Gépészmérnöki alapképzési szak

Dunaújvárosi Főiskola

Gépészmérnöki alapképzési szak Tanterv 2011

2011. július 29.

Gépészmérnöki alapképzési szak 2011

2


Tartalomjegyzék Szakleírás ................................................................................................................................... 5 Óraterv: ....................................................................................................................................... 8 Gépészmérnöki alapképzési szak tantárgyainak rövid ismertetése ......................................... 12 Mérnöki fizika .................................................................................................................. 12 Informatika ....................................................................................................................... 13 Vállalatgazdaságtan II. ..................................................................................................... 14 Közgazdaságtan I. ............................................................................................................ 15 Mechanika I. ..................................................................................................................... 16 Matematika I. ................................................................................................................... 17 Hő- és áramlástan ............................................................................................................. 18 CAD ................................................................................................................................. 19 Kémia és anyagismeret ..................................................................................................... 20 Gépszerkezettan I. ............................................................................................................ 21 Mechanika II. ................................................................................................................... 22 Matematika II. .................................................................................................................. 23 Menedzsment ................................................................................................................... 24 Matematika III. ................................................................................................................. 25 Szerkezeti anyagok technológiája .................................................................................... 26 Gépszerkezettan II. ........................................................................................................... 27 Mechanika III. .................................................................................................................. 28 Gépészeti méréstechnika .................................................................................................. 29 Gépszerkezettan III. ......................................................................................................... 30 Gyártástechnológia ........................................................................................................... 31 Villamosságtan ................................................................................................................. 32 Általános géptan ............................................................................................................... 33 Géptan .............................................................................................................................. 34 Villamos gépek ................................................................................................................. 35 Gépszerkezettan IV. ......................................................................................................... 36 Irányítástechnika .............................................................................................................. 37 Környezetvédelem és energiagazdálkodás ....................................................................... 38 Szakdolgozat .................................................................................................................... 39 Szakmai gyakorlat ............................................................................................................ 40 Minőségirányítás .............................................................................................................. 41 3


Mechatronika tárgyak ....................................................................................................... 42 Mechatronika alapjai ........................................................................................................ 43 Szenzorok és aktuátorok................................................................................................... 44 Mikrovezérlők, beágyazott rendszerek ............................................................................ 45 Programozás I. .................................................................................................................. 46 Mechatronikai rendszerek ................................................................................................ 47 Komplex mechatronika labor ........................................................................................... 48 Finommechanika .............................................................................................................. 49 Karbantartási tárgyak ....................................................................................................... 50 Gyártástervezés, CAM ..................................................................................................... 50 Tribológia ......................................................................................................................... 51 Műszaki diagnosztika I. .................................................................................................... 52 Karbantartási technológiák I. ........................................................................................... 53 Karbantartási technológiák II. .......................................................................................... 54 Műszaki diagnosztika II ................................................................................................... 55 Karbantartás tervezése és szervezése ............................................................................... 56 Komplex gépészeti tervezés ............................................................................................. 57 Digitális technika .............................................................................................................. 58 Hegesztés .......................................................................................................................... 59 Ember és társadalom III. .................................................................................................. 60 Államigazgatási és jogi ismeretek .................................................................................... 61 Üzleti kommunikáció ....................................................................................................... 62 Műszaki szaknyelv (német) .............................................................................................. 63 Műszaki szaknyelv (angol)............................................................................................... 64

4


Szakleírás Gépészmérnöki alapképzési szak (Mechanical Engineering) Képzésért felelős intézmény

Dunaújvárosi Főiskola

Intézményi azonosító száma

FI60345

Címe

2400 Dunaújváros, Táncsics Mihály utca 1/A

Felelős vezető

Dr. Bognár László rektor

Képzésért felelős vezetők

Szakfelelős Intézet

Műszaki Intézet

Intézetigazgató

Valenta László, főiskolai docens

Szakfelelős

Dr. Szlivka Ferenc, főiskolai tanár

Szakirányok és szakirány felelősök Mechatronika

Dr. Pór Gábor, főiskolai tanár

Karbantartási

Dr. Pór Gábor, főiskolai tanár

Képzési adatok Felvétel feltétele

érettségi

Képzés szintje

alapképzés

Végzettség

alapfokozat (BSc)

Az oklevélben szereplő szakképzettség magyarul Az oklevélben szereplő szakképzettség angolul

gépészmérnök Mechanical Engineer

Képzési idő

7 félév

Megszerzendő kreditpontok száma

210

5

Gépészmérnöki alapképzési szak

A szak képzési célja

Szakirány-választás feltételei

Szakmai gyakorlat

Végbizonyítvány (abszolutórium) kiállításának feltétele

Szakdolgozat

Záróvizsgára bocsátás feltétele

Záróvizsga

Mechatronika szakirány záróvizsgatárgyak

Karbantartási szakirány záróvizsgatárgyak

2011 A képzés célja gépészmérnökök képzése, akik alkalmasak gépek és gépészeti berendezések üzemeltetésére és fenntartására, a gépipari technológiák bevezetésére, illetőleg alkalmazására, a munka szervezésére és irányítására, a műszaki fejlesztés, kutatás és tervezés átlagos bonyolultságú feladatainak ellátására a munkaerőpiac igényei szerint; továbbá kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához. A szakirányhoz tartozó tantárgyak tantárgyi előfeltételeinek teljesítése. A tantervben megadott 5-ik félévben legalább egy szakirány indításra kerül, melyet a legtöbb hallgató választ. Két szakirány indításának feltétele, hogy mindkét szakirányon legalább 30 fő legyen. 7. félévben A végbizonyítvány (abszolutórium) a tantervben előírt vizsgák eredményes letételét és - a szakdolgozat elkészítésének kivételével - más tanulmányi követelmények (testnevelés) teljesítését, illetve a szakdolgozathoz rendelt kreditpontok kivételével a képzési és kimeneti követelményekben előírt kreditpontok megszerzését igazolja, amely minősítés és értékelés nélkül tanúsítja, hogy a hallgató a tantervben előírt tanulmányi és vizsgakövetelménynek mindenben eleget tett. A szakdolgozat olyan konkrét szakterületen adódó gépészmérnöki feladat megoldása vagy kutatási feladat kidolgozása, amely a hallgató tanulmányai során megszerzett ismereteire támaszkodva, kiegészítő szakirodalmak tanulmányozásával a belső és ipari konzulensek irányításával egy félév alatt elkészíthető. A jelölt a szakdolgozattal igazolja, hogy kellő jártasságot szerzett a tanult ismeretanyag gyakorlati alkalmazásában, képes a gépészmérnöki feladatainak elvégzésére és a tananyagon túl jártas egyéb szakirodalomban is, amelyet értékteremtő módon képes alkalmazni. Formai követelmények: A szakdolgozat terjedelme 50-70 oldal. A záróvizsgára bocsátás feltétele a végbizonyítvány (abszolutórium) megszerzése és bírálatra elfogadott szakdolgozat. A záróvizsga az oklevél megszerzéséhez szükséges ismeretek, készségek és képességek ellenőrzése és értékelése, amelynek során a hallgatónak arról is tanúságot kell tennie, hogy a tanult ismereteket alkalmazni tudja. A záróvizsga a szakdolgozat megvédéséből és a tantervben meghatározottak tantárgyak szóbeli vizsgájából áll. ZV1: Mechatronikai rendszerek (MUG-323); Szenzorok és aktuátorok (MUG-322); Irányítástechnika (MUG-101); ZV2: Digitális technika (INF-206); Mikrovezérlők és beágyazott rendszerek (INF-270); Programozás I. (INF-502) ZV1: Karbantartás tervezése és szervezése (MUG-513), Karbantartási technológiák I-II (MUG-511-512), Tribológia (MUG-531) ZV2: Géptan (MUG-082);

6

Gépészmérnöki alapképzési szak

Oklevélátlag

Oklevél minősítése

Oklevélkiadás feltétele

2011 Műszaki diagnosztika I-II (MUG-541-542) Az oklevél eredményét következőképpen kell kiszámítani: (ZV + D + TA)/3. A záróvizsgatantárgy(ak) (ZV) érdemjegyeinek számtani átlaga, szakdolgozat (D) Záróvizsga Bizottság által adott érdemjegye, a teljes tanulmányi időszakban megszerzett összes kreditpontra - a szakdolgozat készítés kivételével vonatkozó súlyozott tanulmányi átlaga (TA). kiváló 4,51 - 5,00; jó 3,51 - 4,50; közepes 2,51 - 3,50; elégséges 2,00 - 2,50 A felsőfokú tanulmányok befejezését igazoló oklevél kiadásának előfeltétele a sikeres záróvizsga, továbbá az előírt nyelvvizsga letétele. Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges. Angol , német Minden félévben heti 1 óra (csak nappali tagozaton ) Teljes munkaidős (nappali); részmunkaidős (levelező)

Nyelvi képzés Testnevelés Munkarend Elvárt mérnöki kompetenciák Alapfokozat birtokában a gépészmérnökök - a várható szakirányokat is figyelembe véve - képesek: - gépelemek, gépek, készülékek, berendezések, szerkezetek konstrukciós tervezésére, szerkesztésére, - gép- és fém- és/vagy polimer szerkezetek és ezek elemei gyártásának, szereléstechnológiájának kidolgozására, irányítására, - gépek, szerkezetek diagnosztikai vizsgálatára, karbantartási, megbízhatósági, javítástechnológiai feladatainak kidolgozására, - gépészeti technológiai folyamatok irányítására, gépi berendezések kiszolgálásának szervezésére, - mechatronikai rendszerek működtetésére, fejlesztésére; - logisztikai és anyagmozgató rendszerek működtetésére, fejlesztésére, - környezetvédelmi feladatok műszaki irányítására, - környezetbarát technológiák alkalmazására, ipari környezet kialakítására, környezetvédelmi technikai eszközök tervezésére, gyártására, - építésgépesítési technológiák alkalmazására, működtetésére és irányítására, - épületgépészeti berendezések tervezésére, kivitelezések előkészítésére, szervezésére és irányítására, - hő- és áramlástechnikai, vegyipari folyamatok tervezésére, kivitelezésére, felügyeletére és irányítására, - járművek és mobil gépek tervezésére és gyártására, üzemeltetésére, - az egyenlő esélyű hozzáférés elvének alkalmazására, - munkavédelmi feladatok megoldására.

7


Óraterv: Nappali

Gépészmérnöki alapképzési szak Félévek - heti óraszám

Tantárgykód

Tantárgy neve

1

2

3

Előfeltétel

4

5

6

7

ea gy l k kr ea gy l k kr ea gy l k kr ea gy l k kr ea gy l k kr ea gy l k kr ea gy l DFAN-MUT-215 Mérnöki fizika

1 2

0 V

5

DFAN-INF-010

Informatika

0 0

3

F

5

DFAN-GTV-337

Vállalatgazdaságtan II.

2 1

0

F

5

DFAN-GTK-003

Közgazdaságtan I.

2 1

0 V

5

DFAN-MUG-011 Mechanika I.

2 2

0 V

5

DFAN-KIM-001

1 2

1 V

5

Matematika I.

1 1

1 V

5

DFAN-MUG-021 CAD

0 0

2

F

5

DFAN-MUA-001 Kémia és anyagismeret

2 0

1

F

5

DFAN-MUG-031 Gépszerkezettan I.

2 2

0

F

5

DFAN-MUG-012 Mechanika II.

2 1

1 V

5

DFAN-KIM-002

Matematika II.

1 2

1

5

DFAN-GTV-607

Menedzsment

1

2

0

F

5

DFAN-KIM-003

Matematika III.

1

1

1

F

5

Szaknyelv

0

4

0 V

5

DFAN-MUA-003 Szerkezeti anyagok technológiája

2

0

1

F

5

DFAN-MUG-032 Gépszerkezettan II.

2

1

1

F

5

DFAN-MUG-013 Mechanika III.

1

2

0 V

5

DFAN-MUG-011 DFAN-KIM-001 DFAN-KIM-001

DFAN-MUG-071 Gépészeti méréstechnika

2

0

1

F

5

DFAN-MUG-033 Gépszerkezettan III.

2

2

0

F

5

1

1

1

F

5

DFAN-MUG-041 Gyártástechnológia

2

1

0 V

5

DFAN-INF-200

2

2

0

F

5

1

0

2

F

5

Választható gépészeti szakmai ismeret

Villamosságtan

DFAN-MUG-081 Általános géptan DFAN-MUG-082 Géptan DFAN-INF-218

kr

DFAN-MUT-215 DFAN-KIM-001

DFAN-MUT-411 Hő- és áramlástan

F

k

DFAN-MUA-001 DFAN-MUG-021 DFAN-MUG-031 DFAN-MUG-011 DFAN-MUG-011 DFAN-MUG-012 DFAN-KIM-003 DFAN-MUG-031 DFAN-MUG-012 DFAN-MUG-032 DFAN-MUT-411 2

1

1

V

Szakirány 5. félév

8

2

3 V/F 20

Villamos gépek

2

0

1

F

5

DFAN-MUG-081

5

DFAN-MUG-034 Gépszerkezettan IV.

2

0

1

Szakirány 6. félév

6

1

6 V/F 20

V

DFAN-MUG-101 Irányítástechnika

2

1

1

V

DFAN-MUG-013 DFAN-MUG-033

5

DFAN-KIM-003 DFAN-INF-200

5

DFAN-MUT-511 Környezetvédelem és energiagazdálkodás Választható humán ismeretek

2

1

1

F

5

3

0

0 V/F 5

DFAN-MUG-902 Szakdolgozat

0 10 0

A

15

DFAN-MUG-901 Szakmai gyakorlat

0

0

0

A

0

DFAN-MUG-111 Minőségirányítás

2

1

0

F

Heti EA, GY, L, Kredit Heti össz óra

8 8

4 20

30 8 6

6 20

30 7 10 3

30 10 6

20

4

30 12 3

20

Összkredit

5

30 10 2

8

30 7 12 1

20

20

20

5

6

7

1-6 fél év mi nden tá rgyá na k tel jes ítés e

5 30

210

Mechatronika szakirány Félévek - heti óraszám Tantárgykód

Tantárgy neve

1

2

3

Előfeltétel

4

ea gy l k kr ea gy l k kr ea gy l k kr ea gy l k kr ea gy l k kr ea gy l k kr ea gy l k kr DFAN-INF-501

2

0

3

F

5

DFAN-MUG-321 Mechatronika alapjai

Bevezetés a programozásba

2

0

0

V

5

DFAN-MUG-322 Szenzorok és aktuátorok

2

0

1

F

5

DFAN-INF-270

Mikrovezérlők, beágyazott rendszerek

2

0

2

F

5

DFAN-INF-502

Programozás I.

1

0

2

F

5

DFAN-MUG-323 Mechatronikai rendszerek

2

1

1

V

5

DFAN-MUG-351 Komplex mechatronika labor

0

0

3

F

5

DFAN-MUG-311 Finommechanika

2

1

0

F

5

DFAN-INF-206 DFAN-INF-200 DFAN-INF-206 DFAN-INF-200 DFAN-INF-206 DFAN-INF-501 DFAN-INF-400 DFAN-MUG-321 DFAN-MUG-322 DFAN-MUG-034

Karbantartási szakirány Félévek - heti óraszám Tantárgykód

Tantárgy neve

1

2

3

Előfeltétel

4

5

6

7

ea gy l k kr ea gy l k kr ea gy l k kr ea gy l k kr ea gy l k kr ea gy l k kr ea gy l k kr DFAN-MUG-043 Gyártástervezés, CAM

2

1

1

F

5

DFAN-MUG-531 Tribológia

2

0

1

F

5

DFAN-MUG-541 Műszaki diagnosztika I.

2

1

0

V

5

DFAN-MUG-511 Karbantartási technológiák I.

2

0

1

F

5

DFAN-MUG-041 DFAN-MUT-411 DFAN-MUG-032 DFAN-KIM-003 DFAN-MUG-013 DFAN-MUG-042 DFAN-MUG-041

DFAN-MUG-512 Karbantartási technológiák II.

2

1

0

V

5

DFAN-MUG-542 Műszaki diagnosztika II

2

0

2

F

5

DFAN-MUG-513 Karbantartás tervezése és szervezése

2

1

0

V

5

DFAN-MUG-551 Komplex gépészeti tervezés

0

0

3

F

5

DFAN-MUG-541 DFAN-MUG-082 DFAN-MUG-081 DFAN-MUG-034

Választható gépészeti szakmai ismeret tárgyak Félévek - heti óraszám Tantárgykód

Tantárgy neve

DFAN-INF-206

Digitális technika

1

2

3

4

Előfeltétel 5

6

7

ea gy l k kr ea gy l k kr ea gy l k kr ea gy l k kr ea gy l k kr ea gy l k kr ea gy l k kr DFAN-MUG-042 Hegesztés

2

1

0 V

5

1

1

1

5

DFAN-MUA-003

F

8

Gépészmérnöki alapképzési szak 2011 Választható humán ismeretek Félévek - heti óraszám 1

2

3

4

Előfeltétel

Tantárgykód

Tantárgy neve

5

6

7

DFAN-KTD-004

Ember és társadalom III.

3

0

0

V

5

DFAN-KTN-107

Államigazgatási és jogi ismeretek

3

0

0

V

5

DFAN-KTD-033

Üzleti kommunikáció

1

2

0

F

5

Tantárgykód

Tantárgy neve

DFAN-KIN-130

Műszaki szaknyelv (német)

0

4

0

F

5

angol B1 szint

DFAN-KIN-140

Műszaki szaknyelv (angol)

0

4

0

F

5

német B1 szint

ea gy l k kr ea gy l k kr ea gy l k kr ea gy l k kr ea gy l k kr ea gy l k kr ea gy l k kr

(GM) Szaknyelv Félévek - heti óraszám 1

2

3

4

Előfeltétel 5

6

7


(GM) Karbantartási záróvizsgatárgy (ZV1):

(GM) Mechatronika záróvizsgatárgy (ZV2):

DFAN-MUG-322 Szenzorok és aktuátorok

DFAN-INF-206

Digitális technika

DFAN-MUG-323 Mechatronikai rendszerek

DFAN-INF-270


DFAN-MUG-101 Irányítástechnika

DFAN-INF-502

Programozás I.



DFAN-MUG-513 Karbantartás tervezése és szervezése

DFAN-MUG-082 Géptan

DFAN-MUG-511 Karbantartási technológiák I.

DFAN-MUG-541 Műszaki diagnosztika I.

DFAN-MUG-512 Karbantartási technológiák II.

DFAN-MUG-542 Műszaki diagnosztika II

DFAN-MUG-531 Tribológia

Jelölések: V Vizsga, F Félévközi jegy, ea előadás, gy gyakorlat, l labor, kr kredit, k követelmény

9

Gépészmérnöki alapképzési szak 2011 Levelező

Gépészmérnöki alapképzési szak Félévek - féléves óraszám 1

2

Tantárgykód

Tantárgy neve

DFAL-MUT-215

Mérnöki fizika

DFAL-INF-010

Informatika

DFAL-GTV-337

Vállalatgazdaságtan II.

10 5

0

F

5

DFAL-GTK-003

Közgazdaságtan I.

10 5

0

V

5

10 10 0

V

5

5 10 5

V

5

3

4

Előfeltétel 5

6

7

ea gy l k kr ea gy l k kr ea gy l k kr ea gy l k kr ea gy l k kr ea gy l k kr ea gy

DFAL-MUG-011 Mechanika I. DFAL-KIM-001

Matematika I.

DFAL-MUT-411

Hő- és áramlástan

5 10 0 0

V

5

0 15 F

5

DFAL-MUG-021 CAD

5

5

V

5

0

0 10 F

5

5

DFAL-MUA-001 Kémia és anyagismeret

10 0

5

F

5

DFAL-MUG-031 Gépszerkezettan I.

10 10 0

F

5

DFAL-MUG-012 Mechanika II.

10 5

5

V

5

5 10 5

F

5

DFAL-KIM-002

Matematika II.

DFAL-GTV-607

Menedzsment

DFAL-KIM-003

Matematika III. Szaknyelv

DFAL-MUG-011 DFAL-KIM-001 5 10 0

F

5

5

5

F

5

0 20 0

5

V

5

10 0

5

F

5

DFAL-MUG-032 Gépszerkezettan II.

10 5

5

F

5

5 10 0

V

5

DFAL-KIM-001

DFAL-MUG-071 Gépészeti méréstechnika

10 0

5

F

5

DFAL-MUG-033 Gépszerkezettan III.

10 10 0

F

5

Választható gépészeti szakmai ismeret

5

5

F

5

DFAL-MUG-041 Gyártástechnológia

10 5

0

V

5

DFAL-INF-200

10 10 0

F

5

5

0 10 F

5

Villamosságtan

DFAL-MUG-081 Általános géptan

5

DFAL-MUG-082 Géptan

DFAL-MUA-001 DFAL-MUG-021 DFAL-MUG-031 DFAL-MUG-011 DFAL-MUG-011 DFAL-MUG-012 DFAL-KIM-003 DFAL-MUG-031 DFAL-MUG-012 DFAL-MUG-032 DFAL-MUT-411 10 5

V 5 V/ 40 10 15 20 F 10 0 5 F 5

Szakirány 5. félév DFAL-INF-218

Villamos gépek

5

DFAL-MUG-034 Gépszerkezettan IV.

