Gépészeti karbantartó Szakirányú továbbképzési szak Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar

Gépészeti karbantartó Szakirányú továbbképzési szak

Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar

Szakindítás Képzési program Budapest 2013

TARTALOMJEGYZÉK 1. A szak Képzési és Kimeneti Követelményi ...................................................................................... 2 2. Tanterv és képzési program .............................................................................................................. 4 3. A képzés személyi háttere, tantárgyfelelős oktatók ............................................................................ 7 4. Tantárgyi programok .......................................................................................................................... 8 Minőségirányítás .................................................................................................................................... 8 Méréstechnika ........................................................................................................................................ 9 Karbantartás-elmélet ............................................................................................................................ 10 Folyamatszervezés ............................................................................................................................... 11 Javítástechnológia ............................................................................................................................... 12 Műszaki diagnosztika I ......................................................................................................................... 13 Műszaki diagnosztika II ........................................................................................................................ 14 Környezetvédelem .............................................................................................................................. 15 Kenésgazdálkodás - Tribológia ............................................................................................................ 16 Karbantartás szervezése és ökonómiája................................................................................................ 17 Szakdolgozat konzultáció ..................................................................................................................... 18

-1-

Gépészeti karbantartó szakirányú továbbképzési szak 1. A szak Képzési és Kimeneti Követelményei: 1.1. A szakirányú továbbképzés megnevezése: Gépészeti karbantartó szak 1.2. A szakképzettség oklevélben szereplő megnevezése: Gépészeti karbantartó szakmérnök 1.3. A szakirányú továbbképzés képzési területe: Műszaki 1.4. A felvétel feltétele: A képzésben műszaki képzési területen végzett (okleveles) mérnökök, üzemmérnökök és mezőgazdasági (okleveles) gépészmérnökök, üzemmérnökök, továbbá alapképzésben (BSc) műszaki képzési területen, az agrárképzésben pedig a mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnök szakon, végzett mérnökök vehetnek részt. 1.5. A képzési idő: Levelező tagozaton 2 félév, a teljes képzési idő alatt összesen 192 kontaktóra 1.6. A szakképzettség megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma:

60 kredit

1.7. A képzés során elsajátítandó kompetenciák, tudáselemek, megszerezhető ismeretek, személyes adottságok, készségek, a szakképzettség alkalmazása konkrét környezetben, tevékenységrendszerben: A szakmérnöki szakképzettség birtokában a gépészeti karbantartó szakmérnökök képesek: ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾

a karbantartás helyzetének komplex, műszaki-gazdasági megítélésére, a fejlődési tendenciák értékelésére; a karbantartási rendszer elméletileg megalapozott korszerű kialakítására, a termelés/szolgáltatás szempontjainak figyelembevételére; a gépészeti jellegű eszközök karbantartási (ápolási-gondozási, ellenőrzési, javítási) folyamatainak, technológiáinak tervezésére, irányítására; a műszaki diagnosztika korszerű eljárásainak és eszközeinek alkalmazására; irányítási és végrehajtási szinten a karbantartási rendszer kiválasztására, megvalósítására és fejlesztésére; menedzsment ismeretek birtokában csoportmunkában résztvenni, munkatársakat irányítani, más szakmai területek szakembereivel együttműködni. A szakmérnöki szakképzettség birtokában a gépészeti karbantartó szakmérnökök alkalmasak: termelő/szolgáltató cég/vállalkozás célszerű karbantartásának megvalósítására és fejlesztésére; a cég/vállalkozás karbantartási szervezetének kialakítására és működtetése komplex feltételeinek meghatározására; a karbantartás egészének és részterületeinek irányítására, szervezési jellegű feladatok ellátására; a cég/vállalkozás karbantartási szervezetének vezetésére.

-2-

1.8.A szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök és a főbb ismeretkörökhöz rendelt kreditértékek: Tárgyak jellege

Óraszám

Alapismeretek és szakmai törzsanyag Speciális ismeretek Összesen

64 128 192

Alapismeretek és szakmai törzsanyag: Minőségbiztosítás Méréstechnika Karbantartás-elmélet Folyamatszervezés Speciális ismeretek Javítástechnológia Műszaki diagnosztika I. Műszaki diagnosztika II. Kenésgazdálkodás - Tribológia Környezetvédelem Karbantartás szervezése és ökonómiája Szakdolgozat konzultáció Szakdolgozat

-3-

Kredit 19 41 60

Arány (%) Óraszám Kredit 33 32 67 68 100 100

2. Tanterv, a képzési program: 2.1. A gépészeti karbantartó szakirányú továbbképzési szak óraterve: v I. félév Vizsga Félévközi jegy Vizsga Vizsga Vizsga Félévközi jegy Összesen II. félév Vizsga Félévközi jegy Vizsga Vizsga Félévközi jegy Záróvizsga Összesen Mindösszesen

Tantárgy

Ea.

Gyak. Öszz.

Kr.

