GESZTESI CSENGŐ VÁRGESZTES/Gestitz
2006.06.hó
Májfahúzás - 2006
31. szám
A Várgesztesi Kisebbségi Önkormányzat és a Várgesztesi Faluház szeretettel meghívja Önt és kedves családját a Faluházban és a sportpályán tartandó CSENGŐ NAPI ÜNNEPSÉGRE FALUNAPRA 2006. június 10-én, szombaton PROGRAMOK: Sportpálya 10.30 Faluház
Nős-nőtlen labdarúgó mérkőzés
15.00
Vértessomlói Zeneiskola és Várgesztesi Tagozatának összevont zenekara Megnyitó - Bibliaátadás a nyolcadikosoknak Várgesztesi óvodások műsora Várgesztesi iskolások műsora
15.30 15.50
16.15
Várgesztesi Német Nemzetiségi Gyermek Tánccsoport
16.35
Solymári Ifjúsági Tánccsoport
16.55
Kecskédi Német Nemzetiségi Ifjúsági Tánccsoport
17.15
Vértessomlói Német Nemzetiségi Dalkör
17.35
Solymári Herbstrosen Tánccsoport
17.55
Vértessomlói Német Nemzetiségi Tánccsoport
18.15
Várgesztesi Német Kultúregyesület Dalköre
19.30
Bál a Szomor Sramlival A délután folyamán ugrálóvár, tűzoltóautó bemutató és bográcsparti
-2-
FALUHÁZ PROGRAM Állandó programok: • Szerdánként 14 órától Néptánc 17 órától zenés torna • Péntekenként 18 órától Várgesztesi Dalkör próbája 18 órától Traccsparti • Kedd, Csütörtök 16:30 Fociedzés Könyvtár nyitva tartása: Kedden és csütörtökön 16-18 óra között.
-3-
PAYER GÁBOR történész, tanár rovató Magyarország etnikai viszonyai a XVIII. Században. "Bécsi Udvar telepítés politikája" Demográfiai viszonyok. Spontán népmozgás, migráció. A 17. és 18. század fordulójára- a közel három évtizedes háborús pusztítást követően (török kiűzése, Rákóczi-szabadságharc). Magyarország történetében egy hosszabb- közel egy évszázadnyi (171 l-l790.-ig terjedő) -békés periódus következett. A legnagyobb változás demográfiai téren következett be. A népesség nagyobb mértékben nőtt, mint az európai átlag. A nagy járványok már nem okoztak olyan katasztrófákat, mint a megelőző évszázadokban, noha a pestis több ízben is felütötte a fejét. (1709-13, 1738-41, 1756-1761,1770-71, 1786), s csak 1738 és 1741 között több mint 300 ezer áldozatot követelt. Ami a századelő (1720 körül) népesség számát illeti, a demográfiai szakirodalom- az újabb kutatásokra alapozva- 3,5-4,3 millió közötti lélekszámot valósít. Ugyanakkor a lakosság egyenetlenül oszlott meg az ország különböző területein. Az 1720. évi országos összeírás adatai azt igazolták, hogy a legkevesebb az országnak a török uralom alól felszabadult középső, illetve a déli részein (mintegy 120ezer négyzet kilométernyi területen) éltek-mindössze a lakosság 20 százaléka. A fentiekhez képest hatalmas változásokról tanúskodnak a századvég adatai. A II. József korabeli népszámlálást illetően sem egységesek az álláspontok a szakirodalomban, az azonban bizonyos, hogy Magyarország lélekszáma nagyobb, mint az 1787-es felmérés eredménye, és meghaladja a 9 milliót. A népesség tehát a legoptimistább század eleji lélekszámot alapul véve is, jóval több mint kétszeresére