GESZTESI CSENGŐ VÁRGESZTES/Gestitz
November
35.szám
Tisztelt
Lakosok!
A Komárom-Esztergom Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Tatabánya Székhelyű Polgári Védelmi Kirendeltsége azzal a kéréssel fordult hozzánk, hogy az elkövetkező őszi-téli időszak során nagymennyiségben lehulló csapadék okozta ár- és belvíz védelmi feladatok eredményes végrehajtása érdekében vizsgáljuk meg a belterületi belvízelvezető árkok üzemképességét, állapotát. Amennyiben úgy ítéljük meg, hogy szükséges az árkok, elvezető csatornák állapotának javítása, tegyünk intézkedéseket a szükséges munkálatok elvégeztetésére. Ezért kérem a Lakosságot, hogy az ingatlanjaikhoz kapcsolódó árkokat kitisztítani, az árkok partján a füvet lenyírni, kaszálni szíveskedjenek. Az Arany János utca páratlan oldalán lakók közül azoktól, akik beszántották azt, kérjük a fölső árok helyreállítását. Az új polgármesteri hivatal és orvosi rendelő udvarának csapadékvizét ebbe az árokba fogjuk továbbra is elvezetni.
Köszönettel: Menoni Gabriella polgármester
-2-
Azt szeretném, hogy a Várgesztesi Önkormányzat a következő feladatokat, problémákat oldja meg:
1
2
3
Név
Várgesztes, 2006. november -3-
Tisztelt Várgesztesiek!
Köszönjük bizalmukat, köszönjük, hogy megválasztottak bennünket. Szeretnénk minden igyekezetünkkel a falut szolgálni. Természetesen ahhoz, hogy eredményesen tudjunk tevékenykedni mindannyiunk megelégedésére, meg kell ismernünk a falu lakosait foglalkoztató problémákat, kéréseket, kérdéseket, tudnunk kell, hogy mit tartanak az Önkormányzat által megoldandó legfontosabb feladatoknak. Ezért együttgondolkodásra hívjuk a falu valamennyi lakosát. Azzal a kéréssel fordulunk Önökhöz, hogy ezen lap másik oldalára írják le, hogy mit tartanak az önkormányzat által megoldandó legfontosabb feladatoknak. Mi, kisebbségi és települési képviselők, megkeressük Önöket és összegyűjtjük a kitöltött lapokat. Ezekből alpolgármester asszony egységes listát szerkeszt, ami egy következő Csengőben jelenik meg. Abból a listából kérjük, hogy válasszák ki az Önök által legfontosabbnak tartott ötöt és pontozzák l-től 5-ig, a legfontosabbnak tartott kapjon 5 pontot. A képviselők szintén összegyűjtik a lapokat és alpolgármester asszony ismét összesíti az egyes feladatok pontszámait. Így megkapjuk azt, hogy milyen feladatokkal foglalkozzunk és milyen fontossági sorrendben Önök szerint. Az eredményt egy következő Csengőben ismertetjük Önökkel. A közvélemény kutatás eredményét döntéseink meghozatalakor igyekszünk szem előtt tartani.
Tisztelt Várgesztesiek!
Kérjük Önöket, hogy szakítsanak időt a kérdőív kitöltésére, használják ki a lehetőséget véleményük kinyilvánítására, segítsék munkánkat!