DFAL-MUG-081

10 0

Szakirány 6. félév DFAL-MUG-101 Irányítástechnika DFAL-MUT-511

5

V

V/ 20 F

10 5

V

5

DFAL-MUG-013 DFAL-MUG-033

5

30 5 30

DFAL-KIM-003 DFAL-INF-200

5

Környezetvédelem és energiagazdálkodás

10 5

Választható humán ismeretek

15 0

DFAL-MUG-902 Szakdolgozat DFAL-MUG-901 Szakmai gyakorlat DFAL-MUG-111 Minőségirányítás Heti EA, GY, L, Kredit Heti össz óra

k kr

DFAL-MUT-215 DFAL-KIM-001

DFAL-MUA-003 Szerkezeti anyagok technológiája

DFAL-MUG-013 Mechanika III.

l

40 40 20 100

5

F 5 V/ 0 5 F

0 50 0

A 15

0

0

0

A

10 5

0

F

30 40 30 30

30 35 50 15

30 50 30 20

30 60 15 25

30 50 10 40

20

20

20

20

20

20

5

6

7

Összkredit

30 35 60 5

1-6 fél év mi nden tá rgyá na k tel jes ítés e

0 5 30

210

Mechatronika szakirány Félévek - féléves óraszám Tantárgykód

Tantárgy neve

DFAL-INF-501

Bevezetés a programozásba

1

2

3

4

Előfeltétel

ea gy l k kr ea gy l k kr ea gy l k kr ea gy l k kr ea gy l k kr ea gy l k kr ea gy l k kr 10 0 15 F

5

DFAL-MUG-321 Mechatronika alapjai

10 0

0

V

5

DFAL-MUG-322 Szenzorok és aktuátorok

10 0

5

F

5

DFAL-INF-270


10 0 10 F

5

DFAL-INF-502

Programozás I.

5

DFAL-MUG-323 Mechatronikai rendszerek

0 10 F

10 5

DFAL-MUG-351 Komplex mechatronika labor

0

DFAL-MUG-311 Finommechanika

5

V

5

0 15 F

5

10 5

5

0

F

DFAL-INF-206 DFAL-INF-200 DFAL-INF-206 DFAL-INF-200 DFAL-INF-206 DFAL-INF-501 DFAL-INF-400 DFAL-MUG-321 DFAL-MUG-322

5

DFAL-MUG-034

Karbantartási szakirány Félévek - féléves óraszám Tantárgykód

Tantárgy neve

1

2

3

4

Előfeltétel 5

6

7

ea gy l k kr ea gy l k kr ea gy l k kr ea gy l k kr ea gy l k kr ea gy l k kr ea gy l k kr DFAL-MUG-043 Gyártástervezés, CAM

10 5

5

F

5

DFAL-MUG-531 Tribológia

10 0

5

F

5

DFAL-MUG-541 Műszaki diagnosztika I.

10 5

0

V

5

DFAL-MUG-511 Karbantartási technológiák I.

10 0

5

F

5

DFAL-MUG-041 DFAL-MUT-411 DFAL-MUG-032 DFAL-KIM-003 DFAL-MUG-013 DFAL-MUG-042 DFAL-MUG-041

DFAL-MUG-512 Karbantartási technológiák II.

10 5

V

5

DFAL-MUG-542 Műszaki diagnosztika II

10 0 10 F

5

DFAL-MUG-513 Karbantartás tervezése és szervezése

10 5

V

5

0 15 F

5

DFAL-MUG-551 Komplex gépészeti tervezés

0

0

0

DFAL-MUG-541 DFAL-MUG-082 DFAL-MUG-081 DFAL-MUG-034

Választható gépészeti szakmai ismeret tárgyak Félévek - féléves óraszám 1

2

3

4

Előfeltétel 5

6

7

Tantárgykód

Tantárgy neve

DFAL-INF-206

Digitális technika

10 5

0

V

5

DFAL-MUG-042

Hegesztés

5

F

5

DFAL-MUA-003


5

5

10

Gépészmérnöki alapképzési szak 2011 Választható humán ismeretek Félévek - féléves óraszám 1

2

3

4

Előfeltétel 5

6

7

Tantárgykód

Tantárgy neve

DFAL-KTD-004

Ember és társadalom III.

15 0

0

V 5

DFAL-KTN-107

Államigazgatási és jogi ismeretek

15 0

0

V 5

DFAL-KTD-033

Üzleti kommunikáció


5 10 0

F

5

Szaknyelv Félévek - féléves óraszám 1

2

3

4

Előfeltétel 5

6

7

Tantárgykód

Tantárgy neve

DFAL-KIN-130

Műszaki szaknyelv (német)

0 20 0

F

5

német B1 szint

DFAL-KIN-140

Műszaki szaknyelv (angol)

0 20 0

F

5

angol B1 szint



(GM) Mechatronika záróvizsgatárgy (ZV2):

DFAL-MUG-322 Szenzorok és aktuátorok

DFAL-INF-206

Digitális technika

DFAL-MUG-323 Mechatronikai rendszerek

DFAL-INF-270


DFAL-MUG-101 Irányítástechnika

DFAL-INF-502

Programozás I.



DFAL-MUG-513 Karbantartás tervezése és szervezése

DFAL-MUG-082 Géptan

DFAL-MUG-511 Karbantartási technológiák I.

DFAL-MUG-541 Műszaki diagnosztika I.

DFAL-MUG-512 Karbantartási technológiák II.

DFAL-MUG-542 Műszaki diagnosztika II

DFAL-MUG-531 Tribológia

Jelölések: V Vizsga, F Félévközi jegy, ea előadás, gy gyakorlat, l labor, kr kredit, k követelmény

11


Gépészmérnöki alapképzési szak tantárgyainak rövid ismertetése Mérnöki fizika DFAN-MUT-215 1/2/0/V/5 DFAL-MUT-215 5/10/0/V/5

Tantárgyat gondozó intézet: Műszaki Intézet Tárgyfelelős oktató: Dr. Szörényi Tamás Előfeltétel: Nincs Jellemző átadási módok: Előadás: Minden hallgatónak nagy előadóban, táblás előadás. Projektor, vagy írásvetítő használata (Összes óra 33,33%-ában)(15 óra) Gyakorlat: Maximum 30 fős csoportokban táblás számolási gyakorlat. (Összes óra 66,66%-ában)(24 óra) Labor: 5x2 óra laboratóriumi mérés és 2 óra felkészítés nyitott laboratórium keretében (Órarenden kívül) Tanulói tevékenységformák: Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel és az anyag rögzítése a saját és az elektronikusan rendelkezésre álló jegyzet felhasználásával 40% Mérési gyakorlatok önálló elvégzése 20% Feladatok irányított és önálló feldolgozása 20% Tesztfeladatok megoldása 20%} Oktatási cél: - A hallgató ismerje az anyagi pont mechanikájának legfontosabb törvényeit, - Ismerje a folyadékok és gázok sztatikájához és dinamikájához tartozó legfontosabb összefüggéseket - Ismerje meg a hőtan, az elektromosságtan, valamint az optika, a kvantummechanika és a félvezetők és a modern fizika alapjait - Legyen képes a felsorolt témakörökben összefüggések felismerésére, alapszintű feladatok megoldására Tartalom: Kinematika, dinamika. A mechanika axiómái. Lendület, és megmaradása. Munka, energia, teljesítmény, munkatétel. Rezgéstan. A folyadékok és gázok mechanikájának alapjai. Pascal, Archimedes törvénye. Kontinuitási egyenlet. Munka, hőmennyiség, belső energia, I. főtétel. Hőtágulás, fázisátalakulások. Coulomb törvénye, potenciál és feszültség, kapacitás. Áramerősség, Ohm törvény, ellenállás, ellenállások kapcsolása, Kirchoff törvények, hálózatszámítás. Egyenáram mágneses mezeje, elektromágneses indukció. Váltakozó áram elemei. Geometriai optika. Fizikai optika. A kvantummechanika és az anyagszerkezettan alapjai, félvezető eszközök. A modern informatikai eszközök működésének alapjai. Moore törvény, a kvantumkompjuter alapfogalmai. Kötelező irodalom: - Kiss Endre: Mérnöki Fizika (elektronikus jegyzet) - Fizika feladatgyűjtemény ( szerk. Horváth Miklós, elektronikus jegyzet) Ajánlott irodalom: - Budó Ágoston: Kísérleti Fizika I., II., III. (Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1997) - R. Feynmann: Modern Fizika 1., 2., 3., 5., 7., 9. (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1986)

12


Informatika DFAN-INF-010 0/0/3/F/5 DFAL-INF-010 0/0/15/F/5

Tantárgyat gondozó intézet: Informatikai Intézet Tárgyfelelős oktató: Dr. Király Zoltán Előfeltétel: Nincs Jellemző átadási módok: Előadás: Gyakorlat: Labor: Számítógépes termekben egyéni feladatokat oldanak meg a hallgatók tanári segítséggel Tanulói tevékenységformák: Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel, Információk feladattal vezetett rendszerezése (40%) Feladatok önálló feldolgozása (60%) Oktatási cél: A hallgatók szerezzenek olyan alapvető informatikai ismereteket, amely a nemzetközileg meghatározott informatikai írástudás (ECDL) alapmoduljainak elsajátításához szükséges. Legyenek képesek egy grafikus operációs rendszer biztos kezelésére. Tudjanak tetszőleges szöveges és táblázatot szövegszerkesztő és táblázatkezelő programmal elkészíteni. Tudjanak az Interneten böngészni és levelezni. Legyenek képesek egyszerű adatbázisok elkészítésére és kezelésére, valamint egyszerű bemutatók készítésére. Tartalom: Operációs rendszer kezelése (Windows), fájlok, mappák, háttértárak kezelése. Víruskeresés, vírusirtás, naplózás. Tömörített dokumentumok kezelése. A Windows segédprogramjainak (Paint, Jegyzettömb) használata. Szövegszerkesztés a Word programmal. Karakter és bekezdésformázás, hasábok, tabulátorok, élőfejek és élőlábak, különleges karakterek, felsorolás és számozás, táblázatok, stílusok, körlevél. Táblázatkezelés az Excel programmal. Táblázatok feltöltése, formázása, képletek, függvények használata, címzések, diagramok, adattáblák, célértékkeresés, solver, adatbázis műveletek, kimutatás. Internet böngészők beállításai és használata. Levelezőprogramok beállításai és használata: Levelek küldése, fogadása, mellékletek, címjegyzék, titkos másolat, fontos levél. Adatbázis készítés az Access programmal. Adattáblák létrehozása, formázása, adattáblák összekapcsolása. Lekérdezések (választó, táblakészítő, törlő, hozzáfűző, frissítő, kereszttáblás), űrlapok, jelentések készítése. Prezentáció készítés a PowerPoint programmal. Kötelező irodalom: 1. Király Zoltán-Ősz Rita: Szövegszerkesztés példatár 2. Király Zoltán-Ősz Rita: Táblázatkezelés példatár 3. Király Zoltán: Adatbáziskezelés példatár 4. ECDL vizsgapéldatár 5. Elektronikus irodalom: 6. Távoktatási anyag a Moodle, vagy a Neptun rendszerben Ajánlott irodalom:

13


Vállalatgazdaságtan II. DFAN-GTV-337 2/1/0/F/5 DFAL-GTV-337 10/5/0/F/5

Tantárgyat gondozó intézet: Gazdálkodástudományi Intézet Tárgyfelelős oktató: Dr. Kovács Tamás Előfeltétel: Nincs Jellemző átadási módok: Előadás: Minden hallgatónak nagy előadóban, táblás előadás. Projektor vagy írásvetítő használata (összes óra 50%-ában). Gyakorlat: Minden hallgatónak táblás gyakorlat, projektor vagy írásvetítő használata (összes óra 50%-ában). Labor: Tanulói tevékenységformák: Elméleti anyag feldolgozása irányítással 40 % Elméleti anyag önálló feldolgozása 10 % Feladatmegoldás irányítással 25 % Feladatok önálló feldolgozása 25 % Oktatási cél: A tananyag átfogó ismereteket nyújt a vállalatgazdaságtan témáján belül a vállalatok alapítása, működtetése, átalakulása, megszüntetése, anyagi, vagyoni, pénzügyi gazdálkodása témájában. A hallgató képessé válik a vállalati gazdálkodás lényegének, lebonyolításának áttekintésére és a vállalati (vállalkozási) jogi ill. egyéb szabályozás megismerésére és alkalmazására. Ismeri a vállalatok gazdasági, pénzügyi, személyi, anyagi, vagyoni jellemzőit, összetevőit, a vállalatok tevékenységében rejlő kockázatokat, ezek fajtáit, a nemzetközi és hazai vállalati együttműködések jellemzőit és mindezek készségszintű alkalmazására válik képessé. Az elméleti ismeretek mellett a gyakorlati jellemzők megismerésére is mód nyílik. Tartalom: A vállalatok kialakulása, a fogalma, a működésének jogi háttere. A vállalat makro és mikro, külső és belső környezete. A vállalat, mint gazdasági rendszer, a gazdasági rendszerek jellemzői, működésének alapfogalmai. A vállalati cél, célrendszer, stratégia. A vállalatok gazdasági döntései. A vállalati erőforrások és tevékenységrendszer ismertetése. A vállalat vagyona és forrásai, a vállalat finanszírozása. A vállalatok szervezete és vezetése. A vállalatok erőforrás gazdálkodása. A vállalati termelés, szolgáltatás, anyagi folyamatok bemutatása. A vállalat belső és külső logisztikája. A vállalat emberi erőforrás gazdálkodása. A vállalati információ forrásai, szerepe. A vállalati innováció. A vállalatok bevételei és költséggazdálkodása. A minőség fogalma, a teljes körű minőségbiztosítás és ellenőrzés (TQM). A vállalati stratégia, stratégiai vezérelvek, stratégiai menedzsment, a stratégia kidolgozása, végrehajtása, ellenőrzése. Controlling. Az üzleti tervezés szerepe, bemutatása. A vállalati etika, felelősség, kultúra a vállalatok működése során. Outsourcing (kiszervezés), kialakulása, típusai, megvalósításának lehetőségei. Vállalati együttműködések. Kötelező irodalom: 1. Chikán Attila: Bevezetés a vállalatgazdaságtanba, Bologna tankönyvsorozat, Aula, Bp. 2006. 2. Chikán Attila: Vállalatgazdaságtan, Aula, Bp. 2004. Ajánlott irodalom: 1. Lengyel László: Vállalatgazdaságtan I. SZIE-GTK-KVA jegyzet, Bp. 2006. 2. Lengyel László: Vállalatgazdaságtan II. SZIE-GTK-KVA jegyzet, Bp. 2006.

14


Közgazdaságtan I. DFAN-GTK-003 2/1/0/V/5 DFAL-GTK-003 10/5/0/V/5

Tantárgyat gondozó intézet: Gazdálkodástudományi Intézet Tárgyfelelős oktató: Dr. Nagy Sándor Előfeltétel: Nincs Jellemző átadási módok: Előadás: Közös előadás nagy táblás teremben Gyakorlat: Kiscsoportos táblás gyakorlatok Labor: Tanulói tevékenységformák: Elméleti anyag feldolgozása irányítással 17% Elméleti anyag önálló feldolgozása 17% Feladatmegoldás irányítással 17% Feladatok önálló feldolgozása 49% Oktatási cél: Alapvető cél, hogy a hallgató megismerje és elsajátítsa közgazdasági ismeretek révén a gazdaság mozgástörvényeinek, a valós társadalmi összefüggéseknek, kölcsönhatásoknak a főbb törvényszerűségeit. A Közgazdaságtan I. tantárgy a mikro- és makroökonómiai jelenségek, kapcsolatrendszerek és szemlélet bemutatásával a gazdasági cselekvések mozgatórugóinak megértését, a gazdasági életben való eligazodást segíti. Ennek keretében célja az általános közgazdasági alapfogalmak bemutatása, a piacgazdasági szereplők tevékenysége eredményeként alakuló gazdasági folyamatok elemzése, valamint a makrogazdasági jelenségek mögött meghúzódó törvényszerűségek megértése. A tantárgy előkészíti és megalapozza az alkalmazott közgazdaságtani ismeretek elsajátítását. Tartalom: A közgazdaságtan, mint tudomány. Bevezetés a közgazdasági gondolkodásmódba. Makro-és mikroökonómia. Pozitív és normatív közgazdaságtani szemlélet. A közgazdaságtan tárgya , alapfogalmai. Koordinációs mechanizmusok a gazdaságban. A piac és a piaci alapfogalmak. A piac működése és az ármechanizmus. A kereslet és a kínálat. Keresleti és kínálati függvény/görbe. A piaci egyensúly. A keresletrugalmasság. Rugalmasság és árbevétel kapcsolata. A vegyes gazdaság szereplői. A háztartás motivációi, jövedelmei, kiadásai. Az üzleti szervezetek gazdálkodása. Költségek, bevétel és profitfogalmak. Piaci formák és piaci szerkezetek. Termelési tényezők és piacuk. Externális hatások a gazdaságban. A nemzetgazdasági teljesítmény fogalma, legfontosabb statisztikai mérőszámai. A gazdasági növekedés alapfogalmai, feltételei, mérése. Gazdasági fejlődés, fenntartható növekedés. A pénz fogalma és funkciói. A modern bankrendszer és a pénzkínálat. Pénzpiac és az inflációs folyamatok.. A munkapiac alapvető kategóriái. Munkapiaci egyensúlytalanságok, a munkanélküliség. Az állam a piacgazdaságban. Kormányzati funkciók. A költségvetés. Makrogazdasági folyamatok állami befolyásolása. A nyitott gazdaság és a gazdaságpolitika összefüggései. Nemzetközi pénz- és tőkeáramlás, fizetési mérleg. Globalizáció, nemzetközi trendek és problémák a világgazdaságban. Kötelező irodalom: Stephen D. Williamson: Makroökonómia. Osiris Kiadó Kft., Budapest, 2009. Kurtán Lajos: Közgazdaságtan. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2008. Amihai Glazer - David Hirschleifer - Jack Hirschleifer: Mikorökonómia. Osiris Kiadó Kft., Budapest, 2009. Ajánlott irodalom: Meyer Dietmar - Solt Katalin: Makroökonómia. AULA Budapest 2006. Solt Katalin: Mikroökonómia. TRI-Mester Bt., Tatabánya, 2007.

15


Mechanika I. DFAN-MUG-011 2/2/0/V/5 DFAL-MUG-011 10/10/0/V/5

Tantárgyat gondozó intézet: Műszaki Intézet Tárgyfelelős oktató: Dr. Kirchner István Előfeltétel: Nincs Jellemző átadási módok: Előadás: Minden hallgatónak nagy előadóban, előadás, Power Point és írásvetítő felhasználásával. Gyakorlat: Maximum 25 fős kistermi táblás, számítási gyakorlatok. Labor: Tanulói tevékenységformák: Elméleti anyag feldolgozása irányítással/önállóan: 15/35 % Feladatmegoldás irányítással/önállóan: 15/35 % Oktatási cél: A hallgató az előadásokon elhangzó fogalmak és összefüggések a gyakorlatokon és az otthoni felkészülés során történő alkalmazásával elsajátítja az egyszerű mérnöki szerkezetek tervezésének mechanikai alapjait. Megismerkedik a statika és szilárdságtan fogalomrendszerével és gyakorlatban alkalmazott összefüggésekkel. Tartalom: Anyagi pont statikája: vektor fogalma, vektorokkal végezhető műveletek. Erő, erőrendszer, egyensúly. Merev testek statikája: merev test fogalma. Nyomaték fogalma. Erőrendszerek egyenértékűsége, redukálása. Eredő fogalma. Merev test egyensúlya. Ideális kényszerek. Támaszerő rendszerek meghatározása térbeli és síkbeli erőrendszerek esetén. Tartók statikája: tartóelemek, tartók és kényszerek, belső erők és igénybevételek fogalma és meghatározásuk elve, az igénybevételek közötti összefüggések. Szilárdságtan alapjai: a szilárdságtan alapfogalmai, felosztása, módszerei, a szilárdsági vizsgálatok célja, a szerkezeti elemekkel szemben támasztott követelmények, a szakítódiagram és az abból megállapítható mechanikai jellemzők. Mechanikai feszültségek meghatározása egyszerű igénybevételek esetén. Feszültségi állapot fogalma és megadása. Feszültségi állapot kiértékelése, főfeszültségek, feszültségi főirányok. Alakváltozási állapot elemei: fajlagos nyúlások és szögtorzulások. Alakváltozási állapot kiértékelése. Összefüggés az alakváltozási és feszültségi állapot elemei közt. Egyenértékű feszültség fogalma, elméletei. Kötelező irodalom: Dr. Vigh Sándor: Mechanika. Főiskolai jegyzet Ajánlott irodalom: Műszaki mechanika I. Elemi Statika, Munkafüzet, Tanszéki munkaközösség, Dunaújváros, ME DFK Kiadói Hivatal, 1994. Műszaki mechanika II/1. Elemi szilárdságtan, Munkafüzet, Dunaújváros, DF Kiadó, 2000. Dr Vigh S. . Műszaki mechanika IV. Keresztmetszeti jellemzők. főiskolai jegyzet, Dunaújváros, DF Kiadó, Dunaújváros, 1998. Műszaki mechanika I. Példatár: 1. rész, Dunaújváros , DF Kiadói Hivatal, 2000. Műszaki mechanika II. Példatár: II/A, , Dunaújváros , DF Kiadói Hivatal, 2000.

