléke fekete; torjának utófele
a Kaukázusig tenyészik
sárgás-barna;
;
és száraz
helyeken egész
azonban eddig még csak
I)r.
Gyergyai ;\epád kedves
el- és utómell
együtt sárgák
Egész Európában Lapponiától Olaszországig, Angliá-
éven keresztül egyenkint taláUiató. Faunaterületünkön
szipcsre,
csápjai,
a bzmh'igy nyilasai, valamint
potroháuak vége lábaival
tyája igen rövid és fehéres.
tól
és
röpliártyája
;
csájijainak
röptyi vei együtt
tökéletesen
kifejlett,
E faj
Nyugat-
és
Dél-Európiinak csaknem valamennyi
barátom gyjtötte néhány példányban 1874. szeptember
tartományában nem
havában Kolozsmegyében Apahida, Alsó-Fehérmegyében
ság és eddig tudtommal csak Pável János m. n.
Tövis körül; ez utóbbi helyen szeptember 24-én egyszer-
gyjt
smind párosodva
Máramarosmegyébeu
találta.
kissé
sötétes színezet, erezete világosabb.
talált
ritka;
nálunk
ellenlji'H
nagy
ritka-
múzeumi
belle több példányt 1875. július havában
Krösmez
mellett.
SYSTEMATIKrS
II.
.3.
.S-.
65
lií:SZ,
AltEN.iniVS n.íHN.
fusco-iuaciatis
;
liis
l'usco-testacciw,
lieiiu'lytrisquú
liDsterius
membrana mfuscata,
:
tluiriU-e
pallido-vcnosa
;
ad
Lat.
1
—U
Var.
(/.
sordidc
podibiisque
c(3xas
fciuorilnis fusco-piceis vul
flavo-testaceis,
9
ui^'ris. d"
Loiig. ik
•
—
— Ajiteiiiiarum — Fcuiorilins,
/>.
p. 216.
geuiciüis
iiilcnliiiii
aiitciniaruiii
ctiaiii
(1870).
— Tliorace
totó, antcunis podihiisqiu'
uon
iiifíris,
fiilcris,
apieo tiliiariuu et articulis diiobus Ijasali-
iiiiis,
I. p.
43. üg.
madik mellett
IMon. (icoc. Fenn.
FiEB. Elír. Ilem. p. 1S7. 3. (1801).
változékony
Corpus oblougiim
Unii. p.
vei olilongo-ovatiiin, opaeiim,
Nillosuni. C'aput tríangiilare,
-iS
ante oculos versus anten-
majusculis, ultra
ocxilis
cis proniinulis.
bitc
ra ai>icis tbora-
Rostrum coxas posticas attingens,
tertio longiore.
Antennáé
artieulo
artieulo
primo apicem
capitis superante.Tboraxtrapezoideus, latcribus distincte
niarginatis,
salteni
antrorsum sensini
pleta et
anterins haud lamínato-explanatis, Icvilcr,
Scutellum longíus ;
st
ajúce
quam
lortius
bainl
latius.
rotuii-
llemelytra com-
elavo seriebus piinctorum pereurreiitibus tríbus
praeterea inter series duas interiores serié [ibbreviata
distincta iustriictü
;
venis exterioribus mcnil)ranae véna
transversa haud conjunctis. Venter sutura tertía (jue distincte
antrorsum símiato-curvata
posteriore latcruni segnienti (juarti a
;
iitrín-
macula opaca
macula anteriore
longissinn' remota, ad niarginem posticum segmenti apprcipiiii|uata.
Pedes niedíocres
satis, siibtus spinis
duabus
;
fenLorii>ns anticis incras-
vei tribus arniatis, praeterea
noniiisi obsoletissinu' denticulatis. IinUVÁTIl liK/.A: MAÜYAUOIÍS/.ÁO LVtlAlClUÁl.
és har-
csípk
a
meglehetsen
és színezetére nézve
Európában
Algírban
is
el
van terjedve
elforijiü.
még
tél
közepén
a
gyjthet.
is
a Inulai (iellért-
(Torna vm.), Oros
valannnt Komjáti
helységek
Franzdorf (Ki-assó vm.)
és
még
;
Hazánkban sem
Rákos több pontján Idvl
Sashegyen,
és
mellett.
ct
FIEB,
183. fl86lJ.
A test hosszudad vagy hossztqjásdad,
haud
nás haud angustatum, parte apicali tboracis (Ustinctis;
egész
faj
ritka s a pesti líiílioson
PEEITRECHÜS Elli:
második
meUéu
foltok és bibai szennyes sárgák, czoml))ai
(Szaliolcs vm.)
8. (184.8).
(bitis.
lev
;
;
szipcsrc,
to\iíbl)á
utóbljiak
e/.
sötétes röphár-
barnás-feketék vagy feketék.
Észleltetett a Saiilh.
arritariiis
Sti/iiiiiix aitiiiiriiis
larkázottak
lultnkkiil
csápiziiléke,
Kankazusban, Eut. XIII. p. 012.
23. (18.30).
síme latius
barna
ii')lilükiin
Ezeu nagyságára
Rhíjparixliiiiimis uhtusiix CriiT. ISrit.
IHii/jiarorliroiinis
sren i)iintiiz(itl;
Fekete, fénytelen, lussé ])elybed/.,
tyájáuak erezete vibígosabb szinezetü
27. (1831).
sccundo
I.
Opiisc. unt. II. p. 188. IS.
'l'iin.Ms.
torjának ntófele és röptyüi sárgilsbarnák,
Vacliiiiiurm annarius H.\hn Waiiz. Ins.
:>'.).
Ibiii.
lírit.
3. (180.-)).
Li/
bus tarsorum flavo-tcstacois.
p.
Scott
1)oi-(íl. ct
Sti/iiii'icoris (iiriKin'iis
artieiilis iliinbns nicdiis iiitra-
artieulo turtio diiuidio apicali, iioc
illaruiii
1802.
<^i-
a.rticuld liasali nifo-toKtaceis. ^'i^r. c.
aiiiHiiiiis Stái, Ol'v. Vel.-.\k. Forli.
"%.
duiii levissirae iufuscatis.
Var.
mi.
srniAMti.iA
-
p. 2J.J. 3.
posterius
iuituiiiiaium articulis sccuiulo ct tertio, rostro, maculis pcc'toris
i/ilitliKliiiiriis
(
(ipucnis, piilxTuliis, l-it1)1-c imiictiitus
Ni,i,'cr,
viu. ALCsAL.ín.
bolyhos.
A
háromszög, a szemek eltt
fej
nem szkült s
a törj elfelénél
meglehetsen nagy szemek
A
a harmadiknál.
A
törj
A
oldalszélei
;
a csápok felé
ti'il
ízléke
ér, inásodilv
csápok els izüléke a
fcrdényded
nem
szembetnleg szélesebb
a törj elszögletein
szípcsr a hátsó csípkig
iiyúülí.
fénytelen és
fej
;
a
kiállók.
hosszal)!)
csúcsán
túl
szembetnleg pár-
káuyoltak és legalábii ell Icnuv.iddniulag nem szélesed-
gyöngén
vék, elfelé egyenletcsen és
sem ersebben lesebb.
kerekítettek.
A
A röptyük tökéletesen kifejldvék
egy rövidült sort
visel
haránt futó erecske
;
a röplulrtya
szelvény oldalain
hátsó igen távol
áll
széléhez közeledett.
mells ezomliok s
az
lev
a clavus
;
bels
elre
erei
még
nincsenek
A harmadik
hasi
InijUk; a negyedik
két homályos folt közöl
elstl
s
az iUet
A láljak középszerek
alól két
három
sor között
küls
által összekötve.
varráiiy mhidkét oldalon öblösen
vék
az eloszögletekeu
pajzskii hosszabb mint szé-
egész pontsort és azonkívül a két
liasí
,
vagy
a
szelvény utó;
a vastagodott
Inirom tövissel fegyverez-
azonkívül alig észrevehetleg fogacsoltak.
66
SYSTEMATnCUS KÉSZ.
n.
Vm. ALCSALAD.
—
SUBFAMILIA
\TI1.
A FAJOK ATNEZETE. (2).
A
sr
tet tinóm
fej
csiiak.
—
poutozáysal
a csápok kar-
;
Oblougus, niger; capite deiise subtiliterrpie puuctato aiiteimis gi-acilibus
;
tlioracis parte posteriore hemelytris-
fusco punctatis
qiie flavesceuti-gi'iseis,
bida, fusco-varia
V
vei ut littcra
membraiia
;
al-
posterins litura subcordata
scutello
;
(
I
A
).
ers
fejtet durva
—
1'.
poiitozással
ijcnhiilatus
a csápok zömö-
;
Hahn.
|
NUISILÜS FALL.
P.
2
kebbek.
P. nuhilm Fall.
1.
1
formata flavo-testacea, ornato
fnlcris, ge-
;
— Hegyen-
határán, nemkülönben Algírban
is
völgyön mindenfelé elfordul
s
a telet tökéletesen kifej-
:
Budapest, Szeged, Hód-
lett
állapotban
LeUielj'ei
tölti.
mez-Vásárhely, Algy (Csongi-ád (Torna vm.). Forró (Abauj
játi
plén vm.)
tenyészik.
\nn.)
Miskolcz
;
;
Kom-
Homonua (Zem-
viu.),
Temesvár, Baziás és Grebenácz (Temes vm.).
;
uiculis imis, tibiis aiiticis totís, prosterioribus apice arti-
primo tarsorum
ciiloque
ílavo-testaceis.
d"
9
.
.
Loug. P.
2.
5— 5|.
Lat. 1-í— 2
Variat
tibiis iiitermediis í'crc totis flavo-testaceis
Lyíjaem
Hem.
nuhilus
Fall. Mou.
Zett. Faim. lapp.
(1807),;
I.
cim.
;
(
cí
Suec. p. G5.
471.
p.
Suec. Cim. p. oi. 10. (1829)
p. 263.
C.
(1S28); Fall.
7.
Zett. Ius. lapp.
Oblougus, niger; capite parcc, scd fortiter puuctato;
).
I.
(1840); Thoms. Upusc. eut. II. p. 193. 30.
8.
anteimis validiuscuhs
(1870).
Paclujmcnis nuhilus Schill. Beitr.
;
Nom.
voor Eut. Ser.
Ent.
I. p.
68.
(1829); H.-Sch., Panz. Faun. Germ.
7. fig. 2.
121. tab. 5.
ziu-
eut. I. p. 45. (1835)
V. p. 272.
2.
EhyparochrowiiK
4. tab.
CuRT.
iridiatiis
Eut.
Brit.
XIII.
thorace posterins hemelj'trisque
littera
V formata flavo-testacea, ornato tibiis anticis totis,
Feuu
Beosus nuhilus Sahlb. Mou. Geoc.
p.
65.
1
albida,
fulcris, apice
imo
posterioribus apice, nec
non
;
articulo tarsorum basali Üavo-testaceis. cT
Lat.
11-2
Parlii/uícius fig.
.
9
.
Long. 5
l'achijnuius
f
Pachi/i/wnis)
Flok
iiuhilii.s
llhyucli.
6.
(/iniculatus
Hahn Wauz.
Lis.
I.
p.
68.
41. (1831). Lijijai'us
puncticeps Thoms. Opiisc. eut. II. p. 193. 31.
Mag. XI.
p. 267. (1875).
Praecedeuti similHmus, sed auteunis pauUo validioribus, ocuHs magis exsertis, capite fortius puuctato,
(1848).
—
'»/»'.
(1870). Dougl. Ent. mouthl.
p. 612. 22. (183G).
mcmbrana
;
fusco-varia; scutcUo posterins litura subcordata vei ut
Voll. Tijdsch.
;
11. fig. 6. (1870).
;
fusco-punotatis
llavescenti-gi'iseis,
feuiorum,
7. tab.
OENICULATUa HÁHN.
'"/».
tho
race paullo longiore bene tüstinctus.
Livi. I. p. 246. 9. (1860).
Hem.
Peritrechus nvbilus Fieu. Eiu'.
StXl Öfv. Vet.-Ak. Förh. 1862. ScöTTBrit.
Mag. XI.
Hem. I.p.
p. 184. 2. (1861);
p. 218.
2; Dougl. et
189.2. (1865). Dougl. Eut. uiouthl.
p. 267. (1875).
Hosszudad, fekete;
feje
tozással; csápjai valamivel röptytíivel
gyérebb, de diu-va
ers pon-
zömökebbek; torjának
együtt sárgás-szürke,
utófele
baruásan poutozott
röphártyája fehéres, barnával tarkázva; j^íyzskája utóHosszudrtd,
fekete
csápjai ka.rcsuiik szüi'kék,
;
feje
;
torjjíuak
tiuom sürü pontozással utófele
baruásan poutozottak
;
és
röptyi sárgás-
röphártyája
barnával tarkázva; jiajzskája utófeléu egy gás rajzolattal diszitett csúcsa,
mells
;
tomporai,
V
fehéres,
alakú sár-
czombjaiuak végs
lábszárai egészen, a hátsók csak csúcsu-
kon kocsáiuak els izülékével együtt sárgák.
A
hiiuek
középs
lábszárai néha
letre
V
alakn sárgás foltocskával diszitett
csaknem egészen
;
tomporai,
czombjaiuak végs csúcsa, lábszárai közöl a mellsk egészen, a hátsók csak csúcsukon kocsáiuak t-izülékével
együtt sárgák.
E
faj,
mely valószínleg fökU-észuk valamennyi
tományában tenyészik fordul, a legújabb
Csak Thomson
s
azonkívül
még Algh'ban
idkig az elbbivel azonosnak
éles
szemének
is
tar-
el-
tartatott.
sikerült eltér jellegeit felfe-
dezni és fajbeli önállóságát határozottan megállapitani.
sárgák.
Közönséges
felén
faj,
a Volgáig,
mely nemcsak egész Em-ópában
hanem még
ke-
a Kaukázuson túl Perzsia
Mmthogy azonban Hahn
idézett ábrája a svéd buviír által
adott leírással tökéletesen megegyezik, e fajt tehát miír
rr.
Hahn
ismerte,
ír
STSTEMATIKUS
elnevezés a
ujiibb- Tho.mson-IV'Ic
az
prioritás tíirvényeiuél fogva a régibb lielyet
67
lííOSZ.
névnek
kell,
hogy
vánál és NagpYirad
Nálunk az elbbinél valamivel ritkább
r
eddig Orso-
hegyeken
50
ct
cuhs antcnniferis a latere visis iiifra
marginem anticum
Én
szög, harántos alig szélesebb
;
a törj clfelénél épen
s
A
vagy tojásdad.
test hossztojásdad
köze])éii a
három-
fej
nem vagy
csak
a csápdudorok oldalvást nézve, a szemek
elszele alatt függélyesen
intermedias attingens. Antennáé paree pilosulae, articulo
középs csípkig
ér.
primo apicem
els izülékük csak
kevéssel nyúlik a
Thorax trapezoi-
augusztus
a budai
s
190. fl86lJ.
oculorum perpendiculariter declivibus. Rostrum coxas
capitis paullo superante.
Krassimiogyében mellett
FIEB.
A
Corpus ol)longo-ovatum vei ovale. Caput triangulare, transversum, apice thoracia liaud vei vix latius; tuber-
észleltetett.
Jcszcn
budai Csillagvíilgvben kövek alatt gyjtöttem.
TRAPEZONOTUS Eiir. Ilem. p.
tnviibbá
k(iriil,
Franzdorf, Zemplénmegyében és pilisi
engedjen.
süüFAjrnjA vm.
ausalah.
viiI.
A
lefelé
hajlanak.
A
szipcsr a
csápok gyér rövid szrözettél, fej
csúcsán
túl.
A
törj
deus, transversus, antrorsum Icviter angustatus, margi-
fcrdényded, harántos, ell gyöngén szkült; oldalszélei
nibus lateralibus totis anguste laminato-explaiiatis, haud
egész terjedelmükbon keskenyen lemezidomulag szélesed-
Scutellum longius
sinuatis.
completa
latius.
Hemelytra punctato.
normaliter quadriseriatim
clavo
;
quam
seriebus duabus iutermediis iutcrdum plus niinus confu-
secunda
sis,
unam
saejie antice abbreviata vei
coujuucta
trausversa distincte steriore
haud
;
venis exterioribns
conjunctis. Yenter
tertia íb
sutura, tertia utrinque
antrorsum sinuato-curvata; macula opaca polaterum segmenti quarti a macula anteriore
longissime remota,
ad margincm posticum segmenti
apiuopinquata. Pedes mediocres
;
femoribus auticis
in-
plerumque
spi-
crassatis, subtus spiua distiuetissima et
nulÍR pluribus armatis; articulo
rum
cum
membranae véna
primo tarsorum postico-
articuhs duobus ajíicalibus simul sumtis
nunquam
nem
vék és
A röptyk
A
öblösek.
tökéletesen
pajzska hosszabb mint szélesebb. kifejldvék
;
a clavus rendesen
melyek közöl a két középs sor néha
négv' pontsorral,
többé-kevésbbé szabálytalanul összefolyik, a második sor
gyakran rövidült vagy a harmadik sorral egybeolvad röphártya küls
A
szekötve.
erei
nincsenek
harmadilc
hasi
;
a
hiirilnt futó ér által ösz-
varrány mindkét oldalon
öblösen elre hajhk; a negyedik hasi szelvény oldalain
lev
két homályos folt közöl a hátsó igen távol
elstl
s
az illet szelvény utószéléhez közeledett.
áll
az
A lábak
középszerek; a vastagodott mells czombok alól egy szem-
betn
nagyobb
tövissel és többnyire
még néhány apróbb
tskével felszereltek a hátsó kocsák els izléke soha sem ;
kétszer oly hosszú, mint a nuís két izülék együtt véve.
distincte duplo lougiore.
A FAJOK ÁTNÉZETE.
1
(á).
A törj
oldalszélein
merev
serték állanak; u pajzska
utófeléu két sárga ékidomu
foltoesKa bitható.
A
törj oldalszélei
(ti).
A
niíÍRodik és
A középs
—
feketés. ()
(3).
A
—
második
r. (lixiiar
és
harmadik csápizlék
.sárga;
a két utolsó izülék cgvütt véve.
rícliii
NEBVLOffVS FALL.
Oblongo-ovatus. nigcr; thoracis marginibus laterali-
bus serié setarum instruetis, hujus marginibus et parte
a hátsó
kocsák els izléke legalább felényivel liosszabb
fekete; a hátsó
mint a két utolsó izülék együttvéve.
T.
(xjiystis
Stal.
kocsák els izléke körlbell oly hosszú, mint
;.
'/'.
Fall.
merev serték nélkül; a pajzska
harmadik csilpizlék
és hátsó lábszárak feketék.
5 (4). Valamennyi lábszár sárga, legfölebb csak tövén
világos foltok nélkül, egj'szinü fekete.
3
(5).
—
T. nchulonus Fall.
2(1).
4
'/'.
I'll-
FiEU.
posteriore, scutelli vittis fulcris,
—
geniculis
duabu.s
tibiisque
posticis,
hemelytris,
tinvesconti-griseis
;
thorace
posterius hemelytrisque fuseopunctutis, his fusco-macu-
latis
membraiia
;
all)ido l'uscoqne variegata
limbo postico
coxa.K,
68
SYSTEMATIKUK RÉSZ.
II.
maculis ad
articulo i)riino
;
tarsomm
posticoniin articulis dnobns apicalilius simul sunitis vix loiigiore. rf
?. Long. ík—i). Lat.
.
Variat autemiai'uiu
1|— 1|
tertio sordide
rufo-testacois. ndiidiimis
Lyiiai/iif:
Fall. Mon. cim. 8nec. p.
Hcm.
(55.
Suec. Cim. p. 5i. 11. (1839); Zett. Ius. lapp.
p. 2Ü3.
7.
Fall.
p. 471. 0. (1828):
I.
I.
J'iirJii/iiicnis
p. 69. 8. tab.
fig. 5.
Eut.
zur
(1829); HAHN.Waiiz. Ins.
29. (1831); H.-ScH., Panz.
Nom. 2.
(3.
Beitr.
ScHiLi..
iicbiilíi.vis
I.
Fauu. Germ. 121.
I.
p.4G.
tab. 7;
V. p. 289. (1870).
?. Long.
d*.
d"
I.
.
meinbrana
;
4—5.
Lat.
Auteunarum
11—2
articulo
femorum
(1861); Stai.
iiosteriorum
%. basali
Floe
mliiiliisiiíi
I
posterioribus
liliyiicb.
Wt.-Ak.
Fcirli.
1862. p. 220.
p. 1
190.
1.
?
.
Apice imo femoruin, üiterdum etiam
Fall. Mou. cim. Suec.
Zett. Faun. lapp.
Hossztojásdad, fekete
p. 471.
I.
9.
(18i0); Thoms. üpusc. I'
;
torjának oldalszélein merev
Hahn Wanz.
Nom.
(1831); H.-ScH.
eiit. 11. p.
Neap. cent.
Ent. Ser. 2. V. p. 283. 16. tab. 10.
czombjaiuak végs csúcsa
és lábszárai sárgás-szürkék
torjának utófele röptyivel
még
együtt
szennyes feliérek
;
melléu az s
(iiin'sti.i
/
'(ichi/iiicnixf I'acliiiiiicni.'i
)
Trajií'^miiitiix aiin-stis
Fieb. Eur.
Stal Öfv. Vet.-Ak. Förh. 1862.
faj,
mely fleg Eun'ipa hidegebb tájain
Szibériában egészen Irkucskig honos. Ilazánkba.u gyakori
s
és
én eddig csak az éjszaki felföldön észleltem.
nehiíuy példányt Tornaniegyébou a koiujáti
Göniörmegyébon pedig Rozsnyó mellett falevelek
alatt
és
fák
tövében
;
szlkben,
lehullott száraz
hasonló körülmények
között gyjtöttem legújabban 1875. október 22-éu Abauj-
inegyében
a.
forrói
szlkben
és jiedig
Mavií egy izlien június
kerepesi
nagy meunyiség-
közepén Pest mellett
temet közelében akadt
reá.
fig.
10. (1870).
p. 192.
Hém. du Nord. Éd.
2.
Hem.
p.
p. 220.
tab. p.
7.
1
91
3.
.
( 1
861
)
2; Dougl. et fig.
2.
(1865);
56; Lethierry Cat.
2. p. 21. (1874).
Garb. Bull. Soc. ent.
Ital. I.
p. 117. (1869).
nem
Nevezetesen az 1869-ik év luárczius havában találtam
lii'ii.
des
I.
Trapezüiiotiis psnnuiiohius
Éjszaki
Costa Cim.
Flok Rhyuch.Livl. I.
Stal Öfv. Vet.-Ak. Förh. 1872.
rtsárga.
70.9.
(íí/;-('»íí.s-
ScoTT Brit. Hem.
harnuidik csápizülék néha szennyes
I. p.
p. 25. fig. 15.
I.
Mon. Geoc. Fenn.
utolsó izük'k együtt véve. és
Ius.
Sahlü.
els izüléke csak valamicskével hosszabb, mint a két
A második
p. 263.
p. 265. 20. (1860).
a csipók
hátsó kocsáüiak
I.
p. 56. 4. (1848).
barna, foltokkal tarkázottak;
egyes szelvények utószéle, az elmell elszélé foltok
Itlii/jiariiclirdiiiiis
barnán pontozott,
sötétbarnával tarkázva;
p. 34. 10.
Hem.
(1843); Voll. Tijdsch. voor
serték állanak; toi'jáuak oldalszéloi és utófele, pajzská-
II.
(1807)
198. 44. (1870).
ent. I. p. 45. (1835);
jának utófeléu két ékidomu foltocska, röptyi, tomjjorai,
ez utóbbiak azonkívül
xi.66. 8.
(1828); Fall.
8.
ScHiLL. Beitr. zur Eut.
rtí/ri'.s
tab. 6. tig. 6. (1829);
lev
tibiis anticis
Panz. Faun. Germ. 93. tab. 16.
Li/ii
rt J872.
p. 55.
röpliártyája fehér,
lato
tarsisque
Suec. Cim. p. 55. 12. (1829); Zett. Ins. lapp.
Hem.
Fieb. Eur.
nflniUiíniK
(")l'v.
macula pone
;
subapicali
uigris.
Li/ijiifiis rtí/ccsífs
l'di-hijiiifiiis
f
duobus
articuhs
,
aniiulo
,
tibiis
,
articulis
subaequali.
íiavo-tcstaceis vei fusco-testaceis.
p. 268. 22. (18GÚ).
Trajic^omituít
mellett
fusca, paUido-
longitudme
sunitis
médium femoruin anticorum
p. 56. 3. (1848). ['((chiiuicrKx
immacu-
scutello
;
primo tarsorum posticorum
articulo
;
duobus ultimis simul
Sahlb. Mou. Geoc. Feuii.
lUííjparochioiittis iichiilníihs
Livi.
ad coxas ílavo-griseis
posterius fusco-maculatis
venosa
Voll. Tijdscü voor Eut. Ser.
nit. I. p. 45. (1835);
et
hemelytris, limbis autico et postico
basalibus rostri pedibusque flavescentibus
(1870).
fig.
lateraUbus
thoraco jiosterius hemelytrisque fusco-jiunctatis,
lato;
(18iO); Thoms. Opiisc. eut. II. p. 197. 42.
7.
marginibus
thoracis
;
angustissimis prostetliii, linibo postico nietastethii raacu-
liis
(1807); Zett. Faun. lapp.
iiiger
,
parte posteriore,
lisqne pectoris
'"/'".
secnudo ct
ai'ticnlis
Ovahs
SUBFAMILIA Vtn.
AGt^.STIS FALL.
T.
?.
pcctoris limboque
segmentoruin
aiitico prostetliii sonlide albidis
;
—
ALCSALÁI).
Vili.
a
Tojásdad, fekete; torjának oldalszélei és utófele, röp-
tyi, mellén az elmell igen keskeny el- és utószéle, az utómell utószéle
a
s
csipk mellett lev
szürkélc: pajzskája egyszinü
röptyi barna pontozással, lükön sötétbarna foltokkal világos színezet
oly liosszu, véve.
mint
;
;
;
foltok sárgás-
tiirjiinak utófele,
valamint
ez utóbbiak azoukivül utofe-
barna röphártyájáuak erezete
hátsó kocsáiiiak t-izüléke körülbelül a
második
és luuniadik
izülék együtt
n.
A
szipcsróiu'k clso és második
Ilim csíijijiiiiiak els,
iziiléke lábúival
együtt sárga; a
mögött egy
a
folt,
középsk
s'/éles gyi'írii, valaiaiiit
koesiík
még mells
azouldvül uéha
s
és
mells czombok közepe
hátsók csúcsa
középs
a
— A nstény
feketék.
69
STSTEMATIKrs RÉSZ.
czombjaiiiak lábszárai
is
végs csúcsa
sárgásak.
.Ázsiában Szibérián keresztül egészen Kamcsatkáig, Afrikiiban Algir déli részéig terjed. kori! ili
ban
— Hazánkban
fajokhoz tartozik és tökéletesen kifejlett állapot-
tölti a telet. Lellielyei
lljfalu
(Szebenszék);
(Abauj
viii.),
Buda2)est, Nagyvárad, Szász-
:
Homonna (Zemplén
Komjáti (Torna vm.)
E
viu.).
Forró
Vili.
és hátsó lábszárak tövük()n többnyire
eddig legtöbbnyirc
faj
elbbivel
az
dél-francziaországijjéldányok után
öii;illó
Bizonyára egész Em'ópában
külföldön tudtonnnal
zavartatott
el
fajként megálla-
van terjedve, noha
csupán Fraucziaországbau
edilig
találták.
Hazánk
a gya-
is
SÜBF.\MII.IA
össze és csak pár év eltt sikerült Sr.d. svéd búvárnak
pitani.
Tenyészési térköre igen tág és fölib-észüiiköii kivül
középs
sái'gák; a
—
feketés-bármik.
egy-egy
felé
és háts(') lábszárak és a
ALCS.\LAD.
VIII.
területén
szeptember végéig és
a
pilisi
nem
ritka,
észleltetett. Lelhelj'ei:
a pesti Rákos
helység (Pest vm.), Pécs, Villány (Baranya
a tapolczai fürd Jliskolcz
vra.);
közepétl
és június
Krösmez
mellett;
(Máramaros vm.), Tövis (Alsó-Fehér vm.), Oravieza
és Miskolcz.
és
Frauzdorf (Krassó vm.), ]5aziás (Temes vm.). Ez utóbbi helyen igen gyakori. .9.
T.
DISPAR STAL.
Ovális, iiiger; thoraeis margiuibns et parte postoriore, 4.
henielytris
,
linibo postico angustissimo
macuhsque
prostetliii, Inijus etiani linilio aiitico,
T.
ÜLLRIíHlI FIEB.
metastethii et pectoris
antennarum
Ovális, niger;
articulis
secundo
et tertio
ad coxasflavo-griseis; seutello iinpicto; thorace posterius
flavescentibus; thoracis marginibus et parte posteriore,
homelytrisqne fnsco-2)unetatis, his posterius fusco-macu-
hemelytris, limbo antico
membrana
latis;
fnsca
,
albido-venosa; articulo basali
tarsoruin posticorum articulis duobus apicalibus simul síiiutis
J4
—
J,\
(f
.
longitudine suliaequali. cT. 9
Ijong.
5.J
Lat.
;
rostro pedibusque
,
annulo subapieali feniorum posteriorum
rum anticorum
médium femo-
Trcíi>rz„iiuíi,s
,lis/,(ir
'2.
p. 21.
*
elmell igen-keskeuy el-
utószéle, az utómell utószéle s a
csipk mellett lev
tok sárgás-szürkék; pajzskája egyszinü
;
torjának
és
fol-
iitófele
fehéres erezettel
A a
hini
középs
simul sumtis
bk—^.
Long.
Lat.
articulis
duobus
saltem dimidio lougiore.
2— 2i
api-
c^.
9.
"'/m.
Antenuaruin articulo primo, rostro pedibusque
macula ponc médium femorum anticorum.
flavescentibus;
rum
nigricantibus.
9 Ai)ice articuli primi antennarum, .
femorum posteriorum, niriclii
fulcris, genicuculis,
tibiis et tarsis
FiEU.
in
flavescentibus.
Weitenw.
Beitr.
L
191.
i.
p. .347. 27. tab. 2. fig. 23. (1S36). Tni/w:oii(itits
Ulbichi
Fieb.
Eur. Hem.
p.
(1861); St.Íl Öfv. Vet.-Ak. Förh. 1872. p. 56; Lethierry Cat. des
Hém. du Nord. Éd.
2. p. 21.
(1874).
baiiüiu poutozottak, ez utóbbiak azonkívül
utófelüköu barna foltokkal jelölvék; sötétes röphártyáj
oly hosszú,
infuscata, albido-venosa;
calibus
l'dclii/iiirr'is
Tojásdad, fekete; torj/mak szélei és utófele röptyivel
és röptyííi
membrana le\'issime
primo tarsorum posticorum
basi
(1874).
együtt, továbbií mellén az
immaculato: thorace poste-
seutello
auuulo subapieali femorum posteriorum apiceque tiuso-
St\i. (ifv. Vct.-Ak. Förh. 1S72.
Lethierrv Cat. des Hém. du Nord. Kd.
p. .56;
;
articulo
cf.
posterioribus hasin versus plenuuque infuscatis.
tibiis
angustissimo pro-
rius hemelytrisque fusco-punctatis, his posterius fusco-
nigricantibus.
Fulcris, geniculis, tibiis tarsisque flavescentibus
et postico
postico metastethii maculisque pectoris ad
coxas flavo-grisois
maculatis;
Articulo autennaruni primo
apiceque tarsorum, rarissime macula poiie
.