A Várgesztesi Kisebbségi és Települési Önkormányzatok nevében: Menoni Gabriella polgármester
Várgesztes, 2006. november 4. -4-
FAKANÁL ROVAT Húsos kelrolád vincellér módra Hozzávalók: 2 zsemle, 2dl tej, I nagy vöröshagyma, 10dkg felkockázott kolozsvári szalonna, 1 fejes káposzta, 50dkg darált sertés- és marhahús vegyesen, 1 tojás,1-1ekfelaprított kapor és petrezselyemzöld, 5dl zöldségleves, 1,5 dl fehérbor, 2ek paradicsompüré, csipetnyi szárított kakukkfű. 4-5 paradicsom, só, bors, a sütéshez olaj
A zsemléket a tejbe áztatjuk. A szalonnát ropogósra sütjük, a pörcöket kivesszük, és a zsírjában megpirítjuk az apróra felkockázott hagymát. A káposzta 12 nagy külső levelét leválasztjuk, forrásban lévő, sós vízben előfőzzük, majd lecsöpögtetjük. A darált húst a kinyomkodott zsemlével, a hagymával, a pörcök felével, a tojással és a zöldfüszerekkel összedolgozzuk. Sóval, borssal ízesítjük, és 12 kis rudat formálunk belőle. A töltelékeket a kiterített káposztalevelekre fektetjük, a leveleket és a széleket behajtva feltekerjük. A roládokat a forró olajon megpirítjuk. A levessel felöntjük, és lefedve 5-7 percig pároljuk. Hozzáöntjük a bort, belekeverjük a paradicsompürét, a kakukkfüvet, és sózzuk, borsozzuk. 20 percig pároljuk. A maradék káposztát csíkokra metéljük, és a felkarikázott paradicsommal együtt margarinnal kikent tűzálló tálba halmozzuk. Rátesszük a roládokat, meglocsoljuk a mártással, és előmelegített sütőbe toljuk. 200 fokon kb. 10 percig sütjük. A maradék szalonnapörccel megszórva kínáljuk. -5-
FAKANÁL ROVAT Mákos-almás szelet Hozzávalók: 8dl tej; 2 zacskó vaniliaízű pudingpor (főzős); 2ek + 25dkg cukor; 38 dkg vaj; 55dkg + 3ek liszt; 3 zacskó vaníliás cukor; 1,5kg savanykás alma; 1 citrom leve és reszelt héja; csipet só; 9 tojás; lek sütőpor; 2 zacskó darált, cukrozott mák (25dkg-osak, sütéshez előkészített, hipermarketekben kapható); folpack
Kb. 6dl tejet felforralunk. A maradék tejben 2ek cukorral együtt elkeverjük a pudingport, a forró tejhez adjuk, és kevergetve I -2 percig főzzük. A pudingot folpackkal letakarva hűlni hagyjuk. 20dkg vajat megolvasztunk. 28dkg lisztet 15dkg cukorral meg 1 zacskó vaníliás cukorral összekeverünk. Hozzáadjuk az olvasztott vajat, morzsalékosra összedolgozzuk, majd 2dkg liszttel meghintjük, és kicsit rázogatjuk. Az almát meghámozzuk, félbevágjuk, a magházát eltávolítjuk, a gyümölcs húsát cikkekre vágjuk, és a citromlével összekeverjük. A maradék vajat és vaníliás cukrot 10dkg cukorral, a citromhéjjal meg a sóval krémesre keverjük. 1-1ek liszttel váltakozva egyenként hozzáadunk 3 tojást. Rászitáljuk a sütőporral elvegyített maradék lisztet, és margarinnal kikent, liszttel meghintett 37x32 cm-es tepsibe simítjuk. A lecsöpögtetett almacikkekkel kirakjuk. A pudingot simára keverjük, majd összedolgozzuk a mákkal és a megmaradt tojásokkal, az almákra simítjuk, majd megszórjuk a morzsalékos tésztával. Előmelegített sütőben, 175 fokon kb.1óraalatt megsütjük. Kihűlés után felszeleteljük. -6-
PAYER GÁBOR tanár, történész rovata
Várgesztes a 18-19 században
Gesztes betelepülése A 18. század első felére gróf Eszterházy József birtokszervezö politikájának eredményeként a tata-gesztesi uradalom kiépülésével átrendeződtek a régió etnikai viszonyai is. Tudatos telepítéspolitikájának nyomán, főként a dél-német tartományok katolikus alattvalóiból települt újjá számos falu, elsősorban a tatai uradalomban. Az Eszterházy birtokokra irányuló betelepülés fő hullámát az 1733-1745 közötti időszakra tehetjük. A letelepülésnél a földrajzi, gazdasági indítékok mellett, mindinkább az azonos nyelvterülethez tartozás vált tágabb összekötő kapoccsá. A megtelepülök származási helyét tekintve 4 nagyobb földrajzi régiót különíthetünk el. A telepesek első, jelentősebb csoportjai nagyrészt Bajorországból, főként a Frankföldről, zömmel Würtzburg és Bamberg vidékéről, valamint Elzászból érkeztek. Elsősorban würtzburgi illetve elzászi németekkel települt ujjá 1733-ban Agostyán, Felsőgalla, Vértestolna. 