Geotechnika 2013 konferencia

Geotechnika 2013 konferencia

Kedves Kollegák, Résztvevők!

Örömünkre szolgál, hogy idén először köszönthetünk egy felkért külföldi előadót Peter Turček Úr személyében, aki Monika Súľovskával – Erika Ladicsovával együtt készített cikküket fogja előadni, melynek címe „A városi munkagödrök problémái”. Kérjük fogadják előadásukat érdeklődéssel.

A Geotechnika 2013 konferencia kapcsán negyedik alkalommal kerül olyan kiadvány a kezükbe, melynek ISBN nyilvántartási száma van. Bízunk benne, hogy az előző években készített kiadványainkban szereplő cikkeket fel tudták használni munkájuk során. Idén is a köteles példányok leadása után, a cikkeket az ISBN szám alapján is megtalálhatják és így azok mindenki számára elérhetővé válnak. Reméljük, mindenkinek hasznos információkat tartalmaznak a kiadvány cikkei.

A konferencia kiadványában megjelent cikkeket a szerzőktől kapott változatlan formában adjuk közre, tartalmukért a szerzők vállalnak felelősséget, és teljes körű szerzői jogvédelemben részesülnek. A kiadvány, ill. az egyes cikkek sokszorosítása csak a szerzők és a kiadó engedélyével történhet.

Köszönjük védnökeinknek, a szakmai bizottságnak a közreműködést, támogatóinknak a segítséget, résztvevőinknek és kiállítóinknak a bizalmat. Reméljük, hogy együtt egy sikeres konferenciát szervezhettünk.

-1-

Szakmai védnökök: Alapozási Vállalkozók Szövetsége, ISSMGE - Magyar Geotechnikai Egyesület, Magyar Alagútépítő Egyesület, Magyar Mérnöki Kamara Geotechnikai Tagozatának, Magyarhoni Földtani Társulat, Mérnökgeológiai és Környezetföldtani Szakosztályának Szakmai Bizottságba felkért kollegák: Dr. Deli Árpád, Dr. Görög Péter, Dr. Horváth Tibor, Kaltenbacher Tamás, Kausay Tibor, Langer István, Dr. Mecsi József, Radványi László, Dr. Szepesházi Róbert, Szilvágyi László, Dr. Török Ákos Támogatóink (akiknek ezúton is köszönjük a segítséget): Bauer Magyarország Speciális Mélyépítő Kft., Geovil Kft., GPSCOM Kft., Gradex Mérnöki és Szolgáltató Kft., Magyarország Keller Grundbau Mélyépítő Kft., MetroConsult Kft., Richter Mérnöki Iroda és Szolgáltató Kft., NAUE GmbH & Co. KG, ViaCon Hungary Kft. Kiállítóink: Bauer Magyarország Speciális Mélyépítő Kft., GPSCOM Kft., Gradex Mérnöki és Szolgáltató Kft., HungaroCAD Informatikai Kft., MetroConsult Kft., Módosék Kft., NAUE GmbH & Co. KG, Terra-Mix Kft., Richter Mérnöki Iroda és Szolgáltató Kft., ViaCon Hungary Kft.

A kiadvány tartalmazza az összes, határidőre beérkezett előadást.

A konferencia szervezője: Konferencia Iroda Bt.

Szalay László ügyvezető igazgató Konferencia Iroda Bt. -2-

A kiadvány szerkesztőbizottsága: Dr. Tompai Zoltán, Dr. Mahler András, Dr. Takács Attila, Dr. Varga Gabriella

Készült a Konferencia Iroda Bt. gondozásában Kiadásért felelős: Szalay László ügyvezető Belső használatra, készült 220 példányban ISBN 978-963-89016-7-5 Kézirat lezárva: 2013. október 10. © Konferencia Iroda Bt, Budapest 2013.

-3-

Tartalom Program (A szervezők fenntartják a jogot a program megváltoztatására.)

6-7

A konferencia lebonyolításával kapcsolatos informáci8 ók Beküldött előadások tartalmi kivonatai (A kiadvány a tervezett 9-42 program szerinti sorrendben tartalmazza az előadásokat.) NÉVMUTATÓ:   

             

Czap Zoltán – Szendefy János dr. (BME Geotechnikai Tanszék): Talajszegezés alkalmazása rézsűstabilizálásra* Czinder Balázs - Balogh Zsolt - Görög Péter - Török Ákos (BME Építőanyagok és Mérnökgeológia Tanszék): Budai márgában kialakított mélygarázsok mérnökgeológiai vizsgálata, állékonyság modellezése a Budai Vár példáján bemutatva* Gonda Nóra - Kovács Balázs (Miskolci Egyetem, Környezetgazdálkodási Intézet, Hidrogeológiai-Mérnökgeológiai Intézeti Tanszék): Talajok, valamint rugalmas és merev testek kontaktján bekövetkező folyamatok geotechnikai vizsgálata* Hajdú Xénia - Vattai Alina - Török Ákos - Görög Péter (BME Építőanyagok és Mérnökgeológia Tanszék): Szikla környezetben kialakított bányafalak állékonyságának meghatározása, helyszíni és laboratóriumi mérések valamint számítógépes modellezés segítségével* Józsa Vendel (BME Geotechnikai Tanszék): A parciális tényezők értékelése az egyes tervezési módszereknél befogott támszerkezet esetén* Juhász Miklós (TAUPE Kft.): A "híres budapesti kiscelli agyag" - tények és (népszerű) tévhitek talajokról a mindennapos mérnöki gyakorlatban* Kárpáti László (Viacon Hungary Kft.): Győr, Keleti Iparterület, Északi út melletti georáccsal erősített támfal építési tapasztalatai* Knyihár János - Madar Bálint (HBM Kft.): Munkatérhatárolás - Víz alatti horgonyzás egy budapesti munkaterületen; - Dúcolás végleges támaszrendszerrel egy irodaépületnél* Mateidesz Gábor - Juhász Miklós (HBM Kft. - Taupe Kft.): 40 méteres mélység Budapest belvárosában - egy résfalas munkatérhatárolás kivitelezői és tervezői tapasztalatai* Mihalik András dr. (Nagyváradi Egyetem): Az építmények viselkedésének és diagnosztikájának a problematikája "in situ" 1981 március 12. - Requiem Nagyvárad, Vitéz utcai rácsos vasszerkezetű hídért* Móczár Balázs dr. - Murinkó Gergő (BME Geotechnikai Tanszék – Sycons Kft.): Százhalombatta, Hun utcai meredek rézsű stabilizálása talajszegekkel* Móga István dr. (Pöyry Erőterv Zrt.): Építőmérnöki szerkezetek földrengési vizsgálata atomerőműi környezetben* Nagy Gábor1 - Huszák Tamás1 - Kopecskó Katalin - Nagy László1 (1Budapesti

Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Geotechnikai Tanszék, 2Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Építőanyagok és Mérnökgeológia Tanszék): Tixotróp viselkedés vizsgálata a geotechnikában - a bentonit Peter Turček – Monika Súľovská – Erika Ladicsová (Katedra geotechniky, Stavebná fakulta STU): A városi munkagödrök problémái Pethő Csaba (Uvaterv Zrt.): A Kossuth tér mélygarázs és a maximális árvíz (Intézkedések egy folyóparti munkagödörnél)* Pozsár László - Tóth Gergő (Geo-Terra Kft. - Gradex Kft.): Georáccsal erősített talajtámfal, avagy egy-két éve lezárt pálya újbóli forgalomba helyezése* Prakfalvi Péter (MBFH, Földtani és Adattári Főosztály): Régi mélyművelésű bányászat hatásai a felszínre* -4-

9 39-40 32-33 25-26 34 14 10 19 20 15-16 11 31-31 18 24 22 12-13 41

        

Scheuring Ferenc (Fugro Consult Kft.): Csarnokalapozás - "Építős játék" mérnököknek* Subert István (Andreas Kft.): Víztartalom-mérők helyszíni alkalmazásának szoftveres kiterjesztése a Proctor-jellemzők felhasználásával* Szántó Vera - Bicskei Dorottya - Benő Botond (Mott MacDonald Magyarország Kft.): Vízerőmű-bővítéshez kapcsolódó alagutak tervezési folyamata* Szendefy János dr. - Czap Zoltán (BME Geotechnikai Tanszék): Mélyebb rétegek, nagyvastagságú talajtömegek stabilizációs lehetőségének bemutatása szennyvíziszap tömegstabilizálásával Szepesházi Attila (HBM Kft.): Cölöpök vízszintes irányú terhekre való méretezése az EC7 és az EC8 tükrében* Taller Gábor (Magyar Földtani és Geofizikai Intézet): Nyíróhullám-sebesség megállapítása szénhidrogén-kutató szeizmikus felvételek felhasználásával* Török Anita -Görög Péter -Török Ákos (BME Építőanyagok és Mérnökgeológia Tan-szék): Hő hatására bekövetkező kőzetfizikai változások gránitos kőzetkörnyezetben, és a kőzetben kialakított vágat deformációk modellezése végeselemes módszerrel* Varsányi Tamás (HBM Kft.): Ipari csarnokok Screwsol cölöpalapozási monitoring tapasztalatai* Vidovenyecz Zsolt (Mott MacDonald Magyarország Kft.): A Building Information Modelling (BIM) alkalmazása az alagútépítésben*

23 35 27 36-37 21 38 42 17 28-29

Csak a kiadványban közölt előadások

43

Helyszíni bemutatók

44-45

Cégismertetők

46-52

Jegyzet

53-54

Helyszínrajz

55

Közönségdíj szavazólap

57

Kérdőív

59

-5-

PROGRAM 2013. október 15. (kedd) 08.00 – 09.00 09.00 – 09.10 09.10 – 09.30 09.30 – 09.50 09.50 – 10.10 10.10 – 10.30 10.30 – 10.50 10.50 – 11.10 11.10 – 11.30 11.30 – 11.45 11.45 – 12.05 12.05 – 12.15

Regisztráció, a résztvevők fogadása Megnyitó, Levezető elnöki bevezető: Nagy László (BME Geotechnikai Tanszék) Czap Zoltán – Dr. Szendefy János (BME Geotechnikai Tanszék): Talajszegezés alkalmazása rézsűstabilizálásra* Kárpáti László (Viacon Hungary Kft.): Győr, Keleti Iparterület, Északi út melletti georáccsal erősített támfal építési tapasztalatai* Dr. Móczár Balázs - Murinkó Gergő (BME Geotechnikai Tanszék – Sycons Kft.): Százhalombatta, Hun utcai meredek rézsű stabilizálása talajszegekkel* Kávészünet Pozsár László - Tóth Gergő (Geo-Terra Kft. - Gradex Kft.): Georáccsal erősített talajtámfal, avagy egy-két éve lezárt pálya újbóli forgalomba helyezése * Juhász Miklós (TAUPE Kft.): A "híres budapesti kiscelli agyag" - tények és (népszerű) tévhitek talajokról a mindennapos mérnöki gyakorlatban* Dr. Mihalik András (Nagyváradi Egyetem): Az építmények viselkedésének és diagnosztikájának a problematikája "in situ" 1981 március 12. - Requiem Nagyvárad, Vitéz utcai rácsos vasszerkezetű hídért* Szünet Varsányi Tamás (HBM Kft.): Ipari csarnokok Screwsol cölöpalapozási monitoring tapasztalatai* További hozzászólások a délelőtti szekcióhoz és 12.15 – 12.30 Nagy László (BME Geotechnikai Tanszék): Gondolatok a 2013 évi árvízről 12.30 – 12.40 Nagy Gábor1 - Huszák Tamás1 - Kopecskó Katalin - Nagy László1 (1Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem,

Geotechnikai Tanszék, 2Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Építőanyagok és Mérnökgeológia Tanszék): Tixotróp viselke-

12.55 – 14.15 14.15 – 14.20 14.20 – 14.40 14.40 – 15.00 15.00 – 15.20 15.20 – 15.40 15.40 – 16.00 16.00 – 16.20 16.20 – 16.50 16.50 – 17.25 17.45 19.00 – 20.00

dés vizsgálata a geotechnikában - a bentonit 12.40 – 12.55 Néhány gondolat a helyszíni dilatométeres bemutatót megelőzően. Ebéd, közben helyszíni dilatométeres bemutató Levezető elnöki bevezető: Dr. Mecsi József (ISSMGE, MGE) Knyihár János - Madar Bálint (HBM Kft.): Munkatérhatárolás - Víz alatti horgonyzás egy budapesti munkaterületen; - Dúcolás végleges támaszrendszerrel egy irodaépületnél* Mateidesz Gábor - Juhász Miklós (HBM Kft. - Taupe Kft.): 40 méteres mélység Budapest belvárosában - egy résfalas munkatérhatárolás kivitelezői és tervezői tapasztalatai* Szepesházi Attila (HBM Kft.): Cölöpök vízszintes irányú terhekre való méretezése az EC7 és az EC8 tükrében* Kávészünet Pethő Csaba (Uvaterv Zrt.): A Kossuth tér mélygarázs és a maximális árvíz (Intézkedések egy folyóparti munkagödörnél)* Scheuring Ferenc (Fugro Consult Kft.): Csarnokalapozás - "Építős játék" mérnököknek* Peter Turček – Monika Súľovská – Erika Ladicsová (Katedra geotechniky, Stavebná fakulta STU): A városi munkagödrök problémái További hozzászólások a délutáni szekcióhoz és a szakmai védnökök tájékoztatói (AVSZ, ISSMGE – MGE, MAE, MMK, MFT) Állófogadás (vacsora) Közben vetélkedő -6-