Minőségbiztosítás Méréstechnika Karbantartás-elmélet Műszaki diagnosztika I. Környezetvédelem Folyamatszervezés

6 12 16 16 12 6

6 8 4 4 0 6

12 20 20 20 12 12 96

4 5 6 6 5 4 30

Javítástechnológia Műszaki diagnosztika II. Kenésgazdálkodás - Tribológia Karbantartás szervezése és ökonómiája Szakdolgozat konzultáció Szakdolgozat (BGBSO21NLS)

10 4 16 20 2

10 16 4 0 14

20 20 20 20 16 96 192

5 4 4 5 2 10 30 60

Ea. = előadás, Gyak. = gyakorlat, Össz. = összes óraszám, Kr. = kredit, v = a számonkérés típusa, 2.2. A felelős szervezeti egység neve Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar Mechatronikai és Autótechnikai Intézet 2.3. A képzésért felelős szakmai vezető neve, oktatói azonosítója, munkaköre Dr. Szabó József Zoltán egyetemi docens, intézet igazgató helyettes 2.4. A képzési és kimeneti követelmények alapján kidolgozott tanterv és tantárgyi program Lásd a 2.1 és 4. fejezetet. 2.5. Az értékelési és ellenőrzési módszerek, eljárások Az ellenőrzési rendszer az intézményi tantervben előírt aláírások, gyakorlati jegyek megszerzéséből, a vizsgák (kollokviumok), valamint szakmai gyakorlatok teljesítéséből, szakdolgozat elkészítéséből és a záróvizsga letételéből tevődik össze. A tantárgyfelelősök minden félév elején a tanterv előírásaival és az oktatás rendjét szabályozó tanulmányi- és vizsgaszabályzattal összhangban meghatározzák a tantárgyak programját, követelményrendszerét, az ellenőrzés rendjét, és ezt a hallgatók számára közzéteszik. A tervezett írásbeli dolgozatok időpontját az oktatók – a félévközi egyenletes terhelés érdekében – a szakon folyó képzésért felelős oktató által koordinált egyeztetési eljárás alapján ütemezve, a tantárgy haladá-4-

si tervében határozzák meg. A vizsgákat a vizsgaidőszakban az oktatók által kijelölt és a hallgatókkal egyeztetett vizsganapokon szóban és/vagy írásban kell letenni. A szakdolgozat a szakképzettségnek megfelelő témakörben gyakorlati probléma megoldására irányuló, konzulensi segítséggel készülő, a hallgató önálló írásbeli munkája, amely tanúsítja a hallgató irodalomfeldolgozó készségét és az elsajátított ismeretanyag gyakorlati alkalmazásának képességét. A szakdolgozat készítése önálló munkát igényel, amelynek során tilos más szellemi termékével való visszaélés (plágium). A szakdolgozat/diplomamunka kredit értékét a tanterv rögzíti. A szakdolgozathoz rendelt kreditek száma: 10 kreditpont. A szakdolgozat témái a II. félévben kerülnek meghirdetésre. (ÓE TVSZ 32.§) Félévközi jegy: a szorgalmi időszakban a tanórán tett írásbeli vagy szóbeli beszámolóval, illetve otthoni munkával készített feladat (mérési jegyzőkönyv, tanulmány) valamint a gyakorlatokon végzett munka értékelésével. Vizsgajegy: vizsgával záródó tantárgyak esetén vizsgaidőszakban beszámolási kötelezettség. Záróvizsga: több tárgyból összeállított komplex szóbeli vizsga. 2.6. Korábban szerzett ismeretek, gyakorlatok beszámítási rendje (ÓE TVSZ 28.§) Az Egyetem elismeri a hallgató bármelyik felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányai során kredittel elismert tanulmányi teljesítményét függetlenül attól, hogy milyen felsőoktatási intézményben, milyen képzési szinten folytatott tanulmányok során szerezte azt. Az elismerés – tantárgyi program alapján – kizárólag a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetésével történik. Az Egyetem elismeri a kreditet, ha az összevetett ismeretek legalább 75%-ban megegyeznek. 2.7. Abszolutórium feltétele: (ÓE TVSZ 31.§) Végbizonyítványt (abszolutóriumot) az Egyetem annak a hallgatónak állít ki, aki a tantervben előírt vizsgák eredményes letételét és – a szakdolgozat (diplomamunka) elkészítésének kivételével – más tanulmányi követelmények teljesítését, illetve a szakdolgozathoz (diplomamunkához) rendelt kreditpontok kivételével a képzési és kimeneti követelményekben előírt kreditpontok megszerzését igazolja, amely minősítés és értékelés nélkül tanúsítja, hogy a hallgató a tantervben előírt tanulmányi és vizsgakövetelménynek mindenben eleget tett, 2.8. A Záróvizsgára bocsátás feltétele: A záróvizsgára bocsátás feltétele a végbizonyítvány (abszolutórium) megszerzése és a szakdolgozat beadása. (Nem bocsátható záróvizsgára az a hallgató, aki a felsőoktatási intézménnyel szemben fennálló fizetési kötelezettségének nem tett eleget.) 2.9. Záróvizsga részei : ¾ A szakdolgozat megvédése, ¾ Komplex szóbeli vizsga az alábbi tantárgyakból: o Műszaki Diagnosztika (Z1) o Karbatartás-elmélet (Z2) o Kenésgazdálkodás – Tribológia (Z3) 2.10. Az oklevél kiadásának feltétele: A felsőfokú tanulmányok befejezését igazoló oklevél kiadásának előfeltétele a sikeres záróvizsga. -5-

2.11. A diploma eredménye (ÓE TVSZ 35.§) A szigorlati követelményt nem tartalmazó tantervek esetén: a szakdolgozatra és a záróvizsga szóbeli részére kapott érdemjegyek – a vizsgatárgyak számát figyelembe vevő – átlaga az alábbiak szerint: Z =( SZD + Z1+Z2+Z3)/4 Jelölések: (Z) = a diploma eredménye két tizedes jegyre kerekítve, (SZD) = szakdolgozat érdemjegye, (Z1)= Műszaki Diagnosztika záróvizsga érdemjegye, (Z2)= Karbatartás-elmélet záróvizsga érdemjegye, (Z3) = Kenésgazdálkodás – Tribológia záróvizsga érdemjegye. 2.12. Az oklevél minősítése Az oklevél minősítése a kreditpontokkal súlyozott tanulmányi átlag és a záróvizsga eredményének számtani közepe. A kiszámított átlageredmény alapján az oklevelet a következők szerint kell minősíteni: kiváló 4,81-5,00; jeles 4,51-4,80; jó 3,51-4,50; közepes 2,51-3,50; megfelelt 2,00-2,50.

