1
GESZTENYÉS ÓVODA
PEDAGÓGIAI PROGRAM
törvény szerinti kiegészítése 2013.
2 AZ ÓVODA ADATAI
Az óvoda hivatalos elnevezése: GESZTENYÉS ÓVODA 1172 Budapest, VI. u. 14. Az óvoda fenntartója: Budapest, Főváros XVII. Kerület Rákosmente Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala 1173 Budapest, Pesti út 165. Az óvoda megbízott vezetője: Szabóné Kökény Judit 1171 Budapest, Perec u. 23. tel.: 256-65-71 mobil flottás:06-20-39-37200
Az óvoda vezetőhelyettese: Horváth Lászlóné 1173 Budapest, Érpatak u. 12. Tel.: 256- 48-98 A program kidolgozásában részt vettek: Felter Ágnes Géhner Tiborné Hegedűs Zoltánné Horváth Lászlóné Hranecz Katalin Szabóné Kökény Judit
Készült: Gesztenyés Óvoda Az óvoda csoportjai: 1. Pillangó 2. Katica 3. Méhecske
1172 Budapest, VI.utca 14.
3
1.
BEVEZETŐ
Az óvoda nevelőtestülete elkészíti saját nevelési progjamját Az 1993. évi LXXIX. Törvény 45. paragrafusa értelmében az óvodák, az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja című dokumentum alapján nevelési programot készítettek, vagy kész nevelési programok közül választottak. A 363/2012. (XII.17.) Korm. Rendelete az Óvodai nevelés orsz. alapprogramja szerint nevelési programunkat módosítottuk. A Korm. A nemzeti köznevelésről szóló 2011.évi CXC. törvény 94.§ (4) bekezdés a/pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében foglalt feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. § Az 1. melléklet (a továbbiakban: Melléklet) tartalmazza az Óvodai nevelés országos alapprogramját. 2. § A Melléklet VI. 3. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „3. A hároméves kortól kötelezõ óvodába járás ideje alatt az óvodai nevelési folyamat célja, feladata a gyermek személyiség harmonikus testi és szociális fejlõdésének elõsegítése.” 3. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2013. szeptember 1-jén lép hatályba. (2) A 2. § 2014. szeptember 1-jén lép hatályba. (3) A Melléklet rendelkezéseit elsõ alkalommal a 2013/2014. nevelési évtõl kell alkalmazni. (4) Hatályát veszti az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 137/1996. (VIII. 28.) Korm. rendelet. Az Óvodai nevelés országos alapprogramja alapján az óvodai nevelés pedagógiai alapelveinek meghatározásánál abból kell kiindulni, hogy a./ a gyermeket – mint fejlődő személyiséget – gondoskodás és különleges védelem illeti meg, b/ a gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvódák esetenként hátránycsökkentő szerepet töltenek be c./ az óvodai nevelésnek az emberi gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására, az emberi jogok a gyermeket megillető jogok tiszteletben tartásával; oly módon, hogy minden gyermek egyenlõ eséllyel részesülhessen színvonalas nevelésben. Az Alapprogram alapján érvényesülhetnek az óvodai nevelésben a különböző – köztük innovatív pedagógiai törekvések, mivel az alapprogram biztosítja az óvodapedagógusok pedagógiai nézeteinek és széles körű módszertanai szabadságának érvényesülését, megkötéseket csak a gyermek érdekében védelmében tartalmaz. Mi egy olyan életmódszervezést választottunk helyi nevelési programunk alapjául, amit kialakult szokásainkra, értékeinkre építhettünk. A bemutatkozás, az óvoda jellemző adatai után megfogalmaztuk pedagógiai céljainkat, alapelveinket, feladatainkat, melyek segítségével biztosítjuk a humanizált intézményi nevelést. Zilahy Józsefné: Óvodai nevelés játékkal mesével, minősített programot választottuk, melyet az OKI az óvodai nevelés alapprogramjánnak megfelelő, választható programnak minősített. A játékra és mesére koncentrálva fogalmaztuk meg tennivalóinkat, tudatosan, tervszerűen végzett óvónői munka, kötetlen, spontán gyermeki tevékenység, játék, szabad játék jó hangulatú ritmikus mozgás jellemzi napjainkat, ahol a gyermekeknek igazi gyermekkoruk van, ahol a fejlesztés
4 lehetősége az egyenlő hozzáférés biztosításával az óvodai tevékenységrendszer sajátos egészében zajlik. Megfogalmaztuk véleményünket az ismeretszerzés lehetőségeiról,az irányításról, tervezésről, illetve egyéni fejlesztésről, értékelésről-ellenőrzésről.
5 GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP
2.
2.1.
Gyermekkép
Az Óvodai nevelés országos alapprogramja az emberi személyiségből indul ki, abból a tényből, hogy az ember egyedi, mással nem helyettesíthető individum és szociális lény egyszerre. A gyermek fejlődő személyiség, fejlődését genetikai, alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. E tényezők együttes hatásának következtében a gyermeknek sajátos, életkoronként (életkori szakaszonként) és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. A személyiség szabad kibontatkoztatásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet szerepe meghatározó. Az óvodai nevelés gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik, biztosítva minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést, tudatosan kerüli a nemi sztereotípiák erősítését, elősegíti a nemek társadalmi egyenlőségével kapcsolatos előítéletek lebontását.Nem ad helyet az előitéletek kibontakozására sem társadalmi, sem nemi, sem egyéb értelemben.
2.2.
Óvodakép
Az óvoda a köznevelési rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője, a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig. Biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének optimális feltételeit. Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlõdésének és nevelésének legmegfelelõbb feltételeit. Az óvodában, miközben az teljesíti a funkcióit (óvó-védõ, szociális, nevelõszemélyiségfejlesztõ), a gyermekekben megteremtõdnek a következõ életszakaszba (a kisiskolás korba) való átlépés belsõ pszichikus feltételei. Az óvodai nevelés célja az, hogy az óvodások sokoldalú, harmónikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakoztatását, a hátrányok csökkenését az életkori és egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével (ideértve a különleges gondozást igénylő gyermek ellátását is.) Az óvodai nevelésben alapelv: a gyermeki személyiséget tisztelet, elfogadás, szeretet, megbecsülés és bizalom övezi, a nevelés lehetővé teszi és segíti a gyermek személyiségfejlődését, a gyermek egyéni készségeinek és képességeinek kibontakoztatását. az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai hatásoknak a gyermek személyiségéhez kell igazodniuk Az óvodai nevelés az alapelvek megvalósítása érdekében gondoskodik: a gyermeki szükségletek kielégítéséről az érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtéséről, a testi, a szociális és értelmi képességek egyéni és életkor specifikus alakításáról, a gyermeki közösségben végezhető sokszínű – az életkornak és fejlettségnek megfelelő – tevékenységről, különös tekintettel a mással nem helyettesíthető szabad játékra, e tevékenységeken keresztül az életkorhoz és a gyermek egyéni képességeihez igazodó (megfelelő) műveltségtartalmak közvetítéséről, a kisgyermek egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges személyi, tárgyi környezetről.
6 A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozók óvodai nevelés keretében biztosítani kell a kisebbségi önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését, nyelvi nevelését, a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét. A hazájukat elhagyni kényszerülő családok (a továbbiakban migráns) gyermekeinek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, az interkultúrális nevelésen alapuló integráció lehetőségét, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelmét.
2.3 Rákosliget sajátosságai, helyzetelemzés Óvodánk fővárosunk peremkerületében, jó levegőjű kertes családiházak között, a kerület központjához viszonylag közel helyezkedik el, két megállóra Rákoskeresztúr városközponttól. A főútvonaltól jól megközelíthető, de a nagy forgalomtól távol fekszik óvodánk. Az itt élő emberek összetartó közösséget alkotnak, figyelmesek, nyitottak, segítőkészek egymás iránt. Rákosligetnek kisvárosi hangulata van. Az óvoda környékén két általános iskola üzemel, a Gregor József, és a Diadal utcai. Gyermekeink főként ebbe a két általános iskolába mennek tőlünk, de a jó megközelíthetőség miatt az Alapítványi Iskolába és a Pál Apostol Iskolába is mennek. A Csekovszky Árpád Művelődési Ház aktívan vesz részt a kerületrész kultúrális életében. Óvodásaink és szüleik aktívan látogatják a jól szervezett és hasznos szabadidő eltöltésű programjaikat, kiállításaikat, rendezvényeiket. Közelünkben van a Naplás-tó és a Rákospatak, amelyek közeli túrákat, tesznek lehetővé a családok számára s persze óvodánk számára is. Minden évben többször megyünk, minden csoporttal, ez lehetőséget biztosít, hogy évszakonként megfigyelhessük a természet változásait és kincseit. Kerületünk másik természetvédelmi büszkeségét a Merzse-mocsarat alkalomszerűen meglátogatjuk. Az óvoda által szervezett önköltséges programokon való részvétel a gyermekek számára önkéntes kirándulás, színházlátogatás- a szülők közössége a nevelési év első szülői értekezletén rögzíti a legmagasabb összeget, melyet a nevelési intézmény által szervezett, nem ingyenes szolgáltatások körébe tartozó program megvalósítánál nem lehet túllépni.
2.4.
Óvodánk környezete
Óvodánk 2 teleknyi alapterületen kis “kastélyszerű” épületben működik. Kerületünk egyik legrégebbi óvodája, Rákosligeten kertes családi házak között egy többször átépített épületben üzemel. 2005-ben ünnepeltük 100 éves évfordulónkat .Három csoport kapott helyet. intézményünkben. A csoport létszámok a kis csoportszoba alapterületekhez viszonyítva magasak. A három csoportnak két igen szűk mosdóhelyisége, a felnőtteknek egy mosdója van. A folyosót rendeztük be a gyermekek öltözőjének. A konyha helyisége is kicsi, különösen délben érzékelhető, amikor a három csoport ebédel.
7 Az iroda több funkciót lát el: 1. nevelői szoba 2. felnőtt öltöző 3. könyvtár 4. iroda 5. szertár 6. felnőtt ebédlő Ezeken a gondokon enyhítenek a praktikus berendezések, és a jól kialakított szokásrendszer. Foglalkozási eszközeinket folyamatosan fejlesztjük, bővítjük: sok fejlesztő, anyanyelvi, matematikai, környezetismereti játékokat és játékkiegészítőket, bábokat készítenek az óvónők. Saját készítésű (óvónők, szülők) játékokkal folyamatosan fejlesztjük a gyermekek játékait. Igény szerint munkadélutánt szervezünk a szülőkkel együtt, melyeken közösen készítünk játékokat és ajándékokat a gyerekek számára. Fejlesztési célunk: - szabad játékhoz eszközök, kiegészítő eszközök készítése - képességfejlesztő játékok folyamatos biztosítása, - mesekönyv állomány bővítése, - szertár folyamatos újítása, - testneveléshez, ének-zenéhez eszközök folyamatos bővítése - dramatikus játékhoz, bábjátékhoz eszközállomány növelése.
UDVARUNK felszereltsége fokozatosan bővül, fajátékokkal és egyéb mozgásos játék-lehetőségekkel próbáljuk kellemessé, tartalmassá tenni az udvari életet. A gyermekek mozgásigényéhez alakítjuk ki az udvart. Mindhárom korcsoportnak külön játszórészt biztosítottunk, a nyugodt elmélyült udvari játék érdekében. Udvarunkban különösen büszkék vagyunk a 3 gyönyörű óriásfánkra (egy gesztenye, két hárs). Pályázati összeg felhasználásával folyamatosan parkosítjuk, fejlesztjük területünket (füvesítés,homokozó teljes felújítása, gumitégla lefektetése, viacolor járda készítése, árnyékoló építése,faállomány frissítése, mászóka létesítése, udvari asztalok ill. székek cseréje, kerti padok kihelyezése, műfűből oázisok létesítése)
2.5.
Óvodánk helyzetelemzése
Rákosliget idösödő kerületrész, sok idős ember él itt, de ez mellett folyamatosan költöznek be a fiatal családok is ahol, vagy már vannak kisgyermekek, vagy ezután fognak születni. Felmértük az óvodánkba járó gyermekek szociális helyzetét. A családok többségében egy vagy két gyermekesek, a fiatal szülők általában csak egy gyermeket vállalnak.Néhány családban van 3 gyermek. Sajnos egyre több a válás, az országos statisztika nálunk is érvényesül. A szülők főként fiatalok és középkorúak. Foglalkozásuk, iskolázottságuk igen változatos.
8 A megélhetési gondok miatt mindkét szülő, plusz munkára kényszerülhet. Gyermekeink egyre kevesebb időt töltenek szüleikkel. Sajnos ez az idő leginkább TV nézéssel telik el. A gyermekek élményforrása nem életkoruknak megfelelő és egyre szegényesebb. Kérdőíveket adtunk ki a szülőknek melyben, felmértük, hogy mennyire elégedettek az óvoda pedagógiai színvonalával, mit változtatnának, milyen elvárásaik vannak velünk szemben, miben tudnának segíteni. A névtelenül visszaérkező kérdőívekből megállapíthattuk, hogy a szülők nagyon fontosnak érzik gyermekeik életében az óvodai éveket, és különösen fontosnak tartják a nyugodt, elmélyült, szabad játékot.. A szülők pozitív jelzéseiből kiderül, hogy nagyon tetszik nekik a programunk s megfogalmazták, hogy ebben a rohanó világban egyre kevesebb idő jut a játékra, és főleg a közös együttjátszásra. “A gyermek azért játszik, mert fejlődik, és azért fejlődik, mert játszik.” Megfogalmazták, hogy az óvoda maradjon továbbra is ilyen családias hangulatú, jókedvű, nyitott a 3-7 éves korú gyermekek “játszóháza”. Felkináljuk a lehetőséget, hogy a szülők igénye esetén más fórumokon is elemző beszélgetéseket folytatunk programunkról. Ilyen nevelőpartneri beszélgetés lehet: családlátogatás, munkadélután, kisebb létszámú csoportokban beszélgetés.
9 NEVELÉSI ALAPELVEINK
3.
Nevelési alapelveinket eképpen fogalmaztuk meg: A gyermeki személyiséget tisztelet, elfogadás, szeretet és megbecsülés övezze. A nevelés segítse a gyermeki személyiség fejlődését, az egyéni képességek kibontakoztatását. Nevelőmunkánkat tudatosan tervezzük és végezzük a játékra építve. E tevékenységen keresztül gondoskodunk az életkornak megfelelő műveltségtartalmak közvetítéséről. Célunk: Óvodánk célja a családi nevelésre alapozva, azt kiegészítve gyermekközpontú óvodai élet megteremtése. A 3-7 éves korú gyermekeknek derűs, vidám, szeretetteljes, tevékenységre ösztönző, élményekre épülő, ingergazdag környezet biztosítása. Az egyéni képességek figyelembevételével, a gyermeki játékszabadság tiszteletben tartásával környezetében jól eligazodó, jó kapcsolatteremtő képességekkel rendelkező, az iskolai életre alkalmassá váló gyermekek nevelése. A programunk megvalósítását nagy mértékben segítik a jól megválasztott eszközök. Ezek beszerzése részben pályázatok útján történik, részben saját készítésű. Az óvodánk programjának céljaihoz rendelt alapeszközrendszere, melyet folyamatosan bővítünk: A játéktevékenység eszközei: nagy puha szőnyegek fehér lepedők kisebb, nagyobb kosarak agyag, gyurma kavicsok, kövek, termések textíliák, szép színű leplek, kendők, kalapok főliák tapadó színes-, krepp-papírok, dobozok papír, rajzlap, festékek, viaszkréta (alapszínek mellett árnyalatok is) babakocsi mesei öltözékek (készítünk) szép puha babák ruhatárral kirakós játékok fából falu-város építőjáték saját készítésű kiegészítők szerepjátékokhoz saját készítésű fejlesztő játékok Mozgásos játékokhoz szükséges eszközök: labdák, rongylabdák (készítünk is) kisebb nagyobb karikák vékonyabb, vastagabb kötelek, babzsák (készítünk) udvari mászókák, mászókötél (költségvetésből)
függeszkedők babaházak műfű rollerek, motorok padok árnyékolók
10 AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI
4.
4.1.
az óvodai nevelés általános feladatai
Az óvodai nevelés feladata az óvodás korú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül: az egészséges életmód alakítása, az érzelmi nevelés és erkölcsi nev közösség nevelés biztosítása, az anyanyelvi, értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása.
4.2.
Egészséges életmód alakítása
Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének alakítása kiemelt jelentőségű. Az óvodai nevelés feladata a gyermek testi fejlődésének elősegítése. Ezen belül: a gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése, a harmónikus összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése, a gyermek testi képességei fejlődésének segítése, a gyermek egészségének védelme, edzése, óvása,megőrzése az egészséges életmód, a testápolás,az étkezés, az öltözködés, a pihenés a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása, a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása környezettudatos magatartás megalapozása megfelelő szakemberek bevonásával – a szülővel, az óvodpedagógussal együttműködvespeciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi nevelési feladatok ellátása. Az egészséges életmód alakítása ebben az életkorban kiemelt jelentőségű. A testi-lelki-szellemi egészség alapvető feltétele a jó komfortérzet biztosítása, és a gondozási feladatok teljesítéséhez szükséges bensőséges gyermek-felnőtt kapcsolat. A nevelő funkción belül gondozás, a gondoskodás a gyermekről eredendő és mindvégig jelenlévő sajátossága az óvodának. Tájékoztatjuk a szülőket a különböző betegségek megelőzésének, lefolyásának módjairól. Folyamatos kapcsolatot tartunk a munkánkat segítő szakemberekkel, védőnő,pszichológus, logopédus, Nincs annál fontosabb, mint biztonságot, védettséget nyújtani a rászoruló gyermeknek. Az óvás, a védés kiterjed az óvodai környezet egészére. Biztosítani kell a balesetmentes, egészséges környezetet, a fejlesztő életmódot. Igyekszünk kialakítani a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szabályokat, szokásokat. A helyes napirend az egészséges életmódra nevelést szolgálja. Benne: Étkezés, alvás, szabad levegőn tartózkodás, tisztálkodás sok-sok játéklehetőség. S mivel a fejlődő gyermeki szervezet érése még nem fejeződött be, az egészséges fejlődés feltételeit hozzáértően kell megteremteni, kevés szabállyal tettük rugalmassá, jól működővé. Feladatunk a környezethez való helyes viszony kialakítása, alkalmazkodás a természeti környezet változásához, a természet megszerettetése, a szabad levegőn tartózkodás igényének kialakítása. A
11 helyes és egészséges étkezés, tisztálkodási és öltözködési szokások, testápolás igénye gondozási és nevelési feladat. . Kézmosásnál, étkezésnél, vagy a szabad levegőn tartózkodásnál nem egyszerű utasítás végrehajtói a gyermekek, hanem aktív részesei a folyamatnak; amellett hogy szokásokat alakítunk ki, igényeket is megpróbálunk felébreszteni a gyermekekben. Törekszünk az egészséges táplálkozáshoz szükséges ételek, gyümölcsök, saláták, italok megszerettetésére. Odafigyelünk az időjáráshoz alkalmazkodó réteges öltözködésre, a rendszeres tisztálkodás igényének kialakítására.. Adott esetben felhívjuk a figyelmet a vészhelyzetre Megelőzésképpen jó szokás és szabályrendszert alakítottunk ki.