gyarapodott. Magyarországot, lakosságát tekintve a korabeli európai országok viszonylatában nagyságrendileg, csak Oroszország, Franciaország és Törökország előzte meg. A 18. század végére a népesség jelentős gyarapodásával az országrészek közötti demodráfiai kiegyenlítödássel párhuzamossan. alaposan megváltozott az ország etnikai összetétele is.A lakosságon belül a magyarság aránya a középkor végi 80%-ról és a század eleji 50%-ról 40% alá esett a 18-19. század fordulójára. -4-
Ez nem csak az ország területén élő (már a középkortól betelepült) nemzetiségek gyorsabb szaporodásával, hanem (főként a török kiűzéseután) újabb népelemek bevándorlásával, valamint a bécsi udvar szervezett telepítési politikájával függött össze. A Rákóczi-szabadságharc után újult erővel folytatódott azoknak a népeknek a beköltözése, melyekből már hosszabb idő óta jelentős számú lakosság élt a Kárpát-medencében. A magyarság számának csökkenését leginkább a románság térnyerése okozta. A románok száma a 18.század elején Erdélyben nem érte el a negyedmilliót, teljes magyarországi létszámuk pedig 300-400 ezerre volt tehető. A század végére a nagyarányú átvándorlási hullám következtében már 800ezer román élt Magyarország határain belül, részben állandó mozgásban, ide-oda vándorolva Magyarország, Erdély és a román fejedelemségek között. Erdélyben a század eleji negyedmilliós számuk 1735-ben 425ezerre, az 1770-es években pedig 547ezerre növekedett. Jelentős román etnikum telepedett meg Magyarország, Erdéllyel határos részein is. Ennek következtében alakult át Szatmár, Bihar vármegyék korábbi arculata, ahol szinte színmagyar falvak románosodtak el egy évszázad alatt. A román népmozgás harmadik fő iránya a Délvidék volt. A 18.század közepére a Temesi Bánság keleti felén a románság olyannyira meghatározó népelem lett, hogy a bécsi kormányzat ezentúl fékezte betelepülésüket. Létszámban nem mérhető a románokhoz, de jelentős volt a délvidéki szerb betelepedés is. A török kiűzése idején több ezer szerb költözött át Szerémségbe, Szeged és Szabadka vidékére. 1690-ben a török bosszúja elöl menekülni kényszerült mintegy 200ezer szerbet javarészt a bécsi udvar azokra a határmenti területekre telepítette( Szlavónia, Duna-Tisza köze, Maros vidék), ahol a hódoltság idején a szerbek éltek. Magyarországon pedig több mint 300ezren találtak menedéket. Később (1698 és 1701 között) a bécsi udvar az ő számukra szervezte meg (a Száva a Duna, a Tisza és a Maros mentén) az ún. szerb határvidéket. Ezzel a szerbség -katonai szolgálat fejében- olyan kollektív előjogokhoz jutott, amellyel az ország egyetlen más nemzetisége sem rendelkezett. A század közepére azonban -a török hatalmának megrendülésévele határőrvidéket felszámolták. A szerbek ezután települtek be nagyobb csoportokban Magyarország középső vidékeire, de megjelentek a Dunáutúlon, Pesten, Budán, Szentendrén, Komáromban sőt Egerben is.