-6-

3. A képzés személyi háttere, tantárgyfelelős oktatók Sorszám 1. 2. 3 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11.

Tantárgy megnevezése

Tantárgyfelelős

Beosztás

Tud. fokozat

Minőségbiztosítás Méréstechnika Karbantartáselmélet Folyamatszervezés Javítástechnológia Kenésgazdálkodás Tribológia Műszaki diagnosztika I Műszaki diagnosztika II. Környezetvédelem Karbantartás szervezése és ökonómiája Szakdolgozat

Dr. Drégelyi Kiss Ágota Dr. Drégelyi Kiss Ágota Prof. Dr. Pokorádi László Dr. Kadocsa György Dr. Szabó József Zoltán Dr. Horváth Sándor

Egyetemi docens Egyetemi docens Egyetemi tanár Egyetemi docens Egyetemi docens Egyetemi docens

PhD PhD Habil. CSc CSc PhD PhD

Dr. Szabó József Zoltán Dr. Szabó József Zoltán Dr. Simon Ákos Dr. Horváth Csaba

Egyetemi docens Egyetemi docens Egyetemi docens Egyetemi docens

PhD PhD PhD PhD

Prof. Dr. Pokorádi László

Egyetemi tanár

Habil. CSc

-7-

4. Tantárgyi programok 4.1. Alapismeretek és szakmai törzsanyag: MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS Tantárgy neve: Minőségbiztosítás

Kód: BAGMO11NLS

6/6/0/vizsga/4

kötelező Alapismeret és szakmai törzsanyag Tantárgyfelelős oktató: Dr. Drégelyi-Kiss Ágota Előfeltétel: nincs Oktatási cél: Alapvető minőségügyi fogalmak, minőségirányítási rendszerek, integrált irányítási rendszerek megismerése. Minőségtartó, fejlesztő és javító stratégiák. Folyamatjavítás és – fejlesztés módszereinek ismertetése, gyakorlati alkalmazása. A minőségbiztosításban alkalmazott minőségfejlesztő, -javító és hibamegelőző módszerek ismertetése, a minőségi szemlélet kialakítása, a karbantartás és a minőségbiztosítás összefüggései. Tartalom:

1. Minőségmenedzsment rendszerek fejlődése 2. Minőséggel kapcsolatos alapfogalmak 3. Szabványalapú rendszerek (MIR, KIR, MEBIR, IBIR, MEIR) 4. TQM elmélete és gyakorlata 5. Folyamatjavítás, –fejlesztés eszközei és módszerei 6. Hibamegelőzés módszertana. Költségelemzés.

Kötelező irodalom:

[1] [2]

Drégelyi-Kiss Á. (szerk): Minőségbiztosítás, Óbudai Egyetem, 2013 Koczor Z. (szerk.): Minőségirányítási rendszerek fejlesztése, Rheinland-Verlag, 2006

Ajánlott irodalom:

[3]

Tenner, A. R., De Toro, I. J.: Teljes körű minőségmenedzsment – TQM, 4. kiadás, Műszaki Könyvkiadó, 2005 Dr. Kövesi János, Dr. Topár József. A minőségmenedzsment alapjai. Budapest: BME GTK, Typotex, 2006. Péczely Gy., Péczely Cs., Péczely Gy.: Lean 3, Termelékenységfejlesztés egységes rendszerben, A.A. Stádium Diagnosztikai Menedzsment Kft., Debrecen, 2009

[4] [5]

-8-

MÉRÉSTECHNIKA Kód: BAGMK11NLS

Tantárgy neve: Méréstechnika

kötelező

Tantárgyfelelős oktató: Előfeltétel: Oktatási cél:

12/8/0/félévközi jegy/5

Alapismeret és szakmai törzsanyag Dr. Drégelyi-Kiss Ágota

nincs Metrológiai alapfogalmak, mérési rendszerek. Mérési bizonytalanság meghatározásának módszere, mérési eredmény megadása. Kalibrálás és hitelesítés fogalmainak megismerése. A karbantartással kapcsolatos hosszméréstechnikai eszközök használata. Villamos mérések műszerei. Nem villamos jelek villamos mérésének átalakítói, mérési eljárásai. Jelfeldolgozás. Számítógéppel vezérelt mérések.

Tartalom:

1. Metrológiai alapfogalmak 2. Mérési hiba, mérési bizonytalanság és mérési eredmény megadása 3. Joghatással járó és nem járó mérések 4. Alapvető hosszméréstechnika 5. 3D koordináta mérés alapjai 6. Villamos alapmérések és műszereik 7. Mérőátalakítók általános jellemzői, nemvillamos jelek villamos mérése 8. Jelek felosztása, villamos jelek formálása, hídkapcsolások 9. A/D átalakítók 10. Mérésadatgyűjtés, számítógéppel vezérelt mérések.


