GEOTECHNIKA I. LGB-SE005-01

GEOTECHNIKA I. LGB-SE005-01 TALAJALKOTÓK, TALAJALKOTÓK ARÁNYA, TALAJOSZTÁLYOZÁS

Wolf Ákos

2

Talajok felépítése és tulajdonságaikat meghatározó fő jellemzők

Talajok főbb jellemzői     



Heterogén anyag Mérnöki tulajdonságai pontról-pontra változhatnak A viselkedésük (-) általában nem lineáris Van „emlékezetük” Anizotróp (mérnöki tulajdonágai eltérőek lehetnek a különböző irányokban) Az érintett talajtömeg viselkedését gyakran lokális imperfekciók, gyengébb rétegek befolyásolják

Nagyobb tapasztalati korrekciók – nagyobb biztonsági tényezők

3

Talaj alkotórészei

4

Vl Vv

V

Vh

Vs

Fő alkotók: • szemcsék - szilád fázis • víz - folyékony fázis • levegő - légnemű fázis Egyéb alkotórészek • szerves anyagok • mész vagy más kötőanyagok

Száraz állapot

V l =V h V Vs

Telített állapot

V v =V h V Vs

Talajok tulajdonságait meghatározza alkotók saját tulajdonságai • állandó, azonosító jellemzők alkotórészek aránya • állapotjellemzők alkotók kapcsolatrendszere • talajszerkezet talajt érő hatások • talajtörténet

5

6

Talajalkotók tulajdonságai Szemcsék tulajdonságai

Szemcse tulajdonságai     

méret alak anyagi összetétel sűrűség fajlagos felület

7

Szemcsék mérete 



névleges átmérő: 

„nagy” szemcsék (d > 0,063 mm): Azon legkisebb kör vagy négyzet alakú nyílás mérete (átmérő/oldalhossz), amin a szemcse még éppen átesik.



„kis” szemcsék (d < 0,063 mm): Annak az azonos sűrűségű gömb átmérője, mely folyadékban azonos sebességgel ülepedik

frakció: durva d mm



8

kavics 63

homok 2

iszap

0,063

agyag 0,002

szemeloszlás: szemcsék, illetve frakciók súlyaránya

Szemcseméret beosztás Szemcsecsoport

Nagyon durva

Durva

Szemcsefrakció

Jelölés

Szemcseméret (mm)

Kőtömb

LBo

> 630

Görgeteg

Bo

> 200–630

Macskakő

Co

> 63–200

Kavicsok

Gr

> 2,0–63

Durva kavics

CGr

> 20–63

Közepes kavics

MGr

> 6,3–20

Apró kavics

FGr

> 2,0–6,3

Homokok

Sa

> 0,063–2,0

Durva homok

CSa

> 0,63–2,0

Közepes homok

MSa

> 0,2–0,63

Finom homok

FSa

> 0,063–0,2

Iszapok Finom

9

Si

> 0,002–0,063

Durva iszap

CSi

> 0,02–0,063

Közepes iszap

MSi

> 0,0063–0,02

Finom iszap

FSi

> 0,002–0,0063

Agyag

CI

 0,002

Szemcseösszetétel jellemzése

10

szemeloszlási görbe: valamely d átmérőnél kisebb szemcsék súlyszázaléka; MSZ EN ISO 14688-2:2005

Kavics (Gr) Mkő (Co) Durva (C) Köz. (M) Apró (F)

Homok (Sa) Durva (C)

Köz. (M)

Iszap (Si)

Finom (F) Durva (C)

Köz. (M)

Finom (F)

A. (Cl) 100

10

90

20

80

30

70

40

60

50

50

60

40

70

30

80

20

90

10

100 100

63

20

10

6,3

2,0

1

Kavics Durv a

0,2

0,63

0,1

Homok Apró

Durv a

Köz.

