GESZTESI CSENGŐ VÁRGESZTES/Gestitz
2006.07.hó
32. szám
FALUHÁZ PROGRAM
Állandó programok: szerdánként: 17órától zenés torna csütörtökönként: 1730 aerobic péntekenként: 18órától Várgesztesi dalkör próbája 18órától Traccsparti kedd és csütörtök: 1630 Fociedzés
Könyvtár nyitva tartása: kedden és csütörtökön: 16-18 óra között
Ingyenes Internet használat
-2-
PAIER GÁBOR tanár, történész rovata A tata-gesztesi uradalom és az Eszterházyak birtokszervezö politikája! Az Eszterházyak: A csallóközi eredetű, protestáns köznemesi Eszterházy-család a 17.század folyamán emelkedett a hatalmas birtokkal rendelkező, jelentős közjogi méltósággal bíró, befolyásos főrendek sorába. A grófi rangot (katolizálása után) a család hatalmának és gazdagságának megalapozója, az 1625-ben nádorrá választott Eszterházy Miklós (1583-1645) szerezte meg. Fiai közül Pál (16351713) 1681-től ugyancsak nádor, 1687-ben birodalmi hercegi címet nyert, és ezzel a család úgynevezett idősebb hercegi ágának megalapítója lett. Fivére, Ferenc (1641-1683) semptei főkapitány, somogyi főispán pedig az úgynevezett ifjabb grófi ág őse. A hercegi ágnak Eszterháza (Fertőd) mellett Kismarton (Eisenstadt) míg a grófi ágnak Cseklész vált központjává. Eszterházy Ferenc fiai közül Antal (1678-1722) Komárom vármegye főispánja (1702-1708). 1704-től kuruc tábornagy, majd 1711 áprilisában Rákóczi a kuruc seregek főparancsnokává nevezte ki gróf Károlyi Sándor ellenében. A szatmári békét követően ö is követi a fejedelmet kényszerű száműzetésében. Vele az Eszterházyak hallwyl-.i vagy francia ága vette kezdetét. A legfiatalabb testvér, Ferenc (1683-1754) Borsod vármegye főispánja, tárnokmester, József (1682-1748) pedig udvarhű arisztokrataként fényes karriert fut be. Életútja tipikusnak is mondható, példázza az abszolutista államapparátusba beépülő hivatali főnemességnek. Józsefet apja egyházi pályára szánta. Már 1693-ban (11 éves korában) rátóti prépost később vaskai apát lett. Tanulmányait a jezsuiták soproni és győri iskoláiban, majd a rend nagyszombati egyetemén (bölcseleti fakultás) végezte. 1700-ban Rómába került, ahol a teológiai stúdiumairól híres Collegium Germanikum et Hungaricum hallgatója lett. Itt megkezdett tanulmányait azonban gyenge egészsége folytán rövidesen meg kellett szakítania, amely egyúttal agyházi pályafutásának is végét jelentette. Hazatérve, 1702-ben birtokosztásra került sor közte és fivérei közt. A gazdag atyai örökségből József és Ferenc a pápa-ugod-devecsei uradalmon és több más családi birtokon osztozkodott, míg Antal a legidősebb fivér a gesztesi uradalmat örökölte.