—
im.
fiavescentibus
9
-ij
Umbo
stetliü,
;
Tojásdad, fekete; második és harmadik csápizüléke
hátsó kocsáinak els izüléke körülbell
sárga; torjának szélei és utófele, valamint röptyííi és
harmadik izülék együttvéve.
mellén az elmell igen keskeny el- és utószéle, az utó-
mint a második
és
els csápizüléke, szipcsrc és hátsó
,
czombok közepe mögött egy tomporai, czonibjainak
végs
mell utószéle
s
egy-egy
gyr,
kék;
igen ritkán niég a
mells
együtt bármin
feketék. — A nstény
még
czombok csúcsa
valamint a kocsák csúcsa
és lábai sárgák; a
folt,
felé
csúcsa, lábszárai és kocsái
pajzskája
azonkiviil
niphártviíja
a csipk mellett lev foltok egyszinü;
poutozottak
torjának ,
ez
utófele
röptyivel
utóbbiaknak
sötétbarna foltok állanak;
fehér
sj'irgás-szür-
utófelén
kissé sötétes
erezet: hátsó kocsáinak t-izüléke
70
SVSTEMATIKUS HESZ.
II.
VIII.
Német-,
legalább felényivel hosszabb, mint a két utolsó izülék
els csápizüléke,
szipcscírc és lábai sárgák; a
és
Francziaországban
azonkívül
s
hátsók csúcsa
—
csúcsa fekete.
gyr,
egy-egy
felé
A
nósttniy
ritka.
is
példányát Mann gyjtötte Josefsthal-
nál Horvátországban. Ujabban Fkivai.dszky János hozott
valamint a kocsák
Oraviczáról egy nstényt, mely jelenleg a magy. nemz.
folt,
els csápizüléke csúcsán,
továbbá tomporai, czombjainak végs csúcsa, a középs
czombok
Els három
a közéíjsk és
mells czomliuk közepe mögött egy
és hátsó
Olasz-
\TII.
Algírban tenyészik. Valamint mindenütt, ugy nálunk
együtt véve.
A him
SUKPAlniJA
ALCSALAD.
múzeum gyjteményében különben már elbb
is
E gyjteményben
foglal helyet.
volt egy ismeretlen lellielyrl szár-
mazó magyarországi himpéldány.
töve, lábszárai és kocsái sárgák.
MICEOTOMA LAP. Hán.
Esíí.
POLYACANTIIUS Lap. Ess.
Corpus ovale.
antrorsum oblique
visis
;
tuberculis antenniferis a latere
declivibiis.
Rostrum pone coxas
anticas productum, articulo primo eapite breviore, arti-
secundo et
culis
náé
fere
tertio longitudine snbaequalibus.
Tliorax trapezoideus, apice distinctis-
sime sinuatus, margiiiibus laterahbus explanatis, liaud angulatis.
completa ctato
;
haud
Anten-
nudae, articulo basali vix tortia parte aijicem
capitis superante.
;
apice
sinuatis,
totis laté
lamiuato-
subrotundato-
subito
quam
Scutelhuu longius
Hcmelytra
latius.
disco clavi per totam longitudiuem vage puu-
venis
exterioribus
membrauae véna
transversa
conjunctis. Venter sutura tertia utrinque distincte
antrorsum
siimato-curvata
;
A
macula opaca posteriore
(1832).
S3.
Ilnil. p.
subaequilaterum,
C'aput triangulare,
thoracis antico angustius
(1832).
p. 38.
A
test tojásdad.
oldalu
fej
háromszög, csaknem egyen-
a törj elszélénél keskenyebb
s
oldalvást nézve, elfelé rézsút
a csápdudorok,
;
második
A
és
A
lehajlók.
mells csipk mögé nyúhk, els izléke a
szipcsr a
fejnél rövidebi),
harmadik izléke körlbell egyenl hosszú.
csápok csaknem egészen csupaszok, els izülékük alig
nyúlik egy harmadi-észével a
fej
csúcsán
dényded, elszélén szembetünleg öblös
;
A
túl.
törj fer-
oldalszélei egész
kiterjedésükben szélesen lemezidomiilag párkányoltak,
nem öblösek,
mmt
hosszabb vék
;
szélesebb.
A röptyk
a clavus rendetlenül pontozott
nincsenek
erei
A
ell Im-telen kerekítve szögletesek.
A pajzska
tökéletesen kifejld;
küls
a röphártya
haránt futó erecske
összekötve.
által
harmaíük hasi varrány mindkét oldalon öblösen elre
lev
laterum segmeuti quarti a macula anteriore longissime
hajlik
remota, ad marginera posticum segmenti appropinquata.
homályos
Pedes mediocres; í'emoribus auticis incrassatis,
illet szelvény utószéléhez közeledett.
A
szerek a vastagodott mells czombok
alól több kisebb
síiiuis
pluribus,
articulo
primo
una majoré, armatis
;
tarsis
ad
articulis apicalibus duoluis
sixbtiis
postieis
unum
fere
negyedik
a
;
folt
;
s
még
azonkívül
1.
M. VAnnONAIlIA
ItÓUfil.
elstl
két s
az
lábak közép-
egy nagyobb tövissel fegyverezvék
race plan
explanatis
punctato
;
leviter
elevatis,
acetabiilis
carinula obscuro-fcrruginca instructis.
d"-
9
disco
anterioribiis •
Long.
tab. 7. íig. 7. (1790).
harmadik izülék
(17!)ft);
Ic.
LijiiacHs
Syst. líossi Faini. etr. 11. p. \Lii. I)í3ü.
Fabr. Syst. Ehyng.
cim. V. p. 198.
p.
íig.
I.
p.
p. .Ml. 0(i.
37. tab. 9.
tig.
10.
Wolff
p. 229. 124. (1803);
192. (1811).
Echii Panz. Faun. Germ. 72. tab. 22.; Fabr.
Ehyng.
2IÍ-).
egj'üttvéve.
Fabk. Ent. syst. Sujipl.
(1708); CoQUEB. lUustr. Ins.
7.J
%,.
CliiNj- cfirhiimiriiix
és
Li/!i(ifiis atn-riiiiiis
Nigra, opaca, sat dense distincteque punctata; tho-
3— 3|
oldalain
közöl a hátsó igen távol áU az
mint a második
Lat.
szelvény
a hátsó kocsák t-izléke csaknem kétszer oly hosszú,
duplo longiore.
8,1.
hasi
p. 235. ICO. (1803);
Latr. Hist. uat. XII.
12. (180/1.).
Li/ilíiiiix liter
Thunb. Hem.
rostr. eap. lY.
Ji.
3.
(
1
S22).
n.
l'arlii/iiifiK.i fcliii
BuRM. Haudb. n. ent.
I.
ScHiLL. Bcitr. zur. Eiit.
Hahn Wanz.
(1820);
71
SYSTEMATIKÜS RÉSZ.
Ins.
I.
137.
p.
Iík-
p. 73. 13.
70.
(1831);
Nom.
H.-Sch.
p. 297. K). (ls3.-o:
1.
I.
Costa C'im. Nciip. ciut.
(1838); Blanch. Hist. des Ins.
III.
atiriinius Iíamu.
I'
I.
132.
]..
Faun. And.
43.
p.
1.
(1842).
148.
II. p.
1.
tab. 5. fig: 10.(1843).
l'íihlíu-aHtliKs cchii Aji. út
Sérv.
des
Hóm. p>.252.
MA.
i'iit.
11.
77. 43.
j).
MicnitdiiKi carhiniaria Fintí.
Eur. Hem.
p. 1!)3. (18(Jl
PACHYMERUS Kiic. mcth.
rozsdabarna ormócska foglal helyet.
Calyptünotus DorcL. Corpus oblougum
tuberciüis
aequale;
autenniferis a
Ilostrnm
oblique decUvibiis.
prodiictum, articulo secundo tertio
Anteimae uudae
Szent-Miklós
éjszaki
Budapest
:
és
és
Kis-
Hódmez-
Balaton-Füred,
FAEG. ET SÉRV,
X. p. 322. flS25_J.
sinuatis, apice subito
totis
sub-
latituiliiie
ScuteUum
dato-angulatis.
elytra completa; clavo disco vago
siiuiato-cm-vata
;
primo
capitis
Tliorax
,
haud
quam
Hem-
latius.
punctato
plus
vei
tertia utrinque distincte
antrorsum
macula opaca posteriorc laterum
seg-
reniota, ad
margiuem posticum segmcnti ajipropinquata. Pedes
rae-
diocres; femoribus anticis incrassatis, subtus spiuis plu-
plerumque una majoré, armatis;
articulo
primo
vei plus
articulis
tarsis posticis
duobus apicalibus simul sumtis
A
lorj
egyszín
zással.
—
/'.
elszélénél keskenyebb
törj
mögé
nyúlik, másotlik izüléke
a harmadiknál.
A
oldalvást
szipcsr a mells csipk
szembetünleg hosszabb
csápok egészen vagy csaknem egészen
csupaszok, els izülékük csak negyed vagy legflebb maiU-észével ujnilik a
fej
csúcsán
A
túl.
elszélén egyenes vagy kissé öblös
törj
hiu--
ferdéuyded,
oldalszélei egész ter-
;
jedelmükben lemezidomulag tetemesen szélesedvék, nem öblösek, ell hirtelen kítve szögletesek.
röptyk
A
ersen
kerekítettek vagy kissé kere-
pajzska hosszab mint szélesebb.
tökéletesen kifejldvék; a clavus vagy rendetlen
vagy soros pontozással; a röphártya küls haránt futó ér
által (isszekötve.
mindkét oidalmi
(ililíisen
távol áll az elstói
alól
s
;
hasi varrány
a negyeiUk hasi szel-
folt
;
közöl a hátsó igen
a vastagodott meUs czombok
azonkívül többnyii-e
tövissel felszereltek
nincsenek
az illet szelvény utószéléhez közele-
s
A lábak középszerek több kisebb
erei
A harmadik
clri' hajlik
vény oldalain lev két honuilyos
dett.
A
;
még egy
nagj-obb
a hátsó kocsák els izüléke legalább
FAJOK ATNEZETE.
fekete; a clavus rciidctlcn líclamlii L.
a
kétszer oly bosszú, mint a két utolsó izülék együtt véve.
duplo longiore.
A
(2).
s
A
macula anteriore longissime
a
csaknem egyenoldalu
hiíromszögü,
fej
nézve, elfelé rczsiU lehajlók.
longiore.
distiucte
exterioribus membranae véna transversa haud conjun-
Venter sutui'a
A
hosszudad vagy tojásdad.
pone coxas anticas
distincte et regiüariter seriatim punctato; venis
iiiimis
test
rlSGJ.
p. 171.
I.
a csápdudorok,
rotundatis vei subrotuu-
loiigius
A
fl832J.
vagy azzal egyenl széles;
foliaceo-explanatis
maximé
p. 35.
latere visis antror-
vei férc uudae, articulo
marginibus lateralibus
1
él.
lakja
mindenütt elfordul
is
Lellielyei
^vni.),
ST,
trapezoideiis, apice truucatus vei levissime subsiiiuatus,
duplo
(Pest
vátországi Josefsthal.
Scótt Brit. Ilon.
et
ajjicem quarta vei vix tertia jmrte sui^eraute.
ribus,
is
tiíjait
— Az
tökéletesen kifejlett állapotban telel át. Alczáját szep-
).
vei ovale. Capiit triangulare, subae-
quilaterum, thoracis autico augustius vei
menti
mérsékelt és melegebb
azonldvül Szibériában és Algb'ban
Aphanus Lap. Ess. Hem.
tis.
középs izvápáin egy-egy
és
vásárhely, Nagyvilrad, Debreczen, Kolozsvár és a hor-
(184Ü).
siim
nicllso
tember elején észleltem.
ciirluuuiiiii.fKohKíi.
l'itcliijiiiciKx
Hi.st.
pon-
közepe táján pedig igen euyésze-
feUiajlott, elófeléuek
felföld kivételével liaz.lnkban
2.
szembetnen
tozott; torja laposdad, szélesedett oldalszélem gyöngén
Fökkésziink
(1810).
1.
SUBFiVlIILLV ^I^.
Fekete, fénytelen, elég sííi'üeu és
tesen pontozott;
p. 44. (1835).
Aiilnuuis cchii
ALCSALAD.
\'in.
p(iiit<
2 (1).
A
törj
utófele
világos színezet; a clavus leg-
alább két szabályos pontsorral.
A
3 (8).
oldalszélei egész hosszaságnk-
lemezidomn
tiorj
72
SYSTEMATIKU.S KÉSZ.
11,
1()( 13).
A
csápok egészen feketék
szembetn
ban szélesen sárgák. i
A
(7).
pajzska iitófelén két ékidomii sárgás foltocská-
11 (12).
A
törj
A
(6).
A
G (5).
—
— P.
A
(4).
—
folttal.
A
14( 15).
1.5
(
4).
1
;
a
(!t).
Az
A
utolsó
három
mells
töve, valamüit a
—
sárgák.
és
níliiarix SeniLi,.
/'.
csápizülék töve és valamennyi
— P.
jnnrti
H.-Suh.
annak bels szögleté-
foltja
távol áll s a külszélhez közeledett; a hátsó
czombok csaknem egészen sárgák.
czombok mind
L.
7'. l'iiii
folt látható.
corium nagy fekete
tl
annak
folt
—
töve sárgás.
második csápizülék
lábszár sárgás. IG
szögleténél foglal helyet
—
7'.
(•«//'(';•
I. p.
13. 2.
Thunb.
IIOLANDRI LIN.
P.
1.
Aphanim Ivihimlii Costa Cim. Neap.
Üblongus, niger, opaous; clavi disco per totam longitiidinem vage punctato; limlio antico aiigustissimo ctoris nec
non macula membranae basali magna
testaceis;
femoribus
anticis
spina
armatis.
distincta
l'liíjliai-iicliniiiiiis Uiilaiiíh-i
p.
253.
255. 957.
2. p.
Am.
et Sérv. Hist. des
Hem.
Dougl.
194.2.
p.
St.\l Üfv. Vet.-Ak. Förh. 1862. p. 220.
p. 172.
cent.
III. p. 13:i. 5. (181.0).
(1843); Fieb. Eur.
1.
Cahiptoiwtiis Piolandri
Faun. suec. Ed.
Ciwe.v Rnlawlrí Lin.
(1838); Blanch. Hsit. des lus.
jie-
tíavo-
Long. 7—721. Lat. 2^-2! "%.
.
oldalpárkánya ell igen keskenyen sárga;
mells lábszárak
középs lábszárak fe-
Eossi.
pluienlcciit
csápok részbon sárgák; a röpliártya csúcsán
A
feketék.
cf. ?
törj
A
széls párkányán igen keskenyen
corium utófelén lev nagy fekete
bels
13(10).
Fahh.
1'. qiu«lnitiis
világos szinezetü.
9(16).
oldalszéleinek elfele a lábakkal együtt
egy világos fehér
törj lemezes oldalszéleiuek elfele egészen
kete, legflebb
A
a
pajzska egyszinü fekete; a röjiliártya fehéres,
A
(3).
12(11).
ralidus n. qj.
Fabr.
Iijiurus
közepén fekete 8
T'.
egyszinück, sötét pontozás nél-
törj oldalszélei
kül. 7
oldalszélei fekete pon-
lemezidomn sárgás
törj
tokkal boritvák.
röpliártya csúesiin
a-
;
fehér folt nélkül.
egészen fekete. P.
val; a röpliártya sötétes.
5
SUBFAMirjA vin.
Vnl. ALCSALAD.
Hém.
1X61
);
1.
Scott Brit.
et
(
Hem.
I.
(1865).
1.
(17G1); PoDA Ins. Mus. Graec. p. 59. 24. (17G1); Lin.
Ed.
Syst. nat.
Ent.
12.
(1778); Fabr.
98.
L
2. p.
Mant.
729. 98. (1767); Fabh. Syst.
Goeze Ent. Beytr.
p. 722. 126. (1775);
II. p.
175.(1781);
Spec. his. II. p. 367.
Gmel. 8yst.
ins. II. p. .302. 229. (1787);
219.
nat.
I. 4.
De Geer
Ciiiiiw fiilciiiiiaciihaiia
Méni.
Ili. p. 294. 33.
(1773). Lijijaiiix
iiiiiroci-iiniis
Lijijaciin
XII.
nat. p.
68.
p.
13.
217.
Opusc. ent.
Hem.
15.
p. p. 163.
p. 229. 123. (1803).
Fabr. Ent. syst. IV.
Rhyng.
(1807);
(1811); Fall.
Fabr. Ent. syst. IV.
Ehyng.
I!(il((iidri
Syst.
fénytelen
egy nagy
hártyájának tövén czond)jai egy
és a
szembetn
Kaukázusig
szigetén
96. (1794); Hyst.
,
a clavus rendetlenül
;
r(>p-
rozsdasárga; mells
folt
tövissel fegy vérez vék.
Angolországtól Algnig, Sjianyolországtól a Volgáig
p. 2177. 97. (1788).
(1794);
Hosszudad, fekete
pontozott; mellének igen keskeny elszélé, valamint
p.
164. 99.
p.
(1804); Ic.
Fall. Mon. chu. Suec. cim. V. p.
1!)9. íig.
Suec. Cim. p. 60. 20. (1829)
II. p. 195. 39.
ritkas:íg
Miskolcz vidékén
az erdélyi
s
Mezségen, valamint
újabban Abaujmegyében Forrón
és
észleltetett a budai
Svábhegyen, Pécs, Nagyvárad, Debreczen
és
leg-
Pestmegyóben Kis-
és
Szent-Miklós mellett.
193.
Thoms.
;
Nálunk meglehets
közepétl október közepéig
Gellért- és
230. 127. (1803); Latr. Hist.
Wolef
április
mely azonfelül Madeira
elterjedt faj,
elfordul.
is
;'.
r.
VALiDUs
N. si:
(1870). (Fig. 13.)
Lüjcm
Ihilandii
Walck. Faun.
Paris. II. p. 346. 5.
Ovális, niger; marginibus latis lateralibus partrcpie
(1802). I'arliijiiierKH
12.
Polamhi, Schill. Beitr. zur Ent.
(1829); H.-ScH., Panz. Faun.
Nom.
ent. I. p. 44. (1835);
4. (1842);
Kolen. Mel.
Germ.
i.5.
72.
118. tab. 3;
Ramb. Faun. And.
ent. II. p. 79.
I. jj.
11. p.
(1845).
149.
posteriore thoracis, lineolis duabus subdistinctis scutelli,
hemelytris,
ümbo
postico angusto prostethii, maculis
pectoris ad coxas parviuscuHs basique tibiarum antica-
rum
sordide griseo-tlavcscentilius
;
lateribus explanatis
73
n. SYSTEMATIKUS BESZ,
partoquc postcriore tlioracis iiigi-o-punctiitis,
parallelis,
teriorilnis
subrotnndata
obsoktc tubereulatis. /'.
mskucto,
iliseo
nigi-a
,
albido-ümbata
Iiinccii
d".
?
.
i
(1787);
inagiia armatis ct praeterea
lytrisqiie
creln'ius puiictatis,
ponc iiiacubxm uigram
sort ké2)ezuek; a
nagy fekete kerek
folt foglal
kitn
új
faj
p. 273. 24. (1800).
nemz. miizeumi gyjtnek köszönhetjük, 1
-én a budai kincstári
június
.János
(
íig. 3.
(
/i.2.
7.
.52.
(1870).
zur Isnt. l.p.OO.
Ins. 1
1.
p.
ii
28.
íig.
IS. tab. 10;
.3.
Nom.
(1870).
í'acliijiiiiiii.s
I
lif)ii-iiis
Flór Übyneb.
h/ni-eiis
Hem.
Eur.
Yikv..
DouGL.
h/ncí'HS
betíLu ékidomu foltocska
Livi.
104.
0.
Scott Ent. montlil.
et
nem
,
röptyi
utómell igen keskeny utószéle
])ontozott széles ol-
foltok és
s
,
szem-
mellén az el- és
a csipok mellett
lev
mells lábszárainak töve szürkés-sárgák
torjának utófele röptyüivel együtt feketén pontozott, a clavus
ki 1872. febr.
küls
egymáshoz közel
felén két
pontsorral; a corium
1875.
ugyanott ismét egy másodikra akadt. Ezen
r{()-án
07.
dalszélei utófclével együtt, valamint pajzskáján két
magy.
erdben egy nstényre, utóbb
ügyes és szerencsés kutató
Wanz.
Tojiisdad, fekete; torjiínak
nagy Pável
1
corium bels
helyet; sötétes röphár-
felfedezését
00.
45. (1835); Voll. Tijdsch. voor Eut. Ser. 2.V.
('ali/jitoiidtiix
dudorcsákkal felszereltek.
Ezen
1
Rlag. IV. p. 2.30. 2-. (1SG8).
migy tövisen kivül még enyészetes
czomljjai egy
11. p. 100.
hinriiis Siiiu.i,. lieitr.
r!l(i/liar
tyája néha csúcsán egy pár fehéres pettyecskét visel;
mells
p.
Fall. Ileni. Suec. Cim. p.
I.
szögleténél egy igen enyészetes fehér szegélylyel körülvett,
IV.
(ISOl); StXl Öfv. Vet.-Ak. Förh. 1802. p. 221. 3.
lemezidonui
tozással, e pontok a clavus kiils felén két egymáslioz
párhuzamos
fsyst.
XII.
Paclii/iiiiTiiií
lev
oldalszék'i és utófele, valamint riiptyi stírü fekete pon-
közeledett,
ins. 11. p. 302. 235.
79í);
281. li. tab. II.
meglelietsen apró foltok mells lábszárainak tövével torjának
1. p.
Fahk. Spec.
1
p.
pajzskájáu két ékidomu foltocska, röptyi, továbbá
;
Fabr. Ent.
tab. 5. fig. 7. (1820); Haiin
ent.
együtt szennyes Bzürkés-sárgák
Long.
•
2178. 420. (1788).
p.
(1831); H.-ScH., P.\NZ. Faun. Cierm.
a csípk mellett
$
•
p. 231. 137. (1803); L.\tr. Hi.st. mit.
riir/ii/iiiii-ii.s
corii síibdclicieiite, vittis scutelli
s
Mant.
1. l.
(1829); Thoms. Opusc. ent.
Tojásdad, fekete; torjának széles oldalszclei és utófele,
Syst. nat.
p. 217. 18. (180Í);
maculisquc pectoris ad coxas subdistiiictis divergit.
mellén az elmell keskeny elszélé
Gmel
Ehyng.
Syst.
subajúcali nlbida
luacida
cf
Jleytr. 11. p. 258. 20. (1778);
lAfi/ai'iis h/iicnis
Loiig. !)i- lO.Lat. ^i^—Sk '%..
major, obscm'ior, latcribiis cxpla-
afliiiis,
subtuberculatis.
II. p. 308. 170. (1781);
iiis.
(hoiacis uigro-punctatis, thoracc post(>vius liome-
iialis
VIII.
Cimoj- lynccus Faiír. 8yst. Ent. p. 722. 127. (1775);
GoEZE Ent.
notato
,
obsolotissime
SUBFAMII.IA
7—8. Lat. 25-:J %,.
l'usyesceutc, apico iijtcrdiiiii albido-macuhita;
auticis spiiui nnic
l'oiiiorilnis
praeterea
heiiu'lvtris dciisc
ponc médium macula
obsolotissime
,
iioii
diuibus piiiictorum cx-
aiíprojiiiiqiiatis
cieljie puiictato, corio iutus
mcmbraiia
iioc
scricbiis
cliivo
Vm. ALCSALAD.
bels
fekete folttal van jelölve,
már elbb IsTU-ben gyjtött
fehéres pettyet visel
párhuzamos
melytl hátrafelé még egy
fehé-
sötétes röphártyája csúcsán tobli
res foltocska látható;
belle két példányt Briissa körül Kis-Azsiában.
álló
szögleténél egy dülényded
mells czombjai
;
tövissel fegyverzettek s azonkívül
egy nagy
alól
még ahg észrcvchet-
leg dudorkásak. 3. F.
LYNCEVS
FAlSlt.
Tenyészési térköre Európára
Anguste
ovális,
niger
;
marginilius
l;itis
lateralil)us
impunctatis parteque posteriore thoracis, lineolis duabus distinctis scutelh, hcmelytris,
prostethii
metastetiiii
et
basiíiuc tibiiirum
racc
,
aiitjeavuni
maculis
]iostico
,
;
tölti
a
és
telet
található. Leihelyei
:
egyenként
egész
de
itt
min-
kifejlett állapot-
éven keresztül
a budai hegyek és Kis-Szt-Miklós
(Pcstvm.), Komjáti (Torna vm.), Dehrcczen, Nagyvárad,
ad coxas
nigro-punctatis
punctorum exterioribus
ban
angustissimo
pectoris
griseo-llavi'sei'iitil)us
hemelytrisque
posterius
seriebus duabus
projünquatis
,
limbo
szoritko/.ili,
denütt elfordul. — Niílunk tökéletesen
tho-
]?él és
Rév
clavo
.szék),
Mehádia
(liibai- \ui.),
Kolozsvár, Nagy-Csíú' (Szebcn-
és Baziás.
parallelis, ap-
instructo, diseo sparsim punetato, corio 4.
P.
QUADRATÜS
FABIt.
ponc nicdium prope aiigulum iutcrnum macula rhombca nigra,
ponc lianc macula subaincali albida notato; nicm-
Olilongus, niger; thoracis
brana fuscescente, apice maculis jduribus albidis signata femoribus anticis spina unica tUstmctissima arniatis
aiitici,
et l
llURV.VTJl'orZA
;
mauvaicuuszáu lygakzoAi.
marginibus
macuhs
latis lateralibus
tribus margiuis
parteque posteriore,
hcmelytris, hinbis augustissimis segmcntorum pectoris 10
n,
74
SYSTEMATIKUS EÉSZ.
Vni. ALCSALAD.
;
remotc fusco-ininctatis, clavo
Keriebus tribus pímctorum, cluabus cxterioribus paralleliB,
margine
iuBtructo,
nigra
;
membraua
fnscosccntibus
non
;
corio
scutellari iiigro-limbato,
poue
angulum iiiternum maciila rliombea
médium, prope
maculaque oblonga média
albida, venis
anteniiarum articulo secundo, tibüs nec
a Volga mellett fekv Sareptáig és Palesztináig
tól keletre
st még Madeira
terjed,
egész éveu keresztül találliató utolsó napján
is
;
is
elfordul.
egy izben
Hazánkban
még deczember
gyjtöttem. Budapest vidékén gyakori;
Nagyvárad
észleltetett azonkívül Pécs,
Kassa mellett,
és
valamint a pahtyi fürdnél Bácsmegyébeu.
.5.
apicibus exceptis
l|-2
?. Loug. 5^-G. Lat.
culatis. d".
"'/»•
quadratusFABR. Ent.
CoQUEB. lUustr.
Lns.
syst. Suppl. p. 541. 110.
I.
p.
37. tab. 9.
fig.
12.
(1799); Fabe. Syst. Ehyng. p. 232. 141. (1803); Laté. Hist. nat.
Xn.
p. 218. 21. (1804)
;
Thoms. Opusc.
ent. II.
197.41. (1870).
fig.
Schill. Beitr. zur Ent.
(1829)
6.
Hahn Wanz.
;
ent. I. p. 45. (1835)
;
Fieb. iu
p. 34G. 26. tab. 2. fig. 22. (1S3G);
VoLL. Tijdsch. voor Ent. Ser.
2.
I. p.
I. p.
Weitenw.
intus poue
Ramb. Faun. And.
p. 24G;
margine
scutellari nigro-limbato, corio
médium macula rhombea
p. 55. 2. (1848);
Stal Öfv.
d"
.
í^
•
Long. 7J— 8. Lat. 2^—21
196. 2.
biaceis. r'niii'.i-
jdiiienirciix
Rossi Mant. ins. p. 54. 508. (1792).
rarlii/iiicrus jdiocnici'uf:
tab. 15; I. p.
Nom.
H-ScH., Panz. Faun. Germ.
ent. I. p. 44. (1835);
7.
Cahjptonotus quadratus Dougl. ct Scott Ent. montlil. p. 241. 2*-. (1868).
három
petty, valamint széles oldalszélei és utúfele,
kis
azonkívül
mellén az egyes szelvények igen keskeny szé-
a csipk mellett
lev
foltok szürkés-sárgák; torjának
roptyi szétszórt barna pontozással; a pajzs-
szélén fekete
közöl a két
szegély clavus
küls
hiíroni ponts(jrral,
sor egymással
bels szögleténél egy düléuyded
párhuzamos
;
melyek
a corium
fekete folt foglal helyet
röphártyája fehéres, közepén egy hosszudad vel együtt feketés;
második csápizüléke,
folt erezeté-
lábszárai
és
kocsáiuak t-izüléke, töveik és csvicsaik kivételével, szeuynyes-sárgák
;
mells czombjai egy nagy
néhány enyészetes dudorcsával
Néha csápjamak els léki'
tövisen kivül
Fieb. ElU'. Heiu. p. 195.
Hosszudad, fekete; torjának
mellett
lev
utófele,
foltok sárgás-szürkék
harmadik
küls sor közepe
;
röptyi
és mel-
csipk
torjának utófele röp-
izü-
visel,
egymástól
ti'ijáu
melyek közöl a két
eláll;
a corium közepe
mög()tt liels szögleténél egy dülényded fekete folttal vau jelölve
;
barnás-fekete röphártyája aUg észrevehet fehéres
szegélyzcttel
;
fegyverzéttek
mells czombjai s
alól
egy nagyobb tövissel
azonkívül enyészetesen dudorkásak.
Torj;lnak utófele néha röptyivel együtt vörhenyes
színezet.
Európa mérsékelt fauimterület
dombos
szeptember végéig
hegy
és déli tájainak sajátja. és
nem
A magyar
hegyes vidékein április elejétl
ritka. Lelhelyei
:
a budai Gellért-
és Farkasvölgy, valamint Kis- Szent-Miklós (Pest
vm.); Balaton-Füred; Torna, Szádell, Komjáti és Bor-
zova (Torna vm.);
felszereltek.
izüléke csúcsán,
pedig közepén sárga.
Livi.
tyivel együtt feketén pontozottak; a pajzs-szélén fekete
Hosszudad, fekete; torjának elszélén
utóf'ele és
18.
(1861).
szegély clavus három pontsort
lei s
Flór Rliynch.
1
272. (18G0).
lén az el- éa utómell igen keskeny utószéle s a
(1861).
és
'"/"i.
Vet.-AJi. Förb. 1862. p. 221.4.
Fieb. Em'op. Horn. pag.
Beosus quadratus
membraua
Variat tliorace posterius hemelytrisque sordide ru-
lHnijitinichniiiiiis pliociiicí'iis
Mon. Geoc. Fenn.
nigra;
subtus spiiia distiucta armatis, praeterea obsoletis-
sime subtuberculatis.
II.
V. p. 2S0. 13. tab. 11.
Ithíjparochromus quadratus Sahlb.
Mag. IV.
tlio-
;
nigro-fusca, obsoletissime albido-limbata; femoribus an-
50.
tab. 9;
instruoto,
tibus,
(1870).
röptyi
et mctastethii
poctoris ad coxas gi-iseo-flavescentibus
bus tribus puuctorum, duabus exterioribus mecho distau-
Beitr. I.
Boh. Vet.-Ak. Handl. 1849.
p. 149. 5. (1842);
fig. 2.
lus.
Faun. Germ. 118.
31. (1831); H.-ScH., Panz.
Nom.
limbo postico angustissimo prostethü
macuüsque
ticis
qtmdratiis
I'ackijinerus
GG. 4. tab. 5.
ROSSI.
race posterius liemelytrisque nigro-puiictatis, clavo serie-
flavo-testaceis.
(1798);
PHOENICEÜS
Olilongus, niger, thoracis parte posteriore, liemelytris,
Variat antennarum artieulis primo apice, tertio medio
Li/f/aeus
P.
femoribus anticis Bpiua uuica
;
distinctissima armatis, praotcrea obsoletissime subtuber-
fig.
szigetén
articulo tarsorum basali sordidc flavo-testaceis, ba-
•sibus et
p.
vm.