Finom

MSZ 14043/3:1980

0,063

Homokliszt

0,02

0,01

0,0063

Iszap

0 0,001

0,002

Agyag

Átesett tömegszázalék

Fennmaradt tömegszázalék

0

Szemcseösszetétel jellemzése

11

százalékos összetétel: Gr, Sa, Si, Cl

mértékadó szemcseátmérő: dm

egyenlőtlenségi mutató: Cu=d60/d10

görbületi mutató: Cc=(d30)2/(d60.d10)

hatékony szemcseátmérő: dh = d10 MSZ EN ISO 14688-2:2005

Kavics (Gr) Mkő (Co) Durva (C) Köz. (M) Apró (F)

Durva (C)

Köz. (M)

Iszap (Si)

Finom (F) Durva (C)

Köz. (M)

A. (Cl) Finom (F)

Kavics: 3 %

100

10

90

20

80

30

Homok: 59 %

70

40

60

50

50

60

40

70

30

Iszap: 36%

80

20

90

10

100 100

63 Agyag: 2%20

10

6,3

2,0

1

0,63

0,2

d60

0,1

dm

0,063

d30

0,02

0,01

d10

0,0063

0 0,001

0,002


0


Homok (Sa)

Szemeloszlási görbe alakja

12

CU

CC

Lapos

> 15

1–3

Elnyúló

6 – 15

<1

Meredek

<6

<1

Lépcsős

rendszerint nagy

akármennyi (rendszerint < 0,5)

0

100

10

Cu = 46,3 Cc = 3,4

Cu = 22,7 Cc = 0,2

40

80 70 60

50

50

60

40

70

30

80

20

90

10

100 100

63

20

10

6,3

2,0

1

0,63

0,2

0,1

0,063

0,02

0,01

0,0063

0 0,001

0,002



20 30

90

Cu = 1,9 Cc = 1,1

Szemcseösszetétel jellemzése 100 90

0 10

80

20

70

Homok Sa 50 2,0mm > d > 0,063mm

13

30

60

Kavics Gr d > 2mm

40 50

40

60

30

70

20

80

10

90

0 100

90

80

70

Iszap +Agyag

60

50

Si + Cl

40

30

20

10

d < 0,063mm

100 0

14

0

100

10

90

20

80

30

szitálás

70

40

60

50

50

hidrometrálás

60

40

70

30

80

20

ha > 10%

90

10

100 100

63

20

10

6,3

2,0

1

0,63

0,2

0,1

0,063

0,02

0,01

0,0063

0 0,001

0,002



Szemeloszlás vizsgálat

Szemcsealak Megnevezés alapja szögletesség/ legömbölyödöttség

Alak

Felület

15

Szemcsealak Nagyon szögletes Szögletes Kissé szögletes Kissé legömbölyödött Legömbölyödött Jól legömbölyödött Zömök Lapos Hosszúkás Érdes Sima

Anyagi összetétel ásványfajták  kavics kőzettörmelék, kvarc  homok kvarc  agyag agyagásványok (kaolinit, montmorillonit, illit) jelentősége 

kavics, homok mechanikai szemcsekapcsolat, a víz szerepe a kapcsolatban jelentéktelen



agyagok elektrosztatikus szemcsekapcsolat erős kapcsolódás a vízhez is

16

Szemcsesűrűség 

jele, mértékegysége s



17

g/cm3

mérése piknométeres módszer - ritkán



felvehető értéke 2,65 g/cm3

2,70 g/cm3

2,75 g/cm3

kavics, homok

iszap

agyag

Fajlagos felület  

 

definíciója: egységnyi tömegű szemcse felülete szélsőséges értékei kavics 1 cm2/g agyag 1millió cm2/g jelentősége: a felületi erők szerepe nő jellemzője: hatékony szemcseátmérő, dhd10

18

19

Talajalkotók tulajdonságai Víz tulajdonságai

Víz fizikai tulajdonságai 

gyakorlatilag összenyomhatatlan



viszkozitása Newton törvénye szerint



felületi feszültség



kapilláris emelkedés a csőátmérővel fordítottan arányban



halmazállapot-változások a nyomástól és a hőmérséklettől függően

20

Kapilláris emelkedés

21

A szegletvizekben fellépő kapilláris feszültség következménye a szemcséket összehúzó erő, s ezek „összesége” a kapilláris kohézió, mely értelemszerűen telítődés vagy kiszáradás esetén eltűnik.

