Gestitz

GESZTESI CSENGŐ VÁRGESZTES/Gestitz

Október

34.szám

FALUHÁZ PROGRAM Október 05. - Cipővásár Október 07.- Szüreti bál a Bravi Buam zenekarral Október 11.Hagyományőrző Nyugdíjasklub Október 14.Szöszmötölő Gyerekeknek (1500) Október 17.- Mú'anyagcikk-vásár

Szerdánként 1730 Aerobic Csütörtökönként 1430 Gyermek Néptánc Péntekenként 1900 Dalkör próbája 1900 Traccsparti

-2-

VÁRGESZTES TELEPÜLÉSI VÁLASZTÁS EREDMÉNYEI A választásra jogosultak 68,29%, azaz 323 fő vett részt az október elsejei szavazáson. A polgármester, Menoni Gabriella független jelölt lett 210 szavazattal, míg Racsmány Mihály független jelölt 104 szavazatot kapott.

Az önkormányzat összetétele a következő: -

Krüpl Lászlóné Pillmann Katalin Richter Ferenc Eigner Tibor Eigner János

független jelölt független jelölt független jelölt független jelölt független jelölt

265 szavazat 188 szavazat 188 szavazat 178 szavazat 164 szavazat

A Kisebbségi Önkormányzati Képviselők: - Pillmann József - Hartdégen Sándorné - Schaffer János - Beck Ferencné - Pillmann Ignácné

96 szavazat 94 szavazat 91 szavazat 90 szavazat 90 szavazat

A kisebbségi választói jegyzékben szereplő 117 választásra jogosultból 104 fö élt választási jogával.

-3-

Tisztelt választópolgárok, kedves gesztesiek!

Köszönöm, hogy immár második alkalommal polgármesterüknek választottak. Az ismételt bizalmuk megerősít abban, hogy az elmúlt három év küzdelme nem volt hiábavaló. Ígérem, hogy legjobb tudásommal a falu javát szolgálom továbbra is. Természetesen munkámban számítok a települési és a kisebbségi képviselőkre is. Sok jó eredményt csak összefogással érhetünk el. Ehhez az összefogáshoz viszont szeretném, ha mindenki hozzáadna valamit. Hozzáadná javaslatait, észrevételeit. Szeretném a falu minden tagját bevonni a fejlesztési célok kijelölésére az alábbi módon: a következő Csengőben eljuttatunk Önökhöz egy lapot, amelyre kérjük írjanak három megoldásra váró problémát, feladatot, amit a legfontosabbnak tartanak. A képviselőkkel ezeket a lapokat összegyűjtjük, készítünk belőlük egy egységes listát, melyen az összes javaslat szerepel. Ezt a listát a következő Csengővel visszajuttatjuk Önökhöz, és azt kérjük, hogy válasszák ki az öt legfontosabb feladatot. Ezeket a lapokat ismét összegyűjtjük, értékeljük, s az így keletkezett sorrend megmutatja, hogy az önkormányzatnak mik az elvégzendő feladatai fontossági sorrendben. Döntéseinkben így figyelembe tudjuk venni a lakosság véleményét, és igényét is. Kérem a tisztelt lakosságot, hogy feltétlenül éljen ezzel a lehetőséggel, mondják el javaslataikat, véleményeiket, hiszen Várgesztes jövője, a mi jövőnk is!