16


Matematika I. DFAN-KIM-001 1/2/1/V/5 DFAL-KIM-001 5/10/5/V/5

Tantárgyat gondozó intézet: Központi Oktatási Intézet Tárgyfelelős oktató: Dr. Horváth Gábor Előfeltétel: Nincs Jellemző átadási módok: Előadás: Gyakorlat: Labor: Tanulói tevékenységformák: Oktatási cél: Azoknak a matematikai alapoknak a megszerzése, melyek a szaktárgyak elsajátításához nélkülözhetetlenek, valamint matematikai ismeretek bővítése a szakirodalom tanulmányozásához. Tartalom: Műveletek komplex számokkal. Halmazelméleti ismeretek, a függvény fogalma. Számsorozatok határértéke, konvergenciakritériumok. Egyváltozós valós függvények alaptulajdonságai, határérték, folytonosság. Egyváltozós valós függvények differenciálhányadosának értelmezése, a differenciálhatóság és a folytonosság kapcsolata, a deriváltfüggvény, a differenciálható függvény differenciálja. Általános differenciálási szabályok, elemi függvények differenciálása. A differenciálszámítás középértéktételei, magasabb rendű differenciálhányadosok, L'Hospital-szabály, függvénydiszkusszió. A Riemann-integrál fogalma, az integrálhatóság feltételei, a határozott integrál tulajdonságai, az integrálszámítás középértéktétele, a NewtonLeibniz-formula. A primitív függvény, a határozatlan integrál és néhány tulajdonsága, alapintegrálok. Integrálási módszerek. Improprius integrál. A többváltozós valós függvények alaptulajdonságai, differenciálszámítása, szélsőértékeinek számítása. Kötelező irodalom: Kötelező irodalom: Kovács J. - Takács G. - Takács M.: Analízis. 16. kiadás. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2004. Dr. Takács M. (szerk.): Analízis példatár. 3. javított kiadás. Dunaújváros, Dunaújvárosi Főiskola Kiadói Hivatala, 2010. Ajánlott irodalom: Horváth P.: Feleletválasztásos feladatok a matematika gyakorlatokhoz. 2. javított kiadás. Dunaújváros, Dunaújvárosi Főiskola Kiadói Hivatala, 2008. Dr. Takács M.: Komplex számok példatár. 3. javított kiadás. Dunaújváros, Dunaújvárosi Főiskola Kiadói Hivatala, 2009.

17


Hő- és áramlástan DFAN-MUT-411 1/1/1/V/5 DFAL-MUT-411 5/5/5/V/5

Tantárgyat gondozó intézet: Műszaki Intézet Tárgyfelelős oktató: Dr. Kiss Endre Előfeltétel: DFAN(L)-MUT-215 Mérnöki fizika DFAN(L)-KIM-001 Matematika I. Jellemző átadási módok: Előadás: Minden hallgatónak nagy előadóban, táblás előadás. Projektor, vagy írásvetítő használata (Összes óra 33.33%-ában) Gyakorlat: Minden hallgatónak táblás gyakorlat, projektor vagy írásvetítő használata (Összes óra 44,44%-ában) Labor: Kiscsoportos, laboratóriumi mérési feladatok (Összes óra 22,22%-ában) Tanulói tevékenységformák: - Hallott szöveg feldolgozása és összedolgozása az előadásvázlat alapján tételekké, jegyzeteléssel és otthoni feldolgozással 40% - Laboratóriumi mérések leírásának előzetes megértése és felkészülés a mérésre otthoni jegyzőkönyv előkészítéssel 20% - Feladatok önálló feldolgozása 20% - Tesztfeladat megoldása 20%} Oktatási cél: -Ismerje meg a súrlódó folyadékok sztatikájának és dinamikájának alapjait, -Legyen képes a valóságban előforduló speciális áramlástani problémák felismerésére, megoldására -Ismerje meg a termodinamika alapjait, a valóságos gázok és gőzök anyagjellemzőit, valamint a termikus energiatranszport és az instacionárius hővezetés, hőátadás, hőátszármaztatás, hősugárzás alapösszefüggéseit -Legyen képes a felsorolt témakörökben a tananyagnak megfelelő feladatok megoldására Tartalom: A folyadékok és gázok mechanikájának alapjai, erőhatások súlyos folyadékokban, folyadékot határoló felületre ható erő, impulzustétel, a folyadékok és gázok áramlásának alapjai, viszkozitás, lamináris és turbulens áramlások, veszteséges áramlások, a felületi feszültség és kenés. Munka, hőmennyiség, belső energia, állapotváltozások, technikai körfolyamatok, fázisátalakulások, a valóságos gázok és gőzök anyagjellemzőinek egyenletei, gőzdiagramok, termikus energiatranszport, instacionárius hővezetés, hőátadás, hőátszármaztatás, hősugárzás, hőközlés áramlással, fázisátalakulással. Áramlások hőtani leírása. Kötelező irodalom: - Kiss E. és Pór G.: Hő- és Áramlástan, jegyzet, Dunaújvárosi Főiskola, jelenleg internetről letölthető - W.Bohl: Műszaki áramlástan, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1983 - Faltin: Műszaki Hőtan, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1976 Ajánlott irodalom: - Tanulási útmutató, Elérhető: O: meghajtó. - Dr Gruber, Dr Blahó: Folyadékok mechanikája, Tankönyvkiadó, Budapest, 1973 - Grósz Gy. Hő- és Áramlástan, BME 1996

18


CAD DFAN-MUG-021 0/0/2/F/5 DFAL-MUG-021 0/0/10/F/5

Tantárgyat gondozó intézet: Műszaki Intézet Tárgyfelelős oktató: Dr. Gonda Viktor Előfeltétel: Nincs Jellemző átadási módok: Előadás: Gyakorlat: Labor: Számítógépi laboratóriumi gyakorlat. Tanulói tevékenységformák: Elméleti anyag feldolgozása irányítással 20 % Elméleti anyag önálló feldolgozása 20 % Feladatmegoldás irányítással 20 % Feladatok önálló feldolgozása 40 % Laboratóriumi mérések irányítással - Laboratóriumi jegyzőkönyvek elkészítése Oktatási cél: A hallgató ismerje a számítógépes geometriai modellezés gyakorlatát. Legyen képes alkatrészek parametrikus geometriai modelljeinek felépítésére, melyek a konstrukciós változtatásokat "túlélik" és a tervezői szándékot tartalmazzák. Legyen képes a többféle szóba jöhető modellezési sorrend, módszer közül az adott feladat szempontjából optimális kiválasztására. Legyen képes a létrehozott alkatrészekből összeállítást felépíteni. Legyen képes az alkatrészek, összeállítások az érvényes rajzi szabványok előírásainak a lehető legjobban megfelelő műszaki rajzának előállíttatására. Tartalom: A hallgató számítógépes laboratóriumi foglalkozások keretében megismeri a számítógépes geometriai modellezés gyakorlatát egy korszerű, parametrikus modellezőrendszer (SolidWorks) alkalmazásán keresztül. Elsajátítja a gépalkatrészek létrehozásához szükséges parancsok használatát. Megtanulja az összeállítások felépítésének módját. Felkészül arra, hogy mérnöki munkája során a hatályos szabványoknak a lehető legjobbam megfelelő műszaki rajzdokumentációt hozzon létre a korábban felépített alkatrész- és összeállítási modellek alapján. Kötelező irodalom: SolidWorks Online Help Ajánlott irodalom: A SolidWorks programrendszerrel kapcsolatos leírások, dokumentációk.

19


Kémia és anyagismeret DFAN-MUA-001 2/0/1/F/5 DFAL-MUA-001 10/0/5/F/5

Tantárgyat gondozó intézet: Műszaki Intézet Tárgyfelelős oktató: Dr. Csepeli Zsolt Előfeltétel: Nincs Jellemző átadási módok: Előadás: Táblás előadás projektor használatával. Gyakorlat: Labor: Táblás gyakorlat és/vagy laboratóriumi mérés. Írásvetítő, projektor használata. Tanulói tevékenységformák: Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 50% Anyagvizsgálatok végzése 30% Mérések kiértékelése, jegyzőkönyv készítése 20% Oktatási cél: A tantárgy célja, hogy a hallgatók alapvető kémiai ismereteket sajátítsanak el, amelyek révén megismerkednek az anyagok felépítésével, az anyagi tulajdonságokat meghatározó elektronhéj szerkezettel, a makroszkopikus jellemzőket meghatározó kémiai kötések fajtáival, illetve az egyes anyagfajták (fémek, kerámiák, polimerek) mikroszkópos felépítésével és vizsgálati módszereivel. A hallgatók megismerik az anyagok szerkezete és tulajdonságai közötti összefüggéseket, ez alapján egyszerűbb esetekben képesek lesznek a felhasználási célnak legjobban megfelelő anyagok kiválasztására. Tartalom: Atomszerkezet. A periódusos rendszer felépítése. Elektronkonfiguráció. A kémiai kötés fajtái és jellemzői. Elektronaffinitás, elektronegativitás, oxidációs szám. Erős kötések. Gyenge kötések. Fémek általános jellemzése, reakciókészsége. Szerves kémiai alapismeretek. Szénvegyületek csoportosítása, nomenklatúra. Izoméria. Szerves anyagok legfontosabb reakciói. A makromolekulák kapcsolódási lehetőségei, mint a polimer gyártás alapja. Szilikátkémiai alapismeretek. Kolloid kémiai alapismeretek. Szilárd fázisú folyamatok állapotváltozása. Polimorf átalakulás. A műszaki anyagok típusai. Szerkezet - feldolgozás - tulajdonságok kölcsönhatása. Kristályos szerkezet, kristályrendszerek. Kristály, krisztallit. A kristályrács hibái. Az atomok mozgása az anyagban, diffúzió. A fémes anyagok fázisai és szövetelemei. Az egyensúlyi fázisdiagramok jelentősége, meghatározása. A két- és háromalkotós egyensúlyi fázisdiagramok olvasásának szabályai. A kétalkotós egyensúlyi fázisdiagramok alaptípusai. Kötelező irodalom: [1] Verő Balázs, Dénes Éva, Csepeli Zsolt: Bevezetés a műszaki anyagtudományba, Főiskolai Kiadó, Dunaújváros [2] Dénes Éva, Farkas Péter, Fülöp Zsoltné, Szabó Zoltán: Fémtechnológia, Főiskolai kiadó, Dunaújváros Ajánlott irodalom: [3] Dr. Tóth Tamás: Mechanikai anyagjellemzők és vizsgálatuk módszerei. Főiskolai Kiadó, Dunaújváros

20


Gépszerkezettan I. DFAN-MUG-031 2/2/0/F/5 DFAL-MUG-031 10/10/0/F/5

Tantárgyat gondozó intézet: Műszaki Intézet Tárgyfelelős oktató: Dr. Csizmadia József Előfeltétel: Nincs Jellemző átadási módok: Előadás: Minden hallgatónak nagy előadóban, előadás, Power Point és írásvetítő felhasználásával. Gyakorlat: Maximum 25 fős kistermi táblás, vázolási, szerkesztési gyakorlatok. Labor: Tanulói tevékenységformák: Elméleti anyag feldolgozása irányítással 20 % Elméleti anyag önálló feldolgozása 20 % Feladatmegoldás irányítással 20 % Feladatok önálló feldolgozása 40 % Laboratóriumi mérések irányítással - Laboratóriumi jegyzőkönyvek elkészítése Oktatási cél: A hallgató legyen képes elvégezni az ábrázoló geometriában előforduló alapszerkesztések tetszőleges variációját. Ismerje fel a különböző összetett feladatok megoldásához szükséges elemi szerkesztéseket, legyen képes megállapítani azok megfelelő sorrendjét. Tudja kiválasztani a lehetséges megoldási módok közül az adott helyzetnek megfelelő optimálist. A hallgató ismerje műszaki rajzi vetületek, metszetek képzésének elméletét és gyakorlatát. A hallgató legyen képes gépalkatrészek műszaki rajzának hagyományos eszközökkel történő szerkesztésére, műszaki rajzok olvasására. A hallgató legyen képes gépalkatrészek mérethálózatának felépítésére. Tartalom: Képsík, koordinátarendszer, vetítés. Pont ábrázolása, egyenes valódi és pontképe. Vetületi, valamint a nézetváltás törvénye. Térelemek kölcsönös helyzetei. Egyenes helyzeteitől függő vetületei, kitérő és metsző egyenesek. Transzverzálisok, sík nevezetes egyenesei. Síkidom valódi nagysága, szerkesztések leforgatással. Két sík metszésvonala, hajlásszögek, távolságok. Feladatok megoldása alapszerkesztésekkel. A műszaki rajzkialakítás alapszabványai. A műszaki gyakorlat vetületrendszereinek elvi áttekintése. Nézetek, nézetrendek alkalmazása. Metszetek és szelvények alkalmazása. Méretmegadás műszaki rajzokon. Mérethálózatok. Kötelező irodalom: 1. Ábrázoló Geometria Alapfeladatok (Útmutató és gyakorlati feladatok, Zahola Tamás) 2. Tóth László- Zahola Tamás: Géprajz. Főiskolai jegyzet. Főiskolai Kiadó Ajánlott irodalom: 1. Koffán Károly: 15 előadás. Főiskolai jegyzet. Főiskolai Kiadó 2. Koffán Károly: 15 gyakorlat. Főiskolai jegyzet. Főiskolai Kiadó

21


Mechanika II. DFAN-MUG-012 2/1/1/V/5 DFAL-MUG-012 10/5/5/V/5

Tantárgyat gondozó intézet: Műszaki Intézet Tárgyfelelős oktató: Dr. Kirchner István Előfeltétel: DFAN(L)-MUG-011

Mechanika I.

Jellemző átadási módok: Előadás: Minden hallgatónak nagy előadóban, előadás Power Point és írásvetítő felhasználásával. Gyakorlat: Maximum 25 fős kistermi táblás, számítási gyakorlatok. Labor: 12 fős szilárdságtani és végeselem laborgyakorlat Tanulói tevékenységformák: Elméleti anyag feldolgozása irányítással/önállóan: 20/30 % Feladatmegoldás irányítással/önállóan: 10/20 % Laboratóriumi feladatmegoldás irányítással: 20 % Oktatási cél: A hallgató az előadásokon elhangzó fogalmak és összefüggések a gyakorlatokon és az otthoni felkészülés során történő alkalmazásával elsajátítja az összetett szerkezetek tervezésének mechanikai alapjait. Megismerkedik a szerkezetek statikájával, használati határállapotok kérdéskörével, a végeselem módszer alapjaival. Tartalom: Szerkezetek statikája: tartószerkezetek osztályozása. Csuklós többtámaszú tartó, háromcsuklós keret, rácsos szerkezetek és további tartószerkezetek erőtana, támaszerők és igénybevételek meghatározása. Kötélszerkezetek. Súrlódás, surlódásos kapcsolatok és alkalmazásuk a gépészetben. Alkalmazott szilárdságtan: a szilárdságtan munkatételei. Alkalmazásuk rúdszerkezetek elmozdulásainak meghatározására. Közelítő módszerek az elmozdulások meghatározására. A végeselem módszer alapfogalmai. Statikailag határozatlan szerkezetek megoldása erőmódszer segítségével. Rugalmas testek stabilitási problémái: síkbeli és térbeli rúdkihajlás, horpadás. Rugalmas-képlékeny alakváltozások, rúdszerkezetek méretezése képlékeny elvek alkalmazásával. Kifáradás jelensége, ellenőrzése. Rideg törés jelensége, ellenőrzése. Kötelező irodalom: Szőnyiné Passa Erzsébet - Dr. Koppány Imre: Mechanika - Tartószerkezetek I/A, Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó 1998. Dr. Vigh S. szerk.: Műszaki mechanika II/B főiskolai jegyzet, Dunaújváros, DF Kiadó, Dunaújváros, 2003. Ajánlott irodalom: Tanszéki munkaközösség: Műszaki mechanika I. Elemi Statika, Munkafüzet, Dunaújváros, ME DFK Kiadói Hivatal,1994. Tanszéki munkaközösség: Műszaki mechanika II/2. Alkalmazott szilárdságtan, Munkafüzet. DF Kiadó, Dunaújváros, 2002. Dr. Vigh Sándor - Szlávik Béláné - Dr. Izsák Gyula: Műszaki mechanika I. Példatár 2. rész, Dunaújváros, DF Kiadói Hivatal, 2000. Dr. Vigh S.szerk.: Műszaki mechanika II. Példatár II/B, főiskolai jegyzet. DF Kiadó, Dunaújváros, 1998. AXISVM és COSMOS Works használati útmutató

22


Matematika II. DFAN-KIM-002 1/2/1/F/5 DFAL-KIM-002 5/10/5/F/5

Tantárgyat gondozó intézet: Központi Oktatási Intézet Tárgyfelelős oktató: Dr. Buzáné Dr. Kis Piroska Előfeltétel: DFAN(L)-KIM-001

Matematika I.

Jellemző átadási módok: Előadás: Gyakorlat: Labor: Tanulói tevékenységformák: Oktatási cél: Azoknak a matematikai alapoknak a megszerzése, melyek a szaktárgyak elsajátításához nélkülözhetetlenek, valamint matematikai ismeretek bővítése a szakirodalom tanulmányozásához. Tartalom: Vektorok, műveletek vektorokkal. Mátrixok, műveletek mátrixokkal. Mátrix determinánsa, inverze, rangja. Lineáris egyenletrendszerek. Térelemek, metrikus feladatok. Kombinatorika. Kísérlet. Események, műveletek eseményekkel. A valószínűség fogalma. A valószínűségszámítás axiómái. Események valószínűségének kiszámítása. Feltételes valószínűség. A valószínűségek szorzási szabálya. Események függetlensége. A teljes valószínűség tétele. Bayes-tétel. Kísérletek függetlensége. A valószínűségi változó és jellemzői. Markov- és Csebisev-egyenlőtlenség. Nevezetes valószínűségeloszlások. Nagy számok törvénye. A centrális határeloszlástétel. Matematikai statisztikai alapfogalmak. Sokaság, minta. Adatösszességek grafikus és numerikus jellemzése. Átlag, szórás, módusz, medián, kvartilisek, egyéb jellemzők kiszámítása. Statisztikai következtetések. Becsléselmélet. Pontbecslés és intervallumbecslés a sokasági várható értékre, szórásra, arányra. Statisztikai hipotézisek vizsgálata. A hipotézisvizsgálat alapfogalmai, elsőfajú hiba, másodfajú hiba. A tanulmányozásra kerülő próbák alapjául szolgáló nevezetes valószínűségeloszlások. Paraméteres próbák a várható értékre és szórásra. Nemparaméteres próbák. A korreláció- és regressziószámítás alapjai. Kötelező irodalom: Kirchner I.: Lineáris algebra és vektoralgebra. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2007. Csernyák L.: Valószínűségszámítás. Matematika a közgazdasági alapképzés számára. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2007. Bognár L. - Buzáné Kis P.: Matematikai statisztika. Dunaújváros, Dunaújvárosi Főiskola Kiadói Hivatal, 2007. Ajánlott irodalom: Dr. Bognár L. - Horváth P. - Nagy A.: Matematikai gyakorlatok a MATLAB programmal Dunaújvárosi Főiskola Kiadói Hivatala, 2008. Kirchner I.: Lineáris algebra és vektoralgebra példatár. Dunaújváros, Dunaújvárosi Főiskola Kiadói Hivatala, 2007. Solt Gy.: Valószínűségszámítás. Budapest, Műszaki Könyvkiadó, 2007 (Bolyai-könyvek). Buzáné Kis P.: Matematikai statisztika gyakorlatok Excel táblázatkezelővel, Dunaújváros, Dunaújvárosi Főiskola Kiadói Hivatala, 2008.

23


Menedzsment DFAN-GTV-607 1/2/0/F/5 DFAL-GTV-607 5/10/0/F/5

Tantárgyat gondozó intézet: Gazdálkodástudományi Intézet Tárgyfelelős oktató: Dr. Rajcsányi-Molnár Mónika Előfeltétel: Nincs Jellemző átadási módok: Előadás: Minden hallgatónak nagy előadóban, táblás előadás, írásvetítővel, projektorral,filmvetítéssel. Gyakorlat: Max. 30 fős termekben, interaktív módszerek alkalmazásával, 5 - 6 fős kiscsoportos, és egyéni munka, projektor, PowerPoint, írásvetitő, flip chart és prezentációs technika felhasználásával. Labor: Tanulói tevékenységformák: Elméleti anyag feldolgozása irányítással 17 % Elméleti anyag önálló feldolgozása 17 % Feladatmegoldás irányítással 17 % Feladatok önálló feldolgozása 49 % Oktatási cél: Képessé tenni a hallgatót munkaszervezetek irányítási, döntési rendszerének megismerésére, elemzésére, fejlesztésére, saját és mások munkájának hatékony és humánus megszervezésére. Tartalom: A menedzsment értelmezése, eredete. Menedzsment helye, szerepe a vállalati kormányzásban. Folyamatok szervezése, A szervezet fogalma. Szervezettípusok és jellemzőik. Szervezésmódszertan. A vezetés módszertana. Prezentációs technikák. Időmenedzsment. Racionális döntések. Kommunikáció és tárgyalástechnika. Személyes marketing. Vállalati kultúra kezelése. Hálózatban gondolkodás. A menedzser és a kreativitás. A csapat kezelése. Kötelező irodalom: Dr. Bittner P. - Dr. Czinkóczi S. - Ifj. Czinkóczi S. - Dr. Mudra L. - Nagy E. - Rajcsányi-Molnár M.: Menedzsment I. Főiskolai jegyzet. Dunaújváros, DF Kiadó 2006. Ajánlott irodalom: Deák Csaba: Vezetési ismeretek. Booklands, Békéscsaba. 2002. Gaál Zoltán - Lukács Eleonóra: Vezetéstudományi ismeretek. Segédlet. Veszprém, Veszprémi Egyetemi Kiadó. 1996 . Dobák Miklós et.al.: Szervezeti formák és vezetés. Budapest, KJK-Kerszöv, 2004. Kindler József: Döntéselmélet. Budapest, BKE, 1996.