-3-
(A gesztesi uradalmat még Esztcrházy Miklós nádor a szenvedélyes jóság szerző vette birtokába a Nyáry-családtól az 1629-ben megkötött csereszerződés révén. Az uradalom később fiára, Pálra, majd 1663-ben birtokcsere révén annak tesvérére a grófi ágat megalapító Eszterházy Ferencre szállt.) Eszterházy József 1708-ban királyi tanácsisi, majd 1810-ben kamarási címet nyert, 1711-től pedig Komárom vármegye főispánja lett. A Rákóczi szabadságharc idején Ferenc fivérével együtt a császári hadsereg oldalán harcolt. Így szerzett érdemeikre tekintettel kapták meg száműzött Antal bátyjuk 1719ben elkobzott birtokait. Katonai érdemeit tovább gyarapította, amikor az első török háborúban, a lovasság vezéreként részt vett az 1716. évi győztes Páterváradi ütközetben. Ezt követően lett 1720-ban generálissá. Közben hivatali méltóságaiban is egyre magasabb rangra jutott. 1723-ban fő udvarmester, 1724ben a Hétszemélyes Tábla elnöke, majd 1725-30-ig a Helytarótanács tagja lett. 1733-44-ig Horvátország, Szlavónia és Dalmácia bánja, 1741-től pedig országbíró. Ugyancsak 1741-ben lett tábornagy a sziléziai háborúban vívott érdemeiért valamint a dunántúli részek főparacsnoka. Ugyanakkor fényes katonai és hivatali főnemesi pályája mellett energikus birtokszervezö és építő tevékenységet folytatott. A tatai uradalmat 1727-ben vásárolta meg 343524 Ftért. Gyarapodó birtokai között pedig egyre jelentősebb szerepre jutott az uradalmi irányítás központjaként. Eszterházy József hatalmas, több országrészre kiterjedő birtokainak rendezése (1731 -ben tett végrendelete nyomán 1746-ban megalapította tatai elsőszülöttségi hitbizonyítványt fia József, illetve ha az ő családja kihalna) saját testvérének Ferencnek elsőszülött fia javára. Miután ííj. Eszterházy József (1714-1762) altábornagy örökös nélkül halt meg a hitbizonyítvány Eszterházy Ferenc fiaira szállt. A galáthai (grófi) ág birtokait a három fivér között a következőképpen osztották meg. Eszterházy Miklós (17111764) koronaőr, doplomata és utódai (tatai ág) a tata-gesztes uradalmat. Eszterházy Ferenc (1715-1785) kamcellárés utódai (cseklészi ág) valamint Eszterházi Károly (1725-1799) egri püspök a cseklészi és semptlei uradalmat örökölte. A pápa-ugod-devecsei uradalom szintén a tatai ág kezeire került elismerve egyúttal a cseklészi ág fél örökségi illetőségét. A tata-gesztesi uradalom 18-19.századi fejlődésében. Tata és Csákvár mint uradalmi központok kiépülésében meghatározó szerepet játszottak az Eszterházi-család tatai ágának tagjai. Közülük is kiemelkedik az a három, akik jelentős mecénási tevékenységet fejtettek ki a 18. és 19. század fordulóján.
-4-
Eszterházy Ferenc (1746-1811) nagykövet, Miklós gróf idősebb fiaként ugyancsak diplomáciai pályára lépett. Noha életének java részét birtokaitól távol töltötte (Velence, Nápoly, Párizs) az kegyurasági idején nyerte el Tata- Felner Jakab építészeti nyomán (Nagytemplom, Piarista Rendház, Eszterházy-kastély, Kálvária kápolna) -jellegzetes barokk arculatát. Ugyancsak hozzá fűződik a tatai angolkert létesítése 1783-ban. - az elsők között a magyarországi angolkertek sorában. Eszterházy János (1747- 1800) beregi főispán (Ferenc fivére) 178l-re építi meg a csákvári kastélyt, a Schönnbrunni palota mintájára, valamint a hozzá kapcsolódó angolkertet, feltehetően a tataival egyidőben. Miután Eszterházy Ferenc 1811 örökös nélkül halt meg, a tatai uradalom fivérének, Jánosnak fiára, Eszterházy II. Miklósra (1775-1856) öröklődött. A tatai-gesztesi uradalom egy kézbe kerülésével - a tőkés bérlet rendszer fokozott térnyerése folytán - az uradalom növekvő bevételeiből Eszterházy Miklós a két uradalmi központ (Csákvár és Tata) fejlesztésére is nagy gondot fordított. -5-