[1] [2]

Galla Jánosné, Drégelyi-Kiss Á.: Méréstechnika, Óbudai Egyetem, Budapest, 2013 Galla Jánosné: Méréstechnika, Óbudai Egyetem, Budapest, 2011

Ajánlott irodalom:

[3] [4]

Dr. Szilágyi László: Gépipari hosszmérések. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1982 Váradiné, Hegedűs, Bátorfi, Unhauzer: Méréstechnika, Széchenyi István Egyetem 2013. Zoltán István: Méréstechnika, Műegyetemi Kiadó, Bp. 1997. Halász, Huba: Műszaki mérések, Műegyetemi Kiadó, Bp. 2003.

[5] [6]

-9-

KARBANTARTÁSELMÉLET Tantárgy neve: Karbantartás-elmélet

Kód: BGBKT11NLS kötelező

Tantárgyfelelős oktató: Előfeltétel:

16/4/0/vizsga/6 Alapismeret és szakmai törzsanyag Prof. dr. Pokorádi László

nincs

Oktatási cél:

A karbantartási alapfogalmak, főbb feladatainak és intézkedéseinek ismertetése. Karbantartási alapstratégiák, ezek alkalmazásainak bemutatása. A károsodás elmélet, az elhasználódási és kihasználási tartalék fogalmának és a műszaki megbízhatóság alapösszefüggéseinek megismerése. Korszerű karbantartási filozófiák bemutatása.

Tartalom:

Karbantartás fogalmának korszerű értelmezése. Üzemeltetési stratégiák. A z üzemeltethetőség. Üzemeltetési folyamatok valószínűségi vizsgálata. Károsodás elmélet. Az üzemeltetés, mint Markovi folyamat. A karbantartási ciklusidő meghatározásának módjai. Beállt Markov-modell vizsgálata. Sorban állási modellek alkalmazása. Hibafa elemzés (Fault Tree Analysis - FTA) és a Hibamód és hatás elemzés (Failure Mode and Effect Analysis - FMEA). A műszaki megbízhatóság alapfogalmai. Fuzzy logika alkalmazása az üzemeltetésben. Fuzzy logika-alapú kockázatelemzés. A karbantartás fejlődése. Megbízhatóság központú karbantartás (Reliability Centered Maintenance - RCM). Kockázat alapú karbantartás (Risk Based Maintenance, RBM; Risk Based Inspection and Maintenance, RBIM). Teljeskörű hatékony karbantartás/ Termelésbe integrált üzemfenntartás /Totális karbantartási rendszer (Total Productive Maintenance, TPM).


[1] [2]

Ajánlott irodalom:

[3] [4]

Pokorádi László, Karbantartás elmélet, elektronikus tansegédlet, Debrecen 2002 http://www.muszeroldal.hu/measurenotes/karb_elm.pdf Kégl Tibor, Szabó József, Műszaki diagnosztika, kézirat, BDMF, Budapest, 1993. Gaál Z. – Kovács Z.: Megbízhatóság, karbantartás. 2. kiad., Veszprém, 1998. Riccardo Manzini, Alberto Regattieri, Hoang Pham, Emilio Ferrari, Maintenance for Industrial Systems, Springer-Verlag, London, 2010.

- 10 -

FOLYAMATSZERVEZÉS Kód: BGBFO11NLS

Tantárgy neve: Folyamatszervezés

kötelező

Tantárgyfelelős oktató:

6/6/0/Félévközi Jegy/4 Alapismeret és szakmai törzsanyag Dr. Kadocsa György CSc

Előfeltétel: Oktatási cél:

nincs A módszertani jellegű tantárgy oktatási célkitűzése, hogy a képzésben részt vevők megismerkedjenek a folyamatok kialakításának alapjaival és készséget szerezzenek néhány módszer alkalmazásában. Fő témakörök: a folyamatszervezés lényege, a folyamatok jellemző paraméterei; időgazdálkodás a folyamattervezésben; a modellmódszer, modelltípusok a folyamatszervezésben; jellegzetes szimbolikus modellek; állapotábrák és alkalmazásuk; a folyamatábrák és típusaik, alkalmazásuk; a hálótervezés lényege, fajtái, a tervezés fázisai; a hálótervezés alkalmazása.

Tartalom:

A folyamatmenedzsment lényege, a folyamatszemlélet. A célkitűzés, a folyamatok meghatározása és a szervezet összefüggései. A vezetés szerepe, funkciói a folyamatok megszervezésében. Szervezeti felépítés és folyamatszervezés. A vállalkozások alapvető folyamatai, a folyamatok hatékonysága és teljesítménye. A folytonos folyamatjavítás versus üzleti folyamatok újraszervezése: javítás, benchmarking, reengineering. Esetleírások, elemzések. A folyamatszervezés gyakorlati alkalmazásai: termelési rendszerek anyagi és nem anyagi folyamatainak szervezési módszerei, eljárásai. Projektek tervezése. Logikai tervezés, időtervezés, erőforrás felhasználás tervezés módszertani alapjai és technikái. Diagramok, folyamatábrák, hálótervek készítése és alkalmazása. A modell alkotás alapvető kérdései. Gazdaságossági számítások a folyamattervezésben.