2013. október 16. (szerda) 08.00 – 09.00 09.00 – 09.05 09.05 – 09.25

09.25 – 09.45 09.45 – 10.05 10.05 – 10.25 10.25 – 10.45 10.45 – 11.05 11.05 – 11.25 11.25 – 11.35 11.35 – 11.55 11.55 – 12.15

12.35 – 14.15 14.15 – 14.20 14.20 – 14.40 14.40 – 15.00 15.00 – 15.20 15.20 – 15.40 15.40 – 16.00

16.00 – 16.20 16.20 – 16.30

Regisztráció, a résztvevők fogadása Levezető elnöki bevezető: Szilvágyi László (MMK) Hajdú Xénia - Vattai Alina - Török Ákos - Görög Péter (BME Építőanyagok és Mérnökgeológia Tanszék): Szikla környezetben kialakított bányafalak állékonyságának meghatározása, helyszíni és laboratóriumi mérések valamint számítógépes modellezés segítségével* Szántó Vera - Bicskei Dorottya - Benő Botond (Mott MacDonald Magyarország Kft.): Vízerőmű-bővítéshez kapcsolódó alagutak tervezési folyamata* Vidovenyecz Zsolt (Mott MacDonald Magyarország Kft.): A Building Information Modelling (BIM) alkalmazása az alagútépítésben* Kávészünet Dr. Móga István (Pöyry Erőterv Zrt.): Építőmérnöki szerkezetek földrengési vizsgálata atomerőműi környezetben* Gonda Nóra - Kovács Balázs (Miskolci Egyetem, Környezetgazdálkodási Intézet, Hidrogeológiai-Mérnökgeológiai Intézeti Tanszék): Talajok, valamint rugalmas és merev testek kontaktján bekövetkező folyamatok geotechnikai vizsgálata* Taller Gábor (Magyar Földtani és Geofizikai Intézet): Nyíróhullám-sebesség megállapítása szénhidrogén-kutató szeizmikus felvételek felhasználásával* Szünet Subert István (Andreas Kft.): Víztartalom-mérők helyszíni alkalmazásának szoftveres kiterjesztése a Proctor-jellemzők felhasználásával* További hozzászólások a délutáni szekcióhoz a szakmai védnökök tájékoztatói (AVSZ, ISSMGE – MGE, MAE, MMK, MFT), beszámoló és rövid előadás. 12.15 – 12.25 Görög Péter (ISSMGE): Beszámoló a Párizsi konferenciáról 12.25 – 12.35 Dr. Szendefy János - Czap Zoltán (BME Geotechnikai Tanszék): Mélyebb rétegek, nagyvastagságú talajtömegek stabilizációs lehetőségének bemutatása szennyvíziszap tömegstabilizálásával Ebéd, közben helymeghatározás műszeres bemutató Levezető elnöki bevezető: Chovanyecz Enikő (FGT) Józsa Vendel (BME Geotechnikai Tanszék): A parciális tényezők értékelése az egyes tervezési módszereknél befogott támszerkezet esetén* Czinder Balázs - Balogh Zsolt - Görög Péter - Török Ákos (BME Építőanyagok és Mérnökgeológia Tanszék): Budai márgában kialakított mélygarázsok mérnökgeológiai vizsgálata, állékonyság modellezése a Budai Vár példáján bemutatva* Kávészünet Prakfalvi Péter (MBFH, Földtani és Adattári Főosztály): Régi mélyművelésű bányászat hatásai a felszínre* Török Anita - Görög Péter - Török Ákos (BME Építőanyagok és Mérnökgeológia Tanszék): Hő hatására bekövetkező kőzetfizikai változások gránitos kőzetkörnyezetben, és a kőzetben kialakított vágat deformációk modellezése végeselemes módszerrel* További hozzászólások a délutáni szekcióhoz Díjkiosztás Konferencia zárása

*A Szakmai Bizottság által jóváhagyott előadási téma.

Fenntartjuk a jogot a program megváltoztatására! -7-

Tisztelt Résztvevőink, Előadóink és Kiállítóink! A Geotechnika 2013 konferencia lebonyolításával kapcsolatosan kérjük, hogy a következő kéréseinket vegyék figyelembe és alkalmazzák, hiszen a nagy létszámú jelentkezés miatt ezek betartásával tudunk mi is megfelelő minőségű munkát végezni. Mindenkinek: - A konferenciára mind a két nap külön kell regisztrálni, az arra kijelölt részvételi ív aláírásával. - A konferencia akkreditálása a Magyar Mérnöki Kamaránál megtörtént. Résztvevők naponta 1,5-1,5 pontot kaphatnak, előadóink további egy pontot. Az igazolásokat utólagosan, postán fogjuk kiküldeni. - A kastély udvarán a szervezői gépkocsikon kívül parkolni nem lehet. Szállóvendégek gépkocsijukkal éjszakára beállhatnak, azzal a feltétellel, hogy a recepción leadják gépkocsijuk rendszámát, majd másnap reggel 9.30 óráig elhagyják az udvart. - A szállóvendégeket kérjük, hogy a távozás napján a szobákat 11.00 óráig elhagyni szíveskedjenek. - Mindenkit kérünk, a kapott kitűzőjének (ruháján) jól látható helyen történő elhelyezésére, mely segíti a könnyebb azonosítást mind a résztvevőknek mind a szervezőknek. A környezet védelme érdekében, ha az elkövetkező időszakban a kitűzőt nem kívánja használni, leadhatja a recepciónál, ahol újrahasznosításáról gondoskodunk. Előadóknak: - A konferencián előadókat kérjük, hogy amennyiben előadásukat előzetesen nem küldték meg, azt az előadási blokkjuk előtti szünetben legyenek szívesek segítségünkkel feltölteni az előadói notebookra. - Kérjük, fokozottan figyeljenek, hogy az előadásokra biztosított időt mindenki betartsa (15 perc/előadás és 5 perc konzultáció) és így az előadó társaknak is megfelelő időkeret álljon rendelkezésre. A konferencia végén a szervező Konferencia Iroda Bt. különdíjat ad át “A Geotechnika a jövő tudománya” tárgykörben megtartott legjobb előadásért. Reméljük, hogy Geotechnika 2013 konferencia sikeres lesz és új, hasznos információkhoz jutnak a rendezvényen. Ráckeve, 2013. október 15-16. -8-

TALAJSZEGEZÉS ALKALMAZÁSA RÉZSŰSTABILIZÁLÁSRA*

Czap Zoltán – Dr. Szendefy János BME Geotechnikai Tanszék

KULCSSZAVAK talajszegezés, rézsűstabilizálás, földrengés ÖSSZEFOGLALÁS A talajszegezés, mint rézsűstabilizációs módszer jól ismert és bejáratott módszer bevágások készítésénél, elsősorban ideiglenes, de végleges kialakítások esetén is. Ugyanakkor meglévő rézsűknél inkább csak kőzeteknél (kőzetszegek) alkalmazzák. A használata elsősorban akkor javasolható, ha jelentős rézsűkárosodások még nem léptek fel, de a talaj nem rendelkezik a kellő állékonysággal. Különösen előnyös lehet a használata akkor, ha a megfelelőséget földrengés esetére is biztosítani kell. Alámetsző rézsűknél közel függőleges szegek alkalmazására is szükség lehet. Maga a talajszegezéses módszer közismerten gazdaságos, és ezt még fokozni lehet a gondos tervezői munkával. IRODALOMJEGYZÉK Baja, Kamarás Duna, partfal védelem, kézirat, Békés Drén Kft. 2012. Baja, Kamarás Duna, partmegerősítések, szakértői vélemény, kézirat, Czap Zoltán, 2013 Lazarte, Elias, Espinoza, Sabatini: GEOTECHNICAL ENGINEERING CIRCULAR NO. 7, Soil Nail Walls, 2003 MSZ EN 1997 MSZ EN 1998 Phear, Dew, Ozsoy, Wharmby, Judge, Barley: Soil nailing – best practice guidance, CIRIA, London, 2005 Szepesházi R.: Geotechnikai tervezés az Eurocode 7 és a kapcsolódó európai geotechnikai szabványok szerint. Business Media, Budaörs, 2008.

*A Szakmai Bizottság által jóváhagyott előadási téma. -9-

GYŐR, KELETI IPARTERÜLET, ÉSZAKI ÚT MELLETTI GEORÁCCSAL ERŐSÍTETT TÁMFAL ÉPÍTÉSI TAPASZTALATAI*

Kárpáti László

Viacon Hungary Kft KULCSSZAVAK támfal, georács, Győr ÖSSZEFOGLALÁS A Győr keleti iparterület körüljárását biztosító közutak, Északi út 0+157,73+310 km szelvények közötti támfal a 2012-es év során épült a Viacon Hungary Kft. kivitelezésében. A támfal magassága a 1-5 méter között változott. Mindenhol az út töltését megtámasztó szerkezetként került kialakításra, még ha néhol bevágásban is haladt az út. Ezen mérnökileg érdekes szakaszoknak a magyarázatát is ismertetem. Előadásomban kitérek a kivitelezés során felmerült nehézségekre és a tervező-mérnök-kivitelező hármas kapcsolatára a projekten keresztül. A kivitelezés során a Mérnök mindvégig példásan gondosan, alaposan járt el és a munkaterületet rendszeresen látogatva minden munkafolyamatot ellenőrzött. Ennek oka többek közt az is volt, hogy ilyen szerkezetű talajtámfal az országban még sehol nem épült. Hasonló szerkezeti kialakításokra és talajtámfalakra már évtizedes tapasztalatok vannak az országban, számos jól működő megoldással találkozhatunk. Ez a támfal megoldás azért volt egyedi, mert a támfal homlokfelületének alaktartását tűzi horganyzott hegesztett acélháló, a homokfelület látványát az acélrács mellett a mögé 40 cm vastagságban rakott fagyálló tömött mészkő adta. A támfal állékonyságát a rétegesen a háttöltésbe épített egy irányban teherviselő 80 kN/m szakítószilárdságú georács biztosította. A támfal homlokfelülete a tervek szerint 90°-os kialakítású. A támfal háttöltése homokos-kavicsból készült az évtized egyik legszárazabb nyarának derekán. A támfal tetejére kerültek a kandeláber oszlopok, melynek oka a szomszédos Natura 2000 terültben keresendő. Az előadás során bemutatom a jellemző keresztmetszeti kialakításokat és a kivitelezés során készült fényképekből a megvalósult szerkezetei kialakításokat. Végül szeretném bemutatni, hogy, az apró változtatásokkal a bemutatott fal építése miként könnyíthető meg a jövőben, bízva abban, hogy a szerkezeti kialakítás gyermekbetegségeit kijavítását követően az országban számos helyen választják a tervezők, beruházók a bemutatott megoldást. IRODALOMJEGYZÉK Győr keleti iparterület körüljárását biztosító közutak,Északi út 0+157,7-3+310 km szelvények között épült támfal építési tervek, műszaki leírás. karbantartási utasítás *A Szakmai Bizottság által jóváhagyott előadási téma. - 10 -