24


Matematika III. DFAN-KIM-003 1/1/1/F/5 DFAL-KIM-003 5/5/5/F/5

Tantárgyat gondozó intézet: Központi Oktatási Intézet Tárgyfelelős oktató: Dr. Joós Antal Előfeltétel: DFAN(L)-KIM-001

Matematika I.

Jellemző átadási módok: Előadás: Gyakorlat: Labor: Tanulói tevékenységformák: Oktatási cél: Azoknak a matematikai alapoknak a megszerzése, amelyek a szaktárgyak elsajátításához nélkülözhetetlenek, valamint matematikai ismeretek bővítése a szakirodalom tanulmányozásához. Tartalom: Speciális differenciálási szabályok. Differenciálszámítás geometriai alkalmazásai. Területszámítás. Forgástest térfogata, felszíne. Ívhossz-, súlypontszámítás. Többszörös integrál. Numerikus integrálás. Nemlineáris egyenletek megoldása. Szétválasztható változójú és arra visszavezethető differenciálegyenletek. Elsőrendű és másodrendű lineáris differenciálegyenletek. Hiányos másodrendű differenciálegyenletek. Kötelező irodalom: Kovács J. - Takács G. - Takács M.: Analízis. 16. kiadás. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2004. Takács M. (szerk.): Analízis példatár. 3. javított kiadás. Dunaújváros, Dunaújvárosi Főiskola Kiadói Hivatala, 2010. Ajánlott irodalom: Stoyan Gisbert: Numerikus matematika Mérnököknek és programozóknak, Typotex, Budapest, 2007. Horváth Péter: Feleletválasztásos feladatok a matematika gyakorlatokhoz, Dunaújvárosi Főiskola Kiadói Hivatala, 2008.

25


Szerkezeti anyagok technológiája DFAN-MUA-003 2/0/1/F/5 DFAL-MUA-003 10/0/5/F/5

Tantárgyat gondozó intézet: Műszaki Intézet Tárgyfelelős oktató: Dr. Csepeli Zsolt Előfeltétel: DFAN(L)-MUA-001

Kémia és anyagismeret

Jellemző átadási módok: Előadás: Táblás előadás projektor használatával. Gyakorlat: Labor: Táblás gyakorlat és/vagy laboratóriumi mérés. Írásvetítő, projektor használata. Tanulói tevékenységformák: Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 50% Anyagvizsgálatok végzése 30% Mérések kiértékelése, jegyzőkönyv készítése 20% Oktatási cél: A tantárgy oktatásának célja, hogy a hallgatók képesek legyenek az adott célnak legjobban megfelelő anyagok és gyártástechnológiák kiválasztására. Ennek érdekében megismerkednek a legfontosabb fémes és nemfémes szerkezeti anyagok előállításával, tulajdonságaival, felhasználási területeivel, valamint a tulajdonságváltoztató (ötvözés, öntés, képlékeny alakítás, hőkezelés és felületkezelés) és alakadó (öntés, képlékeny alakítás) technológiákkal. A hallgatók megismerik a legfontosabb ömlesztő- és sajtoló hegesztési eljárások működését és alkalmazásukat. Tartalom: Fémek előállítása: nyersvasgyártás, acélgyártás, folyamatos öntés, alumínium előállítása elektrolízissel. Fe-Fe3C egyensúlyi fázisdiagram. Acél- és alumíniumötvözetek csoportosítása, jellemző tulajdonságaik. Csíraképződés és növekedés. Izotermikus és folyamatos hűtésre vonatkozó átalakulási diagramok. Nem egyensúlyi szövetelemek kialakulása. Primer és szekunder szövetszerkezet. Melegen alakított ötvözetek szövetszerkezete, mechanikai tulajdonságai. Kovácsolás, sajtolás, meleghengerlés, csőgyártó eljárások. A hidegalakítás fémtani jelenségei. Hidegen alakított ötvözetek szövetszerkezet és mechanikai tulajdonságai. Lemezalakító technológiák: alapanyagok egyengetése, anyagszétválasztás termikus vagy nyíró igénybevétellel, alakítás hajlítással, mélyhúzás, nyújtvahúzás. Teljes szelvényre kiterjedő hőkezelések. Felületi hőkezelések. A legfontosabb ömlesztő- és sajtoló hegesztési eljárások működése, alkalmazási lehetőségük. Polimerek és kerámiák előállítása és feldolgozása, jellemző tulajdonságaik. Kötelező irodalom: [1] Dr. Verő József - Dr. Káldor Mihály: Fémtan. Tankönyvkiadó, Budapest, 1977 [2] Dr. Dénes Éva, dr. Farkas Péter, Fülöp Zsoltné és dr. Szabó Zoltán: Fémtechnológia, Főiskolai Kiadó, Dunaújváros, 2008 [3] Dr. Tóth Tamás: Vasötvözetek. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. 2002. Ajánlott irodalom: [4] Dr. Tóth Tamás: Mechanikai anyagjellemzők és vizsgálatuk módszerei. Főiskolai Kiadó, Dunaújváros, 2004

26


Gépszerkezettan II. DFAN-MUG-032 2/1/1/F/5 DFAL-MUG-032 10/5/5/F/5

Tantárgyat gondozó intézet: Műszaki Intézet Tárgyfelelős oktató: Dr. Szlivka Ferenc Előfeltétel: DFAN(L)-MUG-021 DFAN(L)-MUG-031 DFAN(L)-MUG-011

CAD Gépszerkezettan I. Mechanika I.

Jellemző átadási módok: Előadás: Minden hallgatónak nagy előadóban, előadás, Power Point és írásvetítő felhasználásával. Gyakorlat: Maximum 25 fős kistermi táblás, vázolási, szerkesztési, számítási gyakorlatok. Labor: Maximum 20 fős számítógépes tervezési gyakorlat. Tanulói tevékenységformák: Elméleti anyag feldolgozása irányítással 20 % Elméleti anyag önálló feldolgozása 20 % Feladatmegoldás irányítással 20 % Feladatok önálló feldolgozása 40 % Laboratóriumi mérések irányítással - Laboratóriumi jegyzőkönyvek elkészítése Oktatási cél: A hallgató ismerje a gépészeti gyakorlatban előforduló jellegzetes gépalkatrészek, gépelemek, összeállítások, részegységek felépítését, működését. Legyen képes az ilyen egységek szabványos alkatrészeinek kiválasztására, a fő méretek meghatározására, a kapcsolódó alkatrészek megszerkesztésére. Legyen képes az egységek rajzi dokumentációjának elkészítésére hagyományos és számítógépes eszközökkel. A hallgató tudja alkalmazni a Gépszerkezettan I, a CAD és a Mechanika I. tárgyakban tanultakat egyszerű konstrukciók, részegységek szerkesztésére. Tartalom: A gépi berendezések ismétlődően szerepet kapó, azonos feladatot ellátó, hasonló szerkezeti kialakítású alkatrészei, illetve egységei - gépelemek. Gépelemek fogalmi meghatározása, csoportosítása, leírása, ábrázolása, szilárdsági méretezése, helyes szerkezeti kialakítása, üzemeltetése és karbantartása. A részletesen tárgyalandó főbb gépelemek ill. csoportok: mozgató- és kötőcsavarok, tengelyek, tengelykötések, tengelykapcsolók, csapágyak, szalaghajtások, fogaskerekek. A tárgykörök tárgyalása során a hangsúly az alkatrészek/egységek ábrázolására és áttekintő jellegű ismertetésére helyeződik. Kötelező irodalom: Tóth László- Zahola Tamás: Géprajz. Főiskolai jegyzet. Főiskolai Kiadó Dr. Szendrő Péter és szerzőtársai: Gépelemek BSc. tankönyv, 2007. Mezőgazda Kiadó, Budapest, 758 p. Ajánlott irodalom: Dr. Őze József: Gépelemek I/1. I/2. I/3. I/4. I/5. I/6. I/7. I/8. kéziratok.1. Zsáry Árpád: Gépelemek I. Tankönyvkiadó, Budapest 1989. Zsáry Árpád: Gépelemek II. Tankönyvkiadó, Budapest 1991. Diószegi György: Gépszerkezetek Példatár. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1988. Majdán István: Műszaki Zsebkönyv. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1995. Nagy Géza: Gépszerkesztési Atlasz. GTE ME Gépelemek Tanszék, Budapest, 1991 4000 sz. SKF Csapágy Főkatalógus

27


Mechanika III. DFAN-MUG-013 1/2/0/V/5 DFAL-MUG-013 5/10/0/V/5

Tantárgyat gondozó intézet: Műszaki Intézet Tárgyfelelős oktató: Dr. Kirchner István Előfeltétel: DFAN(L)-MUG-011

Mechanika I.

Jellemző átadási módok: Előadás: Minden hallgatónak nagy előadóban, előadás, Power Point és írás-vetítő felhasználásával. Gyakorlat: Maximum 25 fős kistermi táblás, számítási gyakorlatok. Labor: A-épület A-48 szerkezet mérés labor (dinamikai mérés és bemutató) Tanulói tevékenységformák: Elméleti anyag feldolgozása irányítással/önállóan: 15/35 % Feladatmegoldás irányítással/önállóan: 20/29 % Laboratóriumi mérések irányítással: 1 % Oktatási cél: A hallgató az előadásokon elhangzó fogalmak és összefüggések a gyakorlatokon és az otthoni felkészülés során történő alkalmazásával elsajátítja az anyagi pontok, merev testek és egyszerű mechanizmusok kinetikai, kinematikai jellemzőinek meghatározását. Ismereteket szerez a gépészeti gyakorlatban gyakran előforduló mechanizmusok osztályozásával, működésével kapcsolatban. Ismereteket szerez rugalmas testek ütközési és lengési jelenségeiről. Tartalom: Anyagi pont mozgásmennyisége, perdülete, mozgási energiája, erő és nyomaték munkája, teljesítménye. Kinetikai tételek. Merev test fogalma, mozgásfajtái, elemi mozgások. Merev test sebességállapota, sebességábra. Merev test gyorsulásállapota, gyorsulásábra. Merev test mozgásmennyisége, perdülete, mozgási energiája. Merev testre vonatkozó kinetikai tételek. Merev test gördülése és álló tengely körüli fogó mozgása. Statikus és dinamikus kiegyensúlyozás. Szerkezetek kinetikája klasszikus és redukciós módszerrel. Anyagi pont lengéstanának összefoglalása. Egyszabadságfokú hajlító és csavaró lengés. Többszabadságfokú lengőrendszerek. Szilárd testek ütközése. Mechanizmusok fogalma, jellemzése és osztályozása, felépítése, kinematikai vizsgálata. Hajtások (fogaskerék, szíj, dörzs és lánchajtás) kinematikája. Gépészetben gyakran megtalálható mechanizmusok. Kötelező irodalom: Csizmadia szerk. Mechanika III/B főiskolai jegyzet, Budapest, Tankönyvkiadó Tanszéki munkaközösség: Műszaki mechanika III/1. Dinamika (alapjai) Munkafüzet, Dunaújváros, DF Kiadó Dunaújváros Ajánlott irodalom: Dr. Vigh S. szerk: Műszaki mechanika III. Példatár, főiskolai jegyzet, Budapest, Tankönyvkiadó Dr. M. Csizmadia Béla - Dr. Nádori Ernő: Mechanika mérnököknek. Mozgástan. Nemzeti Tankönyvkiadó, 1999. Dr. Sályi István: Mechanizmusok; A gépek kinematikájának és dinamikájának alapjai, Budapest, Tankönyvkiadó, 1973.

28


Gépészeti méréstechnika DFAN-MUG-071 2/0/1/F/5 DFAL-MUG-071 10/0/5/F/5

Tantárgyat gondozó intézet: Műszaki Intézet Tárgyfelelős oktató: Dr. Pór Gábor Előfeltétel: DFAN(L)-MUG-012 Mechanika II. DFAN(L)-KIM-003 Matematika III. Jellemző átadási módok: Előadás: Gyakorlat: Labor: Tanulói tevékenységformák: Oktatási cél: A hallgatóknak a modulperiódus elvégzése után ismerniük kell a mérés-technika alapfogalmait, a hazai és nemzetközi szakirodalomban használt fogalmi meghatározásokat, a gépipari mérések célját és eszközrendszerét. Ismerniük kell a gépipari mérések egyes eszközeit, és a gyakorlatban képesnek kell lenniük az alapvető mérések elvégzésére, valamint a mérési eredmények értékelésére. Legyen képes kísérlet megtervezésére elvi előkészítő és méréstechnikai szempontból is. Tudja megtervezni, és kiértékelni: az egyszerű elmozdulás-, erő-, nyúlás- és feszültségmérési feladatokat gépészeti és építőmérnöki szerkezeteken - Ismerje a mérési bizonytalanság fogalmát és számítását. Az A és B típusú mérési bizonytalanság fogalmát, a szórás számítását, a mérési bizonytalanság becslését sorozatméréseknél és á priori adatok esetében. Ismerje a hibaterjedés okát és módszertanát Tudjon mérési jegyzőkönyvet szerkeszteni és vezetni Ismereteik bemutatásához segédkönyvet, ábrákat, laboratóriumi eszközöket használhatnak. Tartalom: A közvetlen hosszmérés mechanikai eszközei. A relatív hosszmérés mechanikai eszközei. Optikai hosszmérő műszerek. Mérőhasábok, mérőidomok. Koordináta mérőgép. Szögmérés, Erő és nyúlásmérés, az elmozdulás, erő- és nyúlásmérők működési elve, fő hibaokozói és alkalmazástechnikája, erőtani vizsgálatok, a szilárdsági mérések alkalmazási lehetőségei Mérési eredmények feldolgozása statisztikai módszerrel. Mérési eredmény becslése átlagolással, mérési bizonytalanság, fogalma, kiterjesztési intervallum, összehasonlító mérések, munkadarab minősítése. Kötelező irodalom: 1. http://sdt.sulinet.hu 2. Pór G.: GÉPIPARI- ÉS SZERKEZETMÉRÉSEK DFAN-GE-071 I. rész, Dunaújvárosi Főiskola jegyzet Ajánlott irodalom: 1. Szilágyi László: Gépipari hosszmérések, Budapest, Műszaki Könyv-kiadó, 1982. (Ipari Szakkönyvtár) 2. Dr. Tarjáni György: Ipari technológiák II., Dunaújváros, 1995 3. GUM, Útmutató A Mérési Bizonytalanság Kifejezéséhez, Kiadta az OMH 1995-ben (O: drive) 4. VIM Nemzetközi Metrológia Szótár (O: drive)

29


Gépszerkezettan III. DFAN-MUG-033 2/2/0/F/5 DFAL-MUG-033 10/10/0/F/5

Tantárgyat gondozó intézet: Műszaki Intézet Tárgyfelelős oktató: Dr. Csizmadia József Előfeltétel: DFAN(L)-MUG-031

Gépszerkezettan I.

Jellemző átadási módok: Előadás: Minden hallgatónak nagytermi táblás előadás, számítógépes prezentációval. Gyakorlat: Minden hallgatónak max. 30 fős kistermi szerkesztési gyakorlat. Labor: Tanulói tevékenységformák: Elméleti anyag feldolgozása irányítással 20 % Elméleti anyag önálló feldolgozása 20 % Feladatmegoldás irányítással 20 % Feladatok önálló feldolgozása 40 % Laboratóriumi mérések irányítással - Laboratóriumi jegyzőkönyvek elkészítése Oktatási cél: A hallgató legyen képes megoldani a Gépszerkezettan I. tantárgyban tanultakra alapozva a gépészmérnöki konstruktőri munka során felmerülő ábrázoló geometriai jellegű problémákat. Ismerje fel a különböző, összetett feladatok megoldásához szükséges elemi szerkesztéseket, legyen képes megállapítani azok megfelelő sorrendjét. Tudja kiválasztani a lehetséges megoldási módok közül az adott helyzetnek megfelelő optimálist. Legyen képes alapszerkesztések önálló alkalmazására a gépészeti gyakorlatban előforduló egyszerű térgeometriai felületek síkmetszéssel, áthatással és projektív transzformációval való átdarabolására ill. átalakítására. Legyen képes a gépészeti gyakorlatban előforduló összetett formák képzésére, felületek vonal-mozgással való kialakítására, szerkesztésére, kifejthető felületek síkba terítésére. A hallgató legyen jártas a szabványok és szerkesztési segédletek önálló használatában, alkatrészrajzok vázolásában, szerkesztésében, és gépegységek szerkesztésében. A hallgató ismerje a megengedett méreteltérések, tűrések, illesztések helyes előírásához az ISO tűrés- és illesztési rendszer elvi felépítését. Legyen képes gépalkatrészek pontossági előírásainak megadására. Ismerje a gépalkatrészek felületminőségét jellemző mérőszámokat, legyen képes azok meghatározására, előírására. Legyen képes adott gyártástechnológiának megfelelő jellegzetes kialakítású gépalkatrészek megtervezésére. Legyen képes valós gépalkatrészek műszaki rajzának rekonstruálására úgy, hogy az adott alkatrész, vagy azt helyettesíteni képes alkatrész az elkészült rajz alapján legyártható legyen. Tartalom: A gépészeti gyakorlat jellemző felületei és testei. Síklapú testek síkmetszése. Görbevonalú testek síkmetszése. Síklapú testek áthatása. Görbevonalú testek áthatása. Az ISO tűrési rendszer. Hosszméretek tűrései. Illesztések. A felületminőség mérőszámai és előírásuk módja. Öntött, hegesztett és forgácsolt alkatrészek jellemző kialakítása. Gépalkatrészek rekonstrukciója (reverse engineering). Kötelező irodalom: Koffán Károly: 15 előadás. Főiskolai jegyzet. Főiskolai Kiadó Koffán Károly: 15 gyakorlat. Főiskolai jegyzet. Főiskolai Kiadó Tóth László- Zahola Tamás: Géprajz. Főiskolai jegyzet. Főiskolai Kiadó Ajánlott irodalom: Pál Imre: Térláttatós mértan. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1964 Dr. Vörös Imre: Géprajz. Tankönyvkiadó, Budapest, 1977

30


Gyártástechnológia DFAN-MUG-041 2/1/0/V/5 DFAL-MUG-041 10/5/0/V/5

Tantárgyat gondozó intézet: Műszaki Intézet Tárgyfelelős oktató: Dr. Vizi Gábor Előfeltétel: DFAN(L)-MUG-012 DFAN(L)-MUG-032

Mechanika II. Gépszerkezettan II.