-5-
Mozgásban volt a létszámában a román után következő szlovák népelem is. A 18.század folyamán a szlovákság egyrészt a Felvidék déli régiója felé húzódott (főként Zemplén, Sáros, Nyitra vármegyében), másrészt Magyarország belső területei felé "rajzott ki"- három fő irányba. A Tiszántúlon, Szarvas és Békéscsaba környékén a Tisza felső folyásánál, Borsod, Abaúj és Zemplén megyékben telepedtek meg, emellett nagyobb szigetet hoztak létre Pest megye területén. A békési vidéken olyan mértékben megnőtt a szlovákok száma, hogy onnan a 19.században tovább telepedtek Szatmár, Csanád megye irányába. Sem jelentőségében sem létszámában nem volt mérhető a fentiekhez a ruszin (Kárpátukrán) etnikum. Vándorlásuk fő iránya főként a Felvidék keleti régiója, különösen Zemplén vármegye volt. Nagy mértékben nőtt a 18.században a zsidók létszáma is. 1700 és 1770 között elsősorban Morvaországból, majd - Lengyeelország 1772. évi felosztását követően- egyre inkább Galíciából települtek át Magyarországra. Az 1730-as évek tájékán létszámuk 16-17ezerre volt tehető, az 1787-es népszámlálási adatok alapján pedig Erdélyben és Magyarországon 82ezernél is több zsidó élt. A románok, szerbek, szlovákok és ruszinok önkéntes beköltözése együttvéve sem hozhatta helyre kellőképpen a népesség számában a török és háborús idők folyamán elszenvedett roppant veszteségeket. A belső migráció pedig-a magyar parasztság elvándorlása a nagyobb népsűrűségű nyugati peremvidékről az ország középső illetve déli területeire- a meglévő szűkös belső erőforrások átcsoportosítását jelentette csupán, a töröktől visszahódított országrész művelés alá vonására. A bécsi udvar telepítés politikája A Habsburg abszolutizmus magyarországi berendezkedésének célkitűzéseit szolgálta -többek között- az a tudatos telepítési politika, amely -a spontán népmozgással szemben- célszerűen irányítva elsősorban a monarchián kívülről kívánta Magyarország lakosságát szervezett módon gyarapítani. Ennek az igénynek fokozott hangsúlyt, egyben sajátos jelleget adott a vele szorosan összefüggő nemzetiségi és vallási cél, a "rebellis" hajlamú, s éppen a visszafoglalt részeken még túlsúlyban lévő magyarság közömbösítése és visszaszorítása a Német Birodalomból betelepített katolikus németek útján. A telepítésügy a török kiűzése után így állami szintre emelkedett, amely III. Károly, Mária Terézia és II. József kormányzatát egyaránt foglalkoztatta.
-6-
A bécsi udvar fenti szándéka annál is inkább megvalósíthatónak látszott, mert a korábbi török területen nemcsak hatalmas uradalmak jutottak az udvarhű idegen arisztokrácia kezére, hanem több jelentős egyházi javadalom is német rendfőnök igazgatása alá került. De az itt birtokot nyert magyar urak és egyházfők is nagyrészt az uralkodó lekötelezettjeinek számítottak. A németek betelepítését szorgalmazta Kollonich Lipót esztergomi érsek, erősen katolikus szellemben fogant híres "Einrichtungswerkje" is. A kormányzati politika szintjére emelkedett javaslat magvalósítását céloztafőként a katolizációt szolgálta- a Kollonich vezetésével működő udvari bizottság által 1689-ben kibocsátott császári-királyi pátens, amely 5 évi adómentességet ígért a majdnem teljesen lepusztult Magyarországon szabad polgárként megtelepedő németeknek. A pátens csakhamar visszhangra talált a Német Birodalom sűrűn lakott részein, főként a Felső-Rajna vidékén. A 18.század elején elsősorban a nagybirtokokra és főleg a Dunántúlra irányuló mozgalom voltjellemző. Ekkor kerültek jelentősebb sváb csoportok - a Dunán lehajózva- a baranyai, tolnai, budai régióba valamint a Bakony környékére. Az 1710-es évek kezdeti nehézségei után (az elökészítetlenség folytán zömében szegényebb telepesek beáramlása) az 1720-as években már jóval több eredményt mutattak fel a nagyrészt erre az időszakra eső földesúri telepítések. Világosan és kedvezőbben megállapított feltételek birtokában többnyire megfelelőbb telepesek is jöttek, miután az 1723. évi törvények a külföldieknek hat, illetve ha kézműves tizenöt évi adómentességet biztosítottak. 