SZÁZHALOMBATTA, HUN UTCAI MEREDEK RÉZSŰ STABILIZÁLÁSA TALAJSZEGEKKEL*

Dr. Móczár Balázs - Murinkó Gergő

BME Geotechnikai Tanszék – Sycons Kft. KULCSSZAVAK fúrt injektált talajszeg, magaspart, erózióvédelem ÖSSZEFOGLALÁS A százhalombattai Hun utcában élőknek már évtizedek óta visszatérő problémát okoznak a temető alatti partfalról lehulló kisebb-nagyobb talajtömbök, pinceomlások. A partfal 6-8 m-rel emelkedik az utca szintje fölé, a rézsűhajlás 50-90° között változik, a felületet pedig a korábbi hámlások, tömbös elvállások tarkítják. A feladatot tovább bonyolítja, hogy a telkeken számos partfalba benyúló biztosítás nélküli pince van, továbbá a lakóházak, nyári konyhák a rézsű szélétől mindössze néhány méterre helyezkednek el, ami megnehezítette, sőt sok esetben el is lehetetlenítette a “géppel” való munkavégzést. A Temető és az alatta lévő lakóingatlanok védelme érdekében a város Önkormányzata a partfal stabilizálása és a vízelvezetése megoldása mellett döntött. A tervezés során a feltárásokból és az állékonyság vizsgálatokból arra lehetett következtetni, hogy nincsen komolyabb (a pannon rétegeket érintő - iszapos homok, agyag), mélyre metsző csúszólap, inkább csak a felsőbb laza rétegek (pleisztocén - lösz) biztonsága nem éri el a megkövetelhető szintet. Talajvíz is csak a felsőbb pannon agyag alatt jelentkezett, míg a felette lévő rétegek lényegében száraznak mutatkoztak. Ezek alapján a felszíni vízelvezetés rendezése és a rézsűhámlások megakadályozása volt az elsődleges cél. A beavatkozások tervezésénél a funkción és a gazdaságosságon kívül a környezeti adottságok miatt az esztétikai szempontok is szerepet kaptak. Ezért végül a mechanikai védelmet egy gabionhálóval leszorított, zöld Macmat erózióvédő háló szolgáltatta, amit különböző hosszúságú, fúrt-injektált, illetve vibrált talajszegek rögzítenek. A vízelvezetésre pedig egy övszivárgó nyújt megoldást. A beruházás kivitelezése 2013. év elején kezdődött, s mivel szinte az egész terület magántulajdonban lévő ingatlanokon található, a munkát úgy kellett megszervezni, hogy az a legkisebb mértékben befolyásolja az ott élők mindennapjait. A kivitelezés ideje alatt nagyon jól megfigyelhető volt a rézsű pusztulásának folyamata mind a hóolvadás, mind pedig az esős időszakok hatására, sőt, egy tömedékelésre ítélt pince is beszakadt a kivitelezés ideje alatt. A munkálatok befejezésével a rézsűvédő anyagnak köszönhetően a természet szinte egyből birtokba vehette a területet, s ezáltal egy természetes, zöld megoldás született a Hun utcai meredek rézsű eróziós problémája kapcsán. *A Szakmai Bizottság által jóváhagyott előadási téma. - 11 -

GEORÁCCSAL ERŐSÍTETT TALAJTÁMFAL, AVAGY EGY-KÉT ÉVE LEZÁRT PÁLYA ÚJBÓLI FORGALOMBAHELYEZÉSE*

Pozsár László - Tóth Gergő

Geo-Terra Kft. - Gradex Kft. A 70. sz. Budapest-Nyugati PU-Szob vv. Vác – Verőce állomásköz bal vágány 394-402 szelvények között 2010. 06. 05-i fekszint és irányhibákat okozó rézsű, ill. padkamozgást mutató káresemények voltak. A padkamozgások következtében kialakult fekszint és irányhibák ideiglenes helyreállításai után 2010. 09. havi vizsgálatok során a bal padka és a rézsű altalaj viszonyait vizsgálta a GEO-TERRA Kft. A vizsgálatok eredményei olyannyira kedvezőtlen állapotokat (magas víztartalom, alacsony szilárdság, gyenge szondázási ellenállásokat) mutattak, hogy a további, a töltéstömeg egészére kiterjedő vizsgálatok elengedhetetlenül szükségessé váltak a gazdaságos és műszakilag megalapozott döntések megtételéhez. A 2011. 02-03. havi — a korábban vizsgált és helyenként új szelvényekben — a jobb vágányra és a vele együtt futó Balassagyarmati vágányra kiterjesztett geotechnikai vizsgálatok az esőzések következtében kialakult és a korábbi dokumentációkban bemutatott kedvezőtlen geotechnikai, állékonysági viszonyokat megerősítették. A bal vágányt 2011. március közepén a forgalomból ki kellett zárni. Nyílt közbeszerzési eljárást írtak ki a fenti szakasz helyreállítására, megerősítésére vonatkozóan, melynek alapját a Geo-Terra Kft. által elkészített engedélyezési tervek képezték. A GS Konzorcium nyerte meg a tendert, a konzorciumon belül pedig a Gradex Kft látta el a konzorcium vezetői szerepet. A Gradex Kft. a kiviteli tervek elkészítésével a Geo-Terra Kft.-t bízta meg. Az adott szakaszon a vasúti pálya(ák) töltésen fekszenek, a töltésmagasság bal oldalon 9-11 m, jobb oldalon változó 0-3,5 m. A terep a pálya hossz tengelyére merőlegesen a geológiai adottságok miatt eredetileg lejtős volt a Duna felé. A közelben lévő agyagbánya és a domborzati alakulat formájából látható, hogy a töltéses és bevágásos szakaszok rapszodikusan jelentkeztek, e miatt a jelen geotechnikai vizsgálatokkal nem lehetett elkülöníteni a töltéses és az eredeti fekvésben lévő talajokat. A kivitelezés helye a 12. sz. főúttól a nagyobb szelvény irányában egyre távolabb kerül, a távolság kb. 50 m-ről kb. 200 m-re nő. Összefoglalóan a töltés talajai túlnyomó részt elázott iszapok, alacsony szilárdsággal, esetenként roskadási hajlammal. Talajvizet a területen nem mutatnak a fúrásszelvények, a talajvíz mély helyzetű. A 2013-ban a rézsűközép és felső harmadban végzett feltárások laboratóriumi vizsgálatai roskadásra hajlamos talajokat, valamint a felső 1,5-2,9 m vastag- 12 -

ságban kedvezőtlenül magas víztartalmi és konzisztencia adottságokat mutattak, amelyeket megerősítettek a dinamikus könnyű (DPL10) verőszondázási eredmények is. A gazdaságossági szempontokat figyelembe véve egy a töltést megtámasztó kétlépcsős talajtámfal került megépítésre. A támfal kivitelezésének organizációja a számos kábelkiváltás, valamint a műtárgyakhoz való csatlakozás, később a kivitelezést lassító körülmények nagyon precíz előkészítő munkát követeltek. Emellett figyelembe kellett venni a különböző munkafázisok technológiai idejét, valamint hogy a helyenként szük munkaterület melletti munkavégzéskor sem akadályozzák egymást a munkafolyamatok: talajcsere talajszegezés lőttbeton vasszerelés alapozás támfalépítés meszes stabilizáció vágányépítés vízelvezetés kábelkiváltás felsővezetéktartó oszlopok építés közbeni állékonyságának biztosítása Ilyen típusú talajtámfal alkalmazására csak egy-két helyen volt példa Magyarországon és azok is messze elmaradtak méretében ettől az átépítéstől. A tárgyi projekten szerzett tapasztalatok alapján kijelenthetjük, hogy egy nagyon esztétikus, gyorsan építhető támfal típus a TW1 homlokfelületű talajtámfal.

*A Szakmai Bizottság által jóváhagyott előadási téma. - 13 -

A „HÍRES BUDAPESTI KISCELLI AGYAG” — TÉNYEK ÉS (NÉPSZERŰ) TÉVHITEK TALAJOKRÓL A MINDENNAPOS MÉRNÖKI GYAKORLATBAN*

Juhász Miklós Taupe Kft.

KULCSSZAVAK agyag, aleurit, budapesti geológiai adottságok, fekü, kőzetmechanika, mésztufa, Tettye, vető ÖSSZEFOGLALÁS Az, hogy egy „egyszerű szóhasználat”-nak milyen következményei lehetnek jól példázza egy bp-i nagy, feltöltött bányagödrön lévő telek családi házakkal történt beépítése, amit a talajmechanikai szakvélemény erősen ellenjavallt, mivel (ab ovo?) a „feltöltés alapozásra alkalmatlan” talaj. A feltáráson alapuló helyzetelemzés és az ezt követő tervezés előnyére a „közismert tény”-ként kezelt sztereotípiákkal szemben jó példa a pécsi Tettye-dombi püspöki palotarom megerősítésének sikeres megoldása. A szakvéleményezési és tervezési gyakorlatban is még gyakori a különböző talajok egyes tulajdonságai „táblázatos” értékének használata, amik között vannak már több évtizede — bár következetesen, de — tévesen használt paraméterek, amik közül néhány ismertetésre kerül. (Ezek közül az egyik legmeghökkentőbb a „szigmaalapérték”-nek az EuroCode-os biztonsági tényezőkkel történt kombinálása.) Az utóbbi egy-két évtizedben mind gyakrabban jelentkeztek a mélyépítési gyakorlatban — első sorban a mély munkagödrök megtámasztásánál — olyan problémák, amik megoldásához már nem elegendőek a szűken vett talajmechanikai ismeretek. Pl. a budapesti, akár azonos geológiai kórhoz tartozó fekük eltérő szemcsemátrixa, vagy azokon belüli inhomogenitások: rétegek, lencsék, vetők megjelenése komoly problémákat okozhatnak, amik nemcsak fogalmi, de több 10 (vagy akár 100) milliós értékű gazdasági vitákhoz vezethetnek, mint arra az előadás több példát is mutat. A hibás mérnöki gyakorlatban (sajnos) gyakran találkozni azzal a jelenséggel, hogy a „kiscelli” jelzőt az „oligocén” szinonimájaként használják agyagra, de akár aleuritra is; ami nemcsak szemantikai, de súlyos geotechnikai (és nemcsak geológiai!) tévedés. Nemcsak az építőmérnöki és a geológusi terminológia tér el a talajok, kőzetek osztályozása tekintetében, de többször a használt számítási módszerek is. Az agyag, márgás agyag, agyagmárga, márga fogalomcsoport vizsgálata alapján az előadás javaslatot tesz a talaj / kőzet fogalmak egyszerű megkülönböztetésére („hétköznapi használatra” való definiálására) is. Továbbá vázlatosan bemutatja a Wulff-féle sztereografikus rendszer használatát és példát mutat a kőzetmechanikai módszer használatára egy egyszerű munkagödör oldalfelülete stabilizálásában. *A Szakmai Bizottság által jóváhagyott előadási téma. - 14 -

AZ ÉPITMÉNYEK VISELKEDÉSÉNEK ÉS DIAGNOSZTIKÁJÁNAK A PROBLEMATIKÁJA “ IN SITU “ 1981 MÁRCIUS 12 – REQUIEM NAGYVÁRAD, VITÉZ UTCAI RÁCSOS VASSZERKEZETÜ HIDÉRT*

Dr. Mihalik András

Regionális Tudományos Kutató Csoport “ Épitmények Viselkedése in situ és Környezet Védelem “ (KAB) Kárpát Euroregió- Nemzetközi Tudományos Központ Nagyváradi Egyetem Motto: “Úgy mondják, hogy a tapasztalatból szerzett tudás pusztán mechanikus , mig az elméleti ismeret eleje és vége az agyban lakozik. Viszont én ugy látom, hogy az a tudás amely nem az összes teremtmény anyjától a tapasztalatból született meg, hiábavaló és tele van félreértésekkel.“ Leonardo da Vinci KULCSSZAVAK hidak, károsodás, alámosás, in situ, monitorizálás ÖSSZEFOGLALÁS Az építmények történetében a hidak károsodása, stabilitásuk elvesztése, egyike a legkatasztrofálisabb jelenségeknek. Éppen ezért a károsodások okainak a megállapítása, a tanulságok levonása, a jövő tervezése és a karbantartás szempontjából, nagyon fontosak és megszívlelendők a mérnökök részéről. Az építés tudománya, fejlődése, technológiája és méretezési módszereinek a kialakulása, mindig sokat köszönhetett az építmények viselkedésének megfigyeléseiből fakadó ismereteknek. A jelen dolgozat egy 1913-ban átadott rácsos fémszerkezetű híd katasztrófájára emlékezik, a Sebes Körösön, Nagyváradon. Ez a híd majdnem 70 évig (most lenne 100 éves) megfelelt az üzemeltetés alatti követelményeknek és csak a nemmegfelelő karbantartás hiánya, az üzemeltetés alatti viselkedés megfigyeléseinek az elhanyagolása (durva emberi hanyagság), vezetett a katasztrófa következményeihez, szerencsére emberi áldozatok nélkül. IRODALOMJEGYZÉK [1] Brandl,H. Abstract Dr.h.c. 05.03.2013. University of Pécs, Hungary [2] Ciucur,A.: Nemzetközi Tudományos Központ lett Nagyvárad., Bihari Napló 2013 március 7. [3] Hann,F.E.J.:The in situ Behaviour of Structurs at a new start on the Way. The Firts Congress of CNCISC. Oradea - Băile Felix , October 18-21 2012. [4] Mihalik,A.: Hídszerkezetek károsodása , az alépítmény stabilitásának a függvényében Műszaki Szemle, 3-4 ,1988 EMT-Kolozsvár

- 15 -

[5] Mihalik, A.:The First Central European Carpathian Euroregion Congress on in situ Behaviour of Constructions and Environmental Protection. October 18-21 2012, Oradea-Băile Felix. [6] Soare, M. The enemis of stuctures.Technical University of Cluj- Napoca. 14.03.1988.Dr.h.c. România. [7] ********* Varadinum Emlékkönyv 2003-2010 . Varadinum Kulturális Alapítvány. 2011. Nagyvárad

*A Szakmai Bizottság által jóváhagyott előadási téma. - 16 -

IPARI CSARNOKOK SCREWSOL CÖLÖPALAPOZÁSI MONITORING TAPASZTALATAI*

Varsányi Tamás HBM Kft.