Jellemző átadási módok: Előadás: Minden hallgatónak, nagy előadóban, táblás előadás, projektor vagy írásvetítő felhasználásával Gyakorlat: Maximum 20 fős kistermi táblás gyakorlatok, Labor: Forgácsoló műhelyben végzett bemutatók és gyakorlások Tanulói tevékenységformák: Elméleti anyag feldolgozása irányítással 5 % Elméleti anyag önálló feldolgozása 40 % Feladatmegoldás irányítással 15 % Feladatok önálló feldolgozása 40 % Oktatási cél: A gyártástechnológia alapjainak megismerése FORGÁCSNÉLKÜLI ALAKÍTÁSOK A képlékenyalakítás elméleti alapjának megismerése. A képlékenyalakító technológiák, gyártóberendezéseinek, szerszámainak megismerése. FORGÁCSOLÁS - A forgácsolás alapelveinek és következményeinek megismerése. - Az alap forgácsolási eljárások megismerése. - A technológiai adatok számítása, és kiválasztása. - A gépidő és a normaidő számítás, valamint, a költségek meghatározása. - Egyéb forgácsolási eljárások megismerése. Tartalom: A FORGÁCSNÉLKÜLI ALAKÍTÓ ELJÁRÁSOK A fémek képlékenyalakításának elméleti alapjai. Forgácsnélküli alakító eljárások csoportosítása. Kovácsolás, sajtolás, hengerlés technológiája, gyártóberendezései, szerszámai. Varratnélküli csőgyártás technológiája, gyártóeszközei. Lemezalakítási technológiák. A lyukasztás és kivágás technológiája, gépei és szerszámai. A hajlítás elmélete, technológiája, gépei és szerszámai. A mélyhúzás elmélete, technológiája és szerszámai. A hidegzömítés és a hidegfolyatás eljárásai, szerszámai és gépei. Az öntés technológiája, eljárásai, gyártóeszközei. FORGÁCSOLÓ ELJÁRÁSOK Forgácsolási módok és a forgácsolás jellemzői. Esztergálás, gyalulás, fúrás, marás, köszörülés. Minden megmunkálási formánál a ráhagyások, előtolások és a ciklusok számának az optimális meghatározása. A fő gépidő kiszámítása. A megfelelő gép kiválasztása. A normaidő kiszámítása. Költségelemzés. Nem konvencionális eljárások. Egyéb forgácsolási eljárások (üregelés, fűrészelés, fogazások, stb.). Előgyártmány meghatározása. Kötelező irodalom: 1. Dr. Firstner Stevan: Gyártástechnológia (forgácsolás) jegyzet (J1). Dunaújvárosi Főiskola Kiadói Hivatala, 2007. 2. Dr. Firstner Stevan: Gyártástechnológia (forgácsolás) tanulási útmutató (TU1)- jegyzet. Dunaújvárosi Főiskola Kiadói Hivatala, 2007. 3. Fülöp Zsoltné, Fémtechnológia (forgácsnélküli alakító eljárások) (J2) Dunaújvárosi Főiskola Kiadó Hivatal, 2008. 4. Fülöp Zsoltné, Tanulási útmutató a "fémtechnológia" című tantárgyhoz (forgácsnélküli alakító eljárások) (TU2) Dunaújvárosi Főiskola Kiadó Hivatal, 2008. Ajánlott irodalom: 1. Dudás Illés: Gépgyártástechnológia I.(GM), Miskolci Egyetemi Kiadó, 2000. 2. Gál Gaszton-Kiss Antal-Sárvári József-Tisza Miklós: Képlékeny hidegalakítás, Tankönyvkiadó, Budapest, 1981. p. 360. 3. Ziaja György: Képlékenyalakítás, Tankönyvkiadó, Budapest, 1978. p. 396.

31


Villamosságtan DFAN-INF-200 2/2/0/F/5 DFAL-INF-200 10/10/0/F/5

Tantárgyat gondozó intézet: Informatikai Intézet Tárgyfelelős oktató: Dr. Burány Nándor Előfeltétel: Nincs Jellemző átadási módok: Előadás: Minden hallgatónak nagy előadóban, táblás előadás. Projektor, vagy írásvetítő használata (Összes óra 100%-ában). Gyakorlat: Számítási feladatok megoldása táblán, szimulációs vizsgálatok TINA szoftverrel. Labor: Tanulói tevékenységformák: Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 35% Információk feladattal vezetett rendszerezése 35% Feladatok önálló feldolgozása 30% Oktatási cél: A cél a mérnök informatikusok és az anyag- illetve gépészmérnökök áramköri és elektronikai alapismereteinek és villamos szemléletének kialakítása. Tisztázódnak a megfelelő alapfogalmak: villamos töltés, villamos erők, áram, feszültség, energia, teljesítmény, referens irányok, ideális alkatrészek. A hallgatók megismerkednek a villamos jelenségekre vonatkozó alapvető fizikai törvényekkel és számítási módszerekkel a térelmélet és az áramkörelmélet területén, megismerkednek az alapvető passzív és aktív alkatrészek szerkezetével, működési elveivel, alkalmazástechnikájával, ezzel alapot szereznek az elektronikus hardver jellegű tantárgyak elsajátításához. Tartalom: Alapfogalmak: töltés, erő, áram, feszültség, referens irányok, energia, teljesítmény, passzív alkatrészek, források. Egyenáramú hálózatok: Ohm törvénye, Kirchhoff törvények, ellenállások hálózatok, a hurokáramok módszere, a csomóponti potenciálok módszere, szuperpozíció, homogenitás. Átmeneti jelenségek: elsőfokú hálózatok, másodfokú hálózatok. Váltakozó áramú hálózatok: fázorok, impedancia és admittancia, teljesítmény, Kirchhoff törvényei, impedancia transzformációk, a hurokáramok módszere, a csomóponti potenciálok módszere, kétpólusok és négypólusok. A félvezetők fizikája: vetőképesség, elektronszerkezet, a szilícium mint félvezető, a szilícium szennyezése. A PN átmenet: előfeszítés nélkül, pozitív előfeszítés, negatív előfeszítés, letörés, modellek, munkapont, alkalmazások. A bipoláris tranzisztor: szerkezet, üzemmódok, jellemzők, erősítők. A MOS tranzisztor: működési elvek, modellezése, erősítők. Kötelező irodalom: Jeges Z.- Haluska J.- Kővári A.: Villamosságtan, DF, Dunaújváros, 2007, 126 p. , TK1 Jeges Z. - Haluska J.- Kővári A.: Villamosságtan példatár, DF, Dunaújváros, 2007, 115 p., TK2 Ajánlott irodalom: Szittya Ottó: Digitális és analóg technika informatikusoknak, I. és II. kötet, Gábor Dénes Főiskola, Budapest, 2001. (1. fejezet és a 3. fejezet egy része). Gábor B.: Elektrotechnika I., Nemzeti Tankönyvkiadó., Budapest, 2003. 419 p. (13. kiad.) Ajtony Cs.-Gábor M.: Elektrotechnikai példatár és mérési utasítás. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2001. 221 p. (8. kiad.) Kalus Beuth, Olaf Beuth: Az elektronika alapjai, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1990. (I. kötet Villamosságtan és II. kötet - Félvezetők egy része) TINA szoftver leírása a számítógép hálózaton TK3

32


Általános géptan DFAN-MUG-081 1/0/2/F/5 DFAL-MUG-081 5/0/10/F/5

Tantárgyat gondozó intézet: Műszaki Intézet Tárgyfelelős oktató: Dr. Szlivka Ferenc Előfeltétel: DFAN(L)-MUT-411

Hő- és áramlástan

Jellemző átadási módok: Előadás: Minden hallgatónak nagy előadóban, táblás előadás, projektor felhasználásával. Gyakorlat: Labor: Pneumatika és hidraulika laborok Tanulói tevékenységformák: Elméleti anyag feldolgozása irányítással 16 % Elméleti anyag önálló feldolgozása 18 % Feladatmegoldás irányítással 17 % Feladatok önálló feldolgozása 16 % Laboratóriumi mérések irányítással 16% Laboratóriumi jegyzőkönyvek elkészítése 17% Oktatási cél: A hallgatóknak a tárgy meghallgatását követően alapvető gépészeti szemlélettel kell rendelkezniük. A gépek alapvető működését, energetikai folyamatait meg kell ismerni és jól kell tudni alkalmazni a gyakorlatban. A hallgatóknak a tantárgy elvégzése után alkalmasnak kell lennie hidraulikus kapcsolási rajz elkészítésére. A hallgatók jártasságot szereznek a pneumatikus hajtástechnika területén, valamint PLC alkalmazásban, programozásban. Tartalom: Általános géptan. A géptanban használt fizikai mennyiségek fajtái, megadásuk, alkalmazásuk, átszámítások. Mértékrendszerek. Átszámítás különböző mérték-rendszerek között. Gépek egyenletes sebességű üzemének jellemzői. Az energiaátvitel vesztesége, gépek hatásfoka, változó sebességű üzeme, indítás, leállás. Hidraulika: Hidraulikus tápegységek. Szivattyúk és motorok, hidraulikus munkahengerek. Arányos nyomáshatárolók, nyomáscsökkentők, áramállandósítók. Csövek, csőkötések, akkumulátorok, szűrők. Kapcsolástechnika. Pneumatika Pneumatikus hajtások jellemzői, alkalmazási területei. Pneumatikus elemek. Alapkapcsolások. Elemek bemutatása, azonosítása. Pneumatikus elemek működése, alkalmazási példák. Kötelező irodalom: Általános géptan Kovács Attila: Általános géptan (egyetemi jegyzet) Műegyetemi Kiadó, Bp. 1999. 263 old. Zobory I. - Szabó A.: Általános Géptan (egyetemi jegyzet) Műegyetemi Kiadó, Bp. 1998. 83 old. Pneumatika Kjell Evensen-Jul Ruud : A pneumatika alapjai, MECMAN EGER Kft. Budapest 1994., FESTO: Bevezetés a pneumatikába P111. Festo Kft. 2001. FluidSIM szimulációs szoftver az intézményi hálózaton Hidraulika Mannesmann-Rexroth Gmbh: Mit kell tudni a hidraulikáról 1. kötet Száma: RU 00301/4.82

Ajánlott irodalom: Dolgos Imre: Gépek üzemtana I. Nemzeti Tankönyvkiadó, 1998. Budapest Pattantyús Á. Géza: Gépek üzemtana Műszaki Könyvkiadó, 1983. Budapest

33


Géptan DFAN-MUG-082 2/1/1/V/5 DFAL-MUG-082 10/5/5/V/5

Tantárgyat gondozó intézet: Műszaki Intézet Tárgyfelelős oktató: Dr. Szlivka Ferenc Előfeltétel: DFAN(L)-MUG-081

Általános géptan

Jellemző átadási módok: Előadás: Táblás előadás nagyelőadóban, írásvetítő fólia és diavetítés. Gyakorlat: Számítási gyakorlatok Labor: Áramlástani és kalorikus gépek labor Tanulói tevékenységformák: Elméleti anyag feldolgozása irányítással 30 % Elméleti anyag önálló feldolgozása 25 % Feladatmegoldás irányítással 10 % Feladatok önálló feldolgozása 12 % Laboratóriumi mérések irányítással 10% Laboratóriumi jegyzőkönyvek elkészítése 13% Oktatási cél: A tantárgy elsősorban gépészmérnök hallgatóknak ad a gyakorlatban közvetlenül is hasznosítható ismereteket. A hallgatóknak a tantárgy elvégzése után alkalmasnak kell lennie az áramlástechnikai és kalorikus gépek, (szivattyúk, ventilátorok, belsőégésű motorok, kompresszorok stb.) katalógusból történő kiválasztására. Iparban meglévő berendezések üzemeltetésének ellátására, karbantartására. A gépek szerkezeti felépítésének ismerete alkalmassá teszi a hallgatókat a meglévő gépek berendezések felújítására, korszerűsítésére, a kapott ismeretanyag továbbfejlesztésével akár új,berendezések,eljárások megalkotására. Tartalom: A tantárgy két fő részre oszlik: az Áramlástechnikai- és a Kalorikus gépekre. Az áramlástani gépek olyan berendezésekben lejátszódó folyamatokhoz rendelt konstrukciós megoldásokat tárgyal, melyekben a meghatározó fizikai folyamat, a közeg(folyadék vagy gáz)áramlása. A térfogat kiszorítású és örvényszivattyúk, ventilátorok és kompresszorok, nagy vízgépek sajátosságait, üzemviteli kérdéseit tárgyaljuk. Alap akusztikai ismereteket is kapnak a hallgatók. A kalorikus gépek esetében is a berendezésekben lejátszódó folyamatokhoz rendelt konstrukciós megoldásokat tárgyaljuk, melyekben a meghatározó fizikai folyamat, a közeg (folyadék vagy gáz) által szállított energia, elsősorban hőenergia áramlása. Gőz- és gázturbinák, kazánok, belsőégésű motorok és hűtőgépek működési elvét, szerkezeti sajátosságait, üzemviteli kérdéseit tárgyaljuk, számítjuk és mérjük a tárgy keretében. Kötelező irodalom: - Szlivka Ferenc: Áramlástani Gépek jegyzet,Dunaújvárosi Főiskola 2008 - Dolgos Imre: Gépek üzemtana II. Nemzeti Tankönyvkiadó, 1998. Budapest Ajánlott irodalom: Áramlástani gépek Dolgos Imre: Gépek üzemtana I. Nemzeti Tankönyvkiadó, 1998. Budapest Pattantyús Á. Géza: Gépek üzemtana. Műszaki Könyvkiadó, 1983. Budapest Fűzy Olivér: Áramlástechnikai gépek és rendszerek. Tankönyvkiadó, 1991. Budapest Gruber József:: Ventilátorok. Műszaki Könyvkiadó, 1978. Budapest Kalorikus gépek Bassa Gábor: Égés áramlásban, Tankönyvkiadó, 1986. Budapest?

34


Villamos gépek DFAN-INF-218 2/0/1/F/5 DFAL-INF-218 10/0/5/F/5

Tantárgyat gondozó intézet: Informatikai Intézet Tárgyfelelős oktató: Dr. Burány Nándor Előfeltétel: Nincs Jellemző átadási módok: Előadás: Minden hallgatónak nagy előadóban, táblás előadás. Projektor, vagy írásvetítő használata (Összes óra 100%-ában) Gyakorlat: Labor: Villamos gépek mérésére alkalmas laborban mérés. Tanulói tevékenységformák: Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 60% Információk feladattal vezetett rendszerezése 30% Feladatok önálló feldolgozása 10% Oktatási cél: A modul sikeres elvégzésével a résztvevő elsajátítja a villamos géptan alapjait, megismeri a mérnöki gyakorlatban előforduló villamos gépek működését, üzemi jellemzőit, és képessé válik a gyakorlati feladatokban villamos gépek kiválasztására, alkalmazására, karbantartására. Tartalom: Villamos gépek alapjai. Transzformátorok felépítése, működése. Villamos motorok működésének alapjai: fizikai alapok, felépítés, veszteségek és melegedés. Szinkron gépek és háromfázisú aszinkron motorok felépítése működése, üzemi tulajdonságai, kapocsjelölései. Egyenáramú gépek működésének alapjai, felépítése, üzemi viszonyai, kapocsjelölései, karbantartása. Speciális motorok: egy-fázisú aszinkron motor, léptetőmotor. Kötelező irodalom: Hámori Zoltán: Villamos gépek (Nemzeti Tankönyvkiadó, 3. kiadás, 2003, ISBN 9639460087) TK1 Halász Sándor: Villamos Hajtások Egyetemi tankönyv (BME Egyetemi kiadó, 1993, ISBN 9634505171) TK2 órán átadott segédlet Ajánlott irodalom: W. Böhm: Villamos hajtások (Műszaki tankönyvkiadó, 1982) Hámori Zoltán: Alapmérések Villamos mérések (Nemzeti Tankönyvkiadó, 2. jav. kiadás, 2004 ISBN 963946080X) Schmidt István, Vincze Gyuláné, Veszprémi Károly: Villamos szervo- és robothajtások (Műegyetemi kiadó, 2000) Halász Sándor: Automatizált villamos hajtások I. és II. (Tankönyvkiadó, 1989, Műegyetemi kiadó, 1998) Farkas András - Demeter Jenő - Dr. Nagy Lóránt: Villamos gépek (KKMF)

35


Gépszerkezettan IV. DFAN-MUG-034 2/0/1/V/5 DFAL-MUG-034 10/0/5/V/5

Tantárgyat gondozó intézet: Műszaki Intézet Tárgyfelelős oktató: Dr. Szlivka Ferenc Előfeltétel: DFAN(L)-MUG-013 DFAN(L)-MUG-033

Mechanika III. Gépszerkezettan III.

Jellemző átadási módok: Előadás: Minden hallgatónak nagy előadóban, előadás, Power Point és írásvetítő felhasználásával. Gyakorlat: Labor: Maximum 20 fős számítógépes tervezési gyakorlat. Tanulói tevékenységformák: Elméleti anyag feldolgozása irányítással 20 % Elméleti anyag önálló feldolgozása 20 % Feladatmegoldás irányítással 20 % Feladatok önálló feldolgozása 40 % Laboratóriumi mérések irányítással - Laboratóriumi jegyzőkönyvek elkészítése Oktatási cél: A hallgató ismerje a gépészeti gyakorlatban előforduló jellegzetes gépalkatrészek, gépelemek, összeállítások, részegységek felépítését, működését. Legyen képes az ilyen egységek megtervezésére. Legyen képes az egységek rajzi dokumentációjának elkészítésére elsősorban számítógépes eszközökkel. A hallgató tudja alkalmazni a Gépszerkezettan II és a Mechanika II. tárgyakban tanultakat összetett konstrukciók létrehozására, tervezésére. Tartalom: Összetett gépszerkezetek tervezése: szilárdsági méretezése, helyes szerkezeti kialakítása, üzemeltetése és karbantartása. A tantárgy tananyaga más, a gépészeti gyakorlat szempontjából fontos, korábban nem tárgyalt témakörök mellett elsősorban a hajtástechnikára koncentrál. Rugalmas (szalag-)hajtások, tengelykapcsolók, fogaskerékhajtások, rugók, fékek, csövek és csőszerelvények, tömítések. Kötelező irodalom: 1. Dr. Szendrő Péter és szerzőtársai: Gépelemek BSc. tankönyv, 2007. Mezőgazda Kiadó, Budapest, 758 p. Ajánlott irodalom: 1. Zsáry Árpád: Gépelemek I. Tankönyvkiadó, Budapest 1989. 2. Zsáry Árpád: Gépelemek II. Tankönyvkiadó, Budapest 1991. 3. Diószegi György: Gépszerkezetek Példatár. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1988. 4. Majdán István: Műszaki Zsebkönyv. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1995. 5. Nagy Géza: Gépszerkesztési Atlasz. GTE ME Gépelemek Tanszék, Budapest, 1991 6. 4000 sz. SKF Csapágy Főkatalógus 7. Dr. Őze József: Gépelemek II/1. II/2. II/3. II/4. II/5. II/6. II/7. II/8. kéziratok. Dunaújvárosi Főiskola Kiadói Hivatala 1996 - 1999.

36


Irányítástechnika DFAN-MUG-101 2/1/1/V/5 DFAL-MUG-101 10/5/5/V/5

Tantárgyat gondozó intézet: Műszaki Intézet Tárgyfelelős oktató: Dr. Csizmadia József Előfeltétel: DFAN(L)-KIM-003 Matematika III. DFAN(L)-INF-200 Villamosságtan Jellemző átadási módok: Előadás: Minden hallgatónak előadóban, táblás előadás, számítógép hálózat felhasználásával. Gyakorlat: Számítógépes labor LabVIEW szoftverrel. Labor: Szerelő asztalok, és programozó számítógépek felhasználásával. Tanulói tevékenységformák: Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 20% Információk feladattal vezetett rendszerezése 15% Tesztfeladat megoldása 10% Egyéni felkészülés 35% Feladatok önálló feldolgozása 20% Oktatási cél: Megismertetni a hallgatókat a vezérlés- és szabályozástechnika lényegi elemeivel, a folyamatirányítás legfontosabb részeivel, különös tekintettel a folyamatszabályozásokra, gyártásautomatizálásra. PLC programozói kompetenciák kialakítása a hallgatókban. Tartalom: Irányítástechnikai alapfogalmak. Vezérlés, szabályozás és ezek jellemzői, jósága, típusai. Jelek és rendszerek, leíró jellemzők, hatásvázlat. A rendszerleírás módszertana. Leképezések, modellezés, szimuláció. Szerkezeti és hatásvázlat. Jelleggörbe, átmeneti, átviteli és súlyfüggvény. Eredő átviteli függvény meghatározása. Determinisztikus vizsgálójelek. Statikus és dinamikus optimálás. Fourier és Laplace transzformáció. Frekvenciafüggvény. Jellemző tagok Nyquist- és Bode-diagramjai. Stabilitáskritériumok, kompenzációk, zavarelhárítás. Sztochasztikus rendszerek. Fuzzy szabályozás jellemzői. PLC programozás alapvető lépései, lépés ás létraprogramozás, SCADA rendszerek. Kötelező irodalom: Szabó Imre: Rendszer- és irányítástechnika, Műegyetemi Kiadó, 2005. Ajánlott irodalom: Csáky F., Bars R.: Automatika, Tankönyvkiadó, Bp. 1974. Bánhidi László és szerzőtársai: Automatika mérnököknek, Tankönyvkiadó, Bp. 1992. Csáki Frigyes: Irányítástechnikai kézikönyv, Műszaki könyvkiadó, Bp. Kóczy L., Tikk D.: Fuzzy rendszerek, Typotex Kiadó, Bp. 2000.