4.3.
Napirendünk
6.00-10.00
Játék, szabad játék Benne: folyamatos reggeli, játékhoz kapcsolható tevékenységek, foglalkozások, mese és kupaktanács
10.00-12.30
Játék, szabad játék Benne: szervezett mozgás, gyümölcs és zöldségfélék elfogyasztása egyéb tevékenység szabad mozgás, séta, kirándulás, udvari játék, kerti munka. Étkezés.
12.30-16.00
Pihenés, játék, szabad játék Benne: nagyoknak rövidebb pihenés után csendes játék, egyéb elfoglaltság. folyamatos felkelés, étkezés, játék, mozgás.
16.00-18.00
Szabad játék.
4.4.
Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés
Az óvodáskorú gyermek jellemző sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége. A személyiségen belül az érzelmek dominálnak, ezért elengedhetetlen, hogy a gyereket az óvodában érzelmi biztonság, otthonosság, derűs, szeretetteli légkör vegye körül. Mindezért szükséges, hogy: Már az óvodába lépéskor kedvező érzelmi hatások érjék a gyermeket. Már a beszoktatás ideje alatt folyamatosan és igény szerint segítenek a szülők ebben. Lehetőséget biztosítunk az “anyás” beszoktatásra. (Bármely szülő, nagyszülő is). Az óvodapedagógus-gyermek, gyermek-dajka, gyermek-gyermek kapcsolatot pozitív attitűd érzelmi töltés jellemezze. Kellemes, légkör biztosításával, szeretetteljes bánásmódót, sok-sok dicsérettel igyekszünk érzelmi biztonságot adni a gyermekeknek. Támogatjuk a baráti kapcsolatokat, játékidőben a csoportok közötti átjárhatóságot rugalmasan kezeljük. Az óvoda egyszerre segítse a gyermek erkölcsi,szociális érzékenységének fejlődését és éntudatának alakulását, engedjen teret önkifejező és önérvénysítő törekvéseinek. Támogatjuk a gyermekek pozitív elképzeléseit, a gyermeki önkifejezésnek teret adó szemléletmóddal a
12 megvalósításhoz igény szerint segítséget adunk. Az óvoda teremtsen lehetőséget arra, hogy a gyermek kielégíthesse természetes társas szükségleteit, nevelje a gyermeket a különbözőségek elfogadására, tiszteletére. Meghitt beszélgetésekkel, szituációs játékokban lehetőségünk nyílik elfogadásra, melynek lehetőségével rendszeresen élünk. A szocializáció szempontjából különös jelentőségű a közös élményekre épülő közös tevékenységek gyakorlása. Ezért olyan óvodai élet szervezése kivánatos, amely segíti a gyermek erkölcsi tulajdonságainak (mint pl.: az együttérzés, a segítőkészség, az önzetlenség, a figyelmesség) és akaratának (ezeken felül: önállóságának, önfegyelmének, kitartásának, feladattudatának, szabálytudatának) fejlődését, szokás és normarendszer megalapozását. A gyermeki nyitottságára építve az óvoda segítse elő, hogy a gyermek tudjon rácsodálkozni a természetben és az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, tisztelje és becsülje azt. Ismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely a szülőföldhöz való kötődés alapja.Ezt segíti elő a megfelelő pedagógiai attitűd. Kirándulások, séták, udvari élet alkalmával kihasználjuk a nevelési helyzeteket. A gyermeki magatartás alakulása szempontjából modell értékű az óvodapedagógus és az óvoda más dolgózóinak kommunikációja, bánásmódja és viselkedése. A nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, érzékszervi vagy mozgássérült, hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű az elhanyagolt, illetve kiemelkedő képességű gyermekek nevelése speciális ismereteket, sajátos törődést igényel, szükség esetén megfelelő szakemberek (pszichológus, logopédus vagy más gyógypedagógus, konduktor stb.) közremüködésével. A hazájukat elhagyni kényszerülő családok (a továbbiakban migráns) gyermekeinek óvodai nevelésében biztosítani kell a szocializációt és az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, az interkultúrális nevelésen alapuló integráció lehetőségét, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelmét. Az óvodai nevelés gyermekközpontú, befogadó, minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést, tudatosan kerüli a nemi sztereotípiák erősítését, elősegíti a nemek társadalmi egyenlőségével kapcsolatos előítéletek lebontását. Nem ad helyet az előítéletek kibontakozásának sem társadalmi, sem nemi, sem egyéb értelemben.
4.5.
Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása
Az óvoda a gyermek érdeklődésére, kiváncsiságára, mint életkori sajátosságra valamint a meglévő tapasztalataira élményeire és ismereteire építve biztosítson a gyermekeknek változatos tevékenységeket, melyeken keresztül további élményeket,tapasztalatokat szerezhet a természeti és társadalmi környezetről. Szervezett és tervezett tevékenységeken túl a spontán élethelyelyzeteken keresztül a gyermek tapasztalatait, érzelmi fejlődését. Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat.Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása – beszélő környezettel, helyes mintaadással és szabályközvetítéssel – az óvodai nevelő tevékenység egészében jelen van. Az anyanyelv ismeretére,megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartására, ösztönzésére , a gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések támogatására, és a válaszok igénylésére szükséges figyelmet fordítani. Fejlesztő, szituációs és dramatikus játékokat játszunk a gyermek értelmi fejlődése érdekében. Különös figyelmet fordítunk a gyermekek beszédállapotának felmérésére. Az egyénre szabott fejlesztéseket
13 differenciáltan tervezzük, szervezzük. Folyamatosan bővítjük szakmai anyagainkat , ismereteinket, könyvtárunkat, anyanyelvi játékainkat (gyűjteményt vezetünk). Az értelmi nevelés további feladatai: egyrészt a gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése, különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása, másrészt az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) és a kreativitás fejlesztése. Valamennyi értelmi képesség, különösen a képzelet és a kreativitás fejlődését elősegítő ösztönző környezet biztosítása.
4.6.
Gyermek és ifjúságvédelem
Az 1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény az, amely óvodánk gyermekvédelmi feladatrendszerének alapját képezi. Az óvodai gyermekvédelem az első legfontosabb jelzőrendszer kell hogy legyen, hiszen a gyermekek minden problémája (éhsége, kék foltjai, agresszivitása, szorongása stb.) itt érzékelhető először. Az óvodapedagógusok gyermekvédelmi feladatai óvodánkban: azonnal jelezze a vezető óvónőnek, gyermekvédelmi felelősnek, ha veszélyeztetett helyzetben lévő gyermeket észlel, akár a testi, lelki vagy erkölcsi fejlődés terén (alkohol, drog, brutalitás, bűncselekmény). Az új óvodások körülményeinek megismerése családlátogatások alkalmával történik. Óvodánk gyermekvédelmi felelősének feladatai: ha a veszélyeztető okok pedagógiai eszközökkel nem szüntethetők meg, jelzi a gyermekvédelmi felelős a problémát a gyermekjóléti szolgálatnak. Anyagi veszélyeztetettség esetén felvilágosítást ad a szülő számára, milyen támogatás vehető igénybe a Polgármesteri Hivatal által. étkezési hozzájárulás, óvodai elhelyezés, rendszeres nevelési segély, szükség esetén szakemberek segítségét vesszük igénybe: orvos, védőnő, pszichológus, logopédus, családgondozó. Összehangolja az óvónők gyermekvédelmi munkáját, az óvodapedagógusok és egyéb óvodai dolgozók észrevételei alapján nyilvántartásba veszi a veszélyeztetett gyermekeket. a tünetek alapján, a veszélyeztető okok feltárása érdekében, családlátogatás során megismeri a gyermek családi körülményeit az őket veszélyeztető okokat. nyilvántartásba vétel után részletezi: a nyilvántartásba vétel okát, milyen intézkedés és mikor történt, az intézkedések során milyen változás történt.
14 Mérés és ellenőrzés: Az óvodapedagógus, a vezető óvónő és a gyermekvédelmi felelős szükség esetén esetmegbeszélést tartanak és megfelelő intézkedéseket hoznak. Gyermekvédelmi munkánkat eredményesnek mondhatjuk: ha javulnak a hátrányos helyzetben lévő gyermekek körülményei (szociális, erkölcsi) ha a veszélyeztetett helyzetben lévő gyermekek rendszeresen járnak óvodába. segítségadás hatására biztosítottá válik a gyermekek harmónikus személyiség fejlődése.
4.7.
A szociálisan hátrányos helyzetben lévő gyermekek felzárkóztatásának lehetőségei:
“Hátrányos helyzetű gyermek, tanuló az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelmbe vett, illetve aki után rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítanak.” 121 §/14 Megoldási lehetőségek: A szülők tudatformálását, kultúrális szintjét pedagógiai eszközökkel segítjük (családlátogatások, fogadóórák beszélgetései, családi nevelésről előadások tartása) Szülőkkel való együttmüködésben erkölcsi értékeket, szeretetet közvetítünk. Gyermekek értékelése, Segítjük a baráti és társas kapcsolatainak kialakulását, fenntartását, Alapítványi támogatások biztosításával segítünk (pl. külön foglalkozásokon való részvétel biztosítása, rendezvények díjának kifizetése) Ha a pedagógiai eszközök nem eredményesek a Gyermekjóléti szolgálattól kell segítséget kérni. Logopédiai, pszichológiai, orvosi szakvizsgálat kezdeményezése. Szülők bevonása a fejlesztésbe.
15 A probléma célcsoportjai táblázatba foglalva Táblázat az 5-7 éves valamilyen területen veszélyeztetett gyermekek jellemzőiről, vizsgálati lehetőségeiről ________________________________________________________________________________ 5-7 éves gyermekek jellemző tünetek vizsgálati lehetőségek ________________________________________________________________________________ részképesség hiányosságok
- probléma a finommotorika terén, írás, olvasás, számolás elsajátításánál
Dyslexia prevenciós teszt Dyscalculia teszt Állapot és mozgás vizsgálat Óvodás-Sindelar vizsgálat ________________________________________________________________________________ Organikus érettség szempontjából veszélyeztetettek
- ritmuszavarok Állapot és mozgás - kötődési zavarok vizsgálat - alvászavarok megkésett pszichomotoros fejl. Hiperaktivitás figyelemzavar mozgáskoordinácós problémák könnyen elterelhető, rövid figyelem ________________________________________________________________________________ Hátrányos szociokulturális környezetben nevelkedő,
egy főre jutó jövedelem nem éri el a létminimumot - 3-nál több testvér 1 szobában 2-nél többen laknak családban tartósan beteg, leszázalékolt munkanélküli hozzátartozó
- Szociológiai vizsgálat - Környezettanulmány - Állapot és mozgásvizsgálat - Egyéb nyilvántartások: - önkormányzati segély - tartósan beteg - rokkant nyilvántartás - munkanélküli nyilvántartás
szülő iskolai végzettsége
Egyéni bánásmód a roma családokkal, gyermekeikkel, az óvodai és az iskolai beilleszkedés szempontjából. A pedagógus pozitív hozzáállása nagyon fontos.
16 4.8.
Különleges bánásmódot igénylő gyermekek inkluzív nevelése óvodánkban
Motto: „Minden gyermek más, önálló, senki mással nem összetéveszthető, egyedi.”
A tevékenység célja: 1. a befogadó óvodai környezet megteremtése, 2. minden gyermek képességének és adottságának maximális kibontakoztatása, 3. a különleges nevelési igényből eredő hátrány csökkentése, 4. a sajátos nevelési igényű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása az együttnevelés megvalósításával, 5. az egyéni képességfejlesztés és differenciált bánásmód módszerével nevelőmunkánk célkitűzéseinek megvalósítása. Általános feladataink: a különleges bánásmódnak és az egyes fogyatékosságnak megfelelő, nevelést segítő eszközök biztosítása (eszközjegyzék összeállítása ), a nevelőközösség felkészítése a csoportszervezés alapelveinek meghatározása a gyermekek megismerése, szűrés, felmérés, a gyermek aktuális állapotához igazodó fejlesztési stratégia kidolgozása: a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérő, nagyobb mértékű differenciálás, speciális eljárások alkalmazása, szakmai dokumentáció folyamatos vezetése, gyermekek fejlődsének értékelése, szakmai együttműködés, kapcsolattartás kialakítása a gyermek fejlesztésében résztvevő és azt segítő szakemberekkel, szakszolgálatokkal, valamint szakmai szolgáltatóval, a szülők tájékoztatása, együttműködés az eredményes fejlesztés érdekében. A különleges gondozást igénylő gyermek fejlődésének tudatos segítése érdekében az óvodapedagógusok is minden esetben készítenek egyéni fejlesztési tervet, amelyben rögzítik a szakszolgálatok segítő szakembereivel és a szülőkkel való együttműködés formáját is. Alkalmazott módszerek: 1. Személyes gondozás 2. Egyéni, differenciált fejlesztés 3. Tevékenységbe ágyazott ismeretszerzés 4. Játékba integrált ismeretszerzés 5. A fejlesztés eredményességének kontroll mérése, a folyamatos és célzott fejlődés nyomonkövetése
17 Sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése A Sajátos nevelési igényű az a gyermekek, tanulók integrált nevelésének jogi hátterét a. 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről, 28. biztosítja, amely kimondja, hogy „Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a gyermek, tanuló, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján a) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd, b) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd” A Ktv.30.§ (1) kimondja továbbá, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekeknek, tanulóknak JOGA, hogy különleges gondozás keretében ÁLLAPOTÁNAK MEGFELELŐ pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy IGÉNYJOGOSULTSÁGÁT megállapították. Ez különböző szervezeti keretek között történhet: gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményekben szegregáltan, vagy ép társaikkal együtt integráltan, befogadó óvodákban. Óvodánkban a sajátos nevelési igényű gyermekek funkcionális integrációját valósítjuk meg, amely keretében a testi fogyatékos gyermekeket az óvodai élet teljes időtartama alatt együtt neveljük ép társaikkal. Ennek megfelelően az integráció alapja a gyermeki jogok és az esélyegyenlőség biztosítása. Az Alapító Okiratunk szerint befogadott Sajátos Nevelési Igényű gyermekek: mentálisan ép, testi fogyatékos – mozgáskorlátozott – gyermekek, akik fogyatékossága az óvodai tevékenységeket különböző mértékben érinti. A befogadó intézménnyel szembeni elvárások Tárgyi feltételek: Akadálymentesség /babakocsi és idős emberek számára is/. Megfelelő parkolóval való rendelkezés./kijelölt helyek mozgáskorlátozottak számára/ Lehetőség szerint földszinti csoportszoba. Megfelelő mosdó, toalett /kerekesszékes magasságnak elérhető, kapaszkodókkal ellátott/. Megfelelő méretű /egyénre szabott/ szék, asztal, pad,-fontos, hogy a gyermek lába leérjen a talajra, hátát meg tudja támasztani, eszközeit könnyen el tudja rendezni. Jól felszerelt tornaszoba ill. tornaterem, speciálisan felszerelt fejlesztő szoba az egyéni és kiscsoportos fejlesztéshez. Sérüléstípusnak megfelelő fejlesztő játékok, speciális-, terápiás eszközök biztosítása (egyensúlyt, koordinációt fejlesztő eszközök, Járást segítő eszközök, korrekiciós eszközök, sélző mozgást, finommotorikát, téri tájékozódást, tanulási képességet és grafomotoros készséget fejlesztő eszközök. Személyi feltételek: Szakmailag jól képzett pedagógusok, akik a team munkára nyitottak. Befogadó és elfogadó gyermek és szülő közösség. Gyógypedagógus – mozgáskorlátozottság esetén szomatopedagógus - logopédus, szükség esetén fejlesztő pedagógus és pszichológus.