1724-től fogva pedig, mindazokat, akik önálló gazdaság létesítésére alkalmatlannak bizonyultak a határon visszafordították. Általában rendezettebbek lettek a körülmények is, melyek közé a jövevények kerültek. Többnyire nem pusztákra ültették őket, hanem továbbélő vagy újjáéledő magyar falvakba. A sváb települőknek mégis csak egy része tudta megállni az első nehézségek próbáját, többnyire csupán a már itt született első nemzedéktől fogva vertek véglegesen gyökeret. De azoknak települései, akik saját erőfeszítésükre építve megálltak helyüket- kedvezőbb helyzetük, szorgalmas és takarékos életmódjuk, s nemkülönben a törzsölködés (a földet a legidősebb fiú örökli osztatlanul) szokása folytán - idővel gazdasági gyarapodásnak indultak. E német falvak sajátos településszerkezete jobbára a középkori magyar falvak maradványaira épült rá. Többnyire szabályos belső telkeik és határbeosztásuk lényegében a földesúrtól származó kihasításból eredt, miután szántóföldjüket kezdettől három nyomásra osztva, egyenletesen elhatárolt dűlőkben művelték. E német települések gazdasági megerősödése igen jól nyomon követhet volt különösen Pest, Tolna, Baranya, Fejér, Komárom, Győr, Veszprém, Zala, Somogy illetve Heves és Zemplén megyékben. -7-
A magyar földesurak toborzó felhívásaira (a könnyített adóterhek és kedvezmények vonzereje folytán) főként a Felső-Rajna és a Felső-Duna vidékén olyannyira meg növekedett a jelentkezők száma, hogy ott mindinkább gátat vetettek a jobb módúak távozásának. Így az 1730-as évekre fokozatosan visszaesett a magánbirtokra irányuló sváb betelepülés hulláma. A később jövök többnyire már csak zsellérként, a település szélén kaptak szűkebb helyet, s esetleg külön dűlőkben kisebb földdarabokat. Ugyanakkor a belső népszaporulat következtében is meg növekedett a zsellérréteg száma, éppen a kötött öröklési rend (jobbágytelek osztatlansága) folytán. A magánföldesúri telepítésekkel szemben (amelyek nagy része a Dunántúlra irányult) a kincstári telepítés fő célpontja a töröktől visszafoglalt délvidék volt, lebonyolítója pedig a Magyar Kamara lett. A nagyrészt kincstári birtokba került Bácskában - magyarok, rácok, bunyevácok mellett- az 1720-as évek végétől fogva települtek meg svábok is. A Bácska megszervezett benépesítése újabb lendületet akkor vett, amikor 1748-ban Grassalkovich Antal gróf a Magyar Kamara új elnöke vette kézbe a telepítéspolitika irányítását. Fő alapelvé a csaknem lakatlan vidék gazdasági kultúra számára való fokozatos heghódítását tették. Elsősorban a kellő földhöz már nem jutott népfölösleget - németet, magyart egyaránt- irányították a pusztán heverő térségekre, hogy a szántóföld müvelését terjesszék az extenzív legeltető állattartással szemben. A Bácska betelepítésének utolsó szakasza Mária Terézia korára zárult le (1763-71 között mintegy 2500 német család települt be.) Bécs állami telepítéspolitikája az 1718-ban visszahódított Bánságra irányult, amelyet közvetlen uralkodói birtoknak tekintettek. Az egyenesen Bécsből igazgatott területet döntően katolikus németek behívása útján kívánták újjáépíteni. Claudius Flórimond Mercy gróf, kormányzó irányításával 1722-26 között érkezett a Bánságba a német telepesek (főként a szegényebbek) első nagy hulláma sváb és frank földről. 