Tisztelettel Menoni Gabriella, polgásmerter

-4-

PAYER GÁBOR tanár, történész rovata

Az uradalom gazdálkodása

A 18. század első felében, gróf Eszterházy József birtokszervező politikájának eredményeként, a tata-gesztesi uradalom jelentős gyarapodásnak, fejlődésnek indult. A Tata és a Duna közötti hatalmas mocsaras terület lecsapolásával 1747-ben mintegy 2.000 holdnyi terület vált művelésre alkalmassá. A Nagytó szabályozása. Újabb halastavak létesítése, sörfőzdék, téglaégetők, mészkemencék felállítása, fogadók, malmok és kallók valamint gazdasági épületek gyarapítása, templomok emeltetése és nem utolsó sorban számos falu telepítése, illetve újra telepítése hatalmas jelentőséggel bírt az egész vidék fejlődése szempontjából. Az uradalom fejlődésére ugyancsak jelentős befolyással volt, hogy az újkori Magyarország legfontosabb szárazföldi, kereskedelmi útvonala "Mészárosok útja" a derekán szelte át az óriásbirtokot, valamint a fő vízi útvonal, a Duna közelsége. A Duna felől vezető utak közül kettőt használtak. A fontosabbik a Tatát Dunaalmással, a legközelebbi kikötővel összekötő útvonal volt, amely a vidék fő vízgyűjtőjének, az Által-érnek a folyását követte. Ennek meghosszabbítása volt, a kettős uradalom két központját, Tatát és Csákvárt a Környén, Zsemlyén, Gesztesen áthaladva összekötő út. Ez az útvonal az uradalom belső közlekedésének észak-déli tengelye volt, merőleges a kelet­ nyugati irányú "Mészárosok útjára" A Duna felé vezető másik útvonal, Tatát Szőnyön át Komárommal kötötte össze, s a harmadik fővonal szerepét töltötte be. A községnek nagy része bekötőutakkal kapcsolódon a fővonalakhoz, egymással pedig csak dűlőutakon, erdei és pusztai csapásokon keresztül voltak megközelíthetőek. Az uradalom gazdálkodását az 1820-as évekig a döntően robotmunkán alapuló extenzív majorsági árutermelés jellemezte. Közrejátszott ebben a korszakra jellemző általános tőkehiány, s ebből következően az árutermelésbe bekapcsolódó nagybirtokosok azon törekvése, hogy majorsági birtokait kiterjessze. Egyrészt az un. telken kívüli állományként jobbágykézen maradt allodiális földek elkülönítésével, másrészt a korábban lepusztult, elvadult, elmocsarasodott területek művelés alá vonásával.

-5-

Így az uradalom gazdálkodásában döntően az extenzív formák kerültek előtérbe. Mindez a szántóföldi művelésben a háromnyomásos gazdálkodás fennmaradását, valamint a gabona termőterület egyoldalú kiterjesztését eredményezte. Az állattenyésztésben továbbra is a külterjes állattartás dominált. Az uradalom gazdálkodásában a juhtartás vált az egyik legjövedelmezőbb és legjelentősebb ágazattá. A majorsági gazdaságokat és pusztákat, nagyrészt birkatartó haszonbérlők használták, de számos jobbágyközség is jutott bérelt legelőhöz. Haszonbérlők kezén voltak ugyanakkor az uradalom tatai felében a dadi, naszályi, szomódi. az uradalom gesztesi felében az ászári, császári, gönyüi, keszthelyi, magyaralmási. nagyigmándi, szendi és tápszentmiklósi birkamajorok. A 19. század elejére fontos ágazattá vált a haltenyésztés is. 16 község tavaiban folytatott halászatot az uradalom. Az erdőgazdálkodás pedig a 19. század közepére vált a tata-gesztesi uradalom legfőbb termelési ágává. Noha az Eszterházy birtokokon a 18. század folyamán jelentős gazdasági és társadalmi fejlődés ment végbe, a gazdasági teljesítőképesség növelésére még nem a hatékonyabb, intenzívebb termelési módszerek bevezetése, hanem a majorsági termőterület kiterjesztése volt a legfőbb cél. Az egyre növekvő munkaerő szükséglet kielégítése érdekében pedig hasonló fontossággal bírt a megfelelő számú uradalmi alattvaló biztosítása. Így Eszterházy József is csatlakozott az e korban egyre gyakoribbá váló magánföldesúri telepítésekhez. Hozzá köthető az uradalom betelepítésének végső, s egyben legszervezettebb szakasza.