Tenyészési térkre Fmlandtól déh-e Algu'ig, Andalúziá-
maculisque ad coxas dilute griseo-flavescentibus tliorace posterius liemelytrisque
süBFAjirLiA
Mez-Záh
(Torda vm.); a meliádiai
Herkuk'sfürd mellett felmagasió Domoglet csúcsa horvátországi .losefsthal.
és a
STSTEMATIKUS
n.
fi.
Oblongus, niger;
riNi
r.
75
ÜÍ'ISZ.
i.iN.
Cali/ptiynatii.t
plcrumqiio
iiiargiiiil)us liitcrillilms,
ctiam autico, augustissimis parteque posteriore
aiiticaruin griseo-flavpsecntilms; thorace poste-
tiliiariiiii
liemelytrisquc nigi-o-pímctatis, clavo scriebus tribus
riiis
Dotigl.
ot
Siott Brit. Hem.
I.
tlioraeis,
antico, maculis pectoris ad coxas basique
ctiani liinljo
/'/»/
vm.
sTinFAsrií.iA
p. 173. 2. tab. 0. fig. 0. (1805).
Hosszudad, fekete; torjának igen keskeny
jiostico mctastethii et prostcthii, linjiis
limbo
licmelytiis,
viri. Ai.rsAi.An.
oldalszélei,
többnyire egyszersmind elszele, valamint egész utAfele,
továbbá röptyüi és mellén az elmell
clo- és uté)széle,
utómeU
levó foltok
utószele
a
s
csipk mellett
az
mells
piuictoniiH, cluabiis exterioribus vcrsiis mcdiiim distanti-
lábszárainak tövével együtt sárgás-szürkék; torja utö-
bns, iiistructo, margiiio scutcUari i)igro-liiiibato,
feléu,
poue médium
lata
propi'
membraua
iiigi-a;
corio
Loiig.
a pajzs-szélén fekete szegély clavus liárom pontsorral,
melyek közöl a két küls sor közepe táján egymástól
PüDA
Ed.
Synt. mit.
Mém.
Ed.
suoc.
.
2.
956.
2.j5.
p.
p. 59. 23. (1701); Lin.
22. tab. 14.
fig.
Fabe.
22. (1773);
Syst. Elit. p. 722. 124. (1775); Goeze Eut. Beytr. II. p. 218. 90.
(1778); Fabr. Spcc.
(1781); Maut. iiat. I. 4.
p. 307.
II.
iiis.
173.
Ii-kucskig, a
fig.
retes.
125.(1803); Latr. Hist.
Fami. lapp.
I. p.
p. 51. 0. (1829);
Thüms. Opusc. Liii
470.
5.
XII.
p. 210.
(1831); BuRM.
I.
elbbi
emelked Domoglet faj
társaságában
még
hegyen
tapasztaltam,
az
1500 méternyi magasságban
tenyészik.
LeUielyei: Budapest és a
pilisi
hegység (Pest
\in.),
13.
Forró
és
Eásouy (Abauj vm.); Miskolcz, Nagy-Mihály
Krösmez
(Zemplén vm.).
(Máramaros vm.), Nagy-
Szolnok vm.), Kend (Doboka vm.), Kolozsvár, Felgj'ógy (Alsó-Fehér vm.), Kerczesóra üveggyár (Fogai-asvidék),
II.
Ins.
346. 4.
p.
I.
p. 04.
38.
I. p.
Kolen. Mel.
ent. I. p. 44. (18.35);
a telet tökéletesen kifejlett állapotban
p. 203. 0. (1840);
p. 209. 9. (18.35);
1.
isme-
várad, Valkó vár romjai (Ki-aszna vm.), Szükerék (Bels-
Paris.
Hahn Wanz.
Haudb. H.
is
Suec. Cim.
Hem.
ScHiLL. Beitr. znr Ent.
tab. 5. iig. 3. (1829);
szigetérl
vm.). Torna, Áj és Komjáti (Torna vm.), Kassa, Csány,
(1800);
(1802). l'arhijiiicnis jiiiii
egészen Perzsia hatá-
mhidenfelé igen gyakori. Mint a mehádiai Herkulesfürd
190. 40. (1870).
Walck. Faun.
pini
túl pechg
st még Madeü-a
Fabr. Syst. Eliyug.
(1828); Fall.
eiit. II. p.
mely keletre Szibériában
Beszterczebánya, Tátrafüred, Eozsiiyó, Jólész (Gömör
iiat.
Zett. Ius. lapp.
— Nálunk
,
Wolff
2. fig. 2.
7Í. (1801);
Kaukázuson
ráig van elterjedve,
faj
243.
(1804); Fall. Moh. cim. Suec. p. 04. 5. (1807); Zett.
Nom.
Egész Európában honos
Pini Fabr. Ent. syst. IV. p. 103. 97. (1794);
cim. II. p. 74.
p. 229.
egy tövissel fegy vérzettek.
etr. II. p.
(1781).
le.
alig
czombjai alól csak
töltvén, egész éven keresztül található és hegyen-völgyön
Eli. ins. Austr. p. 287. 553.
SciiELLENBERG Helv. Waiiz. tab.
meUs
észrevehetleg fehér pettyes;
is
l.illfun
szögleténél egy dülénydcd fekete
vau elhelyezve; sötétbarna röphárty;ija szélén
felett
Schkank
bels
8yst.
1328. (179U). nilliniia
a corium
Gmel.
ins. II. p. 302. 227. (1787);
p.2177. 90. (1788); Eossi Pami.
C'iiiir.r
eláll;
De Geer
p. 729. 90. (1707);
12. I. 2.
III. p. 278.
.%
folt
Mus. Graec.
lus.
(f
%.
LiN. Faim.
l'ini
Ciiiii'.r
pontozottak
margiue obsolete albido-macii-
7—8. Lat. 2J-2|
(17(il);
feketén
angulum iiitcnmm luacula rhombea
fusca,
fcmoribus auticis siibtus spina unica armatis.
;
röptj'i pedig mindenütt
fig.
1.
25.
Nagy-Csüi- és Szász-Ujfalu (Szebeuszék), Mehádia, Oravicza,
Franzdorf (l-assó vm.), Baziás, Ulma (Temes
\nn.),
Zági-áb és az ogulüii
végezred területén
fekv
Josefsthal.
H.-Sch.
ent. II. p. 78. 7.
P.
VULOARIS SCniLL.
44. (1845); Vüll. Tijdsch. voor Ent. Ser. 2. V. p. 282.
Oblongus, niger; tlioraeis parte posteriore, hemelytris,
15. tab. 11. fig. 1. (1870). .i/'/iKiiiis
jiiiii
Costa Cim. Ncap. ccnl.
I.
p.
43. 3.
ris
(1838). Itlujiiannliioiiiiis
pini
Am.
p. 254. 2. (1843); Sahlb.
(1848); FiEB. EiU'.
Hem.
Vet.-Ak. Förh. 1802. l'm-hiimerus
limlio postico prostcthii et metastethii iiiaculisque pecto-
(
p.
Sérv.
llist.
p. 195. S.
des Ilém. p. 55.
1.
(ISdl); Stal ÖlV.
I
/'/»/ Fi.íhí lUiyiich. Livi.
L
:
thorace posto-
rius hemelyti-isque nigi'o-punctatis, clavo seriebus tribus
punctoruin, duabus exterioribus versus bus, iustructo,
iutus pone
221.2.
l'achywcrux
p. 269. 23. (1860).
ot
Mon. Gcoe. Fenn.
ad coxas ihlute griseo-flavescentibus
margine
scutellari
médium maeula
subapicah albida
;
membrana
nigi-a.
médium
distnnti-
nigro-liinbato, corio
ponc hanc macula
fusca, apice albido-macu-
lata; hasi articuli antenuiU'Uui secundi, fulcris posterio10'
76
STSTEMATIKUS EÉSZ.
n.
ribus, geniculis imis, tibiis anterioribus, apice excepto, et basi articuli
femoribus
primi tarsorum anteriorum flavo-testaceis tubercnlo dentiformi iustructis.
aiiticis subtiis
¥• Loiig. ei-S. Lat.
d*.
2~2é
Hahn
(1829);
H.-ScH.Nom.
(1831);
'7.«.
eut. II. p. 81. 40. (1845):
Waiiz. Ius.
Flór Rliynch.
nigra; raembrana nigi-o-fusca, apice albo-
notata; antemiiirum articulo quartoliasi albido-annulato,
harum
seeundo
articulis
Kolen. Mel.
otissiina et praeterea spinulis pluribus distinctis armatis,
Livi. I. p. 272.
flavo-testaceis,
subtus postice spinulis praeditis.
posterioribus
(18Ü1).
Opusé.
ciit.
II.
Ins. IV. p. 95.
fig.
44.
I. p.
( 1
835)
;
438. (1839).
Fieb. Eur.
lUiijiiu i-iiihnnii US jiiiuti
p. 19G. 41.
%.
rf.
™/,„
H.-ScH. Noin. ent.
Pdclii/nirnix jnni'ti
p. 195. 10.
Wanz. nihiarix TiiuHS.
posterioribus
apice,
dide
etiam basi nigris; femoribus anticis subtus spiua distin-
Hem.
FiEn. Eur.
anticis
tibiis
65.
fig.
(1860).
LiiiiacHü
apice excepto, fulcris,
et tertio,
Long. 6i-S. Lat. 2—23^
I!hi/jianic1ir
VIII.
26.
I. p.
41.
I. p.
p. 4-5. (1835);
ciit. I.
num macula
SUBFAMILIA
geniculis imis, tibiis et basi articuli primi tarsorum sor-
Faclujnierux níli/ayis Schill. Beitr. zur Ent. 2. tab. S.fig. 8.
—
Vtl. ALCSALÁD.
Hem. p.
1
95. 9.(1801).
(1870).
Hosszudad, fekete; torjának utófele (az utószögletek Hosszudad, fekete; torjának
el-
lén az
utói'ele,
röptytíi és mel-
csipk mellett lev
és iitómell utószele s a
röptyivel együtt
foltok sárgás-szürkék; torji'inak utófele
feketén pontozott; a pajzs-szélén fekete szegély clavus
három pontsora mástól és
tal
eláll
e
;
mögött még
jelölve; sötétbarna
látható;
küls
közöl a két
bels
a corium
második
sor közepe táján egy-
szögleténél egy fekete folt-
egy kisebb
fehéres petytyel van
röphártyájának csúcsán egy fehér csápizüléke
végs
tomporai, czombjainak
lábszárai (csúcsukat kivéve),
középs kocsáinak els
valamint
tövén,
csúcsa
s
mells
és
folt
hátsó
középs
mells
— Hazánkban szintén gyakori,
Fels-L
telel
a budai
és
Fels-Dobsza (Abauj vm.), Homonna-
Bresztó (Zemplén vm.), Ungvár, Miskolcz; Szeged, Szen-
Debreczen, Nagyvárad, Bél (Büiar vm.), Szilágy-
tes,
Nagyfalu (Ki-aszna,
vm.')
Kolozsvár, Apahida (Kolozs
;
vm.), a tordai hasadék, Nagy-Szebon,
Nagy-Csr
(Sze-
benszék), Franzdorf (Krassó \^n.), lUma, (Temes vm.), és
P,
a corium
eláll;
csát
kivéve),
valamint
középs
rezvék,
tomporai,
fekete;
és hátsó
negyedik izüléke
czombjainak
végs
mells czombjai
alól
egy
czombjai pedig hátúi apró tövis-
Dél-Eiu-ópát jellemz
országban,
a
faj,
Svájczban
Faunaterületünkön
nem
és
mely azonban Algú-ban
gyakori és
itt
déli
Német-
elfordul.
is
is
—
a melegebb
tájakat kedveli; az éjszaki felföldön egészen hiányzik.
A
telet tökéletesen kifejlett
állapotban
rákos-palotai erd, a budai kincstári Pécs,
tölti.
erd
és
LeUielyei: a
Farkasvölgy
Üszög (Baranya vm.), Debreczen, Nagy-Csr (Sze-
benszék), a mehádiai Herkulesfürd, Baziás és a horvát-
segmentorum
secundoque
totó,
thorace posterius, liemelytris pedibus(jue
terdum femoribus
punctorum,duabus
annulo lato subapicali femornm,
in-
anticis fere totis, apice tibiarum, arti-
exteriori*
niargine
CAFFER THÜNB.
Oblongus, niger; antennarum articulo primo apice
thorace posterius hemelytrisque mhiutissime nigi'o-pun-
nigro-limbato, corio pone
egy
pedig
kékkel felszereltek.
llavescenti-testaceis;
instructo,
szögleténél egy fekete
nagyobb tövisen kivül még több kisebb töviskével fegyve-
pectoris maculisque ad coxas dilute griseo-flavescentibus;
distantibus,
három
clavus
sor közepe tiíján
tövén fehéres, második és harmadik izüléke pedig (csú-
9. P.
posticis exceptis, liemelytris, limbo postico
medio
bels
fehér petty foglal helyet; csápjainak
Oblongus, niger; thoracis parte posteriore, angulis
lius
küls
két
barnásfekete röphártyájának csúcsán
folt,
PINETI H-HVH.
ctatis, clavo seriebixs tribus
foltok szürkés-sár-
országi .losefsthal. *
Pétervárad Szlavonorsziigban.
8.
egymástól
hegyek,
(Vasvm.); Komjáti (Torna vm.); Kassa, Fels-
Gagy, Forró
lev
szegély
fekete
a pajzs-szélén
zással;
pontsorral, melyek közöl a
nak egyszersmind töve
és tökéletesen kifej-
Lellielyei:
át.
a csipk mellett
szennyes sárgák, mells lábszárainak csúcsa, a hátsók-
Földi-eszünkön csaknem ép. annyira van elterjedve,
állapotban
s
gák; torjának utófelo és röptyi igen finom fekete ponto-
láb-
mint az elbbi; Európán kivül pedig még Kis-Ázsiában
lett
nyek utószéle
csúcsa és lábszárai els kocsa-izülékeinek tövével együtt
szárai alól egy fogidomu dudorral felszereltek.
is él.
röptyi, valamint mellén az egyes szelvé-
és
nem különben mells
izüléke tövén sárgák;
kivételével) és
A
scutellari
médium prope angiilum
vau
inter-
eííy
inft'^.
nomz.
múzeum
f,'yíijteményében
nstény, niflyuck középBo
kitt'si'tkból
esuk
(-tiy
lev baranyai péWáu.vok között
bal lábszára feléuyü-e
i/.üh'lvilurvúnyt hordoz.
meg vau
rövidülve
6
a
II.
culis cis,
SYSTEMATIKT'S
tarsoium diiolms apicalibus, uieiliuui
iuite
liiu'dlii
Vm. (
iuigulis posticis tliorii-
niaculaque pone
médium
maenlam
uiacula corii siibiipicali pouo
iiijíiis;
77
IIHSZ.
coiúi
p.
dis
scgmeutorum
poetoris maculisqnc ad coxas
fonioribus anticis subtiis sj'úiis pluribus,
;
íilbi-
una maxinia,
armatÍK, posterioribus snbtus postico spiimlis, postieis
propo apiconi spina cuivata piaeditis.
1^— U
Lat.
spcc. III.
ilis.
G.
Syst.
\uú.
«!).
-2\1'.\.
p.
i.
I.
.Ml. tali. 3.
]).
Lilfiaciix
pi-ilrsiiis
Panz. Faun. (iorm.
()i)nse. cnt. II. p. 101. 20.
Alíjdiis
Thlinií.
cajf'iT
Hem.
tab.
!)^.
li;
Híx. 7.
cap.
III.
7.
Wanz.
II. 1. p.
p.
3.
I. p.7().
10.
Md.
Ins. I. p. 02. 11^. 38.
29G.
ent. I. p. 4i. (1835); R.\mb.
(1842); KoLEN.
Aji/uiHiis pcdestiis 7.
SciiiLL. Bcitr. ziu'Ent.
(182;)); Haiin
(1831); BuKM. Handb.
Nom.
H.-Sch.
7. (183r));
Faun. And.
széles gyürü,
vitolsó izüléke,
röptyüinek
eló'felén
további'i
egy vékony
egy bels szögletétl távol
mells czombjai néba
torjának utószögletei és esik,
közepe mögött pedig
álló folt feketék
röphártya
fekete
csúcsán
ezen
;
egy-egy fehér
Blanch. Hist. des Ins.
lev
mellett
folttól
iiixiiinis
Bon.
üi'v.
középs
III. p. 133.
czombjai pechg
és hátsó
Vot.-Ak. Förli. 1852.
í
Flór.
jnilistn's
/
Rliyncli.
niii/jnirochruiiiKs iiiKmliilns
Dohrn Ent.
Zeit.
XXI.
több tövis-
ez utóbbiak azonkívül csúcsukhoz közel
kével,
Európa legtöbb tartományában, st még
—
telelvén
Hazánkban
át,
tökéletesen
egész éven keresztül
helyei:
Budapest
és a pilisi
kifejlett
még egy
Algirl)an
is
állapotban
mindenfelé gyakran
els felében párosodik. Lei-
hegység (Pest vm.). Nyék és
(Székes-Fehér vm.)
,
Balaton-Füred;
Miskolcz; Torna, Komjáti (Torna vm.), Kassa, Csecs,
Litkaés Forró (Abauj
p. 275. 25. (18G0).
hiitúl
görbült tövissel felszereltek-.
Alsó-G öböljárás l'íirlii/iiirnis
foglal
több apró tüskén kivül egy nagyobb tövissel fegyve-
rezvék,
honos.
p. .53. 5. I'aclii/tiicni.'i
petty
mells czombjai
foltok szintén fehéresek;
található. Tavaszszal április
l'acliipiicnis
I.
felé egy-egj'
toijiínak
czombjainak
csaknem egészen, valamint lábszárainak csúcsa és kocsái-
II. p. 1.jO.
ent. II. p. 80. 47. (1845).
(1840).
Livi.
csúcsa
alól
I'iiihi/i/iiriif! jicilistn's
tab.
nem különben
utófele i'öptyííivel és lábaival együtt sárgák;
helyet; mellén az egyes szelvények utószele s a csipuk
(1870). rostr.
(lS2á).
(',.
niílsodik izülékc pedig egészen,
hátrafelé a corium utószéléhcz közel, valamint a barnás-
(1788).
Thoms.
I.
csápjainak els iziilrke csúcsán,
Hossziiíbid, fekete;
nak két
Thunk. Nov.
(ITsi); (ijiKL.
70.
—
'"/»•
Ciiiir.r rííjf'cr
tig.
?. Long.5
cf.
Hem.
(18G5).
uiiíram,
maciila apicali mem)n-anae nigro-fuscao, nec non limbo postico
KUÜFAMII.IA MIT
Dou(iL. et Scott Brit.
/icitfstn's
'(iliijitíni'itiis
17i.. 3.
—
ALCSAI.AD.
Parnó (Zemplén vm.); Deb-
\in.);
p.
reczen. Nagyvárad, Szeged, Üj-Szeged (Torontál vm.);
11.
nok vm.), Kolozsvár, Segesvár, Szent-Erzsébet (Szeben-
Szilágy-Nagyfalu (Ki-aszna vm.), Szükerék (Bels-Szol-
IGO. 17. (18G0). lUiiljiarocliniimis iifdcstrix
Hem.
Fieb. Em'.
p.
l',(5.
(18G1); Stál Vet.-Ak. FoHi. 18G2. p. 221. 5.
szék),
Mehádia
és Baziás.
BEOSUS AM. ET SÉRV. llixl.
(hs
DiEUCHES DoHRN ISCHNOTARSrS Corpus oblongum
vei elongatuni.
aequilaterum vei longius latius;
quam
Ilriii.
l\ltt.
p.
Xrit.
FlEl!. Klir.
,
thoracis autico
tulierculis antenniferis a latere visis
antrorsum
oblique declivibus. Ilostrum coxas intermedias attingens, articulo soeundo ttrtio longiore. inidae, articulo
]nimo
capitis
Antennáé nudae
vei fere
apieem parte plus quam
dimidia superante. Tliorax trapezoideus, margine autico subrecto,
marginibus lateralibus
totis laminatis,
vei levissime sinuatis, apice leviter rotundatis.
XXL
IIilll.
Caput triangulare,
latius
254. (1843).
haud
SeuteUum
p.
A
~>()
test
lü'J.
p.
ct
ílSGUJ.
101. flSGlJ.
hosszudad vagy hosszúkás.
A
fej
h.'íromszögü,
egycuoldalu vagy hosszabb mint szélesebb, a lénél
törj
elszé-
mindig szélesebb; a csápdudorok, oldalvást nézve,
elfelé rézsút lehajlók.
A
szi])csr a
második izüléke hosszabb a
középs csípkig
iKirniadikuiil.
.\
ér,
csápok egé-
szen vagy csaknem egészen csupaszok, els izülékük több
mint felényivel nyúlik a
f(>j
csúcsán
túl.
A
törj ferdény-
ded, elszélén egyenes; oldalszélei egész kiterjedésükben
lemezesek, épen
uem vagy
csak igen gj'öugéu öblösek.
longins
quam
7S
STSTEMATIKtIS RÉSZ.
11.
Hemelytr.i complota, clavo disco
latiiis.
pluK miiius distiiicte et regulariter scriatim punctato
membrauae véna trausversa
exterioribus
veuis
liaiiil
Veiiter sutura tertia ntriiiijuo (listincte
coiijimctis.
trorsum siuuato-curvata; macnla opaca posteriore
rnm
segmcnti
a macula
quarti
aii-
late-
longissime
auteriore
\Trr.
A
vma majoré, armatis;
tarsisposti-
subtus spmis cis articulo
piluribuis,
primo
dnobns
articulis
nincsenek haránt futó ér
sum-
tis fere triplo loiigiore.
által összekötve.
A
harmadik
hasi varrány mindlcét oldalon öblösen elre bajlik
lev elstl s
;
a ne-
gyedik hasi szelvény oldalam
két homályos folt közöl
a hátsó igen távol
az illet szelvény utó-
az
áll
A
lábak középszerek; a kissé vas-
mells czombok
tagodott
apicalilnis simul
pajzska liossnabb mint széle-
kevésbbé szabályos pontsorokkal; röphártya külsu erei
széléhez közeledett. iiicrassatis,
SÜBFAMILIA Vin.
röptyük tökéletesen kifejldvék; a elavus többé-
remota, ad marginem posticnm sogmenti appropinquata.
Pedes mediocres; femoribus auticis Icvitcr
A
ell kissé kcrckitottek. sebb.
—
ALCSALAD.
tövissel fegyverozvék
nem háromszor
alól
több kisebb,
s
egy nagyobb
a hátsó kocsák els izüléke csak-
;
mint a miísoihk
oly hosszú,
és
harmadik
izülék együtt véve.
A FAJOK ÁTNÉZETE.
1
A
(2).
törj
utófele s a röiityuk vörhcnyosek, az alap-
színnel
2(1).
A
megegyez' világos pontozással a corium
nagy fekete
foltja
nem
szögletét
/.
B.
göiubölyüded
érhiti.
—
annak bels
s
]!. iri/llmi/ifn-iis.
röptyk
a
törj utófele s
a
Brull.
bels
ERYTHnOFTERÜS BRULL.
lsrli)int((r>;i(x
Elongatus, niger; antennarum articuhs tribus basa-
szögletet
Ikxciix.
/;.
szürkések, fekete ponto-
nagy fekete
zással; a corium
;
foltja szögletes és kitölti.
—
ílem. pag. 192.
2.
csaknem egészen
is
Fabr.
/iiihlii-i-
FiEB. Eur.
18C1
hbus, thoracis parte postica, scutelli apicc imo vitttilisque
duabus mediis, hemelytris feiTUgineis;
ct
annulo apicali lato femorum jtosticorum,
basi ai^iceque tibiarum j)osticarum, apice articuli auten-
narum
angnlis posticis
tertii,
Hosszúkás, fekete; csápjainak els három izüléke,
pedibus rufo- vei flavo-
thoracis, macula magna
torjának utófele, pajzskájának
csúcsa és közepén két
ékidomu pcttyecske, azonkívül röptyi
és lábai
rozsdasárgák; hátsó czombjainak csúcsa
felé
vörhenyes egy széles
subrotundata, angulum internum haud attingeute, pone
gyr,
médium auguloque
izülékének csúcsa, torj;ínak ntószögletei, továbbií a corium
a2)icah corii nigris
;
macula
pone maculam nigram margiueque
picali
basali articuli
antennarum
stethii postcrius,
corii suba-
costali,
ultimi, limbo
annulo
laterah pro-
margine angusto postico prostethii
et
metastethii maculisque pectoris ad eoxas albidis; thorace posterius hemelytrisque ferrughieo-punctatis; nigi'o-fiisea,
apice albido-maculata.
rj<
.
9
.
membrana
Loug. 6
—
7.
11-2 %,.
Lat.
cf
.
9
.
csúcs-szöglete, és közepe
széle és utószélén a
Kostro flavescente, articulo apicali nigro; femori-
Rostro nigro, articulo secundo flavescente; femo-
csá^í-
mögött egy bels szögletét nem
érint, gömbölyüded nagy
nagy
folt feketék;
fekete folt
a corium oldal-
mögött egy petty,
valamint utolsó osájpizülékének töve és mellén az elmell oldalszélei hátrafelé, az s
a csipk mellett
és
bus anticis jíone médium macula uigra notatis.
hátsó lábszárainak töve és csúcsa, harmadik
lev
el-
és
utómeU keskeny
utószélei
foltok fehéresek; torjának utófele
röptyi rozsdasárga vagy rozsdavörös pontozással
barnás-fekete röphártyája csúcsán egy fehér pettyet visel.
A
Ilim szipcsre sárga, csak utolsó izüléke fekete;
mells czombjai pedig közepük mögött egy
— A nstény szipcsre
fekete folttal
ribus anticis, interdum etiam mediis, auuiilo subapicali
jelölvék.
lato nigro.
második izüléke sárga mells, néha egj'szersmind középs
A/)Iitiiiiis
;
iriitri'jitcnis.
Bkuli^é Exp. scient. Mor. III.
l'afhijinii-iiK
y((//(7ííTH.-ScH.Nom. ent.
I. p.
44. (1835);
Ins. IV. p. 13. fig. 358. (1839).
Paclii/iiii'ni.s
ihfi-iciis
tab. 9. fig. 15. (1845).
Kolen. Mel.
czombjai csúcsuk
felé
egy-egy széles fekete
gyrvel
tar-
káz vák.
p. 75. 30. tab. 31. fig. 4. (1832).
Wanz.
ellenben fekete és csak
ent. II. p. 70. 4G.
E
szép
Európán
faj,
melynek tenyészési térköre Dél-
és Kelet-
kivül egészen Palesztináig és Algirig terjed,
hazánk melegebb részein szeptember
elejéig a
is
él
s
eddig
következ helyeken
ili)rilis
végétl
észleltetett,
de
79
n. SYSTEM.VTIKÜS RÉSZ.
iiiiiult'iiütt
Szeged,
csak egyenként: Ruila, Vilbliiy (Bariuiyn vui.),
Hóilmez-Vásárliely, Nagyvárad,
Uhna (Temes
vm.), Meliádia cs Orsova; Baziás cs
Horvátországban
(l'.ihar
I'h'I
Josefstlial. Alczájával
vm.);
augusztus elején
Bi'dxiis ijiiailnitiis 1.
IschníHarsds
tab. 0.
LUSCUS
et tertio, apice excej)to, thoracis
parteque fere
stissinio antico, sciitelli vittis
marginibus lateralibus
idmiuKjue niargine
tliniidia postiea,
duabus apiceque
iiiio,
aiigu-
henie-
limbo laterali prostetbii posterius, niargine angusto et
prostetliii
llavescentilms
;
metastetbii
pedibusque
gi'isco-
auuulo apicali lato l'euiorum posticorum,
basi apiceque tibiarum posticaruni, angulis posticis
poue meilium nec non margine apicaü corii
macula
corii
flavo-albidis
nigro-punctatis et
autennarum maculisque
apice albido-maculata,
Cf— 7. cT
U—
Lat.
.
pectoris ad
bcmelytrisque
posterius
tborace
;
membrana
;
nigi'is;
maculam nigram, annulo
subapicali pone
basali articuü quarti
coxas
tlio-
médium maculaque angulata magna
liueola aute
racis,
fusca, angulo basali externo
venis pallidis. cf-
?• Long.
"%.
^
Autennarum
non
;
femoribus anterioribus
articulo secimdo rostri flavescentibus
;
pedibus ante-
Variat antenuarum, femorura membrauaeque (.Syi/ícií'/'"'"""""
794)
( 1
WoLFF
Ic.
cim. IV. p. 145.
XU. 139.
lig.
iiiKiilidtiis
Ptirlii/inrnin liisriin
tab.
(j.
üg. 4. (1829);
Panz. Faun. (ierni. 92. tab. 8cHiLL. Beitr.
Hahn Wanz.
1.
p. 48.
1.
Nemi. ent.
Eamb. Faun. And.
li.
45. (1835);
1
p. 295. 6. (1835);
li.
30.
lig.
H.-Sch.
II. p.
150.
p. 192. i. (18(;i).
Hem.
I. p.
ISO.
I
.
kivéve), torjiiuak oldalszélei és
elmell
keskeny elszélé,
el-
utómcU keskeny
és
oldalszélei hátrafelé s az
utószéle lábaival együtt szíirkés-
sárgák; hátsó czombjainak csúcsán egy széles gj'rü,
hátsó lábszárainak töve és csúcsa, torjának utószögletei,
valamint a corium közepe eltt egy egy bels
szögletét
is
utószélével egj'ütt feketék
mögött egy
gyr
s
torjának
esik,
közepe mögött
érint, szögletes nagy ;
folt
annak
a corium nagy fekete foltja
kis petty, a negyedik csápizülék tövén
a csipk mellett
lev
foltok
röjityivel együtt
mind
egy
fehéresek
;
feketén
i)ontozott;
küls
alapszögle-
csápjainak els, és szipcsrének
három t-
utófele
barna röphártyája \alágósabb
erezettel,
A him
izüléke sárga
;
mells
és
középs czombjai közepük mö-
izüléke
— A nstény els csáp-
tövén és csúcsán szij)csrének egész második
izülékével együtt sárga
mells
;
és
A
fekete szin
néha
csájjjaiu,
középs czombjainak
czombjain
még nagyobb mértékben van
Costa Cim. Neap. cent.
I.
p. 44.
(1838); Bi,ANcn. Hist. des Ins. III. p. 132. 3. (1840).
í.
és röphiírtyá-
elterjedve, természetc-
sen a többi szül rovására.
Angolországtól délre Algnig, Andalúziától keletre a
Kaukázusig van is
elterjedve,
elfordul
—
•
;
st még Madeu'áu földrészünk
és a kanári
éjszakibb
tájain
Nálunk egész éven keresztül min-
denütt igen gyakori; párzási ideje június elejére esik, álczái pedig két
hónap múlva jelennek meg. Lehielyei
Budapest és lüs-Szt-Miklós (Pest vm.),Miskolcz, Rozsnyó, Komjáti (Torna vm.), Kassa, Szobráncz
(Ung vm.), Nagyvárad, Szentes,
(1842). Ajilninits iDxrim
Brit.
pajzskájiíuak csúcsa es két ékidomu foltocskája, tovább;!
azonban hiányzik.
I.
/.nv Va\í. 1. p. ti7.
ius.
(1831); BuRM. Handb. II. 1. p.
p. 192.3.
(18C,5).
röptytíi és mellén az
szigeteken
(ISOi). /,i/
SfoTT
et
tolibnyire egyszersmind igt'u
utóí'ele,
ján
Fieb. nec Am.)
Fabr. Ent. syst. IV. p. 1 05. 1 03.
(1804);
1(1.
fig. 8.
Hem.
FiKii. Imu-.