1815-23 között Charles Moreau (a kismartoni Esztcrházy-kastély építésze) tervei alapján romantikus stílusban helyre állíttatta a Tatai várat. A tatai angolkert romantikus jellegének kialakítását ugyancsak Moreaura bízta (a kér mesteséges barlang valamint a török fürdőház mellett fö nevezetessége lett a kertnek az 1801-ben felépített háromhajós templomtorzót utánzó műrom is). 1823-ban klasszicista stílusban átépítette a csákvári kastélyt, rendbe hozatta a könyvtárát és képtárát, valamint a színházi szárnyat. Az építési tervek kapcsán azonban Moreau szerepe máig vitatott. Ugyancsak mecénási hajlandóságát bizonyította, hogy tatán udvari zenekart működtetett a bécsi Menner Berbnat vezetésével, s az úgynevezett Menner korszak (1806-1846) egyúttal kiemelkedő szakaszát is jelentette Tata zenei életének. Műkedvelő főúrként pedig - a ritka kivételek között - maga is magas szinten művelte részkarc technikáját. A 19.század második felében Eszterházy II.Miklós örökébe - a család birtok megosztás folytán - fiai léptek. Az 1870-ben megkötött családi egyezség alapján III. Miklós Ferenc (1804-1885) grófnak jutott a tatai, Pálnak (1805-1890) a pápa-ugod-devecseiri illetve mezölaki, míg Móricznak (1807-1890) a gesztesi uradalom. A 19század utolsó harmadára -- a kiegyezést követő évtizedekben kibontakozó tőkés gazdaságfejlődés nyomán - megindult a mezőgazdaság így a magyarországi nagybirtok kapitalizálódási folyamata is. Az Eszterházyak tatai és csákvári majorsági birtokainak modernizációja is (intenzív gazdasági formák, gépesítés üzemszerű termelés) döntően ebben az időszakban ment végbe.
Gróf Eszterházy Ferenc portréja
-6-
A tatai uradalomrész fejlesztésében illetve Tata és Tóváros polgári formajegyeinek kialakításában jelentős mecénás tevékenységet fejtett ki - a 19. század végén - Eszterházy III. Miklós (Ferenc fia), IV. Miklós (József) gróf (1839-1897). 1885-től, anyja örökébe lépve, életét mindvégig két nagy szenvedély megszerzésével (Tatán tréning telepet elletve versenypályát építetten, angol idomárokat alkalmazott), valamint a rendszeres évenkénti versenyekkel (1886-1910 között) a magyar lóversenysport terén is jelentős érdemeket vívott ki. Ugyancsak bőkezű mecénási hajlandóságát bizonyította, hogy a - lóversenysport révén mindinkább Tatához kötődő birtokos arisztokrata kör számára igényes szórakozást nyújtva- 1889-ben megépíttette az un. Tatai Várszínházat ( 1893-ig működött, végül 1913-ban bontották le.) A helyi oktatásügy pártfogójaként pedig 1892-ben birtokának egy részét átengedte a tatai un. „kisgimnázium" bővítésére, majd a „nagygimnázium" megépítésére (így került felépítésre a mai gimnázium épülete 191 l-l2-ben.) Ugyancsak ő vette tervbe 1892-ben a tatai vár udvarába szánt Mátyás-kút elkészítését, Stróbl Alajos tervei alapján. A szoborkút a gróf halálát követően a millennium jegyében 1890-1905 között átépített budai királyi palota udvarán került felállításra 1905-ben. A csákvár-gesztes uradalom élén a kiegyezést követő évtizedekben ugyancsak jelentős mecénási tevékenységet fejtett ki Eszterházy Móric Miklós gróf (18071890) Tanulmányai befejezése után diplomáciai pályára lépett. Udvarhű, konzervatív beállítottságú főúrként - a magyar szabadságharc leverését követően - híven szolgálta a bécsi kormányzat (Magyarország birodalmi beolvasztására irányuló) abszolutisztikus törekvéseit. Az önkényuralom időszaka (1852-1865) alatt kezdetben a császári udvar vatikáni követe, majd az un. Schmerling provizórium idején (1861-1865) tárca nélküli miniszter volt. A 1865. évi országgyűlésen a kiegyezést elutasító konzervatívok álláspontját képviselte a kiegyezés megkötését (1867) követően 1880-ra végleg visszavonult a politikai közélettől. Noha politikai pályafutása az 1860-as évek folyamán nagyrészt a birodalmi császárvároshoz, Bécshez kötötte, gondot fordított egyúttal a gesztesi uradalom fejlesztésére is. 1860-ban kezdődtek meg majd nagyszabású átépítési munkálatai. A régi kolostor - posztógyár épületét reprezentatív vadászkastéllyá alakítana át, a kastély dél keletről övező területrészen pedig angolparkot létesített. Ugyancsak ő volt a párfogója a gesztesi templom megépíttetésének is 1870-1872 között. 1874-ben pedig - az 1870. évi családi birtokmegosztást követően - a teljes Csákvár-gesztesi uradalmat hitbizománnyá nyilváníttatta. 1890-től az uradalom irányítását fia Miklós Móric (1855-1925) vette át. Az 1890-es évek első felében - atyja példáját követvén - maga is bekapcsolódott a politikai közéletbe.