1733. február 4-én kiadott toborzó felhívása nyomán megindult a túlnépesedett, főként dél német tartományokból, nagyrészt katolikus alattvalók bevándorlása dunántúli birtokaira. A német telepesek elsősorban Elzászból, a Rajna vidékéről, Wüttenbergből, Frankföldről, Bajorországból érkeztek, s hozzájuk Moson határszéli németek is csatlakoztak. A Felvidékről kisebb csoportokban szlovákok is jöttek. A tatai uradalomban ekkor települt ujjá részben vagy egészben német telepesekkel Agostyán, Alsógalla, Baj, Dunaszentmiklós, Felsőgalla, Kecskéd, Környe. Tarján, Tolna, Zsemlye, illetve szlovákokkal Bánhida, Szomód, Vértesszőlős. A gesztesi uradalomban Boglár, Mezőörs, Kozma, Szák, Bokodra és Oroszlányra ugyancsak szlovákok települtek. A tatai uradalom 7 telepes községe a telepítéskor ún. "örökös szerződést" kötött. Így e német telepesek 1/8-1/4 régi telekhez jutottak. 4-6 évi adómentességet nyertek, s ennek lejárata után is könnyített adóterhekkel bírtak a magyar jobbágysággal szemben. -6-

Az uradalom az 1740-es évektől a jobbágyság nagyobb hányadát kitevő többi község szolgáltatásait, kötelezettségeit az ún. "ideiglenes szerződésekben" rögzítette. E szerződéseket rugalmasan, mindenkor az uradalom szükségleteihez igazították. Ez szabta meg a munka, termény és pénzjáradék egymáshoz való arányát. A 18. század közepétől az örökszerződéseket valamint az ideigleneseket is egyre inkább a pénzjáradék fokozott előtérbe kerülése jellemezte. Ugyanakkor az uradalmi építkezéseket, a nagyszabású lecsapolási, csatornázási munkálatokat döntően a jobbágyok ingyen robotmunkája fedezte. Eszterházy József telepítéspolitikájával, saját érdekein túlmenően egyúttal a bécsi udvar Magyarországgal szembeni "germanizációs" és katolizágiós törekvéseit is híven szolgálta. Kollonich Lipót "Einrichtungswerk"-jének alapelvei az udvarhü magyar arisztokrácia körében gyorsan visszhangra találtak. Az erőszakos rekatolizációs politika jegyében Eszterházy József már 171 l-ben elrendelte, hogy a protestáns lelkészek és iskolamesterek 14 nap alatt hagyják el uradalmának községeit. Hasonlóképpen elűzték a vallásukhoz ragaszkodó protestáns jpbbágyokaz többek között Mezőőrsről 1715-ben, Bajról és Környéről 1746-ban. A templomok közül 1743-ban a keszthelyi luteránus, 1744-ben a szendi, 1746-ban a környeiés a kocsi református, az igmándi, oroszlányi, 1747-ben pedig a császári templom elvételére került sor. A táti kálvinisták templomát 1754-ben, a szomódit pedig 1763-ban foglaták el. Ugyanakkor Eszterházy József maga is vallásos, hitbuzgó kegyúrként számos templomot és egyházi épülete emeltetett, így többek között a tati kapucinusok templomát és kolostorát 1744-ben, ugyancsak ő vette tervbe a tati nagytemplom megépítését és ő volt az első pártfogója és mecénása az 1733-ban Majkra telepített kamalduli szerzetesrendnek is. Az uradalom gazdálkodásában a reformkor folyamán a napóleoni háborúk konjunktúráját követően a tőkés bérletrendszer hódított tért. A tata-gesztesi uradalom már a 18. század folyamán is jelentős pénzüzleti tevékenységet fejtett ki kölcsönök felvételével illetve azok kihelyezésével. Az 1820-as évektől azonban a hitelfolyósítások felmondásával párhuzamosan igyekezett minél nagyobb kölcsönökre szert tenni. Az 1840-es évekre az uradalom jelentős kölcsönösszegekhez jutott. A hitelezők között megtalálhatók voltak a külföldi és hazai arisztokraták, valamint egyházi méltóságok mellett az alapítványi pénztárak és a jómódú városi polgárság képviselői egyaránt. Az Eszterházyak az igénybe vett hatalmas kölcsöntőkék révén jelentős birtoktesteket vásárolhattak, valamint az uradalom legértékesebb területeit intenzív majorsági művelés alá vonhatták. -7-

Ugyanakkor a tőkehiányból fakadó gazdasági korlátok folytán a tatai és gesztesi uradalom jelentős majorsági területeit továbbra is haszonbérlők kezén kényszerült hagyni. A reformkor folyamán az uradalom jobbágyságának helyzetét a 7 örökszerződéses, 19 ideiglenes szerződéses, 9 Urbárium szerint szolgáló községben, valamint 3 majorsági településen, a fokozódó robotterhek tovább nehezítették. A majorsági gazdálkodás kiterjesztésével ugyanis nagymértékben megnőtt az uradalom munkaerőigénye. Ennek következtében a községek szerződéses előírásait az estek többségében jelentősen túllépték. Így az "Urbárium szerinti" községek törvényes robotnapjait az uradalom gyakran már a nyár közepére teljes egészében igénybe vette.