KULCSSZAVAK Ipari csarnokok, cölöpalapozás, nyomon követés ÖSSZEFOGLALÁS A HBM Kft. az elmúlt években több, nagy hazai ipari csarnok cölöpalapozási munkáit végezte el, több mint 100 km, talajkiszorításos Screwsol cölöp kivitelezésével. Az előadás során a győri AUDI, a makói Givaudan, és a nyíregyházi LEGO ipari csarnokok cölöpözésének napi szintű és utólagos nyomon követési tapasztalatai kerülnek bemutatásra, a szerzett tapasztalatok statisztikai feldolgozásával, és a szabványi környezet vagy az annál sokszor szigorúbb megrendelői igények mellérendelésével.

*A Szakmai Bizottság által jóváhagyott előadási téma. - 17 -

TIXOTRÓP VISELKEDÉS VIZSGÁLATA A GEOTECHNIKÁBAN - A BENTONIT 1

Nagy Gábor1 - Huszák Tamás1 - Kopecskó Katalin2 - Nagy László1

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Geotechnikai Tanszék 2 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Építőanyagok és Mérnökgeológia Tanszék ELŐSZÓ A geotechnikában ismert tény, hogy a bentonit-zagy tixotróp tulajdonággal bír. Ez az a tulajdonság, melyet - többek között - a résfalas alapozás során kihasználnak. Maga a tixotrópia azonban összetett jelenség, így a tényként kezelt tixotróp viselkedésű bentoniton a viselkedés pontosabb megismerése céljából méréseket hajtottunk végre. Ennek eszköze a későbbiekben ismertetésre kerülő reometria, mely az anyag reológiai paramétereinek vizsgálatára szolgál. Tixotróp viselkedés esetén ez a viszkozitás változását jelenti.

- 18 -

MUNKATÉRHATÁROLÁS - VÍZ ALATTI HORGONYZÁS EGY BUDAPESTI MUNKATERÜLETEN és - DÚCOLÁS VÉGLEGES TÁMASZRENDSZERREL EGY IRODAÉPÜLETNÉL*

Knyihár János - Madar Bálint HBM Kft.

KULCSSZAVAK Résfalas munkatérhatárolás, víz alatti horgonyzás, dúcolás végleges támaszrendszerrel ÖSSZEFOGLALÓ A HBM kft mélyépítési szakkivitelezőként a közelmúltban két olyan projekten dolgozott, ahol résfalas munkatérhatárolás készült. A munkaterületekre jellemző, merőben különböző adottságok olyan eltérő mélyépítési technológiák alkalmazását követelték meg, melyek meghatározták a résfal megtámasztási rendszerének kiválasztását is. Az előadásban bemutatott, közvetlenül a Duna partján fekvő munkaterületen magas talajvízállás mellett kellett horgonyzási munkálatokat végezni. Ilyenkor fenn áll az a veszély, hogy a fúrás közben a résfal horgonyátvezetésein keresztül a munkagödörbe akár magas nyomással, de mindenképp nagy vízhozammal beáramolhat a talajvíz, mely külső oldali talajtöréshez vezethet. Bemutatjuk a HBM Kft. által itt alkalmazott, speciális eszközzel kiegészített talajhorgonyzási technológiát, mely a gazdaságossága mellett kellően nagy biztonságot ad közvetetten és közvetlenül mind az építésben résztvevők (kivitelező, megrendelő), mind a környező lakók számára. Egy másik, szintén belvárosi környezetben található beruházásnál a horgonyzás és a födémtárcsás megtámasztás lehetőségét már a tervezési fázisban kizárták a területi jellemzők miatt, így a résfal ideiglenes és végleges megtámasztását az irodaház belső épületváza látta el. A kivitelezési munka során a belső vázszerkezet építésének és a résfal megtámasztását ideiglenesen ellátó földmag folyamatos elbontásának összehangolása volt feladatunk.

*A Szakmai Bizottság által jóváhagyott előadási téma. - 19 -

40 MÉTERES MÉLYSÉG BUDAPEST BELVÁROSÁBAN – EGY RÉSFALAS MUNKATÉRHATÁROLÁS KIVITELEZŐI ÉS TERVEZŐI TAPASZTALATAI*

Mateidesz Gábor 1 - Juhász Miklós 2 1

HBM Kft. - 2Taupe Kft.

KULCSSZAVAK Tervezői-kivitelezői együttműködés, grouting, organizáció

homlokzati

nehézállvány,

résfal,

jet

ÖSSZEFOGLALÁS Tervezői tapasztalatok: Az utóbbi években — a csökkenő építőipari teljesítés következtében — ritkábban adódtak igazi kihívást jelentő mélyépítési feladatok a mély munkagödrök területén. A Nyugati téri felüljáró mellett a régi Légrádi majd Zrínyi nyomda helyén épülő 5 szintes mélygarázzsal rendelkező, hét emeletes irodaház nemcsak központi fekvése miatt keltette fel a szakma figyelmét. Egyrészt az utcai frontokon a régi nyomdaépület homlokzatának teljes magasságú megtartása, másrészt a több mint 16 m mély munkagödör jelentett kihívást; ami a szomszédos, megtámasztandó épület tűzfala tetejétől mérve közel 40 m-es szintkülönbséget jelentett. A munkatér-határolás —a kiegészítő jet-groutingos alap-megerősítés mellett — 2 illetve 3 sorban kihorgonyzott 60/65 cm-es résfallal készült. A kivitelezés megkezdésekor további kihívást jelentett, hogy a markolással kiemelt fekütalaj több helyen jelentősen különbözött a talajmechanikai fúrások által jelzettől. A kiegészítő intézkedések és a fokozott tervezői-szakkivitelezői figyelem következtében nemcsak teherbírási, de még az alakváltozási/maximális mozgási kritériumokat is sikerült betartani; ezt a helyszíni elmozdulás és alakváltozási mérések is igazolták. Kivitelezői tapasztalatok: Top-down építési módszer előnyei és hátrányai. Megmaradó lépcsőház melletti réselés kérdése. A homlokzat megtámasztó állványzatának helyzete, alapozási módja. Bontás, jet-grouting, horgony és résfal építési technológiák párhuzamos alkalmazása. Organizációs nehézségek, órára történő ütemezés. Víz alatti horgonyzás. Mozgásvizsgálatok (inklinométeres, prizmás). Földkiemelés nehézségei.

*A Szakmai Bizottság által jóváhagyott előadási téma. - 20 -

CÖLÖPÖK VÍZSZINTES IRÁNYÚ TERHEKRE VALÓ MÉRETEZÉSE AZ EC7 ÉS AZ EC8 TÜKRÉBEN*

Szepesházi Attila HBM Kft.

KULCSSZAVAK cölöpalapozás, vízszintes irányú terhek, földrengés-tervezés, Eurocode ÖSSZEFOGLALÁS Az Eurocode szabványsorozat hazai bevezetésével vált szükségessé szerkezeteink földrengéssel szembeni ellenállóságának megfelelő mértékű biztosítása. A hazai gyakorlatban alapozási szerkezetek tervezésekor a földrengési hatás szinte minden esetben egy, a felszerkezetről az alapozásra jutó vízszintes erőhatásként kerül számításba. Az alapozási szerkezet ilyen vízszintes erők hatására kialakuló igénybevételeinek – és Megrendelői igény esetén akár elmozdulásainak – meghatározása jelenleg különböző numerikus eljárásokkal történik. A számítási eredményekkel összehasonlítható mérési tapasztalat ugyanakkor világviszonylatban is alig áll rendelkezésre. Cégünk egy, a közelmúltban elvégzett, Screwsol cölöpözési technológiával megvalósuló alapozási projektjén készített vízszintes cölöppróbaterhelési vizsgálatot, mely az adott cölöptípus és talajkörnyezet esetére értékes referencia-mérés. Cikkemben röviden összefoglalom néhány ipari beruházás alapozásokat érintő földrengés-tervezési és kivitelezési tapasztalatait, ismertetem az említett vízszintes próbaterhelési vizsgálat eredményeit, valamint elővezetem azokat a jelenleg nyitott földrengés-tervezési szakmai kérdéseket, melyekben a hazai mélyépítő szakmának jelenleg még nincs tapasztalatokon alapuló általánosan elfogadott módszere.

*A Szakmai Bizottság által jóváhagyott előadási téma. - 21 -

A KOSSUTH TÉR MÉLYGARÁZS ÉS A MAXIMÁLIS ÁRVÍZ (INTÉZKEDÉSEK EGY FOLYÓPARTI MUNKAGÖDÖRNÉL) *

Pethő Csaba

Uvaterv Zrt. KULCSSZAVAK Árvíz, kockázatelemzés, alakváltozás mérések, visszaellenőrzés számítással, ÖSSZEFOGLALÁS A Duna mellett épülő műtárgyaknál a tervezés egy optimálisnak gondolt vízállásra történik. A kockázat mindig vállalható, mert az ilyen esemény legrosszabb esetben néhány hét csúszást okoz, ami a végleges átadást csak kisebb mértékben hátráltatja, de egy maximumra tervezett résfal költségnövelő hatása nem áll arányban egy néhány hónapos kockázat vállalásával. A Murfy törvény szerint jellemző, hogy a legkritikusabb helyzetben érkezik a magas víz. A műtárgy építésénél a lehetőségekre már a tervezési fázisban felkészültünk, komplex kockázatelemzés készült, ami több veszélyforrást vett figyelembe. Az építés alatt az árvízi eseményt megelőzően elemzések készültek az építési készenlét és az árvízszint tényleges állapotának összefüggéseire. Az árvíz alatt az alakváltozási és inklinométer mérési eredmények folyamatos feldolgozása és a számításokkal való összevetése biztosította azt, hogy mindig ismert volt a résfal biztonsági szintje. Az előadás az előkészítés, felkészülés, árvízi helyzet az árvíz utáni ismereteket és tapasztalatokat dolgozza fel a munkagödör általános ismertetése mellett. Bemutatja a számítás során feltételezett mozgásokat és a tényleges mérési eredményeket. IRODALOMJEGYZÉK az alakváltozásméréseket Bohn Kft. és Hungeod Kft. készítette

*A Szakmai Bizottság által jóváhagyott előadási téma. - 22 -

CSARNOKALAPOZÁS - "ÉPÍTŐS JÁTÉK" MÉRNÖKÖKNEK*

Scheuring Ferenc

Fugro Consult Kft. KULCSSZAVAK Előtervezés, próbaterhelés, földrengés, szabvány, modellezés ÖSSZEFOGLALÁS Az elmúlt évek legjelentősebb csarnoképítési nagyberuházásai a "válság" időszakában valósultak meg, ami számos újdonsággal szolgált mind a tervezőknek mind pedig a kivitelezőknek. Aki munkához akar jutni, annak az olcsóbban gyorsabban - hatékonyabban címszavakat kell észben tartania nem feledve természetesen a mérnöki biztonságot és a szabványnak való megfelelést. Előadásomban röviden összefoglalom és néhány példán keresztül bemutatom, hogy tervezői oldalon milyen problémák merülnek fel egy nagyberuházás tenderidőszaki előkészítésénél vagy kiviteli terveinek megalkotása során. Először sorra veszem, hogy milyen szempontok lehetnek döntőek egy tenderidőszaki "beárazásnál", hogy milyen és mennyi feltárást lenne célszerű készíteni az előkészítési fázisban, hogy miként befolyásolja az Eurocode 8 egy beruházás előkészítését és hogy milyen elemekből épül fel egy nagyberuházás komplett geotechnikai csomagja. Ezt követően részletesen taglalom egy kiviteli fázisba kerülő beruházáshoz kapcsolódóan felmerülő problémákat. Többek között, hogy milyen és hány darab próbaterhelést célszerű készíteni, milyen elvek mentén tanácsos sűríteni a feltárásokat, miért és hogyan kell mérnöki szemmel átnézni egy statikai adatszolgáltatást. Ezeken túlmenően kitérek a földrengésre való tervezésre általánosságban és az általunk alkalmazott módszerre is, valamint említést teszek a szabványi környezetben található bizonytalanságokra. Végül egy élő projektből kiragadott példán keresztül szeretném bemutatni, hogy miként, milyen szoftverekkel, milyen szempontok és peremfeltételek mellett lehetséges ma tervezni és modellezni egy LEGO kocka-szerű óriáscsarnokot. IRODALOMJEGYZÉK Eurocode szabványsorozat

*A Szakmai Bizottság által jóváhagyott előadási téma. - 23 -

A VÁROSI MUNKAGÖDRÖK PROBLÉMÁI

Peter Turček – Monika Súľovská – Erika Ladicsová Katedra Geotechniky, Stavebná Fakulta STU

A munkagödrök támszerkezetei és a meglévő környező épületek kölcsönhatása több igényes statikai feladatot rejt magában. A kivitelezés során a talajfeltárás alapján feltételezett talajviszonyoktól gyakran eltérő geológiai feltételek tapasztalhatók, állapíthatók meg. Ez a munkagödörhöz közeli meglévő épületeken károkhoz vezet. A cikk három szlovákiai példán keresztül mutat rá a talajviszonyok, valamint a geotechnikai szerkezetek és a talaj kölcsönhatásának következetes kiértékelésének szükségességére, fontosságára. Egy zsolnai bevásárlóközpont 17 m mély munkagödre a gótikus templom közelében lett kialakítva. Az építkezés során a templomon repedések jelentek meg. A részletes analízis, mely alapjául a templom monitoringja szolgált, megállapította a keletkezett károk okait, valamint azok tervezett helyreállítását, javítását. Pozsony egyik lejtős területén egy néhány emeletes épület rekonstrukciójával egy időben mélygarázsok és új épületek is épültek. A munkagödör mélyítése során nem várt, nagy mennyiségű talajvíz szivárgott át, amelyről a talajfeltárási jelentés nem tájékoztatott. A megfelelő és helyes alapozás kivitelezéséhez a munkagödör víztelenítése volt szükséges. Pozsony nyugati részének egyik belterületén egy 19 emeletes épület alapozását kellett megoldani. A 11 m mély munkagödör falát lövellt betonnal fedett szegezett talajtámfal biztosította. Az építkezési munkák felgyorsítása céljából a munkagödör befejezésekor a szegezett fal tervének figyelmen kívül hagyása a fal egy részének beomlását okozta. Ezt a keletkezett probléma részletes analízise követte, mely a leomlás alapozásra gyakorolt hatásával lett kibővítve.

