„GEOTERMÁLIS WORKSHOP IZLANDON ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA”
Készítette: Dr. Puskásné dr. Szeghy Petra Nóra
I.
Pályázati keretek
Az Európai Gazdasági Térség Finanszírozási Mechanizmus (EGT Alap) 2009-2014 Megújuló energia (HU03) programterületén 2017. szeptember 18-22. között került sor a három napos „Geotermális workshop Izlandon önkormányzatok számára” című szakmai programra, amely keretében 10 önkormányzat részéről 27 döntéshozó pozícióban lévő, illetve mérnöki és menedzseri feladatokat ellátó tisztviselő vett részt a geotermikus energia használatához és hasznosításához szükséges alapismeretek elsajátítását célzó, kapcsolatépítést és hosszabb távú együttműködés kialakítását elősegítő, gyakorlatorientált rövid képzésen Izlandon. A képzés megvalósításában a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, mint Program Operátor, valamint az Izlandi Nemzeti Energia Hatóság, mint Donor Partner vett részt. A megvalósítást az EGT Alap Megújuló energia (HU03) program Kétoldalú Kapcsolatok Program szintű Alapja 134.900,- Eurós támogatással, 100%-os támogatási intenzitással támogatta. II.
A beszámoló témájának apropója
A pályázati kötelezettség mellett jogászként számomra a geotermikus energia kinyerésének jogszabályi kereteiről tartott előadás ütötte meg a fülemet. Ez az a téma, illetve ez volt az a – Hanna Konradsdottir- előadása, melyet vitát generált köztünk. Mennyiben is szabályozta Magyarország a geotermikus energia kutatásának és kinyerésének módját. III.
Jogszabályi keretek
A jogszabályi keretek ismertetése kapcsán ki kell tekinteni Izland szerepére Európában, illetve az Európai Unióban. Izland 2009-ben nyújtotta be csatlakozási kérelmét az Európai Unióhoz, ,majd a következő évben a csatlakozási tárgyalások meg is kezdődtek, azonban 2013-ban a tárgyalásokat – a csatlakozással együtt – felfüggesztették. 2017. januárjában és márciusában a hírek ugyan még arl szóltak, hogy az izlandi úgynevezett Kalózpárt népszavazást szeretne tartani e kérdésben, ugyanakkor ezek a hangok mára lecsendesedtek. Izland olyan időben kérte csatlakozását az Európai Unióhoz amikor Európát és Izlandot is sújtotta a 2008-as világválság. A bankcsőddel és pénzügyi összeomlással járó világválság után azonban Izland ismételten talpra állt. Ez a turizmusnak köszönhető, ugyanakkor nem lehet szó nélkül elmenni amellett, hogy Izland geotermikus nagyhatalom. Az előadások során több alkalommal hallhattunk arról a tényről, hogy a geotermikus energia hasznosítása a gazdaság fejlődés fundamentális alapja. Magyarország, mint az Európai Unió tagja köteles átvenni a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról szóló 2009/28/EK irányelvet. Ezen kötelező erejű norma valamennyi uniós ország elé kötelező jellegű nemzeti célkitűzéseket állapít meg, „azzal az általános céllal, hogy 2020-ig megvalósuljon a megújuló energiaforrásoknak az EU energiafogyasztásában való 20%-os, a közlekedési ágazatban pedig 10%-os részaránya (mindkettő a teljes bruttó energiafogyasztásban képviselt összarányra vonatkozik, azaz a
mindenféle forrásból – ideértve a megújulókat is – származó felhasznált energia összességére).” 1 A geotermikus energia kinyerésének jogi háttere hazánkban két irányú szabályozás alá esik. Mielőtt azonban ennek ismertetésére rátérnék mindenképpen szólni kell arról, mi is az a geotermikus energia. A megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról szóló 2009/28/EK irányelvet 2 cikk a.) pontja rendelkezik arról, hogy minősül megújuló energiának. E szerint: „megújuló energiaforrásból előállított energia”: a nem fosszilis megújuló energiaforrásokból származó energia: szél-, nap-, légtermikus, geotermikus, hidrotermikus, valamint az óceánból nyert energia, vízenergia, biomassza, hulladéklerakó helyeken és szennyvíztisztító telepeken keletkező gázok és biogázok energiája” Természetesen a fenti jogszabály a geotermikus energia fogalmát is definiálja a következőképpen: „„geotermikus energia”: a szilárd talaj felszíne alatt hő formájában található energia” A magyar jogszabályok a geotermikus energia fogalmát – bár nem az értelmező rendelkezések között – meghatározzák. Az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia fajlagos értékének, valamint az értékszámítás módjának meghatározásáról szóló 54/2008. (III.20.) kormányrendelet 1. melléklete határozza meg a geotermiukus energia fogalmát. Ezek szerint: „A földkéreg belső hőenergiája, amely energetikai céllal hasznosítható. A geotermikus energia a legalább +30 C hőmérsékletű folyékony vagy gáz halmazállapotú anyagok közvetítésével (geotermikus energiahordozók), ezek közvetlen földkéregből való kitermelésével vagy recirkuláltatásával nyert energia.” A magyar jogrendszerben a geotermikus energia kitermelésének két útját nyitotta meg a jogszabályalkotó: 1.) Geotermikus energia kitermelése víz nélkül 2.) Geotermikus energia kitermelése termálvízzel. Amikor a geotermikus energiát víz kivétel nélkül termelik ki arra a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: bányatörvény) rendelkezik. Ezen jogszabály 1. § h.) pontja rendelkezik a geotermikus energia kutatásáról, kinyeréséről és hasznosításáról. A bányatörvény 5. § (1) bekezdés g.) pontja az alábbiakról rendelkezik: „a geotermikus energia kinyerését és hasznosítását, valamint az ehhez szükséges - külön jogszabályban meghatározott - földalatti és felszíni létesítmények megépítését és használatba vételét, ha a tevékenység nem vízjogi engedély köteles.” Ebben az esetben az engedélyező hatóság a területileg illetékes bányakapitányság. Abban esetben amikor a geotermikus energia kinyerése termálvíz kitermeléssel is jár az is megtörténhet két féleképpen: 1