Víz halmazállapota

22

1000

nyomás p kPa

100

víz

a telített vízgőz p=f(t) nyomása

10

jég

gőz

1

H 0,1 -20

0

20

40

60

80

100

hőmérséklet t  C

120

Víz kémiai tulajdonságai 



dipólus jelleg 

oka



következménye: hidratáció

disszociáció 

pH (savas, lúgos)



elektrolitikus viselkedés



koncentráció jelentősége

23

Felszín alatti vizek típusai

24

25

Talajalkotók tulajdonságai Egyéb alkotók tulajdonságai

Szervesség

26

Közelítő vizsgálat izzítási veszteség meghatározásával 

talajminta kiszárítása 60 °C-on – tömegmérés m60



talajminta izzítása 600 °C-on – tömegmérés m600



izzítási veszteség számítása Io = (m60 – m600) / m60



meszes talaj esetén előzetes vegyi kezelés szükséges Pontos vizsgálat oxidimetriás eljárással (MSZ 14043-9)



talajoldat kezelése különböző vegyületekkel



titrálás Mohr-sóoldattal



tömegmérések



viszonyítás tiszta oldatokhoz

Talaj

A szervesanyag-tartalom ( 2 mm) száraz tömeg százalékában

Kissé szerves

2–6

Közepesen szerves

6 – 20

Nagyon szerves

> 20

27

Talajalkotók arányai

Talajalkotók egymáshoz viszonyított arányai Vl V

Vv

Vh

e 1+e 1

Vs







w =

mv V .ρ e.S r .ρ v  v v  ms V s .ρ s 1. ρ s

e·S r

1

28

l v

n

s

víztartalom w = m v / ms homok 5 % agyag 20-30 % hézagtényező e = Vh / Vs homok 0,3-0,6 agyag 0,5-1,0 telítettség Sr = Vv / Vh talajvíz alatt minden talaj 1,0 talajvíz felett homok 0,2-0,4 agyag 0,8-0,9

Talajalkotók teljes térfogathoz viszonyított arányai Vl V

Vv

Vh

e

e·S r

1+e 1

Vs

s

hézagtérfogat n = Vv / V szemcsetérfogat s = Vs / V víztérfogat v = Vv / V levegőtérfogat l = Vl / V

100 0 90

10

80

20

70

30

60

40

s 50

50

40

v

60

30

70

20

80

10 0 100 90 80 70

90 60 50 40 30 20 10

l

1

l v

100 0

n = 1-s n = v+l s+v+l = 1

29

n

Talajok térfogatsűrűsége 

természetes ("nedves") térfogatsűrűség

n = mn / V 

V

tömörségi mutatóként jellemző érték 1,7...2,0 g/cm3

V

telített térfogatsűrűség

t = mt / V 

súly- és nyomásszámításhoz jellemző érték 1,8...2,0 g/cm3

száraz térfogatsűrűség

d = md / V 

30

talajvíz alatti talajra jellemző érték 1,9...2,1 g/cm3

V

víz alatti térfogatsűrűség

 = t - v

felhajtóerővel csökkentett súlyból jellemző érték 0,9…1,1 g/cm3

Állapotjellemzők meghatározása 

mérhető jellemzők mn md V



ismertnek tekinthető sűrűségek s v l



nedves tömeg száraz (105 C-on kiszárított) tömeg teljes talajtérfogat szemcsék víz levegő

számítási képletek ábra segítségével és definíciókból kiindulva m = V· összefüggés felhasználásával



figyelembe véve mv = mn - md ms = md

víz tömege szemcsék tömege

31

32

Talajszerkezet Szemcsekapcsolatok Szemcse-víz kapcsolat Szemcsék elrendeződése Hézagrendszerek Erőhatások