Egyre gyakoribbá váló túlrobotoltatásért pedig, a törvényes robotmegváltás alatti díjazást szabtak. Amíg a 18. század folyamán az uradalom gazdálkodásában a telkes jobbágyok száma volt a meghatározó, addig a reformkor küszöbére a zselléresedés folyamata gyorsult fel. Az 1828-as országos birtokösszeírás alapján a zsellérek számaránya ekkor haladta túl először a telkes jobbágyokét. A reformkorszak végére pedig, a zsellérek számaránya volt a döntő az Eszterházy uradalomban is. A 19. század közepére a tata-gesztes uradalom a jobbágyfelszabadítás során tett felmérések alapján 149.684.33 hold majorsági összterülettel, 1695 egész jobbágytelekkel és közel 50.000 uradalmi alattvalóval rendelkezett. 1857-től pedig az Eszterházyak tatai ágának birtokába került a pápa-ugoddevecseri uradalom is 8.434.356 hold majorsági területtel. -8-

KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI és ÉLELMISZER ELLENŐRZŐ ÁLLOMÁS Kerületi Főállatorvos felhívása

A rókák veszettség elleni immunizálását 2006. október 1-én kezdik meg a megye területén, többek között Várgesztesen is.

A 13/2002. (1.30.) FVM. Rendelet 4.§-a alapján 2006. október 28-ig ebzárlatot rendelek el.

Az ebzárlat szabályai: - Kutyát, macskát közterületre kiengedni tilos! - Kutyát tartási helyéről csak pórázon, szájkosárra szabad kivinni! - A község területéről kutyát, macskát csak előzetes állatorvosi vizsgálat után szabad kivinni! - Vadászebek, fegyveres erők és testületek ebei, rendeltetésszerű használatuk idejére mentesek a korlátozások alól!

-9-

PARLAGFŰ HELYZET!

A Komárom-Esztergom Megyei Földhivatal illetve az irányítása alatt dolgozó körzeti földhivatalok 2006 június 30-tól ismét ellátják a növényvédelemről szóló 2005. évi XXXVIII. Törvény által a Földhivatalok illetékességi körébe utalt, az Országos Parlagfű mentesítési Programmal kapcsolatos feladatokat. A jogszabály alapján, 2005 évtől kezdődően minden ingatlantulajdonos, illetve használó köteles a területén a parlagfű virágzását meggátoló védekezési munkákat elvégezni, majd ezt követően a virágzásmentes állapotot folyamatosan, a növény vegetációs időszakának végéig fenntartani. Azokon a területeken, ahol ezeket a munkákat nem végezték el, az illetékes hatóság elrendeli a közérdekű védekezést, és növényvédelmi bírságot szab ki a mulasztó felé. A közérdekű védekezés költségeit a hatóságok a védekezést elmulasztókon adók módjára behajtják.

Ennyit a hivatalos verzióról. S mert fotósunknak sem kellett lejárnia a lábát, hogy lencsevégre kapjon pár szál parlagfüvet, szeretnénk mi is foglakozni e sokak számára elviselhetetlen "PARLAGFŰ helyzettel"