- 24 -

SZIKLA KÖRNYEZETBEN KIALAKÍTOTT BÁNYAFALAK ÁLLÉKONYSÁGÁNAK MEGHATÁROZÁSA, HELYSZÍNI ÉS LABORATÓRIUMI MÉRÉSEK VALAMINT SZÁMÍTÓGÉPES MODELLEZÉS SEGÍTSÉGÉVEL*

Hajdú Xénia - Vattai Alina - Török Ákos - Görög Péter BME Építőanyagok és Mérnökgeológia Tanszék

KULCSSZAVAK mészkő, sziklarézsű, kipergés, egyirányú nyomószilárdság, tagoltság, sztereografikus projekció, végeselemes módszer ÖSSZEFOGLALÁS A sziklarézsűk állékonyságának vizsgálata út- és vasúti-bevágásoknál, működő és már felhagyott bányáknál a mérnökgeológia fontos feladata. Működő bányák sziklarézsűi folyamatosan változnak, így nem szükséges a hosszú távú biztonság igazolása, viszont a fejtés tervezésénél lényeges a határpillér maximális meredekségének meghatározása, ugyanis ez hatással van a bányatelek minél optimálisabb kihasználhatóságára. A bánya felhagyása után a terület rekultivációja miatt lényeges a megmaradó sziklarézsű állékonyságának igazolása hosszú távra. Napjainkban sok olyan felhagyott kőbánya létezik, amelyek környezete idővel beépült, ilyen például Tatabányán a Kálvária-hegy NY-i oldala. Sokszor az ilyen területek potenciális veszélyforrást jelentenek. Előadásunkban egy működő mészkőbánya és egy korábban bányászott terület sziklarézsűinek állékonyságvizsgálatát mutatjuk be. Sziklarézsű stabilitásának vizsgálata több részből áll, egyrészt fontos a helyszínen található kőzetanyag szilárdsági tulajdonságainak meghatározása, másrészt a tagoltságok in-situ vizsgálata. A fő tagoltsági irányokat, rétegdőlést, réteghatárokat a helyszínen kell feltérképezni. Az állékonysági vizsgálat első részében a rézsűhomlok és a tagoltságok irányának összevetése alapján meghatározható, hogy a diszkontinuitások mentén létre jöhet-e a kőzettest tönkremenetele, ami sztereografikus vizsgálat segítségével történik. Amennyiben a tönkremenetel lehetséges, úgy a mozgásnak induló kőzettömb állékonyságának biztonságát egyensúlyi vizsgálattal lehet számítani. Végül a sziklarézsű globális biztonságát kell vizsgálni. A példaként szereplő mészkőbánya globális biztonságát a Phase2 végeselemes szoftverrel számítottuk, melyben a tagoltságok modellezése is lehetséges. A diszkontinuitások tulajdonságai különféle nyírószilárdsági feltételek alkalmazásával is megadhatóak például: Mohr-Coulomb, Barton-Bandis. A felmért kőzettestek számításhoz szükséges szilárdsági tulajdonságai kőzettestosztályozási módszerek segítségével határozhatóak meg. Jelen esetben a Geológiai Szilárdsági Index (GSI) módszerét alkalmaztuk. Sziklában készülő bevágások esetén figyelemmel kell lenni a rézsű pergésére is azaz, hogy a sziklafelületről kisebb-nagyobb kőzetdarabok leválhatnak és lehullhatnak. A kőzetpergés veszélyhelyzetet jelent melynek elhárításáról útbevágások, beépített területek esetén gondoskodni kell. Jelen előadásban a Tatabánya Kálvária-hegy NY-i rézsűjének kipergés vizsgálatát mutatjuk be. A sziklafal pon- 25 -

tos geometriájának és a helyszíni viszonyok ismeretében számítógépes szimulációt végeztünk, hogy meghatározzuk a kieső kőzetdarabok útját és lehatároljuk a veszélyeztetett területet. A kipergés elleni rézsűvédelem lehet aktív vagy passzív. Az aktív védelem lényege, hogy megakadályozzuk a kőzetdarabok falból való kiesését ilyen lehet a felületi szilárdítás, horgonyzás. A passzív módszerek lényege a már kiesett kőzetdarabok gyors és veszélyes mozgásának megakadályozása például görejfogó támfalakkal, mozgási energiát elnyelő szerkezetekkel, acélhálós védelemmel. Az általános gyakorlatban az itt bemutatott módszerek kombinációit szokták alkalmazni.

*A Szakmai Bizottság által jóváhagyott előadási téma. - 26 -

VÍZERŐMŰ-BŐVÍTÉSHEZ KAPCSOLÓDÓ ALAGUTAK TERVEZÉSI FOLYAMATA*

Szántó Vera - Bicskei Dorottya - Benő Botond Mott MacDonald Magyarország Kft.

KULCSSZAVAK vízerőmű, nyomócső, alagút, szilárd kőzet, gránit, numerikus modellezés, Kanada ÖSSZEFOGLALÁS Az előadás a bányászati térkiképzéshez kapcsolódó modellezési és biztosítástervezési folyamatot foglalja össze egy tározós vízerőmű csővezetéki rendszerének bővítési példáján keresztül, különös tekintettel a kőzet-szerkezet kölcsönhatás valósághű leképezésére. A kanadai Brit Columbia államban létesített vízerőmű két fő – már létező – üzemvíz-csatornája közé egy összekötő csővezetéket építettek be egy fúrásosrobbantásos módszerrel kialakított vágaton keresztül. Különböző gazdaságossági és környezetvédelmi szempontok miatt a tervezés során kiemelten fontos irányelv volt a nyomócsövek leállási idejének minimalizálása. A megközelítővágat és az üzemelő nyomócső közötti stabilizáló pillér mérete jelentősen befolyásolta a szükséges leállási időt. A megközelítő-kamrát csak azután tömedékelték vissza, miután az üzemvíz-csatornát újra nyomás alá helyezték, emiatt ennek a műveletnek a körültekintő vizsgálata is fontos szerepet játszott a nyomócső stabilitásának biztosításában. Az ütemterv a leállásra összesen egy rövid, 6 hetes időszakot engedélyezett, ez alatt kellett elvégezni a vágathajtás utolsó szakaszát és a bekötés acélszerkezeti munkálatait. A vágatok bonyolult geometriája, a komplex építési ütemterv és a magas biztonsági követelmények miatt a biztosítástervezést 3D numerikus modellek és egy sor kiegészítő tanulmány is támogatta. A tervezés kezdeti fázisában a véges differencia módszerre (VDM) épülő 2D numerikus modellek segítségével vizsgálták a vágat és a nyomás alatti üzemvízcsatorna állékonyságát. Ez azonban túlságosan konzervatívnak minősült, és nem tette lehetővé egy megfelelő monitoring-rendszer kalibrálását. A leállási idő, azaz a pillérméret optimalizálása és a kockázatok minimalizálásának reményében ezeket a 2D modelleket a kőzet-szerkezet kölcsönhatást pontosabban leképző 3D kontinuum modellek, érzékenységvizsgálatok, geometriaoptimalizálási tanulmányok és diszkontinuum-modellek váltották fel. Az Unwedge szoftverrel végzett diszkontiuum-vizsgálatokat kiegészítettük egy külön erre a célra kifejlesztett numerikus eljárással, ami a homlokállékonyságot vizsgálja a jövesztés hatására a 3D VDM modellből nyert feszültségtérben. A modellezés eredményeire támaszkodva részletes monitoring terv is készült. Az előadás ezeket az egyre finomodó numerikus modelleket és a tervezési folyamatban betöltött szerepüket mutatja be. *A Szakmai Bizottság által jóváhagyott előadási téma. - 27 -

A BUILDING INFORMATION MODELLING (BIM) ALKALMAZÁSA AZ ALAGÚTÉPÍTÉSBEN*

Vidovenyecz Zsolt

Mott MacDonald Magyarország Kft. KULCSSZAVAK BIM, Building Information Modelling, alagút, Cut&Cover, Drill&Blast, Light Rapid Train (LRT), Bergen, Norvégia, Modellezés, 3D ÖSSZEFOGLALÁS A Building Information Modelling (BIM) fogalma néhány éve jelent meg a kivitelezési projektekkel kapcsolatban. A BIM fogalmának szerteágazó értelmezései léteznek egymással párhuzamosan, mégis vannak olyan közös jellemzői, amelyek alapján az alapelvek és a lehetséges fejlődési irányok leírhatók. A BIM fogalmát mindenesetre érdemes a geotechnikai projektekben érdekelt szakemberek számára is megismerni, hiszen az angol piacon már konkrét bevezetési dátum teszi kötelezővé a BIM alapú projektszervezést (2016-tól). Az angol és a holland kormányzati példák alapján pedig megindult egy hasonló átállási folyamat előkészítése a teljes EU-s közbeszerzési folyamatokra vonatkozóan, ami a hazai szereplőket is közvetlenül érinti majd. A bemutatóban a norvégiai Bergen városát a közeli reptérrel összekötő gyorsvillamos/könnyűmetró vonal (Light Rapid Train – LRT) 3. szakaszának tervezése kapcsán mutatjuk be a BIM projektek sajátosságait. A majdnem 8 km hosszú, több Drill&Blast és Cut&Cover technológiával készülő alagútszakaszt magában foglaló tervezési folyamatában a Mott MacDonald Magyarország Kft. mint a 15.000 embert foglalkoztató Mott MacDonald cégcsoport tagja vett részt. A londoni székhellyel rendelkező mérnöki-tanácsadó vállalat irodái számos helyen találhatóak, és ebben a projektben is napi szintű együttműködésre volt szükség a szakterületi mérnökök között, legyenek azok az Egyesült Királyságban, Írországban, Norvégiában, Csehországban vagy Magyarországon. A magyar iroda két alagút teljes megtervezéséért, további két alagút szerkezetei elemeihez kapcsolódó betonvasalási tervekért valamint a teljes szakaszra vonatkozó zaj- és rezgésvédelmi vizsgálatért volt felelős. A teljes 3D modell felépítése nemcsak a szakágak közti rugalmas együttműködés és a térbeli ütközések elkerülése miatt volt fontos, hanem mert a nyomvonal geotechnikai, alagútépítési szempontból is több kihívást tartalmazott. Jellemzően lakott, beépített területről volt szó, így a környező épületek védelme kulcsfontosságú volt. Kihívást jelentettek még a kis takarású szakaszok (tervezett épületalapozás illetve patakátvezetés az alagút felett), valamint az, hogy a lehetséges felszíni építési területek erősen behatárolják az alkalmazható technológiákat.

- 28 -

Az előadás az alagútépítési/geotechnikai projektek kapcsán felmerülő információ modellezési kérdésekbe enged betekintést, illetve megmutat néhány lehetséges, a projekten kipróbált nemzetközi megoldást.