DouoL.
madik izüléke (csúcsukat
colore
Syst. Pibyng. p. 231. 133. (1803); Latr. Hist. nat. p. 217.
Hem.
színezete a hátsó czombokéhoz hasonló.
rioi'ibus posticis coucoloribus.
Lijiiaciis liisciix
/».v(-».s-
gött egy feketés folttal jelölvék.
Basi apiceque imo articuli prinii antennarum, nec
ingro magis exteuso.
FiEü. Eur.
Igen liosszudad, fekete; csápjainak második és bar'
primo articulisque tribus
articulo
pone médium macula nigi'icante notatis. .
p. 254.
tén és csúcsán fcliér pettyekkel.
basalibus rostri llavescentibus
?
Hém.
F.IBR.
Valde (iblüugus, niger; autennaruni arlieulis seeundo
postico
.iiihr(i;i(tiliiiiiuiii
Isc/iniitfirsii.'< liisntx
B.
et Sf.rv. Hist. des
(1861).
JUciicficn
lytris,
Am.
sübfamilia vui.
(1843).
találkoztam.
:/.
—
^^^. alcsaLjVD.
Algy
(Csougi'ád vm.),
és
Sztrajnyáu
Hódmez- Vásárhely,
Szeged, Baziás és Grebonácz
(Temes vm.); Mehádia, Nagy-Csr (Szebcuszék).
80
SYSTEMATIKUS RÉSZ.
U.
EMBLETHIS Kki: Ilcm. p. 51
Platychilus Jakowl.
de
Ihill.
Corpns ovale. Ca2nit triaiignlarc thoraois antico aiigustins;
seeundo
basalibiis rigitle
setosis,
marginibus
siuiiatus,
apice
attingens,
,
lateralibus
capitis
distinctissime
apice
laminato-explauatis,
liaud sinnatis, anterius distinctc rotnndatis. Sciitellum
haud
tliorace
conipleta.
;
Hemelytra completa
brevius.
elavo irregulariter puiK-tato
vei raro in-
venis exteriori-
;
bus nionibranae véna tvansversa haud conjunctis. Veuter utriiique
tertia
sutiu'a
cm'vata
;
dist-incte
macula opaca
antrorsum
.sinuato-
laterum segmenti
posteriore
197. rlSGlJ.
A
XLVIII.
A
test tojásdad.
oldalu,
második
három
mereven
nem
A
pajzska
primo
articulis
per
snbtii.s
totani
posticis
tarsis
fere
articulo
duobus apicalibus simul sumtis duplo
haránt futó erecske
küls
széléhez közeledett.
mells czombok
elre
kerekítettek.
homályos
két
elstl
erei
hajlik
s
;
tökélete-
a clavus
nincsenek
;
hasi
a negyedik közól a
folt
az illet szelvény utó-
A lábak középszerek
alól
visekkel felszereltek
lev
az
szélesed-
A harmadik
által összekötve.
áll
elszélé
,
A röptyk
törj.
varrilny mindkét oldalon öblösen
oly hosszú,
longiore.
ferdényded
törj
sen kifejldvék vagy csak ritkiín durványosak
nem
;
t-izülékük
A
rendetlenül pontozott; a röphártya
hátsó igen távol
femoribus anticis incrassatis,
felálló sertéket visel,
rövidebb mint a
hasi szelvény oldalam
longitudiuem spiuulis armatis
csápok els
öblösek, de ell észrevehetóleg
nem
ér,
A
szembetünúleg öblös, oldalszélei lemezidomulag vék,
quarti a macula anteriore longissime reuiota, ad margiposticuni segmenti appropinqnata. Pedes mediocres
a csápdudorok
szipcsr a közéjimell végéig
csúcsán túl nyúlik.
fej
;
hosszabb a harmadiknál.
iziiléke
izülélce
háromszög, csaknem egyen-
fej
A
(1874).
p. 256.
elszélénél keskenyebb
a törj
külvégszöglete tomiia.
a
SUBFAMILIA VUI.
FIEB.
dcs Nut. de Mtm-oii.
articulis tribus
primo apiccm
articnlo
ct
sul)acquilaternin,
,
Antennáé
tertio lougiore.
Thorax trapezoideus
suiK'rante.
iiiip.
tulici-cnlis aiitumiiferis
Eostrum apiccm mesostethii
extus obtusis. articiilo
S
In
—
Vm. ALCSALÁB.
;
a vastagodott
csaknem egész hosszaságukban
tö-
a hátsó koosák els iziiléke kétszer
;
mint a két utolsó izülék együtt véve.
A FAJOK AtNÉZETE. 1
(i).
A
törj
lemezidomu
oldalszélei
igen
szélesek
merev serték állanak; a
s
jjontozás nélkül.
korongjával egy sikban fekszenek. 2
(3).
A
törj oldalszélei
minden szrözet nélkül; a czom-
bok rendetlenül pontozottak.
A
—
F,.
párkányán
apró
Ovális, flavescenti-griseus, nigro-punctulatus;
mar-
3(2).
törj
lemezes
oldalszéleinek
VERBA8CI FABR.
E.
1.
laté dilatatis, nudis, punctis hic illic acervatis et
maculas parvas
formantibus
notatis
;
pectore
maculis ad coxas, segmentorum limbo postico,
nigro,
prostetliii
törj
lemezidomu
felhajlottak; a
—
5
ginibus lateralibus thoracis margiiieque costaU liemely-
trorum
A
l{\).
VcrhaKci Fabe.
.
— K.
oldalszélei
L.
ventrali quinto postice angulatiui emar-
ginato, emargiuatura hasin segmenti in linea
L;/iiai'ii.<í
Virhaaci Fabe.
I.yi/ani.'i jiilifnnis
Zett. Vet.-Ak. Handl.
Cim.
d"
.
d"
•
?
•
fuscescente, minute
Lat.
2^—21
Segmentis genitalibus unicoloribus.
'%,.
p.
235.
Itíl.
(1803).
obscuro-puuctatis; ventre ferrugineo, limbo abdominis
albido-maculata.
Ehyng.
Syst.
etiam lindio laterali flavo-albidis; femoribus irregulariter
mcmbrana Long. 6—7.
mediana
attingente.
21.; Fall. Suppl. cim. Suec. p.
nigro alboque variogato;
keskenyek és kissé
czombok szabályos pontsorokkal.
yV. arciHiriiis
Hegmento
liarnás czomliok sötétebb cilintiis n. s/i.
p. 52. 8. (1829);
8.
(1820);
Thoms. Opusc.
181!). p. 71.
Hom.
Suec.
ent. II. p. l'J5. 37.
(1870). I'
Germ.
iiiiiiiiiiti'jiiiiictatiis
118. tab. 7.
H.-8c'H.,
Panz. Faun.
SYSTEMA'MKUS KÉSZ.
n,
/jlll'lil/iis
FlER.
/il(lli/i/ii/lls
81 lll'lll.
lílll'.
I'.l7.
[1.
bus thoracis Stái,
Crolliillh'lll.-^ jiiliíl'ills
()|'\.
\'i't.-.\k.
|S(i::i.
I''c>lll.
nrhdxíi
íJoiKil,. Elit. luoiitlll. ^I;lg.
IX.
Ji.
i.
Tojásiliul, sárKiís-xzürko,
a
rdjjtyüiiiek
tuteuicseii
1
A
git.
Plati/cliilo
ilildtiifilli
széluseiUítt
torjának
oldulszclci álló
tiuUne
minre,
elmell clszéléví'l
foltokkal efiyütt silrgiis-fehér
ji.
siipernc
corjiore
csupa-
hemelj'tris completis, femoribus
pontok
ferre videtur.
a
s
csipk mellett
czt)mbjai rendetlen
líiill.
de
:2.V.).
tab.
;
pontok
egy fehéres
röpliéirt
fehé-
a}ir
res pettyekkel borított.
osili
merev serték állanak, röptyüinek
oldalszélein
ivarszelvényei ei^yszinüek.
— A nstény
ötö-
szintén igen szélesedett
;
mellíítt
lev
Eun'ipa nagyobb részét lakja és Algírból ismeretes.
tökéletesen
s
azonkívül Ivis-Azsiá-
— Hazánk
kifejlett
több vidékén
állapotban
telel
át.
nem Lei-
helyei: ISudapest, Losoncz, Miskolcz, Forró (Abauj vni.),
(Temes vm.), Oravicza
(lú'assó
a horvátországi Josefsthal.
és oldalszélei s a
foltok sárgás-fehérek
;
siirgás-barna
feketés
:
vagy sötét
rozsdabarna hasa szélein fehérrel és feketével tarkázott: szürke röpliártyája a barna erek közötti téreseken fleg köze2ie táján barna séivokkal, melyidí ismét apró fehéres
pettyekkel vannak
A
Komjáti (Torna vm.), Parnó (Zemplén vm.); Kolozsvár, Cirebeuácz
oldalszéle
fekete mellén az egyes szelvé-
czombjai sötétebb pontoziis nélkül
érinti.
s
Ilim
liehiiitve.
els ivarszelvénye utószélén
fehér szegélyzet-
— A nstény ötödik hasi szelvénye utószéléu szögle-
tcl.
kimetszett, e kimetszés az illet szelvény tövét
tesen
valamivel szélesebben
érinti.
Eddig bizonyára az elbbivel zavartatott össze; g.
B.
CILIATUS
H
(Fi«.
azonban a
felsorolt jellegek által határozottan
supra plus minus ;
;
coiiflueiitibus et m;ienl:is par-
prostethii
Els
itt
a
telet
példányát
mely
kiziírólag
tökéletesi'ii
ISIil).
hazánkban tenyé-
kilejlett rillapotiiaii
augusztus
átl-iín
tölti.
Orosoii tabtltani
margiuibus lateralibus thoracis
két pontján sikerült felfedeznem, u. m. a pesti Piákoson
cum
niargine costali hemelytro-
pectore iiigro, maculis ad eoxas, limbo
segmentorum limbisquc
postico
szik s
Szabolcsmegyében. Azóta, honioktalaju rónáúiluiak még
setarum iustructis,
niiii bite dilatatis
nigi-o-piuietatus,
capite utrin(jue ad oculos plerunK^ue
vittula paliida notato; serié
különbözik
it 14u.)
és önálló új fajt képez,
vas forniantibus
attól
N. nr.
Ovális, sordide Üavescenti-gi'i.seus, puii(''tis
dif-
látható; torjéuiak tetemesen szélesedett
csipk
vm.)
glabro,
fejtetjén szemei mellett töblmyire egy-
;
nyek utószéle, valamint az elmell el-
és
i.
magni-
haud nigro-punctatis
kimetszés az illet szelvény tövét csak a középvonalban
]3azi;ís
est,
distinctissinie
dik hasi szelvénye utószélén szögletesen kimetszett, ezen
és
10. fig.
többé-kcvcsbbc összefolynak és apró pety-
felül
tyeket kc'iiczuek
ritka
Soc. inip.
la
Tojásdad, szeiniyes-sárgás szürke, feketén pontozott, e
ren és feketén tarkázva; barnás
A him
.Iakuwi,.
XL\ JU.
ad hoc genus referondiis
eliaiii
qiii
sötétbarna pontozással; hasa rozsdabarna, szélein fehé-
Iti'il
non femi
lirc
kúpo'znck; fekete mellén az éfíyes szelvc-
iiyek utószele az
lev
t'ukoti'ii ]i()iit()zott;
azokon imitt-amott csoportosan
iiz
pi'ttycki't
11(1
impunetatis et longius
feiiiorilms
setosis,
eorpoiis heiiielylriiniiiKjiir eolort-
piliisis,
(1S7Í),
szok,
afliiiis, iiiiiKir. iiiarL,'iiiibiis iaterali-
des Nat. de Moscou.
(\xr2).
ós
sriiFAMii.iA vni.
nariim segmeiito ventrali íjuinto inagis eniargin.-itodiver-
I.
i'.iiilililliis
I.
Praeeedeiiti valde
I.
(IS(il).
1). <2-2Í.
vrn. Ai.csALAD.
antico
femoribus
flavo-albiths;
lateralibus
et
és
Csongrádmegyében Horgos
Ha.jó IvÁiioLY Ivis-
nielKítt.
Ujaldian
peilig
pestmegyei tVildbirlokos iiozott egy nstényt
Szent- Miklósról Pestmegyében.
haud
iufiiscatis,
obscuro-punctatis; veutre nigi'icantc vei obscuro-ferrugi:i.
neo,
iiliilniiiiilis
linibo nigro
Mlliii(|iie \.-iriegato
:
grisea, fusco-venosa, interstiliis veiiaruni iniprimis uiedia-
rum fusco-vittatis
5—
(5.
Lat.
cf.
1
í—2i
Segmento
J. Scgnieiito ginato,
•
et niinute albido-guttatis. rf
.
J
.
Long.
|iipstiee
|iriiiiii
vciitiiili ((iiiiitii
emargiiKitiir;!
tíubovali.s, Havescenti-griseus, clis
marginum
hemelytrorum
"'!„,
geiiitali
Iiasiii
allio-limbato.
posticeangulatim
scgnieiili
attingente. HuUVÁTil UKZA: MALlVAKOnsZÁU LVíiAKlD.Ü.
E. AIÍKX.tlllVS LIN.
iiieinbrana
paiilln
i'inar-
hitius
lateralium thoracis marginis(pie costalis in
antrorsum sensini anguste
nigro-punctulatus. pun-
maculas parvas angustato,
acervatis
marginibus
dilatatis, setulosis; pectore nigro,
segmentorum, prostethii
;
thorace
lateralibus
limbo postico
etiani linibis lateralibus, niacu-
lisque ad coxas Havo-albidis
;
femoribus seriatim obscuro-
pímctatis; ventro nigi-ieante vei fon'Uííiuco, liinbo iiigro alboqne variegato
membraua
;
miinite albido-maculata. d". ?. Long. 5
2J
abdominis luscosceiite,
2
kenyen szélesedett
geuitali
.
Segmento
ventrali quiiito postice
Lm. Faun.
Cime.r armariiis )
;
Syst. nat. Ed. 12.
Syst. Elit.
p.
augiUatim emar-
Schrank
(1781); Fabr. Spec. ins. II.
Ed.
Goeze Eut. Beytr.
309.
184-.
(1781); Maut.
(1787); Gmel. Syst.
iiat. I.
í.
p.
Lyi/acKs airnarius Fabr. Ent.
IV. p. 170. 110.
Li/í/ac'ís ;/í/»í'i(s
WoLFF
Ic.
cim. III. p. 113.
fig.
107.
;
feketés
Ezen igénytelen Idnézésü is
általánosan azt tartották,
Hem.
p. 198. 2.
;
sötétes röphártyája
(1801
).
— A nstény
nem
és
nem
Spanyolországon kivül föld-
részünkön eddig még csak a Svájczban találtatott.
oly általános, a
és Dél-Oroszor-
Különben Kis-Azsiábaii
és
korbítozott elterjodésü ugyan, de a hol
elfordul, ott meglehetsen gyakori.
A
telet tökék'tesen
kifejlett állai)otban tölti; álcz áj ára június elején
röptyk
nek; torja
oldalszélein álló pontok apró pettyeket képez-
Miskolcz, Forró (Abauj vm.). Torna és Komjáti (Túrna
elófelé egyenletesen
szkült, oldalszélein kes-
Kiir.
Corpus subovale. t'aput triangulare,
llcm.
j>.
Jl
vm.); Cirebenácz (Temes vm.)
extus ilistincte angulatis. llostrum mesostethii ,
articulis
secundo et
tertio
Antennáé articuhs tribus basahbiis
,t
FIEB.
IDG. (1861).
A
a.eíjuilaterum,
thoracis anctico angustius; tubercuhs antenniferis apice
médium
subaequalibus.
rigide setosis, arti-
culo primo apicem capitis vix superante.
Thorax
tra^ic-
csaknem tojásdad. A
test
oldalu
s
külvégszöglete hegyesen kiálló.
közepéig
ér,
második
A
egyenl hosszú.
rotundatis, auguhs anticis
parum prominuUs. ScuteUum
thorace haud brevius. Hemelytra completa; clavo iiTegulariter punetato; venis exterioribus
membranae véna
transversa haud coujunctis. Veiiter sutura tertia utriuque
riore
antrorsum sinuato-curvata; macula opaea poste-
laterum segmenti quarti a macula anteriore longis-
sime remota, ad marginem posticum segmenti appropin-
szipcsr a középmcll
t-izülékük a fej csúcsán aUg nyúlik
ferdényded, elszélé csaknem egészen egyenes,
oldalszólei lemezesek és szintén
toij
A
harmadik izüléke körülbell
zoideus, inargiue antieo subrecto, vix sinuato, inargini-
antice leviter
liíiromszögü, egyen-
csápok els liárom izüléke mereven
febílló sertéket visel,
A
és
bus lateralibus laminatis, fere
totis rectis,
fej
a törj elszélénél keskenyebb; a csápdudori)k
túl.
distincte
akadtam.
Lelhelyei: Budapest, Szeged, Szatymaz (Csongrád vm.),
GONIANOTUS
attingens
Algírban
tenyészik.
törj s
Tojásdad, sárgás szürke, feketéll pontozott, a
a
év eltt
hogy egész Eiu'ópában min-
világosan kitnt, ho.gy elterjedése
is
egészen.
éri el
még néhány
fajról
Ujabb pontos észleletekbl azonban
denütt elfordul.
Hazánkban Fieb. Eur.
vagy rozsda -barna basa
kimetszés az illet szelvény tövét
(1802).
EmhlHhk ammriiis
a
ötödik hasi szelvénye utószélén szögletesen kimetszett, e
szágban
(1794); Syst. Khyng. p. 233. 140. (1803).
s
foltok sárgás fehérek; czombjai sötét-
mennyiben Német-, Olasz-
2177.95.(1788). syst.
fekete mellén
apró fehér pettyes.
II.
Eii. ins. Aiistr. p. 280. 552.
ius. II. p.
p. 303. 240.
Fabr.
;
;
Aliim els ivarszelvcnye különböz szniü.
2. p. 255. 955.
p. 729. 95. (1707)
132. (1775);
72.3.
p. 218. 95. (1778);
I. 2.
suec.
megrakott
szélein fehérrel és feketével tarkázott
primo vaiicolore.
Segmento
SUBFABULIA MII.
és sertékkol
barna soros pontozással .
—
az egyes szelvények utószéle, az elómcU oldalszélei
ginato, emargiiiatiira basiu segmeiiti subattingeute.
(1701
ALCS-VLAD.
csipk meUett lev
Gh. Lat. li
'"/",
cT
vm.
82
n. SYSTEM.VTIKUS RÉSZ.
csaknem egészen egye-
nesek, elszögletei pedig kissé kiállók. rövidebb, mint a törj.
A röptyk
A
pajzska
nem
tökéletesen kifejldvék;
a clavus rendetlejiül pontozott; a röphártya
küls
erei
nincsenek haránt futó ér által összekötve. A harmadik hasi
varrány
mmdkét
oldak>n öblösen elre hajlik; a negyedik
hasi szelvény oldalain
igen
t:ívol áll
A
az
lev
elstl
s
két
homályos
folt
közöl a hátsó
az illet szelvény utószéléhez
lábak kiizépszerüek; a vastagodott
mells
quata. Pedes mediocres; femoribus antieis incrassatis,
közeledett.
subtus per totam fere longitudinem spinulis armatis; tar-
czoinbok alól csaknem egész hosszúságukban tövisekkel
sis posticis
articulo basali apicahbus
duplo longiore.
duobus ad
uiiiiiu
i'egy vérzettek;
a
h;íts()
kocsák els izüléke kétszer oly
hosszú, mint a nuísodik és harmadik izülék együtt véve.
83
n. SYSTEMATIKIIS uksX.
I
(I
MAlmlNErUNCr.lTUS WOLFF
Flavescenti-griseus iiigi'icans,
pro-,
ot mctastcthii
dilatatis; punctis limbi
,
illius
etiam limbis lateialibtis
hemolytrorum
etiam margiiinni latcriilium tlioracis
eostalis,
m
iiiiiius
vergeute; í'emoribus uigricautibiis,
liaiul
;
tis;
membrana
bus
ct miiiute pallido-guttatis. cf.
obscuro-puncta-
150. fig.
?. Loiig. 5
iiHiriiivi'-piini-tatKs
lU. (ISOÍ);
Tii.iMs.
Wolff
cim. IV. p.
Ic.
Opnsc. ont.
/í7(i/Y(/í.s-
II. p. 195. 38.
Zett. Yct.-Ak. Handl. ISID.
73.
p.
(182G); Ih-m. Succ.
9.
Fikh. Kiir. llcm. p. 197.
niariiiiicinDKicdiis
1.(1801). (hinianotiia
Stal
iiiariiiiil/niiiitdliis
Ol'v.
Yet.-Ak. Förh.
18()2. p. 222. 2.
Siírgíis-szürko
,
barna poutozdssal,
srii
felül
ali'il
olmell szélesedett
oldalszéleit s a
röptyinok
foltokat; a
csipk mellett lev
egyszersmind torjának
és nélia
71. 11. tab. iig.
32.
(i.
közepe mögött többé-kevé.sbbé
fig. 8.
Schill Bcitr. zur Eiit.
Hahn Wanz.
(1829);
H.-8ch. Nom. ent.
(1831);
HJ.
(1835); Eamb. Faim. And. II. p.
1.
I.
Ins. p.
feketés
;
szintt röp-
pettyezéssel.
Az
I.
45.
(1842); Voll.
Tijdsdi. voor Ent. Ser. 2. Y. p. 275. 8. tab. 11.
fig. 4.
(1X70). iiKiiiiiiii'-j'iiiiclalii.'i
Costa Cim. Neap. cent.
I.
eurójjai szárazföld
legnagyobb részén, valamint
Algiiban és Tuuisban, sót Madeii-a szigetén
május közepétl szeptember végéig a
is él.
pesti
Nálunk
Rákoson, a
budai GeUértliegyen, toviibbá Visegrád, Balaton-Füred és
AjiliKinis
rozsdabarnás
czombjai sötétebb pontozás nélkül; szennyes
hártyája az erek közötti téreseken barnás, világosaltb
p. 53. 9. (1829).
Parlii/iiin-iis ni(iriii)ii/iiniiiiiiii.i
52.
Daiilh. ^'et.Al<. Handl.
iiKinjltuitHs
oldalszélcin álló pontok apró pettyeket képeznek; hasa
7,i///(/('».s-
I. p.
i.
feketés, kivéve mellén az egyes szelvények utószélét, az
22; Fall. Sujtpl. cim. Succ. p.
p.
(ionianotiix
Lat.
hk
(1870).
Cim.
132.
p.
fuscoscciiti-
"/«.
Li/il(iciiK
doK Ins. III.
llist.
18.50. p. 218.
m lerrugiueimi
venarum
paliida, interstitiis
(1838); Ik-ANcii.
5.
llhi/pariirliri'iiiii.s
interdum
niaculas iíar\'as
aeervatis veutrc jionc luedium plus
H.
SriiFAMIIjA MII
(1840).
exceptis maculis pcctorisacl coxas, limbo postico
meso-
1^-2
p.
fusco-puiictatus, síiMus
crcliro
,
—
Vm. ALCSALAD.
Debreczeu körül
de mindenütt csak egyes
észleltetett,
példányokban.
ISOHNOCORIS FIEB.
Eiir.
llnii. p.
Corpus oblongum vei elongatum, glnbrum. triangiilare, siibaequilaterum, parte intraoeulari
magnis
circiter
47
170. (1S61).
Caput oculis
duplo vei vix duplo latiore: tuberculis
antenniferis bro%'issiiuis.
rt
Rostrum pone coxas intermedias
productum, articulo basali articulo secuudo multo bre-
A
liosszudad vagy
test
fekv
Antennáé
articulo
primo apicem
capitis
parum
a csápdudorok igen rövidek.
;
középs csipk mögé
nyúlik a
kissé liarántos,
coUari destitutus, marginilms lateralilnis liaud vei vix
épen
Sentelluin acquila-
terum. Ilenielytra eompleta vei inconipleta,
membrana
destituta; clavo seriatiiu pnnctato. Yenter sutura tertia
szembetünleg
A röptyk
;
lain
lateruni segmenti quarti a
ad maculam opacam
margine
anticani
]iostieo
louge remota,
appropinquata.
Pedes
meiliocres; femoribus anticis incrassatis subinermibus.
lev
a
A
csaknem négyszög vagy
törj
csak alig észrevebetleg öblösek, ell kerekítettek.
A
pajzska
egyenoldalu.
tökéletesen kifej lód vék vagy diU'Vilnyosak; a
két
elre
hajlik
homályos
szelvény utószélétl
A
szipcsr
csápok els izüléke csak kevéssel
clavus soros pontozással.
macula opaea posteriore
A
ell minden nyakörv nélkül; oldalszélei
nem vagy
két oldalon
utrinque antrorsum eur\ata
fej
nyúlik, tizüléke a második izülék-
A
csúcsiln túl.
fej
superante. Tliorax sulKjUiidratus vei leviter transversus,
sinuatis, apice distincte rotiiiidatis.
A
kétszer szélesebb, mint a nagy
része körülbell
szemek
nél sokkal rövidebb. viore.
hosszúkás, csupasz.
luiromszögü és csaknem egyenoldalu; a szemek között
:
A harmadik hasi varrány minda neg^-cdik hasi szelvény olda-
folt
s
lábak középszerek;
az
közöl a hátsó igen távol
els
folt
áll a
közelében fekszik.
a vastagodott
mells ezonibok
csaknem egészen fegyverzetlenek. u
11.
84
SYSTEMATIKIIS KÉSZ.
SUBFAMILIA VUI-
Vin. AI.CSAI-AD.
A FAJOK ATNKZETE.
A
(-2).
test felülete igen finom, alií; észreveliet ponto-
csaknem
zással; a
zással.
/. Ill-llli/iti'llis
1.
I.
liasi
antennarnm
a.rtieulo
apieeque femorum,
lateribus
szembetn
primo
tiliiis
posterioris
jjartis
HcHIT.L.
vix puneta.tus
szembetüneu
test felülete
a hariintos törj
iitórésze s a
tll.l
hemipteuvs schill.
Elongatus, niger, ;
törj
rozsdasárgák, enyészetes barn;is ponto-
röptyk
(li-ato
nétíyszöti'ü
A
2(1).
ut('il'ele
s
és
ersen pontozott;
röptyk
a
pontozással.
l'ekete
szürkései;,
—
piiiirtiili(-
/.
FlEB.
csúcsa lábszárai- és kocsáival együtt sárgák; torja thoraee subqua-
;
apice, seciindo totó,
et ta-rsis
szének (dalszélei és mellén az el- és utómell utószögletei s
a csiplv
lev
nielli'tt
foltok febérek; torjilnak utó-
része, pajzskiljáuak csúcsa és rö]3tyi rozsdasárgák, igen
flavescentibus
angulis
tlioracis,
iitóré-
postieis
enyészetes barnás pontozással; ez utóbbiak vagy durvá-
prostetbii et metastetbii maciilisqne pectoris ad coxas
nyosak, a potrolnnll felényivel rövidelibek
albidis; tlioracis parte posteriore, apice scutelli hemi'ly-
juk csaknem teljesen hiilnyzik, vagy igen
trisqne dilute rufescenti-fernigineis, olisoletissimo fusco-
tesen kifejldvék, mely esetben a coiium csúcs-szöglete,
pmictatis, his incompletis,
membrana
abdomine dimidio brovioribus,
subdetieiente, vei rarissime completis, angiilo
apicali corii
cnm
mem-
angulis postieis thoracis nigro,
brana sordide hyalina. abdomine panllo breviore.
Leng. 2i-2t. Lat. S-Í Variat
•
J
(lS2fl);
fig. II.
Schill Beitr. znr Ent.
Kolen.
l'achiiiiicniK staphiiliiiifoniiis
p.
rövidebb.
Középs Csinos
I. p.
77.
Mel. ent. II. p. Sl. Is.
és
líis
faj,
Haiin Wa.nz. Ins.
I.
p. 01.
mely csaknem egész Em'ópát
lakja,,
általain megvizsg.-ilt
magyarországi példányok között
nstény
volt a budai
Svábhegyrl, mely
tökéletesen kifejlett röpliártyákkal dicsekedhetett.
Faunaterületnkön száraz gyepes helyeken leginkább ((iii/iistiiliis
Don. Ofv. Yet.-Ak. F(irb. 1852.
kakukftí
H.-Srn.
jitillidliiooiis
Wanz.
IX.
Ins.
I
'l'Iii/iiiiia
állapotban
lett
10.
raihi/mmis
még
)
tövébon tanyázik és tökéletesen
telel
;it.
A
l'tniitiiirtiix
KuscHAK.
/iiiiiljitiiiis
21.. 3.
in
MoTSCH.
l'jtlldes
kifej-
budai hegyeken kivl eddig
csak Tornamegyében a komj;lti
a szegedi IMakkos-erdbeu
p. 210. (18.53).
ent. II. p.
lábszárai néha tövükön sötétbar-
mely többnyire durványos röpszervekkel fordul el.
Az
Ti. (1831).
.51;.
és Inltsó
csak egyetlen egy
i'üiluiiiicnis
a potrolmál csak valamivel
s
iiásak.
(1S.Í5).
fig.
pedig szennyesen áttetsz
posterioribus basin versiis infiiscatis.
tibiis
röplulrtyá-
utószögleteibez hasonlóan, fekete, röpbártvájuk
törj
•
™/,„.
PacJii/nirnis lieinijiliTim
20. tab. 0.
rf
a
s
ritkiín tökéle-
és
szlkben,
toviíbbá
Ivrassómegyében Ki'assova
mellett gyjtetett egyes példányokban.
(18.53); St.vl Ufv. Vet.-Ak. Förli. 1SG2. '.
/.
rUNCTVLATUS
FIEB.
p. 215. 2. l'arlii/iiirnis
Livi.
I.
f
l'dcluiiiii'nix
I
Flór
Ebyncli.
Eur. Hem.
p. 180. 2.
nciihitiis
jiKlIiili/Hiiiih
FiEK.
Iiciiiíjili riis
DoiiGL. et Scott Brit.
Hem.
stetbii,
hemelytris, angulis postieis prostethii et meta-
uiacuhs pectoris ad coxas, basi
et apice
femorum,
tibiis tarsisípio griseo-flavescentibus; thoraee posterius
í. p. 20!). 2. (18(;5).
Li/i/iiis
articulis
duol)us Vtasalibus ajiice imo, thoracis parte postica, apice scutelli,
(I8r,l). Iliipuiipliibiíí
antemiarum
ctatus; thoraee leviter transverso;
p. 257. IC. (ISCiO).
Ischiiiiciiris
Ubloiigo-elongatus, niger, supra distmctissime pun-
/iKlIiili/iriiiils
Thojis.
Opusc. ent.
II. p.
202.
pletis,
57. (1870).
his
hemelytrisque distinetissime nigro-punctatis,
angulo apicali
corii
abdomhii.s apieem aerpiante.
membrana
nigro, rf.
$
.
Long.
2.J
com-
hyalina,
—
2-].
Lat.
Hosszúkás, fekete, alig észrevebetleg pontozott torja ;
csaknem négyszög
;
csápjainak els izléke csúcsáu,
második izléke egészen, valamint czombjainak töve
és
Isclniiiciiiis
(ISGl
jniiiiiiiliilKs
VlKli.
Eur.
Hem.
p.
180.
85
n. STSTEMATIKTTS ÜÉSZ.
Hossznki'is, fekcto, tozott;
torja
csúcsa,
Kéiiek
crsen
és
szembetnen
els
és
második csápizülé-
torji'inak
ritka
a csipk mellett
lev
foltok,
és
sHüVAMir.rA
ALCSAI.Al).
Olaszországban
Haz,inkl)an
faj.
gyjt
csúcsa,
pajzsk.íjíínak
uté)í'clc,
Német-
pon-
röptyüi és mellén az el- és utónuill utószögletei
t((vál)b!t
s
IVliil
kissé liiiníntos;
Mn.
fedezte
IST.'j.
fel
a Svájezbau tenyész
s
P.\vel
vrrt.