-10-

PARLAGFŰ HELYZET! Hivatalos felmérések szerint korunk egyik népbetegsége az allergia. Számos fajtája közül, az egyik leggyakoribb a parlagfű okozta allergiás megbetegedés. Kellemetlen tüneteivel, az arra érzékenyeknek az egész nyarát elronthatja, szobafogságra ítélheti áldozatait. A fagyok beálltáig virágzó gyomnövény magjait elszórva, bőven gondoskodik róla, hogy jövőre is teremjen. Joggal vannak felháborodva a parlagfű érzékenységben szenvedők, hogy az itt-ott kifüggesztett felhívásokon kívül nem igazán történik semmi. Tisztelet a kivételnek, akinek nem inge ne vegye magára, de ha a saját kertünkben, általunk gondozott területen rendszeresen nyírjuk a füvet vagy kertészkedünk, minimális ráfordítással kiirthatjuk ezt a gyomnövényt. S máris segítettünk egy keveset embertársainkon. Nem beszélve a közterületekről, a hétvégén látogatott telkekről, erdőszélekről, rétekről. Elgondolkodtató a kérdés, súlyos 10 akár 20-30ezer forintos bírságról szóló csekk ugyanúgy hidegen hagyná-e tulajdonosát, mint a kertjében burjánzó parlagfű? Azt sem szabad elfelejteni, hogy ez az alattomos nyavalya, kortól független, akár ötven, hatvan év felett előjöhet, s minél nagyobb az irritáció, annál nagyobb esély van rá. Éppen ezért közös ügyünk és feladatunk, hogy tegyünk valamit másokért és magunkért. S hogy mit is? - Kezdetnek jó lesz az is ha jártunkban keltünkben ránk bámuló parlagfüvet kitépjük, bárhol is vagyunk!

-11-

SPORT ROVAT Megyei I I . osztályú labdarúgó bajnokság

3. forduló: 09.03. Csém- Várgesztes

3:0

Ifi: Csém: Várgesztes

4:2

Gól: Pillmann Z. Pánczél Gy

Várgesztes-Acs

6:1

Gól: Kren 3. Mazalin, Eigner, Lincmayer

Ifi: Várgesztes-Ács

1:0

Gól: Pánczél

5. forduló: 09.17. Tát-Várgesztes

0:4

Gól: Kern 2, Eigner 2

Ifi: Tát-Várgesztes

2:1

Gól: Valakovics

4. forduló: 09.10.

6. forduló: 09. 24.

Várgesztes-Lábatlan

2:1

Gól: Mazalin. Kern

Ifi: Várgesztes-Lábatlan

3.3

Gól: Valakovics, Madácsi, Pánczél

7. forduló: 10.01.

Tokod-Várgesztes

4:1

Gól: Eck

Ifi: Tokod-Várgesztes

2:1

Gól: Kern

-12-

SPORT ROVAT Felnőtt bajnokság

hely 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

csapat Oroszlány Lábatlan Ete Zoltek Várgesztes Vértestolna Terján Csém Tokodi Üveg Tát Ács Kocs Baj Herei:

győz 6 6 5 4 4 3 3 3 3 3 2 2 -

dönt 1 1 1 2 2 1 1 1

ver 1 1 2 3 2 2 3 4 4 4 5 6 7

rug 31 26 16 20 21 19 13 20 14 10 10 9 5 6

kap 8 12 9 6 12 17 15 17 16 15 18 19 29 37

pont 19 18 16 13 12 11 11 10 9 9 7 6 1 -

rug

kap 7 14 17 21 16 16 12 18 12 22 26 36 34 49

pont 18 16 14 13 13 13 11 9 8 8 6 6 3 1

Ifjúsági bajnokság

hely 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

csapat Acs Tát Oroszlány Lábatlan Csém Kocs Ete Tokodi Üveg Várgesztes Baj Vértestolna Zoltek Tarján Héreg

győz 6 5 4 4 4 4 3 3 2 2 2 2 -

dönt 1 2 1 1 1 2 2 2 3 1 -13-

ver 1 1 1 2 2 2 2 4 3 3 5 5 4 6

28 20 20 49 29 24 27 19 16 17 13 18 11 10

SPORT ROVAT I következő hetek

programja:

8. forduló: 10.08. 13 és 15 óra Várgesztes-Zoltek S.E. 9. forduló: 10.15. 1230 és 1430 Héreg-Várgesztes 10.forduló: 10.22. 1130 és 1330 Tarján-Várgesztes 11. forduló: 10.29. 11 és 13 óra Várgesztes-Kocs 12. forduló: 11.05. 11 és13óra Oroszlány-Várgesztes 13. forduló: 11.12. 11 és 13 óra Várgesztes-Vértestolna

-14-

EGYHÁZKÖZSÉG TÖRTÉNETE 10. rész Böck János gesztesi tevékenysége során, a lelkipásztori munkán felül ki vette részét a templom és a község szépítéséből, ápolásából. Össze fogta az ifjúságot, értett a fiatalok nyelvén. Eljárt velük sportolni, de ha szüksége volt segítségre a fiatalok is szívesen mentek és segítettek. Nyugalomba vonulása után a mosoni plébánián vállalt lelkipásztori munkát egészen haláláig. Pótolhatatlan munkát végzett ott is. Böck János 1991. július 20-án tartotta aranymiséjét Leinfeldenben. Ez volt aranymiséjének jelmondata. " Nagy igét hirdetek." 1993. december 4.-én hunyt el Mosonmagyaróváron.