18 Fejlesztendő területek: Hiányzó helyiségek megépítése, zsúfoltság megszüntetése a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet szerint. Az egészséges és a sajátos nevelési igényű gyermekek szükségletei szerint kialakított környezet fejlesztése, folyamatos gyarapítása, Hiiányzó eszközök, tárgyi feltételek beszerzése, pótlása, Új folyamataink jó szintű gyakorlati megvalósítása Az óvodapedagógusok és a dajkák külső és belső továbbképzésének biztosítása a SNI gyermekek ellátásával kapcsolatban. Helyzetelemzés A testi fogyatékos gyermekek integrált nevelésének célja: A testi fogyatékos (mozgáskorlátozott és halmozottan fogyatékos mozgáskorlátozott) gyermekek óvodai nevelésének céljai a normál pedagógiai célokkal megegyeznek, csupán a megközelítési módban térnek el attól - a diagnózistól, az egyéni mozgásállapottól függően. Speciális részcélokkal egészülnek ki annak érdekében, hogy a mozgáskorlátozott kisgyermekek is a lehető legnagyobb önállóságot érjék el, így tevékeny tagjává váljanak környezetüknek, majd később a társadalomnak. Célja továbbá: a sajátos nevelési igényből eredő hátrány csökkentése szakember segítségével, az integráció elősegítése, az esélyegyenlőség feltételeinek megteremtése, pedagógiai habilitáció, rehabilitáció gyakorlatának kialakítása, a habilitációs, rehabilitációs célú terápiák váljanak az óvoda nevelési programjának tartalmi elemeivé, a nevelés hatására alakuljon ki az alkalmazkodó készség, erősödjön az akaraterő, az önállóságra törekvés és az együttműködési készség, a mozgásos tapasztalatszerzés belülről jövő igényének kialakítása, az akadályozottság, hátrány leküzdésére való késztetés, a pozitív személyiségjegyek, képességek megismertetése. A sajátos nevelési igény a gyermek életkori sajátosságainak a fogyatékosság által okozott részleges vagy teljes körű módosulását, valamint a képességek részleges vagy teljes kiesését, fejletlenségét, eltérő ütemű fejleszthetőségét fejezi ki. A sajátos nevelési igény a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérő, nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, illetve kiegészítő fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs, valamint terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását teszi szükségessé. A habilitációs, rehabilitációs tevékenységet meghatározza a fogyatékosság típusa, súlyossága; a fogyatékosság kialakulásának, diagnosztizálásának és a speciális ellátás megkezdésének ideje; a gyermek életkora, pszichés és egészségi állapota, rehabilitációs műtétei, képességei, kialakult készségei, kognitív funkciói, meglévő ismeretei. Mozgáskorlátozott gyermekek esetében a személyiségfejlődés a mozgásállapot függvényében módosulhat. Bizonyos szenzoros és motoros alapfunkciók tökéletlenül, hiányosan működnek, amelyek megváltozott testsémát, majd ennek következtében a világ megismerésének bizonyos mértékű megváltozását okozzák. Átalakul a külvilágról való információ felvétel, a mozgásos tapasztalatszerzés akadályozott, nehezebb, így hiányosabb ismeretekkel rendelkezik a körülötte levő dolgokról.
19 A percepciós zavarok miatt a gyermek mindent lassabban végez el, mivel a különböző jellegű tevékenységeknek az észlelés elengedhetetlen feltétele. Probléma jelentkezhet a külvilág észlelésében, de sérült lehet az önmaga észlelése: a kinesztézia, a mélyérzés, amely miatt a testséma sem megfelelő. Ez maga után vonja a környezethez való viszony megváltozását, a szükséges eszközök nem megfelelő használatát. Az észlelés zavara bizonytalanságot válthat ki, amely miatt a gyermek azokat a dolgokat sem meri elvégezni, amelyekre képes lenne. Ezért sok biztatásra és türelemre van szüksége, nem pedig arra, hogy helyette végezzék el a tevékenységeket. Természetesen előfordulhat olyan helyzet, amikor nincs idő arra, hogy a gyermek az önállóságot gyakorolja, de törekedjünk arra, hogy ezek számát a lehető legkevesebbre csökkentsük. Ehhez sok türelemre, megfelelő időbeosztásra és a napirend tudatos szervezésére van szükség. A helytelen nevelési szokások is befolyásolják a sérült gyermekek önellátását, önállósodását. Gyakran azt tapasztaljuk, hogy a gyermeket jó szándékú - de helytelen - szeretetből túlságosan óvják, túlzottan segítik, sok mindent elvégeznek helyette. Másik probléma a túlzott elvárás, amikor a gyermek képességeit meghaladja az, amit kívánnak tőle. Mindkét probléma önbizalom hiányhoz vezethet, és a gyermeket nem vezeti rá arra, hogy a "normálhoz" közelítő életet tanuljon meg élni. Az óvoda - a teljes nevelőközösség - feladata a gyermek képességeihez igazodó elvárások tükrözése. A gyermeknek elegendő időt kell hagyni, és következetesen megkövetelni tőle azokat a feladatokat, tevékenységeket, melyeket már el tud végezni. Mindemellett pedig folyamatosan új tevékenységeket kell tanítani neki, betartva a fokozatosság elvét. A testi fogyatékos gyermek esetében nehezítetté válik a kommunikáció is, amely izoláltsághoz, elszigeteltséghez vezethet a csoporton belül. Ez részint a beszédbeli zavarokból ered, részint pedig a nonverbális kommunikációs eszközök nem megfelelő használatából. Ezek miatt megváltozik a környezethez való alkalmazkodás képessége is. Mivel állandó segítségre szorul, a környezetével kialakuló kapcsolat felborulhat, nem tud folyamatos kölcsönösséget fenntartani, hanem eltolódik a "csak kapok" irányába. Tehát nehezítetté válhat a gyermek szocializációja. Mindezek következményeként önbizalma, önértékelése csökkenhet, a gyermek passzívvá, motiválatlanná válhat és társaival nem tud egészséges kapcsolatot kialakítani. Nevelőmunkánkban építünk arra, hogy a mozgássérült gyermekek mintaként tekintik és érzelmileg kötődnek ép kortársaikhoz. Ez részükre spontán létrejövő húzóerőt jelent. Énképük és önértékelésük pozitív irányba fejlődik, csökken a függőségi beállítódásuk, nem hatalmasodik el rajtuk a sérültség tudata. Az ép gyermekek részéről a gyermeki előítélet-mentességre építünk. Ezzel a későbbi társadalmi integrálódás, a természetes elfogadó attitűd kialakulásának alapjait célozzuk meg, valamint azt, hogy megtanulják a segítségnyújtás és az elvárások helyes arányát. A társas kapcsolatok során a gyermekekben kialakul a másság természetesnek tekintése, valamint a másik pozitív tulajdonságainak értékelése. A tanulás során a testi fogyatékos gyermek sokszor akadályokba ütközhet, tempója lassabb lesz. Az érzékelés és észlelés nehezítettsége, az energiáknak a mozgásra való összpontosítása, a rövidebb idejű koncentrációs készség, a manipuláció akadályozottsága okozhatja a problémákat. A tanulás folyamata, mozzanatai az ő esetükben sem térnek el a normáltól, hanem minőségében és mértékében, a felhasználható eszközökben módosulhatnak. Speciális terápiákra lehet szükség, ám sokszor az ép példa, és az apró megsegítés is elegendő.
20 A mozgáskorlátozottság hatása a személyiségre Elsődleges Fizikai felépítése, megjelenése változik
Másodlagos Testsémája megváltozik
Mozgásos, cselekvési, akarati
Életvezetési nehézségek
funkciókban hátráltatott Észlelési kör beszűkül
Kevesebb élmény
Elesik a mozgásos játékok fejlesztő
gyermekközösségből kívül reked
hatásától Kommunikációs problémák.
Izoláltság
Állandó segítségre szorul
Nehezített szocializáció
Kézfunkció, manipuláció gyengesége
Önkiszolgálás, önkifejezés, mindennapos tevékenységek nehezítettek
A leggyakrabban előforduló mozgáskorlátozottságot okozó kórformák 1. végtagredukciós fejlődési rendellenességek E kategóriába az alsó és felső végtagok különböző összenövései és hiányosságai tartoznak. A hiányosság lehet veleszületett vagy szerzett. A veleszületett (kongenitális) sérülés esetén a funkcionális lehetőségek nagyobb mértékűek, mivel a kisgyermek cselekvési formái a mozgásfejlődéssel párhuzamosan haladnak. A felső végtag különböző hiányainak esetén a legfőbb problémát a manipuláció nehezítettsége okozza olyan mértékben, amilyen mértékű a hiány. Az alsóvégtag hiányánál a helyváltoztatás nehezített. Sok esetben vesznek igénybe ezek a gyermekek gyógyászati segédeszközöket, mellyel a járást, mozgást jól elsajátítják. Azonban az egyensúlyuk módosulhat, bizonytalanabbak lehetnek, könnyebben eleshetnek, a balesetveszély miatt tehát fokozottabb odafigyelést igényelnek. 2. petyhüdt bénulást kiváltó kórformák (szülési felkarbénulás, izombetegségek, nyitott gerinc) Az egészséges, normál izomtónus különböző okokból megváltozhat. Az izom lehet tónustalanabb, azaz “petyhüdt”, vagy feszesebb, vagyis "spasztikus". 3. korai agykárosodás utáni mozgássérülések A korai agykárosodás (infantilis cerebrális parezis - ICP) következtében a sérülés helyétől függően különböző típusú mozgás-rendellenességek alakulnak ki. A motoros tünetek mellett gyakran előfordul az értelem, a beszéd sérülése is, illetve gyakori az epilepszia. 4. egyéb eredetű sérülések (csonttörékenység, veleszületett izületi merevség, stb.) Ebbe a csoportba főként ortopéd eredetű mozgás-rendellenességek tartoznak: veleszületett csípőficam, a csöves csontok vékonyak, törékenyek, a törések miatt a csontok deformálódnak, Veleszületett izom és kötőszöveti merevség, az izületek különböző fokú mozgáskorlátozottsága, A gerincen különböző kóros görbületek alakulnak ki horizontálisan vagy vertikálisan, és ezek gyakran egyéb rendellenességekkel társulnak. A városi életmód és a mozgásszegénység miatt sajnos egyre gyakoribbak a gerinc elváltozásai. Gyógytorna biztosításával e gyermekek normál
21 óvodában nevelhetők. 5. .halmozott sérüléssel járó kórképek. Testi fogyatékosságból – mozgáskorlátozottságból – eredő hátrányok csökkentését szolgáló fejlesztő tevékenység A habilitációs, rehabilitációs ellátás közös elvei A sajátos nevelési igény kifejezi a gyermek életkori sajátosságainak fogyatékosság által okozott részleges vagy teljes körű módosulását, a képességek részleges vagy teljes kiesését, fejletlenségét, lassúbb ütemű és alacsonyabb szintű fejleszthetőségét. Az egészségügyi és pedagógiai habilitációs, rehabilitációs tevékenység olyan team-munkában kialakított és szervezett nevelési folyamatban valósul meg, mely az egyes gyermekek vagy gyermekcsoport igényeitől függő eljárások, időkeret, eszközök, módszerek, terápiák alkalmazását teszi szükségessé. A sajátos nevelési igény a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérő, nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, illetve kiegészítő fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs, valamint terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását teszi szükségessé. A megvalósítás érdekében fontos alapelveink: A sajátos nevelési igényű gyermekeknél is a nevelés általános célkitűzéseinek megvalósítására kell törekednünk. A sajátos nevelési igényű – testi fogyatékos – gyermek iráni elvárást a fogyatékosságának jellege, súlyosságának mértéke határozza meg. Terhelhetőségét biológiai állapota befolyásolja, ezért az elvárásokat a gyermekek állapotához, fejlődési üteméhez igazítjuk. Mivel a testi fogyatékos gyermek is egyes területeken kiemelkedő teljesítményre lehet képes, minden ót nevelő óvodapedagógusnak kiemelt feladatot kell, hogy jelentsen ennek felismerése. Fontosnak tartjuk, hogy a fejlesztés a számára szükséges területe(ke)n valósuljon meg, állítsa kihívás elé, de ne terhelje túl őt. Minden fogyatékos gyermek csak annyi segítséget kapjon, hogy önállóan tudjon cselekedni. A fejlődést mindig a gyermek önmagához képest elért eredményeként értékeljük. A mozgáskorlátozott gyermek esetében a testnevelési foglalkozás helyét betöltő mozgásnevelés kiemelkedő jelentőségű, ezért azt mindenképpen biztosítjuk. Mozgássérültek vizsgálatát az Országos Mozgásvizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság végzi (1145 Budapest, Mexikói út 63-64.) Feladataink: Bővítjük szakmai, módszertani ismereteinket. Biztosítjuk a testi fogyatékos gyermekeket integráltan nevelő óvodapedagógusok szakmai együttműködését. Segítjük a másság elfogadását a gyerekekkel és a felnőttekkel egyaránt. Megszervezzük a szükséges habilitációs, rehabilitációs foglalkozásokat. Biztosítjuk a neveléshez, fejlesztéshez szükséges egészségügyi és fejlesztő eszközöket. A szükséges speciális segédeszközöket használjuk, elfogadtatjuk, a testi fogyatékos gyermeket azok következetes használatára és megőrzésére neveljük. A fejlesztés rövidtávú céljait minden esetben a fejleszthetőséget tükröző orvosi, gyógypedagógiai vizsgálat diagnózisára, javaslatára építjük. Kiemelt figyelmet fordítunk a vizuális, taktilis és kinesztéziás érzékelés, az észlelés, a testséma,
22 valamint a motoros képességek fejlesztésére. A nem, vagy kevésbé sérült funkciók tudatos fejlesztésével bővítjük a kompenzációs lehetőségek. A szakmai dokumentációt folyamatosan vezetjük. Szoros kapcsolattartás a testi fogyatékos gyermekek habilitációjában, rehabilitációjában, résztvevő szakszolgálatokkal, szakemberekkel. Nevelőpartneri viszony alakítunk ki az érintett szülőkkel. A gyermek tanköteles korba lépésekor javasoljuk a szülőknek, hogy a fejlettségének, sajátos nevelési szükségletének megállapítása céljából gyermeke vegyen részt a szakértői és rehabilitációs bizottság vizsgálatán. A testi fogyatékos gyermekek fejlesztésében a csoportban dolgozó óvodapedagógusok. és szükség szerint megfelelő szakemberek vesznek részt. Esentenként differenciált fejlesztő foglalkozásokat alakítanak ki. Együttműködés a pedagógiai szakszolgálattal, annak munkatársaival. Tervezésnél: Az óvónők a csoportra vonatkozó nevelési tervek és az egyéni fejlesztési tervek elkészítéséhez megkapják szomatopedagógustól és a logopédustól 2. a csoportjukba felvett mozgáskorlátozott gyermekek csoporton kívüli fejlesztési tervének időbeosztását és a 3. személyre szólóan a mozgássérült gyermekekre vonatkozó szükséges és káros mozgásformák, mozgáselemek, mindennapos feladatok összesítését. A szomatopedagógus és a logopédus a tárgyhót megelőzően egyezteti az óvodai sajátos programok (kirándulás, ünnepek, megemlékezések stb.) időpontjait, amelyekből a mozgáskorlátozott gyermekek nem maradhatnak ki. Ezért adott esetben módosítanak az egyéni fejlesztések időpontjain. Szervezésnél: Az óvónők és a szomatopedagógusok közösen alakíttatják ki a legmegfelelőbb feltételeket a mozgássérült gyermekek óvodai csoporton belüli tevékenységeihez, beleértve a kiszolgáló helyiségeket is (akadálymentesség, üléshelyzetek, támaszkodási lehetőségek, elérhető méretek stb.). Javaslatot tesznek az átalakításhoz, az eszközök, berendezési tárgyak beszerzéséhez. Ha a mozgáskorlátozott gyermek óvodán kívüli fejlesztésre, foglalkozásra jár, ezt az adott napon figyelembe kell venni, hogy az esetleges túlterhelést el lehessen kerülni. A dajkát, segítőket is közösen készítik fel a mozgássérült gyermekek fogadásához szükséges gyakorlati teendőkre, amelyeket a napirendben is rögzítenek. A fejlődés nyomonkövetésénél: A testi fogyatékos gyermekek fejlődésének nyomonkövetésére mutatóit két szinten kell vizsgálni illetve vizsgáltatni: 2. óvodán belül - folyamatosan, illetve az egyéni fejlesztési tervben meghatározott időszakonként, és az 3. óvodán kívül a szakszolgálat szakemberei segítségével. Az óvodán kívüli értékelés alapja az a komplex szomatopedagógiai vizsgálat és dokumentáció, melyet az óvodába lépéskor (beszoktatási idő után) a szakember végez el. A komplex vizsgálatot legalább évente egyszer el kell végezni, illetve a változásokat azonnal dokumentálni kell. Óvodába lépéskor a gyermeknek rendelkeznie kell, és az óvoda rendelkezésére kell
23 bocsátania a következő dokumentumokat: az orvosi diagnózist, vagy a vizsgálat folyamatáról szóló igazolásokat, a megelőző pszichológiai, gyógypedagógiai véleményeket, vizsgálati eredményeket, a szükséges gyógyszerekről, gyógyászati segédeszközökről szóló orvosi igazolást, a szakértői véleményt (a Mozgásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottságtól). Az együttmőködés formái: 2. tanácsadás az óvodapedagógusoknak, illetve a családnak, 3. szakmai dokumentáció, 4. a foglalkozásokon való segítségnyújtás, 5. szakmai konzultáció az óvodapedagógusokkal.
Ismerkedés az óvodával A szülőknek lehetőséget kell adni, sőt szorgalmazni kell, hogy gyermekükkel a beszoktatás előtt látogassanak el az óvodának abba a csoportjába, ahova a gyermek felvételt nyert. Ez különösen szükséges a testi fogyatékos (mozgáskorlátozott) gyermekek esetében, mert általában a sérült gyermekek és családjaik igen szűk körben élnek, ismeretségi körük gyakran a gyermek állapota miatt meghatározott. Az óvoda, mint szociokúltúrális színtér, túl sok ingert tartalmaz a szülőknek és a gyermekeknek egyaránt, amely átmenetileg negatívan is hathat. Beszoktatás A testi fogyatékos gyermek esetében az óvodában kizárólag a szülővel közösen és fokozatosan valósítható meg a beszoktatás. Időtartamát az óvónő és a szomatopedagógus határozza meg, a szülővel egyetértésben. A beszoktatás több színtéren történik. Nagyon fontos, hogy a csoportszobán kívüli helyiségek (egyéni és kiscsoportos fejlesztő helyiségek, tornaterem, udvar) megismerésekor is jelen legyen a szülő, mindaddig, ameddig ezt a pedagógus és a gyermek igényli. Napi kapcsolattartás Fontos, hogy a mindennapi - a testi fogyatékos gyermeket érintő - eredményekről, problémákról állandó tájékoztatás történjék mind a szülők, mind a pedagógusok részéről. Fontos továbbá a szükségletekkel kapcsolatos információ, az esetleges gyógyszerhatás várható következményének jelzése, amely a gyermek viselkedését, figyelmét befolyásolhatja. Nyílt napok Lehetőség a szülő számára a gyermek közösségben való megnyilvánulásainak, kapcsolatainak, tevékenységformáinak megismerése. Helyszínei: óvodai csoportszoba, fejlesztő helyiségek, udvar, tornaterem. A nyílt napok történhetnek a szülő kérésére, a pedagógusok javaslatára, vagy általánosan meghirdetett módon. Fogadó órák Segíti a személyre szabott információcserét, segítségadást, tanácsadást, javaslattételt, döntéselőkészítést. Történhetnek - hasonló módon a nyílt napokhoz - a szülő kérésére, a pedagógusok javaslatára, illetve a szomatopedagógus, logopédus, fejlesztőpedagógus stb. bevonásával. A fogadóórák időpontjait minden esetben előre egyeztetni kell a szülőkkel!