1736-37.ben már vagyonosabbak is érkeztek. Az udvar telepítési törekvéseit azonban derékba törte az 1737-39-i török háború. E kudarcot követően (a németek elűzésével) indult meg 1744 és 1763 között a németek betelepítésének újabb nagy hulláma -főként a Felső-Rajna vidékéről. Ennek eredményeként a bánsági németek száma 1763-ra meghaladta a 24ezret. A telepeseknek nyújtott nagyobb kedvezmények birtokában indultak meg a század közepétől a kamarai birtokokon azok a hatalmas természetátalakító munkálatok (Temes szabályozása, mocsarak lecsapolása), amelyek a régió termővé tételét, egyben szántóterület növekedését célozták. A Bánság betelepítése során a helyszínen személyes tapasztalatokat is szerzett II. József még nagyobb fölkészültséggel indította meg a németek újabb letelepítését 1782-ben. -8-
A kedvezmények körének további szélesítése folytán (telkek, házhelyek, gazdasági felszerelések, vetőmag szükséglet biztosítása, valamint 10 évi adómentesség az állami és földesúri terhek alól) 1783-tól 1786-ig mintegy 8590ezer német települt az országba. 1790-re- a Habsburg uralkodók szervezett telepítési politikájának eredményeként - a magyarországi németség száma 724ezerre emelkedett, amely az összlakosság viszonylatában már 10,6%-os részarányt tett ki. A spontán népmozgás, valamint a szervezett betelepítés következtében Magyarország etnikai viszonyai jelentős mértékben átalakultak. 1790-re az országrészek közti demográfiai kiegyenlítődéssel párhuzamosan - a magyarság számaránya összességében (Magyarország csatolt részeit és Erdélyt is beleértve) 41 %-ra csökkent, egyúttal az 5 fő etnikum térnyerését eredményezve (románság 16,1%, szlovákság 10,6%, németség 9,9%, szerbek 6,8%, ruszinok 3,5%) A népességszám pedig a következőképpen alakult a 18.század végére. (Horvátországgal együtt), A 9,3 milliónyi összlakosságból magyar 3,5 millió, román 1,5 millió szlovák l,25millió német 1,1 millió horvát 800ezer szerb 600ezer ruszin 300ezer zsidó, örmény görög, együttesen 300ezer.
A 18. század végére -a századelő háborús időszakát felváltó viszonylagos békés 8 évtizedes jelentős gazdasági erőfeszítéseinek eredményeként- az ország gazdasági felzárkózásának folyamatát jelezte, hogy területének eltartó képessége 2,6- szeresére emelkedett a szatmári béke (1711) időszakához képest.
Folytatjuk
-9-
FELHÍVÁS Tisztelt Választópolgárok! Az Országgyűlés módosította a kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról szóló jogszabályt. A helyhatósági választásokkal egy időben kerül sor a kisebbségi választásokra is. Tehát megváltozik az önkormányzati rendszer: két testület működik- az egyik az önkormányzati képviselők-testülete (jelenleg 6 fős), a másik a települési kisebbségi önkormányzati képviselők- testülete, amely 5 fős lesz. A szavazás során községünkben két szavazókör kerül kialakításra: - az egyik helyen az önkormányzati képviselőkre és a polgármesterre - a másik helyen a kisebbségi önkormányzati képviselőkre lehet majd szavazni.
Az önkormányzati képviselőkre minden nagykorú várgesztesi lakos leadhatja a szavazatát. A kisebbségi képviselőkre csak azon nagykorú személy szavazhat, aki a KISEBBSÉGHEZ TARTOZÁSÁT- a kiküldött nyilatkozat alapján vállalja és a hivatal előterében elhelyezett urnába beteszi. A NYILATKOZAT URNÁBA HELYEZÉSI IDŐPONTJA: 2006. június 1.-július 15. Tehát amennyiben Ön kitölti a kisebbségi nyilatkozatoz, úgy a HVI felveszi egy külön, csak a hivatal és az érintett által megtekinthető névjegyzékbe. A szavazás napján a Szavazatszedő Bizottság megállapítja, hogy Ön szerepel a névjegyzékben, ezért leadhatja a szavazatát. Baloghné Török Edit Körjegyző
-10-
BÉLYEG KIÁLLÍTÁS
A "Jó Szerencsét" ifjúsági bélyegkör és a Várpalotai Olimpiai Baráti Kör aktivistái közösen valósították meg az immár hagyományosnak számító (9. alkalom) " Sikeres magyarok, magyar sikerek az Olimpiákon" című kiállítást.