Egyházi ünnepek: Október 6.- Pataki Kornél megyéspüspök halálának évfordulója (1998). Október 18.- Szt.Lukács evangélista. Október 22.- Búcsú.(Mise a szokott időben, 830-kor.)

-15-

BÁNYÁSZNAP 2006. Szeptember. 3.-án Vértessomlón 56. alkalommal köszöntötték a várgesztesi és vértessomlói nyugdíjas bányászokat. Matajsz József köszöntője után Batin József üdvözölte azokat a tagokat, akik már ötven, hatvan éve tagjai a klubnak. Így köszöntötte Hartdégen Ignácot is, aki már ötven éve tagja a szervezetnek, Schaffer Antalt nyolcvanegyedik születésnapja alkalmából.

-16-

BÁNYÁSZHALÁL

Ha egy bányász a földön itt a lelkét az égnek adja, tombol a szén. villámtűz. még a természet is siratja. Viharfelhőesőt ereszt folyik a víz a bányamélyig vágat torkán András kereszt, és sok-sok bányász végig. Lelke recseg az ácsolatnak, zokog a szén, mit kiraknak, dühödt robbanás hallik távol. Ulmának tör a bányaszellem, ismét elment egy hős jellem, harcolt. Rázkódik, vára gyászol.

-17-

JÓ SZERENCSÉT!

Bányászhimnusz Szerencse fed Szerencse le! Ilyen a bányász éleete. Váratlan vész rohanja meg, mint (Bérctetőt a fergeteg! Nem kincs után sóvárgok én, Bányászkislányt óhajtok én. (Bányászkislányt Óhajt szívem ki Szivében bányász legyen. És hogyha majd aföldölében Végóránkat éljük Isten kezében étetünk ő megsegít, Reméljük! S te kislány ne bánkódját, Bányászként halni szép halál! Egekbe szállnifel, fel! Szerencse fel! Szerencse fel!

-18-

A BORIVÓ TÍZPARANCSOLATA! -

1. Bort sohase igyál éhgyomorra! 2. Borivás előtt ne egyél édes ételeket! 3. Ügyelj a borfajták hőmérsékletére! 4. Bort mindig megfontoltan, lassan igyál! 5. Apró kortyokban élvezd a bor zamatát! 6. A nemes borokat csak tisztán igyad! 7. Tarts mértéket a borivásban! 8. Jobban ízlik a bor, ha közben eszel is! 9. Szeresd, de légy erősebb a bornál! 10. Borivás közben gondolj arra mennyi verejtékes, nehéz munka van egy pohárnyi magyar borban! A fenti bölcseletet Schlégl Lajos borospincéjében találtuk!

Amennyiben maradunk a szőlőnél, akkor jó tudni:

Hatásos orvosság bélrenyheség, székrekedés esetén! Tisztítja a veséket. A hólyagot és a húgyutakat! Segíti a fogyókúrát! Csökkenti a fáradékonyságot, az idegességet és a depressziót! Serkenti a szénhidrát-anyagcserét! Magas B12 és C-vitamin koncentrációt tartalmaz, ezenfelül folsav. mangán, magnézium, és káliumforrás is. Ősszel ideális l-l hetes szőlőkúrát beiktatni a fogyókúrázóknak!

-19-

FELHÍVÁS Várgesztes Község Polgármesteri Hivatala tájékoztatja a tanulóifjúságot, hogy a 2006/2007-es iskolai tanévre a beiskolázási támogatás kifizetését megkezdte. Várgesztes Község Önkormányzatának határozata alapján az: 1-8 osztályos tanulók 4.000 Ft. míg a 9-13 osztályos tanulók 12.000 Ft összegű egyszeri támogatást kapnak.