[1] [2]

Ajánlott irodalom:

[3] [4]

Arthur R. Tenner – Irving J. De Toro: BPR vállalati folyamatok újraformálása. Műszaki Könyvkiadó Budapest, 1998 Prezenszki József (szerk.): Logisztika II. (Módszerek, eljárások) Logisztikai Fejlesztési Központ Budapest, 2000 Görög Mihály: Bevezetés a projektmenedzsmentbe. Aula Kiadó Budapest, 1996 Kocsis József: Folyamatszervezés a gépiparban. Műszaki Könyvkiadó Budapest, 1974

- 11 -

4.2. Speciális ismeretek tantárgyai JAVÍTÁSTECHNOLÓGIA Kód: BGRJV21NLS

Tantárgy neve: Javítástechnológia

kötelező Tantárgyfelelős oktató: Előfeltétel:

10/10/0/vizsga/5 Speciális szakmai ismeretek

Dr. Szabó József Zoltán egyetemi docens nincs

Oktatási cél:

A hallgatók ismerjék meg a gépek, alkatrészek értékcsökkentő hatásait, tönkremeneteli módjait, sajátítsák el azokat az általános és speciális javítási, helyreállítási technológiai módszereket, melyek segítségével a meghibásodott alkatrészek újra el tudják látni eredeti funkciójukat. A képzés során arra törekszünk, hogy a tananyag elsajátítása után a hallgatók alkalmassá váljanak egy üzem, javítással, felújítással kapcsolatos feladatainak önálló szervezésére.

Tartalom:

Alapfogalmak. Fenntartási rendszerek a gépiparban. Értékcsökkentő hatások, gépek tönkremeneteli folyamatai. A gépalkatrészek felületét tömegét érő károsító hatások igénybevételek és azok következményei. A meghibásodások osztályozása. Kopás kifáradás, korrózió megjelenési formái. Gépalkatrészek tisztítási eljárásai. Tisztító és oldószerek, alkatrész tisztítási technológiák. Általános szerelési ismeretek, méretláncok, szerelési családfa. Hiba felvételezés jelentősége, folyamata. A javítást kísérő dokumentációk. A gépjavítási gyakorlatokon a hallgatók elvégzik egy kopott gépalkatrész hiba felvételezését, majd elkészítik annak felújítás technológiai dokumentációját. Gépalkatrészek élettartam növelése technológiai módszerekkel. Gépalkatrészek helyreállításának folyamata, technológiai rendszere. A gépiparban alkalmazott felújítástechnológiák ismertetése: Gépalkatrészek helyreállítása forgácsolással, mechanikai módszerekkel és anyaghozzáadással. Termikus szórási technológiák, hegesztéssel, műanyag ráolvasztással, galvanizálással történő felújítás technológiája, gépei. Ragasztás technológia alkalmazása a gépek berendezések felújításában. Jellegzetes gépszerkezetek (pl. fogaskerekek, tengelyek, csapágyazások) felújítása, javítási technológiái. Gördülőcsapágyak típusai, beépítése, üzemeltetése, cseréje, a beszerelés és kiszerelés módszerei. Gépjavítási rendszerek, műszaki-szervezési megoldások. A felújítás gazdaságossága.


[1] [2]

Ajánlott irodalom:

[3]

Janik J. (szerk.): Gépfenntartás I-II. Szaktudás Kiadó Ház: Budapest, 2003. p. 207 és 383 Janik J. (szerk.): Gépüzemfenntartás I-II. Főiskolai Kiadó: Dunaújváros, 2000. p. 751 Ember M. – Jánossy G. – Szijjártó O.: Mezőgazdasági gépek javítása. Mezőgazdasági Kiadó: Budapest, 1983.

- 12 -

MŰSZAKI DIAGNOSZTIKA I. Tantárgy neve: Műszaki Diagnosztika I.

Kód: BGRMZ11NLS kötelező

Tantárgyfelelős oktató:

16/4/0/szóbeli vizsga/6 Speciális szakmai ismeretek

Dr. Szabó József Zoltán egyetemi docens

Előfeltétel: Oktatási cél:

nincs A hallgatók ismerjék meg a napjaink megelőző karbantartási rendszereinek alapjául szolgáló korszerű műszaki diagnosztikai eljárások (rezgésmérés, zajmérés, ultrahang, elektromágneses hullámok, thermográfia, olajanalízis, olajban lekopott részecskék vizsgálata, kenőzsír diagnosztika, stb.) elméleti alapjait, matematikai összefüggéseit, mérési és kiértékelési módszereit.

Tartalom:

A Műszaki Diagnosztika fogalma, a módszerek osztályozása. Állapotjelző paraméterek, diagnosztikai információhordozók felosztása, jellemzői, aktív és passzív, időszakos és folyamatos vizsgálatok. A diagnosztika alkalmazási és megtérülési lehetőségeinek elemzése a korszerű karbantartási filozófiákban. Rezgéselmélet, rezgéstani alapfogalmak, rezgések matematikai alapösszefüggései, felosztása, harmonikus rezgések összetevése. Egy és több szabadságfokú rezgőrendszerek mozgásegyenletei, megoldása. Lagrange-egyenletek, gerjesztett, csillapítatlan és csillapított rezgések. A rezgésmérés műszerlánca, rezgésjelek feldolgozása, mintavételezés, szűrés, átlagolás, átlapolás, AD átalakítás. Rezgések felbontása Fourier analízis, áttérés az időtartományból a frekvenciatartományba Fourier transzformáció, FFT. Műszaki akusztikai alapfogalmak, a zaj fogalma, a zajjal kapcsolatos fizikai mennyiségek. Hangnyomás, teljesítmény, intenzitás származtatott szintjei. Zajforrások jellemzői, hangterjedés szabad térben, zárt térben. Az ultrahang alkalmazása a diagnosztikában, ultrahang előállítási és vizsgálati módszerek, impulzus-visszhang, rezonancia eljárás elmélete. Az akusztikus emisszió alkalmazása a diagnosztikában. Akusztikus emisszió fogalma, forrásai, mérési módszerei, akusztikus emissziós források lokalizálásának elméleti módszerei, ipari alkalmazási lehetőségei. Elektromágneses sugárzás fizikai tulajdonságai, diagnosztikai alkalmazása. Az infravörös, a látható fényben működő és az átvilágításos technológiában alkalmazott diagnosztikai technikák (thermográfia, endoszkópia, mikroszkópia, röntgen és gamma sugárzás)elméleti összefoglalása. Olajban lekopott részecskék „ferrográfiai méréseken” alapuló diagnosztikai vizsgálatának elméleti összefoglalása. Ipari kenőanyagok (olaj és zsír) kenőképességének, fizikai és kémiai jellemzőinek megítélésére szolgáló diagnosztikai vizsgálatok összefoglalása. Szakértő rendszerek fogalma, felépítése, működése, mesterséges intelligenciával támogatott diagnosztikai kiértékelési módszerek.


[1] [2]

Ajánlott irodalom:

[3]

Dr. Kégl Tibor - Szabó József Zoltán: Műszaki diagnosztika (főiskolai jegyzet,) Kiadó : Bánki Donát Gépipari Műszaki Főiskola Kiadói Hivatala Ligatura Kft, ÁFÉSZ Nyomda Vác, 1994. (Jegyzetszám: L-253. 2. kiadás 2003) Szerk: Dr. Dömötör Ferenc : Rezgésdiagnosztika I. Főiskolai tankönyv Dunaújvárosi Főiskola Kiadói Hivatala, Dunaújváros 2008. Szerk: Dr. Dömötör Ferenc: Rezgésdiagnosztika II. Főiskolai tankönyv Dunaújvárosi Főiskola Kiadói Hivatala, Dunaújváros 2011.

- 13 -

MŰSZAKI DIAGNOSZTIKA II. Kód: BGRMZ22NLS 4/16/0/Félévközi jegy/4 kötelező Speciális szakmai ismeretek Tantárgyfelelős oktató: Dr. Szabó József Zoltán egyetemi docens Előfeltétel: Műszaki Diagnosztika I. BGRMZ11NLS Oktatási cél: A hallgatók ismerjék meg és az oktatóval közösen végzett méréseken keresztül sajátítsák el a korszerű műszaki diagnosztikai eljárásoknál (rezgésmérés, zajmérés, ultrahang, elektromágneses hullámok, thermográfia, olajanalízis, kenőzsír ellenőrzés, stb.) alkalmazott jellegzetes mérőműszerek főbb típusait, az iparban használt gépbeállítási, (pl. kiegyensúlyozás, tengelybeállítás, stb.) méréstervezési, és kiértékelési módszereket. A képzés során nagy hangsúlyt kap a diagnosztika leghatékonyabb módszere a rezgésdiagnosztika. Arra törekszünk, hogy a tananyag elsajátítása után a hallgatók alkalmassá váljanak egy gyár, vagy üzemegység állapotfüggő karbantartási rendszerének önálló kialakítására, működtetésére. Tantárgy neve: Műszaki Diagnosztika II.

Tartalom:

A rezgésmérés műszerlánca, rezgésmérő műszerek csoportosítása, jellemzői. Rezgésérzékelők csoportosítása, jellemzői. Rezgésmérés adatfeldolgozására szolgáló szoftverek. Mérési pontok, mérési útvonalak számítógépes tervezése, mérőpontok kijelölési szabályai, a rezgésméréshez szükséges objektív és szubjektív adatok. Esettanulmányok időszakos és on-line rendszerek alkalmazására. Rezgésmérés szabványai, kiértékelési módszerei: trendelemzés, spektrum analízis, időjel-alak vizsgálat, Lissajous-görbék, Bode-diagram, Nyquist-diagram, „vízesés diagram”, Envelop spektrum elemzés, fázisszög elemzés, stb. Alapvető géphibák felismerése a rezgésspektrumból: statikus és dinamikus kiegyensúlyozatlanság, tengely-beállítási hiba, gördülőcsapágy, siklócsapágy, fogaskerék hibák, hajtószíjjak, AC és DC motorok elektromos hibái, hidraulikus és pneumatikus áramlási problémák, rezonancia, stb. Rezgésdiagnosztikai műszerekkel végezhető helyszíni gépbeállítási, helyreállítási módszerek: helyszíni statikus és dinamikus kiegyensúlyozás, lézeres szíj-beállítás, lézeres tengely-beállítás, rezgéscsökkentés a géplábak állításával, stb. Gyakorlati bemutatók, valós körülmények között VIBROTESTER próbapadon. A gépek üzem közbeni mozgásainak láthatóvá tétele, rezonancia vizsgálatok korszerű módszerei, fázisszög méréses ODS (mozgás-animációs) analízissel, vázszerkezet rezonancia és hajlító kritikus fordulatszám meghatározása kifutás és felfutás vizsgálattal a VIBROTESTER próbapad Laval-tengely modulján. Zajdiagnosztikai vizsgálat, zajforrás beazonosítás gyakorlati mérésen keresztül. Az ultrahang diagnosztika alkalmazása szivárgás detektáló műszer bemutató Hőkamera alkalmazása a gyakorlatban, mérés és bemutató. Thermografikus képek készítése, feldolgozása, elemzése, a képfeldolgozó szoftverek bemutatása. Ipari video endoszkópok jellemzői, felépítése, gyakorlati alkalmazása. Olaj és zsírminőség vizsgáló műszerek gyakorlati alkalmazása.