Szemcsekapcsolatok

33

szegletvíz közvetlen érintkezés

Durva szemcsék kapcsolata

Finom szemcsék kapcsolata

 közvetlen érintkezés

 negatív jellegű szemcsefelület

 normál- és nyírófeszültség

 diszpergált – taszítóerő  koagulálg - vonzóerő

Szemcse-víz kapcsolata

34

Szemcsés talajok    

vékony hidrátburok szegletvíz kapilláris hatások kapilláris kohézió

jelentéktelen szerep

Agyagok    

vastag hidrátburok változó vízmegkötés elektromos felületi erők változó konzisztencia

meghatározó szerep

Kötött talajok konzisztenciája  

konzisztencia definíciója: az anyagi összetartás mértéke konzisztencia ~ víztartalom 



35

kemény  merev  gyúrható  puha

konzisztencia határok: változás felmérése Atterberg-határok

konzisztencia határ

sodrási

folyási

jele

wP

wL

célja

a kemény és a képlékeny állapot elválasztása

a folyós és a képlékeny állapot elválasztása

gyakorlati tartalma

jól megmunkálható

10 % lejtőn lefolyik

meghatározása

sodrási vizsgálattal

Casagrande vagy kúpos vizsgálattal

Folyási határ meghatározása

36

Kúpos penetrométer

40

kút behatolás [mm]

víztartalom w [%]

Casagrande készülék

30

wL 20

40

30 20 20 10

10

0

0 10

25

ütésszám n

100

0

10

20

wL 30

40 50 víztartalom w [%]

Finom szemcséjű talajok jellemzése Plaszticitási index 

aktuális állapot jelzője



szilárdsági index

wL  w Ic  wL  w p

talaj állandó tulajdonsága

I p  wL  w p

wp

w

w

wL

1

0

folyós

Ic

puha

Ip = wL-wp gyrúrható



vízfelvevő képesség mérőszáma

merev



Konzisztencia index

képlékeny tartomány hossza

kemény



37

Talajszerkezet

38

homokok - kavicsok

agyagok



csekély összenyomhatóság



jelentős összenyomhatóság



vibrációs tömöríthetőség



gyúró tömörítés



súrlódási ellenállás



kohéziós ellenállás



nagy vízáteresztő képesség



kicsi vízáteresztő képesség

Szemcsés talajok tömörségi jellemzése finom szemcsék mátrixában úszó durva szemcsék

durva szemcsék vázszerkezete kitöltve finom szemcsékkel



aktuális állapot jellemzője



mechanikai index



emax és emin laboratóriumban meghatározható



eakt nehezen meghatározható



ID felvétele becsléssel (fúrás, közvetett mérés)

tömör

emin ID

39

1

e

emax

0

emax  e ID  emax  emin

e

laza

Talajtörténet 

40

jelentősége: talajok emlékeznek az őket ért hatásokra („memory of soil”) keletkezés módja

keletkezés utáni hatások



tengeri üledékek



folyóvízi üledékek



konszolidáció



szélhorda üledékek



tehermentesülés



vízszintingadozás



reziduális talajok







feszültségváltozások

vízmozgások 

kiszáradás-elnedvesedés



fagyás-olvadás



cementálódás

talajmozgások 

földrengés



gravitációs mozgás

41

Talajosztályozás

Szabványi háttér 





MSZ EN ISO 14688-1: Geotechnikai vizsgálatok, Talajok azonosítása és osztályozása, 1. rész: Azonosítás és leírás

MSZ EN ISO 14688-2: Geotechnikai vizsgálatok, Talajok azonosítása és osztályozása, 2. rész: Osztályozási alapelvek MSZ 14043-2: Talajmechanikai vizsgálatok, Talajok megnevezése talajmechanikai szempontból