A felsőfokú oktatásban résztvevők 8.000 Ft/félév összegű támogatásban részesülnek. A támogatás második részlete 2007. február hónaptól kerül kifizetésre. Felsőfokú oktatásban részesítettek esetében, amennyiben a támogatásban részesített az önkormányzat által kiírt Bursa Hungarica pályázaton támogatásban részesül, akkor a támogatási összeg beszámításra kerül az ösztöndíjba.

A támogatás folyósításához szükséges az iskola által kiadott iskolalátogatási igazolás benyújtása. -20-

FAKANÁL ROVAT - Variációk szőlőre-

Szőlős rizzsel töltött csirke Hozzávalók: 1,20 dkg körüli konyhakész bontott csirke, 30 dkg muskotályos ízű szőlő 10 dkg főtt rizs 2 tojás 6 evőkanál olaj 2 dl édes fehérbor 1 csokor petrezselyem, só, frissen őrölt bors A csirkét alaposan megmossuk. Egy tiszta konyharuhával felitatjuk róla a nedvességet, majd kívül-belül sóval, borssal ízlés szerint bedörzsöljük. A megmosott szép szőlőszemeket félbevágjuk, és kiszedjük belőlük a magokat. A petrezselyem zöldjét finoman apróra vágjuk. Az előre megfőzött rizst összekeverjük a szőlővel, a petrezselyemmel, hozzáadunk egy tojást, megsózzuk, borsozzuk, majd a keveréket a csirke hasüregébe töltjük. A nyílást hústűvel összefogjuk vagy összevarrjuk. Egy tűzálló tálat kikenünk olajjal, beletesszük a csirkét, olajjal azt is megkenegetjük és 160 fokra előmelegített sütőben kb. másfél óra alatt megsütjük. Sütés közben könnyü borral, és a saját zsírjával többször meglocsoljuk, hogy a csirke bőre szép barnás-ropogósra süljön. Ha megsült a csirke, kicsit állni hagyjuk, majd félbevágjuk és a feleket is kettészeljük. Olyan módon tálaljuk, hogy a rizses-szőlős töltelékből is arányosan jusson minden tányérra.

-21-

FAKANÁL ROVAT Tejfölös szőlőtorta Hozzávalók: 25 dkg liszt 10 dkg cukor 5 tojás 15 dkg vaj 2 csomag vaníliás cukor 50 dkg fehér szőlő 20dkg kék szőlő

20 dkg marcipán massza 2,5 dl tejföl késhegynyi sütőpor 1 csomag vanília ízű pudingpor 5 dkg darált mandula csipetnyi só liszt a nyújtáshoz porcukor a tetejére margarin a forma kikenéséhez

A lisztet átszitáljuk és a cukorral, a sóval, a sütőporral, 1 tojással és a darabokra vágott sima vajjal tésztát gyúrunk. Folpackba tekerjük és hideg helyen fél órát pihentetjük. A marcipánt lereszeljük, és egyenként összedolgozzuk a 4 tojással, a vaníliás cukorral, a tejföllel és a vaníliás puding porral. A hidegről elővett tésztát lisztezett gyúródeszkán 32 centi átmérőjű kerek lappá nyújtjuk. Egy gyümölcstorta formát margarinnal kikenünk és a tésztát a formába igazítjuk, hogy az oldalsó falait is befedje. Az alját villával megszurkáljuk, darált mandulával megszórjuk és a szőlőszemeket egyenletesen elosztjuk rajta. A tetejét befedjük a marcipános masszával és 180 fokra előmelegített sütőben 51 perc alatt megsütjük. A formában hagyjuk kihűlni, majd deszkára borítjuk, cikkekre vágjuk és a tetejét porcukorral megszórjuk. -22-

FELHÍVÁS Mindenszentek és Halottak napja körül, ismét lehet sirkőszentelést kérni. Aki szeretné, igényét jelezze a Várgesztesi templom sekrestyéjében.

-23-

ELKÖSZÖNŐ E havi lapunkat készítették: GallaiEdina Pillmann Zoltán Menoni Gabriella

Pillmann Angéla Kelemen Zoltán Molnár Fanni

2006 október