[1] [2] [3]

Ajánlott irodalom:

[4] [5]

Dr. Kégl Tibor - Szabó József Zoltán: Műszaki diagnosztika (főiskolai jegyzet,) Kiadó : Bánki Donát Gépipari Műszaki Főiskola Kiadói Hivatala Ligatura Kft, ÁFÉSZ Nyomda Vác, 1994. (Jegyzetszám: L-253. 2. kiadás 2003) Szerk: Dr. Dömötör Ferenc : Rezgésdiagnosztika I. Főiskolai tankönyv Dunaújvárosi Főiskola Kiadói Hivatala, Dunaújváros 2008. Szerk: Dr. Dömötör Ferenc : Rezgésdiagnosztika II. Főiskolai tankönyv Dunaújvárosi Főiskola Kiadói Hivatala, Dunaújváros 2011. Nagy I.: Műszaki Diagnosztika II., jegyzet, Dunaújváros, 2007, Főiskolai Kiadó Szántó J. –Nagy I.: Állapotfüggő Karbantartás, Műszaki Diagnosztika III. Tribológia & Ferrográfia, 2008, Delta-3N Kft - 14 -

KÖRNYEZETVÉDELEM Tantárgy neve: Környezetvédelem

Kód: BGBKV11NLS kötelező


12/0/0/vizsga/5 Speciális szakmai ismeretek Dr. Simon Ákos

nincs

Oktatási cél:

Megismertetni a hallgatókkal a környezetvédelmi alapfogalmakat, a környezetvédelem egyes fajtáinak (ökológia, levegőtisztaság-védelem, vízminőség-védelem, talajvédelem, zaj és rezgésvédelem, hulladékgazdálkodás) a tartalmát. Bemutatni a környezetvédelem hazai szabályozásának rendszerét, a környezetvédelem intézményrendszerét valamint a környezetvédelem munkahelyi irányításának megszervezését és végrehajtását.

Tartalom:

A környezet, a környezetvédelem, a környezetszennyezés fogalma, a környezetszennyezés oka. A környezetvédelem jogi szabályozása, az intézményrendszer felépítése valamint az egyes intézmények feladatai. Az ökológiai fogalomrendszer, a biocönózis valamint az ökoszisztéma, az ember felelőssége a környezet megőrzéséért. A levegőszennyezések jellemzése, a nemzetközi és hazai védelem. A vízszennyezések jellemzése, a hazai helyzet és a védelem bemutatása. A talajszennyezések jellemzői, a szennyezet talaj magyarországi ártalmatlanítási módjai. A zaj és rezgés hatása az emberekre és a környezet többi elemére, a zaj és rezgésvédelem eszközrendszere és ennek működtetése Magyarországon. A hulladékgazdálkodás fogalma és elemei, a hulladékkezelés valamint a hulladékártalmatlanítás megvalósításának lehetőségei. A munkahelyi vezető valamint a munkahelyen levő környezetvédelmi felelős feladatai a környezetvédelem terén.


[1] [2]

Simon Ákos: Környezetvédelem, főiskolai jegyzet. BMF BGK 2008 1995 LIII törvény a környezetvédelemről, 2012 CLXXXV törvény a hulladékról

Ajánlott irodalom:

[3] [4]

Mózer- Pálmai: Környezetvédelem, Tankönyvkiadó 2010 Környezetvédelmi Lemeztörvénytár 2012

- 15 -

KENÉSGAZDÁLKODÁS-TRIBOLÓGIA Tantárgy neve: Kenésgazdálkodás - Tribológia

Kód: BGBTR21NLS kötelező


16/0/4/vizsga/4 Speciális szakmai ismeretek Dr. Horváth Sándor

nincs

Oktatási cél:

Megismertetni a hallgatókkal a tribológiai alapfogalmakat, valamint a gépészeti eszközök karbantartási folyamatának tervezéséhez és a végrehajtáshoz szükséges mélységben a kenéstechnikai és kenésgazdálkodási ismereteket.

Tartalom:

Tribológiai alapfogalmak, tribológiai rendszerek. A súrlódó felületek fizikája és kémiája; szilárdtestek súrlódása és kopása. A felület mikrotopográfiai jellemzésének lehetőségei, a mikrotopográfia és a kopás kapcsolata. Kopási és súrlódási folyamatok módosítása. Kenőanyagok szerkezete, tulajdonságai, fajtái, osztályozásuk. A kenőanyagok alkalmazástechnikája. A kenőanyagok elhasználódása. A kenésgazdálkodás alapjai, az üzemi kenésgazdálkodás stratégiája. Kenésgazdálkodási rendszerek kialakítása. Az üzemi kenésgazdálkodás feladatai (pl. kenési terv, készletezés, tárolás, végrehajtás és eszközei, ellenőrzés)


[1] [2] [3]

Valasek I. (szerk.): A tribológia alapjai. Tribotechnik Kft: Budapest, 2002. Budinszki J.: Gépelemek kenése. Tribotechnik Kft: Budapest, 2003. Valasek I. (szerk.): Tribológiai kézikönyv. Tribotechnik Kft: Budapest, 1996.