1735-ben pedig Alsógalla és Vértessomló. Dunaszentmiklósra viszont Westfáliából települtek katolikus németek 1736-ban. A következő jelentős kirajzási terület a Svábföld volt. Elsősorban Wüttenberg tartományból érkeztek svábok 1735-ben Kecskédre, az 1740-es évek végén Szomódra is, 1742-ben pedig Kozmára. A harmadik régió az ugyancsak Wüttenbrghez tartozó Fekete-erdő vidéke volt. 1730-as évek végén gróf Eszterházy József 40 német schwarzwaldi családot telepített le Tarjánban. Végezetül a betelepülés utolsó fázisaként, Eszterházy erőszakos rekatolizációs politikájának következtében a Bajról és Környéröl elűzött református magyarok helyébe 1745-ben Moson megyei katolikus németek települtek. Várgesztes betelepülése is ebben az időszakban kezdődött meg. A török korban lepusztult Gesztes falu helyén az Eszterházyak saját kezelésű, ún. majorsági birtokán létesült pusztai falu benépesítése 1735-1740 között indulhatott meg. A gesztesi uradalom számadáskönyve 1737-ből már említést tesz ugyanis a "Gesztesi Major-ban" folyó munkálatokról, s arról, hogy készült egy "svajczer Marhának való Istálló" is. -7-
A gesztesi majorság uradalmon belüli helyzetére, az itt megtelepültek életviszonyaira, gazdálkodására vonatkozóan elsősorban az egykorú uradalmi számadáskönyvek, szerződések, birtokösszeírások nyújtanak támpontot. A családi állapotra, népességszámra és felekezeti megoszlásra az anyakönyvekből illetve az ún. egyházmegyei vizitációs jegyzőkönyvekből következtethetünk. A betelepülésre illetve a származási helyre vonatkozóan azonban már jóval több a bizonytalanság. Gesztes jogállása ugyanis településként, eleve eltér az ún. "örökszerződéses" német telepes falvaktól. Szerződéses kötelezettségeit elsősorban majorsági helyzete szabta meg és nem az etnikai szempontok, mint a német falvak esetében. Ugyanakkor az anyakönyvi adatoknál is sok a pontatlanság, miután a származási hely csak esetlegesen került bejegyzésre. Tovább nehezíti a hiteles kép kialakítását, hogy az anyakönyvezés négy különb9zö helyen történt. A legkorábban megtelepülteket a bánhidai plébánián anyakönyvezhették, miután a környéken ekkoriban csak itt működött plébánia. Az eddig ismert legkorábbi anyakönyvi adat a felsőgallai plébánia kereszteltek anyakönyvéből származik 1745-ből. Vérteskozmán 1747-1756-ig folyt a gesztesi hívek anyakönyvezése. Az első hiteles névjegyzéket a Gesztesen megtelepült családokról éppen a kozmai 1747. évi vizitációs jegyzőkönyvből ismerjük. Kozmának ekkor 379, míg Gesztesnek 69 lakója volt. A névjegyzékből kitűnik, hogy a Gesztesen megtelepült 18 család, zömében 25-40 év közötti, általában két, három gyermekkel. A ma is ismerős családneveket fedezhetjük fel az elsőként megtelepülök között. Ezek a következők: • Michael Kestler (40) neje Gertrudis (36) Fiaik: Andreas(8), Georgius(6), Leányaik: Elisabetha(12), Margaritha(4) • Josephus Puchinger (32), neje Helena (28) Fiaik: Jacobus(4), Christophorus(2) Lányuk: Elisabetha(6) • Wolfgangus Traxler (38), neje Elisabetha (34) Fiúk: Henricus(7) Lányaik: Marianna(12), Gertrudis(l0) •
Valentinus Rauch (33), neje Margaritha (29) Fiaik: Thomas(7), Josephus(5) Lányuk: Margaritha(l) -8-