-7-
A főrendhez tagjaként az 1892-1895 között kiéleződött egyházpolitikai küzdelmek nyomán (amelynek tétje a szabad polgári házasság elismertetése volt) 1895-ben gróf Zichy Nádorral megalapította a Katolikus Néppártot. Programjuk - számos szociális reform sürgetése mellett - elsősorban az egyházpolitikai törvények, így a törvényesített polgári házasság revíziójára irányult. 1896 után - a Néppárt vereségét követően - visszavonult a politikától. Ekkortól indult meg - az 1884-1897-es agrárválságot követően - a csákvári uradalom tőkés gazdaságfejlesztésének újabb szakasza, így a majki gazdaság gépesítése valamint a lótenyésztés fellendítése is. Eszterházy Miklós Móricz volt egyúttal Gesztes utolsó földesura (1925-ig) miután a gesztesiek 1924-ben váltották meg földjeiket az uradalomtól. Fia, Eszterházy Móricz (1881-1960) 1917 nyarán lett gróf Tisza István lemondását követően, a katona összeomlás előtt álló monarchia utolsó előtti kabinetjének miniszterelnöke. (1917.jún. 15.-aug.20.) Az Eszterházy-kormánynak a Választójogi Blokk (az SZDP valamint a polgári ellenzéki pártok 1917. júniusában létrejött politikai tömörülése) által sürgetett demokratikus reformok megvalósítására tett ígéretei (általános és titkos választójog, had és külügyi vezetés demokratizálása, mielőbbi békegaranciák stb.) hamarosan kudarcot vallottak.
Gróf Eszterházy Miklós -8-
TISZTELT LAKOSSÁG!
Értesítem a lakosságot, hogy a Tatabányai kistérségi Területfejlesztési Koncepciójának egyeztetési változata elkészült. A koncepció a hivatalban megtekinthető, véleményüket július 15-ig várjuk.
A területfejlesztési koncepció feladata a kistérség elemzése, illetve az elérni szándékozott jövőkép és fő fejlesztési célrendszerek bemutatása. Rövidebben bemutatja a kivánt jövőbeli állapot eléréséhez szükséges megfelelő stratégiát, prioritásokat és tervezett intézkedések irányát, melyek későbbiekben a támogató rendszerek alapját képezhetik. A koncepció a Nemzeti Fejlesztési Terv és a helyi szereplők elvárásainak figyelembe vételével törekszik teljesíteni ezt a feladatot.
Várgesztes 2006. június 27.
Menoni Gabriella Polgármester
-9-
NE FÜSTÖLJÖN NÉLKÜLÜNK AZ ÖN KÉMÉNYE SEM! Komárom-Esztergom Megyei Kéményseprő és Tüzeléstechnikai KFT Felhívása! Tájékoztatjuk Önöket, hogy az 1995. évi XLII. Törvény és a 27/1996. (x.30.) BM. Sz. rendeletben előírt kötelező kéményseprő-ipari munkák közül az éves kéményellenőrzést és tisztítást, valamint az éves szolgáltatási díj beszedését ütemtervünk szerint 2006. június 19-től végezzük a teljes településen. Az 2006. évi kéményseprő-ipari szolgáltatás díjai: Egyedi kémény Gyűjtő kémény Kisközponti kémény
864 Ft/db/év 552 Ft/szint/év 1.428 Ft/db/év
A köz érdekében kifejtett segítő támogatásban bízva, azt előre is köszönjük.