42



közelítő talajazonosítás és leírás



szemcsék, plaszticitás, szervesség









vizuális és manuális vizsgálatok alapján

pontos talajazonosítás és osztályozás szemeloszlás, plaszticitás, szervesség laboratóriumi vizsgálat alapján

Talajosztályozás rendje

43

Alapvető jellemzők szemcseméret, frakciók  plaszticitás  szervesség  tagoltság  rétegzett, keveredett jelleg  geológiai eredet 

Másodlagos jellemzők      

állapot egyéb alkotórész szemalak szemcseérdesség szag, szín helyi elnevezés

Talajok felismerése – MSZ EN ISO 14688-1 

Szemcsés talajok a szemcseméret megítélése szemrevételezéssel



Nedves kötött talajok késsel vágott felület (iszap matt, agyag fényes) rázogatás, nyomogatás (az iszap gyorsan az agyag lassan adja le és veszi fel a vizet)



Száraz kötött talajok szétesés vizsgálata rög vízbemártásával (iszap gyors, agyag lassú)



Kötött talaj konzisztenciája sodrással (morzsalékos kemény, vékony szál puha)

44

Talajleírás – MSZ EN ISO 14688-1 





főfrakció-mellékfrakció 

nagyon durva és durva szemcséjű talajok  tömegarány a meghatározó



finom és vegyes összetételű talajok  plasztikus viselkedés, vízzel való kapcsolat a meghatározó

rétegzettség 

különböző vastagságú és kiterjedésű rétegek sorozata



eredeti rétegződés összekeverve, áthalmozva

folytonosság 

különböző talajfajtákat szétválasztó felületek



egy talajon belüli gyenge felületek



geológiai eredet



szervesség 

szerves szennyeződés



szerves talaj

45

Szervesség

46

Szerves szennyeződés Régi MSZ szerint szemcsés talajok

> 3%

kötött talajok

> 5%

MSZ EN ISO 14688 Jellemzés

Szervesanyag tartalom (≤ 2 mm) tömegszázalékban

Kissé szerves

2–6

Közepesen szerves

6 – 20

Nagyon szerves

> 20

Szerves talaj – MSZ EN ISO 14688 Megnevezés

Jellemzés

Rostos tőzeg

Rostos szerkezet, könnyen felismerhető növényi szerkezet, csekély szilárdság

Rostos megjelenésű tőzeg

Felismerhető növényi szerkezet, de annak már nincsen szilárdsága

Amorf tőzeg

Növényi szerkezet nem látható, pépszerű konzisztencia

Mocsári üledék

Lebomlott növényi és állati maradványok, lehetnek szervetlen összetevői is

Humusz

Növényi maradványok, élő szervezetek és váladékaik szervetlen összetevőkkel vegyesen, ez alkotja a termőtalajt

Talajosztályozás

47

Nagyon durva és durva szemcséjű talajok (szemcsés talajok)

Finom szemcséjű talajok (kötött talajok)

Szárazon ömleszthetők

Szárazon szilárdak

Nem plasztikusak

plasztikusan viselkednek MSZ 14043-2:2006

Az osztályozás alapja a szemeloszlás, ha a plasztikus index, ha a szemeloszlás és a plaszticitási index együttesen értékelve, ha

iszap + agyag tartalom

plasztikus index

S0,063 [%]

IP [%]

