GEOTECHNIKA I. LGB-SE005-01 VÍZMOZGÁSOK A TALAJBAN
Wolf Ákos
Vízmozgások okai és következményei Vízmozgások okai
Gravitáció
Kapillaritás
Termoozmózis
Elektroozmózis
Szemcsék szívóhatása (suction)
Terhelés okozta vízmozgások
Vízmozgások következményei
víztartalom növekedés szilárdságcsökkenés, duzzadás, roskadás víztartalom csökkenés zsugorodás vízmozgás szemcsemozgás, kimosódás föld alatti (munka)térbe áramló víz használatvesztés vízszintemelkedés víznyomás növekedése a szerkezeteken vízkémiai változások korrózió, talajjellemzők romlása
2
3
Hidraulikai alapok
Hidraulikai alapok
4
Hidrosztatika
Newton a viszkozitásról ( dv / dl )
Euler a víznyomásról
Folyadékok kinematikája
Q = const.; A = const.; vk = Q / A = const.
p = po + h · v · g
Pascal a víznyomás terjedéséről p = pk + h · v · g
Hidrodinamika
Bernoulli törvénye
Reynolds eredményei
Kontinuitás egy áramlási szakaszon Q = A · vk = A1· v1 = A2 · v2 = const.
Archimédesz a felhajtóerőről Ff = V · v · g
Permanencia egy szelvényben
Lamináris-turbulens áramlás Reynolds
Áramvonal
Áramlási típusok egydimenziós, síkbeli, tengelyszimmetrikus
Vízmozgás típusok
5
Egydimenziós
Síkbeli
Tengelyszimmetrikus
Hidrodinamika - Bernoulli törvény Egy m.g súlyú vízrészecske energiája
Nyomási energia
m Ep p V p ρ
Mozgási energia 2
v Em m 2
H E1
p1 v g
hv
v22 2g
nyomás v. pie zometrikus vonal
Eh m g z
hv
energiavona l
v12 2g
Helyzeti energia
6
p2 v g
l ona v m ára
H E2
L
z2
hidraulikus gradiens z1
I 1
Egységnyi súlyú vízrészecske összes energiája
hv L
viszonyítósík
2
E p v2 HE z mg ρv g 2 g
Hidrodinamika – Reynolds kísérleti eredményei
7
középsebesség vk [m/s]
Reynolds szám turbulens
vk R Re
vk C 2 I 0 , 5
hidraulikai sugár átmeneti
lamináris
vk C1 I
A R K kinematikai viszkozitás
hidraulikus gradiens I Kritikus Reynolds talaj
szám: Rekr = 580
8
Talajbeli vízmozgások
Szivárgás – Darcy törvény
9
hv
Szivárgási gradiens: Q
talaj
hv Is L
Q Szivárgási sebesség: vs L
A vs
turbulens
L talajok hidraulikai paramétereinek jellemző értékei talajfajta
áteresztő képesség k [m/s]
küszöb gradiens I0
határ gradiens Ih
kavics
10-3 – 10-4
0
1
iszap
10-5 – 10-6
0,2
10
agyag
10-8 – 10-9
0,8
100
vskr lamináris
vs k I s I 0 I0 mikroszivárgás
Ih
Ih
Is
Áteresztőképesség meghatározása
Laboratóriumban
Terepen
állandó víznyomásos vizsgálat változó víznyomásos vizsgálat konszolidációs vizsgálat (lásd később) próbaszivattyúzással (lásd később) fúrólyukban pressziopermeaméterrel nyeletéssel aknában, árokban
Közelítő eljárásokkal
azonosító jellemzőkből képletekkel, diagramokkal, szerkesztéssel
10
Áramlási erő
Nagysága Á = V · Is · v · g Iránya az áramvonal érintője = a sebességvektor Eredete víznyomások eredője - a felhajtóerő Hatásai szuffózió, kolmatáció (finom szemcsék mozgása) erózió (szemcseváz megbomlása) felszakadás, hidraulikus talajtörés
11
Szuffózió, kolmatáció
12
Szuffózió
talajon belül finom szemcsék mozgása a stabil vázt alkotó szemcsék közt talajtípus
Kolmatáció
határfelületen finomabb szemcséjű talaj bemosódása a durvább szemcséjűbe talajtípus
durva szemcséjű, kohézió nélküli talaj nagy Cu-val
terjedelmes szemcsehiány S40 % alatti esetén
D15(durva) > 4 · d85 (finom) esetén D50 és d50 alapján Cu (U) figyelembe vételével
pontosabb értékelés a kolmatáció-kritérium alapján „kettébontással”