-10-
FAKANÁL ROVAT Könnyű nyári egy tál ételek... Spenótkoszorú tésztaalapon Hozzávalók: 1 kg spenót 4 egész tojás 1 gerezd fokhagyma 1 dl tej 1 Odkg reszelt sajt 4dkg vaj, só, bors, zsemlemorzsa 15dkg hosszúmetélt 4dlparadicsommártás 15dkg reszelt parmezán sajt 4dkg olvasztott vaj A spenótot megtisztítjuk, alaposan megmossuk, lecsepegtetjük, és ujjnyi csíkokra vágjuk. A felforrósított 4dkg vajon a tejjel, a zúzott fokhagymával, ízlés szerint sóval, borssal megpároljuk. Hagyjuk kihűlni, aztán hozzáadjuk a reszelt sajttal és kevés sóval elhabart tojásokat, majd kivajazott zsemlemorzsával sütőformába, koronába simítjuk. Tetejére nyomkodjuk az előzőleg sós vízben kifőzött tésztát, megöntözzük olvasztott vajjal, és előmelegített sütőben közepes tűzön aranysárgára pirítjuk. Amikor meghűlt, tálra borítjuk, paradicsom szeletekkel és petrezselyemmel díszítjük. Külön csészében felforrósított paradicsommártást és reszelt parmezánt kínálunk hozzá.
-11-
Gombával töltött karalábé Hozzávalók: 8db közepes zsenge karalábé 1 db hagyma 15dkg gomba 15dkg főtt sonka 1 db tojás, petrezselyem, olaj, kakukkfű, só, bors, vaj l,5dl húsleves kockából A karalábékat meghámozzuk, enyhén sós vízben 15 percig előfőzzük, lecsepegtetjük és a belsejüket úgy vájjuk ki, hogy mindenütt másfél centiméter falvastagság maradjon. A kivájt karalábéhúst apró kockákra vágjuk. A megtisztított, finomra vágott hagymát olajon üvegesre pirítjuk, rádobjuk a felaprózott gombát, kevés sóval és borssal fedő alatt saját levében megpároljuk, majd hagyjuk kihűlni. Ezután hozzáadjuk az egészen apróra vágott sonkát, petrezselymet, kakukkfüvet, ízlés szerint borsot, végül a felaprózott karalábéhúst és a tojást. Alaposan összedolgozzuk és a karaklábékba töltjük. Mélyebb tepsibe egymás mellé rakjuk, aláöntjük a húslevest, betekerjük alufóliával és 20 percig pároljuk, majd a fóliát levéve tetejét olvasztott vajjal megkenjük és szép pirosra sütjük.
-12-
FIGYELEMFELKELTŐ TÁJÉKOZTATÁS! Újból megnyitott magyarországi kárpótlás életvesztésért és munkaszolgálatért. Kérelmek benyújtásának jogvesztő határideje: 2006. július 31. A most elfogadott törvény alapján kárpótlás iránti kérelmét minden olyan jogosult benyújthatja, aki ezt eddig bármely ókból nem tette meg, vagy kérelmét korábban elutasították, mert dokumentáltan nem tudta igazolni igényjogosultságát. A most elfogadott törvény értelmében azok, akiknek hozzátartozója a magyar hatóság vagy hatósági személy politikai indíttatású önkénye miatt, továbbá deportálás és a szovjet kényszermunka ideje alatt vesztette életét, illetve azok akik a II. Világháború alatt faji, vallási és politikai okból teljesítettek munkaszolgálatot kárpótlási igényt terjeszthetnek elő. A magyar Országgyűlés a 2006. évi XLVII. Törvény megalkotásával az életüktől és a szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásának érdekében a kárpótlás határidejét ismét megnyitotta. A kérelmek benyújtása: A végre hajtási rendelet tartalmazza azt az adatlapot, amelyet kitöltve a megadott határidőig a Központi Igazságügyi Hivatal Kárpótlási Főosztályához kell elküldeni. Adatlapot a helyi Polgármesteri hivatalban lehet kérni. Posta cím: KÖZPONTI IGAZSÁGÜGYI HIVATAL 1116 Budapest Hauszmann Alajos u. 1. POSTA CÍM: 1519 Budapest 112 Pf, 463.