A kiállítás ez évben Dr. Mendelényi Tamás római kardvívó olimpiai bajnokra emlékezett, aki az Olimpiák történetének 75. magyar aranyérmét szerezte meg a kardcsapattal Olaszországban. E különleges Bélyegkiállítás ünnepélyes megnyitójára 2006. május 2.-án 13 órakor került sor várpalotán a Művelődési Központban. A rendezvényt, Győr Béla méltatta A Magyar Olimpiai Akadémia tanácsának tagja DR. Mendelényi Tamásra emlékezett Mészáros József A magyar Vívószövetség nemzetközi titkára A Bélyegkiállítást megnyitotta, Kurdics Sándor A Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetségének elnöke
-11-
Az elmúlt évek szokásait folytatva a bélyegek mellett kiállításra került a bajnok szinte teljes sport hagyatéka. Az ifjúsági világbajnoki éremtől a római olimpiai érmen át, az Állami kitüntetésig, melyet a család tett lehetővé.
A rendezők elmondták, hogy céljuk a kiállítással örömet szerezni embertársaiknak és nem utolsó sorban a filatélia eszközével örök emléket állítani a bajnoknak. Dr. Mendelényi Tamás idén májusban lenne 70 éves.
-12-
FELHÍVÁS
Mint arról már beszámoltunk a tavasszal megtartott tüdőszűrés nem hozott eredményt az átvilágító fej meghibásodása miatt. A felvételek értékelhetetlenek lettek, így a szűrést meg kell ismételni.
Bízva az Önök megértésében és türelmében várnak mindenkit 2006 JÚNIUS 30.-án 11 és16óra között a Faluházban az ismételt tüdőszűrésen.
-13-
FAKANÁL ROVAT Saláta variációk a meleg nyári napokra! SONKÁS-KAPROS KUKORICA SALÁTA 500g főtt csemege kukorica (lehet konzerv is) 200g gépsonka 1 db paradicsom Az öntethez: 2 kemény tojás 1 nagy csokor kapor 1 kk. mustár 2dl joghurt vagy kefir, só, bors A kukoricát alaposan lecsepegtetjük, egy mélyebb tálba tesszük. Hozzáadjuk a vékony csíkokra vágott sonkát és az apró kockákra darabolt tojás fehérjét. A tojás sárgákat villával összetörjük. Simára keverjük a mustárral, ízlés szerint sózzuk, borsozzuk. Hozzáadjuk a joghurtot és a finomra vágott kaprot. Lazán a salátához keverjük és egy órácskára behűtjük, majd paradicsomszeletekkel díszítve tálaljuk. NEPTUN SALÁTA 500g főtt filézett hal 1 db piros és zöld húsú paprika 1 db hagyma 2db savanykás alma, fodros petrezselyem, citrom, saláta levél az öntethez: 2ek majonéz 1dltejszín 1 dbnarancs leve, só bors Tabasco szósz, (vagy cseresznyepaprika krém) A halhúst felkockázzuk, A paprikákat kicsumázzuk majd karikára vágjuk. A hagymát és az almát felszeleteljük, megöntözzük pár csepp citrommal, hogy ne barnuljon meg. Az egészet a halhoz adjuk. A majonézt habosra keverjük a tejszínnel, a narancs levével és a Tabasco szószból egy gondolatnyival (nagyon erős), ízlés szerint sózzuk borsozzuk és a halhoz keverjük. -14-
A tálat lefedjük, 1 órára hűtőbe tesszük, tálaláskor saláta-levél ágyra szedjük, petrezselyemmel és citromkarikákkal díszítjük. Kitűnő előétel, sőt pirított vajas kenyérrel üdítő nyári vacsora!
CSIRKEMÁJAS SPÁRGA SALÁTA 1 fej saláta 500g spárga 150g csirkemáj 2 kemény tojás 100g paradicsom, olaj, bors petrezselyem Az öntethez: 100g majonéz 2ek ketchup citromlé, konyak, só, Worcester szósz A megmosott májat lecsepegtetjük, borssal megszórjuk, és egy kevés felhevített olajon megsütjük, majd hagyjuk teljesen kihűlni. A spárgát a szokásos módon megtisztítjuk, puhára főzzük majd 4 centis darabokra vágjuk. A paradicsomot a tojásokat karikára vágjuk. A salátát megmossuk, néhány szép levelet félreteszünk, a többit csíkokra vágjuk. A kihűlt csirkemájat felszeleteljük, az egészet egy mély tálba tesszük, s a többi alapanyaggal összekeverjük. A hozzávalókból elkészítjük az öntetet, a salátához adjuk lazán összekeverjük. A félretett szép salátalevekkel kibélelünk egy tálat, ráhalmozzuk a salátát és a tetejére petrezselymet szórunk!