János
ni.
rj-én a
budai Sasbegyon
május
niuzcnnii
n.
liiírom példiínyban.
valamint ezombjainak töve
Obs.
és csúcsa bíbsziiraival és kocsáival együtt szürkés-sárgák
1.
p.
TsilDitifíiri-s jltirijics
Siox. Anii. Koc. ent. Sér.
i.
(ISíW), e (lallia nieridionali, major, obsoletius
lú'.i.
szembetn
punctulatus, minus parallelus, tborace postice latiore,
pontozással borítottak; ez utóbl)iak tökéletesen kifejld-
lobo antico minus convexo, marginibusLiteralibus fortius
vék
acnte carinatis nec non pedibus totis fiavo-testaceis
ers
torja utófelén, röptyfli pedig egészen
s
és
a coriuni csúcs-szögletén feketék, áttetsz röpliár-
tyájuk egészen a jiotrob
csúcs.-íig ér.
(listinctus.
SCOLOPOSTETHUS
;•;«;.
Corims olilongnni
vei
tilissinie i)unctulatuni.
lieiie
//,')/(.
]i.
i'j
ri
C'aput triaiignlare, accjuilaterinn,
fisGij.
iss.
A
oblongo-ovatum, superne sub-
FIEB.
man
test
bosszudad vagy bossztojásdad,
pontozott.
A
fej
leiül igen fino-
biiromszögü, egyeiioldalu
s
egészen
usque ad oculos innnersuni, parte intraoculari oculis
a szemekig a torjba sülyesztett; a szemek között
fekv
parvis fere quadruplo latiore; sjjatio inter oculos et an-
része
tennás oculis breviore. Rostrum coxas interniedias baud
a szemeli és csápok közötti távolság a szemek íitmérjénél
superans
rövidebb.
,
dia superante.
Anteimae
basali capiti a.cquilongo.
articulú
primo apicem
articnlo
capitis parte dinii
Tliora.x trapezoideus, colla.ri
angusto de-
presso instructus,lobo antico lougitrorsum baudimpresso,
marginibns lateralibus pone
médium
obtuse sinuatis vei
csaknem négyszer
A
t-ízülékc a
oly széles,
szipesr a középs csípkön fejjel
egyenl bosszú.
legfölebb felényivel nyúlik a
completa vei incompleta, niembrana rudimeutai-ia
nélkül.
A A röptyk tökéletesen
öblösek, ell
tutuni. Venter sutura tertia utrincjue
észrevebet gödi'öcskék
(juarti
antrorsum siuuatosegmenti
laterum
ad maculam
a nuirgine postico longe remota,
opacam anticam appropinquata. Pedes mediocres; femo-
nélkiil.
mindkét oldalon öblösen elre szelvény oldalain távol
áll
Az clmell
A
s
az
I
(S).
i2
(3).
A A
test felülete
nem
A
.S'.
/lirtiis
Scmi.i,.
Az els
és milsodík csápizülék
A
a
rtsárga
;
a
lábak
hasonszinüek
,
legfölebb a
közeledett.
még
alól
több apró
mells blbszárak görbültek.
végük
felé
nélia
síitétes
középmell a csipk eltt két dudorkát
röptyk (1(5).
csaknem egészen
negyedik hasi
gy-
rvel. 5(G).
csápok vastagabbak, nividebbek és legabíbli két utolsó izülékük fekete.
4(7).
;
bátsó czombok
csápok karcsúak, a féltestnél bosszabbak és egé-
—
a
ATNi:ZETE.
szrözött.
szen világos színezetek. .'5(2).
közéiiszerüek
fogacskiíval felszereltek: a
FA.IOK
csipk eltt
vastagodott mells czombok
egy nagy begyes tövissel és ezenkívül
.\
a
els foltboz
praeterea dcnticulis complurilms armatis;
l.-ibak
szembetüu-
lev két bomályos folt közöl a bátsó igen
a szelvény ntószélétl
A
tibiis anticis
törj fer-
barniadik basi varrány
bajlik;
ribus anticis incrassatis, subtus spina magna. aeuta et
curxatis.
A
kifejldvék vagy durványo-
sak; aclavus soros pontozással.
posteriore
túl.
pajzska laposdad, utófelén bosszormó
seriatim punctato. Prostetbium ante coxas foveola desti-
opaca
nyúlik,
;
leg kerekítettek.
macula
nem
bosszü'áuyu benyomás nélkül oldalszéleí közepük mögött
usculum, posterius baud eariuato-elevatum. liemelytra
curvata;
túl
csápok els izüléko
csúcsán
fej
tompán vagy csak enyészetesen
clavo
A
dénj-ded, elszélén keskeny lenj'omott nyakör\'^el, elfelén
subsinuatis, aiiiee distincte rotundatis. Scutellum plani-
;
mint az apró szemek
A
durviiiiyosak.
—
.s'.
aOiiiix
visel;
a
Schh.l.
középmell dudorkák nélkül; a röpbártya mindig jól és tökéletesen kiftjlett. et ScoTT.
—
S. ailjinntii-iDovoL,.
n.
A
7 (i).
8G
SYSTEMATIKÜS KÉSZ.
csápok feketék, csak a második izülék töve kes-
kenyen sárga a középsci ;
felé széles feketék.
1.
nCTÜS
S.
test felülete feláUó sárgás
közelel)l]i
Niger, glaber; antoiniis gracilibus, cor2iore phis quani
lateraliliiis aiignstis et
tboracis margi-
parte postica bemelvtrisque
membrana
albida, fusco-venosa; limbis antieo et postico
prostetliii,
limbo postico metastethii, maculis pectoris ad
megjelölése nélkül.
hazánkban a
példányban fedeztem
coxas ncc non jiedibus et rostro flavo-testaceis; femoribus aiiticis inetlio
fusco-amiulatis
infiiscatis
apicem versns
posticis
,
mesostetbio simpUce.
;
Loug.
cf-
4-5,
Hem.
Fall. Mon. cim. Suoc.
Suec. Cim. p.
C.3.
22. tab.
7. fig. );
Hahn
(1829);
I.
24. (1829) partim.
Waiiz. lus.
KoLF.N. Mel. ent. II. p. 83.
Ent. Ser.
Tijdscli. voor
2.
p. 70. 10.
Bcitr. zur Ent.
I'arhtimcriiíi /lictus Sc'HiLL.
39. (1S:íI
jiiluxua
alatt
egy him-
fel.
AFFINIS SCniLL.
V.
;V2.
I. p. C,i. fig.
(18ir,);
p. 279. 12. tab. 11
.
thoracis margi-
narum
duobus
articulis
l)asalibus, limbis antieo et postico
limbo postico metastethii, macuhs pectoris ad
coxas peihbusque flavo-testaceis totis
nigro-maculatis
albida, fusoo-maculata, rudimentaria; anten-
femorilnis anticis fere
;
annuloque subapicali femovuni i)osticorum nigris;
Voll.
mesostetbio ante coxas bituberculato.
fig.
Lat.
T).
;
rf-
$
•
Long. 3i
—4.
1— U %.
Variat antennarum articulo primo basi nigricaute.
Ilhi/jiariirhruiiiiis jiirtiis
rai-hij)iieriis (
Sahlis.
Monogr. Geoc. Femi.
rarhi/nierus )
jiodaiiricii.i
rar.
Lijijacus podaijricus
var.
FiEB.
Enr.
(1801); DouGL. et Scott Brit.
Hem.
Hem.
I.
189.
p.
182.
I. p.
Lethierey Cat. des Hém. du Nord. Ed.
1
.(
1865)
IV.
5.
(
p.
Hem.
Suec. Cim. p. 63. 24.
Pachijiiienis} podwjricus
p. 277. 20.
I.
219.
var.
1.
Flór Rhyuch.
(1860) partim.
Snilnjjosttiliiix aftinis
p. 2i. (1809);
(1874); Reut. Ann. Soc. ent. Ser.
f,.
Livi.
Fall.
(1829); Thoms. Opusc. ent. II. p. 201. 55. (1870).
Pachi/incrus
5.
/<;
Stal ÜíV. Vet.-Ak. Förh. 1862.
Reut.
Ann. Soc.
ent.
Sér. 5. IV.
p. 501. 8. (1874).
p. 561. 0. (1874). Li/iiariiK
l'cu-liymentsaffinis Schill. Beitr. zur Ent. I. p. 80. 25.
Flór
jtictiis
Livi. I. p. 279. (1800).
2. p. 19.
"
(1829).
ScoIoj/ostftJnis pictii.s
Thoms. Opusc.
iiirtiia
eut.
II.
p. 201
53.
.
Sri>]iij)t)stiiliiix jLidtitiriciiK
Nord. Kd.
(1870).
Fekete, csupasz; karcsú csápjai a féltestnél hosszab-
bak
lomb
vei griseo-flavescentibus,
flavo-albidis
IH'ostethii,
p. 70.
I.
p. 03. 13. (1848).
Ed.
.S'.
nibus lateraUbus angustis et parte postica hemelytrisque
(1870).
Rhyneb.
—
1873. november 8-áu a
sziiraz
Niger, glalier; antenuis crassiusculis
membrana
%,.
Lyi/aciis jiiidiitin'iiis
(1807);
szrésekkel borított;
Egyedüli biztos lelhclyc
pesti Rákos, hol
Rákos-patak táján lehullott
S. S.
i
Vltl.
vei griseo-flavescentibus, iiigro-maculatis;
flavo-albidis
Lat.
SIIHFAMII.IA
Reut.
HCHILL.
;
ALCSALAD.
a csápok két utolsó izüléke fekete.
Hahn.
iliiuidio longioribus, totis flavo-testaceis
nibus
A
S(l).
czombok végük
és hátsó
iliruratiis
iS'.
VIII.
és egészen sárgák
utüfele röptyivel
;
torjának keskeny oldalszélei és
együtt sárgás-fehérek vagy szürkés-
2. p. 20..
Lethierry Cat. des Hém. du
(1874).
Fekete, csupasz; csápjai kissé zömökek; torjának
keskeny oldalszélei
és utófele, valamint,
röptyi sárgás-
fehérek vagy szürkés-sárgák, fekete foltosak; durváiiyos
sárgák, fekete foltosak; fehéres röphártyáján barna erek
röphártyája
hixzódnak végig; mellén az elomell el- és utószéle, az
csápjainak két t-izüléke, továljbá mellén az elmell el-
ntómell utószele liiildulieii láliai és
s
a csipk
mellett
szipcsóre sárgiik;
lev
mells
foltok,
nem
czomlijai köze-
pükön sötétbarnásak, hátsó czombjai pedig csúcsuk sötétbarna
Egész
gyrvel jegyzettek;
középmelle egyszer.
Eur(')p;íban Iceletre a Volgáig és a
van elterjedve. A magy. nemz. bírja; ugyanitt
felé
múzeum
Kaukázusig
Kis-Azsi;iiiól is
van két magyarországi példány a
lelliely
és utószele, tViltiilí
fehéres,
sötétbarna
az utómell utószele
1,-íbaival
s
foltokkal
tarkázott;
a csipk mellett
lev
együtt sárgálc; mells czombjai csaknem
egészen, hátsó czombjai ^Jcdig csúcsuk felé feketék
középmeU a csipk eltt két dudorkát
Els Ez
;
a
visel.
csápizüléke néha tövén feketés.
és a
zavartaftak
következ s
fajok a legtöbb
szerz
által össze-
egy és ugyanazon fajnak tartattak. Csak
az clos tekintet Thomson oz in'uiyban a
•sikoi-iilt
az egyes
ujiib]) kelí^tii
jelU'geit
liiztosun
s
és
jelen
irányban egészen Algh-ig terjed. Niilunk gyakori;
iléli
állapotban
telet tökéletesen kifejlett
Lelliclyci
felében piírosodilí.
(Abiiuj \ni.i,
ros vni.); i''ranzdorf
Budapest, Bzeged, Hé)d-
:
;
Forró cs Csecs
Krösmez (Márama-
(Torna, vm.),
K(iiiii:lti
tölti és április elsé!
Nagyvárad
mczú'- Vásárhely, Szentes,
a
olykor egy-
czoinbjainak csúcsa
felé
egy-egy gyürü feketés.
hogy
lehetetlen,
uem
c faj
Ha
2G5) fejezett
csak
ezeu nézetet,
Douulas (Ent. monthl. Mag. XI.
melyet legújabban p.
hanem
önálló,
az elbbüiek kifejlett röptyüs alakja.
elfogadjuk
ki,
ban foglaljuk össze, azt
s
mindkét alakot egy
faj-
feltennünk, miszerint c
kell
rovaroknál egyfell a röjjhártya, niilsfell a középmellen
lev
két dudorka között correlatio létezik
azaz
;
ha a
:
röphártya durványos, akkor a középmell dudorkái
vm.) és Melládia.
(Ivi'assé)
st
szersmind második izüléke csúcsán, nem különben hátsó
Nem
ugylátszik egész Eiu'óiiában elionliil és
faj
suiii-.oiiLiA viii.
Csápjainak els izüléke néha tövén,
határozottan mcgállapitaui.
A
—
vm. alcsalAd.
inniiliííssiíííánnk
szcreucsésen megoldani
csoinc')t
megkülönböztet
fajolí
87
SYSTEMATIKUS RÉSZ.
U.
ha ellenben a röphártya tökéletesen
lettek,
kifej-
kifejlett,
akkor a középmell két dudorkája elenyészik.
ADJUNCTUS DOUGL. H SCOTT.
S.
.».
Egész Niger, glaber; antennis erassiiisculis; tboracis margilaterabbiis
inl)us
maculatis;
membrana
— Faunaterületüukön uem
tenyészik.
ritka;
közepétl juhusig a következ helyeken
posteriore
hemc-
eddig április
nigi'o-
gyjtöttük: Budapest, Pécs, Szeged, Nagyvárad, Szádell
antenuarum
(Torua vm.), Homomia-Bresztó (Zemplén vm.) és Frauz-
parte
et
albida, fusco-venosa
;
limbo postieo metastethii
artienlis diiobus basalibus,
prostethii, bujus
Kaukázusig
Eiu-óp;íbaii keletre a Volgáig s a
Alguban
grisco-fiavescentibus,
angiistis
lytrisque íiavo-albidis vei
és
et
dorf (lú'assó vm.).
etiam limbo antico, maculis pectoris ad
coxas pedibusquc flavo-testaceis; femoribus auticis, basi
DECORATUS UAHN.
4. S.
apiceque cxceptis, uigris
Long. 32^-4, Lat.
— IJ
1
mesostetliio mutico.
;
cf
?
.
Niger, glaber
»/»«•
Variat auteunariim articulo primo basi
Liiterdum
,
;
antennis crassiusculis
tboracis mar-
;
giuibus lateralibus augustis et parte postica liemelytrisque
etiam articulo secundo apice, uec non annnlo snbapicali
üavo-albidis vei griseo-flavesccntibns, nigro-maculatis
femorum
membrana
posticorura ingricantibus. Il.-Seii.,
I'üi-lujniniix jiiitiis
tab. 5; Noni. ent. I. p. ratliyiiirnis
Livi.
I.
l
p. 277.
l'acliijimriiK
183. 2. tab.
Mag. XI.
(i.
(rerni.
ll!().
jiiiilíniricii.i
)
DouGL.
et
Flok Rhyneb.
ScüTT
]5rit.
Hem.
I.
Dougl. Ent. inontbl.
(18G5);
9.
iig.
p. "ÍM: (1875).
Ijl/fdriix ih'ciiraUix
antennarum
pectoris ad coxas
nuiculis
eut. 11. p. 201. Öí.
Nord. Kd.
2. p. 20.
SniliijnisirtlniK
IV. p. 5G2.
líminitiis
y.
Lethieruy Cat. des llém. du
(1871).
'l'liitiiisinii
Reut. Ann. Soc. ent. Sér.
5.
;
nigris; mesostetliio simplice. ./. ?
Long. 35-1., Lat.
(1807);
Hem.
kissé
zömökek
;
torjának
1.
p.
p. 21!).
fehéres
3. (18()5).
;
;
mells
és
második
mellén az elmell el- és utószéle, az
utószéle s a csipók mellett
nirll
giik
l
barna cséipjainak els
czondijai,
t(>vü]<
lev és
utií-
foltok és hibái sár-
csúcsuk
feketék; közép-melle dudorkiik nelkiil.
kivéti'lével,
Fall. Mon. cim. Suec.
H\hn Wanz.
ihriiratus
ilccnratiiit
277.
( l'driiiiiiii
2(;.
(
I.
iKs
ÍS(;0|
Sriildjinxtrthiix (íjjinix
silrgás-
foltosak;
.
.
p. 70. Hi.
Ins.
I.
1311.
p.
Saui.ü.
]\íon.
Creoc.
Fenn.
M-. (1848).
p. (iS.
fehérek vagy szürkés-sárgák,
fekete
"%
üg. 71. (1831).
keskeny oldalszélei és utofelc röptyivel együtt
r(ip]i:irtyájának erezete
— IJ
1
Suec. Cim. p. 03. 2i. (1820) partim.
l'dilii/iiii'riis
csájijai
Üavo-testaceis
aimubxpie subapicali latissimo
femorum posteriorum
Livi.
Fekete, csupasz
pedibuscpie
autico,
totis
UhillianH-ltniiiuis
(I87i).
hmbo
femoribus auticis fere
Paclii/iiiriK.s
Sriiliiiiiisíii/iiís
basi, metastethii
postieo, bujus etiam
íji/i/íicus ji(i(ln(/ri<-iis
Thoms. Opusc.
(1870).
izülélíén
Umbo
interdum rudimentaria
extrema
articulo secimdo
et prostethii
(ISOO) partim.
2(;.
Si-dlii/iiistitliiis íiíljinictiix
p.
Faun.
I'anz.
(1835).
i.").
albida, fusco-venosa,
I.
p.
2.",.
(IS(i'.l);
l,i/it
llliyneb.
l''i.iiii
partim.
var. a; Dotioi,. et Scott
Ent. monthl. .Mag. XI. p.
(1870).
iif„l,iiiri(i(.s
Stal Ofv. Vet.-Ak. Förh. 18ü2.
Si-iihijKixIrtliii.'i iiiicliiniiii
Nord. Kd.
I
lírit.
LKTriii'.iüíY
VA. 2ti1-.
2. p.
Ib-m.
T.
]>.
IS5.
Cat. des Héni. du
I'.i.
(Is7r);
I)oi'(ii..
(1S7;>).
Tuo.Ms. ()[uisc. ent.
11. [k
202. 50.
Sciilojiostctliiifí
IV. p. 561.
88
SYSTEMATIKUS HÉSZ.
n.
Eeut. Ami. Soo.
(li-ciiiatiis
Sér. 5.
eiit.
maxinic
autcnnis brcvioribus,
aftiuis,
totis uigiis femoribusqiae postcrioribiis hite iiigris
í'ere
antennarum
taria;
—
SÜBFA5IILIA \Tn.
Umbo
liml>is
postico metastethii,
maculis pcctoris ad coxas pedibusque flavo-testaceis
femoribus anticis férc ?. Loug.
d".
(liffert.
duobus basalibus,
articulis
antico et postico prostethii,
7. (1S7'|.).
Pi-aecedenti
ALCSALAB.
^•^I,
31—
ü
mesostethio mutico.
totis nigi'is;
Lat.
1— U
'"/«.
Variat antennarum articulo secundo apiccm versus Fekete, cstipasz
keskeny oklalszélci
torjának
leviter infuscato.
és uté)fele, valaiuint röptyfíi sárgás-
Sc(ilojH,si(i/iii.^
csápjai kissé
;
zoiniilíek
;
fehérek vagy szürkés-sárgák, fekete foltosak; fehéres röp-
(1869); Kd.
második csápizülékc csak tövén keskeny sárga, hasonló
XI.
utószéle lábai;
a csipk mellett
s
p.
és utószele, az ntómell foltok,
nem különben
és
széles fekete
gyrvel
hátsó czouíbjai csúcsuk
Mint a két elbbi
—
egy-egy igen
faj,
ugy ez
is
terjedve, jóllehet eddig
—
Hém. du Nord. Éd.
p. :25.
1.
IS/.-,).
ajjiilis
Thoms. Opusc.
ciit.
II.
p.
'iOl.
SciiUii«isicihiis /li/iisHs
IiEUT.
Ami. Hoc.
ent. Sér.
.5.
l)r.
Puton Algh'ban
Fekete, felni
el
van
jai kissé
sárgás szresékkel borított; csáp-
fdillli')
zömökek; torjának keskeny
röptyüivel
együtt
oldalszélei és utófele
sárgás-fehérek vagy szürkés-sárgák,
fekete foltosak; röphártyája, fehéres, barna-eres és dur-
els felétl október közepéig.
ványos; csápjainak két t-izüléke és mellén az elmell
csipk mellett
el-
és utószéle, az utómell utószéle s a
továbbá
lev
foltok hibáival együtt sárgák
Pécs, Szeged, Nagyvárad, Komjáti (Torna vm.), Oravicza
nem
egészen feketék; középmelle dudorkák nélkül.
tolibnyire
hártyákkal birnak. LeUielyei: a pesti
Iv:lkos,
;
mells czombjai
Második csápizüléke néha csúcsán
Franzdorf (Krassó vm.).
Ezen
ritkálib
aranysárga szrözete
faj
PILOSUS EEUT.
5. S.
Niger, supra pilosus; aiitennis cvassiusculis
;
thoracis
marginibiis lateralibus angustis et parte posteriore hemelytrisque
ílavo-albidis vei
maculatis
;
membrana
griseo-flavesceutibus, nigro-
fusco-venosa,
alljida,
rudimen-
bizonyossággal
még
Svédországban
találtatott.
Jlnn. p. 49
parvis fere
quam
parte
latius,
quadi-uplo
latiore
;
ad oculos immerintraoculari
spatio
inter
oculis
oculos et
antennás oculis longitudine subaecjuali. líostrum pone
longiore.
plus
Antennáé
quam
coliari
vei
productum, articulo basali
intermedias
coxas
articulo
dimidia
primo
superaute.
capitis
capite
apicem parte
Thorax trapezoideus,
angusto síibdepresso instructus, lobo antico liaud
obsoletissime
longitrorsum
impresso,
marginibus
által
vala-
eddig egész
csak Német-, Franczia-, Angol- és
Hazánkból pedig csak azon
a pesti Eákoson a Eákos patak
>í-án
körül fzhik tövében
száraz levelek és gaz között gyjtöttem.
ct
IIEB.
187. (18Ü1J.
Atesthossztojiisdiid, felül igen enyészetescn pontozott.
Corpus oblongo-ovatum, superne obsoletissime punctulatum. Caput triaugulare, iisque
s
négy példány ismeretes, melyeket 1873. november
EREMOCOEIS Eitr.
csak-
kissé barnás.
mennyi többitl feltünleg különbözik
sum, longius
IV.
p. 56^. 10. (1S7Í).
tökéletesen kifejlett röp-
és
,5^.
mindenütt rendesen csak egyen-
április
Hazai példányaink
(i.
Dougl. Ent monthl. Mag.
(1871);
tí(».
js'.i.
p.
(lS7n).
l)izonyára földi-észünk
hiányzik;
Faunateriiletünkíin meglehetsen
ként találtatott
Ü. p. (
Eur. Hem.
jelöl vek; középmellc egyszer.
egy tartományában sem észlelte.
felé
iJíin.
/.//
mells czombjai azonban csaknem egészen feketék,
mig középs
is
lev
FiEB.
(18(31); LiiTHiEuiíY Cat. des
hártyája barua erezettel van ellátva és néha diirványos;
színezetek mellén az elomell el-
(íjjiiiis
A
fej
hiíroinszögü, hosszabb mint szélesebb
szemekig a torjba
illesztett;
csaknem négyszer oly és
csápok
széles,
s
egészen a
a szemek között fekv része
mint a
kis
szemek; a szemek
közötti tilvolság körülbell oly hosszú,
mint
a
szemek átmérje. Aszipcsr a középs csipk mögé nyúhk,
els izléke a
A csápok els izléke több csúcsán túl. A törj ferdényded,
fejnél hosszabb.
mint felényivel nyúlik a
fej
elszélén keskeny kissé lenyomott nyakörvvel, elfelén legfölebb
alig
észrevehet
hosszirányú benyomással
89
n. SYHTEMATIKl'S HKSZ.
latcialilm^ pdiie rotiuulatis.
dlitiisc siniiatis, apii-c distiiK-tc
iiu'iliiiiii
pidslerius
plauiiisculuin,
Kt-utelluin
cariuati.-elevatnni. Honielytra completa;
Prustutliiuiu ante coxas l'oveola destitutum.
pnnctato.
Venter vata
siitiu'a
ntrmque
tertiii
antroi-suni smuato-cur-
timlcg
""""
ad niaciilaiu
pcjstico loiij;e reinot.a,
marfíiiie
Podcs
appiopiiKiuata. incrassatis,
anticis
subtiis
meiliocro.s
magnis
duabus
spiiiis
A pajzska liiposdad, iitóí'clcii A röptyk tökélütesou kifcjludvók; a
nélkül.
[ira.eterea deuticulis e(iiii|iliii-ilius aniiatis;
liossz-
Az elineU
soros pontozással.
clavus
A
gödi'öcskck nélkül.
kív
csipk eltt észrovehet
a
varráiiy mindkét
hasi
luiiiiiadik
elre
a negyedik hasi szelvény
hajlik;
két homályos folt közöl a hiltsó igen tilvol
(ipacaiii
leiuoribiis
;
dúl szembe-
t
;ill
aiiticiim
liiiiip;iii (ililuscli,
i|narti
scjíiiieiiti
vm.
kerekitcttck.
j
(ildalaúi ii
síBi-AMn.iA
olilalszúlci k(i/.ul)iik möj^ött
(ildalou öblösen
niacula opaca posteridiv lateniiii
;
halld
clavo seriatiiu
VUI. ALCS.VLAI).
liliüs
et
aiitifis
iiiaiiuiu eurvatis, deiiticiilatis.
A
a szelvény utószélétl s az els
alól
közelében fekszik.
folt
középszerek; a vastagodott mells czomljok
liíbak
még
több apró fogacsk:ín kivnl
í'egyverezvék
a
;
mells
h'ibszilrak
két
nagy
tövissi^l
a liimcknél görbültek
és fogacsoltak.
A l'AJOK ATNKZETE. 1
(í).
A
szrözött, fénytelen
test felülete
;
lábak hosszú
a
3 (2).
A röptyk
'2
(3).
A
roptyük sötét színezetek,
és
törj
eorinm töve kissé világosaljb
—
erezettel.
jihliiju.s
/•.'.
I.
;
niembrana
úk, Lat. 2
tarsisque fusco-
tibiis
albido-bin.aculata. cf.
?. Long.
Variat thorace posterius sordide fusco-cinnamomeo. si/lrrstri.s
/ililicJKs
Heiu.
(iS()7);
Opusé.
Fakz. Faun. Germ. 92. tab.
Fall. Won.
Succ. Cim. p.
ciit. II. p. 2(X).
18.
.50.
11.
Tho.ms.
(182!.));
BvuM.
ziir F.iit. 1.
Haiidl.. II.
1.
p.
Tó.
ji.
2'.)(i.
8.
l'arlniiiicniH xi/lrcstris
Hahn Wanz.
si/lrtilirim
I 'tiiliiiiiirrKs
Ins.
1.
p. '>i. (18;5I).
Haiin Wall/.. Ins.
I.
fig.
'SS.
A'.
a hlbak enyészetes
//<«/(/'/j-/ci/.s
Hem.
Fieh. Enr.
Fabr.
p. 188. 2. (1801);
p. 219.
2; Dougl. et
p. 21.2. 2. (1808).
Fekete, fénytelen, szrözött
;
röptyinek töve
l;,r/ni„i,iiis/,l,l,.jiis ll.-Scii. N(ini. elit. I.
sziírai-
barnák; lábai hosszú szrö-
és kocsáival együtt
nem tü.skések
;
sötétbarna
röphártyájiín két fehér petty bítható.
Torjának utófele néha sötétbarnás.
Ázsiábaii
Eurí'ipilban elterjedt faj, is
részén fleg
a?,
él.
j\lig
azonban
mely azonkivül Kis-
földi-észuk legnagyidib
éjszakibb tartományokban gyakori, iiillimk
két példányban
találtatott.
Gyui.a barátom fedezte
íi. (1835);
(likat,
Tijdseb. voor Fut. Ser. 2. V. p. 2S7. 21. tab. 10.
.J.\N(is
11.
és oldal-
valamint mellén a csipk mellett lev foltok híb-
Iglótól éjszakra
(18:{i).
tig. 7.
—
;
a legnagyobb ritkaságok közé tai'tozik és eddig
(I83Ö).
Voi.i..
fényl
ScoTT Eut. mouthl. Mag. IV.
Egész
Schill. Beitr.
tab. n. tig. 1. (1821));
ph-licJKít
—
Popul.
zette! boritvák, hátsó hlbszárai
lü.
Suee. p. 07.
50. (1870).
l'arlii/iiicrKs ailrcstrix \'i.
cini.
a röphártya erezete fehéres.
Stal Öfv. Vct.-Ak. Förh. 1802.
szélei,
Tji/iiaciis
iraiDiriisis
;
mu-
"'/,„.
Lililüciis
folttal
test felülete Csupasz,
Krcmoris
molliter pilosis, tibiis posticis
l'usca,
1(1
A
a tfuj ntórésze sárgaharnás, ez utóbbi
rövid szrözettél.
basi limboquc costah hemely-
;
/','.
).
Fali..
trorum, maculis pectoris ad coxas,
cmuamomeis pedibus
legf'ölebb a
a röphártya sötét
;
PLEBEJUS FALL.
E.
Niger, opacus, pilosus
ticis;
s
négy fekete
szrözettél.
fel
meg
Az els példányt
1874.
áiirilis
csak
Gever
25-én a Szepes-
fekv erds Blaumond hegyen. A
nniso-
egy nstényt, ugyanazon év nyarán Fuiv/U-dszky hozta Baziás melll.
(1870).
.l/
Ijl.ANfll. Hist.
des Ins,
111. p.
133. ;'.
E. IC.ÍUS'EXSIS
POPUL.
G. (IS^iO). Illiil/iiiiiicliriiiini.'i
p. (il. II. I
I.
\l(lll/lllcni.s
2i!l.
1
I.
jililitjus Saiii.ii.
Mouogr.
tieoc.
l''elili.
Niger, ojiacus, pilosus; thoracis marginibus aiitieo et
(|8i8). I
I '(írlii/lllrlll.s
J
/ihlirjlls Fl.nl: llllVliell.
(IS(i(l).
IIOKVÁTII (a ZA
:
MAöYARimszÁü
lávl.
latcialiiius angnstis parteijuf postiea, heiiulytris. rostro, liiiilm
LYüAElD.íl.
postico nietastethii et prostethii, hnjus etiaiu
liinl)u
aiitico,
90
SYHTEMATIKUS RÉSZ.
n.
maculis pectoris ad coxas, basi et apice femorum,
tiLiis tai'sisfiue rufo-íerrugiueis tihiis posticis
lui'dio iicc
muticis
;
;
pedibits molliter piloais,
margiuibus
non corio basi
lateralibiis tboracis
flavo-albidis
;
iiigro-quadiimaculato, heiuclytris jilus
pilosís, tibiis posticis subspinulosis
bus thoraeis hemelytrísque anterius
Ú)
-
/Hí
Spec. ins.
/KKlaijriiiis
IL
Populus
C!at.
Hém.
dos
de
l'Yomie. p. 28. (1874).