< 40 > 40 < 40 > 40

< 10 > 10 >10 < 10

Szemcsés talajok osztályozása 0

100 Jelmagyarázat

10

90

gr = kavicsos sa = homokos si = iszapos cl = agyagos

Gr = kavics Sa = homok Si = iszap Cl = agyag S = talaj

Sa

80

20

siSa clSa

60

40 saSi saclSi sasiCl saCl

30 20 Si clSi siCl Cl

10 0 100

90

grsasiS grsaclS grsaSi sagrsiS grsaCl sagrclS sagrSi sagrCl

50

70

60

70

sasiGr saclGr

80

siGr clGr

Iszap +Agyag

40

Si + Cl

30

20 15 10

0

d < 0,063mm

10

Homok Sa 2,0mm > d > 0,063mm

saSi saclSi sasiCl saCl

30

siCl

30

10

siCl Cl

Cl 60

0 70

100

90

50 60

grsasiS grsaclS

grsaSi sagrsiS grsaCl sagrclS sagrSi sagrCl

saGr

70

60

80

KAVICS siGr clGr

Gr

Iszap +Agyag Si és/vagy Cl 100

100

Sa és/vagy Gr

si és/vagy cl Sa és/vagy Gr 40

15

0

90 100

50

40

30

20 15 10

80 90

70

sasiGr saclGr

grsiCl grCl 80

Kavics Gr d > 2mm

40

grSa

ISZAP/ Si grSi AGYAG clSi grclSi

20

40 50

HOMOK grsiSa grclSa

50

40

si

cl

Agyag cl d > 0,002mm

20 30

siSa clSa

60

clSi

20

Sa

80 70

0 Si

10

90


90

Gr

100 50

Jelmagyarázat Gr = kavics Sa = homok Si = iszap Cl = agyag S = talaj

60 saGr

grSi grclSi grsiCl grCl 80

Kavics Gr d > 2mm

40 grSa grsiSa grclSa

50

0

100

30

70


48

Si + Cl

d < 0,063mm

0


90



Sa

80

20

siSa clSa

60

40 saSi saclSi sasiCl saCl


10 0 100

90


50

70

60

70

sasiGr saclGr

80

siGr clGr

Iszap +Agyag

40

Si + Cl

30

20 15 10

0

d < 0,063mm

0 10

cl


30

siCl

30

20

40

Si clSi siCl Cl

10

50 Cl 60

0 70

100

90

20 30

grSa 50 60

grsasiS grsaclS

grsaSi sagrsiS grsaCl sagrclS sagrSi sagrCl

saGr

70

60

80

siGr clGr

Gr

Iszap +Agyag Si és/vagy Cl 100

100

Sa és/vagy Gr

si és/vagy cl Sa és/vagy Gr 40

15

0

90 100

50

40

30

20 15 10

80 90

70

sasiGr saclGr


Kavics Gr d > 2mm

40

grsiSa grclSa

50

clSi

20


60

siSa siSa clSa clSa

40

si

Si

Sa

80 70


10

90


90

Gr

100 50

Jelmagyarázat Gr = kavics Sa = homok Si = iszap Cl = agyag S = talaj

60 saGr


Kavics Gr d > 2mm

40 grSa grsiSa grclSa

50

0

100

30

70


Gr=3% Sa=59% Si=36% Cl=2%

0

100 Jelmagyarázat

49

Si + Cl

d < 0,063mm

0


100 Jelmagyarázat

10

90



Sa

80

100



10 0 100

90

70


60

Kavics Gr d > 2mm

40 grSa 50

10

40

Si + Cl

20

30

20 15 10

0


si clSi

Si + Cl

d < 0,063mm

si

si

30 40 50 Cl

siCl

60

30

Gr=3% Sa=59% Si=36% Cl=2%

40

70

50 Cl 60

80

70 80

90

90

100

Sa és/vagy Gr

si és/vagy cl Sa és/vagy Gr

Si és/vagy Cl 100

0

siCl

cl


20 15 10

d < 0,063mm

Si

20

30

clSi

90

Gr

0 10

40

cl 80

100

Iszap +Agyag

50

0

70

sasiGr saclGr siGr clGr

50

60

Si 60

saGr


70

Iszap +Agyag

grsiSa grclSa

50

40

80

30 siSa clSa

60

90

20

70


50

40

15

0

siSa (iszapos homok)