• Johannes Zernhuth (29), neje Anna (25) Fiaik: Leopoldos(3), Georgius(l) • Andreas Pilmann (37), neje Eva (33) Fiaik: Casparus(7), Antonius(5), Franciscus(3) Lányuk: Anna Maria(11) • Jacobus Tobvalter (28), neje Elisabetha (24) Fiúk: Georgius(3) • Paulus Kirschner (26), neje Gertrudis (22) Fiúk: Michael(l) • Georgiu Kuffner (27), neje Joanna (23) Fiúk: Joannes(2) • Henricus Hoffmann (25), neje Anna Maria (22) • Andreas Müllhammer (32), neje Gertrudis (27) Fiúk: Michael(3) Lányuk: Eva( 1) • Josephus Ott (24), neje Rosina (20) • Leonardus Wachtelpranner (29), neje Margaritha (26) • Georgius Steeg (35), neje Agnes (31) Fiúk: Joannes(10) Lányuk: Barbara(5) • Joannes Hellmayer (26), neje Anna Margaritha (22) • Matthias Richter (28), neje Cunegundis (24) • Joannes Kesller (30), neje Barbara (25)
A melléklet Weisz János egykori plébános közlése nyomán. -9-
Környén 1746-ban, valamint 1757-1787 között folyt a gesztesiek anyakönyvezése. Vértessomlón pedig 1787. október 6.-tól anyakönyvezték a gesztesi híveket 1850-ig. 1850-től már Gesztesen történt az anyakönyvezés. Az 1740-es évek végére az Eszterházy-birtokra irányuló szervezett telepítések lényegében lezárultak. Közrejátszott ebben egyrészt a német telepesek számának lecsökkenése az 1740es évekre, másrészt a betelepülés nyomán végbemenő demográfia kiegyenlítődés. A 18. század utolsó harmadában a németek újabb szervezett letelepítése döntően délvidék, a Temesi bánság benépesítésére irányult, 1782-1790 között. A 18. század második felében az új telepesek többsége már az osztrák örökös tartományokból érkezett. A késői települök többnyire már csak zsellérekre szorultak. Ugyanakkor az ország német falvaiban hagyományos törzsöröklési rend, a németség belső migrációját váltotta ki. Ugyancsak ezt a folyamatot erősítették az új körülmények között kialakuló beházasodási szokások is. A törzsöröklési rend folytán a vagyonból kiszorult fiúk számára a környező falvak határában igyekeztek földet vásárolni. Mindez a 19. század közepétől nagyarányú földvásárlásokhoz vezetett a környező magyar, szlovák, szerb, vagy horvát falvak határában.
Az újkori telepítési német falvak sajátos településszerkezetét éppen szabályos utcahálózatuk szabta meg. Többnyire szabályos belső telkeik a falu közepén helyezkedtek el. Szántóföldjeiket pedig kezdettől három nyomásra osztva, egyenesen elhatárolt dűlőkben művelték. A német parasztgazdaságok éppen ezért teherbíróbbak és racionalizálhatóbbnak bizonyultak a magyar gazdaságok többségével szemben. Gesztes településszerkezetét a természeti adottságok, valamint majorsági helyzete együttesen alakították. A többnyire irtásföldböl kihasított házhelyeik a település egyetlen utcája mentén sorakoztak. Ehhez kapcsolódtak az uradalomtól haszonbérbe vett majorsági szántóik az oroszlányi, majki határban.
-10-
1) Hauptgasse (Főutca) 14) Schweizeracker 15) Haube (Fejkötő) 17) Untere Stockacker(Alsó irtás) 16) Lange-Acker (Leghosszabb dűlő) 20) Teichgrubenwiese (Tóároki rét) 18) Haubenackerl (Kis irtás) 21) Obere Stockacker (Felső irtás) 19) Kukuruzwacker (Tengeri dűlő) 22) Schweizer Winkel 23) Votani-Ackerl 29) Teichgrubenackerl (Tóárok) 24) Kleine Stockacker 30) Jagerackerl (Vadász szántó) 25) Spitzacker (Hegyes alakú szántás) 27) Oroszlanyer Weingarten (Oroszlányi szőlők) 28) Eberacker (Vadkanirtás)
-11-
Az önálló gazdálkodást folytató gesztesi majorsági zsellérek megtelepülése döntően a 18. század második felében zajlott le. Mária Terézia 1767. évi úrbéri rendelkezése nyomán zsellérnek az számított, aki 1/8 jobbágyteleknél kevesebb földdel rendelkezett, azaz "úrbéres" jobbágyi kötelezettségeit teljesíteni nem tudta. A zsellérek túlnyomó többsége időszaki bérmunkából tartotta fenn magát. Egy szűkebb rétegük viszont önálló gazdálkodást folytatott, 1-2 holdnyi irtásföldön vagy majorsági földbérlet fejében. A gesztesi majorsági zsellérek az utóbbi, kedvezőbb helyzetű réteghez tartoztak.