A kárpótlási kérelmet 2006. március 31. és 2006. július 31. között kell benyújtani.
-13-
AZ EGYHÁZKÖZSÉG TÖRTÉNETE 8. rész 1968. szeptember 20.-án meghalt Hartdégen József templom atya 87 éves korában. Aránylag nem sokáig volt beteg. Addig, pedig hűségesen teljesítette templom atyai teendőit. Még utódja ekkor nem volt, pedig szívesen kellene erre is vállalkozni, mert mindannyiunk ügye és gondja kell, hogy legyen a templom. Ez nem egyedül a papok dolga. Az egyház, hitközség minden tagjának együtt kell éreznie a hitközség feladataival, mint ahogy a test minden tagja érzi valamennyi tag egészségét és sínyli akár csak egynek is betegségét. Az iskolaszéki jegyzőkönyvek alapján még a következő templomatyák nevét sikerült megtalálni: Moser Ferenc Neukum Márton Eck Mihály Laub József Koller János Richter János Richter Jakab Hetzl Mátyás.
Kötelességük volt a plébániajárandóságot pontosan beszedni a hívektől, és félévenként átadni, az elemi és ismétlős iskolai tanulókra felügyelni a templomban és körmeneteken.
/Iskolaszéki jegyzőkönyv 1914. Szeptember. 13./
-14-
FELHÍVÁS
Ezúton értesítem a tatabányai kistérséghez tartozó települések lakóit, vállalkozóit, cégeit, civil szervezeteit, hogy ez év februárjától a Közép Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. Alkalmazásában Térségi tanácsadó segíti tevékenységüket az „NFT házhoz jön" program keretében. A tatabányai kistérség térségi tanácsadójaként az alábbi témákban nyújtok segítséget. - az NFT I. és az NFT II. program megismertetése az érdeklődőkkel. - Segítség a vállalkozásoknak, civil szervezeteknek és önkormányzatoknak projektötleteihez illeszkedő Európai Uniós források felkutatásában. - Tanácsok adása sikeres pályázatok megírásához és benyújtásához. - Segítségnyújtás a nyertes pályázóknak a szerződéskötés, a projekt megvalósítás adminisztratív feladataiban. - Segítségnyújtás a pénzügyi elszámolásokban és a különféle monitoring adatszolgáltatások készítésében. A tatabányai kistérség (Gyermely, Héreg, Környe. Szárliget, Szomor, Tatabánya, Tarján, Várgesztes, Vértessomló, Vértsszőlős) tanácsadója: Kovács Balázs Cím: 2800 Tatabánya Fő tér 6. 110. szoba (Tatabányai Polgármesteri hivatal) Mobil: 06 30 6688045 Tel: 06 34 515-700 351.mellék Fax: 06 34 311-283 E-mail: balá
[email protected] Fogadóóra: Hétfő délutánonként 12-17 óra között a Tatabányai Polgármesteri Hivatal 110. szobájában.
-15-
GYERMEKNAP VÁRGESZTESEN Július első napján akadályverseny várta a gesztesi gyerekeket, akik csatakiáltással, énekléssel vették birtokukba az erdőt, s vonultak állomásról állomásra. Két óra elteltével érték el az utolsó pontot, ahol teritett asztalon palacsinta és málnaszörp várta őket. Kis pihenés után zenés vicces torna következett, majd ügyességi játékokban mérethették meg magukat a gyerekek. Az eredmény hirdetéskor „Várgesztes érem" került a nyakukba, s persze csokoládét is kapott mindenki. A nap szalonnasütéssel zárult a gyerekek nagy örömére.