(1791.);
Fekete, fénytelen, szrözött; torj;iuali keskeny cl- és (ildalszélei s utófele,
röptyi, szipcsre, mellén az el-
mell el- és utószele, az utómell utószéle
lev
és
csípk
a
s
továbbá czombjainak töve és csúcsa
foltok,
kocsáival
együtt
sárgabarnásak
hosszú szrözet borítja, hátsó lábszárai
nem
tövén sárgás-fehér; torjának utófelo négy fekete
röptyi szintén többé-kevésbbé feketén vagy
lapp.
s
azon-
kívül két fehér petytyel van ellátva.
1
77.jJ
(
U.
íns.
p. 303.
Meghatározása semmi
két-
1.
p. 172. 9.
I.
(1828);
Zett. Ins.
19. (1829);
C.O.
(1810); Thojis. Opusc. ent. II. p. 200.
Fauh. Ent. syst. IV.
p. Iü7. 111.
nat. XII. p. 218. 22. (1804). raclii/iiienot í'ntttiriix
Schill. Beitr. zur Ent.
Germ. Faun.
15. (1829);
íns.
Eur.
Panz. Faun. Germ. 121. tab. 3;
I'aclii/iiK'iiisfonestratK.iíí. -ticH.
ent.
p. 74.
H.-Sch.,
10. tab. 14;
Nom.
I.
I.
44.
p.
lihiljHirorJirdiiiiis
l'arliijiiicrus
meg-
állapítani.
Ins. IV. p. 95.
crraticiiti
Sahlb. Mon. Geoc. Feuu.
i
l'achijiiicniíi
)
cnaticii.'iFLOR líhyaieh. Livi.
279. 27. (1860).
I. p.
egy magyarországi példányt elküldtem,
szíves volt azokat összehasouhtaui s azonosságukat
Wauz.
437. (1839).
p. 02. 12. (1848).
szenved, minthogy tisztelt barátom Dr. Puton
Agost, ki a leh-ó szerztl egy typíkus példány bktokába
Krciiitti-iirix ciTdticiis
Fieb. Em'.
Stal Öfv. Vet.-Ak. Förh. 1802. Brit.
Hem.
I. p.
177.
1.
Hem.
p. 219.
1
p. 188. 1. (1801 ;
Dougl.
et
)
Scott
tab. 6. fig. 7. (1805).
e faj iTgylátszik az éjszaki és délnyugati
dombvidékeken tenyészik
;
de eddig mindamellett igen
gyéren észleltetett. Az els példányt ISGü. áprihs
alatt.
A másodikat négy évvel késbb Geykk
ÜYULA gyjtötte ugyancsak kora
tavaszszal, április lU-én
Eozsnyón egy a Sajó mentében fekv
réten. Legutóbl.)
pedig 1873. május 20-án Pável János fogott egy hímet a
budai Zugligetben.
—A
Fekete, csupasz, fényl
l!)-éu
találtam a kassai vaspályaiadvar mellett vizenys helyen
lomb
p. 264.
Li/i/arii.i jiodíii/riiiis
szép fajt Fraucziaország Yonne-megyéjébl leg-
Hazilnkban
(1807); Zett. Faun. lapp.
Suec. Cím. p.
Mon. cím. Suec.
Fali,.
(1794); Syst. Rhyug. p. 232. 142. (1803); Latr. Hist.
fig.
jutott, és küiek
21S. 20. (1804);
(1835).
rozsdabarnák.
íi-ta le.
I.
Fabr. Ent. syst. IV. p. 107. 109.
51. (1870),
Néha valamennyi vagy legalább hátsó czombjai
újabban Dr. PopULUs
p.
Hem.
Fall.
folttal,
barni'in tar-
kázvák; sötétbarna röphártyája fehér erezettel
magy. nemz. múzeum gyjte-
szipcsre, mellett
lelliely
közelebbi megjelölése néllíül.
meUén
lev
foltok,
E.
torjának
utófele, s
röptyi, a
csípk
valamint lábai sárgák, ez uti')blak
tüskések; torja oldalszélein, röptyi pedig elrészüköu
sárgás-szürkék, a corium közepén egy kis fekete
folt,
barnás röphártyájáu két fehér petty foglahiak helyet. Tenyészési térköre Angol- és Franczíaországtól keletre a Volgáig, Ijap[)oniiitól déke Algh-íg terjed.
Feivaldszky Imre e 3.
;
az el- és utómell utószéle
csak igen euyészetes rövid szrözettél, hátsó lábszárai
ményében van még ezenkívül néhány magyarországi példány a
'.>0.
1
Syst. Rliyng. p. 2.32. 130.(1803); Latr. Hist.
p. (i8. 12.
láliait
;
tüskések;
közepe táján, valamint a corium
torja oldalszéleinek
liuUott
p. 723.
Maut.
is2. (1781);
;j(ií).
crniticiis
í,i/ijariis
nat. XII.
nem
p.
Fahr. Syst. Ent.
238. (1787).
iraimends
Ereiiiocurh
séget
mem-
;
üj. Lat.
.
< 'iiiií'.r
feiTugineis.
E
?. Long.
rf.
'Hl'
'%
2—21
Vaiiat femovibus omnibus vei saltem posteriorilius
lábszárai-
flavo-griseis, corio
brana fusca, albído-bimaculata.
vei
?• Long.
mellett
haud moUiter
marginibus laterah-
;
miuus nigro-
bimaeuhita.
Lat.
pectoris ad coxas jiedibusque testaceis, hís
macula parva subrotuiidata média nigra notato
membraua fusca, albido-veiaosa et albido-
7— 7^.
Sl'BrAJIIMA vin.
thorace 2>ostcTÍns
Insco-variegatis, d".
Vm. ALCSALAD.
fajról tévesen azt álhtja,
miszerint
az Budapest vidékén kövek és uövényhulladék alatt
nem
gyjtk sem
igen
rOD.UiUWUS FMIE. ritka.
Niger, glaber, nilidulus thorace posterius, hemelytris, ;
rostro, lindjo postico prostethii et uietastethií, maculis
Én
soha som találhattam, más
észleUiették
egy
még
liiiiiiM'ld.-'ujyt
eddig
.-i.
fváros
kíirl. Pest
melll csak
ismerek, melylyel Frivai.hszkv .Tános
II.
STSTEMATIKTIS
91
üfcsZ.
1S5í)-l)on a niiíjíy. iicniz. iiiuzcniii í,';\'iijtenicny6t gyarapi-
Ugyanaz lS7i. nyarán
tntta.
mesmegyébl Grebeuáez
A
lioiuokos róiiiiiról.
liarniadik
Gevtsr
Corpus tum. Capiit
ovatiini,
TTnn. p.
46
arra
liegv'en akadt.
17H. rlSGlJ.
rt
A
ad ocu-
liol
április áS-j'in az Igló inollett
riEB.
snporue dense distiucteqiic pímcta-
triaiigulare, subaequilatcruin, iisqiic
Gyula barátom lS7i.
cniolked Blanmond ncvü
,
DRYMÜS Ein:
Szopesmop^-óbo való, a
niaííyaroi'szi'i|;i pcliláiiy
1
nstc'iiyt hozott Te-
ejív
SKüFAMir.IA vin.
Vili. .\T.CS,M,.\1).
test tojásidomu,
A
zott.
fej
l'eliil
srn és szembetnen ponto-
csaknem cgyenoldalu
liáromszögii,
egészen a
s
los inimersuni, parte iutraocnlari oculis parvis plu.s qua-
szemeldg a torjba sülyesztett; a szemek között fekv része
Rostrum
négyszernél szélesebb, mint az apró szemek; a csájidu-
driiplo latiore
tuberciilis antenniferis minutis.
;
dorok aprók.
coxas Lutermedias attingeus, articiüo seciuido tertio lon-
Auteunae articulo primo aiucem
giore.
Ruperanto.
A
szipcsr a középs csipkig
izüléke hosszabb a harmadiknál.
capitis dimidio
Tliorax trapezoideus, coliari angnsto ob.sole-
felényivel njnilik a
csúcssln túl.
fej
második
ér,
A csápok els izléke A törj ferdéuyded, el-
lobo autico liaud vei olisoletissime
szélén igen keskeny enyészet-es nyakörvvel, elfelén leg-
lougitrorsmn imi^rcsso, margiiiibns lateralibus nicdio vcl
fölcbb alig észrevehet hosszh'ányii benyomással ; oldal-
tissimo instructiis
,
medinni obtuse siuuatis, apice distincte rotundatis.
poiie
közepükön vagy közepük mögött tompán öblösek,
szélei
A pajzska lapcisdad, utóA röptyk tökéletesen kifejldvék
Scutellum paninsciüum, posterius liaud cariuato-eleva-
ell szembetünleg kerekítettek.
tum. Hemelytra completa; clavo seriatim pímctato. Pro-
felcu
stetliium iitriuqiie aiitc cosas foveola iustriictum. Venter
a clavus soros pontozással.
sutura tertia utriuque antrorsum sinuato-curvata; ma-
eltt egy-egy gödi-öcske foglal helyet.
cula opaca posteriore laterum .segmenti quarti a margiiie
varrány mindkét oldalon öblösen elre
postico
ad maculam
louge remota,
opacam auticam
hasi szelvény oldalain
Pedosmediocres femoribus anticis parum
ai)propiiiquata.
apicem
spinula lUstincta ar-
versiis
Az elmellen minden csip
zeledett.
A
liibak
mells czombok
matis.
A
harmadik hasi
hajlik
a negyedik
;
lev két homályos folt közöl a hátsó
igen távol áll a szelvény utószélétl
;
incrassatis, subtus.
hosszormó uéllil.
s
az els folthoz kö-
középszerek; a csak kissé vastagodott
szembetn tövissel felszereltek.
egy
alól
A F.\JOK ÁTNÉZETE. 1
(2).
A
törj s
egyszm feketék: nem szélesedvék.
a lábak
zepükön
túl
röptyk
a
—
IK
2
kö-
(
).
I
A
sak; a
si/lrtifii-ns
Fabr.
barnás; a lábszárak és kocsák
törj utófele
röptyk közepük
II.
.svr.y.iTiciis
F.u'.ii.
Fabr. Ent. syst. IV.
.ii/lratiriis
Li/i/arii.s \
Niger, obscurc
subopaeus;
liisco-c-iniinniciiiicis,
diuui rcHcxo, dihitidrc,
hcmelytris
transverso:
thorac-u
niiirginc
Jatcrali
ultra nic-
venis inargiiUMjnc apicali corii
phis niiinis nigri(;aiitilius; menilii'ana infuscata, niediocri.
?. Loiig. 31-— 5. Lat.
cf. I
'iiih.r si/lrtitiriis
GoEZK Ent. Beytr. ins.
228.
II.
p. 307.
(1787);
(1788).
IJ— 2
KaüR. Kyst. 11.
171.
p.
2.'iS.
(1781);
Gmel. Syst.
,
|
(1704-);
^Jl.
I.
iíiCi.
p.
I
i.
p.
229.
12(;.
(ISOlh
l.
p.
I
"J.").
(
I
77."))
(I77S); Eabk. Spec. ins. í.
p.
II.
p.
2177.
;ii..
tali.
7.
H.
lig.
i.
{
Nom.
122.
:>0.
ent.
(181.-));
1.
p.
IS-J'.I):
i."..
7.
I
(
|8i>'.():
p. 199. 17. (1870).
IIaiin
Hcitr. zur Elit. I. p. 80.
Waii/. lus.
(1831); H.-Siii.. Panz. Faun. Goriu.
II.'..
302.
cini. Su<'c.
lltni.
(1807); lleiu. Suec. Chu. p. 59.
I(t.
Iü3. 98.
p.
(1803); L.atr. Hist.
|''ai.i,.
l'iIrliiluirrKs si/lrufiiiis SillII.I..
iMaiit.
nat.
(i7.
Rhyng.
TiK.Ms. Opu.sc. ent.
™',„
I'^nt.
XII.
nat. |..
Syst.
—
Sahlb.
/'. liriDDICIIS
/.
Siü'gá-
niíigött szélesedvék.
(I83.'i);
1.
p.22l.tig.
12(1.
tab. 0:
Kolen. Mel. ont.
II. p. SÍ.
Ent. Ser.
V. p. 28(1.
VoLi,. Tijdsch. voor
2.
19. tab. 10. lig. 5. (1870). 12-
SySTEMATIKUS
II.
92
IIESZ.
Sahlb. Moh. Geoc. Feiiu.
Eliifjianiclinmiiis si/lratinis
Pachiímciiix Livi.
I.
/
I'ac/ii/i/u-nis
p. 247. 10.
Rhyuch.
l'YoK
silrativiia
j
(ISOO).
/,.
Hem.
pag.
179.
?. Long.
iiil'uscata
,
Lat. Ij
5.J.
VIII.
luacula ad apiccm corii
,
"'/«.
hninnnis Sahlb. Mon. Geoc. Fenn.
l!/ii/jiar'i(lir
hninnriif:
Parlii/i/icnis
2.
Bon. Vet.-Ak. HandJ. (1849).
p. 248.
(ISGl). Ki/lraticiis
Pii/iiiii.-i
p. 217.
DouGL.
1;
Stal ÜíV. Vet.-Ak. Scott Brit. Hem.
et
1SG2.
Förli. I.
196. 1.
p.
'(]ii/nicnis
247. 10.
I. p.
Fekete, csaknem
sötótbaruák
eorium
s
röptyüi
;
vililgosabb oldalszólükön í'olliajlottak,
erei és nti')széle töl)l)ó-kevésl)bé feketések
;
tyája liarnás és középszer.
—
szeptember
nem
Haz:ínkl)an
gyakori és
ilpi'ilis
is
l)olt
(Szebeiiszék)
kirakatán), a budai Far-
,
Flór Ehynch. Livi.
FiEB. Eur.
Hem.
p. 179. 3. (1861).
Stal Öfv. Vet.-Ak.
Hem. L
1862. p.
Förli.
p. 19S. 2. tab. 7.
hnniiiiiix
H.
TfKíMS. Opusc. cnt.
199. i8.
p.
(1S70).
elejétl
kasvölgy, a szádelli völgy (Torna vm.), Apahida (Kolozs
Nagy-Csr
silratinis
(1865).
[.i/iliiciis
egyenként találtatott a következ he-
elejéig
lyeken: Pest (egy belvárosi
I
(1860.)
jh-iiiiiiis linniiiiii.'i
fig. 4.
zuson túl Perzsia liatáráig van elterjedve; Algírban
a.
I'arlii/iiiiTii.s
217. 2; DouGL. ot Scott Brit.
Egész Európában tenyészik, st ezenkívül a Kauká-
honos.
I
Iiri/itiiis niitittiis
a
röpliár-
Lis. IX. p. 211.
(1853). /
fény tolón; torja liarántos
Wanz.
I'aiJii/merKs j,alliili(hís H.-tícu.
(1865).
vm.),
STIBFAMILIA
p. 57. 6. (1848).
Eur.
FiEB.
silrdtiiKs
]>ri/iiiiis
brana par\iuseula
—
[
pallida.
p. 57. 5. (ISiS).
.MA^SALAD.
VIII.
Mehádia, üravicza
és
Baziás.
Fekete, kissé fényl; torja alig liarántos röptyüivel együtt rozsdabarna és
ersen
utóbbiak közepük mögött szélesedvék; a igen keskeny oldalpárkáuyai
nem különben
l)etty,
sak;
s
s ut<'ifelén
pontozott, ez
törj
röptyk
és
a corinm közepén egy kis
szipcsre, lábszárai és kocsái sárgá-
meglehetsen kicsiny röphártyája barnás, csak
csú-
csán visel egy vihígosabb foltocskát. ;?.
BBVNNEU.S S.USLB.
D.
Éjszak- és Közép-Európa sajátja, mely fleg az éjszaNiger, subnitidus
:
thorace vix transvcrso posterius
hemelytrisque í'usco-ferrugineis
pono modium ampliatis
;
,
fortiter punctatis
,
liis
marginilnis lateralibus angustis-
simis thoracis, margine costali guttulaque discoidali ho-
uielytrorum,
r
flavoscontibus;
mem-
ritka.
kön
Nálunk elleubon igen
tartományokban gyakori.
kil.)b
Az
egyetlen példány, mely eddig fauuaterületüu-
Mocs.áky Sándortól származik, ki azt
észleltetett,
Nagy^várad mellett találta és gyüjtemén_yem számára átengedni szíveskedett.
TAPHEOPELTUS STAL. Öfr. Vrt.-Al:. Fnrh. 1S72. p. Gl.
A
Corpus ol)lougo-ovatum. Ciaput triangulare, exsertum, pone oculos oonlis tis,
l'i'ri'
subsuljito
coarctatum, parte intraoculari
íjuadvuplo latiore; oculis
thoracom
Iniuil
a.
liasi
capitis
remo-
tangentibus. Antemiae articulo primo
apicem
capitis parte eircitor diinidia apicali suporante.
Thorax
distincto transversus,
Líri
antrorsum angustatus,
col-
angusto d<'presso instructus, lobo antico distincte
longitrorsum
impresso,
marginibus latoriibus
medio
obtuse sinuatis vei subsinuatis, ajüce distincto rotundatis.
Scutellum anterius diseo subtriangula-riter impres-
sum, posterius distincto longitrorsum carinatuui. Honiolytra
completa; clavo seriatini punotato.
l'rostetliiuni
test hossztqjásdad.
kinyúló
s
A
fej
háromszög, a
torjból
a szemek mögött hirtelen szkült; a szemek
között í'okv része csaknem négyszer oly széles, mint a toi-j
elszélét
nem érint
szenu'k.
körülbell felényivel nyúlik a
fej
A
csápok els izüléke
csúcsán
túl.
A törj
észre-
vehetleg harántos, elfelé szkült, elszélén lenyomott keskeny nyakörvvol, elfeléu
szembetn
hossziránya
benyomással; oldalszélei közepükön tompán vagy csak alig
észrevebotleg öblösek, ell
tettek.
szembetnen
kereki-
Apajzska közepén ers háromszög benyomással,
uti'ilrlén
szembctun
son kifejldvék
;
a
hosszorni('iva.l.
A
röjityi'ík
obivus soros pontozással.
tökélete-
Az olmollon
coxas
iiute
ntriiKjiK'
93
SYSTKMATIKrS RÉSZ.
n.
sutura
foveolii iiistructiiiii. YciitiT
opaca posto-
tertia utriiujue aiitrorsuiu curviita; inacula
riore lateruui seginenti (puirti a luargiiu' postico lougo
romota, ad
maculam
Pedes inedioeres
auticam appropiuquata.
ojiacam
femoribus auticis valde incrassatis,
;
subtus spiiüs diiabus luagnis ot praeterea spinulis eonijilLiribus
armatis;
T.
Niger,
rONTRACTUS
subopacus
medio obtusc
;
siiniatis,
dik basi varn'uiy mindkét oldalon
igeu távol
iill
membrana
két
olrc
l'íírlii/iiirr'ix
(isa.-)):
?
Waiiz. Ins. IV. p. 97.
fig.
ent.
Fekete, csaknem fénytelen: torj;ui,ik
tompán öblös
oldalszélei
keskeny
fel
u'rck;
iiijityíli
"/m
tomporai
czoml)jaiuak
és
szürkés-sárgák, ntó-
röpliártyája fehéres, barna
:
végs ;
lev
valamint
foltok,
csúcsa
mells
lábszárai-
és
lábszárai csúcs-
p. 45.
I.
felükön feketés -barnák.
UO.
i2S.-j.
A
1
folt közelé-
II. p. ^(M). 10.
kocsáival együtt rozsdasárgák
Nom.
rímtractim H.-Sch.
Tijdsch. vooi- Ent. Ser. i. V. p.
^h. Lat.
az els
TiioMs, Opusé. ent.
erezettel; mellén a csipók mellett
Long.
.
közöl a hátsó
folt
(1S70).
grniculis imis,
tarsisquo tlavo-ferrugincis, tibiis
hajlik; a negyedik
a mells lábszárak görbültek.
;
feliikön sötétbania foltosak
tibiis
liarma-
több Icisebb és két nagyobb
alól
albida, fusco-venosa: maculis pcctoris ad coxas, fulcris,
anticis dimidio apicali piceis.
A
liitliató.
homályos s
VIII.
lábak középszerek; a tetemesen vastago-
mells czombok
dott
anguste albidis; liomelytris griseofusco-maeulatis,
lev
a szelvény utoszélétol
A
ben fekszik.
Li/i/nri(s luiiiiiiliiliis
lateralibus
margiiiil)us
SUBFAMII.IA
esip eltt egy-egy gödröcske
hasi szelvény oldalain
B.-SCH.
tlioracis
posterius
tlavescentibiis,
niiiiilou
—
AI.rSALAD.
tövissel fegyverzettek
tibiis curvatis.
1.
I
Xm.
Voll.
(is:í!l);
E
fajt,
inely Eiir()pa nyugati tai'tományaiban száraz
]S. tab. II. fig. S.
levelek és növényhulladékok alatt egész éven keresztül
(1870). elég gyala-au taláUiató, Sajlijjiiixli'iliiis
(ISGl); DoMftL. et Scott Brit.
Lethieriíy Cat. des
Éd.
i2.
Hem.
FiEB. Eur.
ciiiitracti/íi
Hem.
Hóm. du Nord.
p.
ISS.
1.
186. i. (18C5):
I. p.
I. p. !2i. (18(i!));
l-Ál.
dul,
toronyi szorosban bükkfahéj alatt felfedezni.
még
PLATYGASTEE
sehol
Gastrodes Westw.
HoMALODEMA
Iiifroil.
MmJ.
FiEií. Kiir. finn. p.
triangiilare,
longius
qnam
latius,
parte intraoenlari oculis thorac(>m liaud tangentibus fere
Rostrum pone coxas
intermcdia.s pro-
dui-tuni, nrticnlo tertio qiiarto diiplo vei
A
Antcimae articulo primo apieem
plus
ilniilo lon-
capitis jilus
minus
longe supcrante. Tliorax trapezoideus, antrorsmn
angustatus, apice
angustissimo
Scutellum
ílemelytra completa; clavo sutura tertia
ttíst
A
Magamnak
leirását is csak
subacqnilaterum.
scriatim punctato. Venter
utrimjue recta; macula opaca posteriore
laterum segmeuti qnarti a margine postico longe remota.
FT.
,1
ji.
rlSJOJ.
li?2.
187. f 1861
).
igen lajütott, tojilsidomu, elfelé egyenletesen
háromszög és hosszabb mint szélesebi); a szemek között fekv része csaknem négyszer oly széles, mint a törj elszélét nem érint szemek. A szipcsr a középs csípk mögé nyúlilc, harmadik izléke kétszer fej
vagy több n:ínt kétszer oly hosszú, mint a negyedik
A
csápok els ízüléke a
forti-
distinctissime sinuatus et coliari
instructus.
40
szkült.
lék.
tcr
elfor-
a vörös-
(1S29J.
Cliifínif.
Corpus valde depressum, subovatum, anterius seusim
giore.
sem levén alkalmam gyjteni,
is
SCHILL.
nritr. ;iir Ent. I. p. ST.
i|uadiuplii latiore.
Algírban
fi'aucziaországi példányok ntáu Icészitettem.
p. 18. (1874).
acuminatum. Capnt
st mely még
nálunk eddig csak Fuss K.írolynak sikerült
túl nyúlik.
A
törj
fej
izü-
csúcsán többé-kevésbbé
ferdényded, elfelé tetemesen szkült
igen keskeny nyakörvvcl idlátott elszélén szend)etünleg
öblös.
A
pajzska csaknem egyenoldalu.
tökéletesen kifej ldvék
;
A
niiityk
a elavus soros pontozással.
A har-
madik hasi varníny mintUcét oldalon egyenes a negyedik hasi szelvény oldalain lev két Lomályos folt közól a ;
n.
anticam
opacain
niaeulam
:i(l
SYSTEMATIKÜS
94
liKSZ.
aiiiiroi)inqnata.
mcdiocres; femoribus anticis valde
iiicrassatis,
magna
denticulatis et praetorea spiiia
ALCSALAD.
VIII.
Pedes
hátsó igen távol
áll
subtus
hoz közeledett.
A
vei spiiiis diiabus
vastagodott
SUBFAMTLIA
YIII.
a szelvény utószéléti
az olsu
s
folt-
középszerek; a tetemesen
lábak
mells czombok
egy vagy két nagy
magnis armatis.
~
azoukivül
alól íbgacsoltak s
tövissel fegjrverzettek.
A FAJOK ÁTNÉZETE. 1
Az
(2).
elsó csápizülék csak kevéssel nyúlik a
csán túl; a
primo apiccni
articulo
túl
;
antennarum
;
pauUo supcrante: illarum
cajiitis
l'. frrniiiiili'iix
IliiiiKiloiJniia aJiii'tü
snblaevi
tlioraeis
—
articuüs duobus basalibus, apice articuli secundi excepto,
felényivel nyúlik a
167.
I.
DouGL.
Ahii'tis
L.
Eur Hem.
Fieb.
Stal Öfv. Vet.-Ak. Förh. 1862. i
csúcsán
fej
elfele szomlietünó egyenletes ponto-
a törj
zással.
ABIETIS LIN.
P.
lobo antico
;
Az els csápizülék
2(1).
Ahictix L.
1.
Niger
csú-
enyészetesen pontozott,
ek'lfelén
törj
— P.
sima.
fej
p. 187.
p. 218.
et
1
.
(1861
)
1.
Scott Brit. Hem.
I.
p.
(1865).
thoracis marginibus lateralibus angustis et parte poste-
hmbo
riore, hemelytris, abdoniine,
metastethii,
macuUs
ferrugineis cf- ?
Long.
.
6j—
7i. Lat.
2—
anticis subtus spinis
Femoribus
cf.
jKistico prostethii
et
pectoris ad coxas pedibusque flavo-
duabus
vahdis
Segmeuto
.
ventrali quinto postice angulatim emar-
('«//(.(
Faun. suec. Ed.
Ahii-th LiN.
257. 9G9.
2. p.
(1761); Scop. Ent. carn. p. 125. SOi. (17C3); Lin. Syst.
Ed.
12. I. 2. p. 732.
1
15. (17G7);
(1778); Fabe.
II. p. 224. 115.
GoEZEEnt. Beytr.
Spec. ins. II. p. 375. 222.
(1781); Maut. ins. II. p. 307. 290. (1787); Gmel. Syst. uat.
4. p. 2189.
I.
Cmex
íjrosdpi's
20et22.
15. fig.
11.5.
csaknem egészen sima; csáp-
(a
mellén az el-
csipk mellett lev
A nstény
rezvék.
másodiknak
fej
csúcsán
és
utómell utószéle
De Geer Mém.
III. p. 308. 37. tab.
alól két
nagy
a
tövissel fegyve-
ötödik hasi szelvénye utószélén szög-
hogy csaknem
letesen kimetszett, e kimetszés oly mély,
az iUet szelvény tövéig
ér.
Földi-eszünknek majdnem valamennyi tartományában,
fleg hegyes vidékeken gyakori.
—
Hazánkban csak az itt is
ritka.
Április elejétl augusztusig fz- és fenyfahéj alatt észleltetett Szepes-Igló,
(1773).
s
foltok lábaival együtt rozsdasárgák.
éjszaki és keleti hegyes tájakon tanyázik; de
(1788).
túl,
csúcsát kivéve),
torjának keskeny oldalszélei és utófele,
szipcsü're,
— A Ilim mells czombjai
giuato, emarginatura basiu segmenti subattingente.
uat.
továbbá
röptytíi, potroha,
armatis.
5
ek'ífele
azoknak két t-izüléke
%i.
2.}
Fekete; torjának
jainak els iziiléke csak kevéssel nyúlik a
Rozsnyó, Kolozsvár
és
Alsó-Sebes
Miris Ahieth Fabe. Ent. syst. IV. p. 187. 15. (1794),
(Szebenszék) mellett, valamint a Vervu-Petru lábánál
Panz. Faun. Germ. 92.
a Szász-Sebesi hegységben és a dúsi hágónál Fogaras-
Syst.
Bhyug.
p. 25C. 16. (1803);
vidéken.
tab. 22. Lyijaciis
(1804)
;
ahictis
Fall.
Mon
Latr. Hist.
nat.
XII.
218. 24.
p.
cim. Suec. p. 68. 14. var.
(1807)
(í.
í.
Hem.
Suec. Cim. p. 61. 21. var.
3.
Ferrugineus;
ent. II. p. 19S. 15. (1870). I'híti/i/astcr
iihiitis
ScHiLL. Beitr. zur Ent.
(1829); H.-ScH. Noni. ent. ent.
II.
p.
I.
57. (1845);
S(i.
p. 45. (18.35)
Stal
;
I.
p. 83. 2.
Kolen. Mel.
Öfv. Vet.-Ak. Förh.
Ahiriis
BuKM Handb.
II.
(1835); VoLL. Tíjdseh. voor Ent. Ser. tab. 10. fig.
eapitis jiarte
I.
l'acliyiiicrux
2.
1.
V.
p.
295. 4.
p. 270. 1.
(1S7()). (
Aiici/ldjiiix
p. 233. 4. (1860).
Aliirtin
Flur Fihynch.
Livi.
I.
antonnaruni
antico punctatissimo prostethii
cf
.
magna ?
)
FEItnUaiNEUS LIN.
et
.
Femoribus
.
;
capite,
pectoreque uigris
í
.
;
apicem
thoracis lobo
limbo postico
nec non maculis pectoris ad
metastethii ,-f
primo
articulo
dimidia superante
coxas ferrugineis.
1872. p. 02. J'(ii-l,;/w,riis
P.
(1829); Thoms. Opusc.
Long. 64—75. Lat.
iinlii-is
2— 2i
•"%.
subtus apicem versus spina
armatis.
Segniento ventrali quinto postice latissime obtu-
sissimeque siinuito. Ciiiii:f
fernKjiiifKn
Lin.
Syst. nat. Ed.
12.
I.
2.
p.
95
n. STSTEMATIKITS RÉSZ.
7W.
Gmel.
(I7(i7);
!!!).
Sy.st. uat.
I.
í.
ÍI7S.
p.
Moli.
Síu'c. p. (i8.
ciiii.
I
i.
1S()7)
(
Suoc. Cim. p. Gl. 21. (1829); Zett. Iu«. bipp.
201.
tab. 7. fig. 7. (1820);
254. (1835); H.-Bch.
Mel. ent. 1S72. p.
I.
Schill Beitr.
Hahn
Nom.
Ent.
7a\y
Waiiz. Lis. UI.
I. p.
Kolen.
85.55. (1845); StXlÖIV. Vot.-M. Förh.
II. p.
Moh.
Fenn.
Clcoc.
17. (1S48).
I.
2.
fijí.
TlIoMS.
Tijilscli.
voor Eut. Ser.
(1870).
Opusc. ent.
II.
p.-lOO.
csúcsán túl; zottak
feje és
fej
torjának elfele szembotüneii pouto-
mellével együtt feketék, oz utóbbin csak az el-
s
csipk mellett lev
és utómell utószéle s a
— A liim mells czoiubjai A nstény
felszereltek.
alól
foltok rozsda-
egy nagy tövissel
ötödik hasi szelvénye utószélén
igen tomjián öblös. .liiriilnjiiis
l
235.
p.
Vdll.
VIII.
Rozsilalmina; els csápiziiléke felényivel nyúlLlí a
barnáli.
(12.
J'arliiinuriis
Livi.
10.
2. tiib.
SUBFASnUA
40. (1870).
82.
p.ai.fií,'.
eut. I. p. 45. (1835);
lllii/jianirlirdtiiii.s fcn-iiiiiiitiis Saiilis.
p. 04.
fi'iiiiiiiiii'iix
l'iTni;iiii(ii.s
f^i/iliii'ii.s
—
ALCSU-AD.
(184-0).
i:í.
Plati/iiasti'r fcrniiiinci/s 1.
V. p. 271.
2.
Tj/iiiíriixahiftixFAi.h.
p.
I'ailii/iihins
!(!».
(1788).
Him.
\'in.
5.
fi
j
Flok
riiniiiiriis
Tcnyészési térkre az elbl)iévcl körülbell összeesik.
liliyiicll.
— Nálunk azonban
(iSdO).