37


Környezetvédelem és energiagazdálkodás DFAN-MUT-511 2/1/1/F/5 DFAL-MUT-511 10/5/5/F/5

Tantárgyat gondozó intézet: Műszaki Intézet Tárgyfelelős oktató: Dr. Kiss Endre Előfeltétel: Nincs Jellemző átadási módok: Előadás: Minden hallgatónak nagy előadóban, táblás előadás, írásvetítő és projektor segítségével. (Összes óra 100%-ban) Gyakorlat: Kiscsoportos szeminárium (legfeljebb 30 fő) Labor: Tanulói tevékenységformák: Hallott szöveg feldolgozása 40% Kiadott tananyag feldolgozása 20% Ismeretanyag rendszerezése 20% Tesztdolgozatok megoldása 20% Oktatási cél: -Ismerje a környezetvédelem általános kérdéseit, -Legyen képes a környezetet károsító kibocsátások felismerésére a levegőtisztaság védelem, a víztisztaság védelem, a talajvédelem, a zaj,- és rezgésvédelem, valamint az elektromágneses környezetszennyezés tekintetében, -Ismerje a környezetkárosító kibocsátások csökkentését illetve megszüntetését segítő technológiák és módszerek alkalmazhatóságát Tartalom: Ökológiai alapismeretek. A környezetvédelem tárgya, kérdései, feladata. A biológiai és a geológiai környezet. Körforgalmak. A légkör. A légkör főbb szennyezői. A levegőben lévő porszennyezések tulajdonságai. A porleválasztás általános jellemzői. Porkamrák és irányváltásos porleválasztók. A ciklonok. A zsákos szűrők működésének alapjai, üzemeltetése, tisztítása. Az elektrosztatikus porleválasztók működésének alapjai, elemei. Az elektrosztatikus porleválasztással kiegészített zsákos szűrők és alkalmazási lehetőségeik. Az impulzusüzemű villamos porleválasztás, gázlebontás. Az adszorpciós eljárások. Mosóberendezések. Égetéses technológiák Bűzelhárítás. A természetben található víz tulajdonságai és természetes öntisztulása, szennyeződés. Víztisztítás, szennyvíztisztítás és azok eszközei. A talaj és szennyezettsége. Hulladékok és kezelésük. Zaj és annak hatása. Radioaktív környezetszennyezés. Az energiagazdálkodás alapjai. Megújuló energiák. Kötelező irodalom: - Kiss Endre szerk. Környezetvédelem és energiagazdálkodás (elektronikus jegyzet) Ajánlott irodalom: - Moser M.,Pálmai Gy.: A környezetvédelem alapjai (Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1992) - U. Förstner: Környezetvédelmi technika (Springer-Verlag Budapest, 1993) - Barótfi István szerkesztésében: Környezettechnika (Mg Kiadó, Budapest, 2000)

38


Szakdolgozat DFAN-MUG-902 0/10/0/A/5 DFAL-MUG-902 0/50/0/A/5

Tantárgyat gondozó intézet: Műszaki Intézet Tárgyfelelős oktató: Dr. Szlivka Ferenc Előfeltétel: 1-6 félév minden tárgyának teljesítése Jellemző átadási módok: Előadás: Gyakorlat: Egyéni konzultáció Labor: Tanulói tevékenységformák: Önálló szakirodalom-feldolgozáson és adatgyűjtésen, valamint egyéni konzultáción alapuló munka, mely felhasználja a képzés során tanultakat és a szakmai gyakorlat során begyűjtött információkat. Oktatási cél: A hallgató a megszerzett ismeretek gyakorlati alkalmazása során képes legyen a rábízott műszaki probléma elemzésére, megoldására és dokumentására. Tartalom: A hallgató a képzés során elsajátított ismereteket és a szakmai gyakorlat eredményeit összegezve, tanulmányai szintéziseként szakdolgozatot készít az informatikával és elektronikával intergrált gépészet területén a kiválasztott témáról. A szakdolgozat önálló munka, mely a megszerzett ismeretek alkotó felhasználását követeli meg. A szakdolgozat készítését konzulens irányítja és segíti. A szakdolgozat terjedelme legalább 50 oldal. Kötelező irodalom: Útmutató a szakdolgozat készítéséhez. 2. bővített, javított változat. FŐISKOLA KIADÓ Ajánlott irodalom: Dr. Majoros Pál: Kutatásmódszertan avagy, hogyan írjunk könnyen gyorsan jó diplomamunkát. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1997.

39


Szakmai gyakorlat DFAN-MUG-901 0/0/0/A/5 DFAL-MUG-901 0/0/0/A/5

Tantárgyat gondozó intézet: Műszaki Intézet Tárgyfelelős oktató: Dr. Nagy István C.Sc.

40


Minőségirányítás DFAN-MUG-111 2/1/0/F/5 DFAL-MUG-111 10/5/0/F/5

Tantárgyat gondozó intézet: Műszaki Intézet Tárgyfelelős oktató: Dr. Palotás Béla Előfeltétel: Nincs Jellemző átadási módok: Előadás: Minden hallgatónak előadóban, táblás előadás, számítógépi projektor felhasználásával Gyakorlat: Csoportmunka, prezentációk Labor: Tanulói tevékenységformák: Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 60% Információk feladattal vezetett rendszerezése 10% Feladatok önálló feldolgozása 30%. Oktatási cél: A hallgató képes legyen értelmezni a minőségügy alapfogalmait, áttekinteni a minőségügy főbb területeit, elemezni a minőségfogalom különböző megközelítéseit és fejlődését, eltérését a megfelelőség fogalmától, értelmezni a termelési és a szolgáltatási folyamatok szereplőinek kapcsolatait a minőség tükrében, megfogalmazni a vállalati minőségmenedzsment feladatát és struktúráját, bemutatni a "minőség-ház" felépítését. A hallgató ismerje a nemzeti minőségügyi rendszer felépítését, a TQM - filozófiát és hatását a vezetésre, az alkalmazottakra és a környezetre, a minőségi díjak célját és követelményrendszerének lényegét, a szabványok szerepét, ezek nemzeti és nemzetközi rendszerét és ezek szerepét az EU minőség-politikájában, a szabványértelmezés módszerét és szövegelemzést tudjon végezni egy-egy rendszerszabvány követelményeit kielégítő rendszer felépítését, szerezzen jártasságot az irányítási (MIR, KIR, MEBIR) szabványok használatában és tudja alkalmazni a minőségügy módszereit, technikáit, megfelelőség-tanúsítás európai rendszerét. Tartalom: A tárgy általános képet ad arról, hogy milyen szakmai vonatkozásai vannak egy minőségirányítási rendszer kiépítésének és üzemeltetésének, továbbá azt, hogy az irányítási rendszerek kiépítése folyamatszemléletű. A kiépítés során figyelembe veszi a törvényi hátteret, a dokumentációs rendszer követelményeit, valamint azokat a technikákat, amelyek elősegítik a minőségfejlesztést. Bemutatja az ISO 9000 rendszer fő elemeit és a különböző minőségi díjakat és kiegészítésül röviden a Környezet Irányítási Rendszert és MEBIR - t is. Kötelező irodalom: [1]Dr.Gremsperger Géza: Minőségügyi szabvány-, és normatív dokumentumismeret. DF jegyzet, Dunaújváros, 1999. A www.duf.hu honlapról letölthető segédletek. Ajánlott irodalom: [2] A.R.Tenner - I.J.DeToro: Teljes körű minőségmenedzsment Műszaki Könyvkiadó. Budapest. 1997.

41


Mechatronika tárgyak Bevezetés a programozásba DFAN-INF-501 2/0/3/F/5 DFAL-INF-501 10/0/15/F/5

Tantárgyat gondozó intézet: Informatikai Intézet Tárgyfelelős oktató: Dr. Ágoston György Előfeltétel: Nincs Jellemző átadási módok: Előadás: Minden hallgatónak nagy előadóban, táblás előadás. Projektor, vagy írásvetítő használata (Összes óra 40%-ában) Gyakorlat: Labor: Minden hallgatónak PC-s gyakorlat, projektor vagy írásvetítő használata (Összes óra 60%-ában) Tanulói tevékenységformák: - Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 20% - Információk feladattal vezetett rendszerezése 30% - Feladatok önálló feldolgozása 50% Oktatási cél: A tárgy keretében a leendő informatikus megismerkedik a C programnyelv alapjaival. Ismereteket szerez a számítógépes problémamegoldás területén, elsajátítja az alap algoritmusok programozásának technikáját. Tartalom: Előadás: A C programnyelv kialakulása. A programnyelv alapelemei. A változók típusai. Konstansok, szimbolikus konstansok. Skalárok és tömbök definiálása, deklarálása. A kezdeti értékadás. Utasítások és blokkok. Függvények definíciója, deklarációja, prototípusa. Az argumentum, a paraméter és a visszatérési érték Operátorok és kifejezések. Fájlkezelés. Fontosabb könyvtári függvények. Mutatók. Mutatótömbök értelmezése, használata. Dinamikus helyfoglalású tömbök. Labor gyakorlat: A számítógépes problémamegoldás alapfogalmai: algoritmus, algoritmizálás, jel algoritmusok (folyamatábra, szerkezeti ábra, struktogram), program. Szintaktika, szemantika. A strukturált programozás. Adatok ábrázolása (tárolása) a memóriában. Az integrált fejlesztői környezet használata. Egyszerű feladatok (algoritmusok) kódolása, tesztelése, javítása. Kötelező irodalom: Előadásvázlat (IN501-ea.pdf), O: meghajtó Ajánlott irodalom: Kernighan, B.W. - Ritchie, D.M.: A C programozási nyelv. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1993. Plum, T.: Tanuljuk meg a C nyelvet. Novotrade Rt., Budapest, 1989. Benkő Tiborné: Programozzunk C nyelven!: ANSI C, Turbo C, grafika, numerikus módszerek. ComputerBooks, Budapest, 2003. Benkő Tiborné, Dr. Poppe András: Együtt könnyebb a programozás ( C ), ComputerBooks Budapest, 2004. Stephen G. Kochan: Programfejlesztés C nyelven, Kiskapu SAMS Budapest, 2008. N. Wirth: Algoritmusok + adatstruktúrák = programok, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1982. Lipschutz: Adatszerkezetek, Panem Kft, Budapest, 1993.

42


Mechatronika alapjai DFAN-MUG-321 2/0/0/V/5 DFAL-MUG-321 10/0/0/V/5

Tantárgyat gondozó intézet: Műszaki Intézet Tárgyfelelős oktató: Dr. Gonda Viktor Előfeltétel: DFAN(L)-INF-206 Digitális technika DFAN(L)-INF-200 Villamosságtan Jellemző átadási módok: Előadás: PowerPoint előadások, kiegészítve táblás magyarázatokkal. Gyakorlat: Labor: Tanulói tevékenységformák: Oktatási cél: A hallgatóknál példákon keresztül a mechatronikai szemléletmód kialakítási, amely képessé teszi őket önálló modellalkotásra a részrendszerek modellezésének elemkészletére alapozva. Tartalom: A hallgatók megismerik a mechatronika kialakulásának okát, a területeit és a hivatalos definícióját. Összehasonlításra kerül a hagyományos gépészeti és mechatronikai szemléletmód különböző ipari szegmensekben bemutatva. Meghatározásra kerül a mechatronikai rendszerek alapstruktúrája gyakorlati példákon keresztül. Bemutatásra kerülnek a modellezési alapelvek, a modellalkotás célja és a matematikai modellek, ill. a velük történő műveletek. Részletesen tárgyalásra kerül egy másodrendű mechanikai rendszer. Tárgyalja a különböző fizikai rendszerek változóit, származtatásukat, rendszertechnikai alapokra alapozva. (Kereszt és átmenő változók) Részletesen, a különböző fizikai rendszereken végighaladva(mechanikai egyenesvonalú, mechanikai forgó, villamos, fluid és termikus), példákkal taglalja a passzív elemeket, a kereszt és átmenő típusú forrásokat. Ebben a fejezetben kitér a Thevenei-Norton átalakításokra. Bemutatásra kerül példákon keresztül a különböző fizikai rendszereket összekapcsoló energia átalakítók (Transzformátorok, váltók, kersztváltók). Kötelező irodalom: Dr. Horváth Péter : Mechatronika alapjai, HEFOP elektronikus jegyzet, 2006. Dr.Petrik O.-Dr.Huba A.-Dr.Szász G.: Rendszertechnika Tankönyvki-adó Bp. 1986. Ajánlott irodalom: R. Iserman: Mechatronische Systeme, Springer-Verlag, Berlin, 1999 Bradley, Dawson, Burd, Loader: Mechatronics, Chapman & Hall, London, 1994 Csáki F.- Bars R.: Automatika Tankönyvkiadó Bp. 1974.

43


Szenzorok és aktuátorok DFAN-MUG-322 2/0/1/F/5 DFAL-MUG-322 10/0/5/F/5

Tantárgyat gondozó intézet: Műszaki Intézet Tárgyfelelős oktató: Dr. Gonda Viktor Előfeltétel: DFAN(L)-INF-206 Digitális technika DFAN(L)-INF-200 Villamosságtan Jellemző átadási módok: Előadás: PowerPoint előadás, kiegészítő magyarázatokkal. Gyakorlat: Labor: Önálló laboratóriumi gyakorlatok, amelyben mérőpárok dolgoznak. A mérésekre önállóan kell felkészűlni a kiadott mérési útmutatók alapján. A következő alkalomra az önállóan kidolgozott mérési jegyzőkönyv a belépési feltétel. Tanulói tevékenységformák: Oktatási cél: A mechatronikai rendszerekhez elengedhetetlen az érzékelő, és működtető elemeknek az ismerete. A tárgy céljául azt tűzte ki, hogy a többi kötelező tárgy keretében nem részletesen tárgyalt eszközökkel megismertesse a hallgatóságot. Tartalom: A tárgy bemutatja a szenzorok elhelyezkedését, és típusait a különböző szakterületek szempontjából. Részletesen tárgyalja a hosszmérés, elmozdulásmérés szenzorait, a potencióméteres, nyúlásmérő bélyeges, optoelektronikai és kapacitív átalakítókat. Bemutatja a méréshez nélkülözhetetlen mérőáramköröket, a híderősítőt és a vivőfrekvenciás mérőhidat. Tárgyalja a sebesség- és gyorsulásmérés szenzorait, az indukciós, örvényáramos, piezoelektromos és induktív átalakítókat. Bemutatja a töltéserősítőket. Taglalja az erő, a nyomaték, és a nyomásmérés szenzorat, úgy mint a nyúlásmérő bélyeges, piezoelektromos és kapacitív átalakítókat. Betekintést ad a hőmérséklet, hőmennyiség, mágneses mező és elektromágneses sugárzás mérésének szenzoraiba. Az elektronikus aktuátorok közül részletesen tárgyalja az Analóg szervókat a felépítésüktől kezdve a helyettesítő képen át a rendszertani modelljükig. Bemutatásra kerülnek az elektronikusan kommutált motorok. részeletesen tárgyalja a léptetőmotorokat. Itt bemutatja fejlődésüket, működési módjukat és vezérlési lehetőségeiket. Tárgyalásra kerülnek a termikus aktuátorok (SMA), a piezoelektromos mozgatók és motorok. Bemutatásra kerülnek a mikromotorok, működési elvük és szerkezeti kialakításuk a gyártástechnológiával együtt. Kötelező irodalom: Halas János: Érzékelők és Működtetők Ajánlott irodalom: Raddeck, W.: Einführung in die Mechatronik, BG. Teubner Verlag, Stuttgart, 1997. Dr.Boros Andor: Villamos mérések a gépészetben, Műszaki Könyv-kiadó 1978. Bradley, Dawson, Burd, Loader: Mechatronics, Chapman & Hall, London, 1994

44


Mikrovezérlők, beágyazott rendszerek DFAN-INF-270 2/0/2/F/5 DFAL-INF-270 10/0/10/F/5

Tantárgyat gondozó intézet: Informatikai Intézet Tárgyfelelős oktató: Farkas Imre Előfeltétel: DFAN(L)-INF-206 Digitális technika Jellemző átadási módok: Előadás: Minden hallgatónak nagy előadóban, táblás előadás. Projektor, vagy írásvetítő használata. Gyakorlat: Labor: 20 fős számítógépes teremben. Tanulói tevékenységformák: - előadás és laborgyakorlat látogatása; - laborgyakorlaton aktív részvétel; - otthoni készülés a zárthelyikre; Oktatási cél: A hallgató megismerje a mikrovezérlők szerkezetét, valamint programozási lehetőségeit. Tartalom: Mikroprocesszor, mikroszámítógép, mikrovezérlő alapvető felépítése, működése. Egyezőségek és különbözőségek ismertetése. Mikrovezérlők fejlődésének története. Logikai alapáramkörök kapcsolástechnikai megvalósítása. Számrendszerek, kódolás, logikai függvények és kapuk. Az ALU által végzett műveletek ismertetése, végrehajtásuk bemutatása. Az I2C busz működése. RESET logika ismertetése. Mikrovezérlő családok ismertetése: Intel 8051, PIC és MSP430Fxxxx mikrovezérlő családok felépítése. DSP mikrokontrollerek. PIC mikrovezérlők felépítése, belső. Reset áramkörei., konfigurációja. A PIC utasításai, ALU és memória felosztás. Mikrokontroller perifériák. Mikrokontrolleres fejlesztés eszközei: kísérleti panelek, programozó készülékek, szoftverek. Assembler valamint C nyelvű fejlesztések. Kötelező irodalom: Kónya L.: PIC mikrovezérlők alkalmazástechnikája, ChipCAD Elektronikai Disztribúció Kft. Budapest, 2000. Ajánlott irodalom: Tudomány és Technika: Közepes teljesítményű PIC mikrovezérlők. Felhasználói kézikönyv. http://www.t es t.hu/elokep/pic2.htm [2008.03.16.] (online) Interneten található gyártói adatlapok

45


Programozás I. DFAN-INF-502 1/0/2/F/5 DFAL-INF-502 5/0/10/F/5

Tantárgyat gondozó intézet: Informatikai Intézet Tárgyfelelős oktató: Dr. Ágoston György Előfeltétel: DFAN(L)-INF-501 Bevezetés a programozásba DFAN(L)-INF-400 Számítástudomány alapjai I. Jellemző átadási módok: Előadás: Minden hallgatónak nagy előadóban, táblás előadás. Projektor használata (Az összes óra 100%-ában). Gyakorlat: Labor: Minden hallgatónak számítógépes laborgyakorlat. Projektor használata (Összes óra 80%-ában) Tanulói tevékenységformák: Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 60% Információk feladattal vezetett rendszerezése 20% Feladatok csoportos feldolgozása 20% Oktatási cél: A tárgy keretében a leendő informatikus megismerkedik a C programnyelv további lehetőségeivel. Elsajátítja a bonyolultabb algoritmusok programozását. Megismerkedik egy nagyobb méretű feladat megoldásának lépéseivel. Tartalom: Előadás: A tárolási osztályok, és használatuk. Parancssori paraméterek kezelése. Rekurzió, a rekurzív algoritmusok programozása. Dinamikus adatszerkezetek: láncolt listák, bináris keresőfa. A fájlkezelés további lehetőségei. Moduláris programozás. Egy alkalmazói program fejlesztésének lépései a feladat specifikálástól a dokumentálásig. Labor gyakorlat: A számítástudomány alapjai I. tárgy keretében megismert bonyolultabb algoritmusok programozása. Különböző rendezési, és keresési algoritmusok programozása, összehasonlítása, kiértékelése. Láncolt listák, sorok programozása. Rekurzív feladatmegoldás. Kód (algoritmus) optimalizálás. Egy nagyobb méretű, több modulból álló feladat önálló specifikálása, programozása, tesztelése, dokumentálása. Kötelező irodalom: Benkő Tiborné: Programozzunk C nyelven!: ANSI C, Turbo C, grafika, numerikus módszerek. ComputerBooks, Budapest, 2003. Benkő Tiborné, Dr. Poppe András: Együtt könnyebb a programozás ( C ), ComputerBooks Budapest, 2004. Stephen G. Kochan: Programfejlesztés C nyelven, Kiskapu SAMS Budapest, 2008. N. Wirth: Algoritmusok + adatstruktúrák = programok, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1982. Lipschutz: Adatszerkezetek, Panem Kft, Budapest, 1993. Ajánlott irodalom:

46


Mechatronikai rendszerek DFAN-MUG-323 2/1/1/V/5 DFAL-MUG-323 10/5/5/V/5

Tantárgyat gondozó intézet: Műszaki Intézet Tárgyfelelős oktató: Dr. Csizmadia József Előfeltétel: DFAN(L)-MUG-321 Mechatronika alapjai DFAN(L)-MUG-322 Szenzorok és aktuátorok Jellemző átadási módok: Előadás: PowerPoint-os előadás, kisegítő magyarázatokkal. Gyakorlat: Táblás, vezetett gyakorlatok, komplett rendszerek analíziséhez. Labor: A mechatronika laborban található motor-tengelykapcsoló-hajtás rendszerek vizsgálata, mérése. Tanulói tevékenységformák: Oktatási cél: Mechatronikai szemléletmód kialakítási példákon keresztül. Megismertetni a részrendszerek modellezésének elemkészletét. Megtanulni összetett rendszerek vizsgálatát hálózatanalízis, struktúraelemzés segítségével. Tartalom: Modell elemek vizsgálata idő és frekvenciatartományban, a tipikus tagok áttekintése. Struktúraelemzés gráfokkal és impedanciákkal különböző fizikai rendszerekben. Betekintés a matematikai absztrakt modell felírásának hálózatelméleti módszerébe. A DC-szervomotor (aktuátor) példán a rendszeregyenlet formáinak bemutatása.A DC motor frekvencia menetének elemzése Bode-diagram segítségével. Modellezés és rendszeregyenlet felírás bemutatása és összehasonlítása. (Motor+hajtómű+torziós tengely+tárcsa) a CD-fej mint tipikus mechatronikai eszköz működésének és modelljének áttekintése. Rendszeregyenletek felírása, a Bode-diagram elemzése. Összetett mechanikai rendszerek mozgásátalakítóinak modellezése (golyósorsós, vonóelemes hajtások). A szükséges pozíciószabályozás transzlációs mozgáshoz. A szabályozók feladatai és dinamikai tulajdonságainak bemutatása egy DC-motor, tengelykapcsoló terhelés példán keresztül. Szabályozó kör tervezésének szempontjai, a P-I-D szabályozók tulajdonságai, felépítésük műveleti erősítővel. Kötelező irodalom: Dr.Petrik O.-Dr.Huba A.-Dr.Szász G.: Rendszertechnika Tankönyvki-adó Bp. 1986. Tietze-Schenk: Analóg és digitális áramkörök, Műszaki könyvkiadó, Budapest, 1981 Ajánlott irodalom: R. Iserman: Mechatronische Systeme, Springer-Verlag, Berlin, 1999 Bradley, Dawson, Burd, Loader: Mechatronics, Chapman & Hall, London, 1994 Csáki F.- Bars R.: Automatika Tankönyvkiadó Bp. 1974. Szabó Imre: Gépészeti Rendszertechnika, Bp.