Ajánlott irodalom:

[4]

Szántó J.: Tribológia. Kézirat. Tankönyvkiadó: Budapest, 1991.

- 16 -

KARBANTARTÁS SZERVEZÉSE ÉS ÖKONÓMIÁJA Tantárgy neve: Karbantartás szervezése és ökonómiája

Kód: BGBKR21NLS kötelező

20/0/0/vizsga/5 szakmai speciális

Tantárgyfelelős oktató: Dr. Horváth Csaba egyetemi docens Előfeltétel: Karbantartás-elmélet BGBKT11NLS Oktatási cél: A képzésben résztvevők ismerkedjenek meg a karbantartási erőforrások és szervezetek tervezésével és azok gazdasági vetületeivel. Szerezzenek készséget a költséggazdálkodási módszerek alkalmazásában. Legyenek képesek alkalmazni a karbantartás hatékonyságát jellemző legkorszerűbb mutató számrendszereket. Kapjanak ismereteket a tudástőke kezelésében és a megbízhatósági szemléletű vállalati kultúra alakításában. Gyakorlati példák feldolgozásával elősegíteni a karbantartás hatékony gazdálkodására irányuló szemléletet. Tartalom:

A karbantartás szervezése és gazdasági vetületei • A karbantartás szervezésének alapjai. • A karbantartás erőforrásai és tervezésük módszerei. • Karbantartási szervezetek és létesítmények tervezése. • Költségtani alapok. A karbantartás gazdasági modellje. • A karbantartással kapcsolatos gazdasági kalkulációk alapjai. A felújítás gazdaságtana. • Mutató számrendszerek (KPI) alkalmazása a karbantartás értékelésében. • Meddig javítsunk? A saját szervezettel végzett és a külső vállalkozásba adott karbantartás. • Karbantartó vállalkozások és gazdálkodásuk • A balanced scorecard alkalmazása • Tudásmenedzsment és motiváció a karbantartásban • Megbízhatósági szemléletű vállalati kultúra kialakítása. • A karbantartási rendszerekkel és alkalmazásukkal kapcsolatos gazdasági számítások. Kalkulációs módszerek. Esettanulmányok.


[1] [2] [3]

Vermes P. – Herbály L. – Vas F.: Üzemfenntartás. Jegyzet. Mezőtúr, 1996. Janik J. (szerk.): Gépüzemfenntartás II. Főiskolai Kiadó: Dunaújváros, 2000. Janik J. – Vermes P.: A gépfenntartás ökonómiája. In: A mezőgazdasági gépesítés ökonómiája és menedzsmentje. (Szerk.: Husti I.) Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó: Budapest, 1999.

Ajánlott irodalom:

[4] [5]

Eichler, Ch.: A karbantartás tervezése. Műszaki Könyvkiadó: Budapest, 1982. Üzemfenntartás-Karbantartás. Műszaki Információs Sorozat. OMIKK: Budapest

- 17 -

SZAKDOLGOZAT KONZULTÁCIÓ Tantárgy neve: Szakdolgozat konzultáció

Kód: BGBKZ21NLS

2/14/0/ Félévközi jegy /2

kötelező

szakmai speciális Tantárgyfelelős oktató: Prof. Dr. Pokorádi László Előfeltétel: nincs – Oktatási cél: A szakdolgozat a szakmérnöki képzési szintnek megfelelő, döntően önálló mérnöki feladat, amelyet a képzésben részt vevő a tanulmányaira és a gyakorlati ismereteire támaszkodva, konzulens irányítása alatt készít el. Egy választott gyakorlati probléma megoldását célzó műszaki-gazdasági feladat kidolgozásával a képzésben részt vevő igazolja, hogy kellő jártasságot szerzett a karbantartási probléma gyakorlati alkalmazásában, és szakmai irányítással képes a vonatkozó hazai és külföldi szakirodalom tanulmányozására és értékelésére, az előzmények, az elvégzett munka és az eredmények szakszerű összefoglalására. Tartalom:

A tantárgy keretében a szakdolgozat tartalmi és formai követelményeit megismerik, és mód van a belső konzulenssel a szükséges konzultációkat lefolytatni. A tantárgy eredményes lezárásának feltétele a megfelelő témaválasztás, a gyakorlati háttér rendelkezésre állása, a szakirodalom feldolgozása és a részletes témavázlat elfogadása.


A szakdolgozatok elkészítési rendjét, tartalmi és formai követelményeit, valamint a bírálati szempontokat az Óbudai Egyetem Tanulmányi és vizsgaszabályzata tartalmazza.

Ajánlott irodalom:

[1] [2] [3]

Nemzeti Tankönyvkiadó, Pont, pont, vesszőcske - Az írásjelek használatának szabályai, http://www.szrfk.hu/rtk/doc/Pont_pont_vesszocske_Nemzeti_Tankonyvkiado.pdf Kollár István, Tudományos publikálás hatékonyan, http://oldweb.mit.bme.hu/services/pubinfo/szakirod-kezeles.pdf Kósa András, Tankönyvek, szakkönyvek szerzőinek Tapasztalatok, ajánlások, A Korszerű Mérnökért Alapítvány, Budapest, 2009., p. 196.

- 18 -

Gépészeti karbantartó Szakirányú továbbképzési szak Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar

Recommend Documents