Gesztes betelepülését tekintve egyre inkább valószínűsíthető az a feltételezés, hogy a majorsági irtásfalut nem a külső szervezett telepítés, hanem a németség belső migrációs folyamata hívta létre. A szervezett telepítés időszakából ugyanis a német régióból történt jelentős betelepülésre nem következtethetünk. Ezt igazolják az 1747. évi kozmai vizitáció adatai is, amely szerint Gesztesnek ekkor 69 lakója volt, ugyanakkor az 1742-ben würtenbergi svábokkal benépesült szomszédos Kozmának 379.
Noha mindkét település irtásfalu volt, földesúri jogállásukat tekintve jelentősen különböztek egymástól. Kozma ugyanis ún. "ideiglenes szerződéses" jobbágyfaluként teljesítette úrbéri kötelezettségeit, ellenben Gesztes szolgáltatásait mindenkor az uradalom igényeihez szabták. Ugyancsak ellentmond a szervezett telepítésnek Gesztes első ún. telepítési szerződése is, amely a megtelepülök zsellér helyzetéből adódó kötelezettségeit rögzítette, mentességek nélkül. E telepítési szerződés eredetije ugyan nem maradt fenn. lényeges pontjai azonban későbbi megújításaiban változatlanul beépültek.
-12-
Gesztes népességszáma négy évtized alatt mintegy három és félszeresére nőtt. Ugyanakkor, ha figyelembe vesszük az adott időszakban az újonnan betelepülők számát, gesztes népességszámának jó megháromszorozódását pusztán a németség külső betelepülésével aligha magyarázhatjuk. Még ha óvatos fenntartással vesszük is a külső betelepülésre utaló kozmai illetve környei anyakönyvi adatokat, az adott időszakban inkább csak szórvány megtelepülésre következtethetünk. Gesztes betelepülésében minden bizonnyal nem elsősorban a németség külső bevándorlása, mint inkább belső migrációs folyamata játszhatta a jelentősebb szerepet. Ezt a feltételezést valószínűsíti egyrészt, hogy a szervezett telepítések időszaka a 18. század közepére lezárult, másrészt Gesztesnek, mint majorsági zsellértelepülésnek a jogállása. A németségnél zsellérhelyzetbe ugyanis azok juthattak, akik a kötött törzsöröklési rend folytán a parasztgazdaságból kiszorultak. Mindez a németség további belső kirajzási folyamatát váltotta ki, amely nagyrészt a 18. század végére zárult le. Miután Gesztes mindenkori szerződéses kötelezettségeit éppen a megtelepülők majorsági zsellér helyzete szabta meg, a betelepülésben a döntő szerepet a németség belső migrációs folyamatának tulajdoníthatjuk. E belső migrációs feltételezést erősíti a gesztesiek ún. dunai bajor nyelvi dialektusa is, amely elsősorban a budavidéki németségnél illetve a Szár és Vértesboglártól északra-keletre húzódó régió németjeinél volt őshonos.
Gesztes betelepülése a 18. század végére zárult le. 1785-1836 között a lélekszám alig száz fővel gyarapodott. A 19. század második felében pedig már alig változott.