http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=LEGISSUM%3Aen0009
a.) kizárólag geotermikus energia hasznosítására; b.) termálvíz kitermelés esetén annak komplex hasznosítása történik meg. Mindkét esetet a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vízig. tv.) szabályozza, illetve az ágazati rendeletek. A Vízig. tv. 1. § (1) bekezdés d.) pontja az alábbiakról rendelkezik: „a vizek hasznosítására, hasznosíthatóságának megőrzésére és a vízkészletekkel való gazdálkodásra”. Ugyanezen jogszabály 28. § - a rendelkezik a hatósági jogkörről: „ b) a vízilétesítmény használatbavételéhez és üzemeltetéséhez, a vízhasználathoz (vízjogi üzemeltetési engedély)”. Az eljáró hatóság kijelölését a a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) kormányrendelet határozza meg: „a vízgazdálkodással összefüggő első fokú vízügyi hatósági jogkört a területi vízügyi hatóság (a továbbiakban: vízügyi hatóság)." Termálvíz kinyerésével történő geotermikus energia hasznosításáról is rendelkezik a Vízig. tv.. A Vízig. tv. 15. § - a részletezi ezen eljárásokat az alábbiak szerint: „(1) A felszín alatti vizet - az e törvényben foglaltak figyelembevételével - csak olyan mértékben szabad igénybe venni, hogy a vízkivétel és a vízutánpótlás egyensúlya minőségi károsodás nélkül megmaradjon, és teljesüljenek a külön jogszabály szerinti, a vizek jó állapotára vonatkozó célkitűzések elérését biztosító követelmények. (2) A vízigények a felhasználható vízkészlet mennyiségi és minőségi védelmére is tekintettel elsősorban a vízhasználat céljára még le nem kötött vízkészletből elégíthetők ki. (3) Az ásvány-, gyógy- és termálvizek felhasználásánál előnyben kell részesíteni a gyógyászati, illetve a gyógyüdülési használatot. (4) A vízigények kielégítésének sorrendje az (1)-(3) bekezdésekben foglaltakra is figyelemmel: a) létfenntartási ivó és közegészségügyi, katasztrófa-elhárítási, b) gyógyászati, valamint a lakosság ellátását közvetlenül szolgáló termelő- és szolgáltató tevékenységgel járó, c) állatitatási, haltenyésztési, d) természetvédelmi, e) öntözési, f) gazdasági, g) egyéb (így például sport, rekreációs, üdülési, fürdési, idegenforgalmi célú) vízhasználat.” A 15. § (4) bekezdés rendelkezése mellett álljunk meg egy szóra. A workshop alkalmával kilépve a magyar gondolkodásmód mókus kerekéből egy egészen más szemlélettel rendelkező világba léphettünk, aminek az arra fogékonyak esetén pozitív hatása lesz itthon is. Az energia felhasználása során több alkalommal, több előadó is nagy hangsúlyt fektette arra, miként érdemes a geotermikus energiát felhasználni. Az általuk „space heating”-nek nevezett az első lépcső a kitermelés során. Azaz először meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy a „rezsit” csökkentsük. Ebben párhuzamot mutat a magyar jogszabály a fenti felsorolásával. Valamit a kormányzati rezsicsökkentés intézménye is ezt a gondolatot erősíti. A jogszabályi környezet áttekintésénél ki kell emelni a kitermelt és hasznosítás után fennmaradó úgynevezett „hulladékvíz” visszasajtolásának problémáját. Ebben a kérdésben is megadja a jogi szabályokat törvény. A visszasajtolás szükségességéről hosszas beszélgetést folytattunk a workshop alkalmával. A magyar álláspont értelmében a visszasajtolás elengedhetetlen. Ugyanakkor az izlandi kőzet összetétel teljesen más, illetve ha ott is visszasajtolták volna ezen hulladék vizet sosem alakult volna ki a Blue Lagoon elnevezésű fürdő. A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) kormányrendelet szabályozza a visszasajtolást. Ezen jogszabály a visszasajtolás engedélyezéséről rendelkezik. Milyen esetben engedélyezhető és mikor nem, milyen feltételeknek kell megfelelni.
IV.
Összegzés
Ezen három aktív nap alatt betekintést nyerhettünk a geotermikus energia izlandi történetébe, a geotermikus energia kitermelésének jogszabályi környezetébe, a kinyerés finanszírozásának forrásaiba, a hasznosítási módokba. Mind a politikai vezetők, mind a hivatalban dolgozók, legyen az műszakos, pályázatos, vagy szakértő kolléga olyan komplex látásmódba helyezte a geotermikus energia felhasználásának módját, mely új lendületet ad a hasznosítás melletti lobbi tevékenységnek. Bonyhád Város Önkormányzata rendelkezik a geotermikus energia kinyerésének többlépcsős tervével. Egészen a kúttól a fürdőig megvannak a tervek. Bízom benne, hogy a város közép távú tervei között szereplő geotermikus energia hasznosítás lépcsőin mielőbb elkezdhetünk lépdelni.