Jó étvágyat kívánunk!
-15-
SPORT ROVAT Megyei I I . osztályú labdarúgó bajnokság
20. forduló: 05.07. Várgesztes - Tát Gól: Eigner Zs.(4), Kern Á., Hernádi J. Ifi: Várgesztes - Tát 21. forduló: 05.14. A várgesztesi felnőtt csapat szabadnapos volt! Ifi: Gyermely - Várgesztes Gól: Madácsi K. 22. forduló: 05.21. Várgesztes - Dömös Gól: Eck J.(3), Mazalin Z., Ricza Z. Ifi: Várgesztes - Dömös Gól: Valakovics G.(2), Pillmann R. Nagy T., Torda T. 23. forduló: 05.28. Tarján - Várgesztes Gól: Eck J., Ricza Z. Ifi: Tarján - Várgesztes Gól: Valakovics G., Pillmann R. Madácsi K.., Pánczél Gy. 24. forduló: 06.04. Várgesztes - Vértessomló Gól: Eck J. Ifi: Várgesztes - Vértessomló Gól: Nagy T., Valakovics G., Pillmann R.
6-3 0-3
5-1
5-0 5-1
0:2 1:4
1:1 3:3
-16-
SPORT ROVAT
-17-
SPORT ROVAT Felnőtt bajnok hely 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13
csapat Vértessomló Piliscsév Várgesztes Tarján i FC Héreg Csém Oroszlányi SZE Kocs Dömös Baji K.SE Tát Tokod Üveg Gyermely
msz győz dönt 18 13 1 12 4 20 19 9 3 18 9 3 19 9 3 19 3 9 4 19 8 7 3 19 7 18 3 7 20 3 4 4 19 2 20 2 0 0 o
ver 4 4 7 6 7
rug 62 44 38 38 45 31
8 10 16 0
21 0
ver 2 5 7 9
rug 106 78 60
kap 30 28 24 31 35 44 39 39 41 34 45 58 0
golk 32 16 11 7 3 1 -3 -8
kap 34 49 41 59 52 63 101 66 59 60 57 111 92
golk 72 29 19 13 48 -18 -59 -5 5 22 -1 -64
-16 -37 0
pont 40 40 30 30 30 30 28 24 21 21 16 8 0
Ifjúsági bajnok hely 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13
csapat Tát Oroszlány Várgesztes Tokodi Üveg Gyermely Kocs Baji KSE Tarjáni FC Csém Piliscsév Dömös Héreg Vértessomló
msz győz dönt 20 17 1 21 13 3 21 13 1 22 13 0 21 12 1 1 21 9 22 9 1 2 20 8 4 21 7 21 7 3 19 7 2 21 5 1 20 5
-18-
100 12 10 10 11 15
42 61 82 56
pont 52 42 40 39 37 28 28 26 25 24 23 16 15
SPORT ROVAT Az utolsó két forduló műsora: 25. forduló: 06.11. 15 és 17 óra Csém - Várgesztes 26. forduló: 06.18. 15 és 17 óra Várgesztes - Baj
Megyei II. osztály Serdülő labdarúgó bajnokság - Döntő 05.20. Várgesztes - Gyermely: 0-4 05.27. Gyermely - Várgesztes: 9-2 A bajnokság végeredménye a rájátszás 1) 2) 3) 4) 5) 6)
Gyermely Várgesztes Tát Csém Vértessomló Kesztölc
-19-
után:
SPORT ROVAT Megyei Öregfiúk bajnokság 6. forduló: 05.04. Várgesztes - Felsőgalla
1-12
7. forduló: 05.08. Vértessomló - Várgesztes
5-1
8. forduló: 05.15. Vértesszölős - Várgesztes
6-4
9. forduló: 05.22. Tatabánya - Várgesztes
10-0
10. forduló: 05.29. Várgesztes - Héreg
0-8
A következő
hetek
programjai:
11. forduló: 06.08. Vértes Erőmű - Várgesztes 12. forduló: 06.12. Császár - Várgesztes 13. forduló: 06.19. Várgesztes - Oroszlány 14. forduló: 06.29. Környe - Várgesztes
-20-