Eur. Hcni.
FiEi!.
JJiijiKihidiiiKi Jcnii(/iiiciis
]i.
|S7. 2.
el
iik',^'
az
clliliiiiél is
gyérebben fordul
egyedüH biztos leUielye csak Erdélybl ismeretes,
és
a hol Fuss Károly gyjtötte májusban a Szebenszék
(1861). HdiiialdilriiiK
St.u,
fcrnii/iiiriiiii
Vot.-Ak. Förh.
OI'v.
zokban.
1802. p. 219. 2. (raatroilcs /'crniiiiiini.s
Dougl.
Scott Brit.
eí
Hum.
I.
p. 108. 2. tab. 0. lig. 4. (1805).
fekv Talmacsel
területén
A
mellett régi erdei feny-tobo-
magy. nemz. muzcuiu gyjteményében van
két magyarországi példány a lelliely közelebbi megjelölése nélkül.
KILENCZEIUK ALC SALAD. PYRRHOOORINA STAL. Caput
triangulare,
niiuus
distincte brevioribus. Oeelli sulcis
duolius
latuiu
iiulli.
jugis
A fej háromszög, nem feltünöleg széles
tylo
Tliorax anterius
transversis destitutus,
eonvexo-declivis.
;
postiee liaud
Membrana areolis duabus vei tribuH
lemezek a fejbütyökuél szembetüiiöleg rövidebbek.
A
venas
lonsitudinales,
iilures
fekvö barázda
A
luclyeliliril t()l)b,
ruoi e véna snl)teiisa eniissus vei deficicns. spiraculis
segmentoruin
(iiiniiuin
apicaliuin in ventro positis
;
vei
Abdomcn
salteni triiini
suturis noniiullis ventra-
ti'ljes
alcsalild,
hiánya
emliténi, több l'oi'ró
mely a többiektl fleg a szemecsek
által tér el, és
melyet e miatt, mint fennebb
szerz külön csabídiiak
loliliivi t:íjiikoii
tart, leginjiább
néha egymás közt .\
a
viin ilterjcdve. \y. eiirój)ai faunate-
nem domborúan
ket vagy
tövé)i
három
sejttel,
összefolyéi hossz-
szárnyluirog az alsó föérböl ered
vagy hiányzik, ^'alameuuyi vagy legabibb a három utolsó potrohszelvény léglikai a hason
lyezve
;
neliány
liasi
oldalon ö])lösen elre
libus pleniin(|iU' utrinípiu siiiuati)-eurvatis.
Ezen
er veszi eredetet.
elöfelén két liaránt-
utószélén
nélkül,
ritpli.-irfya
iiiterduiii
anastoniosantes eiiiittentibus instructa. HaniUK ala-
A törj
szemecsek hiányzanak.
lejts.
basalibus,
a j;irinn-
;
rület
keretén
varrány
elhe-
mindkét
liajlik.
bell csak két neme fordul «l, melyek
közöl az egyik ha/.:iiikban képviselve.
vannak
többnyire
is
tenyészik és 2
faj által
vau
KYSTEMATIKUS
n.
96
l'.ESZ.
STIBFAMII.IA IX.
IX. ALCSAI..U1.
PYREH000EI3 PÁLL. X(ir.
Ilriii.
III, tíi.
Platynotus Schill.
Bi'ifr.
Meganoti's Lap. Esh.
di.yi.
Ent.
ziir
HÍ-ih.
coxas posticas diiie
immersmn. Rostrum
usijue ad ociilos sessiles
articiilo basali ca2)iti loiigitii-
attiiigeiis,
subacíjuali. Antoiiiiae crassiiiseulae, a.rticulo
quam
aiiicem capitis parte plus
dimidia supcraiite. Tlio-
rax trapezoideus, margiiiibus lateralibus explanatis. Scutellum triaiigulare elytra corio
margine
primo
aciitis, leviter
Hem-
aeqiiilaterum.
,
apicali rotnudato instnieta, saejiis-
sime abbreviata, membrana destituta, apice membrauaceo-limbata et leviter valvantia, vei coinpleta, dual)us
areolis
basalibus
instructa.
membraua
luciíjurao
ventris
I.
flS!29).
S7.
ji.
flH32j.
38.
ji.
A
Corpus oblongo-oviitum. Ciiputtriangulare, subaeqiiilafcenim,
rlSlJ-J.
0.
ji.
A fej háromszög, csaknem ül szemekig a torjba stilyesz-
test liossztojásdad.
egyeiioldalu és egészen az
A
tett.
hátsó csipkig
szipcsú'r a
A
egyenl hosszú.
körülbelül
ér,
izülékc több miut felényivel nyúlik a
fejjel
fej
csúcsán
túl.
A
ferdényded; oldalszélei élesek és kissé szélesedettek.
törj
A
t-izük'ke a
zömök csápok els
kissé
A röptyk
pajzska egyenoldalu háromszög.
uti'iszélén kerekiti'ttek és
a corium
vagy többnyne rövidültek, mely
a röplu'irtya hiányzik s csak keskeny
esetbon
szegély
alakjában van jelen, vagy pedig tökéletesen kifejldvék, a
midn
is
röphártyájuk erezete két
képez.
alajisejtet
A
omiies subparalk'lae, sul)rectae. Pedcs mediocres, femo-
Valamennyi hasi varr;iny pilrhuzainos
ribus anticis iiierassatiw ct siibtus spiuulis uoiiuullis ar-
bak középszerek; a vastagodott mells czombok
matis.
nehilny töviskével felszereltek.
és egyenes.
lá-
alól
A FAJOK ATNEZBTE. 1
Színezete
(2).
vörös
és
zepén egy nagy ajitcrus
corium kö-
a vörös
fekete;
gömböly
fekete folttal.
—
2(1). Színezete feketés; a sötétbarna corium oldalszélc
keskeny szalmasárga szegélyzettel.
/'.
L.
1.
P.
A PT Kit US
UN.
Niger, supra punctulatus; limbo
Gesch. der Ins.
omni
thoracis, corio,
Elit.
Beytr. II.
maculis ad coxas limboquo postico segmentorum pcctoris
Austr.
omnium
Kii).
ct
teraliluis
maculis
•
duabus, una niagna rotnnda média, altéra
oblunga
prope
hasin
membrana rudimentaria
fusca. (f. c?
vontra.lis scxti, limbis antico et la-
nec non abdominis limbo rubris;
j)rostetbii corii
parviuscula nigris;
segmenti
?. Long.
8A— 11^.
,
Lat.
2i— 3i
?. Segmentis genitahbus Cime.i-
coiicolorilius, nigris.
apUnis Lin. Syst. uat. Ed.
10.
L
I. 2. p.
p.
['11.
;{70. (17(i;{);
727. 7S. (1707);
(1773); Fahií.
De
Syst. ent. p.
Lin. Syst. nat. Ed. iá.
(Ieeu Méni. III. p. 721.
121.
27(.i.
20.
(1775); Sulzek
I.
i.
Li/ilíiriix
Ic.
10.
tali.
inaniina-
iig.
p.
M.
(I77(i):
Goeze
(1778); Schkank En.
78.
iiis.
Spec. ins. II. p.
F..\ibr.
.
222. (1787)
2172. 78. (1788); Rossi Faun.
iijiti'iiis
Eauk.
Ent.
Mag.
cim. III. p. 102.
(1804); Régnc aptiiitx
aii.
IV.
syst.
fúr Ins.
tig.
p. 227. 116. (1803);
IJi/iiis
1'.
;
3(;G.
Gmel. etr. II.
(I7'.)0).
(17'.li.); II.AUsji. iiiL.i.Ki.
10.
p. 447. .55.
(I7.
p. 213.
281. 511. (1781);
1322.
Rhyng.
(1758); PoDA Ins. Mus. Graec. p. 58. 18. (1701); Scop.
Ent. carn.
Syst. nat.
Woi.F
"'/„i.
Segmeuto genitah iirimo rubro.
p.
(17S1); Mant. ins. II. p. 301
p. 241.
anguloque apicali
vei raro coinpleta, nigro-
p.
—
KOLEN.
tll-S
p.
I. p. 22!(.
Iio.
Ilii.
(1801);
102. (1802); Eabr. Syst.
Latb. Hist. nat. XII.p.
21,5.
Ins. p. 390. (1817).
Walck. Faun.
Paris.
II.
p.
34(:).
3.
(1802). I 'i/iiliiii(iii>i iiiliiuiiiiiisin
(1820);
Hem.
liiiti/iiiitiis
Fall. Suppl.
Siiec. Cini. p. (ijiii'iiis
1-5.
1.
cini.
Succ.
Jl. (i.
(182(1).
ScHiLL. Beitr. zur Ent.
I. p.
57.
SYSTEMATIKUS
n.
Wanz.
(ISiáO); Haiin
Md.
eiit. II.
fii).
[1.
AsU-miiia
Ins.
tiib. 5.
Héui.
p.
DouGE.
et
Kolen.
ls;!l );
ScoTT
A
péig találkozhatni.
SHHFAjni.IA
IX.
tökéletesen kifejlett rovar rendesen
p. 17s.
(|S,'!7);
I.
Lis. III.
(les
p.
l'J'.l.
akad az em-
is
— Legmagasabban eddig a mehiídiai llerkulesfürd
ber.
(1838).
1.
röphilrtyákkal biró i)éld;inyokra
kifejlett
emelked Domoglct
felett
lejtin észleltem.
A magyar faunaterületen eddig a következ Iíuhm. Ilandl). II.
Kur.
Imei;.
Flór
Uciii.
Am.
i(i;i.
I.
1^.
i28(i.
p.
Livi.
1.
(ISOl);
:!.
tali.
Hekv.
ct
líliync-li.
p.
HÜ.
lleni. I. p.
lírit.
I.
43. {\S:í:)}\
I. p.
(184:5);
I.
::í(i'.t.
I.(IS(;(»):
i2l::2.
48.
I. p.
H.-Sch. Níini. cnt.
llist. (les
p.
(
•
—
ALCSAI.AD.
durványos röpszervekkel fordul el; de néha tökéletesen
Ulanch. Hist.
I'!inli(ic(irix a/itirii.\
{\h:í:>);
I
IX.
(I8ÍO).
I.
ii^'.
I
Hóm.
Spin. Esh.
Costa Cim. Noap. cent. ii/iliiii
19. tí^.
:«. (ISfö).
(íjitci-iiiii
Axtiiiiiiia
I. p.
97
líESZ.
li.
íi>,'.
3.
észleltetett:
megyékben
Székes-Fehér, Tolna, Somogy, Zabi,
l'est,
Veszprém, Komárom, (iyr, Pozsony, Zólyom,
(iömör, Szepes, Torna, Abauj, Zemplén, Borsod, Szabolcs, lühar,
Kraszna,
Csongi';ld, 'i'enies, Szörény,
Ím'Ií(''s,
Bels-Szolnok, Kolozs, Torda és Alsó-Fehér
továbbii
;
Segesvárszéken, valamint az egész szász földön
(18ü5).
Nógrj'td,
Horvát-
;
országban Zágiáb, Szlavóniában Pétervilrad mellett. Fekete, felül pontozott i'íiptyüin a coriuni,
torjiin Viilaniennyi szege'ly,
;
mellen az egyes szelveuiyek utószele, :.'.
az olíjmell el- és oklalszélei
s
valamint hasán az oldalszélek
tok,
utószéle vörösek
;
hossziikiís kis
petty fekszik
csúcs-szögletén
is
fekete
;
sziiiü
a corium azoukivül
;
még
röphártyája rendesen durváiiyps
vagy csak ritkán tökéletesen
A him
gömböly nagy
még egy hasonló
felé
mind egyszinü
mind
vett eiu'()pai fanna-bii'odalomnak
azonban
lateraUbus prostethii,
bizvást
cxpe(liti()któl
rf
non
.
articulo basali
is
igen
közönséges.
Long. 6^-7 J. Lat.
E magyar
2—2^
uigri-
"'/«.
J'ltiti/fídMcr iiiariiúiatiis
Kolen. Mel.
ent. II. p.
8(i. .j(l.
I
'i/irliiiciiris
Stal
fii.'n-ii-jiiiiKtatii.s
XIX.
Zeit.
l'jiit.
p. 182. 33. (1858). Pt/rrliiiciiiis
)>iiiiiiiii((lii.s
i''iEij.
Eur.
liiiii.
p.
KiJ.
I.
(1801).
KuseiiAK. Ilorae S. E. Itoss. IV.
p. 08. (18(>7).
az egyet-
Fekete, felül pontozott; torj/mak utófele röptyivel
melynek
len Lygaeida-faj, melyet köznépiüuk is ismer, és
niihnik népies elnevezései vannak.
tarsorum stramineis
vei rarissime conipleta,
Tibüs anticis subtus dcnticulatis.
l'iinh'iiiiiifi siltiiiriis
Mint mindenütt, ugy nálunk
autico et
coxas, fulcris, geniculis
tab. 10. íig. 22. (1845).
viírható.
Errl tanúskodik már azon körülmény, hogy ez
omnium, limbis
macuUs ad
membrana ru(hmentaria
határvonal megállapitiísa
orosz
közép-ázsiai
a
e
,
postico segmcntoruin pectoris
Bagdad jelölik.
Szibériiíban mily messzire terjed délre és keletre, ;
limlto
a hat területén
a Hahara-sivatag, Ázsiában Jeruzsálem és
még bizonyosan nem tudjuk
laícrali
plenuncpie etiam aI)dominis,
thoraeis et corii
mely a tágabb értelemben
faj,
elfordul. Tenyészési térkörénck déli hatiírait Afrikában
Hogy
hemelytrisque castaueis velnigro-fuscis; margine
caute. d". ?.
feketék.
Mindenfelé közönséges
Niger, supra punctulatus; thoraeis parte postei-iore
imis, tibüs nec
kifejlett és feketés-barna.
els ivarszelvénye vörös; a nstény ivarszelvényei
ellenben
M.llUlIN.irUS KOhEN.
r.
fol-
a hatodik szelvény
s
a corium közepén egy
mely eltt töve
fekete folttal,
lev
a csípk mellett
tájnevek,
együtt
gesztenyebarna vagy bai'iiás-fekete
st
;
a
törj
(^s
melyeket a "Természettudományi Közlöiiy« VI. köteté-
corium,
nek márcziusi füzetél)en vidékenként összeállitottam, a
kányai, továbbjí mellén az egyes szelvények utószéle, az
következk:
elmell el-
liiiih'cskf híUi'i
,
lielyt
xiiszlii-litiiiiii\
rcn'í/iíilli'i
liiiliUfi'i
A
:
IkhIíiIkÍucs, lidiluliárs,
:
:
/Ki/ilnii/dr
,
liársi,
liiiilí' Inic.'ii,
iiiixí itniiiiliiluiiiiir
,
:
cc/vV-
iiiisislidinir
:
kifejlett ;illapotban lolti, és
az els melegebb napsugár kisüt, elbuvilí
Falak
és fák t()vében
nagy csapatokban sütkérezve iíprilis
közepe
táján
s
tölti
niéis
mi-
küliiiilien kdcs.-íiuak
esipk mellett lev
v('gs
csúcsa,
foltok,
lábszárai,
nem
t-izüléke szahuasárgák röphártyája ;
téli rej-
aztán napjait. Párzási
kezddik
OIZA: WAnVAllOUfiZÁU LVUAEID.VI.
tesen kifejlett és feketés.
és
eltart
körül-
— A him mells
l:lbsziirai alól
fogacsoltak.
Ezen
védett helyeken
belül két li()napig. Alczáival június elejétl október közelUmV.VTlI
és oldalszélei s a
tomporai, czombjainak
rendesen durványos, csak a Icgl'itkább esetekben tökéle-
IxtcH liiiíjdikája.
telet tökéletesen
tekeibl.
ideje
hmla, hodti
nii'ix-hiiiiár,
többn^Ti-e egj'szer.smind a potroh oldali>ár-
kelet-em(ipai
faj,
melyet legelször Kolenati
ismertetett nuíg a Kaukázusból, Nemet- és Olaszországtól
kezdve eddig keletre Sziliériában egészen Irkucskig
észleltetett.
— Hazánkban
iíprihs elejétl július végéig
U.
meglehets gyéren
ctldijí
187á. július 7-éu lábiíuál iialís)
egy parlag
98
SYSTEMATIKUS EESZ. találtjitdtt
;
gyjtöttem a budai
szlben
a somkórón
igen nagy mennyiségben.
csuk egy izLeii (icllértbegy déli {Mi-lilntns nfpri-
Lellielyei ezeiikiviU
a.
SUBFAiULIA
X. ALCSALAI).
X.
budai Farkas völgy, a pesti Eákos, Simontornya (Tolna vm.), Nagyvárad,
A
beuBzék).
Nagy-Csr
s
és
kilejlett röpliártyás
nekem eddig csak egyet
Szent-Erzsébet {Sze-
példányok igen ritkák;
sikerült kézrekeritenem.
TIZEDIK ALCSALAi). HETEROGASTKINA STÁL. Capiit triíuigulare,
mimis
latuin
stiucte brevioribus. Ocelli distiiieti. Tliorax aiiterius
suleulis (luobus transversis destitutus,
convexo-declivis.
postice
Meinbrana veuis dual)us
bus anterius véna transversa
haud
intericui-
veuis
coiijiinctis,
reli-
quis e véna transversa vei ex areolis duabus basali-
Hamns alanmi
bus emissis instrncta.
véna cdn-
e
nectente emissus. Abdonien spiraculis (imnil)us in distingueudis et a luargine remotis; sutu-
ventre ris
ventralibus
margines
attingentibus
,
utrin(|ue
ropbártya sajátságos erezete és az
ered szárnyborog képezik azon Az Európában tenyész szesen öt (2).
A
két
;ítfog()
l'jellegeket,
töblektl
csekély terjedelm alcsaládot a
1
lemezek a
szembetünoleg
l'ejjiutyöknel
A szemecsek
feltunrdeg szeles; a járom-
tisztán kivehetk.
A
törj
haránt fekv barázda nélkül, utószéléu
ruau lejts. A röphártya két bels ere
van összekötve, a többi
futó ér által futó
az
érbl vagy két alapsejtbl
áti'og('i
a hast)n
t'rl)öl
A
ered.
liithat('i s
rüvideliliek.
ered.
ket
elüí'elen
nem
elííl
domljo-
egy haránt
er egy haránt
A
szárnyhorog
potroh valamennyi léglika
az oldalszélektl Idssé távolabb áll;
a hasi varrányolc az oldalszélekig érnek ós mindkét oldalon egyenesek.
rectis.
A
A fej háromszög, nem
jugis tylo di-
;
nem
éi'bl
melyek
a.
e
elv;ilasztják.
I III,
"2(1).
A
oldalszélei
—
ScHlLL.
liiijilstcr
test toj.-ísdad idonui;
tövis nélkül.
idoma hosszudad; a törj
alól tövissel fegyverezvék.
a liarántos törj oldalszélei
lemezidomulag szélesedvék; a mells czondjok
t'aunaterletünkön ösz-
faj által képviseltetik.
test
mells ezomliok
— FlatijiAax Fieb.
tompák;
HETEROGASTER SOHILL. lirih-. ^iir Elit. I. p.
Phygas Fikb.
Phyg.vi)Icus Fieb.
;
ociilis
ultra latéra apicis
biicculismmutis. Eostrmn
médium
avticiilo basali capite breviore.
apicem
1S51J;
triaiigulare, aequila-
A
p. 37.
(
ISíiU
I.
test
mesostetliii attiiigens,
kicsinyek.
A
piimo
trapezoideus,
lti3ü
hosszudad. törj
articulo
(
).
Eitr. IIciii. p. o'i ri 201.
szemek a
Tliora.x
).
p. 317.
pronmuiUs;
tboracis
Antennáé
eapitis paullo superante.
Weitenw. Bdtr.
(
Illii/ii
Corpus valde oblongum. Caput
terum
III
37.
a-
fej
).
háromszög, egyenoldalu;
a
elszögletein túl kiállók; az ajaklemezi'k
szipcsr a középmell közeliéig
léke a fejnél r()videl)b. sel nyíllik
A
(1861
A
ér,
els
izü-
csápok els izüléke csak kevés-
lej csúcs.-ln túl.
A törj
ferdényded, oldalszélei
99
STSTEMATIKUS BÉSZ.
n.
Seu-
latcrilms olitusr snliniiU'fiinatis, iiicdid siilisiiuiatis. t.clIuiiL loiitíius
quaiii latins. llciiiclytva. cDiiiplcta;
seriatim piinctato; veiiis
mcmbrauae qnatuor ex
i/l,-i\(i
basalibus emissis.
Pedes modiocres; f'emoribus subtns apicem versus spinula
ai-ticnlo liasali larsonini pdsticoiuiii a[)ic;ililius
arniatis;
duolius ad luaun aeiinilongii vcl longiore.
A röptyk
mint szélesebb.
X.
pajzska hosszabb
tökéletesen kil'ejldvék
a cla-
;
vus soros pontozással a rphártya négy liossz-cre luírom
arcolis
aiiticis leviter iiicrassatis,
tvibus
A
közepüliöii kissi' öblcisek.
tíiiiii>;ík, j
,
SnBFAMILIA
X. ALCSAI.MI.
;
A
alapsejtbl veszi eredetét. vastagodott I
|
mells ezombok
tok; a hátsó kocsák
els
alól
és
;
a kissé
egy tövissel fegyverzet-
iziiléke oly hosszii
mmt a második
hosszabb,
lábak középszerek
vagy pedig
harmadik izülék együtt véve.
A FAJOK ATNKZETE. 1
A
((')).
test felülete
nem
szrözött, legfölebb csak gyön-
/|.
(3).
A
.^(S).
Valamennyi czomb
'2 (.')).
coriiim utószéle feketés; a lábszárak
gyrvel.
gén pelyhcdz. fekete,
egyedül
esalc
A
azok csúcsa
—
//. at'/inix
három
sötét
H.-Scn.
közéjis és hátsó ezombok töve világos szine-
zot
a,
;
lábsziírak két sötétes
—
gyrvel.
//.
igen keskeny világos színezettel. eoriuni ogyszinü
—
//. ruj'i'scenti
;.
H.
nVFESCENS
a]iic.-ililins
H.-HCH-
antemiarum
macula
basi, verticis
flavoscenti-gi'iseis vei fusco-testaceis
;
arti-
basali pa.r-
tibiis ba-si
íf
hyahiia. d". $
Scgmento
giuato,
.
ér
;
;
Nom.
riii/í/tifi
2S. tab.
//. üiticac
Faur.
hogy a kimotszés az illet szelvény tövéig
a negyedik szelvény utószéléu csak alig észrevehet-
leg öblös.
heme-
Déli
faj,
mely
keletre Dél- Oroszországban Sarejjtáig
a Kaukázusig van elterjedve.
— Nálunk
apiceque,
csak Debreczen, Biliar-jrezö-Keresztes, Oravicza és az
— 2J
'"/»».
ognlini végezred forülefén
fekv
.Tosefsflial
ritka; eddig
nu'llett
gyj-
tetett egyes pélihinyokban.
vcntrali qunito postiee profnnde emar-
:í.
±
Faun. Germ.
Xi'jii'tdf
Niger, subnitidus, parce puboscens; antennarum arti-
FiEB. in Weitenw. Beitr.
I.
p. 3iS.
24. (1836).
fig.
cnt. II.
]).
SS.
."iS.
tal).
K;. (1SÍ5).
riiyija(Hiiis
cnlo secundo parte tio et
KoLEX. Me\.
FiEii.
Enr.
Hem.
p.2()1. l.(lS(il).
liiirniadik
és
negyedik izléke tövén, fcjtotjéncjc tövén
egy kis petty, valamint forjámik utófele, pajzská-
jának csúcsa, röptyi, a eonnexivum
nak végs csúcsa,
lábszili-ai- és
foltjai és
czombjai-
kocsáival együtt sárgás-
szürkék vagy rtsárgák; lábszárai tövükön és csúcsukon, kocsáinak els izüléke csúcsán, harmadik izlélce pedig
uigi'o-biguttata
—
Long. V
.
Lat.
Segmento
disco
decolore,
2— 2í
tibiis
horum
illarum annulis tribus,
-f
.
5-
'"/,».
ventrali quinto postiee profnnde
emar-
quarto postiee leviter sinuato. H,l,in
Wanz.
Ins. lY. p. 70.
hasán az ötödik szelvény utószélén mélyen kimetszett.
.áttetsz.
membrana
güiato, emarginatura basin segmeuti attingente, segmento
29. tab. 2.
röphiírtyi'ija
thoracis pai'te
maenlis connexivi. geniculis imis,
flavo albiilis;
(i.i— 7.1.
rhijija.f
;
;
;
arfienld basali apice. ai-ticulo ultinid totó nigris.
A nstény
egészen feketék
apicali, articulis ter-
JK'UH'lytrisipu' tlavo-testaceis
n|iicc scutflli
apice nigro-lind)ato;
tarsisque
Fekete, fényl, csak gyöngén pilyhcdz; csápjainak
plusquam dimidia
quarto basi ai>iceque fusco-testaceis
posteriiirc.
corio
.Yi'yicíííc
H. AFFINIS H.-SCH.
13.5.
eut. I. p. 4G. (18.3.j).
Ilclfi-iiitdstír hii-iilur
[ledig
a lábszárak
emargiuatm-abasm segmeuti attingente, segmento
17
fig.
—
és
Long. (kí— 7J. Lat. 2
ílitcriKidxtcr /•((/(.s<()í.sH.-Sen.,PANZ.
!).
szrözettél;
fekete g^n'irvel.
quarto postiee vix sinuato.
fal).
hosszú
felülete
tarsisque
tibiis
aificnlo tarsiirnm basali apice, articnlo tertio foto nigris
.
test
oly mélyen,
maenlis connexivi nec non genicuhs,
membrana
A
három
\iuscula, thoracis 2)arte posteriore, apice scutelli, ly tris,
(1(1).
H.-lácH.
Niger, nifidnhis, paree 2mbesceus; eulis ducilius
gyrvel.
a blbszárak két sötét
;
SriMI.I..
lilciiiisiíii
.
A
•i(i).
H.-Sch. fig.
Nom
ent. I. p. 4C. (1835);
401. (1830).
svwiniíon Fieh. in Wbitf.xw. Beitr. fig.
25. (1S3G). 18*
1.
p. 3i!l.
n.
Hem.
Eur.
FiEB.
fínii/ciiliDi
J'/ii/i/útliciis
100
SYSTEM ATIKÜS BESZ. p.
jának
(IS(il).
vum Fekete,
fényl
kissé
és
gyöugén pelylieilz
csak
harmadik
csúcsán
;
még
kivül
csi'icsán
röiityüi
is
halviíny sái-g.isak
coi-imu ntószélén feliete szegélyzettel
;
a
röplnírtyája szín-
;
csak közepén van két fekete petytyol jelölve; a
telen,
counexivum csúcsa,
nem különben czombjainak
foltjai,
kocsiii sárgás-fehérek
és
lábszilrai
liiirom fekete gyiirüvel tarká.zv;lk,
végsti
lábszárai
;
kocsámak els izüléke
csúcsán, utolsó izüléke pedig egészen fekete.
— A nstény
dik szelvény utószélén
gyöngén
a
s
nak töve
talált
is
három
egészen
els izüléke csúcsán, utolsó
a corium
;
ntószélén egy fekete
hasán az ötödik
szelvény
kimetszett, hogy a kimetszés
— A nsmélyen
oly
utószéle
csaknem az illet szelvény
tövéig ér; a negyedik szelvény utószéle gyöngén kimetszett.
Európa központi,
déli és délkeleti tájait lakja;
már Angolországbau
st
—
végétl augusztus végéig gyérnövéuyzetü száraz helyeken
Hazánkban Dr.
tanyázik. Lellielyei: Budapest és Kis-Szeut-Miklós (Pest
és
1S74. szep-
fel
tember S-áu Bels- Szulnokmegyébeu Szükerék mellett
gyjt
és csúcsa s kocsáiiiak
Olaszor-
GyerctYai Aepád kedves barátom fedezte
két piéldányban. Azóta
még
negyedik azonkívül
és
hasonló színezetet mutatnak lábszárai-
;
Fauuaterületiiiikim meglehetsen
—
három
Idvéve), a
pettyecske foglal helyet; röi)hártyája áttetsz.
tény
közöl az
iziilékeik
egy példányban
;
öblös.
Svájczra szorítkozik.
harmadik
és kocsái
a negye-
ér
Tenyészési térköre Német-, Franczia-
szágra
fekete
is
izüléke pedig
hasán az ötödik szelvény utószéléu oly mélyen kimetszett,
hogy a kimetszés egészen a szelvény tövéig
rts;irg;lk,
esiípjai
;
utolsó tövén, a
csúcsnkou baruáss:li'gák torjának utófelén és pajzskájá-
nak
továbbá czombjainak töve, lábszárai
els csaknem egészen (csak csúcsát
negyedik izülékei pedig tövükön és
és
pajzskájának csúcsa, röptyi és a counexi-
utófele,
foltjai,
barna-sárgásak
csápjaiuak második izüléke csúcsától kezdve több miut felén,
X.
Fekete, kissé fényl és csak gyöngén pelyhedz; tor-
2.
í2(.tí.
SÜBFAinLIA
S. ALCSAL.U3,
már Pávul János m.
n.
nnizeumi
el
is
reá akadtak.
van terjedve
és
május
vm.), Nagyv;írad, üravicza, Baziás és Grebenácz (Temes
vm.)
Komjáti
felvidéken
a
;
(Zemplén vm.)
és
(Torna
llonwnna
\-m.),
Szobráucz (Ung vm.).
június S-án a budai Sashegyen
lS7.~j.
példányt. 4.
H.
VETICAE FABU. (Fig. 6. AIo.)
!.
H.
ARTBMISIAE SCHILL. Subaenesceuti-uiger, nitidulus, pilosus; antennarum
Niger, subuitidus, parce pubescens
;
parte posteriore
thoracis, apice scutelli, hemelytris, maculis connexivi,
femoruni onniiinn, posteriorum etiam genieulis imis,
basi,
tarsisque
tibiis
fusco-testaeeis
;
antennis rufo-testaceis,
artieulo prhno, apice excepto, articuHs tribus apicalibus basi, duolnis ultimis
etiam apice, nee non basi
et apice
articuUs tribus apicalibus, macula transversa basah tho-
fusco-punctatis;
maculata
;
notatis;
brana hyalina. 5
.
margine
Long.
J.
cf.
ai)ica,li
5—
maeulanigra,,
mom-
Lat.li— 1]
5.V.
tarsis artieulo
primo
tibiis
annulis tribus nigris
apice, artieulo tertio totó
Long. (\h—l. Lat. 2—2]
'"/«.
9. Ventris disco rufo-testaceo; segmeutis veutralibus
™/,„.
Segmento ventrah quinto postice profunde emar-
stramineis,
fenioribus anticis fere totis, posterioribus apicem versus
nigris. cf. ?.
corio
decolore, disco parce fusco-
maculis maguis contluentibus,
mo
;
membrana
macuhs couuexivi pedibusque
tibiai-um articul(i(jue tarsurum basali aince, artieulo ulti-
tüto nigris
hemelytrisque flavesceuti-griseis, his
racis, apice scutelli
quarto et
quinto
postice
profundissime
emargiuatis,
ginato, emarginainra basin segmenti subattiugente, seg-
segmento sexto marginem posticum segmenti
nu'uto quarto postice leviter emarginato.
gente.
Urti-nii/astiT avti'iin>ii(u-
SS.
tab. S. íig.
Iái. tab. Ö:
?,.
Nom.
Ilctínii/dstír
tab.
'.».
fig.
(
18(15).
(ISí2í));H.-Scn., Banz. Faun.
ent
I.
Germ.
p. 4G. (1835).
'iironillac
Külen. Mel.
Aiiciiiisiac
DouoL.
et
Cimcr Urticar
I. p.
ent.
U.
p. 88. tÁ).