24 Szülői értekezlet A szülők közös véleményalkotásának, javaslattételének fóruma, mely az egész óvodát, illetve csoportot érinti.
25 A programhoz szükséges eszközök: Alapvetően szükséges mozgásfejlesztő eszközök:
NAGYMOZGÁST Egyensúlyt fejlesztő eszközök: nagy labdák, hengerek, billenő deszkák, guruló FEJLESZTŐ ESZKÖZÖK zsámoly zsámoly Koordinációt fejlesztő eszközök : padok, akadálypályához szükséges szerek, , Ügyességi játékokhoz eszközök zsámolyügyességi játékokhoz eszközök Járást segítő eszközök: padok, tornabotok pályák alkotásához, kötelek, babzsákok Korrekciós eszközök: lábtartók, dobogók, korrekciós padok Célzó mozgást fejlesztő eszközök: labdák, kosarak, karikák
FINOMMOTORIKÁT FEJLESZTŐ ESZKÖZÖK TÉRI TÁJÉKOZÓDÁST FEJLESZTŐ ESZKÖZÖK TANULÁSI KÉPESSÉGET FEJLESZTŐ ESZKÖZÖK GRAFOMOTOROS KÉSZSÉGET FEJLESZTŐ ESZKÖZÖK
apró tárgyak, gyöngyök, gyurma, festékek padok, nagyobb tárgyak, bordásfal, hinták, kis tárgyak, feladatlapok feladatlapok, fejlesztő játékok, logikai készletek, apró tárgyak ceruzák, festékek, zsírkréták, nagy lapok, csomagolópapír, íráselőkészítő feladatlapok
26 Kiegészítő mozgásfejlesztő eszközök:
NAGYMOZGÁST FEJLESZTŐ ESZKÖZÖK
Egyensúlyt fejlesztő eszközök: Ayres-terápia eszközei, hajók, félgömbök, hintaló Koordinációt fejlesztő eszközök : összeállítható téglák, botokkal, karikákkal Járást segítő eszközök : lépésszabályozó deszkák, -szőnyegek, lejtők Korrekciós eszközök : szivacshengerek, speciális párnák Célzó mozgást fejlesztő eszközök : kosárlabda háló, kapuk, különböző súlyú labdák
FINOMMOTORIKÁT FEJLESZTŐ ESZKÖZÖK
puzzle, fagolyók, pötyi játék, perselyek
TÉRI TÁJÉKOZÓDÁST FEJLESZTŐ ESZKÖZÖK
akadálypályák, műanyag hidak, alagutak, gyermek kerékpár
TANULÁSI KÉPESSÉGET táblás játékok, különböző formák, számoló eszközök, színtáblák FEJLESZTŐ ESZKÖZÖK speciális festékek, mágneses táblák, vastag ceruzák, csúszásgátló lapok GRAFOMOTOROS KÉSZSÉGET FEJLESZTŐ ESZKÖZÖK
27 AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE
5. 5.1. Személyi feltételek
Az óvodában a nevelőmunka kulcsszereplője az óvodapedagógus. Jelenléte a nevelés egész időtartamában fontos feltétele az óvodai nevelésnek. Az óvodapedagógus elfogadó, segítő, támogató attitűdje modell, minta a gyermekek és a szülők számára. Az óvodapedagógus tevékenységének és az óvoda müködését segítő nem pedagógus alkalmazott üösszehangolt munkájának hozzá kell járulnia az óvodai nevelés eredményességéhez. A sajátos nevelési igényű gyermek fejlesztése speciálisan képzett szakember közreműködését igényli. Migráns gyermekek fogadása esetén óvodánkban feladatunk lehetőséget teremteni ahhoz, hogy a gyermekek megismerhessék egymás kultúráját, anyanyelvét . Nevelőtestületünk 7 főből áll: Ebből 7 fő főiskolai diplomával rendelkezik. Más szempontból is jó a jelenlegi arány, mert a sokéves gyakorlatal, tapasztalattal rendelkező óvónők mellett ott vannak a fiatal, lelkes óvónénik is. 1fő óvodapedagógus elvégezte a közoktatásvezetői képzést A pedagógiai munkát közvetlenül segítők létszáma: 4fő (szakképzett dajka) Egyéb:
l fő óvodatitkár 1 fő gondnok
Fejlesztési célunk: Továbbképzéseken való folyamatos részvétel, továbbra is
5.2.
Az óvónő és dajka attitüdje, stílusa
Természetes viselkedésünkkel védelmet, biztonságot jelentünk a gyermekek számára. Magatartásunkban az elfogadás és a tolerancia domináns, az egyéni, egyedi más fajta értékek pozitív irányú megközelítése érvényesül. Különösen fontos ez a szocializációs zavarokkal küzdő gyermekek esetében. Erősítjük nevelőtestületünkben azt az óvónői stílust, mely a segítőkészséget, és nem a folytonos számonkérést helyezi előtérbe. Mi is részesei vagyunk a folyamatoknak, megmutatva értékeinket, vállalva emberi gyengéinket. Szükség esetén partnerként mutatjuk be az egyezkedés, a konfliktusok megoldásának módozatait, hagyjuk, hogy a gyermekek maguk tapasztalják meg mindezeket, de figyelünk arra, hogy senkit ne érjen fizikai és lelki sérülés. Programunk megvalósításának színvonalát, minőségét és eredményességét az óvónő személyisége, a nevelőtestület légköre és a vezető közremüködése dönti el. Az óvónővel kapcsolatban elvárás a nyitottság, a kreativítás, az érzékenység, a tolerancia és a jelenségek komplex attitüddel való megközelítése. Az óvónő gazdag, sokszínú árnyalt érzelmi élete, az érzelmi megnyilvánulások hitelessége fokozott hangsúlyt, figyelmet kap. A nevelés szempontjából a barátságos, megengedő (de nem szabados) megértő (és nem bíráskodó), elfogadó
28 (de nem mindent elfogadó), együttérző attitüdöt tartjuk a legkedvezőbbnek A nevelőtestület légköre akkor megfelelő, ha a jó közérzet, elégedettség, derü tapasztalható nap, mint nap. Ha a nevelőtestület a döntésekben részt vesz, ha kellően informált, ha elég tere nyílik az önállóságra, kezdeményezésre. Ha a különbözőséget, a másságot elfogadják, elviselik, tiszteletben tartják, értékelik. Ez jellemző véleményünk szerint egy sokszínű és mégis egységes, jó hangulatú nevelőközösségre – nevelőközösségben az “iskolázott” gyermekszerető dajka is benne értendő, aki lágyan, puhán, az óvónővel összhangban teszi a dolgát. A vezető szerepe pedig az, hogy oly módon irányítsa ezt a kollektív tevékenységet, hogy jelentősen előmozdítsa a haladást, a munkatársai fejlődését. Ismerje fel és próbálja kiküszöbőlni az eredményeket rontó tényezőket. A meglévő erőforrásokat legyen képes felhasználni (alapítványok, pályázatok, vállalkozás). Teremtsen kedvező légkört a problémák, az ötletek felvetéséhez, serkentse és értékelje a fejlesztő javaslatokat, irányítsa a megoldás közös keresését.
5.3.
Tárgyi feltételek
Az óvodának rendelkeznie kell a helyi nevelési program megvalósításához szükséges tárgyi feltételekkel. Az óvoda épületét, udvarát, kertjét, berendezését oly módon kell kialakítani, hogy szolgálja a gyermekek biztonságát, kényelmét, megfeleljen testméreteiknek, biztosítsa egészségük megőrzését, lehetővé tegye mozgás- és játékigényük kielégítését, és a gyermekeket harmóniát árasztó színekkel, formákkal, anyagokkal vegye körül.A tárgyi felszereléseket, amelyeket a gyermekek használnak, számukra hozzáférhető módon és a gyermekek biztonságára figyelemmel kell elhelyezni. Az óvoda egyidejüleg biztosítson megfelelő munkakörnyezetet az óvodai munkatársaknak, teremtsen lehetőséget a szülők fogadására. A 11/1994. (VI.8.) MKM 7. számú mellékletében a Nevelési Oktatási Intézmények kötelező minimális eszközeiről és felszereléseiről készült jegyzék nyújt bővebb tájékoztatást.
5.4.
Az óvodai élet megszervezése
A gyermek egészséges fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend és a hetirend biztosítja a feltételeket a megfelelő időtartamú párhuzamosan végezhető, differenciált tevékenységek megtervezésével, szervezésével. A rendszeresen visszatérő ismétlődések, érzelmi biztonságot teremtenek a gyermekben. A napirend igazodik a különböző tevékenységekhez és a gyermek egyéni szükségleteihez, teret enged az önkifejező és önérvényesítő törekvéseihez valamint a programunkban megfogalmazott feladatokhoz. Figyelembe veszi a helyi szokásokat, igényeket. Napirendünket folyamatosság és rugalmasság jellemzi, és szükség van három csoport összhangjára is. Kialakítottuk a tevékenységek közötti harmonikus arányokat, és szem előtt tartjuk a játék kitüntetett szerepét. Az óvodai élet szervezésében a gondozásnak is kiemelt szerepe van . az óvodapedagógus a gondozás folyamatában is nevel, építi kapcsolatait a gyermekekkel, egyúttal segíti önállóságuk fejlődését együttműködve a gondozást végző többi munkatárssal. Az óvodai nevelés tervezését, valamint a gyermekek megismerését és fejlesztését a fejlődésük
29 nyomon követését különböző, az óvodapedagógusok által készített – kötelező és nem kötelező – feljegyzések, dokumentumok is szolgálják. Az óvodai nevelés cask a fenntartó által jóváhagyott helyi nevelési programunk alapján történhet és a gyermek neveléséhez szükséges a teljes óvodai életet magába foglaló tevékenységek keretében szervezhető meg. Az óvoda teljes nyitvatartási idejében a gyermekekkel történő foglalkozások mindegyikét óvodapedagógus irányítja.
5.5.
Az óvoda kapcsolatai
Az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermek fejlődését. Ennek alapvető feltétele, a családdal való együttmüködés. Az együttmüködés formái változatosak, a személyes kapcsolattól a különböző rendezvényekig magukban foglalják azokat a lehetőségeket, amelyeket az óvoda, illetve a család teremt meg. Az óvodapedagógus figyelembe veszi a családok sajátosságait, szokásait, az együttműködés során érvényesíti az intervenciós gyakorlatot, azaz a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait. Az óvoda kapcsolatot tart azokkal az intézményekkel, amelyek az óvodába lépés előtt (bölcsöde, nevelőotthon), az óvodai élet alatt (pedagógiai szakszolgálat intézményei, gyermekjóléti szolgálatok gyermekotthonok, egészségügyi, illetve közművelődési intézmények) és az óvodai élet után (iskola) meghatározó szerepet töltenek be a gyermek életében. A kapcsolattartás formái, módszerei alkalmazkodnak a feladatokhoz és a szükségletekhez. A kapcsolatok kialakításában és fenntartásában az óvoda nyitott és kezdeményező. A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó gyermekeket nevelő óvoda kapcsolatot tart a kisebbségi szervezetekkel, egyesületekkel, kisebbségi önkormányzatokkal. Az óvoda és a család kapcsolata: A gyermeknevelésben elsődleges szerep a családé. Partneri viszonyra, jó együttmüködésre törekszünk, mely minden esteben a gyermek érdekeit szolgálja. Óvodánk célja a családi nevelésre alapozva, azt kiegészítve a gyermekközpontú óvodai élet megteremtése, JÁTÉKKAL MESÉVEL programmal. A sikeres megvalósításához feltétel a szülők egyetértése, támogató beleegyezése, ezért ismertetjük nevelési felfogásunkat, programunk célját és alapelveit. Felkínáljuk a lehetőségeket: A szülő, gyermek és pedagógus együttmükédésének formái óvodánkban: felvétel az óvodába A felvételre (telefonon, személyesen) bejelentkező szülőnek felajánljuk, hogy gyermekével együtt jöjjön el, így lehetőség nyílik arra, hogy megnézzék az óvódát és helyiségeit. Ilynekor rövid játékra is lehetőség van. Előzetes családlátogatás Célja, hogy a gyermek, leendő óvónői és a szülők kölcsönösen megismerjék egymást, már az óvodába lépés előtt. A gyermek családi környezetét, szokásait az óvónők megismerjék. A tapasztalatokat a gyermekek számára felfektetett füzetben rögzítsék. A kirívó szociális hátrányokra a gyermekvédelmi felelős figyelmét felhívják.
30
Családlátogatás Probléma esetén a pedagógusok ( csop. óvónő , óvodavezető, gyermekvédelmi megbízott ) családlátogatásra mennek.A szülő otthonában könnyebben nyilatkozik esetleges problémáiról is, amelyre közösen lehet keresni a megoldást. Veszélyeztetett illetve hátrányos helyzetű gyermekek esetében a gyermekvédelmi felelős, és az óvodavezető is részt vesz a családlátogatáson. A tapasztalatok birtokában teszik meg a szükséges, illetve lehetséges intézkedéseket. Szülői értekezletek Szülői értekezlet az új szülők részére. Célja: az óvodai környezet megismertetése, az óvoda helyi nevelési sajátosságainak bemutatása. A szülő megismer minden óvónőt és dajkát, az óvoda helyiségeit. Az óvodavezető munkatársai bemutatása után tájékoztatja a szülőket az óvoda nevelési rendszeréről és elmondja az óvoda hagyományait. Összevont szülői értekezletek Közérdekű, minden szülőt érintő, nevelési témák, feldolgozásához és a tanév kiemelt nevelési feladataihoz kapcsolódik Csoport szülői értekezlet Évente két alkalommal tartjuk, ekkor megismerkednek a szülők az óvoda rendjével elvárásaival, feladataival. Egy-egy nevelési, egészségügyi kérdést beszélünk meg. Törekszünk arra, hogy ne egyoldalú tájékoztatás, előadás legyen, hanem oldott hangulatú beszélgetés, a szülők érdeklődését kiváltó témában. A nagycsoportban a beiskolázás előtt szülői értekezletet tartunk az iskolába menő gyermekek szülei részére. A környékbeli iskolákból hívunk meg pedagógusokat. Szülők közössége (SZK) Minden csoportból két önként vállalkozó szülő segíti a csoportok tevékenységét. Ünnepek szervezésében, programok lebonyolításában segítséget nyújtanak. Véleményezési joguk van a programok kiválasztásában, az Alapítvány müködtetésében, fenntartó finanszírozását illetően. Kéthavonta megbeszélés keretében belül egyeztetik tevékenységüket. -
Befogadás
A befogadás meghatározó élmény szülő és gyermeke számára egyaránt. Augusztus utolsó hetében, először az óvoda udvarán, később a csoportszobában ismerkednek. A beszoktatás kezdetén az óvónő háttérben marad, vonzó, érdekes tevékenységeket kezdeményez a gyermekek számára. Megkönnyíti a befogadást, hogy otthonról hozhatnak számukra kedves tárgyakat, játékokat. Ez az otthon, a biztonság egy darabja. Nyílt napok Óvodánkban a szülők igénye szerint szervezzük a nyílt napokat Nyílt nap után – megbeszélés
31 Kötetlen megbeszélés formájában mondják el tapasztalataikat és gyermekük fejlődési eredményeit. Fogadóórák A fogadóórák az óvónők és a szülők közötti kapcsolattartás legszemélyesebb formája, ahol meg lehet beszélni a gyermekről szerzett tapasztalatokat, a megfigyelések eredményeit, egyeztetni a nevelési módszereket, a problémákra közös – ezáltal leghatékonyabb – megoldást keresni. Az év folyamán – szükség szerint – ezt mindkét fél kérheti. Ünnep – ünnepély Jelentős alkalmak az óvoda életében. Megerősítik a hagyományokat. A közös élmény erejével fokozzák a gyermekek közösségi tudatát. Fontos, hogy aktív, örömökben gazdag várakozás legyen.
5.6.
Sajátos tevékenységek
Játékkészítés játék és báb készítés a szülőkkel, gyerekekkel, óvodapedagógusokkal igény szerint Játék és báb készítés a szülőkkel: Évente 2-3 alkalommal ötletbörze alapján választunk játékokat, melyeket a szülőkkel közösen készítünk el. Az elkészült játéknak felhasználása három területen is felhasználható csoportokba kerülnek (játékbővítésre), otthoni ajándékötletként, ünnephez kötött ajándékként Játék és báb készítés a gyermekekkel: Kis-középső csoportban szabadidős tevékenységben mint barkácsolás jelenik meg nagycsoportban “ügyes kezek” egyéni foglalkoztatás keretében. Játék és báb készítés az óvodapedagógusokkal: Feladatunk a folyamtos játékkészítés a programhoz kapcsolódóan. Gyermekek között, gyermekekkel együtt, vagy meglepetésként a testülettel. Óvoda külső és belső környezetének szépítése a szülőkkel (SZK) közösen. Minden évben az első szülői értekezleten kérjük ki véleményüket, mit változtatnának, javítanának az óvodában, azt is megkérdezzük miben tudnánk segíteni. Jó ötletekkel is segítik óvodánk szépülését, felszereltségének javítását.