*A Szakmai Bizottság által jóváhagyott előadási téma. - 29 -

ÉPÍTŐMÉRNÖKI SZERKEZETEK FÖLDRENGÉSI VIZSGÁLATA ATOMERŐMŰI KÖRNYEZETBEN*

Dr. Móga István

PÖYRY ERŐTERV ZRt. KULCSSZAVAK sajátos célú létesítmény, földrengés állósági tervezés, földalatti építmény, földmű, út, vasbeton technológiai csatorna ÖSSZEFOGLALÁS A sajátos célú létesítmények építési szerkezetei jelentőségének megítélése a technológiai biztonság szempontjából történik. Ebből a megközelítésből esetenként új műszaki igények vezethetők le, ezek kielégítésének tervezési feltételei meghatározása nagy körültekintést, egyedi mérlegelést igényel. A megközelítés másik jellegzetessége, hogy a tervezés és ellenőrzés a szokásosnál általánosabb és tágabb körben, a nemzetközi gyakorlatban alkalmazott feltételek figyelembe vételével történik. Földrengésvizsgálat esetén a teljességre való törekvéssel kell a lehetséges hatások körét elemezni, a hazai körülmények között figyelembe veendő hatást kiválasztani. A tervezés és ellenőrzés a szabályozási dokumentumokban rögzített hatásra történik, melynek követelmény értéke rendszerint nagyobb az általában alkalmazotthoz viszonyítva. A vizsgálat kiterjedhet mélyépítési építményekre, a földművek, közlekedési utak állapota az esetleges utólagos beavatkozások biztosítása szempontjából lényeges. A földalatti létesítmények, továbbá vasbeton technológiai alagutak és csatornák földrengési vizsgálata szintén szükséges. Az előadás a földrengési hatások tervezési kérdéseit kívánja bemutatni, egyes, mélyépítési szerkezetek qualitatív és quantitatív vizsgálati módszerének rövid leírásával. IRODALOMJEGYZÉK Day, Robert W., Geotechnical Earthquake Engineering Handbook, McGRAWHILL, New York, 2002. FEMA 450-1, NEHRP Recommended Provisions for Seismic Regulations for New Buildings and Other Structures, Building Seismic Safety Council of National Institute of Building Sciences, Washington, D.C., Federal Emergency Management Agency, 2004. FEMA 451, NEHRP Recommended Provisions. Design Examples, Building Seismic Safety Council of National Institute of Building Sciences, Washington, D.C., Federal Emergency Management Agency, August 2004. Hashash, Y.M.A. et al., Seismic design and analysis of underground structures, Tunneling and Underground Space Technology 16 (2001), p.: 247-293 South Carolina Department of Transportation (SCDOT), Geotechnical Seismic Manual, Chapter 13, 2010 June, p.: 55 - 30 -

Wang, Jaw-Nan, Seismic design of Tunnels, Parsons Brinckerhoff Inc., New York, June 1993, p. 147.

*A Szakmai Bizottság által jóváhagyott előadási téma. - 31 -

TALAJOK VALAMINT RUGALMAS ÉS MEREV TESTEK KONTAKTJÁN BEKÖVETKEZŐ FOLYAMATOK GEOTECHNIKAI VIZSGÁLATA*

Gonda Nóra – Kovács Balázs

Miskolci Egyetem, Környezetgazdálkodási Intézet, HidrogeológiaiMérnökgeológiai Intézeti Tanszék KULCSSZAVAK Talaj, geomembrán, kontaktfelület, torziós nyírás, súrlódási együttható ÖSSZEFOGLALÁS Két eltérő viselkedésű test kontaktja során bekövetkező folyamatok vizsgálata fontos és bonyolult feladat. Napjainkban, amikor a geoműanyagok innovációja a mélyépítés során megállíthatatlan, új, korábban nem ismert problémák merülnek fel. A korábban szerteágazóan vizsgált talajon belüli folyamatok mellett a talaj és a talajba vagy talajra helyezett, teljesen eltérő mechanikai karakterrel rendelkező anyagok kölcsönhatásaképpen kialakuló feszültség- és deformációs tér jellemzőinek meghatározására van szükségünk. A geoműanyagokat a mindennapi élet legkülönfélébb területén használják, pl. vasúti és közúti töltések, útalapok megerősítésére, országúti környezetben történt lejtők omlás utáni helyreállítására, hulladéklerakók aljzat- és zárószigetelő rendszerének elemeiként, vagy akár teraszok kialakításához szőlőtermő vidékeken. Az alkalmazási területek sokfélesége mellett e nagy volumenű és költségű problémák viszonylag egyszerű megoldása miatt a geoműanyagok gyakorlati jelentősége kiemelkedő. A megfelelő alkalmazás, kialakítás (pl. megfelelő rézsűszög) azonban kulcsfontosságú, hogy ezen kontakt rendszerek feladatukat hatékonyan ellássák, a teherbíró képességet és az állékonysági biztonságot növeljék. A talajra, vagy talajba helyezett merev, illetve rugalmas testek által alkotott kontaktrendszerek kölcsönhatásának vizsgálata tehát kulcsfontosságú és meghatározó jelentőségű. A talaj és geoszintetikus anyagok közötti nyírási ellenállás vizsgálata a geotechnikai gyakorlatban elterjedt módszerekkel történik, illetve új megoldásokat is kifejlesztettek. Ami a problémát jelenti azonban, hogy figyelembe kell venni, hogy a mobilizált nyírószilárdság értéke függ az elmozdulás nagyságától, és az említett alkalmazási területeken lényegesen nagyobb elmozdulásokról van szó. A Miskolci Egyetem Geotechnikai Talajvizsgáló Laboratóriumában található torziós nyíróberendezéssel ezért kiemelt célom a nyírási úthossz függvényében kialakuló reziduális paraméterek meghatározása mellett a nyírófeszültség alakaulásának vizsgálata. Ezeknek a kontaktrendszereknek az eredő nyírószilárdsági jellemzőt alapvetően befolyásolja a kontaktfelület érdessége, alakja is. Ennek tanulmányozására különböző (sima ill. érdesített) felületű geomembránok hatását is vizsgálom, az így előállt kompozit szerkezetek adott normálterhelés melletti súrlódási együtthatójának meghatározásával.

- 32 -

IRODALOMJEGYZÉK B. R. Srinivasa Murthy, A. Sridharan & Bindumadhava: Evaluation of interfacial frictional resistance. Elsevier, Geotextiles and Geomembranes 12. pp. 235-253. (1993) Izgin, M. – Wasti, Y.: Geomembrane – sand interface frictional properties as determined by inclined board and shear box tests. Elsevier, Geotextiles and Geomembranes 16, pp. 207-219. (1998) S.A. Tan, S.H. Chew, W.K. Wong: Sand-geotextile interface shear strength by torsional ring shear tests. Elsevier, Geotextiles and Geomembranes 16, pp. 161174. (1998) O. Mutlu, A. Bobet: Slip initiation on frictional fractures. Engineering Fracture Mechanics 72. pp. 729-747. (2005) Liu, J. – Wang, G. – Kamai, T. – Zhang, F. – Yang, J. – Shi, B.: Static liquefaction behavior of saturated fiber-reinforced sand in undrained ring-shear tests. Elsevier, Geotextiles and Geomembranes 29, pp. 462-471. (2011)

*A Szakmai Bizottság által jóváhagyott előadási téma. - 33 -

A PARCIÁLIS TÉNYEZŐK ÉRTÉKELÉSE AZ EGYES TERVEZÉSI MÓDSZEREKNÉL BEFOGOTT TÁMSZERKEZET ESETÉN*

Józsa Vendel

BME Geotechnikai Tanszék KULCSSZAVAK befogott támszerkezet, tervezési módszerek, parciális tényezők ÖSSZEFOGLALÁS Az Eurocode 7 szerint a számítások során tervezési értékeit a karakterisztikus értékekből kell meghatározni a parciális és további tényezők alkalmazásával. A parciális tényezők alkalmazása külön-külön megjelenik a hatás, az igénybevétel (A), az ellenállás (R) és a talajjellemzők (M) oldalon, amelyek kombinációit a tervezési módszerek rögzítik. Az Eurocode 7 három számítási lehetőséget kínál fel a tervezési értékek számítására, amelyekből Magyarországon a 2. tervezési módszert kell alkalmazni, abból is az ún. DA-2* változatot. A tanulmány a 2. és 3. tervezési módszerhez tartozó parciális tényezők egymáshoz és a szükséges befogási mélységhez való viszonyát mutatja be különböző talajtípusok esetén változtatva a belső súrlódási szöget és a kohéziót. Az egy pontban megtámasztott támszerkezet munkagödör szintjéig szemcsés talaj található, majd ezt követi a vizsgálandó, különböző nyírószilárdsággal rendelkező talajréteg. IRODALOMJEGYZÉK Bond, Harris: Decoding Eurocode 7, Taylor & Francis, London, 2008 Szepesházi R. Geotechnikai tervezés, Tervezés az EUROCODE 7 és a kapcsolódó európai geotechnikai szabványok alapján. Budaörs: Business Media Magyarország Kft., 2008. MSZ EN 1997-1 2006

*A Szakmai Bizottság által jóváhagyott előadási téma. - 34 -

VÍZTARTALOM-MÉRŐK HELYSZÍNI ALKALMAZÁSÁ-NAK SZOFTVERES KITERJESZTÉSE A PROCTOR-JELLEMZŐK FELHASZNÁLÁSÁVAL*

Subert István

Andreas Kft. KULCSSZAVAK Helyszíni víztartalom-mérés, dielektromos állandó, Proctor-vizsgálat ÖSSZEFOGLALÁS A víztartalom alapvető paraméter minden területen, a mezőgazdaságban, termékgyártásban, építőiparban. Számos mérési módszer ismeretes, köztük a gyors, helyszínen mérési eredményt szoláltató kapacitív mérési módszer mint kézi mérőeszköz és mint szondafej tartozék is elérhető. Andreas Kft fejlesztése a nagy mérési tartományra (1-35%), a pontossági követelményre is figyel. A mezőgazdaság jellemzően a telítettségre kíváncsi, míg az ipar a térfogatos, vagy tömegarányos víztartalomra. A fogalmak terén tiszta helyzetet kell teremteni. Jó példa erre a betontechnológia, ahol a tömegarányos keveréktervezés mellett a víztartalmat liter/m3-ben tervezzük. A dielektromos álladó elvén működő korszerű berendezések egy általánosított anyagtípus menüvel jelennek meg. Ennek pontossága csak határos lehet. A VWC% (Volume Water Content) térfogatos víztartalom a dielektromos állandóval arányos és nem terheli általánosításból származó hiba sem. A VWC%-ból már számítható a MWC% (Mass Water Content) a sűrűség, hőmérséklet, PH érték stb függvényében. A Proctor száraz sűrűség és a térfogatos VWC% kapcsolata figyelemreméltóan egyszerű. A jellegzetes összefüggés pontosabb optimális víztartalmat ad. A hézagnélküli sűrűség ismeretében további paraméterek számíthatók szoftveresen. Szondás méréseknél ez azt jelenti, hogy a terepi mérések jelentős információtartalommal bővíthetők. Az új mérési és értékelési módszer az optimális víztartalom mellett megfelelő szoftveres kiegészítéssel in-situ eredményeket adhat a telítettségre, levegőtartalomra, hézagtényezőre, hézagtérfogatra a Proctor alkalmassági vizsgálatokból, a minta-térfogat és víztartalom térfogat összefüggésének meghatározása mellett. IRODALOMJEGYZÉK Kézdi Árpád Talajmechanika I-II. TK 1972.

*A Szakmai Bizottság által jóváhagyott előadási téma. - 35 -

MÉLYEBB RÉTEGEK, NAGYVASTAGSÁGÚ TALAJTÖMEGEK STABILIZÁCIÓS LEHETŐSÉGÉNEK BEMUTATÁSA SZENNYVÍZISZAP TÖMEGSTABILIZÁLÁSVAL

Czap Zoltán - Dr. Szendefy János BME Geotechnikai Tanszék

KULCSSZAVAK talajstabilizálás, tömegstabilizálás, puha talajok, hulladékstabilizálás, ÖSSZEFOGLALÁS A korábbi évek során a felszín közeli talajok fizikai tulajdonságainak hatékony javítását szolgáló meszes talajstabilizációról adtam hírt. A módszer korlátja a felszíni stabilizációhoz használt remixgépek technológiai határa, ami max. 50cm vastagságú réteg egy ütemben történő átkeverését teszi lehetővé. Az alkalmazott technológai egy, maximum két réteg elkészítésénél versenyképes, mivel vastagabb rétegek vagy mélyebb rétegek átkeverése során a járulékos földmunka műszaki összetettsége és költségei felemésztik az előnyös költségeket. Mélyebben fekvő vagy nagy vastagságú kedvezőtlen tulajdonságú rétegek jelenléte esetén alapvetően a mélyalapozási módszerek mellett hazánkban csak ritkán jelennek meg a pontszerű vagy összefüggő talajjavító módszerek. Ezek közé a módszerek közé sorolható a szemcsés talajok esetén alkalmazható vibrotömörítés vagy mélykeveréses eljárások vagy a kavicscölöpök és a kötömzsök létrehozása. A Gradex Kft. idén szolgálatba állított mélykeverő géplánca a skandináv országokban elterjedt tömegstabilizációt adja a talajjavító módszerek lehetőségei közül. A skandináv országokban több tíz méter vastagságban megtalálható puha, kötött talajok kezelésére, stabilizálására fejlesztették ki a tömegstabilizálást. A stabilizáció során a felszíni stabilizációhoz hasonlóan mész vagy cement hatóanyagot kevernek a talajhoz egy speciális mélykeverőszárral. A felületet lépésről-lépésre haladva, akár 6m-es mélységig képesek stabilizálni, és a felhasználásra alkalmatlan talajokat nagy teherbírású réteggé varázsolni. A módszert extrém körülmények között volt lehetőségünk kipróbálni, mivel gyakorlatilag folyékony állapotú hulladékot szilárdítottunk vele. A szennyvíziszap tároló rekultivációs munkálatihoz a gyalogosan is járhatatlan, közel fél hektáros területen szükséges munkagépekkel is járható felületet biztosítani. A szennyvíziszap mélysége 8-14m között változik, nyírószilárdsága gyakorlatilag zérus. Laboratóriumi vizsgálatokat végeztünk a BME Geotechnikai Laboratóriumában a hatékony stabilizáláshoz szükséges kötőanyag meghatározása céljából. A laboratóriumi vizsgálatok alapján részletes nyírószilárdsági és alakváltozási tulajdonságok vizsgálata történt. A laboratóriumi vizsgálatok alapján és a bizonytalan kémiai összetétel miatt cement hatóanyagot választottunk, aminek szükséges mennyiségét hatékonyan csökkentettünk a gyártó szárított szennyvíziszap granulátumának vagy a helyi talajnak a hozzáadásával. A laboratóriumi mérések - 36 -