Köszönet a szervezőknek akik időt és energiát nem kímélve próbáltak maradandó napot varázsolni és valami újat adni a gesztesi gyerekeknek. Megtudtuk tőlük, hogy szeretnék folytatni ezt a sikeres kezdeményezést, akár évente többször is. -16-
Így készült a palacsinta...
-17-
Lelkesek, ötletesek, odaadók, s mindezért cserébe csupán annyit kémek még több szülő jöjjön s vegyen részt ebben a családis, kötetlen játékba a gyerekek mellett! Köszönjük!
-18-
SPORT ROVAT Megye I I . osztályú labdarúgó bajnokság 25. forduló: 06.11. Csém - Várgesztes Gól: Ámorh(2), Eigner Zs., Kern Á. Ifi:Csém-Várgesztes Gól: Linfer L., Nagy T. 26. forduló: 06.18. Várgesztes - Baj Gól: Kern A.(3), Eigner Zs., Krüpl G. Ifi: Várgesztes - Baj Gól: Nagy T.
-19-
3-4 4-2
5-2 1-0
SPORT ROVAT Felnőtt bajnokság - VÉGEREDMÉNY hely 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12
csapat Vértessomló Piliscsév Várgesztes Tarján Héreg Kocs Csém SE Oroszlány Dömös SE Baji KSE Tát Tokod Üveg
msz győz dönt 22 15 22 22 11 4 11 22 22 22 10 22 10 22 9 7 22 22 22 5 2 2 22
ver 4 5 7 7 7 9 9 8 12 12 13 18
Rug 75 49 45 50 48 43 55 47 45 32 36
kap 39 34 30 38 42 41 55 50 53 43 58 67
golk 36 15 15 12
kap 38 58 53 48 64 83 68 72 103 76 100 93 126
golk 84 31 62 18 16
2 0 -3 -8 -11 -22
pont 48 43 37 37 33 33 32 21 21 19 8
Ifjúsági bajnokság - VÉGEREDMÉNY hely 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13
csapat Tát Oroszlány Gyermely Várgesztes Tokod Üveg Tarján Csém Kocs Baj Piliscsév Vértessomló Dömös Héreg
msz 24 24 24 24 24 24 24 24 24 24 24 24 24
dönt 20 14 14 14 14
10 8 8 7 6
-20-
2 3 2 2 0 1 4 1 1 3 1 2 1
ver 2 7 8 8 10 12 11 13 13 13 15 15 17
rug 122 89 115 66 80 83 75 53 44 84 53 61 57
7 -19 -59 8 -47 -32 -69
pont 64 45 44 44 42 32 31 31 31 25 23 19
SPORT ROVAT Megyei öregfiúk labdarúgó bajnokság
11. forduló: 06.08 Vértesi Erőmű - Várgesztes
5:2
12. forduló: 06.12. Császár - Várgesztes
6:4
13. forduló: 06.19. Várgesztes - Oroszlány
1:7
14. forduló: 06.26. Környe - Várgesztes
4:2
Az öregfiúk bajnokság augusztus 28-án folytatódik.
A 2006-2007 évi megyei II. osztályú labdarúgó bajnokság őszi idényének várható kezdési időpontja 2006.augusztus 20-a.