32 Majális Óvodánkban májusban rendezzük meg. Vidám programokkal tarkított délelőtti rendezvény, mely a sok érdekes tevékenységet nyújt a kézműves asztaloknál. Játékos ügyességi versenyeken mérhetik össze erejüket a szülők és a gyerekek. Gesztenyés buli Ősszel rendezzük meg, melyre csak a szülőket várjuk. Szórakozásukat zene tánc, dramatikus játék, játék szolgálja. Az egész este jó hangulatban telik, baráti kapcsolatok alakulnak ki, mind a szülők között, - valamint a szülők és az óvoda dolgozói között, s ez jó alkalom arra, hogy más oldalról is megismerjük egymást. Kirándulások Óvodánkban hagyománnyá vált, hogy minden évben, tavasszal egy nagy kirándulást szervezünk. A kiscsoportosokkal a közeli játszóteret látogatjuk meg. A szervezési feladatokban már a szülők is segítik munkánkat (hely kiválasztás, programok, busz szervezése). Vidám hangulatú, egész napos rendezvény.
5.7.
Az óvoda külső kapcsolatai
1. az óvoda és a bölcsöde kapcsolata: Az együttmüködés formái, igény szerint kölcsönös látogatás. 2. Az óvoda és az iskola kapcsolata: Megfogalmazott célunk az egyéni képességek figyelembevételével, a gyermeki játékszabadság tiszteletben tartásával, környezetében jól eligazodó, jó kapcsolatteremtő képességekkel rendelkező, az iskolai életre alkalmassá váló gyermekek nevelése. A szabad iskolaválasztás lehetőségét tekintve több iskolával tartjuk a kapcsolatot. A kapcsolattartás formái lehetőség szerint: a nagycsoportos gyermekek iskolalátogatásai, az óvónénik látogatása az iskolában, tanítónénik meghívása csoportlátogatásra, tanítónénis szülői értekezlet a nagycsoport számára, 3. Gyurkovics Tibor Általános Iskola Készségfejlesztő Speciális Szakiskolai Előkészítő, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Nevelési Tanácsadó, logopédus, Családsegítő Szolgálat, Gyermekjóléti Szolgálat. A kapcsolattartás formái: A gyermekek problémáinak feltárása a nevelési év elején az óvodában történik. A szakszerű, speciális foglalkoztatás a szakintézményben történik, esetenként az óvodában. A kapcsolat folyamatos. Kőrösi Cs. S. Ált Isk. és Gimn.diákjai önkéntes tanulói munka keretében alkaolmszerűen látogatják az intézményt
33 4. Egészségügyi szervek, védőnő, orvos, családgondozó, ÁNTSZ A kapcsolattarás formái: Időszakos szűrés az óvodában, illetve a Tanácsadóban. Közös előadások, fórumok szervezése az egészséges életmóddal kapcsolatban. Ellenőrzés. 5. Művelődési Ház A kapcsolattartás formái: gyermekműsorok, gyermekfoglalkozások, Fellépések Rákosliget majálison, idősek otthonában. 6. Szakmai szervezetekkel Magyar Óvodapedagógiai Egyesület, Képző Intézetek, Fővárosi Továbbképző Intézmények A kapcsolattartás formái: tevékeny részvétel és bekapcsolódás programjaikba, szakmai tevékenységeikbe. 7. Kapcsolat a fenntartóval A Budapest, Főváros XVII. Kerület Rákosmente Önkormányzat Polgármesteri Hivatala, Rákosmente Erőforrás Bizottság kapcsolattartás formái: Az Önkormányzat által meghatározott módon.
34 6. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI FORMÁI ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI 6.1.
Játék, szabad játék
A játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, s igy az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. A játék – szabad képzettársításokat követő szabad játékfolyamat – a kisgyermek elemi pszichikus szükséglete, melynek mindennap visszatérő módon, hosszantartóan és lehetőleg zavartalanul ki kell elégülnie. A kisgyerek a külvilágból és saját belső világából származó tagolatlan benyomásait játékában tagolja. Igy válik a játék kiemelt jelentőségű tájékozódó, a pszichikumot, a kreativitást fejlesztő és erősítő, valamint élményt adó tevékenységgé. A kisgyermek első valódi játszótársa a családban, az óvodában is a felnőtt – a szülő és az óvodapedagógus. Utánozható mintát ad a játéktevékenységre, majd amikor a szabad játékfolyamat már kialakult, bevonható társ marad, illetve segítővé, kezdeményezővé lesz, ha a játékfolyamat elakad. A felnőtt jelenléte teszi lehetővé a gyerekek közötti játékkapcsolatok kialakulását is. A játékhoz megfelelő helyre és egyszerű, alakítható, a gyermeki fantázia kibontakozását segítő anyagokra, játékszerekre van szükség. Az óvoda és az óvodapedagógus feladata, hogy megfelelő csoportlégkört, helyet, időt, eszközöket és élményszerzési lehetőségeket biztosítson a különböző játékformákhoz, mint például a gyakorló játékokhoz, mozgásos játékokhoz, a szimbólikus szerepjátékokhoz, (az építő), konstruáló játékokhoz, a szabályjátékokhoz, a dramatizáláshoz és bábozáshoz. A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az indirekt irányítás felelősségét. Az óvodában fontos a szabad játék túlsúlyának érvényesülése. A játék kiemelt jelentőségének az óvoda napirendjében, időbeosztásában is meg kell mutatkoznia.
6.2.
Játék az óvodánkban
A játék a gyermekeink olyan tevékenységi formája, amelyet magáért a tevékenységért folytat, amelyet örömszerzés kisér. A gyermekeink megőrizhetik a játék örömét, az önálló alkotásnak, a belefeledkezésnek az egész személyiség mozgósításának képességét. A játékon keresztül ismerkednek a világgal, a valóság tárgyaival, azok tulajdonságaival, az emberi kapcsolatokkal és magatartással, a valóság jelenségeivel, eseményeivel. Eközben tapasztalatot szerezhetnek – érzékeléssel, mozgással, cselekvéssel – a közösséghez fűzödő kapcsolatában érzelmileg és értelmileg. Ebben az élményt adó tevékenységben fejlődik pszichikumuk, kreativitásuk.
Játékukban szerzett tapasztalataik, a valóságot tükrözik, ott játszák el sajátos, gyakran átalakított formában, beépítve élményeiket, emlékképeiket, érzelmeiket, képzeletüket. Fontos feladatunk, hogy a nap folyamán változatos tevékenységeket biztosítsunk. Kiváncsian fordulnak környezetük felé, különösen az érzelmileg közelálló felnőtteket figyelik és utánozzák. Mozdulataik szóbeli, érzelmi megnyilvánulásaik átélt, vagy elképzelt felnőtt cselekvésnek felel meg.
35 Ezeket játszák el babával, mackóval, más tárgyakkal vagy társaikkal s eközben személyiségük fejlődik. A játékuk a színtere a jóleső képzelgéseiknek, a fantázia szülte dolgokkal való azonosulásuknak is. A játék személyiségfejlesztő hatását meghatározzák azok az érzelmek, amelyek a játékot kiváltják és folyamatát kisérik. A játék öröme növeli a fejlesztő hatásokat és az új vonások pozitív érzelmek között épülnek be a gyermekek személyiségébe. Ezáltal a játék az érzelmi nevelés lehetőségévé válik. Játékukban sokszor azonosulnak gyermekeink a felnőttel, amit a felnőttek tesznek, amit szóval, metakommunikációval fejeznek ki. A felnőttek közötti kapcsolatokat, a felnőtt-gyermek, gyermekgyermek közötti kapcsolatokat elevenítik meg játékukban eközben tanulják meg a viselkedési formákat, s megkezdődik az erkölcsi magatartásuk belsővé válásának folyamata. A személyiségük fejlődése szempontjából jelentős, hogy a játékban, különösen a szerepszimbólikus, és a szabad játékban is jelentkeznek és fejlődnek a társas kapcsolataik. Gyermekeink spontán játéktevékenységének és közvetett irányításának egyensúlyára építünk. Folyamatosan figyeljük, segítjük a kapcsolat kezdeményezést, az alá-, mellé- és fölérendeltség, a szerepvállalás, a szervezés és vezetés, a viszonylag tartós együttmüködés, az együttjátszó kis csoportok, a barátkozások alakulását. Több kevesebb konfliktust is átélve – és lerendezve – tanulják gyermekeink meg beleélni magukat a mások helyzetébe, szerepébe, érzéseibe, elgondolásaiba. Az érdekes játék, a játszótársak kedvéért képessé válnak háttérbe szorítani kivánságaikat, illetve késleltetni azok teljesítését. Ezáltal erősödik akaratuk, kitartásuk a bontakozó közösségi vonások átterjednek általános viselkedésükre, magatartásukra. Lassanként képessé válnak gyermekeink a másik örömeinek, szándékainak az átélésére is. Játék közben adódó nehézség leküzdése hozzájárul a probléma megoldó gondolkodásuk fejlődéséhez. A döntésre váró helyzetek, a gyors váltások, helyzetfelismerés, az eredetiség, a kivitelezés mikéntje a kreatív gondolkodásuk feltétele. A játék számtalan lehetőséget rejt magában, ezért figyeljük nyitott szemmel és kiapadhatatlan érdeklődéssel gyermekeink játékát. Személyiségük megértéséhez és ezen keresztül sokoldalú fejlődésükhöz járulhatunk hozzá. A játék keretet ad annak a tapasztalati, ismereti élményanyagnak, amelyet gyermekeink saját környezetükből kiemelhetnek. Ezzel utat nyitunk a probléma megoldó, a felfedező és belátáson alapuló tanuláshoz. A játékban olyan helyzetet teremtünk, amelyben a cselekvés és a gondolkodás, a gondolkodás és a beszéd fejlődése különböző irányú és tartalmú megerősítést kap. Tevékeny, gazdag óvodai életünkben fellelhetőek a játékos elemek, motívumok, ahol az életkorhoz nélkülözhetetlen játékos óvónói beállítódás van jelen, ahol tiszteletben tartjuk a gyermekek játékos hangulatát, játékorientáltságát.
6.3. Vers, mese Az érzelmi biztonság megadásának s az anyanyelvi nevelésnek egyaránt fontos eszközei a többnyire játékos mozgásokkal is összekapcsolt mondókák, dúdolók, versek. Ezek ritmusukkal, a mozdulatok
36 és szavak egységével a gyermeknek érzéki-érzelmi élményeket adnak. A magyar népköltészet, a népi dajkai hagyományok gazdag és sok alkalmat, jó alapot kínálnak a mindennapos mondókázásra, verselésre. A mese a gyermek ézelmi-értelmi és etikai fejlődésének és fejlesztésének egyik legfőbb segítője. A mese-képi és konkrét formában – tájékoztatja a gyermeket a külvilág és az emberi belső világ legfőbb érzelmi viszonylatairól, a lehetséges, megfelelő viselkedésformákról. A mese életkorilag megfelel az óvodás gyermek szemléletmódjának és világképének. Visszaigazolja a kisgyermek szorongásait, s egyben feloldást és megoldást kínál. A tárgyi világot is megelevenítő, átlelkesítő szemléletmódja és az ehhez társuló, szigorú ok-okozati kapcsolatokat feloldó mágikus világképe, csodákkal és átváltozásokkal ébreszt rá a mélyebb értelemben vett pszichikus realitásra és a külvilágra irányított megismerési törekvésekre. A mesélővel való személyes kapcsolatban a gyermek nagy érzelmi biztonságban érzi magát, s a játéktevékenységhez hasonlóan a mesehallgatás elengedett intim állapotában elvenen, belső képvilágot jelenít meg. A belső képalkotásnak ez a folyamata a gyermeki élményfeldolgozás egyik legfontosabb formája, a gyermek saját vers és mesealkotása, annak mozgással és/vagy ábrázolással történő kombinálása az önkifejezés egyik módja. A mindennapos mesélés a kisgyermek mentális higiénéjének elmaradhatatlan eleme. Az óvodában a népi és az irodalmi műveknek egyaránt helye van.
6.4.
Vers, mese az óvodánkban
Óvodai nevelésünk másik fontos pillére a játék mellet a mese. A mese az anyanyelvi nevelésünk legfontosabb eszköze. Nyelvünk zeneisége sajátos szókincse és észjárása beépül gyermekeink személyiségébe. A mesélés a csend szigete, a hozzákészülés szertartásai naponta ismétlődő mozzanatai napirendünknek. Szervezeti formái olyan alkalmak is, amelyek a családi élethez hasonlóak. Pl. mesélés egy jó hangulatú program után, alvás előtt, kirándulásokon pihentetőül. Gyermekeink várják és kérik a mesemondást. Figyelmesen, csendben hallgatják végig, még a kicsik is, hiszen jó együtt lenni. Eközben tekintetünkön látszanak a belső képek készítésének jelei, ezért is nagyon fontosnak tartjuk a többnyire könyv nélkül mondott meséket, melyek kontaktust teremő és tartó hatása felbecsülhetetlen. Gyermekeink mese indittatású játékokat szerveznek kedvenc meséikből. Bábozás közben kifejezik, átélik, eljátsszák a mese kialakította érzelmeiket, egyre gazdagodó kifejezőkészséggel és képessé válnak arra is, hogy ezeket a mesélőt nélkülözve, párbeszéddé alakítsák. A kisebbek érdeklődésüknek, fejlettségüknek megfelelő módon vesznek részt mindebben. A folytatásos mesék szálait együtt kötjük össze. A nagyobbak olyan meseszövéseket is létrehoznak, melyek valós, “én” történetet alkotnak. Képzelgéseiket is meseszerűen fogalmazzák meg. A verselés tevékenységekhez kötödő, együttlétek hangulatát fokozó játék. Mindenhez lehet kötni, séta, udvari bogarászás közben egy-egy látványt, jelenséget lehet érdekesebbé tenni általa. Sok esetben pedig jó hangulatú, ritmikus, mozgásos játék. Tapasztalataink szerint a hangulat-érzelem-alkalom egységében mondogatott versek észrevételnül gyarapítják
37 gyermekeink repertoárját. Az általunk elkezdett versekbe, mondókákba a kisebbek is bekapcsolódnak, a nagyobbak pedig már képesek felfognfri versek témáját, költői képeit. A mese és vers egyaránt az óvoda életét átszövő nevelési terület, kapcsolata a zenével, ábrázolással, játékkal jól nyomon követhető.
6.5.
Bábozás, bábjáték
A bábjáték a nevelés egyik értékes módszere. A bábjáték mint művészeti ág az esztétikai nevelés körébe tartozik ugyan, de pedagógiai hatását tekintve, eredményesnek bizonyul a nevelés valamennyi területén. A 3-7 éves gyermekekhez a játékos módszer áll legközelebb. A bábjáték, játék a bábuval. Az óvodáskorú gyermekek számára lényegesen könnyebb az összefüggések megértése és megőrzése, akkor, ha azokat a bábjáték élménye erősítette meg. A tárgyi világot megelevenítő gyermek azt a játékot szereti igazán, amelyik szabad teret biztosít alkotó képzelete kibontakozásának, amellyel alkothat. Ezért kedves számára a bábu is, amely megmozdulása pillanatától kezdve képzeletében többé már nem passzív tárgy, hanem aktív, eleven valóság. Az igy megelevenedett bábu a képzelt funkciók végnélküli sorát tölti be. Az óvodáskorú gyermek, erősen érzelmi beállítottságú, és ebből kifolyólag érzelmi benyomásokra reagál a legkönnyebben. A bábjáték, mint művészeti ág elsősorban az érzelmeken át hat, kifejleszti a szép élvezésének képességét, a szép beszéd, ének, mozgás és színhatás iránti fogékonyságot, és az erkölcsi szépség megértését. A bábjáték főeleme a mozgás. Mint ábrázoló művészet, a bábu cselekedeteivel, mozgásával ábrázol. A beszéd ennek kiegészítője. A játék teljes folyamatában a gyermek számára is éppen a mozgás az, ami elsősorban felkelti érdeklődését, és megragadja figyelmét. Őszintén kifejezi a környező valósághoz való viszonyát, hangja fölerősödik, bátran beszél és mozog, mert szerinte nem ő, hanem bábuja az aki a színpadon szerepet mond. A bábjáték feloldja a gyermek gátlásait, s megnöveli önbizalmát, segíti az önkifejezést. Feloldja, normalizálja a gyermek szereplési hajlamait, formálja jellemét. Óvodánkban havonta egy közös bábelőadást tervezünk, szervezünk. A mesék kiválasztása előre tervezett, a hozzárendelt bábeszközök készítése folyamatos. E feladatot mindig a megbízott felelősök végzik, és szervezik. E felelősök feladata, hogy adott tanév végén a következő év feladatait meghatározzák. (mesék kiválasztása, feldolgozás módja, bábok tervezése, kivitelezése). Év végén a team értékeli munkáját. A feldolgozott mesék gyűjteménye az irodában a polcon található.
6.7.
Ének, zene, énekes játék, tánc
Az óvodában a környezet hangjainak megfigyelése, az ölbélijátékok , a népi gyermekdalok, az éneklés, az énekes játékok a zenélés örömet nyújtanak a gyermeknek, felkeltik a gyermekek zenei érdeklődését, formálják zenei ízlésüket, esztétikai fogékonyságukat. Az élményt nyújtó közös énekzenei tevékenységek során a gyermekek felfedezik a dallam, a ritmus, a mozgás szépségét, a közös
38 éneklés örömét. A népdalok éneklése, a gyermek néptáncok és népi játékok a hagyományok megismerését, továbbélését segítik. Az óvodai ének-zenei nevelés feladatainak eredményes megvalósítása megalapozza, elsősegíti a zenei anyanyelv kialakulását. Az énekes népi játékok és az igényesen válogatott kortárs művészeti alkotások fontos eszközül szolgálnak a gyermek zenei képességeinek (a ritmus, éneklés, hallás, mozgás) és zenei kreativitásának alakításában. A zenehallgatási anyag megválasztásánál az óvodapedagógus figyelembe veszi a nemzetiségi, etnikai, kisebbségi nevelés esetében a gyeremekek hovatartozását is. A felnőtt minta spontán utánzásával az éneklés , zenélés részévé válik a gyermek mindennapi tevékenységének.
6.8.