-13-
EGYHÁZI OLDAL Kő az úton! Gondolod, kerül életed útjába Egyetlen gátló kő is hiába? Lehet otromba, lehet kicsike, Hidd el, ahol van, ott kell lennie. De nem azért, hogy visszataszítson téged. S lohassza kedved, merészséged. Jóságos kéz utadba azért tette, Hogy te megállj mellette. Nézd meg a követ, aztán kezdj el Beszélni róla isteneddel. Öt kérdezd meg, milyen üzenetet Küld azzal az akadállyal neked. S ha lelked az istennel találkozott, Utadba minden kő áldást hozott. Prohászka Ottokár
Egyházi ünnepek: > November 1. Mindenszentek > November 11. Szent Márton ünnepe -14-
NYUGDÍJASKLUB 2006. október 4-én az Oroszlányi 2-es számú nyugdíjasklub meghívásának tett eleget a Várgesztesi Nyugdíjas-klub tagsága.
Az Oroszlányiak színvonalas műsorral, köszöntötték a Gesztesi Nyugdíjas-klub tagjait. A napot közös beszélgetéssel, énekléssel zárták.
-15-
Egy kis ízelítő a műsorban elhangzottakból: "Hogy érzi magát Manci néni? - Elég jól, napi negyed kiló szalonna, pár kisfröccs, de hát én így élek!"
- "Hát akkor az egészségével nincs gond. Mondja el, mi a panasza? - Panaszom, hát nekem nincsen. - Akkor úgy érzi magát, mint harminc évvel ez előtt? - Aranyos Doktornő, harminc évvel ez előtt a férjemmel aludtam, ma altatóval."
-16-
NYUGDÍJASKLUB
-17-
CSERE-BERE FOGADOM... HASZNOS OLDAL! Ezen az úgynevezett hasznos oldalon, ingyenesen lehetőséget biztosítunk azoknak, akik eladni, elajándékozni, elcserélni szeretnének valamit Várgesztesen. Legyen az éppen kutya, macska vagy betongerenda, reméljük jó kezekbe kerül majd! > Bottka Bertalan (vadászdomb út 12.) elajándékozna 44 darab három méteres betongyámot! Elérhetősége: 06-20-971-4239 > Terménydaráló jó állapotba eladó 5000 Ft-ért! Érdeklődni lehet a 06-70-590-9403 telefonszámon! > Petényi Gergelynél akácméz és selyemfűméz eladó. Arany János út 51/a esti órákban! > SUZUKI gépkocsi vásárlásához beváltható utalvány megegyezéssel átadó. Tel.: 06-30-424-2326 A későbbiekben ingyenes hirdetéseiket leadhatják személyesen, telefonon, valamint az alábbi e-mail címen: Gallai Edina Tel.: 34/493-875 34/593-004 E-mail:
[email protected]
-18-
ADÓSAROK Személyi jövedelemadózás Lehet, hogy kicsit szokatlan e rovat a Gesztesi Csengőben, de úgy gondolom egy olyan témáról van szó, mely mindannyiunkat érint. Több dolog is eszembe jutott, mikor azon gondolkodtam, melyik lehet az a terület, mely érdekes és fontos lehet a gesztesiek számára, melynek ismét érdemes lenne néhány sort szentelni. A jövedelemadózás mindenkit érint. Érdekes kérdés például, hogy is lesz a bruttó jövedelemből nettó? Hogy is lesz abból az x Ft-ból ami a bérpapíromon szerepel, jóval kevesebb mikor az megérkezik a bankszámlámra? Vagy mi az igazság a nyugdíj bevezetni tervezett adókötelessé tételével kapcsolatban? Hogyan adózik az ösztöndíj? Mi történik akkor, ha valaki a nyugdíj mellett bejelentett alkalmazottként is dolgozik és onnan bérjövedelemben részesül? Meddig teheti ezt meg? Mi van, ha az embernek többféle jövedelme van? Ki készíti el a munkavállaló adóbevallását, és ezt meddig teheti meg? Mely jövedelmeket kell bevallani és melyeket nem? Mit jelent az adójóváírás fogalma? Miért mondják hogy a minimálbér adómentes, illetve meddig lesz ez így? Hogyan fognak változni az szja sávok a következő években? Rengeteg olyan kérdés van, amely nemcsak, hogy érdekes de fontos is számunkra, hisz közvetlenül érinti pénztárcánkat. Többek között ezeket a témákat szeretném röviden és közérthetően boncolgatni a Csengő mostani és következő számaiban. Aki rendszeresen foglalkozik a témával, annak valószínűleg nem fogok tudni sok újat mondani, aki viszont nem, az remélem érdeklődéssel fogja olvasni soraim. A magánszemélyek többféle jövedelemmel rendelkezhetnek: aki dolgozik, bérjövedelemben részesül, aki nyugdíjas nyugdíjat kap, a diákok optimális esetben ösztöndíjban részesülnek. Származhat továbbá a magánszemélynek jövedelme többek között ingatlan(ok) bérbeadásából, tőzsdei tevékenységből, kaphat prémiumot, jutalmat munkáltatójától, üdültethet, illetve végezhet vállalkozási tevékenységet. A magánszemélyek által megszerzett jövedelmek adózására vonatkozó szabályokat a személyi jövedelemadózásról szóló törvény tartalmazza.