alapján a nyírószilárdságot tízszeresére, az összenyomódási modulust ötszörösére tudtuk növelni. A laboratóriumi vizsgálatok alapján helyszíni próbafelület készült hat különböző adagolással. A próbafelület elkészülte után a laboratóriumi eredmények visszaellenőrzése érdekében fúróberendezéssel zavartalan mintavétel és dinamikus szondázást is történt. A laboratóriumi vizsgálatok alapján végeselemes modellezést végeztünk a stabilizáció kivitelezési technológiájának és a végleges állapot meghatározásához. A laboratóriumi vizsgálatoknak és szoftveres modellezésnek köszönhetően 2m vastag stabilizált réteg kialakításával a gyalogosan járhatatlan felületből olyan területet készítettünk, amin a 40tonnás stabilizáló gép is mozogni tudott. IRODALOMJEGYZÉK Biczók E.: Jelentés a mész-pernyés stabilizáció laboratóriumi vizsgálatairól, 1981, BME Geotechnikai Tsz. Biczók E.: Mezőgazdasági főközlekedési utak stabilizálása, 1982, BME Geotechnikai Tsz. Biczók E.: Mezőgazdasági utak stabilizálása, 1982, BME Geotechnikai Tsz. Bowles, J. E. : Engineering Properties of Soils and their Measurement, 1992 Correia, A.A.S.; Venda Oliveira, P.J. e Lemos, L.J.L. : Creep deformations of deep soil mixing columns - laboratorial tests and numerical simulation, Proceedings of the 4th International Young Geotechnical Engineering Conference, 2-6 October 2009, Alexandria, Egipto, pág. 99-102. Diamond, S. - Kinter, E. B. : Mechanisms of Soil-Lime Stabilization:, 1965, Gáspár L.: Talajstabilizálás I-II, 1959, Útügyi Kutató Intézet Gáspár L.: A cementes talajstabilizáció újabb hazai kísérletei, 1964, Mélyépítés Tudományi Szemle XIV. évf. 6. szám, 241-251. old. Hesham Ahmed Hussin Ismaiel: Treatment and improvment of the geotechnical properties of different soft fine-grained soils using chemical stabilization, 2006, Martin-Luther-Universitat Halle-Wittenberg Kézdi Á.: Stabilizált földutak, 1967, Akadémiai Kiadó - Budapest Kézdi Á.: A talajstabilizáció néhány fizikai és kémiai vonatkozása, 1967, Épíőipari és Közlekedés Tudományi Közlemény 1. Szám, 179-204. old. Little, Dallas N.: Fundamentals os the Stabilization of Soil With Lime, 1987, Arlington Mavroulidou M., hang X., Kichou Z., Gunn M.J.: Hydromechanical properties of lime treated Londo clay, 2013, Proc. of the 18th ISSMGE, Paris Mitchell, J. K. - Hooper, D. R. : Influence of Time Between Mixing and Compaction on Properties of a Lime-Stabilized Expansive Clay, 1961, Highway research Board, Bulletin 304, pp. 14-31. Rogers, C. D.F. - Glendinning, S.: Lime Requirement for Stabilization, 2000, Transportaion Research Record pp.:9-18 Szendefy, J.: A hazai talajok szerkezetének és teherbírásának vltozása meszes talajstabilizáció hatására, Phd értekezés, 2009 - 37 -

NYÍRÓHULLÁM-SEBESSÉG MEGÁLLAPÍTÁSA SZÉNHIDROGÉN-KUTATÓ SZEIZMIKUS FELVÉTELEK FELHASZNÁLÁSÁVAL*

Taller Gábor

Magyar Földtani és Geofizikai Intézet KULCSSZAVAK Eurocode 8, földrengésálló, nyíróhullám ÖSSZEFOGLALÁS Magyarországon 2008 óta van érvényben az EUROCODE 8, a tartószerkezetek földrengésállóságának tervezésére vonatkozó szabvány. A szabvány előírja épületek, műtárgyak földrengésálló méretezését. Földrengések esetén a felszínközeli rétegek mechanikai paraméterei nagyban befolyásolják a várható talajgyorsulás mértékét. A szabvány a talajokat kategóriákba sorolja, amelyeket alapvetően a nyíróhullám-sebesség 30 m-es átlaga (Vs30) alapján állapítottak meg. Egy adott földrengés esetén kisebb Vs30 értékeknél az épületeket nagyobb terhelés éri. Az Egyesült Államok, Tajvan, Olaszország, Ausztrália, stb. már rendelkeznek regionális Vs30 térképekkel, melyek bemutatják a talajok eloszlását területükön. Magyarország nem rendelkezik Vs30, vagy hasonló paramétertérképpel. Wald és Allen (2007) több mintaterület mérési eredményei alapján megalkottak egy összefüggést a lejtőszögek és a talajtípusok között. A módszerrel talajtípus térkép Magyarország területére is készíthető az SRTM (Shuttle Radar Topographic Mission) adatainak felhasználásával. Ezzel a módszerrel elsőrendű közelítést kaphatunk a talajtípusok eloszlására. Az előző módszernél pontosabb meghatározást tehet lehetővé a kőolaj- és földgáz-kutatáshoz készült szeizmikus felvételek feldolgozása a felszíni hullámok analízisével. A szénhidrogén-kutató szeizmika tudománya a reflexiós hullámokra összpontosít, ezért a felszíni hullámokat zajként értelmezi, különböző technikákkal szűrni próbálja azokat. A Vs30 meghatározásának szempontjából azok a felvételek értékesek, amelyeknél a felszíni hullámok szűrése nem sikerült maradéktalanul. A nagyléptékű szeizmikából kapott eredmények igazolására sekély szeizmikus méréseket is készítenek az MFGI munkatársai. A szeizmikus szelvények az ország nagy részét lefedik, így a módszer általános alkalmazása esetén lehetségessé válhat részletes talajtípus térképek készítése. IRODALOMJEGYZÉK D. J. Wald és T. I. Allen: Topographic Slope as a Proxy for Seismic Site Conditions and Amplification, Bulletin of Seismological Society of America, Vol.97, No. 5, pp. 1379-1395, 2007 P. Bisch et al: Eurocode 8: Seismic Design of Buildings Worked Examples, JRC reports, 2011 *A Szakmai Bizottság által jóváhagyott előadási téma. - 38 -

BUDAI MÁRGÁBAN KIALAKÍTOTT MÉLYGARÁZSOK MÉRNÖKGEOLÓGIAI VIZSGÁLATA, ÁLLÉKONYSÁG MODELLEZÉSE A BUDAI VÁR PÉLDÁJÁN BEMUTATVA*

Czinder Balázs - Balogh Zsolt - Görög Péter - Török Ákos BME Építőanyagok és Mérnökgeológia Tanszék

KULCSSZAVAK budai márga, Várhegy, mélygarázs, egyirányú nyomószilárdság, kőzettest, végeselemes módszer ÖSSZEFOGLALÁS A gépjárműforgalom növekedése okozta zsúfoltság a nagyvárosok egyik legfontosabb megoldandó problémáját jelenti. Budapest I. kerületében így fontos a parkolóhelyek bővítése, azonban egy történelmi városrészben a műemlékek látványának zavarása nélkül ez jóformán csak a felszín alatt oldható meg. Idén már a második mélygarázs építését kezdték meg a Várhegy területén. Előadásunk célja a két építési projekt tervezési és feltárási tapasztalatainak összehasonlítása. Mindkét mélygarázs a Várhegy D-i oldalán előforduló eocén Budai Márga kőzetkörnyezetbe kerül. Az egyik a Duna parti oldalon, a Várbazár épületei mögött, a másik a Várhegy DNy-i oldalán a Széchenyi könyvtár mellett helyezkedik el. A tervezéshez mindkét helyszínen fúrásos feltárás készült, melyek alapján meg lehetett határozni a főbb kőzettípusokat. A fúrások maganyagából kialakított próbatesteken egyirányú nyomószilárdság, húzószilárdság, pontszilárdság, valamint a tömegösszetételi vizsgálatok készültek. A márga különböző típusainak kőzetfizikai paramétereit mind légszáraz, mind telített állapotban meghatároztuk. A mélygarázsok geometriai és a laboratóriumi vizsgálati eredmények valamint a fúrásokból meghatározott tagoltsági jellemzők figyelembe-vételével lehetett felépíteni a mérnökgeológiai modellt. Ennek ismeretében lehet hozzálátni a megtámasztó szerkezetek meghatározásához és a munkagödörrel gyengített Várlejtők állékonyságának vizsgálatához. A számítások a Rocscience programcsalád Phase2 végeselemes programjával történtek. Megtámasztó szerkezetként a Várhegy mindkét oldalán hátrahorgonyzott hézagos cölöpfalat alkalmaztak. A Várbazár mögötti mélygarázs esetén a feltárt budai márga jellemzésére korábban készült fúrások vizsgálati anyagait is fel tudtuk használni, itt így a terület méretéhez képest jobb volt a feltártság. A kihorgonyzott hézagos cölöpfallal biztosított munkagödör állékonyságához tartozó biztonság értékét, a terület közelében fekvő Várfal süllyedését, valamint a megtámasztó szerkezet elmozdulását határoztuk meg. Figyelembe vettük azt is, hogy milyen változást okoz a biztonság értékében a budai márga esetleges nedvesedése, átázása. A laboratóriumi vizsgálatok szerint ugyanis a vizsgált márga kőzetanyag szilárdságát befolyásolja a vízzel való telítés. A megtámasztó szerkezet méreteinek optimalizálása érdekében számos futtatást készítettünk. - 39 -

A másik mélygarázs területen a feltártság jóval kedvezőtlenebb volt. Az itt feltárt budai márga általában repedezettebb és kisebb testsűrűségű a K-i oldalhoz képest. Itt a munkateret határoló kihorgonyzott hézagos cölöpfal már évek óta elkészült, azonban az hosszú távú állékonyságot biztosító szerkezeti elemeket azóta sem építették be. Az ideiglenes horgonyok korrodáltak és félő volt, hogy elvesztik teherbíró képességüket, így a horgonyzást utólag megerősítették. Ennél a garázsnál vizsgáltunk célja az elkészült munkatér-határolás állékonyságának ellenőrzése volt a különböző állapotokban. Fontos volt a horgonyok teherbírásvesztésének vizsgálata, hogy ez mennyire befolyásolja a mélygarázs falának állékonyságát.

*A Szakmai Bizottság által jóváhagyott előadási téma. - 40 -

RÉGI MÉLYMŰVELÉSŰ BÁNYÁSZAT HATÁSAI A FELSZÍNRE*

Prakfalvi Péter

Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Földtani és Adattári Főosztály KULCSSZAVAK Alábányászottság, felszínsüllyedés, építésföldtani korlátozó tényező ÖSSZEFOGLALÁS Még a 100 évnél idősebb mélyművelésű bányászatnak is lehetnek hatásai a felszínre napjainkban. Ennek alapvető oka, hogy nem tudjuk a bennhagyott biztosításoknak a tönkremeneteli idejét. A felszínsüllyedés kialakulásának elméleti bemutatás mellett példák sorával igazolom, hogy valóban bekövetkezhetnek régen elfeledett bányaterületek felett mozgások. IRODALOMJEGYZÉK Boldizsár Tibor szerk. (1965): Bányászati Kézikönyv IV. kötet. – Műszaki Könyvkiadó Bp. Fülöp Miklós (2005): Alábányászottsági szakvélemény, Miskolc 74606 hrsz-ú földrészletről. - Mendikás Kft. Somosvári Zsolt (2012): Bányászati tevékenységgel összefüggő felszínmozgások komplex vizsgálata Salgótarján, Forgács-telep lakóépületeire (Bányakárszakértői szakvélemény). – GeoConsult’95 Mérnöki Iroda Kft.