Ének, zene, énekes játék, tánc az óvodánkban
Elgondolásunk szerint a zenei tevékenység beépíthető gyermekeink játékába. Ezért a zenei ízlés formálás (csak tiszta forrásból) a jó zenei légkör és a jó hangulatú, örömteli játék feltételeinek kialakítás érdekében minden alkalmat megragadunk az énekelgetésre, mondókázására, játékdal fűzésére. A zenei anyag elsődleges segítségünk befogadás idején, megjelenik a csoportjainkban élő játék természetes kisérőjeként. A nap folyamán bármikor lehetőség nyílik ölbéli,népi-gyermekdalok, énekes mondókás játékra a csoportszobában és az udvaron egyaránt, hiszen a nagyobb teret igénylő játékokat nem szoríthatjuk a falak szabta korlátok közé. Ahogyan a verset, úgy a dalt, mondókát is hozzákapcsoljuk tevékenységeinkhez, környezetünk jelenségeihez hangulatfokozóként, illetve konfliktust megelőző, megoldó eszközként is alkalmazzuk. A játékdalokhoz, mondókákhoz természetes módon kapcsolódik a zenei képességfejlesztés: zenei ritmusérzék (metrum-, ütem-, ritmus-, tempóérzék.) Mindez tőlünk igényel tudatos munkát, nem a gyermekeknek jelent külön feladatot, igy nem megy az örömteli éneklés, a játék rovására. A jó minőségű hangszereket és a természetes anyagokból gyermekekkel készített ritmushangszereket a csoportszobák polcain, játékkén helyezzük el. A zenehallgatásnál hangsúlyozzuk az éneklés, az élőzene előtérbe helyezését, fontosnak tartjuk a kortárs zenei alkotások megismertetését is. Közvetítjük más népek zenei világát is. Gyermekeink felszabadultan, örömmel, érzelmi gazdagsággal játszanak dalos játékot, belső igényükké válik a zene: babázás, lovacskázás, bogarászás stb. közben maguk is énekelgetnek mondókázgatnak, illetve gyakran kezdeményeznek önálló énekes játékokat. Ritmusérzékük megfelelő alap az iskolai zenei neveléshez.
6.9.
Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka
A rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás, a kézi munka az ábrázolás különböző fajtái, a műalkotásokkal, a népművészeti elemekkel, az esztétikus tárgyi környezettel való ismerkedés is fontos eszközei a gyermeki személyiség fejlesztésének. A gyermeki alkotás a belső képek gazdagítására épül.
39 Az ábrázoló tevékenységekre az egész nap folyamán biztosítani kell a lehetőséget az óvodapedagógusnak. Maga a tevékenység – s ennek öröme – fontos , valamint az igény kialakítása az alkotásra, az önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására és az esztétiki élmények befogadására. Ezen tevékenységek az egyéni fejlettséghez és képességekhez igazodva segítik a kép-plasztikai kifejezőképesség, komponáló, térbeli tájékozódó és rendező képességek alakulását, a gyermeki élmény és fantáziavilág gazdagodását és annak képi kifejezését: a gyermekek tér-forma és szín képzeteinek gazdagodását, képi gondolkodásuk fejlődését, esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítását. Az óvodapedagógus feladata megismertetni a gyerekeket az eszközök használatával a különböző anyagokkal , rajzolás, mintázás és a kézi munka technikai alapelemeivel és eljárásaival.
6.10.
Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka az óvodánkban
Az ábrázolás megszerettetésére a vizuális látásmód fejlesztésére, önkifejezési mód megtalálására naponta nyílik lehetőség. A feltételek megteremtése és a különböző technikák megmutatása, népművészeti elemek beépítése az ábrázoló tevékenységbe az elsődleges feladat. A manuális tevékenység (rajzolás, festés, gyurmázás, tépés, vágás, ragasztás, hajtogatás, szövés, fonás, barkácsolás, stb.) maga is játék. Amit elkészítünk, általában játékeszközként él tovább. Elsősorban a természetes anyagok adta lehetőségeket igyekszünk kihasználni. Fontosnak érezzük az esztétikus környezet ízlésformáló, ösztönző hatását. Ezért fontos, hogy a gyermekeket esztétikus, funkciójukban is szép, egymással harmonizáló bútorok és tárgyak vegyék körül. Az igy berendezett környezet szemlélődésre, gondolkodásra, alkotásra ösztönöz, főleg inert, élményt, ismeretet hordoz. Ennek alakításában kevesebb szerepünk, de fealadunk kiválasztani mindazt ami a vizuális látásmód fejlődését, a kereső, kutató, rátaláló folyamatot segíti. Gyermekeink példánk nyomán felfedezik, észreveszik környezetük szépségét, hibáit – lelkesen vesznek részt a tennivalókban, ha általunk is megoldható a szebbé varázsolás. Gyermekeink szívesen, önként vesznek részt a manuális tevékenységek sokféle formájában. Számtalan vizuális tapasztalattal rendelkeznek, változatos, egyéni módon reprodukálják élményeiket, elképzeléseiket, képzelgéseiket. Képesek kisebb csoportokban, közös tevékenységekben is az ismert sokféle technika alkalmazásával bármit alkotni (játék, kellék, modell, makett, stb.) Biztonsággal mozognak az őket körülvevő térben, alapvető térviszonyok ismerete játékukban felismerhetőek, képalakításukban egyéni módon jelzik. Gyermekeink formaábrázolása változatos, színhasználatuk fantasztikus, a szükséges eszközöket jól használják, van tapasztalatuk ezek tulajdonságairól, használatuk módjáról, szabályairól. Nyitottak vagyunk, tájékozódunk újfajta ábrázolási technikákra.
40 6.11.
Mozgás
A torna, a mozgásos játékok fejlesztik a gyermekek természetes mozgását (járás, futás, ugrás, támasz, függés, egyensúlyozás, dobás). Fejlesztik a testi képességeket: mint az erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség, társra figyelés. Hozzájárulnak a harmonikus, összerendezett, fegyelmezett nagy és kismozgások kialakulásához. Kedvezően befolyásolják a gyermeki szervezet növekedését, teherbíró képességét és az egyes szervek teljesítőképességét. Fontos szerepük van az egészség megőrzésében, megóvásában. Felerősítik és kiegészítik a gondozás és egészséges életmódra nevelés hatását. A mozgáskultúra fejlesztése mellett segítik a térben való tájékozódást, a helyzetfelismerést, a döntést és az alkalmazkodóképességet, valamint a személyiség akarati tényezőinek alakulását. A tornának, játékos mozgásoknak, az egészséges életmódot erősítő egyéb tevékenységeknek teremben és szabad levegőn, eszközökkel és eszközök nélkül, spontán vagy szervezett formában az óvodai nevelés minden napján – az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve – minden gyermek számára lehetőséget kell biztosítani. A gyermek nagyfokú mozgásigényének kielégítését és mozgáskultúrájának fejlesztését mind a testnevelés foglalkozások, mind pedig az udvaron, és más szabadidős tevékenységek szolgálják. Ezeket a gyermekek részben saját maguk szabadon választják, részben pedig az óvodapedagógus kezdeményezi, illetve szervezi. A gyermekek a csoportszobában és az udvaron egyéni igényeiknek megfelelően mozoghatnak. Igy szerezhetnek tapasztalatokat arról, hogy mire képesek, ezáltal önbizalmuk növekszik.
6.12.
Mozgás az óvodánkban
Mozgás közben együttesen érvényesül a rugalmasság és a kötöttség. A változatos gyakorlatanyag, a hagyományos testnevelés foglalkozásoknál lazább keret, az ismételgetések lehetősége a gyermekeket erősebbé, ügyesebbé, bátrabbá, életrevalóbbá teszi. Sokat tartózkodunk a szabadban, a testedző tevékenységet csak akkor végezzük teremben, ha az időjárás és a játék jellege úgy kívánja. Mindennap helye van az egyéni igényekhez igazított szabad mozgásnak, az udvaron esetenként a “szervezett” mozgásos játéknak. Mindezek a mozgásos tevékenységek elősegítik a társra figyelést, a harmónikus, összerendezett, fegyelmezett nagy és kismozgások kialakítását. Figyelembe vesszük az egyéni szükségleteket és képességeket a mozgásos tevékenységek tervezésében, szervezésében.
6.13.
A külső világ tevékeny megismerése
A gyermek aktivitása és érdeklődése során tapsztalatokat szerez a közvetlen és tágabb természetiemberi-tárgyi környezet formai, mennyiségi, téri viszonyairól. A valóság felfedezése során pozitív érzelmi viszonya alakul a természethez, az emberi alkotásokhoz, tanulja azok védelmét, az értékek megőrzését. A gyermek miközben felfedezi környezetét, olyan tapasztalatok birtokába jut, melyek a környezetben való, életkorának megfelelő biztos eligazodáshoz, tájékozódáshoz szükségesek. Megismeri a szülőföld, az ott élő emberek, a hazai táj, a helyi hagyományok és néphagyományok, szokások és a tárgyi kultúra értékeit, megtanulja ezek szeretetét, védelmét.
41 A környezet megismerése során matematikai tartalmú tapasztalatoknak, ismereteknek is birtokába jut a gyermek és azokat a tevékenységeiben alaklmazza.Felismeri a mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri viszonyokat: alakul itélőképessége, fejlődik tér-, sik-, és mennyiségszemlélete. Az óvodapedagógus feladata, hogy tegye lehetővé a gyermek számra a környezet tevékeny megismerését, biztosítson alkalmat, időt, helyet, eszközöket a spontán és szervezett tapasztalat- és ismeretszerzésre, a környezetkultúra és a biztonságos életvitel szokásainak alakítására. Segítse elő a gyermek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlődését a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában. Ismerkedés a természet és az emberek világával óvodánkban (tér, forma, idő, mennyiségek, viszonyok) Fő cél a e nevelési területen belül a természet megszerettetése, biztonságos eligazodás a környezetben. Fontosnak tartjuk, hogy a 3-7 éves korosztályt megérintő, környezetünkben még élő néphagyományok, hétköznapi szokások folyamatos tevékenységeinek részévé váljanak. A gyermekek érdeklődésének és életkorának megfelelően választjuk ki a tervezett tevékenységek témáját. A fejlődés, változás követése folyamatos megfigyelés alapján történik úgy, hogy részt vesznek a tennivalók elvégzésében (pl. baromfiudvarban játékos munka, kerti munka stb.). Keressük azokat a megoldásokat is, amelyek alkalmasak a játék közbeni tevékenységekre, mely a játék részévé válhat. Fontos az élményszerűség, a szabad szemlélődő tevékenység, az óvónő figyelem felhívó megjegyzése, programadása (kupaktanács, beszélgetőkör). Az élmények feldolgozására az első benyomások után kerülhet sor. Szükségük van olyan szituációkra is amikor erőfeszítést kell tenniük a tudásért és a megszerzett tapasztalatokat, ismereteket a felnőtt irányításával, segítségével rendszerbe tömöríthetik. A természetes környezetben tartott tevékenységeket meg tudjuk szervezni kis csoportos formában. Ezáltal biztosíthatjuk csak a saját élményű tapasztalatszerzést a gyermekek számára. A folyamatos és alkalomszerű megfigyeléskor, a gyűjtőmunka során, a spontán szituációkban szerzett élményeket, tapasztalatokat építjük a közös tevékenységekbe úgy, hogy közben új ismeretek megszerzésére és a már elsajátítottak rendszerbe foglalására, alkalmazására van lehetőség. Mivel a játéktémáink felkínálják a lehetőséget, matematikai tapasztalatokhoz, ismeretekhez játszva, rengeteg cselekvéssel, minden érzékszervüket megmozgatva juttatjuk el a gyermekeket. Óvodásaink igy válna nyitottá a természet, az őket körülvevő mikró- és makrókörnyezet állandó és változó szépségeit szerető, óvó, védő emberekké Jól eligazodnak, biztonsággal megnyilatkoznak, fogékonyan, kreatívan hasznosítják és reprodukálják tapasztalataikat, ápolják hagyományainkat, lelkesen hagyják “követve vezetni” magukat.
6.14.
Munka jellegű tevékenységek
A személyiségfejlesztés fontos eszköze a játékkal és a cselekvő tapasztalással sok vonatkozásban azonosságot mutató, azzal egybeeső munka és munka jellegű játékos tevékenység (az önkiszolgálás, segítés az óvodapedagógusnak és más felnőttnek, a csoporttársakkal együtt, értük , később önálló tevékenységként végzett alkalmi megbízások teljesítése, az elvállalt naposi munka, a környezet-, a növény- és állatgondozás, stb.)
42 A gyermek munkajellegű tevékenysége önként – azaz örömmel és szívesen – végzett játékos tevékenység, a tapasztalatszerzésnek és a környezet megismerésének, a munkavégzéshez szükséges képességek, készségek, tulajdonságok (mint például a kitartás, az önállóság, a felelősség, a céltudatosság) alakításának fontos lehetősége, a közösségi kapcsolatok, a kötelességteljesítés alakításának eszköze, a saját és mások elismerésére nevelés egyik formája. A gyermeki munka az óvodapedagógustól tudatos pedagógiai szervezést, a gyermekkel való együttmüködést és folyamatos konkrét, reális, vagyis a gyermeknek saját magához mérten fejlesztő pozitív értékelést igényel.
6.15.
Munka jellegű tevékenységek óvodánkban
A játékkal sok vonatkozásban azonosságot mutató munka és munka jellegű játékos tevékenység elsősorban a saját személyükkel kapcsolatos önkiszolgálás és az élethelyzetekben való közös együttmüködés, a folyamatos megbízások rendszere, az önként vállalt naposi munka. Alkalmi feladatok és folyamatokban történő munkamegosztás bőven akad az óvodai életben. A játékban reprodukált munkák ( pl. Főzőcske, sütés, takarítás) kiegészülhetnek valós, szükségletet kielégítő munkákkal, (salátakészítés, csemege előkészítés, Luca pogácsa-, farsangi fánk sütés, mézeskalács sütés, tea főzés, stb.) Itt közvetlenül megélik a munka értelmét. Minden munka jellegű tevékenységnél fontos a jó szervezettség. A munka akkor fejlesztő és igazán közös élmény, ha a résztvevők között egyéni képességeikhez igazodó munkamegosztás alakul ki. Az önként és örömmel vállalt munka sikere a saját és mások elismerését is kivívhatja, ebben az óvodapedagógus fejlesztő, pozitív értékelésével is segítségére van a gyermeknek. A játék és a munka összefonódása mindkét tevékenységet gazdagítja, színezi és a nevelési hatásokat fokozza.
6.16.
A tevékenységekben megvalósuló tanulás
Az óvodában a tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán tevékenység, mely a teljes személyiség fejlődését , fejleztését támogatja. Nem szűkül le az ismeretszerzésre, az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben, természetes és szimulált környezetben, kirándulásokon, az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységi formákban, szervezeti és időkeretekben valósul meg. Az óvodai tanulás elsődleges célja az óvodás gyermek kompetenciáinak fejlesztése.Az óvodapedagógus a tanulást támogató környezet megteremtése során épít a gyermekek előzetes tapasztlataira, ismereteire. A tanulás feltétele a gyermek cselekvő aktivítása, a közvetlen, sok érzékszervét foglalkoztató tapasztalás, felfedezés lehetőségének biztosítása, kreativitásának erősítése. A tanulás lehetséges formái az óvodában: az utánzásos minta- és modellkövetéses magatartás- és viselkedés-tanulás (szokások alakítása) spontán játékos tapasztalatszerzés,
43 a cselekvéses tanulás a gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés, az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés a gyakorlati probléma- és feladatmegoldás, Az óvodapedagógus a tanulás irányítása során, személyre szabott , pozitív értékeléssel segíti a gyerm ek személyiségének kibontakozását. 6.17 A tevékenységekben megvalósuló tanulás az óvodánkban A 7 éves kor alatti gyermek tanulásának igazi terepe a játék. Spontán, szabad játékában önálló tapasztalatszerzésre, a belső és a külső világ “birtokbavételére” van lehetőség. A spontán játék mellett belép az általunk kezdeményezett, vezérelt játék, mely intenzívebben viseli magán a tanulás jegyeit, mint a tisztán spontán játék. Kisgyermekkorban a tanulás és a játék nem különíthető el egymástól, a gyermek úgy tanul, hogy játszik. A játék elemei a gyermeki műveltség szerves alkotórészei, élettechnikák kipróbálása is, tanulási módok kidolgozása. A játék tehát, az, amiben az óvodás gyermek tanul keresztül a környező világot. A tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán tevékenység, amely elősegíti a személyiség fejlődését . Nem szűkül le az ismeretszerzésre, a napi tevékenységek egészében jelen van. Elsődleges célunk az óvodás gyermekek fejlesztése, melyet az óvodapedagógus megfelelő környezet megteremtésével segíti. Fontos, hogy az óvodapedagógusok tájékozódjanak a gyermekek meglévő ismereteiről, amelyre építhetnek. Olyan helyzeteket teremtünk, amelyben a gyermekek maximálisan érvényesíthetik kreativításukat. Óvodánkban a tanulás formái : - spontán, szabad játékban önálló tapasztalat szerzés, - óvódapedagógus által kezdeményezett játékban megvalósuló tapasztalatszerzés és felfedeztetés, /probléma felvetés, és kisérletezés, feladatmegoldás/ - közös beszélgetések, - tevékenységbe ágyazott ismeretszerzés, Az óvodapedagógus feladata a differenciált, pozitív értékeléssel a gyermekek személyiségének fejlesztése.
44 7.