Áteresztőképesség változása
Belső erózió – hidraulikus talajtörés
13
Szivárgási feladatok megoldása
meghatározandó adatok, követelmények:
alkalmazható modellek
vízszintek és víznyomások vízhozamok áramlási erő hatásai egydimenziós áramlás síkbeli áramlás tengelyszimmetrikus áramlás térbeli általános modellek
megoldási módszerek
áramkép szerkesztés hagyományos közelítő számítások számítógépes modellezés
14
Egydimenziós áramlás rétegzett talajban Rétegződéssel párhuzamos áramlás vs = ki . Hv i/ Li = const. hvi = hv
Közelítés ha
ki = kmin1 kmin2
akkor hvi=hv Q=A.ki.hv/Li
15
Egydimenziós áramlás rétegzett talajban Rétegződéssel párhuzamos áramlás Is = hv / L = const. Vi = ki . Hv / L közelítés ha ki = kmax1 >> kmax2 akkor Q = Qi = si . ki. Hv / L
16
Síkbeli vízmozgás áramképe
17
h1 h2 z1 z2
Síkbeli vízmozgás áramképe - vízhozam 1 csatornának a vízhozama:
hvi q1 v Ai k Ai li
hv egy hálószemre jutó potenciálesés: hvi np
egy hálószem keresztmetszete:
Ai si 1
q1 k
Teljes vízhozam: Q q1 ncs k hv
ncs np
18
hv si 1 si n p
Síkbeli vízmozgás áramképe - víznyomás
19
Víznyomások számításának módszere: bármely két potenciál vonal között hv/np a potenciálesés MN hv hN z1 h1 2 zN . MO n p
Hidraulikus talajtörés számítása: kritikus gradiens: I krit
t v v
kilépési gradiens: Is
hv l
biztonság: n
I krit Is
Síkbeli áramlás számítása Dupuit szerint
20
Alkalmazási feltételek: • alsó vízszintes vízzáró réteg • x1 - h1 és x2 - h2 ismert • Is = ( h2 - h1 ) / (x2 - x1 ) 0,3 Közelítések: • függőleges equipotenciális vonalak • Is = dh / dL = dh / dx Feltételi egyenlet q = A . Vs = h . k . I = h . k . dh / dx = q = const. Általános megoldás q . X = k . H2 / 2 + C Vízhozam
1 h22 h12 q k 2 x 2 x1
Depressziós görbe
h
xh x1h22 h12 2 x x1 h12 h h h1 x 2 x1 x 2 x1
2 2
2 1
Tengelyszimmetrikus áramlás Dupuit szerint
Vízhozam
h h q k lnr2 ln r1 2 2
2 1
Depressziós görbe h
h
2 2
h12
21
lnr lnr lnr lnr
1
2
1
h12
Áramlás modellezés
22
Kapilláris vízmozgás
23
emelkedés z [cm]
200
Kapilláris emelkedés nagysága
150 homok
100
iszap agyag
50
4,5 10 5 hk e.d h h
2
1e k hk t e
0 0
1
2
3 idő t [nap]
4
Kapilláris emelkedés jellemző értékei homokos kavics 0,1…0,2 m homok 0,3…0,8 m homokliszt 1,0…2,0 m iszap 2,0…5,0 m agyag 5,0…100 m
Termoozmózis -10
talajhőmérséklet °C 0 10 20
24
30
0
mélység m
1
2
nyári délután nyári hajnal téli éjszaka
3
4
5
téli meleg nap gyors téli lehűlés
Talajfagyást befolyásoló tényezők
a fagybehatolás mélysége, gyorsasága a fagymennyiséggel nő hazánkban kb. 1,0 m a lassú lehűlés veszélyesebb a talajok fagyveszélyessége a jéglencsés fagyás veszélyes, a tömbfagyás nem homoklisztek, iszapok fagyveszélyesek, az agyagok fagyérzékenyek a homokok, kavicsok fagyállók, minősítés a szemeloszlás és a plasztikus index szerint a talajvíz mélysége kapilláris emelkedés a fagyás alatt 2,2 m a pályaszint alatti téli vízállás veszélyes
25
Talajfagyás következményei Fagykár A fagyás alatt a felemelkedő vízzel és a víz jéggé válásával megnövekedő víztérfogat szétfeszíti a talajt és ez megemeli, vagy eltöri a talajon levő burkolatot
26
Olvadási kár Az olvadás kezdete után a még fagyott talaj feletti, felpuhult, kiengedett, lecsökkent teherbírású zóna a forgalmi terhelés alatt erősen deformálódik, ezen a burkolat megreped