100

100

Sa és/vagy Gr

si és/vagy cl Sa és/vagy Gr

Si és/vagy Cl 40

15

0

Szemcsés talajok osztályozása egyenlőtlenségi mutató:

d 60 Cu  d10

görbületi mutató:

d 30 Cc  d 60  d10

51

2

CU

CC

Lapos

> 15

1–3

Elnyúló

6 – 15

<1

Meredek

<6

<1

Lépcsős

rendszerint nagy

akármennyi (rendszerint < 0,5)

Finom szemcséjű (kötött) talajok osztályozása MSZ EN ISO 14688-2 MSZ 14043-2 Plaszticitási index Ip [%]

csoportnév

0-5 nem plasztikus

(szemeloszlás alapján)

kissé plasztikus

iszap

5-10 10-15 15-20 20-30 30-

megnevezés

közepesen plasztikus nagyon plasztikus

sovány agyag

52

régi MSZ 15004 gyűjtőnév

megnevezés homokliszt

gyengén kötött

közepesen kötött

közepes agyag

iszapos homokliszt iszap sovány agyag közepes agyag

erősen kötött kövér agyag

kövér agyag

Szemcsés talajok állapota MSZ EN ISO 14688-2 MSZ 14043-2 Tömörségi index ID [%]

megnevezés

0 – 15

nagyon laza

15 – 35

laza

35 – 65

közepesen tömör

65 – 85

tömör

85 – 100

nagyon tömör

53

régi MSZ 15004 Relatív tömörség Tre [%]

megnevezés

0 – 1/3

laza

1/3 – 2/3

közepesen tömör

2/3 – 1

tömör

Finom szemcséjű (kötött) talajok állapota Konzisztencia index Ic [-]

MSZ EN ISO 14688-2 MSZ 14043-2

<0

54

régi MSZ 15004 folyós

nagyon puha

0 – 0,25

nagyon puha

0,25 – 0,50

puha

puha

0,50 – 0,75

gyúrható

könnyen sodorható

0,75 – 1,00

merev

sodorható

1,00 – 1,50

kemény kemény

1,50 <

nagyon kemény

Osztályozási példák 





sárgásbarna, legömbölyödött szemcséjű, dunai tömör homokos kavics (saGr) kékesszürke, kissé szerves, pannon kemény közepes agyag (Cl) szürke, finom homokerekkel átszőtt, barna, pleisztocén puha közepes agyag (Cl)

55

Mintapélda - állapotjellemzők Feladat: Egy homokminta valamennyi állapotjellemzőjének (e, w, Sr, n, d, t, ’) kiszámítása. Mért adatok: hengered minta geometriai mérete: d=4 cm, h=6 cm, mért tömegek: mn=154,24 g, md=137,23 g. Felvehető paraméterek: szemcse sűrűsége: n = 2,65 g/cm3 d 2  térfogat: V   h  75,4 cm 3 4

56

Mintapélda - állapotjellemzők Víztartalom:

w

57

mv m n  m d   12,4 % md md

Hézagtényező: V  s V h V  Vs V V e   1 1  1  0,456 m Vs Vs Vs md s

s

Telítettség: mv Sr 

v Vv   Vh V  Vs

Ellenőrzés:

mv

v V

ms

s w

mv 

v 1

s

 V   s  md 

mv e  S r   v  S ms



 s m n  md  0,72   v V   s  md

Mintapélda - állapotjellemzők

58

Természetes térfogatsűrűség: mn md  mv Vs   s  Vv   v 1  s  e  S r   v g n      2,05 1 e V V V cm 3

Száraz térfogatsűrűség: d 

md V

Sr = 0 

d 

s 1 e

 1,82

g cm 3

Telített térfogatsűrűség: t 

mt V

Sr = 1 

t 

s  e 1 e

 2,13

g cm 3

GEOTECHNIKA I. LGB-SE005-01

Recommend Documents