AZEGYHÁZKÖZSÉGTÖRTÉNETE 7.rész 1965. szeptember 12.-én meghalt a Sopron megyei Peresznyén Gesztes nyugdíjas plébánosa, Hamburger Antal. Október 1 .-én temették el ugyanott. A temetésen a gesztesiek is képviseltették magukat. 71 éves korban hunyt el hosszú szenvedés után, 27 éven keresztül szolgálta hűséges helytállással a gesztesi híveket. Ugyancsak szeptember közepén érkezett vissza Böck János plébános. Most máshová akarták helyezni, végül visszakapta Várgesztest. 1965. dec. 17.-én, vette vissza Áder Jánostól. Kemény munkával folytatta a templom, és plébánia környékének szépítését. Az egész gyümölcsöskertet betonoszlopokra húzott dróttal kerítette be. Még a tavasz folyamán 8 darab vasablakkeretet szereltetett a templomablakokra külsőleg, ezekbe drótüveget vágatott. Ezeknek az akkori ára 8000Ft-ot tett ki. A templom bejárat elé betont rakatott. Szomorú esemény történt 1966. Augusztus 21-én. Ismeretlen durva lelkű ember betört a templomba, felfeszítette a szentségházat és elvitte a szentségtartót és az örök lámpát. Egy éven belül kézre került. 1967 Májusában kapta vissza a templom az értékes tárgyakat. 1967 áprilisában készítették el a templomhoz vezető betonjárdát. Az irányítást és a kényes munkát Eigner József kőműves végezte. Szeptember folyamán három padot szereltek a templom előtti járda mellé, később rózsákat ültettek végig a járda mentén. Május 18-án Dr. Bánk József püspök meglátogatta a gesztesi plébániát. 1968 folyamán kutat ásatott a temetőben és az egész temetőt rendeztette. A kút melletti sarokban kis szoborfülkét rakatott. A szoborfülkét Maros József győri építész tervezte, és Huber Mihály, Eck Ferenc valamint Eigner József készítették el. Mindenszentek délutánján áldották meg és helyezték el a Mária szobrot.
Forrás: Weisz János.
-21-
Fehér Szentatyában Jézus, téged látlak. Hiszek, bízom benned. Szeretlek, imádlak. Bánom, hogy szívedet Bűnökkel sebeztem Jó leszek ezen túl. Jöjj hozzám, légy velem. Kitárom szívemet. Jöjj be hozzám, kérlek. Oly nagyon akarlak Szeretni én téged. Átölellek Jézus És szívembe zárlak. A szent angyalokkal Hódolva imádlak.
Jó Jézus melegítsd Szívem szeretetre Hogy kedves lakásod Legyen benne. Ámen
Köszönöm, hogy értem A menyből lejöttél, Fehér kis ostyában Szívembe költöztél. Bocsáss meg, hogy eddig Sokszor rosszat tettem. Most szent kegyelmeddel Erősítsd meg lelkem. Áld meg jó apámat És édesanyámat, Oltalmazd édes, Szép magyar hazámat. Vonj magadhoz engem, Hogy csak neked éljek, S egykor fenn az égben Áldhassalak téged. Ámen. -22-
MISEREND A VÁRGESZTESI TEMPLOMBAN
CSÜTÖRTÖK 1630 VASÁRNAP 830 Templomlátogatás lehetséges, akár egyénileg is. Információ: Kelemen Zoltán (06/20-243-1658)
-23-
ANYÁK NAPJA
-24-
-25-
ELSŐÁLDOZÁS
-26-
-27-
ELKÖSZÖNŐ
E HAVI ROVATUNKAT KÉSZÍTETTÉK: Gallai EDINA Molnár FANNI Pillmann ZOLTÁN
Kelemen ZOLTÁN