A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE
A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére korra eléri az iskolai munkához, az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet. A gyermek belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben az óvodásból iskolássá érik. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembevétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre. Az iskolakezdéshez az alábbi feltételek megléte szükséges: testi, lelki és szociális kritériumai vannak, melyek közül egyik sem hanyagolható el, mindegyik egyformán szükséges a sikeres iskolai munkához. A testileg egészségesen fejlődő gyermek hatével kora körül eljut az első alakváltozáshoz. Megváltoznak testarányai, megkezdődik a fogváltás. Teste arányosan fejlett, teherbíró. Mozgása összrendezettebb, harmónikusabb. Erőteljesen fejlődik a mozgáskoordináció és a finommotorika. Mozgását, viselkedését, testi szükségletei kielégítését szándékosan irányítani képes. A lelkileg egészségesen fejlődő gyermek a z óvodáskor végére nyitott érdeklődéssel készen áll az iskolába lépésre. A tanuláshoz szükséges képességei alaklmassá teszik az iskolai tan megkezdéséhez. Érzékelése, észlelése tovább differenciálódik. (Különös jelentősége van a téri észlelés fejlettségének, a térbeli mozgásfejlettségnek, a testséma kialakulásának). A lelkileg egészségesen fejlődő gyermeknél: az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés, a közvetlen felidézés mellett megjelenik a szándékos bevésés és felidézés, megnő a megőrzés időtartama, a felismerés mellett egyre nagyobb szerepet kap a felidézés. Megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem, fokozatosan növekszik a figyelem tartalma, terjedelme, könnyebbé válik a megosztása és átvitele. A cselekvő – szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás is kialakulóban van. Az egészségesen fejlődő gyermek: érthetően folyamatosan kommunikál, beszél, gondolatait, érzelmeit mások számára érthető formában, életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni, minden szófajt használ, különböző mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkot, tisztán ejti a magán-és mássalhangzókat (a fogváltással is összefüggő nagy egyéni eltérések lehetnek), végig tudja hallgatni és megérti mások beszédét, elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről, tudja nevét, lakcímkét, szülei foglalkozását, felismeri a napszakokat, ismeri és gyakorlatban alkalmazza a gyalogos közlekedés alapvető szabályait, ismeri szűkebb lakóhelyét, a környezetében élő növényeket, és állatokat, azok gondozását, védelmét, felismeri az öltözködés és az időjárás összefüggéseit. Ismeri a viselkedés alapvető szabályait, kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbeszüléséhez, megóvásához szükségesek, elemi mennyiségi ismeretei vannak. Az óvodáskor végére a gyermekek szociálisan éretté válna az iskolára. A szociálisan egészségesen fejlődő gyermek készen áll az iskolai élet és a tanító elfogadására, képes fokozatosan kialakuló együttmüködésre, a kapsolatteremtésre felnőttel és gyermektársaival, amennyiben az iskolai légkör ezt lehetővé teszi. A szociálisan érett gyermek: egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni, késleltetni tudja szükségletei kielégítését,
45 feladattudata kialakulóban van, s ez a feladat megértésében, feladattartásban, a feladatok egyre eredményesebb elvégzésében nyilvánul meg, kitartásának, munkatempójának, önállóságának, önfegyelmének alakulása biztosítja ezt a tevékenységet. Az ötéves kortól kötelező óvodába járás ideje alatt az óvodai nevelési folyamat célja, feladata gyermeki személyiség harmónikus testi , lelki, és szoc fejlődésének elősegítése. A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében folyamatos, speciális szakemberek segítségével végzett pedagógiai munka mellett érhető csak el a fentiekben leírt fejlettségi szint. a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek iskolaérettségi kritériuma tükrözi a befogadó intézmény elvárásait az iskolába kerülő gyermekkel szemben.
7.1.
A fejlődés várható eredményei óvodánkban
A gyermek belső érése, a családi és óvodai nevelés eredményeként az egészségesen fejlődő kisgyermek az óvodáskor végére, hat-hét eves korra eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettséget. A pszichikus érettség hiteles ismerői az óvónők, szülők, és a pszichológus. 1. A gyermek képességeinek megfigyelése, fejlődési jellemzők, anamnézis Anamnézis lapot megkérdezés alapján, családlátogatás alkalmával tölti ki az óvodapedagógus. Képességek megfigyelése a testület által kidolgozott szempontok szerint, évente egyszer kerül felmérésre (megbeszélt jelek szerint kódolunk) A csoportos óvodapedagógusok az eredmények tükrében tervezik egyénre szabottan a fejlesztési tervet. A napi folyamatos fejlesztésen túl, negyedévente gyermekenként fő feladatul plusz egy terület fejlesztésre kerül. . Anamnézis lap, gyermeki képességek megfigyelése, egyéni fejlesztési területek megtalálhatók a 1. sz. mellékletben. 2. Iskolaérettségi szűrés Testület által kidolgozott feladatsor szerint végezzük szeptemberben és januárban. A szűrés a testület közremüködésével történik, így lehetőség van a gyermekek egyéni fejlettségének alaposabb megismerésére, ezáltal a rugalmas beiskolázás a gyermek fejlettségének megfelelően megvalósítható. Feladatlapok megtalálhatók a 2. sz. mellékletben. 3. Elégedettség mérő kérdőívek a./ a gyermekek képes tevékenység kártyái Kiváncsiak vagyunk, mely területet kedvelik a gyermekek, s mely terület szorul változtatásra. Minden nevelési év október hónapban az 5. életévét betöltött gyermekek.
46 b./ Szülők elégedettség kérdőíve Legfontosabb partnereink egyike. Itt a leggyorsabb a visszajelzés, mert a napi kapcsolatok során az erősségek, gyengeségek hamar felszínre kerülnek. A visszajelzések alapján tudjuk javítani munkánkat. Kérdőív kitöltése évente. 3. sz. melléklet c./ Fenntartói elégedettség kérdőíve 4. sz. melléklet d./ Testületi elégedettség kérdőíve 5. sz. melléklet e./ Vezetői elégedettség 6. sz. melléklet Tapasztalatunk szerint: ha a gyermek érdeklődő és kiváncsi, ha képes bizonyos ideig elmélyülten foglalkozni a választott, vagy ajánlott dologgal, ha önállóan, leleményesen oldja meg a helyzeteket, ha a játékában ötletei, elképzelései vannak, amihez a kivitelezés módját is keresi, ha az elkezdett dolgokat, játékokat befejezi, ha figyelmesen hallgatja a mesét, ha képes felnőttekkel, társaival beszélgetni nyíltan, szorongásmentesen, ha tud kompromisszumot kötni, ha jól utánoz, társai és a felnőttek elképzeléseit többnyire megérti, ha szeretne megfelelni környezete igényeinek, akkor iskolaérettnek tekinthető “Átballaghat” az iskolába, ahol a tanulásra érett gyermek szakszerű fejlesztése, nevelése, tanítása folyik.
47 ÜNNEPEK HAGYOMÁNYOK
8.
Az ünnepek, az ünnepre való készülődés a közös kirándulások, színházlátogatások, a hétköznapokat színesebbé, örömtelibbé teszik. A közös készülődés, a tevékenységek közösségformáló erővel bírnak.
Ünnepeink: -
Mikulás Karácsony Farsang Húsvét Anyák napja Évzáró
Hagyományaink -
kirándulások bábszínház látogatások Gesztenyés buli Majális Bábjáték előadások Báb és játékkészítés Madarak és fák napja Állatok világnapja – Noéval Föld napja Mese világnapja
Az érdeklődő szülők alkalmanként meglátogathatják bensőséges ünnepeinket.
48
9.
TERVEZÉS
A tudatos pedagógiai tevékenység igényli a tervszerű, bizonyos mértékig előre gondolt tervezést. Folyamatosan igyekszünk úgy formálni lépésről lépésre tervezési munkánkat, hogy a gyermeki önkéntesség maximális figyelembevételével segítse az óvónőnek a biztonságot jelentő tudatos felkészülést, odafigyelést. Minden lépésünk tervezése, eredményünk elemzése, továbbhaladásunk útja sok-sok beszélgetést, megvitatást igényel. Csak úgy működnek gördülékenyen dolgaink, ha tanulunk magunk és egymás valós és vélt hibáiból, ha együtt örülünk, s már a haszosításán gondolkodunk sikereinknek. Ily módon a csoportokban dolgozó óvónők munkarendje is hosszas, érvekkel alátámasztott beszélgetések, megbeszélések döntése. Mindenkor a gyermek érdeke, s a programunk elvei a legfontosabb szempontok. A csoportban dolgozó óvónők hetenkénti váltásban dolgoznak.
49
10. 10.l.
ELLENŐRZÉS ÉRTÉKELÉS A gyermek fejlődésének nyomon követése: a célok eléréséhez szükséges folyamatot ellenőrizzük az óvodába lépéstől az óvoda elhagyásáig. Írásban rögzítjük a nevelési tervben a megfigyelési lapokon. A gyermek fejlődésének “neveltségi szintjének” nyomon követése. Megfigyelési lap
10.2.
A program ellenőrzése értékelése: Területei: - az óvónők hatékonyságának tudatos munkájának a gyermekekre gyakorolt hatásának ellenőrzése. a csoportellenőrzés, évente több alkalommal, szükség szerint, dokumentáció ellenőrzése szükség szerint,
Program beválásának vizsgálata: Vizsgálatot végzi: óvodavezető, óvodavezetőhelyettes, belső értékelési munkaközösség vez. Támogató szervezet szülők, felkért szakértők, fenntartó, Vizsgálatndó területek: nevelőtestület, szakmai előre lépés, gyermekek fejlődésének eredményei, milyen hatással van a program a szülőkre? Visszajelzések, óvodakép alakulása.
Szempontok: dokumentum elemzése, kérdőív, kötetlen beszélgetések. Pedagógiai adatkezelés: Az Óvodai nevelés országos alapprogramja, Az ÓvodaPedagógiai programja (Az Óvodai nevelés játékkal, mesével Program felhasználásával), Az Óvoda pedagógiai éves munkaterve, A gyermekcsoportok nevelési, tevékenységformákra épülő napi ajánlatai, A gyermekekről szóló, fejlődésüket tükröző megállapítások, feljegyzése,
50
11.
ZÁRÓGONDOLATOK
Úgy alakítottuk ki tervszerűen és tudatosan a sok-sok információ birtokában az óvoda életét, hogy élményeket nyújtson a gyermekek számára. Sokféle kapcsolat, sokféle együttműködés, a gyermekek igényeihez igazított tevékenységi alkalmak, a manuális és szellemi tevékenységek különböző variációja, a vidámság, a meghittség, a nyugalom a nyüzsgés biztosítsa az óvoda hangulatát, az egész nap élményszerűségét. Megteremtettük a csoportszobában, az udvaron azokat a feltételeket, amelyek között a gyermekek élnek, hogy megfelelő lehetőséget biztosítsunk elsősorban a játékhoz, mozgáshoz. Nyitottak vagyunk a gyermekeket körülvevő környezetre, annak változásaira. Tájékozódunk a gyermekek egyéni élményeiről, de megtervezzük és megszervezzük a közös élményszerzést és megfogalmazzuk a magunk számára az “irányítás” elveit. A harmónikus óvoda-iskola átmenet érdekében próbáljuk tartani az iskolával a kapcsolatot. Megnyertük a családok többségét és igyekszünk meggyőzni a kétkedőket. Úgy érezzük, sikerült megőrizni a gyermeki döntés szabadságát,. Úgy hisszük, hogy az élménygazdag óvodai tevékenységrendszer megteremtésével tág terét nyújtjuk a gyermeki kezdeményezésnek, felfedezésnek, és aktív együttmüködésnek. Ilyen feltételek mellett válik a gyermek nyitottá, közlékennyé, vágyódik környezete megismerésére, felfedezésére, ráérez a problémák megoldásának nagyszerű örömére, ki akarja fejezni magát, fokozódik alkotókedve, s közben csiszolódnak pszichikus funkciói, szociális tulajdonságai, ügyesedik, növekszik testi ereje. Visszaadtuk a feltételek megteremtésével a gyermek természetes mozgásszabadságát, ezzel a mozgás funkciók fejlődését segítjük elő “spontán módon”. Mindez egy lazább, oldottabb szervezeti életben lehetséges csak, ahol a feltételek adottak, amit mi együtt teremtettünk meg – szülők, óvónők, dajkák – egy boldogabb gyermekkor érdekében, s együtt érezzük jól magunkat reggeltől-estig.
51
12.
FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM Az Óvodai nevelés országos alapprogramja. Magyar Közlöny 1996 Hűvös Éva: Ő motivál engem OPI 1987. Kodály Zoltán: Zene az óvodában Bp. Zeneműkiadó 1982. dr Kovács Gyögy – dr. Bakosi Éva: Játék az óvodában szerzői kiadás Debrecen 1995. Mérei Ferenc – Binét Ágnes: Gyermeklélektan Bp. Gondolat 1975. Alternatív óvodapedagógiai elképzelések Magyarországon. dr. Kovács Gyögy – dr. Bakosi Éva: Játék az óvodában
Szerzői kiadás Debreen 1995.
Óvodai Nevelés Programja OPI Bp. 1989. Zilahi Józsefné: mese, vers az óvodában jegyzet Bp. Tankönyvkiadó 1990. Zilahi Józsefné – Stöckert Károlyné – dr. Ráczné dr. Főző Klára: Óvodai nevelés játékkal, mesével öt kötetben Szorobán Bp. 1994. Buda Béla: Az empátia – a beleélés lélektana Gondolat 1978. Játékpszichológiaii szöveggyüjtemény Szerkesztette: Stöckert Károlyné, Bp. Eötvös József Könyvkiadó 1995. Nagy Jenőné: Óvodai programkészítés, de hogyan, Bp. Országos Közoktatási Intézet Vekerdy Tamás: Az óvoda és az első iskolai évek – a pszichológus szemével (Pszichológiai nevelőknek sorozat) Bp. Tankönyvkiadó Zilahi Józsefné – Stöckert Károlyné – dr. Ráczné dr. Főző Klára Óvodai nevelés játékkal, mesével. Nevelési Program óvodák számára Bp. Eötvös József Könyvkiadó 1997. Forrai Katalin: Ének az Óvodában Zeneműkiadó 1991. Játékpszichológiai szöveggyűjtemény Szerkesztette: Stöckert Károlyné Bp. Eötvös József Könyvkiadó 1995. 18.Falvay Károly: Ritmikus mozgás – énekes játék Bp. Országos Pedagógiai Intézet Iskolafejlesz- Központja és a szerző 1994. Óvodai nevelés folyóirat cikkei (dr. Bakosi Éva, Kereszty Zsuzsa, Kósáné dr. Ormai Vera,
52 dr. Páli Judit, dr Stöckert Károlyné, Vekerdy Tamás, Zilahi Józsefné stb.) Porkolábné dr. Balogh Katalin: Óvodai fejlesztés a tanulási zavarok megelőzésére Eger 1989. Heves m-i Pedagógiai Intézet 21. Ludámszkiné Szabó Éva: Óvodai zenei hagyományápolás – Népszokások Szerzői kiadás Hajduböszörmény 1995. Szakácsné Kupeczki Éva: Kukucskáló (Pannon - Literatúra Kft.) Nebuló 1. Képességfejlesztő feladatgyűjtemény (Marketing Mühely, Szolnok)
53 ÉRVÉNYESSÉGI NYILATKOZAT A pedagógiai program hatálybalépésének ideje: 2013. 08. 31-től határozatlan ideig A helyi nevelési program érvényességi ideje: visszavonásig A pedagógiai program módosításának lehetséges indokai: szervezeti átalakítás, ha a nevelőtestület más program bevezetéséről dönt, ha egyéb érdekegyeztető fórum módosítást javasolt, ha törvényi módosításokat előírják, Előírás a programmódosítás előterjesztésére: irásbeli előterjesztés az óvoda vezetőtestületének, részletes írásbeli előterjesztés nevelőtestületi értekezleten, A Gesztenyés Óvoda Pedagógiai Program felülvizsgálatának rendje: A Gesztenyés Óvoda Pedagógiai Programjának felülvizsgálatát folyamatosan végezzük. A Pedagógiai Programunk módosításátnak lehetséges indokai: szervezeti átalakítás, ha a nevelőtestület más program bevezetéséről dönt, ha egyéb érdekegyeztető fórum módosítást javasol, ha jogszabályi rendelkezések előírják
2013. 08. 31-től a módosított helyi nevelési program minden csoportban bevezetésre kerül, tekintettel arra, hogy a már elfogadott dokumentumban minimális változtatás történt. A program visszavonásig érvényes.
54 LEGITIMIZÁCIÓS ZÁRADÉK
A szülők közössége vélemény nyilvánításának dátuma: A nevelőtestület elfogadásának dátuma: A fenntartóhoz történő benyújtás:
2013.08.22. 2013.08.22 2013.08.31.
………………………………………….. mb. óvodavezető
……………………………….. hitelesítő
…………………………….. hitelesítő
55
A Gesztenyés Óvoda Szülők Közössége a programban foglaltakat megismerte és egyetértését nyilvánította.
…………………………………… SZK elnöke
Szülők Közössége tagok aláírása:
…………………………………….
………………………………
…………………………………….
………………………………
Budapest, 2013.08. 22.
56
A Gesztenyés Óvoda nevelőtestülete a Gesztenyés Óvoda Pedagógiai Programjátt elfogadta. Felter Ágnes
óvodapedagógus
……………………………..
Géhner Tiborné
óvodapedagógus
……………………………..
Horváth Lászlóné
intézményvezetőhelyettes
…………………………….
Hranecz Katalin
óvodapedagógus
…………………………….
Hegedűs Zoltán Józsefné óvodapedagógus
…………………………….
Szabóné Kökény Judit
…………………………….
mb. intézményvezető
Budapest, 2013. 08. 22.
Tájékoztatásul hivatalosan megkapják: Rákosmente Önkormányzata Szülők Közössége Nevelőtestület
A dokumentum megtalálható: 1. Az óvoda irodájában 2. Az óvoda honlapján
57
JEGYZŐKÖNYV
amely létrejött a Gesztenyés Óvoda 1172 Budapest, VI. utca 14. hivatalos helyiségében 2013. augusztus 22-én megtartott Szülők Közössége értekezleten. Tárgy: Az óvoda 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti Köznevelésről, alapján átdolgozott Pedagógia Programjának ismertetése, véleményezés és elfogadása a Szülők Közössége körében.
Jelen vannak:
Szülők Közössége részéről: Becker Andrea Dr. Diófalvi Katalin Jókuthy Beáta Horváth Schindler Tamásné Kosztya Ernőné és az érdeklődő szülők Az óvoda részéről: Szabóné Kökény Judit Horváth Lászlóné Kisné Bertók Mária
mb. intézményvezető intézményvezetőhelyettes jegyzőkönyvvezető
Az óvodavezető köszönti a megjelent szülőket, ismerteti a Pedagógiai Program megírásának törvényi hátterét és kéri, hogy észrevételeiket, javaslataikat tegyék meg, akár közbeszólással. Az óvodvezető ismerteti a átdolgozott Pedagógiai Programot, részletesen minden pontnál megáll és a szülőkkel együtt értelmezik a leírtakat. A Pedagógiai Program készítésekor az óvodavezető folyamatosan egyeztetett a SZK. tagokkal, a dokumentum megismerésére, véleményük kinyilvánítására minden tagnak lehetőséget biztosított. Az óvoda Pedagógiai Program közös átolvasása után nyílt szavazással kézfeltartással döntenek arról, hogy a dokumentum változtatásaival egyetértenek. A jelenlévő SZK tagok egyetértenek a leírtakkal, változásokkal, ezzel kapcsolatos kérések, vélemények nem hangzottak el. Melléklet: 1 db jelenléti ív
58 kmf.