Pillmann Ferenc értékelte az évet
-21-
PARLAGFŰ ELLENI VÉDEKEZÉS A parlagfű elleni védekezés fö szempontja, hogy a virágzás, pollenképződés előtt kerüljön sor a teljes kiirtásra, és az oldalhajtások képződésének megakadályozására. Ez háromféle módon történhet:
Kézi gyomlálással, mely során teljes egészében eltávolítjuk a növényt. Ezt a technológiát nagyon alacsony területteljesítménnyel lehet alkalmazni, viszont nagy jelentősége van és lesz továbbra is, különösen játszóterek, homokozók, parkok, szórvány előfordulásos parlagfű élőhelyek mentesítésénél, ahol a kémiai védekezés mellőzendő, illetve célszerűtlen. A virágzás elkezdődésekor már nem érdemes ezzel a módszerrel védekezni, mert különösen gyerekeknél - a nagy mennyiségű pollennel történő érintkezés kiválthatja az esetleg addig rejtett túlérzékenységüket. Kaszálás - különösen egyszeri alkalommal - alapjában véve nem jelenti a parlagfű kiirtását, mert a növény az alacsonyan elhelyezkedő oldalrügyeiből 3-4 oldalhajtást nevel, és ugyanolyan intenzitással virágzik néhány hét múlva. Általában 3 kaszálás biztosít megfelelő eredményt. A háromszori kaszálás költsége viszont nagyon magas. Az egyszeri kaszálás a virágzást közvetlenül megelőző időszakban a leghatékonyabb.
Kémiai védekezés Jelen helyzetben tudomásul kell venni, hogy a parlagfű irtása gazdaságosan a gyomirtó szerek felhasználása nélkül NEM KÉPZELHETŐ EL. Nyilvánvaló, hogy vegyszeres gyomirtás előtt alapos környezettanulmányt kell folytatni. Ilyen kezelést nem szabad alkalmazni különösen frekventált helyeken, játszótereken, ahol a gyermekek vegyszerekkel történő kontaminációja elkerülhetetlen. Ezen parkokat már csak a látvány szempontjából is gyepesíteni és ápolni kell. Budapesten viszont a pollenszennyezettség jelentős része olyan elhanyagolt építési telkekről, ipari területekről, város környéki szántóföldekről vagy nem megfelelően gyomirtott kapás kultúrákból ered, ahol a hatékony vegyszeres kezelés lehet az egyedüli alternatíva.
-22-
A parlagfű biológiája és az életterének kialakulása A parlagfű a magról kelő kétszikű gyomnövények közé tartozik, magvainak többsége a talaj felső 2,5-3 cm-es rétegéből csírázik ki. A talaj mélyebb rétegeiben (35-45 cm) a magvak akár 30-40 évig és elfekszenek, megőrizve csírázóképességüket. A parlagfű pionír gyomnövény leggyakoribb felszaporodási helye a bolygatott talajú, zárt növényborítással nem rendelkező területek. Ezek elsősorban építkezések, földutak, árokpartok, friss füvesítések, nem megfelelően gyomirtott kapás kultúrák (napraforgó, kukorica). Egyértelműen bizonyított, hogy a természetes szukcessziós folyamatok során a klímának és talajtani adottságoknak megfelelő természetes zárt növényzet kialakulásával a parlagfű 2-4 év alatt eltűnik, illetve versenyképesebb évelő fajok kiszorítják. Tehát rendszerben szemlélve a cél ezen szukcessziós folyamat meggyorsítása mesterséges beavatkozásokkal, melyek a parlagfű életfeltételeit megszüntetik, megtelepedését magakadályozzák, a szukcesszió időben következő növényelemeinek kifejlődését elősegítik. A gyakorlatban ezen megoldások a következők lehetnek: 1. Folyamatos kaszálással a kaszálást jól tűrő egyszikű vagy kétszikű évelő fajok megtelepedésének és fejlődésének elősegítése (jelenlegi 3-szori kaszálásos technológia a talaj felszíne felett 2 cm-rel). 2. Gyeptelepítés kaszálással egybekötve 3. Mulcs réteggel történő talajtakarás, mivel a parlagfű 8-10 cm mulcs alól már nem tud csírázni, később füvesítés 4. Őszi fűmagvetés a terület egyszeri, tavaszi szelektív gyomirtásával 5. Hazai pionír növények betelepítésével zárt növényfedettség kialakítása (pl. Polygonum aviculare) magvetéssel
-23-
ELKÖSZÖNŐ
E havi rovatunkat készíették: Gallai Edina Pillmann Zoltán Kelemen Zoltán Molnár Fanni
SZEPTEMBERBEN TALÁLKOZUNK!!!!