47


Komplex mechatronika labor DFAN-MUG-351 0/0/3/F/5 DFAL-MUG-351 0/0/15/F/5

Tantárgyat gondozó intézet: Műszaki Intézet Tárgyfelelős oktató: Dr. Csizmadia József Előfeltétel: Nincs Jellemző átadási módok: Előadás: Gyakorlat: Labor: 5-6 párban elvégzett laboratóriumi mérés elvégzése utána 3-5 fős csoportokat alkotva egy nagyobb, projekt jellegű feladat megoldása, amelyről projektdokumentumot kell készíteni, és a többiek elött PowerPoint előadás keretében megvédeni. Tanulói tevékenységformák: Oktatási cél: A tárgy elsődleges célja hogy a hallgatók őnállóan képessé váljanak nagyobb, féléves feladatok elvégzésére csapatmunkában. Képesek legyenek egy egy részterület önálló megoldása mellett csoportban, határidőre dolgozni, szakmai érveket megfogalmazni, érvelni. Tartalom: A tárgy beszámolója egy projektfeladat beadásával zárul, amelyet PowerPoint be-mutatóval kell megvédeni. A projektmunka keretében egy összetett mechatronikai rendszert kell modellezniük hallgatóknak, és meghatározni a rendszer dinamikai tulajdonságait. Amennyiben lehetséges a feladat megoldása során a rendszert fel kell építeni, a szükséges paramétereket ki kell mérni. A mérési eredmények alapján szabályozókört kell a rendszerhez illeszteni. A feladat megoldásához a LabVIEW használatának alapjai kerülnek áttekintésre laborfoglalkozás keretében, úgy mint: Virtuális műszer (VI) (Virtual Instruments), VI-k, SubVI-k létrehozása, szerkesztés, nyomkövetés. Ciklusok, tömbök, grafikonok, rekordok (cluster) (tömbök létrehozása, hullámforma és XY grafikonok), Case- és sorrendi struktúrák, képlet és kifejezés, csomópontok. Mérés-adatgyűjtés és hullámformák (az adatgyűjtés alapjai, mérés-adatgyűjtő VI-k a LabVIEW-ban, analóg bement használata, DAQ Wizard (segéd), hullámforma bemenet, hullámforma adatok tárolása file-ba, analóg bemeneti csatorna letapogatása, analóg kimenet, digitális ki/bemenet, számlálók. Mérőeszközök vezérlése a GPIB (EIC) kommunikáció alapjai és konfigurálása, Input/Output portok használata. Számítógéppel vezérelt függvénygenerátor készítése D/A konverter felhasználásával, Program készítése digitális tárolt hanganyag visszajátszására D/A konverterrel. Kötelező irodalom: Ajánlott irodalom: Dr. Ajtony I., Dr. Gyuricza I.: Programozható irányítóberendezések, hálózatok és rendszerek, Műszaki Könyvkiadó, 2002 LabVIEW User Manual, National Instruments, 2003 LabView Measurement Manual, National Instruments, 2003

48


Finommechanika DFAN-MUG-311 2/1/0/F/5 DFAL-MUG-311 10/5/0/F/5

Tantárgyat gondozó intézet: Műszaki Intézet Tárgyfelelős oktató: Dr. Gonda Viktor Előfeltétel: DFAN(L)-MUG-034 Gépszerkezettan IV. Jellemző átadási módok: Előadás: PowerPoint alkalmazásával, előadóteremben. Gyakorlat: Gyakorlati foglalkozások, előadóteremben, PowerPoint és kiegészítő táblás magyarázatok. Labor: Tanulói tevékenységformák: Oktatási cél: A hallgatók képesek legyenek korszerű finommechanikai konstrukciók hibáinak feltárására, a szerkezetek tervezésére és áttervezésére, ismerjék és tudják alkalmazni a finommechanikára jellemző anyaggal záró kötési eljárások, így a mikrohegesztési, a forrasztási és ragasztási eljárásokat, és azok jellemzőit. Tartalom: A tárgy ismerteti a kis méretek hatását, a Hertz feszültségre történő méretezést. Tárgyalja a legfontosabb finommechanikai kötéseket, alakkal, erővel és anyaggal záró csoportosításban. Részletesen kitér a finommechanikában alkalmazható ömlesztő hegesztési eljárások-, mikro AWI - hegesztés, mikroplazma hegesztés, kis hőbevitelű fogyóelektródás hegesztések, lézersugaras hegesztés és elektronsugaras hegesztés technológiájára, a sajtoló hegesztés eljárások technológiájára - hidegsajtoló hegesztés, ultrahangos hegesztés, mikro dörzshegesztés, csaphegesztés, forgóíves hegesztés, nyomásimpulzusos hegesztés, ellenállás pont- és vonalhegesztés, ellenállás fóliás vonalhegesztés, ellenállás dudor és tompahegesztés. Ismerteti az alakatrészkészítésnél használatos lézárvágás és vízsugaras vágás technológiáját. Részletesen kitér a forrasztás és a ragasztás technológiájára. Tárgyalja a finommechanikai csapágyazások általános jellemzőit, és követelményeit. Ismerteti a finommechanikai csúszócsapágyakat, a vízszintes, és függőleges csúcságyazásokat, annak erőjátékával együtt. Kitér az élágyazásásokra, betekintést ad a rugalmas elemmel megoldott vezetékek és csapágyazások felépítésébe, és méretezésébe. Ismerteti a mágnesesen tehermentesített csapágyazással szemben támasztott konstrukciós feladatokat és megkötéseket. Ismerteti a műszerekben használatos mechanizmusokat (szinusz, tangens, bütykös), akadályozásokat és megakasztásokat teljes és részleges, erővel és alakkal záró csoportosításban. Kitér az akadályozás jósági fokára, bemutatja a csillapítókat és fékeket. Tárgyalja a különböző finommechanikai energiatároló elemeket, rugókarakterisztikákat, és azok tulajdonságait. Részletesen tárgyalja a tengelykapcsolókat és a hajtóműveket, külön területet fenntartva a nagyáttételű precíziós hajtásoknak. (bolygómű, hullámhajtómű) Áttekintést ad a skála és mutató elemek kialakítására, és tárgyalja a jusztírozást. Kötelező irodalom: Valenta László: Finommechanika elektronikus jegyzet, 1-10 fejezet. O meghajtó Ajánlott irodalom:

49


Karbantartási tárgyak Gyártástervezés, CAM DFAN-MUG-043 2/1/1/F/5 DFAL-MUG-043 10/5/5/F/5

Tantárgyat gondozó intézet: Műszaki Intézet Tárgyfelelős oktató: Dr. Vizi Gábor Előfeltétel: DFAN(L)-MUG-041 Gyártástechnológia Jellemző átadási módok: Előadás: Gyakorlat: Minden hallgatónak nagy előadóban, táblás előadás. Projekttor vagy írásvetítő használata (összes óra 50%-ában). Labor: Tanulói tevékenységformák: Elméleti anyag feldolgozása irányítással 20 % Elméleti anyag önálló feldolgozása 20 % Feladatmegoldás irányítással 20 % Feladatok önálló feldolgozása 40 % Oktatási cél: A gyártástechnológiai mikrotervezés dokumentációi megismerése. A műveletterv, a műveleti utasítások, valamint a kísérő dokumentáció megismerése és használata. A készülékek technológiai szerepének és felépítésének megismerése, és egy egyszerű készülék megtervezésében való részvétel. Ismeretszerzés az NC vezérlésű megmunkáló gépek felépítéséről, alkalmazásáról, és CAM programozási gyakorlat szerzése. Tartalom: Előgyártmányok megválasztása. Az élőgyártmányok ráhagyásainak meghatározása, valamint a végleges méretek kiszámítása. Egy numerikus példa bemutatása. Művelet fogalma és a műveleti sorrend elkészítése. A műveleti utasítások kidolgozása. A műveletterv kivitelezési formái. Egy példa bemutatása. Technológiai dokumentációk kivitelezése. A dokumentáció rendszerezése. Bázisok, bázismegválasztási hiba, méretláncok. A készülékek tervezésének folyamata. Statikai, kinematikai és dinamikai számítások. A készülékek elemeinek méretezése. Fúró, Maró és eszterga készülékek és ezek fő feladatai és tulajdonságai. Kivitelezett készülékek bemutatása. CNC gépek alap felépítése. A CNC gépekre vonatkozó szabványok. Megmunkáló központok működtetési felépítése. CNC gépek programozás alapjai. NCT utasítások. A CNC gépek felszerszámozása. Konkrét műszaki feladat megoldása (programozás, kivitelezés). CAM formális folyamatok megismerése. Konkrét példa kidolgozása és megfelelő gépeken való bemutatások. Kötelező irodalom: Dudás Illés: Gépgyártástechnológia I. ME jegyzet Szabó Zoltán: Gyártástervezési feladat. DF oktatási segédlet Ajánlott irodalom: - Dr. Firstner Stevan, Gyártástervezés, CAM, Praktikum (P) (kézirat), Dunaújvárosi Főiskola 2007. - Lechner Egon: Forgácsoló készülékek szerkesztésének elemei. Gyártástechnológia, BME jegyzet - NCT 2000 programozási leírás, gépkönyv - EdgeCAM szoftver leírása

50


Tribológia DFAN-MUG-531 2/0/1/F/5 DFAL-MUG-531 10/0/5/F/5

Tantárgyat gondozó intézet: Műszaki Intézet Tárgyfelelős oktató: Dr. Jenei István Előfeltétel: DFAN(L)-MUT-411 Hő- és áramlástan DFAN(L)-MUG-032 Gépszerkezettan II. Jellemző átadási módok: Előadás: Előadó teremben. Segédeszközök: fólia, kivetítő. Gyakorlat: Labor: Összevont tantermi- és laborgyakorlat számításokkal és bemutató méréssel Tanulói tevékenységformák: Oktatási cél: Legyen képes a tribológiai rendszer elemzésére, a szerkezeti és igénybevételi adatok meghatározására, a tribológiai jellemzők ismeretében a vezető kopási mechanizmus meghatározására, a kopási élettartam prognosztizálására, a közbenső anyag, "harmadik test", globális meghatározására. A kenésállapotok jellemzői alapján tervezzen és üzemeltessen tribológiai rendszereket. Ismerje meg az alkalmazott tribológia különböző területeit (megmunkálás, gépszerkezetek, hőerőgépek), a berendezések és technológiák üzemeltetéséhez kapcsolódó támogató rendszerek kiépítését és működtetését. Tartalom: A tribológia fogalma. A tribológiai rendszer leírása. Súrlódási folyamatok. Tribológiai igénybevétel elemzése. Gépalkatrészek felületminősége. Felületi réteg tulajdonságai. Tribológiai igénybevétel és a kopási mechanizmus kapcsolata. Kopás típusok. Kopásmérés és a kopásmeghatározás kísérleti módszerei. Tribológiai rendszer és a kopási mechanizmusok kapcsolata. A kopás analitikus meghatározása. Kenőanyagok, kenőolajok, kenőzsírok, szilárd kenőanyagok Kenőanyag jellemzők, kenőanyagok vizsgálata, kenőanyag kiválasztás. Szerkezeti anyagok és kiválasztásuk. Kenőanyag kiválasztás Kenési állapotok osztályozása, Határ- vegyes- és folyadék kenési állapotok. HD és EHD kenés Megmunkálás tribológia: forgácsolás. hideg és meleg alakítások. Gépelemek, gépszerkezetek kenése. A tribológiai rendszerek üzemeltetését támogató információs rendszerek Kötelező irodalom: Dr. Valasek István: Tribológiai kézikönyv, Budapest, 1996. Tribotechnik Kft. Ajánlott irodalom: Gépüzemfenntartás I. Szerkesztette: Dr. Janik József, Dunaújváros, 2001. Főiskolai Kiadó Szántó Jenő: Tribológia, Budapest 1991. Tankönyvkiadó Valasek I. Tóth I.: Megmunkálás tribológia,Budapest, Tribotechnik Kft. 2003. Valasek I. Auer J.: Kenőanyagok és vizsálataik, Budapest, Tribotechnik Kft. 2003. Valasek I. Budinszki J.: Gépelemek kenése, Budapest, Tribotechnik Kft. 2003

51


Műszaki diagnosztika I. DFAN-MUG-541 2/1/0/V/5 DFAL-MUG-541 10/5/0/V/5

Tantárgyat gondozó intézet: Műszaki Intézet Tárgyfelelős oktató: Dr. Nagy István C.Sc. Előfeltétel: DFAN(L)-KIM-003 Matematika III. DFAN(L)-MUG-013 Mechanika III. Jellemző átadási módok: Előadás: Vetítettképes előadás. Projektor, vagy írásvetítő használata. Gyakorlat: Táblás gyakorlat, projektor vagy írásvetítő használata Labor: Tanulói tevékenységformák: Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel. Információk feladattal vezetett rendszerezése. Feladatok önálló feldolgozása. Oktatási cél: Az oktatás célja a korszerű karbantartás megalapozását szolgáló forgógép rezgésdiagnosztika alapjainak, a rezgésmérés elméleti és gyakorlati ismereteinek elsajátítása. Tartalom: A tantárgy keretében a diákok megismerik a különböző karbantartási stratégiák (üzemeltetés meghibásodásig, TMK, állapotfüggő, prediktív) lényegét. Ennek során elsajátítják a rezgéstan alapfogalmait, az egyszabadságfokú harmonikus- és kényszerrezgés leírását csillapítás nélkül és csillapítással. A tantárgy oktatása keretében megismerjük a rezgés additivitását, az összetett rezgéseket, a rezgés amplitúdó- és frekvencia skálákat, a fázist, valamint az idő- és frekvencia tartomány közötti kapcsolatot, a Fourier transzformációt. Elsajátítják a hallgatók a rezgésjelek mérésének és a feldolgozásának lényegét, az analóg-digitális jelátalakítás törvényszerűségeit és problémáit. Megszerzik az elméleti és a gyakorlati ismereteket a helyes rezgés analizátor használatához, az aliasing jelenségének kezeléséhez, az ablakolás technika használatához. A diákok megismerkednek a rezgésmérés olyan módszereinek használatával, mint a tengely pályagörbe, az Orbit alkalmazása, az időszinkron mintavételezett jelek vizsgálata, a Crest Factor vizsgálat. A kényszerrezgések vizsgálata mellett időt szakítunk a sajátfrekvenciás rezgések elemzésére, a rezonancia jelenségek tanulmányozására, a kritikus tengelysebességek megismerésére. A csapágyak meghibásodásának felismeréséhez a hibafrekvenciák tanulmányozásán túl megismerkedünk az egyik leghatékonyabb módszer, a cepstrum analízis alapjaival. A hallgatók megismerik az elméleti- és a gyakorlati alapjait a legkorszerűbb szabálybázisú szakértői rendszerek rezgésdiagnosztikai alkalmazásának is. Kötelező irodalom: Dr. Nagy István: Műszaki Diagnosztika I. Főiskolai Kiad, Dunaújváros, 2010. Ajánlott irodalom: Dr. Nagy István: Állapotfüggő Karbantartás, Műszaki Diagnosztika I., Rezgésdiagnosztika, ISBN 963 06 0807 3, Kiadó: Delta-3N Kft.,2006. Dr. Kégl Tibor- Szabó József Zoltán: Korszerű diagnosztikai módszerek. Dunaújváros, 1995. Kézirat.

52


Karbantartási technológiák I. DFAN-MUG-511 2/0/1/F/5 DFAL-MUG-511 10/0/5/F/5

Tantárgyat gondozó intézet: Műszaki Intézet Tárgyfelelős oktató: Dr. Jenei István Előfeltétel: DFAN(L)-MUG-042 Hegesztés DFAN(L)-MUG-041 Gyártástechnológia Jellemző átadási módok: Előadás: Előadó teremben. Segédeszközök: projektor Gyakorlat: Labor: "A" épületi labor Tanulói tevékenységformák: Oktatási cél: Legyen képes a károsodási folyamatok elemzésére, azok hatásának csökkenté-sére. Legyen képes a károsodás ismeretében a helyreállítási technológiák kiválasztá-sára. Legyen képes a szét és összeszerelési technológiák, továbbá a megelőző és követő műveletek megtervezésére, a szerelési méretláncok elemzésére és meg-oldására. Tartalom: Gépalkatrészek felületét és tömegét érő károsító hatások és azok következményei. A meghibásodások osztályozása. A felületminőség; a felületminőséget befolyásoló tényezők. Károsodások elemzése. A károsodások és a felületminőséget befolyásoló helyreállítási technológiák kapcsolata. A helyreállítási technológiák kiválasztása. Gépek tisztítása. Gépek szét és összeszerelése. A szét és összeszerelési szerelési technológiájának tervezése. Szerelési méretláncok megoldása. Forgógépek egytengelybe állítása, forgógépek kiegyensúlyozása. Kötelező irodalom: 1. Gépüzemfenntartás I. Szerkesztette: Dr. Janik József. Főiskolai Kiadó, Dunaújváros, 2001. 2. Gépüzemfenntartás II. Szerkesztette: Dr. Janik József. Főiskolai Kiadó, Dunaújváros, 2001. Ajánlott irodalom: Karbantartási kézikönyv - módszerek és eszközök a karbantartás irányításában. [szakmai szerkesztő Gaál Zoltán]. Budapest: RAABE Tanácsadó és Kiadó Kft., 2004. Kapcsos könyv

53


Karbantartási technológiák II. DFAN-MUG-512 2/1/0/V/5 DFAL-MUG-512 10/5/0/V/5

Tantárgyat gondozó intézet: Műszaki Intézet Tárgyfelelős oktató: Dr. Jenei István Előfeltétel: Nincs Jellemző átadási módok: Előadás: Előadó teremben. Segédeszközök: projektor. Gyakorlat: Táblás gyakorlat Tanműhelyi gyakorlat Labor: Tanulói tevékenységformák: Oktatási cél: Legyen képes a helyreállítási technológiák megtervezésére, a helyreállítási tech-nológiák lefolytatásának irányítására. Legyen képes a helyreállítás költségeinek meghatározására. Legyen képes műszaki és gazdasági szempontok alapján a célnak megfelelő helyreállítási technológia leválasztására. Tartalom: A helyreállítás technológiai módszerei. Helyreállítás: - mechanikai módszerekkel; - hegesztéssel; - lágy és kemény forrasztással; - termikus szórással; - ragasztással és műanyagozással. Felületi integritást módosító nagy energiasűrűségű technológiák és felületszilárdító eljárások. A gépfenntartás gazdaságossága és szervezése. A gépfenntartás gazdaságosságának mutatószámai. Kötelező irodalom: 1. Gépüzemfenntartás I. Szerkesztette: Dr. Janik József. Főiskolai Kiadó, Dunaújváros, 2001. 2. Gépüzemfenntartás II. Szerkesztette: Dr. Janik József. Főiskolai Kiadó, Dunaújváros, 2001. Ajánlott irodalom: Karbantartási kézikönyv - módszerek és eszközök a karbantartás irányításában. [szakmai szerkesztő Gaál Zoltán]. Budapest: RAABE Tanácsadó és Kiadó Kft., 2004. Kapcsos könyv

54


Műszaki diagnosztika II DFAN-MUG-542 2/0/2/F/5 DFAL-MUG-542 10/0/10/F/5

Tantárgyat gondozó intézet: Műszaki Intézet Tárgyfelelős oktató: Dr. Nagy István C.Sc. Előfeltétel: DFAN(L)-MUG-541 Műszaki diagnosztika I. DFAN(L)-MUG-082 Géptan Jellemző átadási módok: Előadás: Vetítettképes előadás, projektor használata. Gyakorlat: Labor: Mérések laboratóriumi műszerekkel. Tanulói tevékenységformák: Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel. Információk feladattal vezetett rendszerezése. Feladatok önálló feldolgozása. Oktatási cél: A diagnosztikában használt korszerű rendszerek matematikai elméleti alapjainak, a jelek és jelfeldolgozás matematikájának és gyakorlatának megismerése. Az oktatott függvények és eljárások matematikai levezetéseinek alapos ismerete. Idő és frekvenciatérbeni transzformációk biztos kezelése, jelek és a jelekből jelfeldolgozással nyerhető függvények értelmezése, és az ezekre alapozható mérési- diagnosztikai eljárások kvantitatív ismerete, modern módszerek matematikai alapjai és használhatóságuk a diagnosztika számára. Az oktatás célja a korszerű karbantartás megalapozását szolgáló diagnosztikai technikák és módszerek (rezgésdiagnosztika, infravörös termográfia, a ferrográfia, az ultrahangos hiba- és szivárgás detektálás) elméleti és gyakorlati alapjainak elsajátítása, a rezgésmérés és kiértékelés bonyolultabb eljárásainak mélyebb megismerése. Tartalom: Forgógépek kiegyensúlyozása terén a diákok megismerik az elméleti alapokat, és korszerű laboratóriumban elsajátítják a forgógép kiegyensúlyozás gyakorlatát. A hallgatók megismerik a korszerű lézeres tengelybeállítás lépéseit. A hallgatók elsajátítják az adat- és tudásbázis felépítésének lépéseit, a mérés-előkészítést és a méréskiértékelést a szakértői rendszer alkalmazásával. A diákok alkalmassá válnak a teljes rendszerfejlesztés és üzemeltetés elvégzésére a rezgésdiagnosztikai szakértői rendszer alkalmazásával, ami megalapozza az állapotfüggő karbantartás megszervezését termelő vállalatoknál. Gépek rezgésvédelmi rendszereinek felépítését, feladatait, a tengelymozgás felügyeletét, az orbit vizsgálatot tárgyaljuk a tantárgy keretében. A hallgatók megismerkednek az infravörös képelemzés elméleti alapjaival, laboratóriumi gyakorlatok keretében elsajátítják az infrakamerák használatát, és a termoképek számítógépes feldolgozását a gépállapot diagnosztikában, villamos berendezések és irányítástechnikai szekrények kötéseinek hibafeltárásában és az épületek szigetelési hiányosságainak azonosításában. A tanulók megismerkednek az ultrahangos szivárgásdetektálás alkalmazásának módszereivel és az ultrahangos hibadetektálás sokrétű változatos lehetőségeivel. Kötelező irodalom: Dr. Nagy István: Műszaki Diagnosztika I. Jegyzet, Főiskolai Kiadó, Dunaújváros, 2010. Dr. Nagy István: Műszaki Diagnosztika II. Jegyzet, Főiskolai Kiadó, Dunaújváros, 2010. Ajánlott irodalom: Dr. Nagy István: Állapotfüggő Karbantartás, Műszaki Diagnosztika I., Rezgésdiagnosztika, ISBN 963 06 0807 3, Kiadó: Delta-3N Kft., 2006. Dr. Nagy István, Baksai Gábor és Sólyomvári Károly: Állapotfüggő Karbantartás, Műszaki Diagnosztika II. Termográfia, Delta-3N Kft., 2007. Rezgésdiagnosztika. Szerkesztette: Dr. Dömötör Ferenc Főiskolai Kiadó. Dunaújváros, 2003.