……………………………… Szabóné Kökény Judit mb. intézményvezető
……………………………….. …………………………… Horváth Lászlóné . Kisné Bertók Mária intézményvezető helyettes jegyzőkönyvvezető
…………………………………. SZK elnöke …………………………………… hitelesítő
…………………………….. hitelesítő
59 JEGYZŐKÖNYV
amely létrejött a Gesztenyés Óvoda /1172 Bp. VI. utca 14./hivatalos helyiségében 2013. augusztus 22-én megtartott nevelőtestületi értekezletről. Tárgy: Az óvoda 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti Köznevelésről, alapján átdolgozott Pedagógiai Programjának ismertetése, véleményezése és elfogadása.
Jelen vannak: Szabóné Kökény Judit Horváth Lászlóné Felter Ágnes Géhner Tiborné Hranecz Katalin Hegedűs Zoltán Józsefné
mb. intézményvezető intézményvezető helyettes óvodapedagógus óvodapedagógus óvodapedagógus óvodapedagógus
Kisné Bertók Mária
jegyzőkönyvvezető
Az intézményvezetője köszönti a nevelőtestületet. Elmondja az összejövetel célját, felolvassa a Pedagógiai Programot, amit a nevelőtestület közösen készített el. Részletesen minden pontnál megáll és az óvodapedagógusokkal együtt újra értelmezik a törvényben meghatározott változtatásokat, és véleményt nyilvánítanak. A Gesztenyés Óvoda Pedagógiai Programjának átbeszélése után nyílt szavazással, kézfeltartással dönt arról, hogy a törvény szerint átdolgozott dokumentumot elfogadják. A nevelőtestület 6 igen szavazattal, egyhangúlag elfogadja a Gesztenyés Óvoda Pedagógia Program törvény szerint meghatározott változtatásait. Melléklet: 1 db jelenléti ív
kmf.
60 …………………………………. Szabóné Kökény Judit mb. intézményvezető
…………………………………. Horváth Lászlóné intézményvezetőhelyettes ………………………………… Kisné Bertók Mária jkv. vezető
……………………………….. hitelesítő
………………………………… hitelesítő
61
MELLÉKLETEK
62 1. sz melléklet
Gesztenyés Óvoda 1172 Bp. VI. u. 14. ________________________________________ KÉRDŐÍV A GYERMEKRŐL Gyermek neve: ............................................. beceneve:............................................... TAJ.száma:.......................................... szül. helye, ideje:........................................... édesanyja leánykori neve:.................................................................. hivatalos neve:............................................................ foglalkozása:.................................................................. mobil............................................................................................................................. édesapa hivatalos neve: ............................................................... édesapa születési neve:.................................................................. foglalkozása:.................................................................................. mobil:………………………………………………………………………………. Lakás cím: ................................................................................................................... Tel.: ....................................................... szülők családi állapota: ................................................ A gyermek jelenleg otthon van, bölcsödébe jár, óvodába jár (kérem a megfelelőt húzza alá) Jele az előző intézményben? ................................................ szobatiszta?..................................... egészségi állapota, betegségei, egyéb:.............................................................. ....................................................................................................................... Születés körülményei: időre született
koraszülött
Mit tud a gyermek önállóan elvégezni? Öltözés: vetkőzés tisztálkodás: WC használata: étkezés:
komplikációk
63
2 Alvási szokásai:
Allergia, gyógyszerérzékenység: Kedvenc étele: Mi az amit egyáltalán nem eszik meg:
Néz-e rendszeresen TV-t?
Mesélnek-e a gyermeknek?
Fél-e és mitől a gyermek?
Jutalmazás, büntetés eszközei:
Milyen szabadidős programokat szerveznek?
Ön mit vár az óvodai neveléstől
64
3 Mivel tudnák segíteni, támogatni óvodánkat pl.:? (megfelelő részt kérjük aláhúzni!)
Tornaszerek
Homok
textiliák szakmunkák , egyéb eszközök
Egyéb kérdések: A gyermeket hazavihetik:
Köszönjük
65 EGYÉNI FEJLESZTÉSI TERÜLETEK
I. negyedév
F.terület: Módszer: Eszköz:
II.negyedév
F.terület: Módszer: Eszköz:
III.negyedév
F.terület: Módszer: Eszköz:
IV.negyedév
F.terület: Módszer: Eszköz:
I.negyedév
F.terület: Módszer: Eszköz:
II.negyedév
F.terület: Módszer: Eszköz:
III.negyedév
F.terület: Módszer: Eszköz:
IV.negyedév
F.terület: Módszer: Eszköz:
3-4 év
4-5 év
5-6 év
6-7 év
66 SZOCIÁLIS FEJLETTSÉG 3-4 év Felnőttel
4-5 év
5-6 év
6-7 év
kezdeményező elfogadó visszahúzodó elutasító
Társakkal
kezdeményező elfogadó visszahúzodó elutasító
Tevékenységben szemlélödő Magányosan tevékenykedő ÉRZELMI FEJLETTSÉG 3-4 év Kiegyensúlyozott Hangulata változó Vidám Nyugtalan Erőszakos Zárkózott A siker serkenti A kudarc serkenti A kudarcra agresszív A kudarcra közömbös
4-5 év
5-6 év
6-7 év
67 MAGATARTÁS 3-4 év
4-5 év
5-6 év
6-7 év
Önálló Feladatvégzésben motiválható Elmélyülten tevékenykedő Kitartó Kapkodó Munkatempója gyors Könnyen vált más tevékenységekre Játékban
kezdeményező bíztatni kell egyedül játszik
NYELVI FEJLETTSÉG 3-4 év Szókincs (gazdag,átlagos,szegényes) Szívesen beszél Beszédritmus (folyamatos,akadozó,gyors,lassú) Képolvasás (felsorol,cselekményt elmond) Szövegvisszaadás (pontos,hiányos) Beszédhibás
4-5 év
5-6 év
6-7 év
68 GONDOLKODÁS FEJLETTSÉG 3-4 év
4-5 év
5-6 év
Ismeretei,tapasztalatai gazdagok Összefüggéseket felismer A kérdésekre helyesen válaszol Gyakran kérdez Ismeretek elsajátítása gyors Manuális készsége gyors Tervezett tevékenységekben érdeklödő Szín szerint csoportosít Méret szerint csoportosít Forma szerint csoportosít Emlékezete megbízható Ok-okozati viszonyokat tudja Figyelme összpontosításra képes
TÉRI TÁJÉKOZOTTSÁG 3-4 év Fent-lent Alatt-fölött Jobb-bal Előre-hátra Mellett Között Irányváltoztatás utasításra (mögé,elé,jobbra,balra,túl)
4-5 év
5-6 év
6-7 év
6-7 év
69 MOZGÁSFEJLETTSÉG, TESTSÉMA FEJLETTSÉG 3-4 év
4-5 év
5-6 év
Ujjak gördülékeny összezárása Páros lábon szökdelés Egy lábon szökdelés Labdaelkapás Ujjakkal érinti a hüvelykujjat Fej Szem Orr Száj Fül Arc
FINOMMOTOROS FEJLETTSÉG 3-4 év Kusza firka Megnevezett firka Fej részletei (haj,fül) Arc részletei (szem,orr,száj) Arányok Ceruzafogás biztos Munkája tiszta Színeket használ Pontosan színez
4-5 év
5-6 év
6-7 év
6-7 év
70 2.sz.melléklet
ISKOLAÉRETTSÉGI VIZSGÁLAT feladatsor ÁLTALÁNOS TÁJÉKOZOTTTSÁG 1.
Név
2.
Lakcím
3.
Anya neve (apa neve)
4.
Óvoda neve
5.
Gyümölcs
6.
Négylábú
7.
Bogár
8.
Madár
9. .1013 1423.
Háziállat Évszakok (tavasz, nyár, ősz, tél) Ceruza színe (piros, világoskék, sötétkék, citromsárga, zöld, barna, fekete, narancssárga, lila, rózsaszín) MATEMATIKAI ISMERETEK
2433.
Dobókocka számképe: 1 – 6 –ig, 7 – 10 –ig
34.
Pótlás 6 – ra (3)
35.
Elvétel 2 – re (6)
36.
TÉRI TÁJÉKOZÓDÁS Jobb kéz
37.
Bal kéz
38.
Irányok (ceruzák) felfelé
39.
lefelé
40.
jobbra
41.
balra
42.
Utónév (képeken) felett
43.
alatt
44.
mellett
45.
között
46.
jobb oldalt
47.
bal oldalt
71
48.
SORREND, SORRITMUS Sorrend
49.
TÉRBELI HELYZET Különbözőség – azonosság (virág, hold)
50.
ALAKÁLLANDÓSÁG Forma
51.
TESTSÉMA Testrészek – nyak
52.
váll
53.
mellkas
54.
könyök
55.
csukló
56.
comb
57.
térd
58.
boka
59.
sarok
60.
SZEM – KÉZ KOORDINÁCÓ Vonalvezetés
61.
GESTALT – LÁTÁS (RÉSZ – EGÉSZ VISZONY) Kiegészítés (virág, ház)
62.
ALAK – HÁTTÉR LÁTÁS Alak – háttér (körte)
63.
TÉRBELI VISZONY Képmásolás (pontháló, négyzetrács)
64.
SORRITMUS Sordísz – egy sor ( kör, négyzet, háromszög)
65.
RAJZKÉSZSÉG Emberalak rajz A/5 RITMUSKÉSZSÉG
66.
Ritmusmotívum visszatapsolása
67.
Dallammotívum visszaéneklése
72 képek a feladatokhoz 38 – 41. feladat
73 42 – 47. feladat
74
48. feladat
75
49. feladat
50. feladat
76
60. feladat
77
61. feladat
62. feladat
78
63. feladat
79
80
81
82
83
84 3. sz melléklet
KÉRDŐÍV Szülői elégedettség vizsgálata Kérjük, hogy a kérdőíven karikázza be azt a számjegyet, ami az Ön véleményét tükrözi: 1 - egyáltalán nem ért egyet 3 - többnyire egyetért 5 - teljesen egyetért 2. A gyermekem jól érzi magát az óvodában .
1
3
5
3. A gyermekneveléssel kapcsolatos problémáim megoldásában segítséget kapok az óvónőktől.
l
3
5
3. Az óvoda által szervezett közös programok száma elegendő.
1
3
5
l
3
5
2. Gyermekem óvodai fejlődéséről megfelelő tájékoztatást kapok.
1
3
5
6.Az óvoda megfelelően készíti fel gyermekemet az iskolai életre.
1
3
5
3
5
Az óvodában a gyermekek számára sokfajta játékeszköz áll rendelkezésre.
4. Az óvodában gyermekem biztonságban van.
1
2. Ismeri-e Ön az óvoda helyi nevelési programját.
Igen-nem
Véleménye szerint mi az, amit gyermeke az óvodában szeret, Sorolja fel :
85
2 5. Véleménye szerint mi az, amit gyermeke az óvodában nem szeret . Sorolja fel: 2. Ön szerint melyek az óvoda legfőbb feladatai. Sorolja fel.... 5. Véleménye szerint mire kellene az óvodában nagyobb figyelmet fordítani? Húzza alá a megfelelőt mozgásra, tornára sétára, levegőzésre kirándulásra éneklésre, zenére rajzolásra, festésre játékra számolásra, tanulásra mesehallgatásra beszélgetésre pihenésre, alvásra egyébre: ................... Szíves közremüködését, bizalmát köszönjük.
86 4. sz. melléklet
KÉRDŐÍV Fenntartók véleményének megismeréséhez
Kérjük aláhuzással jelölje a megfelelő választ! 3. Járt-e személyesen az intézményben? 1. Nem, még sohasem. 2. Igen, egyszer. 3. Igen, rendszeresen. 6. Mi a véleménye az óvoda munkájáról? - Nem tudom megitélni. - Elégedett vagyok az óvoda munkájával. - Nem vagyok elégedett az óvoda munkájával. Az óvodára vonatkozó véleményét hogyan alakítja ki? - Az írásos dokumentáció alapján ítélek. - Vannak személyes tapasztalataim. - Gyakran beszélgetek az óvoda vezetőjével. - Munkakapcsolatom van az intézménnyel. - Az intézmény vezetője gyakran felkeres és megbeszéljük az óvoda ügyeit. 3. Mi a véleménye az óvodában dolgozókról? - Színvonalas pedagógiai munkát végeznek. - Jó a kapcsolatuk a szülőkkel. - Nem ismerem közvetlenül a munkájukat. 7. Ismeri-e az óvoda pedagógiai programját, szakmai céljait? - nem ismerem. - Olvastam az óvoda pedagógiai programját. - A programot és a célokat az óvoda dolgozóinak szükséges ismernie. - Ismerem az óvoda szakmai elképzeléseit, és jónak tartom azokat. 3. Miben kellene az óvodának változnia? - Jobban kellene építenie a fenntartó véleményére. - A szülők elképzeléseit kellene az óvodának követnie. - Az iskola elvárásainak kellene megfelelnie az óvodának. - Az óvoda tartalmi, pedagógiai munkáját szükséges fejleszteni. Mi az, amin nem szükséges változtatni? - A szülőkkel való együttmüködés formáin. - Az intézmény önálló pedagógiai elképzelésein. - A gyermekekkel való bánásmódon. - Az iskolára való felkészítés jelenlegi gyakorlatán 2
87
8. Milyen elvárásai vannak az óvoda jövőjét illetően? - Minőségi munkavégzést várnék el. - Nincsenek különösebb elvárásaim, mert megfelelőnek tartom az óvoda helyzetét.
Szerintem az óvoda jövője hosszú távon biztosított.
88 5. sz. melléklet
TESTÜLETI / ÖNÉRTÉKELÉSI KÉRDŐÍV
Kérjük, hogy a kérdőíven karikázd be azt a számjegyet, ami a véleményedet tükrözi
4. A kollégák között jó a kapcsolat, barátságok is szövődnek.
1
3
5
4. Úgy érzem munkahelyemen biztosított a szakmai fejlődésem. 1
3
5
9. Bármilyen problémámmal fordulhatok az intézmény vezető- 1 jéhez.
3
5
1
3
5
1
3
5
A munkámhoz szükséges eszközök mindig rendelkezésemre állnak. 4. A kollégák javaslatát az intézmény vezetője mindig megfontolja. 10.Munkahelyemen a szakmai és anyagi elismerést megfelelőnek tartom. 4. A kollégák szívesen segítik egymást.
Az intézményben mindenki pontosan tudja mi a feladata. 11.A vezető észreveszi az eredményeimet.
1 2 5
-
egyáltalán nem értek egyet, többnyire egyetértek, teljesen egyetértek
1
3
5
1
3
1
3
5
1
3
5
5
89 6. sz .melléklet
KÉRDŐÍV ÓVODAVEZETŐ Kérjük, hogy a kérdőíven karikázd be azt a számjegyet, ami a véleményedet tükrözi
5. A vezető jól képzett, naprakész, pedagógiai ismeretekkel rendelkezik.
1
3
5
6. Jó szervező.
1
3
5
7. Az intézményvezetés fontosnak tartja a pedagógusok szakmai fejlődését.
1
3
5
8. Az óvodavezető tájékozott az intézményben történtekről.
1
3
5
9. A vezető segítséget nyújt a munkatársaknak problémáik megoldásában.
1
3
5
10.
A vezető mielőtt dönt, tájékozódik, tanácsot véleményt kér.
135
11.
A vezető szobájába bárki bármilyen problémával nyugodtan bemehet.
1 35
12. 13.
Az intézmény takarékosan gazdálkodik, pályázati és egyéb többletforrások bevonásával.
14.
Az oktatással kapcsolatos változásokról elsőként tájékoztatja a testületet.
1 3 5
-
egyáltalán nem értek egyet többnyire egyetértek teljesen egyetértek
1 3 5 1 35
90 7.sz. melléklet
A GESZTENYÉS ÓVODA ESZKÖZJEGYZÉKE Az 6vodánk programjának céljaihoz rendelt eszközrendszere: A játéktevékenység eszközei: - nagy puha szõnyeg, 4-5 fehér lepedõ, kisebb, nagyobb kosarak, zsákok, agyag, gyurma kavics ok, kövek, termések, selyem, bársony, csipke, szörmeanyagok, szép szinií leplek, rongyos kosár, zsák, fóliák tapad6 színes papírok, krepp-, dobozok papír, rajzlap, festékek, viaszkréta (alapszínek mellett arany és ezüst) babakocsi, seprûnyél, lovak (készítünk) mesei öltözékek (készítünk) szép puha babák ruha tára kirak6s játékok Cából, falu-város építõjáték, saját készítésií kiegészítõk szerepjátékokhoz, saját készitésií fejlesztõ játékok, Mozgásos játékokhoz szükséges eszközök: - labdák, rongylabdák (készitünk is) - kisebb nagyobb karikák, - vékonyabb, vastagabb kötelek, - babzsák (készítilnk) - udvari mászókák, mászókötél, (költségvetésböl) - mászásra alkalmas alacsonyabb élõ fák, - függeszkedõk, - babaházak, - ru oázisok, - rollerek, motorok, - padok, - árnyékol6k,
91
Alapvetően szükséges mozgásfejlesztő eszközök
92
ZÁRADÉK Jelen módosító okiratot a Gesztenyés Óvoda Közalkalmazotti Tanácsának képviselője 2013.08.22- től hagyta jóvá.
Hatályos:
2013.09.02-től
Kiadmány hiteléül:
Budapest, 2013.08.22.
…………………………. Géhner Tiborné s.k.
93