(
I
n.
787)
Faun. FiEB.
Scott Brit.
Eur. Hem.
Hem.
I.
p. Üítí. 3.
p.
•±ii.
2.
Faiír. Syst.
GdEZE Ent. Beytr. IL ins.
17. (IStó).
Jiii/iiuilicii.s
(18(;i);
(
Schill. Beitr. zur Ent.
:
p. 308. ISO.
Gmel.
258. 27. (1778); Faisr. Spec.
I. l. p.
Vrtirac Fabe. Ent.
XII. p. 217.
p. 03. 2. (1807):
21 78. 427.
I
(
788)
;
líossi
244. 1329. (1790).
(1794); Syst. Rliyng. p. 231. nat.
p. 723. 129. (1775):
(1781): Mailt. ins. II. p. 302. 234.
Syst. nat.
etr. II. p.
Lyíiactis
p.
Ent.
tertii attiu-
17.
(I8(H.);
syst.
1.30.
Fali,.
Zett. Faun. lapp.
IV.
p.
lOü. 100.
(1S03); Latk. Hist.
Mon.
I. p.
409.
cini. I.
Suec.
(1828);
n.
i'd.
I. p.
Snec.
IIciii.
Kaí.i..
SVST,EMATIKrs ü).
Ciiii. p.
(IS'J'.i):
i2.
(ISiO); Thoms. üpuse.
I.
101
lUÍSZ.
nak liárom utolsó
/ktt. Ins. hipp.
barnán pontozottak
(IS70). líHcniiiostiT iirticae Schill. Beitr. zur 7.
I. tiil).
i:!.
8.
(1829);
N(.m. ent.
Il.-Scn.
1.
íi.íí.
Hahn
(IS3I); BuRM. Hamll).
XIII.
iziiléke, torjiinak ntófek' és
I.
p.
(1S:!S);
Ncap. III. p.
Fenn.
Ent.
]).
Ser. 2. V.
52.
1.
y. 29(1.
p. 73. fig.
(1835);
ci-nt. I. p.
12.
liil>.
és hátsó czombjai összefolyó
pedig luíroni
—
egészen fekete.
fekete
nagy fekete
gyrvel
mig
foltok-
jelölvék;
A nstény
hasa közepén rtsiirga
negyedik és ötödik hasi szelvénye pedig utószélén igen
Voi.L. Iííí.
középs
szabna
feketék,
kocsáinak els izüléke csúcsilu, barmadili izüléke pedig
4ü.
132. (ISiO);
(ISíS);
foltjai és lál)ai
mells czombjai csaknem egészen
lábszárai
uté)l)biak
mpliártyája színtelen, csak közepén
sárgák,
kal,
Eiit.
F.iit.
:
gyér barna pettyes; a connexivuni
p. 8i.
I.
1.
Ki. (1835); Cuht.
Iiis.
(looc.
I.
293.
p.
1.
Ciiii.
vooi-
'I'ijdscli.
JI.
Costa
Mdii.
Saiii.ii.
Waiiz. Ins.
Blancii. Hist. dos
p. 597. 3. (183(i);
Ent.
pajzskájá-
nak csúcsa röptyüivel együtt .sárgás-szürkék, ez
II. p. 18:.. 10.
ciit.
SnilFAMILIA X.
X. AI.CSALAI).
mélyen kimetszett, oly nu'lyen, hogy a hatodik
2.
liasi
szelvény a h:nni;idik szelvény utószélét érinti.
(ls7(t). .Ijiliiiiiiis
iiiliiiii'
Exp.
Bi:ri.i,.
scicnt.
j\í(ir.
E szrös
III. p. 75.
28. (1832). I'(ii/i(/iiii riis
l'itii-ui'
IiAMij.
Faun. And.
JI. p.
(1842). J'rtirav
(1860); FiEii. Eiir.
Vet.-Ak.
Föi-li.
Ileni. I. p. 222.
Flor Ehyucli.
Hom.
p.
202.
A-.
Livi.
I. p.
302.
tal.. 8. tijí. 3.
ritka, s különféle
A
sen a csalánon élsködik.
1.
állapotban
(1801); St.Il Öfv.
1802. p. 223. 1.; Dougl. et Scott Brit. I.
ivarszervek-
feltünóleg eltér, egész
által is
Em'ópábau, st mégKis-Azsi;íl)an és Algh-ban
151. 9.
Nálunk sem
]'lii/i/ailiriis
ni
mely a többitl még a
faj,
nek különböz alkotása
tölti.
is tenyészik.
növényeken, nevezete-
telet tökéletesen kifejlett
Lellielyei: Budapest, Kis-Szeut-Miklós
Pahty (Bács várm.),
(Pest várm.),
és Puszta-Peszér
PeUérd (Baranya vm.); Tátrafüred, Parnó (Zemplén
(1S65).
vm.), Bél (Biliar ^tu.), Kolozsvár, Nag>--Csür (Szeben-
Érczesen fényl fekete
és
mindenütt szrös; csápjai-
szék) és az erdélyi
PLATYPLAX Elli:
llrm. p.
f}2
FIEB.
202. flHGlJ.
rt
A
Corpus angustiuscule ovale. Caput triangulare, trans-
versum
;
oculis ulti'a latéra apicis thoracis
mek
haud promi-
nuhs; buccuhs distinctissime semicirculariter
Rostrum coxas
internuidias
attüigens, articiilo basali capiti acquilongo.
A
haud
Antennáé
Thorax
medio
fej
háromszög, haráutos;
túl,
hátrafelé pedig a
szipcsr a középs csípket
fejjel
egyenl hosszú.
els izülékük
nem
A
fej
felényivel nyúlik a
s
ell a fejbütyök
félliosszjíig
nem
csiípok
a sze-
lillanak; az ajalde-
éri
el,
nyúhiak.
t-izüléke a
meglehetsen rövidek, fej
csúcsán
túl.
A
törj
ferdéuyded, harántos; oldalszélei lemezesek, közepükön
trapezoideus, transversus, marginibus
latcrali])us liuiiinatis,
A
a törj elszöglotein túl ki
csúcsán
breviusculao, articulo primo apicem eapitis dimidio supcrante.
test tojásdad.
mezek félliöridomulag emelkedettek
elevatis,
antrorsum ultra apicem tyh, retrorsum us(pie ad dimidiuni eapitis extensis.
Mezség.
ahg észrevehetüleg öblösek.
levissinie subsLnatis. Keutol-
A
A
pajzska csalmem egyen-
röptyük tökéletesen kift^ldvék
a clavus soros
lum subaequilaterum. Hemelytra conipleta; elavo seria-
oldalu.
tim punctato; venis membranae quatuor ex areolis tribus
pontozással; a röphártya négy hossz-ere
basalibus emissis. Pedes crassiusculi; femoribus antieis
bl
iiuiniibus; articulo basali tarsoriun posticoruni apicali-
bok fegyverzetlenek; a hátsó koesák els izüléke csak
lius duoliiis
sALviAK st'iuLL.
Pallide gi-iseo-tcstaceus
;
1
antemiis, capite, thoracis
parte anteriore, scutello et pectori' nigris
A lábak
;
i
artlciilo
primo
utolsi'i
I
alapsejt-
mells czom-
izülék együtt véve.
apiee, articulo secumlo, basi excepta, late-
ribusque eapitis rufo-testaceis; verticis basi niacnla parva. apice scuteUi, limbis onniibus thoracis
anfennarum
három
meglel letsen zömökek; a
valamivel hosszabb, mint a két
simul suuitis sublongiore.
í.'/'
ered.
;
segmentorumque
SYSTEMATIKUS
II.
pectoris albidis
;
non
iic'c
coiiiioxivo
niacnilis
ad eoxas
lore. .J.
?
.
Loiig.
ct
G— 7,
Lat.
liemedeco-
9
.
Veutre griseo-flavescente, basi
vittisqiie duabiis
postice profiiiide emarginatis, emargiiiatiiris bases seg-
tab. IG;
Nom.
ScHiLL. Beitr. zurEnt.-I. p. 85.
eiit. I. p.
p. 293. 2. (1835);
iG. (18.35);
2.
Faun. Germ. 135.
Burm. liaudb.
széle a
Costa Cím. Neap. cent.
PiAMB.
II. p. 30. 2.
Fann. And.
II. p. 152.
K).
Wültlii
KoLEN. Mel.
ent. II.
p. 89. GO.
együtt
sárgás-febérek
connexivuma
;
Hcm.
hasa szürkés-sárga, csak töve
oly
;
p. 203. (1861).
feje,
torjának el-
jiajzskája és melle feketék; csápjainak
els izüléke
csúcsán, második izüléke csaknem egészen (csak tövét kivéve), valamint fejének oldalai
rtsárgák; fejtetjének
— A bim
és két oldalvást
húzódó
negyedik és ötödik hasi szelvénye utószóién
mélyen kimetszett, hogy a kimetszések csaknem az
illet szelvényeJcnek tövéig érnek.
A
Volga
és a
Kaukázus vidékeitl egészen Spanyol-
országig és Algirig van
fel,
Ez
elterjedve.
helyen
uti'ibbi
nagy mennyiségben
lépett
hogy a levegbe emelkedve egy hosszú keskeny fekete
ereszkedvén valann
15
ellepett. (V. ö.
Hazánkban az
felé s
napig a szó
nEevue
et
ott
teljes
aztán
le-
értelmében
Mag. de Zool.« 1870.)
éjszaki felföldön egészen hiányzik; a
délibb tájakon pedig
Halvány szürkés-sárga; csápjai,
és bíbai
A nstény
hasa fekete, csak szélein kissé vörhenyes.
mindent
tab. 9. íig. 18. (18.Í5).
Vlatiiphu- Salriar FlEB. Elír.
csiícsa,
foltokkal és a bfízmirigy nyi-
felh alakjában közeledett a város
(18i2).
fele,
pajzskájáuak
mellén az egyes szelvényeknek valamennyi
s
csipk mellett lev
llatun környékén egy izbon oly
Fctcliijiiiiriis iiicniiit
X.
kázvák, röpliártyája azonban mindig sziutelen.
II. 1.
(1843).
Ilctii-iiiiüsiri-
torjának
RÜBFAMTLIA
nem különben
tövén egy kis petty,
sáv fekete
meiitcinuu fre attingeiitibiis.
tab. 3. íig. 3. (1829); H.-Sch., Panz.
ALCSALAD.
fekete foltosak; röptyfíi nélia nelniny barna petytyel tar-
segmentis ventralibiis qiiarto et quinto
Ht't('ni;i
X.
lasaival
rufescentidimbato.
Veutre
;
flavo-
2— 2| '%,.
.
iiigi'o,
;
mcmbrana
,
cJ
lateralibns iiigris
orificiis
pedibusqne iiigvo-maculatis
interdnm parco fusco-guttatis
lytris
102
HÍ'.SZ.
május végétl szeptember
elejéig,
leghdíább zsályán (Saliia pratensis ) elég gyéren található. LeUielyei: a budai hegyek
s
a rákos-palotai erd,
továbbá Szükerék (Bels-Szolnok vm.). Nagy-Csr (Szebenszék) és Krassova
(Ivi-assó
vm.).
FUGGELKK.
MAGYAR-DALMAT TENGERPARTON ÉSZLELT LYGAEIDA-FAJOK NÉVJEGYZÉKE.
A
E t.ík,
jcjíyzt'k íidatiiit részljL'ii uzoii pclibiiiyok szol^'áltat-
uu'lycket
ISdS-liiui
Wann
Spalato és
Eagusa környékén
melyek jelenleg a bécsi
vannak
felállitva.
területen eddig
A
^Lamprodeuia
cs. és k.
"'-gal
még nem
í^yiijtött,
jegyzett fajok a
Peritr(!chus iiubilus Fall.
és
udvari terméuytiii'bau
brevicolle Fieb.
Stygnoeoris aronarius Hahn.
József ISöS-ban Fiume, 1862- és
"Hyalocbilus ovatulus Costa. (=cordiger Fieb.)
magyar launa-
Microtoma carbonaria Kossi. Pacliymerus Rolandri L.
észleltettek.
Melaudspilus venustus H.-Scu.
»
lyuceus Fabk.
Lygaeus
»
quadi-atus F.\br.
'''
saxatilis Scop. Fiuiin', Xai
Sjialatu.
Sjialato.
II
militaris Fabr. Sjialatd.
»
saturuius Eossi.
»
equestris L. TUujusa.
»
plioeniceus Rossi. Fiiinu'.
»
ajjuans Eossi.
»
pincti H.-Scii.
»
pímctatoguttatus Fabe.
n
cafi'er
"Lygaeosoma maculicollc Germ.
Cymus
»
Emblotbis Verbasci Fabu.
Piocoris erythrocophalus St. Fmio. et Hekv. ('atlant.
ScolopOStctbus pictus iScHILL. "'Tapliropeltus ncrvosus Fieb.
Tropistethus sabuleti Hahn.
KbyiiaroL-bromus cliiragra Fabr.
Lanipnideiua nia.urnni Fabe.
luscus Fabr.
'•Ischnopeza birticornis H.-Sen.
'Geocoris distinctus Fieb.
Macroplax fasciatus H.-Sch.
]''iiiiiif.
Tuunb.
Becsüs erytliropterus Brull. S/mlafo.
melanocc23balus Fieb.
Kleidocerus gemiuatus Fieb.
Sjialtitn,
Pyrrhocoris apterus L. Fiimic. '
Scantius aegyptins
Ij.
Hki/hsíi.
Heterogaster Urticac Fabk.
liaijiixa.
INDEX. Paff.
AtANTllIA
PftS.
Pii,-.
Hiihi/tin
ÍÍO
Ittnirhitinjiittiti iis
ÍM 7-2
r/ri/ll(iiihs
;)")
qiKiilriiliiK
71
liiiliiiiilri
síjh'csfi'is
•">••
r/iiiitlrtiliif:
7'J
najiililix
17
rusíiriiii
(i4
Hjjcciiisiis
IS
HiilvaiiciiH
Ül
síjlvestris
•")(!
ACOMPUS rufipes
1)3
Blissus Doiiac
;il
KMI
Uiiiriir
Alvouh 77
caffer
Calyptonotus lynccuH
Coiinus tqlKlitl'is
.
Aphanus 2)C(l('stri«
cliiraqrn
77
.
Tit
l'ini
cchü
.
.
7")
.
71
ntirvis
(il
iil/llirop/cnís
77
insir/iiis
iG
íjKiiiiniliiK
71
Itohindri
73
7'.>
coKtalis tiuity/iiic-jiiíiirtuhis
W
.
ariditliix
37
clavioiihis
30
Síi
U)
liiieolatiis
jinllijKS
-l.\
Cymus Camptdtkwis
lusriis
CORIZUS
Kr
Kriva,:
33
j;laii(lic(il()r
3tí
li„loj,li;iii.-<
33
liclviticun
34
()3
ptdcstris
77
Chilacis 7")
phii
Typlinc lioliriiilri
Ti
rnsticus
(ii
;!S
Cím EX sabidomiK
(ii
xi/lvciítriii
SII
urticac
Jacohcac
22
latifi'pa
32
Ahidi^
iiit'laiiofc'iiluilns
2(i
cijiícriis
Oriyai
43
apiians
licucthic
-1^
iirríiariiis
rcliriilalitti
30
101
Aptkuiila
I!l
caffer
Ahocatus luoliuuiccplialus
2o
/rlllliliiiri.'i
fcrriKjiitfun /tílronfiifiilíííit.'i
ASTIÍMMA 97
(iphriini
Biiosus clai'nfKs
(i'i
erythixipterus
7S
liiscus
7!)
ilOKVÁTll <1K/A: aiAUVAItiiKSZÁU
LYOAKIUM.
lUülllH
rolliiiít^
ri/iicstris
AlíTIIKNHIS ci/nioiih's
DiKriiiK;
rnrliDiKiriiiís
i\
7!)
IS
DlMORriIOPTIOKUS
)•) !)!•
30
Spiuolae
73
rjrossipcs
Ül-
{/ri/tluidts
.'!•">
lynccus
7li
phocniniix
71'
DiPLONOTUS
V
l'ractic.illis
DlíVMUS
Ph
7.'")
liiuiineus
[xnhuiricus
ítH
iiulalus
!I3 ''11
106 l'ag.
raj;.
silvaticus
....
sylvaticiis
92
í/iittula
t6
01
jacolicac
22
laticcps
32
lincúlatus
tO
SÍ
tincolatus
l-l
punctipicnnis
2i
Emblethis areuarius
Pllf!.
Lamprodema 58
luaiinuu
Lasiosomus euervis
'>1
eiliatiis
ISI
platíjchilus
Ni
rcscilac
28
Verbasei
SO
rcticulatus
20
aptcrus
riifesceus
99
cqiwstris
18
piiii
75
rolanilri
72
102
salviac
Eremocokis crraficus
90
SchilUmjii
«.
icaunensis
89
senecionis
23
plebejus
S9
Thymi
23
poilagi-iciis
90
tliyini
24
thi/ini
24
Gastrodes
tíjphac
38
LUIEUS 96
LiGYKOeORIS
50
sylvestris
Lygaeosoma
abictis
9+
Urtieae
100
punctatofjiittata
19
ferrugineiis
95
Waltlii
102
retic'iüatum
20
sardea
20
Homalodem.v
Geocoris albipennis
'Mi
abictis
yí
ninjiihiria
3<)
fcrru'jincus
95
(lispar
35
frontális
3-t
gl'ylloides
35
loniccrac
(ii2
.sicius
3G
Hypnophilus 84
licmiptents
Icus 52
arifíiilaris
GONIANOTUS margiiiepuuetatus
S3
pilifrons
81
Henest.íris
ISCHNOCORIS liemipterus
84
palin ilipciui is
84
puuctiüatus
St
Lygaeus abictis
94
abictis
9.5
afyinis
88
ai/rcstis
(58
albipennis
.'!(i
antennatus
.53
aptcrus
96
apuans
18
arcnarius
65
arenarius
82
ater
70
atcrrimus
70
Gcnei
32
bidentulus
60
halophilus
32
bimaculatus
-57
hisjiiDíus
32
briinncus
92
Caricis
26
cliiragra
54
clavicnliis
26
liecoratas
87
iliflijmiis
27
ISCHNODEMUS quadratus laticcps
32
Spinolae
32
.
29 29
sabuleti
Spinolae
30
Heterogastek affinis
Artemisiae
99
100
hiiKalis
4'3
bicolor
99
(iaviculus Coi'ouillac
ISCHNORHYNC'HUS fii fii/ ni
28
liescdac
ISCHNOTARSUS
2(i
100
28
US
tiísciis
EcJiii
70
ei|uestrÍK
18
errfiticus
90
familiáris
16
79
fcrrnijineus
9.5
rostát un
1-0
piilciifr
79
fracticollis
49
crlcac
23
spliraija
79
f/landicolor
26
Ericae
24-
fjrisciís
82
fasciafus
Ki
grylloides
3.5
i/iillfitus
19
i/ldiiílicotiir
2()
IvLEID CERUS Itesedae
27
107 Piig.
Iitiniutafits
ÜD
Vrfiriir
Itoloscriceus
51
iHiriiiH
57
Jnvohcae
22
veiifrnlis
19
1(X)
íáenecioni.s
23
ThJ^ui
2--'
OpnTHAI.MKUS
liluriiliíí
<S3
vcniisliiH
10
liiscus
79
Vcrhímci
80
tilblpninis
30
lyiircus
73
viilyaris
70
(íViiprnnls
37
7nnrgine-2>uncfiiliis
83
(irouiriiiH
65
niaroccanu.i
72
lUspar
35
maiiruH
58
cryfhrocephalu,i
34
viehinocephaliiK
21
frnnlalis
34
melantH-criin
87
iirylloides
35
modrutiis
\'.^
nchiilo^iis
08
nuhihis
lilj
Macrodf.ma 57
variuiu
MAcnorLAX 45
faseiatus
40
Helferi
45
Pieyssleri
hmlccrae
02
jiiilliílipennis
36
riifipr.i
02
paUidipemiis
SÍ
rusticiis
04
pedenfria
04
sabulnsiís
(i4
pcih'slrlfi
77
picfiis
80
2'Hifrons
80
Pini
75
plebejus
89
poílar/rieiní
80
poihirfriciiíi
80
Megalonotus 53
(IntlIIIKliUK
(hirdijra
55
ililiitiiliis
54
hirnii/iin
53
liiiiií/íiricKs
52
55
jirKcIc.iitituii
Meganotus
96
«iciiliiii
30
Stevrnii
37
XJUrirhil
35
OXYCARENUS 44
collaris
fusco-vrnosus
45
jxiilíuir'iritft
87
Helferii
40
jioilar/riciis
90
interrnptjis
41
2>riirfcj-fafus
55
Melanosi'ilus Prri/ítaleri
iS 19
punriicrpfi
00
pinirfipentih
2í
piinotum
19
pusillus
59
quatlratus
74
qiiadratus
79
Jiesedae
27
Eolaiirhi rufipe.i
Metopoplax
iiioilestus
43
42
(litonioiiles
pallens
44
Preysslerii
45
Spitzyi
44
MiCROPLAX 41
iuteiTiiiitus
MiCROPUS
Pachitvierus Abirlis
94
affinin
86 68
72
29
ayreslis
02
Spinolae
30
anyusfuliís
84
antennatus
53
04
nabuleli
29
sardous
45
xahulctí
riisliriis
sahulosus
40
linrolafiis
16
veniistus
piuietatognittntiis
lincnlatus
64
MlCP.OTOMA
53
atittiuiatiis
70
cavlionaria
iirriiariiis
atrrrimus
20
."
'
65 71
bidnitiiliis
60
bixliitiatua
02
brnchyptcrnK
29
In-inniiiiK
92
23
caflVr
70
lielveticus
23
ciirbiiiiiiriiis
71
50
Jacobeae
22
rlihíiyrd
''4
sylveslris
89
obsolelus
24
claviitHs
62
Thymi
22
piibeniriiíi
24
coleoptrattis
59
conlractiis
93
Mntis
saxatilis
17
Srhiimmclii
19
nHrrsfrln
50
Slii/ilniliiioiilcs
56
si/liHillriis
08
yrarilh
sylvalicus
91
sylvesfris
Thymi
24
94
Ahieti>!
Nysius
liuiiotiiiennis
24
108 Pag.
Paj.
Pii;.
línlanari
72
ferruKÍueus
94
29
rufix>cs
62
iiiare/iiialiis
97
.54
rusficus
64
(lHiiiiiiiiilcs
Vi
sahuMi
51
(liihiiis
62
sabulosus
6i
(•cliii
71
sílvaticiis
92
encrvis
<)2
silvaficus
92
crriiticns
0(1
íiilvestris
89
feiiwralis
.5.")
s2)iiii<je7'eUiis
51
fciicutratns
90
f:ta2>hiili»iformÍ!i
56
/lynii/iiiciis
ÜT)
nl(i2>Ju/íi)iifor»tiii
84
liidentnluK
60
ilecorafiis
S7
(Irciirtatus
dilafafus
Pl.ítynotus 96
(i2^lern!í
Platyplax Sah-iae
101
Plintiiisus
i!(
stapihíjlnioidcs
-56
ImiiSarieus
60
22
sylmitieus
89
Idii.iíipeiiuis
60
rjenirulatiis
(iG
fi
i/huifieiis
91
pusillus
59
licmiptirus
8i
xíjlvesíris
hold-iciiccus
r>l
sylvesfris
89
ibcriciin
78
fihialis
54
fraetienllis
i)icriiii>i
102
TUb-irhi
09
ni/lucstris
fracficollis
Fragaifiac
.
insectus
if)
IJrtieae
50
Plociomera
.
49 .50
.
101
Plociomepus
insif/nis
77
valiilus
72
liiscns
79
variábilis
20
lirrie]ii/2>lenis
lynceus
73
viiriiis
57
fraeficollis
.
.
49
mariiiiicpinicfatus
SO
\-iils;aris
75
Liielifiii
.
.
.50
marriinepunctatus
83
.
.
50
nebiilosus
G8
niUdiilus
.58
Seuiciilatus
Gíi
nitidns
.58
niibíliis
GG
riifyies
64
aih'cstris.
Peritrechus
nubilus
G()
ohsciiriis
.54
oculattis
84
palUdip>cnnis
84
Artemisiac
paUidulus
92
Ne2yetae
pallijics
G2
semieohm
100
parallclus
29
IJrtieae
101
2}edesfris
77
phoeniceus
74
piictus
8G
Ncjietae
99
2>ictvs
87
semieolon
99
piliroi'iiif:
.54
pineti
76
Pini
75
plebejus
80
JMldlIf/licilS
SI)
podaíjriniH
86
-podar/rieus
87
pódiuiricus
,S7
2]ractcxtatiis
.5.5
jmlcher
78
p>usillvs
59
iinadi-atus
7.3
quiiirjKeiiiaetihitiis
44
.
50
POLYACANTHUS 71
eellii
Pterotmetus Phygadicus 100
99
hcmijiterus
84
stajihyliniformis
.50
stajiliylinoides
56
variux
57
Pyerhocoris
Phygas
Phytocüeis
apterus
96
calmariensis
96
fu.sco-2ninci atus
97
marsiuatus
97
sibiricus
97
28
2)inieti colli f:
Ehyparochromus PlOCORIS erytlirocephahis
.
,
34
PlONOSOMUS 57
vririus
Platyiiilub
80
Platyuabtek Al.ietis
94
aprcnfif:
68
anteunatus
53
nrenarius
65
bniiuieus
92
elmagra
54
coleo2>frafus
59
decorafiis
87
ililatatiis
54
crraticus
90
109 Pttg.
Pag.
l'iis;.
frrrur/ineiif:
05
liirsutUR
5o
iuljiiiiotus
87
areuarius
irrarrifiis
6G
iil'fiis
86
pedestris
t,í
li/niriis
73
af/iiiin
87
ni.stieuK
(iV
maculijjciiiiis
5.'')
af/iiii.s
88
sahulüSUH
04
inarffinalits
S3
rontrdctns
93
77
decorrütis
87
(>8
decoiiitus
87
miiiuhihis
.'
}irbiíl()sus
.
.
SCOI.OI'OSTETHUS
Stvgnocoiíis
05
Stygnüs arcnnrius
05
iihliisiifi
77
jicílis/ris
ohsriínis
jiirfiit:
86
pildsus
88
liiliconiis
.53
jKiíífUfririis
86
J'inrfi
76
'J'liiiiiixdiii
87
75 8f)
pnictextíitiis
55
piihcarois
coJlarh
it
74
41
Udlíinthi
72
conliilus
40
O'i
riilíjin'is
7(i
Sald.\
36
rrijthroccphaUi
34
f/ri/llúiilaii
35
Slcfiiiii
37
Fallciiii
20
tuapf.zonotus agi-estis
OS
(lispar
09
iiebulosus
07
jixainiiiobius
08
L'llrioliii
09
41-
fasciaíus
46
45
lincolatus
42
pallcnK
44
Stktiiotüopis iiiciuKi
39
42
(iittIHKu'fh'S
fusvo-venosus
tiUiipcnnis
coiitraetus
Tf.tualaccus
COSÍlf/tS
syh'dtii-ns
Taphropeltus
ti
64
64
Oi
Stkn'ogaster iKifüilla
íjiiailrafii.i
sabiilosiis
Oi
HllhulílSUH
86
jtictus
74
jihhcjus
rimliruK 51
/iIuMiiimix
jiiiii
65
87
cririiorinii
64
Tropistethüs liútoncriceiis
.51
oclirojitcrus
51
salmleti
51
AZ ABRAK MAGYARÁZATA. Fvj;.
I.
////(/(/í'/(.s
L.
(v^//,'.s7//s
rf
Fölülrl, négyszeres nagyí-
.
Fig.
l.
Ugyanannak
tással.
r=fejbütyök
(tiilua).
J=járomlemez
i
7','
jitiiinii ).
í
(>=S>ZQ\\\ liicuhlK).
Of
= szemocs
Th=toij
,
négyszeres
).
J7//
(thara.rj.
= eoriuHi. = röpliártya
rS^alsó
).
hniidijtniH
f
^szárny
.J
sciitclhiw
i
= röpty
T^= átfogó ér
.Ic=:szárnysejt
mnuhrann
ineiiiliraiui
(
siilitr)is(i j.
roia ciDDirctcm). (
arfiila alac).
H = szárnyhorog
l.
i.
i.
rma
i
(_>=corium. l
(
ahi
(
füér
í''/=clavus.
= röi5liártya
I.
7=clavus. V
(
(itrllim
(
Sc—imjzska
3/i
széirnya
és
r(>ptyi'íje
nagyítással.
I
ham iis
/
Fig. 5. llHcnií/astcr Urticac Fabk. szárnya, nyolczszoros Fig. 2.
Ugyanaz
iiagyitáíísal.
alulról,
nógyszeres nagyitás.sal.
I
(
tiilii
i.
.íi'^ szárnysejt
f
arcula aloe).
)
77
= szárnyhorog
l
haiiina
i.
/.
Fig. 6. roatniin
(
Líjíjtiiiifi
('(jiiextria
mells
L.
biba,
tízszeres na-
).
/irnstitliiiiiii I.
f
J/=középmell
f I
iiiisiistiiliiiim
'.elcsíp
I rii.i-a >.
I.
_F'=tomi)or lí Illeni III
..1/7':^utómeU
I
/.
riimu'cti'nx).
gyítással,
P=elmell
,Jc
(Uitiiniiú iHiii
iciiliiiii
íjnia
í)fz= ajaklemez (hiicrida
'^/'
rrna suhtnisa
T'= átfogó ér (véna
G = pofalemoz
= szipcsür
(
(ti/liin).
r.:l=:Csáp(lmlor
7?
fér
T'iS'=:alsó
7'= fejbütyök
).
iin'tastrtliiiiiii j.
f
= izviipa = bznimgy
7'V=:CZ0nib
ifeiinir).
( acijtaliiiliiiii ).
77/
nyilasa
— /r=hasi szelvények
(
l
niiíiriinu nihnifi'iimi
niyiiiíiilíí
i.
i-ciitialia ).
Lsr= els ivarszelvény /',sví///í
.S' i/i
nitali' /iriiniini
ivarszelvény
(
= tapacs
(
(tihieij.
tarsns } (
aniliiiiii I.
i.
f
L^második
= lábsz;ír
Tr = kocsa
'=karmacs
i
inuiiiieiilii
).
s
Fig. 7.
Ugyanannak nstény
(iinibiin j.
(
?
ívarszelvényei, hatszo-
)
ros nagyitiissal.
Fig. 8.
Fig. 3.
Ugyanannak
feje és torja oldalról,
ötszörös nagyi-
tással. 1
—
4'
= csápok
izülékei
ÍT=pofalemcz í)V
= ajaklemez
7'=elmell JV=fölajk /í
(
l
artiniU antnwaniiii
(iicihiI. i
hnmila
ityiisMliiiiui
i.
I.
(lahiiiiii siipcn'iis).
= szipcsör
I
niatniiii
)
).
»
l)iiii'irjih
0. niissiis
Spiniilae SiGN.
Ihniae Ferk.
»
lU. leiis
»
11.
I 'liiit/iÍMis
»
12.
»
(iiii/iiliiris
FiEr,. var. Iniiiiiniieiis
liiiiiiijieiini.s
Horv.
Fkrr.
li-tiniiarieiis II. sji.
euUilnn n. sp.
»
13.
l'aelnjiiii iiix
»
11..
h'.iiihletliis eiliiitiis ii. sji.
»
14..
a) Ugyanannali
nstény
Kieiiiiieiiiis ieaiinensiii
(
9
Popul.
)
Ívarszelvényei.
Kir
iii.'l'ci'iii.'l'iiil
T.ir.s
Dr
llurviilli (l.I.y(|.iri(l,ic
Cr
Jr u
''
^
14./
'
'v,$
A,-
^^
\W
V 1^
..
M
<|^
FRANKLIN-TÁRSUUT NYOMDÍJA
~^|>