*A Szakmai Bizottság által jóváhagyott előadási téma. - 41 -

HŐ HATÁSÁRA BEKÖVETKEZŐ KŐZETFIZIKAI VÁLTOZÁSOK GRÁNITOS KŐZETKÖRNYEZETBEN, ÉS A KŐZETBEN KIALAKÍTOTT VÁGAT DEFORMÁCIÓK MODELLEZÉSE VÉGESELEMES MÓDSZERREL*

Török Anita - Görög Péter - Török Ákos

BME Építőanyagok és Mérnökgeológia Tanszék KULCSSZAVAK gránit, Bátaapáti, hőterhelés, egyirányú nyomószilárdság, végeselemes módszer ÖSSZEFOGLALÁS Az előadás a természetes és a különböző hőmérsékletű hősokkal (105, 300 és 600 °C) kezelt gránit kőzetfizikai tulajdonságainak mérését mutatja be. A minták Bátaapátiból, a tervezett kis- és közepes aktivitású radioaktív hulladékokat befogadó tároló térségéből származtak. A laboratóriumi mérések alapján a víztelítés hatására a mért minták szilárdsága minden esetben csökkent, a légszáraz mintákhoz képest. A próbatestek hőterhelésekor a hőmérséklet emelkedésével a rugalmassági modulus, az egyirányú nyomószilárdság és a húzószilárdság értékeinek csökkenése volt tapasztalható. Ezen paraméterek hő hatására történő változása összhangban van más típusú gránitoknál tapasztaltakkal. A hőterhelés hatására a kezdeti hőmérséklet-tartományban (200-300°C-ig) a szilárdsági paraméterek nagyobb részben nőttek. A nyomószilárdság értékében nagyobb mértékű változás következett be, mint a húzószilárdságban. A laboratóriumi mérések eredményeit felhasználva a végeselemes Phase 2 szoftver segítségével a vágat állékonyságát is vizsgáltuk. A programmal többlépcsős állékonyságvizsgálat készült, ahol a hő hatására leromlott kőzetfizikai paramétereket is figyelembe vettük. Az elkészített modellek bemutatják a természetes állapotot és a havária eseteket. A modellezés alapján igazolható, hogy a kőzet szilárdsági tulajdonságai határozzák meg a vágat állékonyságát. Megfigyelhető, hogy a vágat minden esetben állékony, míg a beépített falazat csak a természetes állapotban felel meg. A vizsgált keresztmetszetben lineáris kapcsolat alkotható a rugalmassági modulus és az SRF érték (biztonság) között, mely szerint minél nagyobb a rugalmassági modulus, annál állékonyabb a kőzettest.

*A Szakmai Bizottság által jóváhagyott előadási téma. - 42 -

ÁRVÍZ HATÁSA A DUNA-PARTI FELSZÍNMOZGÁSOKRA 1

Dr. Takács Attila - Dr. Kaszás Ferenc

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Geotechnikai Tanszék - 2Pécsi Tudományegyetem, Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar

KULCSSZAVAK felszínmozgások, árvíz, csúszólap ÖSSZEFOGLALÁS Az elvégzett mozgásvizsgálatok során meghatározott kis elmozdulások látszólagos „eredménytelensége” fontos tanulságot jelent a hazai magaspartok felszínmozgásainak a vizsgálatában. A tönkremenetel legfőbb okozója bizonyítottan a vízhez köthető [1][2], de most egyértelművé vált az is, hogy az elmozdulásokra a felülről érkező vizeknek (csapadék, felszíni víz, elszikkasztott szennyvíz, talajvíz, rétegvíz, stb.) lényegesen nagyobb befolyásuk van, mint a folyó hirtelen apadásából származó hatásoknak. Ugyanakkor a felszínmozgások részletes megismeréséhez a szokásos geotechnikai vizsgálatokon túl elengedhetetlenek – a monitoring rendszer részeként – a folyamatos mozgásmérések is.

- 43 -

Helyszíni bemutató: 2013. október 15. LAP-DILATOMÉTER (DMT)

Mr. Diego Marchetti

Studio Prof. Marchetti S.r.l., A DMT (lap-dilatometer) gyors, precíz, egyszerű és gazdaságos módon határoz meg különböző paramétereket a geotechnikai vizsgálatok során. Az eredmények a vizsgálatot végző személy kezelésétől függetlenek, ezért mindig pontos értéket fog kapni a felhasználó. A fúrószárakon lévő fejet egy penetrométerrel vagy különböző típusú kézi, ill. gépi talajfúróval juttathatjuk le a talajba. Ezáltal biztosítva van a zavartalan vizsgálat. A vizsgálatokat közvetlenül, in situ lehet elvégezni. Az eredmények azonnal láthatóvá válnak egy grafikonokat és táblázatokat tartalmazó jegyzőkönyv formájában. A DTM műszert 50 országban használják. Az ASTM (USA) és EUROCODE szerint szabványosították. A műszert és a vizsgálati eljárást részletesen a honlapunkon ismertetjük (marchetti-dtm.it). Alkalmazási területek:  süllyedés előrejelzés  működési M modulus  drénezetlen nyírószilárdság Cu  talaj típus azonosítás(homok, iszap, agyag)  talaj tömörség vizsgálat  csúszásra érzékeny területek kimutatása lejtőn  P-y görbe oldalirányban terhelt cölöpöknél  megfolyósodási hajlam  konszolidációs és permeabilitási együttható agyagban  φ érték homokban  OCR és Ko érték agyagban  talajok ágyazási tényezője résfalaknál  többféle bemenő adat Plaxis programhoz  talajok ágyazási tényezője útburkolatoknál A lap-dilatométernek elérhető egy szeizmikusan mérő változata is amely például a talajok nyírási modulusának a meghatározásra alkalmas.

- 44 -

Helyszíni bemutató: 2013. október 16. GNSS ALAPÚ HELYMEGHATÁROZÁS A GEOTECHNIKÁBAN

Érsek Ákos

GPSCOM Kft. GNSS, GPS, TEREPFELMÉRÉS, TÉRFOGATSZÁMÍTÁS Napjaink korszerű GNSS alapú helymeghatározási technológiájával pontosan, gyorsan és elérhető áron tudunk felmérni talajminta vételezési helyeket , nagy földműveket vagy más építőipari objektumokat. A GPSCOM által forgalmazott GPS mérőberendezések képesek az 1-2 méteres , néhány deciméteres vagy akár 1-2 centiméteres pontossággal felmérni a terepi pontok vízszintes (EOV) és függőleges (EOMA) helyzetét. A precíz méréshez nem szükséges külön képzettség, a geotechnikai szakemberek bármelyike képes nagy pontossággal megmérni egy objektum minden részletpontját. Régebben a sűrű növényzet vagy a magas épületek lehetetlenné tették a centiméter pontos helymeghatározást. A SPECTRA PRECISION cég Z-Blade jelfeldolgozási technológiájának köszönhetően szinte bárhol lehetséges a hatékony mérnöki pontosságú terepfelvétel és akár a terepi földtömeg meghatározás. Akit érdekel hogyan történik mindez , látogasson el a Geotechnika 2013 konferencián felállított standunkhoz.

- 45 -

- 46 -

- 47 -

- 48 -

- 49 -

- 50 -

- 51 -

- 52 -

Jegyzet …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… - 53 -

Jegyzet …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… - 54 -

Helyszínrajz

- 55 -

- 56 -

Szavazólap Kérem, miután végighallgatta az összes előadást, szavazzon az Önnek leginkább tetszőre! Czap Zoltán – Szendefy János dr. (BME Geotechnikai Tanszék): Talajszegezés alkalmazása rézsűstabilizálásra Czinder Balázs - Balogh Zsolt - Görög Péter - Török Ákos (BME Építőanyagok és Mérnökgeológia Tanszék): Budai márgában kialakított mélygarázsok mérnökgeológiai vizsgálata, állékonyság modellezése a Budai Vár példáján bemutatva Gonda Nóra - Kovács Balázs (Miskolci Egyetem, Környezetgazdálkodási Intézet, HidrogeológiaiMérnökgeológiai Intézeti Tanszék): Talajok, valamint rugalmas és merev testek kontaktján bekövetkező folyamatok geotechnikai vizsgálata Hajdú Xénia - Vattai Alina - Török Ákos - Görög Péter (BME Építőanyagok és Mérnökgeológia Tanszék): Szikla környezetben kialakított bányafalak állékonyságának meghatározása, helyszíni és laboratóriumi mérések valamint számítógépes modellezés segítségével Józsa Vendel (BME Geotechnikai Tanszék): A parciális tényezők értékelése az egyes tervezési módszereknél befogott támszerkezet esetén Juhász Miklós (TAUPE Kft.): A "híres budapesti kiscelli agyag" - tények és (népszerű) tévhitek talajokról a mindennapos mérnöki gyakorlatban Kárpáti László (Viacon Hungary Kft.): Győr, Keleti Iparterület, Északi út melletti georáccsal erősített támfal építési tapasztalatai Knyihár János - Madar Bálint (HBM Kft.): Munkatérhatárolás - Víz alatti horgonyzás egy budapesti munkaterületen; - Dúcolás végleges támaszrendszerrel egy irodaépületnél Mateidesz Gábor - Juhász Miklós (HBM Kft. - Taupe Kft.): 40 méteres mélység Budapest belvárosában - egy résfalas munkatérhatárolás kivitelezői és tervezői tapasztalatai Mihalik András dr. (Nagyváradi Egyetem): Az építmények viselkedésének és diagnosztikájának a problematikája "in situ" 1981 március 12. - Requiem Nagyvárad, Vitéz utcai rácsos vasszerkezetű hídért Móczár Balázs dr. - Murinkó Gergő (BME Geotechnikai Tanszék – Sycons Kft.): Százhalombatta, Hun utcai meredek rézsű stabilizálása talajszegekkel Móga István dr. (Pöyry Erőterv Zrt.): Építőmérnöki szerkezetek földrengési vizsgálata atomerőműi környezetben Nagy Gábor1 - Huszák Tamás1 - Kopecskó Katalin - Nagy László1 (1Budapesti Műszaki és Gazda-

ságtudományi Egyetem, Geotechnikai Tanszék, 2Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Építőanyagok és Mérnökgeológia Tanszék): Tixotróp viselkedés vizsgálata a geotechnikában - a bentonit Peter Turček – Monika Súľovská – Erika Ladicsová (Katedra geotechniky, Stavebná fakulta STU):

A városi munkagödrök problémái Pethő Csaba (Uvaterv Zrt.): A Kossuth tér mélygarázs és a maximális árvíz (Intézkedések egy folyóparti munkagödörnél) Pozsár László - Tóth Gergő (Geo-Terra Kft. - Gradex Kft.): Georáccsal erősített talajtámfal, avagy egykét éve lezárt pálya újbóli forgalomba helyezése Prakfalvi Péter (MBFH, Földtani és Adattári Főosztály): Régi mélyművelésű bányászat hatásai a felszínre Scheuring Ferenc (Fugro Consult Kft.): Csarnokalapozás - "Építős játék" mérnököknek Subert István (Andreas Kft.): Víztartalom-mérők helyszíni alkalmazásának szoftveres kiterjesztése a Proctor-jellemzők felhasználásával Szántó Vera - Bicskei Dorottya - Benő Botond (Mott MacDonald Magyarország Kft.): Vízerőműbővítéshez kapcsolódó alagutak tervezési folyamata Szendefy János dr. - Czap Zoltán (BME Geotechnikai Tanszék): Mélyebb rétegek, nagyvastagságú talajtömegek stabilizációs lehetőségének bemutatása szennyvíziszap tömegstabilizálásával Szepesházi Attila (HBM Kft.): Cölöpök vízszintes irányú terhekre való méretezése az EC7 és az EC8 tükrében Taller Gábor (Magyar Földtani és Geofizikai Intézet): Nyíróhullám-sebesség megállapítása szénhidrogén-kutató szeizmikus felvételek felhasználásával Török Anita - Görög Péter - Török Ákos (BME Építőanyagok és Mérnökgeológia Tanszék): Hő hatására bekövetkező kőzetfizikai változások gránitos kőzetkörnyezetben, és a kőzetben kialakított vágat deformációk modellezése végeselemes módszerrel Varsányi Tamás (HBM Kft.): Ipari csarnokok Screwsol cölöpalapozási monitoring tapasztalatai Vidovenyecz Zsolt (Mott MacDonald Magyarország Kft.): A Building Information Modelling (BIM) alkalmazása az alagútépítésben

Kérem, kitöltés után távolítsa el a lapot a füzetből és adja le a regisztrációt végző kollégának! - 57 -

- 58 -

Kérdőív Kedves kollegák! Szeretnénk megkérni, az elkövetkező konferenciák szervezésének javítása érdekében, ha van valamilyen javaslata, gondolata írja le nekünk. Kérjük, olvashatóan kitölteni. …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………

Ráckeve, 2013.10.15-16.

Kérem, kitöltés után távolítsa el a lapot a füzetből és adja le a regisztrációt végző kollégának! - 59 -

- 60 -