-19-
A Csengő mai számában így első nekifutásra a bruttó-nettó bér közötti összefüggésről, szeretnék röviden - azt egy példán keresztül szemléltetve - szólni. A bruttó és nettó bér egymáshoz való viszonya 2006. szeptember 1-vel két változás történt a bruttó bérből levont járulékok mértékét illetően. A többi járulék mértéke változatlan maradt: 2006.szept.1. előtt Egyéni egészségbiztosítási járulék 4% Munkavállalói járulék 1% Egyéni nyugdíjbiztosítási járulék 8,5 %
2006szept. 1. után 6% 1,5% 8,5 %
Mindezeket figyelembe véve nézzük meg, hogyan alakul mondjuk egy 100,000 Ft-os bruttó bér nettója ma, illetve hogyan alakult ez év szeptember 1 előtt: Megnevezés Havi bruttó jövedelem személyi jövedelemadó levonások: előleg egyéni egészségbiztosítási járulék nyugdíjjárulék munkavállalói járulék plusz:
Adójóváírás nettó
jövedelem
-20-
2006.szept 2006.szept 1. előtt 1. után 100 000 100 000 -18 000
-18 000
-4 000 -8 500 -1 000
-6 000 -8 500 -1 500
9 000 77 500
9 000 75 000
A személyi jövedelemadó(előleg) számítása úgy történik, hogy a havi bruttó bért felszorozzák 12 hónappal, majd az így kapott összeg az adótábla szerint adózik. A kapott adóösszeget ezután visszaosztják 12vel, így megkapják a havi szja-előleget, amelyet a munkáltatónak kell levonnia és átutalnia az APEH-nek. Az adótábla 2006 évben a következőképpen néz ki: 1,550,000 Ft-ig 1,550,000 Ft felett
18% 36%
Az előbbi példában lévő 100,000 Ft-os bruttó bért tehát felszorozzuk 12vel, így 1,200,000 Ft-ot kapunk. Ez teljes egészében 1,550,000 Ft alá esik, így az egész összegre 18 % adó kerül felszámításra. Ez éves szinten 216,000 Ft-ot jelent. Visszaosztva 12-vel (havi szintre) megkapjuk a fenti táblában szereplő 18,000 Ft szja előleget (Amennyiben az adott összeg - az éves bér - 1,550,000 Ft fölé esne, mondjuk 1,800,000 Ft-ról ha beszélnénk, úgy az adó összege a következő lenne: 1,550,000 Ft x 18 % = 279,000 + (1,800,0001,550,000) x 36 %) Tehát az 1,550,000 Ft feletti rész adózik csak 36 %kal.) A tábla utolsó előtti sorában szerepel az adójóváírás fogalma. Ez a fogalom valamivel összetettebb, részletes tárgyalását most nem tartom fontosnak, elég röviden annyit tudni róla, hogy a korábbi években a minimálbér adómentességét volt hivatott biztosítani, 2007-től már nem teljes egészében ezt a funkciót fogja szolgálni. Összege az éves bruttó bérköltség 18 %-a, de maximum havonta 9,000 Ft. Ez a mértékű adójóváírás mindenkinek jár, akinek éves bruttó jövedelme nem haladja meg az 1,500,000 Ft-ot.
Remélem sikerült hasznos információkkal szolgálnom, a Csengő következő számában a nyugdíjakkal kapcsolatos adózási kérdésekről olvashatnak ebben a rovatban.