55


Karbantartás tervezése és szervezése DFAN-MUG-513 2/1/0/V/5 DFAL-MUG-513 10/5/0/V/5

Tantárgyat gondozó intézet: Műszaki Intézet Tárgyfelelős oktató: Dr. Jenei István Előfeltétel: DFAN(L)-MUG-081 Általános géptan DFAN(L)-MUG-034 Gépszerkezettan IV. Jellemző átadási módok: Előadás: Előadó teremben. Segédeszköz: Projektor. Gyakorlat: Táblás gyakorlat. Labor: Tanulói tevékenységformák: Oktatási cél: Legyen képes a megbízhatósági alapon nyugvó karbantartási stratégia megter-vezésére. Tartalom: Karbantartás fogalmának korszerű értelmezése. Karbantartás és terotechnológia. A termelés (gyártás) és a karbantartás kapcsolata. Gépek életének kétkörös modellje. Gépalkatrészeket érő károsító hatások. A károsodások megjelenési formái. Az elhasználódási tartalék és leépülése. Meghibásodás és hiba. Gyenge-pont elemzés. Az üzemeltethetőség. Üzemeltetési folyamatok valószínűségi vizsgálata. A karbantartási ciklusidő meghatározásának módja. Kockázat elemzés a karbantartásban. Az Alapvető OK Elemzés folyamata. Hibafa elemzés. Karbantartási stratégiák és filozófiák. A karbantartás fejlődése. Üzemeltetés az eszköz meghibásodásáig (Faliure Based Corective Maintenance, FBCM). Merev ciklusú karbantartás (Tervszerű megelőző karbantartás, TMK) (Preventív Maintenance, Plannes Maintenance, PM). Jellemző paraméterek állapota szerinti karbantartás (Parameter Condition Based Maintenance, PCBM).Megbízhatóság központú karbantartás (Reliability Centred Maintenance, RCM). Kockázat alapú karbantartás (Risk Based Maintenance, RBM; Risk Based Inspection and Maintenance, RBIM). Teljeskörű hatékony karbantartás/ Termelésbe integrált üzemfenntartás /Totális karbantartási rendszer (Total Productive Maintenance, TPM). Autómatikus karbantartás. Autómatizált karbantartás/ Törekvések a kar-bantartás automatizálására (Automatic Maintenance, AM). Kötelező irodalom: 1. Gépüzemfenntartás I. Szerkesztette: Dr. Janik József. Főiskolai Kiadó, Dunaújváros, 2001. 2. Gépüzemfenntartás II. Szerkesztette: Dr. Janik József. Főiskolai Kiadó, Dunaújváros, 2001. Ajánlott irodalom: Karbantartási kézikönyv - módszerek és eszközök a karbantartás irányításában. [szakmai szerkesztő Gaál Zoltán]. Budapest: RAABE Tanácsadó és Kiadó Kft., 2004. Kapcsos könyv

56


Komplex gépészeti tervezés DFAN-MUG-551 0/0/3/F/5 DFAL-MUG-551 0/0/15/F/5

Tantárgyat gondozó intézet: Műszaki Intézet Tárgyfelelős oktató: Dr. Vizi Gábor Előfeltétel: Nincs Jellemző átadási módok: Előadás: Gyakorlat: Labor: Tanulói tevékenységformák: Feladatmegoldás irányítással 15 % Feladatok önálló feldolgozása 85 % Oktatási cél: A hallgató legyen képes gépészeti berendezések, számítógépes tervezési (CAD), véges elemes szilárdsági számítási (VEM) és gyártástervezési (CAM) feladatainak elvégzésére. Legyen képes gépészeti tervezési problémák megoldásváltozatainak feltárására, vázolására, szelektálási kritériumok felállítására, az optimális változat kiválasztására és kidolgozására. Legyen képes a tervezési folyamat dokumentálására és a tervezési eredmények prezentációjára. Tartalom: Parametrikus 3D modellezés és rajzolás gyakorlása egyszerű gépelemeken, majd összeállításokon, alkatrészfelvételezés. Modellvariánsok kidolgozása. Végeselem módszer alapjai. Programrendszerek felépítése, INPUT / OUTPUT adatok értelmezése. Szilárdságtani alkalmazások, alakoptimalizálás. Műszaki dokumentáció készítése. Alkatrészek gyártási technológiájának kidolgozása. Megmunkálási ciklusok kiválasztása. CNC program generálása. Kötelező irodalom: - SolidWorks tervezőrendszer leírás - Csizmadia Béla - Nándori Ernő: Mechanika mérnököknek. Szilárdságtan. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó, 1998. 435-480 p. Ajánlott irodalom: - COSMOSWorks végeselem szoftver leírás - EdgeCAM technológiai szoftver leírás

57


Digitális technika DFAN-INF-206 2/1/0/V/5 DFAL-INF-206 10/5/0/V/5

Tantárgyat gondozó intézet: Informatikai Intézet Tárgyfelelős oktató: Dr. Burány Nándor Előfeltétel: Nincs Jellemző átadási módok: Előadás: Gyakorlat: Labor: Tanulói tevékenységformák: Oktatási cél: A digitális technika alapjainak megismerése. Processzorok belső szerkezetének-, valamint digitális irányítástechnikai eszközök felépítésének megértéséhez nyújt alapokat. Digitális és analóg hálózatok tervezési módszereinek ismertetése. Tartalom: A digitális és analóg jelek feldolgozásának elméleti alapjai. Boole algebra, logikai függvények és leírási módszereik. A logikai függvények minimalizálása. Kombinációs hálózatok elemzése és tervezése. Szabványos kombinációs hálózatok (illesztők, logikai kapuk, kódolók, dekódolók, kódátalakítók, multiplexerek, demultiplexerek). Sorrendi hálózatok leírási módjai (állapottábla, állapotgráf). Latch-ek és flip-flopok. Logikai automaták tervezése. Szabványos sorrendi hálózatok (regiszterek, számlálók). Vegyes hálózatok (félvezető memóriák, aritmetikai egységek). Digitális áramkörök villamos paraméterei (jelszint, transzfer karakterisztika, zajtűrés, késések, hazárdok, fogyasztás, jósági tényező, terhelhetőség). Technológiai áramkörcsaládok (TTL, MOS, CMOS) alapáramköreinek felépítése, tápfeszültség szerinti megoszlás, logikai szintek kompatibilitása. Analóg áramkörök. Erősítő kapcsolások, passzív és aktív szűrők. oszcillátorok, tápegységek. D/A és A/D átalakítók felépítése, jellemzőik. CPLD és FPGA eszközök felépítései. Programozási eljárások. Programozható analóg áramkörök (FPAA). Kötelező irodalom: Odry P. - Haluska J. - Kővári A.: Digitális technika. DF, Dunaújváros, 2007 Odry P. - Haluska J. - Kővári A. - Farkas I.: Tanulási útmutató a Digitális Technika című tárgyhoz. DF, Dunaújváros, 2008. Ajánlott irodalom: Ajtonyi I.: Digitális rendszerek. Miskolci Egyetemi Kiadó, Miskolc, 2000. 322 o. Csáki F. Barki K.: Vezérléstechnika. Tankönyvkiadó, Budapest, 1977. 291 p. (3. kiad.) Janovics S. Tóth M.: A logikai tervezés módszerei. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1976. 638 p. Szittya O.: Digitális és analóg technika informatikusoknak, LSI, Budapest, 1999, 2 kötet. Tietze, U. Schenk, C.: Analóg és digitális áramkörök. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1993. 799 p. (5.jav. kiad.)

58


Hegesztés DFAN-MUG-042 1/1/1/F/5 DFAL-MUG-042 5/5/5/F/5

Tantárgyat gondozó intézet: Műszaki Intézet Tárgyfelelős oktató: Dr. Palotás Béla Előfeltétel: DFAN(L)-MUA-003 Szerkezeti anyagok technológiája Jellemző átadási módok: Előadás: Gyakorlat: Labor: Tanulói tevékenységformák: Oktatási cél: A hallgatók ismerjék meg a hegesztési és rokon eljárások működésének alapjait, a hegesztési paramétereket, azok hatását, azok kiválasztásának szabályait. Ismerjék meg a hegesztési technológiai utasítás és a hegesztési terv készítésének alapjait, az alapvető hegesztő eszközöket és kiválasztásuk elvét. Ismerjék a varrathibákat, a hatásukat és a javításuk módját, a hegesztés minőségirányításának az alapjait, a hegesztési munkavédelem és környezetvédelem alapjait. Tartalom: A hegesztés fizikai alapjai. A legfontosabb ömlesztő hegesztési eljárások technológiája. A legfontosabb sajtoló hegesztési eljárások technológiája. A hegeszthetőség alapjai. A hegesztés minőségirányításának alapjai. Hegesztés technológiai dokumentumok és készítésük. A hegesztés munka-; tűz- és környezetvédelme. A hegesztés gazdaságossága, a hegesztési eljárások és anyagok környezetbarát kiválasztása. Kötelező irodalom: [1] Palotás B.: Hegesztés előadások, www.duf.hu [2] Hegesztési Zsebkönyv, Cokom Kft. Miskolc, 2008. Ajánlott irodalom: [3] Hegesztés és rokon technológiák, GTE.- Budapest, 2007.

59


Ember és társadalom III. DFAN-KTD-004 3/0/0/V/5 DFAL-KTD-004 15/0/0/V/5

Tantárgyat gondozó intézet: Kommunikációtudományi és Tanárképző Intézet Tárgyfelelős oktató: Dr. Vass Csaba János Előfeltétel: Nincs Jellemző átadási módok: Előadás: Gyakorlat: Labor: Tanulói tevékenységformák: Oktatási cél: A modul a kommunikációt mint az emberi-társadalmi létforma kulcstényezőjét közelíti meg. Célja megismertetni a hallgatókkal a kommunikáció fontosabb elméleteit, modelljeit. A hallgatók képessé váljanak felismerni a különböző elméletek aktuális vonatkozásait. A kurzus során a hallgatók elsajátítják a kommunikációhoz és a médiához kapcsolódó alapfogalmakat és alapelveket. A kurzus elvégzése során a hallgatók olyan szakmai kompetenciákat sajátítanak el, amelyek segítségével képesek lesznek a társadalmi kommunikáció alapvető elméleteinek és koncepcióinak megfelelően érvek kifejtésére, helytálló vélemény megfogalmazására, vagy nézet megalkotására. Tartalom: A kommunikáció fogalma, definíciói. A kommunikáció ismérvei. Kommunikáció-kutatási trendek. Kommunikációs modellek. A kommunikáció általános modellje: Shannon, Weaver, Jakobson). A redundancia, az entrópia fogalma, a kommunikációkutatás 3 szintje. A szociálpszichológiai, a kibernetikai, a retorikai aspektus. A szemiotikai, a szociokulturális, a társadalomkritikai megközelítés. A fenomenológiai nézőpont. A szimbolikus interakcionizmus és a jelentés ösz-szehangolt szabályozásának elmélete. Az elvárások megsértése és a bizonytalanságcsökkentés elmélete. Az interperszonális megtévesztés. A társas kapcsolatok kiépítésének és a kapcsolatelmé-lyülésnek a kommunikációs kérdései. Az interakcionális nézőpont és a kapcsolati dialektika. Kultiváció. Attitűd és kommunikáció. Verbális és nonverbális jelzések. Az alkotás mint kommu-nikáció, az önmegvalósítás. Kötelező irodalom: Griffin, Em: Bevezetés a kommunikációelméletbe. Budapest, Harmat Kiadó, 2001. 535 p. Róka Jolán: Kommunikációtan, Századvég 2002. Horányi Özséb szerk.: Kommunikáció I.: A kommunikatív jelenség; Kommunikáció II.: A kommunikáció világa, Budapest, General Press Kiadó, 2003. Ajánlott irodalom: Rosengren, Karl Erik: Kommunikáció. Budapest, Typotex, 2007 Csányi Vilmos: Viselkedés, gondolkodás, társadalom. Etológiai megközelítés. Budapest. Akadémiai Kiadó, 1994. 223 p. A nyelv és a nyelvek: szerk.: Kenesei István. Budapest, Gondolat Kiadó, 2004. 281 p.

60


Államigazgatási és jogi ismeretek DFAN-KTN-107 3/0/0/V/5 DFAL-KTN-107 15/0/0/V/5

Tantárgyat gondozó intézet: Kommunikációtudományi és Tanárképző Intézet Tárgyfelelős oktató: Dr. Kálmán András Előfeltétel: Nincs Jellemző átadási módok: Előadás: Gyakorlat: Labor: Tanulói tevékenységformák: Oktatási cél: A hallgató ismerje meg az Európai Unió és a Magyar Köztársaság jogrendszerét, az alapvető jogi fogalmakat, a Magyar Köztársaság alkotmányjogi berendezkedését, közigazgatási rendszerét, a közigazgatási eljárás néhány fontosabb jellemzőjét. Ismerje továbbá a polgári jog alapvető fogalmait, szabályait, különösen a kötelmi jog általános és különös szabályait, legyen tisztában a legalapvetőbb büntető-, szabálysértési illetve pénzügyi jogi normákkal. A tárgy teljesítésével a hallgató legyen képes az egyszerűbb jogszabályok értelmezésére, a gazdasági élet legfontosabb szabályainak megfelelő alkalmazására. Tartalom: A Magyar Köztársaság állami szerveinek felépítése. Az állami szervek jogalkotása, a jogforrások és azok hierarchiája. Az Európai Unió joga. Közigazgatási jogi alapismeretek. A polgári jog fogalma, rendszere és főbb alapelvei. Polgári jogi ismeretek: dologi jog. Polgári jogi ismeretek: a kötelmek. Polgári jogi ismeretek: kártérítés. Polgári jogi ismeretek: egyes szerződések fontosabb szabályai (adásvétel, csere, letéti szerződés, megbízás és vállalkozás, licencia-, lízing és franchise szerződések, közszolgálati szerződés, hitel-, kölcsön-, bankszámla- és folyószámla szerződés, áruk továbbítására vonatkozó szerződések). A nemzetgazdaság vállalkozást folytató fontosabb alanyai. Értékpapírjog. Munkajog. Büntetőjogi alapismeretek. A szabálysértési jog alapelemei. Pénzügyi jog alapelemei. Kötelező irodalom: Balásházy M. - Pázmándi K. - Sárközy T.: Üzleti jog, BME GTK -Typotex Budapest, 2008. Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról, HVG-ORAC Lap-, és Könyvkiadó Kft. Budapest, 2007. 2. fejezet: Az Európai Unió intézményrendszere 3. fejezet: Az Unió hatáskörei - A három pillérre épülő Unió 5. fejezet: Az Európai Unió joga 6. fejezet: Az egyéges piac és a négy alapszabadság Ajánlott irodalom: 1949. évi XX. törvény: A Magyar Köztársaság Alkotmánya A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény dr. Török Gábor: A magyar társasági jog alapjai, HVG-ORAC Lap és Könyvkiadó Kft. Budapest, 2006. Bárdos P.-Menyhárd A.: Kereskedelmi jog, HVG-ORAC Lap és Könyvkiadó Kft. Budapest, 2008.

61


Üzleti kommunikáció DFAN-KTD-033 1/2/0/F/5 DFAL-KTD-033 5/10/0/F/5

Tantárgyat gondozó intézet: Kommunikációtudományi és Tanárképző Intézet Tárgyfelelős oktató: Dr. András István Előfeltétel: Nincs Jellemző átadási módok: Előadás: Gyakorlat: Labor: Tanulói tevékenységformák: Oktatási cél: A kurzus célja, hogy mind humán, mind reál beállítottságú hallgatóknak ismereteket adjon az üzleti kommunikációról, illetve kommunikatív kompetenciákat alakítson ki az üzleti életben nélkülözhetetlen területeken. Tartalom: Az üzleti kommunikáció fogalomrendszere, üzleti tárgyalási stratégiák, taktikák és stílusok. Az üzleti prezentáció sikerkritériumai. Prezentációkészítés Microsoft Power Point programmal illetve Apple rendszerben KeyNote programmal. Előadás és nyilvános szereplés. Az önkifejezés önismereti és személyiségközpontú megközelítése. Üzleti etika és viselkedés. Kötelező irodalom: Langer Katalin - Raátz Judit: Üzleti kommunikció. Bp., Nemzeti Tankönyvkiadó, 1999. 223p. Borgulya Istvánné - Barakonyi Károly: Vállalati kultúra. Bp., Nemzeti Tankönyvkiadó, 2004. 244.p. Szakács István: Prezentáció DUF jegyzet és feladatgyűjtemény, 2007. Ajánlott irodalom: Csáky István: A tárgyalástechnika. EXEL, 1993., 223.p. Fisher, Roger - Ury, William: A sikeres tárgyalás alapjai. Bp., Bagolyvár, 1998. 174. p. Scott, Bill: A tárgyalás fortélyai. Bp. Novotrade, 1998. 1914.p. Berke József - virág Miklós: Számítógépes grafika és prezentáció. Bp. Keszthelyi Akadémia Alapítvány: Talentum: 1998. 261. p. (18) t.

62


Műszaki szaknyelv (német) DFAN-KIN-130 0/4/0/F/5 DFAL-KIN-130 0/20/0/F/5 Tantárgyat gondozó intézet: Központi Oktatási Intézet Tárgyfelelős oktató: Szécsenfalvi Zsófia Előfeltétel: német B1 szint Jellemző átadási módok: Előadás: Gyakorlat: Labor: Tanulói tevékenységformák: Oktatási cél: A hallgató a kurzus ideje alatt elsajátítja a műszaki és informatikai területen leggyakrabban használatos szavakat, szakkifejezéseket. Kérdés-felelet alapján tud beszélgetést folytatni az átvett témakörökben található szakmai témákról egyszerű, rövid mondatokban. A hallgató képes a tanult szakmai témához kapcsolódó rövid hangzó (emberi, gépi) szövegek tartalmának globális megértésére.

63


Műszaki szaknyelv (angol) DFAN-KIN-140 0/4/0/F/5 DFAL-KIN-140 0/20/0/F/5 Tantárgyat gondozó intézet: Központi

Oktatási Intézet

Tárgyfelelős oktató: Osztroluczki Istvánné Előfeltétel: angol B1 szint Jellemző átadási módok: Előadás: Gyakorlat: Labor: Tanulói tevékenységformák: Oktatási cél: A hallgató a kurzus ideje alatt elsajátítja a műszaki és informatikai területen leggyakrabban használatos szavakat, szakkifejezéseket. Kérdés-felelet alapján tud beszélgetést folytatni az átvett témakörökben található szakmai témákról egyszerű, rövid mondatokban. A hallgató képes a tanult szakmai témához kapcsolódó rövid hangzó (emberi, gépi) szövegek tartalmának globális megértésére.

64

Gépészmérnöki alapképzési szak

Recommend Documents