Krüpl Gábor -21-
FALUHÁZ PROGRAM NOVEMBER
• 11.08. 17óra Hagyományőrző Nyugdíjas-klub • 11.10. 17óra Márton napi lámpás felvonulás
• 11.18. 17óra Rock-Fesztivál Hangszóró és vendégei • 11.25. 20óra Jótékonysági Bál - a játszótér kerítéséért
Szerdánként 1730 Aerobic Csütörtökönként 1430 Gyermek Néptánc Péntekenként 1900 Dalkör próbája 1900 Traccsparti
-22-
SPORT ROVAT
Megyei II. osztályú Labdarúgó Bajnokság
7. forduló: 10.01. Tokodi Üveg - Várgesztes
4-1
Gól: Eck
Ifi: Tokodi Üveg -Várgesztes
2-1
Gól: Kern
8. forduló: 10.08. Várgesztes - Zoltek Se
2-1
Gól: Kern (2)
Ifi: Várgesztes - Zoltek Se 3-0 9. forduló: 10.15. Héreg - Várgesztes
Gól: Pillmann R., Pánczél, Torda
1 -2
Gól: Kern, Eck
Ifi: Héreg - Várgesztes
1-6
Gól: TordaO). Pillmann R.. Madácsi. Szurdoki
10. forduló: 10.22. Tarján - Várgesztes
2-1
Gól: Eck
Ifi: Tarján - Várgesztes 2-2
Gól: Valakovics G.. Linfer
11. forduló: 10.29. Várgesztes-Kocs
2-2
Gól: Mazalin. Ricza
Ifi: Várgesztes-Kocs
4-1
Gól: Valakovics G.(2). Linfer. Torda
-23-
SPORT ROVAT Felnőtt bajnok hely 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14
csapat Ete SE Oroszlányi SZE Lábatlan ESE Tarján FC Zoltek SE Várgesztes SFE Csém SE VASÉRT I át Sl Vértestolna SE Tokodi Üveg SE Kocs KSE Ácsi Kinizsi Baji KSE Héreg
győz 9 8 7 6 6 ()
4 3 3 3 2 -
dönt 1 2 3 2 1 1 1 3 2 2 1 1 -
ver 1 1 4 2 3 4 5 5 4 6 6 7 8 11
39 38 31 22 26 27 >9 25 26 17 17 19 15 10
kap 13 15 18 18 10 17 2') 21 25 24 27 31 47 56
pont 28 26 21 21 20 19 16 16 15 11 11 10 7 -
kap 10 17 29 20 24 l6 32 25 37 28 41 46 36 76
pont 27 25 23 22 20 18 18 14 11 10 10 10 10 1
Ifjúsági bajnokság helv 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14
csapat Ácsi Kinizsi Tát SE Lábatlan C s é m SE V A S É R T Kocs KSE Várgesztes SFE Oroszlány SZE Ete SE Baji KSE Tokodi Üveg SE Tarjáni FC Zoltek SE: Vértestolna Sl, Héreg
győz 9 8 7 7 6
dönt 1 2 1 2
ver 2 2 2 3 3
rúg 43 32 68 47 34
5 4 3 3 2
3
30
2 1 4
3 5 6 7 5
26 21 21
1 1
15 10
14 12
3
-24-
SPORT ROVAT
Következő hetek programja
12. forduló: 11.05. 11 és 13 óra Oroszlány - Várgesztes 13. forduló: 11.12. 11 és 13 óra Várgesztes - Vértestolna
A november 12-1 mérkőzéssel a bajnokság őszi szezonja befejeződik.
-25-
SZÜRETI FELVONULÁS FELSŐGALLÁN Több nemzetiségi csoport részvéteiével 16. alkalommal került megrendezésre
Tatabánya Felsőgallán a szüreti felvonulás. Községünket a gyermek tánccsoport képviselte nagy sikerrel.
-26-
SZÜRETI FELVONULÁS FELSŐGALLÁN
-27-
ELKÖSZÖNŐ
E havi számunkat készítették: Gallai Edina Kelemen Zoltán Pillmann Zoltán Payer Gábor Krüpl Gábor Menoni Gabriella Molnár Fanni
